Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. §-ának (2) bekezdése 17. és 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) Ezt a rendeletet a Newcastle-betegség baromfi, versenygalamb és más, fogságban tartott madarak állományaiban történő előfordulásának megelőzése érdekében, illetve előfordulása esetén kell alkalmazni.
(2) A rendelet előírásait nem kell alkalmazni a Newcastle-betegségnek szabadon élő vadmadarakban történő előfordulása esetén, azonban az ezen esetekben hozott intézkedésekről az országos főállatorvos tájékoztatja az Európai Bizottságot.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. állategészségügyi vizsgálat: hatósági állatorvos által végzett, egy telep teljes baromfiállományának egészségügyi állapotát felmérő ellenőrzés;
2. állomány: az egy termelési egységen belül tartott összes baromfi, versenygalamb vagy más, fogságban tartott madár;
3. ártalmatlanítás: az állati eredetű melléktermékek összegyűjtése, szállítása, tárolása, kezelése és feldolgozása vagy elégetése a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, 2002. október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint;
4. árutermelő baromfi: 72 órás vagy ennél idősebb, hús-, illetve étkezési tojás-termelésre vagy a szárnyasvad-állomány utánpótlására szánt, fogságban nevelt baromfi;
5. baromfi: tyúk, pulyka, gyöngytyúk, kacsa, liba, fürj, galamb, fácán, fogoly és laposmellű futómadár (Ratitae), amelyet hús vagy étkezési tojás termelése, más termékek előállítása, vadállomány fenntartása vagy e szárnyas kategóriák előállítását célzó tenyésztési program céljából nevelnek vagy tartanak fogságban;
6. beteg baromfi: olyan baromfi, amelyben
a) a Newcastle-betegség hatósági megállapításra került a Nemzeti Referencia Laboratóriumban (a továbbiakban: NRL) elvégzett vizsgálatot követően, vagy
b) a másodlagos és az azt követő járványkitörések esetén a Newcastle-betegségre jellemző klinikai tünetek vagy kórbonctani elváltozások találhatók;
7. betegségre gyanús baromfi: olyan klinikai tüneteket vagy kórbonctani elváltozásokat mutató baromfi, amelyek jellege alapján alaposan gyanítható a Newcastle-betegség előfordulása, de nincs járványügyi kapcsolat megállapított kitöréssel vagy a laboratóriumi vizsgálat még nem zárult le;
8. * engedélyezett laboratórium: olyan, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) által engedélyezett laboratórium, amely az e rendeletben meghatározott diagnosztikai vizsgálatokat végzi;
9. eset: a Newcastle-betegség élő vagy elhullott állatban történő hatósági megállapítása;
10. fertőzöttségre gyanús baromfi: olyan baromfi, amely közvetve vagy közvetlenül érintkezhetett a Newcastle-betegség vad vírusával;
11. gazdaság: olyan létesítmény, ahol baromfit állandóan vagy átmeneti jelleggel nevelnek, illetve tartanak, és amely egy telepet is magába foglalhat;
12. * hatósági megállapítás: az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) határozata, amely szerint a Newcastle-betegség előfordulása megállapításra került az NRL eredményei alapján vagy az elsődleges járványkitöréssel összefüggésbe hozható további járványkitörés esetén a Newcastle-betegségre jellemző klinikai tünetek és kórbonctani elváltozások alapján;
13. * Helyi Járványvédelmi Központ (a továbbiakban: HJK): az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatalon (a továbbiakban: vármegyei kormányhivatal) belüli, a betegség felszámolását irányító szervezet, melynek felállítását a területi szerv vezetője rendeli el járványkitörés esetén;
14. intracerebrális pathogenitási index (a továbbiakban: ICPI): a vírus kórokozó képességének laboratóriumi vizsgálattal megállapított mutatója;
15. keltetőtojás: baromfi által tojt, keltetésre szánt tojás;
16. kitörés: egy vagy több eset előfordulása egy állattartó telepen;
17. kontaktgazdaság: olyan gazdaság, amelybe annak fekvése, a személyek, állatok vagy járművek mozgása következtében vagy bármely más módon a Newcastle-betegség vírusát behurcolhatták;
18. más, fogságban tartott madár: bármely olyan madár, amely nem baromfi, és az 5. pontban leírtaktól eltérő okokból tartják fogságban, többek között kedvtelésből, bemutatók, kiállítások, versenyek, tenyésztés vagy eladás céljából;
19. napos baromfi: a 72 óránál fiatalabb baromfi, amelyet még nem etettek meg, továbbá a 72 óránál fiatalabb pézsmakacsa (Cairina moschata) vagy keresztezett fajtáik, akár etették azokat, akár nem;
20. Newcastle-betegség: másnéven baromfipestis; madárban a paramyxovírusok 1-es szerotípusához tartozó bármely madár-vírustörzs okozta fertőzés, amely törzs ICPI értéke naposcsibe esetében 0,7 vagy annál nagyobb;
21. * Országos Járványvédelmi Központ (a továbbiakban: OJK): a NÉBIH szervezeti keretein belüli, járványfelszámolást irányító országos szervezet, melynek felállítását az országos főállatorvos rendeli el járványkitörés esetén;
22. sürgősségi vakcinázás: meghatározott területen és időszakban, hatósági felügyelet mellett, járványelfojtási célból végzett Newcastle-betegség elleni immunizálás;
23. telep: olyan létesítmény vagy létesítmény egy része, amely egyetlen helyen található, és a következő tevékenységekre használják:
a) tenyésztelep: olyan létesítmény, amelyben tenyészbaromfi nevelésének céljából keltetőtojás előállítása folyik;
b) szaporítótelep: olyan létesítmény, amelyben árutermelő baromfi nevelésének céljából keltetőtojás előállítása folyik;
c) nevelőtelep:
ca) tenyészbaromfi-nevelő telep: ahol a tenyészbaromfit a tenyészérettség elérését megelőzően nevelik,
cb) árutermelő baromfinevelő telep: ahol az árutermelő baromfit a tojásrakási érettség elérését megelőzően nevelik;
d) árutermelő telep: ahol az árutermelő baromfit tartják;
e) baromfikeltető állomás: olyan létesítmény, amelyben a tojások keltetése és a bujtatás folyik, és naposcsibét forgalmaz;
f) galambdúc: versenygalambok tartására, illetve tenyésztésére használt létesítmény;
24. tenyészbaromfi: 72 órás vagy ennél idősebb, keltetőtojás termelésére szánt baromfi;
25. termelési egység: a gazdaságon belüli olyan egység, amelyet a hatósági állatorvos az ugyanabban a gazdaságban lévő más egységektől teljesen függetlennek minősít annak elhelyezkedése, és az ott tartott baromfi vagy más, fogságban tartott madarak napi ellátása szempontjából;
26. versenygalamb: a galambdúcból elszállított vagy elszállítani szándékozott galamb, amit azért engednek el, hogy szabadon szállhasson vissza a galambdúcba vagy más úti célhoz.
3. § A Newcastle-betegség bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség. A betegség vagy gyanújának észlelése esetén az állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló külön jogszabály előírásait is alkalmazni kell.
4. § (1) A Newcastle-betegség elleni immunizálás költsége, valamint a vakcinázás hatékonyságának ellenőrzése céljából végzett mintavétel és vizsgálat költsége az állattartót terheli.
(2) A Newcastle-betegség miatt elhullott vagy leölt állatok, illetve megsemmisített anyagok vagy eszközök tulajdonosát külön jogszabály szerint állami kártalanítás illeti meg.
