A jogszabály mai napon ( 2018.12.18. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

2007. évi CXXIX. törvény

a termőföld védelméről * 

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) A törvény hatálya kiterjed a termőföldre, valamint - ha e törvény így rendelkezik - a termőföldnek nem minősülő ingatlanokra.

(2) E törvény a termőföldek hasznosítására, a földvédelemre, a földminősítésre és a talajvédelemre vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg.

(3) *  A termőföldre vonatkozó rendelkezéseket - a földvédelemre, valamint a mellékhasznosításra e törvényben megállapított szabályok kivételével - alkalmazni kell a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földre is.

(4) E törvény hatálya nem terjed ki

a) *  az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben (a továbbiakban: Evt.) meghatározott erdő létesítésére, védelmére, az igénybevételére, a belterületbe vonására, és az erdőgazdálkodásra;

b) a föld mint környezeti elem védelmére.

(4a) *  Az erdészeti hatóság jogosult annak megállapítására, és igazolására, hogy mely terület minősül az Evt.-ben meghatározott erdőnek.

(5) A természetvédelmi oltalom alatt álló termőföldre - ha a természet védelméről szóló törvény másként nem rendelkezik - e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) E törvény rendelkezéseit más törvények talajvédelmi előírásaival együttesen kell alkalmazni.

(7) *  Az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlanokra (a továbbiakban: zártkerti ingatlan) a termőföldre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a zártkerti ingatlan - annak ingatlan-nyilvántartási adatai alapján - megfelel az e törvényben meghatározott termőföld fogalmának.

1/A. § *  (1) A termőföld mennyiségi védelmével kapcsolatos, e törvény hatálya alá tartozó eljárások esetében az e törvényben meghatározott bejelentéseket az érintett eljárás megindítására irányuló kérelemnek kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott és jelentős számú ügyfelet érintő eljárásokban az ingatlanügyi hatóság a döntését hirdetményi úton közli. Jelentős számú ügyfelet érint az eljárás, ha több, mint harminc ügyfél érintett az eljárás megindításakor.

1/B. § * 

Fogalommeghatározások

2. § *  E törvény alkalmazásában

1. *  átlagos minőségű termőföld: az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényben (a továbbiakban: Inytv.) meghatározott törzskönyvben szereplő, az adott település - ideértve a fővárosi kerületet és az Inytv. 10. § (1) bekezdésében megjelölt városok esetében a kerületet - azonos művelési ágú termőföldjei 1 hektárra vetített aranykorona-értékeinek területtel súlyozott átlagának megfelelő termőföld;

2. *  cél-kitermelőhely és anyagnyerő hely: a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényben meghatározott cél-kitermelőhely és anyagnyerő hely;

3. első igénybevétel: a termőföld más célú hasznosítása érdekében végzett első munkafolyamat, illetve fizikai beavatkozás;

4. *  földminősítési mintatér: különböző minőségű talajjal rendelkező földterületek jellemző tulajdonságainak szemléltetésére művelési áganként és minőségi osztályonként kijelölt azon terület, ahol ezek a tulajdonságok a becslőjáráson, illetve a településen (fővárosi kerületen) belül a legjellemzőbbek;

5. földvédelmi eljárás: az ingatlanügyi hatóság által, ügydöntő hatóságként vagy szakhatóságként lefolytatott olyan hatósági eljárás, amely a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatására, illetve a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésére irányul;

5a. *  földvédelmi szakkérdés vizsgálata: a termőföld mennyiségi védelmére vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés vizsgálata bármely hatósági eljárásban;

6. havária: olyan káresemény, amely elemi csapás, vagy ipari szerencsétlenség következtében, a katasztrófavédelmi, a vízügyi, illetve a környezetvédelmi szervek valamelyikének azonnali intézkedését igényli, és amelynek hatására a termőföld mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik;

7. humuszos termőréteg: a talaj felső, biológiailag aktív, szerves anyagot tartalmazó rétege;

8. igénybevevő: a termőföldet - engedéllyel vagy engedély nélkül - más célra hasznosító magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, illetve ezek jogutódja;

9. kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célból megvalósuló beruházás területével szomszédos terület, valamint e területtel szomszédos terület: olyan termőföldnek minősülő földrészlet, amely egy kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célból megvalósuló beruházáshoz közvetlenül kapcsolódik, vagy attól önálló helyrajzi számon nyilvántartott út (árok, csatorna) választja el;

