A Kormány a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdésének 30. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) * E rendeletet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) hatálya alá tartozó villamosenergia-ipari építésügyi hatósági eljárásokra kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú építményekhez közvetlenül kapcsolódó villamosenergia-ipari építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásaira.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. Átalakító berendezés: a villamos jellemzők (feszültség, áramnem, frekvencia) átalakítására szolgáló berendezések összessége, különösen transzformátor állomások;
2. Kapcsoló berendezés: villamos szerelvényekből összeállított szerelési egység, amelyen nyomvonalas villamos építmény üzemszerű kapcsolása, szakaszolása történik;
3. Belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés: függetlenül az építmény anyagától olyan építmény, amely belső, általában elzárt kezelőtérrel rendelkezik – ide nem értve a termékként forgalmazott belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezést –, továbbá a szabadtéri átalakító vagy kapcsoló berendezés;
3a. * Jelentős korszerűsítés: az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 2. § 14. pontja szerinti korszerűsítés;
4. Külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés: függetlenül az építmény anyagától, olyan építmény, amelynek mérete és felépítése csak külső kezelést tesz lehetővé, továbbá a termékként forgalmazott belső kezelőterű, valamint a térszint alatt elhelyezett átalakító vagy kapcsoló berendezés;
4a. * Névleges bemenő hőteljesítmény: az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 2. § 21. pontja szerinti hőteljesítmény;
5. Tartószerkezeten elhelyezett átalakító vagy kapcsoló berendezés: a föld feletti vezeték tartószerkezetén (oszlopán) elhelyezett átalakító vagy kapcsoló berendezés;
5a. * Távfűtés: a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti távhőszolgáltatás, vagy gőz, illetve melegített víz formájában egy központi termelési egységből, vezetéken keresztül történő hőenergia-szolgáltatás légterek vagy ipari folyamatok fűtése céljából;
5b. * Távhűtés: hűtött folyadék formájában egy központi termelési egységből, vezetéken keresztül történő hőenergia-szolgáltatás légterek vagy ipari folyamatok hűtése céljából;
5c. * Teljes bemenő hőteljesítmény: az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 2. § 24. pontja szerinti hőteljesítmény;
6. * Biztonsági övezet: a biztonsági övezetről szóló miniszteri rendeletben megállapított hatásterület, amelyre a tervezett vagy létesült villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték vagy közvetlen vezeték számottevő hatást gyakorol.
(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő e rendeletben használt fogalmakat a VET, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezései szerint kell értelmezni.
3. § * A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban az építésügyi hatósági jogkört a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: Hatóság) gyakorolja.
4. § * Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás – a 31. §-ban és a 34. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel – kérelemre induló eljárás. A kérelem részeként a 3. számú mellékletben meghatározott tartalommal műszaki dokumentációt kell készíteni az egyes eljárásfajtáknál meghatározottak szerint.
4/A. § * (1) * A 4. számú melléklet 2. pontjában foglalt táblázat 3. sora szerinti esetben, ha az engedélyezési eljárás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a Khvr.-ben a tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül, a kérelemhez csatolni kell a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló – a Khvr.-ben meghatározott – adatlapot.
(2) *
(3) * Amennyiben az építésügyi hatóság az eljárást a környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély megszerzéséig a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény alapján felfüggeszti, az eljárást felfüggesztő végzésnek tartalmaznia kell – a Khvr. 6. számú mellékletének figyelembevételével – a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit.
(4) * Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályai szerint – annak véglegessé válására tekintet nélkül – közhírré kell tenni azt a határozatot, valamint a felfüggesztés tárgyában hozott végzést, amit az eljáró hatóság olyan eljárásban hozott, amelyben a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálták.
4/B. § * (1) A VET hatálya alá tartozó villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban az ügyfél a kérelmet elektronikusan is benyújthatja.
(2) Ha a kérelmet az ügyfél elektronikusan nyújtotta be, az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban az építésügyi hatóság és az eljáró szakhatóság az eljárást és annak eljárási cselekményeit elektronikus ügyintézés keretében folytatja le, valamint a megkeresett szakhatóság elektronikus úton küldi meg állásfoglalását az építésügyi hatóság számára.
(3) * A (2) bekezdésben meghatározott elektronikus ügyintézésre az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló kormányrendeletben meghatározott szabályokat az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
5. § (1) * Az építési munkák megkezdéséről és várható befejezéséről köteles az engedély jogosultja (a továbbiakban: építési engedélyes) az ügyfeleket a helyben szokásos módon, továbbá a Hatóságot, valamint a külön jogszabályban meghatározott építésügyi hatóságot – a munka megkezdése előtt 15 nappal – írásban értesíteni.
(2) Az értesítésnek tartalmaznia kell a kivitelező felelős műszaki vezetőjének nevét, címét, névjegyzéki számát és elérhetőségét (telefonszámát). Amennyiben a kivitelezés során műszaki ellenőrt alkalmaznak, úgy annak az adatait is be kell jelenteni.
(3) Amennyiben az építési engedélyes az értesítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a Hatóság a kivitelezést leállíthatja.
(4) Az építési engedélyezési eljárásért a kérelmező igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni, amelynek mértékét külön jogszabály határozza meg.
(5) * A Hatóság kérelemre soron kívüli eljárást folytathat le, illetve a (6) bekezdésében meghatározott esetben folytat le. A soron kívüli eljárás ügyintézési határideje tizenöt nap.
(6) A kivitelezés megkezdését követően benyújtott, műszaki szükségességből felmerülő építési engedély módosítási kérelem ügyében a Hatóság soron kívüli eljárással dönt a szükséges intézkedések megtételéről, a munkálatok folytatásáról vagy felfüggesztéséről.
(7) *
(8) * Villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és közvetlen vezeték vezetékjoga, használati joga vagy szolgalmi joga által érintett ingatlan telekalakítása esetén a vezetékjogot, a használati jogot, a szolgalmi jogot érvényesíteni kell. A változási vázrajzot a jog jogosultjával ellen kell jegyeztetni. Ha a vezetékjog, használati jog, szolgalmi jog feltüntetése megfelel az alapjául szolgáló hatósági határozatnak, az ellenjegyzést a jogosult nem tagadhatja meg.
(1a) *
(2) * A villamosenergia-ipari építésügyi engedélyezési eljárásokban érintettségüktől függően a 4. számú melléklet 1. pontjában meghatározott közművek, kezelők és üzemeltetők hozzájárulásukról nyilatkoznak.
(3) * A villamosenergia-ipari építésügyi engedélyezési eljárásokban a 4. számú melléklet 2. pontja szerinti szakkérdést az eljáró Hatóság vizsgálja.
(4) * A végleges határozatot közölni kell a bányafelügyelettel, ha az engedélyezett építési tevékenység során 500 m3-t meghaladó ásványi nyersanyagot termelnek ki.
(5) * Az eljárásban hozott határozatot az illetékes vármegyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell.
7. § * Az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött villamosenergia-ipari építmény, építési tevékenység építőipari kivitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha megfelel a következőknek:
a) az építésügyi jogszabályok, ideértve a helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervet is,
b) az országos településrendezési és építési követelmények.
7/A. § * (1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 25 nap.
(2) Ha az eljárás során szakhatóságot kell megkeresni, és jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő 35 nap.
8. § * Az ugyanazon ingatlanon több ütemben megvalósuló építési tevékenységre az építési engedélyt
a) az összes ütemre egyszerre, de az egyes ütemeket megjelölve vagy
b) a teljes építési beruházás bemutatása mellett ütemenként
is meg lehet kérni.
9. § * (1) A saját ingatlanon építendő villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és közvetlen vezeték, és azok tartószerkezeten elhelyezett, valamint külső- és belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezéseinek engedélyezési feltételei tekintetében – amennyiben egyszerűsített eljárás lefolytatásának helye nincs – az adott építmény idegen ingatlanon történő építési engedélyezésére vonatkozó előírások az irányadók.
(2) Ha a hálózati engedélyes az engedélyezés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja a tervezett építménnyel érintett, más személy tulajdonában álló ingatlan tekintetében a kisajátítási eljárásra vonatkozó kérelem benyújtását, az építési engedélyezési eljárás lefolytatható azzal, hogy az építési engedélynek az érintett ingatlanra vonatkozó rendelkezései a hálózati engedélyes javára szóló, az érintett ingatlanra vonatkozó kisajátítási határozat véglegessé válását követő napon lépnek hatályba.
10. § (1) * A VET 121. §-ában meghatározott jogok gyakorlása során az ingatlan használatának akadályozásával vagy korlátozásával okozott kárral összefüggésben fizetendő kártalanítás összegében a hálózati engedélyes és az ingatlan tulajdonosa állapodik meg. Megállapodás hiányában a hálózati engedélyes a végleges engedélyben foglalt jogainak gyakorlását csak akkor kezdheti meg, ha a saját költségére készítendő szakvéleményben foglalt kártalanítás összegét az ingatlantulajdonosnak átadta, vagy annak az ingatlantulajdonos részére történő bírósági letétbe helyezését kezdeményezte bírói letéti számlára történő átutalással, és erről az átutalás bizonylatával az ingatlan tulajdonosát hitelt érdemlően igazolható módon értesítette. Ha a tájékoztatásra az ingatlantulajdonos érdekkörében felmerült ok miatt nem kerül sor, az engedélyes köteles erről az engedélyező hatóságot a tájékoztatást kizáró ok igazolásával egyidejűleg tájékoztatni.
(1a) * Az ingatlan tulajdonosa a kártalanítás összegében való megállapodáson túl a megállapodás megkötését további feltételekben való megállapodáshoz nem kötheti, továbbá a hálózati engedélyesnek a jogerős engedélyben foglalt jogainak gyakorlását további feltételhez, díj vagy költség fizetéséhez nem kötheti, nem teheti függővé külön megállapodás megkötésétől vagy nyilatkozat megtételétől.
