A Kormány a 3. § tekintetében az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotó hatáskörében, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a (7) bekezdésének p) pontjában és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (7) bekezdésének 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján – az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet hatálya a környezethasználattal, a környezetre gyakorolt hatások vizsgálatával és a vízilétesítményekkel kapcsolatos környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységre terjed ki.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti igazságügyi szakértői tevékenységre.
(3) E rendelet alkalmazásában:
a) eljáró hatóság:
aa) * az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott környezetvédelmi szakértői szakterület, valamint részterületei, illetve az 1. számú melléklet 3. pontjában meghatározott vízgazdálkodási szakértői szakterület és részterületei vonatkozásában a magyar építészetről szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamara (a továbbiakban: területi kamara),
ab) * az 1. számú melléklet 2. és 4. pontjában meghatározott természetvédelmi és tájvédelmi szakértői szakterület, illetve részterület vonatkozásában a természetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter);
b) szakértői tevékenység: a környezeti elemek védelmével, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodással kapcsolatos műszaki, természettudományi jelenségek ok-okozati összefüggéseinek értékelése, az ehhez szükséges adatgyűjtési tevékenység végzése, környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi dokumentációk összeállítása, továbbá a vizek hasznosításával, a vízkészletekkel történő gazdálkodással, kártételeik elhárításával és a vízilétesítmények létesítésével, üzemeltetésével, működtetésével kapcsolatos dokumentáció összeállítása, szakvélemény készítése, kivéve a vízgazdálkodási tervezői tevékenységet;
c) harmadik ország: az Európai Unió tagállamán és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államon kívüli állam, kivéve azt az államot, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés szabadsága tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
2. § (1) * Szakértői tevékenységet az folytathat, aki megfelel az e rendeletben, valamint a vízgazdálkodásról szóló törvényben vagy a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben és – az 1. § (3) bekezdés a) pontjának aa) alpontjában megjelölt szakterületek tekintetében – a magyar építészetről szóló törvényben meghatározott feltételeknek.
(2) Valamely harmadik ország állampolgára számára viszonosság alapján állapítható meg szakértői jogosultság.
3. § A Kormány az e rendelet szerinti szakértői tevékenységek tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként
a) az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott környezetvédelmi szakértői szakterület, illetve részterületei, illetve az 1. számú melléklet 3. pontjában meghatározott vízgazdálkodási szakértői szakterület, illetve részterületei vonatkozásában a területi kamarát,
b) * az 1. számú melléklet 2. és 4. pontjában meghatározott természetvédelmi és tájvédelmi szakértői szakterület, illetve részterület vonatkozásában a minisztert
jelöli ki.
4. § (1) A szakértő csak olyan, az 1. számú mellékletben meghatározott szakértői szakterületen, illetve részterületen végezhet tevékenységet, amelyre engedéllyel rendelkezik.
(2) Az 1. számú melléklet 1., 2., 3., illetve 4. pontjában meghatározott szakértői szakterület egészére engedélyezhető annak a szakértői tevékenysége, aki az adott szakterülethez tartozó valamennyi részterületre vonatkozóan eleget tesz a szakértői tevékenység folytatásához szükséges feltételeknek.
(3) Engedély több szakterületre is adható, amennyiben a kérelemben megjelölt szakterületekre vonatkozóan az adott szakterület tekintetében a kérelmező eleget tesz a szakértői tevékenység folytatásához szükséges feltételeknek. A feltételek fennállását a megjelölt szakterületekre külön-külön kell vizsgálni.
(4) * A gazdálkodó szervezet szakértői tevékenységet akkor folytathat, ha a tevékenység folytatásában ténylegesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja az adott szakterületre engedéllyel rendelkezik.
(5) A szakértő által végzett szakértői vizsgálatnak az ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie.
(6) A szakértői véleményen fel kell tüntetni a szakértői vizsgálatot végző szakértő nevét, a szakértői engedélyének számát és a szakértői szakterület megnevezését.