5. § (1) A megfigyelési zárlat ideje alatt
a) baromfit – a (2) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve – az érintett gazdaságból kiszállítani vagy oda beszállítani tilos;
b) valamennyi baromfit zártan kell tartani a tartási helyén vagy – amennyiben az épületen belüli zárt tartás a gazdaság adottságai alapján, illetve állatjóléti okokból nem megvalósítható – a gazdaság valamely olyan helyén kell megfelelően elkülöníteni, ahol az állatok megfigyelhetők, más baromfival nem érintkezhetnek és kiszökésük megelőzhető;
c) a tulajdonosnak nyilvántartást kell készíteni a gazdaságban tartott baromfi valamennyi kategóriájáról, kategóriánként feltüntetve az elhullott, a klinikai tüneteket mutató, illetve a tünetmentes baromfi számát; továbbá a nyilvántartást naprakészen kell tartani, feltüntetve benne a gyanú fennállása idején kikelt és elhullott baromfit;
d) minden mozgás csak a hatósági állatorvos engedélyével történhet
da) mind a gazdaságba érkező vagy onnan távozó személyek, más állatok és járművek esetében,
db) mind a Newcastle-betegség közvetítésére alkalmas baromfihús vagy -hulla, takarmány, eszköz, hulladék, ürülék, trágya, alom esetében;
e) a gazdaságból nem szállítható el tojás, kivéve a (3) bekezdésben meghatározott eseteket;
f) a baromfi tartására használt épület, illetve a gazdaság be- és kijáratánál megfelelő fertőtlenítő eszközöket kell elhelyezni; a be- és kilépés csak ezek rendeltetésszerű használata után történhet.
(2) * A vármegyei kormányhivatal engedélyezheti baromfi kiszállítását azonnali leölés és ártalmatlanítás, vagy diagnosztikai vizsgálat elvégzése céljából.
(3) * A vármegyei kormányhivatal engedélyezi a tojások kiszállítását, amennyiben azokat tojásterméket előállító, az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 853/2004/EK rendelet) 4. cikke (2) bekezdésének megfelelő, a vármegyei kormányhivatal által kijelölt és erről előzetesen értesített feldolgozó üzembe közvetlenül szállítják, és a szállítás hatósági állatorvos által biztonsági szalaggal lezárt (plombált) járművön történik. A feldolgozó üzem köteles az ilyen tojásokat elkülönítetten tárolni, és teljesíteni a 853/2004/EK rendelet III. melléklete X. szakaszának II. fejezetében leírt követelményeket, valamint a tojáshéjat nagy fertőzési veszélyt jelentő hulladékként a külön jogszabályban foglaltak szerint ártalmatlanítani, a tojást szállító járművet, a csomagolóanyagot, a tojásokkal érintkezésbe került berendezéseket fertőtleníteni, és a tojást kiszállító gazdaságot felügyelő hatósági állatorvost a fentiek megtörténtéről értesíteni.
6. § (1) A helyi zárlat alá helyezett gazdaságban az 5. §-ban foglaltakon túlmenően
a) az állattartó a telephely bejáratain jól látható, „Állategészségügyi zárlat Newcastle-betegség miatt, idegeneknek tilos a bemenet!” feliratú táblát köteles elhelyezni;
b) baromfit tilos a zárlat alatti helyre beszállítani; a zárlati helyről baromfit csak azonnali leölésre lehet kiszállítani;
c) a gazdaságban minden baromfit hatósági felügyelet mellett haladéktalanul le kell ölni; ezt úgy kell végezni, hogy a betegség terjedésének kockázata a lehető legkisebb legyen;
d) az elhullott vagy leölt baromfit, a termelt tojásokat, baromfi testrészeket gondosan össze kell gyűjteni és hatósági felügyelet mellett ártalmatlanítani kell;
e) minden ragályfogó tárgyat, takarmányt, almot, trágyát vagy egyéb hulladékot külön jogszabály szerint, hatósági felügyelet mellett kell megsemmisíteni vagy ártalmatlanítani;
f) a betegség feltételezett lappangási ideje alatt levágott állatok húsát fel kell kutatni és ártalmatlanítani kell;
g) a feltételezett lappangási idő alatt tojt és elszállított keltetőtojásokat és étkezési tojásokat fel kell kutatni és ártalmatlanítani kell. Az étkezési tojásokat nem kell ártalmatlanítani, ha azokat előzetesen megfelelően fertőtlenítették. A keltetőtojásokból időközben kikelt és már kihelyezett baromfit a tartási helyén megfigyelési zárlat alá kell helyezni;
h) a c)–e) pontban felsorolt műveletek elvégzését követően a baromfi tartására használt épületeket, ketreceket, eszközrendszereket, azok környezetét, a szállításra használt járműveket, valamint minden egyéb, a vírussal történt kontaminációra gyanús felszerelést a 22. § rendelkezéseivel összhangban takarítani és szigorított módon fertőtleníteni kell;
i) a h) pontban leírt takarítást és szigorított fertőtlenítést követő legalább 21 napig tilos a gazdaságba baromfit bevinni.
(2) A helyi zárlat alatt álló gazdaságban valamely más, fogságban tartott madár leölése alól az alábbi feltételek teljesülése esetén a járási hivatal felmentést ad, amennyiben az a járványügyi védekezés eredményességét nem veszélyezteti: *
a) a madarat a telepen haladéktalanul elkülönítik és legalább 30 napig a többi fogékony állattól megfelelően elkülönítve tartják;
b) az állattartó költségére, engedélyezett laboratóriumban végzett, alábbi egyedi vizsgálatok egyértelműen negatív eredményt adnak:
ba) az elkülönítés első napján vett mintából a kórokozó kimutatására irányuló vizsgálat, és
bb) az elkülönítés 21. napján vett mintából az ellenanyagok kimutatására szolgáló vizsgálat.
(3) Amennyiben a (2) bekezdés b) pontja szerinti valamely vizsgálat kétes vagy pozitív eredményt ad, vagy a madár a Newcastle-betegség tüneteit mutatja, az állatot haladéktalanul le kell ölni és meg kell semmisíteni.
7. § (1) * Aki a védő- és megfigyelési körzeten belül baromfit tart, köteles a hasznosítási irányt, a baromfitartó gazdaság székhelyét, az állattartás helyét és az állomány nagyságát a járási hivatalnak haladéktalanul bejelenteni.
(2) A védőkörzetben
a) a körzet fő közlekedési útjain jól látható „Védőkörzet Newcastle-betegség miatt” feliratú táblát kell kihelyezni, és biztosítani kell, hogy a védőkörzetben alkalmazott korlátozások által érintett valamennyi személy a helyben szokásos módon értesüljön az érvényben lévő korlátozásokról;
b) valamennyi baromfit zártan kell tartani a tartási helyén vagy – amennyiben az épületen belüli zárt tartás a gazdaság adottságai alapján, illetve állatjóléti okokból nem megvalósítható – a gazdaság valamely olyan helyén kell megfelelően elkülöníteni, ahol az állatok megfigyelhetők, más baromfival nem érintkezhetnek és kiszökésük megelőzhető;
c) a baromfi tartására használt épület, illetve a gazdaság be- és kijáratánál megfelelő fertőtlenítő eszközöket kell elhelyezni; a be- és kilépés csak ezek rendeltetésszerű használata után történhet;
d) tilos a baromfival vagy más madárral kapcsolatos vásár, piac, kiállítás és más hasonló rendezvény tartása;
e) tilos a használt alom és baromfitrágya engedély nélküli elszállítása és kiszórása;
f) a baromfiszállítás tilos, kivéve a fő közutakon és vasútvonalakon történő, megállás nélküli (tranzit) szállítást;
g) tilos a baromfi és a keltetőtojások tartási gazdaságukból történő kiszállítása, a (3) bekezdésben foglalt kivétellel;
h) a (3) bekezdés a)–c) pontjai szerint engedélyezett szállításokat közvetlenül, hatósági felügyelet mellett kell végrehajtani. Az állattartó köteles a szállítóeszközöket használat előtt és után tisztítani és fertőtleníteni.