(2) * A kártalanítási összeg megállapítására a határozat véglegessé válásának időpontja az irányadó.
(3) * Ha a hálózati engedélyes a végleges határozatban foglalt jogai gyakorlása során tevékenységével összefüggő kárt az ingatlan tulajdonosának nem fizeti meg, az általa felajánlott és az ingatlan tulajdonosa által át nem vett összeg, valamint a fizetési biztosíték a kártalanítást nem fedezi, vagy az ingatlan tulajdonosa a kártalanítás összegével nem ért egyet, az ingatlan tulajdonosa a további igényét bírósági eljárás során érvényesítheti.
(4) * Az e rendelet szerinti eljárásokban a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény, illetve az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint, az ott meghatározott esetben ügygondnokot vagy eseti gondnokot kell kirendelni. Az ügygondnokot az eljáró hatóság, az eseti gondnokot az eljáró hatóság megkeresésére a gyámhatóság rendeli ki. A gyámhatósági eljárás ügyintézési ideje 15 nap. Az eljárásban kirendelt ügygondnok vagy eseti gondnok díját és költségeit az építési engedély iránt kérelmet előterjesztő személy viseli.
11. § * (1) * Az előmunkálati jog alapján a hálózati engedélyes vagy megbízottja az engedélyezést követő egy éven belül a más tulajdonában, használatában levő ingatlanon jogosult kártalanítás ellenében bejárást végezni, olyan jeleket elhelyezni, méréseket, talajvizsgálatokat végezni, amelyek a létesíteni kívánt sajátos építmény elhelyezéséhez szükségesek. A hálózati engedélyes az előmunkálati jog alapján végezhető tevékenység megkezdéséről az ingatlan tulajdonosát, külterületi termőföld esetén a tulajdonos helyett a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény szerinti földhasználati nyilvántartásban szereplő ténylegesen birtokban lévő földhasználót, a települési önkormányzat jegyzőjét, valamint a Hatóságot 30 nappal korábban köteles értesíteni. Az előmunkálati jogra vonatkozó engedély időbeli hatálya – annak időbeli hatályán belül benyújtott kérelemre – egy alkalommal további egy évvel meghosszabbítható.
(2) Az előmunkálati jog engedélyezése iránti kérelemhez a műszaki dokumentációt a 3. számú melléklet 3. pontja szerinti tartalommal, méretekben és példányban kell csatolni.
(3) * A hálózati engedélyes vagy megbízottja által az előmunkálati jog alapján elvégezhető, (1) bekezdés szerinti tevékenységekhez a közművek, kezelők és üzemeltetők 6. § (2) bekezdése szerinti hozzájárulása nem szükséges.
12. § (1) A vezetékjog engedélyezése iránti kérelem Hatósághoz történő benyújtása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni. Az előkészítő eljárást a hálózati engedélyes vagy megbízása alapján a tervező folytatja le. Az előkészítő eljárást – kivéve az annak részét képező helyszíni szemlét – akkor is le kell folytatni, ha a közcélú hálózat egyszerűsített eljárás alapján kerül engedélyezésre.
(2) Az előkészítő eljárás részeként a hálózati engedélyes vagy megbízása alapján a tervező nyomvonal-kijelölési dokumentációt köteles készíteni a 3. számú melléklet 1. pontja szerinti tartalommal, méretekben és példányban.
(3) * Az előkészítő eljárás során vizsgálni kell a terület- és településrendezési tervekkel való összhangot, valamint figyelemmel kell lenni az ingatlantulajdonos ingatlanát érintő – okirattal, különösen építési engedéllyel igazolt – középtávú terveire.
13. § (1) * Az előkészítő eljárás részeként a hálózati engedélyes vagy megbízása alapján a tervező helyszíni szemlét szervezhet meg. A hálózati engedélyes (vagy megbízottja) a helyszíni szemlére az ügyfeleket és az érintett szakhatóságokat, közműveket, kezelőket és üzemeltetőket a 3. számú melléklet 1. pontja szerinti nyomvonalkijelölési dokumentáció megküldésével nyolc nappal korábban hívja meg.
(2) * A közcélú hálózat építésével kapcsolatban a helyszíni szemlén megjelent szakhatóságok a tervek tekintetében nyilatkozhatnak, továbbá a közművek, kezelők és üzemeltetők az érdekeltségi területüket illetően, az ügyfelek a tulajdonosi nyilatkozat tekintetében a helyszíni szemle szervezőjének nyilatkoznak, vagy nyilatkozatukat 15 napon belül írásban megadják. A nyilatkozatban az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségüket.
(3) * Ha helyszíni szemlére nem kerül sor, a hálózati engedélyesnek vagy megbízása alapján a tervezőnek a 3. számú melléklet 2. pontja szerinti tartalommal kell elkészítenie a vezetékjogi engedély iránti kérelmet.
13/A. § * (1) * A hálózati engedélyes új nagyfeszültségű közcélú hálózat vezetékjogi engedélyezését megelőzően hatósági előkészítő egyeztetést jogosult kezdeményezni a Hatóságnál.
(2) * A hatósági előkészítő egyeztetésre irányuló kezdeményezéshez csatolni kell a 3. számú melléklet 1. pontja szerint – kivéve a helyrajzi szám megjelöléseket – előkészített előzetes nyomvonal-kijelölési dokumentációt a lehetséges egy vagy több nyomvonalra.
13/B. § * (1) A Hatóság a nyomvonal-kijelölési dokumentációt megküldi a vezetékjogi engedélyezési eljárásban érintett szakhatóságoknak, a közműveknek, a kezelőknek és az üzemeltetőknek, amelyek arra 15 napon belül kötelesek észrevételt tenni, különösen a gátló körülményekre és a megvalósításhoz szükséges alapvető feltételekre kiterjedően.
(2) A Hatóság a nyomvonal-kijelölési dokumentáció megküldésével egyidejűleg az észrevételek benyújtására nyitva álló határidőt követő 15 napon belül egyeztetést hív össze az érintett szakhatóságok, közművek, kezelők, üzemeltetők és a hálózati engedélyes részvételével. Az egyeztetés keretében a résztvevők:
a) megvizsgálják a lehetséges nyomvonalak engedélyezésének esetleges akadályait, a tervezés során vizsgálandó szempontokat, a tervezés során elvégzendő hatásvizsgálatok szempontjait, a beruházás megvalósítását befolyásoló vagy kizáró – az egyeztetés időpontjában – ismert tényeket és körülményeket, a beruházás tervezésével összefüggő dokumentumokat,
b) átadják a lehetséges megvalósítási változatokkal kapcsolatos adatokat, továbbá az eljáró hatóságok, szakhatóságok vagy a közművek, kezelők és üzemeltetők a tervezést segítő és a későbbi engedélyezés szempontjából releváns adatokat, valamint
c) ha több nyomvonal került megjelölésre, úgy meghatározzák azokat a változatokat, amelyekkel kapcsolatosan a létesítést megfelelő körülmények között lehetségesnek tartják.
(3) A (2) bekezdés szerinti egyeztetés lezárását követően a hálózati engedélyes 30 napon belül benyújtja az előzetes vélemények és az egyeztetés alapján javasolt nyomvonalra vonatkozó, 3. számú melléklet 1. pontja szerinti nyomvonal-kijelölési dokumentációt a Hatósághoz, amelyet a Hatóság megküld az (1) bekezdés szerinti érintetteknek. A nyomvonal-kijelölési dokumentáció kézhezvételét követő 15 napon belül írásbeli véleményt ad
a) * a nyomvonal kijelölési dokumentáció szerinti beruházás tekintetében a területi környezetvédelmi hatóság
aa) a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeiről, ha a beruházás a Khvr. 1. számú melléklete körébe tartozik, vagy ha a Khvr. 3. számú melléklet körébe tartozik, és a beruházás megvalósításából jelentős környezeti hatások származhatnak, vagy
ab) a környezeti hatástanulmány szükségességének hiányában arról, hogy milyen egyéb engedélyeket tart szükségesnek,
b) * az állami főépítészi hatáskörben eljáró, illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal a nyomvonalnak a terület- és településrendezési előírásokkal való összhangjáról, azzal, hogy az összhang hiánya nem állapítható meg önmagában annak alapján, hogy terület- vagy településrendezési eszközökben a közcélú hálózat létesítése nem szerepel,
c) valamennyi egyéb érintett szakhatóság, közművek, kezelők és üzemeltetők a nyomvonal megvalósíthatóságáról.
(3a) * A (3) bekezdés b) pontja esetén a nyomvonalnak a terület- és településrendezési előírásokkal való összhangjának hiányában is kiadható az építési engedély, ha a terület- vagy településrendezési eszköz módosításának elfogadására hatáskörrel rendelkező szerv előzetes elvi döntést hoz terület- vagy településrendezési eszköz olyan módosításának kezdeményezéséről, amely az összhang megteremtésére irányul.
(4) * A hálózati engedélyes a kiválasztott nyomvonalra vonatkozó írásbeli vélemények figyelembevételével közmeghallgatást szervezhet a Hatóság felügyelete mellett a 13. § (1) bekezdése szerint, azzal az eltéréssel, hogy a közmeghallgatáson a Hatóság részt vesz. A közmeghallgatáson elhangzott észrevételek dokumentálásáról a hálózati engedélyes gondoskodik, amit a Hatóság hitelesít. A közmeghallgatás a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz útján, illetve az érintettek személyes megjelenése nélkül, honlapon való közzététel útján is megtartható. A honlapon való közzététel tartalmazza azt a határidőt, amelyen belül az érintettek észrevételeket tehetnek, és kérdéseket tehetnek fel. A személyes megjelenés nélkül, honlap útján történő közmeghallgatás esetén a beérkezett észrevételekről és az azokra adott válaszokról a hálózati engedélyes a közmeghallgatást követő 15 napon belül tájékoztatja a Hatóságot.
