1. § * (1) Az e törvényben szabályozott, a közjegyző hatáskörébe tartozó eljárásokban (a továbbiakban: eljárás) – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A közjegyző eljárása – mint polgári nemperes eljárás – a bíróság eljárásával azonos hatályú.
2. § * E fejezet rendelkezéseit az e törvényben szabályozott eljárásokon kívül – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a közjegyző hatáskörébe tartozó egyéb polgári nemperes eljárásokban is alkalmazni kell.
3. § (1) A közjegyző nem járhat el abban az ügyben, amelyben mint bíró a Pp.-nek a bíró kizárására vonatkozó szabályai szerint nem járhatna el.
(2) Ha a közjegyző az eljárásban a vele szemben fennálló kizárási okot maga jelentette be, vagy egyébként a mellőzéséhez hozzájárult, a kizárásról és az eljáró közjegyző kijelöléséről a közjegyző székhelye szerint illetékes területi közjegyzői kamara (a továbbiakban: területi kamara) elnöke dönt, feltéve, hogy az eljárás lefolytatására a területi kamara illetékességi területén székhellyel rendelkező közjegyzők közül másik közjegyző kijelölhető.
(3) Ha a területi kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzők közül másik közjegyző nem jelölhető ki, a kizárásról és az eljáró közjegyző kijelöléséről a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: országos kamara) elnöke dönt.
(4) * Ha
a) a területi kamara vagy az országos kamara elnökének döntése szerint a kizárási ok nem áll fenn, vagy
b) a kizárási okot nem a közjegyző jelentette be, és a kizárásához a közjegyző nem járult hozzá,
a kizárásról a Pp. szabályainak megfelelő alkalmazásával az érintett közjegyző székhelye szerint illetékes járásbíróság nemperes eljárásban határoz.
(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a területi vagy az országos kamara elnöke a döntését – a kizárási ügyben keletkezett iratokkal együtt – megküldi a kizárásról való döntés végett a bíróságnak.
(6) A bíróság kizárás tárgyában hozott végzése ellen jogorvoslatnak helye nincs.
(7) Ha a bíróság az eljárásból a közjegyzőt kizárta, az erről szóló végzést az eljáró közjegyző kijelölése végett megküldi a területi vagy az országos kamara elnökének; az eljáró közjegyzőt – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával – a területi, illetve az országos kamara elnöke jelöli ki.
(8) A területi, illetve az országos kamara elnökének e § szerinti döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.
4. § (1) Az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye van.
(2) Belföldi lakóhely, tartózkodási hely hiányában az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes.
(3) Ha a kérelmező jogi személy, az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a jogi személy székhelye vagy az annak képviseletére hivatott szerv székhelye van. Székhelynek kétség esetében a központi ügyintézés helyét kell tekinteni.
(4) * Ha a kérelmező jogi személy székhelye vagy az annak képviseletére hivatott szerv székhelye és a központi ügyintézés helye is külföldön van, az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes.
(5) Ha a kérelmező jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy olyan, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amelyet törvény jogképesnek nyilvánít, a közjegyző illetékességének megállapítására a (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(6) * Az eljárásban illetékesség kikötésének nincs helye.
5. § (1) A közjegyző csak a saját illetékességi területén elvégezhető eljárási cselekményeket foganatosíthatja közvetlenül.
(2) A közjegyző az illetékességi területén kívül elvégezendő eljárási cselekményeket megkeresés útján foganatosítja.
(3) A közjegyzőnek az (1) bekezdés megsértésével végzett eljárási cselekménye érvénytelen.
6. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet,
b) a kérelem előterjesztésének indokait,
c) a rövid tényállást,
d) az illetékes közjegyző megjelölését, a közjegyző illetékességének megállapításához szükséges adatokat,
e) a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét).
(2) A kérelmet írásban lehet előterjeszteni, vagy az illetékes közjegyzőnél jegyzőkönyvbe lehet mondani.
7. § (1) * A közjegyző – a kérelem érkezésétől számított 8 munkanapon belül – felhívja a kérelmezőt, hogy az eljárás lefolytatásának külön jogszabályban meghatározott közjegyzői munkadíját és a költségtérítését, valamint a bizonyítási eljárás költségeinek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget előlegként fizesse meg.
(2) A kérelem jegyzőkönyvbe mondása esetén a kérelmezőnek az (1) bekezdés szerinti költséget a kérelem előterjesztésével egyidejűleg kell megfizetnie.
(3) * Ha a kérelmező az (1) bekezdés szerinti költség megfizetését elmulasztja, a közjegyző – a hiányok pótlására való felhívás kibocsátása nélkül – a kérelmet indokolt végzéssel visszautasítja.
8. § (1) * Az eljárásban – ideértve a közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezés elbírálása iránti bírósági eljárást is – nincs helye költségmentességnek és költségfeljegyzési jognak.
(2) * A közjegyző az általa felszámított munkadíját és költségtérítését a külön jogszabály szerinti költségjegyzékben állapítja meg.
(3) * A fél a közjegyző által a költségjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét külön jogszabályban meghatározott módon kifogásolhatja.
(4) * Az eljárásban – ha az arra vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik – a felek a felmerült költségeiket maguk viselik, a nem általuk előlegezett vagy nem a feleknél felmerült költségek viselésére pedig a felek egyetemlegesen kötelesek.
9. § * (1) Nincs helye az eljárásban bizonyításnak, ha
a) elvégzéséhez személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés foganatosítása lenne szükséges;
b) lefolytatása a kérelmezőtől eltérő személy számára orvosszakértői vizsgálat vagy más, személyi szabadságát korlátozó, illetve testi épségének sérelmével járó vizsgálat tűrését tenné szükségessé, és a kérelmező nem rendelkezik e személy arra irányuló – közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt – nyilatkozatával, hogy vállalta e kötelezettség teljesítését;
c) lefolytatásához a kérelmezőtől eltérő személy jogszabályon alapuló hozzájárulása szükséges, és ezzel a – közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt – hozzájárulással a kérelmező nem rendelkezik;
d) lefolytatásához a kérelmezőtől eltérő személy birtokában lévő okirat vagy dolog (a továbbiakban: szemletárgy) megfigyelése, vizsgálata szükséges, és a kérelmező nem rendelkezik a szemletárgy birtokosának arra irányuló – közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt – nyilatkozatával, hogy vállalta a szemletárgy felmutatását, megfigyelésének, vizsgálatának lehetővé tételét.
(2) A közjegyző kérelemre felhívhatja a kérelmezőtől eltérő személyt az (1) bekezdés b)–d) pontjában foglalt nyilatkozat megtételére.
(3) * Ha a kérelmezőtől eltérő személy az (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti nyilatkozatot nem tette meg, vagy a közjegyző felhívására nem nyilatkozott, vagy a nyilatkozat beszerzését a közjegyző eredménytelenül kísérelte meg, és az eljárás más módon nem folytatható le, a közjegyző a bizonyítás lefolytatására irányuló kérelmet visszautasítja.
(4) Ha a bizonyítás lefolytatásához elegendő a szemletárgynak a közjegyző előtti felmutatása, a közjegyző az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott hozzájárulás hiányában is maga elé idézheti a szemletárgy birtokosát, ebben az esetben azonban az idézésre meg nem jelenő, vagy engedély nélkül eltávozó szemletárgy birtokosával szemben kényszerintézkedés foganatosításának nincs helye, és úgy kell eljárni, mintha a szemletárgy birtokosa a hozzájárulását kifejezetten megtagadta volna.
10. § A közjegyző a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül
a) * a kérelmet a hiányok pótlására való felhívás kibocsátása nélkül végzéssel visszautasítja, ha a kérelemből megállapítható, hogy az eljárás lefolytatásának nincs helye,
b) felhívja a feleket a hiányok pótlására, ha a kérelem hiányos.
11. § * (1) A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha
a) a bizonyítást nem lehetett lefolytatni,
b) a kérelmezőtől eltérő személy a kötelezettségvállaló nyilatkozata ellenére utóbb a bizonyítás lefolytatásával kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti, vagy
c) a kérelmezőtől eltérő személy a bizonyítás lefolytatásához adott hozzájárulását visszavonta,
és e nélkül az eljárás eredményes lefolytatása nem lehetséges.
(2) * A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha a kérelmező a 7. § szerinti előlegezési kötelezettségét az eljárás folyamán mulasztja el, vagy a közjegyzőnek kérelmet már a 7. § (3) bekezdése szerint vissza kellett volna utasítania.
(3) * A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha a Pp. szerint az eljárás szünetelésének lenne helye. Ha a szünetelésnek a Pp. 121. § (1) bekezdés c) és f) pontja szerint lenne helye, annak a félnek a részére, akinek a Pp. 121. § (1) bekezdés c) és f) pontjában meghatározott okból az iratokat kézbesíteni nem lehet, a közjegyző a megszüntetéssel összefüggésben keletkezett iratokat hivatalból hirdetmény útján kézbesíti.
(4) * A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha a Pp. alapján az eljárást fel kellene függeszteni.
12. § * (1) Az eljárásban – törvény eltérő rendelkezése hiányában – kérelmező az eljárást kezdeményező személy; kérelmezett, akivel szemben az eljárást megindítják, feltéve, hogy van az eljárásban a kérelmezővel szemben álló személy.
(2) Az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik.
