A jogszabály mai napon ( 2024.12.06. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet

az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról * 

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 50/A. §-a (1) bekezdésének l) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya a Bt. 20. §-ának (2) bekezdése szerint bányajáradék-fizetésre kötelezettekre terjed ki.

A kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező érték és a fizetendő bányajáradék meghatározása

2. § *  (1) *  Szilárd ásványi nyersanyagok esetében:

a) *  a kitermelt ásványi nyersanyag értéke a bányatelket megállapító határozatban kitermelhető ásványi nyersanyagként rögzített ásványi nyersanyag kitermelt mennyiségének, továbbá az 1. melléklet 109–110. sora szerinti egyéb nyersanyagok esetében a műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozat alapján kitermelt, illetve hasznosított mennyiségének, illetve a Bt. 1. § (7) bekezdése szerinti engedély alapján kitermelt és az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra felhasznált, hasznosított, vagy a Bt. 1. § (7) bekezdése szerinti engedély alapján kitermelt és a Bt. 3. § (1d) bekezdése szerinti személy tulajdonába került ásványi nyersanyag mennyiségének (m3 vagy t) és az 1. mellékletben megjelölt vagy ércek esetében – kivéve a bauxitot – az abban feltüntetett képlet segítségével kiszámolt fajlagos értéknek (Ft/m3 vagy Ft/t) szorzata,

b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. § (3) bekezdés f)–h) pontja szerinti, illetve a Bt. 1. § (7) bekezdése szerinti engedély esetében a Bt. 20. § (3a) bekezdése szerinti, vagy a Bt. 3. § (1d) bekezdése szerinti személy esetében Bt. 20. § (3c) bekezdése szerinti százaléka.

(1a) *  A Bt. 1. § (7) bekezdése szerinti engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag 1. melléklet szerinti besorolását a kitermelést megelőzően földtani szakértővel kell megállapítani. Ha a szakvélemény alapján többfajta ásványi nyersanyag kitermelése történik, a bányajáradék bevallást és befizetést valamennyi ásványi nyersanyag tekintetében teljesíteni kell.

(1b) *  A meddőhányóból kitermelt vagy a kitermelési műszaki üzemi terv alapján értékesített meddő összetételét földtani szakértővel kell megállapítani.

(2) A bányavállalkozónak a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bt. Vhr.) 4. § (5) bekezdésében meghatározott bányajáradék bevallási időszakonként geodéziai módszerekkel, vagy egyéb alkalmas módon kell meghatároznia. A bányavállalkozónak a teljes évre (tárgyévre) vonatkozó ásványi nyersanyag mennyiségi változásait kizárólag geodéziai felmérésen alapuló térfogatszámítással kell meghatároznia. A meghatározás módját és eredményét mérési adatokkal és jegyzőkönyvvel, valamint számítással kell bizonylatolni. Mélyműveléses bányaüzem esetén az éves kitermelt ásványi nyersanyag mennyiség meghatározása hitelesített tömegméréssel is történhet. Az éves változást a bányaművelési térképen fel kell tüntetni. A geodéziai méréseken alapuló ásványi nyersanyagot meghatározó számításokat hites bányamérő által ellenjegyzett dokumentációba kell foglalni.

(3) *  Az ércek esetében – a bauxitot kivéve – a bányavállalkozónak mérnie és bizonylatolnia kell a kitermelt nyersanyag fémtartalmát is. A nyersanyag fémtartalmát a kitermelt ércből vett átlagminta vizsgálatával kell meghatározni. Az átlagmintavétel gyakoriságát és módszerét, a vizsgálati módszert és a vizsgálatot végző laboratóriumot a kitermelési műszaki üzemi tervben kell meghatározni.

(4) *  A Bt. 1. § (7) bekezdésében meghatározott hatósági engedéllyel rendelkező személynek (a továbbiakban: engedélyes) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét geodéziai módszerekkel kell meghatároznia. A meghatározás módját és eredményét bizonylatolni kell.

(4a) *  A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházás esetén, a törvény alapján a Magyar Állam nevében és javára eljáró építtető helyett, a vele szerződéses jogviszonyban álló, az ásványi nyersanyag kitermelését végző személy (a továbbiakban: építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét geodéziai módszerekkel határozza meg, és a meghatározás módjáról és eredményéről bizonylatot készít.

(5) *  Az engedélyes, illetve az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy köteles az ásványi nyersanyag kitermelésének befejezését követő 60 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-ig az ásványi nyersanyag mennyiségéről szóló jelentést a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (a továbbiakban: bányafelügyelet) megküldeni. Az engedélyes, illetve az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy köteles a fizetendő bányajáradék értékét meghatározni és a 8. § szerint befizetni.

(5a) *  A bányafelügyelet a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiség ellenőrzése céljából – a bányavállalkozó vagy az engedélyes költségére – geodéziai méréseket rendelhet el.

2/A. § *  (1) A Bt. 3/A. §-a alapján az ásványi nyersanyag felszín alatti vízből történő kinyerése esetén a kinyert ásványi nyersanyag értékét a kinyerési folyamat végtermékeként előállított vegyület hitelesített eszközzel megállapított tömegéből az adott fém vagy fémek sztöchiometriai szabályok szerint számított tömegének (kg) és a fém 1. melléklet szerinti fajlagos értékének (Ft/kg) szorzataként kell meghatározni.

(2) A fizetendő bányajáradék az (1) bekezdés szerint számított értéknek a Bt. 20. § (3) bekezdés h) pontja szerinti százaléka.

3. § (1) *  Energetikai célra hasznosított geotermikus energia esetében

a) *  a kitermelt geotermikus energia után keletkező érték a 30 °C-ot meghaladó hőmérsékletű energiahordozóból kinyerhető, a 2. melléklet 2.1. és 2.2. pontjában szereplő képletek alapján számított energiamennyiségnek (GJ) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értéknek (forint/GJ) szorzata,

b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetében az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. § (7) bekezdése szerinti százaléka.

(2) *  Az energetikai célra kinyert geotermikus energia mennyiségét a bányavállalkozó, és az egyéb hatósági engedély alapján geotermikus energiát kitermelő személy köteles meghatározni. Ennek érdekében mérnie és bizonylatolnia kell az energiahordozó kútfejen mért hőmérsékletét és mennyiségét (m3), valamint az energiahordozó hőmérsékletét a kinyerésre szolgáló berendezés kimeneti pontján.

(3)–(6) * 

4. § (1) Kőolaj esetében

a) *  a kitermelt kőolaj mennyisége után keletkező érték a kitermelt kőolaj mennyiségének (t) és az 1. melléklet szerinti képlettel meghatározott fajlagos értékének (Ft/t) szorzata,

b) *  a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. § (3) bekezdés a), c) és i) pontja, valamint (5) bekezdése szerinti százaléka.

(2) A bányavállalkozó köteles a kitermelt kőolaj mennyiségét (t és m3) meghatározni és bizonylatolni.

(3)–(5) * 

5. § (1) Az 1998. január 1. után termelésbe állított mezőkön kitermelt szénhidrogén földgáz esetében

a) *  a kitermelt földgáz mennyisége után keletkező érték a kitermelt földgáz 25/0 ºC-os égéshő alapú energiájának (MWh) és az 1. melléklet szerinti képlettel meghatározott fajlagos értékének (Ft/MWh) szorzata, * 

b) *  a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. § (3) bekezdés a), c)–e) és i) pontja, valamint (5) bekezdése szerinti százaléka.

(2) *  A bányavállalkozó köteles a kitermelt földgáz technikai normál állapoton (15 °C, 0,1 MPa) mért mennyiségét (Em3-ben) és 25/0 ºC-os égéshő alapú energiáját (MWh-ban) meghatározni és bizonylatolni.

(3)–(5) * 

6. § (1) Az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz esetében

a) *  a kitermelt földgáz mennyisége után keletkező érték

aa) *  a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET.) 141/B. §-a szerint módosított szerződés alapján, a GET. 133. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti felhatalmazás alapján kiadott rendeletben meghatározott áron és mennyiségben értékesített földgáz esetében az értékesített földgáz 25/0ºC-os égéshő alapú energiájának (MWh) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értéknek (Ft/MWh), de legfeljebb 6453 Ft/MWh fajlagos értéknek szorzata,

ab) *  az aa) alpontban meghatározott célú értékesítés biztosításához kitermelt és az aa) alpontban meghatározott célú értékesített mennyiség különbözeteként adódó 25/0 ºC-os égéshő alapú energiájának (MWh) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értéknek (Ft/MWh) szorzata,

ac) *  nem az aa) alpont szerinti értékesítés esetében a kitermelt földgáz 25/0 ºC-os égéshő alapú energiájának (MWh) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értéknek (Ft/MWh) szorzata,

b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti százaléka.

