A Kormány az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 71. § (1) bekezdésének a)–f) pontjában foglaltak alapján a következőket rendeli el:
1. § (1) * E rendelet hatálya a Vtv. hatálya alá tartozó állami vagyonra, az állami vagyonnal kapcsolatos eljárásokra, jogügyletekre, jogviszonyokra, valamint az azokban részt vevő személyekre terjed ki.
(1a) * E rendelet hatálya a 23/A. § tekintetében az állami beruházások központi nyilvántartásáról és ellenőrzéséről, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 469/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ábk.) hatálya alá tartozó építési beruházásokra is kiterjed.
(2) * A rendelet hatálya alá tartozó polgári jogi jogviszonyokra az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) előírásai irányadók.
(3) * E rendeletnek a tulajdonjogra és annak tárgyaira vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a Vtv. hatálya alá tartozó további állami vagyonra, így az állam tulajdonában lévő tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapírokra, valamint az államot megillető egyéb társasági részesedésekre, és az államot megillető olyan immateriális, vagyoni értékkel rendelkező jogosultságokra is, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít.
(4) A költségvetési szervek egyes típusai – ideértve a honvédelmi, rendvédelmi szerveket és a nemzetbiztonsági szolgálatokat – állami vagyonnal való speciális gazdálkodási feladataira a rendeletben foglalt szabályokat a Vtv. 71. § (1) bekezdésének h) pontja alapján kiadott kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(5) A rendelet előírásainak megsértésével kötött szerződés semmis.
(6) Állami vagyon hasznosítására, értékesítésére irányuló eljárásokban a kiíró valamennyi résztvevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és az alkalmazott versenyfeltételek tekintetében.
(7) * A rendelet alkalmazásában:
a) * állami vagyon használója: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely törvény vagy szerződés alapján, bármely jogcímen (bérlet, haszonbérlet, használat stb.) állami vagyont birtokol, használ, szedi annak hasznait, hasznosít, ide nem értve a haszonélvezőt, a b) pont szerinti vagyonkezelőt és a tulajdonosi jogok gyakorlóját;
b) * vagyonkezelő: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvtv.) vagyonkezelőként meghatározott azon személy, amellyel az állami vagyon vagyonkezelésére a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.), valamint annak jogelődje, vagy az állami vagyon tulajdonosi joggyakorlója vagyonkezelési szerződést kötött, továbbá akit törvény vagyonkezelőnek kijelöl;
c) * csomagban történő értékesítés: egymástól elkülönülő egynemű vagy egymással alkotórészi kapcsolatban nem álló, de gazdasági, jogi vagy funkcionális egységet képező vagyontárgyak együttes értékesítése;
d) értékesítés: állami vagyon tulajdonjogának bármely jogcímen történő, visszterhes átruházása;
e) * hasznosítás: az állami vagyon bármely – a tulajdonjog átruházását nem eredményező – módon, jogcímen történő átadása, átengedése, ide nem értve a haszonélvezeti jog létesítését, valamint a vagyonkezelésbe adást;
f) * ellenérték: az állami vagyon értékesítésére, hasznosítására, haszonélvezeti jog létesítésére, vagyonkezelésére irányuló szerződésben megállapított, az állami vagyon tulajdonjoga, birtoklása, használata, hasznainak szedése, hasznosítása, haszonélvezete, vagyonkezelése fejében fizetendő pénzösszeg vagy pénzben kifejezett értékű tevékenység, vagy más ellenszolgáltatás;
g) * forgalmi érték: az ügylet tárgyát képező állami vagyon feletti valamely jog – az adott feltételek és körülmények figyelembevételével történő – átengedéséért a szabad piacon, független felek között elérhető reális ellenérték;
h) * irányító (felügyeleti) szerv vezetője: a költségvetési szerv alapító okiratában meghatározott irányító, illetve felügyeleti szerv vezetője;
i) * személy: a természetes személy, a jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet;
j) ajánlattevő (pályázó): a pályázati felhívás alapján ajánlatot tevő személy, illetve az együttes pályázati ajánlattétel céljából alapított – a pályázati eljárás és a szerződéskötés során egyetemleges felelősségű – ajánlattevői közösség vagy más alkalmi egyesülés (konzorcium);
k) * elszámolási kötelezettséggel kapott külső forrás *
ka) a közvetlenül vagy közvetve költségvetésből származó forrás, ideértve különösen a tulajdonosi joggyakorló által juttatott – tőkeemelésnek vagy támogatásnak nem minősülő – forrásokat is, amelyek kifejezetten valamely állami vagyonelem (eszköz) létrehozása, felújítása vagy azzal kapcsolatos értéknövelő beruházás érdekében, előfinanszírozási céllal vagy pályázati önrész biztosítása céljából kerültek folyósításra,
kb) a jogszabályban biztosított kizárólagos jog gyakorlásából közvetlen vagy közvetett módon származó bevétel, ideértve azt az esetet is, ha e bevételt a kedvezményezett szerződéses vagy más jogcím alapján engedi át a vagyonkezelő javára,
kc) azon támogatás, amely után a támogató a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezményét vette igénybe;
l) * költségvetés: az államháztartás központi alrendszerének költségvetése, a külföldi állam vagy nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetés, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetés, pénzalap;
m) * kiíró: állami vagyon pályáztatás vagy árverés útján történő értékesítése esetén az MNV Zrt., a tulajdonosi joggyakorló vagy az általuk az értékesítés lefolytatásával megbízott személy, állami vagyon versenyeztetés útján történő hasznosítása esetén a tulajdonosi joggyakorló vagy a vagyonkezelő;
n) * kikiáltási ár:
na) a kivezetésre szánt állami vagyon körébe nem tartozó vagyonelemek esetén: legalább az árverés vagy elektronikus árverés útján értékesítésre kerülő vagyontárgy vagyonértékelésen alapuló, hirdetményben közzétett becsült forgalmi értéke (a továbbiakban: becsérték) vagy – ha e rendelet ezt lehetővé teszi – annak árengedménnyel csökkentett összege,
nb) a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó vagyonelemek esetén: legalább az árverésen vagy az elektronikus árverésen értékesítésre kerülő vagyontárgy korrigált forgalmi értéke;
o) * árverési biztosíték: a kiíró által megállapított pénzösszeg, melyet az árverésen való részvétel feltételeként az árverezőnek a kiíró által megjelölt letéti számlára, az árverési hirdetményben meghatározott időpontig kell átutalnia, vagy a kiírási feltételek szerinti más módon a kiíró részére megfizetnie;
p) * számviteli rendezés: a vagyonkezelő vagy a használó által állami vagyonon megvalósított értéknövelő beruházás, felújítás, létrehozott új eszköz tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő vagy használó nyilvántartásaiban a számviteli jogszabályok szerinti – bizonylatokkal alátámasztott, alapdokumentumok alapján történő – rögzítése;
q) * kivezetésre szánt állami vagyon: a Vtv. 42/A. § (1) bekezdése szerinti vagyonelemek és követelések;
r) * korrigált forgalmi érték: a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó vagyonelem Vtv. 42/H. § (3) bekezdésében foglaltak szerint megállapított értéke;
s) * villámár: a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó vagyonelem licitálást lehetővé tevő értékesítése esetén az a vagyontárgy korrigált forgalmi értékét meghaladó ár, amelynek vevő általi megfizetése esetén sor kerülhet a vagyonelem azonnali értékesítésére;
t) * a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelések könyv szerinti értéke: az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 21. § (8) bekezdése alapján meghatározott érték.
(8) * Nem minősül a Vtv. 42/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó kis értékű ingóságnak
a) a drágakő, a nemesfém és az azokból készült tárgy,
b) a lőfegyver, a lőszer és egyéb fegyver, a haditechnikai eszköz,
c) a kulturális javak körébe tartozó ingóság,
d) a régészeti lelet, valamint
e) a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 4. § e) pontja szerinti védett természeti érték.
(9) * Az MNV Zrt. a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, általa közvetlenül hasznosított, kis értékű vagyonelemek köréből nem minősítheti kivezetésre szánt állami vagyonba tartozó vagyonnak
a) a jogszabály alapján állami tulajdonban tartandó vagyonelemet,
b) az állami feladatok ellátásához, központi költségvetési szervek elhelyezési vagy egyéb igényeihez, állami beruházásokhoz közvetlenül vagy közvetve felhasznált, ilyen feladatok ellátását segítő vagy arra alkalmas állami tulajdonú vagyonelemet,
c) az MNV Zrt. állami vagyongazdálkodási feladatai, célkitűzései, állami vagyonnal kapcsolatos kötelezettségvállalásai teljesítéséhez szükséges vagyonelemet,
d) a Kormány vagyonpolitikai, vagyongazdálkodási döntéseinek megvalósításához közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó vagyonelemet,
e) annak a gazdasági társaságnak a társasági részesedését, amelynek tulajdonába, rendelkezési jogkörébe olyan vagyonelem tartozik, amely az állam számára stratégiai jelentőséggel bírhat,
f) azt a társasági részesedést vagy pénzügyi eszközt, amely olyan többletjogot testesít meg, amely az állam számára stratégiai jelentőséggel bírhat, vagy
g) az Európai Unió költségvetéséből finanszírozott támogatási program keretében beszerzett, fenntartási kötelezettséggel terhelt vagyonelemet a fenntartási időszak időtartamának lejártáig.
1/A. § * (1) A kivezetésre szánt állami vagyon tekintetében a III., a III/A., az V. és a VII–X. Fejezetben, valamint a Mellékletben foglalt rendelkezések – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – nem alkalmazhatóak.
(2) A kivezetésre szánt állami vagyon tekintetében a 47/A–47/O. §-ban foglalt rendelkezéseket a II/A. Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2. § * (1) * A tulajdonjognak az állam javára történő megszerzésére irányuló jogügylet megkötésére, az állam javára vételi jog szerződéssel történő alapítására – az (1a) bekezdés szerinti kivétellel – a tulajdonosi joggyakorló előzetes hozzájárulását követően kerülhet sor. A kiadott előzetes hozzájárulás alapján az előzetes hozzájárulás jogosultja az állam nevében történő tulajdonszerzésre és a jogügylet állam nevében történő megkötésére jogosult.
(1a) * Az (1) bekezdésben meghatározott hozzájárulást nem kell beszerezni, ha
a) * az államot megillető elővásárlási jog vagy vételi jog gyakorlásának, illetve a tulajdonszerzést eredményező jogügylet megkötésének jogosultját vagy kötelezettjét jogszabály állapítja meg,
b) a tulajdonjog megszerzésére törvényben előírt kötelezettség áll fenn,
c) a beszerzés
ca) a kulturális örökség védelméért felelős miniszter (e § alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) által, vagy
cb) a kulturális örökségvédelem körébe tartozó közfeladatot ellátó, a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami tulajdonú gazdasági társaság vagy az irányítása alá tartozó költségvetési szerv által,
a miniszter által jóváhagyott vásárlási szabályzat alapján történik, *
d) a tulajdonjog megszerzésére nem a c) pont cb) alpontja szerinti szervezet beszerzése útján, közgyűjteményben történő elhelyezés céljából kerül sor,
e) * a beszerzés az Országgyűlés Hivatala által történik, vagy
f) * a beszerzés a szakképzésialapfeladat-ellátással vagy a szakképző intézmény által szervezett szakmai képzéssel összefüggésben az állami szakképző intézmény, illetve szakképzési centrum részeként működő állami szakképző intézmény tekintetében a szakképzési centrum által történik.
(2) * Az (1) bekezdésre figyelemmel a döntést az erre vonatkozó megkeresésnek a tulajdonosi joggyakorlóhoz történő beérkezését követő húsz napon belül kell meghozni és a kérelmező részére kiadni. A határidőbe nem számít bele a kérelmezőhöz intézett hiánypótlási felhívás kiadása (kiegészítő tájékoztatás kérése) és annak teljesítése között eltelt idő.
(3) * Amennyiben központi költségvetési szerv vagy más személy jogügylete a Vtv. 1. § (2) bekezdése szerinti állami vagyon létrejöttét eredményezte, a jogügyletben szerző félként részt vevő személy (a továbbiakban: bejelentő) a 14. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás során tájékoztatni köteles a tulajdonosi joggyakorlót az állami vagyon keletkezéséről. Amennyiben az érintett vagyon ingatlan, a jogügyletről az abban eljáró személy harminc napon belül köteles a tulajdonosi joggyakorlót tájékoztatni, az állam tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követően pedig az erről szóló jogerős határozat másolatát a tulajdonosi joggyakorlónak haladéktalanul megküldeni.
(4) * A bejelentő a bejelentésben kezdeményezheti az adott vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot alapító szerződés, a Vtv. 27. § (1) bekezdés szerinti vagyonkezelési vagy a vagyon Vtv. 24. § (1) bekezdés szerinti használatát más jogcímen biztosító szerződés megkötését. Amennyiben a vagyonkezelési vagy a haszonélvezeti jogot alapító szerződés kezdeményezésével a tulajdonosi joggyakorló egyetért, a bejelentést követő hatvan napon belül megköti – meglévő szerződés esetén módosítja – a szerződést a bejelentővel. Amennyiben az állami vagyon használatát más jogcímen biztosító szerződés kezdeményezésével a tulajdonosi joggyakorló egyetért, és a Vtv. 24. § (2) bekezdése szerinti feltétel teljesül, a bejelentést követő hatvan napon belül versenyeztetés mellőzésével megköti – meglévő szerződés esetén módosítja – a vagyon hasznosítására irányuló szerződést a bejelentővel. Amennyiben a versenyeztetés mellőzésének törvényi feltételei nem állnak fenn, erről a tulajdonosi joggyakorló a bejelentést követő hatvan napon belül a bejelentőt értesíti, egyúttal a 4. § (1) bekezdésnek megfelelően kiírja az állami vagyon hasznosítására irányuló pályázati felhívást. A haszonélvezeti jogot alapító, a vagyonkezelési, vagy más jogcímen a vagyon használatát biztosító szerződés megkötése nem tagadható meg, ha a bejelentő központi költségvetési szervnek a tulajdonszerzést eredményező jogügylet megkötését, vagy a vagyon bejelentőnek történő átengedését jogszabály írja elő, vagy a jogügyletet a bejelentő valamely jogszabályi rendelkezésen alapuló elővásárlási joga alapján kötötte.
(5) A (4) bekezdés szerinti szerződés megkötéséig a vagyon nyilvántartásáról, állagmegóvásáról, őrzéséről, valamint védelméről a bejelentő gondoskodik, azt birtokolhatja és használhatja, viseli továbbá a vagyontárggyal kapcsolatos közterheket.
(6) A (3)–(5) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell akkor is, ha az állami tulajdonjog nem átruházás útján keletkezik.
(7) * E szakasz (1) és (2) bekezdését az Nvtv. 11. § (6) bekezdésében megjelölt vagyon vonatkozásában – a 2/A–2/C. § szerinti kivétellel – nem kell alkalmazni.
2/A. § * (1) Ha a tulajdonjognak az állam javára történő visszterhes megszerzésére irányuló jogügylet tárgyát képező dolog a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 7. § 10. pontja szerinti kulturális javak körébe tartozó tárgy értéke eléri vagy meghaladja a 10 millió forintot, a tulajdonosi joggyakorló 2. § (1) bekezdése szerinti előzetes egyetértésének megadását kezdeményező kérelem benyújtását megelőzően a kulturális javak értékét a 2/B. § és a 2/C. § szerinti értékbecsléssel kell megállapítani, vagy az ajánlatban szereplő értéket a 2/C. § (2) bekezdése szerinti szakértővel ellenőriztetni kell (a továbbiakban együtt: szakértői értékbecslés), kivéve a jogszabályon alapuló elővásárlási jog gyakorlását, az árverésen történő vételt, továbbá a közgyűjtemény költségvetéséből a fenntartó által jóváhagyott vásárlási szabályzat alapján, továbbá az Országgyűlés Hivatala által történő beszerzéseket.
(2) Ha a jogügylet tárgyát képező dolog kulturális javak körébe tartozása vonatkozásában bármely fél részéről kétség merül fel, a kérelmező az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolja a tulajdonjognak az állam javára történő megszerzésére irányuló jogügylet tárgyát képező dolog kulturális javak körébe tartozása tárgyában a kulturális örökség védelméért felelős miniszter által kiadott nyilatkozatot.
(3) Ha a jogügylet tárgyát képező dolog a kulturális javak körébe tartozik, a tulajdonjog tisztázása és a későbbi visszakövetelési és más jogigények elkerülése érdekében a kulturális örökség védelméért felelős miniszter adatszolgáltatását kell kérni. Az adatszolgáltatás tárgya a kulturális javak előtörténetének ellenőrzése, különösen a védett, a jogellenesen eltulajdonított és a jogellenesen kivitt kulturális javakról a Kötv. 71. § (2) bekezdés a), c) és d) pontjai alapján vezetett központi nyilvántartásokban.
2/B. § * (1) A kérelmező a kulturális javak szakértői értékbecslésének elvégeztetését az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternél (a továbbiakban: miniszter) kezdeményezi.
(2) Ha egyazon jogügylet több kulturális javak körébe tartozó tárgyat is érint, az azonos típusú kulturális javakra – különösen az alkotó azonos művészeti ágban alkotott műveire – vonatkozóan a megkeresésben kezdeményezni kell, hogy azok értékmeghatározására egy szakértői értékbecslés keretében kerüljön sor.
2/C. § * (1) A szakértői értékbecslés elvégeztetésére a miniszter 15 munkanapon belül kijelöli azt az állami muzeális intézményt, amelynek gyűjtőköre kiterjed a 2/A. § (1) bekezdése szerinti kulturális javak körébe tartozó tárgyakra és ezekre vonatkozóan szakmai adatbázisokkal is rendelkezik. A kijelölt muzeális intézmény a szakértői értékbecslés elvégeztetésével összefüggő közreműködői feladatokat ellenérték nélkül végzi. A feladat ellátására a miniszteri kijelölés kézhezvételét követő 10 munkanapon belül háromtagú bizottságot (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: bizottság) jelöl ki.
(2) A szakértői értékbecslés elvégzésére 10 és 100 millió forint összeg közötti várható érték esetén egy, 100 millió forint felett várható érték esetén két szakértői értékbecslést kell elkészíttetni. A szakértői értékbecslés elkészítésére a bizottság a kijelölését követő 10 munkanapon belül választja ki a szakértőket. A szakértői értékbecslés elkészítésére olyan igazságügyi szakértőt vagy a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 95/A. §-a szerinti kulturális névjegyzékbe felvett kulturális szakértőt kell kiválasztani, aki az adott feladatra – a hatósági nyilvántartás adatai szerint – szakterületi és értékbecslési ismerettel rendelkezik. A szükséges szakértelemmel rendelkező, nyilvántartásba vett igazságügyi vagy kulturális szakértő hiányában más, megfelelő szakértelemmel rendelkező eseti szakértő is igénybe vehető. Indokolt esetben a második szakértői értékbecslés elkészítésére a nemzetközi műkereskedelem területén tevékenykedő, a székhelye szerinti állam nyilvántartásába felvett aukciós ház is kiválasztható.
(3) A szakértői értékbecslés elkészítésére az eladótól, a vevőtől és egymástól független személyt, vagy szervezetet kell kiválasztani, ezek a személyek – szervezet esetében a vezető tisztségviselők – nem lehetnek egymás Ptk.-ban meghatározottak szerinti hozzátartozói, nem lehetnek tulajdonostársak ugyanabban a gazdasági társaságban, továbbá nem állhatnak egymással alá-fölérendeltséget eredményező foglalkoztatási jogviszonyban.
(4) A bizottság által kiválasztott szakértővel a szakértői értékbecslés elkészítésére vonatkozó megbízási szerződést a miniszter köti meg.
(5) A szakértői értékbecsléseket egymástól függetlenül, az eladó árajánlatának pénznemében – ilyen ajánlat hiányában forintban – kell elkészíteni.
(6) A szakértői értékbecslésben a szakértőnek ki kell térnie a szakértői módszereinek ismertetésére, a kulturális javak meghatározására, a kulturális javakra vonatkozó szakirodalmi és egyéb hivatkozásokra, valamint az értékmeghatározás alapját képező adatok részletezésére, különösen az ismert forgalmi értékekkel történő összehasonlításra. A szakértőnek a szakértői értékbecslést adatokra, tényekre alapítva, hivatkozásaiban ellenőrizhető módon kell elkészítenie.
(7) A bizottság a szakértői értékbecslést vagy értékbecsléseket, a muzeális intézményhez történő beérkezését követő 10 munkanapon belül – az értékmeghatározásra vonatkozó, indokolással ellátott támogató vagy elutasító véleményével együtt – megküldi a miniszternek, aki ezeket a dokumentumokat megküldi a szakértői értékbecslés elvégeztetését kezdeményező részére.
(8) A kulturális javak állam javára történő megszerzésére irányuló jogügylet megkötése előtt a 2. § (1) bekezdése szerinti előzetes egyetértés kezdeményezésekor a kérelmező az állami tulajdonosi joggyakorló részére a (7) bekezdés és 2/A. § (3) bekezdése szerinti dokumentumokat is csatolja. Ha az előzetes egyetértés egyéb feltételei is fennállnak, a tulajdonosi joggyakorló az előzetes egyetértést tartalmazó nyilatkozatában szerepeltetni köteles a kulturális javak értékének a szakértői értékbecslés vagy értékbecslések szerint megállapított összegét, a muzeális intézmény értékmeghatározásra vonatkozó véleményét, valamint az arra vonatkozó javaslatot, hogy a kulturális javak tulajdonjogának állam javára történő megszerzésére legfeljebb milyen összegű ellenérték fejében kerülhet sor.
2/D. § * A Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVH) a kivezetésre szánt állami vagyonba tartozó vagyonelem állami tulajdonból való kivezetése (a továbbiakban: kivezetés) érdekében az Nvtv. 7. § (3) bekezdésében, valamint a Vtv. 2. § (1a) bekezdésében és 42/H. § (1) bekezdésében foglaltak mérlegelésével – a vagyontárgy típusára figyelemmel – dönthet a vagyontárgy
a) értékesítéséről,
b) tulajdonjogának ingyenes átruházásáról,
c) hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezéséről vagy hulladékként történő hasznosításáról vagy
d) megsemmisítéséről vagy megszüntetéséről.
2/E. § * (1) A kivezetésre szánt állami vagyon Nvtv. 11/A. §-a és a Vtv. 2. § (1a) bekezdése szerinti hasznosítására irányuló szerződésben rögzíteni kell a használó – ellenőrizhető, tételes leltárral alátámasztott – adatszolgáltatási kötelezettségét az MVH tulajdonosi joggyakorlói feladatkörében elkészítésre kerülő beszámolójának megalapozásához, valamint beruházás vagy káresemény esetén a számviteli rendezéshez szükséges adatok, információk szolgáltatásának kötelezettségét, egyebekben a 14. § (3) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni. A szolgáltatott adatok teljeskörűsége, megfelelősége, valósághűsége, alátámasztottsága és a használó saját számviteli nyilvántartásaival és beszámolójával való egyezősége a használó felelőssége.
(2) A kivezetésre szánt állami vagyon használójára, valamint a használati jogviszonyra nézve az MVH mindenkor hatályos tulajdonosi ellenőrzési szabályzata a használó által történő külön elfogadás nélkül is kötelező, a 20. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően az MVH által megkötött szerződésben erről külön nem kell rendelkezni.
2/F. § * (1) A kivezetésre szánt állami vagyon értékesítése esetén az MVH vizsgálja a vevő átláthatóságát, jogosult továbbá – ha annak előírására sor került – az adott értékesítési mód vonatkozásában a biztosíték adását és annak megfelelőségét ellenőrizni.
(2) Az MVH a kivezetésre szánt állami vagyonba tartozó vagyonelem értékesítése előtt megállapítja a vagyonelem forgalmi értékét, továbbá – ha az az MVH által választott értékesítési módra tekintettel szükséges – a korrigált forgalmi értékét is.
(3) Az MVH dönthet villámár alkalmazásáról ingatlan árverés, elektronikus árverés, ingóság helyszíni értékesítése, továbbá minden olyan értékesítési eljárás során, amely a vételár kialakítása tekintetében licitálást biztosít.
(4) Ha az MVH megállapítja, hogy valamely kivezetésre szánt állami vagyonba tartozó ingatlan forgalmi értéke meghaladja a Vtv. 42/A. § (2) bekezdés c) pontja szerinti 25 millió forintot, az ingatlan értékesítését legalább forgalmi értéken kell megkísérelnie.
2/G. § * A kivezetésre szánt állami vagyon értékesítése során a Vtv. 42/I. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának átruházását szolgáló elektronikus árverési rendszerként – a Vtv. 42/J. § (3) bekezdése szerint – az MNV Zrt. által működtetett elektronikus árverési rendszer is igénybe vehető. Ebben az esetben az MVH a kikiáltási árat a korrigált forgalmi értéken vagy azt meghaladó értéken állapítja meg, a 2/F. § (4) bekezdése szerinti esetben az értékesítés forgalmi értéken, egyebekben a VII. Fejezet elektronikus árverésre vonatkozó szabályai szerint történik, azzal, hogy az eredménytelen árverést követően nem kell megismételt árverést tartani.
2/H. § * (1) Az MVH egyszerűsített pályázat útján történő értékesítés során nyilvános pályázatot ír ki, vagy az általa ismert érdekelteket ajánlattételre hívja fel (a továbbiakban: zártkörű felhívás).
(2) A nyilvános pályázati felhívást az MVH
a) közzéteszi a honlapján,
b) ingatlan értékesítése esetén – ha annak fizikai feltételei fennállnak – kifüggeszti az érintett ingatlanra is, valamint
c) a helyben szokásos egyéb módon közzéteszi.
(3) A nyilvános pályázat meghirdetési időpontja az MVH honlapján való közzététel napja.
(4) Zártkörű felhívás esetén egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon legalább két, egymástól független érdekeltet kell írásban vagy elektronikus úton felhívni az ajánlattételre. Zárkörű felhívás esetén a felhívás tényét nyilvánosságra kell hozni az MVH honlapján az ajánlattételre történő felhívás napján.
(5) A pályázati felhívás tartalmát az MVH a vagyontárgy jellegétől és az értékesítés egyéb körülményeitől függően állapítja meg. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell
a) az értékesítendő vagyontárgy megjelölését és szükség szerint az ajánlati árként elvárt, – a 2/F. § (4) bekezdése kivételével – legalább a korrigált forgalmi értéket elérő vételárat,
b) az értékesítésre vonatkozó feltételeket, a fizetés módjára és a pályázati biztosítékokra vonatkozó előírásokat, valamint az MVH által előkészített szerződéstervezetet,
c) az ajánlatok benyújtásának módját és határidejét,
d) az ajánlati kötöttség időtartamát és az annak esetleges meghosszabbítására, valamint a biztosíték fenntartására vonatkozó előírásokat,
e) az MVH azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot a 2/K. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint eredménytelennek nyilvánítsa, valamint
f) az MVH azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése vagy a 2/K. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezése esetén a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kössön.
(6) A pályázati felhívás előírhatja, hogy az ajánlat benyújtásakor az ajánlattevő az MVH által előkészített szerződéstervezet elfogadásáról is nyilatkozzon.
(7) A pályázónak a pályázati felhívásban foglaltakon túl is adható információ, valamint biztosítható a helyszíni szemle lehetősége olyan módon és tartalommal, amely nem sérti a pályázók esélyegyenlőségét, az ajánlatok kezelésére vonatkozó előírásokat és az üzleti titkot. A pályázók bármelyikének biztosított információt, adatot és egyéb szolgáltatást az MVH köteles a többi pályázó számára is ugyanolyan módon biztosítani.
(8) Az MVH jogosult a pályázati felhívást az ajánlattételi határidő letelte előtt visszavonni. Erről a pályázati felhívás közlésével megegyező helyeken és módon az ajánlattételi határidő lejárta előtt köteles tájékoztatást közzétenni, zártkörű felhívás esetén a visszavonásról az érdekelt pályázókat értesíteni.
2/I. § * (1) A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték adásához köthető. A pályázati biztosíték mértékét az MVH az értékesítési szabályzatában foglaltak alapján határozza meg. A pályázati biztosítékot a pályázati felhívásban meghatározott időpontig kell átutalni az MVH által megjelölt letéti számlára vagy a pályázati felhívásban meghatározott módon az MVH rendelkezésére bocsátani.
(2) Az MVH a pályázati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az eljárás eredménytelenségének megállapítása esetén az ajánlattevők részére, továbbá az ajánlatok elbírálását követően a nem nyertes ajánlattevők részére köteles visszafizetni a visszavonásról szóló tájékoztató közzétételének, vagy az eredménytelenség megállapításának vagy az eredmény közlésének napjától számított tizenöt napon belül.
(3) Az ajánlattevő a pályázati biztosítékot elveszti, ha az ajánlatát az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonta, vagy a szerződés megkötése vagy a vételár megfizetése neki felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült bármely okból meghiúsult.
(4) A nyertes ajánlattevő esetében a pályázati biztosíték – ha az beszámításra alkalmas – a vételárba beszámít, egyéb esetben azt az MVH visszafizeti az eljárás eredményének közlése napjától számított tizenöt napon belül.
2/J. § * (1) Az ajánlattevők ajánlataikat az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőben a pályázati felhívásban meghatározott módon nyújthatják be.
(2) Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal – ingatlan adásvételére vonatkozó meghatalmazás esetén közokirattal, vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirattal – igazolni képviseleti jogosultságát, valamint annak mértékét. Elektronikus úton történő benyújtás esetén az igazolás módját az MVH ettől eltérően is meghatározhatja.
(3) Egy ajánlattevő csak egy ajánlatot tehet.
(4) Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő nyilatkozatát különösen
a) a pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására, valamint
b) a vételár összegére
vonatkozóan.
(5) Ha a pályázati felhívás biztosítékadási kötelezettséget tartalmaz, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő a felhívásban megjelölt összegű biztosítékot az ott meghatározott formában és módon rendelkezésre bocsátotta.
(6) Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati felhívásban foglaltaknak vagy jogszabályba ütközik. Az érvénytelen pályázatot benyújtó ajánlattevő a pályázati eljárásban vagy annak további szakaszában nem vehet részt.
(7) Az ajánlattevő nem igényelhet térítést az MVH-tól ajánlata kidolgozásáért. A pályázat elkészítésével és a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek – az ajánlat érvényességétől vagy a pályázati eljárás eredményességétől függetlenül – az ajánlattevőt terhelik.
2/K. § * (1) A benyújtott pályázatok elbírálásának eljárásrendjét az MVH szabályzatban állapítja meg, azzal, hogy az elbírálási határidő a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejártának napjától számított hatvan nap, amelyet az MVH az eljárásrendjében meghatározott indokolt esetben 10 nappal meghosszabbíthat.
(2) Az MVH a pályázat eredményét az elbírálást követő nyolc napon belül postai vagy elektronikus úton közli valamennyi ajánlattevővel, továbbá a nyilvános pályázat eredményét a honlapján közzéteszi.
(3) Az MVH a szerződést a pályázat nyertesével köti meg.
(4) Ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti és ezért az MVH a szerződéstől elállt, vagy azt a felek megszüntették vagy felbontották, úgy az MVH jogosult a soron következő ajánlattevővel szerződést kötni.
(5) Eredménytelen a pályázati eljárás, ha
a) nem érkezett érvényes ajánlat,
b) a benyújtott pályázatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívásban és a jogszabályokban foglalt feltételeknek,
c) a nyilvános pályázat közzétételét, valamint a zártkörű felhívás nyilvánosságra hozatalát követően, de még a pályázat elbírálását megelőzően az MNV Zrt. a Vtv. 42/F. § (1) bekezdése alapján a vagyonelem tulajdonosi joggyakorlásának átadását kezdeményezte, vagy
d) az MVH a (6) bekezdésben megjelölt okból az eljárás érvénytelenítéséről döntött.
(6) Érvénytelen a pályázati eljárás, ha a pályázat elbírálásakor az összeférhetetlenségi szabályokat megsértették, továbbá ha valamelyik ajánlattevő az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő vagy az MVH érdekeit súlyosan sértő cselekményt követett el.
2/L. § * (1) Az MVH-nak a Vtv. 42/I. § (1) bekezdés e) pontja szerinti egyéb értékesítési módok alkalmazása esetén biztosítania kell, hogy
a) az értékesítési szándék a nyilvánosság számára széles körben megismerhető legyen, és
b) az értékesítésre – a 2/F. § (4) bekezdése kivételével – legalább a korrigált forgalmi értéket elérő vagy azt meghaladó ellenértéken kerüljön sor.
(2) Az adott vagyontárgy jellegének megfelelő piaci értékesítési gyakorlat figyelembevételével az (1) bekezdés szerinti értékesítés történhet különösen online piactér, országos értékesítési hálózat vagy a helyben elérhető értékesítési lehetőségek igénybevételével, továbbá webáruház használatával, ingóság helyszíni értékesítésével vagy ingatlan árverés útján történő értékesítésével.
2/M. § * (1) Ingóság helyszíni értékesítése esetén az MVH – a nyilvánosság számára előre meghirdetett időpontban és helyen – a helyszínen megtett, legmagasabb vételárat ajánló ajánlattevő részére értékesíti a vagyonelemet.
(2) Ingóság helyszíni értékesítése esetén a vételárat az ajánlattevő – választása szerint – megfizetheti:
a) készpénzt helyettesítő fizetési eszköz útján az értékesítés helyszínén azonnal,
b) banki átutalással legkésőbb az ajánlattételtől számított 3 munkanapon belül, vagy
c) postai csekken történő befizetéssel az ajánlattételtől számított 3 munkanapon belül.
(3) Az ingóság helyszíni értékesítése során a vételár helyszíni megfizetésének feltételeit az MVH biztosítja.
(4) Ingóság helyszíni értékesítése előzetes regisztrációhoz köthető, amely során az ajánlattevő nyilatkozik az MVH adatkezelési szabályzatának elfogadásával kapcsolatban.
(5) Ingóság helyszíni értékesítése esetén a vételár helyszíni megfizetését követően a vevő a megvásárolt vagyontárgyakat a helyszínről haladéktalanul elszállítja kivéve, ha a vagyontárgy fizikai jellemzőire figyelemmel speciális szállítóeszköz igénybevétele indokolt. Ebben az esetben a vevő az értékesítést követő három munkanapon belül szállítja el az ingóságot.
(6) Ha az ingóság helyszíni értékesítése esetén a vevő a vételárat a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti fizetési mód igénybevételével egyenlíti ki, a vételár megfizetés tényét annak megtörténtét követő 3 munkanapon belül hitelt érdemlően igazolja és ezzel egyidejűleg a megvásárolt vagyontárgyat a helyszínről elszállítja.
(7) Ha a vevő a fizetési vagy az elszállítási kötelezettség teljesítésével késedelembe esik, akkor az MVH – az értékesítési szabályzatában meghatározott esetekben – az értékesítési szabályzatban megállapított mértékű kötbért érvényesít a vevővel szemben.
(8) Amennyiben a vevő a fizetési vagy elszállítási kötelezettségét legkésőbb a helyszíni értékesítést követő nyolc munkanapon belül nem teljesíti, úgy az MVH a kivezetésre szánt állami vagyon értékesítésére irányuló eljárásokból két évre kizárhatja.
2/N. § * (1) Az ingatlan árverési eljárás során az árverésre bocsátott ingatlan tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó szerződés megkötésére a licitálás útján a legmagasabb vételárat felajánló árverező szerez jogot.
(2) Ha a kikiáltási áron érvényes vételi ajánlatot nem tesznek, az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani.
(3) Árverési biztosíték kikötése esetén az árverési biztosítékot a nyertes árverezőt terhelő vételárba be kell számítani. A nem nyertes árverezők részére az árverési biztosíték összegét az MVH az árverés napját követő tizenöt napon belül visszafizeti.