(3) Ha a közjegyző az eljárás során pénzt vesz át, annak kezelésére a bizalmi őrzés szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ezen pénzösszegeket azonos számlán kezeli, és a pénzösszeg után annak átadója, illetve átvevője kamatra, a közjegyző pedig a pénzösszeg kezelésével járó költségekre nem tarthat igényt.
(4) Ha a fél a bizonyítási eljárás költségeinek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget helyezi bizalmi őrzésbe, annak kifizetésére – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a Pp. szabályait kell alkalmazni.
(5) Az eljárásban felfüggesztésnek, szünetelésnek, beavatkozásnak és ideiglenes intézkedés elrendelésének nincs helye.
(6) Az eljárásban a Pp. 148. §-a nem alkalmazható.
(7) Az eljárásban a Pp. jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet a közjegyző maga is felveheti, és a jegyzőkönyv folyamatos felvétel útján történő készítésének nincs helye.
(8) Az eljárás lefolytatásának hivatalból is helye van, ha törvény így rendelkezik.
(9) Az eljárás nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra. Azokat az eljárási cselekményeket, amelyek megtételét a Pp. a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig teszi lehetővé, a közjegyző előtti eljárás befejezéséig lehet megtenni.
12/A. § * Ha a kérelmező, illetve – azokban az eljárásokban, melyekben a kérelmezőnek ellenfelet kell megjelölnie – az ellenfél képviselővel nem rendelkezik és tartózkodási helye ismeretlen, vagy olyan államban van, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt, vagy ha a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, a kézbesítést hirdetmény útján kell teljesíteni.
12/B. § * A hirdetmény tartalma, közzététele, a közzétételhez fűződő jogkövetkezmények beállása, továbbá a hirdetményi kézbesítésről az országos kamara által vezetett nyilvántartás tekintetében a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény hirdetményre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
13. § (1) * A közjegyzőnek az eljárás során hozott határozata (a továbbiakban: határozat) a jogorvoslat szempontjából a járásbíróság végzésével azonos hatályú.
(2) * A határozat elleni fellebbezést a határozatot hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni és a törvényszékhez kell címezni.
(3) * Az eljárásban az ügy érdemében is végzéssel kell határozni. Az eljárást befejező végzés ellen fellebbezésnek van helye.
(4) * A közjegyző a határozat jogerőre emelkedéséről a felet, illetve az egyéb érdekeltet a jogerőre emelkedéstől számított tizenöt napon belül értesíti. Az értesítés a jogerőt tanúsító végzés, ha pedig a fél, illetve az egyéb érdekelt részére a határozatot még nem kézbesítették, a határozat jogerőt tanúsító végzést tartalmazó kiadmányának megküldésével történik.
14. § Ha a határozat több személyt vagy vagyontárgyat, illetve ügyet érint, és a határozatban foglalt egyes rendelkezések alapján történő intézkedésekhez a határozat rendelkező részét az abban foglaltak teljesítése céljából valamely hatóságnak, intézménynek (pl. ingatlanügyi hatóság, pénzügyi intézmény) vagy egyéb érdekeltnek meg kell küldeni, a közjegyző a határozatnak csak az adott személyre, és vagyontárgyra vonatkozó azon rendelkezését küldi meg, amely az intézkedés foganatosításához szükséges.
14/A. § * A perújítási eljárás lefolytatására az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amely elsőfokú bíróságként járna el, ha az ügyben peres eljárásnak lenne helye. A perújítási kérelmet a bíróságon kell előterjeszteni; a bíróság hivatalból intézkedik a közjegyzői ügy iratainak beszerzése iránt.
15. § (1) * A közjegyző a nemperes eljárás lefolytatása céljából a nemperes eljárással összefüggésben megismert személyes adatokat az adatkezelés céljának megvalósulásáig, de legkésőbb az eljárás tárgyát képező ügy iratainak selejtezéséig vagy levéltárba adásáig kezeli. A közjegyző e személyes adatokat eljárásának jogerős befejezését követően kizárólag a jogerős döntés végrehajtása, a jogerős döntésben foglaltak ellenőrzése, a jogerős döntésével összefüggő jogorvoslat vagy törvényben meghatározott egyéb feladat végrehajtása céljából kezelheti, és kizárólag e személyes adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére továbbíthatja. Az eljárásban az adatok, az iratok és a tények nyilvántartása, kezelése, az adatokba történő betekintés engedélyezése és az adatok kiadása tekintetében egyebekben a bíróságokra vonatkozó jogszabályok megfelelően irányadóak.
(2) A közjegyző nem sérti a titoktartási kötelezettséget, ha a jogszabályban előírt adatszolgáltatási vagy tájékoztatási kötelezettségének tesz eleget.
15/A. § * (1) A közjegyző, illetve az országos kamara a beadvány, illetve a más hatóságtól érkezett irat adatait – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – haladéktalanul, de legfeljebb annak a hozzá való érkezésétől számított 8 munkanapon belül rögzíti az országos kamara által működtetett egységes ügykezelő alkalmazásban (a továbbiakban: alkalmazás).
(2) A szóban előterjesztett beadvány adatait a közjegyző az esetleges hiányok pótlása után nyomban rögzíti az alkalmazásban.
(3) A közjegyző a határozatait és más iratait az alkalmazáson keresztül állítja elő, illetve az alkalmazásban rögzíti. Az alkalmazáson keresztül előállított elektronikus közokiratot minősített elektronikus aláírással, illetve minősített elektronikus bélyegzővel kell ellátni.
(3a) * A közjegyző által elektronikus úton meghozott határozaton – a helyszíni eljárás során, valamint a székhelyén kívüli hivatali helyiségében meghozott határozat kivételével – a keltezés helyeként a közjegyző székhelyét kell feltüntetni.
(4) Az eljárásban keletkezett papíralapú vagy elektronikus iratok adattartalma, valamint az egyes eljárási cselekmények megtételének ténye az alkalmazásba kerül bevitelre, illetve rögzítésre. Az alkalmazásban rögzített adatokat a közjegyző és – az alkalmazás működtetésével kapcsolatban hozzáférésre jogosult személyek titoktartási kötelezettségének biztosítása mellett – az országos kamara kezeli.
(5) Az alkalmazás a közjegyző, illetve a közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazottja számára fenntartott műveletek elvégzését a közjegyző (alkalmazott) azonosítását követően teszi lehetővé, és naplózza. Az alkalmazásban a beadványok adatainak rögzítését – azonosítását követően – a közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazottja is végezheti.
(6) A felek beadványairól, valamint a kézbesítési bizonyítványról (tértivevényről) a közjegyző, a közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazottja vagy az alkalmazás által készített másolat, illetve ezen iratokról az alkalmazásba bevitt adatok, valamint ezen adatok alapján készített okirat közokirati bizonyító erővel bizonyítja azt, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik.
(7) A közjegyzőhöz vagy az országos kamarához érkezett olyan iratokat – ideértve a fél beadványait, azok mellékleteit is –, amelyek az alkalmazásban rögzítésre kerültek, az érkezésüket követő öt év után selejtezni kell.
15/B. § * (1) * A jelen lévő félnek nyomban kézbesíthető irat, valamint a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerint elektronikus úton kézbesítendő irat kivételével a közjegyző az iratokat belföldi kézbesítési címre – választása szerint – az alkalmazáson keresztül is kézbesítheti, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok szerint. Az így kézbesítendő papíralapú iratokat az alkalmazás központilag nyomtatja ki és készíti elő a postai kézbesítésre.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható a közjegyzői okirat, annak hiteles kiadmánya, illetve hiteles másolata kézbesítésére, megküldésére.
(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben az alkalmazáson keresztül előállított, illetve abban rögzített jegyzőkönyv (igazolás), iratanyag és határozat (értesítés, bizonyítvány, végrehajtási lap, végrehajtási záradék) központilag kinyomtatott kiadmánya az eljáró közjegyző nevét, székhelyét, valamint az alkalmazás által generált és az iratra nyomtatott, egyedi vonalkódot tartalmazza, továbbá tartalmazhatja a közjegyző bélyegzőlenyomatának képét; az a közjegyző aláírása nélkül hiteles.
(4) Az alkalmazáson keresztül előállított, illetve abban rögzített jegyzőkönyv (igazolás), iratanyag, határozat (értesítés, bizonyítvány, végrehajtási lap, végrehajtási záradék) központilag kinyomtatott kiadmánya közokirat.
15/C. § * (1) Az alkalmazás naplót készít:
a) a rendszer üzemben tartási idejéről,
b) a felhasználók adatbevitelének és adatrögzítésének tényéről az adatbevitel, illetve adatrögzítés időpontjának, valamint az azt végző személy nevének megjelölésével,
c) az üzemzavar terjedelméről és időtartamáról, valamint
d) a naplóból történt adatszolgáltatásról a szolgáltatott adatok körének, az adatigénylő nevének és címének, az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak, az adatszolgáltatás időpontjának, valamint az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak feltüntetésével.
(2) A napló adatait azok keletkezésétől számított 10 évig kell megőrizni, és biztosítani kell az azok megismeréséhez szükséges technikai eszközöket.
(3) A napló adatairól megkeresésre vagy adatkérésre annak a bíróságnak, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak, nemzetbiztonsági szolgálatnak, továbbá a közjegyző tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó szervnek továbbítható adat, amely törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat megismerésére. Az adatigénylőnek a megkeresésben vagy az adatkérésben meg kell jelölnie annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult.