(2) *  A bányavállalkozó köteles a kitermelt földgáz technikai normál állapoton (15 °C, 0,1 MPa) mért mennyiségét (Em3-ben) – ezen belül az (1) bekezdés aa) pontja szerinti önfogyasztás és hálózati veszteség mennyiségét külön tételként feltüntetve –, valamint a kitermelt földgáz 25/0 ºC-os égéshő alapú energiáját (MWh-ban) meghatározni és bizonylatolni.

(3)–(5) * 

7. § (1) Széndioxid földgáz esetében

a) *  a kitermelt szén-dioxid földgáz után keletkező érték a kitermelt szén-dioxid technikai normál állapoton (15 °C, 0,1 MPa) mért mennyiségének (Em3) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értékének (Ft/Em3) szorzata,

b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerinti százaléka.

(2) A bányavállalkozó köteles a kitermelt széndioxid földgáz mennyiségét meghatározni és bizonylatolni.

(3)–(4) * 

7/A. § *  (1) Termálvízzel kitermelt kísérőgáz esetében

a) *  a kísérőgáz után keletkező érték a kinyert és hasznosított szénhidrogén 25/0 ºC-os égéshő alapú energiájának (MWh) és az 1. melléklet szerinti képlettel meghatározott fajlagos értékének (Ft/MWh) szorzata,

b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. § (3) bekezdés i) pontja szerinti százaléka.

(2) A bányavállalkozó vagy az engedélyes köteles a kinyert és hasznosított kísérőgáz mennyiségét meghatározni és a mérési eredmények alapján írásban dokumentálni.

A bányajáradék bevallására és befizetésére vonatkozó rendelkezések

8. § (1) *  A bányavállalkozó a bányajáradék önbevallást a Bt. Vhr. 4. § (5) bekezdésében előírt határidőre, a bányafelügyelet e célra rendszeresített elektronikus űrlapján teljesíti, természetes személy bányavállalkozó a honlapon közzétett nyomtatvány kitöltésével és postai úton történő beküldésével is teljesítheti. A bányajáradék önbevallás teljesítésével egyidejűleg a bányajáradékot is meg kell fizetni. Az elektronikus űrlaphoz vagy a nyomtatványhoz csatolni kell a teljesült átutalási megbízás elektronikus, vagy postai küldés esetén papíralapú másolatát.

(1a) *  Késedelmes befizetés esetén a bányafelügyelet a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot számít fel.

(1b) *  A késedelmi kamat a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat az adott naptári félév teljes idejére.

(2) *  A bányajáradékot a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00003141-09050012 számú, „Bányajáradék bevételi nyilvántartási számla” elnevezésű számlára kell befizetni. Ha befizetést nem a bányavállalkozó, az engedélyes vagy az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy teljesíti, az átutalási megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni a bányavállalkozó, az engedélyes vagy az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy megnevezését vagy nevét, akinek érdekében a befizetés történt.

(3) A bányajáradék önbevallást a Bt. Vhr. 4. §-ának (4) bekezdésében meghatározott kezdeti időponttól akkor is meg kell tenni, ha az adott időszakban bányajáradék fizetési kötelezettség nem keletkezett.

(4) *  A bányavállalkozó, az engedélyes és az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható és ellenőrizhető az adott időszakra bevallott bányajáradék meghatározásának pontossága és megfizetésének megtörténte.

(4a) *  A bányavállalkozó esetében a nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének meghatározására vonatkozó belső szabályzatot,

b) szilárd ásványi nyersanyagok esetén

ba) az ásványi nyersanyag tárgyévi mennyiségi változását bemutató, – hites bányamérő által ellenjegyzett – geodéziai felmérésen alapuló alapadatokat és számításokat, valamint az ásványvagyon mennyiségének változásait tartalmazó művelési térképet,

bb) az ércek fémtartalmának vizsgálati jegyzőkönyveit, és

c) mérőműszeres mennyiség meghatározásnál a mérési eljárás és a mérő laboratórium akkreditálását igazoló bizonylatot.

(4b) *  Az engedélyes, valamint az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy esetében a nyilvántartásnak tartalmaznia kell * 

a) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét és ennek meghatározási módját, alapadatait,

b) az ásványi nyersanyag e rendelet 1. melléklete szerinti besorolásának igazolását,

c) a bányajáradék kiszámításának módját és befizetésének bizonylatait,

d) mérőműszeres anyagmennyiség-meghatározásnál a mérési eljárás és a mérő laboratórium akkreditálását igazoló bizonylatot.

(5) *  A bányavállalkozó, az engedélyes és az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy köteles az (1) és a (4) bekezdésben meghatározott nyilvántartást és bizonylatokat 5 évig megőrizni.

(6) *  A bányavállalkozó a bányajáradék önbevallással egyidejűleg köteles a bányafelügyeletnek megküldeni a szénhidrogénre vonatkozó fajlagos érték meghatározását alátámasztó számítási anyagokat.

8/A. § *  (1) A bányajáradék önbevallás tartalmazza:

a) *  a bányavállalkozó, az engedélyes, valamint az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy nevét, címét és bányafelügyeleti azonosító számát,

b) a bányatelket megállapító határozatban vagy a kitermelési műszaki üzemi tervben, vagy a hatósági engedélyben meghatározott kitermelőhely megnevezését,

c) az ásványi nyersanyag, vagy a geotermikus energia 1. mellékletben meghatározott csoport és alcsoport szerinti megnevezését,

d) az ásványi nyersanyag, vagy a geotermikus energia 1. melléklet szerinti kódját,

e) a bevallási időszakot,

f) *  a kitermelt vagy kinyert mennyiséget az 1. melléklet szerinti mértékegységben,

g) az 1. melléklet szerinti vagy az ott szereplő képlettel kiszámolt fajlagos értéket,

h) *  a 2. melléklet 1.1. pontja szerinti képlettel megállapított bányajáradék vetítési alapját,

i) a bányajáradék százalékos mértékét,

j) *  a 2. melléklet 1.2. pontja szerinti képlettel megállapított bányajáradék értékét,

k) *  a bányavállalkozó, az engedélyes vagy az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy pénzforgalmi jelzőszámát,

l) *  a bányavállalkozó, az engedélyes vagy az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy aláírását és bélyegzőlenyomatát, valamint

m) *  bányavállalkozó esetén a hatályos műszaki üzemi terv ügyiratszámát, engedélyes vagy az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy esetén az engedély ügyiratszámát.

(2) A szilárd ásványi nyersanyagra vonatkozó bányajáradék esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az önbevallás tartalmazza:

a) a bányászati mód kódját,

b) ércek esetében a kitermelt érc mennyiségét tonnában, a perkoláció során kitermelt folyadék mennyiségét m3-ben, az érc fémtartalmát g/t-ban, valamint a folyadék fémtartalmát g/m3-ben.

(3) Felszín alatti vízkitermelés esetében a geotermikus energiára vonatkozó bányajáradék esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az önbevallás tartalmazza:

a) az energiahordozó térfogatát m3-ben,

b) a kútfejen mért hőmérsékletet °C-ban,

c) a hőcserélő kimenetén mért hőmérsékletet °C-ban,

d) a 2. melléklet 2.1. pontja szerinti képlettel megállapított t/2 °C értéket, és

e) a 2. melléklet 2.2. pontja szerinti képlettel megállapított kinyert energia mennyiségét GJ-ban.

(4) *  Ha a geotermikus energia kinyerése termálvíztől eltérő geotermikus energiahordozóval (a továbbiakban: hőközvetítő anyag) történik, az (1) és a (3) bekezdésben foglaltakon kívül az önbevallás tartalmazza a hőközvetítő anyag fajhőjét GJ/m3 °C-ban kifejezve.

(5) *  A Bt. 30. § (3) bekezdése alapján a kitermelés szüneteltetése idejére, a kiesett bányajáradék pótlására fizetendő díjra vonatkozó önbevallás az (1) bekezdés a)–e) és j)–m) pontja, valamint a (2) bekezdés a) pontja szerinti adatokat tartalmazza.

Az ásványi nyersanyagok megnevezése és meghatározása * 

8/B. § *  Az ásványi nyersanyagok megnevezését és meghatározását az 1. melléklet tartalmazza.