(7) Amennyiben a szakértő valamely részletkérdés megítéléséhez nem rendelkezik a szükséges szakértelemmel, úgy a szakértői vizsgálatba a megbízó vagy kirendelő tájékoztatásával egyidejűleg a szakkérdés megítélése szempontjából jogosultsággal rendelkező szakértőt von be. A végleges szakértői véleményen fel kell tüntetni – a (6) bekezdésben meghatározott adatok megnevezésével – a szakértői vizsgálat egészéért felelős szakértőt és a munkarészt elkészítő szakértőt a munkarész megjelölésével.
5. § A szakértői tevékenység folytatásához a 2. számú mellékletben meghatározott felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon, alap-, illetve mesterképzési szakon, vagy szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél vagy a 7. § (3) bekezdés alapján egyenértékűnek elismert oklevél szükséges.
6. § (1) A szakértői tevékenység folytatásához az oklevél megszerzését követően a (3) bekezdésben felsorolt területen legalább a (4) és (5) bekezdésben meghatározott időtartamú szakmai gyakorlat szükséges.
(2) Szakmai gyakorlati időn a szakképzettség megszerzése után, a kérelemben megjelölt szakterületen eltöltött gyakorlati időt kell érteni.
(3) Szakmai gyakorlati idő megállapításához figyelembe vehető területek:
a) felsőoktatási intézményben szaktárgyoktatói,
b) környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi, vízgazdálkodási-vízépítési tervezői,
c) környezetvédelmi, természetvédelmi megbízotti,
d) környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi igazgatási,
e) a környezetvédelemmel, természetvédelemmel, tájvédelemmel, vízgazdálkodással-vízépítéssel kapcsolatos kutatási, fejlesztési, oktatási
f) környezetvédelmi, vízgazdálkodási-vízépítési tanácsadási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetben végzett tanácsadói, vezető tisztségviselői,
g) vízépítési műszaki ellenőri,
h) vízépítési felelős műszaki vezetői,
i) vízépítési beruházás-lebonyolítói,
j) szakterületi üzemeltetői, illetve vagyonkezelői,
k) egyéb a szakterületnek, illetve részterületnek megfelelő területen végzett
tevékenység.
(4) A szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlati idő az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével:
a) egyetemi szintű képzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevél esetén 5 év,
b) főiskolai szintű képzésben vagy alapképzésben szerzett oklevél esetén 8 év.
(5) A vízgazdálkodási szakértői szakterületen a szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlati idő:
a) egyetemi szintű képzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevél esetén 5 év,
b) főiskolai szintű képzésben vagy legalább 8 féléves alapképzésben szerzett oklevél esetén 10 év,
c) egyetemi szintű képzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevél esetén továbbá szakirányú, legalább kétéves posztgraduális végzettség esetén 5 év,
d) főiskolai szintű képzésben vagy legalább 8 féléves alapképzésben szerzett oklevél esetén továbbá szakirányú, legalább kétéves posztgraduális végzettség esetén 6 év.
7. § (1) A szakértői tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmet az eljáró hatóságnál írásban az e célra rendszeresített nyomtatványon kell kérni.
(2) A kérelemhez mellékelni kell:
a) a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló csekkszelvényt vagy az átutalásról szóló bizonylatot,
b) a szakirányú végzettséget (szükség esetén kiegészítő képesítést) igazoló oklevél, illetve a szakképzettség elismeréséről szóló jogerős határozat másolatát,
c) a kérelmezett szakterületre, illetve részterületre vonatkozó szakmai gyakorlat igazolását,
d) a részletes szakmai tevékenységet bemutató önéletrajzot, közölve a már nyilvánosságra hozott szakmai publikációk megjelenésének helyét és időpontját.
(3) * Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti oklevél nem szerepel
a) * a 2. számú melléklet I. és III. pontjában, akkor az oklevél által tanúsított végzettségről az országos szakmai kamara és – az érintett szakterület vagy részterület jellege szerint – a környezetvédelemért felelős miniszter, a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter, a vízvédelemért felelős miniszter vagy a vízgazdálkodásért felelős miniszter által létrehozott bizottság, vagy
b) * a 2. számú melléklet II. és IV. pontjában, akkor az oklevél által tanúsított végzettségről a miniszter által létrehozott bizottság
szakértőként véleményt nyilvánít az engedélyezési eljárás során, amelyet az eljáró hatóság kötelezően figyelembe vesz.