(3) * A védőkörzetben a baromfi és a keltetőtojások tartási gazdaságukból történő kiszállítását a vármegyei kormányhivatal kizárólag a hatósági állatorvos által a gazdaságban – a teljes állományon – végzett állategészségügyi vizsgálat után engedélyezheti a következő esetekben: *
a) * azonnali levágás céljából lehetőleg a védő- vagy megfigyelési körzet területén lévő vágóhídra, vagy ha ez nem lehetséges, e területeken kívüli, a vármegyei kormányhivatal által kijelölt vágóhídra. Az ilyen baromfihúst az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek előállítására, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára vonatkozó állategészségügyi követelmények megállapításáról szóló külön jogszabályban meghatározott, friss húsra vonatkozó állat-egészségügyi jelöléssel kell ellátni;
b) * napos baromfi vagy tojójérce szállítása a megfigyelési körzeten belüli gazdaságba, ahol nem tartanak más baromfit. Amennyiben erre nincs lehetőség, a vármegyei kormányhivatal – az Európai Bizottság jóváhagyását követően – engedélyezheti, hogy a baromfit a megfigyelési körzeten kívüli gazdaságba szállítsák. A gazdaságot a 10. § (1) bekezdése szerinti hatósági ellenőrzés alá kell vonni;
c) * keltetőtojásoknak a vármegyei kormányhivatal által kijelölt keltetőbe történő szállítása; az elszállítás előtt a tojásokat és a csomagolóanyagot fertőtleníteni kell.
8. § A megfigyelési körzetben
a) a körzet fő közlekedési útjain jól látható „Megfigyelési körzet Newcastle-betegség miatt” feliratú táblát kell kihelyezni és biztosítani kell, hogy a megfigyelési körzetben alkalmazott korlátozások által érintett valamennyi személy a helyben szokásos módon értesüljön az érvényben lévő korlátozásokról;
b) a baromfiszállítás tilos, kivéve a fő közutakon és vasútvonalakon történő, megállás nélküli (tranzit) szállítást;
c) * a körzet kijelölését követő első 15 napban tilos a megfigyelési körzetből a baromfi kiszállítása, kivéve az azonnali levágás céljából, közvetlenül a vármegyei kormányhivatal által kijelölt, a megfigyelési körzeten kívüli vágóhídra történő szállítást. Az ilyen baromfihúst az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek előállítására, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára vonatkozó állategészségügyi követelmények megállapításáról szóló külön jogszabályban meghatározott, friss húsra vonatkozó állat-egészségügyi jelöléssel kell ellátni;
d) * tilos a megfigyelési körzetből a keltetőtojások kivitele, kivéve a vármegyei kormányhivatal által kijelölt keltetőbe történő szállítást; elszállítás előtt a tojásokat és a csomagolóanyagukat fertőtleníteni kell;
e) tilos a baromfival vagy más madárral kapcsolatos vásár, piac, kiállítás és más hasonló rendezvény tartása;
f) tilos baromfitól származó használt alom, trágya megfigyelési körzetből történő kiszállítása.
9. § (1) A hatósági állatorvos – az állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló külön jogszabályban előírt általános kötelezettségei teljesítésén túlmenően – a betegség gyanújáról történő értesülést követően köteles
a) a helyszínre haladéktalanul kiszállni;
b) az adott gazdaságot megfigyelési zárlat alá helyezni;
c) a betegség megállapításához vagy kizárásához szükséges vizsgálati anyagot venni és azt az NRL-be küldeni;
d) ellenőrizni a megfigyelési zárlat 5. §-ban felsorolt szabályainak betartását.
(2) A hatósági állatorvos a betegség hatósági megállapítását követően köteles
a) * a védő- és a megfigyelési körzetben a járási hivatal utasítása alapján elvégezni a körzet valamennyi baromfitartó gazdaságának nyilvántartásba vételét, ellenőrzését, a baromfik rendszeres klinikai vizsgálatát és – ha szükséges – laboratóriumi minták vételét és vizsgálatra küldését, valamint az ellenőrzések és ezek eredményeinek dokumentálását;
b) a védőkörzetben ellenőrizni a baromfival, baromfihullákkal, tojásokkal, ragályfogó tárgyakkal érintkező személyek, valamint az ezeket szállító járművek körzeten belüli mozgását;
c) a megfigyelési körzetben ellenőrizni a baromfi és a keltetőtojások körzeten belüli mozgását.
(3) A hatósági állatorvos a betegség gyanúja, illetve hatósági megállapítása esetén járványügyi nyomozást folytat a készenléti tervben található kérdőív alapján. A járványügyi nyomozás legalább a következőkre terjed ki:
a) azon időtartam megállapítása, amióta a Newcastle-betegség jelen lehet a gazdaságban vagy a galambdúcban, illetve annak vizsgálata, hogy a leghosszabb lappangási idő (21 nap) figyelembevételével mikor kerülhetett be legkorábban a kórokozó az állományba;
b) a gazdaságba vagy galambdúcba került Newcastle-betegség lehetséges forrásának, illetve egyéb olyan gazdaságoknak vagy galambdúcoknak az azonosítása, ahol olyan baromfi, versenygalamb vagy más, fogságban tartott madár van, amely azonos forrásból betegedhetett vagy fertőződhetett meg;
c) a személyek, baromfi, versenygalambok vagy más, fogságban tartott madarak, illetve egyéb állatok, járművek, tojás, hús vagy állathulla, vagy bármely eszköz, illetve olyan anyag mozgása, amivel a vírust az érintett gazdaságba vagy galambdúcba behurcolhatták, vagy onnan kivihették;
d) a fertőzött gazdaságból történő kihurcolással esetleg fertőződött helyek azonosítása;
e) a lappangási időn belül levágott állatok és ezek húsának azonosítása;
f) a lappangási időn belül termelt tojások sorsa és ezek azonosítása;
g) a lappangási időn belül termelt tojásokból kikelt napos baromfi azonosítása.
(4) A baromfi, versenygalamb és más, fogságban tartott madarak, illetve tojások tulajdonosa, tartója, értékesítője, szállítója köteles a hatósági állatorvos által kért bármely járványügyi szempontból fontos – így különösen az állatmozgásokra, kiállításokra, versenyekre vonatkozó – információ szolgáltatására.
(5) A hatósági állatorvos más gazdaságok esetében is alkalmazhatja az 5. §-ban előírt bármelyik intézkedést, amennyiben azok elhelyezkedése, kialakítása vagy a betegség jelenlétére gyanús gazdasággal történő érintkezése révén felmerül a fertőzöttség gyanúja.
10. § (1) Amennyiben a hatósági állatorvos alapos okkal feltételezi, hogy valamely gazdaságban a személyek, állatok vagy járművek mozgásának következtében, illetve bármilyen más módon a baromfi megfertőződhetett a Newcastle-betegség vírusával, azt a kontaktgazdaságot – a betegség gyanújának azonnali kimutatása érdekében – hatósági ellenőrzés alá helyezi, melynek keretében:
a) elrendeli a gazdaságban tartott baromfi összeszámlálását;
b) ellenőrzi a baromfi szállítását;
c) amennyiben szükséges, megtiltja a baromfi kiszállítását az adott gazdaságból.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában előírt kiszállítási tilalom nem vonatkozik azon esetekre, amelyekben a baromfit hatósági felügyelet mellett azonnali levágás céljából közvetlenül a vágóhídra szállítják. A kiszállítás engedélyezése előtt a hatósági állatorvosnak állategészségügyi vizsgálatot kell végeznie annak érdekében, hogy kizárja a gazdaságban a Newcastle-betegség jelenlétét.