(4) Az árverési hirdetmény közzétételének legalább tizenöt nappal meg kell előznie a hirdetményben megjelölt árverési időpontot. A hirdetményt az MVH honlapján, az árverezésre kerülő ingatlanon történő kifüggesztéssel, valamint a helyben szokásos módon kell közzétenni. Az árverési hirdetmény közzététele időpontjának az MVH honlapján történő közzététel napját kell tekinteni.
(5) A hirdetményben fel kell tüntetni
a) az árverést kiíró megnevezését,
b) az árverés helyét és idejét,
c) az árverésre kerülő ingatlan helyrajzi számát, címét, kikiáltási árát, valamint az ingatlanra vonatkozó esetleges korlátozásokat, így különösen az elővásárlási jogot,
d) a vételár megfizetésének határidejét és módját,
e) árverési biztosíték kikötése esetén az árverési biztosíték összegét és letétbe helyezésének módját, határidejét,
f) az árverésen történő részvétel feltételeit,
g) az árverésre jelentkezés helyét, módját és idejét,
h) az arra vonatkozó információt, hogy az árverésre kerülő ingatlant mikor lehet megtekinteni, arról hogyan lehet további információhoz jutni, és
i) mindazon további információt, amit az árverés kiírója szükségesnek tart.
(6) A nyilvános árverést a kiíró alkalmazottja vagy megbízottja folytatja le, aki az árverésről – a licitálásban kialakult végső sorrendet is tartalmazó – jegyzőkönyvet készít.
(7) Az árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
(8) Árverési biztosíték kikötése esetén az árverésen – az egyéb feltételeknek való megfelelés mellett – az vehet részt, aki a hirdetményben meghatározott árverési biztosítékot a hirdetményben megjelölt módon és határidőben letétbe helyezte.
(9) Az árverés megkezdésekor az árverezőkkel közölni kell az árverésre kerülő ingatlan kikiáltási árát, és fel kell hívni őket ajánlatuk megtételére.
(10) Az árverést addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy az ingatlant a legmagasabb vételárat ajánló veheti meg.
(11) Az árverési vevő az árverésre bocsátott ingatlanon – az egyéb jogszabályi feltételek fennállása esetén – a vételár megfizetésével szerezhet tulajdonjogot.
(12) Ha a nyertes árverező a hirdetményben előírt határidő alatt a szerződést neki felróható okból nem köti meg, vagy a teljes vételárat nem fizeti meg, úgy kell tekinteni, hogy a jogügylettől visszalépett. Ilyen esetben a befizetett árverési biztosítékot elveszíti és felelős a szerződéskötés meghiúsulásából az árvereztetőt ért károkért, továbbá viseli az árvereztető ebből fakadó költségeit.
(13) Az árverésen történő értékesítésre a 2/H. § (8) bekezdésében és a 2/K. § (5) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.
2/O. § * Ha a Vtv. 42/I. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti értékesítési eljárás – a 2/G. § szerint lefolytatott elektronikus árverést is ideértve – az adott vagyonelem tekintetében bármely okból nem volt eredményes, és annak megismétlése nem indokolt, akkor az MVH az adott vagyonelemet katalóguson keresztül is értékesítheti. A katalógus legalább három hónapon keresztül elektronikusan elérhetően listázva tartalmazza az abba bekerülő vagyonelemeket, amelyek vételáraként az adott vagyonelem korrigált forgalmi értéke 75%-ának megfelelő, száz forintra felfelé kerekített összeget kell meghatározni.
2/P. § * (1) Az értékesítési eljáráshoz kapcsolódó értékelésében és elbírálásában nem vehet részt
a) az ajánlatot tevő természetes személy és annak képviselője, alkalmazottja, foglalkoztatottja, alkalmazója és foglalkoztatója,
b) az ajánlatot tevő gazdálkodó szervezet képviselője, tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, alkalmazottja vagy más szerződéses jogviszony alapján foglalkoztatottja,
c) annak a gazdálkodó szervezetnek a képviselője, vezető tisztségviselője, alkalmazottja (foglalkoztatottja), amelyben az ajánlatot tevő közvetlen vagy közvetett befolyással rendelkezik, vagy amelynek a tulajdonosa, tagja,
d) az a)–c) pontban megjelölt személyek közeli hozzátartozója, és
e) akitől bármely oknál fogva nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.
(2) Az értékesítési eljáráshoz kapcsolódó értékelésében vagy elbírálásában részt vevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármilyen összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(3) Az értékesítési eljárásban az ajánlatot tevő – ha az értékesítési mód jellegéből eredően az MVH eltérő szabályt nem határoz meg – a szerződéskötésig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát. Ez a tilalom nem zárja ki a pénzügyi teljesítéssel összefüggésben, több személy együttes ajánlata esetén az együttes ajánlattételben érintettekkel, valamint az ajánlatot tevő meghatalmazott jogi képviselőjével, vagy az ajánlat elkészítéséhez az ajánlatot tevő által igénybe vett, felhatalmazással rendelkező egyéb szakértővel való kapcsolattartást, a titoktartási kötelezettség azonban e személyekre is kiterjed.
(4) A kivezetésre szánt állami vagyon értékesítésével összefüggő további szabályokat az MVH az értékesítési szabályzatában állapítja meg. Az értékesítési szabályzatot az MVH igazgatósága fogadja el és a miniszter hagyja jóvá. Az értékesítési szabályzat nyilvános, azt közzé kell tenni az MVH honlapján.
2/Q. § * (1) A kivezetésre szánt állami vagyonba tartozó, önálló vagyonelemként átvett követelések közül a köztartozások fejében állami tulajdonba kerülő, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelés kizárólag nyilvántartási értéken vagy azt meghaladó értéken ruházható át, egyebekben annak érvényesítéséről – az átütemezéséről szóló döntést is ideértve – az MVH az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. §-ában foglaltak figyelembevételével gondoskodik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelések körébe nem tartozó, kivezetésre szánt állami vagyonba tartozó követelések (e § alkalmazásában a továbbiakban: követelés) tekintetében az MVH jogosult a Vtv. 42/G. § (3) bekezdése szerint eljárni, azzal, hogy a követelés értékesítése esetén a vételárnak el kell érnie a követelés várhatóan megtérülő összegét.
(3) Pályázat útján történő értékesítés esetén a 2/H–2/K. §-ban foglaltakat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a nyilvános pályázati felhívást az MVH honlapján kell közzétenni,
b) a pályázati felhívásban az ajánlati árként elvárt vételárnak – ha megjelölésre kerül – el kell érnie a (2) bekezdés szerinti összeget,
c) a pályázati felhívásban elő kell írni a Vtv. 42/G. § (6) bekezdése szerinti feltétel teljesítésének követelményét, és
d) helyszíni szemle biztosítására nem kerül sor.
(4) A követelés elektronikus értékesítési felületen történő értékesítése esetén is biztosítani kell az ajánlattevők azonos versenyfeltételek melletti részvételét az értékesítési eljárásban, és követelések csomagban történő értékesítése esetén a Vtv. 42/G. § (6) bekezdése szerinti jogosultaknak legalább 30 napos ajánlattételi határidőt kell biztosítani.
(5) A követelés Vtv. 42/G. § (3) bekezdés b) pontja szerinti elengedésére abban az esetben kerülhet sor, ha a kötelezett személye a követelés állami tulajdonba kerülése időpontját követően nem változott, kivéve, ha a követelés a jogutódra öröklés vagy a kötelezett jogi személy átalakulása, egyesülése vagy szétválása útján szállt át.
(6) A követelés Vtv. 42/G. § (3) bekezdés b) pontja szerinti elengedéséről a kötelezett által előterjesztett indokolt kérelem alapján akkor dönthet az MVH, ha a kérelemben foglalt indokok fennállását a kötelezett hitelt érdemlő módon igazolja. Az MVH-t a kérelemben foglaltak nem kötik, a követelés elengedése ügyében a Vtv. 42/G. § (3) bekezdésében foglalt szempontok és a követelés várhatóan megtérülő összege figyelembevételével, az engedménypolitikájában foglaltak szerint dönt, azzal, hogy az MVH a kérelmet indokolás nélkül elutasíthatja.
(7) A követelés Vtv. 42/G. § (3) bekezdés b) pontja szerinti elengedésére kizárólag azoknak a követeléseknek a vonatkozásában van lehetőség, amelyek érvényesítését a jogosult igazolhatóan megkísérelte.
(8) * A (6) bekezdés szerint meghatározott követeléselengedés mértéke nem haladhatja meg a 2 millió forintot, amely tartalmazza a tőkeösszeget és a kamat összegét is. A követelés teljes elengedésére legfeljebb az 1 millió forint tőkeösszeget meg nem haladó követelések esetén kerülhet sor.
(9) Az MVH engedménypolitikáját is tartalmazó követeléskezelési szabályzatát az MVH igazgatósága fogadja el és a miniszter hagyja jóvá.
2/R. § * (1) A Vtv. 42/O. § (1) bekezdése szerinti jogosult a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó vagyonelem tulajdonjogának ingyenes átadására vonatkozó kezdeményezését az MVH-hoz írásban – ideértve az elektronikus úton benyújtott kezdeményezést is – nyújtja be.
(2) A benyújtott kezdeményezésnek tartalmaznia kell, továbbá ahhoz csatolni szükséges
a) a tulajdonba adásra vonatkozó igényt, megjelölve a felhasználási célt vagy a segítendő feladatot,
b) a kezdeményező nyilatkozatát arról, hogy vállalja a tulajdonjog átruházása érdekében felmerülő közvetlen költségek – ideértve a művelési ág szükséges megváltoztatásának, ingóság elszállításának költségét – megtérítését,
c) védettség (különösen örökségvédelmi, védett természeti terület, valamint európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület, azaz Natura 2000) fennállása esetén az ahhoz kapcsolódó kötelezettségek vállalását,
d) helyi önkormányzat kezdeményezése esetén a képviselő-testület (közgyűlés) határozatát, amely az állami vagyon igényléséről hozott döntést tartalmazza,
e) egyház és egyházi jogi személy ingatlan tulajdonjogának ingyenes átruházására irányuló kezdeményezése esetén az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter szakpolitikai javaslatát,
f) közhasznú szervezet esetén az illetékes bíróság 30 napnál nem régebbi igazolását a közhasznúság fennállásáról,
g) a kezdeményező civil szervezet létesítő okiratát,
h) a karitatív tevékenység ellátására vonatkozó nyilatkozatot, és
i) a Vtv. 42/O. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti jogosult esetén az Nvtv. 3. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés beérkezését követően az MVH megvizsgálja, hogy a kezdeményezés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek. Ennek keretében
a) ellenőrzi annak alaki megfelelőségét, az előírt mellékletek meglétét,
b) megvizsgálja, hogy az érintett vagyonelem a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozik-e,
c) megvizsgálja, hogy az igényelt vagyonelem tulajdoni viszonyai rendezettek-e, és ingatlan esetében azt az ingatlan-nyilvántartás a valóságos helyzetnek megfelelően tünteti-e fel,
d) megvizsgálja, hogy nem áll-e fenn valamely, a tulajdonjog átruházását vagy a kérelmező általi megszerzését kizáró vagy korlátozó feltétel, és
e) megvizsgálja, hogy az érintett vagyonelem vonatkozásában érkezett-e további kezdeményezés és az összhangban áll-e az MVH vagyonelem vonatkozásában tervezett intézkedéseivel.
(4) Az MVH a (3) bekezdés szerinti vizsgálatot a kezdeményezés beérkezésétől számított 60 napon belül folytatja le. Ha a kezdeményezés hiányossága orvosolható, az MVH a teljesítésre nyitva álló határidő megjelölésével annak kiegészítésére hívja fel az igénylőt.
(5) Az MVH a vizsgálat eredményétől függően dönthet a kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházásáról vagy a kezdeményezés elutasításáról. A kezdeményezést az MVH elutasítja, ha
a) az nem felel meg a jogszabályban előírt követelményeknek,
b) a jogosulttal szemben kizáró ok áll fenn,
c) a jogosult kérelmét – más, a Vtv. 42/O. § (1) bekezdése szerinti jogosult kezdeményezésére tekintettel – nem támogatja, vagy
d) az adott vagyonelem tekintetében – a 2/D. § (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – egyéb kivezetési módot támogat.
(6) Ingyenes tulajdonba adás esetén – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a tulajdonjog átruházását a vagyonelem birtokba adását tanúsító átadás-átvételi jegyzőkönyv is tanúsíthatja.
(7) Ha a jogosult az igényelt vagyonelemet nem veszi át, nem szállítja el, vagy a tulajdonba adás költségeit nem téríti meg, az MVH két évre kizárhatja a jogosultat a kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására irányuló eljárásokból.
(8) Az MVH az ingyenes tulajdonba adásról szóló döntését az átadott vagyonelem, a vagyonelemet megszerző jogosult és a jogosult kezdeményezésében meghatározott felhasználási cél megjelölésével a honlapján nyilvánosságra hozza.
2/S. § * (1) A Vtv. 42/O. § (1) bekezdése szerinti jogosultak részére az MVH a honlapján vagy az e célra kialakított, világhálón elérhető felületen közzéteszi az ingyenes tulajdonba adásra kínált, a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó vagyonelemeket és meghatározza az ajánlattételi időszak kezdő és záró időpontját.
(2) Az MVH előírhatja, hogy a Vtv. 42/O. § (1) bekezdése szerinti jogosultak az (1) bekezdés szerinti vagyonelemek tulajdonjogának ingyenes átruházására vonatkozó kezdeményezésüket az e célra létrehozott, a világhálón elérhető informatikai rendszer útján, a rendszerbe történő regisztrációt követően, az ajánlattételi időszak kezdő napjától tehetik meg.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben az ingyenes tulajdonszerzés érdekében a Vtv. 42/O. § (1) bekezdése szerinti jogosultnak az informatikai rendszerbe történő első belépéskor regisztrálnia kell.
(4) A Vtv. 42/O. § (1) bekezdése szerinti jogosult a regisztráció során nyilatkozik
a) a felület felhasználási szabályzatának és az adatkezelési szabályzatának elfogadásáról és
b) arról, hogy átlátható szervezetnek minősül.
(5) Az (1) bekezdés szerinti felületen szereplő, kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására vonatkozó kezdeményezést az informatikai rendszerben a 2/R. § (2) bekezdése szerinti információk megadásával és dokumentumok csatolásával kell benyújtani. A benyújtott kezdeményezésről az MVH a 2/R. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a felkínált vagyonelemekre vonatkozó ajánlattételi időszak zárónapját követő 15 napon belül dönt.
(6) A regisztrációhoz kötött eljárás során is alkalmazni kell a 2/R. § (6)–(8) bekezdését.
2/T. § * (1) A kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházásakor alkalmazandó értékhatár
a) a Vtv. 42/O. § (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetben
aa) * Budapesten, Pest vármegyében, vármegyeszékhelyen vagy megyei jogú városban fekvő ingatlan esetén 2 000 000 forint,
ab) * az aa) alpontba nem tartozó egyéb ingatlan esetén 1 500 000 forint,
b) a Vtv. 42/O. § (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben 300 000 forint,
c) a Vtv. 42/O. § (2) bekezdés e) pontja szerinti esetben 100 000 forint
egyedi nyilvántartási érték.
(2) A Vtv. 42/O. § (2) bekezdése alapján a kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházását a törvényben megjelölt kedvezményezettek írásban kezdeményezhetik az MVH-nál. Ha a kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának megszerzésére több személy is jogosult, az MVH az átruházást megelőzően felhívást intéz a jogosultakhoz
a) a Vtv. 42/O. § (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetben közvetlen felhívás megküldésével, ha a tulajdonostársak, tulajdonosok vagy jogosultak személye és elérhetősége egyszerűen megállapítható és közvetlen megkeresésük nem jelent aránytalan terhet az MVH részére, e feltételek teljesülése hiányában az MVH honlapján közzétett és az érintett állami tulajdonú ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat polgármesteri hivatalának hirdetőtáblájára, továbbá – ha annak fizikai feltételei fennállnak – az érintett ingatlanra is kifüggesztett felhívással;
b) a Vtv. 42/O. § (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben a társaságnak és – ha a társaság tagjainak személye és elérhetősége egyszerűen megállapítható és közvetlen megkeresésük nem jelent aránytalan terhet az MVH részére – a társaság tagjai részére küldött közvetlen felhívással, e feltételek teljesülése hiányában az MVH honlapján közzétett felhívással;
c) a Vtv. 42/O. § (2) bekezdés e) pontja szerinti esetben az ingatlan címére megküldött írásbeli vagy az ingatlanban helyben megtett szóbeli felhívással.
(3) Ha a Vtv. 42/O. § (2) bekezdése alapján a kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átadását a (2) bekezdés szerinti felhívás alapján az MVH-nál több, a tulajdonjog megszerzésére jogosult kezdeményezi, az MVH a tulajdonjogot arra az igényét önállóan bejelentő személyre vagy igényüket együttesen bejelentő személyekre ruházza át, akit a jogosultak közül az MVH sorsolással kiválaszt. A sorsoláson az érintett személyek közvetlenül vagy képviselőik útján vehetnek részt. A sorsolásról felvett jegyzőkönyvet a sorsolásban érintett személyek részére meg kell küldeni.
(4) Ha a Vtv. 42/O. § (2) bekezdése alapján a kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átadását több jogosult együttesen kezdeményezi, akkor a kivezetésre szánt állami vagyon a jogosultak megállapodása szerint közös tulajdonba adható.
2/U. § * Az MVH nem köteles a kivezetésre szánt állami vagyon egészére biztosítási szerződést kötni, de a kivezetésre szánt állami vagyonba tartozó egyes vagyonelemekre – a vagyonelemek sajátosságaira figyelemmel – köthet biztosítási szerződést.
2/V. § * (1) Az MNV Zrt. és az MVH az állami tulajdonú vagyonelemeket érintő tulajdonosi jogok és kötelezettségek átadása kapcsán kölcsönösen együttműködik, egymást folyamatosan tájékoztatják. Az átadó az átadásra kerülő vagyonelemre vonatkozó rendelkezésre álló adatokat és az ahhoz kapcsolódó jogokra, terhekre és követelésekre vonatkozó információkat – a vagyonelemre vonatkozó tulajdonosi joggyakorlói intézkedést igénylő ügyek megjelölésével – az átadási felületen átadja. Az átadó a vagyonelem feletti tulajdonosi joggyakorlás átszállását követően is átadja a tudomására jutott, átadott vagyonelemmel összefüggő információkat az átvevő részére. Az átadó az átadással érintett vagyonelemekhez kapcsolódó rendelkezésre álló dokumentumok egyszerű másolatait bocsátja az átvevő rendelkezésére.
(2) Az állami vagyongazdálkodási feladatok végrehajtása érdekében – az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel – az MNV Zrt. és az MVH jogosult a vagyonelemekkel összefüggésben átadóként kezelt személyes adatok egymás közötti átadására és átvevőként azok további, változatlan célból történő kezelésére.
(3) Az MNV Zrt. és az MVH jogosult az átadás tárgyát képező vagyonelemekkel összefüggésben az átadást megelőző egy éven belül készült és az átadáskor is érvényes, független szakértő által készített vagyonértékelések, értékbecslések, tanulmányok, szakértői anyagok átadására, átvevőként azok megismerésére, valamint az elkészítéskor meghatározott célból történő felhasználására, ahhoz harmadik személy külön hozzájárulása nem szükséges.
2/W. § * (1) A Vtv. 42/D–42/F. §-a alapján az államháztartási számviteli nyilvántartások rendezése céljából az átadó legkésőbb a tulajdonosi joggyakorlás átszállásának időpontját követő 30 napon belül átadja az átvevő részére az átadással érintett – követelésnek és kötelezettségnek nem minősülő – vagyonelemeket.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonelemek átadására – a vagyonelem tulajdonosi joggyakorlás átszállását megelőző napon érvényes bruttó értékét, az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést, az elszámolt értékvesztés, továbbá a kapcsolódó értékhelyesbítést és időbeli elhatárolást is tartalmazó – tételes, aláírt leltár felvétele mellett kerül sor.
(3) A tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napjával az átadó a mérlegben nyilvántartott vagyonelem bruttó értékét, az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést, az elszámolt értékvesztést, az időbeli elhatárolást a 412. Nemzeti vagyon változása, az értékhelyesbítést a 415. Eszközök értékhelyesbítésének forrása könyvviteli számlával, a mérlegen kívül nyilvántartott vagyonelem bruttó értékét a 006. Egyéb nyilvántartási ellenszámlával a nyilvántartásából kivezeti, az átvevő ugyanezen nappal az államháztartási szabályok alapján a rábízott vagyonról vezetett nyilvántartásába bevezeti az átadásra kerülő vagyonelemek (2) bekezdés szerinti értékét a hatályos számviteli politikájának megfelelően.
(4) Az átadó és az átvevő államháztartási számviteli nyilvántartásainak rendezése céljából az átadó legkésőbb a tulajdonosi joggyakorlás átszállásának időpontját követő 30 napon belül átadja az átvevő részére az átadással érintett vagyonhoz kapcsolódó követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket.
(5) A (4) bekezdés szerinti követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek átadására – a tulajdonosi joggyakorlás átszállását megelőző napon érvényes bekerülési értéket, az elszámolt értékvesztést is tartalmazó – tételes, aláírt leltár felvétele mellett kerül sor.
(6) A tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napjával az átadó a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek bekerülési értékét, az elszámolt értékvesztést a térítés nélküli átadás szabályai szerint, a mérlegen kívül nyilvántartott követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek bruttó értékét a 0. Nyilvántartási számlával szemben a nyilvántartásából kivezeti, az átvevő ugyanezen nappal az államháztartási szabályok alapján a rábízott vagyonról vezetett nyilvántartásába bevezeti az átadásra kerülő követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek (5) bekezdés szerinti értékét a hatályos számviteli politikájának megfelelően.
2/X. § * (1) Az átadásra kerülő vagyonelemek birtokátruházására a Vtv. 42/D. §-a és 42/E. §-a szerinti esetben a tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napjától számított 60 napon belül, a Vtv. 42/F. §-a szerinti esetben a tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napjától számított 30 napon belül kerül sor. A kárveszély a birtokátruházás napján száll át.
(2) Amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, az átadásra kerülő vagyonelemekkel kapcsolatban felmerülő költségek és kötelezettségek – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – az (1) bekezdés szerinti birtokátruházás napjáig az átadó tulajdonosi joggyakorlót terhelik, a birtokátruházás napjától kezdődően a felmerülő költségeket és kötelezettségeket az átvevő tulajdonosi joggyakorló teljesíti. Az átadásra kerülő vagyonelemekhez kapcsolódó bevételek – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – a tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napjáig az átadó tulajdonosi joggyakorlót, ezt követően az átvevő tulajdonosi joggyakorlót illetik meg.
(3) A kivezetésre szánt állami vagyonhoz kapcsolódó hagyatéki kiadások a tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napjától az MVH-t terhelik, a hagyatéki bevételek a tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napjától az MVH-t illetik meg.
2/Y. § * Az MVH rábízott vagyonával kapcsolatos – megállapodásban rögzített – feladatainak ellátásában az MNV Zrt. közreműködik.
3. § (1) * Az állami vagyon vagyonkezelésére, haszonélvezeti jog alapítására, valamint hasznosítására kötött szerződés tartalmát úgy kell meghatározni, hogy az biztosítsa a Vtv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott tulajdonosi joggyakorlás és vagyongazdálkodási feladatok szabályozott és átlátható módon történő végrehajtását, beleértve a vagyon használatának ellenőrzését.
(1a) * A központi költségvetési szervek által feladatellátásra használt ingatlanok használatának, hasznosításának, haszonélvezetének, vagyonkezelésének gazdaságosságát, célszerűségét az MNV Zrt. ellenőrzi.
(2) Állami vagyonra vonatkozó vételi, elővásárlási, visszavásárlási jogot szerződéssel kizárólag az MNV Zrt. alapíthat.
(3) Az állami vagyonba tartozó vagyontárgyhoz kapcsolódó, de önállóan is forgalomképes vagyoni értékű jogok indokolt esetben az adott vagyontárgytól függetlenül is hasznosíthatók.
4. § (1) Az állami vagyon hasznosítására irányuló, a Vtv. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti versenyeztetési eljárásban a pályázati felhívás tartalmát a kiíró a vagyontárgy jellegétől és a tervezett hasznosítás egyéb körülményeitől függően állapítja meg, tartalmaznia kell azonban legalább a következőket:
a) az érintett vagyonelem megjelölését,
b) a pályázat elbírálása során a pályázatok rangsorolásakor alkalmazandó értékelési szempontokat,
c) * a megkötendő szerződés típusát, a hasznosításra vonatkozó fontosabb feltételeket, a vagyon használatáért járó ellenérték teljesítésére vonatkozó előírásokat,
d) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét,
e) a pályázati ajánlatok elbírálási időpontját és az ajánlattevők értesítésének módját,
f) a pályázati ajánlat érvényességének feltételeit.
(2) * A pályázati ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést a kiíró hozza meg. Az eljárásra egyebekben a 32. § (2) bekezdés, a 34. § (1) bekezdés, a 37. § (1) bekezdés, a 41. § (1) bekezdés, a 42. § és 43. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(3) * Az állami vagyon hasznosítására irányuló pályázatnak minősül az az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 10. pontja szerinti működtetési tevékenység megrendelésére irányuló közbeszerzési, illetve koncessziós beszerzési eljárás is, amelyben a megrendelendő szolgáltatás ellenértékét részben vagy egészben az állami vagyonba tartozó – a szolgáltatás nyújtásával érintett – ingó vagy ingatlan vagyonelem birtoklásának, használatának, hasznai szedése jogának átengedése képezi, ha a működtetés nem minősül az Nvtv. 12. § (1) bekezdése szerint az állam kizárólagos gazdasági tevékenységének.
(4) * A közbeszerzési, illetve koncessziós beszerzési eljárás megindítására a tulajdonosi joggyakorló, vagy az a személy jogosult, aki az érintett állami vagyonelem hasznosításáról – jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorlóval kötött szerződés alapján – jogosult a döntést meghozni.
5. § *
6. § * (1) * Központi költségvetési szerv az alaptevékenységébe tartozó közfeladat hatékonyabb ellátása céljából – az irányítását vagy felügyeletét ellátó szerv vezetője útján – kezdeményezheti az MNV Zrt.-nél a Vtv. 29. § (1) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet alapítását, valamint társasági részesedésnek az állam nevében történő megszerzését (a továbbiakban együtt: alapítás), továbbá a Vtv. 29. § (3) bekezdése szerinti meghatalmazás kiadását.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezésben be kell mutatni a gazdálkodó szervezet alapításának indokait, más módon (szervezeti formában) történő feladatellátással szembeni előnyeit és azt, hogy a piacra lépés nem jár versenytorzító hatással.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezésről az MNV Zrt. az erre vonatkozó megkeresés érkezésétől számított hatvan napon belül dönt, amelybe az esetleges hiánypótlásra való felszólítás és annak teljesítése között eltelt idő nem számít bele.
(4) * A gazdálkodó szervezet alapítását engedélyező döntéssel és a kezdeményező központi költségvetési szerv részére az alapítás során történő eljárásra jogosító meghatalmazás kiadásával egyidejűleg az MNV Zrt. dönt – a kezdeményezés alapján szükséges – állami vagyonelem gazdálkodó szervezet részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő tulajdonba adásáról, annak használatba adásáról vagy más módon történő rendelkezésre bocsátásáról.
(5) *
(6) *
(7) *
7. § * (1) Vagyonkezelési szerződésen alapuló vagyonkezelői jog – ha a vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik – a vagyonkezelési szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó, vagyonkezelési szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a vagyonkezelési szerződés hatálybalépésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai, és terhelik kötelezettségei.
(2) A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről – szükség esetén az ingatlan-nyilvántartásban szereplő, de időközben megszűnt kezelő (vagyonkezelő) törlésének kezdeményezésével együtt – a vagyonkezelő gondoskodik a szerződés megkötésétől számított harminc napon belül.
(3) Törvényi kijelöléssel létrejött vagyonkezelői jog esetén – ha a kijelölő törvény ettől eltérően nem rendelkezik – a tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő e rendelet szabályainak megfelelő alkalmazásával vagyonkezelési szerződést köt, vagy amennyiben a tulajdonosi joggyakorló és az érintett vagyonkezelő között egyéb vagyonelemek vonatkozásában már fennáll vagyonkezelési szerződés – az Nvtv. 11. § (7a) bekezdésének hatálya alá tartozó eseteket ide nem értve –, a fennálló vagyonkezelési szerződés hatálya alá helyezik a törvényi kijelöléssel érintett vagyonelemet.
8. § (1) * A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyontárgyra – meghatározott eszmei hányadok szerint – több személyt is megillethet. Ilyen esetben a vagyontárgy birtoklásának, használatának és a hasznok szedésének szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell.
(2) *
(3) Központi költségvetési szervvel az irányítását vagy felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyetértésével köthető vagyonkezelési szerződés.
(4) * Műemlék, védett kulturális javak, továbbá a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyként, védett természeti területként, illetve Natura 2000 területként nyilvántartott ingatlan vagyonkezelésbe adásához a védettség jellege szerint felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges.
(5) *
(6) *
(7) * A külföldi fekvésű ingatlanok vonatkozásában a 8. § (4) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni. Nem szükséges továbbá a 9/A. § (1) bekezdésében előírt előzetes, írásbeli engedély, ha arra nemzetközi kötelezettség teljesítése érdekében kerül sor, de ennek tényéről – a kötelezettség jogalapjának megjelölésével – a tulajdonosi joggyakorlót a beruházás, felújítás megkezdése előtt tájékoztatni kell.
9. § * (1) A vagyonkezelő a kezelt vagyont rendeltetésének, a vagyonkezelési szerződésnek, továbbá a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, az ilyen személytől elvárható gondossággal birtokolhatja, használhatja és szedheti hasznait.
(2) * Amennyiben a vagyonkezelő a kezelt vagyon hasznosítását másnak átengedi, a használó magatartásáért, mint a sajátjáért felel.
(3) A vagyonkezelő köteles teljesíteni a jogszabályban, illetve a vagyonkezelési szerződésben előírt, az állami vagyonra vonatkozó nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettséget, köteles továbbá tűrni az (5) bekezdés szerinti ellenőrzést, illetve annak lefolytatásában közreműködni.
(4) * A vagyonkezelő köteles a vagyont fenyegető veszélyről és a beállott kárról haladéktalanul értesíteni a tulajdonosi joggyakorlót – ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a jogainak gyakorlásában akadályozza –, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonosi joggyakorló a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye. A vagyonkezelő felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy adott helyzetben az állami vagyon kezelőjétől elvárható.
(5) * A tulajdonosi joggyakorló ellenőrizheti a használatot, követelheti a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredő kár megtérítését. Abban az esetben, ha az ilyen használat tovább folyik, vagy ha a kezelt vagyont fenyegető veszély súlyossága miatt a kifogásolt használat megszüntetésének követelése sem vezetne eredményre, a tulajdonosi joggyakorló a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja és kártérítést követelhet.
(6)–(7) *
(8) A vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell az érintett vagyonelem esetleges védettségét, illetve Natura 2000 területnek minősítését, rendeltetését és a vagyonkezelő ehhez kapcsolódó kötelezettségeit.
(9) * Az államháztartás alrendszereibe nem tartozó vagyonkezelő köteles továbbá:
a) * a vagyonkezelésbe vett eszközöket a számvitelről szóló törvény előírásai szerint a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben a vagyonkezelési szerződésben rögzített értéken állományba venni,
b) ha törvény és ez alapján a vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik, a számviteli politikájában meghatározott módon terv szerinti – szükség esetén terven felüli – értékcsökkenést elszámolni,
c) a vagyonkezelésbe vett eszközökről, az azokat érintő gazdasági eseményekről az e rendeletben és a vagyonkezelési szerződésben előírt módon és időben adatokat szolgáltatni,
d) ha törvény és ez alapján a vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott gyakorisággal az értékcsökkenés visszapótlásával kapcsolatos elszámolást elvégezni úgy, hogy a vagyonkezelésbe vett vagyonelemek köre után előírt visszapótlási kötelezettségének teljesítése megállapítható legyen.
(10) A (9) bekezdés a)–b) pontját a kulturális örökség ingó javaira nem kell alkalmazni.
(11) * A vagyonkezelőnél a (9) bekezdés b) pontjában előírt terven felüli értékcsökkenés elszámolása és a visszapótlási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben, ha az értékcsökkenés elszámolását előidéző ok a vagyonkezelőnek nem róható fel.
(12) * A központi költségvetési szerv vagyonkezelő köteles harminc napon belül írásban, az érintett ingatlan pontos megjelölésével, részletes indokolással ellátva jelezni a tulajdonosi joggyakorló felé, ha az általa ellátandó állami feladathoz vagy a közvetlen intézményi elhelyezéséhez kilencven napot meghaladóan nem szükséges az ingatlan vagyonkezelése. A határidő elmulasztása a szerződés szempontjából a 12. § (4) bekezdés c) pontjában említett lényeges kötelezettségszegésnek minősül. A kötelezettség nem áll fenn, ha a használat ideiglenes szünetelése az állami feladat időszakos ellátása vagy a vagyon értékesítésének előkészítése miatt következett be.
(13) * A tulajdonosi joggyakorló a (12) bekezdés alapján tett bejelentéstől számított negyvenöt napon belül megvizsgálja a vagyonkezelő kérelmét, és – a (14) bekezdésben meghatározott esetek, valamint az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés keretében (a továbbiakban: PPP-konstrukcióban) létrehozott, felújított vagy átalakított felépítmények és az azokhoz tartozó földterületek kivételével – az érintett ingatlan tekintetében a vagyonkezelővel együtt eljár a vagyonkezelési szerződés (adott ingatlan vonatkozásában történő) megszüntetése és az ingatlan birtok-átruházása érdekében. A negyvenöt napos ügyintézési határidőbe nem számít bele az esetleges hiánypótlás időtartama. A tulajdonosi joggyakorló birtokba vételi késedelme esetén a vagyonkezelő az ingatlan őrzésére és állagának megóvására a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint köteles, valamint jogosult a tulajdonosi joggyakorlótól – annak késedelembe esésétől kezdődően felmerült – igazolt, indokolt költségei megtérítését követelni.
(14) * A tulajdonosi joggyakorló nem köteles a vagyonkezelő (12) bekezdés alapján tett bejelentésére a vagyonkezelési szerződését megszüntetni és az ingatlant birtokátruházással birtokba venni, ha *
a) * az ingatlan költségvetési támogatásból megvalósult beruházással érintett, és a vagyonkezelőt a támogatói döntésből eredően az ingatlan vonatkozásában fenntartási kötelezettség terheli,
b) az ingatlan hasznosítási jogviszonnyal terhelt, és a hasznosítási jogviszony
ba) létesítése az Nvtv. 11. § (14) bekezdésével ellentétesen történt,
bb) fenntartása ellentétes a Vtv. 27. § (2) bekezdésében foglaltakkal, vagy
bc) rendes felmondással történő megszüntetése nem lehetséges vagy aránytalan terhet jelentene a tulajdonosi jogok gyakorlójának,
c) az ingatlan tekintetében a vagyonkezelőnek közüzemi tartozása áll fenn,
d) az ingatlan vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok, feljegyzett adatok, tények valós állapotnak megfelelő rendezése szükséges, kivéve, ha az ingatlan-nyilvántartásban annak javára szóló bejegyzés szerepel, aki a jövőben az ingatlanra feladatellátásához igényt tart,
e) a vagyonkezelés időtartama alatt a vagyonkezelő tevékenysége vagy mulasztása következtében az ingatlant környezetkárosodás érte, vagy
f) a vagyonkezelő nem tett eleget jogszabályban előírt kötelezettségének.