Záró rendelkezések

9. § (1) *  Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) *  Ezt a rendeletet az alkalmazás tapasztalatai, az ásványi nyersanyagok értékének módosítási igénye, valamint a környezet védelmével és a természeti erőforrások fenntartható használatával kapcsolatos szempontok alapján legalább kétévenként felül kell vizsgálni.

(3) * 

10. § *  Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet hatályba lépését megelőzően meghatározott és nyilvántartott ásványi nyersanyagok e rendelet szerinti kódszámoknak, valamint csoportoknak és alcsoportoknak való megfeleltetését az 1. melléklet I oszlopa tartalmazza.

11. § *  E rendeletnek az egyes bányászati tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2024. (VI. 28.) Korm. rendelettel módosított rendelkezéseit első alkalommal

a) havi bányajáradék bevallás esetén a 2024. július hónapra vonatkozó,

b) negyedéves bányajáradék bevallás esetén a 2024. harmadik negyedévre vonatkozó

bányajáradék bevallás során kell alkalmazni.

1. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez * 

Az ásványi nyersanyagok és geotermikus energia fajlagos értéke

A B C D E F G H I
1 Főcsoport Csoport Alcsoport




2. * 

Megnevezése és a főcsoporthoz tartozó típusos kőzet, egyéb anyag vagy energia általános földtani leírása




Megnevezése



A csoporthoz tartozó típusos kőzet, egyéb anyag vagy energia általános földtani leírása




Megnevezése




Az alcsoporthoz tartozó típusos kőzet általános földtani leírása




Kód




A nyersanyag fajlagos értéke




Mérték-
egység
A 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően bevallott ásványi nyersanyag kódszáma és megnevezése
3

Olyan mélységi magmás (intruzív)
1. Tömb gránit Azon gránit nyersanyag, amely ép, tömör legalább 40%-ban 0,25 m3-nél nagyobb tömbökben fejthető. 1011 6 620 Ft/m3
4 kőzet amelynek SiO2 tartalma 70% körüli, (± 10%) kőzetalkotó 2. Gránit A gránit csoport leírásánál szereplő leírással azonos. 1012 5 420 Ft/m3 5100 Gránit
5
1. Gránit
ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: K-földpát, kvarc, Na-Ca-plagioklász, biotit, esetleg amfiból és/vagy rombos piroxén. Szövete 3. Gránit murva Azon gránit nyersanyag, amely tektonikus vagy exogén folyamatok eredményeképpen 25 cm alatti méretbe felaprózódott. 1013 1 200 Ft/m3 5100 Mállott gránit
6 1. Mélységi magmás (intruzív) kőzetek.
A magma felszín
durvaszemcsés, holokristályos, ekvigranuláris. 4. Gránit aplit A gránitban jelentkező nagy földpát (Ortoklász+plagioklász min. 50%, ill. K2O+Na2O min. 5,5%) és kvarc tartalmú telér kőzet. 1014 10 800 Ft/m3



7
alatti, több km mélységben történő
megszilárdulásával létrejött kőzetek.



2. Diorit
Olyan mélységi magmás (intruzív) kőzet amelynek SiO2 tartalma 60% körüli, (± 10%) kőzetalkotó ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: Ca-Na-plagioklász, amfiból, és/vagy piroxén, esetleg kvarc. Szövete durvaszemcsés, holokristályos, ekvigranuláris.


1020



5 420



Ft/m3



8



3. Gabbró
Olyan mélységi magmás (intruzív) kőzet amelynek SiO2 tartalma 50% körüli, (± 10%) kőzetalkotó ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: olivin, piroxén és/vagy amfiból Ca-plagioklász. Szövete durvaszemcsés, holokristályos, ekvigranuláris.


1030



8 420



Ft/m3



9



1. Riolit
Azon kiömlési (vulkáni) kőzet, amelynek SiO2 tartalma 70% körüli, (± 10%) kőzetalkotó ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: kvarc, K-földpát, Na-Ca-plagioklász, biotit, kőzetüveg. Szövete finomszemcsés, porfíros.


1110



720



Ft/m3



5700 Riolit



10
2. Kiömlési (vulkáni) és Szubvulkáni kőzetek.
Kiömlési (vulkáni) kőzetek: A folyékony lávából a



2. Dácit
Azon kiömlési (vulkáni) kőzet, amelynek SiO2 tartalma 70–60% közötti, kőzetalkotó ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: Na-Ca-plagioklász, biotit, amfiból, kvarc, kőzetüveg. Szövete finomszemcsés, porfíros.


1120



3 000



Ft/m3



5300 Dácit




11
felszínen (vagy annak közelében) megszilárdult magmás kőzetek.
Szubvulkáni kőzetek: A felszín alatt nagyobb mélységben megszilárdult




3. Fonolit
Azon kiömlési (vulkáni) kőzet, amelynek SiO2 tartalma 60% körüli, (± 10%) kőzetalkotó ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben:
K-földpát, Na-Ca-plagioklász, alkáli piroxén, biotit, nefelin vagy leucit, analcim, esetleg alkáli amfiból, kőzetüveg. Szövete finomszemcsés, porfíros.




1130




6 600




Ft/m3


12
kőzetek. Ezek durvább szemcsések, mint a vulkáni kőzetek, de kőzetnevük

4. Andezit
Azon kiömlési (vulkáni) kőzet, amelynek SiO2 tartalma 60% körüli, (± 10%) kőzetalkotó ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: Ca-Na-plagioklász, piroxén, amfiból,

1. Pados andezit
Azon andezit nyersanyag, amelynek tömegének legalább 70%-a kihűlési felületekkel határolt 10–20 cm nagyságú lemezekből épül fel.

1141


2 050


Ft/m3


5600 Pados andezit
13 ugyanaz, mint a megfelelő vulkáni esetleg biotit, kőzetüveg. Szövete finomszemcsés, porfíros. 2. Andezit Az andezit csoport leírásánál szereplő leírással azonos. 1142 1 800 Ft/m3 5600 Andezit



14
kőzeté.


5. Bazalt
Azon kiömlési (vulkáni) kőzet, amelynek SiO2 tartalma 50% körüli, (± 10%) kőzetalkotó ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: olivin, piroxén, Ca-plagioklász, amfiból, esetleg kőzetüveg. Szövete finomszemcsés, porfíros.


1150



3 000



Ft/m3


5500 Bazalt
5200 Diabáz
15 1. Riolittufa (tufit) A riolittufa csoport leírásával megegyezik. 1211 920 Ft/m3 5900 Riolittufa
16 3. Piroklasztikumok 2. Kálitufa Káliumtartalmú riolittufa. K2O tartalom minimum 5%. 1212 4 000 Ft/m3 7000 Kálitufa
17 (tufa és tufit).
A vulkanizmus során keletkezett
1. Riolittufa
(-tufit)
Riolit vulkanizmus során keletkezett tufa, illetve tufit kőzet. Kemizmusa a riolitéval azonos. 3. Horzsakőtufa, (pumicit) Vulkáni gőzök és gázok expanziója által keletkezett magas horzsakő törmelék tartalmú riolittufa. 1213 3 700 Ft/m3 5900 Horzsakőtufa (pumicit)


18
kőzet, amelyben a vulkáni törmelékszemcsék (éles ásvány-, kőzetüveg vagy


4. Zeolitos riolittufa I.
Savanyú vulkánitokból hidrolites bomlás révén keletkezett zeolit ásványokat tartalmazó kőzet, amelynek zeolit tartalma eléri vagy meghaladja a 60%-ot.

1214


4 800


Ft/m3


19
kőzettörmelékek), horzsakövek, üveges, gyakran
agyag-
ásványosodott.

5. Zeolitos riolittufa II.
Savanyú vulkánitokból hidrolites bomlás révén keletkezett zeolit ásványokat tartalmazó kőzet, amelynek zeolit tartalma 40–60% között van.

1215


3 700


Ft/m3

5900 Zeolitos riolittufa


20
Alapanyaga porózus szerkezetű. A poranyag szárazföldi lerakódásával
6. Zeolitos riolittufa III.
Savanyú vulkánitokból hidrolites bomlás révén keletkezett zeolit ásványokat tartalmazó kőzet, amelynek zeolit tartalma 20–40% között van.

