A jogszabály mai napon ( 2019.10.20. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet

a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól

A Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés a), d), f) és p) pontjában, valamint az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

a) átfogó cél: a célrendszer hierarchiájának legfelső szintje, olyan általános és komplex hosszútávú célkitűzés, amely egyértelműen megjeleníti a jövőkép felé való kívánatos fejlődést, és amely - a térség adottságainak figyelembevételével - a közép-, illetve rövidtávú célok kijelölésének alapja,

b) *  átviteli hálózati távvezeték elemei: a villamos energiáról szóló törvényben meghatározott hálózatok közül a 220 kV és az ezt meghaladó névleges feszültségű hálózat - közvetlen-, magán- és termelői vezeték, közcélú átviteli hálózat - beleértve az átviteli hálózat tartószerkezeteit és a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezéseket,

c) célrendszer: az adott térségre kijelölt elvárások és kívánatos változások, fejlődést kijelölő célok koherens, egymásra épülő rendszere, amely rögzíti a célok egymáshoz való hierarchikus viszonyát és egyéb kapcsolatait, összefüggéseit, és amelynek elemei az átfogó, a horizontális, a specifikus és területi célok,

d) *  elosztó hálózati távvezeték elemei: a villamos energiáról szóló törvényben meghatározott a térségi ellátást biztosító elosztó hálózat azon elemei, amelyek 132 kV névleges feszültségű áram elosztására alkalmasak, beleértve az elosztó hálózat tartószerkezeteit és a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezéseket,

e) horizontális cél: olyan, az adott területi egység fejlesztésének és tervezésének egészét meghatározó alapvető megfontolások, elvárások és kritériumok összessége, melyeket a célrendszer egészének meghatározásánál, a megvalósítást szolgáló eszközök és intézkedések kialakításánál, ezek végrehajtásánál (pl. pályáztatás, projektkiválasztás során) egyaránt következetesen érvényesíteni kell,

f) jövőkép: nagytávra és nagytávon túlmutatóan meghatározott, elérni kívánt jövőbeli célállapot átfogó és általános leírása, amely a célok kijelölésének alapvető irányát jelöli ki, és amelyben rögzülő elérendő jövőbeni állapotot a koncepció helyzetelemzésében, értékelésében meghatározott sajátosságokra, a számba vett várható fejlődésfolyamatokra tekintettel, a társadalom elvárásainak, értékeinek figyelembevételével lehet megfogalmazni,

g) *  kidolgozásért felelős szerv: a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvénynek megfelelően az Országos Területfejlesztési Koncepció, az Országos Területrendezési Terv és a kiemelt térség (Budapesti Agglomeráció és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet) területrendezési tervének kidolgozása esetén a Kormány; a megye és az egyéb kiemelt térségek területrendezési terv kidolgozása esetén a megyei önkormányzat; a megye területfejlesztési koncepciója és programja kidolgozásának esetében a megyei önkormányzat; a kiemelt térség területfejlesztési koncepciója és programja kidolgozásának esetében a térségi fejlesztési tanács,

h) *  egyéb mellékút: a térségi szerepű összekötő út kivételével a közutak igazgatásáról szóló miniszteri rendelet szerinti mellékút,

i) prioritás: a specifikus célok elérését szolgáló kiemelt szándékok, a későbbi beavatkozási területek csoportja, amelyek jellemzően komplexek, átfogóan több ágazati intézkedést jeleníthetnek meg, kifejezetten egyes térségekre vagy térségtípusokra is irányulhatnak,

j) specifikus cél: a prioritások alapját képező, a stratégiaalkotási tervezési fázisban, az átfogó célból levezetett középtávú célkitűzések, melyek együttes és összehangolt elérése biztosítja az átfogó cél érvényesülését, és az átfogó célnál kevésbé komplexek, csak egy vagy néhány szakterületet ölelnek fel,

k) területi cél: egy-egy, a térségen belüli térségtípusra, rész területegységre, vagy közvetlenül a térség egészének valamely térszerkezeti jellemzőjére vonatkozó elvárások,

l) *  térségi szerepű összekötő út: olyan mellékút, amely a térségi együttműködésben a településhálózat szempontjából meghatározó jelentőségű - végpontjain jellemzően az országos gyorsforgalmi- és főúthálózathoz vagy egy másik térségi szerepű összekötő úthoz, esetleg egy határátkelési ponthoz csatlakozó - összekötő úti közúthálózati elem,

m) területi terv készítése: a területi terv kidolgozásának, egyeztetésének és elfogadásának együttes megnevezése,

n) * 

o) * 

p) *  települési szolgáltatások: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet szerinti települési szolgáltatások,

q) *  okos város: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet szerinti okos város,

r) * 

s) * 

t) *  térségi térszervező központ: a településrendszer térségi jelentőségű (kiemelt térség, megye, járások) központja, amely gazdasági, turisztikai, kulturális, közlekedési szempontból megyei szintű és több járásra kiterjedő szereppel bír.

2. § (1) A területi tervek módosításának költségeit - a kidolgozásért felelős szerv és a módosítás kezdeményezője közötti eltérő megállapodás hiányában - a módosítással érintett terv kidolgozásáért felelős szerv viseli.

(2) *  A megyei területrendezési terv módosításának költségeihez a terv kidolgozásáért felelős szerv állami hozzájárulásra tarthat igényt.

3. § (1) A területrendezési terv módosítására az új területrendezési terv egyeztetésének és elfogadásának rendjére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az elfogadott területrendezési terv módosítása - az előkészítő és javaslattevő fázis összevonásával - egyfázisú tervezési és egyeztetési folyamatban is elvégezhető.

(2) Az elfogadott területfejlesztési koncepcióban és programban meghatározott időtávlat lejártát követően a területi egységre vonatkozó tervezés során az új területfejlesztési koncepció és program készítésének szabályait kell alkalmazni.

(3) A területfejlesztési koncepció és program meghatározott időtávlatának lejártát megelőző módosítása az előkészítő és javaslattevő fázis összevonásával, egyfázisú tervezési és egyeztetési folyamatban is elvégezhető.

4. § (1) A területi tervek időtávlatai az alábbiak:

a) rövidtáv: 2 év,

b) középtáv: 7 év,

c) hosszútáv: 14 év,

d) nagytáv: 20-25 év.

(2) A területfejlesztési koncepció fogalmazza meg az ország és a térségek

a) hosszútávra szóló horizontális céljait és átfogó célját,

b) nagytávra és nagytávon túlmutatóra szóló jövőképét.

(3) A területfejlesztési program középtávra szól, melynek

a) stratégiai programrészében kerülnek meghatározásra

aa) a specifikus és területi célok (a jövőkép és az átfogó cél alapján),

ab) a horizontális célok,

ac) a prioritások (a specifikus célok alapján);

b) operatív programrészében kerülnek meghatározásra az intézkedések (a stratégiai programrészben meghatározott prioritások alapján).

(4) * 

(5) *  A területrendezési tervek hosszú, illetve nagytávra készülnek.

A területi tervek illeszkedési szabályai

5. § *  (1) A térség nagyságrendjét, illetve az elfogadás szintjét tekintve a területfejlesztési koncepciók és programok egymásra épülő rendszert alkotnak.

(2) A megye területfejlesztési koncepciója és programja nem lehet ellentétes

a) *  az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban (a továbbiakban: OFTK),

b) az Országos Területrendezési Tervben (a továbbiakban: OTrT), a Budapesti Agglomeráció és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet kiemelt térség területrendezési tervében,

c) a megyei területrendezési tervben

foglaltakkal.

(3) A kiemelt térség területfejlesztési koncepciója és programja nem lehet ellentétes

a) *  az OFTK-ban,

b) az OTrT-ben, a Budapesti Agglomeráció és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet kiemelt térség területrendezési tervében,

c) a megyei területrendezési tervben

d) a megyei területfejlesztési koncepcióban és programban

foglaltakkal.

A területi tervek tartalmi követelményei

6. § (1) * 

(2) A megyei területfejlesztési koncepció és program részletes tartalmi követelményeit az 1. és a 3. melléklet tartalmazza.

(3) * 

(4) A kiemelt térség területfejlesztési koncepciója és programja részletes tartalmi követelményeit az 1. és az 5. melléklet tartalmazza.

(5) *  Az OFTK részletes tartalmi követelményeit a 6. melléklet tartalmazza.

7. § A területfejlesztési koncepciókban és programokban minden szinten érvényesíteni kell a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból fenntartható fejlődés, az esélyegyenlőség, valamint a területi kohézió szempontjait.

8. § (1) Amennyiben a területrendezési terv a területfejlesztési koncepcióval közösen készül, az 1. mellékletben meghatározott közös feltáró-értékelő vizsgálattal, valamint az előkészítő fázis 1-5. pontjában foglalt tartalmi elemek kivételével a 7. mellékletben meghatározott részletes tartalmi követelmények alapján kell elkészíteni és dokumentálni.

(2) *  Amennyiben a területrendezési terv a területfejlesztési koncepciótól függetlenül készül, a területrendezési tervet a 7. melléklet szerinti részletes tartalmi követelmények alapján kell elkészíteni és dokumentálni. A 7. melléklet I. Előkészítő fázis 1-8. pontjai indokolással összevonhatók, átcsoportosíthatók.

(3) *  Több megyére készülő területrendezési tervet a megyei területrendezési terv tartalmi követelményének megfelelően kell elkészíteni.

(4) A területrendezési terv készítése vagy módosítása szükségességének megalapozása céljából területrendezési tanulmányterv készíthető, amely az új területfejlesztési, ágazati koncepcióknak és programoknak, valamint a műszaki infrastruktúra-hálózatoknak és egyedi építményeknek az elfogadott területrendezési tervekkel való összhangját vizsgálja.

(5) A területrendezési tanulmányterv tartalmi követelményeit - a vizsgált cél figyelembevételével - a területrendezési tanulmányterv készítője határozza meg.

9. § *  (1) Ha a területrendezési terv a területfejlesztési koncepcióval közösen készül, a 9. mellékletben meghatározott tartalommal kell elkészíteni a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot. Ha a területrendezési terv a területfejlesztési koncepciótól függetlenül készül, a területrendezési tervhez készített területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat a 9/A. melléklet alapján készül.

(2) Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló kormányrendelet alapján elkészített környezeti értékelés a 9. és 9/A. mellékletben foglaltak szerint készítendő területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat környezeti szempontú elemzésének minősül.