(5) * A Hatóság és az (1) bekezdés szerinti érintettek a közmeghallgatást követő 15 napon belül végleges véleményt adnak a kiválasztott nyomvonal-kijelölési dokumentáció tekintetében, amiről a Hatóság a hálózati engedélyest legkésőbb a szóbeli konzultációt követő 30. napon értesíti. A vélemények a kiadást követő 2 éven belül megindított engedélyezési eljárásban előzetes szakhatósági állásfoglalásként felhasználhatóak. Ha a közmű kezelője (üzemeltetője) a 15 napon belül nem adja meg nyilatkozatát, akkor azt a megkeresésben foglalt tartalommal megadottnak kell tekinteni.
14. § (1) * A hálózati engedélyesnek a vezetékjog engedélyezése iránti kérelmet az 1. számú melléklet, valamint a 3. számú melléklet 4. pontja szerinti tartalommal kell benyújtania a Hatósághoz.
(2) Ha a kérelem benyújtásának időpontjában a felelős műszaki vezető adatai még nem ismertek, azokat a kivitelezési munka megkezdéséig a Hatóságnak be kell jelenteni.
(3) * Ha a közcélú hálózat építésével egy időben – annak részbeni átépítése miatt – megszüntetésre is sor kerül, akkor annak engedélyezése – a 14. § (4) bekezdésében meghatározott esetben – a vezetékjogi engedéllyel együttesen kérelmezhető. A Hatóság ebben az esetben a vezetékjogot és a megszüntetést egy eljárás keretében engedélyezi.
(4) * Bontási engedély alapján végezhető
a) a műemléket érintő,
b) a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő
bontási tevékenység.
15. § (1) A vezetékjogi engedélyben vagy mellékletében kell meghatározni a közcélú hálózat nyomvonalát, tartószerkezeteinek helyét, az általuk elfoglalt terület nagyságát, a közcélú hálózat biztonsági övezeteként kijelölt területsáv nagyságát.
(2) * Erdőnek és fásított területnek közcélú vezeték létesítése céljából szükséges átvágása esetén – megállapodás alapján – a faanyag kitermelése, elszállítása és hasznosítása az erdő, illetőleg a fásított terület tulajdonosának a kötelezettsége és jogosultsága. Ha a tulajdonos az itt meghatározott kötelezettségét az építési engedélyes felszólítása ellenére nem teljesíti, az építési engedélyes saját költségére a faanyagot kitermelheti, ez esetben a faanyag az építési engedélyes tulajdonába kerül.
15/A. § * (1) Az átviteli hálózati engedélyes a vezetékjogi engedélyt is magában foglaló, a VET 132/B. §-a szerinti integrált építési és környezetvédelmi engedély kiadását kérelmezheti, ha a vezetékjoggal érintett közcélú hálózat létesítése a Khvr. szerint környezetvédelmi hatásvizsgálat-köteles tevékenység. A hálózati engedélyes ebben az esetben a kérelmet a 14. § (1) bekezdése szerinti és a Khvr. 7. § (1) és (3) bekezdésének megfelelő tartalommal köteles benyújtani.
(1a) * A kérelmező az integrált építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárást megindító kérelmének benyújtásától számított legkésőbb századik napig nyújtja be az eljáró hatóság részére
a) a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 10. § (3) bekezdése szerinti, a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló véglegessé vált, a termőföld időleges és végleges más célú hasznosítását engedélyező ingatlanügyi hatósági határozatot,
b) a VET. 125. § (1) bekezdése szerinti ingatlan-nyilvántartási bejegyzés iránti megkereséshez szükséges, ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot,
c) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény szerinti, az erdő igénybevételére vagy az erdő elvi igénybevételére vonatkozó engedélyt és
d) a 3. számú melléklet 4.4. pontja szerinti dokumentumokat.
(2) A Hatóság a hálózati engedélyes kérelme alapján az integrált építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás keretében a Khvr. szerinti környezeti hatásvizsgálati eljárást folytat le, amely során megfelelően alkalmazandóak a környezet- és természetvédelmi jogszabályok. A Hatóság az integrált építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás során országos illetékességű környezetvédelmi hatóságként jár el.
(3) Az integrált építési és környezetvédelmi engedélynek tartalmaznia kell a 15. § (1) bekezdésében és a Khvr. 10. § (3)–(6a) bekezdésében foglaltakat. A Hatóság az integrált építési és környezetvédelmi engedélyt – a megvalósítási határidőre vonatkozó jogszabályi rendelkezést nem érintve – határozatlan időre adja ki.
16. § * A külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés elhelyezésére szolgáló ingatlan tulajdonosának hozzájárulását a vezetékjogi engedély kérelemhez csatolni kell. Hozzájárulás hiányában a kisajátításról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezések a Hatóság végleges vezetékjogi engedélye birtokában építhetők.
17. § * (1) * A kérelem benyújtása során az építési engedélyes névváltozása, jogutódlás és az építési engedélyes személyében történt változás esetén igazolni kell ennek tényét. A változást különösen köz- vagy magánokirat igazolja.
(2) A Hatóság – az ügy elbírálásához szükséges adatok beszerzése érdekében – az építési engedélyes cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
18. § * A Hatóság a vezetékjogi engedély hatályát az építési engedélyes által az időbeli hatály lejárta előtt benyújtott kérelem alapján egy alkalommal, legfeljebb két évvel abban az esetben hosszabbíthatja meg, ha az engedély a meghosszabbítás idején hatályban lévő jogszabályi előírásoknak megfelel.
18/A. § * A Hatóság vezetékjogot engedélyező határozata – a határozat külön erre vonatkozó rendelkezése hiányában is – magában foglalja a vezetékjoggal érintett ingatlan tulajdonosának, használójának a VET 124. §-ában meghatározott vezetékjoggal együtt járó tűrési kötelezettségét. Ha az ingatlan tulajdonosa, használója ezen kötelezettségeinek nem tesz eleget, és a vezetékjog alapján eljáró jogosultat vagy annak közreműködőjét a jogainak gyakorlásában korlátozza vagy akadályozza, a jogosult kérelmére a Hatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint elrendeli a végrehajtást, amelynek foganatosítása a jegyző hatáskörébe tartozik.
19. § (1) * A hálózati engedélyes idegen ingatlanon közcélú hálózathoz tartozó, belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezést a Hatóság végleges építési engedélye alapján építhet.
(2) * Meglévő közcélú hálózathoz utólag építendő belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés csak új eljárás keretében megszerzett végleges építési engedély birtokában építhető.
20. § (1) * Az építési engedély iránti kérelmet a 3. számú melléklet 7. pontja, valamint az 5. számú melléklet szerinti tartalommal kell benyújtani a Hatósághoz.
(2) * A szakhatósághoz intézett megkereséshez csatolni kell a 3. számú melléklet 7. pontjában felsorolt vonatkozó műszaki dokumentációkat. A közművek, kezelők és üzemeltetők nyilatkozatát a hálózati engedélyes vagy megbízása alapján a tervező köteles beszerezni és a kérelemhez csatolni.
(2a) * Az építési engedély iránti kérelemben igazolni kell, hogy a közcélú, magán-, termelői és közvetlen vezeték üzemeltetője regisztrált e-közmű adatszolgáltató. Ezen tény igazolására alkalmas különösen az e-közműt üzemeltető szervezet tanúsítványa.
(3) *
21. § (1) * Ha a használati jog alapítása az ingatlan tulajdonosával kötött megállapodás alapján történt, akkor a hálózati engedélyesnek az építési engedély iráni kérelem benyújtása során igazolnia kell
a) a megállapodás létrejöttét,
b) a belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés elhelyezését biztosító használati jogot feltüntető, földmérő által készített és az ingatlanügyi hatóság által hatályos záradékkal ellátott változási vázrajz rendelkezésre állását, valamint
c) annak megtörténtét, hogy a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló kérelmet az ingatlanügyi hatósághoz benyújtotta.
(2) * Ha megállapodás hiányában a hálózati engedélyes az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását a Hatóságtól kérelmezi, az arra vonatkozó kérelem benyújtása során igazolnia kell a belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés elhelyezését biztosító, a kérelmezett használati jogot feltüntető, földmérő által készített és az ingatlanügyi hatóság által hatályos záradékkal ellátott változási vázrajz rendelkezésre állását.
(3) * A kérelem benyújtása során a használati jog jogosultjának névváltozása, jogutódlás és az engedélyes személyében történt változás esetén igazolni kell ennek tényét. A változást különösen köz- vagy magánokirat igazolja.
(4) * A Hatóság – az ügy elbírálásához szükséges adatok beszerzése érdekében – az építési engedélyes cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
22. § * A Hatóság az építési engedély hatályát a hálózati engedélyes által az időbeli hatály lejárta előtt benyújtott kérelem alapján legfeljebb két évvel abban az esetben hosszabbíthatja meg, amennyiben az engedély a meghosszabbítás idején hatályban lévő jogszabályi előírásoknak megfelel.
23. § (1) * Az erőmű építési engedélyezési eljárás a termelői engedélyes vagy az építtető kérelmére indul. Az eljárásra e rendelet 20. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(1a) * Az építésügyi hatóság engedélyét kell kérni a 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű, hő alapú villamosenergia-termelő létesítmény jelentős korszerűsítésére.
(2) * A termelői engedélyesnek vagy az építtetőnek az építési jogosultságát a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell. Az építési jogosultság – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a következő okiratokkal igazolható:
a) saját tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében
aa) az érintett telekre vonatkozó tulajdonjogát feltüntető ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi hiteles másolatával,
ab) * végleges hagyatékátadó végzéssel,
ac) * jogerős és végrehajtható bírósági vagy végleges közigazgatási határozattal, illetőleg
ad) haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel;
b) idegen tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében az a) pontban meghatározottakon túlmenően
ba) az ingatlannal rendelkezni jogosult(ak) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel, illetőleg
bb) * a kisajátítási eljárás útján megszerzett ingatlan birtokba adását vagy a kisajátítási határozat azonnali végrehajtását elrendelő határozattal vagy a kisajátításról szóló határozattal;
c) közös tulajdonban álló ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében – az a) pontban meghatározottakon túlmenően – a tulajdonostárs(ak) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel;
d) társasházi tulajdon esetében az erről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint.
(2a) *
(2b) *
(3) * Ha a kérelmező a kérelemhez az érintett telekre vonatkozó tulajdonjogát feltüntető ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi hiteles másolatát nem csatolja, a Hatóság – az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt – megkeresi az ingatlan-nyilvántartást vezető szervet.
(4) * A 20 MW teljes bemenő hőteljesítményt meghaladó villamosenergia-termelő létesítményre vonatkozó építési engedélyre irányuló kérelem részeként – a (7) bekezdésben foglalt esetkör kivételével – el kell készíteni az erőmű nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítményként történő üzemeltetésére, illetve átalakítására vonatkozó, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) által jóváhagyott költség-haszon elemzést.
(5) * Ha a jóváhagyott költség-haszon elemzés eredménye pozitív, azaz a diszkontált bevételek meghaladják a diszkontált kiadások összegét, úgy az építési engedély – a (6) bekezdésben foglalt esetkör kivételével – csak az erőmű nagy hatásfokú kapcsolt termelésre alkalmas létesítményként történő megvalósítására adható ki.
(6) * A MEKH kérelemre pozitív eredményű, jóváhagyott költség-haszon elemzés esetén is mentesítheti a kérelmezőt az (5) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése alól jogi, tulajdoni vagy finanszírozási okokra figyelemmel.
(7) * Az engedély kiadásához nem szükséges az (5) bekezdésben meghatározott költség-haszon elemzés elkészítése
a) olyan erőmű esetén, amely a MEKH-től a (8) bekezdés szerint mentesítést kapott,
b) atomerőmű esetén,
c) olyan létesítmény esetén, amelynek geológiai tárolóhelyhez közel kell elhelyezkednie, ha
ca) * rendelkezik a Pest Vármegyei Kormányhivatal igazolásával arról, hogy megfelelő elkülönített helyet biztosítanak a szén-dioxid leválasztásához és sűrítéséhez szükséges berendezések telepítéséhez,
cb) 10 km-nél közelebb fekszik a szén-dioxidot befogadó geológiai tárolóhelyhez, és
cc) a szén-dioxidot befogadó geológiai tárolóhely érvényes és hatályos bányafelügyeleti tárolási engedéllyel rendelkezik, vagy
d) ha a létesítményt nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésre alkalmasnak tervezik.
(8) * A MEKH az erőmű kérelme alapján mentesítheti a költség-haszon elemzés elkészítése alól azt az erőművet, amelyet egy ötéves időszak alatti mozgóátlag alapján kevesebb, mint 1500 óra üzemelésre terveztek.
23/A. § *
23/B. § *
24. § (1) * Ha a termelői vezeték és az ahhoz tartozó tartószerkezeten elhelyezett, illetve külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés építésének engedélyezése a VET 132. §-ának (1) bekezdése alapján vezetékjogi engedélyezési eljárással történik, akkor az eljárás során e rendelet 12–18. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol a rendelet hálózati engedélyest említ, azon a termelői, magán- vagy közvetlen vezeték engedélyesét vagy az építtetőt kell érteni.
(2) * A vezetékjoggal engedélyezett termelői vezeték csak abban az esetben minősül közcélú hálózatnak, amennyiben a MEKH a vonatkozó követelmények teljesülését követően azt közcélúvá nyilvánítja.
(3) * Az (1) bekezdésben nem említett termelői vezeték, a magánvezeték vagy a közvetlen vezeték és azok tartószerkezeten elhelyezett, illetve külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezéseinek építési engedélyezési eljárása során az építési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell a VET 132. § (2) bekezdése szerinti, a korlátozni kívánt idegen ingatlan tulajdonosával a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezései szerint kötött megállapodás létrejöttét is. A megállapodásban rendelkezni kell a korlátozás mértékéről és a kártalanításról, valamint a szolgalmi jog alapításáról. A megállapodáson alapuló szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes köteles kérni.
(4) * Az (1) bekezdésben nem említett termelői, magán- vagy közvetlen vezeték és azok tartószerkezeten elhelyezett, illetve külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezéseinek építési engedélyezési eljárása során e rendelet 12–18. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni a (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel, továbbá azzal, hogy ahol a rendelet hálózati engedélyest említ, azon a termelői, magán- vagy közvetlen vezeték engedélyesét vagy az építtetőt kell érteni.
(5) A termelői, magán- vagy közvetlen vezetékhez tartozó, belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezéseinek építési engedélyezési eljárása során a 20. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
25. § (1) * A közcélú hálózat, a termelői vezeték, a magánvezeték, a közvetlen vezeték és azok tartószerkezeten elhelyezett, illetve külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezése a villamosmű műszaki biztonsági követelményeire vonatkozó külön jogszabályban meghatározott üzembe helyezési eljárás lefolytatását követően üzembe helyezhető. Az üzembe helyezési eljárás feltételeit az engedélyes biztosítja.
(2) *
(3) * Az engedélyes az üzemeltetést a kisfeszültségű hálózati elemek esetén az üzembe helyezési eljárás lefolytatását követő 8 napon belül, az (1) bekezdésben felsorolt egyéb építmények esetében az építtető az üzembe helyezési eljárás lefolytatását követő 90 napon belül a 6. számú melléklet szerinti adattartalommal bejelenti a Hatóságnak. A bejelentéshez csatolandó műszaki dokumentációt a 3. számú melléklet 9. pontja szerinti tartalommal, méretekben és az ott meghatározott számú példányban kell benyújtani a Hatósághoz.
26. § *
26/A. § * (1) * Az üzembe helyezési eljárás lefolytatásáról szóló bejelentésben foglaltakat a Hatóság tizenöt nap elteltével hallgatással tudomásul veszi, a tudomásulvételt a hiányzó feltételek teljesítéséhez kötheti, vagy a tudomásulvétellel egyidejűleg határidő megjelölésével az esetlegesen hiányzó munkálatok elvégzésére kötelezi a bejelentőt.
(2) Az üzembe helyezési eljárás lefolytatásáról szóló bejelentés kapcsán a Hatóság vizsgálja, hogy
a) * a tényleges megvalósulás a végleges engedély szerint történt-e meg,
b) az üzembe helyezés során betartották-e a jogszabályokban foglalt követelményeket,
c) az üzembe helyezési eljárás során az érintettek által adott nyilatkozatban foglaltak megvalósultak-e,
d) közcélú, magán-, termelői és közvetlen vezeték esetében a kérelmező a bejelentéshez csatolta-e az e-közmű adatszolgáltatásra kötelezett leendő üzemeltető igazolását a geodéziai bemérésben szereplő nyomvonal ellenőrzéséről, adatszolgáltatási szintek szerinti minősítéséről és nyilvántartásba vételéről.
(3) Ha a kérelmező a Hatóság által előírt feltételeket a megadott határidőre nem vagy nem kielégítően teljesíti, a Hatóság az építmény további üzemeltetését megtiltja.
(4) Ha az építmény további feltételek előírásával sem feleltethető meg a jogszabályban meghatározott követelményeknek, a Hatóság annak bontását rendeli el.
26/B. § * Az üzemeltető a 26/A. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a Hatóság jogszerű hallgatása alapján a VET 133. § (3) bekezdésében meghatározott jogosultságokat gyakorolhatja, és a hatóság 15 nap elteltével rávezeti az igénybejelentésre és annak az üzemeltető birtokában levő másolati példányára, hogy a bejelentés alapján a VET 133. § (3) bekezdése szerinti jogosultságok megilletik az üzemeltetőt, vagy a Hatóságnál levő példányról az üzemeltető kérésére másolatot ad ki.
27. § (1) * Az erőmű, illetve a belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés a villamosmű műszaki biztonsági követelményeire vonatkozó külön jogszabályban meghatározott üzembehelyezési eljárás lefolytatását követően helyezhető üzembe és üzemeltethető a végleges használatbavételi engedély kiadásáig. Az üzembehelyezési eljárás feltételeit az engedélyes biztosítja.
(2) * Az építési engedély alapján megépített erőművet, illetve a belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezést – az (1) bekezdés szerinti üzemeltetési lehetőséget nem korlátozva – véglegesen használatba venni a Hatóság végleges használatbavételi engedélye birtokában szabad.
(3) * A használatbavételi engedély iránti kérelmet a 3. számú melléklet 8. pontja és a 7. számú melléklet szerinti tartalommal kell benyújtani a Hatósághoz.
28. § * A szakhatósághoz intézett megkereséshez csatolni kell a 3. számú melléklet 8. pontjában felsorolt vonatkozó műszaki dokumentációkat. Az építési engedélyezési eljárásban részt vett közművek, kezelők és üzemeltetők nyilatkozatát az engedélyes köteles beszerezni és a használatbavételi engedély iránti kérelemhez csatolni.
29. § (1) Az erőmű, illetve a belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés használatbavételi engedélyezési eljárás során a Hatóság köteles meggyőződni arról, hogy:
a) az építési munkát az építési engedélynek, az ahhoz tartozó dokumentációnak, továbbá a Hatóság által engedélyezett esetleges eltérésnek megfelelően végezték-e el,
b) az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e,
c) * az engedély megadásához az érintett közművek, kezelők és üzemeltetők hozzájárultak-e.