(4) * A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a bizottság elnökét és két tagját az országos szakmai kamara jelöli. A bizottság további tagja a felsőoktatásért felelős miniszter, valamint – az érintett szakterület vagy részterület jellege szerint – a környezetvédelemért felelős miniszter, a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter, a vízvédelemért felelős miniszter vagy a vízgazdálkodásért felelős miniszter által megbízott egy-egy személy, valamint az adott szak szerint illetékes, az országos szakmai kamara által felkért felsőoktatási intézmény képviselője.
(5) * A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a bizottság elnökét és három tagját a miniszter jelöli. A bizottság további tagja a felsőoktatásért felelős miniszter által megbízott egy személy, valamint az adott szak szerint illetékes, a miniszter által felkért felsőoktatási intézmény képviselője.
8. § Az engedély tartalmazza a szakértői szakterületet és az ahhoz tartozó részterületet, amelyre a szakértői jogosultság kiterjed.
9. § (1) Az eljáró hatóság által a hatáskörébe tartozó szakterületen engedéllyel rendelkező szakértőkről vezetett, szakterületenként, illetve részterületenként fejezetekre bontott nyilvántartás – a vízgazdálkodásról szóló törvényben és a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl – tartalmazza a szakértő nyilvántartási számát és az engedély számát.
(2) Gazdálkodó szervezet esetében a nyilvántartás tartalmazza:
a) a gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát,
b) az engedéllyel rendelkező tag, vagy alkalmazott nevét a szakértői szakterület, illetve részterület megnevezésével.
10. § (1) Az eljáró hatóság visszavonja annak a személynek az engedélyét
a) aki azt maga kérte,
b) aki elhalálozott,
c) akivel kapcsolatban az engedély megadását követően merült fel olyan tény vagy adat, amely a szakértői tevékenység folytatására való jogosultság engedélyezését nem tette volna lehetővé,
d) akiről a szakmai tevékenység ellenőrzése során megállapításra került, hogy tevékenységét nem a hatályos jogszabályoknak, műszaki követelményeknek megfelelően végzi.
(2) *
11. § A szakértői nyilvántartást az eljáró hatóság a honlapján megjelenteti, és az eljáró hatóság tájékoztatása alapján a környezetvédelemért felelős miniszter minden év január és július hónapjában a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi. *
12. § (1) Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.
(2) *
(3) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(4) A közlekedési, hírközlési és vízügyi szakértők működésének engedélyezéséről szóló 33/1999. (X. 15.) KHVM rendelet alapján kiadott névjegyzékbe vételhez kötött szakértői tevékenység végzésére vonatkozó szakértői engedély az abban előírt határidőig, de legfeljebb 5 évig hatályban marad.
(5) *
(6) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9., 11., és 13. cikkének való megfelelést szolgálja.
Szakértői szakterületek és részterületeik
1. Környezetvédelem szakterület, illetve részterületei (betűjele: SZKV):
1.1. hulladékgazdálkodás
1.2. levegőtisztaság-védelem
1.3. víz- és földtani közeg védelem
1.4. zaj- és rezgésvédelem
2. Természetvédelem szakterület, illetve részterületei (betűjele: SZTV):
2.1. élővilágvédelem
2.2. földtani természeti értékek és barlangok védelme
3. Vízgazdálkodási szakterület, illetve részterületei (betűjele: SZVV):
3.1. hidrológiai, vízgyűjtő-gazdálkodás, vízkészlet-gazdálkodás, nagytérségi vízgazdálkodási rendszerek
3.2. ivó- és ipari vízellátás, szennyvízelvezetés, nem szennyvízelvezetési célú csatornázás
3.3. víztisztítás
3.4. szennyvíztisztítás
3.5. árvízmentesítés, árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, sík- és dombvidéki vízrendezés, belvízvédelem, öntözés
3.6. vízépítési nagyműtárgyak
3.7. hidraulikai
3.8. vízgépészet
3.9. vízfeltárás, kútfúrás, vízföldtani, vízbázis-védelem
3.10. vízanalitika, vízminőség-védelem, vízminőségi kárelhárítás
4. Tájvédelem szakterület (betűjele: SZTjV)
I. Környezetvédelem szakterület és részterületei
I/1. Az 1. számú melléklet 1.1. pont szerinti hulladékgazdálkodási részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:
A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél:
1. környezetmérnök
2. okleveles környezetmérnök
3. biomérnök
4. okleveles biomérnök
5. okleveles agrármérnök
6. okleveles biológus
7. okleveles fizikus
8. okleveles geológus
9. okleveles gépészmérnök
10. okleveles településmérnök
11. településmérnök
12. vegyészmérnök
13. okleveles vegyészmérnök
14. okleveles vegyész
15. okleveles bánya- és geotechnikai mérnök
16. környezetvédelmi szakmérnök
17. környezetgazdálkodási szakmérnök
18. okleveles környezetkutató
19. környezetgazdálkodási agrármérnök
20. okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök
21. környezetvédelmi-ökológus
22. építőmérnök
23. okleveles építőmérnök
24. környezeti menedzser szakmérnök
25. környezettechnológiai szakmérnök
26. okleveles erdőmérnök
27. erdőmérnök
28. okleveles kertészmérnök
29. kohómérnök
B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél:
1. földmérő és földrendező mérnök
2. mezőgazdasági gépészmérnök
3. gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök
4. mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök
5. élelmiszermérnök
6. környezetgazdálkodási agrármérnök
7. anyagmérnök
8. biomérnök
9. környezetmérnök
10. vegyészmérnök
11. építőmérnök
12. műszaki földtudományi mérnök
13. gépészmérnök
14. biztonságtechnikai mérnök
15. élelmiszerbiztonsági és minőségi mérnök
16. élelmiszer biotechnológus
17. mezőgazdasági biotechnológus
18. agrármérnök
19. kohómérnök
20. fizikus mérnök
21. ipari és környezetvédelmi biomérnök
22. gyógyszervegyész mérnök
23. műanyag és száltechnológiai mérnök
24. folyamatmérnök
25. településmérnök
26. bánya és geotechnikai mérnök
27. olaj- és gázmérnök
28. előkészítéstechnikai mérnök
29. katasztrófavédelmi mérnök
30. mérnökinformatikus
31. biológus
32. molekuláris biológus
33. ökotoxikológus
34. fizikus
35. biofizikus
36. fizikus-informatikus
37. vegyész
38. környezettudomány szak (természettudományi képzésben)
39. anyagtudomány szak (természettudományi képzésben)
40. regionális és környezeti gazdaságtan szak (közgazdasági képzésben)
41. környezeti eljárástechnikai mérnök
42. hulladék-előkészítési mérnök
43. okleveles erdőmérnök
44. erdőmérnök
45. okleveles kertészmérnök
46. kertészmérnök
47. városgazdálkodási szakmérnök
48. okleveles előkészítéstechnikai mérnök
49. okleveles kohómérnök
I/2. Az 1. számú melléklet 1.2. pont szerinti levegőtisztaság-védelem részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:
A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél:
1. környezetvédelmi szakmérnök
2. környezetmérnök
3. okleveles környezetmérnök
4. biomérnök
5. okleveles biomérnök
6. okleveles biológus
7. okleveles meteorológus
8. vegyészmérnök
9. okleveles vegyészmérnök
10. okleveles vegyész
11. környezetgazdálkodási szakmérnök
12. környezettan szakos tanár
13. környezetvédelmi szakos tanár
14. okleveles erdőmérnök
15. településmérnök
16. okleveles gépészmérnök
17. kohómérnök
18. gépészmérnök
B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél:
1. környezetmérnök
2. okleveles környezetmérnök
3. biomérnök
4. okleveles biomérnök
5. okleveles ipari és környezetvédelmi biomérnök
6. vegyészmérnök
7. okleveles vegyészmérnök
8. okleveles meteorológus
9. okleveles vegyész
10. okleveles erdőmérnök
11. okleveles gépészmérnök
12. okleveles kohómérnök
I/3. Az 1. számú melléklet 1.3. pont szerinti víz- és földtani közeg védelem részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:
A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél:
1. környezetmérnök
2. okleveles környezetmérnök
3. biomérnök
4. okleveles biomérnök
5. okleveles agrármérnök
6. okleveles biológus
7. okleveles geológus
8. vegyészmérnök
9. okleveles vegyészmérnök
10. okleveles vegyész
11. okleveles kertészmérnök
12. okleveles hidrogeológus
13. okleveles bánya- és geotechnikai mérnök
14. környezetvédelmi szakmérnök
15. környezetgazdálkodási szakmérnök
16. környezetgazdálkodási agrármérnök
17. okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök
18. vízépítő szakmérnök
19. építőmérnök
20. okleveles építőmérnök
21. környezettechnológiai szakmérnök
22. okleveles erdőmérnök
23. talajtani szakmérnök
B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél:
1. környezetmérnök
2. okleveles környezetmérnök
3. biomérnök
4. okleveles biomérnök
5. okleveles ipari és környezetvédelmi biomérnök
6. okleveles hidrogeológus mérnök
7. okleveles bánya- és geotechnikai mérnök
8. vegyészmérnök
9. okleveles vegyészmérnök
10. okleveles biológus
11. okleveles geológus
12. okleveles vegyész
13. okleveles agrármérnök
14. okleveles kertészmérnök
15. környezetgazdálkodási agrármérnök
16. okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök
17. építőmérnök
18. mezőgazdasági mérnök
19. okleveles erdőmérnök
I/4. Az 1. számú melléklet 1.4. pont szerinti zaj- és rezgésvédelem részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:
A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél:
1. okleveles környezetmérnök
2. okleveles fizikus
3. okleveles fizikus mérnök
4. környezetvédelmi szakmérnök zaj- és rezgéscsökkentési ágazat
5. okleveles környezetkutató
6. egyetemi szakmérnök környezetvédelmi szakon
7. környezetvédelmi szakember
8. főiskolai szakmérnök műszaki környezeti szakon
9. műszaki környezeti szakember
10. okleveles gépészmérnök
11. gépészmérnök
12. okleveles villamosmérnök
13. okleveles építészmérnököt
14. okleveles városépítési szakmérnök
15. villamosmérnök
B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél:
1. környezetmérnök
2. okleveles környezetmérnök
3. okleveles fizikus környezetfizika szakirány
4. okleveles környezetkutató környezetfizika szakirány
5. okleveles gépészmérnök
6. okleveles villamosmérnök
II. Természetvédelem szakterület és részterületei
II/1. Az 1. számú melléklet 2.1 pont szerinti élővilágvédelem részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:
A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél:
1. okleveles agrármérnök
2. okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök
3. állatorvos
4. okleveles biológus
5. okleveles biológia szakos tanár
6. biológia szakos tanár
7. okleveles erdőmérnök
8. növényvédelmi szakmérnök
9. természetvédelmi mérnök
10. vadgazda mérnök
11. vadgazdálkodó
12. vadgazdálkodási szakmérnök
13. okleveles alkalmazott zoológus vagy szakzoológus
14. okleveles kertészmérnök
15. kertészmérnök
16. okleveles tájépítész mérnök
17. okleveles táj- és kertépítész mérnök
18. tájrendező kertépítő mérnök
19. környezetvédelmi ökológus
20. környezetmérnök
21. okleveles környezetmérnök
22. környezetgazdálkodási agrármérnök
23. okleveles környezetkutató
24. okleveles környezettan-tanár
25. környezettantanár
26. környezetvédő
27. állattenyésztő mérnök
28. növénytermesztő mérnök
29. mezőgazdasági mérnök
30. biomérnök
31. okleveles biomérnök
B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél:
1. okleveles erdőmérnök
2. természetvédelmi mérnök
3. okleveles természetvédelmi mérnök
4. állatorvos
5. okleveles biológus
6. okleveles biológiatanár
7. biológiatanár
8. okleveles természetismeret-tanár
9. természetismeret-tanár