(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti, mozgásra vonatkozó korlátozásokat a lehetséges fertőződés legkésőbbi időpontjától számított 21 napig, de legalább 7 napon keresztül kell alkalmazni.
(4) A hatósági állatorvos – figyelembe véve a gazdaság szerkezetét, méretét, működését, az állattartás módját, a takarmányozást, a vízforrást, felszerelésüket, a gazdaságok személyzetét és látogatóit – az (1)–(2) bekezdés szerinti intézkedéseket korlátozhatja a gazdaság egy termelési egységére és az ott található baromfira, feltéve, hogy azokat külön személyzet teljesen elkülönítve tartja és takarmányozza.
11. § (1) Amennyiben a hatósági állatorvos versenygalambok vagy valamely galambdúc esetében állapítja meg az állatok fertőzöttségének gyanúját, 21 napra megtiltja a versenygalambok galambdúcon kívüli mindenfajta mozgását.
(2) Amennyiben a Newcastle-betegség gyanúja versenygalambok vagy más, fogságban tartott madarak esetében merül fel, a hatósági állatorvos
a) azonnal megkezdi a betegség megállapításához szükséges vizsgálatokat, mintavételt és járványügyi nyomozást;
b) az állományt azonnal megfigyelési zárlat alá helyezi annak érdekében, hogy a gazdaságot vagy a galambdúcot ne hagyja el sem galamb vagy más, fogságban tartott madár, sem semmilyen más dolog, ami alkalmas a Newcastle-betegség terjesztésére.
(3) * A (2) bekezdésben előírt intézkedéseket mindaddig fenn kell tartani, amíg a járási hivatal a Newcastle-betegség gyanúját ki nem zárja.
12. § (1) A járási hivatal az állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló külön jogszabályban előírt általános kötelezettségei teljesítésén túlmenően – a betegség gyanújáról történt értesülés esetén köteles *
a) a helyszínre haladéktalanul kiszállni;
b) a hatósági állatorvos intézkedéseit felülvizsgálni, és ezeket szükség szerint kiegészíteni vagy módosítani.
(2) A Newcastle-betegség hatósági megállapítása esetén a járási hivatal *
a) az adott gazdaságot helyi zárlat alá helyezi;
b) ellenőrzi a helyi zárlat 6. §-ban felsorolt szabályainak betartását;
c) elrendeli az adott gazdaságban tartott állatok leölését és ártalmatlanítását.
(3) * A Newcastle-betegség olyan gazdaságban bekövetkező előfordulása esetén, amely két vagy több különálló termelési egységből áll, a 6. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedések alól a járási hivatal – az OJK előzetes jóváhagyásával, az Európai Bizottság által meghatározott kritériumokkal összhangban – felmentést adhat azon termelési egységek számára, amelyekben a Newcastle-betegség gyanúja nem áll fenn. A felmentés nem veszélyeztetheti a járványvédelmi intézkedéseket és csak akkor alkalmazható, ha a hatósági állatorvos igazolja, hogy a termelési egységek – figyelembe véve szerkezetüket, méretüket, működésüket, az állattartás módját, a takarmányozást, a vízforrást, felszerelésüket, a gazdaságok személyzetét és látogatóit – teljesen függetlenek más termelési egységektől, elhelyezkedésük és az ott tartott baromfi napi kezelése vonatkozásában, ezáltal a vírus nem terjedhet át egyik állományról a másikra.
(4) * A járási hivatal más, szomszédos gazdaságok esetében is alkalmazhatja a 6. §-ban előírt intézkedéseket, amennyiben azok elhelyezkedése, kialakítása vagy azzal a gazdasággal történő érintkezése révén, ahol a betegséget megállapították, felmerül a fertőzöttség gyanúja.
13. § Amennyiben a Newcastle-betegség versenygalambok vagy más, fogságban tartott madarak esetében kerül hivatalos megállapításra, a járási hivatal elrendeli az alábbiakat: *
a) járványügyi nyomozás lefolytatását a 9. § (3) bekezdése alapján, és
b) a 6. § (1) bekezdésének c)–e) és h)–i) pontjában előírt ellenőrzési és felszámolási intézkedéseket a Newcastle-betegséggel fertőzött versenygalambok vagy más, fogságban tartott madarak, valamint a gazdaságok és galambdúcok esetében; vagy
c) legalább a versenygalambok vagy más, fogságban tartott madarak galambdúcon vagy gazdaságon kívüli mozgásának tilalmát a Newcastle-betegség klinikai tüneteinek megszűnését követő legalább 60 napos időszakra, valamint a vírussal történt kontaminációra gyanús anyagok és hulladék megsemmisítését vagy ártalmatlanítását. A kezelésnek biztosítania kell, hogy az összes Newcastle-betegség vírus, illetve a 60 napos időszak alatt felhalmozódott összes hulladék megsemmisül.
14. § (1) A vármegyei kormányhivatal a Newcastle-betegség gyanújáról vagy kitöréséről történő értesülés esetén *
a) * haladéktalanul jelentést tesz a NÉBIH-nek;
b) * ellenőrzi a járási hivatal intézkedéseit, szükség esetén azokat kiegészíti vagy módosítja;
c) elrendelheti magánállatorvosok közcélú igénybevételét;
d) * ha a betegség más vármegyéből származik, vagy ennek gyanúja merül fel, illetve fertőződésének lehetősége áll fenn, értesíti azon vármegyei kormányhivatalt, amelynek az illetékességébe az érintett vármegye tartozik.
(2) * A Newcastle-betegség hatósági megállapítása esetén a vármegyei kormányhivatal haladéktalanul kijelöli *
a) a védőkörzet területét a fertőzött gazdaság körüli legalább 3 km sugarú körben;
b) a megfigyelési körzet területét a fertőzött gazdaság körüli legalább 10 km sugarú körben, beleértve a védőkörzet területét;
és az a)–b) pontok szerinti körzeteket kijelölő és a betegséggel összefüggésben hozott egyéb intézkedésekről szóló döntéseit a NÉBIH-hel is közli.
(3) A körzetek kijelölésénél tekintetbe kell venni a földrajzi, közigazgatási, ökológiai és járványügyi tényezőket, valamint a megfigyelés lehetőségeit.
(4) A védő- és megfigyelési körzetek nagysága, illetve fenntartásuk időtartama az Európai Bizottság előzetes jóváhagyását követően csökkenthető, amennyiben a 9. § (3) bekezdése szerinti járványügyi nyomozás megállapítja, hogy a kitörés olyan fertőződés eredménye, ahol nincs bizonyíték annak továbbterjedésére.
(5) * A Newcastle-betegség kitörése esetén a vármegyei kormányhivatal vezetője felállítja a HJK-t, mely a készenléti tervben leírtak szerint látja el feladatait.
(6) * Az országos készenléti terv alapján a vármegyei kormányhivatalok vármegyei készenléti tervet készítenek és azt folyamatosan naprakészen tartják.
15. § (1) * A NÉBIH Newcastle-betegség elleni országos készenléti tervet készít a járvány kitörése esetén végrehajtandó intézkedések, valamint a védekezésben résztvevők feladatainak pontos meghatározása és összehangolása érdekében.