(2) A Hatóság a használatbavételi engedélyt megadja, ha az építmény az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelel.
29/A. § *
29/B. § *
30. § * A végleges használatbavételi engedély közlése után az engedélyes köteles – az ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából – a megvalósult állapotról készült ingatlanügyi hatóság áltál záradékolt változási vázrajzot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani.
30/A. § * Az ugyanazon ingatlanon, egy építésügyi hatósági engedély alapján ütemezetten megépült több építményre külön-külön ütemenként is lehet használatbavételi engedély iránti kérelmet benyújtani. Amennyiben az építési engedély egy ingatlanon több építményre vonatkozik, de nincs ütemezve, a használatbavételi engedély iránti kérelem külön építményenként is benyújtható akkor, ha az építmény a rendeltetésszerű és biztonságos használatra önállóan is alkalmas.
31. § * (1) Ha a villamosművet, termelői vezetéket, magánvezetéket vagy közvetlen vezetéket és azok tartószerkezeten elhelyezett, külső, illetve belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezéseit építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon (a továbbiakban: szabálytalanul) létesítették, arra a Hatóság – az engedélyes vagy az építménnyel rendelkezni jogosult kérelme alapján vagy hivatalból indított eljárás keretében – fennmaradási engedélyt adhat, ha annak feltételei fennállnak vagy megteremthetőek.
(2) Ha a Hatóság az (1) bekezdés szerint a fennmaradási engedélyt megadja, ezzel egyidejűleg – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott mértékben és módon építésügyi bírságot szab ki.
(3) Ha a termelői vezetéket, magánvezetéket vagy közvetlen vezetéket és azok tartószerkezeten elhelyezett, külső, illetve belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezéseit igazoltan ipari vagy természeti katasztrófa miatt kellett – az engedélyben foglaltaktól eltérő helyre – áthelyezni, építésügyi bírságot nem lehet kiszabni.
32. § (1) A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során a Hatóság vizsgálja, hogy a 31. §-ban felsorolt szabálytalanul megépített építmény
a) megfelel-e a hatályos jogszabályokban foglalt követelményeknek,
b) milyen átalakítással tehető használatra alkalmassá,
c) * az engedély megadásához az érintett közművek, kezelők és üzemeltetők hozzájárultak-e.
(2) A Hatóság a fennmaradási engedélyt megadja, ha az építményre az (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt előírások teljesülnek.
(2a) * Közcélú, magán-, termelői és közvetlen vezetékre fennmaradási engedély csak akkor adható, ha a kérelmező a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtása során igazolja a vezeték utólagos bemérésének, adatszolgáltatási szintek szerinti minősítésének és nyilvántartásba vételének megtörténtét. E tények különösen az e-közmű adatszolgáltatásra kötelezett leendő üzemeltető nyilatkozatával igazolhatók. A Hatóság a fennmaradási engedélyt közli a közcélú, magán-, termelői és közvetlen vezeték üzemeltetőjével is.
(3) A fennmaradási engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ezzel egyidejűleg az építmény megszüntetését (bontását) vagy műszaki felszámolását és az eredeti állapot helyreállítását el kell rendelni, ha:
a) nem teljesülnek az (1) bekezdés a)–c) pontjában foglaltak, vagy
b) * az engedélyes az építési jogosultságát e rendelet 23. §-ának (2) bekezdésében meghatározott módon igazolni nem tudta, vagy
c) külön jogszabály a fennmaradási engedély megadásának lehetőségét kizárja.
33. § * A fennmaradási engedélyezésre egyebekben e rendeletnek az adott építményfajtára vonatkozó építési, használatbavételi engedélyezésre, valamint az üzembe helyezési eljárás lefolytatásáról szóló bejelentésre előírt rendelkezéseit kell alkalmazni.
34. § * (1) * Ha a villamosművet, termelői vezetéket, magánvezetéket, közvetlen vezetéket és azok tartószerkezeten elhelyezett, külső, illetve belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezéseit az engedélyes nem kívánja fenntartani, vagy az rendeltetésszerű használatra alkalmatlan állapotban van, illetve az a környezetre, a hálózatra kapcsolt további vételezőkre és felhasználókra veszélyt jelent, az engedélyes köteles – a 14. § (4) bekezdésében, valamint a 9. számú mellékletben meghatározott eseteket kivéve – a Hatósághoz benyújtani a megszüntetés tudomásulvétele iránt kérelmet a 34/B. § (1) bekezdésében meghatározott bontási tevékenység tekintetében.
(2) * Az olyan vezetékek, tartószerkezeten elhelyezett külső, illetve belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezések esetében, amelyeknél a csatlakozási pont hálózati engedélyese a hálózat állapotának megvizsgálása alapján megállapította, hogy az a hálózati elem környezetére és a hálózatára kapcsolt további vételezőkre, felhasználókra veszélyt jelent, és tulajdonosa vagy üzemeltetője nincs vagy nem ismert, és amelyre bejelentett felhasználó nem csatlakozik, a csatlakozási pont hálózati engedélyese köteles – a 14. § (4) bekezdésében, valamint a 9. számú mellékletben meghatározott eseteket kivéve – a Hatósághoz benyújtani a megszüntetés tudomásulvétele iránt kérelmet a 34/B. § (1) bekezdésében meghatározott bontási tevékenység tekintetében.
(3) * A megszüntetési (bontási) engedély iránti kérelmet a 3. számú melléklet 10. pontja és a 8. számú melléklet szerinti tartalommal kell benyújtani a Hatósághoz.
(4) A Hatóság az eljárást hivatalból megindítja a villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték, közvetlen vezeték és azok tartószerkezeten elhelyezett, külső, illetve belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezései tekintetében, amennyiben:
a) * a Hatóság hivatalból vagy bejelentés alapján észleli, hogy az engedélyes a megszüntetés (bontás) engedélyezése, illetve tudomásulvétele iránti kérelem benyújtását elmulasztotta,
b) a Hatóság a fennmaradás engedélyezése iránti kérelmet elutasította,
c) a nem építési engedélyköteles építmény megépítése a jogszabályi előírásoktól eltérően történt,
d) * a belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés építménye már nem tölti be a sajátos építményfajta eredeti funkcióját.
(5) A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a Hatóság az építmény tulajdonosát az építmény bontására kötelezi, amennyiben az építmény tulajdonosa nem vállalja az építmény jogszabályoknak megfelelő átalakítását.
(5a) * A (4) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben indult eljárásban a Hatóság elrendeli az építmény bontását, amennyiben az építmény tulajdonosa a Hatóság felhívására az építmény új funkciójáról nem nyilatkozik. Amennyiben az építmény tulajdonosa nyilatkozik az építmény új funkciójáról, és az építmény nem tartja meg a villamosenergia-ipari rendeltetését, akkor a Hatóság továbbítja a tulajdonos nyilatkozatát az új funkciójú építményfajta tekintetében hatáskörrel és illetékességgel rendelkező építésügyi hatóság részére. Amennyiben a megváltoztatni tervezett rendeltetésű építmény nem a villamosenergia-ipari építésügyi hatóság hatáskörébe tartozik, akkor az építményre vonatkozó jókarbantartási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése a továbbiakban a fentiek szerint értesített építésügyi hatóság hatáskörébe tartozik.
(6) A megszüntetés során az ingatlanról az (1) bekezdésben felsorolt építményeket – tartozékaival együtt – az engedélyben meghatározottak szerint a bontási engedélyes köteles eltávolítani és az ingatlan eredeti állapotát, vagy ha ez nem megállapítható, művelési ágának megfelelő állapotát helyreállítani, illetve ha ez utóbbi sem lehetséges, kártalanítást nyújtani.
(7) * Az engedélyes a megszüntetést követően köteles haladéktalanul kérni az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogainak törlését. Hivatalból indult eljárás esetében a Hatóság keresi meg a végleges határozattal az ingatlanügyi hatóságot a bejegyzett jogok törlése iránt.
34/A. § * (1) A 34/B. § (1) bekezdésében meghatározott bontási tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a kérelmező a tevékenység megkezdése előtt legalább tizenöt nappal a bontási szándékára irányuló kérelmét a Hatósághoz benyújtotta, és a bontási tevékenység megkezdését a Hatóság jogszerű hallgatással tudomásul véve az eljárás megindulásától számított tíz napon belül nem tiltotta meg.
(2) A Hatóság a bontási tevékenység megkezdését határozattal megtiltja, ha a kérelem vagy annak mellékletei nem felelnek meg a jogszabályi követelményeknek.
34/B. § * (1) Bontás tudomásulvételéhez kötött minden olyan bontási tevékenység, amely nem tartozik a 14. § (4) bekezdésében és a 9. számú mellékletben felsorolt bontási tevékenységek körébe.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti bontási tevékenységet a Hatóságnak a bontás tudomásulvétele esetén a bontás tudomásvétele iránti kérelem benyújtásától számított egy évig lehet végezni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység tudomásulvételére irányuló kérelmet papír alapon vagy elektronikus úton lehet benyújtani.
(4) A bontási tevékenység tudomásulvételére irányuló kérelem tartalmáról az eljárás megindulásától számított három napon belül értesíteni kell az építmény tulajdonosát, ha az nem azonos a bontást kérő személyével.
(5) * A bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételére irányuló kérelmet a 3. számú melléklet 10.1–10.6. pontja és a 8. számú melléklet szerinti tartalommal kell benyújtani. Nyilvántartott régészeti lelőhelyen vagy műemléki jelentőségű területen végzett bontás tudomásulvételéhez kötött tevékenységek esetében a kérelem benyújtása során igazolni kell az örökségvédelmi hatósághoz történt bejelentés teljesítését is.
(6) Az építtető a bontási tevékenység befejezésének tényét, a befejezéstől számított tizenöt napon belül a Hatósággal közli.