10. külfejtéses bányászati tevékenység: a bányafelügyelet által engedélyezett, a termőföld fel- és altalajának eltávolításával járó homok, kavics vagy agyag ásványi nyersanyag - ideértve mindezek változatait és keverékeit is - kutatása, feltárása és kitermelése;

11. más célú hasznosítás szüneteltetése: az az eset, amikor az engedély jogosultja a más célú hasznosítás érdekében végzett munkavégzést felfüggeszti, a termőföld igénybevételével kapcsolatos tevékenységét megszakítja;

12. mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld: az a földrészlet, amely a település belterületén fekszik, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az Evt.-ben meghatározott erdőnek minősül;

13. mezőgazdasági célú tereprendezés: mindazon - nem termesztéstechnológiai - földmunkák és az azokhoz kapcsolódó kiegészítő beavatkozások - különösen a szintvonalas művelés feltételeinek megteremtése, káros vízbőség megszüntetése, erózió elleni védekezés -, amelyek a tervezett mezőgazdasági célú földhasználat fenntartásához szükségesek és a termeszteni kívánt kultúrák igényét kielégítő, tartós felszíni formák kialakításával hozzájárulnak a talaj termékenységének megvalósításához és optimális feltételeket teremtenek a korszerű termesztéstechnológia gazdaságos alkalmazásához;

14. mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná váló termőföld: olyan termőföld, amelynek igénybevétele, vagy használatának, hasznosításának jogszabályi előíráson alapuló korlátozása eredményeként mezőgazdasági tevékenységet nem lehet folytatni;

15. mezőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, halászat, haltenyésztés, szaporító anyag termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vegyes gazdálkodás;

16. talaj: feltételesen megújuló természeti erőforrás, amely egyben a mezőgazdasági termelés, az erdőgazdálkodás alapvető termelő eszköze, a Föld szilárd felszínének élő közege, amelynek a legfontosabb tulajdonsága a termékenység;

17. talajvédelem: a termőföld termékenységének és minőségének megóvása, javítása, fizikai, kémiai és biológiai romlásának megelőzése;

18. talajvédelmi terv: a talajvédelmi hatósági eljárásokat megalapozó szakanyag;

19. termőföld: az a földrészlet, amely a település külterületén fekszik, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az Evt.-ben meghatározott erdőnek minősül;

20. termőföld eredeti állapotának helyreállítása: az időlegesen, illetve az engedély nélkül más célra hasznosított termőföldnek a más célú hasznosítását közvetlenül megelőző, az ingatlan-nyilvántartásban rögzített művelési ágnak és minőségi osztálynak megfelelő állapotába történő helyreállítása;

21. ültetvény: az ingatlan-nyilvántartásban szőlő, gyümölcsös, továbbá fásított terület művelési ágban nyilvántartott földrészlet;

22. *  kis teljesítményű erőmű: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 4. § (1) bekezdésében meghatározott 0,5 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű, a napenergiát felhasználva villamos energiát termelő erőmű.

II. Fejezet

A FÖLDHASZNOSÍTÁS, A FÖLDVÉDELEM ÉS A FÖLDMINŐSÍTÉS

A TERMŐFÖLD HASZNOSÍTÁSA

A művelési ág megváltoztatása

3. § *  A termőföld művelési ágának megváltoztatását - az erre vonatkozó jogszabály rendelkezéseinek megfelelően - be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak, amely a bejelentés elmulasztása esetén földvédelmi bírságot szab ki.

4. § * 

Hasznosítási kötelezettség, ideiglenes hasznosítás, mellékhasznosítás

5. § (1) *  A földhasználó - ha e törvény vagy az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály másként nem rendelkezik, választása szerint - köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni (hasznosítási kötelezettség).

(2) Szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani.

(3) *  Ha az ingatlanügyi hatóság engedélyezte a termőföld más célú hasznosítását, a földhasználó vagy az igénybevevő köteles a termőföldet az első igénybevételig az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint hasznosítani (ideiglenes hasznosítás).

(4) A földhasználó köteles a termőföldnek nem minősülő ingatlanon a növényzet gondozását rendszeresen elvégezni, ha ez az ingatlan más célú hasznosításának megfelelő területfelhasználást nem akadályozza, illetőleg nem korlátozza (mellékhasznosítás).