10. vadgazda mérnök
11. okleveles vadgazda mérnök
12. környezetgazdálkodási agrármérnök
13. okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök
14. okleveles agrármérnök
15. tájrendező kertépítő mérnök
16. kertészmérnök
17. okleveles kertészmérnök
18. okleveles tájépítész mérnök
19. okleveles környezettan tanár
20. környezettan tanár
21. biomérnök
22. okleveles biomérnök
23. környezetmérnök
24. okleveles környezetmérnök
25. okleveles hidrobiológus
II/2. Az 1. számú melléklet 2.2 pont szerinti földtani természeti értékek és barlangok védelme részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:
A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél:
1. okleveles bánya- és geotechnikai mérnök
2. okleveles biológus
3. okleveles geográfus
4. okleveles geológus
5. okleveles hidrogeológus
6. okleveles geofizikus
7. okleveles földrajztanár
8. földrajztanár
B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél:
1. okleveles bánya- és geotechnikai mérnök
2. okleveles hidrogeológus mérnök
3. okleveles geológus
4. okleveles geográfus
5. okleveles geofizikus
6. okleveles földrajztanár
7. okleveles biológus
8. földrajztanár
III. Vízgazdálkodási szakterület és részterületei
III/1. Az 1. számú melléklet 3.1. pont szerinti hidrológiai, vízgyűjtő-gazdálkodás, vízkészlet-gazdálkodás, nagytérségi vízgazdálkodási rendszerek részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:
A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél:
1. építőmérnök
2. okleveles építőmérnök
3. vízépítő szakmérnök
4. okleveles infrastruktúra-építőmérnök
B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél:
1. építőmérnök
2. okleveles hidrogeológus mérnök
3. okleveles építőmérnök
4. vízépítő szakmérnök
5. okleveles infrastruktúra-építőmérnök
III/2. Az 1. számú melléklet 3.2. pont szerinti ivó- és ipari vízellátás, szennyvízelvezetés, nem szennyvízelvezetési célú csatornázás részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:
A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél:
1. építőmérnök
2. okleveles építőmérnök
3. vízépítő szakmérnök
4. okleveles infrastruktúra-építőmérnök
B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél:
1. építőmérnök
2. okleveles építőmérnök
3. vízépítő szakmérnök
4. okleveles infrastruktúra-építőmérnök
III/3. Az 1. számú melléklet 3.3. pont szerinti víztisztítás részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:
A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél:
1. építőmérnök
2. okleveles építőmérnök
3. vegyészmérnök
4. okleveles vegyészmérnök
5. vízépítő szakmérnök
6. okleveles infrastruktúra-építőmérnök
B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél:
1. építőmérnök
2. okleveles építőmérnök
3. vegyészmérnök
4. okleveles vegyészmérnök
5. vízépítő szakmérnök
6. okleveles infrastruktúra-építőmérnök
III/4. Az 1. számú melléklet 3.4. pont szerinti szennyvíztisztítás részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:
A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél:
1. építőmérnök
2. okleveles építőmérnök
3. vegyészmérnök
4. okleveles vegyészmérnök
5. vízépítő szakmérnök
6. okleveles infrastruktúra-építőmérnök
B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél:
1. építőmérnök
2. okleveles építőmérnök
3. vegyészmérnök
4. okleveles vegyészmérnök
5. vízépítő szakmérnök
6. okleveles infrastruktúra-építőmérnök
III/5. Az 1. számú melléklet 3.5. pont szerinti árvízmentesítés, árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, sík- és dombvidéki vízrendezés, belvízvédelem, öntözés részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:
A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél:
1. építőmérnök
2. okleveles építőmérnök
3. vízépítő szakmérnök
4. okleveles infrastruktúra-építőmérnök
B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél:
1. építőmérnök
2. okleveles építőmérnök
3. vízépítő szakmérnök
4. okleveles infrastruktúra-építőmérnök
III/6. Az 1. számú melléklet 3.6. pont szerinti vízépítési nagyműtárgyak részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:
A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél:
1. építőmérnök
2. okleveles építőmérnök