35. § (1) * A megszüntetési (bontási) munkák megkezdéséről és várható befejezéséről az engedélyes az ügyfeleket a helyben szokásos módon, a szakhatóságokat, valamint a Hatóságot – a munka megkezdése előtt 15 nappal – írásban értesíteni köteles.
(2) Az értesítésnek tartalmaznia kell a kivitelező felelős műszaki vezetőjének nevét, címét névjegyzéki számát és elérhetőségét (telefonszámát). Amennyiben a kivitelezés során műszaki ellenőrt alkalmaznak, úgy annak az adatait is be kell jelenteni.
(3) Amennyiben az engedélyes az értesítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a Hatóság a kivitelezést leállíthatja.
(4) * A (2) bekezdés szerinti értesítéssel egyidejűleg a Hatóság részére meg kell küldeni a 3. számú melléklet 10.1. pontja szerinti, a villamosmű műszaki biztonsági követelményeire vonatkozó külön jogszabályban meghatározott megszüntetési tervet is.
36. § A 34. § (1) bekezdésben felsorolt építmények megszüntetése során egyebekben a villamosmű műszaki biztonsági követelményeire vonatkozó külön jogszabályban foglalt előírásokat figyelembe kell venni.
37. § (1) * Egyszerűsített eljárás folytatható le abban az esetben, ha a kérelem
a) határozott ideig, de legfeljebb két évig fennálló építményre vonatkozó építési engedély,
b) kisfeszültségű hálózatra vonatkozó vezetékjogi engedély,
c) a kivitelezés megkezdését követően műszaki szükségességből felmerülő nyomvonal módosítási engedély,
d) saját ingatlanon építendő és ügyfélként idegen ingatlant nem érintő közcélú hálózat, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték, és azok tartószerkezeten elhelyezett, illetve külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezéseire vonatkozó engedély,
e) *
f) *
g) *
kiadására irányul.
(2) * Az (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti eljárások esetében a kérelmezőnek a 3. számú melléklet 2. pontja szerint kell a kérelmet összeállítania.
(3) *
(4) * Az (1) bekezdés a) pontja szerinti eljárások esetében az engedély hatályának lejártát követő 30 napon belül az építési engedélyes köteles az ingatlan eredeti állapotát, vagy ha ez nem megállapítható, művelési ágának megfelelő állapotát helyreállítani, illetve ha ez utóbbi sem lehetséges, kártalanítást nyújtani és erről a Hatóságot értesíteni. Ezen előírások nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hatóság eljárást kezdeményezhet.
(5) Az egyszerűsített eljárás során szerzett jogok és kötelezettségek gyakorlása tekintetében egyebekben az adott eljárásra vonatkozó rendelkezések az irányadók.
(6) *
(7) *
(8) * Az (1) bekezdés c) pontja szerinti egyszerűsített eljárásban módosító határozat adható ki azokban az esetekben, amikor a módosítás az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vezetékjoggal érintett terület nagyságát nem változtatja meg. A kérelem tartalmazza az egyebekben módosított nyomvonalrajzot is. Nyomvonal módosítása esetén a módosítási engedély kérelem tartalmazza a 3. számú melléklet 4.6. pontjában meghatározottak szerinti változási vázrajzot és területkimutatást is.
38. § E rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
39. § (1) * A VET 172–173. §-a szerinti, a vezetékjog fennállását megállapító ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas határozat kiadása, illetve egyszerűsített üzemeltetési engedélyezési engedély iránti kérelmet a 2. számú melléklet, a kérelemhez csatolandó műszaki dokumentációt a 3. számú melléklet 6. pontja szerinti tartalommal, méretekben és példányban kell benyújtani a Hatósághoz.
(2) A vezetékjog fennállását és keletkezésének időpontját, vagy a közcélú hálózat meglétét és létesítésének időpontját a hálózati engedélyes dokumentumokkal köteles bizonyítani.
(3) Amennyiben a közcélú hálózat egyes szakaszai eltérő időszakokban (bővítésekkel) épültek, akkor a kérelemnél csak az elsőként megépült (alap)szakasz megépítésének idejét kell irányadónak tekinteni.
40. § *
41. § * E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr. hatálybalépését követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.
41/A. § * E rendeletnek a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr2.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr2. hatálybalépését követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.
41/B. § *
41/C. § *
41/D. § * E rendeletnek az „EUROVEGAS” Entertainment & Casino Park Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság „felszámolás alatt”, valamint az „Ipari Terület Bezenye” Ipari és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság „felszámolás alatt” stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítéséről, a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete kötelezettségteljesítéséhez szükséges intézkedésekről, valamint egyes gazdasági tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 295/2016. (IX. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr4.) módosított 20. § (3) bekezdését, valamint 23. § (2b) bekezdését a Mód. Kr4. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
41/E. § * E rendeletnek a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 323/2023. (VII. 17.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr5.) megállapított 15/A. § (1a) bekezdését a Mód. Kr5. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
41/F. § * E rendeletnek a szélerőművek engedélyezésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 650/2023. (XII. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr6.) megállapított 4. számú mellékletét a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
42. § * Ez a rendelet
a) * az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. és 4. cikkének,
b) *
c) a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. május 26-i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének,
d) * az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikkének [2. § (1) bekezdés 3a., 4a, 5a–5c. pontja, 23. § (1a) és (4)–(7) bekezdése]
való megfelelést szolgálja.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl a kérelem a következő adatokat tartalmazza:
1. A megszüntetendő hálózat (vezeték) megnevezése.
2. A létesítendő hálózat (vezeték) megnevezése.
3. A hálózat (vezeték) rendeltetése.
4. * A MEKH engedélyének száma, kelte (ha a VET 74. §-a szerinti engedély kiadására a kérelem benyújtását megelőzően sor került).
5. A beruházás adatai:
a) engedélyes/építtető megnevezése és elérhetősége (például telefon, telefax, e-mail),
b) beruházás célja, rendeltetése,
c) beruházás érték előirányzata.
6. A tervező megnevezése, címe, tervezési jogosultságának megjelölése.
7. A kivitelezés adatai (ha már ismert):
a) kivitelező megnevezése és elérhetősége (például telefon, telefax, e-mail),
b) kivitelező címe,
c) kivitelezés kezdési időpontja,
d) kivitelezés tervezett befejezési időpontja.
8. Az üzembentartó megnevezése, elérhetősége (például telefon, telefax, e-mail) és címe.
9. A létesítendő hálózat (vezeték) adatai:
a) üzemi feszültség,
b) nyomvonalhossz belterületen (és zártkertben),
c) nyomvonalhossz külterületen,
d) vezetők száma, keresztmetszete, anyaga,
e) átalakító és kapcsoló berendezés típusa.
10. A megszüntetendő hálózat (vezeték) adatai:
a) üzemi feszültség,
b) nyomvonalhossz belterületen (és zártkertben),
c) nyomvonalhossz külterületen,
d) vezetők száma, keresztmetszete, anyaga,
e) átalakító és kapcsoló berendezés típusa.
11. A hálózat (vezeték) nyomvonalának rövid leírása.
12. Helyszíni szemle ideje (abban az esetben, ha a helyszíni szemlét a kérelmező vagy megbízása alapján a tervező megszervezte).
13. A kérelmező nyilatkozata arról, hogy a hálózat (vezeték) megépítése a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt, és az az érintett ingatlanok rendeltetésszerű használatát lényegesen nem akadályozza.
14. *
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl a kérelem a következő adatokat tartalmazza:
1. A hálózat (vezeték) megnevezése,
2. Az üzembentartó adatai megnevezése és címe,
3. A hálózat (vezeték) adatai:
a) üzemi feszültség,
b) nyomvonalhossz belterületen,
c) nyomvonalhossz külterületen,
d) vezetők száma, keresztmetszete, anyaga,
e) tartószerkezeten elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezés típusa,
4. A vezetékjogi engedély száma, kelte vagy a hálózat létesítésének időpontja.
1. * Nyomvonal-kijelölési dokumentáció
1.1. A létesítendő hálózat (vezeték) megnevezése.
1.2. Az engedélyes neve, címe, a tervező neve, címe és a tervezési jogosultságának megjelölése.
1.3. A beruházás rendeltetése és költség-előirányzata.
1.4. A hálózat (vezeték) műszaki leírása.
1.4.1. A hálózat (vezeték) adatai: üzemi feszültség, nyomvonalhossz, vezetők száma, keresztmetszete, anyaga, elrendezése, egyéb lényeges műszaki jellemzők, föld feletti vezetéknél a szigetelőkre, a tartószerkezet anyagára, földelésére és a berendezés túlfeszültség elleni védelmére vonatkozó adatok.
1.4.2. A nyomvonal leírása az érintett közigazgatási területek és helyrajzi számok megjelölésével.
1.5. Átnézeti helyszínrajz (térkép) a tervezési terület megjelölésével.
1.6. * Föld feletti vezetéknél 1:50 000 vagy ennél részletesebb térkép a nyomvonal EOV-koordináták, valamint GPS-koordináták szerinti feltüntetésével.
1.7. Föld alatti vezetéknél az ingatlan-nyilvántartási térkép szerinti méretarányú vagy ettől eltérő, a szükségesnek megfelelő kisebb méretarányú térképet a javasolt nyomvonal feltüntetésével.
1.8. Nyomtatvány és válaszboríték az ügyfelek részére a tulajdonosi nyilatkozat megadásához.
1.9. A tartószerkezetek körvonalvázlata és az általa elfoglalt terület nagysága.
1.9.1. A hálózat (vezeték) tartozékát képező egyéb építmény elhelyezési és körvonal vázlata.
1.10. *
2. Nyomvonal-kijelölési dokumentáció az egyszerűsített eljáráshoz
2.1. Az 1.1–1.9. pontokban felsorolt dokumentációk.
3. * Előmunkálati engedély dokumentációi
3.1. Az 1. pont 1.1–1.7. alpontjában felsorolt dokumentációk (térképekből 3–3 db).
4. Vezetékjog engedélyezéséhez szükséges dokumentáció
4.1. Az 1. pont szerinti tartalommal elkészített dokumentációk véglegesített változatban.
4.2. *
4.3. *
4.4. Az ügyfelek nyilatkozatai, annak hiányában a megkeresésüket hitelt érdemlően igazoló bizonylat (például tértivevény).
4.5. *
4.6. A tervező nyilatkozata arról, hogy
a) a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak,
b) biztosítja az élet, az egészség, a környezet és a kulturális örökség védelmét,
c) a tervezés során milyen szabványokat, műszaki irányelveket alkalmazott, ennek hiányában annak bizonyítását, hogy az alkalmazott megoldás legalább azonos biztonságú, mint a honosított, harmonizált szabvány szerinti biztonsági szint,
d) a tervezésre jogosultsággal rendelkezik [névjegyzéki (nyilvántartási) számának feltüntetése].
5. Termelői, magán- és közvetlen vezeték építési engedélyezéséhez szükséges dokumentáció
5.1. Az 1. pont szerinti tartalommal elkészített dokumentációk véglegesített változatban.
5.2. *
5.3. *
5.4. * Az engedélyesnek az ügyfelekkel a Ptk. rendelkezései szerint kötött megállapodása.
5.5. A létesítendő hálózat (vezeték) nyomvonalát, tartószerkezeteinek helyét, az általuk elfoglalt terület nagyságát, a hálózat (vezeték) biztonsági övezeteként kijelölt területsávot, keresztezéseit, egyéb létesítményeket és az érintett ingatlanok határait és helyrajzi számait is feltüntető – az állami földmérési alaptérképre történő átvezetéshez alkalmas méretarányban, a közigazgatási határokat és megnevezéseket tartalmazó közigazgatási területenként szétválaszthatóan elkészített – nyomvonalrajz a települési önkormányzat jegyzője, az engedélyes és a Hatóság részére egy-egy példányban, az ingatlan-nyilvántartás vezetéséért felelős hatóság részére két példányban, az azonosítást biztosító egyedi rajzszámmal és megnevezéssel ellátva, valamint műszaki leírás egy példányban. Amennyiben a hálózat (vezeték) nyomvonala több települést érint, úgy településenként további 1–1 példány nyomvonalrajz és műszaki leírás szükséges.
5.6. *
5.7. A tervező nyilatkozata arról, hogy
a) a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak,
b) biztosítja az élet, az egészség, a környezet és a kulturális örökség védelmét,
c) a tervezés során milyen szabványokat, műszaki irányelveket alkalmazott, ennek hiányában annak bizonyítását, hogy az alkalmazott megoldás legalább azonos biztonságú, mint a honosított, harmonizált szabvány szerinti biztonsági szint,
d) a tervezésre jogosultsággal rendelkezik [névjegyzéki (nyilvántartási) számának feltüntetése],
6. Vezetékjog fennállását megállapító ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas határozat kiadásához, az egyszerűsített üzemeltetési engedélyezéshez szükséges dokumentáció
6.1. Vezetékjog fennállását és keletkezésének időpontját, vagy a közcélú hálózat meglétét és létesítésének időpontját igazoló dokumentum.
6.2. * A hálózati engedélyes nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a közcélú hálózat a vonatkozó műszaki-biztonsági követelményeknek megfelel.
A létesítendő hálózat (vezeték) nyomvonalát, tartószerkezeteinek helyét, az általuk elfoglalt terület nagyságát, a hálózat (vezeték) biztonsági övezeteként kijelölt területsávot illető vezetékjog (szolgalmi jog) bejegyzéséhez szükséges változási vázrajzot az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló rendelet szerint kell elkészíteni.
7. Az erőmű vagy belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés építési engedélyezéséhez szükséges dokumentáció
7.1. Az engedélyes (vagy az építtető) megnevezése (neve), székhelye (címe), telefonszáma, aláírása.
7.2. Az építmény – szakáganként szaktervezők által készített, az ágazati jogszabályokban meghatározott tartalmú – műszaki tervdokumentációja.
7.3. A megközelítés, a közlekedés, a közművek, valamint ezek kapcsolatainak ismertetése (tervei), a terület-előkészítési munkák műszaki tervei (tereprendezési, bontási és földmunkák).
7.4. *
7.5. A tervező nyilatkozata arról, hogy
a) a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak,
b) biztosítja az élet, az egészség, a környezet és a kulturális örökség védelmét,
c) a tervezés során milyen szabványokat, műszaki irányelveket alkalmazott, ennek hiányában annak bizonyítását, hogy az alkalmazott megoldás legalább azonos biztonságú, mint a honosított, harmonizált szabvány szerinti biztonsági szint,
d) a tervezésre jogosultsággal rendelkezik [névjegyzéki (nyilvántartási) számának feltüntetése].
7.6. *
7.7. *
8. Az erőmű vagy belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés használatbavételi engedélyezéséhez szükséges dokumentáció
8.1. A felelős műszaki vezető (vezetők) nyilatkozata arról, hogy
a) az építési munkát a jogerős építési engedélynek, a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési dokumentációnak, a kivitelezési tervnek megfelelően szakszerűen végezték,
b) az építési tevékenységre vonatkozó szakmai minőségi és biztonsági előírásokat, valamint az építési engedélyben meghatározott egyéb feltételeket betartották, továbbá, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas,
c) a vonatkozó jogszabályokban és a szakhatósági hozzájárulásokban foglalt biztonság-technikai, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi, a környezetvédelmi, a természetvédelmi és a vízvédelmi előírásokat betartották. Az ezt igazoló dokumentumokat, vizsgálati jegyzőkönyveket a nyilatkozathoz csatolni kell.
8.2. Megvalósulási dokumentáció, amely tartalmazza a felelős műszaki vezető (vezetők) eltérést ismertető nyilatkozatát, valamint a megvalósult állapotot tükröző – szakáganként szaktervezők által készített, az ágazati jogszabályokban meghatározott tartalmú – műszaki tervdokumentációt, ha az építési munkát a jogerős építési engedélytől, valamint a jóváhagyott dokumentációtól eltérően végezték, de az eltérés nem minősül építési engedélyhez kötött építési munkának.
8.3. Az esetleges próbaüzem eredményeiről szóló nyilatkozat, valamint az üzembe helyezési eljárásról készült hitelesített jegyzőkönyv a jelenléti ívvel és annak mellékletei.
9. * Közcélú hálózat, a termelői vezeték, a magánvezeték, a közvetlen vezeték és azok tartószerkezeten elhelyezett, illetve külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezésének az üzembe helyezési eljárás lefolytatásáról szóló bejelentéséhez szükséges dokumentáció *
9.1. A felelős műszaki vezető (vezetők) nyilatkozata arról, hogy
a) az építési munkát a jogerős építési engedélynek, a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési dokumentációnak, a kivitelezési tervnek megfelelően szakszerűen végezték,
b) az építési tevékenységre vonatkozó szakmai minőségi és biztonsági előírásokat, valamint az építési engedélyben meghatározott egyéb feltételeket betartották, továbbá, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas,
c) a vonatkozó jogszabályokban és a szakhatósági hozzájárulásokban foglalt biztonság-technikai, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi, a környezetvédelmi, a kulturális örökségvédelmi, a természetvédelmi és a vízvédelmi előírásokat betartották. Az ezt igazoló dokumentumokat, vizsgálati jegyzőkönyveket a nyilatkozathoz csatolni kell.
9.2. Megvalósulási dokumentáció, ha az építési munkát a jogerős építési engedélytől, valamint a jóváhagyott dokumentációtól eltérően végezték, de az eltérés nem minősül építési engedélyhez kötött építési munkának. A megvalósulási dokumentáció megvalósulási térképből és terület-kimutatásból áll, valamint tartalmazza a felelős műszaki vezető (vezetők) eltérést ismertető nyilatkozatát.
A külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkező földmérő által készített vagy tanúsított megvalósulási térképet, amely a hálózat (vezeték) nyomvonala és biztonsági övezete által érintett ingatlanokat ábrázolja, az ingatlanügyi hatóság áltál szolgáltatott hiteles adatok alapján kell elkészíteni úgy, hogy az tartalmazza mind a tervezett, mind a megvalósult állapotot. A területkimutatás helyrajzi számok szerinti bontásban külön tartalmazza a tartószerkezetek által elfoglalt terület nagyságát, és külön a biztonsági övezet által elfoglalt terület mértékét. A megvalósulási térképet és a területkimutatást 1–1 példányban kell elkészíteni.
9.3. Az üzembe helyezési eljárásról készült hitelesített jegyzőkönyv a jelenléti ívvel és annak mellékletei.
10. Megszüntetés (bontás) engedélyezéséhez szükséges dokumentáció
10.1. A villamosmű műszaki biztonsági követelményeire vonatkozó külön jogszabályban meghatározott megszüntetési terv.
10.2. Az engedélyesnek a megszüntetési (bontási) munkák elvégzésére vonatkozó jogosultságának igazolása.
10.3. A megszüntetési (bontási) munka dokumentációja, a bontási technológiája.
10.4. A megszűnő építmény teljes vagy részleges bontása utáni helyszínrajz.
10.5. A tervező nyilatkozata arról, hogy
a) a tervezett megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak,
b) biztosítja az élet, az egészség, a környezet és a kulturális örökség védelmét,
c) a tervezés során milyen szabványokat, műszaki irányelveket alkalmazott,
d) az adott tervezésre jogosultsággal rendelkezik.
10.6. Az ügyfelek nyilatkozatai, annak hiányában a megkeresésüket hitelt érdemlően igazoló bizonylat (például tértivevény).
11. * Több ütemben megvalósuló építési tevékenység esetében a tervrajzokon az egyes ütemeket egyértelműen jelölni kell.
1.1. útkezelők,
1.2. vasúti pályahálózat működtetői,
1.3. repülőtér-üzemeltetők,
1.4. vízitársulatok,
1.5. távközlési szolgáltató,
1.6. víz-csatornázási művek,
1.7. hálózati engedélyes,
1.8. földgázelosztó,
1.9. távhőszolgáltató, távhőtermelő,
1.10. KTV-internet szolgáltató,
1.11. közlekedési társaságok,
1.12. földgáz szállítási rendszerüzemeltető,
1.13. kőolaj szállítóvezeték üzemeltetője,
1.14. kéményseprő-ipari szerv, kéményseprő-ipari szolgáltató, kéményseprő-ipari közszolgáltató,
1.15. területi vízügyi igazgatási szerv.
| A | B | ||
| Szakkérdés vizsgálatának feltétele | Szakkérdés | ||
| 1. | a) Termőföldön megvalósuló építmény vagy tevékenység esetében, – a bontási, valamint az előmunkálati jog, az üzemeltetési engedélyezési eljárás kivételével, – az olyan szabadvezeték-engedélyezési eljárás kivételével, ahol a létesítendő hálózat oszlopain kívül csak a biztonsági övezete érinti a termőföldet, továbbá – azon eljárás kivételével, amelynek tárgyát képező építmény megvalósításához vagy tevékenység végzéséhez a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó ingatlanügyi hatósági engedély is szükséges és az rendelkezésre áll. | A termőföld minőségi védelme. | |
| b) Erdőben megvalósuló vagy a megvalósítás során erdőre, az erdő talajára, vízháztartására vagy mikroklímájára hatást gyakorló módon megvalósuló létesítmény esetében, használatbavételi és bontási engedélyezési eljárás kivételével. | Az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata. | ||
| 2. | Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított 50 méteren belül egyéb országos közút | Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú | |
| vagy helyi közút található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | igénybevétele vagy az építmény a kérelemben foglaltak szerint vagy további. | ||
| Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított 50 méteren belül a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő közút található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, | ||
| Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított 50 méteren belül a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő közút található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e | ||
| 3. | Ha az építmény, tevékenység külterületen, továbbá – egyedi táj érték, természeti terület, országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület vagy barlang védőövezete esetén – belterületen valósul meg, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység, az építmény természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | |
| Nyomvonal kijelölésére irányuló vezetékjogi eljárásban és 20 MW feletti erőmű létesítésére irányuló eljárásban, ha az az ingatlan- nyilvántartásból megállapíthatóan külterületen, továbbá - egyedi tájérték, természeti terület, országos jelentőségű védett természeti terület vagy Natura 2000 terület esetén – belterületen valósul meg, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység, az építmény a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | ||
| 1. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, erőmű engedélyezési eljárásban, valamint önállóan vagy vezetékjogi engedélyezési eljárás részeként belterületen vagy annak határától számított 100 méteren belül létesülő átalakító berendezés engedélyezési eljárásban. 2. Ha a tevékenység megkezdéséhez a Khvr. 1. § (3) bekezdésében foglalt vizsgálatra az eljárást megelőzően más hatósági eljárásban nem került sor az alábbi létesítmények esetében: a) Szélerőmű, szélerőműpark védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 200 kW teljesítmény alatt; nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 600 kW teljesítmény alatt; b) Föld alatti villamosvezeték védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén. | 1. Az erőművek vonatkozásában annak elbírálása kérdésében, hogy a) a tevékenység az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e; b) az engedélyezési tervdokumentáció, illetve a létesítmény zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek. 2. Az átalakító berendezések vonatkozásában annak elbírálása kérdésében, hogy az engedélyezési tervdokumentáció, illetve a létesítmény zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek. 3. Szélerőmű, szélerőműpark és villamosvezeték vonatkozásában annak elbírálása kérdésében, hogy a Khvr. 5. számú mellékletében foglalt követelmények alapján a tervezett létesítmény kapcsán jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. | ||
| 4. * | A kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen megvalósuló vagy műemléket vagy műemlék telkét érintő építmény engedélyezésére irányuló eljárás. | Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény vagy tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | |
| 5. * | Szélerőmű és szélerőmű park létesítésének vagy bővítésének építési engedélyezési eljárása, meglévő szélerőmű vagy szélerőmű park fennmaradási engedélyezési eljárása során | A területrendezési, valamint a településrendezési és építési követelményeknek való megfelelés vizsgálata. | |
| 6. | Napelemes erőmű létesítésének vagy bővítésének építési engedélyezési eljárása, meglévő napelemes erőmű fennmaradási engedélyezési eljárása során | A területrendezési és településrendezési előírásoknak való megfelelés vizsgálata. | |
| 7. * | Építési, használatbavételi és fennmaradási eljárás. | Az építménnyel, létesítménnyel összefüggő tűzvédelmi követelmények érvényre juttatása az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű, első végleges használatbavétellel nem rendelkező erőművek esetében. | |
| 8. * | Építési, használatbavételi és fennmaradási eljárás. | Az építménnyel, létesítménnyel összefüggő tűzvédelmi követelmények érvényre juttatása az 1 MW teljesítményt meghaladó, de 50 MW alatti teljesítményű erőművek esetében. | |
| ” |
| A | B | ||
| 1. | Szakkérdés vizsgálatának feltétele | Szakkérdés | |
| 2. | Integrált építési és környezetvédelmi eljárás. | Annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. | |
| 3. | Integrált építési és környezetvédelmi eljárás. | Annak elbírálása, hogy a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége, mennyisége védelmére és állapotromlására vonatkozó jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e. | |
| 4. | Integrált építési és környezetvédelmi eljárás. | Az ipari baleseti kockázatok tekintetében a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteknek való kitettségből eredő várható hatások elbírálása. A természeti katasztrófáknak való kitettség tekintetében annak elbírálása, hogy a kérelem megfelelően tartalmazza-e a telepítési hely környezetében feltárt kockázatokat és azok várható hatásait. | |
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl a kérelem a következő adatokat tartalmazza:
1. Az építmény megnevezése, elhelyezésére szolgáló ingatlan címe és helyrajzi száma.
2. Az építmény elhelyezésére szolgáló ingatlanra vonatkozó, a kérelemhez csatolt építési jogosultságot igazoló okirat megnevezése (erőmű és a nem közcélú hálózathoz tartozó belső kezelőterű átalakító, vagy kapcsoló berendezés építése esetén).
3. Az építmény rendeltetése.
4. A beruházás adatai:
a) engedélyes/építtető megnevezése és elérhetősége (például telefon, telefax, e-mail),
b) beruházás célja, rendeltetése,
c) beruházás érték előirányzata.
5. A tervező megnevezése, címe, tervezési jogosultságának megjelölése.
6. A kivitelezés adatai:
a) kivitelező megnevezése és elérhetősége (például telefon, telefax, e-mail),
b) kivitelező címe,
c) kivitelezés kezdési időpontja,
d) kivitelezés tervezett befejezési időpontja.
7. Az üzembentartó megnevezése, elérhetősége (például telefon, telefax, e-mail) és címe.
8. A hiteles tulajdoni lap és térképmásolat alapján a biztonsági övezettel érintett ingatlanok helyrajzi száma, tulajdonosának neve és címe.
9. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági döntések megnevezése, iktatószáma és kelte.
A bejelentés a következő adatokat tartalmazza:
1. A hálózat (vezeték) megnevezése.
2. A hálózat (vezeték) rendeltetése.
3. Az építési vagy vezetékjogi engedély száma, kelte.
4. A beruházás adatai: az üzemeltető megnevezése és címe.
5. A kivitelezés adatai:
a) kivitelező megnevezése,
b) kivitelező címe,
c) kivitelezés kezdési időpontja,
d) kivitelezés befejezési időpontja.
6. Az üzembentartó megnevezése és címe.
7. Az üzembe helyezési eljárás ideje.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl a kérelem a következő adatokat tartalmazza:
1. Az építmény megnevezése, elhelyezésére szolgáló ingatlan címe és helyrajzi száma.
2. Az építmény rendeltetése.
3. * A MEKH engedélyének száma, kelte (VET 74. §), amennyiben a VET szerint engedélyköteles.
4. A beruházás adatai: az engedélyes/építtető megnevezése és címe.
5. A kivitelezés adatai:
a) kivitelező megnevezése,
b) kivitelező címe,
c) kivitelezés kezdési időpontja,
d) kivitelezés befejezési időpontja.
6. Az üzembentartó megnevezése és címe.
7. Üzembe helyezési eljárás ideje.
8. A hiteles tulajdoni lap és térképmásolat alapján az 5. § (7) bekezdése szerinti ingatlanok helyrajzi száma, tulajdonosának neve és címe.
9. Az építési engedély száma, kelte.
A kérelem a következő adatokat tartalmazza:
1. Az építmény megnevezése, elhelyezésére szolgáló ingatlan címe és helyrajzi száma.
2. Az építmény rendeltetése.
3. A beruházás adatai: az engedélyes/építtető megnevezése és címe.
4. A kivitelezés adatai:
a) kivitelező megnevezése,
b) kivitelező címe,
c) kivitelezés kezdési időpontja,
d) kivitelezés tervezett befejezési időpontja.
5. Az üzembentartó adatai: megnevezése és címe.
6. Az építési engedély száma, kelte.
1. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény alapján építési engedély nélkül építhető kiserőmű, magánvezeték, csatlakozó berendezés bontása.
2. Építési tevékenység végzéséhez szükséges állványzat elbontása.
3. Bruttó 50 m3 térfogatot meg nem haladó felvonulási épület bontása.
