A jogszabály mai napon ( 2024.05.20. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

16/2010. (IV. 15.) EüM rendelet

az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés részletes szabályairól

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés i) pont ib), ic) és id) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § *  (1) E rendelet hatálya

a) *  az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló 162/2015. (VI. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) meghatározott egyes keretszámok tekintetében lefolytatandó rendszerbevételi eljárásra,

b) a szakképzést végző intézmények kiválasztásának szabályaira (a továbbiakban: akkreditációs eljárás),

c) a szakképzés teljesítésének részletes szabályaira – ideértve a szakképzés teljesítésében közreműködő tutorokra és a szakképzési grémiumokra vonatkozó előírásokat – és

d) a szakképzést lezáró szakvizsgáztatásra vonatkozó szabályokra

terjed ki.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott fogalmak tekintetében a Kr. 2. §-ában foglalt fogalom-meghatározásokat kell alkalmazni.

2. *  A szakképzési központ feladata a szakképzéssel kapcsolatban

2. § *  Az orvos- és egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási intézményben (a továbbiakban: egyetem) a szakképzés koordinációját és technikai, szervezési feladatait végző szervezeti egység (szakképzési központ) feladata a szakképzéssel kapcsolatosan:

a) a szakképzés megkezdésével összefüggő adminisztrációs feladatok ellátása, a szakképzési megállapodás létesítése,

b) a jelöltek képzési tervének összeállításával, módosításával, a teljesítés követésével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása,

c) a szakképzési grémiumok feladataiban való adminisztratív közreműködés,

d) a jelölt szakvizsgára bocsáthatóságáról szóló dokumentum (abszolutórium) kiállítása,

e) a képzés során miniszteri rendelet vagy a képzési terv alapján szükséges részvizsgák szervezésében való közreműködés,

f) külső képzőhelyekkel való kapcsolattartás, valamint a külső képzőhelyen töltendő gyakorlat szervezésében történő közreműködés és azok teljesítésének nyomon követése,

g) a szakképzés során a jelöltek kötelező tanfolyamainak szervezése és

h) *  folyamatos kapcsolattartás az Országos Kórházi Főigazgatósággal (a továbbiakban: OKFŐ) a szakképzés adminisztrációjának biztosítása érdekében.

II. FEJEZET

A RENDSZERBEVÉTELI ELJÁRÁS

3. § *  (1) *  Rendszerbevételi eljárás lebonyolítására

a) a Kr. 17. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kiemelt szakorvosi szakmák keretszámaira, valamint

b) a Kr. 17. § (2) bekezdés d) pontja szerinti háziorvosi keretszámokra

kerül sor.

(1a) *  Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően rendszerbevételi eljárás lefolytatására kerül sor azon szakorvosok esetében is, akik a plasztikai és égés-sebészet szakképesítést költségtérítéses képzésben

a) első alap szakképesítésként vagy

b) második vagy további alap szakképesítésként

kívánják megszerezni.

(1b) *  A tárgyévben a plasztikai és égés-sebészetet költségtérítéses képzésben megszerzők keretszámát – a szakképzési kapacitásokra figyelemmel – a plasztikai és égés-sebészet országos grémiuma határozza meg, és azt az OKFŐ honlapján közzéteszi.

(2) *  A rendszerbevételi eljárás megszervezésével kapcsolatos (3) bekezdés szerinti feladatokat az OKFŐ látja el.

(3) *  Az OKFŐ valamennyi, az (1) bekezdés a) pontja szerinti szakképesítés tekintetében legalább évente egy alkalommal meghirdeti a rendszerbevételi eljárást. A rendszerbevételi eljárás lebonyolításáról az OKFŐ tájékoztatót ad ki, valamint a rendszerbevételi eljárás lebonyolítását legalább 30 nappal megelőzően közzéteszi a rendszerbevételi eljárás időpontját és a jelentkezés feltételéül szolgáló dokumentumok körét.

(4) *  Az (1) bekezdés b) pontja szerinti keretszám tekintetében a rendszerbevételi eljárást az egyetemek bonyolítják le. A rendszerbevételi eljárás lebonyolításáról az egyetem tájékoztatót ad ki, valamint a rendszerbevételi eljárás lebonyolítását legalább 30 nappal megelőzően a honlapján közzéteszi.

3. A rendszerbevételi pontszám

4. § (1) *  A rendszerbevételi eljárásban meghirdetett álláshelyekre jelentkezők (a továbbiakban: jelentkező) sorrendjét a rendszerbevételi pontszám határozza meg.

(1a) *  A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendszerbevételi eljárásra történő jelentkezéskor a jelentkező meghatározhatja az általa elsődleges képzőhelyként előnyben részesítendő, akkreditált egészségügyi szolgáltatók körét, vagy azt, hogy mely vármegyében vagy vármegyékben kívánja az elsődleges képzőhely kijelölését.

(2) *  A rendszerbevételi pontszám az első szakképesítés megszerzésére irányuló rendszerbevételi eljárásban

a) az adott szakképzés bemeneti követelményeként meghatározott szakképzettség megszerzésére irányuló egyetemi képzés során elért tanulmányi eredmények alapján számított tanulmányi pontok,

b) az egyetem által lefolytatott személyes meghallgatás során elért pontok és

c) az 1. melléklet szerint számított többletpontok

összege.

(2a) *  A (2) bekezdés b) pontja szerinti személyes meghallgatás szakmai anyaga az egyetemi képzés alatt oktatott szakmaspecifikus tárgyak ismeretanyaga.

(3) A rendszerbevételi eljárásban

a) tanulmányi pontszámként legfeljebb 70 pont,

b) személyes meghallgatás során legfeljebb 30 pont,

c) többletpontként legfeljebb 10 pont

adható.

(4) A tanulmányi pontszám a következő részpontszámok összege:

a) a szigorlati tantárgyak érdemjegyei átlagának hatszorosa,

b) az adott szakhoz kapcsolódó öt szakmaspecifikus tantárgy 1,2-del súlyozott érdemjegyeinek összege és

c) az egyetemi záróvizsga 2,0-del súlyozott érdemjegye.