(5) *  Az (1)-(4) bekezdésben előírtakat az ingatlanügyi hatóság rendszeresen ellenőrzi.

(6) *  Az ingatlanügyi hatóság az (1)-(4) bekezdésben foglalt kötelezettségek elmulasztása miatt a földvédelmi bírság megfizetésére kötelező jogerős határozatának egy példányát közli a mezőgazdasági igazgatási szervvel.

A zártkerti ingatlanok hasznosításának elmulasztására vonatkozó külön szabályok * 

5/A. § *  (1) *  Ha az ingatlanügyi hatóság a zártkerti ingatlant érintően az 5. §-ban meghatározott hasznosítási kötelezettség, illetve ideiglenes hasznosítási vagy mellékhasznosítási kötelezettség elmulasztása miatt földvédelmi bírság megfizetésére kötelező határozatot hoz, a határozat véglegessé válását követően a határozat egy példányát közli a zárkerti ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzattal, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzattal (a továbbiakban együtt: önkormányzat).

(2) A településen szociális földprogramot, illetve mezőgazdasági tevékenység végzése céljából közfoglalkoztatási programot (a továbbiakban együtt: földprogram) működtető önkormányzatnak a részére megküldött, az (1) bekezdésben foglalt jogerős határozatban a földvédelmi bírság megfizetésére kötelezetett személyt, valamint - ha az nem azonos a tulajdonossal - a tulajdonost (a továbbiakban együtt: kötelezett) értesítenie kell arról, hogy amennyiben az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül - a (3) bekezdés szerinti módon - nem igazolja, hogy az 5. §-ban meghatározott kötelezettségének eleget tett, az önkormányzat a határidő lejártát követően - az önkormányzati hatósági hatáskörben hozott határozattal - a zártkerti ingatlant 1 évre a földprogram működtetése céljából kijelölheti.

(3) *  A kötelezett az 5. §-ban meghatározott kötelezettsége teljesítését az ingatlanügyi hatóság által - a kötelezett kérelmére - kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott feltételek alapján az önkormányzat a zártkerti ingatlannak a földprogram működtetése céljából való kijelöléséről dönt, a zártkerti ingatlanon a - földprogram céljából történő - használat, hasznosítás megkezdésének napján a fennálló földhasználati szerződés megszűnik.

(5) Az önkormányzat a (4) bekezdés szerinti döntését hatályon kívül helyezi, ha a kötelezett az 5. §-ban meghatározott kötelezettsége teljesítését - a (3) bekezdésben meghatározott hatósági bizonyítvánnyal - a képviselő-testületi döntés meghozatala után, de még a zártkerti ingatlannak a földprogram céljából történő használata, hasznosítása megkezdésének napjáig igazolja.

(6) Az önkormányzat a (4) és (5) bekezdés szerinti döntését közli a kötelezettel, és a zártkerti ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatósággal.

(7) A zártkerti ingatlannak a földprogram céljából történő használatáért, hasznosításáért az önkormányzat ellenszolgáltatással nem tartozik a zártkerti ingatlan tulajdonosa felé.

Újrahasznosítási eljárás * 

6. § *  (1) A más célú hasznosítás megszüntetését követően, illetve a más célú hasznosítás 4 évet meghaladó szüneteltetése esetén az igénybevevő, illetve az igénybevevő személyének eredménytelen megállapítása esetén a terület tulajdonosa (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: igénybevevő) köteles a területet, de legalább a terület felét - a választása szerint - mező-, illetve erdőgazdasági művelésre alkalmassá tenni (a továbbiakban: újrahasznosítás).

(2) *  A más célú hasznosítás megszüntetését, illetve a más célú hasznosítás szüneteltetése esetén a 4 éves időtartam beálltát követő 60 napon belül az igénybevevő köteles a tervezett újrahasznosítást az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni, kivéve, ha

a) a terület újrahasznosításáról erdő telepítésével kíván gondoskodni,

b) bányászati igazgatási eljárásban a bányászati tevékenység befejezését követően a területen tájrendezés végrehajtására köteles vagy

c) a hulladéklerakó terület rekultivációját környezetvédelmi hatóság döntése alapján végzi.