1216


2 500


Ft/m3

21
keletkezik.
Ha a lerakódás vízben történik, a
2. Dácittufa
(-tufit)
Dácit vulkanizmus során keletkezett tufa, illetve tufit kőzet. Kemizmusa a dácitéval azonos.
1220

7 500

Ft/m3

4900 Dácittufa
22 kőzetet tufitnak nevezzük. 3. Andezittufa (-tufit) Andezit vulkanizmus során keletkezett tufa, illetve tufit kőzet. Kemizmusa az andezitéval azonos.
1230

7 500

Ft/m3

23
4. Bazalttufa
(-tufit)
Bazalt vulkanizmus során keletkezett tufa, illetve tufit kőzet. Kemizmusa a bazalttéval azonos.
1240

1 800

Ft/m3

5400 Bazalttufa



24





4. Egyéb magmás-és utómagmás folyamatokkal






1. Perlit
Azon nyersanyag, amelynek SiO2 tartalma 60–80% közötti, kötött víz tartalma 2%-nál nagyobb. Kőzetalkotó ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: kőzetüveg (obszidián, horzsakő, szurokkő), kvarc, K-földpát, Na-Ca-plagioklász, biotit. Szövete üveges.


1. Duzzasztható perlit
Azon perlit tartalmú nyersanyag, amely legalább 50%-ban tartalmaz duzzasztható (hő hatására, kristályvizének elvesztésével térfogatának többszörösére duzzad) perlit nyersanyagot. Duzzasztás hatására a halmazsűrűség
40–120 g/l.



1311



3 000



Ft/m3



7200 Perlit



25
létrejött kőzetek
A perlit egy sajátos környezetben – felszín közeli-szubvulkáni, képződő riolitos kémizmusú kőzet, melyet a magas kötött víztartalma, és az abból adódó jellegzetes szövete különíti el a riolittól. 2. Perlit tartalmú vulkáni anyag Azon perlit tartalmú nyersanyag, amely csekély mennyiségű duzzasztható perlitet tartalmaz, az anyag zöme riolit és riolit tufából áll. Duzzasztás hatására a halmazsűrűség 120–400 g/l.


1312



1 800



Ft/m3

26

1. Bentonit
Azon agyag nyersanyag, mely összetételében az agyagásvány tartalom >50% montmorillonit.
1411

7 700

Ft/m3
4100 Bentonitos agyag

27

2. Bentonitos agyag
Azon agyag nyersanyag, mely összetételében az agyagásvány tartalom >30%-a montmorillonit.
1412

6 000

Ft/m3



28




5. Törmelékes üledékes kőzetek Kiindulási anyaguk
Zömében – legalább 50%-ban 20 mikronnál kisebb szemcseméretű üledék, amely uralkodóan – legalább 60%-ban – agyagásványok (illit, montmorillonit, kaolinit stb.) alkotják. Az agyagásvány jellege meghatározza a nyersanyag


3. Kaolin
Azon nemes agyag mely összetételében az agyagásvány tartalom legalább 75%-a kaolin, (A12O3 min. 30%) Fe2O3 max. 1,0%, K2O max. 2,5%, SO3 max. 1,5%, iszapolási maradék a 0,063 mm-es szitán max. 10%.


1413



37 500



Ft/m3



4100 Kaolinos agyag


29
fizikai mállással keletkezett kőzettörmelék.


1. Agyag
tulajdonságait. Képződése lehet üledékes (amikor a mállással képződött agyagásványok lepusztulásával, szállításával,
4. Kaolinos agyag
Azon agyag nyersanyag (tűzállóagyag), mely összetételében az agyagásvány tartalom >60%-a kaolinit.

1414


5 600


Ft/m3

4100 Tűz- és saválló agyag

30

leülepedésével keletkezik) és lehet hidrotermális vagy egyéb folyamatokhoz kötötten (amikor 5. Illites agyag Azon agyag nyersanyag, mely összetételében az agyagásvány tartalom >60%-a kaolinit-illit.
1415

21 400

Ft/m3

4100 Illites agag


31
kőzetlebontással, többnyire tufákból képződik, a kőzetalkotó ásványok és a kőzetüveg agyagásványosodásával).
6. Keramzit-agyag Azon agyag nyersanyag, amelynek kevert agyagásvány tartalma Fe2O3 és szerves anyag tartalma révén hő hatására duzzad, és ezáltal porózussá alakul (keramzit).

1416


7 200


Ft/m3


32


7. Festékföld agyag
Azon agyag nyersanyag, amelynek kevert agyagásvány tartalma, jó fedőképessége és különböző fémoxid (Fe, Mn.) tartalma révén egyöntetű, jól definiálható színe van.

1417


1 200


Ft/m3






33






8. Képlékeny agyag – I
Azon agyag nyersanyag, amelynek kevert agyagásvány tartalma révén képlékeny, formázható és kedvező hajlítószilárdsági tulajdonságokkal bírnak. Égetéskor csekély zsugorodással hézagosan vagy tömören égnek ki. Összetételében és fizikai tulajdonságában: finom elosztású kalcit max. 10%, szabadkvarc max. 25%, 10 μm alatti szemcse min. 50%, +0,2 mm szemcse tartalom max. 0,5%, +0,2 mm mész konkréció max. 0,5%.





1418






3 000






Ft/m3






34





9. Képlékeny agyag – II
Azon agyag nyersanyag, amelynek kevert agyagásvány tartalma révén képlékeny, formázható és kedvező hajlítószilárdsági tulajdonságokkal bírnak. Égetéskor csekély zsugorodással és hézagosan vagy tömören égnek ki. Összetételében és fizikai tulajdonságában: finom elosztású kalcit max. 30%, szabadkvarc max. 35%, 10 μm alatti szemcse min. 30%, +0,2 mm szemcse tartalom max. 1%, +0,2 mm mész konkréció max. 1%.





1419






1 300






Ft/m3





4100 Agyag, képlékeny agyag


35



Zömében – legalább 60%-ban 0,06–0,002 mm méretű törmelékszemcsékből álló üledék, függetlenül kőzettani összetételétől

1. Gyógyiszap
Gyógyászati célra alkalmas képlékeny iszap függetlenül a származási helytől és a kitermelési módszertől.

1421


22 500


Ft/m3


4100 Gyógyiszap


36


2. Kőzetliszt, iszap
és osztályozottságától. A törmelékszemcsék anyaga kvarc, csillám, agyagásvány, alárendelten egyéb kőzetalkotó ásvány. A kőzetliszt száraz, széteső. Az iszap folyós, vízzel telített kőzetliszt.

2. Kőzetliszt, kőzetiszap
A kőzetliszt, iszap csoport leírásánál szereplő leírással azonos.

1422


870


Ft/m3
37 3. Aleurolit (iszapkő) Cementált, kötött kőzetliszt méretű szemcsékből álló kőzet. 1430 870 Ft/m3


38


4. Lösz
Uralkodóan 0,05–0,02 mm méretű, szél által szállított, gyengén kötött törmelékszemcsékből álló üledékes kőzet. A gyenge kötést meszes anyag biztosítja.

1440


870


Ft/m3



39





5. Homok
Legalább 65%-ban 4,0–0,06 mm méretű, törmelékszemcsékből álló üledék, függetlenül kőzettani összetételüktől és osztályozottságuktól. A törmelékszemcsék anyaga legnagyobbrészt kvarc, kvarcit, lídit,


1. Nemes homok
Azon homok nyersanyag, amelynek SiO2 tartalma >90%, Fe2O3 + TiO2 tartalma <2,5%, CaCO3 tartalma <1,5%, és szemszerkezetének >70%-a 1,0–0,06 mm között van. A szemcsék anyaga zömében kvarc és kvarcit, (kvarchomok).


1451



2 300



Ft/m3



4200 Kvarchomok

40
kevesebb csillám és földpát.
2. Földpátos homok Azon földpát tartalmú homok nyersanyag, amely legalább 20% földpátot tartalmaz. 1452 9 600 Ft/m3
41 3. Homok A homok csoport leírásánál szereplő leírással azonos. 1453 870 Ft/m3 4200 Homok




42



6. Kavics
Zömében lekerekített durva-finom törmelékszemcsékből álló üledék, függetlenül kőzettani összetételüktől és osztályozottságától. A törmelékszemcsék anyaga legnagyobbrészt kvarc és metamorf kőzet. Szemszerkezetének legalább 60%-a 4,0 mm-nél nagyobb átmérőjű.



1460




1 050




Ft/m3




4300 Kavics


43


1. Homokos kavics
Azon kevert kavics és homok nyersanyag, amelynek szemszerkezetének legalább 30%-a 0,06–4,0 mm és legalább 50%-a 4,0 mm-nél nagyobb átmérőjű.

1471


1 150


Ft/m3



44



7. Átmeneti törmelékes nyersanyagok
Agyag- homok- és kavics méretű törmelékes szemcsékből álló laza üledékes kőzet. A szemcsék anyaga elsősorban kvarc, kvarcit csillám, metamorf kőzettörmelék. Az agyagfrakció elsődlegesen illit és montmorillonitból áll, alárendelten kaolin.