(2) A készenléti terv legalább a következőket tartalmazza:
a) az OJK elérhetősége, feladatai;
b) a HJK-k listája, elérhetőségük, feladataik;
c) részletes információ a járványügyi intézkedésekért felelős személyi állományról, annak képesítéséről és felelősségéről;
d) valamennyi HJK esetében a gyors kapcsolatfelvétel módja a járványkitöréssel közvetve vagy közvetlenül érintett személyekkel vagy szervezetekkel;
e) a járványügyi intézkedések megfelelő végrehajtásához, a járvány gyors és hatékony felszámolásához szükséges eszközökhöz, felszerelésekhez, személyzethez való hozzájutás biztosítása;
f) részletes útmutatás arra vonatkozóan, hogy a fertőzöttség gyanújának vagy megállapításának esetén milyen intézkedéseket kell hozni, beleértve a hullák ártalmatlanítására vonatkozó előírásokat is;
g) továbbképzési programok a gyakorlati és a közigazgatási eljárási ismeretek gyakorlására és fejlesztésére;
h) diagnosztikai laboratóriumok esetében a kórbonctani vizsgálatokhoz szükséges felszerelés, a szerológiai, szövettani és egyéb vizsgálatokhoz szükséges kapacitás, a gyorsdiagnózisra való alkalmasság biztosítása, valamint intézkedések a minták gyors szállítása érdekében;
i) a Newcastle-betegség elleni sürgősségi vakcinázás esetén az oltóanyaggal kapcsolatos követelmények, a szükséges oltóanyag becsült mennyisége;
j) a megelőző immunizálások hatékonyságának ellenőrzésére irányuló mintavétel szabályai;
k) rendelkezések a készenléti terv végrehajtására.
(3) * A NÉBIH a Newcastle-betegségre vonatkozó készenléti tervet – valamint annak módosításait, kiegészítéseit – jóváhagyásra megküldi az Európai Bizottságnak.
(4) * A NÉBIH a honlapján az NRL nevét, címét, elérhetőségét más tagállamok és a nyilvánosság számára elérhetővé teszi.
(5) A betegség kitörése esetén az OJK
a) * ellenőrzi a vármegyei kormányhivatalok intézkedéseit, szükség esetén azokat kiegészíti vagy módosítja;
b) összehangolja és irányítja a járványfelszámolási munkát;
c) a járványelfojtási intézkedések kiegészítéseként sürgősségi vakcinázást rendelhet el a 21. §-ban foglaltak szerint;
d) a védő- és megfigyelési körzetekről, a körzetek helyzetét érintő bármilyen változásról 24 órán belül értesíti az Európai Bizottságot;
e) naprakészen tartja az ország területén található védő- és megfigyelési körzetek jegyzékét;
f) amennyiben a védő- és megfigyelési körzetek több tagállam területét érintik, a körzetek határának kijelölésénél együttműködik az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival.
(6) * A NÉBIH vizsgálja a megelőző célzattal használt vagy a sürgősségi esetekre készletezett vakcinákat hatékonyság, ártalmatlanság és sterilitás tekintetében.
16. § (1) Az országos főállatorvos a Newcastle-betegség kitörését az állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló külön jogszabály előírásai szerint bejelenti az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak, valamint tájékoztatja az érintett országok főállatorvosait.
(2) Amennyiben a felállított védő- és megfigyelési körzetek más tagállam, illetve harmadik ország területére is kiterjednek, erről az országos főállatorvos értesíti az érintett tagállam, illetve harmadik ország illetékes állat-egészségügyi hatóságát.
(3) A Newcastle-betegség minél gyorsabb felszámolásához és a járványügyi nyomozás lefolytatásához szükséges intézkedések teljes körű összehangolására az országos főállatorvos létrehozza az OJK-t, amely a készenléti tervben leírtak szerint látja el feladatait.
(4) Az országos főállatorvos a betegség kitörése esetén az Élelmiszerlánc és Állategészségügy Állandó Bizottság keretében tájékoztatja az Európai Bizottságot és a többi tagállamot a betegség aktuális helyzetéről és a hozott intézkedésekről.
(5) A Newcastle-betegség elleni megelőző kötelező vagy önkéntes vakcinázásról, illetve az esetleges sürgősségi vakcinázásról az országos főállatorvos tájékoztatja az Európai Bizottságot és a többi tagállamot. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell:
a) az alkalmazandó vakcina tulajdonságait és összetételét;
b) a vakcina elosztásának, tárolásának és használatának felügyeletére vonatkozó eljárásokat;
c) a kötelezően vakcinázandó vagy vakcinázható baromfifajokat és -kategóriákat;
d) a területeket, ahol a vakcinázást kötelezően végrehajtják vagy végrehajthatják;
e) az elvégzendő vakcinázás okait;
f) sürgősségi vakcinázás esetén azt az időszakot, amely alatt azt végrehajtják.
17. § (1) * Az NRL feladatait a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának budapesti laboratóriuma látja el.
(2) Az NRL a (4) bekezdésben foglalt kivétellel kizárólagosan végzi az e rendeletben előírt hatósági laboratóriumi vizsgálatokat.
(3) Az NRL feladatai:
a) elvégzi a Newcastle-betegség vírusának teljes antigén és biológiai tipizálását;
b) megerősíti a regionális diagnosztikai laboratóriumok eredményeit;
c) vizsgálja és ellenőrzi a regionális laboratóriumok által használandó reagenseket;
d) összehangolja a diagnosztikai szabványokat és módszereket, a reagensek használatát, ennek érdekében:
da) a regionális laboratóriumokat diagnosztikai reagensekkel láthatja el,
db) ellenőrzi a használt diagnosztikai reagensek minőségét,
dc) szervezi és értékeli a nemzeti körvizsgálatokat,
dd) az országban megállapított esetekből Newcastle-betegség-vírusizolátumokat tart;
e) kapcsolatot tart a Közösségi Referencia Laboratóriummal.
(4) * A NÉBIH maximum 5 év időtartamra más laboratóriumnak is engedélyt adhat a rendeletben előírt laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére, kivéve a betegség megállapítását.
18. § A Newcastle-betegség vírus jelenlétének kimutatására szolgáló mintavételt és a betegséggel összefüggő egyéb laboratóriumi vizsgálatokat – beleértve a megelőző immunizálások hatékonyságának ellenőrzésére irányuló vizsgálatokat – a mellékletben foglaltakkal összhangban kell végezni.
19. § (1) Tyúk, pulyka, gyöngytyúk, valamint tenyésztett fácán, fürj, fogoly esetében kötelező
a) a keltetőben, naposkorban végzett immunizálás;
b) a növendék állatok ismételt immunizálása 14–28 napos korban;
c) ezen felül a nagylétszámú tenyész- és tojóállományokat inaktivált vírust tartalmazó vakcinával is immunizálni kell lehetőleg 16–18 hetes korban, de legkésőbb a tojástermelés megkezdése előtt 3 héttel.
(2) * Az (1) bekezdésben meghatározott időpontoktól – amennyiben a járványtani helyzet indokolja – a járási hivatal engedélyezheti az eltérést.
(3) A versenygalambok vakcinázása nem kötelező, kivéve, ha azokat tréning, verseny, kiállítás, vásár vagy egyéb rendezvény céljából a galambdúcból kiszállítják. Ezen állatok kizárólag olyan vakcinával immunizálhatók, amely forgalomba hozatali engedélye szerint alkalmas galambok Newcastle-betegség elleni immunizálására. A vakcinázást a kiszállítás előtt legalább annyi nappal korábban kell végezni, amennyi az immunvédelem kialakulásához szükséges.
(4) A vakcinázásnál baromfi esetében a spray-vel és szembe cseppentéssel történő immunizálási módszereket kell előnyben részesíteni.
(5) A Newcastle-betegség ellen alkalmazható vakcináknak meg kell felelni az alábbi követelményeknek:
a) attenuált élő vírust tartalmazó vakcina esetében az ICPI érték 0,5 alatti, illetve inaktivált vakcina esetében a vakcina vírustörzs ICPI értéke 0,7 alatti;
b) * a vakcinát Magyarországon törzskönyvezték vagy a külföldön törzskönyvezett készítmény behozatalát a NÉBIH engedélyezte; és
c) forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott madarak tulajdonosa köteles állományát állatorvossal az (5) bekezdés szerinti vakcinával a vakcinázási tervnek megfelelően immunizálni. Ezekről a vakcinázásokról – a vakcina típusának, a vakcinázás idejének, a vakcinázott állatok létszámának feltüntetésével – a tulajdonos köteles nyilvántartást vezetni.
(7) * A NÉBIH az (1) bekezdésében foglalt vakcinázási kötelezettségek alól felmentést adhat egyes állományok esetében
a) tudományos kutatási, diagnosztikai, kísérleti vagy oltóanyag előállítási célból;
b) különleges rendeltetésű és minősítésű (pl. specifikus kórokozóktól mentes) állományokra;
c) nemzetközi kereskedelmi okok miatt.
20. § (1) * Az immunizálások hatékonyságát a járási hivatalnak laboratóriumi vizsgálatokkal rendszeresen ellenőriznie kell a készenléti tervben meghatározott részletes szabályoknak megfelelően. Az ellenőrzést az ellenanyagszint meghatározásával, azaz vérvétellel és abból végzett haemagglutináció-gátlási (a továbbiakban: HAG) próbával kell végrehajtani.
(2) Az állomány védettsége akkor megfelelő, ha
a) a csak élő vakcinával immunizált állomány HAG mértani átlagtitere legalább 1:8 (illetve pulykák esetében legalább 1:6) és a vizsgált vérsavók között a negatívok aránya nem több mint 20%;
b) az inaktivált vakcinával is immunizált állományok HAG mértani átlagtitere legalább 1:128 és nem fordul elő 1:16 titer alatti egyed.
(3) * Ha a (2) bekezdésben leírt feltételek nem teljesülnek, a járási hivatal elrendelheti az állomány ismételt vakcinázását.
21. § (1) Az országos főállatorvos – az OJK javaslata alapján – a járványelfojtási intézkedések kiegészítéseként sürgősségi vakcinázást rendelhet el.
(2) Sürgősségi vakcinázás esetén tilos az 5. § szerinti korlátozások hatálya alá eső gazdaságban tartott baromfi vakcinázása vagy újravakcinázása.
(3) Sürgősségi vakcinázás esetén
a) a kijelölt baromfifajokat a lehető legrövidebb időn belül kell vakcinázni;
b) a vakcinázási területen lévő gazdaságban kikelt vagy oda átszállított, és a kijelölt fajhoz tartozó valamennyi baromfit vakcinázni kell, amennyiben előzetesen nem vakcinázták;
c) a vakcinázási művelet idején, a vakcinázási területen lévő gazdaságban tartott, a kijelölt fajhoz tartozó valamennyi baromfi kiszállítása tilos, kivéve:
ca) vakcinázási területen lévő gazdaságba szállított napos baromfi, ahol azok vakcinázására sor kerül,
cb) azonnali vágásra közvetlenül a vágóhídra szállított baromfi. Amennyiben a vágóhíd a vakcinázási területen kívül található, a baromfi szállítása kizárólag a hatósági állatorvos által a gazdaságban végzett kedvező eredményű állategészségügyi vizsgálat után engedélyezhető;
d) amennyiben az a) pontban előírt vakcinázási műveleteket végrehajtották, a vakcinázási területről kifelé irányuló mozgásokat a következő esetekben lehet engedélyezni:
da) a hústermelésre szánt napos baromfi olyan gazdaságba történő szállítása, ahol azokat vakcinázzák; a szóban forgó gazdaságot megfigyelés alatt kell tartani mindaddig, amíg az oda szállított baromfit levágják,
db) a több mint 21 nappal korábban vakcinázott, és azonnali levágásra szánt baromfi szállítása,
dc) a legalább 21 nappal korábban vakcinázott tenyészbaromfiból származó keltetőtojás elszállítása; a tojásokat és a csomagolóanyagot szállítás előtt fertőtleníteni kell.
(4) A (3) bekezdés b) és d) pontja szerinti intézkedéseket a sürgősségi vakcinázási műveletek végrehajtását követő három hónapig kell alkalmazni; ezeket az országos főállatorvos további egy vagy több három hónapos időszakkal meghosszabbíthatja.
(5) * A (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kötelezettségek alól a NÉBIH mentesítheti a tudományos szempontból különös értékkel bíró állományokat, feltéve, hogy az összes szükséges járványügyi intézkedést megteszi egészségük védelmének biztosítására, illetve rendszeres szerológiai ellenőrzés alá vonja ezeket.
(6) A sürgősségi vakcinázás végrehajtásának részletes szabályait a készenléti terv tartalmazza.
22. § (1) * A takarítás és fertőtlenítés során a vármegyei kormányhivatal által jóváhagyott tisztító- és fertőtlenítőszereket az általuk meghatározott koncentrációban kell használni, a hatósági állatorvos utasítása szerint és felügyelete mellett.
(2) A szigorított fertőtlenítést az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló miniszteri rendelet előírásai szerint kell végrehajtani.
23. § (1) * A megfigyelési zárlat során hozott intézkedések visszavonására csak akkor kerülhet sor, ha a Newcastle-betegség gyanúját a járási hivatal kizárta.
(2) * A helyi zárlatot a járási hivatal feloldja, ha a lezárt helyen baromfi vagy más, fogságban tartott madár nincs, valamint a 22. § szerinti előzetes takarítást és szigorított fertőtlenítést végrehajtották.
(3) * A védőkörzetet és az ott alkalmazott intézkedéseket a fertőzött gazdaságban végzett előzetes takarítás és szigorított fertőtlenítési műveletek végrehajtását követően legalább 21 napig fenn kell tartani. A védőkörzetet ezt követően a vármegyei kormányhivatal megszünteti és a továbbiakban a területre – mint a megfigyelési körzet részére – a megfigyelési körzet intézkedéseit kell alkalmazni.
(4) A megfigyelési körzetet és az ott alkalmazott intézkedéseket a fertőzött gazdaságban végzett előzetes takarítás és szigorított fertőtlenítési műveletek végrehajtását követően legalább 30 napig fenn kell tartani.
24. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a madárinfluenza és a Newcastle-betegség elleni védekezésről szóló 44/2002. (V. 17.) FVM rendelet.
(2) *
(3) *
(4) *
25. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 92/66/EGK irányelve (1992. július 14.) a Newcastle-betegség (baromfipestis) elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedések bevezetéséről,
b) a Tanács 806/2003/EK rendelete (2003. április 14.) a Bizottságot a konzultációs eljárással összhangban (minősített többség) elfogadott tanácsi jogi aktusokban megállapított végrehajtási hatásköreinek gyakorlása során segítő bizottságokkal kapcsolatos rendelkezéseknek az 1999/468/EK határozathoz történő hozzáigazításáról,
c) a Tanács 2006/104/EK irányelve (2006. november 20.) a mezőgazdaság területén elfogadott egyes irányelveknek (állat- és növény-egészségügyi jogszabályok) Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról,
d) a Tanács 2008/73/EK irányelve (2008. július 15.) az állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai adatok jegyzékbe foglalására és közzétételére vonatkozó eljárások egyszerűsítéséről, továbbá a 64/432/EGK, 77/504/EGK, 88/407/EGK, 88/661/EGK, 89/361/EGK, 89/556/EGK, 90/426/EGK, 90/427/EGK, 90/428/EGK, 90/429/EGK, 90/539/EGK, 91/68/EGK, 91/496/EGK, 92/35/EGK, 92/65/EGK, 92/66/EGK, 92/119/EGK, 94/28/EK, 2000/75/EK irányelv és a 2000/258/EK határozat, valamint a 2001/89/EK, 2002/60/EK és 2005/94/EK irányelv módosításáról.
1. A Newcastle-betegség vírusának kimutatására és tipizálására alkalmas alábbi eljárásokat irányadónak, és a betegség kórjelzésére minimálisan alkalmazandó módszereknek kell tekinteni.
2. A Newcastle-betegséget a Paramyxoviridae család, Avulavírus nemzetségébe tartozó meghatározott tulajdonságokkal rendelkező 1-es típusú Avian Paramyxovirus (APMV-1) okozza. Jelenleg a madarak paramyxovírusainak kilenc szerotípusa ismert, amelyeket APMV-1-től APMV–9-ig jelölnek. Valamennyi Newcastle-betegséget okozó vírustörzs az APMV-1 csoportba tartozik.
3. Tekintettel a törzsek eltérő kórokozó-képességére és a klinikai tünetek változatosságára, a Newcastle-betegség akkor kerül megállapításra, ha a kimutatott APMV-1 vírus az alábbi kritériumok egyikének megfelel:
1. a törzs ICPI-je naposcsibében (Gallus gallus) ≥ 0,7;
2. molekulárbiológiai módszerekkel vizsgálva az F2 fehérje C végződésén többszörös bázikus aminosavakat (a 113–116 pozíciókban legalább 3 arginin vagy lizin) és a 117 pozícióban pedig fenilalanint (ami az F1 fehérje N végződése) mutatnak ki. Amennyiben a fenti aminosav-sorrendet nem sikerül kimutatni, akkor minden esetben el kell végezni a törzs ICPI vizsgálatát.
1. Minták:
Élő madaraktól kloákatampon- (vagy ürülék) és légcsőtampon-minta; frissen elhullott madarak esetében ürülék vagy béltartalom, agyszövet, légcső, tüdő, máj, lép, egyéb más, nyilvánvalóan érintett szerv.
2. A minták kezelése
Az 1. pontban felsorolt szerveket egyesíteni lehet, kivéve az ürülékmintát. A tamponokat a teljes elmerülésükhöz elegendő antibiotikumos puffer oldatba kell helyezni. Az ürülékből és a szervekből izotóniás konyhasóoldatot és antibiotikumokat tartalmazó pufferban 10–20%-os szuszpenziót kell készíteni (zárt keverőt vagy dörzscsészét, valamint steril homokot használva). A szuszpenziót szobahőmérsékleten körülbelül két órán át kell állni hagyni (vagy 4 °C-on maximum 4 napig), majd 800–1000 g-n 10 percig centrifugálni.
3. Antibiotikum oldat
A különböző laboratóriumok változó összetételű antibiotikum oldatokat használnak. Az ürülékmintákhoz magas (5-szörös) koncentrációjú antibiotikum-oldatot kell használni. A tipikus összetétel a következő: 10 000 egység/ml penicillin, 10 mg/ml sztreptomycin, 0,25 mg/ml gentamycin és 5000 egység/ml mycosztatin, foszfáttal pufferolt sóoldatban. Ezek a mennyiségek akár ötödére csökkenthetők szövetek és légcsőtampon minták esetén. A Chlamydiák ellen 0,5–1 mg/ml oxytetracyclinnel lehet az oldatot kiegészíteni. Az antibiotikumok hozzáadása után a puffer pH-ját ellenőrizni kell és szükség esetén azt 7,0–7,4-re kell visszaállítani.
Vírusizolálás embrionált tyúktojásban
1. A minták lecentrifugált felülúszó folyadékát legalább 5 db, 9–11 napig keltetett tyúktojás allantoisz zsákjába 0,2 ml-es mennyiségben kell beoltani. Optimális esetben a tojásokat specifikus kórokozóktól mentes (SPF) állományból kell beszerezni, de amennyiben ez kivitelezhetetlen, elfogadható a Newcastle-betegség vírus elleni ellenanyagtól mentesnek bizonyult állománytól szerzett tojások használata is. A beoltott tojásokat 37 °C hőmérsékleten kell tartani, és naponta lámpázni kell. Az elhalt (kivéve intercurrens) vagy elhullás előtti embriót tartalmazó tojásokat, valamint a túlélő tojásokat a beoltást követő 4–7. nap után 4 °C-ra le kell hűteni, és az allantoisz folyadékot kell vizsgálni haemagglutinációs aktivitásra. A negatív minták allantoisz folyadékát hígítatlanul az előzővel azonos módon legalább egy alkalommal tovább kell passzálni.
2. Haemagglutináció kimutatása esetén a baktériumok jelenlétét tenyésztés segítségével kell kizárni. Baktériumok jelenléte esetén a folyadékot 450 nm-es membránszűrőn kell átszűrni és ismét antibiotikumot kell hozzáadni, vagy 200 nm-es szűrőn sterilre szűrhető, és az előbbiek szerint be kell oltani az embrionált tojásokba.
1. Előzetes elkülönítés
A teljes körű azonosítás, tipizálás és pathogenitási vizsgálat elvégzése céljából valamennyi haemagglutináló vírustörzset el kell küldeni az NRL-nek. Ezért a haemagglutináló allantoisz folyadékokat ezekben a laboratóriumokban az 5. és 6. fejezetben leírt HAG próbában kell vizsgálni. Az átmeneti ellenőrző intézkedések bevezetéséhez a mintákat egy ismert, legalább 29 titerű poliklonális Newcastle-betegség elleni szérummal kell vizsgálni, pozitív esetben a gátlás mértéke ≥ 24.
2. Megerősítő azonosítás
2.1. Az NRL-nek minden haemagglutináló törzs esetében el kell végeznie a teljes körű elkülönítő kórjelzést. A Newcastle-betegség megerősítése monospecifikus, csirke Newcastle-betegség elleni antiszérummal végzett HAG próbával történik. Ezután a 7. fejezetben leírt ICPI vizsgálatot vagy pedig a molekuláris biológiai azonosítást el kell végezni az összes pozitív izolátumon. A 0,7-nél nagyobb egyenlő pathogenitási index vagy a megadott szekvencia kimutatása alapján a Newcastle-betegség megállapítható és az ellenőrző intézkedések teljes körű végrehajtását teszi szükségessé.
2.2. Az Európai Unió területén használt vakcina törzsekre jellemző és rendelkezésre álló monoklonális ellenanyagokat egyszerű HAG próbákban fel lehet használni.
2.3. Az NRL-nek minden haemagglutináló vírustörzset el kell küldeni a Közösségi Referencia Laboratóriumnak.
A vakcinázott madarakban jelen lévő Newcastle-betegség vírus és a nem vakcinázott madarakban jelen lévő ellenanyagok kimutatására szolgáló gyorstesztek a következők:
1. A Newcastle-betegség vírus kimutatása
A leggyakrabban az ún. polimeráz-láncreakció (PCR) módszert alkalmazzák vakcinázott madarakban a vírus kimutatására. A korábban használt immunfluoreszcenciás és immunperoxidáz próbák használatát a PCR módszer jelentősen háttérbe szorította.
2. Ellenanyagok kimutatása a nem vakcinázott madarakban
A Newcastle-betegség diagnózisával foglalkozó laboratóriumok többsége ismeri a HAG próbát, és az alábbiakban megfogalmazott ajánlás ehhez a próbához kapcsolódik a vírus ellen képződött ellenanyagok mérésére. Ezen kívül az „enzyme-linked immunosorbent assays” módszer (ELISA) is sikerrel alkalmazható a vírus elleni ellenanyagok kimutatására.
a) Minták
Ha az állomány létszáma 20 alatt van, akkor minden egyedtől, nagyobb állományokban 20 madárból kell vérmintát venni (ez 99%-os biztonsággal kimutat legalább egy pozitív szérumot, ha az állomány 25%-a vagy annál nagyobb része fertőzött, tekintet nélkül az állomány méretére). A vért hagyni kell megalvadni, majd a szérumot szeparálni kell a vizsgálat céljára.
b) Ellenanyag-kimutatási vizsgálat
Az egyedi szérummintákat – a 6. fejezetben meghatározott standard HAG próba elvégzésével – meg kell vizsgálni a Newcastle-betegség vírus haemagglutináló antigénjével szembeni gátló képességre.
Az NRL 4 vagy 8 haemagglutinin egységet (a továbbiakban: HA egység) használhatnak a HAG próbához, ennek függvényében a ≥ 24, illetve a ≥ 23 titerű mintákat tekintik pozitívnak. Az Európai Gyógyszerkönyv 450-es monográfiája szerint 4 HA egység esetén a ≥ 23 HAG titer is pozitívnak tekinthető, negatívnak csak a legfeljebb 1:4 (22) titer számítható.
1. Reagensek:
a) 7,0–7,4 pH értékű, foszfáttal pufferolt izotóniás sóoldat (a továbbiakban: PBS) (0,05 M).
b) Vörösvérsejt szuszpenzió, amely legalább három, specifikus kórokozóktól mentes csirkétől származik (ha ez nem lehetséges, akkor vért lehet venni rendszeres megfigyelés alatt tartott, és a Newcastle-betegség vírusának ellenanyagától mentesnek bizonyult madaraktól) azonos mennyiségű Alsever-féle, vagy 5%-os nátrium-citrát oldatban. A sejteket használat előtt háromszor át kell mosni PBS-oldatban. A vizsgálathoz 1%-os PBS-ben készített szuszpenzió (v/v) ajánlott.
c) Standard antigénként a Newcastle-betegség Ulster 2C jelzésű törzse ajánlott.
2. Eljárás:
1. 0,025 ml PBS-t kell mérni a mikrotitráláshoz használatos, műanyaglemez vájulataiba (V fenekű vájulatokat kell használni).
2. 0,025 ml vírusszuszpenziót (azaz allantoisz folyadékot) kell bemérni a felső vájulatba.
3. A vírusból kétszeres hígítási sort (1:2-től 1:4096-ig) kell készíteni. A legalsó vájulatból a hígítás után 0,025 ml-t el kell vetni.
4. További 0,025 ml PBS-t kell bemérni minden vájulatba.
5. 0,025 ml 1%-os vörösvérsejt szuszpenziót kell mérni minden vájulatba.
6. A lemez enyhe ütögetésével össze kell keverni, és szobahőmérsékleten 40 percig vagy 4 °C-on 60 percig kell inkubálni.
7. A lemezeket akkor kell leolvasni, amikor a kontroll leülepedett. A leolvasást a lemezek megdöntésével kell elvégezni, és meg kell állapítani, hogy vannak-e a vörösvérsejteknek könnycsepp alakú megfolyásai. A HA nélküliek esetében ugyanakkora méretű a megfolyás, mint a vírus nélküli kontroll vájulatokban.
8. A HA titer az a legnagyobb hígítási érték, amelyben még létrejön a vörösvérsejtek agglutinációja; ennek a koncentrációja 1 HA egység (HAU). A HA titer meghatározására pontosabb módszer, ha a HA próbát a kezdeti hígításhoz közel álló vírus-hígításokon végzik el. Ez a módszer a HAG próbához szükséges antigén pontos előállításához ajánlott (lásd a 6. fejezetet).
1. Elve
A HAG próba során a savóban/szérumban lévő specifikus ellenanyag kötődik a vírushoz és meggátolja a vörösvérsejtek agglutinációját. Ezek a nem agglutinálódott vörösvérsejtek pontot képezve ülepszenek le a vájulat aljára.
2. Szérumminták előkezelése csirke vörösvérsejtekkel
A házityúk szérumok ritkán tartalmaznak nem specifikus haemagglutinineket, ezért azokat előkezelés nélkül kell vizsgálni. Az egyéb fajokból származó mintákat az alábbi módszer szerint kell kezelni:
1. 0,5 ml vizsgálati mintához 0,025 ml mosott vörösvérsejtet kell mérni,
2. 30 percig szobahőmérsékleten kell tartani, közben többször összerázni,
3. 800 g-vel 5 percig kell centrifugálni és a felülúszót kell használni a vizsgálathoz.
3. Reagensek (lásd az 5. fejezetet)
a) Foszfáttal pufferolt sóoldat (PBS).
b) 4 HAU egység/0,025 ml-t tartalmazó, PBS-sel hígított, vírustartalmú allantoisz folyadék.
c) 1% csirke vörösvérsejt szuszpenzió.
d) Negatív kontroll csirkeszérum.
e) Pozitív kontroll csirkeszérum.
4. Eljárás
1. 0,025 ml PBS-t kell tenni a mikrotitráláshoz használatos műanyaglemez minden vájulatába (V fenekű vájulatokat kell használni).
2. 0,025 ml szérumot kell helyezni az első vájulatba.
3. A szérum 1:2 hígításából többcsatornás mikropipettával 2-es léptékű hígítási sort kell készíteni. Az utolsó vájulatból 0,025 ml-t el kell vetni.
4. A második sortól lefelé valamennyi vájulatba 0,025 ml hígított, 4 vagy 8 HA egységet tartalmazó allantoisz folyadékot kell bemérni.
5. A lemezt enyhén ütögetve össze kell keverni, majd szobahőmérsékleten 30 percig, vagy 4 °C-on 60 percig inkubálni kell.
6. 0,025 ml 1%-os vörösvérsejt szuszpenziót kell mérni minden vájulatba.
7. Enyhén ütögetve össze kell keverni, majd szobahőmérsékleten 40 percig vagy 4 °C-on 60 percig kell tartani.
8. A lemezeket akkor kell leolvasni, amikor a kontroll vörösvérsejtek leülepedtek. A lemez 45 fokos megdöntésével meg kell figyelni a könnycsepp alakú megfolyások azonos mértékű jelenlétét vagy hiányát a csak vörösvérsejtet (0,025 ml) és PBS-t (0,05 ml) tartalmazó kontrollhoz képest.
9. A HAG titer a savónak/szérumnak az a hígítási foka, amelyben még gátolni képes az agglutináció kialakulását. (Minden próbának tartalmazni kell a kívánt HA egység jelenlétét igazoló kontroll antigén titrálást.)
10. Az eredmények akkor értékelhetők, ha a negatív kontroll szérum titere 4 HA egység vírus esetén ≤ 22 (1:4), és az ismert titer értékű pozitív kontroll szérum titere a megállapított titerértéktől legfeljebb 1 hígítási fokkal tér el.
1. Frissen előállított fertőző allantois folyadékot (HA titer legalább 24) 1:10 arányban kell hígítani steril izotóniás sóoldattal. (Ellenanyagot nem szabad használni.)
2. 0,05 ml hígított vírust intracerebrálisan be kell fecskendezni mind a tíz naposcsibébe (24–40 órával a keltetést követően). A naposcsibéknek specifikus kórokozótól mentes állományból származó tojásokból kell származniuk.
3. A csirkéket nyolc napon keresztül 24 óránként megvizsgálják.
4. Minden egyes vizsgálatnál a madarakat a következőképpen kell jelölni: egészséges (0), beteg (1), elhullott (2).
5. Az indexet a következő példa szerint kell számolni:
| Klinikai tünetek | Beoltástól számított napok (madarak száma) | |||||||||||||||
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | Összesen | Eredmény | |||||||
| egészséges | 10 | 4 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 14 x 0 | = 0 | ||||||
| beteg | 0 | 6 | 10 | 4 | 0 | 0 | 0 | 0 | 20 x 1 | = 20 | ||||||
| elhullott | 0 | 0 | 0 | 6 | 10 | 10 | 10 | 10 | 46 x 2 | = 92 | ||||||
| Összesen = 112 | ||||||||||||||||
| Az index a madaranként és vizsgálatonként kapott középérték = 112/80 = 1,4 | ||||||||||||||||