(3) A bejelentésben meg kell jelölni:

a) az érintett földrészletet (település, fekvés, helyrajzi szám),

b) az újrahasznosítás tervezett célját a kialakítandó művelési ágak megnevezésével,

c) az újrahasznosítás megvalósításának tervezett időpontját.

(4) A bejelentéshez csatolni kell:

a) az (5) bekezdés szerinti újrahasznosítási tervet,

b) *  az 50. § (2) bekezdés d) pontjában előírt, a mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő újrahasznosítást megalapozó talajvédelmi tervet,

c) a tervezett újrahasznosítással kialakítandó terület adatait ábrázoló ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból nyomtatott olyan méretarányú térképmásolatot, amelynek tartalma áttekinthető és tartalmazza a méretarány tényezőt.

(4a) *  A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott talajvédelmi tervet nem kell csatolni a bejelentéshez abban az esetben, ha a vonalas létesítmény megszüntetése nem jár a talajfelszín megbontásával, illetve roncsolásával. Az oszlophelyek megszüntetése nem jelenti a talajfelszín megbontását.

(5) Az újrahasznosítási terv tartalmazza:

a) az újrahasznosítás tervezett céljának megvalósításához szükséges munkafolyamatok leírását,

b) a földrészletnek az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogi jellegéből adódó speciális feladatokat, azok ütemezését és módszerét.

(6) *  A tervezett újrahasznosítás jóváhagyásáról az ingatlanügyi hatóság határozattal dönt, amelyben

a) megállapítja az újrahasznosítás célját és határidejét, és

b) előírja az újrahasznosítás megvalósítása érdekében az igénybevevő kötelezettségeit.

(6a) *  Ha a (4) bekezdés b) pontja alapján a bejelentéshez csatolni kell az újrahasznosítást megalapozó talajvédelmi tervet, a határozatban elő kell írni, hogy az újrahasznosítást a talajvédelmi hatóság által jóváhagyott talajvédelmi terv szerint kell megvalósítani.

(7) Az igénybevevő a (6) bekezdés szerinti határozatban előírtaknak megfelelően köteles a területet újrahasznosítani. Az igénybevevő az újrahasznosítást - annak elvégzését követő 8 napon belül - köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni.

(8) *  Az újrahasznosításról a (7) bekezdésben meghatározott bejelentéstől számított 15 napon belül, bejelentés hiányában legkésőbb a (6) bekezdés szerinti határozatban meghatározott határidő elteltét követő 30 napon belül az ingatlanügyi hatóság helyszíni szemle során győződik meg.

(9) *  Ha a helyszíni szemle során megállapításra kerül, hogy a terület újrahasznosítása a (6) bekezdés szerinti határozatban előírtak szerint valósult meg, az ingatlanügyi hatóság az újrahasznosítást határozattal elfogadja, amelyben megállapítja az újrahasznosított terület művelési ágát és minőségi osztályát.

(10) *  Ha a helyszíni szemle során megállapításra kerül, hogy a terület újrahasznosítására nem, vagy nem a (6) bekezdés szerinti határozatban előírtaknak megfelelően került sor, az ingatlanügyi hatóság újabb határozatot hoz, amelyben határidő megjelölésével az újrahasznosítás érdekében szükséges további munkák elvégzésére kötelezi az igénybevevőt. A további munkák elvégzését előíró határozatban foglaltak végrehajtására a (8) és (9) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(11) Ha az újrahasznosítási kötelezettség teljesítésének a megállapítása során az igénybevevő úgy nyilatkozik, hogy a terület újrahasznosításáról erdő telepítésével gondoskodik, az ingatlanügyi hatóság megkeresi az erdészeti hatóságot az erdőtelepítési kivitelezési terv jóváhagyásáról szóló jogerős határozatának a beszerzése érdekében.

(12) Ha az erdészeti hatóság megállapítja, hogy az erdő telepítésének a megvalósítása bármely okból meghiúsult, és ezért az adott terület nem minősülhet az Evt. alapján erdőnek, erről a tényről az erdészeti hatóság tájékoztatja az ingatlanügyi hatóságot.