2. Kavicsos homok
Azon kevert kavics és homok nyersanyag, amelynek szemszerkezetének legalább 30%-a 4,0 mm-nél nagyobb és a 0,06–4,0 mm tartomány részaránya legalább 50%.


1472



1 150



Ft/m3

45

3. Agyagos törmelék
Azon kevert törmelékes szemcsékből álló nyersanyag, amelyben 0,06 mm alatti szemcsék aránya meghaladja a 30%-ot.
1473

700

Ft/m3



46
1. Tömbös homokkő-
konglomerátum
Azon homokkő-konglomerátum nyersanyag, amely függetlenül a szemcsék és a kötőanyag milyenségétől legalább 40%-ban, legalább 0,25 m3 méretű tovább feldolgozásra alkalmas tömbökben fejthető.


1481



7 800



Ft/m3


4400 Tömbös homokkő
47

A homok és/vagy kavics méretű
2. Kova kötésű homokkő-
konglomerátum
Azon homokkő-konglomerátum nyersanyag, amelynek kötőanyaga >60%-ban kova. 1482 8 300 Ft/m3 4400 Kvarchomokkő
48 8. Homokkő-
konglo-
merátum
szemcsék összecementálódásával keletkezik. A cementáló anyag leggyakrabban mész, limonit vagy kova, ritkábban agyag. 3. Karbonát kötésű homokkő-
konglomerátum
Azon homokkő-konglomerátum nyersanyag, amelynek kötőanyaga >60%-ban karbonát. 1483 6 600 Ft/m3




49



4. Kaolinos homokkő-
konglomerátum
A homok és kavics méretű szemcsék laza összecementálódásából álló nyersanyag, amelyben a kötőanyagban több-kevesebb (általában 10–20%) agyag (kaolin) található. A szemcsék anyaga általában kvarc-, kvarcit-metamorf kőzet. A homokkő szemcseösszetétele legalább 60%-ban homok méretű.



1484




2 300




Ft/m3




4400 Kaolinos homokkő
50 5. Homokkő-
konglomerátum
Az előző (1–3) alcsoportokba nem sorolható homokkő-konglomerátum 1485 5 000 Ft/m3




51
6. Vegyi és/illetve biogén üledékes kőzetek. Anyaguk nagyrészt kémiai kicsapódással vagy biokémiai folyamatokkal jön létre.

1. Édesvízi mészkő (travertino)
Forrásból vagy tavakból kivált mészkő (CaCO3), lyukacsos-porózus szerkezetű, közepes keménységű, gyakran növényi struktúrák őrződnek meg benne. Kalcium-karbonát tartalma legalább 75%, oldási maradék legfeljebb 10%. Könnyen faragható, vágható.


1510



7 200



Ft/m3



52



2. Durva
mészkő/puha
mészkő
Sekélytengeri lerakódású, meszes molluszka héjak törmelékéből álló, gyakran teljes ősmaradványokat is tartalmazó, porózus, alacsony keménységű mészkő. Kalciumkarbonát tartalma legalább 80%, oldási maradék tartalma legfeljebb 10%. Könnyen faragható, vágható.



1520




1 900




Ft/m3



4500 Puha (mállott) mészkő


53



Tengeri lerakódású mésziszap átkristályosodásával keletkezett,
1. Tömb kristályos mészkő Azon tömött, kristályos mészkő nyersanyag, amely gyakran pados, legalább 40%-ban, legalább 0,25 m3 méretű tovább feldolgozásra alkalmas tömbökben fejthető.

1531


7 100


Ft/m3

4500 Vastagpados mészkő



54


3. Tömött, kristályos mészkő
mikrokristályos kalcitból álló, tömött szövetű, gyakran vastagpados elválású, szilánkos törésű kőzet. Esetenként ősmaradványokkal. Kalciumkarbonát tartalma legalább 80%, oldási maradék tartalma legfeljebb 15%.

2. Minőségi kristályos mészkő
Azon tömött, kristályos mészkő nyersanyag, amely fehér, sárgásfehér színű, kalciumkarbonát tartalma legalább 95%, magnéziumkarbonát tartalma maximum 1%, különböző fémoxidok tartalma legfeljebb 1%, és oldási maradéka max. 0,5%.


1532



5 500



Ft/m3


55
3. Kristályos mészkő Azon tömött, kristályos mészkő nyersanyag, amelynek kalcium-karbonát tartalma legalább 80%, magnézium-karbonát tartalma maximum 5%, és oldási maradéka maximum 15%.

1533


1 200


Ft/m3


4500 Tömör mészkő



56




Mésziszapból való tengeri lerakódású, vagy mészkőből Ca-Mg helyettesítéssel keletkezett üledékes kőzet. Magnézium-karbonát
1. Minőségi dolomit Azon dolomit nyersanyag, amely darabos, néha pados elválású, sárgásfehér színű, magnézium-karbonát tartalma 36–46%, kalcium-karbonát tartalma 52–60%, különböző fémoxidok tartalma legfeljebb 2%, és oldási maradéka max. 3%.


1541



2 200



Ft/m3



4600 Minőségi dolomit


57
4. Dolomit mennyisége 25–46%, kalcium-karbonát mennyisége 54–75%, mikrokristályos dolomit ásványból, alárendelten kalcitból álló, tömött szövetű kőzet, esetenként ősmaradványokkal,

2. Porlódó dolomit
Azon dolomit nyersanyag, amely természetes aprózódása és porlódása révén legalább 80%-ban 4 mm-nél kisebb törmelékszemcsékből áll.

1542


1 400


Ft/m3


4600 Porló dolomit


58
kőbelekkel. Gyakran darabos, néha pados elválású.

3. Dolomit
Azon dolomit nyersanyag, amely darabos, néha pados elválású, sárgás-fehér színű, magnézium-karbonát tartalma 25–46%, kalcium-karbonát tartalma 54–75%.

1543


1 600


Ft/m3


4600 Dolomit


59


5. Mangán-
karbonát
Tengeri képződésű karbonátos kőzet, amelynek mangánkarbonát tartalma eléri vagy meghaladja a 60%-ot. Fő ásványa a rodokrozit. Glaukonit-szeladonitból álló sávok tagolják.


1550



46 000


Ft/m3


8500 Karbonátos mangánérc

60


Tengeri vagy tavi lerakódású,
1. Leveles márga Azon márga nyersanyag, amely vastagpados, tömött, burkoló-, illetve falazókő gyártására alkalmas. 1561 7 800 Ft/m3 4700 Leveles márga
61 6. Márga agyagásványokból és kalcit elegyéből álló, finomszemcsés kőzet. Ha az agyagásványok mennyisége 2. Mészmárga Azon márga nyersanyag, amely CaCO3 tartalma 60–80%, illetve oldási maradéka 20–40%. 1562 3 400 Ft/m3
62 jelentősebb, a kőzet agyagmárga, ha a kalcité, mészmárga.
3. Márga Azon márga nyersanyag, amely CaCO3 tartalma 40–60%, illetve oldási maradéka 40–60%. 1563 2 400 Ft/m3 4700 Márga
63 4. Agyagmárga Azon márga nyersanyag, amely CaCO3 tartalma 20–60%, illetve oldási maradéka 40–60%. 1564 1 000 Ft/m3
64 Nagy SiO2 tartalmú kőzet, mely lehet hidrotermális, metamorf vagy üledékes (vegyi, illetve biogén) keletkezésű. A nyersanyaggá való felhasználásuk azonossága miatt, ide
1. Kovaföld (diatomit)
Tengeri vagy tavi lerakódású, diatoma algák kovavázainak felhalmozódásával keletkezett, finomszemcsés, kis térfogatsúlyú, mikroporózus kőzet. 1571 6 900 Ft/m3 5800 Kovaföld




65



7. Kvarcit és kovaüledék
soroljuk a hidrotermális, metamorf és üledékes keletkezésű kovákat is.

2. Kvarcit-
hidrokvarcit,
radiolarit
Magas – legalább 80% – SiO2 tartalmú, tömeges megjelenésű kőzet. Ha a kicsapódás mocsári környezetben történt, limnokvarcitnak nevezzük, ekkor általában rétegzettséget mutat. Radiolarit tengeri szerves kovaállatok vázából képződött tömör kovakőzet.



