A Kormány az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében, valamint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 29. § (5) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
1. § A rendelet hatálya kiterjed egyes hivatalos földrajzi nevek megállapítására, véleményezésére és a földrajzi nevek nyilvántartására.
2. § (1) Földrajzi név: a földfelszín természetes vagy mesterséges részleteinek azonosítására szolgáló, kisebb vagy nagyobb közösségek által használt tulajdonnév.
(2) Hivatalos földrajzi név: a hivatalos célra megállapított, esetenként ugyanazon részlet több neve közül kiválasztott földrajzi név.
(3) A hivatalos földrajzi nevek típusai a következők:
a) országos jelentőségű domborzat- és tájnév: a földfelszín függőleges tagoltságának jelentős kiterjedésű részleteit (hegységeket, völgyeket, medencéket stb.), illetve a jelentős kiterjedésű földrajzi, néprajzi és etnikai körzeteket, vidékeket, jogszabályban meghatározott gazdasági körzeteket jelölő, rendszerint az 1:200 000 és ennél kisebb méretarányú térképeken feltüntetett név;
b) * területnév: a külterületi mező- és erdőgazdasági művelési egységeket, azok részleteit és egyéb földrészlettel vagy más jellegzetes felszíni képződménnyel elhatárolt területet jelölő név, több ilyen terület összefoglaló neve, illetve a földfelszín függőleges tagoltságát (hegyeket, völgyeket stb.) jelölő helyi jelentőségű, rendszerint az 1:200 000 és ennél nagyobb méretarányú térképeken feltüntetett név;
c) természetvédelmi név: a nemzeti park, a tájvédelmi körzet, a természetvédelmi terület, Natura 2000 terület, natúrpark védettségére, illetve kijelölésére utaló utótago(ka)t tartalmazó neve, továbbá a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § (2) bekezdésében foglalt alakulatok (barlang, láp, kunhalom stb.) neve;
d) * víznév: a vízgazdálkodást érintő minden név, így a természetes vizek (vízfolyások, állóvizek, mocsarak), a mesterséges létesítményekben szállított, tárolt vizek (csatornák, tározók), az ezekhez kapcsolódó sajátos tájegységek és a létesítmények (duzzasztók, zsilipek), továbbá a víznyelők, források, kutak stb. neve;
e) * országos jelentőségű közlekedési és hírközlési név: a vasúti közlekedéssel és szállítással kapcsolatos létesítmények (pályaudvar, állomás stb.), a távolsági autóbusz-közlekedéssel, hajózással, légi közlekedéssel kapcsolatos létesítmények (megállóhely, kikötő, repülőtér stb.), a 10 méternél nagyobb szerkezeti hosszúságú hidak, valamint a hírközlési létesítmények (postahivatal stb.) neve;
f) * országnév: az ország Alaptörvényben meghatározott neve (Magyarország);
g) * igazgatásiterület-név: az ország közigazgatási, illetve statisztikai, tervezési és területfejlesztési célokra kialakított területi egységeinek (vármegye, régió, járás, kistérség stb.) neve;
h) * helységnév: a község, nagyközség, város, megyei jogú város, főváros utótagot tartalmazó vagy utótag nélküli rövid neve, a kerületek teljes, a helység nevét is tartalmazó, illetve rövid, csak a római számot és a kerület utótagot tartalmazó neve;
i) településrésznév (helységrésznév): a helység központi belterülete (átfedések nélkül, pontosan körülhatárolt) részeinek (községrész, városrész), továbbá a központi belterülettől elkülönülő – lakott vagy lakatlan – egyéb belterületnek, valamint külterületnek a neve;
j) * közterületnév: az ingatlan-nyilvántartásban nyilvántartott közterületnek a központi címregiszterről és a címkezelésről szóló kormányrendeletben meghatározott közterület jelleget is tartalmazó neve;
k) helyi jelentőségű közlekedési név: a helyi és helyközi tömegközlekedéssel kapcsolatos létesítmények (megállóhely stb.) és a 10 m-nél kisebb nyílású hidak neve.
(4) * Nemzetiségi nyelvű hivatalos földrajzi név: a helységeknek és az országban található földfelszíni részleteknek az ott élő nemzetiség által használt történelmileg kialakult földrajzi neve.