3. vízépítő szakmérnök
B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél:
1. építőmérnök
2. okleveles építőmérnök
3. vízépítő szakmérnök
III/7. Az 1. számú melléklet 3.7. pont szerinti hidraulikai részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:
A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél:
1. építőmérnök
2. okleveles építőmérnök
3. vízépítő szakmérnök
4. okleveles infrastruktúra-építőmérnök
B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél:
1. építőmérnök
2. okleveles építőmérnök
3. vízépítő szakmérnök
4. okleveles infrastruktúra-építőmérnök
III/8. Az 1. számú melléklet 3.8. pont szerinti vízgépészet részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:
A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél:
1. építőmérnök
2. okleveles építőmérnök
3. vízépítő szakmérnök
4. gépészmérnök
5. okleveles gépészmérnök
6. okleveles infrastruktúra-építőmérnök
B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél:
1. építőmérnök
2. okleveles építőmérnök
3. vízépítő szakmérnök
4. gépészmérnök
5. okleveles gépészmérnök
6. okleveles infrastruktúra-építőmérnök
III/9. Az 1. számú melléklet 3.9. pont szerinti vízfeltárás, kútfúrás, vízföldtani, vízbázis-védelem részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:
A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél:
1. építőmérnök
2. okleveles építőmérnök
3. vízépítő szakmérnök
4. okleveles bánya- és geotechnika mérnök
5. okleveles hidrogeológus mérnök
6. okleveles földtudományi mérnök
7. okleveles infrastruktúra-építőmérnök
B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél:
1. építőmérnök
2. okleveles építőmérnök
3. vízépítő szakmérnök
4. okleveles bánya- és geotechnika mérnök
5. okleveles hidrogeológus mérnök
6. okleveles földtudományi mérnök
7. okleveles infrastruktúra-építőmérnök
III/10. Az 1. számú melléklet 3.10. pont szerinti vízanalitika, vízminőség-védelem, vízminőségi kárelhárítás részterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:
A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél:
1. építőmérnök
2. okleveles építőmérnök
3. vízépítő szakmérnök
4. okleveles hidrogeológus mérnök
5. vegyészmérnök
6. okleveles vegyészmérnök
7. okleveles infrastruktúra-építőmérnök
8. környezetvédelmi szakmérnök
B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél:
1. építőmérnök
2. okleveles építőmérnök
3. vízépítő szakmérnök
4. okleveles hidrogeológus mérnök
5. vegyészmérnök
6. okleveles vegyészmérnök
7. okleveles infrastruktúra-építőmérnök
8. környezetvédelmi szakmérnök
9. okleveles bánya- és geotechnika mérnök
10. okleveles földtudományi mérnök
IV. Tájvédelem szakterület
Az 1. számú melléklet 4. pont szerinti tájvédelmi szakterületen a szakértői jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a következő szakok egyikén szerzett oklevéllel:
A) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon szerzett oklevél, valamint szakirányú szakképzettséget tanúsító felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél:
1. okleveles agrármérnök
2. vidékfejlesztési agrármérnök
3. okleveles vidékfejlesztő agrármérnök
4. vidékfejlesztési szakmérnök
5. környezetgazdálkodási agrármérnök
6. okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök
7. kertészmérnök
8. okleveles erdőmérnök
9. okleveles tájépítész mérnök
10. okleveles kertészmérnök
11. okleveles táj- és kertépítész mérnök
12. környezetvédelmi ökológus
13. okleveles biológus
14. természetvédelmi mérnök
15. okleveles építészmérnök
16. okleveles építőmérnök
17. okleveles geográfus
18. okleveles városépítési szakmérnök
B) Felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett oklevél:
1. okleveles vidékfejlesztési agrármérnök
2. környezetgazdálkodási agrármérnök
3. okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök
4. természetvédelmi mérnök
5. okleveles erdőmérnök
6. tájrendező-kertépítő mérnök
7. okleveles természetvédelmi mérnök
8. okleveles tájépítész mérnök
9. kertészmérnök
10. okleveles kertészmérnök
11. okleveles agrármérnök
12. okleveles településmérnök
13. okleveles geográfus
14. okleveles biológus
15. okleveles építészmérnök
16. okleveles építőmérnök
17. okleveles építész