1572




5 400




Ft/m3




5800 Kvarcit


66
A tőzeg, lápos területeken, edényes növények oxigénszegény körülmények közötti bomlással felhalmozódásával és
1. Tőzeg
Azon tőzeg nyersanyag, amelynek az abszolút száraz anyagra számított szervesanyag tartalma 14 súly %-nál nagyobb.
1611

1 500

Ft/m3

1300 Tőzeg-lápföld – láp
67 konzerválódásával keletkező, magas 2. Lápföld Legalább 30% iszap tartalmú tőzeg. 1612 1 000 Ft/m3







68






7. Szerves-anyag tartalmú kőzetek
Összetételükben a növényi eredetű anyag meghatározó.




1. Tőzeg, lápföld, lápimész
szervesanyag-tartalmú kőzet, amelyben még jól láthatók a növényi részek. A nyersanyag teleptani és fizikai jellegéből adódóan max. 40% vizet tartalmaz. Az érett tőzegben a növényi maradványok szabad szemmel csak elvétve ismerhetők fel. Nedvesen kenődő, kiszáradva rögösen esik szét. A rostos tőzeg 50 súly %-át 20 mm-nél hosszabb növényi rostok alkotják. A vegyes tőzeg a rostos és az érett tőzeg keveréke. A lápföld iszappal keveredett tőzeg. Ha az iszap mésztartalmú, lápimésznek nevezzük.






3. Lápimész







Meszes lápföld.







1613







800







Ft/m3



69



2. Alginit
Vulkáni krátertavakban keletkezett, szervesvázú fosszilis algából és magasabb rendű növényi pollenből erősen bentonitosodott, mállott bazalttufából és meszes anyagból álló, magas szerves anyag tartalmú kőzet.


1620



3 400



Ft/m3



7100 Alginit



70



1. Szerpentinit
Bázisos magmás kőzetek kisfokú metamorfózisával keletkező metamorf kőzet. Kőzetalkotó ásvány: szerpentin (lizardit, krizotil. antigorit) mellett kevesebb klorit. Előfordulnak karbonátok, talk és ércásványok. Foliáció nem jellemző.


1710



5 400



Ft/m3



71
8. Metamorf kőzetek
Nyomás és hő hatására átalakult közetek.



2. Talkpala
Olyan talk /Mg3(Si4O10(OH)2/ ásvány tartalmú nyersanyag, amelynek a talk tartalma eléri vagy meghaladja a 60%-ot. Képződésére nézve: kontakt, tektonikus metamorfit.

1720


12 000


Ft/m3


72


3. Agyagpala
Agyag igen kisfokú metamorfózisával keletkező metamorf kőzet. Kőzetalkotó ásvány: illit. Foliáció jellemző, finomszemcsés, vékonylemezes-leveles, palás.

1730


10 000


Ft/m3



73



4. Fillit
Finom-közepes szemcsés, csillogó, az irányított filloszilikátok párhuzamos rendezettségéből adódó, jól meghatározott palásságot mutató kisfokú metamorf kőzet. Kőzetalkotó ásványok: kvarc, muszkovit (szericit), klorit, albit.


1740



12 000



Ft/m3

74

5. Zöldpala
Zöld színű palás kőzet, melynek színét aktinolit, klorit, epidot adja. Jellegzetes ásványai még az albit, zoizit, esetleg kvarc.
1750

5 500

Ft/m3

6000 Zöldpala



75



6. Csillámpala
Agyag közepes fokú metamorfózisával keletkező metamorf kőzet. Kőzetalkotó ásvány: csillám, kvarc, plagioklász, andaluzit, gránát. Foliáció jellemző, csillámos fényű, durvaszemcsés, durvapalás.


1760



8 000



Ft/m3



76



7. Gneisz
Magmás vagy üledékes kőzetek nagyfokú metamorfózisával keletkező metamorf kőzet. Kőzetalkotó ásvány: kvarc, plagioklász, csillám, sillimanit, káliföldpát, gránát. Foliáció nem mindig jellemző, durvaszemcsés.


1770



850



Ft/m3



6200 Gneisz


77


1. Oxidos,
Olyan mangánérc, amelyben a Mn tartalmú ásványok több mint 60%-a oxidos formában vannak jelen, és
Olyan érc, amelyben a mangán és dúsítható mosással a Mn tartalom dúsítható. 1811 n
1. Mangánérc kísérő elemeinek ásványai dúsulnak mangánérc Fő ásványai: pirolúzit, pszilomelán, E = Σ i*Ci
9. Ércek
A földkéregben
fel. Az ércből valamilyen kémiai, kohászati eljárással elsősorban manganit. i=1


78
feldúsult olyan ásványtársulások, amelyekből – egy fizikai dúsítást követően – mangán, de a mangán kinyerésével egyidőben további fémek előállítására is lehetőség nyílik.
2. Oxidos, nem
dúsítható
mangánérc
Olyan mangánérc, amelyben a Mn tartalmú ásványok több mint 60%-a oxidos formában vannak jelen, és mosással a Mn tartalom nem dúsítható.

1812
ahol:
E= az érc – bányajáradék
szempontjából
figyelembevett – értéke (Ft/t., ill. Ft/m3.)

79
valamilyen kémiai, kohászati eljárással, illetve perkolációval fém, fémek vagy
1. Pát vasérc
Olyan vasérc, amelyben az Fe tartalmú ásványok több mint 80%-a karbonátos (sziderit) formában vannak jelen. 1821 Ci= a bevallási időszakban kitermelt érc, illetve a perkoláció során kitermelt folyadék

80
fémtartalmú vegyületek állíthatók elő. Az adott ércből – Olyan érc, amelyben a vas és kísérő elemeinek ásványai dúsulnak fel. Az ércből valamilyen kémiai, kohászati eljárással elsősorban vas, de a vasérc
2. Szilikátos pát vasérc
Olyan karbonátos vasérc, amelyben az Fe tartalmú ásványok legalább 40%-a szilikát és oxid formában vannak jelen. 1822 „i” fém átlag tartalma (g/t., ill. g/m3)
i = a bányajáradék bevallás tárgyát képező
Ft/t, ill. Ft/m3
81 genetikájából és így összetételéből feldolgozásával egy időben további fémek előállítására is lehetőség 3. Pirites homok Olyan vasérc, amelyben az Fe több mint 80%-a pirit formában van jelen. 1823 fém
n = az ércben,

82
adódóan – elsődlegesen bizonyos fém(ek) 2. Vasérc nyílik. Oxidos vasércek: hematit, limonit, goethit, magnetit. Karbonátos vasércek: sziderit, 4. Titántartalmú vasérc Olyan vasérc, melyben az Fe mellett Ti és V ásványok találhatók (Wherlit).
1824
illetve a perkolációs oldatban jelenlévő bányajáradék-köteles

83
állítható(k) elő, de az adott fém(ek) kinyerésével ankerit. Szulfidos vasércek: pirit, markazit.

5. Barnavasérc
Olyan vasérc, melyben az Fe oxi-hidroxidos ásványok formájában van jelen.
1825
fémek összessége.
i – az i fém alábbiak szerinti fajlagos értéke


84
egyidőben lehetőség válhat további fémek kinyerésére.

6. Ankerit
Olyan vasérc, amelyben a CO3 tartalom magas, és a vas tartalmú ásványok több mint 80%-a karbonátos (sziderit) formában vannak jelen.

1826
Fe = 0,051 Ft/g
Hg= 11,8 Ft/g
Mn = 0,688 Ft/g
Mo = 7 Ft/g
U = 29,7 Ft/g

85


3. Rézérc

Olyan érc, amelyben a réz és kísérő elemeinek ásványai dúsulnak fel. Az ércből valamilyen kémiai, kohászati

1. Kalkopirites rézérc
Olyan rézérc, amelyben a Cu tartalmú ásványok több mint 80%-a kalkopirit és egyéb Cu szulfid formában vannak jelen.
1831
Zn = 0,44 Ft/g
Pb = 0,455 Ft/g
Cu= 1,835 Ft/g
Au = 11 847,55 Ft/g


86
eljárással elsősorban réz, de a rézérc feldolgozása során további fémek előállítására is lehetőség nyílik.
2. Enargitos rézérc
Olyan rézérc, amelyben a Cu tartalmú ásványok zömében több mint 60%-a enargit és egyéb komplex szulfid formában vannak jelen.

1832
Ag = 233,768 Ft/g
Rh=l 012 Ft/g
Ga= 110 Ft/g
Ti = 2,31 Ft/g




87


4. Polimetallikus érc
Olyan érc, amelyben cink, ólom és réz, valamint kísérő elemeinek ásványai dúsulnak fel. Az ércből valamilyen kémiai, kohászati eljárással elsősorban cink, ólom és réz, de az érc feldolgozásával egy időben további fémek előállítására is lehetőség nyílik.