A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köre és az eljárás részletes szabályai * 

9/A. § *  (1) A kiemelt térségi és megyei területrendezési terv, valamint a megyei területrendezési terv hatálya alá tartozó település településszerkezeti tervének és helyi építési szabályzatának (a továbbiakban együtt: településrendezési eszköz) készítése vagy módosítása során a 14. mellékletben felsorolt térségi övezetek kiterjedését az ott meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása alapján kell lehatárolni, a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Trtv.) rögzített eltérésekkel.

(2) A Trtv. 1/2. mellékletében felsorolt, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során a 15. mellékletben felsorolt térségi övezetek kiterjedését az ott meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása alapján kell lehatárolni, a Trtv. 23. § (2) bekezdésében foglalt eltéréssel.

(3) A Trtv. 1/1. mellékletében felsorolt, a Budapesti Agglomerációhoz tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során a 16. mellékletben felsorolt térségi övezetek kiterjedését az ott meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása alapján kell lehatárolni, a Trtv. 23. § (2) bekezdésében foglalt eltéréssel.

9/B. § *  (1) A 9/A. § szerint kijelölt előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szerv az előzetes adatszolgáltatást a területrendezési terv és a településrendezési eszköz kidolgozásáért felelős szerv megkeresése alapján teljesíti.

(2) A térségi övezet lehatárolására irányuló megkeresést elektronikus úton kell megküldeni az államigazgatási szerv részére.

9/C. § *  (1) A kiemelt térségi és megyei területrendezési terv készítése vagy módosítása során a terv kidolgozásáért felelős szervnek a térségi övezet lehatárolására irányuló megkeresése tartalmazza:

a) annak a térségi övezetnek a megjelölését, amelynek kiterjedésére vonatkozóan az előzetes adatszolgáltatást kéri,

b) a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv módosítása esetén a módosítás célját,

c) a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv módosítása esetén a hatályos területrendezési tervet elfogadó jogszabály megjelölését és a hozzáférhetőségéről való tájékoztatást.

(2) A településrendezési eszköz készítése vagy módosítása esetén a települési önkormányzat a térségi övezet lehatárolására vonatkozó előzetes adatszolgáltatás érdekében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 37. §-ában meghatározott előzetes tájékoztatási szakasz keretében keresi meg az államigazgatási szervet.

(3) Amennyiben a 14-16. mellékletben meghatározott államigazgatási szerv nem kerül bevonásra a (2) bekezdés szerinti előzetes tájékoztatási szakaszban, a települési önkormányzat a térségi övezet lehatárolására vonatkozó előzetes adatszolgáltatás érdekében az államigazgatási szervet az előzetes tájékoztatási szakasszal egyidejűleg keresi meg.

(4) A településrendezési eszköz készítése vagy módosítása esetén a települési önkormányzatnak a térségi övezet lehatárolására irányuló megkeresése tartalmazza:

a) annak a térségi övezetnek a megjelölését, amelynek kiterjedésére vonatkozóan az előzetes adatszolgáltatást kéri,

b) a településrendezési eszköz módosítása esetén a módosítás célját,

c) a településrendezési eszköz módosítása esetén a hatályos településszerkezeti tervről szóló határozat és a helyi építési szabályzatot elfogadó rendelet megjelölését, valamint az azok hozzáférhetőségéről való tájékoztatást.

9/D. § *  (1) Az államigazgatási szerv a térségi övezet kiterjedéséről jogszabály, hatósági nyilvántartás alapján, ennek hiányában - a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv vagy településrendezési eszköz készítésénél vagy módosításánál felhasználható adattartalommal rendelkező - egyéb nyilvántartás, ágazati koncepció vagy módszertannal megalapozott tanulmány figyelembevételével ad tájékoztatást.

(2) A kiemelt térségi és megyei területrendezési terv készítése vagy módosítása esetében a térségi övezet kiterjedésére vonatkozó előzetes adatszolgáltatás tartalmazza:

a) az államigazgatási szerv megnevezését;

b) az (1) bekezdés szerinti dokumentumok megnevezését és az azok hozzáférhetőségéről szóló tájékoztatást;

c) a térségi övezet kiterjedésére vonatkozó tájékoztatást

ca) a települések teljes közigazgatási területével lehatárolandó térségi övezetek esetében a térségi övezettel érintett települések szöveges felsorolását vagy

cb) a térségi övezet tényleges kiterjedésének megfelelően történő lehatárolást digitális vektoros formában.

(3) A településrendezési eszköz készítése vagy módosítása esetében a térségi övezet kiterjedésére vonatkozó előzetes adatszolgáltatás tartalmazza:

a) az államigazgatási szerv megnevezését;

b) az (1) bekezdés szerinti dokumentumok megnevezését és az azok hozzáférhetőségéről szóló tájékoztatást, valamint;

c) a térségi övezet kiterjedésére vonatkozó tájékoztatást helyrajzi számok felsorolásával vagy tényleges kiterjedésének megfelelő adattartalommal bíró - az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázishoz illeszthető - térképi adat-állománnyal.

9/E. § *  (1) A kiemelt térségi és megyei területrendezési terv készítése vagy módosítása esetén megkeresett államigazgatási szerv a megkeresés kézhezvételétől számított huszonegy napon belül adja ki a térségi övezet kiterjedésére vonatkozó előzetes adatszolgáltatást. Az adatszolgáltatási határidő a megkeresésnek az államigazgatási szervhez történő megérkezését követő napon kezdődik.

(2) A településrendezési eszköz készítése vagy módosítása esetén a megkeresett államigazgatási szerv a térségi övezet kiterjedésére vonatkozó előzetes adatszolgáltatását a 9/C. § (2) bekezdésében meghatározott előzetes tájékoztatási szakaszban, a 9/C. § (3) bekezdésében meghatározott esetben az előzetes tájékoztatási szakasszal egyidejűleg, huszonegy napon belül adja meg.

(3) Az előzetes adatszolgáltatást - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - elektronikus úton kell az adatszolgáltatást kérő részére megküldeni.

(4) Az államigazgatási szerv előzetes adatszolgáltatása térítésmentes.

(5) A honvédelmi és katonai célú terület övezetére vonatkozó adatszolgáltatást postai úton, papír alapon is meg lehet küldeni az adatszolgáltatást kérő részére.

A területi tervek kidolgozásának szabályai

10. § *  A területrendezési terv kidolgozásáért felelős szerv a tervet a területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott területrendezési tervezési tevékenység folytatására jogosult személlyel készítteti el.

10/A. § *  A területrendezésért felelős miniszter az OTrT, a Budapesti Agglomeráció és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének felülvizsgálatáról, valamint e tervek módosításának előkészítéséről a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság útján gondoskodik.

10/B. § * 

11. § *  A területi terveket az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerbe (a továbbiakban: TeIR) és a digitális egyeztető felületbe történő illeszthetőség követelményeinek figyelembevételével elektronikus és papíralapú dokumentumként kell kidolgozni és a kidolgozásért felelős szerv részére átadni. Ennek érdekében: * 

a) a területfejlesztési koncepciók és programok területi egységhez köthető javaslatait települési KSH-azonosítókkal nyilvántartható módon kell dokumentálni,

b) *  a területrendezési tervek elfogadásra kerülő rajzi munkarészeit a tervezés kezdetekor hatályos állapotnak megfelelő közigazgatási határokkal kiegészített digitális alaptérképen kell kidolgozni,

c) *  a területrendezési tervek elfogadásra kerülő térképi munkarészeit Egységes Országos Vetületi (EOV) rendszerben, vektoros állományokként, térinformatikai rendszerben kell kidolgozni és SHP formátumban a kidolgozásért felelős szerv részére átadni,

d) a területrendezési tervek kidolgozása során a térségi szerkezeti terv tartalmi elemeit egy tervlapon, az egyes, tartalmilag nem összetartozó és az átfedő térségi övezeteket külön tervlapokon kell ábrázolni,

e) *  a területrendezési tervek kidolgozása során a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 9. § (2) bekezdése alapján a miniszterek a feladat- és hatáskörüket érintően a műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények területi elhelyezkedését vektoros szerkeszthető állományban szolgáltatják a terv kidolgozásáért felelős szerv részére,

f) *  a c) pont szerint kidolgozott térinformatikai adatállományokkal a kidolgozásért felelős szerv rendelkezik,

g) *  a megyei területrendezési tervben a világörökségi és világörökségi várományos területek övezetét, a honvédelmi és katonai célú terület övezetét, az ásványi nyersanyagvagyon övezetét, valamint a földtani veszélyforrás terület övezetét az érintett települések közigazgatási területének megjelölésével is meg lehet meghatározni; a megyei területrendezési tervekben alkalmazott, továbbá ott megállapított egyéb térségi övezeteket pedig tényleges kiterjedésüknek megfelelően kell lehatárolni,

h) *  a térségi területfelhasználási kategóriákat, a műszaki infrastruktúra-hálózatokat, egyedi építményeket és a térségi övezeteket tartalmazó fedvények műszaki követelményei, valamint a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek b)-d) pont szerint kidolgozott és elfogadott rajzi munkarészeit tartalmazó fedvények digitális vektoros állománya elkészítésének és dokumentálásának szabályai a területrendezésért felelős miniszter részéről a www.e-epites.hu honlapon kerül közzétételre.

11/A. § *  (1) A területrendezésért felelős miniszter vagy az általa meghatalmazott Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság a területrendezési terv készítése, módosítása előtt írásban megkeresi a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervet a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23/C. § (1b) bekezdése, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 72. § (4), (7) és (8) bekezdése, valamint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 6. § (20) bekezdése alapján, a 12. melléklet szerinti adatbázisok és adatok biztosítása érdekében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megkereséshez mellékelni kell

a) a területrendezési tervek kidolgozásáért felelős szerv területrendezési terv készítésére, módosítására irányuló döntését és

b) a területrendezési tervek kidolgozásáért felelős szerv és - amennyiben a feladatok kidolgozásában érintett - a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság nyilatkozatát arról, hogy az (1) bekezdés szerinti kérelmező az adatbázisokat és az adatokat kizárólag az a) pontban meghatározott feladathoz használja fel.

(3) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti kérelmező részére a hiánytalan megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül elektronikus szolgáltatás formájában vagy - amennyiben a műszaki feltételek nem adottak - digitális adathordozón adja át a 12. melléklet szerinti legfrissebb EOV rendszerű adatbázisokat és adatokat, továbbá az adatszolgáltatás sorszámát.