6/A. § *  (1) Ha az ingatlanügyi hatóság hivatalból vagy más eljárás kapcsán észleli, hogy az igénybevevő az újrahasznosítást előzetes bejelentés hiányában, illetve a bejelentésnek az ingatlanügyi hatóság általi jóváhagyása nélkül valósította meg, az ingatlanügyi hatóság - az újrahasznosításról való tudomásszerzést követő 15 napon belül - határidő megjelölésével felhívja az igénybevevőt, hogy az újhasznosítással érintett földrészletre vonatkozóan dokumentálja az újrahasznosítás megvalósítása érdekében elvégzett munkafolyamatokat, az újrahasznosítással kialakult új terepviszonyokat, valamint csatolja az újrahasznosított terület adatait ábrázoló ingatlan-nyilvántartási tétképi adatbázisból nyomtatott olyan méretarányú térképmásolatot, amelynek tartama áttekinthető és tartalmazza a méretarány tényezőt.

(2) *  Az újrahasznosítás megvalósulását az ingatlanügyi hatóság állapítja meg.

(3) *  Az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírság kiszabása mellett dönt az újrahasznosítás elfogadásáról és megállapítja az újrahasznosított terület művelési ágát és minőségi osztályát, vagy ennek hiányában a 6. § (10) bekezdésében meghatározottak szerint a további munkák előírásáról dönt.

(4) Az ingatlanügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti újrahasznosítási eljárását megszünteti, valamint a földvédelmi bírság megfizetéséről szóló határozatát visszavonja, ha az újrahasznosítás megvalósulásától az eljárás megindításáig 5 év telt el. Az 5 éves időtartam beálltának bizonyítása az igénybevevőt terheli.

A TERMŐFÖLD VÉDELME

A termőföld védelmének érvényesítése a településrendezés és a településfejlesztés során * 

6/B. § *  (1) Ha az ingatlanügyi hatóság a településrendezési eszközök, a településfejlesztési koncepció, illetve az integrált településfejlesztési stratégia elkészítése vagy azok módosítása tekintetében az egyeztetési eljárásban véleményező hatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatnia, hogy a beépítésre szánt területek kijelölése lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. A vélemény kialakítása során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy az egyeztetési eljárás tárgyát képező földrészletekkel szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását az övezeti átsorolás szerinti területfelhasználás ne akadályozza.

(2) Az egyeztetési eljárásban az ingatlanügyi hatóságnak - a (3) bekezdésben meghatározott eset kivételével - kifogást kell emelni, ha a településrendezési eszköz készítése, vagy módosítása alapján kijelölt beépítésre szánt területek

a) többségében átlagosnál jobb minőségű termőföldeket érintenek, és a beépítésre szánt terület övezeti besorolásának megfelelő, területfelhasználásra hasonló körülmények és feltételek esetén átlagosnál gyengébb vagy átlagos minőségű termőföldeken is sor kerülhet, vagy

b) övezeti besorolásának megfelelő területfelhasználásra kellő nagyságú térmértékben lehetőség van a település már beépítésre kijelölt, de még fel nem használt területén is.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a zártkerti ingatlan esetében, ha a településrendezési eszköz készítése vagy módosítása a zártkerti ingatlan területének beépítésre szánt területbe történő átsorolása érdekében történik.

Földvédelmi eljárás

7. § (1) A földvédelmi eljárást az ingatlanügyi hatóság folytatja le.

(1a) *  A földvédelmi eljárás ügyintézési határideje 30 nap.

(2) *  Az ingatlanügyi hatóság a földvédelmi eljárás, illetve a földvédelmi szakkérdés vizsgálata során minden esetben helyszíni szemle alapján dönt.

(3) *  A hivatalból indult, illetve folytatott földvédelmi eljárás, valamint a földvédelmi szakkérdés vizsgálata során a helyszíni szemle, illetve ellenőrzés, és a műszeres vizsgálatok költségei, továbbá a tényállás tisztázása során felmerült személyi és dologi költségek eljárási költségnek minősülnek.

(4) *  Az ingatlanügyi hatóságnak a földvédelmi eljárásban meghozott, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti függő hatályú döntésében nem kell rendelkeznie a kérelmezett jog gyakorlásáról.

8. § (1) *  Ha az ingatlanügyi hatóság más hatóságok engedélyezési eljárásaiban földvédelmi szakhatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen.

(2) *  A szakhatósági állásfoglalás kialakítása során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy a szakhatósági eljárás tárgyát képező földrészletekkel szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza.