15/D. § * (1) Az alkalmazás – kivéve az üzemszerű karbantartás idejét – folyamatosan elérhető.
(2) Az alkalmazás működésében keletkezett üzemzavarról és annak megszűnéséről az országos kamara a közjegyzőket elektronikus levélben értesíti.
(3) A törvény, illetve a közjegyző által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át fennálló, az alkalmazásban felmerült üzemzavar akadályozta az alkalmazás működését. Ha a határidő lejárati napján legalább négy órán át üzemzavar állt fenn, a közjegyző által meghatározott határidőbe ez a nap nem számít bele.
(4) * E törvény alkalmazása során üzemzavarnak kell tekinteni az alkalmazáson végzett olyan karbantartásokat, tervezett leállításokat is, amelyek az alkalmazás szolgáltatásainak igénybevételét korlátozzák vagy megakadályozzák. Ezekben az esetekben az országos kamara a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti Felügyeletet is értesíti.
16. § E törvény rendelkezéseit az e fejezetben szabályozott eljárásokban az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
17. § (1) Előzetes bizonyításnak van helye
a) * a Pp. 334. §-ában szabályozott esetekben, továbbá akkor
b) ha a kérelmezőnek bizonyíték beszerzéséhez – különösen jelentős tény vagy állapot megállapításához – jogi érdeke fűződik.
(2) Nincs helye előzetes bizonyításnak, ha az ügyben polgári per vagy büntetőeljárás van folyamatban.
(3) * Ha az előzetes bizonyítás eredményes lefolytatásához igazságügyi szakértő kirendelése szükséges, a 24–27/A. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy amennyiben az eljárásban ellenfél is részt vesz, a 27. § (3) és (4) bekezdésében, valamint a 27/A. §-ban a kérelmező alatt az ellenfelet is érteni kell.
18. § Az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén a bizonyítás helye van.
19. § (1) Az előzetes bizonyítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is:
a) a bizonyítani kívánt tényeket és az azokra vonatkozó bizonyítékokat,
b) azokat a körülményeket, amelyeknek alapján előzetes bizonyításnak helye van,
c) az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelmet, ha a kérelmező szerint az eljárás lefolytatásához igazságügyi szakértő kirendelése szükséges,
d) * a 17. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben az ellenfél nevét és lakóhelyét (székhelyét), ha pedig az ellenfél ismeretlen, ennek okát.
(2) Azt, hogy az előzetes bizonyítás előfeltételei fennállnak, valószínűsíteni kell.
(3) * A 17. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben az ellenfélnek a 9. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott nyilatkozatára a bizonyítás lefolytatásához nincs szükség; ha pedig a kérelmező arra hivatkozik, hogy az ellenfél ismeretlen, ezt valószínűsítenie kell.
(4) * A kérelmező által megjelölt ellenérdekű felet az előzetes bizonyítás elrendelése tárgyában nem kell írásbeli nyilatkozattételre felhívni vagy meghallgatni, ha a kérelmező valószínűsíti, hogy az veszélyeztetné az előzetes bizonyítás eredményes lefolytatását. Ha a közjegyző az ellenérdekű fél írásbeli nyilatkozattételre történő felhívását vagy meghallgatását mellőzi, határozatát az ellenérdekű féllel csak az előzetes bizonyítás elrendelése esetében, és legkésőbb az előzetes bizonyítás foganatosításának a megkezdésekor kell közölnie; ha a közlés akadályba ütközik, ez az előzetes bizonyítás foganatosítását nem akadályozza.
20. § (1) Ha az előzetes bizonyítást – a bizonyítani kívánt tény vagy állapot jellege miatt – haladéktalanul el kell végezni, de ez a közjegyző hivatali idejében, az egyéb ügyek intézése miatti akadályoztatása folytán nem lehetséges, a közjegyző erről haladéktalanul értesíti a területi kamarát.
(2) A területi kamara a közjegyző értesítését követően haladéktalanul másik közjegyzőt rendel ki az eljárás lefolytatására.
20/A. § * Az előzetes bizonyítást elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
21. § (1) Ha a kérelmező számára jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a közjegyzőtől igazságügyi szakértő (e címben a továbbiakban: szakértő) kirendelése kérhető.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti kérelmet a közjegyző visszautasítja, ha abban a kérdésben, amelyre a szakértői véleményt a kérelmező be kívánja szerezni, a kérelmező által vagy ellene indított más bírósági eljárás, vagy a kérelmező ellen indított büntetőeljárás van folyamatban. Az e rendelkezés ellenére készült szakvélemény a kérelmező által vagy ellene indított bírósági eljárásban, illetve a kérelmező ellen indított büntetőeljárásban nem használható fel.
(3) * A szakértő kirendelésére irányuló eljárásban – a szakértő kirendelése tárgyában – bizonyításnak nincs helye.
(4) * Ha a szakvélemény elkészítéséhez a kérelmezőtől eltérő személynek a 9. § (1) bekezdésének b)–d) pontja szerinti nyilatkozata szükséges, a közjegyző kérelemre felhívhatja a harmadik személyt e nyilatkozat megtételére.
22. § Az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén a szakértői vizsgálat tárgyát képező ingatlan fekszik vagy dolog található.
23. § (1) * Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is:
a) a szakértői vizsgálat tárgyát és annak helyét,
b) azokat a kérdéseket, amelyekre vonatkozóan a szakértőnek véleményt kell nyilvánítania.
(2) * Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelemben ellenfelet megjelölni nem kell.
24. § * A közjegyző a 7. § megfelelő alkalmazásával felhívja a kérelmezőt, hogy a szakértői díj fedezésére előreláthatólag szükséges összeget helyezze bizalmi őrzésbe. Ha a kérelmező a felhívásnak nem tesz eleget, a közjegyző a 7. § (3) bekezdése, valamint a 11. § (2) bekezdése megfelelő alkalmazásával a kérelmet visszautasítja, illetve az eljárást megszünteti.
25. § (1) * A közjegyző szakértőként az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti szakértőt vagy az abban meghatározott eseti szakértőt rendelhet ki.
(2) * A kirendelésre kerülő szakértő személyéről – a fél meghallgatása nélkül – a közjegyző dönt.
(3) * A szakértői bizonyítást elrendelő és a szakértőt kirendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
26. § (1) A szakértő a szakvéleményt a szakértőt kirendelő végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles előterjeszteni. A közjegyző a szakértő – határidő lejárta előtt előterjesztett – kérelmére a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.
(2) A szakértő kirendelésének költségeit a kérelmező viseli, ideértve azt az esetet is, ha a szakértő a szakvélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálatot nem tudta lefolytatni.
27. § (1) A közjegyző a szakértő díját – a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapulvételével – a szakvélemény beérkeztét követően, legkésőbb 15 napon belül végzéssel megállapítja.
(2) * Ha az (1) bekezdés szerinti végzéssel megállapított összeget a kérelmező által bizalmi őrzésbe helyezett összeg nem fedezi, a közjegyző az (1) bekezdés szerinti végzésben kötelezi a kérelmezőt a még szükséges összeg bizalmi őrzésbe helyezésére.
(3) A közjegyző a szakvéleményt a kérelmezőnek csak a szakértő költségeinek fedezésére szükséges teljes összeg bizalmi őrzésbe helyezését követően küldi meg.
(4) A szakértő díját megállapító végzés ellen a kérelmező és a szakértő fellebbezéssel élhet. A fellebbezésnek csak a kifogásolt összeg erejéig van halasztó hatálya.
(5) * A közjegyző a végzés jogerőre emelkedését követően intézkedik a szakértői díjnak a szakértő részére történő kifizetése iránt. A szakértői díj kifizetésére a szakértői díj kifizetését szabályozó jogszabály rendelkezései megfelelően irányadóak. A szakértő a szakértői díj megfizetéséről a számlát a kérelmező nevére állítja ki.
27/A. § * A közjegyző a szakértői véleményt a kérelmezőn kívül kizárólag bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, nyomozó hatóság vagy közigazgatási hatóság megkeresésére vagy adatkérésére küldheti meg, ha a megkereső vagy az adatszolgáltatást kérő törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat kezelésére és megjelölte annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult. Ezek a szabályok alkalmazandók a szakértői véleménybe való betekintés engedélyezésére is.
27/B. § * (1) * Ha a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvény alapján a Polgári Törvénykönyv szerinti alzálogjogot is megalapítottnak kell tekinteni, az alzálogjog jogosultja közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzés, vagy valamely igény érvényesítése céljából közjegyzőtől kérheti az alzálogjog fennállásának igazolására irányuló eljárás lefolytatását és a jogosultság igazolását.
(2) Az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes.
(3) Nincs helye az eljárás lefolytatásának, ha az ügyben polgári per vagy polgári nemperes eljárás van folyamatban.
27/C. § * (1) A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is:
a) a kérelmezőnek (alzálogjog jogosultjának) a Pp. szerinti azonosító adatait;
b) * az ellenérdekű félnek (alzálogjog kötelezettjének) mint kérelmezettnek a Pp. szerinti azonosító adatait;
c) * annak az ingatlannak az adatait, amelyet a főzálogjog terhel;
d) ha a jogosult vagy az ellenérdekű fél halála esetén az ő örököse, dologi hagyományosa (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: örökös), megszűnése esetén jogutóda ismert, az ő ismert Pp. szerinti azonosító adatait;
e) mellékletként a jogosult vagy az ellenérdekű fél halála esetén – ha a hagyatéki eljárás jogerősen befejeződött – a jogerős hagyatékátadó végzést vagy öröklési bizonyítványt, megszűnése esetén a megszűnését, jogutódlással történő megszűnés esetén a jogutód személyét igazoló okiratot;
f) annak a jogviszonynak, jognak vagy követelésnek a megjelölését, amelyhez kapcsolódóan a kérelmező a jogosultság fennállásának az igazolását kéri;
g) a jogosultság megszerzését alátámasztó jogi jelentőségű tények előadását és a jogosultság megszerzése – ideértve a jogutódlás bekövetkezését is – jogalapjának (az az anyagi jogi jogszabályi rendelkezés, amely a jogosultság megszerzését előidéző tényeket meghatározza és annak alapján a jogosultságot a kérelmező megszerezte) megjelölését;
h) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az igazolni kért jogosultság jogerős határozattal vagy közhiteles nyilvántartás tartalmával nem igazolható;
i) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a kérelemben megjelölt jogosultság igazolása tárgyában másik közjegyző előtt nincs folyamatban általa indított eljárás;
j) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az ügyben polgári per vagy nemperes eljárás nincs folyamatban;
k) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy tudatában van annak, hogy bűncselekményt követ el, aki közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, és büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a kérelemben foglaltak a valóságnak megfelelnek;
l) az arra vonatkozó határozott kérelmet, hogy a közjegyző igazolja, hogy a kérelmezőt az általa közölt adatok alapján az általa megjelölt jogalapon az eljárás tárgyát képező jogosultság megilleti;
m) a 27/D. § (1) bekezdése szerinti esetben az ügygondnok kirendelése iránti kérelmet.
(2) A kérelemhez csatolni kell a jogosultság megszerzését alátámasztó jogi jelentőségű tények bekövetkezését igazoló okiratot eredetiben, hiteles kiadmányban vagy hiteles másolatban. Egyebekben az eljárásban bizonyításnak nincs helye.
(3) A közjegyző a kérelmet visszautasítja, ha annak hiányait a kérelmező felhívás ellenére nem pótolta, valamint akkor is, ha a 27/D. § (1) bekezdése szerinti előlegezési kötelezettségének a kérelmező felhívás ellenére, a felhívásban megszabott határidő alatt nem tett eleget.
27/D. § * (1) Ha az ellenérdekű fél meghalt és örököse nem ismert, továbbá ha az ellenérdekű fél megszűnt és jogutóda nem ismert, vagy az ellenérdekű fél jogutód nélkül szűnt meg, az ellenérdekű fél jogállásnak az eljárásban történő betöltésére a közjegyző a kérelmező kérelmére ügygondnokot rendel. Az ügygondnok díját és költségét a kérelmező a 7. § szerint köteles megelőlegezni és azt a kérelmező viseli.
(2) A közjegyző a kérelem beérkezésétől – ha a kérelem hiányainak pótlására van szükség, akkor a hiányok pótlásától – számított 30 napon belül
a) külön végzésbe foglalt bizonyítványt (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki, amelyben azt igazolja, hogy a kérelemben foglaltak alapján a kérelmezőt a kérelemben megjelölt jogosultság megilleti, vagy
b) a bizonyítvány kiállítását végzéssel megtagadja, ha magából a kérelemből megállapítható, hogy az részben vagy egészben alaptalan, vagy az eljárás lefolytatásának nincs helye.
(3) A bizonyítvány a kérelemtől eltérően nem állítható ki.
27/E. § * (1) A bizonyítványt a közjegyző a 12/B. § alkalmazásával hirdetményként közzéteszi, a közzététel ideje 15 nap. A közjegyző a hirdetmény közzétételéről a jogosult, valamint az ellenérdekű fél ismert örököseit, a jogutódlással megszűnt jogosult, illetve a jogutódlással megszűnt ellenérdekű fél ismert jogutódait a bizonyítvány megküldésével értesíti. A közjegyző az eljárásban részt vevő, ismert személyek részére a bizonyítványt – a 12/A. §-ban foglalt esetet kivéve – közvetlenül kézbesíti.
(2) Akinek ehhez jogi érdeke fűződik és a kérelmezőnek a bizonyítvány szerinti jogosultságát vitatja, a hirdetmény közzétételi határidejének utolsó napjától számított 15 nap alatt a bizonyítvány ellen kifogást terjeszthet elő az ügyben eljáró közjegyzőhöz. Akinek közvetlenül kézbesítésre került a bizonyítvány, a kézbesítéstől számított 15 nap alatt terjeszthet elő a bizonyítvány ellen kifogást az ügyben eljáró közjegyzőhöz.
(3) A kifogásban igazolni kell a jogi érdek fennállását és elő kell adni, hogy a kifogás előterjesztője a bizonyítványban foglaltakat milyen indokok alapján vitatja.
(4) A közjegyző a kifogást visszautasítja, ha
a) az elkésett, vagy
b) a kifogás hiányait az előterjesztője felhívás ellenére nem pótolta.
(5) * A kifogást visszautasító vagy elutasító végzést a kifogás előterjesztőjének kell kézbesíteni, aki a végzés ellen fellebbezéssel élhet. A bizonyítvány e végzés elleni fellebbezésre tekintet nélkül joghatás kiváltására alkalmas.
(6) * Ha a közjegyző a kifogásnak helyt ad, a bizonyítvány hatálytalanságát végzéssel állapítja meg. A végzést és az annak alapjául szolgáló kifogást a hatálytalanná nyilvánított bizonyítvánnyal együtt a közjegyző kézbesíti a kérelmezőnek, aki a bizonyítvány hatálytalanságát megállapító végzés ellen fellebbezhet.
(7) * Ha a bizonyítvány ellen kifogást nem terjesztettek elő, vagy a kifogást a közjegyző visszautasította, vagy elutasította, a bizonyítványt a kérelmezőnek kézbesíteni kell. A kérelmező a bizonyítvány ellen fellebbezhet.
(8) A bizonyítvány ellen a kérelmezőn kívül más nem fellebbezhet. A bizonyítványban foglaltakat sérelmesnek tartó fél – a (2) bekezdésben meghatározott határidő eltelte után – az igényeit a kérelmezővel szemben bírósági úton érvényesítheti. A per tárgya kizárólag annak a megállapítása is lehet, hogy a bizonyítvány szerinti jogosultság a bizonyítvány szerinti kérelmezőt nem illeti meg.
(9) A jogerős bizonyítványt bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak és bejegyzési engedélynek kell tekinteni a közhiteles nyilvántartásba, más hatósági nyilvántartásba vagy jogszabály által rendszeresített egyéb nyilvántartásba történő bejegyzés iránti eljárásban.
(10) A bizonyítványhoz anyagi jogerőhatás nem fűződik.
27/F. § * (1) Az eljárásban
a) a hiánypótlásra megszabott határidő nem hosszabbítható meg,
b) a Pp. 178. §-a nem alkalmazható,
c) a fellebbezést a feleknek észrevételezésre kiadni nem kell.
(2) Az eljárás félbeszakadásának nincs helye, az eljárás félbeszakadásának megállapítása helyett az eljárást meg kell szüntetni. Az eljárást megszüntető végzést nem kell kézbesíteni a meghalt vagy megszűnt fél jogutódának.
(3) Ha az eljárás során a felek személyében változás következik be, az eljárást meg kell szüntetni.
(4) Az eljárásban a Pp.-nek a kézbesítési megbízottra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közjegyző a kérelmet, valamint a kifogást – hiánypótlási felhívás nélkül – visszautasítja, ha a kérelmező a kérelem előterjesztésével, a kifogás előterjesztője a kifogás előterjesztésével egyidejűleg a kézbesítési megbízott megjelölésére és a vele kötött megbízási szerződés benyújtására vonatkozó kötelezettségének szabályszerűen nem tett eleget.
(5) Ha a fél a kézbesítési megbízott állítására vonatkozó kötelezettségének nem tett szabályszerűen eleget – ideértve azt is, ha a kézbesítési megbízott állítására vonatkozó kötelezettség a kérelem vagy a kifogás előterjesztése után következett be, és a fél a kézbesítési megbízott megjelölését előidéző ok bekövetkezésével egyidejűleg, külön felhívás nélkül a kézbesítési megbízott megjelölésére és a vele kötött megbízási szerződés benyújtására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget –, vagy az iratokat a kézbesítési megbízott részére nem lehet kézbesíteni, a közjegyző az iratot hirdetmény útján kézbesíti.
(6) A közjegyző az iratot a fentiek szerinti módon, hirdetmény útján kézbesíti annak a félnek is, akinek az irat azért nem volt kézbesíthető, mert az általa megadott címen a posta közlése szerint a cím nem azonosítható, a címzett ismeretlen, a címzett nem kereste, a címzett az átvételt megtagadta, a címzett elköltözött, a címzett meghalt vagy megszűnt, a kézbesítés akadályozott. Az eljárásban a Pp.-nek a kézbesítési fikcióra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.
(7) A közjegyzői díjazást, az ügygondnok díját és költségét (ügygondnoki díjazás) a kérelmező előlegezi és viseli.
(8) A fellebbezés illetékét a fellebbező fél viseli.
(9) Az eljárásban a felek eljárási költséget nem számíthatnak fel, a felek költségeiket maguk viselik.
27/G. § *
27/H. § * (1) Keresetindítás előtt a közjegyzőtől polgári peres útra tartozó ügyben egyezségi kísérletre idézést lehet kérni. Az idézést kérő félnek a határnapot szóval is tudtára lehet adni.
(2) Közjegyző előtti egyezségi eljárásnak akkor van helye, ha legalább az egyik fél rendelkezik belföldi lakóhellyel (székhellyel), valamint az eljárás tárgyáról a felek szabadon rendelkezhetnek.
(3) Nincs helye közjegyző előtti egyezségi eljárásnak
a) szerzői jogi, szomszédos jogi és iparjogvédelmi ügyben,
b) a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése tárgyában,
c) a közérdekből indított perekkel összefüggő ügyben,
d) a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos ügyben,
e) a jogi személyek és tagjaik, volt tagjaik közötti, illetve a tagok, volt tagok egymás közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló ügyben,
f) * a személyi állapotot érintő és egyéb családjogi tárgyú ügyben, kivéve a házassági vagyonjogi tárgyú egyezséget,
g) a végrehajtási perre tartozó ügyben,
h) munkaügyi perre tartozó ügyben,
i) állami vagyonnal kapcsolatos ügyben,
j) olyan ügyben, amelyben külföldi anyagi jogot – ide nem értve a külföldi nemzetközi magánjogi szabályokat – kell alkalmazni.
27/I. § * (1) Ha az ügy tárgya időszakos szolgáltatás teljesítésére irányuló kötelezettség, az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén az igény érvényesítésére jogosult lakóhelye található.
(2) Ha az ügy tárgya az ingatlan tulajdona, birtoka vagy ingatlant terhelő dologi jog, az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén az ingatlan fekszik.
(3) Ha az ügy tárgya a gazdálkodó szervezet által tevékenysége körében kötött ügyletből eredő kötelezettség, az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén az ügyletkötés vagy a teljesítés helye található.
(4) Ha az ügy tárgya kártérítés, az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén a károkozás vagy a kár bekövetkeztének a helye található.
27/J. § * (1) A közjegyző előtti egyezségi eljárásban az egyezségi kísérletre kitűzött határnap elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(2) Az eljárásban beavatkozásnak nincs helye.
(3) Az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének vagy félbeszakadásának nincs helye. Az eljárás felfüggesztése, félbeszakadásának vagy szünetelésének megállapítása helyett az eljárást meg kell szüntetni.
(4) Ha az eljárás során a felek személyében változás következik be, az eljárást meg kell szüntetni.
(5) Az eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye.
27/K. § * (1) Ha az eljárás lefolytatásának e törvény szerinti feltételei nem állnak fenn, a közjegyző a kérelmet visszautasítja.
(2) Ha a felek egyezsége a jogszabályoknak megfelel, a közjegyző azt végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben a jóváhagyást megtagadja.
(3) A közjegyző végzésével jóváhagyott egyezség a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú.
(4) Az egyezséget jóváhagyó vagy azt megtagadó végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására halasztó hatálya van.
(5) Ha a felek között egyezség nem jött létre – ideértve azt is, ha az egyezségi kísérletre kitűzött határnapon bármelyik fél nem jelenik meg –, a közjegyző az eljárást megszünteti.
(6) A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha tudomására jut, hogy abban a tárgyban, amelyre az eljárás vonatkozik valamelyik fél a bírósághoz keresetlevelet nyújtott be, vagy másik közjegyző előtt korábban indult egyezségi eljárás van folyamatban.
(7) Ha az egyezség hatályosságához harmadik személy vagy hatóság beleegyezése vagy jóváhagyása szükséges, annak bemutatására a közjegyző a feleknek megfelelő határidőt szab. Ha a határidő eredménytelenül telt el, vagy a hatóság, illetve a harmadik személy a beleegyezést, jóváhagyást nem adta meg, a közjegyző az egyezség jóváhagyását megtagadja.
27/L. § * A 27/H–27/K. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a felek idézés nélkül egyezségkötés céljából jelennek meg a közjegyző előtt.
28. § (1) Az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült értékpapír semmissé nyilvánítását a közjegyzőtől annak utolsó birtokosa, és az kérheti, akit az értékpapír alapján valamely jog illet meg, vagy valamely kötelezettség terhel.
(2) Ezen alcímben értékpapír: a nyomdai úton előállított olyan értékpapír, amely kiállítójának (kibocsátójának) székhelye Magyarországon van.
29. § Az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes.
30. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is:
a) az értékpapír kiállítójának (kibocsátójának) nevét, székhelyét,
b) az értékpapír lényeges tartalmát (megnevezését, az általa megtestesített jogot, követelést, és ha rendelkezésére áll, az értékpapír ISIN-azonosítóját, sorozatszámát, sorszámát).
(2) A kérelemhez csatolni kell az értékpapír másolatát, amennyiben az rendelkezésre áll.
31. § (1) * Ha nincs helye hiánypótlásra való felhívás kibocsátásának vagy a kérelem visszautasításának, a közjegyző hirdetményt tesz közzé.
(2) A hirdetmény tartalmazza
a) az értékpapírra vonatkozó adatokat [a kiállító (kibocsátó) nevét, az értékpapír megnevezését, az általa megtestesített jogot vagy követelést, továbbá ha rendelkezésre áll, az értékpapír ISIN-azonosítóját, sorozatszámát, sorszámát],
b) * a felhívást az értékpapír birtokosának arról, hogy az értékpapírt a hirdetmény közzétételétől számított 6 hónap alatt mutassa be a közjegyzőnél, vagy az értékpapír hollétére vonatkozó adatot jelentse be a közjegyzőnek, mert ellenkező esetben az értékpapírt a közjegyző semmissé fogja nyilvánítani,
c) a hirdetményt közzétevő közjegyző nevét, székhelyét és irodájának címét, valamint a közjegyzői ügy számát.
(3) A hirdetményt 6 hónapra közzé kell tenni. A közjegyző a hirdetményt megküldi az országos kamarának, amely gondoskodik a hirdetmény közzétételéről.
(4) Az országos kamara a hirdetmények közzétételére az interneten folyamatosan elérhető, nyilvános, díjmentesen megtekinthető elektronikus nyilvántartást működtet, melyben a hirdetmény a közzététele időpontjának megjelölésével együtt jelenik meg.
(5) * A közjegyző a hirdetmény közzétételéről a kérelmezőt, az értékpapír kiállítóját (kibocsátóját), a központi értéktárat és az eljárásban fellépett egyéb érdekeltet is értesíti.
32. § * A közjegyző a kérelmet a hirdetmény közzététele nélkül visszautasítja, ha
a) az értékpapír semmissé nyilvánítása iránt már eljárás van folyamatban,
b) az értékpapír semmissé nyilvánítása nem tartozik közjegyzői hatáskörbe,
c) * a kérelem nem tartalmazza a semmissé nyilvánítani kért értékpapírnak az egyedi azonosításra alkalmas megjelöléséhez szükséges adatait,
d) * a kérelmező ilyen kérelem előterjesztésére nem jogosult, vagy
e) * az eljárás lefolytatásának egyéb, el nem hárítható akadálya van.
33. § Ha az értékpapír semmissé nyilvánítására irányuló kérelemmel együttesen vagy utóbb kérik, a közjegyző felhívja az értékpapír alapján kifizetésre kötelezett személyt vagy szervezetet, hogy további rendelkezésig az értékpapír alapján kifizetést ne teljesítsen, illetőleg, hogy az időközben esedékessé váló összeget helyezze bírói letétbe.
34. § (1) * Ha a hirdetmény közzétételének ideje alatt az értékpapírt bemutatják, vagy a magát az értékpapír birtokosaként megjelölő személy az értékpapír hollétére vonatkozó adatot jelent be, a közjegyző az eljárást megszünteti, a kifizetés tilalmáról és a bírói letétbe helyezésről szóló felhívását – a körülményekhez képest azonnali hatállyal vagy legfeljebb harminc napi határidővel – visszavonja.
(2) Ha a hirdetmény közzétételének ideje alatt az értékpapírt nem mutatták be, és annak hollétére vonatkozó adatot sem jelentettek be, a közjegyző az értékpapírt semmissé nyilvánítja.
(3) Az értékpapír hollétére vonatkozó adat bejelentésének minősül az is, ha
a) a kiállító írásban nyilatkozik arról, hogy az értékpapírt az őrizetében tartja,
b) a letétkezelő, a letéti őrző, és a befektetési szolgáltatásra jogosult írásban nyilatkozik arról, hogy az értékpapírt a tevékenysége körében az őrizetében tartja.
(4) A közjegyző az e § alapján hozott végzéseit közli a kérelmezővel, az értékpapír kiállítójával, a központi értéktárral és az egyéb érdekelttel.
(5) * A közjegyző értékpapírt semmissé nyilvánító jogerős végzésének ugyanaz a hatálya, mint a jogerős ítéletnek.
35. § A semmissé nyilvánított értékpapírral a benne foglalt jogot gyakorolni, követelést érvényesíteni nem lehet.
36. § Ezen alcím rendelkezéseit
a) * a váltó és csekk semmissé nyilvánítására is megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a hirdetményi határidőt egy hónapra le kell szállítani, és a 34. § alapján hozott végzéseit a közjegyző a központi értéktárral nem közli,
b) * az okiratok semmissé nyilvánítására is megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a hirdetményi határidő egy hónapra leszállítható, és a 34. § alapján hozott végzéseit a közjegyző a központi értéktárral nem közli,
c) * az állam által kibocsátott, névre szóló, a Polgári Törvénykönyv 6:569. § (6) bekezdése szerinti negatív rendeleti záradékkal ellátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír semmissé nyilvánítására is megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a hirdetményi határidőt egy hónapra le kell szállítani abban az esetben, amennyiben az eljárást az értékpapír első tulajdonosa, továbbá engedményezés esetén az első tulajdonos és az engedményes közösen kezdeményezi.
36/A. § * (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésének akkor van helye, ha
a) azt a bejegyzett élettársak befolyásmentesen, közösen kérik,
b) egyik bejegyzett élettársnak sincs olyan gyermeke, akinek tartására a bejegyzett élettársak közösen kötelezettek, és
c) * a bejegyzett élettársak – ez iránti igény esetén – az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartás, valamint a közös lakás használata kérdésében közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan megegyeztek.
(2) Az (1) bekezdés c) pont szerinti közokirat elkészítésére az a közjegyző is jogosult, aki a bejegyzett élettársi kapcsolatot nemperes eljárásban megszünteti.
(3) Nincs helye a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésének, ha
a) a bejegyzett élettársak bármelyike cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes, vagy
b) a bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenné nyilvánításának vagy nemlétezése megállapításának lenne helye.
(4) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére a házasság felbontására vonatkozó szabályokat – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell.
(5) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló eljárásban bizonyításnak és igazolásnak nincs helye.
(6) * A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló eljárás lefolytatására – a felek választása szerint – az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmezők utolsó közös lakóhelye volt, vagy akinek az illetékességi területén a felek valamelyikének lakóhelye van. Ha a kérelem előterjesztésekor a feleknek nincs belföldi lakóhelye, az eljárást a bejegyzett élettársi kapcsolatot az anyakönyvbe bejegyző anyakönyvvezető illetékességi területe szerint illetékes közjegyző folytatja le.
36/B. § * (1) * A közjegyző a feleket a kérelem beérkezésétől vagy a hiányok pótlásától számított 30 napon belül személyesen meghallgatja, kivéve, ha a kérelem visszautasításának van helye.
(2) A közjegyző a személyesen megjelent feleket a kérelmükről, megállapodásukról és a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése feltételeinek fennállásáról meghallgatja.
(3) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló, ugyanazon okiratba foglalt közös kérelemben a feleknek nyilatkozniuk kell a 36/A. § (1) bekezdésben meghatározott kérdésekről, a közjegyző illetékességét megalapozó okról, és csatolni kell a kérelemhez a 36/A. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt kérdésekről szóló megállapodásukat.
(4) Ha a bejegyzett élettársi közös vagyont képező ingóságok megosztása a kérelem előterjesztésének időpontjában már megtörtént, a kérelemben elegendő ennek tényéről nyilatkozni.
(5) A meghallgatás egy alkalommal legfeljebb 60 napra elhalasztható, ha bármelyik fél azt legkésőbb a meghallgatáson kéri.
(6) Ha a meghallgatáson – a halasztás esetét kivéve – bármelyik fél személyesen nem jelenik meg, a közjegyző az eljárást megszünteti.
36/C. § * (1) * A közjegyző a felek bejegyzett élettársi kapcsolatát végzéssel megszünteti, ha az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartásról, valamint a közös lakás használatáról szóló egyezségüket jóváhagyta. Az élettársi közös vagyon megosztásáról szóló egyezséget a közjegyző kérelemre jóváhagyhatja, ugyanakkor az ilyen egyezség jóváhagyása a felek bejegyzett élettársi kapcsolata megszüntetésének nem feltétele.
(2) Ha az egyezség nem hagyható jóvá, a közjegyző az egyezség jóváhagyását megtagadja, és a kérelmet elutasítja. A kérelmet akkor is el kell utasítani, ha megállapítható, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző által történő megszüntetésének feltételei nem állnak fenn.
36/D. § * (1) A felek – eltérő megállapodás hiányában – egyenlő arányban viselik az eljárás költségeit, a jogi képviselettel kapcsolatos költségeket pedig mindegyik fél maga viseli.
(2) A közjegyző a felek kérelmére az eljárást befejező végzésében rendelkezik az eljárásért fizetendő – a közjegyzői díjon és költségtérítésen kívüli egyéb – eljárási költségekről.
(3) * A felek egyezségét jóváhagyó végzés a bíróság által jóváhagyott egyezséggel, a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzés pedig a bíróság ítéletével azonos hatályú. A végzések ellen felülvizsgálatnak nincs helye. A bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzés ellen perújításnak nincs helye.
(4) A közjegyző a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzést öt munkanapon belül megküldi az illetékes anyakönyvvezetőnek.
(5) * A közjegyző a hivatalos statisztikáról szóló törvényben (a továbbiakban: Stt.) meghatározott népmozgalmi adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatai teljesítése céljából a közjegyzői eljárás során kezeli a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésével kapcsolatos, népmozgalmi adatszolgáltatás körébe tartozó, a hivatalos statisztikáról szóló törvényben és annak végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott, a közjegyző által szolgáltatandó adatokat.
36/E. § * (1) Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása (a továbbiakban: élettársi nyilvántartás) az élettársi kapcsolat fennállása bizonyításának megkönnyítése céljából tartalmazza
a) két, nem cselekvőképtelen nagykorú kérelmező által közjegyző előtt közösen tett azon nyilatkozatot, hogy egymással a Polgári Törvénykönyv szerinti élettársi kapcsolatban (a továbbiakban: élettársi kapcsolat) élnek, és
b) legalább az egyik kérelmezőnek a közjegyző előtt tett azon nyilatkozatát, hogy már nem áll fenn élettársi kapcsolata a vele együtt korábban nyilvántartásba vett személlyel.
(2) Az élettársi nyilvántartás igazolja, hogy egymással élettársi kapcsolata áll fenn azoknak, akiknek az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló közösen tett nyilatkozata az élettársi nyilvántartásban szerepel. Az élettársi nyilvántartás nem igazolja az élettársi kapcsolat fennállását, ha
a) az élettárs utóbb tett, az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozatát az élettársi nyilvántartásba bejegyezték,
b) az élettársak egyike meghalt vagy
c) az élettársak bármelyike utóbb házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít.
(3) Az élettársi nyilvántartásba újabb, az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozat nem jegyezhető be, amíg a korábban nyilvántartásba vett élettársi kapcsolat fennállását az élettársi nyilvántartás igazolja.
(4) Az élettársi nyilvántartás tartalma:
a) a kérelmezők
aa) családi és utóneve,
ab) születési családi és utóneve,
ac) születési helye és ideje,
ad) anyjának születési családi és utóneve,
ae) állampolgársága,
b) az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat,
c) nyilatkozat arról, hogy az élettársi nyilvántartásba bejegyzett élettársi kapcsolat már nem áll fenn,
d) az az időpont, amikor az anyakönyvi bejegyzés szerint a nyilvántartásba bejegyzett élettársi kapcsolat a kérelmezők bármelyikének házassága, bejegyzett élettársi kapcsolata vagy halála miatt megszűnt,
e) a nyilatkozatot a nyilvántartásba bejegyző közjegyző neve, székhelye és a bejegyzésről szóló végzés ügyszáma.
(5) *
(6) * Az élettársi nyilvántartás közhitelesen tartalmazza az élettársaknak a (4) bekezdés b)–e) pontjaiban foglalt adatait.
(7) Az élettársi nyilvántartás az adatokat az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat bejegyzésének időpontjától számított 100 évig tartalmazza.
(8) Az élettársi nyilvántartás adatait a közjegyző és az országos kamara kezeli. Az országos kamara működteti a nyilvántartásban szereplő adatok kezelésére szolgáló, folyamatosan a felhasználók rendelkezésére álló informatikai alkalmazást. Az országos kamara a (4) bekezdés a) pontjában foglalt adatokban bekövetkezett változásokat és a (4) bekezdés d) pontjában foglalt adatokat a nyilvántartásban átvezeti, e célból a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását vezető szervtől elektronikus úton adatot igényelhet.
(9) * Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a Stt. 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen az országos kamara adja át és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
36/F. § * (1) A nyilatkozat felvételére irányuló eljárás élettársak közös kérelemre vagy az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozat esetén bármelyik élettárs kérelmére indul. Közös kérelem esetén a közjegyző illetékességét az élettársak bármelyikének lakóhelye vagy tartózkodási helye megalapítja.
(2) A közjegyző az élettársi kapcsolatra vonatkozó nyilatkozat megtétele előtt – az általános kioktatási kötelezettsége keretében – az élettársat arról is tájékoztatja, hogy mi tekintendő élettársi kapcsolatnak, az hogyan keletkezik, hogyan szűnik meg és milyen családjogi, vagyonjogi és öröklési jogi következményekkel jár.
(3) Élettársi kapcsolatra vonatkozó nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni. A közjegyző a kérelmező személyazonosságáról a közjegyzői okirat elkészítése szabályainak alkalmazásával győződik meg.
(4) * A közjegyzőnek az élettársi nyilvántartásba történő bejegyzésről szóló végzése tartalmazza a nyilvántartásba bejegyzésre kerülő adatokat is. A közjegyző az élettársi nyilvántartásba az adatokat a végzés meghozatalával egyidejűleg, a fellebbezésre tekintet nélkül jegyzi be.
(5) Ha a közjegyző csak az egyik élettárs nyilatkozata alapján jegyezte be az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozatot, az erről szóló végzést a másik élettársnak is kézbesíti. Az értesítési cím megállapítása céljából a közjegyző térítésmentesen, elektronikus úton adatot igényel a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából.
(6) A (4) és (5) bekezdésben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a közjegyző a bejegyzésről szóló határozatát kijavítja vagy kiegészíti.
(7) * Az eljárásban bizonyításnak nincs helye.
36/G. § * (1) * A közjegyző kérelemre tanúsítványt állít ki az élettársi nyilvántartásban szereplő személy számára az élettársi nyilvántartásban szereplő adatainak igazolása céljából, illetve az élettársi nyilvántartásban nem szereplő személy számára annak igazolására, hogy az élettársi nyilvántartásban nem szerepel.
(2) Az országos kamara az élettársi nyilvántartásból az adatigénylésre jogosult részére szolgáltathat adatokat.
(3) * Az élettársi nyilvántartásból annak a közigazgatási hatóságnak, közigazgatási szervnek, bíróságnak, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak, előkészítő eljárást folytató szervnek, nemzetbiztonsági szolgálatnak, továbbá a közjegyző tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó szervnek továbbítható adat, amely minden egyes igényelt adat tekintetében a törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat kezelésére. Az adatigénylőnek a kérelemben meg kell jelölnie annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult.
(4) Az élettársi nyilvántartásban szereplő adatok kezelésére szolgáló informatikai alkalmazás működtetője naplót készít
a) az informatikai alkalmazás üzemben tartási idejéről,
b) az élettársi nyilvántartásba történő bejegyzésről a bejegyzett adat, a bejegyzés időpontja, és a bejegyzést végző feltüntetésével,
c) az élettársi nyilvántartásból történő adatigénylés teljesítéséről az adatigénylő, az adattovábbítás időpontja, az ahhoz megadott adatok és a szolgáltatott adatok megjelölésével,
d) a naplóból történt adatszolgáltatásról a szolgáltatott adatok körének, az adatigénylő nevének és címének, az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak, valamint az adatszolgáltatás időpontjának, továbbá az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak feltüntetésével.
(5) A napló adatait azok keletkezésétől számított 100 évig kell megőrizni, és biztosítani kell az azok megismeréséhez szükséges technikai eszközöket.
(6) A napló adatait az országos kamara a 36/G. § (3) bekezdése szerint eljárva továbbíthatja.
(7) * Ha a büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv, a nemzetbiztonsági szolgálat, továbbá a törvényben titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv adatigénylése azt – bűnüldözési, bűnmegelőzési vagy nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozással – kifejezetten tartalmazza, az országos kamara nem tájékoztathatja az érintettet az adattovábbításról.
(8) * A közjegyző a Stt.-ben meghatározott népmozgalmi adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatai teljesítése céljából a közjegyzői eljárás során kezeli a nyilvántartott élettársi kapcsolatokra vonatkozó, népmozgalmi adatszolgáltatás körébe tartozó, a hivatalos statisztikáról szóló törvényben és annak végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott, a közjegyző által szolgáltatandó adatokat.
36/H. § * (1) A Ptk. szerinti házassági és élettársi vagyonjogi szerződések (a továbbiakban együtt: vagyonjogi szerződések) országos nyilvántartásában (a továbbiakban ezen alcímben: nyilvántartás) szereplő adatok kezelésének célja, hogy megkönnyítse a vagyonjogi szerződések fennállásának bizonyítását.
(2) A nyilvántartásra szolgáló informatikai alkalmazást az országos kamara működteti.
(3) A nyilvántartást
a) a vagyonjogi szerződést közokiratba foglaló közjegyző,
b) a vagyonjogi szerződésnek a nyilvántartásba történő bejegyzése iránti, továbbá a szerződés megszüntetése vagy megszűnése tényének bejegyzése iránti eljárást lefolytató közjegyző, (a továbbiakban együtt: közjegyző), valamint
c) az országos kamara
a nyilvántartás vezetésére és az abból történő adatszolgáltatásra vonatkozó rendeletben meghatározott részletes szabályok szerint vezeti.
(4) A nyilvántartás – ellenkező bizonyításig – közhitelesen tanúsítja, hogy az abba bejegyzett vagyonjogi szerződés fennáll.
36/I. § * (1) A vagyonjogi szerződésnek a nyilvántartásba történő bejegyzése iránti, továbbá a vagyonjogi szerződés módosítása, törlése, megszüntetése vagy megszűnése tényének bejegyzése iránti kérelmet a közjegyzőnél kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell a vagyonjogi szerződést, illetve az annak módosításáról, törléséről, megszüntetéséről vagy megszűnéséről szóló okiratot.
(2) A kérelmet a vagyonjogi szerződést megkötő felek személyesen – közösen – terjeszthetik elő. A közjegyző a kérelmezők személyazonosságáról a közjegyzői okirat elkészítése szabályainak alkalmazásával győződik meg.
(3) * A közjegyző illetékességét a házastársak, illetve az élettársak bármelyikének lakóhelye vagy tartózkodási helye megalapítja. A házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződés közokiratba foglalása esetén a közokiratot készítő közjegyző is illetékes a szerződés nyilvántartásba való bejegyzésére.
36/J. § * (1) Ha a közjegyző vagyonjogi szerződést foglal közjegyzői okiratba, ennek tényét a közjegyzői okirat elkészítésével egyidejűleg csak a szerződést kötő felek közös kérelmére jegyzi be a nyilvántartásba, a jelen alcím szerinti eljárásban.
(2) A közjegyző – alakszerű határozat hozatala és a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatás nélkül – bejegyzi a nyilvántartásba a vagyonjogi szerződés fennállásának tényét,
a) élettársi vagyonjogi szerződés esetén, ha
aa) az tartalmazza a szerződő feleknek a nyilvántartásban feltüntetendő adatait és
ab) az a törvényben meghatározott alaki szabályok szerint jött létre,
b) házassági vagyonjogi szerződés esetén, ha
ba) az megfelel az a) pontban foglalt feltételeknek,
bb) azt a szerződést kötő felek személyesen kötötték meg és
bc) a tizennyolcadik életévét be nem töltött vagy a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú szerződő fél esetében azt a gyámhatóság jóváhagyta.
(3) A nyilvántartásba történő bejegyzés a jogorvoslat szempontjából a közjegyző határozatának minősül.
(4) A közjegyző a szerződő feleknek a bejegyzés tényéről a nyilvántartás adatait tartalmazó tanúsítványt állít ki.
36/K. § * (1) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a vagyonjogi szerződés fennállásának tényét,
b) a szerződő felek
ba) családi és utónevét,
bb) születési családi és utónevét,
bc) születési helyét és idejét,
bd) anyjának születési családi és utónevét,
c) a vagyonjogi szerződést tartalmazó közokirat ügyszámát és keltét, az ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat keltét,
d) a közjegyző nevét, székhelyét és a bejegyzés ügyszámát, továbbá a bejegyzés időpontját,
e) a szerződés megszüntetése vagy megszűnése esetében ennek tényét és a bejegyző közjegyző nevét, székhelyét és a bejegyzés ügyszámát, továbbá a bejegyzés időpontját.
(2) * A nyilvántartás adatairól közigazgatási hatóság, közigazgatási szerv, bíróság, bírósági végrehajtó, ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv, terrorizmust elhárító szerv, nemzetbiztonsági szolgálat, továbbá a közjegyző tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó szerv az országos kamarától közvetlen hozzáféréssel adatot igényelhet. Az adatigénylés megkezdésekor az annak alapjául szolgáló eljárás tárgyát és ügyszámát, az igényelt adat tekintetében az adatigénylőt az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez az adatkezelésre feljogosító törvényi rendelkezést, valamint az adott személy beazonosításához szükséges valamennyi adatot elektronikus úton az országos kamara rendszere számára rendelkezésre kell bocsátani.
(2a) * Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásában kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a: Stt. 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen az országos kamara adja át és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
(3) A vagyonjogi szerződés fennállásának tényére vonatkozóan a nyilvántartásba bárki bármely közjegyzőnél díj megfizetése ellenében betekinthet és annak alapján saját céljára feljegyzést készíthet. A betekintés a vagyonjogi szerződést megkötő felek valamelyikének az (1) bekezdés b) pontjában szereplő adatainak megadása és az ehhez fűződő jogi érdek igazolása alapján történhet. A jogi érdek igazolása során meg kell jelölni azt a jogügyletet, illetve egyéb okot, amely az adatfelhasználás jogszerű célját és jogalapját megalapozza. A lekérdezés eredményéről a közjegyző – kérelemre – tanúsítványt állít ki. A közjegyzői tanúsítvány a lekérdezéstől függően valamennyi bejegyzést hitelesen igazolja.
(4) A közjegyző kérelemre tanúsítványt állít ki a nyilvántartásban szereplő személy számára a nyilvántartásban szereplő adatainak igazolása céljából, illetve a nyilvántartásban nem szereplő személy számára annak igazolására, hogy a nyilvántartásban nem szerepel.
(5) A vagyonjogi szerződés tartalmáról felvilágosítás csak valamelyik szerződő fél írásbeli felhatalmazása alapján adható.
(6) A nyilvántartásban szereplő adatok kezelésére szolgáló informatikai alkalmazás működtetője naplót készít
a) az informatikai alkalmazás üzembentartási idejéről,
b) a nyilvántartásba történő bejegyzésről és törlésről a bejegyzett vagy törölt adat, a bejegyzés vagy törlés időpontja, valamint a bejegyzést vagy törlést végző feltüntetésével,
c) a nyilvántartásból történő adatigénylés teljesítéséről, az adattovábbítás időpontjáról, az adatigénylő nevének és címének, valamint az adatigényléshez megadott és szolgáltatott adatoknak a megjelölésével,
d) a naplóból történt adatszolgáltatásról, a szolgáltatott adatok körének, a betekintő nevének és címének, a betekintési jogalapnak, valamint az adatszolgáltatás időpontjának, továbbá az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak feltüntetésével.
(7) * Ha a büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv, a nemzetbiztonsági szolgálat, továbbá a törvényben titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv adatigénylése azt – bűnüldözési, bűnmegelőzési vagy nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozással – kifejezetten tartalmazza, az országos kamara nem tájékoztathatja az érintettet az adattovábbításról.
(8) A (6) bekezdés c) és d) pontja szerinti adatokat azok keletkezésétől számított öt évig kell megőrizni. A nyilvántartás adatait az országos kamara a vagyonjogi szerződés bejegyzésének időpontjától számított 100 évig kezeli, ezt követően gondoskodik azok megsemmisítéséről.
(9) Az országos kamarának biztosítania kell az adatok megismeréséhez szükséges technikai eszközöket. A napló adatait az országos kamara a (2) bekezdésnek megfelelően eljárva továbbítja.
(10) *
36/L. § * (1) A közjegyző a letevő kérelmére, a Polgári Törvénykönyv szerinti közjegyzői letét útján történő teljesítése céljából letéti eljárást folytat le; a közjegyzői letét a bírósági letéttel azonos hatályú. Dematerializált értékpapír közjegyzői letét tárgya nem lehet.
(2) Ha a letét tárgya értékpapír vagy más okirat, azt a letéti kérelemhez mellékelni kell; a kérelmet személyesen kell előterjeszteni. A közjegyző a letéti tárgy nélkül benyújtott letéti kérelem átvételét megtagadja, amelyről végzést hoz, és azt a kérelmezőnek kézbesíti.
(3) A letéti kérelemben a letétbe helyezendő pénzösszeget forint pénznemben, összegszerűen kell megjelölni és azt a kérelem előterjesztését követően – az eljárás költségeivel együtt – az országos kamara letéti számlájára forintban kell megfizetni.
(4) A letétbe helyezendő pénzösszeg és a letét után kamat nem jár. Ha az eljárás költségeit a kérelmező maradéktalanul nem fizette meg, a letétbe helyezendő pénzösszegből, illetve a letétből az levonható.
36/M. § * (1) Az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek illetékességi területén
a) a letét jogosultjának lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete van,
b) a letétbehelyezéssel teljesítendő kötelezettség keletkezett, vagy
c) a teljesítés helye van.
(2) * Ha a közjegyző a letét elfogadása iránti kérelmet visszautasítja vagy elutasítja, erről végzést hoz, és azt a letéti kérelmet előterjesztőnek kézbesíti, a végzés jogerőre emelkedését követően pedig intézkedik a letétbe helyezni kívánt pénzösszeg visszafizetése iránt.
(3) A közjegyző a letét elfogadásáról külön végzést nem hoz, hanem a letéti kérelmet „A közjegyző a letétet elfogadta” záradékkal látja el.
(4) A letét elfogadását megtagadó végzés jogerőre emelkedését követően a közjegyző felhívja a kérelmezőt, hogy a letenni kívánt tárgyat 30 napon belül vegye át; az átvétel elmulasztása esetén a közjegyző a letenni kívánt tárgyat – kivéve ha jogszabály a letét őrzésének megszüntetését írja elő – őrzésében tartja úgy, mintha azt letétként elfogadta volna.
36/N. § * (1) A letevő a letétet mindaddig visszakövetelheti, amíg a közjegyző a jogosultat a letétbe helyezésről nem értesíti.
(2) A jogosult a letét kiadását az elévülési időn belül követelheti. A letevő az elévülést követően a letét visszaadását 5 éven belül kérheti.
(3) A letétbe helyezett pénzt vagy tárgyat, amíg a letevő azzal rendelkezhet, a letevő, egyébként pedig a jogosult tartozása fejében lehet végrehajtás alá vonni. A letét végrehajtás alá vonása esetén – a fennálló követelése erejéig – mindenki mást megelőző kielégítési elsőbbség illeti meg a letéti eljárási költségeinek jogosultját.
36/O. § * (1) A letét kiutalásáról végzéssel az a közjegyző dönt, aki a letét elfogadásáról határozott. A letét kiutalásának kérelemre, megkeresésre vagy hivatalból van helye; hivatalból akkor van helye a letét kiutalásának, ha a letéti kérelemben meghatározott őrzési idő eltelt.
(2) Ha a teljesítési letét elhelyezésére azért kerül sor, mert a jogosult személye vagy a részesedés mértéke vitás, a közjegyző felhívja az igénylőként fellépő személyt, hogy jogosultságát jogerős vagy előzetesen végrehajtható bírósági, hatósági határozattal, személyazonosságát pedig az annak igazolására szolgáló okmánnyal igazolja. Az igazolás megtörténtéig nem lehet kiutaló határozatot hozni.
(3) A letétet – a letevő eltérő nyilatkozata vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csak a kiutaló végzés jogerőre emelkedése után lehet kiadni.
(4) A letét őrzésének megszüntetésére akkor kerül sor, ha a letét elfogadását megtagadó vagy a kiutalást elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül a pénzt kiutalni nem lehet vagy a letéti tárgyat a letevő vagy a jogosult nem veszi át.
36/P. § * (1) A hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jogosult, illetve kötelezett halála vagy megszűnése esetén a jogutód, illetve a jogosult vagy kötelezett kérelmére a közjegyző határoz a jogelőd hitelbiztosítéki nyilvántartásból való törléséről és a jogutód személyének a hitelbiztosítéki nyilvántartásban való átvezetéséről.
(2) A kérelemhez csatolni kell
a) természetes személy halála esetén a jogerős teljes hatályú hagyatékátadó (rész-hagyatékátadó) végzést,
b) * cégjegyzékbe bejegyzett szervezet esetén a cégmásolatot, amelyből megállapítható, hogy a jogelőd megszűnt és a cégirat szétválási szerződés másolatát,
c) * a civil és az egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásában szereplő szervezet esetén a másolatot, amelyből megállapítható, hogy a jogelőd megszűnt és a bírósághoz benyújtott szétválási szerződés bíróság által kiadott másolatát,
d) * – a b) és c) pont szerinti nyilvántartásban nem szereplő szervezet esetén – a jogutódlásról rendelkező jogerős bírósági, vagy végleges hatósági határozatot vagy a jogutódlást igazoló egyéb iratot.
(2a) * Ha a cégjegyzékbe bejegyzett szervezet a cégmásolatot nem csatolja a kérelemhez, a közjegyző a cégmásolatot a cégnyilvántartásból elektronikus úton szerzi be.
(3) A (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt esetben, ha a szétválás olyan módon történik, hogy a kivált tagok nem új szervezetet hoznak létre, hanem már működő szervezetbe lépnek be tagként, a cégmásolatból, másolatból ennek kell kitűnnie.
(4) Az eljárásban a közjegyző a kérelemhez csatolt iratok alapján dönt, egyebekben az eljárásban bizonyításnak nincs helye.
(5) A közjegyző a határozat jogerőre emelkedését követően intézkedik a jogelőd hitelbiztosítéki nyilvántartásból való törléséről és a jogutód személyének a hitelbiztosítéki nyilvántartásban való átvezetéséről.
(6) * Az (1)–(5) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jogosult, illetve kötelezett személyében átalakulás vagy egyesülés folytán bekövetkező jogutódlás hitelbiztosítéki nyilvántartási átvezetésére.
37. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2009. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 38. §-a a kihirdetését követő napon lép hatályba.
38. § * Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
a) ha az adott illetékességi területen több közjegyző működik, rendeletben szabályozza az azonos illetékességi területen működő közjegyzők közötti ügyelosztási rendet,
b) * rendeletben szabályozza az országos kamara és a területi kamarák ügyviteli szabályait, *
c) * rendeletben szabályozza a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző által történő megszüntetésének eljárására vonatkozó részletes szabályokat,
d) * rendeletben szabályozza az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetése és az abból történő adatszolgáltatás módjára vonatkozó részletes szabályokat, *
e) * az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásából történő országos kamarai adatszolgáltatás ellenértékének összegére és megfizetésének módjára vonatkozó részletes szabályokat, *
f) * rendeletben állapítsa meg a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásának vezetésére és az abból történő adatszolgáltatás módjára vonatkozó részletes szabályokat, *
g) * az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásába történő bejegyzésért és az abból való lekérdezésért az országos kamarának fizetendő költségtérítés összegére és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat, *
h) * rendeletben állapítsa meg a közjegyzői letét elfogadása iránti kérelem előterjesztésére és elbírálására, a letét őrzésére és őrzésének megszüntetésére, a letét kiutalására, valamint a letéti őrzéssel kapcsolatos költségek megtérítésére vonatkozó részletes szabályokat. *
39. § *
40. § * Ez a törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
41. § *
42. § *