(4a) *  A plasztikai és égés-sebészet szakképesítés esetén a második vagy további alap szakképesítés esetén a második vagy további alap szakképesítés megszerzésére irányuló rendszerbevételi eljárásban a rendszerbevételi pontszámot a szakképzés megkezdését megelőzően teljesített szakmai gyakorlat, az elsőként megszerzett szakvizsga típusa és eredménye, továbbá a tudományos tevékenységért és nyelvismeretért adható többletpontok és a személyes meghallgatás alapján számított pontérték adja. A rendszerbevételi eljárás során előnyben részesítendő, aki írásban vállalja, hogy a szakképzése megszerzését követően legalább a szakképzésének megfelelő ideig, legalább részmunkaidős foglalkoztatás keretében közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál végez plasztikai és égéssebészeti tevékenységet.

(4b) *  A (4a) bekezdés szerinti rendszerbevételi eljárásban a rendszerbevételi pontok számításának módját, az egyes, a (4a) bekezdésben meghatározott szempontokra adható pontszámok körét a plasztikai és égés-sebészet szakképzési grémiuma határozza meg, és az OKFŐ honlapján közzéteszi.

(4c) *  A plasztikai és égés-sebészet szakképesítés rendszerbevételi eljárásában a szakképzésbe lépéshez szükséges minimálisan elérhető pontszámot a plasztikai és égés-sebészet szakképzési grémiuma határozza meg, és az OKFŐ honlapján közzéteszi.

(5) *  Az egyes szakképzési szakokhoz tartozó szakmaspecifikus tantárgyak körét az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) tájékoztatóban teszi közzé.

(6) A személyes meghallgatás során a választott szak művelése szempontjából szükséges személyi adottságokat, a szakma iránti érdeklődést és a jelentkező általános szakmai felkészültségét kell értékelni a 2. mellékletben meghatározott szempontok alapján.

4. * 

5. § * 

5. A rendszerbevételi eljárás lefolytatása

6. § (1) *  A rendszerbevételi eljárást a szakképzés tekintetében illetékes szakképzési grémium folytatja le.

(2)–(6) * 

III. FEJEZET

AZ AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS * 

7. § (1) *  A szakképzés gyakorlati programjának szervezése és lebonyolítása a felnőttképzésről szóló törvény szerinti bejelentés alapján felnőttképzési tevékenységet folytató, akkreditált intézménynél (a továbbiakban: szakképző hely) történik.

(2) *  Az intézmények szakképző hellyé minősítéséről (a továbbiakban: akkreditáció) az OKFŐ főigazgatója dönt.

(3) *  Az akkreditáció feltételeit a 3. melléklet tartalmazza.

(4) *  Az akkreditációs eljárás lefolytatását az intézmény kezdeményezi valamely egyetemnél. Az akkreditációs eljárás kezdeményezésének egységes formai és tartalmi követelményeit az e rendeletben foglaltakra figyelemmel az OKFŐ határozza meg és a honlapján közzéteszi. Az akkreditáció iránti kérelmet az egyetem – a kérelem előzetes vizsgálatát követően – nyújtja be az OKFŐ-höz.

(4a) *  Az akkreditációs eljárásnak a (4) bekezdés szerinti kezdeményezéséről az intézmény elektronikus úton tájékoztatja az OKFŐ-t. A tájékoztatásban fel kell tüntetni a kezdeményezés időpontját, illetve azt, hogy mely szakképesítés tekintetében történt az akkreditáció kezdeményezése.

(4b) *  Az egyetem az intézmény (4) bekezdés szerinti kezdeményezését követő 30 napon belül nyújtja be az akkreditáció iránti kérelmet.

(5) *  A kérelemhez csatolni kell:

a) *  az intézmény önértékelését,

b) *  az intézmény felsőfokú szakirányú szakképzési és továbbképzési tevékenységére vonatkozó adatokat,

c) a 3. melléklet szerinti személyi és tárgyi feltételek meglétét igazoló adatokat és

d) *  az egyetem támogató nyilatkozatát a szolgáltató teljes vagy részbeni akkreditálására.

(6) *  Az akkreditációs eljárásban az OKFŐ szükség esetén szakértőt vesz igénybe.

(7) *  Az akkreditáció 4 évre szól, amely tartalmazza az akkreditált szakképzési modulok tekintetében egy időben képezhető rezidensek maximális számát. Az OKFŐ az akkreditált intézmények listáját az akkreditáció típusának megjelölésével a honlapján folyamatosan hozzáférhetővé teszi.

(8) *  Az akkreditáció hatálya kiterjedhet más szakképesítések keretében teljesítendő, az akkreditált szakképzéshez kapcsolódó gyakorlati modulokra is.

(9) *  A 3. melléklet szerinti személyi és tárgyi feltételekben bekövetkezett változásról a szakképző hely az akkreditációs eljárást kezdeményező egyetemet és az OKFŐ-t tizenöt napon belül értesíti.

7/A. § *  (1) A klinikai farmakológia ráépített szakorvosi szakképzés tekintetében a klinikai vizsgálatok lefolytatására az egészségügyi államigazgatási szerv által kijelölt klinikai gyógyszervizsgálatokat végző egészségügyi szolgáltató a 7. §-ban foglalt minősítési eljárás lefolytatása nélkül is akkreditált szakképző helynek minősül.

(2) *  Az egészségügyi államigazgatási szerv az általa a klinikai gyógyszervizsgálatok lefolytatására kijelölt egészségügyi szolgáltatókról értesíti az OKFŐ-t.

6. A szakképző helyek ellenőrzése

8. § *  (1) *  Az OKFŐ a szakképző helyeket ellenőrzi.

(2) *  Az OKFŐ az (1) bekezdés szerinti eljárásában a szakterület szerint illetékes szakmai kamarát – szükség esetén – szakértőként veszi igénybe.

IV. FEJEZET

A SZAKKÉPZÉS * 

6/A. *  A szakképzés minőségének biztosítása és a tutori tevékenység

8/A. § *  (1) *  A támogatott szakképzés során teljesítendő gyakorlati idő eltöltését, beavatkozások, vizsgálatok elvégzését a tutor havonta, de legkésőbb az adott képzési elem teljesítését követő két héten belül igazolja az OKFŐ és a szakképzésért felelős egyetem irányába.

(1a) *  A szakorvosjelölt tevékenységét rendszeresen, de legkésőbb az egyes részvizsgákra és a szakvizsgára bocsátást megelőzően, írásban és szóban is értékelni kell. Az értékelést a szakorvosjelölt felügyeletét ellátó, a részvizsgát, illetve a szakvizsgát megelőző egyes képzési elemekért felelős tutor végzi a részvizsgát, valamint a szakvizsgát megelőzően. Az értékelés végzéséért felelős tutor az értékelő vélemény kialakításához szükség esetén konzultálhat a szakorvosjelölt felügyeletét ellátó többi tutorral, illetve a grémiumvezetővel is.

(1b) *  A jelölt értékelésének módszertanát és az értékelés alapjául szolgáló dokumentumok körét az egyetemek együttesen határozzák meg, és az OKFŐ a honlapján közzéteszi.

(2) *  A tutori tevékenység értékelését a Kr. 11. § (1) bekezdése alapján kiválasztott szervezet vagy intézmény által létrehozott minőségbiztosítási rendszer keretein belül a rezidensek, a tutor foglalkoztatója, valamint az OKFŐ végzik.

(3) *  Ha a (2) bekezdés szerinti minősítés alapján a tutor

a) az (1) bekezdés szerinti igazolási kötelezettségét legalább két rezidens vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti határidőt követő egy hónapon belül nem teljesíti,

b) a jelöltet folyamatosan vagy több alkalommal akadályozza a képzés során elvégzendő vizsgálatok, beavatkozások teljesítésében, vagy

c) a konzultációs lehetőséget a rezidens legalább háromszori írásbeli kérésére, legalább 30 napon belül nem biztosítja,

az OKFŐ a tutort a mulasztására írásban figyelmezteti és határidő megjelölésével felhívja a kötelezettségeinek teljesítésére a Kr. 13. § (6)–(8) bekezdésében foglaltak egyidejű megjelölésével.

(4) *  Ha a tutor a figyelmeztetés ellenére a (2) bekezdés szerinti minősítés alapján a (4) bekezdés szerinti határidőt követően is a (3) bekezdés a)–c) pontja szerinti magatartás valamelyikét tanúsítja, az OKFŐ a tutort a névjegyzékből törli.

6/B. *  A szakképzési grémium

9. § *  (1) Az egyetemen belül a szakképzés szakmai irányítását a szakképzési grémium látja el.

(2) *  A szakképzés vonatkozásában a szakképzési grémiumok felsorolását, az egyes szakképzési grémiumokhoz tartozó alap szakképesítéseket, valamint az egyes szakképzési grémiumok legkisebb létszámát a 4. melléklet tartalmazza. A ráépített szakképzések esetében önálló szakképzési grémium létrehozásáról vagy az adott szakképesítéshez tartozó feladatoknak valamely alap szakképesítéshez történő rendeléséről az egyetemek a helyi képzési adottságoknak megfelelően jogosultak dönteni. Az egyetem köteles valamennyi olyan szakképesítés vonatkozásában szakképzési grémium létrehozására, amelyben szakorvosjelölt – az egyetem koordinálásában – szakképzésben vesz részt, kivéve azon szakképzést, ahol országos grémium létrehozására kerül sor.

(3) A házi gyermekorvosi tevékenység végzése céljából csecsemő- és gyermekgyógyászat szakképzésben részt vevő jelöltek esetében a gyermekgyógyászati szakképzési grémium az illetékes.

(4) *  A plasztikai és égés-sebészet szakképesítések tekintetében országos szakképzési grémium létrehozására kerül sor. Az országos szakképzési grémium létrehozásáról az OKFŐ gondoskodik úgy, hogy annak tagjai:

a) az egészségügyi szakmai kollégium plasztikai és égés-sebészet szakképesítéssel rendelkező egy képviselője,

b) valamennyi egyetem egy-egy képviselője,

c) az egészségügyi szolgáltatók érdekképviseletét ellátó, a miniszter által meghatározott szakmai szervezet egy képviselője és

d) a plasztikai és égés-sebészeti szakképzés vezető rezidense.

(5) *  Az OKFŐ az országos szakképzési grémium tagjait 5 évre bízza meg.

(6) *  Az országos szakképzési grémiumi tagság megszűnik, ha a tag

a) megbízása lejár,

b) meghal,

c) tagságáról lemond,

d) *  képviseleti jogosultsága, jogviszonya, tagsága megszűnik az általa képviselt intézménynél, szervezetnél, vagy a delegáló szervezet a tag delegálását visszavonja,

e) *  vezető rezidens a szakképzését befejezi.

(7) *  A (4) bekezdés szerinti személyek, szervezetek vagy intézmények legkésőbb a tagság (6) bekezdés szerinti megszűnését követő 15 napon belül tesznek javaslatot az OKFŐ-nek az új tag személyére.

(8) Az országos szakképzési grémium elnöke az egészségügyi szakmai kollégium képviselője.

(9) *  Az országos szakképzési grémiumok működtetésével kapcsolatos feladatokat az OKFŐ kijelölése alapján rotációs rendszerben az egyetemek látják el.

(10) *  Az országos szakképzési grémiumok működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására – az országos szakképzési grémium kijelölt tagjainak javaslata alapján – az OKFŐ 5 évre bízza meg a kiválasztott egyetemet. Az ötéves megbízás elteltét követő 15 napon belül az országos szakképzési grémium kijelölt tagjai ismételten javaslatot tesznek az OKFŐ részére azzal, hogy az az egyetem, amelynek megbízatása megszűnik, a megszűnést követően közvetlenül nem jelölhető ki újra.

9/A. § *  (1) A szakképzési grémium feladata a 4. melléklet szerint hozzá tartozó szakképesítések tekintetében:

a) *  az OKFŐ felkérése alapján a szakképző hellyé minősítés eljárásában szakértőként történő közreműködés,

b) a szakképzés miniszteri rendeletben meghatározott képzési programjainak, valamint a miniszter által az egyes szakképesítések tekintetében meghatározott beavatkozási listáknak a folyamatos tartalmi felülvizsgálata, annak módosításával kapcsolatos javaslattétel,

c) javaslattétel az egyes szakképesítések tekintetében a szakvizsgáztatók személyére,

d) *  a jelöltek szakképzési előre haladásának nyomon követése, a jelöltek képzési tervének meghatározása, módosítása,

e) *  a jelöltek szakvizsgára bocsátása érdekében a képzési program teljesítésének jóváhagyása, a képzés teljesítését szolgáló igazolás kiállítása,

f) *  folyamatos kapcsolattartás a képzőhelyekkel és a jelöltek mellé kijelölt tutorokkal és

g) *  a szakképzés részvizsgáinak szervezésével és lebonyolításával, valamit a vizsgáztatással kapcsolatos feladatok ellátása.

(2) *  A szakképzési grémiumok a szakorvosi alap szakképesítések esetében elnökből és legalább 2 fő tagból állnak. A szakképzési grémiumok összetételét úgy kell kialakítani, hogy a szakképzési grémium tagjainak legalább egyharmada az egészségügyi szolgáltatók érdekképviseletét ellátó, a miniszter által meghatározott szakmai szervezet által támogatott szakorvos legyen, valamint a szakképzési grémiumok tagja a szakirány régiós, ennek hiányában országos vezető rezidense.

(2a) *  A szakképzési grémium vezetője

a) az adott szakterületen legalább 5 éve megszerzett szakképesítéssel és tudományos fokozattal vagy

b) az adott szakterületen legalább 10 éve megszerzett szakképesítéssel

rendelkező személy lehet.

(3) *  A szakképzési grémium a tárgyévben ellátott feladatairól a tárgyévet követő év február 28-áig beszámolót készít. Az egyetem az általa működtetett szakképzési grémiumok beszámolóit megvizsgálja és összesíti, valamint a tárgyévet követő év március 30-áig megküldi azt az OKFŐ részére. Az országos szakképzési grémium a beszámolóját közvetlenül az OKFŐ részére küldi meg.

(4) Ha az egyetem a beszámolót a (3) bekezdés szerinti határidőig nem küldi meg, annak pótlásáig a Kr. 12. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti támogatás folyósítása szünetel.

6/C. *  A vezető rezidensi rendszer

9/B. § *  (1) *  A vezető rezidenseket az OKFŐ főigazgatója a rezidensek érdekképviseletét ellátó szakmai szervezetek javaslatára pályázati úton választja ki és bízza meg. A megbízás határozott időtartamra, legfeljebb 18 hónapra szól. A pályázati úton kiválasztott vezető rezidensek névsorát, valamint az abban bekövetkező változásokat az OKFŐ megküldi az egyetemek részére.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a háziorvostan szakképzés esetén a vezető rezidensek kiválasztására 2 évnél rövidebb időtartamra is sor kerülhet.

(3) A vezető rezidensek kiválasztására a szakorvosi alap szakképesítések tekintetében kerül sor egyetemi régiónként, azzal, hogy azon szakmák esetében, amelyeknél országos grémium létrehozására kerül sor, vagy országosan egyidejűleg 20 fő vagy annál kevesebb jelölt vesz részt a szakképzésben, országosan egy vezető rezidens kiválasztására kerül sor.

(4) *  Vezető rezidensi feladatokkal az bízható meg, aki szakképzésben legalább egy részvizsgát vagy tizennyolc hónapot sikeresen teljesített. A pályázat elbírálása előtt az OKFŐ elektronikus úton beszerzi az illetékes grémium véleményét. A támogató javaslat tételét a grémium akkor tagadhatja meg, ha

a) a pályázó szakképzési előmenetelét a vezetői rezidensi feladatok hátráltatnák,

b) a pályázó nem teljesítette határidőben a szakképzés előírt elemeit, vagy

c) a feladatok ellátásában a pályázó előreláthatólag tartósan akadályoztatásra kerülne.

(4a) *  A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a háziorvostan szakképzés esetén vezető rezidensi feladatokkal az bízható meg, aki a szakképzésben legalább egy részvizsgát vagy tizenkét hónapot sikeresen teljesített.

(5) A vezető rezidens megbízatása megszűnik, ha

a) a szakképzését teljesítette,

b) *  a vezető rezidensi feladatok ellátásában tartósan akadályoztatott,

c) *  a megbízását visszavonták, vagy,

d) *  az (1) bekezdésben foglalt határidő lejár.

(6) A vezető rezidens feladata

a) az egyetemi régióba tartozó szakorvosjelöltekkel való folyamatos kapcsolattartás,

b) a szakképzéssel összefüggő ügyekben a képzőhelyekkel vagy a szakképzési központokkal való kapcsolattartás segítése,

c) a szakképzési grémium munkájában történő részvétel és

d) a grémiumvezető által rábízott feladatok elvégzése.

(7) A vezető rezidens a szakképzési grémium munkájában történő részvételért a szakképzési grémium az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló 162/2015. (VI. 30.) Korm. rendeletben meghatározott díjazásának keretében díjazásra jogosult.

7. A szakképzés teljesítése

10. § (1) *  A szakorvosjelölt az első sikeres részvizsgát követően az általános orvosi képzés kompetenciái körében bevonható orvostanhallgatók képzésébe.

(2) *  Azon szakorvosjelölt, aki valamely részvizsgát sikeresen teljesítette, tutor koordinálása mellett legfeljebb az általa teljesített részvizsgával vagy részvizsgákkal elsajátított kompetenciák erejéig bevonható olyan szakorvosjelöltek képzésébe, akik az adott részvizsgát még nem teljesítették.

(3) * 

(4) *  A szakképzésre beiratkozott jelölt részére az egyetem leckekönyvet állít ki, melyben rögzíti a részteljesítéseket.

11. § * 

11/A. § * 

12. § (1) *  A jelölt a képzési program egyes részeinek befejezésekor – jogszabály vagy az egyetem döntése alapján – részvizsgát tesz.

(2) *  Az egyetem a képzési program teljesítéséről abszolutóriumot állít ki.

(3) *  A (2) bekezdés szerinti abszolutórium tartalmazza:

a) a szakorvos jelölt természetes személyazonosító adatait,

b) a szakképesítés megnevezését,

c) a képzési program megkezdésének és befejezésének az időpontját,

d) a jogszabály alapján beszámított, korábban teljesített gyakorlati elem megnevezését és beszámított idejét,

e) *  az egyetem szakvizsgára bocsátási javaslatát.

V. FEJEZET

AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELSŐFOKÚ SZAKIRÁNYÚ SZAKKÉPZÉST LEZÁRÓ SZAKVIZSGA

8. A szakvizsgára történő jelentkezés

12/A. § *  Az OKFŐ-nek a szakorvosi szakvizsgáztatással kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége, a Nemzeti Vizsgabizottság (a továbbiakban: NVB) minden év február 15-éig és augusztus 15-éig az OKFŐ honlapján közzéteszi a következő félévre vonatkozó vizsganaptárt.

13. § (1) *  A szakvizsgáztatással kapcsolatos szervezési és adminisztratív feladatokat az NVB végzi.

(2) *  A jelölt szakvizsgára az NVB-nél jelentkezik. A jelentkezéshez mellékelni kell

a) a jelentkezési lapot,

b) a 21. § (1) bekezdésében meghatározott vizsgadíj befizetéséről szóló igazolást, valamint

c) legkésőbb a (2a) bekezdésben meghatározott időpontig a 12. § (2) bekezdése szerinti abszolutóriumot.

(2a) *  A jelölt a (2) bekezdés c) pontja szerinti abszolutóriumot legkésőbb az adott szakvizsgának a 12/A. § szerinti vizsganaptárban meghatározott kezdő időpontját megelőző 30 nappal köteles megküldeni az NVB részére. A (2) bekezdés szerinti dokumentumoknak az e bekezdésben meghatározott határidőn túli benyújtása esetén az NVB a szakvizsgára jelentkezést elutasíthatja.

(3) *  Az NVB gondoskodik az e rendeletben meghatározottak szerint

a) a szakvizsga időpontjának és helyének kijelöléséről,

b) *  a szakvizsga bizottság tagjainak felkéréséről,

c) *  a 18. § (1) bekezdésében meghatározott szakvizsga jegyzőkönyvek elkészítéséről és

d) *  a sikeres vizsgát követően a szakvizsga bizonyítványok kiállításáról.

(4) *  Az NVB a jelöltet a szakvizsga időpontjáról és helyéről a vizsgát megelőzően legalább tíz munkanappal elektronikus úton értesíti.

9. A szakvizsga lebonyolítása

14. § (1) *  A szakvizsga gyakorlati és elméleti részből áll. A szakvizsga elméleti és a gyakorlati része az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzéséről szóló rendeletben meghatározottak szerint szóbeli és írásbeli lehet.

(2) *  A gyakorlati vizsga időtartama – az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzéséről szóló rendelet eltérő rendelkezése hiányában – 2–5 munkanap. A jelölt az eredményes gyakorlati vizsgát követően kezdheti meg az elméleti vizsgarészt.

(3) A szakvizsga elméleti része nyilvános.

(4) *  Sikertelen gyakorlati vizsga esetén az adott vizsgarész megismétlésére a jelölt további hat hónap, sikertelen elméleti vizsga esetén három hónap gyakorlat után jelentkezhet.

(5) Az ismétlővizsgára történő jelentkezésre a 13. §-ban foglalt szabályok irányadók.

(6) *  Mind a gyakorlati, mind az elméleti vizsga sikertelenség esetén legfeljebb két ízben ismételhető. A második sikertelen ismétlővizsga után a grémiumvezető által meghatározott elméleti és egy éves gyakorlati képzésben való részvétel után lehet ismét szakvizsgára jelentkezni.

15. § (1) A szakvizsga eredménye a gyakorlati és elméleti vizsga alapján

a) „kiválóan megfelelt”,

b) „megfelelt”, vagy

c) „nem felelt meg”

lehet.

(2) Ha a szakképzés követelményeinek teljesítése és a szakvizsgára történő jelentkezés között több mint öt év telt el, a jelöltnek a 13. § (1) bekezdésében meghatározottakon túlmenően igazolnia kell, hogy a vizsgára jelentkezést közvetlenül megelőzően

a) első szakképesítés esetén tizenkét hónap,

b) ráépített szakképesítés esetén hat hónap,

legalább a teljes munkaidő felét elérő időtartamú, munkavégzésre irányuló jogviszonyban szakgyakorlatot folytatott a megszerezni kívánt szakképesítés területén.

(3) Ha a szakképzés valamely, jogszabályban önállóan meghatározott elemének teljesítése és a szakvizsgára történő jelentkezés között több mint tíz év telt el, a szakképzés adott elemének teljes időtartamát és tartalmát meg kell ismételni.

16. § (1) *  Az engedélyezett szakvizsga elhalasztására irányuló szándékot a jelöltnek legkésőbb a vizsgát megelőző ötödik munkanapig kell jeleznie az NVB-nek. A szakvizsga elhalasztása esetén a jelöltnek a jelentkezését – a 13. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt igazolás mellékelése nélkül – ismételten jeleznie kell az NVB részére.

(2) *  Az első alkalommal jelzett halasztás esetén a jelölt a szakvizsgadíj ismételt megfizetése alól mentesül. Amennyiben a jelölt a szakvizsga elhalasztására irányuló szándékát nem jelezte, vagy ugyanazon szakvizsga második vagy további alkalommal történő elhalasztása esetén a szakvizsga díját ismételten meg kell fizetni.

(3) *  A jelölt kérheti a szakvizsga elméleti része idegen nyelven történő letételének engedélyezését. Az engedély megadásáról az OKFŐ főigazgatója dönt, és azt abban az esetben tagadhatja meg, ha a szakvizsga elméleti része adott idegen nyelven történő letételét lehetővé tevő szakvizsga bizottság összeállítására nincs mód.

(4) Az idegen nyelven letett elméleti vizsga pótdíja a magyar nyelvű szakvizsga díjával azonos. A pótdíjból a vizsgabizottság tagjai a 21. § (3) bekezdése szerint részesülnek. Idegen nyelven letett elméleti vizsga esetén a bizonyítványt a vizsga nyelvén is ki kell állítani.

17. § (1) *  A szakvizsga bizottság három tagból áll. A szakvizsga bizottság tagjainak és közülük az elnöknek a (3) bekezdésben meghatározott szakvizsgáztatók közül történő felkéréséről az NVB gondoskodik.

(2) *  Ha a felkért szakvizsgáztató a felkérésnek nem tud eleget tenni, köteles erről az NVB-t haladéktalanul értesíteni. Ebben az esetben az NVB gondoskodik új tag felkéréséről. Ha erre az idő rövidsége miatt nem kerülhet sor, akkor az NVB új vizsgaidőpontot jelöl ki.

(3) *  Szakvizsgáztató

a) egyetem kinevezett, szakirányú szakvizsgával rendelkező egyetemi tanára,

b) doktori fokozattal vagy habilitációval és egyidejűleg szakirányú szakvizsgával és legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember,

c) a miniszter által legfeljebb négyéves időtartamra felkért, szakirányú szakvizsgával vagy legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező gyakorlati szakember,

d) az egyéb egészségügyi szakképesítések, valamint azon szakorvosi és szakgyógyszerészi szakképesítések esetében, ahol a szakvizsgáztatók alacsony száma miatt a vizsgabizottság kiállítása az a)–c) pont szerinti módon nem valósítható meg, a miniszter által legfeljebb négyéves időtartamra felkért, az adott szakirányú szakvizsgától eltérő, az adott szakterülettel rokon szakterületen szakvizsgával rendelkező egyetemi tanár, doktori fokozattal vagy habilitációval rendelkező szakember

lehet.

(4) *  A (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott szakvizsgáztató személyére a szakképzési grémiumok, valamint az egészségügyi szakmai kollégium tesznek javaslatot. A javaslathoz mellékelni kell a (3) bekezdés b)–d) pontjában foglalt feltételek meglétét alátámasztó dokumentumokat.

(4a) *  A (4) bekezdés szerinti javaslatokat az NVB megvizsgálja, majd – ha a javaslatok az e rendeletben foglaltaknak megfelelnek – továbbítja azokat a miniszter részére.

(4b) *  A szakvizsgáztatásra jogosult személyekről az NVB tájékoztatja az egyetemeket a szakképzés részvizsgáinak megszervezése érdekében.

(5) Új szakvizsga bevezetése esetén a bevezetéstől számított első öt évben a (3) bekezdésben felsorolt személyek az újonnan bevezetett szakirányú szakvizsga hiányában is felkérhetők szakvizsgáztatónak.

(6) *  Nem lehet tagja a szakvizsga bizottságnak:

a) *  az egyetemek kivételével a jelölt munkáltatója, jogi személy munkáltató esetén a munkáltató tagja, alkalmazottja vagy a munkáltatóval munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy,

b) a jelölt hozzátartozója, vagy

c) akitől a jelölt teljesítményének tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el.

Az összeférhetetlenség fennállásáról a jelölt vagy a szakvizsga bizottság érintett tagjának kérelmére az OKFŐ főigazgatója dönt. Ha az OKFŐ főigazgatója megállapítja az összeférhetetlenség fennállását, az új vizsgabizottsági tag kijelöléséről a (2) bekezdés szerinti módon gondoskodik.

(7) *  Egyetem munkavállalója vagy alkalmazottja a közvetlen beosztottja szakvizsgáztatásában nem vehet részt.

17/A. § *  Az elméleti és gyakorlati vizsga helyszínét az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés követelményeiről rendelkező miniszteri rendeletben az egyes szakképesítések tekintetében meghatározott speciális előírások figyelembevételével, valamint a grémiumvezető javaslata alapján az NVB határozza meg.

18. § (1) *  Az elméleti és a gyakorlati vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az NVB a szakvizsga bizonyítványok nyilvántartásával együtt őriz meg. A szakvizsgáról készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az elméleti vizsgán elhangzott kérdéseket. A jegyzőkönyv vezetéséről a szakvizsga bizottság elnöke gondoskodik, és azt a vizsgáztató bizottság minden tagja aláírásával hitelesíti.

(2) *  A jelölt a szakvizsga lebonyolításával kapcsolatban panaszt nyújthat be az NVB-hez a panasz alapjául szolgáló körülmény bekövetkezésétől számított öt napon belül. A panasz ügyében a panasz benyújtásától számított harminc napon belül az OKFŐ főigazgatója jár el. A panasz elbírálásában a szakvizsga bizottság elnöke és tagjai nem vehetnek részt, a panasz kivizsgálása során az NVB kérelmére a szakvizsga bizottság elnöke köteles a vizsgán általa tapasztaltakat írásban megküldeni az NVB részére. Az NVB a jelölt panaszát és a szakvizsga bizottság elnökének beszámolóját megküldi a grémiumvezetőnek és a szakmai kollégium elnökének szakmai véleményezés céljából.

(3) *  A (2) bekezdés szerinti döntés felülvizsgálata az eljáró hatóságtól nem kérhető.

(4) A követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(5) *  Ha a (2) bekezdés alapján az OKFŐ főigazgatója azt állapítja meg, hogy a szakvizsga bizottság jogsértően járt el, intézkedik a jelölt részére újabb szakvizsga megszervezése iránt. Ilyen esetben a megismételt vizsga díját nem kell megfizetni, valamint a 14. § (4) bekezdésében meghatározott gyakorlati időt nem kell letölteni.

10. A szakvizsga bizonyítvány

19. § (1) A szakvizsga eredményének megállapítása zárt ülésen, kihirdetése nyilvánosan történik. A szakvizsga eredményét a vizsgabizottság elnöke az elméleti vizsgát követően közli.

(2) *  A szakvizsga bizonyítványt a szakvizsga bizottság elnöke és az OKFŐ főigazgatója írja alá. A bizonyítványt a szakvizsga sikeres teljesítését követő tizenöt napon belül kell – a 16. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel – magyar nyelven kiállítani.

(3) *  A jelölt a szakvizsga bizonyítvány vagy a szakvizsga sikeres teljesítését tanúsító igazolás kézhezvételét követően jogosult a szakképesítésnek megfelelő megnevezés viselésére.

(4) *  A szakvizsga bizottság elnöke a szakvizsga iratait az elméleti vizsgát követő öt napon belül megküldi az NVB-nek.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott iratok kézbesítésére a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok az irányadók.

(6) *  Az NVB a (2) bekezdés alapján kiállított szakvizsga bizonyítvány másolati példányát a kiállítástól számított 15 napon belül megküldi a szakvizsgát tett személy szakképzéséért felelős egyetemnek.

20. § (1) *  A szakvizsga bizonyítvány alapján a szakképesítésnek megfelelő megnevezés használatára jogosult személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: jogosult) – személyazonosságának hitelt érdemlő igazolása mellett – haladéktalanul bejelenti az NVB-nek, ha a szakvizsga bizonyítványa elveszett, azt eltulajdonították vagy az megsemmisült.

(2) *  Az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült szakvizsga bizonyítvány érvénytelenségét az OKFŐ főigazgatója határozattal állapítja meg. A határozatnak az Egészségügyi Közlönyben történő közzétételét követően a szakvizsga bizonyítvány a szakképesítésnek megfelelő megnevezés használatára nem jogosít.

(3) *  A (2) bekezdés szerinti szakvizsga bizonyítvány pótlására a jogosult kérelmére az NVB – a szakvizsgáról készített jegyzőkönyv alapján – másodlatot állít ki. A másodlat kiállításának díja 3000 Ft.

(4) *  Ha a bizonyítványt kiállító NVB megállapítja, hogy a bizonyítvány tartalma valótlan, vagy jogszabályba ütközik, az NVB saját hatáskörben a bizonyítványt kijavítja, visszavonja vagy módosítja. A határozatot meg kell küldeni

a) annak a hatóságnak, szervnek, amelynek eljárásában tudomása szerint az ügyfél a bizonyítványt felhasználta vagy fel kívánta használni, és

b) a nyilvántartást vezető szervnek.

(5) *  A hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, ha kiadása jogszabályba ütközik, vagy az ügyfél valótlan vagy olyan adat, tény, állapot igazolását kéri, amelyre vonatkozóan az NVB adattal nem rendelkezik.

(6) *  Az NVB a jelölt írásbeli kérésére a 19. § (2) bekezdése szerinti szakvizsga bizonyítványról idegen nyelven, illetve a korábban megszerzett szakvizsga bizonyítványról igazolást állít ki, melynek díja igazolásonként magyar nyelvű igazolás esetén 2000 Ft, idegen nyelvű igazolás esetén 5000 Ft. A szakvizsga bizonyítvány kiállítását megelőzően a sikeres szakvizsga letételét tanúsító igazolás iránt benyújtott kérelem díjmentes.

11. A szakvizsga díj

21. § (1) *  A szakvizsga díja 40 000 Ft. Ismétlővizsga esetén a díjat újra meg kell fizetni.

(2) *  A szakvizsga díjat az OKFŐ 10032000-00362241–00000000 számú számlájára kell befizetni.

(3) A szakvizsga bizottság elnökét a vizsgadíj 30%-a, két tagját a vizsgadíj 20–20%-a illeti meg.

(4) *  A szakvizsga bizottság tagjai – számla vagy más költségigazolás ellenében – a szakvizsgáztatással összefüggő utazási költségeik megtérítésre jogosultak.

(5) *  A vizsgadíjnak a (3) bekezdés alapján fennmaradó része terhére kerül megfizetésre

a) a (4) bekezdés szerinti költségtérítés,

b) * 

c) a szakvizsga megszervezésének és a vizsgabizonyítvány kiállításának adminisztratív költsége.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) * 

23. § *  (1) A 14. § (1) bekezdése szerinti szakvizsga elméleti része az Alaptörvény 53. cikke szerinti veszélyhelyzet időtartama alatt a Nemzeti Vizsgabizottság döntése alapján elektronikus módon (internet vagy egyéb informatikai módszer igénybevételével) is lefolytatható.

(2) Az Alaptörvény 53. cikke szerinti veszélyhelyzet időtartama alatt a 14. § (2) bekezdése szerinti gyakorlati vizsga a jelölt elsődleges képzési helyén is lefolytatható. Ebben az esetben a vizsgabizottság által meghatározott feladatok teljesítését a szakvizsgabizottság jelen lévő tagja, ennek hiányában az elsődleges képzőhely szakvizsga jellege szerinti szakvizsgával rendelkező főorvosa igazolja. A veszélyhelyzet időtartama alatt az elméleti vizsga internet igénybevételével (videokonferencia, Skype) is lebonyolítható azzal, hogy a 14. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni.

(3) A 7. § (7) bekezdésétől eltérően, ha a szakképző hely akkreditációja 2020. március 11-ét követően járt le, vagy az Alaptörvény 53. cikke szerinti veszélyhelyzet időtartama alatt jár le, és a 3. melléklet szerinti személyi és tárgyi feltételekkel a szakképző hely továbbra is rendelkezik, akkor az akkreditáció időbeli hatálya az akkreditáció lejártát követő év végéig meghosszabbodik, és a jelöltek által eme szakképző helyeken teljesített gyakorlat a szakmai grémium által elfogadható.

(4) *  A szakorvosképzés átalakításához kapcsolódó egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 28/2022. (VIII. 25.) BM rendelettel (a továbbiakban: BM rendelet) módosított képzési követelmények tekintetében nem szükséges új akkreditációs eljárás lefolytatása azon képzési elemekre, amelyekre a képzőhely az adott szakképesítés vonatkozásában a BM rendelet hatálybalépését megelőzően akkreditációval rendelkezett. Az akkreditáció az új képzési program azonos képzési elemei tekintetében az akkreditáció érvényességi időpontjáig fennáll.

(5) *  Azon képzési elemekre, amelyekre a képzőhely az adott szakképesítés vonatkozásában a BM rendelet hatálybalépését megelőző legalább 1 éven belül érvényes akkreditációval rendelkezett, azonban az akkreditáció lejárt, a BM rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül kezdeményezheti az akkreditáció megújítását, azzal, hogy rezidens leghamarabb az akkreditációs kérelem benyújtását követően foglalkoztatható.

(6) *  Az új vagy megváltozott képzési elemek tekintetében a képzőhelyek az akkreditációs eljárást a BM rendelet hatálybalépésétől számított 90 napon belül kötelesek kezdeményezni, azzal, hogy az eljárás lefolytatásáig ezen elemek tekintetében a jelölt képzésének teljesítése az adott szakma illetékes grémiumának engedélyével elfogadható.

(7) *  A 9/B. §-ban foglalt vezető rezidenseket az OKFŐ első alkalommal legkésőbb a BM rendelet hatálybalépését követő kilencvenedik napig választja meg.

24. § *  A 9/B. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően első alkalommal az választható vezető rezidenssé, aki a szakképzésből már legalább huszonnégy hónapot sikeresen teljesített.

1. melléklet a 16/2010. (IV. 15.) EüM rendelethez

1. A rendszerbevételi eljárás során adható többletpontok
1.1. PhD fokozat 10 pont
1.2. A 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti egyetemi képzés alatt végzett tudományos tevékenység:
1.2.1. Helyi Tudományos Diákköri (a továbbiakban: TDK) Konferencián tartott elsőszerzős előadás 2 pont
1.2.2. Helyi TDK Konferencián tartott társszerzős előadás 1 pont
1.2.3. Országos Tudományos Diákköri Konferencián (a továbbiakban: OTDK Konferencia) tartott elsőszerzős előadás 3 pont
1.2.4. OTDK Konferencián tartott társszerzős előadás 2 pont
1.2.5. Tudományos kongresszuson tartott elsőszerzős előadás, bemutatott poszter 3 pont
1.2.6. Tudományos kongresszuson tartott társszerzős előadás, bemutatott poszter 2 pont
1.2.7. TDK elsőszerzős pályamunka 4 pont
1.2.8. TDK társszerzős pályamunka 2 pont
1.2.9. Szakspecifikus diplomamunka 2 pont
1.2.10. Demonstrátorság az adott szakból évente 1 pont
1.2.11. Tudományos elsőszerzős közlemény 5 pont
1.2.12. Tudományos társszerzős közlemény 3 pont
1.2.13. Szakspecifikus tanulmányi verseny 1–3. helyezés 2 pont
1.2.14. Szakspecifikus választható kurzus teljesítése (maximum 4 pont) 1 pont
1.3. Nyelvvizsga (a diplomakiadási feltételen túl)
1.3.1. középfok „C” típus, felsőfok „A” vagy „B” típus 2 pont
1.3.2. felsőfok „C” típus, vagy orvosi szakfordítói diploma 3 pont
1.4. Orvosi munkavégzés az adott szakon évente 2 pont
1.5. Mentőtiszti, egészségügyi területen legalább 1 hónap időtartamú munkavégzés hónaponként (maximum 3 pont) 1 pont
1.6. *  Az egyetem által igazolt korábbi szakmai kapcsolat (a munkáltatónál végzett nem egészségügyi munka, adatok feldolgozása tudományos tevékenységben stb.) 2 pont

2. melléklet a 16/2010. (IV. 15.) EüM rendelethez

1. A felvételi elbeszélgetés során értékelendő szempontok

1.1. Stratégiai (analitikus, koncepcionális) gondolkodás

1.2. Betegekkel való kommunikáció

1.3. Teljesítményorientáció/motiváció

1.4. Mások megértése (empátia)

1.5. Csapatmunka, együttműködés

1.6. Kezdeményezőkészség (kreativitás, innováció)

1.7. Szakmai ismeretek alkalmazása

1.8. Integritás

1.9. Problémamegoldás

1.10. Betegorientáltság

1.11. Felelősségtudat

1.12. Teljesítménymotiváció

1.13. Hivatástudat

1.14. Multikulturális ismeretek

3. melléklet a 16/2010. (IV. 15.) EüM rendelethez * 

A szakképző hellyé minősítés feltételei

1. Az akkreditációs kérelmet benyújtó intézmények, azok osztályai vagy részlegei szakképző hellyé minősítése a következő szempontok alapján történik:

1.1. ahol a szakképzést vezető oktató az adott szakterületen legalább 5 éve megszerzett szakképesítéssel rendelkezik;

1.2. amely a betegforgalmi és betegösszetételi adatok alapján alkalmas a szakképzési program egyes elemeinek oktatására;

1.3. ahol a szakma műveléséhez szükséges kapcsolódó szakterületek és diagnosztikai részlegek az oktatott terület kívánalmainak megfelelően rendelkezésre állnak;

1.4. amely rendelkezik belső minőségbiztosítási rendszerrel;

1.5. ahol az adott szakterületre vonatkozó hazai és nemzetközi irodalom, továbbá a szükséges oktatási infrastruktúra a jelölt számára hozzáférhető módon rendelkezésre áll.

2. Egyéni praxisban történő részképzés esetén:

2.1. ahol a szakképzést vezető oktató az adott szakterületen legalább 5 éve megszerzett szakképesítéssel rendelkezik;

2.2. amely a betegforgalmi és betegösszetételi adatok alapján alkalmas a szakképzési program egyes elemeinek oktatására;

2.3. amely rendelkezik belső minőségbiztosítási rendszerrel; valamint

2.4. ahol az oktató és az egyetem között rendszeres szakmai kapcsolat áll fenn.

3. Az 1.1. és 2.1. pontban foglalt rendelkezéseket a szakképzés bevezetésétől számított 8. év elteltét követően kell alkalmazni, azzal, hogy ezen időpontig is a szakképzést vezető és végző oktatónak megfelelő szakképesítéssel rendelkeznie kell.

4. Az 1.1. pontban foglalt rendelkezéstől – az illetékes grémiumvezető szakmai indokolást tartalmazó javaslatára – abban az esetben lehet eltérni, ha az adott szakképesítésben való kiemelkedő jártasságát a szakképzést vezető oktató igazolja, továbbá olyan végzettséggel rendelkezik, amely alkalmassá teszi az akkreditálandó szakképzés vezetésére, és indokolt esetben ezt az OKFŐ által felkért szakértő is támogatja.

4. melléklet a 16/2010. (IV. 15.) EüM rendelethez * 

A támogatott szakképzés szakképzési grémiumai

A B
1. Grémium Minimum létszám
– elnökön felül –
egyetemenként
2. Aneszteziológia és intenzív terápia 2
3. Arc-, állcsont- és szájsebészet 2
4. Belgyógyászat 2
5. Belgyógyászati angiológia 2
6. Bőr-, nemigyógyászat és kozmetológia 2
7. Csecsemő- és gyermekgyógyászat 2
8. Érsebészet 2
9. Foglalkozás-orvostan 2
10. Fül-orr-gégegyógyászat 2
11. Gasztroenterológia 2
12. Geriátria 2
13. Gyermek- és ifjúságpszichiátria 2
14. Gyermeksebészet 2
15. Háziorvostan 2
16. Hematológia 2
17. Idegsebészet 2
18. Igazságügyi orvostan 2
19. Infektológia 2
20. Kardiológia 2
21. Klinikai genetika 2
22. Klinikai laboratóriumi genetika 2
23. Klinikai onkológia 2
24. Megelőző orvostan és népegészségtan 2
25. Mellkassebészet 2
26. Nefrológia 2
27. Neurológia 2
28. Nukleáris medicina 2
29. Ortopédia és traumatológia 2
30. Orvosi laboratóriumi diagnosztika 2
31. Orvosi mikrobiológia 2
32. Oxyológia és sürgősségi orvostan 2
33. Patológia 2
34. Plasztikai és égés-sebészet országos
35. Pszichiátria 2
36. Radiológia 2
37. Rehabilitációs medicina 2
38. Reumatológia 2
39. Sebészet 2
40. Sugárterápia 2
41. Szemészet 2
42. Szívsebészet 2
43. Szülészet-nőgyógyászat 2
44. Transzfuziológia 2
45. Tüdőgyógyászat 2
46. Urológia 2
47. *  Dento-alveolaris sebészet 2
48. *  Fogszabályozás 2
49. *  Gyermekfogászat 2
50. *  Parodontológia 2
51. *  Endodontia 2
52. *  Fogpótlástan 2
53. *  Gyógyszerellátási szakgyógyszerészet 2
54. *  Kórházi-klinikai szakgyógyszerészet 2
55. *  Ipari és gyógyszerkutatási szakgyógyszerészet 2
56. *  Szakpszichológus 2