(3) *  A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére, jogosultság gyakorlására hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos minőségű vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. A külfejtéses bányászati tevékenységgel összefüggő hatósági eljárásban való szakhatósági közreműködés esetén akkor is meg kell tagadni a szakhatósági hozzájárulást, ha a homok, kavics vagy agyag ásványi nyersanyag kutatására vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet vagy a bányatelek megállapítása iránti kérelmet olyan településen fekvő termőföldre nyújtották be, amelynek külterületén lévő földrészletek összterületének több mint 25%-ára a bányatelek jogi jelleg be van jegyezve az ingatlan-nyilvántartásban.

(4) *  Az ingatlanügyi hatóság előzetes szakhatósági állásfoglalást nem ad ki.

8/A. § *  Földvédelmi szakkérdés vizsgálata során a 8. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

8/B. § *  (1) Ha a termőföld végleges más célú hasznosításával járó tervezett beruházást a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő üggyé nyilvánította, és a beruházó - a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényben meghatározottak szerint - a földvédelmi eljárás lefolytatását a környezeti hatásvizsgálati eljárás keretében kéri lefolytatni, az ingatlanügyi hatóságnak a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló döntését a környezetvédelmi engedélyezési eljárás keretében kiadott szakhatósági állásfoglalása pótolja azzal, hogy a 22. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a szakhatósági hozzájárulás és így a környezetvédelmi engedély részét nem képezi a földvédelmi járulék összegének a megállapításáról és megfizetéséről szóló rendelkezés.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ingatlanügyi hatóság szakhatósági hozzájárulást bocsátott ki, a beruházó - a 10/A. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint - a termőföld más célú hasznosításának a megkezdése előtt legalább 15 nappal köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni a más célú hasznosítással érintett földrészletek listáját - a település, fekvés és helyrajzi szám megjelölésével -, továbbá a bejelentéshez csatolni kell a 12. § (2) bekezdés a) pontja szerinti területkimutatást. A bejelentésben továbbá meg kell jelölni annak a kormányrendeletnek a számát, amely a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, valamint annak a környezetvédelmi engedélynek az ügyszámát, amelynek részét képezi a termőföld végleges más célú hasznosításának az engedélyezése.

(3) Az ingatlanügyi hatóság a (2) bekezdés szerinti bejelentés alapján - a bejelentés beérkezését követő 15 napon belül - a földvédelmi járulék összegének megállapításáról és megfizetéséről önálló határozatban rendelkezik a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezése esetére irányadó szabályok szerint.

(4) Az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírsággal sújtja a beruházót, ha a (2) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségét elmulasztja.

8/C. § *  Kis teljesítményű erőmű létesítése miatt termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezése esetén az ingatlanügyi hatóság helyszíni szemle tartása és talajvédelmi szakkérdés vizsgálata nélkül, a rendelkezésére álló iratok alapján dönt, ha az átlagosnál gyengébb minőségű termőföldet érint és a 12. § (1) bekezdésben meghatározott kérelemben az igénybevevő nyilatkozik arról, hogy az érintett területen más beruházás megvalósítása nincs folyamatban. Az ügyintézési határidő ilyen esetben 8 nap, ha az ingatlanügyi hatóság rendelkezésére áll minden szükséges irat.

A termőföld (időleges, illetőleg végleges) más célú hasznosítására vonatkozó közös szabályok

9. § *  (1) Termőföld más célú hasznosításának minősül:

a) a termőföld olyan időleges vagy végleges igénybevétele, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra időlegesen vagy véglegesen alkalmatlanná válik;

b) a termőföld belterületbe vonásának engedélyezése;

c) az Evt. hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező fásítás igénybevétele.

(2) *  Nem minősül a termőföld más célú hasznosításának, ha az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 89/A. §-ában foglaltak alapján a tulajdonos a zártkerti ingatlana művelési ágának zártkerti művelés alól kivett területként történő átvezetését kérelmezi az ingatlanügyi hatóságnál.

(3) A termőföld más célú hasznosítása időleges vagy végleges lehet. A termőföld belterületbe vonása, valamint a termőföldnek a 15/B. §-ában meghatározott célból történő igénybevétele végleges más célú hasznosításnak minősül.

10. § *  (1) A termőföldet az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet más célra hasznosítani, ide nem értve a (2) bekezdésében meghatározott eseteket. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

(2) A termőföld más célú hasznosítása mentes az ingatlanügyi hatóság engedélye alól, ha a termőföldet

a) a földrendező és a föld