(5) * Külföldi földrajzi név magyar megfelelője: az ország határán kívül található földfelszíni részleteknek a külföldi hivatalos nyelvtől eltérő magyar nyelvű földrajzi neve és a más írásrendszerből történt átírás esetén a használt rendszertől eltérő magyaros átírású név.
(6) * Földrajzi megjelölés: a földfelszín mesterséges részleteinek azonosítására szolgáló, kisebb vagy nagyobb közösségek által használt, intézményeket, intézményszerű mesterséges létesítményeket jelölő tulajdonnév vagy tulajdonnévnek nem tekinthető megjelölés.
3. § (1) * A földrajzi nevek megállapításával összefüggő feladatok ellátására a térképészetért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) mellett Földrajzinév-bizottság (a továbbiakban: Bizottság) működik. Ügyrendjét a Bizottság maga határozza meg, és azt a miniszter hagyja jóvá.
(2) * A Bizottságba képviselőt jelöl
a) * a miniszter a nagy méretarányú állami térképekkel és térképi adatbázisokkal összefüggő földrajzi nevekkel, valamint a földrajzi nevek nyilvántartásával,
b) a Kormány nemzetpolitikáért felelős tagja a külhoni magyar földrajzi nevekkel,
c) a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a területszervezéssel és az önkormányzatok hatáskörébe tartozó földrajzi nevekkel,
d) a honvédelemért felelős miniszter a közepes és kis méretarányú állami topográfiai térképi adatbázisokkal és térképekkel, illetve a honvédelmi célú térképészettel,
e) * a közlekedésért felelős miniszter, a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter és az elektronikus hírközlésért felelős miniszter a vasúti közlekedéssel, a közúti közlekedéssel, a légi közlekedéssel, a víziközlekedéssel, az úthálózattal, a területfejlesztéssel, valamint a hírközlési ügyekkel összefüggő földrajzi nevekkel,
f) * a külpolitikáért felelős miniszter a külföldi államok magyar nevével és a nemzetközi kapcsolatokat érintő földrajzi nevekkel,
g) * a köznevelésért felelős miniszter, a kultúráért felelős miniszter, továbbá a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter a közneveléssel és a kulturális értékek védelmével, valamint a nemzetiségi nyelvű földrajzi nevekkel,
h) a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) elnöke Magyarország Helységnévtára és Magyarország Közigazgatási Helynévkönyve szerkesztésével összefüggő földrajzi nevekkel, valamint a népszámlálással és a településstatisztikával,
i) * a postaügyért felelős miniszter a postai ügyekkel összefüggő földrajzi nevekkel,
j) * a vízgazdálkodásért felelős miniszter a vízgazdálkodással összefüggő földrajzi nevekkel,
k) * a természetvédelemért felelős miniszter a természetvédelemmel összefüggő földrajzi nevekkel,
l) * a földügyi és agrár-vidékfejlesztési szakigazgatáshoz kapcsolódó térképészetért felelős miniszter a földügyi és agrár-vidékfejlesztési szakigazgatáshoz kapcsolódó térképekkel és térképi adatbázisokkal összefüggő földrajzi nevekkel,
m) * a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter a nemzeti vagyonnal összefüggő földrajzi nevekkel
kapcsolatos bizottsági képviselet ellátására.
(3) * A miniszter egy-egy tag jelölésére kéri fel
a) a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságát a földrajzi nevek helyesírásával,
b) a Nyelvtudományi Intézetet a földrajzi nevek névtani, nyelvjárási kérdéseivel,
c) a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetét a földrajzi nevek történeti hátterével,
d) a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetét a földrajzi tájbeosztásokkal összefüggő földrajzi nevekkel,
e) az Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékét a térképtudománnyal, geoinformatikával összefüggő földrajzi nevekkel
kapcsolatos bizottsági képviselet ellátására.
(4) A miniszter további, intézményektől független és a földrajzi nevek tekintetében elismert szakembereket is felkérhet a bizottsági munkában való részvételre.
(5) * A miniszter
a) kijelöli a Bizottság elnökét;
b) gondoskodik a Bizottság működési feltételeiről;
c) * biztosítja a Bizottság döntéseinek, irányelveinek és közérdekű tájékoztatásainak közzétételét a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, illetve a honlapján;
d) * kijelöli az ENSZ Földrajzi nevek szakértői csoportjába (UNGEGN) a magyar képviselőket, illetve képviseli a Kormányt – a külpolitikáért felelős miniszterrel együttműködve – az ENSZ földrajzinév egységesítési konferenciáin és szakértői csoportülésein.