(15) * A vagyonkezelő a (12) bekezdés szerinti bejelentésében köteles felhívni a tulajdonosi joggyakorló figyelmét a (14) bekezdésben felsorolt valamely körülmény fennállására, illetve tájékoztatni a körülmény megszüntetése iránti intézkedéséről. A tulajdonosi joggyakorló a (14) bekezdésben meghatározott valamely körülmény fennállása esetén – a honvédelmi célt szolgáló ingatlanok tűzszerészeti mentesítését kivéve – köteles felhívni a vagyonkezelőt a körülmény megszüntetésére. A tulajdonosi joggyakorló az ingatlan helyzetének rendezését követően a vagyonkezelővel együttműködve negyvenöt napon belül intézkedik a vagyonkezelési szerződés megszüntetése és az ingatlan birtok-átruházása érdekében, azzal, hogy a megbízás nélküli ügyvitel szabályai nem alkalmazhatók.
(16) * A központi költségvetési szerv a működéséhez már nem szükséges, az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz, készlet (e bekezdésben a továbbiakban együtt: ingóság) vagyonkezelői jogának megszüntetését írásban jogosult kezdeményezni a tulajdonosi joggyakorlónál. A tulajdonosi joggyakorló – a PPP-konstrukcióban megvalósult fejlesztések során, az azokhoz kapcsolódóan létrejött vagy beszerzett ingóságok kivételével – a központi költségvetési szerv kezdeményezésétől számított negyvenöt napon belül megvizsgálja, hogy az ingóság közfeladat ellátása céljából más központi költségvetési szerv számára szükséges-e. Ha az ingóságot közfeladat ellátása céljából más központi költségvetési szerv igényli, akkor arról a tulajdonosi joggyakorló – az átadó központi költségvetési szerv kezdeményezésétől számított negyvenöt napon belül – tájékoztatja az átadó és átvételt kezdeményező szerveket. Az érintett átadó és átvevő központi költségvetési szervek ezt követően az Nvtv. 11. § (9) bekezdése szerint járnak el, azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorló tájékoztatásának kézhezvételétől számított negyvenöt napon belül kötelesek a szerződés megkötésére. Ha az átvevő központi költségvetési szerv miatt nem történik meg határidőben a szerződés megkötése, a tulajdonosi joggyakorló az átadó központi költségvetési szerv ingóság feletti vagyonkezelői jogát az átadó szerv erre irányuló bejelentésétől számított negyvenöt napon belül megszünteti. Ha nem központi költségvetési szerv igényli az ingóságot közfeladat ellátásához, akkor a tulajdonosi joggyakorló – az átadó központi költségvetési szerv közreműködésével, a szerv kezdeményezésétől számított negyvenöt napon belül – intézkedik az érintett ingóság tekintetében a vagyonkezelési szerződés megszüntetéséről.
9/A. § * (1) A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésében lévő állami vagyonnal összefüggő terheket viselni, valamint – az Nvtv. 11. § (15) bekezdésére figyelemmel – a szükséges felújítási munkákat elvégezni, elvégeztetni. Ha jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés eltérően nem rendelkezik, a tulajdonosi joggyakorló előzetes, írásbeli engedélyét köteles kérni
a) a központi költségvetési szerv vagyonkezelő a vagyonkezelt eszközön elszámolt értékcsökkenését meghaladó, annak értékét növelő beruházáshoz, felújításhoz,
b) a központi költségvetési szervnek nem minősülő vagyonkezelő (a továbbiakban: egyéb vagyonkezelő) a vagyonkezelt eszközön elszámolt, bármely a számvitelről szóló törvény szerinti beruházáshoz, felújításhoz.
(2) * A beruházás, felújítás várható értékét az egyéb vagyonkezelő előzetes költségtervben meghatározza, továbbá arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal vagy a tulajdonosi joggyakorló felhívására a tulajdonosi joggyakorló által meghatározott módon és tartalommal a tulajdonosi joggyakorló részére beszámol. A tulajdonosi joggyakorló jogosult a beruházás helyszínén az elvégzett munkákat bármikor ellenőrizni. Az elszámolás során a 18. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A tulajdonosi joggyakorló az (1) bekezdés szerinti engedélyt az erre vonatkozó kérelem beérkezését követő hatvan napon belül köteles a kérelmező részére kiadni vagy a kérelmet elutasítani. A határidőbe nem számít bele a kérelmezőhöz intézett hiánypótlási felhívás kiadása (kiegészítő tájékoztatás kérése) és annak teljesítése között eltelt idő, továbbá az (5) bekezdés szerinti eljárás ideje.
(4)–(9) *
10. § * (1) * A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint – a Vtv. 27. § (2) bekezdésére figyelemmel – megfelelő ellenérték fejében vagy – az Nvtv. 11. § (13) bekezdésére figyelemmel – ingyenesen jogosult az állami vagyon birtoklására, használatára és hasznosítására. Az ellenérték megállapítása és a teljesítés módjának meghatározása során figyelembe kell venni különösen az adott vagyon rendeltetését, a közfeladat ellátásához, a társadalmi szükségletek kielégítéséhez, valamint a Kormány gazdaságpolitikája megvalósításának elősegítéséhez való szükségességét és az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket, a működtetés költségeit, továbbá a vagyon értékét, műszaki állapotát, a vagyonhoz kapcsolódó esetleges környezetvédelmi, természetvédelmi és műemlékvédelmi, örökségvédelmi, valamint az abból következő kötelezettségeket, illetve jogszabály vagy megállapodás által előírt, az államot vagy a költségvetést terhelő más kötelezettséget.
(2) * Az (1) bekezdésre figyelemmel a felek a vagyonkezelési szerződésben megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő ellenértékként előre meghatározott pénzösszeget fizet meg. A díjfizetés gyakoriságát és összegét a vagyonkezelési szerződés tartalmazza azzal, hogy a felek a díj egyösszegű megfizetésében is megállapodhatnak. Amennyiben a vagyonkezelő a szerződés alapján díjfizetésre köteles, annak elmulasztása esetén a tulajdonosi joggyakorló – amennyiben a vagyonkezelőt harminc napos határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére írásban felszólította, és a vagyonkezelő e határidő elteltéig nem fizetett – a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
(2a) * Vagyonkezelési díjfizetésnek minősül az állami vagyonnal folytatott közfeladat ellátás körén kívüli tevékenységből származó bevétel részleges átengedése is, amelyről a felek a vagyonkezelési szerződésben állapodhatnak meg.
(3) * A felek megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő nem díjfizetési, hanem a szerződésben meghatározott más kötelezettséget teljesít, így például valamely előre meghatározott tevékenységet lát el, vagy más ellenszolgáltatást nyújt. A vagyon értékét növelő beruházást, felújítást valamint új – állami vagyonba tartozó – eszköz létrehozását ellenértékként nem lehet kikötni, ha azt az egyéb vagyonkezelő a vagyonkezelt vagyon értékének megőrzése érdekében az őt terhelő kötelezettségek teljesítése érdekében végzi.
(4) * A felek megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő a fennálló visszapótlási kötelezettségének összegéig vagy ennek hiányában az általa vagyonkezelt vagyon összességére elszámolt értékcsökkenése erejéig köteles beruházást, felújítást, új eszköz létesítését elvégezni. Amennyiben a vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyon értékét növelő beruházás, felújítás vagy új – állami vagyonba tartozó – eszköz létrehozására köteles, annak a vagyonkezelési szerződésben előírt módon meghatározott és a tulajdonosi joggyakorló részére igazolt értékét a tulajdonosi joggyakorló – a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint – a vagyonkezelőt terhelő visszapótlási kötelezettséggel szemben számolhatja el.
(5) * A (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetekben a vagyonkezelő által teljesítendő tevékenység, szolgáltatás, beruházás, felújítás vagy kötelezettség teljesítésének elfogadása során a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint kell eljárni.
(6) * Koncessziós pályázat nyertesével vagyonkezelési szerződés nem köthető.
(2) * Az Nvtv. 11. § (9) bekezdése szerinti esetben a tulajdonosi joggyakorlóval kötött vagyonkezelési szerződésben az átruházással érintett vagyonelemek tekintetében az új vagyonkezelő a régi vagyonkezelő helyébe lép. Az új vagyonkezelő a felek személyében bekövetkezett változásról annak hatálybalépésétől számított tizenöt napon belül írásban értesíti a tulajdonosi joggyakorlót, aki a szükséges dokumentumok és információk hiánytalan rendelkezésre állását követően elkészíti a vagyonkezelési szerződés módosításának tervezetét.
(3)–(5) *
(6) *
(7) * Amennyiben központi költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése során a vagyoni, vagyonkezelői jogok, kötelezettségek jogutódlásáról jogszabály vagy átalakító, megszüntető okirat rendelkezik (intézményi jogutódlás), a jogutódlásról az alapítói jogok gyakorlója a jogszabály kihirdetésével, illetve az átalakító, megszüntető okirat közzétételével egyidejűleg köteles tájékoztatni a tulajdonosi joggyakorlót.
(8) *
11/A. § * (1) A központi költségvetési szerv vagyonkezelő évente – a tárgyévet követő év január 31-ig – adatot szolgáltat az MNV Zrt. részére az elhelyezését szolgáló, valamint az általa ellátandó állami feladathoz használt épületek, épületrészek, helyiségek (a továbbiakban e szakasz alkalmazásában: adatszolgáltatással érintett ingatlanok) vonatkozásában, a Melléklet III. pontja szerint.
(2) A központi költségvetési szerv vagyonkezelő félévente – július 31-ig, valamint a tárgyévet követő év január 31-ig – adatot szolgáltat az MNV Zrt. részére az elhelyezését szolgáló, valamint az általa ellátandó állami feladathoz használt adatszolgáltatással érintett ingatlanokról, a Melléklet IV. pontja szerint.
(3) * A központi költségvetési szervek (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 3. § 1. pontja szerinti minősített adatok körére, továbbá a honvédelmi, katonai, valamint a terrorizmust elhárító szerv által kezelt, használt nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű ingatlanokra vonatkozó adatok körére.
(4) * A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 3. § 14. pontja szerinti honvédelmi szervezetek személyi állományának és szervezetének elhelyezésére rendelt ingatlanok tekintetében az adatszolgáltatási kötelezettség kizárólag az ingatlan helyrajzi számára terjed ki.
(5) Az adatszolgáltatásra kötelezett az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton, a tulajdonosi joggyakorló által e célra kialakított, interneten elérhető alkalmazáson keresztül történő adatfeltöltéssel teljesíti, az ott megjelölt bontásban.
(6) Amennyiben a központi költségvetési szerv az (1) és (2) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a tulajdonosi joggyakorló a határidő lejártát követő napon elektronikus úton felszólítást küld a központi költségvetési szerv részére, amelyben felhívja az (1) és (2) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettség haladéktalan, de legkésőbb öt napon belül történő teljesítésére vagy kiegészítésére.
(7) Amennyiben a központi költségvetési szerv a tulajdonosi joggyakorló (6) bekezdés szerinti felhívása ellenére sem teljesíti teljeskörűen az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét, a tulajdonosi joggyakorló egyoldalú nyilatkozatával rendelkezhet a vagyonkezelő részére az Nvtv. 11. § (15) bekezdés c) pontja alapján a vagyonkezelési szerződésben biztosított mentesség (a továbbiakban: szerződéses kedvezmény) megszüntetéséről. A tulajdonosi joggyakorló – a mulasztás terjedelmére figyelemmel – dönthet a szerződéses kedvezmény részleges vagy teljes körű, valamennyi vagyonkezelt ingatlanra vonatkozó megszüntetéséről.
(8) A szerződéses kedvezmény megszüntetését követően a központi költségvetési szerv a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú ingatlant vagy ingatlanrészt nem hasznosíthatja, az ingatlanra vagy annak bármely részére vonatkozóan a használatot bármely címen átengedő szerződést nem köthet.
(9) A tulajdonosi joggyakorló (7) bekezdés szerinti egyoldalú nyilatkozatának hatályosulásával a vagyonkezelő által a vagyon használatára, valamint hasznosítására harmadik személlyel kötött szerződésekben (a továbbiakban: hasznosítási szerződések) a vagyonkezelő helyébe – a harmadik személy egyidejű értesítése mellett – a tulajdonosi joggyakorló lép.
(10) A tulajdonosi joggyakorló – a mulasztás terjedelmére figyelemmel – a (7) bekezdés szerinti nyilatkozatában rendelkezhet úgy is, hogy csak részlegesen – egyes ingatlanok vonatkozásában megkötött hasznosítási szerződések tekintetében – lép a vagyonkezelő helyébe.
(11) A harmadik személy a tulajdonosi joggyakorló hasznosítási szerződésbe lépéséről szóló értesítést követően hatvan napon belül gyakorolhatja a felmondás jogát.
12. § * (1) A vagyonkezelési szerződés megszűnik:
a) a szerződésben megállapított idő elteltével,
b) a szerződésben meghatározott körülmény bekövetkeztével,
c) * a vagyonkezelésbe adott vagyontárgy megsemmisülésével vagy az állam tulajdonából való kikerülésével az adott vagyontárgyra vonatkozóan, vagy
d) a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével (természetes személy halálával),
e) * ha a törvényi kijelölés útján létrejött vagyonkezelői jog a vonatkozó törvényi rendelkezés hatályon kívül helyezésével megszűnik.
(2) A vagyonkezelési szerződés közös megegyezéssel, írásban, bármely esetben és időpontban megszüntethető.
(3) * A felek a határozatlan időre kötött vagyonkezelési szerződést írásban felmondással is megszüntethetik (rendes felmondás). Amennyiben a felek eltérően nem állapodtak meg, a felmondási idő kilencven nap. A felmondással érintett vagyonnal kapcsolatos elszámolásra a 16. § szerinti határidő irányadó.
(4) A felmondás írásban, azonnali hatállyal történhet, ha
a) a vagyonkezelő a kezelt állami vagyonban kárt okoz, vagy magatartása közvetlenül károkozással fenyeget,
b) a kezelt vagyon értékében a vagyonkezelési szerződésben megállapított értékhez képest a vagyonkezelőnek felróható okból lényeges csökkenés következik be,
c) a felek valamelyike jogszabályból vagy a szerződésből eredő lényeges kötelezettségét felróható módon megszegte,
d) a Vtv. 25. §-ának (2) bekezdése szerinti esetben.
(4a) * A felmondás a tulajdonosi joggyakorló részéről írásban, azonnali hatállyal történik azon ingatlan tekintetében, amelyet a miniszter a Vtv. 33. § (4) bekezdése alapján értékesítésre kijelöl. Az MNV Zrt. a felmondás közlését követően haladéktalanul intézkedik annak érdekében, hogy az ingatlanügyi hatóság a bejegyzett vagyonkezelői jogot törölje az ingatlan-nyilvántartásból. A vagyonkezelői jog megszűnésének időpontjától a központi költségvetési szervet az érintett ingatlan vonatkozásában ingyenes használati jog illeti meg e rendelet erejénél fogva a vevő részére történő birtokátruházás napjáig, azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorló az ingyenes használati jog megszűnésének napját egyoldalú nyilatkozatában ettől eltérő, korábbi időpont megjelölésével is meghatározhatja. Az ingyenes használati jog megszűnésének időpontjáig a korábbi vagyonkezelő által kötött hasznosítási szerződésekbe a tulajdonosi joggyakorló nem lép be.
(5) * A határozott időre kötött vagyonkezelési szerződés rendes felmondással a szerződésben meghatározott esetekben szüntethető meg. A (4) és (4a) bekezdésekben foglaltakat a határozott időre kötött vagyonkezelési szerződés esetén is alkalmazni kell.
(6) * A vagyonkezelési szerződés megszűnése az érintett vagyonra vonatkozó vagyonkezelői jogot megszünteti.
(6a) * A tulajdonosi joggyakorló köteles a vagyonkezelési szerződés megszűnésétől számított harminc napon belül kezdeményezni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál az érintett ingatlanra vonatkozóan a vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásból való törlését és a művelési ág szükség szerinti megállapítását.
(6b) * A vagyonkezelési szerződés vagy a (4a) bekezdés szerinti esetben az ingyenes használati jog megszűnésével a vagyonkezelő által a vagyon használatára, valamint hasznosítására harmadik személlyel kötött szerződésben a használatba, hasznosításba adó helyébe a tulajdonosi joggyakorló lép.
(7) * Állami feladat ellátását szolgáló vagyon esetében a tulajdonosi joggyakorló a (3)–(4) bekezdésben meghatározott felmondási jogát oly módon gyakorolhatja, hogy az adott állami feladat folyamatos ellátása biztosított legyen. A központi költségvetési szerv vagyonkezelői szerződésének rendes felmondással történő megszüntetéséhez a tulajdonosi joggyakorló köteles az adott szerv irányítását vagy felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyetértését kérni. A tulajdonosi joggyakorló a rendes felmondás jogát az értesítés megküldését követő harminc napon belül nem gyakorolhatja.
(8) * Amennyiben a felek ugyanabban a szerződésben több állami tulajdonba tartozó vagyonelem vagyonkezeléséről rendelkeztek, a vagyonkezelési szerződés felmondása, vagy más okból történő megszűnése csak egyes vagyontárgyakra nézve, részlegesen is történhet. Ilyen esetben a szerződés a megszűnéssel (felmondással) nem érintett vagyontárgyakra nézve változatlan tartalommal hatályban marad.
(9) * Amennyiben a tulajdonosi joggyakorló törvényben kijelölt vagyonkezelő vonatkozásában állapítja meg a (4) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmények fennállását, megállapításairól haladéktalanul tájékoztatja a minisztert.
12/A. § * (1) Ha a (2) bekezdés szerinti nyilatkozattal a központi költségvetési szervnek nem minősülő szerv vagy személy (a továbbiakban e § alkalmazásában együtt: szerv) a tulajdonosi joggyakorló felé igazolja az állami vagyon hasznosítására vagy vagyonkezelésére vonatkozó szerződés megkötése az Nvtv. 11. § (13) bekezdése és a Vtv. 24. § (2) bekezdése szerinti feltételeinek fennállását, úgy a tulajdonosi joggyakorló a szervvel versenyeztetés mellőzésével és ingyenesen hasznosítási vagy ingyenes vagyonkezelési szerződést köthet.
(2) A szerv a tulajdonosi joggyakorló felé köteles teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt felelősségvállaló nyilatkozatot tenni, melyben megjelöli azokat a tényeket és körülményeket, és csatolja azon dokumentumokat, amelyek az állami vagyon vagyonkezelésbe adására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés megkötésének az Nvtv. 11. § (13) bekezdése és 11. § (17) bekezdés b) pontja szerinti feltételeinek fennállását igazolják.
(3) A szerv a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatban megjelöli – és dokumentumokkal igazolja – a tulajdonosi joggyakorló felé
a) az általa ellátott vagy az igényelt vagyonelemmel ellátandó közfeladatot, vagy az általa biztosított vagy az igényelt vagyonelemmel biztosítandó közszolgáltatást, valamint az e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását (a továbbiakban e § alkalmazásában együtt: közfeladat);
b) az arra vonatkozó információt, hogy az érintett vagyonelem milyen mértékben szolgálja a közfeladat ellátását.
(4) A szerv a közfeladat ellátását az ingyenesség tekintetében különösen az alábbi dokumentumokkal igazolhatja a tulajdonosi joggyakorló részére:
a) a létesítő okiratával, amelyben rögzítésre került az alapítója által ellátott állami vagy önkormányzati feladatnak a szerv részére történő átadása, a szerv által ekképpen ellátandó állami, önkormányzati feladat megjelölésével;
b) az a) pont szerinti feladathoz kapcsolódóan az állammal, önkormányzattal megkötött közszolgáltatási szerződéssel;
c) az állami, önkormányzati feladat ellátásához szükséges költségvetési támogatás nyújtásáról szóló támogatói döntéssel;
d) jogszabályban meghatározott ellátási szerződéssel;
e) feladatátadásra vonatkozó megállapodással.
(5) A tulajdonosi joggyakorló mérlegeli a (2)–(4) bekezdés szerinti nyilatkozatban foglalt tények és körülmények fennállását és alátámasztottságát.
(6) A szerződéskötést követően a szerv a (2)–(4) bekezdés szerinti nyilatkozatban megjelölt tények és körülmények megváltozásáról, a csatolt dokumentumokat érintő bármely változásról soron kívül tájékoztatja a tulajdonosi joggyakorlót. A közfeladat-ellátás megszűnése esetén a tulajdonosi joggyakorló jogosult a vagyonkezelési szerződés, valamint a hasznosításra kötött szerződés azonnali hatályú felmondására vagy – választása szerint – a vagyonkezelési szerződésnek, valamint a hasznosításra kötött szerződésnek a díj előírására vonatkozó módosítására. A szerv a vagyonkezelési szerződés, valamint a hasznosításra kötött szerződés módosításában együttműködik a tulajdonosi joggyakorlóval.
(7) Az (1)–(6) bekezdésben foglaltakat az állami vagyon vagyonkezelő által történő hasznosítása esetén is alkalmazni kell azzal, hogy ebben az esetben a tulajdonosi joggyakorló jogait és kötelezettségeit a vagyonkezelő gyakorolja, illetve teljesíti.
Általános szabályok *
12/B. § * (1) * Az MNV Zrt. által közvetlenül hasznosított állami ingatlanra vonatkozó – a Vtv. 23. § (1) bekezdés b) pontja szerinti – bérleti szerződés megkötésére a Vtv. 17. § (1) bekezdés i) pontja szerinti elektronikus bérleti licit portálon keresztül lebonyolított elektronikus bérleti licit eljárást követően kerülhet sor.
(2) Az elektronikus bérleti licit eljárásra bocsátott ingatlan tekintetében az MNV Zrt. bérleti hirdetményt tesz közzé. A bérleti hirdetményt a bérletre kínált ingatlanokra vonatkozó hirdetmények elektronikus nyilvántartásában kell közzétenni, és – a felépítmény nélküli ingatlan kivételével – az ingatlanon is ki kell függeszteni.
(3) A bérleti jog megszerzésére vonatkozó szerződés megkötésére az elektronikus bérleti licit eljárásban legmagasabb bérleti díjat felajánló résztvevő (a továbbiakban: legmagasabb bérleti díjat felajánló licitáló) szerez jogot. Az elektronikus bérleti licit eljárást mindaddig folytatni kell, amíg a licitálók újabb ajánlatot tesznek. A legmagasabb bérleti díjat felajánló licitáló az elektronikus bérleti licit eljárásra bocsátott ingatlanra vonatkozóan – az egyéb jogszabályi feltételek fennállása esetén – jogosult a bérleti szerződés megkötésére.
(4) A legmagasabb bérleti díjat felajánló licitáló az elektronikus bérleti licit eljárásra bocsátott ingatlanon a bérleti szerződés megkötésével és – ha az kikötésre került – a bérleti szerződésből eredő kötelezettségek biztosítására kikötött biztosíték összegének átadásával szerezhet bérleti jogot.
(5) Ha az elektronikus bérleti licit eljárásban a legmagasabb bérleti díjat felajánló licitáló az elektronikus bérleti licit hirdetményben előírt határidő alatt a szerződést neki felróható okból nem köti meg, vagy – ha az kikötésre került – a bérleti szerződésből eredő kötelezettségek biztosítására kikötött biztosíték teljes összegét nem adja át, úgy kell tekinteni, hogy a jogügylettől visszalépett; ilyen esetben a legmagasabb bérleti díjat felajánló licitáló – ha bérleti licit biztosíték előírásra került – a befizetett bérleti licit biztosítékot elveszti, és felel a szerződéskötés meghiúsulásából vagy a már megkötött bérleti szerződés nemteljesítéséből fakadóan az MNV Zrt.-t ért károkért, továbbá viselni köteles az MNV Zrt. ebből fakadó költségeit.
12/C. § * (1) Az MNV Zrt. jogosult az ingatlan elektronikus bérleti licit eljárásra bocsátását a licitálásra rendelkezésre álló határidő letelte előtt visszavonni. Az ingatlan elektronikus bérleti licitre bocsátásának visszavonásáról szóló hirdetményt az MNV Zrt. az elektronikus bérleti licit hirdetményének közzétételével megegyező helyeken és módokon jelenteti meg.
(2) Az elektronikus bérleti licit eljárást követően a bérleti szerződés megkötésére irányuló eljárásban az MNV Zrt. képviseletében nem vehet részt
a) a bérleti díj ajánlatot tevő természetes személy és annak képviselője, alkalmazottja, foglalkoztatottja, alkalmazója és foglalkoztatója,
b) a bérleti díj ajánlatot tevő jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviselője, tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, alkalmazottja vagy más szerződéses jogviszony alapján foglalkoztatottja,
c) annak a jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek a képviselője, vezető tisztségviselője, alkalmazottja (foglalkoztatottja), amelyben a bérleti díj ajánlatot tevő közvetlen vagy közvetett befolyással rendelkezik, illetve amelynek a bérleti díj ajánlatot tevő tulajdonosa, tagja,
d) az a)–c) pontban megjelölt személyek közeli hozzátartozója,
e) akitől bármely oknál fogva nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése (elfogultság).
(3) Az elektronikus bérleti licit eljárást követően a bérleti szerződés megkötésére irányuló eljárásban az MNV Zrt. képviseletében részt vevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármilyen összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(4) Összeférhetetlenségi kérdésben vita esetén az MNV Zrt. vezérigazgatója dönt. Ha az összeférhetetlenségi ok az MNV Zrt. vezérigazgatója személyére nézve áll fenn, akkor a vitában a miniszter dönt.
(5) A legmagasabb bérleti díj ajánlatot felajánló licitálót a bérleti szerződés megkötésére irányuló eljárásban az MNV Zrt. által a rendelkezésére bocsátott minden tény, információ, adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, azokról harmadik személynek tájékoztatást nem adhat. Ez a tilalom nem zárja ki a finanszírozó bankokkal, konzorciális ajánlat esetén a konzorciumi résztvevőkkel, valamint a licitáló meghatalmazott jogi képviselőjével, illetve a licitáló által igénybe vett, felhatalmazással rendelkező egyéb szakértővel való kapcsolattartást, a titoktartási kötelezettség azonban e személyekre is kiterjed. Ha a legmagasabb bérleti díj ajánlatot felajánló licitáló e tilalmat megsértette, az MNV Zrt. az elektronikus bérleti licitet érvénytelennek nyilváníthatja.
Az elektronikus bérleti licit rendszer működésének általános szabályai *
12/D. § * (1) A bérleti licit hirdetmények elektronikus úton történő közzétételére és a bérleti díj ajánlatok elektronikus úton történő megtételére az MNV Zrt. által működtetett bérleti licit rendszer szolgál.
(2) Az elektronikus bérleti licit lefolytatására a bérleti licit rendszer igénybevételével kerülhet sor.
(3) A bérleti licit rendszer működtetésének felügyeletét a miniszter látja el.
(4) A bérleti licit rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a licitálók bérleti díj ajánlatukat licitlépcső alkalmazásával tegyék meg, valamint alkalmasnak kell lennie az elektronikus bérleti licit biztosítékok kezelésére.
(5) A bérleti licit rendszernek nyilvános felülettel kell rendelkeznie az elektronikus bérleti licit hirdetmények közzétételére és a licitálók bérleti díj ajánlatának megtételére.
(6) A bérleti licit rendszernek végrehajtott minden műveletet – ide nem értve az elektronikus bérleti licit hirdetmények nyilvános felületen való megtekintését és az azokban való keresést – naplózni kell, biztosítva a műveletet végrehajtó személy azonosítását.
(7) A bérleti licit rendszert a működtetőnek auditáltatnia kell annak igazolására, hogy az megfelel a jogszabályban és a működtetéssel kapcsolatos szabályzatokban meghatározott feltételeknek, továbbá a rendszer megbízhatóan, ellenőrizhetően működik.
(8) A bérleti licit rendszer üzemeltetése során biztosítani kell a bérleti licit rendszer adatainak megőrzését és biztonságos kezelését, a nem nyilvános adatok védelmét, a titokvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését. Az üzemeltetést, valamint az elektronikus bérleti licit előkészítését ellátó személyeknek az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell a bérleti licit rendszerben nyilvántartott adatokat kezelniük, a feladataik ellátása során megismert adatokat kizárólag a feladat ellátásának időtartama alatt, a célhoz kötöttség elvének figyelembevételével jogosultak kezelni.
(9) A bérleti licit rendszer fejlesztésével és az informatikai alkalmazás üzemeltetésével megbízottak az e tevékenységük végzése során tudomásukra jutott, az informatikai alkalmazással és az értékesítésekkel kapcsolatos adatok tekintetében titoktartásra kötelesek. A titoktartási kötelezettség nem érinti az ellenőrzésre jogosított szervezetekkel, az auditáló szervezetekkel és jogszabályban meghatározott más szervekkel szemben fennálló együttműködési és tájékoztatási, továbbá a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságával kapcsolatos kötelezettséget. A titoktartási kötelezettség az említett tevékenységgel összefüggő jogviszony megszűnését követően is fennmarad.
(10) A bérleti licit rendszer működtetése során biztonságcentrikus rendszerüzemeltetési feltételeket kell kialakítani és folyamatosan biztosítani, a biztonsági kockázatot jelentő üzemeltetési hibákat haladéktalanul ki kell javítani, az üzemeltetési hibából adódó károkat fel kell mérni, valamint gondoskodni kell a jogszerű állapot helyreállításáról.
(11) A bérleti licit rendszer üzemeltetése során az üzemeltetés vezetője (annak helyettese) és az informatikai biztonságért felelős személy nem lehet ugyanaz a személy, és nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói.
(12) A bérleti licit rendszer tervezett karbantartási idejéről, valamint az esetleges üzemzavarról az üzemeltető a bérleti licit rendszer honlapján tájékoztatást ad, valamint ezekről az eseményekről elektronikus eseménynaplót vezet, amely tartalmazza az esemény leírását, időpontját, időtartamát és a megtett intézkedéseket.
12/E. § * (1) Az elektronikus bérleti licit jogszabályban nem szabályozott előírásait tartalmazó elektronikus bérleti licit felhasználási szabályzatban rendelkezni kell különösen
a) a licitálói regisztráció feltételeiről és módjáról,
b) a bérleti licit rendszer licitálóként történő használatának feltételeiről és módjáról,
c) a licitnapló tartalmáról és megtekinthetőségéről,
d) az üzemzavar esetére irányadó szabályokról,
e) a felvilágosítás igénylésének és a panasz bejelentésének lehetőségéről, a panasszal kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokról.
(2) A bérleti licit rendszer nyilvános felületén bárki számára ingyenesen elérhető tájékoztatást kell közzétenni az elektronikus bérleti licit felhasználási szabályzatról, valamint az elektronikus bérleti licitre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről.
(3) * Az elektronikus bérleti licit felhasználási szabályzatot az MNV Zrt. Igazgatósága fogadja el.
12/F. § * Az elektronikus bérleti licit eljárásban nem vehet részt, aki
a) az MNV Zrt. részére a licitálók elektronikus nyilvántartásának vezetése vagy az elektronikus bérleti licit eljárás során hamis adatot szolgáltatott, az erre okot adó körülmény megállapításának napjától számított két évig,
b) az MNV Zrt. felé a licitálók elektronikus nyilvántartásának vezetése vagy az elektronikus bérleti licit eljárás során hamis nyilatkozatot tett, az erre okot adó körülmény megállapításának napjától számított két évig,
c) az elektronikus bérleti licit eljárás eredménye alapján keletkező szerződéskötési kötelezettségét elmulasztotta, a mulasztás megállapításának napjától számított egy évig, valamint
d) aki az elektronikus bérleti licit eljárás eredménye alapján keletkező bérleti szerződésből eredő bérleti díj fizetési kötelezettségének vagy a bérleti szerződésből eredő kötelezettségek biztosítására kikötött biztosíték átadására irányuló kötelezettségének a bérleti szerződés megkötését követően nem tesz eleget, a mulasztás megállapításának napjától számított egy évig.
12/G. § * (1) * Az MNV Zrt. által megállapított bérleti licit biztosíték összegét az elektronikus bérleti licit eljárásban való részvétel feltételeként a licitálónak az MNV Zrt. által megjelölt letéti számlára, az elektronikus bérleti licit hirdetményben meghatározott időpontig kell átutalnia vagy a kiírási feltételek szerinti más módon az MNV Zrt. részére megfizetnie. A bérleti licit biztosíték összege – ha bérleti licit biztosíték kikötésre kerül – az ingatlan havi kezdő bérleti díj ajánlatának legalább 100%-a, de legfeljebb 300%-a.
(2) Ha az MNV Zrt. döntése alapján a bérbeadásra kínált ingatlan esetében a bérleti díjat nem havonta, hanem más időszakra kell megfizetni, a bérleti licit biztosíték összege számításakor azt az összeget kell alapul venni, amely a bérleti díj összege lenne, ha azt havonta kellene megfizetni.
(3) A licitáló a bérleti licit biztosíték megfizetésének MNV Zrt. általi visszaigazolását követően jogosult az ingatlanra bérleti díj ajánlatot tenni az elektronikus bérleti licit során.
(4) Az eredményes elektronikus bérleti licit lezárását követően a bérleti licit biztosítékot a szerződést kötő licitáló esetében a bérleti szerződésben a bérleti szerződésből fakadó kötelezettségek biztosítására kikötésre kerülő biztosíték összegébe vagy – ha biztosíték a bérleti szerződésben nem kerül kikötésre, vagy a bérleti licit biztosíték összege annak összegét meghaladja, az azt meghaladó rész – a bérleti díj összegébe be kell számítani. A további licitálóknak a bérleti licit biztosítékot az ajánlati kötöttség lejártától számított tizenöt napon belül vissza kell fizetni.
(5) Nem jár vissza a bérleti licit biztosíték, ha a szerződés megkötése a licitálónak felróható vagy az ő érdekkörében felmerült okból hiúsult meg.
12/H. § * (1) A bérleti licit rendszer az alábbi főbb részekből épül fel:
a) a licitálók elektronikus nyilvántartása,
b) a bérleti licit hirdetmények nyilvántartása és
c) a bérleti licit licitnaplók nyilvántartása.
(2) Az MNV Zrt. elektronikus nyilvántartást vezet mindazon személyekről, akik az elektronikus bérleti licit eljárásban kívánnak részt venni (a továbbiakban: a licitálók elektronikus nyilvántartása). A nyilvántartás a részt venni kívánó személy képviseletében eljáró természetes személyekre is kiterjed.
(3) A licitálók elektronikus nyilvántartásába az a személy jegyezhető be, aki a Vtv. 24/A. § (3) bekezdésében előírt feltételeknek megfelel, valamint az e rendeletben előírt adatait, valamint – a személyes adatok tekintetében – az azok kezelésére vonatkozó hozzájárulását megadta.
(4) A licitálók elektronikus nyilvántartásába bejegyzett személy köteles a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást haladéktalanul bejelenteni. Ha a nyilvántartásba bejegyzett személy elektronikus bérleti licit eljárásban vesz részt, akkor ezt arra vonatkozó nyilatkozatnak kell tekinteni, hogy a bejegyzéshez vagy az elektronikus bérleti licit eljárásban történő részvételét megelőző állapothoz képest változás nem történt.
(5) A licitáló az elektronikus bérleti licit eljárásban személyesen, továbbá törvényes képviselője, vagy meghatalmazottja útján vehet részt.
(6) Ha a nyilvántartásba vételi kérelemben megadott adatokkal kapcsolatban kétség merül fel, vagy a megadott adatok nem felelnek meg a (3)–(5) bekezdésben előírt feltételeknek, az MNV Zrt. a bejegyzést megtagadja.
(7) Az MNV Zrt. kérelemre törli a regisztrált licitálót a licitálók elektronikus nyilvántartásából azzal, hogy a 12/I. § a)–b) és e) pontja szerinti adatok az e rendelet 12/F. §-a szerinti kizárás hatálya alatt nem törölhetőek.
(8) A licitálók elektronikus nyilvántartásának adatai nem nyilvánosak.
12/I. § * A regisztrált licitáló hozzájárulásával a következő adatai kezelhetőek:
a) a természetes személy természetes személyazonosító adatai, lakóhelye, állampolgársága, adóazonosító jele,
b) a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet elnevezése, székhelye, adószáma, valamint a képviselőjének neve, lakóhelye, adóazonosító jele,
c) a bérleti licit rendszer licitálóként történő használatához szükséges azonosítója,
d) az elektronikus bérleti licit eljárással kapcsolatos iratok kézbesítésére szolgáló elektronikus elérhetősége és
e) az elektronikus bérleti licit eljárásból való kizárás alapjául szolgáló magatartás és az eltiltás hatálya.
12/J. § * (1) A bérleti licit hirdetmények nyilvántartását a bérleti licit rendszeren kell közzétenni.
(2) A bérleti licit hirdetményben fel kell tüntetni:
a) az ingatlan ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatait, így különösen az ingatlan címét, helyrajzi számát, nagyságát, megnevezését,
b) az ingatlanon fennálló jogok és terhek, így különösen az előbérleti jog tényét,
c) ha az ingatlan jellege lehetővé teszi, az arról készült képfelvétel(eke)t,
d) ha az ingatlan megtekinthető, a megtekintés helyét és időpontját,
e) az elektronikus bérleti licit szabályaira vonatkozó legfontosabb információkat, így különösen
ea) a kezdő bérleti díj ajánlat összegét, a licitlépcső összegét,
eb) ha kikötésre kerül, a bérleti licit biztosíték összegét és a befizetésére szolgáló letéti számla számát,
ec) az elektronikus bérleti licit kezdetének, valamint lezárásának, továbbá a licitnapló lezárásának időpontját,
ed) a licitálókat terhelő ajánlati kötöttségre vonatkozó tájékoztatást,
ee) ha kikötésre kerül, a bérleti licit biztosítékon felüli a bérleti szerződésből eredő kötelezettségek biztosítására kikötött biztosíték befizetésére szolgáló fizetési bankszámlaszámot, és
f) az eredményes elektronikus bérleti licitet követően megkötésre kerülő bérleti szerződés főbb rendelkezéseit, így különösen
fa) azt, hogy a bérleti szerződés határozott időre vagy határozatlan időre jön létre,
fb) határozott időre létrejövő bérleti szerződés esetén a határozott idő hosszát,
fc) az ingatlan hasznosításának lehetséges módjait.
(3) A bérleti licit hirdetményben az MNV Zrt. felhívja a figyelmet arra, hogy az elektronikus bérleti licit eljárásra bocsátott ingatlanra kizárólag elektronikus bérleti licit eljárás útján lehetséges bérleti díj ajánlatot tenni, továbbá tájékoztatja a licitálókat arról, hogy az MNV Zrt. jogosult az elektronikus bérleti licit eljárást érvényes bérleti díj ajánlat esetén is eredménytelenné nyilvánítani.
(4) A bérleti licit hirdetmény közzétételének legalább tíz munkanappal meg kell előznie az elektronikus bérleti licit eljárás befejezésének a bérleti licit hirdetményben megjelölt időpontját.
(5) A bérleti licit hirdetmények nyilvántartása nyilvános, bárki számára regisztráció nélkül megtekinthető.
12/K. § * (1) A bérleti licit rendszer nyilvános licitnaplót rögzít. A licitnapló tartalmazza az elektronikus bérleti licit eljárás megnyitásának és lezárásának időpontját, valamint az összes érvényes bérleti díj ajánlatot.
(2) A licitnapló az érkezés sorrendjében a következő adatokkal tartalmazza az érvényes bérleti díj ajánlatokat:
a) a bérleti díj ajánlat összege,
b) a licitáló azonosítója és
c) a bérleti díj ajánlat közzétételének időpontja.
(3) Az MNV Zrt. a bérleti licit rendszer útján a licitnapló lezárását követően automatikusan archiválja a bérleti licit hirdetmények nyilvántartásában a bérleti licit hirdetményt és a hozzá tartozó licitnaplót.
Az elektronikus bérleti licit eljárás eljárási szabályai *
12/L. § * (1) A licitálók elektronikus nyilvántartásába bejegyzett licitáló az ingatlanhoz tartozó licitnapló megnyitásától annak lezárásáig azonosítójának, valamint a bérleti díj ajánlat összegének megadásával elektronikus úton bérleti díj ajánlatot tehet a bérbe adni kívánt ingatlanra. Az elektronikus bérleti licit eljárás licitálási szakaszának időtartama legalább 48 óra.
(2) Az elektronikus bérleti licit eljárás során tett bérleti díj ajánlat nem vonható vissza, a licitáló ajánlati kötöttsége a bérleti licit hirdetményben megjelölt időpontig vagy az elektronikus bérleti licit eljárás eredménytelenné nyilvánításáig áll fenn.
(3) Az elektronikus bérleti licit eljárásban a licitálók elektronikus nyilvántartásába bejegyzett, a 12/H. § (3) bekezdésében felsorolt feltételeknek megfelelő személy vehet részt, aki nem áll a 12/F. § szerinti kizárás hatálya alatt.
12/M. § * (1) Az elektronikus bérleti licit eljárás során tett bérleti díj ajánlatot a bérleti licit rendszer útján automatikusan rögzíteni kell, és egyidejűleg automatikusan közzé kell tenni az elektronikus bérleti licit eljáráshoz tartozó licitnaplóban. A kezdő bérleti díj ajánlat nem lehet kevesebb a bérbeadásra kerülő ingatlan értékbecslésen alapuló becsült bérleti díjának egységnyi bérleti időszakra vonatkozó összegénél. A bérleti díj ajánlatot nem kell a bérleti licit rendszer útján rögzíteni, ha az nem éri el a kezdő bérleti díj ajánlat összegét, vagy legalább a licitlépcső összegével nem haladja meg a kezdő bérleti díj ajánlat összegét vagy a megelőzően közzétett bérleti díj ajánlat összegét.
(2) Az elektronikus bérleti licit eljárás során a licitálásnál ezer forintra kerekítve kell a bérleti díj ajánlatot megtenni az adott egységnyi bérleti időszakra vonatkozóan. Az aktuális legmagasabb bérleti díj ajánlatnál csak magasabb összegű bérleti díj ajánlatot lehet tenni, a (3) bekezdésben meghatározott licitlépcső szabályai szerint.
(3) A licitálható bérleti díj ajánlat összeget a bérleti licit rendszer legalább a megadott licitlépcső szerint automatikusan emeli.
(4) Az elektronikus bérleti licit eljárás során a licitálásra rendelkezésre álló idő az üzemzavar, illetve rendszerkarbantartás időtartamával meghosszabbodik oly módon, hogy ha annak időtartama több mint 1 óra, vagy az üzemzavar a licitálás határidejének lezárását megelőző 1 órán belül keletkezik, akkor 24 óra a meghosszabbítás időtartama.
(5) Ha az elektronikus bérleti licit eljárás lezárásának időpontja előtti öt percben érkezik érvényes bérleti díj ajánlat, az elektronikus bérleti licit eljárás időtartama automatikusan öt perccel meghosszabbodik, ezt az elektronikus bérleti licit eljárás lezárásának újabb időpontjaira is alkalmazni kell.
(6) Ha azonos időpontban legmagasabb összegű bérleti díj ajánlatként azonos összegű kézi és automatikus ajánlat érkezik, a kézi ajánlat minősül nyertes bérleti díj ajánlatnak. Ha legmagasabb összegű bérleti díj ajánlatként azonos időpontban több azonos összegű automatikus ajánlat érkezik, nyertes ajánlatnak a bérleti licit rendszerben az automatikus licitajánlatot leghamarabb elindító licitáló ajánlata minősül.
(7) A (6) bekezdés alkalmazása tekintetében kézi ajánlattételnek minősül, ha a licitáló a bérleti licit rendszer felületén az erre a célra szolgáló adatbeviteli mezőbe rögzíti a felajánlott bérleti díj összeget. Automatikus ajánlattételnek minősül, ha a bérleti licit rendszer erre szolgáló alkalmazása útján a licitáló nevében automatikusan kerül sor az aktuálisan legmagasabb összegű bérleti díj ajánlathoz képest magasabb bérleti díj ajánlat megtételére. Automatikus ajánlattétel választása esetén a licitáló a bérleti licit rendszer felületén az erre a célra szolgáló mezőbe rögzíti az általa elfogadható legmagasabb bérleti díj összeget. A kézi és az automatikus ajánlattétel részletes szabályait az elektronikus bérleti licit felhasználási szabályzatban kell meghatározni.
(8) Az elektronikus bérleti licit eljárás befejezésekor az MNV Zrt. a bérleti licit rendszer útján a licitnaplót automatikusan lezárja és közzéteszi benne a lezárás időpontját.
(9) Eredményes elektronikus bérleti licit eljárás esetén a legmagasabb bérleti díjat felajánló licitáló a licitnapló lezárását követően elektronikus értesítést kap az elektronikus bérleti licit eljárás eredményéről és a szerződéskötéshez kapcsolódó egyéb releváns információkról.
12/N. § * (1) Az elektronikus bérleti licitre kerülő ingatlan esetében a bérleti szerződés megkötésére – a lezárt licitnapló szerint – a legmagasabb bérleti díjat felajánló licitáló jogosult. Ha a legmagasabb bérleti díj ajánlatot tevő licitáló a szerződéskötési kötelezettségét bármely okból nem teljesíti, akkor az MNV Zrt. jogosult a licitnapló szerinti, a második legmagasabb bérleti díj ajánlatot tevő licitálóval – a második legmagasabb bérleti díj ajánlatot tevő licitálóval való szerződéskötés meghiúsulása esetén a harmadik legmagasabb bérleti díj ajánlatot tevő licitálóval – megkötni a bérleti szerződést.
(2) Az MNV Zrt. az elektronikus bérleti licit eljárás befejezését követően felhívja a legmagasabb bérleti díjat felajánló licitálót, hogy a szerződéskötés érdekében a megadott időpontban és helyszínen jelenjen meg, valamint szükség szerint – ha a bérleti szerződésből fakadó kötelezettségek biztosítására a bérleti szerződésben biztosíték kikötésre kerül – a bérleti díj biztosítékának a bérleti licit biztosítékán felüli részét az elektronikus bérleti hirdetményben foglaltak szerint teljesítse.
(3) Az elektronikus bérleti licit eljárás eredménytelen, ha
a) nem érkezett érvényes bérleti díj ajánlat,
b) az MNV Zrt. az elektronikus bérleti licit eljárás érvénytelenítéséről döntött arra tekintettel, hogy az elektronikus bérleti licit eljárás során az összeférhetetlenségi szabályokat megsértették vagy valamelyik licitáló az elektronikus bérleti licit tisztaságát vagy a többi licitáló érdekeit súlyosan sértő cselekményt követett el,
c) nem került sor határidőben a szerződés megkötésére,
d) az ingatlan központi költségvetési szerv feladatellátásához vagy elhelyezéséhez vált szükségessé, vagy
e) az elektronikus bérleti licit eljárást lezáró szerződés megkötését megelőzően – az állami vagyon hatékony, költségtakarékos és értékmegőrző felhasználásának biztosítása érdekében – az eljárás tárgyát képező ingatlan eltérő célú hasznosítása vált szükségessé.
(4) Az eredménytelen elektronikus bérleti licit eljárást követően megismételt elektronikus bérleti licit eljárást kell tartani. Ha az elektronikus bérleti licit eljárást az MNV Zrt. azért nyilvánította eredménytelennek, mert az ingatlan központi költségvetési szerv feladatellátásához vagy elhelyezéséhez vált szükségessé, megismételt elektronikus bérleti licit eljárást nem kell tartani.
(5) A (4) bekezdés szerinti megismételt elektronikus bérleti licit eljárások során – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – az első elektronikus bérleti licit eljárásra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak.
(6) * A megismételt elektronikus bérleti licit eljárásban a kezdő bérleti díj ajánlat
a) első alkalommal a 12/M. § (1) bekezdése szerint megállapított kezdő bérleti díj ajánlat legalább 80%-a, de legfeljebb 100%-a,
b) második alkalommal a 12/M. § (1) bekezdése szerint megállapított kezdő bérleti díj ajánlat legalább 60%-a, de legfeljebb 100%-a.
13. § (1) *
(2) * Az MNV Zrt. állami vagyont az adott vagyontárgy sajátosságainak megfelelő, az azonosítást lehetővé tevő – a Központi Statisztikai Hivatallal egyeztetett – módon, naturáliában (mennyiségben) és – az Nvtv. 10. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel – értékben, a keletkezés (aktiválás) időpontját is feltüntetve tartja nyilván.
(3) *
(4) * A tulajdonosi joggyakorlók a rábízott állami vagyonnal kapcsolatos könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségüknek az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet szerint kötelesek eleget tenni.
(5) * A tulajdonosi joggyakorlók a Vtv. 17. § (3) bekezdése szerinti tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatást a rábízott vagyonuk december 31-i tárgyévi állományáról évente egyszer, a tárgyévet követő év június 30. napjáig, a 14/D. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási időszakban kötelesek teljesíteni az MNV Zrt. részére.
14. § (1) * Az állami vagyon használóját és haszonélvezőjét a használati vagy haszonélvezeti jog alapítására kötött szerződés szerinti, valamint a tulajdonosi joggyakorlók beszámolókészítési kötelezettségének megalapozottsága érdekében a tulajdonosi joggyakorló által előírt írásbeli adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
(1a) * Az állami vagyon vagyonkezelőjét az Nvtv. 10. § (1) bekezdése szerinti vagyonnyilvántartás hiteles vezetése és a tulajdonosi joggyakorlók beszámolókészítési kötelezettségének megalapozottsága érdekében az állami vagyon vagyonkezelésére kötött szerződése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Ennek teljesítése érdekében az állami vagyon vagyonkezelője számviteli politikáját és nyilvántartásait – a tulajdonosi joggyakorlóval egyeztetett módon – úgy alakítja ki és vezeti, hogy azok biztosítani tudják az adatszolgáltatás pontosságát és ellenőrizhetőségét.
(2) * A vagyonnyilvántartás az állami vagyonhoz fűződő jogok és törvényes érdekek védelmében, a tényleges állapotnak megfelelően tartalmazza a vagyon használóinak, vagyonkezelőinek, haszonélvezőinek azonosító adatait, a vagyonelemek azonosító adatait, a kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket, valamint a lényeges számviteli adatokat. A vagyonnyilvántartás az Nvtv. 11. § (6) bekezdése szerinti vagyonelemekről összevont – évente felülvizsgált – állományi adatokat tartalmaz.
(3) * Az (1)–(1a) bekezdés alapján szolgáltatandó adatok körére, az adatszolgáltatás gyakoriságára vonatkozó általános szabályait a melléklet tartalmazza. Az adatszolgáltatás részletes tartalmát, formáját (adatlapok tartalma, kitöltési segédlete, az adatszolgáltatás informatikai háttere stb.) a tulajdonosi joggyakorló vagyonnyilvántartási szabályzatban határozza meg. A vagyon hasznosítására, haszonélvezeti jog alapítására vagy vagyonkezelésére kötött szerződésben rögzíteni kell, hogy a tulajdonosi joggyakorlóval szerződő partner a tulajdonosi joggyakorló vagyonnyilvántartási szabályzatát megismerte és magára nézve kötelező érvényűnek ismeri el.
(3a) * A törvényi kijelöléssel, vagyonkezelési szerződés kötése nélkül létrejövő vagyonkezelői jogviszony esetén a vagyonkezelői jogviszonyra nézve a tulajdonosi joggyakorló mindenkor hatályos vagyonnyilvántartási szabályzata a vagyonkezelő által történő külön elfogadás nélkül is kötelező. A szolgáltatott adatok teljeskörűsége, megfelelősége, valósághűsége, alátámasztottsága és a vagyonkezelő saját számviteli nyilvántartásaival és beszámolójával való egyezősége a vagyonkezelő felelőssége.
(4) A különleges rendeltetésű (így különösen honvédelmi, nemzetbiztonsági célt szolgáló) vagyontárgyakkal összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség tartalmát a felek a vagyonkezelési – vagy a vagyon hasznosítására kötött más – szerződésben, illetőleg a 8. § (6) bekezdése szerinti szerződésben állapítják meg.
(5) * Az állami vagyon értékesítését a 26. § (1) bekezdése alapján lebonyolító személy – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a vagyon értékesítését követő kilencven napon belül tesz eleget az értékesítéshez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségének.
(6) * Az állami vagyont szerződés alapján használó, haszonélvező vagy vagyonkezelő személy kilencven napon belül köteles bejelenteni a tulajdonosi joggyakorlónak, ha
a) a szerződés tartama alatt az annak tárgyát képező vagyontárgy az állam tulajdonából bármely módon (hatósági határozat, jogszabályi rendelkezés, káresemény miatti megsemmisülés stb.) kikerül,
b) a szerződés tárgyát képező ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatai bármely okból (művelési ág változás, telekmegosztás, területváltozás stb.) megváltoznak.
(7) * Az állami vagyon használója, haszonélvezője vagy vagyonkezelője a szerződés időtartama alatt haladéktalanul tájékoztatni köteles a tulajdonosi joggyakorlót a Vtv. 25. § (1) bekezdése szerinti körülmény felmerüléséről.
(8) * Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett személyről, a tulajdonosi joggyakorló által lefolytatott, az adatszolgáltatási kötelezettség teljesülésének vizsgálatára irányuló célellenőrzés során megállapításra kerül, hogy az (1)–(6) bekezdés szerinti kötelezettségének az előírt határidőben nem tett eleget, a tulajdonosi joggyakorló határidő tűzésével felhívja a kötelezettet a kötelezettség teljesítésére. E határidő elmulasztása a szerződés szempontjából a 12. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott lényeges kötelezettségszegésnek minősül.
(9) * Központi költségvetési szerv esetén a tulajdonosi joggyakorló a (8) bekezdés szerinti mulasztással kapcsolatban az irányító vagy felügyeleti szerv vezetőjét is megkeresheti a kötelezettség teljesítésére irányuló intézkedések megtétele érdekében.
(10) * A kormányhivatalok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar Államkincstár, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat, valamint a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv együttműködik az MNV Zrt.-vel és az MVH-val, részükre – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában térítésmentesen – az MNV Zrt. és az MVH nyilvántartásainak hiteles adattartalmát alátámasztó adatot szolgáltat. A kizárólagos állami tulajdonban lévő vagyonelemek adatait kezelő szervek – így különösen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, valamint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter – együttműködik az MNV Zrt.-vel és részére – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában térítésmentesen – adatot szolgáltat.
14/A. § * (1) A tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás teljesítése, ellenőrzése, az MNV Zrt. és a tulajdonosi joggyakorlók közötti adatkapcsolat, valamint a Vtv. 22/B. § (2) bekezdésében meghatározott tulajdonosi joggyakorlók jegyzékének vezetése a Vtv. 17. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, az egységes állami vagyonnyilvántartás vezetéséhez létrehozott informatikai rendszerben, az adatszolgáltatási keretrendszerben valósul meg.
(2) Az MNV Zrt. a tulajdonosi joggyakorló Vtv. 22/C. § (5) bekezdése szerinti megszűnése esetén jogosult a tulajdonosi joggyakorlónak – a megszűnését megelőzően az MNV Zrt. részére átadott – tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatását az adatszolgáltatási időszakban az adatszolgáltatási keretrendszerben rögzíteni.
(3) Az MNV Zrt. jogosult
a) a 14/E. § (1) bekezdésében meghatározott tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatásra köteles szervezet és
b) a megszűnt tulajdonosi joggyakorló nem tulajdonosi joggyakorló jogutódja
által teljesített – MNV Zrt. részére átadott – tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatását az adatszolgáltatási időszakban az adatszolgáltatási keretrendszerbe rögzíteni.
14/B. § * (1) Az MNV Zrt. az egységes állami vagyonnyilvántartás működtetése érdekében a tulajdonosi joggyakorlók számára közzéteszi:
a) az adatszolgáltatási keretrendszer
aa) felhasználási szabályzatát,
ab) használatára vonatkozó információkat, műszaki paramétereket és
ac) üzemszerű karbantartására vonatkozó információkat, továbbá
b) az egységes állami vagyonnyilvántartás
ba) használatára vonatkozó információkat, műszaki paramétereket és
bb) üzemszerű karbantartására vonatkozó információkat.
(2) A tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás jogszabályban nem szabályozott előírásairól, valamint az adatszolgáltatási keretrendszerre vonatkozó jogszabályban nem szabályozott előírásokról az MNV Zrt. az adatszolgáltatási keretrendszer felhasználási szabályzatban rendelkezik.
(3) Az MNV Zrt. – a (2) bekezdésben meghatározottak mellett – az adatszolgáltatási keretrendszer felhasználási szabályzatban határozza meg
a) a tulajdonosi joggyakorló pótlólagos tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatásának feltételeit és a pótlólagos tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatással érintett korábbi tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás visszavonásának módját,
b) a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás teljesítésének módját, abban az esetben, ha az adott vagyoncsoportokra vonatkozó adatokat a vagyonkezelők a tulajdonosi joggyakorló részére összevontan jelentik,
c) az egységes állami vagyonnyilvántartás interneten keresztüli közzétételére vonatkozó előírásokat és
d) a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatások MNV Zrt. általi elfogadására vonatkozó szabályokat.
(4) Az adatszolgáltatási keretrendszer felhasználási szabályzatot az MNV Zrt. Igazgatósága fogadja el.
14/C. § * (1) A tulajdonosi joggyakorló az adatszolgáltatási keretrendszer felhasználási szabályzatban meghatározott módon adatot szolgáltat az MNV Zrt. részére az adatainak a tulajdonosi joggyakorlók jegyzékébe történő rögzítése érdekében. A tulajdonosi joggyakorló az adatszolgáltatási keretrendszer használatára az adatszolgáltatási keretrendszerben történő regisztrációja után jogosult. A tulajdonosi joggyakorló regisztrációja az adatainak a tulajdonosi joggyakorlók jegyzékébe történő rögzítésével valósul meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatrögzítés és regisztráció érdekében az MNV Zrt. a tulajdonosi joggyakorlót – tulajdonosi joggyakorlóvá történő kijelölését követő 15 napon belül – tájékoztatja a regisztráció menetéről, a regisztrációhoz szükséges adatokról és iratokról.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti adatrögzítés és regisztráció során megadott adat megváltozott, a tulajdonosi joggyakorló az új adatot az MNV Zrt.-nek megküldi, amely alapján az MNV Zrt. végrehajtja az átvezetést a tulajdonosi joggyakorlók jegyzékében.
(4) Az MNV Zrt. az adatszolgáltatási keretrendszer felhasználási szabályzatban állapítja meg az (1) és (3) bekezdésben előírt adatrögzítéssel, regisztrációval és adatmódosítással, valamint a felhasználói regisztrációval kapcsolatos részletes szabályokat.
14/D. § * (1) Az adatszolgáltatási időszak kezdő napja a 13. § (5) bekezdésében meghatározott időpontot megelőző 90. nap, záró napja a 13. § (5) bekezdésében meghatározott időpont. Az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó ellenőrzési időszak kezdő napja a 13. § (5) bekezdésében meghatározott időpontot követő nap, záró napja a 13. § (5) bekezdésében meghatározott napot követő 90. nap.
(2) Az MNV Zrt. a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás teljesítésével kapcsolatos szabályokról és eljárásról a tulajdonosi joggyakorlók számára részletes tájékoztatást nyújt, a tájékoztatással kapcsolatos szabályokat az MNV Zrt. az adatszolgáltatási keretrendszer felhasználási szabályzatban határozza meg.
(3) Az MNV Zrt. a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás teljesítésére űrlapot rendszeresít, amelyet a tulajdonosi joggyakorlók számára az adatszolgáltatási keretrendszer felhasználási szabályzatban meghatározottak szerint hozzáférhetővé tesz.
(4) Az MNV Zrt. az űrlap kitöltésére kódszótárakat rendszeresíthet.
(5) A tulajdonosi joggyakorlók a (3) bekezdésben meghatározott űrlap és a (4) bekezdésben meghatározott kódszótárak alkalmazásával teljesítik adatszolgáltatási kötelezettségüket.
(6) A tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás akkor tekinthető teljesítettnek, ha a tulajdonosi joggyakorló azt az MNV Zrt. által rendszeresített űrlap segítségével az adatszolgáltatási keretrendszerben rögzítette, az adatszolgáltatási keretrendszer felhasználási szabályzatban meghatározott szabályoknak megfelelően.
(7) A tulajdonosi joggyakorlók nevében a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás teljesítésére kizárólag a tulajdonosi joggyakorlók által megbízott, az adatszolgáltatási keretrendszer felhasználási szabályzatban meghatározott módon regisztrált személyek jogosultak.
14/E. § * (1) Ha a tulajdonosi joggyakorló jogutód nélküli megszűnésére azt megelőzően kerül sor, hogy a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette volna, a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás elkészítése a megszűnő tulajdonosi joggyakorló zárómérlegének elkészítésére köteles szervezet (a továbbiakban: tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatásra köteles szervezet) feladata. A tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatásra köteles szervezetnek a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatást az MNV Zrt. által az adatszolgáltatási keretrendszer felhasználási szabályzatban meghatározott módon kell teljesítenie.
(2) Ha a tulajdonosi joggyakorló jogutódlással történő megszűnésére azt megelőzően kerül sor, hogy a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette volna, és a jogutód szervezet is tulajdonosi joggyakorló, a jogutód tulajdonosi joggyakorlónak a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatást a tulajdonosi joggyakorlókra előírt szabályok szerint kell teljesítenie azzal, hogy az adatszolgáltatás során utalnia kell arra, hogy az adatszolgáltatást jogutódként teljesíti.
(3) Ha a tulajdonosi joggyakorló jogutódlással történő megszűnésére azt megelőzően kerül sor, hogy a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette volna, és a jogutód szervezet nem tulajdonosi joggyakorló, a jogutód szervezetnek a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatást az MNV Zrt. 14/B. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti felhasználási szabályzatában meghatározott módon kell teljesítenie.
(4) Ha a tulajdonosi joggyakorló jogutódlással történő megszűnésére azt megelőzően kerül sor, hogy a tulajdonosi joggyakorló a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette volna, és a tulajdonosi joggyakorlónak több jogutódja van, akkor a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatási kötelezettséget az erre a feladatra kijelölt jogutódnak kell a (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályok alkalmazásával teljesítenie.
(5) Ha a tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlói kijelölése azt megelőzően szűnik meg, hogy a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette volna, az adatszolgáltatást a jogutódnak az e rendeletben a tulajdonosi joggyakorlókra előírt adatszolgáltatási szabályok szerint kell teljesítenie.
14/F. § * Ha a tulajdonosi joggyakorló az adatszolgáltatási időszakban azért nem tud tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatást teljesíteni, mert részére a Melléklet II. pont 2. alpontja alapján az adatszolgáltatást a tárgyévet követő év szeptember 30. napjáig teljesítik, akkor a tulajdonosi joggyakorló a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatást a Melléklet II. pont 2. alpontja szerinti adatszolgáltatást követően pótlólagosan – az adatszolgáltatási keretrendszer felhasználási szabályzatban meghatározott szabályok szerint – teljesíti.
14/G. § * (1) Az MNV Zrt. az adatszolgáltatási keretrendszer útján, automatizáltan Országleltár-azonosítót hoz létre az egységes állami vagyonnyilvántartásban nyilvántartott vagyonelemek azonosítására az adatszolgáltatási keretrendszer felhasználási szabályzatban meghatározott szabályok szerint.
(2) Az MNV Zrt. a tulajdonosi joggyakorlót az Országleltár-azonosító képzését követően tájékoztatja a vagyonelem Országleltár-azonosítójáról a következő adatszolgáltatási időszakot megelőzően, vagy ha a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás során szükséges Országleltár azonosító létrehozása, akkor az adatszolgáltatási időszakban.
(3) A tulajdonosi joggyakorló a vagyonelemre vonatkozó Országleltár-azonosítót az MNV Zrt. (2) bekezdés szerinti tájékoztatását követő tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatások során – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás teljesítésére szolgáló űrlapon köteles feltüntetni.
(4) Az MNV Zrt. az adatszolgáltatási keretrendszer felhasználási szabályzatban meghatározza azokat az eseteket – így különösen a vagyonelem szétválása, a vagyonelem másik vagyonelembe történő beolvadása –, amikor a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem Országleltár-azonosítóját – annak alkalmazhatatlansága miatt – a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás során nem köteles feltüntetni.
14/H. § * (1) Az MNV Zrt. ellenőrzi a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatások helyességét.
(2) Az MNV Zrt. az adatszolgáltatási keretrendszer felhasználási szabályzatban meghatározott szintaktikai és szemantikai ellenőrzéseket végez.
(3) Az MNV Zrt. az adatszolgáltatási keretrendszer felhasználási szabályzatban meghatározza azokat a dokumentumokat, amelyeket a tulajdonosi joggyakorlónak a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás részeként az adatszolgáltatás helyességének ellenőrzése érdekében az MNV Zrt. részére meg kell küldenie.
(4) Az MNV Zrt. az adatszolgáltatási keretrendszer felhasználási szabályzatban határozza meg
a) a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás ellenőrzésére nyitva álló határidőt,
b) a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás ellenőrzése során feltárt hibák tulajdonosi joggyakorlóval történő közlésének módját,
c) a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás ellenőrzése során feltárt hiba tulajdonosi joggyakorló által történő javítására nyitva álló határidőt és
d) a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás hibás adatainak módosítására vonatkozó szabályokat.
14/I. § * Az MNV Zrt. az egységes állami vagyonnyilvántartás adatai közül az Országleltár honlapján nem teszi elérhetővé
a) a nemzetbiztonsági szolgálatok és a nemzetbiztonsági okból nem bemutatható szervezetek által külön jogszabály alapján szolgáltatott adatokat,
b) az immateriális javakat,
c) a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és
d) az állami vagyonba tartozó forgóeszközöket.
15. § * (1) A Vtv. 5/C. § (1) bekezdése szerinti közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjteményt a tulajdonosi joggyakorló döntésétől függően nyilvántarthatja egy vagyonelemként is, azzal, hogy a vagyonelem analitikus nyilvántartásának biztosítania kell a közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjtemény minden elemének tételes nyilvántartását. A közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjtemény vagyonelemei körének a tulajdonosi joggyakorló döntése eredményeként történő változása esetén a bekerülő vagyonelemre az adott közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjtemény nyilvántartási szabályait kell alkalmazni, a közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjteményből kikerülő vagyonelemet pedig a kikerülést követően – kivéve, ha a tulajdonosi joggyakorló döntése alapján másik, ugyanazon tulajdonosi joggyakorló által nyilvántartott, gyűjtemény részévé válik – önálló vagyonelemként kell nyilvántartani.
(2) A Vtv. 5/C. § (1a) bekezdése szerinti hagyatéki gyűjteményt a tulajdonosi joggyakorló döntésétől függően nyilvántarthatja egy vagyonelemként is, azzal, hogy a vagyonelem analitikus nyilvántartásának biztosítania kell a hagyatéki gyűjtemény minden elemének tételes nyilvántartását. A hagyatéki gyűjtemény vagyonelemei körének a tulajdonosi joggyakorló döntése eredményeként történő változása esetén a bekerülő vagyonelemre az adott hagyatéki gyűjtemény nyilvántartási szabályait kell alkalmazni, a hagyatéki gyűjteményből kikerülő vagyonelemet pedig a kikerülést követően – kivéve, ha a tulajdonosi joggyakorló döntése alapján másik, ugyanazon tulajdonosi joggyakorló által nyilvántartott, gyűjtemény részévé válik – önálló vagyonelemként kell nyilvántartani.
16. § * Az állami vagyon használója, haszonélvezője vagy vagyonkezelője az erre irányuló szerződéses jogviszony megszűnésekor, valamint jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott esetben köteles az állami vagyon értékének az átvételkor fennálló állapothoz viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) elszámolni. A szerződő felek a jogviszony megszűnéséről rendelkező megállapodásban megállapíthatják az elszámolás időpontját is, azzal, hogy azt a jogviszony megszűnésétől számított egy éven belül el kell végezni.
17. § (1) * A saját vagyonnal rendelkező vagyonkezelő a rábízott állami vagyonról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezen eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés összegét és az értékben bekövetkezett egyéb változásokat.
(2) Amennyiben az egyéb vagyonkezelő legalább százmillió forint bruttó nyilvántartási értékű állami vagyont kezel, az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatát, az abban foglaltak valódiságának és jogszabályszerűségének ellenőrzését köteles független könyvvizsgálóval elvégeztetni. E rendelkezés nem vonatkozik arra az egyéb vagyonkezelőre, amely a számviteli jogszabályok alapján egyébként is könyvvizsgálatra kötelezett.
(3) * Az egyéb vagyonkezelő a vagyonkezelői jog egy összegben megfizetett ellenértékét vagyoni értékű jogként mutatja ki, amely után a számviteli előírásoknak megfelelően – a tulajdonosi joggyakorló által elfogadott számviteli politikájában meghatározott módon – értékcsökkenést számol el.
(4) * Az egyéb vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő, illetve a koncessziós társaság részére koncesszióba adott eszközök után az elszámolt terven felüli értékcsökkenés és az értékhelyesbítés összegét az egyéb vagyonkezelő, illetve a koncessziós társaság által elkészített és hitelesített, ellenőrizhető, tételes leltárral alátámasztott adatszolgáltatás alapján veszi nyilvántartásba a tulajdonosi joggyakorló. A leltár és a szolgáltatott adatok közötti egyezőség a vagyonkezelő és a koncessziós társaság felelőssége.
(5)–(6) *
18. § (1) * Ha az egyéb vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő állami vagyonon értéknövelő beruházást, felújítást végzett, vagy új – állami vagyonba tartozó – eszközt hozott létre, a vagyonnövekmény számviteli rendezése érdekében az alábbi bontásban tájékoztatja a tulajdonosi joggyakorlót a felhasznált források összetételéről:
a) saját pénzeszközök, az igénybe vett kölcsön, hitel vagy ezek körébe sorolható más külső forrás felhasználása;
b) a vagyonkezelésbe vett állami vagyonba tartozó eszköz elszámolt értékcsökkenési leírásának visszaforgatása;
c) elszámolási kötelezettséggel kapott külső forrás.
(2) *
(3) * A vagyonnövekmény számviteli rendezéséhez az állami vagyonon megvalósított értéknövelő beruházás, felújítás, valamint a létrehozott új – állami vagyonba tartozó – eszköz értékét az egyéb vagyonkezelő a tulajdonosi joggyakorló által meghatározott módon és gyakorisággal, adatszolgáltatás keretében igazolja a tulajdonosi joggyakorló felé. Az adatszolgáltatás módját és gyakoriságát, annak rendjét és tartalmát a vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni. Amennyiben a tulajdonosi joggyakorló és az egyéb vagyonkezelő között számviteli rendezésre kerül sor, vagy az Nvtv. 11. § (6a) bekezdése értelmében a vagyonkezelői jog a törvény erejénél fogva kiterjed a létrehozott vagyonra, úgy a vagyonkezelési szerződés módosítása nem szükséges.
(3a) * Amennyiben a vagyonkezelő
a) a 17. § (2) bekezdése hatálya alá tartozik, vagy
b) a 18. § (7) vagy (8) bekezdése szerinti adatszolgáltatással teljesíti az elszámolást,
a megvalósított értéknövelő beruházás, felújítás, valamint a létrehozott új eszköz értékére vonatkozó elszámolást minden esetben független könyvvizsgálóval kell ellenjegyeztetnie.
(3b) * A felek megállapodhatnak abban, hogy a tulajdonosi joggyakorló vagy megfizeti a megvalósított értéknövelő beruházásnak, felújításnak, illetve létrehozott új eszköznek a vagyonkezelőnél a vagyonkezelés alatt keletkező visszapótlási kötelezettségének összegét meghaladó értékét, vagy azt a vagyonkezelőnek a tulajdonosi joggyakorlóval szemben a vagyonkezelői jogviszony időtartama alatt fennálló visszapótlási kötelezettségén kívüli kötelezettségének csökkentésével vagy a vagyonkezelői díj megfizetésének kötelezettségéből származó követelés beszámításával rendezi.
(3c) * Az Nvtv. 11. § (6a) bekezdésére figyelemmel azokban az esetekben, ahol a felújítás, beruházás eredményére a meglévő vagyon részeként a vagyonkezelői jog a törvény erejénél fogva kiterjed, a számviteli szabályok szerinti elszámolásra a vagyonkezelő (3) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatásának a tulajdonosi joggyakorló írásbeli elfogadása alapján kerül sor.
(4) * A vagyonkezelő által vagyonkezelt állami vagyonon végzett értéknövelő beruházás, felújítás, valamint a létrehozott új eszköz tulajdonosi joggyakorló felé igazolt értékéből az (1) bekezdés c) pontja szerinti elszámolási kötelezettséggel kapott külső forrásnak megfelelő összegű követelést a tulajdonosi joggyakorló nem téríti meg, ezen követelést a vagyonkezelő az e célra, elszámolási kötelezettséggel kapott külső forrás miatt fennálló kötelezettségével szemben számolja el.
(5) *
(6) * A Vtv. 2. § (2) bekezdésére is figyelemmel, a központi költségvetési szerv által állami vagyonon teljesített értéknövelő beruházás, felújítás megvalósításának, új – állami vagyonba tartozó – eszköz létrehozatalának vagy beszerzésének elszámolásakor a feleknek egymással szembeni megtérítési kötelezettsége nem keletkezik. Az állami vagyon növekedésének a tulajdonosi joggyakorló által vezetett vagyonnyilvántartásban történő elszámolása a központi költségvetési szervek 14. §-ban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével – külön elszámolás nélkül – következik be.
(7) * Az egyéb vagyonkezelő és a tulajdonosi joggyakorló közötti elszámolás külön elszámolási megállapodás megkötése nélkül, a számviteli szabályok szerinti elszámolási adatszolgáltatással – annak tulajdonosi joggyakorló általi elfogadása nélkül – teljesül, ha az egyéb vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződése szerint a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól a Vtv. 27. § (8) bekezdése alapján mentesül, továbbá
a) a vagyonkezelésében álló vagyonon végzett valamennyi értéknövelő beruházás, felújítás tekintetében lemond a beruházással, felújítással kapcsolatos valamennyi megtérítési igényről, vagy
b) a vagyonkezelési szerződés elszámolással érintett időtartama alatt az értéknövelő beruházás, felújítás vonatkozásában kizárólag elszámolási kötelezettséggel kapott külső forrást használ fel, ezért – a 18. § (4) bekezdésére figyelemmel – a tulajdonosi joggyakorló részéről megtérítés nem történik.
(8) * Ha a vagyonkezelési szerződése szerint a vagyonkezelési díjfizetési kötelezettség, valamint – a Vtv. 27. § (8) bekezdése alapján – a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól az egyéb vagyonkezelő mentesül, de a vagyonkezelési szerződésben nem mondott le a vagyonkezelésében lévő vagyonon végzett értéknövelő beruházással, felújítással kapcsolatos valamennyi megtérítési igényéről, arról a vagyonkezelési szerződést közös megegyezéssel megszüntető megállapodásban is lemondhat, amennyiben a lemondási szándékát jelzi a tulajdonosi joggyakorló felé. Ebben az esetben az elszámolás a számviteli szabályok szerinti elszámolási adatszolgáltatással, annak tulajdonosi joggyakorló általi elfogadása nélkül teljesül.
19. § (1) * A vagyonkezelési szerződés lejárat előtti megszűnésekor a tulajdonosi joggyakorló a vagyonkezelési szerződésben rögzített módon megtéríti az egyéb vagyonkezelőnek a 17. § (3) bekezdése alapján kimutatott vagyonkezelői jog még le nem írt összegét és – szükség esetén – a 18. § (3b) bekezdése szerinti követelések összegét.
(2) *
19/A. § * (1) Az állami vagyont egyéb – nem vagyonkezelés – jogcímen használó személy által az állami vagyonon végzett értéknövelő beruházás, felújítás, valamint a létrehozott új – állami vagyonba tartozó – eszköz tulajdonosi joggyakorló felé igazolt értékéből a jogviszony megszűnésekor a 16. § szerinti elszámolása során az 1. § (7) bekezdés k) pontja szerint elszámolási kötelezettséggel kapott külső forrást a tulajdonosi joggyakorló nem téríti meg, e követelést az állami vagyont egyéb – nem vagyonkezelés – jogcímen használó személy az e célra, elszámolási kötelezettséggel kapott külső forrás miatt fennálló kötelezettségével szemben számolja el.
(2) A vagyonnövekmény számviteli rendezéséhez az állami vagyonon megvalósított értéknövelő beruházás, felújítás, valamint a létrehozott új – állami vagyonba tartozó – eszköz értékét az (1) bekezdés szerinti használó a tulajdonosi joggyakorló által meghatározott módon és gyakorisággal adatszolgáltatás keretében igazolja a tulajdonosi joggyakorló felé. Az adatszolgáltatás módját és gyakoriságát, annak rendjét és tartalmát a használatra jogcímet biztosító szerződésben vagy a beruházást, felújítást engedélyező tulajdonosi hozzájárulásban kell rögzíteni.
20. § (1) * Az állami vagyon használóját, vagyonkezelőjét és haszonélvezőjét megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, a kötelezettségek teljesítését a tulajdonosi joggyakorló rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében a vagyonkezelésre, haszonélvezeti jog alapítására vagy a vagyon hasznosítására kötött szerződésben rögzíteni kell, hogy a tulajdonosi ellenőrzés eljárásrendjét, a felek jogait, kötelezettségeit a felek a szerződés részének tekintik, míg a törvényi kijelöléssel, vagyonkezelési szerződés kötése nélkül létrejövő vagyonkezelői jogviszony esetén a vagyonkezelői jogviszonyra nézve a tulajdonosi joggyakorló mindenkor hatályos ellenőrzési eljárásrendje külön elfogadás nélkül is kötelező.
(2) * A tulajdonosi ellenőrzés célja az állami vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében a rendeltetésellenes, jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve a költségvetést hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása, továbbá a vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása.
(3) * Az MNV Zrt. stratégiai és éves ellenőrzési tervet készít, amelyeket jóváhagyásra a miniszter elé terjeszt minden év február 15-ig. Az éves ellenőrzési tapasztalatokról, az azok nyomán tett intézkedésekről az MNV Zrt. vezérigazgatója a tárgyévet követő év május 31-ig jelentést készít a miniszter részére.
(4) * A szerződésben foglalt kötelezettségek ellenőrzése során a tulajdonosi joggyakorló az ellenőrzésre feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságok közreműködését szükség szerint igénybe veheti, együttműködik továbbá az érintett vagyontárgy védettsége vagy más jellemzője miatt érintett miniszterrel.
21. § (1) * A tulajdonosi joggyakorló megbízásából tulajdonosi ellenőrzést végző személy jogosult:
a) az ellenőrzött helyiségeibe, ingatlanaiba belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni,
c) az ellenőrzött vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, tájékoztatást, információt, nyilatkozatot kérni,
d) szükség esetén az ellenőrzött vizsgálatát előzetes értesítés nélkül is – a megbízólevele bemutatásával – megkezdeni.
(2) * A tulajdonosi joggyakorló megbízásából tulajdonosi ellenőrzést végző személy köteles:
a) jogait oly módon gyakorolni, hogy az ellenőrzött szervezet tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,
b) tevékenységének megkezdéséről – az (1) bekezdés d) pontjában foglalt kivétellel – az ellenőrzött vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább nyolc nappal tájékoztatni, és megbízólevelét az ellenőrzés megkezdésekor bemutatni,
c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges – az el nem fogadott észrevételek indokait is tartalmazó – jelentést az ellenőrzött vezetőjének megküldeni.
(3) * A honvédelmi szervek, rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a nemzetbiztonsági szolgálatok ellenőrzését tevékenységük sajátosságainak és a külön törvényekben foglaltaknak megfelelően kell végrehajtani. Az ellenőrzés nem terjedhet ki e szervek titkos információgyűjtéssel, adatnyilvántartással, minősített adatokkal kapcsolatos dokumentumaira, informatikai rendszereire és tevékenységére.
22. § (1) Az ellenőrzött szerv vezetője, illetve dolgozója jogosult:
a) az ellenőr személyazonosságának bizonyítására alkalmas okiratot, illetve megbízólevelének bemutatását kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadni,
b) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
c) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre – a megküldéstől számított tizenöt napon belül – észrevételt tenni.
(2) Az ellenőrzött szerv vezetője, illetve dolgozója köteles:
a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy – az ellenőrzést végző kérésére – írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,
c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
e) * az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről a tulajdonosi joggyakorlót tájékoztatni.
(3) * A (2) bekezdés e) pontjában említett intézkedések végrehajtását, az ellenőrzés során tett megállapítások, javaslatok hasznosulását a tulajdonosi joggyakorló szükség esetén utóellenőrzés keretében megvizsgálja.
23. § * A tulajdonosi ellenőrzés nyomán a tulajdonosi joggyakorló kezdeményezheti az ingatlan-nyilvántartási (vagyonnyilvántartási) állapot rendezését, illetőleg más intézkedés megtételét.
23/A. § * Az Ábk. hatálya alá tartozó beruházások egységes és folyamatos nyomon követése érdekében a miniszter az MNV Zrt. útján, a BMSK Beruházási, Műszaki Ellenőrzési, Sportfejlesztési és Közbeszerzési Zártkörűen Működő Részvénytársaság bevonásával ellenőrzi az állami vagyonon végzett, az Ábk. hatálya alá tartozó beruházások tekintetében az állami vagyon értéke növelésének megvalósulását, illetve a beruházási célú központi költségvetési támogatások nyújtása esetén azok vagyongazdálkodási szempontú felhasználását és hasznosulását. Az ellenőrzésre jogosult személy köteles értesíteni a megbízatásról az érintett ingatlan tulajdonosát, tulajdonosi joggyakorlóját, vagyonkezelőjét, haszonélvezőjét vagy egyéb jogcímen használóját. Az ellenőrzést végző személy jogaira a 21. §-ban, az ellenőrzöttek jogai tekintetében a 22. §-ban foglaltak alkalmazandók.
24. § (1) * Állami vagyont – törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott kivétellel – versenyeztetés útján, a Vtv. 34. §-a szerinti eljárással lehet értékesíteni, ideértve az elektronikus árverést is.
(2) Az MNV Zrt. az állami vagyon elidegenítése előtt köteles megvizsgálni, hogy az adott vagyontárgyra szüksége van-e valamely központi költségvetési szervnek állami feladatai ellátásához. Ennek során az MNV Zrt. a Vtv. 28. §-ának (1) bekezdése alapján közölt igényeket áttekinti, szükség szerint a potenciálisan érintett központi költségvetési szerveket megkeresi.
(3) * A (2) bekezdést nem kell alkalmazni a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény hatálya alá tartozó lakott állami ingatlan értékesítése esetén.
25. § (1) * Az állami vagyon értékesítésére – ha törvény másként nem rendelkezik – a tulajdonosi joggyakorló vagy a tulajdonosi joggyakorlóval kötött megbízási szerződéssel rendelkező személy döntése alapján kerülhet sor.
(2) * Az állami vagyon értékesítésére a vagyonkezelő központi költségvetési szerv javaslatot tehet.
(3) * A vagyonkezelő központi költségvetési szerv és az irányítását vagy felügyeletét ellátó szerv vezetőjének írásbeli előzetes egyetértése szükséges az állami vagyon értékesítése esetén, kivéve, ha az értékesítés a vagyonkezelő javaslata alapján történik.
(4) * A tulajdonosi joggyakorló a Vtv. 33. § (2) és (3) bekezdése szerinti értékesítésre vonatkozó megbízási szerződés tervezetének megküldéséről a központi költségvetési szerv ez irányú kezdeményezésétől számított húsz napon belül gondoskodik.
(5) * Műemlék, védett kulturális javak tulajdonjogának átruházásához, továbbá a védetté nyilvánított régészeti lelőhely, védett természeti területként, illetve Natura 2000 területként nyilvántartott ingatlan tulajdonjogának átruházásához a védettség jellege szerint felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges. A felelős miniszter egyetértését a Vtv. 34. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján lefolytatott versenyeztetési eljárás során annak megkezdését, a Vtv. 34. § (2) bekezdés c) pontja esetében pedig a szerződés megkötését engedélyező döntés előtt be kell szerezni.
(6) * Az értékesítésre vonatkozó döntés megalapozásához független szakértővel el kell végeztetni – a tőzsdén jegyzett részvény, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény szerinti kibocsátási jogosultságok, továbbá a nettó 50 millió forint egyedi könyv szerinti érték alatti, valamint jogszabályban rögzített árral, értékkel rendelkező vagyonelemek kivételével – az érintett vagyonelem forgalmi értékbecslését (vagyonértékelését). Az értékesítési eljárás megindítására vonatkozó döntés a szakvéleményben rögzített érvényességi időn belül hozható meg.
(7) *
26. § (1) * Állami vagyont – törvényben, valamint a (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – a tulajdonosi joggyakorló, illetve az általa megbízott olyan személy értékesítheti, aki az értékesítés lebonyolítására kiírt közbeszerzési pályázatot elnyeri.
(2) * Az értékesítés lebonyolítására vonatkozó pályázat kiírása nélkül is értékesíthet a tulajdonosi joggyakorló megbízása alapján, az e rendeletben foglalt szabályok alkalmazásával
a) az a központi költségvetési szerv, amely az értékesítésre szánt vagyonnak vagyonkezelője,
b) * a kizárólagos állami tulajdon vagyonkezelését is ellátó egyéb vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő olyan vagyontárgyakat, amelyek az országos közúti és vasúti közlekedési hálózathoz kapcsolódnak, de nem minősülnek kizárólagos állami tulajdonnak,
c) * az MNV Zrt., a 47/A. § (4) bekezdése alapján kizárólagos joggal végzett elektronikus árverési szolgáltatás nyújtása esetén.
(3) * A tulajdonosi joggyakorló és az értékesítő a vagyon értékesítésére vonatkozóan külön megállapodást köt, amely tartalmazza az értékesítési eljárás formáját, illetve az értékesítés lebonyolításáról és eredményéről történő beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettséget.
(4) *
27. § * (1) * Ha törvény eltérően nem rendelkezik, állami vagyont – a Vtv. 33. § (3) bekezdése szerinti értékesítést, továbbá a 34. § (3) bekezdés a) és c) pontjában megjelölt, közvetett értékesítési módokat kivéve – nem lehet értékesíteni olyan személy részére, aki vagy amely
a) * az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. § 34. pontja szerinti, lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik, vagy
b) a tulajdonosi joggyakorlóval szemben fennálló, lejárt tartozással rendelkezik.
(2) * Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok fennállásának hiányát – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az érintett személy a szerződéskötés időpontját megelőző 30 napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja vagy nyilatkozik arról, hogy szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.
(2a) * Az (1) bekezdés szerinti kizáró okok fennállásának hiányát a tulajdonosi joggyakorló, illetve az értékesítést lebonyolító megbízott eredményes értékesítés esetén legkésőbb a szerződéskötéskor vizsgálni köteles.
(3) * A százezer forint egyedi bruttó forgalmi érték alatti vagyontárgy értékesítése esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételnek való megfelelésről az ajánlattevő személy írásban nyilatkozhat.
28. § * (1) Az állami vagyon értékesítésére irányuló pályáztatást a kiírónak – a 29. §-ban meghatározott kivételektől eltekintve – nyilvános eljárással kell lebonyolítani.
(2)–(5) *
29. § Zártkörű pályázat kiírására csak kivételesen, indokolt esetben kerülhet sor, így különösen akkor, ha a vagyontárgy nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei meghaladnák a vagyontárgy forgalmi értékét, vagy a korábbi nyilvános pályázat – érdeklődés hiányában – két alkalommal eredménytelenül zárult.
30. § (1) A pályázatot kettő vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben a második és azt követő fordulókban a megelőző fordulóban érvényes ajánlatot tett és a kiíró által – előre meghatározott és közzétett szempontok alapján – kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt.
(2) Többfordulós pályázat esetén a részletes tájékoztatónak tartalmaznia kell a pályázat egészére vonatkozó szabályokat.
(3) Az első fordulóban érvényes ajánlatot tett és a második fordulóban való részvételre jogot szerzett pályázók – amennyiben a pályázati kiírás erre lehetőséget ad – a második fordulóban közösen is nyújthatnak be ajánlatot (ajánlatok egyesítése). Az ily módon létrejövő konzorciumban – amennyiben erre a pályázati kiírás lehetőséget ad – részt vehet az a pályázó is, aki az első fordulóban érvényes ajánlatot tett, de a második fordulóban való részvételre nem szerzett jogot.
(4) Előminősítési eljárás esetén a kiíró olyan két- vagy többfordulós pályázatot ír ki, amelynek első fordulójában az ajánlattevők teljesítőképességét, szakismeretét, alkalmasságát, illetve pénzügyi megbízhatóságát méri fel. A kiíró az első forduló eredménye alapján határozza meg a második fordulóra részvételt nyert pályázók körét, akik a részletes pályázati kiírásban foglalt feltételek szerint vehetnek részt a pályázat további részében. Az előminősítési eljárásban hozott döntést részletesen indokolni kell.
31. § *
32. § (1) * A pályázati felhívást és kiírást a tulajdonosi joggyakorló hagyja jóvá.
(2) * A nyilvános pályázati felhívást a kiíró minden esetben közzéteszi hivatalos honlapján. A nyilvános pályázati felhívást a kiíró mérlegelése alapján napi- vagy hetilapban, hirdetési lapban, internetes hirdetési adatbázisban vagy hazai és külföldi pénzügyi-gazdasági szaklapban is megjelentetheti, valamint ingatlan esetében tájékoztatásul az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat polgármesteri hivatalának hirdetőtáblájára, továbbá az érintett ingatlanra is kifüggesztheti.
(3) *
(4) * A pályázat meghirdetési időpontjának a kiíró hivatalos honlapján való közzététel napját kell tekinteni.
(5) *
(6) Zártkörű pályázat esetén a kiíró köteles egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon – a részletes pályázati kiírás megküldésével – legalább három, egymástól független érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre. Zártkörű pályázat esetén csak az ajánlatkérés tényét kell a – (3) bekezdésben meghatározott módon – nyilvánosságra hozni.
(7) A pályázati felhívás tartalmát a kiíró a vagyontárgy jellegétől és az értékesítés egyéb körülményeitől függően állapítja meg, tartalmaznia kell azonban legalább a következőket:
a) az értékesítendő vagyontárgy megjelölését, szükség szerint annak értékét,
b) * a kiíró megnevezését, székhelyét, ha a pályázat kiírására a tulajdonosi joggyakorló megbízásából kerül sor, az erre való utalást,
c) a pályázat célját, típusát (nyilvános vagy zártkörű), a fordulók számát,
d) az értékesítésre vonatkozó feltételeket, a fizetés módjára, valamint a pályázati biztosítékokra vonatkozó előírásokat,
e) szükség esetén a részletes tájékoztató rendelkezésre bocsátásának helyét, idejét és költségét,
f) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét,
g) az ajánlati kötöttség időtartamát, illetve az annak esetleges meghosszabbítására vonatkozó előírásokat,
h) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot a 41. § (6) bekezdésében megjelölt okból eredménytelennek nyilvánítsa,
i) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése vagy a 41. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezése esetén a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kössön,
j) a pályázati ajánlat érvényességének feltételeit.
(8) A pályázati felhívás a kiíró mérlegelésétől függően tartalmazhatja a részletes tájékoztató adatait is.
33. § (1) A részletes tájékoztató a pályázati felhívásban foglalt adatokon kívül tartalmazza a pályázati kiírást és az eljárás szabályait, így különösen
a) az értékesítendő vagyonelemmel kapcsolatos lényeges információkat, az ahhoz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket;
b) társasági részesedés, értékpapír esetén a névértéket vagy az árfolyamot;
c) szükség esetén a kiíró által elfogadhatónak tartott legalacsonyabb összegű ellenértéket (minimálárat);
d) a pályázat hivatalos nyelvének megjelölését;
e) a pályázati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját, valamint a főkötelezettséget biztosító mellékkötelezettség főbb tartalmi kellékeit;
f) szükség esetén a pályázat teljesítése során a személyes közreműködés kötelezettségét;
g) a pályázati ajánlatok bontási eljárásának helyét, időpontját, amennyiben a pályázatok bontása nyilvánosan történik, az erre való utalást;
h) a pályázatok elbírálására jogosult személy vagy testület megnevezését;
i) a pályázat elbírálása során alkalmazandó értékelési szempontokat és a – kiíró döntésétől függő – pontozásos vagy egyéb értékelési rendszert;
j) a pályázati ajánlatok elbírálási időpontját vagy határidejét;
k) az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét;
l) az ajánlattevők értesítésének módját és határidejét.
(2) Gazdasági társaság állami részesedésének értékesítése esetén a részletes kiírás tartalmazza a társaság bemutatását, ezen belül
a) a cégnevet, székhelyet, tevékenységi kört;
b) az alapítás időpontját, a működési időtartamot, az alapítókat megillető esetleges jogokat;
c) a jegyzett, illetve saját tőke összegét;
d) * az állam tulajdoni részesedését a társaságban;
e) átlagos statisztikai létszámot;
f) a vezető tisztségviselők és a magasabb vezető állású dolgozókra vonatkozó adatokat, a személyes adatok kivételével;
g) a cég üzleti tevékenységének az átfogó értékelést lehetővé tevő leírását, így különösen a termelési, értékesítési, kutatás-fejlesztési, beruházási információkat;
h) a könyvvizsgáló által hitelesített utolsó éves beszámoló szerinti mérleget és eredménykimutatást;
i) a társaságnál működő szakszervezetek ismertetését, tájékoztatást a hatályos kollektív szerződésről;
j) a társaságot érintő kötelező hatósági előírásokat;
k) a kulturális örökségvédelemmel, környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos információkat.
(3) A kiíró a pályázati kiírásban előírhatja, hogy az ajánlatok benyújtásakor az ajánlattevő ajánlati garanciát és szerződéstervezetet is csatoljon, vagy a kiíró által megküldött szerződéstervezet elfogadásáról nyilatkozzon.
(4) A részletes tájékoztató az ajánlattevőnek csak titoktartási nyilatkozat aláírása után adható ki.
(5) A pályázónak a részletes tájékoztatóban foglaltakon túl is adható információ, illetve biztosítható a helyszíni szemle lehetősége, oly módon és tartalommal, amely nem sérti a pályázók esélyegyenlőségét, az ajánlatok kezelésére vonatkozó előírásokat és az üzleti titkot. A felvilágosításról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet mind az ajánlattevőnek, mind a felvilágosítást nyújtónak alá kell írnia.
(6) A kiíró a pályázók bármelyikének biztosított információt, adatot és egyéb szolgáltatást köteles a többi pályázó számára is ugyanolyan módon biztosítani.
34. § (1) A kiíró nyilvános pályázat esetében az ajánlatok benyújtására vonatkozó határidőt (a továbbiakban: ajánlattételi határidő) nem határozhatja meg a pályázati felhívás közzétételétől számított harminc napnál, zártkörű pályázat esetében a felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napnál rövidebb időtartamban.
(2) A pályázati felhívásban foglalt feltételek csak kivételesen, indokolt esetben módosíthatók, legkésőbb a pályázat beadási határidejét megelőző tizedik napig. A módosítás közzétételére a 32. § (2)–(5) bekezdésének rendelkezései irányadók.
(3) A kiíró jogosult a pályázati felhívást az ajánlattételi határidő letelte előtt visszavonni. Erről a pályázati felhívás közlésével megegyező helyeken és módon az ajánlattételi határidő lejárta előtt köteles hirdetményt megjelentetni, zártkörű pályázat esetén a visszavonásról az érdekelt pályázókat értesíteni. A felhívás visszavonása esetén – amennyiben a részletes dokumentációt a pályázó ellenérték fejében kapta meg – a kiíró köteles a részletes dokumentáció visszaszolgáltatása ellenében a dokumentáció ellenértékét visszafizetni.
(4) Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja pályázati ajánlatát.
(5) Az ajánlattevő a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelően, illetve a kiíró felhívására köteles a pályázatában foglaltakat igazolni.
35. § (1) A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték adásához köthető, melyet a kiíró által megjelölt letéti számlára, a pályázati tájékoztatóban meghatározott időpontig és módon kell átutalni, illetve a kiírási feltételek szerinti más módon a kiíró rendelkezésére bocsátani.
(2) A kiíró a pályázati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az eljárás eredménytelenségének megállapítása esetén, továbbá – az ajánlatok elbírálását követően – a nem nyertes ajánlattevők részére köteles nyolc napon belül visszafizetni. A határidőt a visszavonásról szóló hirdetmény közzétételének, illetve az eredmény vagy eredménytelenség kihirdetésének napjától kell számítani.
(3) Nem jár vissza a pályázati biztosíték, ha a pályázó ajánlatát az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
(4) A nyertes ajánlattevő esetében a pályázati biztosíték – amennyiben a beszámításra alkalmas – a vételárba beszámít.
36. § (1) Az ajánlattevők ajánlataikat cégjelzés nélküli, zárt borítékban, legalább öt példányban – ebből egy példányt minden oldalon eredetiben cégszerű aláírással, magánszemélyeknél eredeti aláírással, illetve a meghatalmazott aláírásával ellátva – kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőben, a megadott helyen, az adott pályázatra utaló jelzéssel, személyesen vagy meghatalmazott útján benyújtani.
(2) * Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal – ingatlan adásvételére vonatkozó meghatalmazás esetén közokirattal, vagy ügyvéd, vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirattal – igazolni képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét.
(3) Ha a kiírás másként nem rendelkezik, egy ajánlattevő csak egy ajánlatot tehet, illetve egy pályázaton csak egy ajánlattételben vehet részt akár önállóan, akár konzorcium tagjaként. Zártkörű pályázat esetén e rendelkezéstől a kiírás sem térhet el.
(4) Az ajánlatnak tartalmazni kell az ajánlattevő nyilatkozatát különösen:
a) a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadására,
b) az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre,
c) a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére vonatkozóan.
(5) Ha a pályázati kiírás biztosítékadási kötelezettséget tartalmaz, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott meghatározott formában és módon rendelkezésre bocsátotta.
(6) A pályázó ajánlati kötöttsége – ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik – akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
(7) A pályázó ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított hatvan napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a pályázatot megnyert ajánlattevővel szerződést köt, a pályázati felhívást a 34. § (3) bekezdése szerint visszavonja vagy a pályázatot eredménytelennek minősíti.
(8) Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati kiírásban és a jogszabályokban foglaltaknak. Az érvénytelen pályázatot benyújtó ajánlattevő a pályázati eljárásban, illetve annak további szakaszában nem vehet részt.
(9) Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól ajánlata kidolgozásáért. A pályázat elkészítésével és a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek – az ajánlat érvényességétől, illetve eredményességétől függetlenül – az ajánlattevőt terhelik.
37. § (1) * A pályázatok beérkezése során a kiíró képviselője az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, s egyúttal igazolja az átvétel tényét. Az ajánlati dokumentumokat bírálati sorszámmal kell ellátni. Amennyiben a pályázatok érkeztetésére meghatározott időpontban kerül sor, azt közjegyző részvételével kell lebonyolítani, aki az eljárásról jegyzőkönyvet készít.
(2) * A határidőben beérkezett pályázati ajánlatokat tartalmazó zárt borítékokat a kiíró a pályázati felhívásban megjelölt időpontban, közjegyző jelenlétében bontja fel. A bontáson a tulajdonosi joggyakorló képviselője is jelen lehet. Amennyiben a pályázati felhívás értelmében a bontás nyilvánosan történik, a kiíró és a tulajdonosi joggyakorló által meghívott személyek, valamint az ajánlattevők és meghatalmazottaik is jelen lehetnek.
(3) Az ajánlatok nyilvános felbontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az ajánlatokkal kapcsolatos további részletek azonban nem hozhatók nyilvánosságra.
(4) * A pályázati ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről a közjegyző jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza az alábbiakat is:
a) az ajánlatok darabszámát és azoknak a kiíró képviselője által adott bírálati sorszámát,
b) *
c) a pályázatok felbontásakor, illetve ismertetésekor bejelentett esetleges kifogásokat, észrevételeket.
(5) * A kiíró a pályázat anyagának egy példányát megőrzés céljából átadhatja a közjegyzőnek.
38. § (1) * A benyújtott ajánlatokat a kiíró által kijelölt Értékelő Bizottság véleményezi, és az elbírálásra vonatkozó javaslatát indokolással együtt a tulajdonosi joggyakorlónak – vagy ha a tulajdonosi joggyakorló által értékesítéssel megbízott személyt a tulajdonosi joggyakorló a döntésre is feljogosította, e személynek – döntésre előterjeszti.
(2) Az Értékelő Bizottság az ajánlatok felbontása után felvilágosítást kérhet a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása elvégezhető legyen. Az Értékelő Bizottság kérdéseit, illetve azokra az érintett pályázó által adott válaszokat írásban kell rögzíteni.
(3) Az Értékelő Bizottság és a kiíró köteles a pályázati kiírásban meghatározott szempontok szerint megvizsgálni az ajánlattevők alkalmasságát a szerződés teljesítésére, ennek során a csatolt dokumentumok eredetiségét ellenőrizheti.
(4) Az Értékelő Bizottság a pályázatok összehasonlítását a pályázati kiírásban meghatározott szempontok és súlyozás alapján végzi. Az Értékelő Bizottság speciális szakkérdés eldöntése érdekében független szakértőt kérhet fel a közreműködésre, véleményadásra.
(5) A pályázatok értékeléséről jegyzőkönyvet (a továbbiakban: értékelési jegyzőkönyv) kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen:
a) pályázati eljárás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát,
b) a beérkezett ajánlatoknak a pályázati felhívásban közzétett szempontok szerinti részletes értékelését,
c) az Értékelő Bizottságnak a legjobb ajánlatra vonatkozó javaslata indokait,
d) a vételár, illetve az ajánlat egésze értékelésének szempontjait (ideértve a vételárat befolyásoló kötelezettségvállalásokat is),
e) a pályázók által ajánlott biztosítékok értékelését,
f) a pályázati eljárás összefoglaló értékelését, a pályázók rangsorolására vonatkozó javaslatot.
(6) * Az értékelési jegyzőkönyvet az Értékelő Bizottság minden tagja aláírásával hitelesíti, és azt a pályázatok bontásától, illetve szükség esetén a hiánypótlásra rendelkezésre álló idő lejártától számított tizenöt napon belül megküldi a tulajdonosi joggyakorló – vagy ha a tulajdonosi joggyakorló által értékesítéssel megbízott személyt a tulajdonosi joggyakorló a döntésre is feljogosította, e személy – részére. Az értékelési jegyzőkönyvhöz csatolni kell a pályázati felhívást, a részletes dokumentációt, valamint a pályázatok bontásáról készült jegyzőkönyv és a beérkezett ajánlatok egy-egy eredeti példányát, továbbá az Értékelő Bizottság tagjának esetleges különvéleményét.
39. § (1) Ha a kiíró megállapítása szerint a pályázó az ajánlata lényegét nem érintő, formai okból hibás (hiányos) ajánlatot nyújtott be, önként vagy a kiíró felhívására legfeljebb öt napon belül pótolhatja a hiányokat. Az ajánlat lényegét nem érintő formai okokat, a pótolható hiányokat, valamint a hiánypótlás határidejét a pályázat kiírásnak kell tartalmaznia. Az ajánlat érvényességét a kiíró a hiánypótlásra rendelkezésre álló idő leteltét követően állapítja meg.
(2) Az ajánlatok felbontását követően, a pályázat lezárása előtt a kiíró döntése alapján lehetőség van ártárgyalás tartására, amelyre minden érvényes pályázatot benyújtó ajánlattevőt meg kell hívni. Amennyiben csak egy érvényes ajánlat érkezett, ártárgyalás helyett az ajánlattevő felhívható ajánlata módosítására.
(3) Az ártárgyalás során a pályázók ajánlataikat módosíthatják azzal, hogy a korábban megajánlott vételár nem csökkenthető, és a módosított ajánlatnak is meg kell felelnie a pályázati felhívásban meghatározott valamennyi feltételnek. A tárgyalás lezárását követően a kiíró ismételten elvégzi az ajánlatok rangsorolását.
40. § (1) * A pályázati ajánlatok elbírálásáról az Értékelő Bizottság javaslatának mérlegelésével a tulajdonosi joggyakorló – vagy ha a tulajdonosi joggyakorló által értékesítéssel megbízott személyt a tulajdonosi joggyakorló a döntésre is feljogosította, e személy – dönt. Az ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni. A pályázati felhívásban közölt bírálati szempontokkal ellentétes döntés nem hozható.
(2) *
(3) Ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat a benyújtási határidő lejártától számított harminc napon belül kell elbírálni.
(4) Az elbírálási határidőt a kiíró egy alkalommal legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja, melyről az érintetteket tájékoztatni kell. A pályázati kiírásban a (3) bekezdéstől eltérően megállapított elbírálási határidő sem haladhatja meg – annak meghosszabbítása esetén sem – a kilencven napot.
41. § (1) * A kiíró a pályázat eredményét az elbírálást követő nyolc napon belül írásban közli valamennyi ajánlattevővel. A kiíró a pályázat eredményét a 32. § (2) bekezdésében megjelölt módon közzéteszi.
(2) * A kiíró a szerződést a pályázat nyertesével köti meg.
(3) A szerződést a pályázat elbírálásáról történt értesítést követően a lehető legrövidebb időn, de legfeljebb hatvan napon belül kell megkötni.
(4) Ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől elállt, vagy a felek megszüntették vagy felbontották azt, úgy a kiíró – korábbi döntése alapján – jogosult a soron következő ajánlattevővel szerződést kötni vagy az ajánlati kötöttség lejárta után új pályázatot kiírni.
(5) *
(6) Eredménytelen a pályázati eljárás, ha
a) nem érkezett érvényes pályázati ajánlat,
b) a benyújtott pályázatok egyike sem felelt meg a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek,
c) a kiíró a 42. § (4) bekezdésében megjelölt okból az eljárás érvénytelenítéséről döntött,
d) a legjobb érvényes ajánlat elfogadása jelentős vagyonvesztéssel járna.
(6a) * A becsült forgalmi érték és a legjobb érvényes ajánlat ismeretében – az értékesítésre szánt vagyonelem jellemző tulajdonságaira is tekintettel – a jelentős vagyonvesztés vizsgálata körében értékelendő szempontok:
a) az értékesítésre szánt vagyonelem tárolásának, állagmegőrzésének, értékmegőrzésének, őrzés-védelmének, működtetésének költségei,
b) az esetleges újabb értékesítési eljárás költségei,
c) az állagromlásból eredő értékcsökkenés,
d) a fennálló piaci keresleti viszonyok.
(6b) * Az Értékelő Bizottság a jelentős vagyonvesztés lehetőségére figyelemmel javasolhatja a tulajdonosi joggyakorló – vagy ha a tulajdonosi joggyakorló által értékesítéssel megbízott személyt a tulajdonosi joggyakorló a döntésre is feljogosította, e személy – részére a legjobb ajánlat elfogadását és a pályázat eredményessé nyilvánítását. Az Értékelő Bizottságnak a javaslatát a (6a) bekezdés a)–d) pontja szerinti szempontokra kiterjedő részletes gazdaságossági számításokkal kell alátámasztania.
(6c) * A (6b) bekezdés szerinti javaslatról szóló döntéshez a miniszter előzetes egyetértése szükséges.
(7) A kiíró a pályázati eljárás során készített jegyzőkönyveket, dokumentumokat köteles öt évig megőrizni.
42. § (1) A pályázatok értékelésében és elbírálásában nem vehet részt
a) a pályázatot benyújtó természetes személy és annak képviselője, alkalmazottja, foglalkoztatottja, alkalmazója és foglalkoztatója,
b) * a pályázatot benyújtó gazdálkodó szervezet képviselője, tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, alkalmazottja vagy más szerződéses jogviszony alapján foglalkoztatottja,
c) * annak a gazdálkodó szervezetnek a képviselője, vezető tisztségviselője, alkalmazottja (foglalkoztatottja), amelyben a pályázó közvetlen vagy közvetett befolyással rendelkezik, illetőleg amelynek a pályázó tulajdonosa, tagja,
d) * az a)–c) pontban megjelölt személyek közeli hozzátartozója,
e) akitől bármely oknál fogva nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése (elfogultság).
(2) A pályázat elbírálásában részt vevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármilyen összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(3) * Összeférhetetlenségi kérdésben vita esetén az a személy vagy testület dönt, aki, illetve amely a pályázat kiírásáról döntött. Ha az összeférhetetlenségi ok a kiíró szerv vezetőjének személyére nézve áll fenn, akkor a vitában a kiíró szerv vezetőjének felettese, a vagyon értékesítésével megbízott személy esetében pedig a tulajdonosi joggyakorló dönt. Ha az összeférhetetlenségi ok a tulajdonosi joggyakorló mint kiíró Igazgatóságának tagjára, vagy a vezérigazgató személyére nézve áll fenn, akkor a vitában a miniszter dönt.
(4) Érvénytelen és ezáltal eredménytelen a pályázati eljárás, ha a pályázat elbírálásakor az összeférhetetlenségi szabályokat megsértették, illetve ha valamelyik ajánlattevő az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követett el.
43. § (1) Az ajánlattevő a szerződéskötésig – illetőleg a 39. § (2)–(3) bekezdésében megjelölt tárgyalás megkezdéséig – köteles titokban tartani ajánlata tartalmát, köteles továbbá a pályázati eljárás befejezését követően is bizalmasan kezelni a kiíró által a rendelkezésére bocsátott minden tényt, információt, adatot, azokról harmadik személynek tájékoztatást nem adhat. Ez a tilalom nem zárja ki a finanszírozó bankokkal, konzorcionális ajánlat esetén a konzorciumi résztvevőkkel, valamint az ajánlattevő meghatalmazott jogi képviselőjével, illetve az ajánlat elkészítéséhez az ajánlattevő által igénybe vett, felhatalmazással rendelkező egyéb szakértővel való kapcsolattartást, a titoktartási kötelezettség azonban e személyekre is kiterjed.
(2) Ha az ajánlattevő vagy az érdekkörébe tartozó más személy a pályázat titkosságát megsértette, a kiíró az ajánlatot érvénytelennek nyilváníthatja.
(3) A kiíró a pályázók számát a pályázatok bontásáig, az ajánlatok tartalmát a döntéshozatalig –, illetve a 39. § (2)–(3) bekezdésében megjelölt tárgyalás megkezdéséig – köteles titkosan kezelni, arról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton részt vevőknek nem adhat.
44. § (1) * Az árverési eljárás során az árverésre bocsátott vagyontárgy tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó szerződés megkötésére licitálás útján, a legmagasabb vételárat felajánló árverező szerez jogot. Az árverést mindaddig folytatni kell, amíg az árverezők újabb ajánlatot tesznek.
(2) Ingó dolog árverése során – lehetőség szerint – biztosítani kell annak az árverés helyszínén való bemutatását.
(3) Amennyiben a kikiáltási áron érvényes vételi ajánlatot nem tettek, az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani.
(4) *
(5) A nyertes árverező esetében az árverési biztosíték a vételárba beszámításra kerül, a nem nyertes árverezők részére az árverés napján vissza kell fizetni.
45. § (1) * Az árverési hirdetmény közzétételének – ide nem értve az elektronikus árverési hirdetményt – legalább tizenöt nappal meg kell előznie a hirdetményben megjelölt árverési időpontot. A hirdetményt – az elektronikus árverési hirdetmények kivételével – a 32. § (2) bekezdésében megjelölt módon, valamint az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában kell közzétenni, továbbá az árverés helyszínén, ingatlan esetében – a felépítmény nélküli ingatlan kivételével – az ingatlanon is ki kell függeszteni. Valamennyi árverési hirdetmény közzététele időpontjának az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzététel napját kell tekinteni.
(2) A hirdetményben fel kell tüntetni
a) az árverést kiíró megnevezését;
b) az árverés helyét és idejét;
c) az árverésre kerülő vagyontárgyak megnevezését és kikiáltási árukat, valamint a vagyontárgyakra vonatkozó esetleges korlátozásokat (pl. elővásárlási jog);
d) a vételár megfizetésének határidejét és módját;
e) az árverési biztosíték összegét és letétbe helyezésének módját, határidejét;
f) az árverésen történő részvétel feltételeit;
g) az árverésre jelentkezés helyét, módját és idejét;
h) szükséges esetén az arra vonatkozó információt, hogy az árverésre kerülő vagyontárgyakat hol és mikor lehet megtekinteni, illetve azokról hogyan lehet további információhoz jutni;
i) mindazon további információt, amit az árverés kiírója szükségesnek tart.
(3) * A kiíró az árverés időpontjáról és a kikiáltási árról az árverési hirdetmény megjelenésével egyidejűleg köteles értesíteni az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett
a) haszonélvezeti, használati, földhasználati, telki szolgalmi jog,
b) tartási és életjáradéki jog,
c) elővásárlási jog,
d) vagyonkezelői jog,
e) jelzálogjog
jogosultjait.
46. § (1) * Az árverés nyilvános és azt közjegyző jelenlétében kell megtartani. Az árverést a kiíró alkalmazottja vagy megbízottja folytatja le. Az árverésről a közjegyző – a licitálásban kialakult végső sorrendet is tartalmazó – jegyzőkönyvet készít.
(2) * Árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba – ingatlan adásvételére vonatkozó meghatalmazást közokiratba, vagy ügyvéd, vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba – kell foglalni.
(3) Az árverésen – az egyéb feltételeknek való megfelelés esetén – az vehet részt, aki a hirdetményben meghatározott árverési biztosítékot a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezte.
(4) * Az árverés megkezdésekor az árverezőkkel közölni kell az árverésre kerülő vagyontárgy kikiáltási árát, és fel kell hívni őket ajánlatuk megtételére.
(5) Az árverést addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy a vagyontárgyat a legmagasabb vételárat ajánló veheti meg.
(6) * Amennyiben a 44. § (3) bekezdés szerinti, eredménytelennek nyilvánított árverésen legalább három vételi ajánlatot tettek, úgy az árverés ugyanazon a napon és helyszínen megismételhető (megismételt árverés), ha e tényről – és a megismételt árverés pontos időpontjáról – az árverés eredménytelenné nyilvánításával egy időben az árverés lefolytatója tájékoztatja az ajánlattevőket. A (4) bekezdés szerinti kikiáltási árnál alacsonyabb, de az eredménytelennek nyilvánított árverésen felajánlott legmagasabb vételárat elérő vételi ajánlat esetén is eredményessé nyilvánítható a megismételt árverés, amennyiben a 41. § (6a) bekezdésében foglalt szempontok vizsgálatát követően megállapítható, hogy annak elfogadása nem járna jelentős vagyonvesztéssel. A megismételt árverés során egyebekben az árverés lefolytatására vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak.
(7) Az árverési vevő az árverésre bocsátott vagyontárgyon – az egyéb jogszabályi feltételek fennállása esetén – a vételár megfizetésével szerezhet tulajdonjogot.
47. § (1) * Ha a nyertes árverező neki felróható okból a 47/E. § (3a) bekezdése szerint az árverési biztosíték összegét nem egészíti ki, vagy a hirdetményben előírt határidő alatt a szerződést nem köti meg, vagy a teljes vételárat nem fizeti meg, úgy kell tekinteni, hogy a jogügylettől visszalépett. Ilyen esetben a befizetett árverési biztosítékot vagy a 47/E. § (3a) bekezdése szerint az árverési biztosíték kiegészített összegét elveszti, és felelős a szerződéskötés meghiúsulásából az árvereztetőt ért károkért, továbbá viseli az árvereztető ebből fakadó költségeit.
(2) * Az árverésen történő értékesítésre a 32. § (1) bekezdésében, a 34. § (3) bekezdésében, a 41. § (6) bekezdésében, a 42. §-ban és a 43. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottakat alkalmazni kell. Az összeférhetetlenségi szabályokat a tulajdonosi joggyakorló vagy a megbízott árvereztető részéről az árverés lebonyolítását végző személyek és az árverező személyek viszonyában kell alkalmazni.
47/A. § * (1) A Vtv. hatálya alá tartozó állami vagyont – a 24. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – az MNV Zrt. elektronikus árverés keretében is értékesítheti.
(2) * Az elektronikus árverés során nem alkalmazandó a 44. § (2), (3) és (5) bekezdése, a 45. § (2) bekezdés a)–e) és g)–i) pontja és a 46. § (1)–(6) bekezdése. Az MNV Zrt. az elektronikus árverést megelőzően az MNV Zrt. által működtetett, a világhálón elérhető informatikai rendszer, az elektronikus aukciós rendszer (a továbbiakban: EAR) felületén közzétett felhívásban előírhatja, hogy az elektronikus árverésen az általa előre meghatározott és közzétett – az árveréssel érintett vagyontárgy sajátosságaival összefüggő, az árverezők részére egyenlő esélyt biztosító – feltételeket teljesítő árverezők vehetnek részt.
(3) * Az árverési hirdetmények és a (2) bekezdés szerinti felhívások elektronikus úton történő közzétételére és a vételi ajánlatok elektronikus úton történő megtételére az EAR szolgál.
(4) A Vtv. hatálya alá tartozó állami vagyon elektronikus árverésére kizárólag az EAR igénybevételével – az MNV Zrt.-vel kötött megállapodás alapján – kerülhet sor.
(5) *
(6) Az EAR működtetésének felügyeletét a miniszter látja el.
47/B. § * (1) Az EAR-nak alkalmasnak kell lennie a Vtv. hatálya alá tartozó állami vagyon licitlépcsővel való értékesítésére, valamint az árverési biztosítékok kezelésére.
(2) Az EAR-nak nyilvános felülettel kell rendelkeznie az elektronikus árverési hirdetmények közzétételére és az árverezők részére a vételi ajánlat megtételére.
(3) Az EAR-ban végrehajtott minden műveletet – ide nem értve a hirdetmények nyilvános felületen való megtekintését és az azokban való keresését – naplózni kell, biztosítva a műveletet végrehajtó személy azonosítását.
(4) Az EAR-t a működtetőnek auditáltatnia kell annak igazolására, hogy az megfelel a jogszabályban és a működtetéssel kapcsolatos szabályzatokban meghatározott feltételeknek, továbbá a rendszer megbízhatóan, ellenőrizhetően működik.
(5) Az EAR üzemeltetése során biztosítani kell az EAR adatainak megőrzését és biztonságos kezelését, a nem nyilvános adatok védelmét, a titokvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését. Az üzemeltetési feladatot, valamint az elektronikus árverések előkészítését ellátó személyeknek az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell az EAR-ban nyilvántartott adatokat kezelniük. A feladataik ellátása során megismert adatokat kizárólag a feladat ellátásának időtartama alatt, a célhoz kötöttség elvének figyelembevételével jogosultak kezelni.
(6) Az EAR fejlesztésével és az informatikai alkalmazás üzemeltetésével megbízottak az e tevékenységük végzése során tudomásukra jutott, az informatikai alkalmazással és az értékesítésekkel kapcsolatos adatok tekintetében titoktartásra kötelesek. A titoktartási kötelezettség nem érinti az ellenőrzésre jogosított, az auditáló szervezetekkel és jogszabályban meghatározott más szervekkel szemben fennálló együttműködési és tájékoztatási, továbbá a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságával kapcsolatos kötelezettséget. A titoktartási kötelezettség az említett tevékenységgel összefüggő jogviszony megszűnését követően is fennmarad.
(7) Az EAR működtetése során biztonságcentrikus rendszerüzemeltetési feltételeket kell kialakítani és folyamatosan biztosítani, a biztonsági kockázatot jelentő üzemeltetési hibákat haladéktalanul ki kell javítani, az üzemeltetési hibából adódó károkat fel kell mérni, valamint gondoskodni kell a jogszerű állapot helyreállításáról.
(8) * Az EAR üzemeltetése során az üzemeltetés vezetője (annak helyettese) és az informatikai biztonságért felelős nem lehet ugyanaz a személy, és nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói.
(9) Az informatikai rendszer tervezett karbantartási idejéről, valamint az esetleges üzemzavarról az üzemeltető az EAR honlapján tájékoztatást ad. Ezekről az eseményekről elektronikus eseménynaplót vezet, amely tartalmazza az esemény leírását, időpontját, időtartamát és a megtett intézkedéseket.
47/C. § * (1) * Az EAR-hoz árverezőként csatlakozhat az a személy, aki vagy amelynek képviselője ügyfélkapus regisztrációval rendelkezik, azonosítható, a személyes adatok kezelésére vonatkozó hozzájárulást megadja és az árverési felhasználási szabályzatban, valamint az adatkezelési szabályzatban foglaltakat elfogadja.
(2) Az EAR-ban nem lehet árverező, aki
a) * az árverés eredménye alapján keletkező szerződéskötési vagy vételár fizetési kötelezettségét elmulasztotta, az erre okot adó körülmény megállapításának napjától számított két évig,
b) * az árverés útján megszerzett vagyontárgy átvételét, illetve az átvétel elmulasztásával kapcsolatban felmerült költséget nem térítette meg, az erre okot adó körülmény megállapításának napjától számított két évig,
c) * az MNV Zrt. részére az árverezők elektronikus nyilvántartásának vezetése vagy az elektronikus árverés során hamis adatot szolgáltatott, az erre okot adó körülmény megállapításának napjától számított három évig, vagy
d) * az MNV Zrt. felé az árverezők elektronikus nyilvántartásának vezetése vagy az elektronikus árverés során hamis nyilatkozatot tett, az erre okot adó körülmény megállapításának napjától számított három évig.
(3) * Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem köthető szerződés olyan személlyel, aki a Ptk. 8:2. § (1) bekezdése szerinti többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll a (2) bekezdés alapján az EAR-ból kizárt árverezővel.
47/D. § * (1) Az elektronikus árverés jogszabályban nem szabályozott előírásait tartalmazó árverési felhasználási szabályzatban rendelkezni kell:
a) az árverezői regisztráció feltételeiről és módjáról,
b) az EAR árverezőként történő használatának feltételeiről és módjáról,
c) a licitnapló tartalmáról és megtekinthetőségéről,
d) az üzemzavar esetére irányadó szabályokról,
e) a felvilágosítás igénylésének és a panasz bejelentésének lehetőségéről, a panasszal kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokról.
(2) Az EAR nyilvános felületén bárki számára ingyenesen elérhető tájékoztatást kell közzétenni az árverési felhasználási szabályzatról, valamint az elektronikus árverezésre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről.
(3) * Az árverési felhasználási szabályzatot az MNV Zrt. Igazgatósága fogadja el.
47/E. § * (1) * Az árverési biztosíték összege – a (2) és a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel – az árverési tétel kikiáltási árának legalább 5%-a, de legfeljebb 25%-a. Csomagban történő ingatlanértékesítés esetén az árverési biztosíték összege az árverési tétel kikiáltási árának 25%-a.
(2) Ingóság árverése esetén, ha az árverési tétel kikiáltási ára nem éri el az 1 millió forintot, árverési biztosíték kikötése nem kötelező.
(2a) * A 47/N. § (2) bekezdése szerinti árverés esetén árverési biztosíték kikötésére nem kerül sor.
(3) Az árverező az árverési biztosíték megfizetésének MNV Zrt. általi visszaigazolását követően jogosult a vagyontárgyra vételi ajánlatot tenni az elektronikus árverés során.
(3a) * Értékpapír és társasági részesedés árverése esetén a nyertes ajánlattevő – ha az általa tett legmagasabb összegű érvényes vételi ajánlat összege magasabb mint a kikiáltási ár – szerződéskötésre csak abban az esetben jogosult, ha az eredményhirdetést követően az MNV Zrt. által megküldött felhívásban meghatározott határidőn belül az általa befizetett ajánlati biztosíték összegét kiegészíti a legmagasabb összegű érvényes vételi ajánlat összegéből az árverés során az árverési biztosíték összegének megállapítására alkalmazott arányszám figyelembevételével kiszámított, annak ezer forintra felfelé kerekített összegére, feltéve, hogy a befizetendő különbözet összege eléri a százezer forintot.
(4) * Az eredményes árverés lezárását követően az árverési biztosítékot – a 47. § (1) bekezdésében meghatározott esetek kivételével – a szerződést kötő árverező esetében a vételárba be kell számítani, a további árverezőknek pedig az ajánlati kötöttség lejártától számított tizenöt napon belül vissza kell fizetni.
(5) *
47/F. § * Az EAR az alábbi főbb részekből épül fel:
a) az árverezők elektronikus nyilvántartása,
b) az árverési hirdetmények nyilvántartása,
c) az árverési licitnaplók nyilvántartása.
47/G. § * (1) * Az MNV Zrt. elektronikus nyilvántartást vezet mindazon természetes személyekről, akik a saját nevükben vagy más személy képviselőjeként eljárva elektronikus árverésen kívánnak részt venni (a továbbiakban: az árverezők elektronikus nyilvántartása). A nyilvántartás arra is kiterjed, hogy a természetes személy mely személy képviseletében jár el.
(2) * Az árverezők elektronikus nyilvántartásába az a személy jegyezhető be, aki az e rendeletben előírt adatait, valamint – személyes adatok tekintetében – az azok kezelésére vonatkozó hozzájárulást megadta, elfogadta az árverési felhasználási szabályzatot és az adatkezelési szabályzatot, nem áll a 47/C. § (2) bekezdése szerinti kizárás hatálya alatt, továbbá – jogi személy esetén – átlátható szervezetnek minősül.
(3) Az árverezők elektronikus nyilvántartásába bejegyzett személy köteles a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást haladéktalanul bejelenteni. Ha a nyilvántartásba bejegyzett személy árverésen vesz részt, akkor ezt arra vonatkozó nyilatkozatnak kell tekinteni, hogy a bejegyzéshez vagy az árverési részvételét megelőző állapothoz képest változás nem történt.
(4) Az árverező az árverésen személyesen vagy törvényes képviselője, illetve a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti meghatalmazottja útján vehet részt.
(5) Ha a nyilvántartásba vételi kérelemben megadott adatokkal kapcsolatban kétség merül fel, vagy az nem felel meg (2)–(4) bekezdésben előírt feltételeknek, az MNV Zrt. a bejegyzést megtagadja.
(6) Az MNV Zrt. kérelemre törli a regisztrált árverezőt a nyilvántartásból.
(7) Az árverezők elektronikus nyilvántartásának adatai nem nyilvánosak.
47/H. § * A regisztrált árverező hozzájárulásával az alábbi adatai kezelhetők:
a) a természetes személy természetes személyazonosító adatai, lakóhelye, állampolgársága, adóazonosító jele,
b) a jogi személy elnevezése, székhelye, adószáma, valamint a képviselőjének neve, lakóhelye, adóazonosító jele,
c) az EAR árverezőként történő használatához szükséges azonosítója,
d) az árveréssel kapcsolatos iratok kézbesítésére szolgáló elektronikus elérhetősége,
e) az elektronikus árverésből való kizárás alapjául szolgáló magatartás és az eltiltás hatálya.
47/I. § * (1) Az árverési hirdetmények nyilvántartása az EAR-on kerül közzétételre.
(2) Az elektronikus árverési hirdetményben fel kell tüntetni:
a) az árverésre kerülő vagyontárgy jellegét, jellemzőit és a rendelkezésre álló adatok szerinti leírását,
b) ingatlan esetében az ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait, így különösen az ingatlan címét, helyrajzi számát, méretét, megnevezését,
c) az árverésre kerülő vagyontárgyon fennálló jogok és terhek, így különösen az elővásárlási jog tényét,
d) az árverésre kerülő vagyontárgy vagyonkezelőjének megnevezését,
e) ha a vagyontárgy jellege lehetővé teszi, az arról készült képfelvétel(eke)t,
f) ha a vagyontárgy megtekinthető, a megtekintés helyét és időpontját,
g) az árverés szabályaira vonatkozó legfontosabb információkat, így különösen
ga) a kikiáltási ár, a licitlépcső összegét,
gb) az árverési biztosíték összegét és a befizetésére szolgáló letéti számla számát,
gc) az árverés kezdetének, valamint lezárásának (a licitnapló lezárásának) időpontját,
gd) az árverezőket terhelő ajánlati kötöttségre vonatkozó tájékoztatást,
ge) az árverési biztosítékon felüli vételár befizetésére szolgáló fizetési számlaszámot.
(3) Az elektronikus árverési hirdetményben az MNV Zrt. felhívja a figyelmet arra, hogy az árverésre kerülő vagyontárgyra kizárólag elektronikus úton lehetséges árverezni, továbbá tájékoztatja az árverezőket arról, hogy az MNV Zrt. jogosult az árverést érvényes vételi ajánlat esetén is eredménytelenné nyilvánítani.
(4) * Az elektronikus árverési hirdetmény közzétételének legalább hat munkanappal meg kell előznie az árverés befejezésének a hirdetményben megjelölt időpontját. Csomagban történő ingatlanértékesítés esetén az elektronikus árverési hirdetmény közzétételének 8 munkanappal kell megelőznie az árverés befejezésének a hirdetményben megjelölt időpontját, azzal, hogy ez az időtartam – amennyiben az árverési tétel részét képező ingatlanok száma a kettőt meghaladja – ingatlanonként további 1–1 munkanappal, de összességében nem több mint 9 munkanappal meghosszabbodik.
(5) Az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása nyilvános, bárki számára regisztráció nélkül megtekinthető.
47/J. § * (1) Az EAR nyilvános licitnaplót rögzít. A licitnapló tartalmazza a licit megnyitásának és lezárásának időpontját, valamint az összes érvényes vételi ajánlatot.
(2) A licitnapló az érkezés sorrendjében a következő adatokkal tartalmazza az érvényes vételi ajánlatokat:
a) a vételi ajánlat összege,
b) az árverező azonosítója,
c) a vételi ajánlat közzétételének időpontja.
(3) Az EAR a licitnapló lezárását követően automatikusan archiválja az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában az árverési hirdetményt és a hozzá tartozó licitnaplót.
47/K. § * (1) * Az árverezők elektronikus nyilvántartásába bejegyzett árverező az árveréshez tartozó licitnapló megnyitásától annak lezárásáig azonosítójának, valamint a vételi ajánlat összegének megadásával elektronikus úton vételi ajánlatot tehet az értékesíteni szánt vagyontárgyra. Az elektronikus árverés licitálási szakaszának időtartama legalább 48 óra.
(2) Az árverés során tett vételi ajánlat nem vonható vissza, az árverező ajánlati kötöttsége az elektronikus árverési hirdetményben megjelölt időpontig vagy az árverés eredménytelenné nyilvánításáig áll fenn.
(3) * Az elektronikus árverésen az árverezők elektronikus nyilvántartásába bejegyzett (regisztrált), a 47/A. § (2) bekezdése szerinti felhívásban meghatározott és a 47/G. § (2) bekezdésében felsorolt feltételeknek megfelelő személy vehet részt.
47/L. § * (1) Az árverés során tett vételi ajánlatot az EAR rögzíti, és egyidejűleg automatikusan közzéteszi az árveréshez tartozó licitnaplóban. Nem rögzíti a vételi ajánlatot a rendszer, ha az nem éri el a kikiáltási ár összegét, vagy legalább a licitlépcső összegével nem haladja meg a kikiáltási árat vagy a megelőzően közzétett vételi ajánlatot.
(2) A licitálásnál ezer forintra kerekítve kell az ajánlatokat megtenni. Az aktuális legmagasabb ajánlatnál csak magasabb összegű ajánlatot lehet tenni, a (3) bekezdésben meghatározott licitlépcső szabályai szerint.
(3) A licitálható vételárösszeget az EAR a megadott licitlépcső szerint automatikusan emeli. A licitlépcső legkisebb és legnagyobb értéke
a) 1 millió forintot el nem érő kikiáltási ár esetén legalább 1 ezer, de legfeljebb 30 ezer forint,
b) 1 millió forint és 5 millió forint közötti kikiáltási ár esetén legalább 20 ezer, de legfeljebb 50 ezer forint,
c) 5 millió forint és 20 millió forint közötti kikiáltási ár esetén legalább 50 ezer, de legfeljebb 200 ezer forint,
d) 20 millió forint és 200 millió forint közötti kikiáltási ár esetén legalább 200 ezer, de legfeljebb 500 ezer forint,
e) 200 millió forint és 1 milliárd forint közötti kikiáltási ár esetén legalább 500 ezer, de legfeljebb 2 millió forint,
f) 1 milliárd forint vagy afeletti kikiáltási ár esetén legalább 2 millió, de legfeljebb 10 millió forint.
(4) Minden önálló elektronikus árverési eljárásban a licitlépcsőt – a (3) bekezdésben meghatározott keretek között – az EAR-ban állítja be a rendszert működtető.
(5) Meghosszabbodik a licitálásra rendelkezésre álló idő az üzemzavar, illetve rendszerkarbantartás időtartamával, oly módon, hogy ha annak időtartama több mint 1 óra vagy az üzemzavar a licitálás határidejének lezárását megelőző 1 órán belül keletkezik, akkor 24 óra a meghosszabbítás időtartama.
(6) Ha az árverés lezárásának időpontja előtti öt percben érkezik érvényes vételi ajánlat, az árverés időtartama automatikusan öt perccel meghosszabbodik, ezt az árverés lezárásának újabb időpontjaira is alkalmazni kell.
(7) Ha azonos időpontban legmagasabb összegű vételi ajánlatként azonos összegű kézi és automatikus ajánlat érkezik, a kézi ajánlat minősül nyertes ajánlatnak. Ha legmagasabb összegű vételi ajánlatként azonos időpontban több azonos összegű automatikus ajánlat érkezik, nyertes ajánlatnak az EAR-ban az automatikus licitajánlatot leghamarabb elindító árverező ajánlata minősül.
(8) Az árverés befejezésekor az EAR a licitnaplót automatikusan lezárja és közzéteszi abban a lezárás időpontját.
(9) Az árverező a licitnapló lezárását követően eredményes árverés esetén elektronikus értesítést kap az árverés eredményéről és a szerződéskötéshez kapcsolódó egyéb releváns információkról.
47/M. § * (1) * Az árverésre kerülő vagyontárgy árverési vevője a lezárt licitnapló szerint a legmagasabb vételi ajánlatot tevő árverező, ha pedig képviselőként árverezett, az a személy, akinek a képviseletében ajánlatot tett. Ha a legmagasabb vételi ajánlatot tevő árverező a 47/E. § (3a) bekezdése szerint árverési biztosíték kiegészítésére irányuló felhívásnak nem tesz eleget, a szerződéskötési kötelezettségét bármely okból nem teljesíti, vagy a szerződés megkötését követően a vételár teljes összegét nem fizeti meg, és ezáltal az értékesítés meghiúsul, akkor az MNV Zrt. jogosult a licitnapló szerinti második legmagasabb vételi ajánlatot tevő árverezővel – vagy a második legmagasabb ajánlatot tevő árverező részére történő értékesítés meghiúsulása esetén a harmadik legmagasabb vételi ajánlatot tevő árverezővel – megkötni az adásvételi szerződést.
(2) * Az MNV Zrt. az árverés befejezését követően felhívja az árverési vevőt, hogy a szerződéskötés érdekében a megadott időpontban és helyszínen jelenjen meg, valamint a vételárnak az árverési biztosítékon vagy a 47/E. § (3a) bekezdése szerint kiegészített árverési biztosítékon felüli részét az MNV Zrt.-nek az árverési hirdetményben foglaltak szerint teljesítse.
(3) * Az árverés eredménytelen, ha
a) nem érkezett érvényes vételi ajánlat,
b) nem került sor határidőben a szerződés megkötésére,
c) az árverési biztosíték megfizetésére az árverési hirdetményben meghatározott határidőben nem került sor, vagy
d) az árverést az MNV Zrt. az a)–c) pontban foglaltaktól eltérő egyéb okból eredménytelennek nyilvánította.
(4) Eredménytelen árverést követően a 47/N. §-ban és 47/O. §-ban meghatározottak szerinti megismételt árverést kell tartani. Ha az árverést az MNV Zrt. azért nyilvánította eredménytelennek, mert a vagyonelem központi költségvetési szerv feladatellátásához vagy elhelyezéséhez vált szükségessé, megismételt árverést nem kell tartani.
(5) * A (4) bekezdés szerinti megismételt elektronikus árverések során a 47/M. § (3) bekezdés d) pontja szerinti esetekben az eredménytelenné nyilvánított árverésre az elektronikus árverésre vonatkozó általános szabályok, a 47/M. § (3) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetekben a 47/N. §-ban és a 47/O. §-ban meghatározottak szerinti soron következő árverési körre vonatkozó szabályok az irányadók.
(6) * A 47/E. § (3a) bekezdése szerint az árverési biztosíték összegének kiegészítését, a szerződéskötést vagy a vételárfizetést elmulasztó árverező a megismételt árverésekben nem vehet részt.
47/N. § * (1) Ingatlan, értékpapír, társasági részesedés árverése esetén az árverési tétel kikiáltási ára:
a) az első árverés során legalább az árverési tétel becsértéke,
b) a második árverés során legalább az első árverés során alkalmazott kikiáltási ár 75%-a,
c) a harmadik árverés során legalább az első árverés során alkalmazott kikiáltási ár 50%-a.
(2) Ha az árverésre kerülő ingatlan, értékpapír, társasági részesedés becsértéke nem haladja meg a tízmillió forintot, akkor – az (1) bekezdés szerinti árverési eljárások lefolytatását követően – az árverési tétel kikiáltási ára:
a) a negyedik árverés során legalább az első árverés során alkalmazott kikiáltási ár 25%-a,
b) az ötödik árverés során legalább az első árverés során alkalmazott kikiáltási ár 10%-a,
c) a hatodik árverés során egyezer forint.
47/O. § * (1) * Ingóság elektronikus árverése esetén az árverési tétel kikiáltási ára a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével
a) az első árverés során legalább az árverési tétel becsértéke,
b) a második árverés során az első árverés során alkalmazott kikiáltási ár 50%-a.
(2) * Nemesfém és műalkotás elektronikus árverése esetén a kikiáltási ár legalább az árverési tétel becsértéke.
(3) * Ha – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – az ingóság ingatlannal együtt, egy árverési tételként kerül árverésre, akkor az árverési tétel értékét az ingó és ingatlan vagyonelemek értékének összeszámításával kell megállapítani és az árverést a 47/N. §-ban meghatározottak szerint kell lefolytatni.
48. § * (1) * A versenyeztetés nélküli értékesítés a Vtv. 35. § (2) bekezdése szerinti esetekben alkalmazható kivételes értékesítési eljárás, amelynek során a tulajdonosi joggyakorló vagy az általa az értékesítéssel megbízott személy az állami vagyonba tartozó vagyontárgyat – törvény eltérő rendelkezése hiányában – legalább a becsült forgalmi értéken, a versenyeztetési eljárás mellőzésével kiválasztott személy javára idegeníti el.
(2) A Vtv. 35. § (2) bekezdés m) pontja szerinti vagyonelemek versenyeztetés nélküli értékesítésére – a miniszter előzetes engedélyével – a becsült forgalmi értéket el nem érő vételi ajánlati ár elfogadásával is sor kerülhet, amennyiben az ajánlat elfogadása nem jár jelentős vagyonvesztéssel.
49. § * A Vtv. 28. § (5) bekezdése és 33. § (2) bekezdése alapján történő értékesítésre e fejezet 24. § (2) bekezdését, 25. §-át, 26. §-át, 28. § (1) bekezdését, 32. § (1) és (7) bekezdését, 33. § (1), (2) és (4) bekezdését, valamint 37. §-át nem kell alkalmazni. Ilyen esetben a 44. § (4) bekezdésében és a 45. § (3) bekezdésében foglaltak során a tulajdonosi joggyakorló helyett az értékesítő központi költségvetési szerv jár el.
50. § (1) * A Vtv. 36. § (2) bekezdés a), b), e) és g) pontja szerinti tulajdonba adásra vonatkozó kezdeményezést *
a) az érintett vagyonelem tulajdonosi joggyakorlójához vagy központi költségvetési szerv vagyonkezelőjéhez, vagy
b) ha az érintett vagyonelem az MNV Zrt. közvetlen kezelésében vagy nem központi költségvetési szerv vagyonkezelésében áll, az MNV Zrt.-hez
kell benyújtani.
(1a) * Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tulajdonosi joggyakorló vagy a vagyonkezelő központi költségvetési szerv, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az MNV Zrt. a kérelmet az 51. § (1) bekezdése szerint megvizsgálja, és lefolytatja az 51. § (5)–(7d) bekezdése szerinti eljárást.
(1b) * Ha állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházását a tulajdonosi joggyakorló vagy a vagyonkezelő központi költségvetési szerv – a törvényi feltételeknek való megfelelés megállapítására irányuló, az 51. § (1) bekezdés c)–e) pontja szerinti szempontokat is figyelembe vevő előzetes vizsgálat lefolytatását követően – a Vtv. 36. § (2) bekezdés a), b), e) vagy g) pontja alapján maga kezdeményezi, akkor az ingyenes átruházásra vonatkozó előterjesztést a tulajdonosi joggyakorló vagy a vagyonkezelő központi költségvetési szerv irányítását vagy felügyeletét ellátó miniszter (a továbbiakban együtt e fejezet alkalmazásában: ágazati miniszter) – a miniszter egyetértésével – terjeszti a Kormány elé.
(1c) * Ha az (1b) bekezdés szerint előterjesztett javaslat alapján a Kormány az állami vagyon tulajdonjogának átruházásáról dönt, a tulajdonosi joggyakorló vagy a vagyonkezelő központi költségvetési szerv köteles a tulajdonba adás érdekében szükséges eljárások lefolytatására, valamint jogosult – az állam nevében – a tulajdonjog átruházására irányuló megállapodás megkötésére, amelyről a tulajdonba adás megtörténtét tanúsító okiratok 60 napon belül történő megküldésével tájékoztatja az MNV Zrt.-t.
(2) * A benyújtott dokumentumoknak tartalmazniuk kell, illetve azokhoz csatolni szükséges:
a) a tulajdonba adásra vonatkozó igényt, megjelölve a felhasználási célt, valamint a segítendő feladatot és az azt előíró jogszabályi rendelkezést,
b) a kezdeményező nyilatkozatát arról, hogy vállalja a tulajdonba adás érdekében felmerülő költségek – ideértve a művelési ág szükséges megváltoztatásának költségét – megtérítését,
c) * helyi önkormányzat kezdeményezése esetén a képviselő-testület (közgyűlés) határozatát, amely az állami vagyon igényléséről hozott döntést tartalmazza,
d) védettség (örökségvédelmi, természetvédelmi, illetve Natura 2000) fennállása esetén annak megjelölését, valamint az ahhoz kapcsolódó kötelezettségek vállalását,
e) * egyház és egyházi jogi személy kezdeményezése esetén az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter szakpolitikai javaslatát.
50/A. § * A Vtv. 36. § (2) bekezdés c) pontja szerinti tulajdonba adásra vonatkozó kezdeményezést az MNV Zrt.-hez, a tulajdonosi joggyakorlóhoz vagy az érintett vagyonelem központi költségvetési szerv vagyonkezelőjéhez kell benyújtani. A tulajdonosi joggyakorló és a központi költségvetési szerv vagyonkezelő a hozzá benyújtott kérelmet a véleményével, javaslatával együtt – a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül – megküldi az MNV Zrt.-nek az 51. § (1) bekezdése szerinti vizsgálat és az 51. § (5)–(7) és (7b) bekezdése szerinti eljárás lefolytatása érdekében. *
51. § (1) * Az 50. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés beérkezését követően az MNV Zrt. vagy a tulajdonosi joggyakorló vagy az érintett vagyonelem központi költségvetési szerv vagyonkezelője, vagy az 50/A. § szerinti kezdeményezés beérkezését követően az MNV Zrt. megvizsgálja, hogy az igénylés megfelel-e a törvényi feltételeknek. Ennek keretében *
a) ellenőrzi annak alaki megfelelőségét, az előírt mellékletek meglétét,
b) megvizsgálja, hogy az igényelt vagyonelem a Vtv. hatálya szerinti állami tulajdonba tartozik-e,
c) ingatlan esetében megvizsgálja, hogy tulajdoni és vagyonkezelői viszonyai rendezettek-e, és azt az ingatlan-nyilvántartás a valóságos helyzetnek megfelelően tünteti-e fel,
d) megvizsgálja a kezdeményezésben megjelölt feladat, illetve célkitűzés jogszabályokkal való összhangját,
e) megvizsgálja, hogy nem áll-e fenn valamely, a tulajdonjog átruházását vagy a kérelmező általi megszerzését kizáró vagy korlátozó feltétel.
(2) Nem adható ingyenesen tulajdonba az olyan vagyonelem, amely valamely állami feladat ellátásához vagy – értékesítése esetén – a feladat finanszírozási forrásának biztosításához, illetve a költségvetési bevételi előirányzatok teljesítéséhez szükséges.
(3) * Ha az 50. § (1) bekezdése vagy az 50/A. § szerinti kérelemmel vagy az 50. § (1b) bekezdése szerinti kezdeményezéssel érintett vagyonelem ingatlan, akkor az MNV Zrt. megvizsgálja, hogy az igényelt ingatlan nem szükséges-e valamely közfeladat ellátására, illetve központi költségvetési szerv elhelyezésére. Ha a (7) bekezdés szerinti eljárást nem az MNV Zrt. folytatja le, az ingatlan tulajdonosi joggyakorlója vagy központi költségvetési szerv vagyonkezelője a kérelmet – a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül – megküldi az MNV Zrt.-nek. Az MNV Zrt. 15 napon belül lefolytatja a vizsgálatot, és annak eredményéről tájékoztatja a tulajdonosi joggyakorlót vagy az érintett vagyonelem központi költségvetési szerv vagyonkezelőjét.
(4) *
(5) * Amennyiben a kért ingatlan tulajdonjoga valamely jogszabályi feltétel hiánya miatt – ideértve a (2) bekezdésben foglaltakat is – nem ruházható át, az MNV Zrt., a tulajdonosi joggyakorló vagy a központi költségvetési szerv vagyonkezelő erről az igénylőt legkésőbb a kezdeményezés megérkezését követő hatvan napon belül értesíti.
(6) * Amennyiben a kezdeményezés hiányossága orvosolható, az MNV Zrt., a tulajdonosi joggyakorló vagy a központi költségvetési szerv vagyonkezelő annak kiegészítésére hívja fel az igénylőt.
(7) * Az 50. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés esetében az MNV Zrt., a tulajdonosi joggyakorló vagy a vagyonkezelő központi költségvetési szerv, az 50/A. § szerinti kezdeményezés esetében az MNV Zrt. a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül folytatja le az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot.
(7a) * A tulajdonosi joggyakorló vagy a vagyonkezelő központi költségvetési szerv a vizsgálat eredményétől függően a tulajdonba adást támogató javaslatát a vizsgálat befejezését követően soron kívül megküldi az ágazati miniszter részére. Az ingyenes átruházásra vonatkozó előterjesztést az ágazati miniszter – a miniszter egyetértésével – terjeszti a Kormány elé.
(7b) * Az MNV Zrt. az igényelt „tulajdonba adni javasolt”, illetve „a tulajdonba adás valamely okból nem teljesíthető” minősítéssel ellátott vagyonelemeket tartalmazó – az 50/A. §-ban meghatározott esetben a tulajdonosi joggyakorló vagy vagyonkezelő központi költségvetési szerv javaslatát, a felhasználási célra vonatkozó véleményét is tartalmazó – előterjesztését negyedévente összesítve, az adott negyedév utolsó napjáig küldi meg a miniszternek.
(7c) * A (7a) és a (7b) bekezdés szerinti eljárás alól kivételt képez, ha az ingyenes vagyonátruházásra a Vtv. 36. § (2) bekezdés b) pontja alapján kerül sor. Ebben az esetben az MNV Zrt. vagy a vagyonkezelő központi költségvetési szerv vagy a tulajdonosi joggyakorló az ingyenes vagyonátruházásról szóló előterjesztését soron kívül küldi meg az ágazati miniszternek vagy a miniszternek.
(7d) * Az MNV Zrt. a Vtv. 36. § (4) bekezdésében foglaltak alapján ellenőrzi, hogy az 50. § (1b) bekezdése, a (7a) és a (7b) bekezdés alapján ingyenes átruházásra javasolt vagyontárgyak összesített értéke évente ne haladja meg az adott évi költségvetési törvényben meghatározott keretösszeget. Ha az ellenőrzés során az MNV Zrt. megállapítja, hogy a javasolt vagyonátadással a Vtv. 36. § (4) bekezdése szerinti keretösszeg túllépésére kerülne sor, arról tájékoztatja a tulajdonosi joggyakorlót vagy a vagyonkezelő központi költségvetési szervet.
(8) * Az állami vagyonba tartozó régészeti leletek ingyenes átruházásának jogát – jogszabályban meghatározott módon – a kulturális örökség védelméért felelős miniszter a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben gyakorolja.
(9) * Az MNV Zrt. Igazgatósága a Vtv. 36. § (6) és (8) bekezdése szerinti esetben a kezdeményezés beérkezését követő hatvan napon belül, a Vtv. 36. § (7) bekezdése szerinti esetben negyedévente, a Vtv. 36. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben pedig haladéktalanul döntést hoz. Az MNV Zrt. a döntésről az igénylőt értesíti.
(10) * E fejezet alkalmazásában tulajdonosi joggyakorló: az az MNV Zrt.-től eltérő személy, aki állami vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlására jogosult.
51/A. § * (1) A Vtv. 36. § (6)–(8) bekezdése szerinti ingyenes tulajdonba adásra az 50–51. §-ban foglalt eljárási szabályokat kell alkalmazni, a (2) bekezdés szerinti eltérések figyelembevételével.
(2) A Vtv. 36. § (8) bekezdése szerinti kezdeményezés esetén a benyújtott dokumentumoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk:
a) az illetékes bíróság 30 napnál nem régebbi igazolását a közhasznúság fennállásáról,
b) az igénylő civil szervezet alapszabályát,
c) a karitatív tevékenység ellátására vonatkozó nyilatkozatot,
d) az igényelt vagyonelemek tervezett felhasználásának célját.
51/B. § * Ezen alcím alkalmazásában
a) állami elhelyezési célú ingatlan: a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Törvény) 148. § (11) bekezdés a) pontja szerinti ingatlan;
b) állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony: a Vtv. 28/A. §-a szerinti jogviszony;
c) átmeneti használati jog: a Törvény 148. § (5) bekezdése szerinti használati jog;
d) elhelyezési célú ingatlan: a Törvény 148. § (11) bekezdés b) pontja szerinti ingatlan;
e) felújítás: a számvitelről szóló törvény 3. § (4) bekezdés 8. pontjában meghatározott felújítás;
f) karbantartás: a számvitelről szóló törvény 3. § (4) bekezdés 9. pontjában meghatározott karbantartás;
g) kijelölő okirat: a Törvény 148. § (6) bekezdése szerint az MNV Zrt. által kiállított okirat;
h) rekreációs célú ingatlan: a Törvény 148. § (11) bekezdés c) pontja szerinti ingatlan.
51/C. § * (1) A számviteli nyilvántartások rendezése céljából a Kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló központi költségvetési szerv a Törvény 148. § (3) bekezdése szerint megszűnő vagyonkezelői joggal érintett és e rendelet hatálybalépésekor az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló elhelyezési vagy rekreációs célú ingatlanokat (a továbbiakban együtt az 51/C–51/J. § alkalmazásában: átmeneti használati joggal érintett ingatlanok) azok tartozékaival és alkotórészeivel együtt
a) legkésőbb 2020. szeptember 30. napjáig átadja az MNV Zrt. részére, ha az átmeneti használati joggal érintett ingatlan a főváros közigazgatási határán belül helyezkedik el. Az átadásra – a 2020. július 31. napján érvényes bruttó értéket, a 2020. július 31. napjáig elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést, továbbá a kapcsolódó értékhelyesbítést és időbeli elhatárolást is tartalmazó – tételes, aláírt leltár felvétele mellett kerül sor;
b) legkésőbb 2021. február 28. napjáig átadja az MNV Zrt. részére, ha az átmeneti használati joggal érintett ingatlan a főváros közigazgatási határán kívül helyezkedik el. Az átadásra – a 2020. december 31. napján érvényes bruttó értéket, a 2020. december 31. napjáig elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést, továbbá a kapcsolódó értékhelyesbítést és időbeli elhatárolást is tartalmazó – tételes, aláírt leltár felvétele mellett kerül sor.
(2) 2020. augusztus 1. napjával a központi költségvetési szerv az ingatlan bruttó értékét, az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést, az időbeli elhatárolást a 412. Nemzeti vagyon változása, az értékhelyesbítést a 415. Eszközök értékhelyesbítésének forrása könyvviteli számlával a nyilvántartásából kivezeti, az MNV Zrt. ugyanezen nappal nyilvántartásba veszi a főváros közigazgatási határán belül elhelyezkedő átmeneti használati joggal érintett ingatlanok (1) bekezdés a) pontja szerinti értékét a hatályos számviteli politikájának megfelelően.
(3) 2021. január 1. napjával a központi költségvetési szerv az ingatlan bruttó értékét, az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést, az időbeli elhatárolást a 412. Nemzeti vagyon változása, az értékhelyesbítést a 415. Eszközök értékhelyesbítésének forrása könyvviteli számlával a nyilvántartásából kivezeti, az MNV Zrt. ugyanezen nappal nyilvántartásba veszi a főváros közigazgatási határán kívül elhelyezkedő átmeneti használati joggal érintett ingatlanok (1) bekezdés b) pontja szerinti értékét a hatályos számviteli politikájának megfelelően.
51/D. § * (1) * A főváros közigazgatási határán belül elhelyezkedő átmeneti használati joggal érintett ingatlanokat érintő beruházásokat, felújításokat 2020. augusztus 1. napjától továbbra is a központi költségvetési szerv tartja nyilván a könyveiben, és a kijelölés kezdő napjáig saját költségvetési forrásai terhére folytatja azok megvalósítását. Ha a beruházások, felújítások a kijelölés kezdő napját megelőzően üzembe helyezhetővé válnak, úgy az üzembe helyezés feltételeinek fennállásakor, de legkésőbb a kijelölés kezdő napjáig az átmeneti használati jog időtartama alatt elvégzett munkálatokról, dokumentumokról a teljes beruházás, felújítás értékéről a központi költségvetési szerv az üzembe helyezés napját, vagy a kijelölés kezdő napját követő 30 napon belül adatszolgáltatást küld az MNV Zrt. részére.
(2) * A főváros közigazgatási határán kívül elhelyezkedő átmeneti használati joggal érintett ingatlanokat érintő beruházásokat, felújításokat 2021. január 1. napjától továbbra is a központi költségvetési szerv tartja nyilván a könyveiben és a kijelölés kezdő napjáig saját költségvetési forrásai terhére folytatja azok megvalósítását. Ha a beruházások, felújítások a kijelölés kezdő napját megelőzően üzembe helyezhetővé válnak, úgy az üzembe helyezés feltételeinek fennállásakor, de legkésőbb a kijelölés kezdő napjáig az átmeneti használati jog időtartama alatt elvégzett munkálatokról, dokumentumokról a teljes beruházás, felújítás értékéről a központi költségvetési szerv az üzembe helyezés napját, vagy a kijelölés kezdő napját követő 30 napon belül adatszolgáltatást küld az MNV Zrt. részére.
(3) * Az átmeneti használati joggal érintett ingatlanok esetén az üzembe helyezés napjával, de legkésőbb a kijelölés kezdő napjával a központi költségvetési szerv a 412. Nemzeti vagyon változása könyvviteli számlával a beruházás, felújítás bruttó értékét, az elszámolt terven felüli értékcsökkenést és a kapcsolódó időbeli elhatárolást a nyilvántartásából kivezeti, az MNV Zrt. ugyanezen nappal nyilvántartásba veszi a beruházás, felújítás bruttó értékét, az elszámolt terven felüli értékcsökkenést és a kapcsolódó időbeli elhatárolást. Az üzembe helyezhető befejezetlen beruházást, felújítást az MNV Zrt. aktiválja a közvetlen kezelésű rábízott vagyon nyilvántartásában.
(4) * Az átmeneti használati joggal érintett ingatlanok esetén az MNV Zrt. könyveibe került, a kijelölés kezdő napján műszaki vagy számviteli szempontból befejezetlennek minősülő beruházásokra, felújításokra vonatkozó szerződésekbe az MNV Zrt. a kijelölés kezdő napján a központi költségvetési szerv helyébe jogutódlással belép.
51/E. § * (1) A főváros közigazgatási határán belül elhelyezkedő átmeneti használati joggal érintett ingatlanok vonatkozásában 2020. december 31. napjáig, a főváros közigazgatási határán kívül elhelyezkedő átmeneti használati joggal érintett ingatlanok vonatkozásában 2021. június 30. napjáig az üzemeltetési, fenntartási, karbantartási feladatok ellátásáról – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – az átmeneti használati joggal rendelkező központi költségvetési szerv gondoskodik, és viseli a feladatellátás költségeit.
(2) Ha az átmeneti használati joggal érintett ingatlan üzemeltetési, fenntartási, karbantartási feladatait a Törvény hatálybalépésekor nem az átmeneti használati jogosultsággal rendelkező központi költségvetési szerv látta el, akkor a főváros közigazgatási határán belül elhelyezkedő átmeneti használati joggal érintett ingatlanok esetén 2020. december 31. napjáig, a főváros közigazgatási határán kívül elhelyezkedő átmeneti használati joggal érintett ingatlanok esetén 2021. június 30. napjáig e feladatokat az a költségvetési szerv látja el, amely a Törvény hatálybalépésekor e feladatokat jogszabályi előírás vagy az átmeneti használati jogosultsággal rendelkező költségvetési szervvel kötött megállapodás alapján ellátta.
(3) Az átmeneti használati joggal érintett ingatlanok vonatkozásában a fenntartási, karbantartási, üzemeltetési feladatok és költségek a főváros közigazgatási határán belül elhelyezkedő átmeneti használati joggal érintett ingatlanok esetén 2021. január 1. napját, a főváros közigazgatási határán kívül elhelyezkedő átmeneti használati joggal érintett ingatlanok esetén 2021. július 1. napját követő teljesítése céljából az érintett költségvetési szerv minden szerződést, dokumentumot, információt, valamint a kapcsolódó analitikus és főkönyvi nyilvántartást az MNV Zrt. felhívására, a felhívásban megjelölt határidőben, az MNV Zrt. által meghatározott módon megküldi az MNV Zrt. részére.
(4) A részben az átmeneti használati jog időszakára, részben az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony időszakára vonatkozó szerződések, valamint a főváros közigazgatási határán belül elhelyezkedő átmeneti használati joggal érintett ingatlanok esetén 2020. december 31., illetve a főváros közigazgatási határán kívül elhelyezkedő átmeneti használati joggal érintett ingatlanok esetén 2021. június 30. napját követően beérkező számlák tekintetében a központi költségvetési szervek fokozott együttműködésre kötelesek az MNV Zrt.-vel.
(5) Az állami elhelyezési célú ingatlanok vonatkozásában a közműszolgáltatóknál a felhasználó személyének megváltozását az MNV Zrt. vagy az általa bevont üzemeltető, valamint a központi költségvetési szerv az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonynak a Törvény 148. § (6) bekezdése szerinti létrejöttétől számított tizenöt napon belül bejelenti.
(6) Ha a vagyonkezelői jognak a Törvény 148. § (3) bekezdése szerinti megszűnése előtt az elhelyezési célú ingatlan – megállapodás alapján – a vagyonkezelő központi költségvetési szervtől eltérő központi költségvetés szerv (a továbbiakban: elhelyezett szerv) elhelyezését szolgálta, akkor a vagyonkezelői jognak a Törvény 148. § (3) bekezdése szerinti megszűnésétől a kijelölés kezdő napjáig az átmeneti használati jog jogosultja az elhelyezett szerv részére az átmeneti használati joggal érintett elhelyezési célú ingatlan használatát az MNV Zrt. külön hozzájárulása nélkül biztosítja.
51/F. § * (1) A Törvény 149. § (1) bekezdése szerinti felmondási jog gyakorlásához nem szükséges a vagyonkezelő központi költségvetési szerv irányítását vagy felügyeletét ellátó szerv egyetértése. A felmondási idő hatvan nap, amely időtartam lejártát követően a központi költségvetési szerv a Törvény 149. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ingatlant az MNV Zrt. birtokába adja. A vagyonkezelő központi költségvetési szerv a felmondás jogszerűségét nem vitathatja.
(2) A Törvény 149. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a központi költségvetési szervet a felmondási idő lejártát követő naptól az érintett ingatlan vonatkozásában a Törvény 148. § (5) bekezdése szerinti átmeneti használati jog illeti meg. A felmondás időpontjában folyamatban lévő beszerzési és közbeszerzési eljárásokba a felmondási idő lejártát követő napon, az egyéb jogviszonyokba a kijelölés kezdő napjával az MNV Zrt. jogutódlással belép.
(3) A (2) bekezdés szerinti ingatlant érintő, a felmondás időpontjában folyamatban lévő beruházásokat, felújításokat továbbra is a központi költségvetési szerv tartja nyilván a könyveiben és a kijelölés kezdő napjáig saját költségvetési forrásai terhére folytatja azok megvalósítását. A költségvetési szerv az átmeneti használati jog időtartama alatt elvégzett munkálatokról, dokumentumokról a teljes beruházás, felújítás értékéről a kijelölés kezdő napját követő harminc napon belül adatszolgáltatást küld az MNV Zrt. részére.
(4) A kijelölés kezdő napjával a központi költségvetési szerv a 412. Nemzeti vagyon változása könyvviteli számlával a (3) bekezdés szerinti beruházás, felújítás bruttó értékét, az elszámolt terven felüli értékcsökkenést és a kapcsolódó időbeli elhatárolást a nyilvántartásából kivezeti, az MNV Zrt. ugyanezen nappal nyilvántartásba veszi a beruházás, felújítás bruttó értékét, az elszámolt terven felüli értékcsökkenést és a kapcsolódó időbeli elhatárolást. Az üzembe helyezhető befejezetlen beruházást, felújítást az MNV Zrt. aktiválja a közvetlen kezelésű rábízott vagyon nyilvántartásában.
(5) Az MNV Zrt. könyveibe került, a kijelölés kezdő napján műszaki vagy számviteli szempontból befejezetlennek minősülő beruházásokra, felújításokra, vonatkozó szerződésekbe az MNV Zrt. a kijelölés kezdő napjával a központi költségvetési szerv helyébe jogutódlással belép.
(6) A (2) bekezdés szerinti ingatlant érintő üzemeltetési, fenntartási, karbantartási feladatokat és költségeket az átmeneti használati joggal rendelkező központi költségvetési szerv a kijelölés kezdő napjáig viseli. Az érintett ingatlan vonatkozásában a fenntartási, karbantartási, üzemeltetési feladatok és költségek kijelölést követő teljesítése céljából az érintett költségvetési szerv köteles minden dokumentumot, információt, és kapcsolódó analitikus és főkönyvi nyilvántartást késedelem nélkül átadni az MNV Zrt. részére.
(7) Ha az átmeneti használati joggal érintett ingatlan üzemeltetési, fenntartási, karbantartási feladatait a felmondási jog gyakorlásakor nem a vagyonkezelő központi költségvetési szerv látta el, akkor a kijelölés kezdő napjáig e feladatokat az a költségvetési szerv látja el, amely a felmondási jog gyakorlásakor e feladatokat jogszabályi előírás vagy az átmeneti használati jogosultsággal rendelkező költségvetési szervvel kötött megállapodás alapján ellátta.
(8) A Törvény 149. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha a felmondás időpontjában az elhelyezési célú ingatlan – megállapodás alapján – elhelyezett szerv elhelyezését szolgálta, akkor a felmondási idő lejártát követő naptól a kijelölés kezdő napjáig az átmeneti használati jog jogosultja az elhelyezett szerv részére az átmeneti használati joggal érintett elhelyezési célú ingatlan használatát az MNV Zrt. külön hozzájárulása nélkül biztosítja.
51/G. § * (1) Az MNV Zrt. nem lép be a kijelölés kezdő napjával a központi költségvetési szerv által – jogszabály vagy tulajdonosi joggyakorlóval létrejött vagyonkezelési szerződés alapján – kötött
a) elhelyezési célú vagy rekreációs célú ingatlan használatba- vagy bérbeadására vonatkozó szerződésbe, ha
aa) a használatba vagy bérbeadás időtartama az összesen 240 órát nem haladja meg, vagy
ab) a használatba vagy bérbe adott alapterület épületenként a 25 m2-t nem haladja meg, vagy
ac) a hasznosítás a költségvetési szervek intézményi működéséhez, az azzal összefüggő szakmai feladatellátásához szükséges,
b) saját maga vagy más központi költségvetési szerv javára nem állami tulajdonban álló elhelyezési célú vagy rekreációs célú ingatlanra vonatkozó használati jogosultságot eredményező megállapodásba, ha
ba) a használati jogosultság hatvan napot meg nem haladó időtartamra szól, vagy
bb) önálló ingatlanonként legfeljebb 25 m2-t meg nem haladó területrészre vonatkozik.
(2) Az MNV Zrt. nem lép be a kijelölés kezdő napjával a központi költségvetési szerv által – jogszabály vagy tulajdonosi joggyakorlóval létrejött vagyonkezelési szerződés alapján – kötött azon jogviszonyokba, amelyek nemzetbiztonsági célú és rendeltetésű ingatlanra vonatkoznak.
(3) Az MNV Zrt. nem lép be a kijelölés kezdő napjával az állami elhelyezési célú ingatlanra vonatkozóan, az ingatlan üzemeltetésével összefüggő feladatok ellátása érdekében kötött szerződésekbe, amennyiben a szerződéseket olyan központ költségvetési szerv kötötte, amellyel az MNV Zrt. – a kijelölés kezdő napjával – a Vtv. 28/A. § (8) bekezdés a) pontja alapján megállapodást köt.
(4) A költségvetési szerv köteles az (1) bekezdés szerinti jogviszonyokkal kapcsolatos dokumentumok egyszerű másolatait legkésőbb a Törvény 148. § (8) bekezdése szerinti jogutódlás napját követő tizenöt napon belül az MNV Zrt. rendelkezésére bocsátani.
51/H. § * (1) Ha a Törvény 148. § (3) bekezdése szerinti vagyonkezelői jog megszűnése, valamint a Törvény 149. § (1) bekezdés b) pontja alapján a vagyonkezelési szerződés felmondása előtt a vagyonkezelt ingatlan fejlesztése vagy fenntartása érdekében a vagyonkezelő központi költségvetési szerv európai uniós vagy hazai pályázatot nyújtott be, és a pályázati kiírás értelmében az MNV Zrt. is pályázó, kedvezményezett lehet, úgy az európai uniós vagy hazai pályázattal összefüggő jogviszonyokban az MNV Zrt. a központi költségvetési szerv mellett, vele együttesen válik jogosulttá, kedvezményezetté a kijelölés kezdő napjával. Ezen ingatlanokat érintő beruházásra, felújításra is irányuló európai uniós és hazai pályázatok tekintetében az átmeneti használati jog és az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony a vagyonkezelői joggal egyenértékűnek tekintendő a számviteli szabályok kivételével.
(2) Ha a Törvény 148. § (3) bekezdése szerinti vagyonkezelői jog megszűnése, valamint a Törvény 149. § (1) bekezdés b) pontja alapján a vagyonkezelési szerződés felmondása előtt a vagyonkezelt ingatlan fejlesztése vagy fenntartása érdekében a vagyonkezelő központi költségvetési szerv európai uniós vagy hazai pályázatot nyújtott be, és a pályázati kiírás értelmében az MNV Zrt. nem lehet pályázó, sem kedvezményezett, akkor az európai uniós vagy hazai pályázatból fakadó, megvalósítás alatt álló fejlesztéssel kapcsolatos kötelezettségek, valamint a pályázattal összefüggésben vállalt teljesítés és fenntartási kötelezettség – a fenntartási kötelezettség fennállásáig – változatlanul a kedvezményezett központi költségvetési szervet terheli. Az európai uniós vagy hazai pályázattal összefüggő, keletkezett dokumentumokat, információkat a kedvezményezett központi költségvetési szerv a teljesítést, illetve a fenntartási kötelezettség lejártát követő hatvan napon belül átadja az MNV Zrt.-nek.
(3) Ha az átmeneti használati joggal érintett ingatlan a Törvény 148. § (3) bekezdése szerinti vagyonkezelői jog megszűnésekor, valamint a Törvény 149. § (1) bekezdés b) pontja alapján a vagyonkezelési szerződés felmondásának időpontjában európai uniós vagy hazai pályázatból fakadó fenntartási kötelezettséggel terhelt, a fenntartási kötelezettség fennállásáig a kedvezményezett központi költségvetési szervet terheli a pályázattal összefüggésben vállalt teljesítés és fenntartási kötelezettség. Az európai uniós vagy hazai pályázattal összefüggő, keletkezett dokumentumokat, információkat a kedvezményezett központi költségvetési szerv a teljesítést, illetve a fenntartási kötelezettség lejártát követő hatvan napon belül átadja az MNV Zrt.-nek.
(4) Az MNV Zrt. a (2) és (3) bekezdés szerinti esetekben a kedvezményezett központi költségvetési szerv részére adja ki a kijelölő okiratot, és – a pályázatból fakadó fenntartási kötelezettség fennállásáig – a Vtv. 28/A. § (1) bekezdése szerinti feladatait az ingatlant használó központi költségvetési szerv bevonásával látja el.
(5) A (2) bekezdés szerinti esetben
a) ha a benyújtott pályázatot elutasítják, vagy
b) a költségvetési szerv a benyújtott pályázatot utóbb visszavonja,
az MNV Zrt. átveszi az ingatlant használó központi költségvetési szervtől a Vtv. 28/A. § (1) bekezdése szerinti feladatok ellátását, a pályázat elutasításáról szóló döntésre vonatkozó, illetve a pályázat visszavonására vonatkozó tájékoztatástól számított hatvan napon belül. A pályázat elutasításáról szóló döntés kézhezvételéről, illetve a pályázat visszavonásáról a pályázó központi költségvetési szerv három napon belül tájékoztatja az MNV Zrt.-t.
(6) A központi költségvetési szerv az átmeneti használati jog időtartama alatt önállóan jogosult az intézményi működéssel, szakmai feladatellátással összefüggő, európai uniós és hazai pályázatok benyújtására, támogatási szerződés megkötésére, kötelezettségvállalásra, fenntartásra.
51/I. § * Az átmeneti használati jog időtartama alatt az 51/C. § (1) bekezdése szerinti központi költségvetési szervekre, valamint az 51/L. § szerinti tulajdonosi joggyakorlókra az MNV Zrt. mindenkor hatályos vagyonnyilvántartási szabályzata külön elfogadás nélkül is kötelező.
51/J. § * Ha az átmeneti használati joggal érintett ingatlan vonatkozásában – a vagyonkezelői jognak a Törvény 148. § (3) bekezdése szerinti megszűnését, valamint a Törvény 149. § (1) bekezdés b) pontja alapján a vagyonkezelési szerződés felmondása alapján történő megszűnését követően – harmadik személy a központi költségvetési szerv vagyonkezelői jogának fennállása alatt a központi költségvetési szerv mint vagyonkezelő által megvalósított beruházásból, felújításból eredő követelést érvényesít az állammal, illetve az MNV Zrt.-vel szemben, úgy a központi költségvetési szerv az ezzel összefüggő peres eljárásokban az állam pernyertességének előmozdítása érdekében, az eljáró bíróság engedélyezése esetén beavatkozik, jogerős marasztalás esetén pedig a követelés teljesítéséért helytáll. Ez utóbbira akkor is köteles az érintett központi költségvetési szerv, ha az eljáró bíróság a beavatkozását nem engedélyezte.
51/K. § * A központi költségvetési szerv az MNV Zrt. felhívására, a felhívásban megjelölt határidőben és módon megküldi az MNV Zrt. részére az 51/G. § (1) bekezdés b) pontba nem tartozó saját maga vagy más központi költségvetési szerv javára nem állami tulajdonban álló elhelyezési célú vagy rekreációs célú ingatlanra vonatkozó – általa megkötött – használati jogosultságot eredményező megállapodások egyszerű másolatait, valamint azok főbb adatairól adatot szolgáltat. Az MNV Zrt. a megküldött dokumentumok és az érintett ingatlanok használati viszonyainak felülvizsgálata alapján dönt a kijelölő okiratok kiadásáról.
51/L. § * (1) A Törvény 148. § (3) bekezdése szerint megszűnő vagyonkezelői joggal érintett és nem az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló elhelyezési vagy rekreációs célú ingatlanokat azok tartozékaival és alkotórészeivel együtt a központi költségvetési szerv
a) legkésőbb 2020. augusztus 31-ig átadja a tulajdonosi joggyakorló részére, akinek tulajdonosi joggyakorlása a Törvény 148. § (4) bekezdése alapján megszűnt, ha az elhelyezési vagy rekreációs célú ingatlan a főváros közigazgatási határán belül helyezkedik el. Az átadásra – a 2020. július 31. napján érvényes bruttó értéket, a 2020. július 31. napjáig elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést, továbbá a kapcsolódó értékhelyesbítést és időbeli elhatárolást is tartalmazó – tételes, aláírt leltár felvétele mellett kerül sor. A központi költségvetési szerv 2020. augusztus 1. napjával az ingatlan bruttó értékét, az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést, az időbeli elhatárolást a 412. Nemzeti vagyon változása, az értékhelyesbítést a 415. Eszközök értékhelyesbítésének forrása könyvviteli számlával a nyilvántartásából kivezeti, a tulajdonosi joggyakorló, akinek tulajdonosi joggyakorlása a Törvény 148. § (4) bekezdése alapján megszűnt ugyanezen nappal nyilvántartásba veszi ezen ingatlanok jelen pontban meghatározott értékeit,
b) legkésőbb 2021. február 28-ig átadja a tulajdonosi joggyakorló részére, akinek tulajdonosi joggyakorlása a Törvény 148. § (4) bekezdése alapján megszűnt, ha az elhelyezési vagy rekreációs célú ingatlan a főváros közigazgatási határán kívül helyezkedik el. Az átadásra – 2020. december 31. napján érvényes bruttó értéket, a 2020. december 31. napjáig elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést, továbbá a kapcsolódó értékhelyesbítést és időbeli elhatárolást is tartalmazó – tételes, aláírt leltár felvétele mellett kerül sor. A központi költségvetési szerv 2021. január 1. napjával az ingatlan bruttó értékét, az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést, az időbeli elhatárolást a 412. Nemzeti vagyon változása, az értékhelyesbítést a 415. Eszközök értékhelyesbítésének forrása könyvviteli számlával szemben a nyilvántartásából kivezeti, a tulajdonosi joggyakorló, akinek tulajdonosi joggyakorlása a Törvény 148. § (4) bekezdése alapján megszűnt, ugyanezen nappal nyilvántartásba veszi ezen ingatlanok jelen pontban meghatározott értékeit.
(2) A tulajdonosi joggyakorló, akinek tulajdonosi joggyakorlása a Törvény 148. § (4) bekezdése alapján megszűnt, a Törvény 148. § (1) bekezdése szerinti, a főváros közigazgatási határán belül elhelyezkedő elhelyezési és rekreációs célú ingatlanok tartozékaival és alkotórészeivel együttes bruttó értékét, az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést, időbeli elhatárolást, a 412. Nemzeti vagyon változása, az értékhelyesbítést a 415. Eszközök értékhelyesbítésének forrás könyvviteli számlával szemben 2020. augusztus 1. napjával, a főváros közigazgatási határán kívül elhelyezkedő elhelyezési és rekreációs ingatlanokat 2021. január 1. napjával kivezeti, az MNV Zrt. ugyanezen nappal nyilvántartásba veszi. A tulajdonosi joggyakorló az (1) bekezdés szerinti tételes, aláírt leltárt megküldi az MNV Zrt. részére az (1) bekezdés szerinti határidőt követő tíz napon belül.
(3) A megszűnt tulajdonosi joggyakorlással érintett ingatlanokra vonatkozó hasznosítási és egyéb szerződéseket a tulajdonosi joggyakorlók a főváros közigazgatási határán belül elhelyezkedő ingatlanok tekintetében a díjfizetés 2020. augusztus 1-jén, a főváros közigazgatási határán kívül elhelyezkedő ingatlanok tekintetében a díjfizetés 2021. január 1-jén fennálló egyenlegére vonatkozóan elkészített jegyzék szerint adják át az MNV Zrt. részére.
(4) Ha a tulajdonosi joggyakorlás megszűnése valamely jogviszony megszűnését vonja maga után, vagy valamely jogviszonyt érint, erről az átadó tulajdonosi joggyakorló az MNV Zrt.-t, és a jogviszonyban érintett szerződéses partnert tájékoztatja, és köteles az ilyen jogviszonyokkal kapcsolatos dokumentumok egyszerű másolatait az MNV Zrt. rendelkezésére bocsátani.
(5) A megszűnt tulajdonosi joggyakorlással érintett ingatlanok tekintetében az 51/D–51/E. § és az 51/G–51/K. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
52. § * (1) A Vtv. 28/A. § (1) bekezdése szerinti feladat ellátásához szükséges ingatlankapacitás és költségvetési források tervezése érdekében a központi költségvetési szerv irányítását vagy felügyeletét ellátó szerv vezetője a tárgyévet megelőző év június 30. napjáig, az MNV Zrt. által meghatározott tartalommal elhelyezési tervet (a továbbiakban: elhelyezési terv) küld az MNV Zrt. részére az 53/K. § szerinti elektronikus adatszolgáltatási felületen.
(2) Az elhelyezési terv legalább az elhelyezési igény kielégítéséhez szükséges alábbi információkat tartalmazza:
a) az elhelyezés indokát,
b) az elhelyezni kívánt szervezet, szervezeti egység megjelölését,
c) az elhelyezésre kerülő létszám meghatározását,
d) a beosztások, vezetői létszám meghatározását,
e) az elhelyezésre vonatkozó speciális elvárásokat, valamint
f) az elhelyezés ütemezését.
(3) Az MNV Zrt. a központi költségvetési szerv irányítását vagy felügyeletét ellátó szerv vezetője által benyújtott kezdeményezés és az elhelyezési terv alapján megvizsgálja az elhelyezési igény indokoltságát, és a rendelkezésre álló állami tulajdonú ingatlanok észszerű hasznosítására figyelemmel, valamint a központi költségvetés teherbíró képességéhez igazodva – a (4) és (5) bekezdésben meghatározottak szerint – elégíti ki az elhelyezési igényeket.
(4) Az elhelyezési igény indokoltsága esetén a tárgyi feltételek rendelkezésre állásától függően az MNV Zrt. biztosítja, hogy
a) egyszemélyes iroda esetén legalább 8 m2, de legfeljebb 15 m2,
b) többszemélyes iroda és nyitott térben történő irodakialakítás esetén legalább 6 m2, de legfeljebb 10 m2
irodaterület álljon rendelkezésre minden ott elhelyezésre kerülő foglalkoztatott számára.
(5) Speciális igény esetén, különösen indokolt esetben, az MNV Zrt. eltérhet a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti területmértékektől.
(6) A kiszolgálóhelyiségek, tárgyalók, konferenciatermek, vezetői irodák és parkolóhelyek szükségességét és területigényét az MNV Zrt. esetileg, elhelyezési igényenként az érintett központi költségvetési szerv működési sajátosságaira tekintettel vizsgálja meg és hagyja jóvá.
(7) Ha a központi költségvetési szerv irányítását vagy felügyeletét ellátó szerv vezetője az elhelyezési tervet az (1) bekezdés szerinti határidőben nem küldi meg az MNV Zrt. részére, a tárgyévben az adott központi költségvetési szerv elhelyezési igényének kielégítésére a határidőben benyújtott elhelyezési tervekben rögzített igények kielégítését követően van lehetőség.
(8) Az elhelyezési terv benyújtási határidejét követően felmerült rendkívüli elhelyezési igény kielégítéséről az MNV Zrt. dönt.
53. § * (1) A Vtv. 28/A. § (2) bekezdése szerint kiállított kijelölő okirat tartalmazza:
a) az MNV Zrt. döntéshozó szerve kijelölésre vonatkozó döntésének azonosítóját;
b) az ingatlan vagy ingatlanok fekvése szerinti település nevét és az ingatlan vagy ingatlanok helyrajzi számát;
c) a kijelölt használó vagy használók megnevezését;
d) a kijelölés kezdő és befejező időpontját, vagy a kijelölés létrejöttének, illetve megszűnésének időpontját meghatározó feltételeket, vagy a kijelölés határozatlan időre történő megállapítását;
e) osztott használat esetén a kijelölt használókat megillető ingatlanrészek meghatározását.
(2) A Vtv. 28/A. § (2) bekezdése szerint kiállított kijelölő okirat alapján az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony határozatlan időre vagy a kijelölő okirat szerinti határozott időtartamra jön létre.
53/A. § * (1) Az MNV Zrt. az állami elhelyezési célú ingatlant, azok tartozékaival és alkotórészeivel együtt a kijelölt használó részére rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban – ide nem értve a berendezési, felszerelési tárgyakat – adja birtokba.
(2) A kijelölt használó a kijelölő okiratban megjelölt időponttól a kijelölés megszűnéséig jogosult az érintett állami elhelyezési célú ingatlant állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony keretében birtokolni, használni, azonban – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – nem jogosult az ingatlan hasznosítására, hasznainak szedésére.
(3) A kijelölt használó az állami elhelyezési célú ingatlant a közvagyont használó személytől elvárható gondossággal birtokolhatja, mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül használhatja. A kijelölt használó köteles az ingatlan üzemeltetőjét minden olyan körülményről értesíteni, amely az állami elhelyezési célú ingatlanok állagát veszélyezteti, vagy annak használatát akadályozza. Káreseményről a kijelölt használó köteles haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül értesíteni az ingatlan üzemeltetőjét és – ha az üzemeltető nem az MNV Zrt. – az MNV Zrt.-t is.
(4) Ha a (3) bekezdésben előírt kötelezettségek elmulasztásával összefüggésben bármilyen hatósági eljárás indul, illetve bírság kerül kiszabásra, az előírt kötelezettségek teljesítésére a kijelölt használót az MNV Zrt. kötelezheti, illetve a kiszabott bírságot az MNV Zrt. a kijelölt használóra átterheli, amelyet a kijelölt használó az MNV Zrt. részére köteles megtéríteni.
(5) Az állami elhelyezési célú ingatlanban a kijelölt használó nem rendeltetésszerű használatából eredő káreseményekért a kijelölt használó felel.
(6) A kijelölt használó az állami elhelyezési célú ingatlanon beruházást, felújítást, valamint karbantartási és üzemeltetési tevékenységet – a (7) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve – nem végezhet, és nem végeztethet. A kijelölt használó együttműködni köteles az állami elhelyezési célú ingatlanon végzendő beruházás, felújítás, karbantartási és üzemeltetési munkálatok előkészítésében, valamint tűrni azok megvalósítását és az azokkal járó esetleges korlátozásokat.
(7) A (6) bekezdés szerinti tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha
a) törvény a központi költségvetési szerv kötelező alapfeladataként nevesíti a (6) bekezdésben megjelölt tevékenységeket;
b) a központi költségvetési szerv számára a (6) bekezdésben megjelölt tevékenység végzését az MNV Zrt.-vel kötött szerződése lehetővé teszi.
(8) A kijelölt használó jogosult az elhelyezésére szolgáló ingatlantól független, az intézményi működésével, szakmai feladatellátásával – ideértve különösen az informatikai jellegű programokat – összefüggő európai uniós és hazai pályázatok benyújtására, támogatási szerződés megkötésére, kötelezettségvállalásra, fenntartásra.
53/B. § * (1) * Ha az MNV Zrt. állami elhelyezési célú ingatlanok üzemeltetését, továbbá ezen ingatlanokon végrehajtandó értéknövelő beruházásokat, felújításokat, állagmegóvási és karbantartási feladatokat a Vtv. 28/A. § (8) bekezdés a) pontja alapján központi költségvetési szerv bevonásával látja el, e feladatok ellátásával összefüggő kiadások fedezetét a feladatokat ellátó központi költségvetési szerv költségvetését tartalmazó központi költségvetési fejezetben kell megtervezni. Ezen feladatok ellátásával összefüggő kiadások megtérítését a feladatellátásba bevont központi költségvetési szerv az MNV Zrt.-től nem követelheti. A központi költségvetési szerv üzemeltetőnek az állami elhelyezési célú ingatlan hasznosításból származó bevétele az üzemeltetési feladatokat ellátó költségvetési szervet illeti meg.
(2) Ha az MNV Zrt. állami elhelyezési célú ingatlanok üzemeltetését, továbbá ezen ingatlanokon végrehajtandó értéknövelő beruházásokat, felújításokat, állagmegóvási és karbantartási feladatokat a Vtv. 28/A. § (8) bekezdés b)–d) pontja alapján gazdasági társaság bevonásával látja el, a gazdasági társaság üzemeltetőnek az állami elhelyezési célú ingatlan hasznosításból származó bevétele a központi költségvetést illeti meg.
(3) Az állami elhelyezési célú ingatlanok vonatkozásában a Vtv. 28/A. § (8) bekezdése alapján létesített üzemeltetői jogviszony az ingatlanokat érintő beruházásra, felújításra is irányuló európai uniós és hazai pályázatok tekintetében a vagyonkezelői joggal egyenértékűnek tekintendő. Ha a pályázati kiírás értelmében az MNV Zrt. vagy az állami elhelyezési célú ingatlanban elhelyezett központi költségvetési szerv pályázó, kedvezményezett lehet, úgy az ingatlan üzemeltetője önállóan is jogosult pályázni, támogatási jogviszonyt létesíteni.
(4) Az (1)–(2) bekezdés szerinti üzemeltető hasznosítási jogosultságát, annak terjedelmét és feltételeit az MNV Zrt.-vel – a Vtv. 28/A. § (8) bekezdésére figyelemmel – kötött megállapodás rögzíti.
(5) * A központi költségvetési szerv évente, a tárgyévet követő év március 31. napjáig – az 53/K. § szerinti elektronikus adatszolgáltatási felületen, az ott meghatározott tartalommal – adatot szolgáltat az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonnyal érintett ingatlan tekintetében
a) a tárgyévben megvalósított értéknövelő beruházásokról, felújításokról,
b) a tárgyévben elvégzett értéknövelő beruházások, felújítások megvalósításához, valamint a karbantartási és üzemeltetési feladatok ellátásához felhasznált forrásokról, továbbá
c) a tárgyévi hasznosításra vonatkozó adatokról.
(5a) * A központi költségvetési szerv az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonnyal érintett ingatlant érintő értéknövelő beruházás, felújítás kapcsán az 53/K. § szerinti elektronikus adatszolgáltatási felületen, az ott meghatározott tartalommal adatot szolgáltat az MNV Zrt. részére
a) az értéknövelő beruházás, felújítás szükségességéről annak felmerülésekor,
b) az értéknövelő beruházás, felújítás megkezdéséről legkésőbb az értéknövelő beruházás, felújítás megkezdésének napját követő 5 napon belül, továbbá
c) az értéknövelő beruházás, illetve felújítás befejezéséről a műszaki átadást követő 30 napon belül.
(6) Az üzemeltető által, valamint az e rendeletben foglaltak szerint a kijelölt használó által az MNV Zrt. előzetes engedélyével kötött, állami elhelyezési célú ingatlan hasznosításra irányuló szerződésekben a használatba vevő fél szerződésátruházásra vonatkozó hozzájáruló jognyilatkozatának visszavonására irányuló fenntartási joga kizárt.
(7) Az állami elhelyezési célú ingatlan hasznosítására szerződés kizárólag olyan személlyel köthető, aki a hasznosítási szerződésben előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy amennyiben a hasznosított vagyonelem tekintetében az üzemeltető személyében változás áll be, vagy az 53/E. § (1) bekezdése szerint a központi költségvetési szerv által kötött szerződések esetén az adott központi költségvetési szerv állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonya a hasznosítással érintett területre vonatkozóan bármilyen oknál fogva megszűnik, úgy az MNV Zrt. a hasznosítási szerződés hasznosításba adói pozícióját szerződésátruházás jogcímén harmadik személyre átruházhatja.
53/C. § *
53/D. § * A központi költségvetési szerv a Magyarország területén fekvő elhelyezési célú ingatlan vonatkozásában
a) nem indíthat a tulajdonjognak az állam javára történő megszerzésére irányuló közbeszerzési vagy más eljárást;
b) nem köthet olyan jogügyletet, amely az állam tulajdonszerzését eredményezi;
c) nem indíthat – az 53/E. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel – használati jogosultság bármely jogcímen történő megszerzésére irányuló eljárást, illetve
d) nem köthet – jogszabályban meghatározott kivétellel – saját maga vagy más központi költségvetési szerv javára használati jogosultságot eredményező megállapodást.
53/E. § * (1) * A központi költésvetési szerv kizárólag az MNV Zrt. előzetes egyetértésével indíthat eljárást és köthet saját maga vagy más központi költségvetési szerv javára elhelyezési célú ingatlanra vonatkozó használati jogosultságot eredményező megállapodást, ha
a) a használati jogosultság hatvan napot meg nem haladó időtartamra szól,
b) önálló ingatlanonként legfeljebb 25 m2-t meg nem haladó területrészre vonatkozik, vagy
c) a használati jogosultság részben vagy egészben hazai vagy európai uniós forrásból megvalósuló projekt megvalósításának céljából, azzal összefüggésben szükséges.
(2) Az MNV Zrt. (1) bekezdés szerinti előzetes egyetértésének kiadását megelőzően a kijelölt használó a használati jogosultság megszerzésére irányuló eljárást nem indíthatja meg, és használati jogosultságot eredményező megállapodást még hatályossági feltétel előírásával sem köthet.
(3) A központi költségvetési szerv által kötött, (1) bekezdés szerinti használati jogosultságot eredményező megállapodásból fakadó, azzal összefüggő költségeket a központi költségvetési szerv az MNV Zrt.-re nem háríthatja át.
53/F. § * (1) A kijelölt használó az állami elhelyezési célú ingatlant az MNV Zrt. előzetes, írásbeli engedélyével, az abban meghatározott feltételek szerint adhatja bérbe vagy más használatába, ha
a) a használatba vagy bérbeadás időtartama, ingatlanonként és szerződő felenként az összesen 240 órát nem haladja meg;
b) a használatba vagy bérbe adni kívánt alapterület, épületenként a 25 m²-t nem haladja meg; vagy
c) a hasznosítás a költségvetési szervek intézményi működéséhez, azzal összefüggő szakmai feladatellátásához szükséges.
(2) Az MNV Zrt. előzetes írásbeli engedélye akkor adható ki, ha a kijelölt használó a leendő használóval vagy bérlővel közös javaslatot tesz a használattal összefüggő üzemeltetési költségek megosztására. Az (1) bekezdés szerinti hasznosításból származó bevétel a kijelölt használót illeti meg.
(3) A kijelölt használó által kötött hasznosítási szerződés – a kijelölés visszavonásáról rendelkező MNV Zrt. által kiadott okirat eltérő rendelkezése hiányában – a kijelölt használó állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonya megszűnésének időpontjában megszűnik.
(4) Ha az MNV Zrt. a kijelölés visszavonásáról rendelkező okiratban úgy rendelkezett, hogy az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony megszűnésével érintett ingatlanra vonatkozó, a kijelölt használó által kötött hasznosítási szerződést hatályában fenntartja, a kijelölt használó helyébe az MNV Zrt. belép. A kijelölt használó az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonya megszűnését megelőzően az általa megkötött szerződéseket, valamint a szerződések – MNV Zrt. által meghatározott – lényeges tartalmi elemeit bemutató kimutatást köteles átadni az MNV Zrt. részére.
(5) Az MNV Zrt. a jogutódlásról annak beálltát követő tizenöt napon belül értesíti a jogviszonyban érintett harmadik személyt. A harmadik személy az MNV Zrt. hasznosítási szerződésbe lépéséről szóló értesítését követően hatvan napon belül gyakorolhatja a felmondás jogát.
53/G. § * Az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony időtartama alatt a kijelölt használóra az MNV Zrt. mindenkor hatályos vagyonnyilvántartási szabályzata külön elfogadás nélkül is kötelező.
53/H. § * (1) A kijelölt használó az irányítását vagy felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyetértésével állami elhelyezési célú ingatlan használatáról egyoldalú nyilatkozatával lemondhat, ha az a feladatai ellátásához a továbbiakban már nem szükséges.
(2) Az MNV Zrt. ingatlangazdálkodási, költségvetési, célszerűségi és észszerűségi szempontokra figyelemmel – a központi költségvetési szerv irányítását vagy felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett – a kijelölést egyoldalú nyilatkozatával visszavonhatja oly módon, hogy a visszavonás a kijelölt használó közfeladat ellátását nem veszélyeztetheti.
(3) Ha a kijelölő okirattal az MNV Zrt. több állami elhelyezési célú ingatlant bocsátott a kijelölt használó rendelkezésére, a kijelölés visszavonása egyes ingatlanok vonatkozásában részlegesen is történhet.
(4) A kijelölés (2) bekezdés szerinti visszavonásával egyidejűleg az MNV Zrt. köteles gondoskodni a központi költségvetési szerv feladatellátását szolgáló, a feladat ellátására alkalmas, megfelelő állami elhelyezési célú ingatlan biztosításáról.
(5) Az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony megszűnése esetén az 53/A. § (8) bekezdése szerinti európai uniós vagy hazai pályázattal összefüggő kötelezettségek továbbra is a központi költségvetési szervet terhelik.
53/I. § * Az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony megszűnése esetén az érintett központi költségvetési szerv köteles – birtokátruházási jegyzőkönyv felvételével – az ingatlan birtokát az MNV Zrt. eltérő rendelkezése hiányában a jogviszony megszűnésétől számított hatvan napon belül az MNV Zrt. részére átadni. Az ingatlant az MNV Zrt. kiürített állapotban veszi birtokba. Ha a központi költségvetési szerv a működéséhez szükséges ingóságokat nem szállítja el, az MNV Zrt. jogosult azokat a központi költségvetési szerv költségén elszállíttatni.
53/J. § * Ezen alcím alkalmazásában
a) * állami elhelyezési célú ingatlan: a Vtv. 27/B. § b) pontja szerinti ingatlan;
b) állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony: a Vtv. 28/A. § (3) bekezdése szerinti jogviszony;
c) beruházás: a számvitelről szóló törvény 3. § (4) bekezdés 7. pontjában meghatározott beruházás;
d) * elhelyezési célú ingatlan: a Vtv. 27/B. § a) pont aa) alpontja szerinti ingatlan;
e) felújítás: a számvitelről szóló törvény 3. § (4) bekezdés 8. pontjában meghatározott felújítás;
f) karbantartás: a számvitelről szóló törvény 3. § (4) bekezdés 9. pontjában meghatározott karbantartás;
g) kijelölő okirat: a Vtv. 28/A. § (2) bekezdése szerinti okirat;
h) kijelölt használó: a Vtv. 28/A. § (3) bekezdése szerinti központi költségvetési szerv;
i) *
j) üzemeltetés: az állami elhelyezési célú ingatlanok rendeltetésszerű használatához szükséges alábbi műszaki, infrastrukturális és ingatlangazdálkodási feladatok ellátása:
ja) műszaki üzemeltetés, karbantartás (épületgépészeti, épületvillamossági, építészeti üzemeltetés, karbantartás, hibaelhárítás),
jb) gondnoki feladatok ellátása,
jc) közüzemi szolgáltatások biztosítása,
jd) takarítás (higiénés termékek biztosítása),
je) hóeltakarítás, csúszásmentesítés,
jf) hulladékgyűjtés (kommunális- és szelektív),
jg) biztonsági szolgáltatások,
jh) épületekkel kapcsolatos, üzemeltetőt terhelő tűz- és munkavédelmi, valamint veszélyelhárítási feladatok ellátása,
ji) parkolóhelyek biztosítása, ügyintézése,
jj) televíziós műsorszolgáltatások előfizetése, belső elosztóhálózat karbantartása,
jk) rovarirtás, rágcsálóirtás.
53/K. § * Ha a központi költségvetési szerv az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezik, az 52. § (1) bekezdése szerinti elhelyezési igényét az MNV Zrt. részére az MNV Zrt. és a központi költségvetési szervek közötti kommunikáció biztosítására kialakított informatikai alkalmazás igénybevételével is megküldheti, ha az MNV Zrt. ennek lehetőségét biztosítja.
54. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2)–(3) *
(4) *
(5) *
(6) *
(7) * A 2012. január 1-jét megelőzően létrejött vagyonkezelési szerződésre, valamint a vagyonkezelési szerződés szerinti vagyonkezelőre e rendeletnek a vagyonkezelési szerződésre és a vagyonkezelőre vonatkozó szabályait kell alkalmazni abban az esetben is, ha a vagyonkezelő személye nem felel meg az 1. § (7) bekezdés b) pontjában meghatározottaknak.
(8) * Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 457/2013. (XI. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Rendelet1) megállapított 10. § (1) bekezdését, 10. § (3)–(5) bekezdését, 18. § (3), (3a)–(3c), (4) bekezdését a Rendelet1 hatálybalépésekor hatályos vagyonkezelési jogviszonyokban a felek a Rendelet1 hatálybalépéséig meg nem történt elszámolásokra is alkalmazhatják.
(9) * Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 178/2014. (VII. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Rendelet2) módosított 2. § (1) és (7) bekezdését, valamint a Rendelet2-vel megállapított 2/A–2/C. §-át a Rendelet2 hatálybalépésekor folyamatban lévő vásárlásokra is alkalmazni kell, ha még nem került sor a tulajdonosi joggyakorló előzetes egyetértésének kezdeményezésére.
(10) * Az a központi költségvetési szerv muzeális intézmény, amelynek képzőművészeti alkotások gyűjteménygondozása és gyarapítása a gyűjtőkörébe tartozik, vásárlási szabályzatot köteles készíteni, és azt jóváhagyásra a fenntartónak bemutatni. A vásárlási szabályzatban szabályozni kell az értékbecslés megállapításával összefüggő eljárásrendelet is. A Rendelet2 hatálybalépésekor működő központi költségvetési szerv muzeális intézmény 2014. október 1-jéig készíti el és mutatja be jóváhagyásra a fenntartónak a vásárlási szabályzatot.
(10a) * Vásárlási szabályzatot köteles készíteni a kulturális örökség védeleméért felelős miniszter.
(11) * Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 244/2015. (IX. 8.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Rendelet3.) megállapított 1. § (7) bekezdés k) pontjában és 9/A. §-ában foglaltakat a Rendelet3. hatálybalépését követően benyújtott előzetes írásbeli engedély kiadása iránti kérelmek elbírálása, valamint az azok alapján történő elszámolások során kell először alkalmazni.
(12) * Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 411/2015. (XII. 16.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Rendelet4.) megállapított rendelkezéseket a Rendelet4. hatálybalépését követően megindított pályázati, árverési eljárások során kell először alkalmazni.
(13) * A központi költségvetési szervek által használt ingatlanokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség előírásáról, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 138/2020. (IV. 21.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Rendelet5.) megállapított 11/A. § (1) és (2) bekezdésében előírt adatszolgáltatási kötelezettséget a központi költségvetési szerv vagyonkezelők első alkalommal 2021. január 31-ig teljesítik.
(14) * A Rendelet5. 11/A. § (6)–(11) bekezdése a Rendelet5. hatálybalépésekor hatályban lévő vagyonkezelési szerződések tekintetében is alkalmazható.
(15) * Az 52. § (1) bekezdésében előírt elhelyezési terv megküldését a központi költségvetési szervek első alkalommal 2020. október 31-ig teljesítik.
(16) * Ha a központi költségvetési szerv az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet, valamint a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet módosításáról szóló 384/2020. (VIII. 7.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően Magyarország területén lévő elhelyezési célú vagy rekreációs célú ingatlan tekintetében állam javára történő tulajdonszerzésre vagy használati jogosultság bármely jogcímen történő megszerzésére az MNV Zrt.-től előzetesen engedélyt kapott, akkor az 53/D. § b) és d) pontjában foglaltaktól eltérően – az MNV Zrt. engedélyében foglaltak szerint – megkötheti az állam javára történő tulajdonszerzésre vonatkozós jogügyletet, illetve a használati jogosultságot eredményező megállapodást.
(17) * A (16) bekezdés szerinti használati jogosultságot eredményező megállapodással érintett ingatlan vonatkozásában – amennyiben a megállapodás nem az 53/E. § (1) bekezdése szerinti használati jogosultság létrehozására irányult – a központi költségvetési szerv köteles tájékoztatni az MNV Zrt.-t a használati jogosultságot eredményező megállapodás megkötéséről, és ezzel egyidejűleg kezdeményezni az MNV Zrt.-nél a kijelölő okirat kiállítását. A kijelölés kezdő napjával az MNV Zrt. a Törvény 148. § (8) bekezdése értelmében a használati jogosultságot eredményező megállapodásba, mint használatba vevő belép.
(18) * Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet és egyes vagyongazdálkodást érintő kormányrendeletek módosításáról szóló 827/2021. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított 2/S. § (1) bekezdése alapján az MVH első alkalommal 2022. július hónapjában tesz közzé vagyonelemeket.
(19) * Az átadásra kerülő vagyonelemek birtokátruházására a Vtv. 69/E. §-a szerinti esetben – a felépítmény nélküli ingatlanok kivételével – 2022. március 31. napjáig, az MVH és az MNV Zrt. által közösen egyeztetett ütemezés alapján kerül sor. A felépítmény nélküli ingatlanokat a 2/Y. § szerinti megállapodásban rögzített módon és ütemezés szerint kell átadni az MVH részére. A kárveszély a birtokátruházás napján száll át. Az átadásra kerülő vagyonelemekkel kapcsolatban felmerülő költségek és kötelezettségek – a (21) bekezdés szerinti hagyatéki kiadások kivételével – a birtokátruházás napjáig az MNV Zrt.-t, a birtokátruházás napjától kezdődően az MVH-t terhelik. Az átadásra kerülő vagyonelemekhez kapcsolódó bevételek 2021. december 31. napjáig az MNV Zrt.-t, 2022. január 1. napjától az MVH-t illetik meg.
(20) * A Vtv. 69/E. § (3) bekezdése alapján az államháztartási szabályok szerint a rábízott vagyonról vezetett számviteli nyilvántartásainak rendezése céljából az átadó legkésőbb 2022. június 30. napjáig átadja az átvevő részére a kivezetésre szánt állami vagyonnak minősített vagyonelemeket. A kivezetésre szánt állami vagyonnak minősített – követelésnek és kötelezettségnek nem minősülő – vagyonelemek – az államháztartási szabályok alapján a rábízott vagyonról vezetett – nyilvántartásának rendezésére vonatkozóan a 2/W. § (2) és (3) bekezdése, míg a kivezetésre szánt állami vagyonhoz kapcsolódó követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartásának rendezése tekintetében 2/W. § (5) és (6) bekezdése szerint kell eljárni.
(21) * A kivezetésre szánt állami vagyonhoz kapcsolódó hagyatéki kiadások 2022. január 1. napjától az MVH-t terhelik, a hagyatéki bevételek 2022. január 1. napjától az MVH-t illetik meg.
(22) * Az e rendeletnek az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 191/2023. (V. 22.) Korm. rendelettel megállapított 53/B. § (5) bekezdése szerinti elektronikus adatszolgáltatási kötelezettségnek a központi költségvetési szerv első alkalommal 2023. augusztus 31. napjáig tesz eleget.
I. A 14. § (1)–(1a) bekezdése alapján szolgáltatandó adatok köre *
1. * Az adatszolgáltatás során vagyonelemenként, tételesen kell jelenteni az adott vagyonelemre vonatkozó adatokat földterület, épület, lakás és egyéb helyiség, gazdálkodó szervezetben fennálló részesedés, közhiteles nyilvántartásban szereplő jármű és közgyűjteményeken kívül elhelyezett, védelem alá eső műtárgyak és alkotások esetében.
2. * Tételesen kell jelenteni az 1. pontban meghatározottakon túl a tulajdonosi joggyakorló vagyon-nyilvántartási szabályzatában megjelölt értékhatárt meghaladó immateriális javakra, építményekre, gépekre, eszközökre, berendezésekre, felszerelésekre, járművekre és tenyészállatokra vonatkozó adatokat.
3. * Az 1. és 2. pontban nem szereplő vagyoncsoportokra vonatkozó adatokat összevontan kell jelenteni, kivéve a 4. pontban megjelölt esetet.
4. * A tulajdonosi joggyakorló a 3. ponttól eltérően vagyonnyilvántartási szabályzatában előírhatja, hogy az 1. és 2. pontban nem szereplő vagyoncsoportokra vagy azok egy részére vonatkozó adatokat is tételesen kell jelenteni.
II. * Adatszolgáltatási határidők
A 14. § (1)–(1a) bekezdésében megjelölt adatszolgáltatást rendszeresen, az alábbi határidőkig kell teljesíteni:
1. az állami vagyon tárgyév december 31-i állományáról évente egyszer, a tárgyévet követő év május 31-ig;
2. azon vagyonelemek esetében, ahol a vagyonkezelő, a haszonélvező vagy a használó a számvitelről szóló törvény előírása miatt az 1. pontban megjelölt határidőig tényadatot nem tud szolgáltatni, a tárgyévet követő év szeptember 30-ig;
3. az I. pont szerint tételesen nyilvántartott vagyonelem állami vagyonba kerüléséről (beruházás, beszerzés, esetleges fellelés stb.), kikerüléséről (értékesítés, káresemény miatti megsemmisülés, selejtezés, térítés nélküli tulajdonba adás stb.), vagyonkezelői jogának átruházásáról ezen jogügyletektől, eseményektől számított hatvan napon belül;
4. a vagyonkezelő megszüntetésének kezdeményezéséről a megszüntetéséről való tudomásszerzést követően haladéktalanul;
5. a vagyon vagyonkezelőjének, haszonélvezőjének, használójának törzsadataiban bekövetkezett változásról nyolc napon belül;
6. a vagyonkezelési szerződésben – ideértve különösen a tulajdonosi joggyakorló beszámoló készítési kötelezettségéhez igazodóan – előírt időpontokban kell teljesíteni.
Az arra kötelezett a vagyonelemek adatait a tulajdonosi joggyakorló által előírt formában és tartalommal az 1–6. pontban, illetve a tulajdonosi joggyakorló által előírt határidőben jelenti.
III. * A vagyonkezelésben álló adatszolgáltatással érintett ingatlanokra vonatkozó adatok köre
1. Az ingatlan tulajdoni lap szerinti alapadatai
1.1. Helyrajzi szám (HRSZ)
1.2. Cím – irányítószám
1.3. Cím – település
1.4. Cím – közterület neve
1.5. Cím – közterület jellege
1.6. Cím – házszám
1.7. Cím – épület
1.8. Cím – lépcsőház
1.9. Cím – emelet
1.10. Cím – ajtó
1.11. Az ingatlan fekvése (belterület, külterület, zártkert)
1.12. Terület nagysága (m2)
1.13. Az épületek darabszáma (db)
1.14. A Magyar Állam tulajdoni hányada
1.15. Az ingatlan osztott vagyonkezelésben áll-e (igen/nem)
2. Az ingatlanon található épület műszaki jellemzői (az épület állapotának szöveges bemutatása, épületenként külön töltendő)
2.1. Az épület megnevezése
2.2. Az építés éve
2.3. Az épület hány szintből áll (szintek száma, db)
2.4. Határoló falazat (anyaga, vastagsága, vakolat típusa kívül / hőszigetelő rendszer)
2.5. Válaszfalak (anyaga, vastagsága)
2.6. Födémek (anyaga, állapota)
2.7. Lépcsők (anyaga, állapota, burkolat típusa)
2.8. Tetőszerkezet (magas, lapos, anyaga, állapota)
2.9. Héjazat (anyaga, állapota)
2.10. Vízhálózat (anyaga, állapota)
2.11. Szennyvízhálózat (anyaga, állapota)
2.12. Fűtési rendszer (anyaga, állapota), kazánok típusa, fűtési primer és szekunder oldal rövid bemutatása, hőleadók típusa (radiátor)
2.13. Melegvíz-ellátó rendszer (anyaga, állapota, hőtermelő eszköz típusa, melegvíz-tárolók típusa, kapacitása)
2.14. Az épület kapcsán felmerült problémák listája, megjelölve, hogy annak elhárítása mennyire sürgető, továbbá a megoldás megbecsült költség- és időigénye
3. Az épület további jellemzői
3.1. Helyiség funkció
3.2. Helyiség mérete összesen funkció szerint (m2)
3.3. Liftek, felvonók (db)
3.4. Parkolók száma (db)
3.5. Akadálymentesítettség
3.6. Kerékpártárolóra vonatkozó adatok (db)
3.7. Légkondicionálásra vonatkozó adatok
3.8. Kormányzati gerinchálózatra csatlakozottság (igen/nem)
3.9. Mágneses belépőkártyára, a beléptetési rendszerre vonatkozó adatok
4. Az épület pályázati érintettsége, valamint az arra vonatkozó információk
4.1. A pályázat kódja, megnevezése, címe, értéke (Ft)
4.2. Pályázat kedvezményezettje
4.3. Támogatási szerződés száma
4.4. Támogatói okirat száma
4.5. A pályázat kezdő napja
4.6. A pályázat befejezése
4.7. A fenntartási időszak lejárata
4.8. A pályázat rövid szöveges ismertetése
5. Az épület fenntartási költségei
5.1. Áram (Ft/év)
5.2. Gáz (Ft/év)
5.3. Víz-csatorna (Ft/év)
5.4. Őrzés-védelem (Ft/év)
5.5. Karbantartás, egyéb (Ft/év)
5.6. Takarítás (Ft/év)
6. Az épület üzemeltetése
6.1. Az ingatlan üzemeltetését saját hatáskörben végzi a vagyonkezelő saját alkalmazottai/foglalkoztatott segítségével
6.2. Milyen üzemeltetési feladatokat lát el belső erőforrással
6.3. Hány fő látja el a belső üzemeltetési feladatokat
6.4. Az ingatlan üzemeltetését külső szervezet (is) végzi
6.5. Az ingatlan üzemeltetését végző szervezet(ek) megnevezése
6.6. Milyen üzemeltetési feladatokat lát el külső erőforrással
7. A tárgyévben elvégzett értéknövelő beruházások
A beruházás összege (Ft)
8. Becsült értéknövelő beruházási szükséglet (következő éves időszakban)
8.1. Beruházás tárgya
8.2. Felújítás/beruházás oka
8.3. Beruházás státusza
8.4. Becsült összege (Ft)
8.5. Beruházás terjedelme
8.6. Beruházás forrása
9. A bérelt vagy bármilyen, egyéb jogcímen vagy jogcím nélkül használt ingatlanok, ideértve a nem állami tulajdonban álló vagyonkezelt ingatlanokat is
9.1. Használat jogcíme (bérlet, ingyenes használat, önkormányzattól vagyonkezelésbe kapott)
9.2. Település
9.3. Helyrajzi szám
9.4. Ingatlan címe
9.5. Partner megnevezése
9.6. Ingatlan típusa (iroda/parkoló stb.)
9.7. Mennyiség (m2/db)
9.8. Az ingatlan funkciója
9.9. Elhelyezett létszám (kivéve parkoló/garázs)
9.10. Havi nettó díj
9.11. Egyéb kiadások / hó
9.12. Szerződés kelte
9.13. Hatály vége (dátum vagy „határozatlan idő”)
10. A vagyonkezelésben álló üres vagy építés céljára alkalmas telkekre vonatkozó adatok
Az ingatlan tulajdoni lap szerinti alapadatai
10.1. Helyrajzi szám (HRSZ)
10.2. Cím – irányítószám
10.3. Cím – település
10.4. Cím – közterület neve
10.5. Cím – közterület jellege
10.6. Cím – házszám
10.7. Az ingatlan fekvése (belterület, külterület, zártkert)
10.8. Művelési ág, kivett megnevezés
10.9. Terület nagysága (m2)
10.10. Helyi építési szabályzat szerinti övezeti besorolása
10.11. Beépíthetőség mértéke (%)
10.12. Ingatlan közműellátottsága (víz, gáz, csatorna, villany)
10.13. Bontásra ítélt felépítmény (igen/nem, méretei, egyéb jellemzői, a bontás várható költsége)
IV. * A vagyonkezelt adatszolgáltatással érintett ingatlanok használatára és hasznosítására vonatkozó adatok köre (épületenként)
1. Az épület tényleges használóinak, az ingatlant elhelyezési célból természetben ténylegesen használó szervezetek használatának bemutatása a terület nagyságának, a használó(k) megnevezésének, a használat jogcímének és az adott használó által a területen elhelyezett dolgozói létszám megjelölésével
1.1. Vagyonkezelő saját használatában álló ingatlanrészek (m2, a területen elhelyezett létszám)
1.2. KEF esetében Ellátási Szerződés keretében biztosított használat (m2, a területen elhelyezett létszám)
1.3. Ingyenes használatba adott terület (m2, a területen elhelyezett létszám)
1.4. Bérlő(k) által használt terület (bérleti időszak mentén bontva, m2)
1.5. Egyéb jogcímen használt terület (m2, a területen elhelyezett létszám)
1.6. Az eseti és tartós hasznosításból származó bevételek ismertetése
1.7. Kihasználatlan terület (m2)
1.8. Összesen (m2)
2. Használók azonosító adatai, az ingatlant elhelyezési célból természetben ténylegesen használók azonosítói (szerződésenként bontva)
2.1. Név
2.2. MÁK PIR szám (költségvetési szerv esetén)
2.3. Cégjegyzékszám (gazdasági társaság esetén)
2.4. Egyéb azonosító