1840
Ritkaföldfémek:
La =13,778 Ft/g
Ce = 17,778 Ft/g
Pr = 55,556 Ft/g
Nd = 62,222 Ft/g
Sm = 33,333 Ft/g
Gd = 55,556 Ft/g
Tb = 73,333 Ft/g




88



5. Nemesfémérc
Olyan érc, amelyben nemesfém (Au, Ag, Pt stb.) és kísérő elemeinek ásványai és terméselemei dúsulnak fel. Az ércből valamilyen kémiai, kohászati eljárással elsősorban nemesfém, de a nemesfémérc kinyerésével egy időben további fémek előállítására is lehetőség nyílik.



1850
Eu = 985,25 Ft/g
Er = 77,778 Ft/g
Dj = 600 Ft/g

Sc = 4 000 Ft/g
Y = 37,778 Ft/g




89




6. Radioaktív ércek, elemek
Olyan érc, amelyben urán és/vagy thorium és kísérő elemeinek ásványai dúsulnak fel. Az ércből valamilyen kémiai, kohászati eljárással elsősorban U, Th, vagy egyéb radioaktív elem, de az érc feldolgozásával egyidőben további –
elsősorban radioaktív és ritka elemek kinyerésével – fémek előállítására is lehetőség nyílik.




1860


90


7. Egyéb érc
A jellemző fém alkotórész alapján nevesített érc, beleértve a lantanidák és az aktinidák valamint kísérő elemeinek érceit függetlenül az érc ásványtani felépítésétől (szilikát, oxid, szulfid stb.) és genetikájától.

1870








91








8. Bauxit
Olyan üledékes kőzet, melyben az alumínium, vas-, és a titán-oxid, illetve -hidroxid ásványainak együttes mennyisége > 50% és ezen belül az alumíniumásványok vannak többségben. A bauxitjelleget a mennyiségi ásványos összetétel határozza meg. A bauxit alumínium ércként való meghatározása nem egyértelmű, és nem mindenhol elfogadott. Képződése olyan üledékképződési és diagenetikus folyamatok összessége, mely alumíniumban különösen dús üledékes kőzetek kialakulásához vezet, beleértve a mállás, a szállítás, a leülepedés és a bauxitosodás folyamatait is.







1880








21 400








Ft/m3








8100 Bauxit

92

1. Barit (BaSO4)
Olyan barit (BaSO4) ásvány tartalmú nyersanyag, amelynek barit tartalma eléri vagy meghaladja az 50%-ot. 1910 24 000 Ft/m3


93

2. Fluorit (CaF2)
Olyan fluorit (CaF2) tartalmú nyersanyag, amelynek fluorit ásvány tartalma eléri vagy meghaladja a 40%-ot.

1920


30 000


Ft/m3

94
10. Ipari ásványok
A keletkezésük helyétől, módjától és befogadó kőzettől

3. Gipsz (CaSO4x2H2O)
Olyan gipsz (CaSO4x2H2O) ásvány tartalmú nyersanyag, amelynek a gipsz tartalma eléri vagy meghaladja a 60%-ot.

1930


4 200


Ft/m3


4800 Gipsz

95
függetlenül olyan feldúsult ásványok, ásványtárulások, melyek fizikai
4. Anhidrit (CaSO4)
Olyan anhidrit (CaSO4) ásvány tartalmú nyersanyag, amelynek anhidrit tartalma eléri vagy meghaladja a 60%-ot.

1940


3 000


Ft/m3


96
eljárással a befogadó kőzetből kinyerhetők. 5. Gipsz tartalmú anhidrit – anhidrit tartalmú gipsz Olyan gipsz (CaSO4x2H2O) és anhidrit (CaSO4) ásvány tartalmú nyersanyag, amelyben a gipsz és anhidrit együttes tartalom eléri, vagy meghaladja a 60%-ot.

1950


2 000


Ft/m3

97

6. Timsók
Szulfátokban (linarit-alunit félék) gazdag, különböző mértékű kőzet-átalakulási termékek.
1960

5 000

Ft/m3

6900 Termálsó




98




1. Feketekőszén
Olyan közepes szénültségű kőszén – beleértve a kőszénhez adszorbtíve kötött metán (CH4) tartalmat is –, amelynek színe és karcolata fekete, szárazanyagra számított hamutartalma 50%-nál kisebb, vitrinitreflexió értéke 0,60%–2,00% közötti, elemi szén (karbon) tartalma 80–93%, égéshője 24,0 MJ/kg. (Qsdaf)



2010




12 000




Ft/m3




900 Feketeszén




99






11. Kőszenek
Növények levegőtől elzárt bomlásával, a betemetődést



2. Barnakőszén (szubbitumenes kőszén)
Olyan alacsony szénültségű kőszén – beleértve a kőszénhez adszorbtíve kötött metán (CH4) tartalmat is –, amelynek színe fekete vagy barna, karcolata barna. Szárazanyagra számított hamutartalma 50%-nál kisebb, vitrinitre flexió értéke 0,30–0,60% közötti, elemi szén (karbon) tartalma 65–80%, égéshője 16,0–24,0 MJ/kg. (Qsdaf)



2020




11 000




Ft/m3


900 Barnaszén a Borsodi és Nógrádi medence kőszenei kivételével





100 * 
követő hő és nyomás hatására keletkezett, éghető üledékes kőzet.




3. Lignit
Olyan alacsony szénültségű kőszén – beleértve a kőszénhez adszorbtíve kötött metán (CH4) tartalmat is –, amelynek színe világosbarnától a feketéig változhat a típustól függően, felismerhetők a növényi maradványok. Szárazanyagra számított hamutartalma (Ad) 50%-nál kisebb, elemi szén (karbon) tartalma (Ctd) 35–50%, összes nedvességtartalma (Wtl) kisebb, mint 35% és égéshője (Qsd) 14–16 MJ/kg.




2030





8 000





Ft/m3



900 Barnaszén a Borsodi és Nógrádi medence kőszenei





101





4. Lignit II. (ortho-lignit)
Olyan alacsony szénültségű kőszén – beleértve a kőszénhez adszorbtíve kötött metán (CH4) tartalmat is –, amelynek színe világosbarnától a feketéig változhat a típustól függően, felismerhetők a növényi maradványok. Szárazanyagra számított hamutartalma (Ad) 50%-nál kisebb, elemi szén (karbon) tartalma (Ctd) 35–50%, összes nedvességtartalma (Wtl) 35%-nál nagyobb és égéshője (Qsd) kisebb, mint 14,0 MJ/kg.




2040





5 400





Ft/m3





900 Lignit


















102


















1. Kőolaj







A szénhidrogéntelep kezdeti rétegnyomáson és hőmérsékleten folyékony halmazállapotú szénhidrogének. A szénhidrogének technikai normál állapoton (15 °C, 0,1 MPa) stabil (állandósított) cseppfolyós része. Általában sötétbarna, barnásfekete (zöld árnyalatú), folyékony vagy félszilárd halmazállapotú, víznél kisebb sűrűségű, viszonylag sok illó anyagot tartalmazó, főleg szénhidrogénekből álló elegy, amelyben a hidrogén és szénatomok molekulaszerkezete igen változatos. Általában található benne kén-, nitrogén- vagy oxigén vegyület, nyomelemek és némi víz. A kőolaj tartalmazhat gázt, folyékony vagy szilárd halmazállapotú összetevőket az olaj típusától (minőségétől), illetve a nyomás és hőmérsékleti körülményektől függően.


















2110
E = 119420 *k–K1*I
ahol
E= a kőolaj – bányajáradék szempontjából figyelembevett – értéke (Ft/t) k = P1 * 7,55 * d1 / P0 * 7,55 *d0
P1 = a Platt’s Oil Market Wire Brent (Dtd) bevallási időszak (hónap) napi árainak (USD/bbl) számtani átlaga
P0 = a Platt’s Oil Market Wire Brent (Dtd) 2007. december hónap napi árainak (USD/bbl) számtani átlaga
7,55= USD/bbl ár és az
USD/t ár viszonyszáma
d1 = az MNB
devizaárfolyamainak
bevallási időszakra (hónap) vonatkozó számtani átlaga Ft/USD
d0 = az MNB
devizaárfolyamainak 2007. december hónapra vonatkozó számtani átlaga Ft/USD
K1 = fajlagos előkészítési költség
10 000 Ft/t
I = korrekciós tényező
évenként az előző évi ipari – élelmiszer
nélküli – belföldi
értékesítés árindexével
növekszik. Az I értéke 2008. évben 1,06.


