(4) A területrendezési terv monitorozásához a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a (3) bekezdés szerint szolgáltatott

a) a 12. mellékletében foglalt táblázat 2-4. soraiban szereplő adatbázisokat, adatokat negyedévente frissítve,

b) a 12. mellékletében foglalt táblázat 5-9. soraiban szereplő adatbázisokat, adatokat évente frissítve

elektronikus szolgáltatás formájában vagy - amennyiben a műszaki feltételek nem adottak - digitális adathordozón adja át az (1) bekezdés szerinti megkereső részére.

(5) A (3) és (4) bekezdések szerint szolgáltatott adatbázisok és adatok felhasználásával készült dokumentumokon fel kell tüntetni az adatszolgáltató által megadott adatszolgáltatás sorszámát, valamint azt, hogy az állami alapadatbázisok felhasználásával készült.

(6) Hálózati adatszolgáltatás esetén a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, egyéb, nem hálózati adatszolgáltatás esetén a területileg illetékes kormányhivatal szakfelügyelete szakfelügyeleti ellenőrzés keretében külön jogszabályban meghatározott módon vizsgálhatja a (3) bekezdés szerint szolgáltatott adatbázisok, adatok hozzáférésének és felhasználásnak jogszerűségét.

11/B. § *  (1) A megyei területrendezési terv kidolgozásáért felelős megyei önkormányzat a megyei területrendezési terv készítése, illetve módosítása előtt írásban megkeresi a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervet a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23/C. § (1b) bekezdése, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 72. § (5) bekezdése, valamint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 6. § (20) bekezdése alapján, a 13. melléklet szerinti adatbázisok és adatok biztosítása érdekében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megkereséshez mellékelni kell

a) a megyei önkormányzat területrendezési terv készítésére, módosítására irányuló döntését és

b) a megyei önkormányzat nyilatkozatát arról, hogy az adatbázisokat és az adatokat kizárólag az a) pontban szereplő feladathoz használja fel.

(3) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a megyei önkormányzat részére a hiánytalan megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül elektronikus adatszolgáltatás formájában vagy - amennyiben a műszaki feltételek nem adottak - digitális adathordozón adja át a 13. melléklet szerinti legfrissebb EOV rendszerű adatbázisokat és adatokat, továbbá az adatszolgáltatás sorszámát.

(4) A megyei önkormányzat a (3) bekezdés szerint rendelkezésére álló adatbázisokat és adatokat kizárólag a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladat kidolgozására szerződött félnek adhatja át, az adatbázisok és adatok felhasználására vonatkozó szerződésben foglaltak szerint. Az adatbázisok és adatok felhasználására vonatkozó szerződés tartalmazza a felhasználásra átadott adatbázisok, adatok megnevezését, átadásuk módját, felhasználásuk tárgyát, felhasználóit, a felhasználás feltételeit, módját, továbbá azt, hogy az adatok, adatbázisok harmadik fél számára tovább nem adhatók.

(5) A (3) bekezdés szerint szolgáltatott adatbázisok és adatok felhasználásával készült dokumentumokon fel kell tüntetni az adatszolgáltató által megadott adatszolgáltatás sorszámát, valamint azt, hogy az állami alapadatbázisok felhasználásával készült.

(6) Hálózati adatszolgáltatás esetén a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, egyéb, nem hálózati adatszolgáltatás esetén a területileg illetékes kormányhivatal szakfelügyelete szakfelügyeleti ellenőrzés keretében külön jogszabályban meghatározott módon vizsgálhatja a (3) bekezdés szerint szolgáltatott adatbázisok, adatok hozzáférésének és felhasználásnak jogszerűségét.

12. § (1) *  A megye és a kiemelt térség területfejlesztési koncepciója és programja előkészítő és javaslattevő fázisból áll.

(2) Az előkészítő fázisban rendszerezni és értékelni kell a fejlesztésre ható tényezőket, valamint vizsgálni kell a fejlesztés lehetséges irányait. Az előkészítő fázis részét képezi a területfejlesztési partnerségi terv végrehajtása és a helyzetértékelés.

(3) *  A javaslattevő fázisban ki kell dolgozni a megye és a kiemelt térség jövőképét és ennek legkedvezőbb fejlesztési irányát.

(4) *  A területfejlesztési koncepció elfogadására jogosult megyei önkormányzat vagy térségi fejlesztési tanács, kiemelt térség esetében a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter dönt arról, hogy a (2) bekezdésben meghatározott előkészítő fázis elkészült munkarészei megfelelnek-e a további tervezés alapjául.

(5) *  A területfejlesztési program elfogadására jogosult megyei önkormányzat vagy térségi fejlesztési tanács, kiemelt térség esetében a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter dönt arról, hogy a (2) bekezdésben meghatározott előkészítő fázis elkészült munkarészei megfelelnek-e a további tervezés alapjául.

13. § (1) A területfejlesztési koncepciók és programok kidolgozásának része az állampolgárok, a tervezéssel érintett területen működő érdekképviseletek, társadalmi szervezetek és vállalkozások tervezésbe való bevonását részletező partnerségi terv.

(2) A partnerségi terv a tervezés folyamatában meghatározza

a) a bevonandó célcsoportot,

b) az egyes tervezési elemekhez és fázisokhoz kapcsolódó bevonás tervezett eszközeit és részvételi formáit, melynek lehetséges eszközei: kommunikációs kampány, kiállítások, helyi média, tájékoztató kiadványok, állampolgári vélemények gyűjtése, nyilvános fórumok, konferenciák, eseti bizottság, közvélemény-kutatás (szociológiai kutatás, fókuszcsoportos kutatás, munkacsoport megbeszélések, zsűrik),

c) a bevonás céljait.

(3) A partnerségi program a területfejlesztési programok végrehajtása során meghatározza az állampolgárok és a szakmai közösségek részvételének szabályait.

14. § (1) *  A területrendezési terv készítése és módosítása előkészítő és javaslattevő fázisból áll. A területrendezési terv készítéséhez és módosításához elfogadásra kerülő és megalapozó munkarészek készülnek.

(2) A területrendezési tervek kidolgozása során

a) a megalapozó munkarészekben a meglévő és a tervezett tartalmi elemeket eltérő ábrázolásmóddal kell jelölni,

b) *  a megyei területrendezési terv esetében az elfogadásra kerülő munkarészekben a területrendezésért felelős miniszter részéről a www.e-epites.hu honlapon közzétett, a területrendezési tervek téradat-rétegeinek műszaki követelményei szerinti jelkulcsot kell alkalmazni,

c) *  az elfogadásra kerülő munkarészekben a műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények meglévő és tervezett tartalmi elemeit eltérő ábrázolásmóddal, az egyéb meglévő és tervezett tartalmi elemeket azonos ábrázolásmóddal kell jelölni,

d) a térségi szerkezeti tervet a 7. mellékletben részletezett tartalommal egy tervlapon kell elkészíteni,

e) a térségi területfelhasználási kategóriák egymással nem lehetnek átfedésben,

f) * 

g) a 10 ha-nál nagyobb egyedi építmények területét a jelkulcsnak megfelelő felületként kell ábrázolni, a 10 ha-nál kisebb területű egyedi építményeket a jelkulcsnak megfelelő szimbólummal kell jelölni.

15. § * 

A területi tervek egyeztetésének rendje

16. § *  (1) A területi terv egyeztetését a területi terv kidolgozásáért felelős szerv végzi a területrendezési terv esetében a területrendezésért felelős miniszter által üzemeltetett digitális egyeztetési felületen.

(2) *  A területrendezésért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti digitális egyeztetési felület üzemeltetéséről a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság útján gondoskodik.

17. § (1) *  A területfejlesztési koncepciót és programot véleményezésre meg kell küldeni az egyeztetésben részt vevők részére, valamint társadalmi egyeztetés céljából közzé kell tenni a TeIR-en.

(1a) *  A területrendezési terv elfogadás szempontjából fontos részeit tartalmazó dokumentációjának, valamint a megalapozó munkarészeinek egyeztetése a 16. § (1) bekezdése szerinti digitális egyeztetési felületen történik. A területrendezési terv kidolgozásáért felelős szerv gondoskodik a véleményezésre szánt területrendezési terv digitális egyeztetési felületre történő feltöltéséről. A feltöltésre kerülő szöveges dokumentumokat pdf vagy odt formátumban, a térképi munkarészeket pdf formátumban és - az állami főépítészi nyilatkozat és a miniszteri állásfoglalás kéréséhez - EOV vetületű, vektoros adatmodellben tárolt, térinformatikailag szerkeszthető formátumban (SHP vagy GML) kell biztosítani. A digitális egyeztetési felületen keresztül biztosítani kell legalább a területrendezési terv elérhetőségét, véleményezését és a kidolgozásért felelős szerv számára a vélemények elérését.

(1b) *  A véleményezésre jogosult szervek véleményének digitális egyeztető felületre történő feltöltéséről a véleményező szerv gondoskodik, a feltöltésre kerülő szöveges dokumentumokat pdf és odt formátumban kell biztosítani.

(1c) *  Ha egy véleményező technikai akadály miatt postai úton ad véleményt, akkor azt a terv kidolgozásáért felelős szerv tölti fel a digitális egyeztető felületre.

(2) *  A területi terv egyeztetése során tett véleményeket, társadalmi észrevételeket - a tervezői válaszokkal kiegészítve - a dokumentációhoz kell csatolni.

18. § (1) A területfejlesztési koncepciók és programok véleményezésére jogosultak körét a 10. melléklet tartalmazza.

(2) *  Az OFTK-t véleményezésre meg kell küldeni a 10. melléklet 1-9. és 12-13. pontjában meghatározottaknak.

(3) * 

(4) A kiemelt térségre vonatkozó területfejlesztési koncepció és program egyeztetésénél (2) bekezdés szerint kell eljárni.

(5) *  A megyei területfejlesztési koncepciót és programot véleményezésre meg kell küldeni a 10. melléklet 1. és 2., 6-8., 10. és 13. pontjában meghatározott szerveknek, továbbá a szomszédos megyei önkormányzatoknak.

(6) * 

19. § *  A területfejlesztési koncepció és program esetén a véleményezésre 45 napot kell biztosítani.

20. § (1) A területrendezési tervek véleményezésére jogosultak körét a 11. melléklet tartalmazza.

(2) *  Az OTrT véleményezési lehetőségét biztosítani kell a 11. melléklet 1-9. pontjában, 10. pont a), c) és d) alpontjában, 12., 13. és 15. pontjában meghatározottaknak.

(3) *  Több megye közös területrendezési terve, a Budapesti Agglomeráció, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet és az egyéb kiemelt térségek területrendezési terve véleményezési lehetőségét biztosítani kell a 11. melléklet 1-16. pontjában meghatározottaknak.

(4) *  A megye területrendezési terve véleményezési lehetőségét biztosítani kell a 11. melléklet 1-11. és 13-16. pontjában meghatározottaknak.

(5) *  A megyék kivételével az országra és a határ menti térségekre vonatkozó területrendezési tervet a külpolitikáért felelős miniszter véleményezésre megküldi a szomszédos országok területrendezésért felelős miniszterének.

(6) A határ menti megyék területrendezési tervét a kidolgozásért felelős szerv véleményezésre megküldi a szomszédos országok megyének megfelelő közigazgatási egységei részére.

(7) A szomszédos országok területrendezésért felelős szerveivel történő egyeztetés a területrendezési terv - a szomszédos országokkal történő együttműködés szempontjából fontos részeit tartalmazó - angol nyelvű kivonatának megküldésével történik.

(8) A területrendezési tervek esetében a szomszédos országokkal történő egyeztetés, az előkészítő fázist követően a tervezési programot bemutató dokumentumból készített kivonattal is kezdeményezhető.

21. § A határ menti térségre készülő közös területrendezési tanulmányterv egyeztetésére az érintett térségnek megfelelő területrendezési terv egyeztetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A területi tervek elfogadásának rendje

21/A. § *  Ha a területrendezési terv a 20. § (2)-(4) bekezdése szerinti egyeztetése során a véleményezésre jogosult szerv olyan nem jogszabályon alapuló véleményt ad, amely ütközik más szerv nem jogszabályon alapuló véleményével, a véleményeltérést szóbeli egyeztetés során kell feloldani, amelyről emlékeztető készül. A szóbeli egyeztetést követően fennmaradt véleménykülönbség esetén az emlékeztető alapján a továbbtervezésről a kidolgozásért felelős szerv dönt.

21/B. § *  (1) *  A megyei területrendezési terv elfogadásáról szóló rendelettervezetről a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény

a) 23/C. § (3) bekezdése szerinti állásfoglalás kérése és az állásfoglalás kiadása,

b) 23/C. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozat kérése és a nyilatkozat kiadása

a 16. § (1) bekezdése szerinti digitális egyeztető felületen történik.

(2) *  A megyei önkormányzat az (1) bekezdés szerinti állásfoglalás-kérés és nyilatkozatkérés során a térképi mellékleteket a 11. § g) és h) pontjában foglalt követelményeknek megfelelően küldi meg az állami főépítésznek és a területrendezésért felelős miniszternek.

(3) *  A területrendezésért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti állásfoglalás kiadása során a Lechner Tudásközpont, Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság útján ellenőrzi, hogy a megküldött rendelettervezet megfelel-e a 11. § g) és h) pontjában foglalt követelményeknek.

22. § A kidolgozásért felelős szerv a véleményezésre jogosult szervekkel egyeztetett területi terv tervezetét a területi terv elfogadására jogosult szerv elé terjeszti, melyben minden esetben fel kell tüntetni:

a) az egyeztetési eljárásba bevont és az eljárásban véleményt adó szervek és szervezetek körét,

b) azokat a tartalmi kérdéseket, amelyekben nem alakult ki egyetértés,

c) az előterjesztő álláspontját az el nem fogadott javaslatokról,

d) a részletesen indokolt ellenvéleményeket.

A területi tervek közzétételének szabályai

23. § *  (1) *  A területfejlesztésért felelős miniszter, a területrendezésért felelős miniszter és a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter az Országgyűlés által elfogadott területi terveket, a Kormány által elfogadott területfejlesztési koncepciókat és programokat, valamint a megyei önkormányzatok által megküldött, rendelettel elfogadott területfejlesztési koncepciókat, területfejlesztési programokat és területrendezési terveket közzéteszi a Kormány honlapján, valamint a TeIR-ben.

(2) *  A megyei önkormányzat, az általa elfogadott területfejlesztési koncepciókat, területfejlesztési programokat és területrendezési tervet közzéteszi a megyei önkormányzat honlapján, valamint a területfejlesztési koncepciót megküldi a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszternek, a területfejlesztési programot megküldi a területfejlesztés stratégiai tervezésért felelős miniszternek.

Záró rendelkezések

24. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött szerződésekre, és a hatálybalépését követően készített vagy módosított területi tervekre kell alkalmazni.

(3) *  A Lechner Tudásközpont, Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság jogutódja a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak a 10/A. §-ban meghatározott feladatok ellátásához kapcsolódó - a Lechner Lajos Tudásközpont alapításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 107/2013. (IV. 5.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően a jogelőd által megkötött - polgári jogi szerződések alapján fennálló jogviszonyok, valamint a 10/A. §-ban meghatározott feladatok ellátásával kapcsolatban a jogelőd által megszerzett szerzői jogok, forráskódok és licencek tekintetében.

(4) *  E rendeletnek az egyes kormányrendeletek területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 121/2019. (V. 27.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított 11. § f)-h) pontját a Mód. Kr. hatálybalépésekor folyamatban lévő területrendezési terv készítése és módosítása során is alkalmazni kell.

(5) * 

1. melléklet a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelethez * 

A kiemelt térségi és a megyei szintű területfejlesztési koncepció, valamint a kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv közös feltáró-értékelő vizsgálatának tartalmi követelményei

1. A megye, kiemelt térség (a továbbiakban együtt: térség) társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének elemzése

1.1. Az adott térségre értelmezhető külső környezet vizsgálata:

a) a térség fejlődésének, társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének azonosítása nemzetközi és hazai szinten,

b) a nagytérségi összefüggések vizsgálata.

1.2. A térség adottságainak, belső erőforrásainak elemzése területi bontásban, térképi megjelenítésekkel:

a) természeti és épített környezet vizsgálata:

aa) természeti adottságok, természetvédelem,

ab) a táj jellemzői (tájszerkezet, tájhasználat, tájjelleg, tájkép), tájvédelem,

ac) termőföld- és talajvédelem,

ad) vízvédelem (felszíni és felszín alatti vízkészletek, vízminőség),

ae) *  épített környezeti és a kulturális örökségi értékek (építészeti örökség, régészeti örökség, műemléki értékek, nemzeti és történelmi emlékhelyek),

af) világörökségi és világörökségi várományos területek,

ag) honvédelem,

ah) ásványvagyon,

ai) természeti és környezeti kockázatok, különös tekintettel az éghajlatváltozás területi vonatkozásaira;

b) térszerkezet alakulása, a területfelhasználás változásai, tendenciák:

ba) településrendszer,

bb) mezőgazdaság,

bc) erdőgazdálkodás,

bd) vízgazdálkodás;

c) közlekedési (országos és térségi jelentőségű közúti, kerékpáros-, vasúti, légi és vízi közlekedés) és kommunális infrastruktúra:

ca) vonalas rendszerek, létesítmények,

cb) egyéni és közösségi közlekedési megközelíthetőségi viszonyok,

cc) közlekedési kapcsolati hiányok,

cd) vízellátás,

ce) szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvíz- és szennyvíziszap-elhelyezés,

cf) energiaellátás, energetikai hálózatok,

cg) hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás;

d) gazdasági bázis:

da) főbb gazdasági ágazatok, azok fejlődési irányai: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, üdülés, idegenforgalom, vízgazdálkodás, ipar, szolgáltatás stb.,

db) a gazdaság belső és külső kapcsolatai,

dc) a termelési infrastruktúra állapota,

dd) a telepítési tényezők értékelése,

de) a területi innovációs potenciál,

df) a térség gazdaságának versenyképességét befolyásoló tényezők;

e) társadalmi környezet:

ea) kulturális adottságok, értékek,

eb) területi identitás, civil aktivitás,

ec) humán erőforrások: demográfiai szerkezet és prognózis, foglalkoztatási viszonyok, humánkapacitások, jövedelmi viszonyok, kisebbségek helyzete;

f) a települések intézményfelszereltsége (a lakosság egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális, szabadidő-, turisztikai információs, szálláshely-szolgáltató, sport-, kereskedelmi, szolgáltató és igazgatási intézményekkel való ellátottsága, az intézmények kihasználtsága);

g) a települések jellemző lakásviszonyai;

h) településhálózati adottságok:

ha) településhierarchia,

hb) a településhálózat területen belüli és kívüli kapcsolatai (nemzetközi és nemzeti hálózatok, vonzáskörzetek, agglomerációk),

hc) települések közötti feladatmegosztások, együttműködések, mindezek szervezeti és intézményi rendszerei, figyelemmel az egyes kötelező közszolgáltatások, egyéb települési szolgáltatások biztosításának - többek között az okos város módszertana alkalmazásának - módjára, hozzáférhetőségére, fenntartási lehetőségeire, valamint az e) pont ec) alpontja szerint vizsgált demográfiai viszonyokra;

i) a táj terhelésének és terhelhetőségének meghatározása.

2. A térséget érintő tervezési-fejlesztési környezet áttekintése

2.1. A térséget érintő ágazati koncepciók, területfejlesztési elképzelések és hatályos területi tervek áttekintése:

a) *  az OFTK térséget érintő vonatkozásai,

b) a térséget érintő kiemelt térség területfejlesztési tervei,

c) az Országgyűlés és a Kormány által jóváhagyott és az egyéb ágazati fejlesztési stratégiáknak az adott térségre érvényes vonatkozásai,

d) a hazai, az adott térséggel szomszédos, azonos térségi szintű térségek és/vagy külföldi közigazgatási egységek területfejlesztési koncepcióinak és programjainak térségre vonatkozó üzenetei,

e) a területrendezési tervek térséget érintő vonatkozásai,

f) a térséget érintő környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szabályozások,

g) a térség 20 ezer lakos feletti városainak gazdaság- vagy településfejlesztési programjai és településfejlesztési koncepciói,

h) a térség hatályban lévő ágazati tervei, programjai,

i) vonatkozó egyéb tervek,

j) a tervezést érintő egyéb jogszabályok.

2.2. A térség területfejlesztési szereplői elképzeléseinek feltárása, a tervezési folyamat partnerségi tervének elkészítése és végrehajtása:

a) a partnerségi terv elkészítése,

b) a partnerségi terv végrehajtása,

c) a partnerségi terv eredményei alapján:

ca) az üzleti szektor szereplőinek a térséget érintő fejlesztési elképzeléseinek áttekintése,

cb) az önkormányzatok fejlesztési elképzeléseinek áttekintése,

cc) a térség társadalmi szervezetei fejlesztési elképzeléseinek áttekintése.

2.3. A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének elemzése:

a) a területfejlesztés forrásainak elemzése (nemzetközi, központi költségvetési, önkormányzati források, a gazdasági egységek beruházásai, a különféle szervezetek fejlesztései, a háztartások),

b) a területfejlesztés intézményrendszere (szervezet, működés, együttműködés),

c) a területfejlesztés hatékonysága (eddigi eredmények, forrásaktivitás, a fejlesztési területek kihasználtságának bemutatása, az intézmények hatása, hiányosságok).

2.4. Helyzetértékelés:

a) a térség erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és a térséget fenyegető veszélyek azonosítása,

b) a térség lehetséges fejlesztési irányainak bemutatása, és ezek alapján a lehetséges cselekvési területek azonosítása.

2. melléklet a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelethez * 

3. melléklet a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelethez

A megyei területfejlesztési koncepció és program javaslattevő fázisának tartalmi követelményei

1. A megyei területfejlesztési koncepció tartalmi követelményei

a) a megye jövőképe;

b) a megye fejlesztésének elvei;

c) a megye fejlesztésének átfogó célja;

d) helyzetértékelés; a jövőkép, a fejlesztési elvek és az átfogó cél kapcsolata;

e) *  külső koherencia vizsgálata: a célrendszer kapcsolata más országos szintű tervdokumentumokkal;

f) a fejlesztési célok értelmezése a megyén belül különféle sajátosságokkal rendelkező területi részegységekre (a részcélok és beavatkozás területi egységei);

g) a területfelhasználás alapelveit lefektető koncepció kidolgozása;

h) a fejlesztés eszköz- és intézményrendszere.

2. A megyei területfejlesztési program tartalmi követelményei

2.1. Stratégiai program:

a) a tervezési folyamat eljárásainak, a tervezés tárgykörének és körülményeinek leírása;

b) célrendszer: a jövőkép, az átfogó cél és a fejlesztési elvek alapján a specifikus, horizontális és területi célok meghatározása, viszonyrendszerének bemutatása;

c) a prioritások azonosítása: a prioritások leírása; célok és prioritások eredményességi kritériumainak, illetve számszerűsített mutatóinak meghatározása, a megvalósítás lehetséges szereplőinek és a közreműködők körének megjelölése; a prioritások leírásában egyértelműen azonosítani kell a megye, azaz a tervezésért felelős szervezet saját felelősségébe tartozó beavatkozásokat és azok esetleges külső feltételeit, valamint a megye felelősségén kívül eső, a célok eléréshez elvárt beavatkozásokat;

d) a célok és a prioritások közötti kapcsolatok beazonosítása;

e) a programnak jeleznie kell a különböző ágazatok felé a fejlesztési igények közül az ágazati programokban megvalósítani javasolt elemeket;

f) a tervezéskísérő eljárások (különösen az előzetes programértékelés és a környezeti értékelés) dokumentációja, bemutatva a tervezéskísérő eljárások tervezési folyamatra tett hatásait és a végrehajtás várható környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait;

g) a végrehajtásában közreműködő szervezetek közti munkamegosztás, együttműködés és információcsere meghatározása, az érdekérvényesítés rendszere; a végrehajtásban közreműködő üzleti és civil szervezetek bevonásának módja (partnerségi program);

h) a végrehajtás és a finanszírozás intézményi és eljárásrendi rendszerének átfogó bemutatása;

i) monitoring és értékelési terv.

2.2. Operatív program:

a) a vállalkozások fejlesztési tervei;

b) együttműködésben megvalósítandó programok (önkormányzatok között, önkormányzat és üzleti szektor, önkormányzat és civil szektor);

c) támogatás segítségével megvalósítandó programok, ezen belül

ca) uniós támogatással megvalósuló programok,

cb) egyéb nemzetközi támogatással megvalósuló programok,

cc) tisztán hazai támogatással megvalósuló programok;

d) prioritások szerinti csoportosításban:

da) az elérendő célok részletes meghatározása,

db) az egyes feladatok végrehajtásának intézkedési és ütemezési terve,

dc) a megvalósításhoz szükséges források pénzügyi ütemterve, a végrehajtásért felelős szervezetek és közreműködők,

dd) a végrehajtás módja és feltételrendszere, ellenőrzési rendszere,

de) az eredményesség vizsgálata és értékelése,

df) a környezeti értékelés,

dg) a teljesítés-igazolás követelményrendszerének kialakítása;

e) *  a megyei operatív programnak a megye felelősségén túlmutató fejlesztési igényeinek leírása: azokat az intézkedéseket és fontosabb projekteket írja le, melyek a megye stratégiai programjának megvalósítása szempontjából fontos fejlesztési irányt képviselnek, de megvalósításuk nem a megye operatív programjának kompetenciájába esik, hanem igényként fogalmazódik meg országos vagy ágazati programok irányába.

4. melléklet a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelethez * 

5. melléklet a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelethez

A kiemelt térségi területfejlesztési koncepció és program javaslattevő fázisának tartalmi követelményei

1. A kiemelt térség területfejlesztési koncepciójának tartalmi követelményei

a) a kiemelt térség jövőképe;

b) a kiemelt térség fejlesztési elvei;

c) a kiemelt térség fejlesztésének átfogó célja;

d) a fejlesztési célok értelmezése a térségen belül különféle sajátosságokkal rendelkező területi részegységekre (a részcélok és beavatkozás területi egységei);

e) helyzetértékelés; a jövőkép, a fejlesztési elvek és az átfogó cél kapcsolata;

f) *  külső koherencia: a célrendszer kapcsolata más országos és megyei tervdokumentumokkal;

g) a területfelhasználás alapelveit lefektető koncepció kidolgozása.

2. A kiemelt térség területfejlesztési programjának tartalmi követelményei

2.1. Stratégiai program:

A stratégiai program a kiemelt térség hatályos területfejlesztési koncepciójában meghatározott célokat részletezi és a célokhoz prioritásokat rendel. Tartalmi elemei:

a) a tervezési folyamat eljárásainak, a tervezés tárgykörének és körülményeinek leírása;

b) amennyiben szükséges, akkor a stratégiai programban rögzíteni kell a stratégiai program és a területfejlesztési koncepció közös helyzetelemzésének és helyzetértékelésének stratégia szintű kiegészítését, aktualizálását;

c) célrendszer: a jövőkép, az átfogó cél és a fejlesztési elvek alapján a specifikus, horizontális és területi célok meghatározása, viszonyrendszerének bemutatása;

d) a prioritások azonosítása: a prioritások leírása; célok és prioritások eredményességi kritériumainak, illetve számszerűsített mutatóinak meghatározása, a megvalósítás lehetséges szereplőinek és a közreműködők körének megjelölése; a prioritások leírásában egyértelműen azonosítani kell a kiemelt térség, azaz a tervezésért felelős szervezet saját felelősségébe tartozó beavatkozásokat, és azok esetleges külső feltételeit, valamint a kiemelt térség felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozásokat;

e) a célok és a beavatkozások (prioritások) közötti kapcsolatok beazonosítása;

f) a többi, a kiemelt térséget érintő fejlesztési programhoz, különösen az uniós társfinanszírozású programokhoz való viszony definiálása;

g) a tervezéskísérő eljárások (különösen az előzetes programértékelés és a környezeti értékelés) dokumentációja, bemutatva a tervezéskísérő eljárások tervezési folyamatra tett hatásait és a végrehajtás várható környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait;

h) a programnak jeleznie kell a különböző ágazatok felé a fejlesztési igények közül az ágazati programokban megvalósítani javasolt elemeket;

i) a célok és prioritások eredményességi kritériumainak, illetve számszerűsített mutatóinak meghatározása;

j) partnerségi program készítése a végrehajtásában közreműködő szervezetek, a kedvezményezettek, a fejlesztés által érintettek és a nyilvánosság közötti munkamegosztás, együttműködés, információcsere módjainak és eszközeinek meghatározásával;

k) monitoring és értékelési terv készítése a stratégiai program elfogadásától az előirányzott fejlesztések eredményeinek teljesüléséig tartó időszakra;

l) a végrehajtás és a finanszírozás átfogó intézményi és eljárásrendi rendszerének bemutatása.

2.2. Operatív program:

A kiemelt térség operatív programja a stratégiai program és a területfejlesztési koncepció közös helyzetelemzésére és helyzetértékelésére támaszkodik. Az operatív program a kiemelt térség hatályos stratégiai programjában meghatározott prioritásokat írja le intézkedésekkel, fontosabb projektekkel és konstrukciókkal. Tartalmi elemei:

a) a tervezési folyamat eljárásainak, a tervezés tárgykörének és körülményeinek leírása;

b) amennyiben szükséges, az operatív programban rögzíteni kell a koncepció helyzetelemzésének és helyzetértékelésének operatív szintű kiegészítését, aktualizálását;

c) *  a kiemelt térség stratégiai programjából levezethető operatív célok és fejlesztési elvek (horizontális célok); a célok elérését mérő indikátorokat kell bevezetni, ha az érvényben lévő stratégiai program céljaihoz nem tartoznak a célok elérését mérő indikátorok, ha tartoznak, azok célértékeit kell az operatív program időtávjához igazítani; be kell mutatni az operatív program célrendszerének koherenciáját az operatív program prioritásaival, az OFTK területi céljaival, valamint a hatályos, a kiemelt térséget érintő uniós társfinanszírozású programok prioritásaival;

d) a tervezéskísérő eljárások (különösen az előzetes programértékelés és a környezeti értékelés) dokumentációja, bemutatva a tervezéskísérő eljárások programozásra tett hatásait és a program várható környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait;

e) az operatív program és a stratégiai program egyes prioritásainak lebonyolítását szolgáló intézkedések és egyes fontos projektek meghatározása (a továbbiakban együtt: intézkedések);

f) az egyes intézkedések céljainak és főbb tevékenységeinek azonosítása.

2.2.1. A kiemelt térség operatív programjának saját felelősségében megvalósítható intézkedéseinek leírása:

a) az egyes intézkedések ütemezése, feltételeik és egymáshoz való kapcsolatuk;

b) az egyes intézkedések célcsoportjainak és kedvezményezettjeinek meghatározása;

c) az egyes intézkedésekért felelős szervezetek és közreműködők meghatározása;

d) az egyes intézkedésekhez szükséges források és a források eredetének meghatározása;

e) az egyes intézkedések kimenetének, eredményének, hatásainak mérésére alkalmas kimeneti (output), eredmény- és hatásindikátorok meghatározása;

f) az intézkedések monitoringjának és értékelésének meghatározása.

2.2.2. A kiemelt térség operatív programjának a kiemelt térség felelősségén túlmutató fejlesztési igényeinek leírása:

Azokat az intézkedéseket és fontosabb projekteket írja le, melyek a kiemelt térség stratégiai programjának megvalósítása szempontjából fontos fejlesztési irányt képviselnek, de megvalósításuk nem a kiemelt térségi operatív program kompetenciájába esik, hanem igényként fogalmazódik meg országos vagy ágazati programok irányába. Ezeket az intézkedéseket is a kiemelt térség operatív programjának többi intézkedéséhez hasonlóan kell leírni.

6. melléklet a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelethez

Az országos területfejlesztési koncepció részletes tartalmi követelményei

1. Az előkészítő fázis (a koncepció helyzetelemzésének-értékelésének) tartalmi elemei

1.1. Az ország társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének, a hazai területi adottságok, területi folyamatok elemezése, különösen:

a) a magyarországi településrendszer;

b) a természeti és táji adottságok;

c) a gazdaság területi szerkezetének alakulása;

d) a társadalmi folyamatok területi alakulása;

e) a környezet állapotának és az infrastruktúra területi szerkezetének alakulása tekintetében.

1.2. *  A hatályos OFTK érvényesülésének elemzése.

1.3. A területfejlesztés hazai eszköz- és intézményrendszerének bemutatása, ezen belül:

a) tervezési eszközrendszer elemzése;

b) intézményrendszer elemzése.

1.4. A globális trendek kihívásainak elemzése.

1.5. Az ország helyzetének pozicionálása az európai térben (beleértve az országos infrastruktúra hálózatok nemzetközi hálózatba illeszkedésének bemutatását).

1.6. A közösségi politikák hatása.

1.7. A fejlesztés lehetőségeit meghatározó egyéb törvényi, szabályozási feltételek, valamint az ezek alapján készült tervek és követelmények áttekintése.

1.8. Érintettek körének elemzése, a tervezési folyamat partnerségi tervének elkészítése.

1.9. Helyzetértékelés:

a) az ország erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és a lehetséges veszélyek azonosítása;

b) ezek alapján a lehetséges cselekvési területek azonosítása, a fejlesztés forgatókönyveinek kidolgozása.

2. A javaslattevő fázis részletes tartalmi követelményei

a) az ország területi jövőképének meghatározása;

b) az ország területére vonatkozó területfelhasználás alapelveit lefektető koncepció kidolgozása, speciális térségek, zónák elkülönítésével, megalapozva az alsóbb területi szintek területrendezési tervdokumentumainak szabályozási tevékenységét;

c) az ország területfejlesztési célrendszerének, ezen belül hosszú távú átfogó célok és középtávú területi célok meghatározása, ezek egymás közötti kapcsolatának meghatározása, továbbá a helyzetértékelés, a célok és a prioritások kapcsolata;

d) országos középtávú területi célokon belül beavatkozási területek meghatározása;

e) területfejlesztés szempontjából kiemelt térségek meghatározása;

f) az egyes ágazati szakpolitikák számára területi preferenciák, ajánlások meghatározása;

g) a területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerére, a területi monitoring rendszerre vonatkozó javaslatok meghatározása;

h) *  a megyék fejlesztési irányai.

7. melléklet a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelethez * 

A területrendezési tervek részletes tartalmi követelményei

I. Előkészítő fázis

1. Nagytérségi összefüggések és külső kapcsolatok vizsgálata.

2. Előzmények feltárása (a térséget érintő területi tervek, ágazati koncepciók és programok, valamint a feladat szempontjából jelentős településfejlesztési koncepciók és településrendezési eszközök, a hatályos területrendezési terv hatásainak átfogó értékelése).

3. Természeti, táji és épített környezet vizsgálata

4. A térségi területfelhasználás változásának és tendenciáinak vizsgálata a térségi területfelhasználási kategóriák figyelembevételével

5. A térszerkezet és a településrendszer alakulása

6. Közlekedés (közúti, kerékpáros-, vasúti, légi és vízi közlekedés, megközelíthetőségi viszonyok, kapcsolati hiányok vizsgálata és értékelése).

7. Energetika (energetikai hálózatok, energiaellátás, megújuló energiák).

8. Gazdasági adottságok vizsgálata

8.1. főbb gazdasági ágazatok, azok fejlődési irányai: agrárágazat, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás, ipar, szolgáltatás stb.,

8.2. a térség gazdaságának versenyképességét befolyásoló tényezők.

9. A területrendezési terv területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatának megkezdése (a 9. vagy 9/A. melléklet szerinti tartalommal).

10. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló kormányrendelet szerinti környezeti értékelés tematikájának meghatározása, az értékelés megkezdése.

II. Javaslattevő fázis (terv készítése)

A) Elfogadásra kerülő munkarészek:

1. Térségi szerkezeti terv

1.1. A térségi területfelhasználás rendje a térségi területfelhasználási kategóriák szerint

1.1.1. Az Országos Területrendezési Tervben, valamint a megyei területrendezési tervben megállapított térségi területfelhasználási kategóriák:

a) erdőgazdálkodási térség,

b) mezőgazdasági térség,

c) vízgazdálkodási térség és

d) települési térség.

1.1.2. Érintettség esetén a megyei területrendezési tervben megállapított további területfelhasználási kategória: sajátos területfelhasználású térség.

1.2. A műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendje

1.2.1. Az Országos Területrendezési Tervben, valamint érintettség esetén a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított országos jelentőségű elemek:

1.2.1.1. gyorsforgalmi út

1.2.1.2. főút

1.2.1.3. nagysebességű vasútvonal

1.2.1.4. egyéb országos törzshálózati vasúti pálya

1.2.1.5. nemzetközi kereskedelmi repülőtér

1.2.1.6. közös felhasználású katonai és polgári repülőtérré fejleszthető repülőtér

1.2.1.7. országos kerékpárút törzshálózati vonal

1.2.1.8. országos kikötő

1.2.1.9. határkikötő

1.2.1.10. atomerőmű

1.2.1.11. egyéb 50 MW vagy annál nagyobb névleges teljesítőképességű erőmű

1.2.1.12. 750 kV-os átviteli hálózati távvezeték

1.2.1.13. 400 kV-os átviteli hálózati távvezeték

1.2.1.14. 220 kV-os átviteli hálózati távvezeték

1.2.1.15. földgázszállító vezeték

1.2.1.16. kőolajszállító vezeték

1.2.1.17. termékvezeték

1.2.1.18. VTT-tározó

1.2.1.19. országos vízkár-elhárítási célú tározó

1.2.1.20. kiemelt jelentőségű vízi építmény

1.2.1.21. elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal

1.2.1.22. országos csatorna

1.2.1.23. radioaktívhulladék-tároló

1.2.1.24. veszélyeshulladék-égetőmű

1.2.1.25. veszélyeshulladék-lerakó

1.2.2. Érintettség esetén a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított térségi jelentőségű elemek:

1.2.2.1. főúti településelkerülő szakasz

1.2.2.2. térségi szerepű összekötő út

1.2.2.3. egyéb mellékút

1.2.2.4. országos vasúti mellékvonal

1.2.2.5. térségi repülőtér

1.2.2.6. térségi kerékpárútvonal

1.2.2.7. térségi kikötő

1.2.2.8. kompátkelőhely

1.2.2.9. térségi logisztikai központ

1.2.2.10. 5-50 MW közötti névleges teljesítőképességű erőmű

1.2.2.11. térségi ellátást biztosító 132 kV-os elosztó hálózati távvezeték

1.2.2.12. átvitelt befolyásoló 132 kV-os elosztó hálózati távvezeték

1.2.2.13. földgázelosztó vezeték

1.2.2.14. térségi hulladékkezelő

1.2.2.15. térségi csatorna

1.2.2.16. másodrendű árvízvédelmi fővédvonal

1.2.2.17. 1 millió m3-t meghaladó és 10 millió m3-nél kisebb térfogatú vízkárelhárítási célú tározás és fejlesztési lehetősége

2. Térségi övezetek

2.1. Az Országos Területrendezési Tervben, valamint érintettség esetén a megyei területrendezési tervben megállapított országos övezetek:

2.1.1. Ökológiai Hálózat magterülete

2.1.2. Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó területe

2.1.3. Ökológiai Hálózat pufferterülete

2.1.4. kiváló termőhelyi adottságú szántók

2.1.5. jó termőhelyi adottságú szántók

2.1.6. erdők

2.1.7. erdőtelepítésre javasolt terület

2.1.8. tájképvédelmi terület

2.1.9. világörökségi és világörökségi várományos területek

2.1.10. vízminőség-védelmi terület

2.1.11. nagyvízi meder

2.1.12. VTT-tározók

2.1.13. honvédelmi és katonai célú terület

2.2. Érintettség esetén a megyei területrendezési tervben megállapított megyei övezetek:

2.2.1. ásványi nyersanyagvagyon

2.2.2. tanyás területek

2.2.3. rendszeresen belvízjárta terület

2.2.4. földtani veszélyforrás terület

2.2.5. egyedileg meghatározott megyei övezet

3. Területrendezési szabályzat

B) Megalapozó munkarészek:

1. A területrendezési tervet megalapozó szakági tervjavaslatok és azok műleírásai, különös tekintettel a fejlesztésipotenciál-alapú területfelhasználás-alakítási, a közlekedési és egyéb infrastruktúra-hálózati, a tájrendezési, a természetvédelmi, a környezetvédelmi, a mező- és erdőgazdálkodási és a vízgazdálkodási szakági javaslatokra.

2. Területrendezési intézkedési javaslat, különös tekintettel a terv megvalósítását szolgáló közlekedési és egyéb infrastruktúra-hálózati, tájrendezési, természetvédelmi, környezetvédelmi intézkedésekre, valamint a tervben foglaltak településrendezési eszközökbe való beépítését szolgáló koordinációs tevékenységre.

3. A területrendezési tervek megalapozását szolgáló területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat (a 9. vagy 9/A. melléklet szerinti tartalommal).

4. Az elfogadásra kerülő munkarészekre vonatkozó összefoglaló indokolás.

5. Tervezői nyilatkozat arról, hogy a területrendezési terv megfelel Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvénynek.

6. A tervező igazoló számítása arról, hogy a területrendezési terv összhangban van a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvényben foglaltakkal.

III. Elfogadási fázis

A jogszabálytervezet egyeztetésével és elfogadásával összefüggésben a területrendezési tervek dokumentálásának szabályai:

a) az egyes munkafázisok eredményét külön kell dokumentálni, a munkafázison belül az egyes munkarészek összevonhatók;

b) elkülöníthető módon kell dokumentálni az elfogadó szerv által jóváhagyásra kerülő munkarészeket;

c) az egyeztető eljárás eredményét (az egyes munkafázisok dokumentációjára érkezett észrevételek és tervezői válaszokat) dokumentálni kell;

d) a papíralapú dokumentálás mellett a teljes tervanyagot elektronikus dokumentumként (pdf formátumban) is elő kell állítani;

e) a területrendezési tervek elfogadásra kerülő rajzi munkarészének a hiteles példányait az alábbi jellemző méretarányban kell megjeleníteni:

ea) az ország területrendezési terve: M = 1:500 000,

eb) régió, kiemelt térség, megye vagy megye egy térségének területrendezési terve: M = 1:50 000 - 1:100 000.

8. melléklet a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelethez * 

9. melléklet a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelethez * 

A területi tervek megalapozását szolgáló területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat tartalmi követelményei

I. Általános követelmények

1. A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat kidolgozásának ismertetése. A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat kidolgozásának folyamata.

2. A területi terv (a továbbiakban: terv) ismertetése és céljainak összevetése más megegyező szintű tervek, koncepciók, programok céljaival.

3. A terv részcéljainak környezeti, társadalmi és gazdasági szempontú konzisztencia vizsgálata, az esetleges ellentmondások feltárása.

4. A jelenlegi környezeti, társadalmi és gazdasági állapotnak a tervvel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése.

5. Azon környezeti, társadalmi és gazdasági hatások azonosítása, amelyekre a terv valószínűleg jelentős befolyással lesz.

6. A terv céljainak megvalósulása esetén a várható közvetlen negatív környezeti, társadalmi és gazdasági hatást kiváltó tényezők feltárása, különös tekintettel azon tervi elemekre, amelyek a természeti erőforrások igénybevételét, a környezetterhelés módosulását, vagy az emberi egészség közvetlen károsodását idézik elő.

7. A terv által feltárt környezeti konfliktusok értékelése, és a környezeti, társadalmi és gazdasági hatások várható alakulása abban az esetben, ha a terv javaslatai nem valósulnak meg.

8. A környezetre és az emberi egészségre, valamint a társadalomra és a gazdaságra káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó javaslatok és egyéb intézkedések meghatározása.

9. A társadalmi felzárkózás elősegítésére irányuló javaslatok és intézkedések meghatározása, továbbá a társadalmi felzárkózási szempontok érvényesítése a tervekben.

10. Javaslat olyan környezeti, társadalmi és gazdasági szempontú előírásokra, feltételekre, amelyeket a terv által befolyásolt más terveknél figyelembe kell venni.

11. A területi hatásvizsgálat összegzése.

II. Részletes követelmények

1. A tervben szereplő javaslatok környezeti szempontú elemzése során vizsgálni kell azok várható hatásukat:

1.1. a termőföld mennyiségére,

1.2. a talaj minőségére,

1.3. a földtani és ásványvagyonra,

1.4. a levegő minőségére,

1.5. a vízre (felszíni és felszín alatti vizek mennyisége és minősége),

1.6. az ár- és belvízvédelemre,

1.7. a hulladékgazdálkodás helyzetére,

1.8. a tájra (tájszerkezet, tájhasználat, tájjelleg, tájkép),

1.9. az épített környezetre,

1.10. a kulturális örökségre (műemlékvédelem, régészet),

1.11. a világörökségi és a világörökségi várományos területekre,

1.12. az élővilágra,

1.13. a környezeti kockázatra.

2. A tervben szereplő javaslatok társadalmi szempontú elemzése során vizsgálni kell azok várható hatását:

2.1. a népesség területi elhelyezkedésére (életmód, társadalmi mobilitás),

2.2. a foglalkoztatásra és foglalkoztatás szerkezetre,

2.3. a szabadidő eltöltésre,

2.4. a népesség életminőségére és egészségi állapotára,

2.5. a társadalom biztonságérzetére, veszélyeztetettségére,

2.6. a népességmegtartó képességre,

2.7. az esélyegyenlőségre, esélyteremtésre, társadalmi felzárkózásra,

2.8. a helyi kultúra fejlődésére.

3. A tervben szereplő javaslatok gazdasági szempontú elemzése során vizsgálni kell azok várható hatását:

3.1. a természeti erőforrásokra (a kiaknázás lehetőségei és korlátai),

3.2. az ipar, kereskedelem térbeli szerkezetére,

3.3. a mezőgazdaságra,

3.4. az erdőgazdálkodásra,

3.5. az idegenforgalomra,

3.6. a vízgazdálkodásra,

3.7. a térség versenyképességére,

3.8. a foglalkoztatásra,

3.9. a műszaki infrastruktúra-hálózatra,

3.10. az energiaellátásra.

9/A. melléklet a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelethez * 

A területrendezési tervek megalapozását szolgáló területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat tartalmi követelményei

I. A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat kidolgozásának ismertetése.

II. A területi terv (a továbbiakban: terv) céljainak ismertetése.

III. A terv célrendszerében foglaltak hatásai, különös tekintettel a környezeti, gazdasági, társadalmi fenntarthatóság szempontjaira.

IV. A szerkezeti terv módosításával összefüggő környezeti, társadalmi és gazdasági hatások:

1. A területfelhasználási kategóriák lehatárolásainak változásai okozta környezeti, társadalmi és gazdasági hatások:

1.1. Környezeti szempontból, különös tekintettel

a) természetre,

b) tájra,

c) termőföldre és talajra,

d) vízre,

e) épített környezeti és a kulturális örökségi értékekre,

f) világörökségi értékekre,

g) honvédelemre,

h) ásványvagyonra,

i) hulladékgazdálkodásra,

j) természeti és ember által előidézett kockázatokra;

1.2. Társadalmi szempontból, különös tekintettel a településrendszerre;

1.3. Gazdasági szempontból, különös tekintettel

a) mezőgazdaságra,

b) erdőgazdálkodásra,

c) vízgazdálkodásra,

d) energetikára,

e) közlekedésre.

2. A műszaki infrastruktúra elemeinek változásai okozta környezeti, társadalmi és gazdasági hatások (mint az 1.1., 1.2. és 1.3. pont).

V. A térségi övezetek módosításával összefüggő környezeti, társadalmi és gazdasági hatások (mint az 1.1., 1.2. és 1.3. pont).

VI. Összegzés: a terv jelentősebb hatásainak ismertetése, a feltárt konfliktusok értékelése.

VII. A feltárt konfliktusok feloldására, a káros hatások ellentételezésére vonatkozó javaslatok és egyéb intézkedések meghatározása.

VIII. Javaslat olyan környezeti, társadalmi és gazdasági szempontú előírásokra, feltételekre, amelyeket a terv által befolyásolt más terveknél figyelembe kell venni.

10. melléklet a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelethez

A területfejlesztési koncepciók és programok véleményezésére jogosult szervek

1. * 

2. miniszterek;

3. *  a következő kormányhivatalok, illetve önálló szabályozó szerv:

a) Központi Statisztikai Hivatal,

b) *  érintett megyei és fővárosi kormányhivatal,

c) *  Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,

d) Országos Atomenergia Hivatal;

4. Országos Környezetvédelmi Tanács;

5. Magyar Tudományos Akadémia;

6. országos önkormányzati érdekszövetségek;

7. * 

8. az érintett térségi fejlesztési tanácsok;

9-10. * 

11. az érintett megyei önkormányzatok;

12. érintettsége esetén a fővárosi önkormányzat;

13. az érintett megyei jogú városok önkormányzata;

14. az érintett települési önkormányzatok;

15. *  az érintett területi államigazgatási szervek közül:

a) *  területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság,

b) illetékes vízügyi hatóság,

c) működési területével érintett nemzeti park igazgatóság,

d) működési területével érintett vízügyi igazgatóság,

e) *  Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft..

11. melléklet a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelethez * 

A területrendezési tervek véleményezésére jogosult szervek

1. *  A miniszterek közül a(az):

1.1. Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért,

1.2. kulturális örökség védelméért,

1.3. területrendezésért,

1.4. határrendészetért,

1.5. helyi önkormányzatokért,

1.6. katasztrófák elleni védekezésért,

1.7. vízgazdálkodásért,

1.8. vízvédelemért,

1.9. területfejlesztés stratégiai tervezéséért,

1.10. erdőgazdálkodásért,

1.11. földügyért,

1.12. környezetvédelemért,

1.13. természetvédelemért,

1.14. térképészetért,

1.15. kultúráért,

1.16. honvédelemért,

1.17. bányászati ügyekért,

1.18. elektronikus hírközlésért,

1.19. energiapolitikáért,

1.20. hulladékgazdálkodásért,

1.21. közlekedésért,

1.22. területfejlesztésért,

1.23. állami infrastruktúra-beruházásokért felelős miniszter;

2. *  A következő önálló szabályozó szerv és kormányzati főhivatal:

a) Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,

b) Országos Atomenergia Hivatal;

3. *  Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat;

4. *  országos tisztifőorvos;

5. Országos Környezetvédelmi Tanács;

6. Magyar Tudományos Akadémia;

7. országos önkormányzati érdekszövetségek;

8. Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara;

9. az érintett térségi fejlesztési tanácsok;

10. az érintett területi államigazgatási szervek közül:

a) fővárosi és megyei kormányhivatal

aa) állami főépítészi hatáskörében,

ab) ingatlanügyi hatósági hatáskörében,

b) fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala

ba) környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében,

bb) erdészeti hatáskörében,

bc) örökségvédelmi hatáskörében,

bd) közlekedési hatósági hatáskörében,

be) egészségügyi államigazgatási hatáskörében,

c) a működési területével érintett nemzeti park igazgatóság,

d) a működési területével érintett vízügyi igazgatóság,

11. a szomszédos megyei önkormányzatok;

12. az érintett megyei önkormányzat;

13. érintettsége esetén a fővárosi önkormányzat;

14. érintettsége esetén a fővárosi kerület önkormányzata;

15. az érintett megyei jogú városok önkormányzata;

16. az érintett települési önkormányzatok.

12. melléklet a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelethez * 

Az országos és kiemelt térségi területrendezési tervek készítéséhez szükséges adatbázisok és adatok

A B C D E
1. Adatbázis Réteg Attribútum Formátum Egyéb
2. Állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis Földrészlet településazonosító, fekvés, helyrajzi szám (hrsz.),
közterület/nem közterület,
szektoradat,
tulajdonos típusa (állami/önkormányzati/magán),
művelés alól kivett terület esetén megnevezés
SHP shape, poligon Budapest Főváros Kormányhivatala Téradat-
tárházban rendelkezésre álló verzió
3. Állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis Művelési ág településazonosító, művelési ág, minőségi osztály, AK érték SHP shape, poligon Budapest Főváros Kormányhivatala Téradat-
tárházban rendelkezésre álló verzió
4. Állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis Épület rendeltetés, tulajdonos típusa (állami/önkormányzati/
magán)
SHP shape, poligon Budapest Főváros Kormányhivatala Téradat-
tárházban rendelkezésre álló verzió
5. Az ország 1:10 000 méretarányú digitális szintvonalrajza Szintvonalak tengerszint feletti magasság SHP shape, vonal
6. Digitális domborzatmodell Digitális domborzatmodell tengerszint feletti magasság geotiff DDM5
7. Ortofotó RGB sávkiosztású geotiff Állami alapadat ortofotó - az elérhető legfrissebb verzió és legnagyobb felbontásban
8. Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) Felszínborítás összevont MePAR kategóriák:
a) szántó,
b) gyep,
c) állandó kultúra (ültetvények),
d) természetes növényzettel borított terület, természetes, illetve természetközeli élőhelyek,
e) infrastruktúra, épített környezet, mesterséges felszín,
f) nyílt vízfelület,
g) energiaültetvény,
h) elsősorban nem mezőgazdasági hasznosítású,
kistáblás területek, amelyen belül jellemzően nincs
2500 m2-t elérő nagyságú mezőgazdasági parcella
SHP shape
9. MePAR HMKÁ védett tájképi elemek a) kiterjedéssel rendelkező HMKÁ védett tájelemek, b) pontszerű HMKÁ védett tájelemek SHP shape

13. melléklet a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelethez * 

A megyei területrendezési tervek készítéséhez szükséges adatbázisok és adatok

A B C D E
1. Adatbázis Réteg Attribútum Formátum Egyéb
2. Állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis Földrészlet településazonosító, fekvés, helyrajzi szám (hrsz.), közterület/nem közterület,
szektoradat,
tulajdonos típusa (állami/önkormányzati/magán), művelés alól kivett terület esetén megnevezés
SHP shape, poligon Budapest Főváros Kormányhivatala Téradat-
tárházban rendelkezésre álló verzió
3. Állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis Művelési ág településazonosító, művelési ág, minőségi osztály, AK érték SHP shape, poligon Budapest Főváros Kormányhivatala Téradat-
tárházban rendelkezésre álló verzió
4. Állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis Épület rendeltetés, tulajdonos típusa (állami/önkormányzati/
magán)
SHP shape, poligon Budapest Főváros Kormányhivatala Téradat-
tárházban rendelkezésre álló verzió
5. Az ország 1:10 000 méretarányú digitális szintvonalrajza Szintvonalak tengerszint feletti magasság SHP shape, vonal
6. Digitális domborzatmodell Digitális domborzatmodell tengerszint feletti magasság geotiff DDM5
7. Ortofotó RGB sávkiosztású geotiff Állami alapadat ortofotó - az elérhető legfrissebb verzió és legnagyobb felbontásban
8. Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) Felszínborítás összevont MePAR kategóriák:
a) szántó,
b) gyep,
c) állandó kultúra (ültetvények),
d) természetes növényzettel borított terület, természetes, illetve természetközeli élőhelyek,
e) infrastruktúra, épített környezet, mesterséges felszín,
f) nyílt vízfelület,
g) energiaültetvény,
h) elsősorban nem mezőgazdasági hasznosítású,
kistáblás területek, amelyen belül jellemzően nincs
2500 m2-t elérő nagyságú mezőgazdasági parcella
SHP shape, poligon
9. MePAR HMKÁ védett tájképi elemek a) kiterjedéssel rendelkező HMKÁ védett tájelemek,
b) pontszerű HMKÁ védett tájelemek
SHP shape

14. melléklet a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelethez * 

A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv, valamint a megyei területrendezési terv hatálya alá tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek

A B C D
1.


Térségi övezetek
A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek A megyei területrendezési terv hatálya alá tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek
2. 1. A Magyarország és kiemelt térségeinek területrendezési tervéről a) ökológiai hálózat magterületének övezete természetvédelemért felelős miniszter nemzeti park igazgatóság
3. szóló 2018. évi CXXXIX. törvény szerinti országos b) ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete természetvédelemért felelős miniszter nemzeti park igazgatóság
4. övezetek c) ökológiai hálózat pufferterületének övezete természetvédelemért felelős miniszter nemzeti park igazgatóság
5. d) kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete Budapest Főváros Kormányhivatala Budapest Főváros Kormányhivatala
6. e) jó termőhelyi adottságú szántók övezete Budapest Főváros Kormányhivatala Budapest Főváros Kormányhivatala
7. f) erdők övezete Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal megyei kormányhivatal erdészeti hatáskörében eljáró járási hivatala
8. g) erdőtelepítésre javasolt terület övezete Budapest Főváros Kormányhivatala Budapest Főváros Kormányhivatala
9. h) tájképvédelmi terület övezete természetvédelemért felelős miniszter nemzeti park igazgatóság
10. i) világörökségi és világörökségi várományos területek övezete kulturális örökség védelméért felelős miniszter fővárosi és megyei kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala
11. j) vízminőség- védelmi terület övezete területi vízügyi igazgatóság területi vízügyi igazgatóság
12. k) nagyvízi meder övezete területi vízügyi igazgatóság területi vízügyi igazgatóság
13. l) VTT-tározók övezete területi vízügyi igazgatóság területi vízügyi igazgatóság
14. m) honvédelmi és katonai célú terület övezete honvédelemért felelős miniszter honvédelemért felelős miniszter
15. 2. A Magyarország és kiemelt térségeinek területrendezési tervéről a) ásványi nyersanyagvagyon övezete bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal
16. szóló 2018. évi CXXXIX. törvény szerinti Budapesti b) rendszeresen belvízjárta terület övezete területi vízügyi igazgatóság területi vízügyi igazgatóság
17. Agglomeráció kiemelt térségi övezetei és megyei övezetek c) földtani veszélyforrás terület övezete bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal
18. 3. A Magyarország és kiemelt térségeinek területrendezési tervéről a) ásványi nyersanyagvagyon övezete bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal
19. szóló 2018. évi CXXXIX. törvény szerinti Balaton b) rendszeresen belvízjárta terület övezete területi vízügyi igazgatóság
20. Kiemelt Üdülőkörzet kiemelt térségi övezetei c) földtani veszélyforrás terület övezete bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal
21. d) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete természetvédelemért felelős miniszter
22. e) tómeder övezete területi vízügyi igazgatóság
23. f) borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezete Budapest Főváros Kormányhivatala

15. melléklet a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelethez * 

A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény 1/2. mellékletében felsorolt, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek

A B C
1.


Térségi övezetek
A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény 1/2. mellékletében felsorolt, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek
2. 1. A Magyarország és kiemelt a) ökológiai hálózat magterületének övezete nemzeti park igazgatóság
3. térségeinek területrendezési tervéről szóló b) ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete nemzeti park igazgatóság
4. 2018. évi CXXXIX. törvény szerinti országos övezetek c) ökológiai hálózat pufferterületének övezete nemzeti park igazgatóság
5. d) kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete Budapest Főváros Kormányhivatala
6. e) jó termőhelyi adottságú szántók övezete Budapest Főváros Kormányhivatala
7. f) erdők övezete megyei kormányhivatal erdészeti hatáskörében eljáró járási hivatala
8. g) erdőtelepítésre javasolt terület övezete Budapest Főváros Kormányhivatala
9. h) tájképvédelmi terület övezete nemzeti park igazgatóság
10. i) világörökségi és világörökségi várományos területek övezete megyei kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala
11. j) vízminőség-védelmi terület övezete területi vízügyi igazgatóság
12. k) honvédelmi és katonai célú terület övezete honvédelemért felelős miniszter
13. 2. A Magyarország és kiemelt térségeinek területrendezési a) ásványi nyersanyagvagyon övezete bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal
14. tervéről szóló b) rendszeresen belvízjárta terület övezete területi vízügyi igazgatóság
15. 2018. évi CXXXIX. törvény szerinti kiemelt térségi övezetek c) földtani veszélyforrás területe övezete bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal
16. 3. A Magyarország és kiemelt térségeinek területrendezési a) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete nemzeti park igazgatóság
17. tervéről szóló b) tómeder övezete területi vízügyi igazgatóság
18. 2018. évi CXXXIX. törvény által meghatározott egyedi övezetek c) borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezete Budapest Főváros Kormányhivatala

16. melléklet a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelethez * 

A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény 1/1. mellékletében felsorolt, a Budapesti Agglomerációhoz tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek

A B C
1.


Térségi övezetek
A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény 1/1. mellékletében felsorolt, a Budapesti Agglomerációhoz tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek
2. 1. A Magyarország és kiemelt a) ökológiai hálózat magterületének övezete nemzeti park igazgatóság
3. térségeinek területrendezési tervéről szóló b) ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete nemzeti park igazgatóság
4. 2018. évi CXXXIX. törvény szerinti országos övezetek c) ökológiai hálózat pufferterületének övezete nemzeti park igazgatóság
5. d) kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete Budapest Főváros Kormányhivatala
6. e) jó termőhelyi adottságú szántók övezete Budapest Főváros Kormányhivatala
7. f) erdők övezete megyei kormányhivatal erdészeti hatáskörében eljáró járási hivatala
8. g) erdőtelepítésre javasolt terület övezete Budapest Főváros Kormányhivatala
9. h) tájképvédelmi terület övezete nemzeti park igazgatóság
10. i) világörökségi és világörökségi várományos területek övezete fővárosi és megyei kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala
11. j) vízminőség-védelmi terület övezete területi vízügyi igazgatóság
12. k) nagyvízi meder övezete területi vízügyi igazgatóság
13. l) honvédelmi és katonai célú terület övezete honvédelemért felelős miniszter
14. 2. A Magyarország és kiemelt a) rendszeresen belvízjárta terület övezete területi vízügyi igazgatóság
15. térségeinek területrendezési tervéről szóló b) ásványi nyersanyagvagyon övezete bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal
16. 2018. évi CXXXIX. törvény szerinti kiemelt térségi övezetek c) földtani veszélyforrás területe övezete bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal

  Vissza az oldal tetejére