4. § (1) * A Bizottság – az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel – megállapítja a 2. § (3) bekezdés a)–e) pontjában foglalt hivatalos földrajzi neveket.
(1a) * A 2. § (3) bekezdés a)–e) pontjában foglalt hivatalos földrajzi neveket – ha ahhoz kiemelt közérdek fűződik – a Kormány egyedi határozatban állapítja meg. A Kormány döntésére az 5. § (1) és (3) bekezdését nem kell alkalmazni.
(2) * A Bizottság véleményezi a 2. § (3) bekezdés f)–k) pontjaiban meghatározott hivatalos földrajzi nevekre vonatkozó javaslatokat.
(3) A Bizottság megkeresésre állást foglal
a) a 2. § (4) bekezdésében meghatározott hivatalos földrajzi nevek helyességéről;
b) a hozzá forduló szervezet vagy magánszemély kérésére a hivatalos földrajzi nevek megállapításának és használatának jogszabályban nem szabályozott kérdéseiről és a külföldi földrajzi nevek magyar megfelelője hazai használatáról.
(4) * A Bizottság hatáskörébe tartozó hivatalos földrajzi nevek megállapítására, a megállapított hivatalos földrajzi nevek megváltoztatására javaslatot tehet:
a) a 2. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott hivatalos földrajzi nevek esetében a miniszter;
b) a 2. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott hivatalos földrajzi nevek esetében a miniszter vagy az érintett települési önkormányzat;
c) * a 2. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott hivatalos földrajzi nevek esetében a miniszter;
d) * a 2. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott hivatalos földrajzi nevek esetében a közlekedésért felelős miniszter, az elektronikus hírközlésért felelős miniszter vagy a postaügyért felelős miniszter, regionális jelentőségű létesítmény esetében az üzemeltető gazdasági szervezet;
e) * a 2. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott hivatalos földrajzi nevek esetében a vízgazdálkodásért felelős miniszter.
(4a) * A Bizottság a feladatkörébe tartozó hivatalos földrajzi neveket illetően a javaslat benyújtásától számított kilencven napon belül hoz döntést, formál véleményt vagy foglal állást.
(5) A 2. § (3) bekezdésének a)–e) pontjaiba tartozó, megállapított hivatalos földrajzi nevekről a Bizottság értesíti a javaslattevőket.
(6) * A Bizottság 2. § (4) bekezdésében meghatározott hivatalos földrajzi nevekre vonatkozóan – szükség szerint – a települési, illetve az országos nemzetiségi önkormányzattól véleményt kérhet.
(7) A Bizottság – az érdekeltekkel egyetértésben – szakmai ajánlásokat tehet közzé a 2. §-ban felsorolt típusú nevek megállapításának és megváltoztatásának módszertanáról.
(8) A Bizottság vezetője évente beszámol a miniszternek a Bizottság munkájáról.
5. § (1) * A hivatalos földrajzi nevek megállapításakor figyelemmel kell lenni a helyi lakosság élő névhasználatára, a települési önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat, az egyéb szervezetek véleményére, továbbá a természet- és társadalomtudományok eredményeire, a történelmi hagyományokra, különösen a helytörténeti kutatásokra, az elpusztult települések nevére, ezen kívül a földrajzi környezetre, a mező- és erdőgazdasági művelési szerkezetre, a nemzetiségi viszonyokra, a nyelvi és nyelvhelyességi követelményekre. A nyelvhelyességi követelmények magukba foglalják a mindenkori akadémiai helyesírás követését és az arra épülő szabályok betartását.
(2) * A 2. § (3) bekezdés a)–i) és k) pontjában, valamint a (4) bekezdésben felsorolt földfelszíni részletek élő személyről – a tanyák kivételével – nem nevezhetők el. A közterületek elnevezésére e kérdésben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) * Amennyiben törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a hivatalos földrajzi nevek – a közterületnév kivételével – megváltoztatására akkor kerülhet sor, ha az azonos hangzású hivatalos földrajzi nevek zavart keltőek és a névazonosság másként nem kezelhető, ha a névhasználatban kimutatható változás következett be, ha a névvel jelölt mesterséges létesítményt megváltoztatták vagy átalakították, vagy ha a névhasználat a közérdek szempontjából nem megfelelő. A történelmi hagyományokat őrző nevek nem változtathatóak meg. A közterületek elnevezésére e kérdésben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3a) * A közterület elnevezése – a közterületjelleg nélkül, de a szóközöket beleszámítva – ötven betűhelynél hosszabb nem lehet.
(3b) * Két közterületnevet összetéveszthetőnek kell tekinteni, ha
a) csak a birtokos eset jelének meglétében vagy hiányában különböznek,
b) csak ragozásban különböznek,
c) ugyanannak a névnek egybe- és különírott formájú változatai,
d) ugyanannak a szónak rövidített és teljes kiírású változatai és másban nem különböznek,
e) ugyanannak a szónak másféle írásmódú változatai és másban nem különböznek.
(4) * Az (1) bekezdés követelményeinek betartásával a 2. § (3) bekezdésében meghatározott névtípusokban nemzetiségi nyelvű hivatalos földrajzi név is megállapítható. A 2. § (3) bekezdésének a), c) és e)–j) pontjaiban felsorolt hivatalos földrajzi nevek nemzetiségi nyelvű alakja csak a magyar nyelvű névvel együtt állapítható meg. A latin betűt használó nemzetiségi nyelvű hivatalos földrajzi nevet az adott nyelv helyesírása szerint kell írni. A nem latin betűt használó nemzetiségi nyelvű földrajzi név megállapításakor a magyar ábécén alapuló átírás és az adott nemzetiségi nyelv írásmódja egyaránt hivatalos.
(5) A hivatalos földrajzi név helyett vagy a hivatalos földrajzi névben a földrajzi köznévi utótag előtt számot helyettesítő betű vagy számjegy – kivéve a (6) bekezdésben foglalt eseteket – nem használható.
(6) Egyes regionális jelentőségű, vízrendezést, belvízelvezetést, öntözést szolgáló csatornák, kisebb állóvizek (tározók), fővárosi kerületek nevében, továbbá korábban megállapított közterületnevekben és külterületi településrészek nevében megtartható a földrajzi köznévi utótag előtt arab vagy római számjegy.
(7) A 4. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti szakmai véleményezés során gondot kell fordítani arra, hogy
a) új helységnév adása esetén – figyelemmel a mai és a történelmi magyar helységnevekre is – névazonosság ne álljon elő;
b) a településrésznevek megállapításakor a megszűnt (egyesített) helységek nevét meg kell tartani, egyéb esetekben pedig előnyt kell élveznie a korábban használt, más követelményekkel összhangban álló egyéb névnek, továbbá el kell kerülni a településnév előtagként való használatát;
c) a közterületek elnevezésének lehetőleg a közvetlen környezet hagyományait, sajátosságait kell tükröznie, vagy a helyhez kötődő személyekkel kell kapcsolatosnak lennie.
6. § * (1) Magyarország hivatalos földrajzi neveit a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény (a továbbiakban: Fttv.) rendelkezése alapján – az állami alapadatok és térképi adatbázisainak vonatkoztatási és vetületi rendszeréről, alapadat-tartalmáról, létrehozásának, felújításának, kezelésének és fenntartásának módjáról és az állami átvétel rendjéről szóló miniszteri rendelet szerinti vetületi rendszerben meghatározott koordinátákkal ellátva – a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a Földrajzinév-tárban nyilvántartja, és azt folyamatosan vezeti.
(2) A Földrajzinév-tár az Fttv. rendelkezése szerinti hivatalos földrajzi neveket tartalmazza. Ezek közül az igazgatásiterület- és helységneveket a KSH által kiadott Magyarország Közigazgatási Helynévkönyve szerint, a településrészneveket Magyarország Helységnévtára adatainak felhasználásával kell feltüntetni. A Földrajzinév-tár a (felsorolt típusokban) megállapított nemzetiségi nyelvű földrajzi neveket is tartalmazza.
(3) A Földrajzinév-tár tartalmazza az Fttv. 21. § (4) bekezdés rendelkezése szerinti földrajzi neveket, továbbá földrajzi megjelöléseket az illetékes települési önkormányzat közlése szerint.
(4) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a helységenként helyszínen egyeztetett és nyilvántartásba vett földrajzi nevekről az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét névjegyzék és térképvázlat megküldésével tájékoztatja.
(5) A Földrajzinév-tár adatai nyilvánosak és a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról szóló miniszteri rendelet által meghatározott térítés ellenében mindenki számára hozzáférhetők.
7. § Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.
8. § *