Ft/t


















9010 Kőolaj
103 *  12. Szénhidrogén tartalmú nyersanyagok A kőolaj és a szénhidrogén-
földgáz.
Összefoglaló elnevezése: szénhidrogén.
2. Konvencionális eljárással termelhető szénhidrogén földgáz A szénhidrogéntelep kezdeti nyomásán és hőmérsékletén gáz- és cseppfolyós halmazállapotú, szénhidrogén alapú gázok elegyének technikai normál állapoton (15 °C. 0,1 MPa) gáz halmazállapotú része. Idetartozik a földgáz technikai normál állapoton folyékony (állandósított) része (kondenzátum, gazolin), amelyet átszámítással kell a kútfejen termelt gázmennyiségben szerepeltetni. Összetételében könnyű paraffin szénhidrogénekből (főleg CH4) álló, gyakran CO2-t és N2-t, esetleg H2S-t, és nemes gázokat tartalmazó gáz. A konvencionális eljárással termelt szénhidrogén földgáz másodlagos migráció révén kerül a felhalmozódás helyére, ahol a sűrűség szerint elkülönült szénhidrogének (földgáz, kőolaj) normál porozitású és permeabilitású rezervoár-kőzetekben helyezkednek el, és hagyományos technológiával kitermelhetők. A földgáz összetételében a nem éghető gázok aránya nem éri el a 30 térfogat %-ot. 2120 E = p × d – K2 × I
ahol
E = a szénhidrogén földgáz – bányajáradék szempontjából figyelembe vett – értéke (Ft/MWh)
p = a GTFTX00 szimbólumú Platts Dutch TTF Day ahead földgáz jegyzésár bevallási időszakra elérhető napi záró jegyzésárainak számtani átlaga (EUR/MWh) + 1,05 EUR/MWh számtani átlaga
+ 1,05 EUR/MWh
d = az MNB devizaárfolyamainak bevallási időszakra (hónap) vonatkozó számtani átlaga Ft/EUR
K2 = fajlagos előkészítési költség 260 Ft/MWh
I = korrekciós tényező, amely évenként az előző évi ipari – élelmiszer nélküli – belföldi értékesítés árindexével változik. Az I értéke a 2008. évben 1,06.
Ft/MWh 9020 Konvencionális eljárással termelt szénhidrogén földgáz
104 *  3. Nem konvencionális eljárással termelhető szénhidrogén földgáz (medence- központú gáz) Olyan szénhidrogén földgáz, amelynek fizikai-kémiai paraméterei megegyeznek a konvencionális eljárással termelt szénhidrogén földgázéval (kód: 2120), de a keletkezés helyén, az anyakőzetben található, azaz (még) nem zajlottak le a migrációs folyamatok, és a fázisok hidrodinamikai törvények szabályozta szétválása sem történt meg. Ezért nevezik „folyamatos telítettségű” vagy „nem-hidrodinamikus” telepnek is. A rezervoár nagyon alacsony permeabilitású, hagyományos technológiával nem termelhető (hatékony stimuláció szükséges), illetve kinyerése növelt hatékonyságú eljárásokat igényel. 2130 9030 Nem konvencionális eljárással termelt szénhidrogén földgáz
104/a *  3/a. Kísérőgáz A földkéregből kitermelt + 30 °C-ot meghaladó hőmérsékletű folyékony halmazállapotú anyagból kinyerhető éghető, oldott gázok. 2131
105 *  4. Inert földgáz A föld felszíne alatt légnemű halmazállapotban előforduló olyan ásványi nyersanyag, amelynek összetételében, a nem éghető gázok aránya eléri vagy meghaladja a 30 térfogat %-ot, de nem soroljuk ide a vízgőzt. 1. Szénhidrogén tartalmú inert földgáz Olyan szénhidrogén tartalmú földgáz, amelynek inert gáz tartalma eléri vagy meghaladja a 30 térfogat %-ot. 2141 9040 Magas inert gáz tartalmú szénhidrogén földgáz
106 *  2. Széndioxid földgáz Olyan inert földgáz, amely CO2 tartalma legalább 60%, és fűtőértéke nem éri el a 12 MJ/m3-t. 2142 3 900 Ft/Em3 9400 Széndioxid földgáz
107. *  13. Geotermikus energia
A földkéreg belső energiája
1. Geotermikus energia A földkéreg belső hőenergiája, amely energetikai céllal hasznosítható, a geotermikus energiahordozók közvetlen földkéregből való kitermelésével vagy recirkuláltatásával. 2211 2000 Ft/GJ 2100 Geotermikus energiahordozó kitermelésével nyert geotermikus energia
2200 Hőközvetítő anyag recirkulációjával nyert geotermikus energia
108. * 
109. *  14. Egyéb nyersanyagok 1. Vegyes, kevert nyersanyagok Azon ásványi (nyers) anyagok, melyek vegyes, kevert összetételük révén az 1–101. sorszám egyikébe sem sorolhatók be. 1. Kevert ásványi nyersanyag I. Azon ásványi nyersanyag, amely földtani szakértő szakvéleménye alapján a melléklet 34., 36., 41–45. és 63. sorában szereplő nyersanyagot 60%-nál nagyobb mennyiségben tartalmazza. 2311 Az adott nyersanyagnál megjelölt fajlagos érték Ft/m3
110. *  2. Kevert ásványi nyersanyag II. Azon ásványi nyersanyag, amely földtani szakértő szakvéleménye alapján a melléklet 34., 36., 41–45. és 63. sorában szereplő nyersanyagot 60%-nál kisebb mennyiségben tartalmazza. 2312 660 Ft/m3 0000
Vegyes, kevert és meddő-hányóból nyert nyersanyagok
111. *  3. Kevert ásványi nyersanyag III. Azon ásványi nyersanyag, amely földtani szakértő szakvéleménye alapján a melléklet 3–33., 35.,
37–40., 46–62., 64–76. és 92–97. sorában szereplő nyersanyagot
60%-nál nagyobb mennyiségben tartalmazza.
2313. Az adott nyersanyagnál megjelölt fajlagos érték Ft/m3
112. *  4. Kevert ásványi nyersanyag IV. Azon ásványi nyersanyag, amely földtani szakértő szakvéleménye alapján a melléklet 3–33., 35.,
37–40., 46–62., 64–76. és 92–97. sorában szereplő nyersanyagot
60%-nál kisebb mennyiségben tartalmazza.
2314. 660 Ft/m3 0000
Vegyes, kevert és meddő-hányóból nyert nyersanyagok
113. *  15. Felszín alatti vizekben természetes módon oldott állapotban előforduló nyersanyagok
Olyan kémiai elemek vagy vegyületek, melyek az elsődlegesen szilárd állapotban előforduló kőzetek és ásványok természetes oldódása révén kerülnek
a felszín alatti vizekbe.
1. Fémek Felszín alatti vizekben oldott állapotban megtalálható fémes elemek.
A fémek bármilyen forráskőzetből származhatnak, nem csak ércekből.
3010 Li = 45 570 Ft/kg
U = 29 700 Ft/kg
Ft/kg

1/b. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez * 

2. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez * 

A bányajáradék önbevallásban szereplő egyes adatok meghatározásának a módja

1. A bányavállalkozó által benyújtott bányajáradék önbevallás

1.1. *  A 8/A. § (1) bekezdés h) pontjában előírt bányajáradék vetítési alapját a következő képlet alapján kell megállapítani:

bányajáradék vetítési alapja = kitermelt vagy kinyert mennyiség
(m3, t, kg, illetve MWh) × fajlagos érték (Ft/m3, Ft/t, Ft/kg, illetve Ft/MWh)

1.2. *  A 8/A. § (1) bekezdés j) pontjában előírt bányajáradék-értéket a következő képlettel kell meghatározni:

bányajáradék értéke = bányajáradék vetítési alapja × bányajáradék %-ban

2. Geotermikus energiára vonatkozó bányajáradék önbevallás.

2.1. *  A 8/A. § (3) bekezdés d) pontjában előírt t/2 °C értéket a következő képlet alapján kell megállapítani:

t/2 °C = kútfejen mért hőmérséklet (°C) – 30 (°C)
2

2.2. *  A 8/A. § (3) bekezdés e) pontjában előírt kinyertenergia-mennyiséget a következők szerint kell megállapítani:

a) termálvízből kinyert energia mennyisége (GJ) = az energiahordozó térfogata (m3) × t/2 (°C) × 0,004186 GJ/m3 °C,

b) hőközvetítő anyagból kinyert energia mennyisége (GJ) = az energiahordozó térfogata (m3) × t/2 (°C) × energiahordozó fajhője GJ/m3 °C.

3/a–7. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez *