Az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A köztársasági elnök székhelye Budapest.
(2) * A köztársasági elnök és hivatala (a továbbiakban: Sándor-palota) elhelyezésére elsősorban a 1014 Budapest, Szent György tér 1. szám alatti ingatlan szolgál.
2. § (1) A köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata szükséges. Az Országgyűlés tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Ha a köztársasági elnök az elhatározását írásbeli nyilatkozatával fenntartja, az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg.
(2) A köztársasági elnök megbízatása a lemondó nyilatkozatban megjelölt, a tizenötödik napnál nem korábbi időpontban, ennek hiányában az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata meghozatalának napján, elfogadó nyilatkozat hiányában az annak meghozatalára nyitva álló határidő eredménytelen elteltével szűnik meg. Ha az Országgyűlés a köztársasági elnököt a lemondás megfontolására kéri, a köztársasági elnök megbízatása az elhatározását fenntartó nyilatkozatban megjelölt időpontban, ennek hiányában a fenntartó nyilatkozat benyújtásával szűnik meg.
3. § A köztársasági elnök feladatkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapotának, illetve a megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapítását bármely országgyűlési képviselő indítványozhatja.
4. § (1) A megválasztott köztársasági elnök a hivatalba lépése napjáig köteles megszüntetni a vele szemben az Alaptörvény szerint fennálló összeférhetetlenségi okot. Ha a köztársasági elnökkel szemben a tisztsége gyakorlása során merül fel összeférhetetlenségi ok, haladéktalanul köteles azt megszüntetni.
(2) Ha a köztársasági elnök a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot nem szüntette meg, bármely országgyűlési képviselő indítványozhatja az összeférhetetlenség kimondását.
(3) Ha a köztársasági elnök az összeférhetetlenség kimondására irányuló eljárás ideje alatt az összeférhetetlenséget megszünteti, az összeférhetetlenség kimondását mellőzni kell.
5. § A 3. § és a 4. § szerinti indítványról való szavazásra legkorábban az indítvány benyújtásától számított nyolcadik napon, legkésőbb az indítvány benyújtásától számított tizenötödik napon kerülhet sor. A szavazás titkos.
6. § * (1) A köztársasági elnök a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – kell megfelelően alkalmazni.
(2) A köztársasági elnök a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, továbbá gyermekeinek (a továbbiakban együtt: családtag) a köztársasági elnök vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.
(3) A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén – a vagyonnyilatkozat benyújtásáig – a köztársasági elnök tisztségét nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesül. A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztásának – egyben a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának – tényét az Országgyűlés állapítja meg.
(4) * A családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát – a családtag személyes adatai kivételével – a Sándor-palota gazdasági ügyekért felelős vezetője a Sándor-palota honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a Sándor-palota honlapjáról a köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el.
(5) * A vagyonnyilatkozatot a Sándor-palota gazdasági ügyekért felelős vezetője kezeli.
(6) A családtag vagyonnyilatkozatába csak az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottságának (a továbbiakban: alkotmányügyi bizottság) tagjai tekinthetnek be a köztársasági elnök vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.
(7) A köztársasági elnök vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást az alkotmányügyi bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, az alkotmányügyi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát az alkotmányügyi bizottság ellenőrzi.
(8) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az alkotmányügyi bizottság felhívására a köztársasági elnök köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. Az adatokba csak az alkotmányügyi bizottság tagjai tekinthetnek be. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről az alkotmányügyi bizottság elnöke tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, aki az alkotmányügyi bizottság által megállapított tényekről a soron következő ülésen tájékoztatja az Országgyűlést.
(9) * A köztársasági elnök által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell. A Sándor-palota gazdasági ügyekért felelős vezetője a volt köztársasági elnök és családtagja vagyonnyilatkozatát a köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követő egy évig őrzi.
7. § * A köztársasági elnök – hivatalos és magánprogramokra is kiterjedően – a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló jogszabályban foglaltak szerint személyvédelemre jogosult.
8. § (1) * A köztársasági elnök havi tiszteletdíja a házelnököt az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 120. §-a szerint megillető tiszteletdíj összegének 1,1-szerese.
(2) A köztársasági elnök a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, tiszteletdíja nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.
(3) A köztársasági elnök megbízatásának időtartama közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.
9. § A köztársasági elnök annyi időre maradhat távol az államügyek folyamatos intézésétől, amennyire azt az ügyek természete és kellő időben történő elintézése megengedi; ez az idő évi negyven munkanapnál nem lehet több.
10. § (1) A köztársasági elnök elnöki rezidencia használatára jogosult, amelyet köteles igénybe venni.
(2) * A köztársasági elnök – személyi, illetve hivatali célra – személygépkocsi használatára jogosult.
(3) A köztársasági elnök jogosult rádiótelefon- és internethasználatra, valamint kormányzati célú hírközlő hálózat használatára.
(4) * A köztársasági elnök – a szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmény és a Sándor-palota megállapodása szerint – valamennyi egészségügyi ellátást térítésmentesen vehet igénybe.
11. § (1) * A köztársasági elnök hivatalos külföldi kiküldetése idején kíséretre, a politikai és szakmai felsővezetők tekintetében irányadó napidíjra és költségtérítésre, valamint – szükség esetén – különjáratú légiutazásra jogosult.
(2) Ha a külföldre utazás menetrendszerű repülőgéppel, illetve vonattal történik, a köztársasági elnök első osztályt vagy ennek megfelelő utazási komfortfokozatot vehet igénybe.
(3) * Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott juttatások és szolgáltatások biztosításával kapcsolatos feladatokat a Sándor-palota a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörében kiadott rendeletében kijelölt miniszterrel együttműködve látja el.
(4) A köztársasági elnök külföldre utazás és külföldről történő hazautazás esetén, illetve hivatalos külföldi küldöttség fogadása, kísérése céljából jogosult a repülőtéri kormányváró helyiségek használatára.
12. § * A köztársasági elnök, valamint a vele együtt üdülő házastársa, gyermeke, szülője, unokája és gyermekének házastársa – térítési díj ellenében – jogosult a Kormány központi üdülőjének használatára. A térítési díj a szállás- és étkezési költséget, valamint az üdülési szolgáltatások díját foglalja magában.
12/A. § * (1) * Ha a köztársasági elnök házastársa közéletben való részvétele indokolja, kérelmére őt legfeljebb kétfős titkárság alkalmazása illeti meg. A titkárság elhelyezésére szolgáló helyiség biztosításának költségeit, valamint a titkárság egyéb dologi és személyi feltételeit a Sándor-palota biztosítja.
(2) * A köztársasági elnök házastársára, ha a köztársasági elnöki tisztséghez kapcsolódó közfeladattal összefüggő hivatalos programon való részvétel céljából külföldre utazik, a 11. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a köztársasági elnök házastársa különjáratú légiutazásra csak abban az esetben jogosult, ha a köztársasági elnökkel együtt utazik.
(3) * A köztársasági elnök házastársa – személyi és hivatali célra – személygépkocsi használatára jogosult.
13. § * (1) * A köztársasági elnök halála esetén özvegyét – özvegy hiányában örökösét, több örökös esetén örököseit – egy összegben a köztársasági elnök hathavi tiszteletdíjának megfelelő összegű juttatás illeti meg.
(2) A köztársasági elnök halála esetén a rá tekintettel járó hozzátartozói nyugellátás megállapítása szempontjából a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíj havi összegét kell a köztársasági elnök öregségi nyugdíjaként figyelembe venni.
13/A. § * (1) A köztársasági elnök özvegye az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnésének időpontjától kezdődően özvegyi ellátásra jogosult, ha részére az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjat nem állapítanak meg.
(2) Az özvegyi ellátás havi összege a 13. § (2) bekezdése szerinti tiszteletdíj havi összegének
a) hatvan százaléka, ha az özvegy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 50. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú ellátásban nem részesül,
b) harminc százaléka, ha az özvegy a Tny. 50. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú ellátásban részesül.
(3) Az özvegyi ellátást meg kell szüntetni, ha
a) az özvegynek özvegyi nyugdíjat állapítanak meg, vagy
b) az özvegy házasságot köt.
(4) Az özvegyi ellátást a nyugdíjfolyósító szerv kérelemre állapítja meg. Az özvegyi ellátás nem minősül nyugellátásnak. Az özvegyi ellátásra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – az özvegyi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy ahol az özvegyi nyugdíjra vonatkozó szabály nyugellátást vagy nyugdíjat említ, azon özvegyi ellátást kell érteni.
14. § * (1) A köztársasági elnök és a köztársasági elnök 12/A. § szerinti hozzátartozója a részére járó juttatások igénybevételéhez szükséges adatokat, valamint az adatok megváltozását haladéktalanul közli az érintett szervvel.
(2) A köztársasági elnök és a köztársasági elnök 12/A. § szerinti hozzátartozója a jogalap nélkül felvett juttatást az erre irányuló felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül visszafizeti.
(3) A köztársasági elnököt és a köztársasági elnök 12/A. § szerinti hozzátartozóját megillető juttatások igénybevételével kapcsolatban felmerült költségeket – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a központi költségvetés Köztársasági Elnökség fejezete fedezi.
14/A. § * (1) A köztársasági elnök közcélú felajánlások, adományozások céljából – a központi költségvetésről szóló törvényben a Köztársasági Elnökség fejezeten belül, külön soron tervezett – előirányzat feletti rendelkezésre jogosult.
(2) Az (1) bekezdés szerinti előirányzatból pályázat útján vagy pályáztatás nélkül, egyedi döntés alapján nyújtható közcélú felajánlás, adomány.
(3) Nem részesíthető az (1) bekezdés szerinti előirányzatból közcélú felajánlásban, adományban párt, pártnak anyagi támogatást nyújtó szervezet, valamint a közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet.
(4) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat a köztársasági elnök előzetes írásos kötelezettségvállalása alapján, a kedvezményezettel kötött külön szerződés nélkül is felhasználható.
(5) * A Sándor-palota a honlapján a (4) bekezdés szerinti kötelezettségvállalástól számított tizenöt napon belül közzéteszi az (1) bekezdés szerinti előirányzatból nyújtott közcélú felajánlás, adomány kedvezményezettjének nevét, a közcélú felajánlás, adomány célját és összegét.
15. § * (1) A köztársasági elnököt feladatainak ellátásában hivatal segíti. A köztársasági elnök hivatalának elnevezése Sándor-palota.
(2) A Sándor-palota alapító okiratát, valamint szervezeti és működési szabályzatát a köztársasági elnök adja ki.
16. § * (1) A Sándor-palota vezetőinek és foglalkoztatottainak jogviszonyára – az e törvényben foglalt eltérésekkel – a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A köztársasági elnök
a) meghatározza a Sándor-palota szervezeti tagolódását és vezetői rendjét,
b) az alapító okiratban meghatározottak szerint kinevezi a Sándor-palota vezetőit, gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat, e vezetők tekintetében megállapítja az illetmény, a juttatások és a vezetői pótszabadság mértékét, valamint a közszolgálati jogviszonyukra irányadó esetleges különös szabályokat,
c) a b) pont hatálya alá nem tartozó vezetők, valamint a további foglalkoztatottak tekintetében megállapíthatja a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét.
(3) A Sándor-palota hivatali szervezetének vezetője – a (2) bekezdés b) és c) pontjában foglaltak sérelme nélkül –
a) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Sándor-palotánál foglalkoztatottak felett,
b) meghatározza a Sándor-palota feladatainak ellátásához szükséges álláshelyek rendszerét és meghatározhatja az álláshelyek besorolási kategóriáit,
c) megállapítja a (2) bekezdés b) pont hatálya alá nem tartozó vezetőket megillető illetmény, juttatások és vezetői pótszabadság mértékére vonatkozó alapelveket,
d) dönt a Sándor-palota további illetménypolitikai alapelveiről, valamint
e) kijelöli azokat az álláshelyeket, amely álláshelyeken foglalkoztatottak a feladataikat munkaviszony keretében látják el.
(4) A közszolgálati munkaszerződésben a felek megállapodnak a köztisztviselő illetményéről, a juttatásokról, a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről.
(5) A köztársasági elnök személyéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására létesített közszolgálati jogviszony felmentéssel akkor is megszüntethető, ha a köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
16/A. § * (1) A Sándor-palota működési költségeit a központi költségvetés Köztársasági Elnökség fejezete biztosítja.
(2) A Sándor-palota központi költségvetési törvény szerinti személyi juttatások kiemelt előirányzata összegét úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző évre vonatkozó, központi költségvetésről szóló törvény szerinti előirányzatnak a Központi Statisztikai Hivatal által a Hivatalos Értesítőben közzétett, az azt megelőző naptári évre vonatkozó, a bruttó átlagkeresetek éves növekedését kimutató kereseti indexszel korrigált összege. A tárgyévre meghatározott személyi juttatások kiemelt előirányzata összegét év közben az e bekezdés szerinti index kilenc tizenketted részével korrigálni kell. A korrekció összegét a tárgyév március 31. napjáig kell a Sándor-palota rendelkezésére bocsátani. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az egyéb működési kiadások előirányzatán belül a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzata összegének meghatározása esetében is.
(3) A Sándor-palota ellátja a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben meghatározott feladatokat, és a köztársasági elnök feladatellátásának válsághelyzetben és különleges jogrend idején történő folyamatos biztosítására való felkészülés tekintetében együttműködik a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervével, a rendőrséggel, a honvédelmi szervezetekkel, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatokkal.
16/B. § * (1) A megválasztott, esküt tett, de még hivatalba nem lépett köztársasági elnököt
a) legfeljebb ötfős titkárság alkalmazása,
b) térítésmentes egészségügyi ellátás és
c) személyes gépkocsihasználat
illeti meg.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti titkárság elhelyezéséhez megfelelő helyiségeket kell biztosítani. A titkárság elhelyezésére szolgáló helyiségek biztosításának költségeit, valamint a titkárság egyéb dologi és személyi feltételeit a Sándor-palota biztosítja. A titkárság munkatársa – választása szerint – a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény szerinti közszolgálati jogviszonyban vagy megbízási szerződéssel foglalkoztatható, vele a Sándor-palota hivatali szervezetének vezetője köt szerződést. A titkárság munkatársának szakmai tevékenységét a megválasztott, esküt tett, de még hivatalba nem lépett köztársasági elnök irányítja.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti ellátás biztosítása céljából a Sándor-palota egészségügyi intézménnyel megállapodást köt. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti gépjárművet és a biztonsági gépjárművezetőt a rendőrség biztosítja.
(4) A megválasztott, esküt tett, de még hivatalba nem lépett köztársasági elnök megismerheti mindazon információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy hivatalba lépését követően feladatköreit megfelelően el tudja látni.
17. § Ha a köztársasági elnök megbízatása megszűnt, jogosult az e megbízatására utaló elnevezést használni.
18. § (1) A volt köztársasági elnököt havonta a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíj havi összegének megfelelő mértékű pénzbeli juttatás illeti meg, amely nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
(2) Nem illeti meg a juttatás a volt köztársasági elnököt, ha a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából biztosítottnak minősül, ide nem értve azokat a tevékenységeket, amelyek végzése a köztársasági elnöki tisztség betöltésével nem összeférhetetlen.
(3) Ha a volt köztársasági elnök öregségi nyugdíjban részesül, a pénzbeli juttatás nettó összegét a részére járó nyugdíj havi nettó összegével csökkentett mértékben kell folyósítani.
(4) A volt köztársasági elnök halála esetén a volt köztársasági elnökre tekintettel járó hozzátartozói nyugellátás megállapítása szempontjából az (1) bekezdés szerinti pénzbeli juttatást kell a volt köztársasági elnök öregségi nyugdíjaként figyelembe venni.
(4a) * A volt köztársasági elnök özvegyére a 13/A. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az özvegyi ellátás összegét a 13. § (2) bekezdése szerinti tiszteletdíj havi összege helyett az e § (4) bekezdése szerinti pénzbeli juttatás alapján kell meghatározni.
(5) * Az (1) bekezdés szerinti juttatás folyósításával kapcsolatos feladatokat a Kormány által kijelölt nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az Országgyűlés Hivatala közreműködésével látja el.
19. § * (1) * A volt köztársasági elnököt a 20. §-ban meghatározott feltételekkel
a) – kérelmére – megfelelő lakás használatának joga,
b) legfeljebb háromfős titkárság alkalmazása,
c) térítésmentes egészségügyi ellátás és
d) személyes gépkocsihasználat
illeti meg.
(2) * Az (1) bekezdésben foglalt juttatások a köztársasági elnök, illetve a volt köztársasági elnök halála esetén kérelmére a 20. §-ban meghatározott feltételekkel azonos módon az özvegyét is megilletik, azzal, hogy a köztársasági elnök, volt köztársasági elnök özvegye legfeljebb kétfős titkárság alkalmazására jogosult.
(3) * A volt köztársasági elnöknek az (1) bekezdésben és a 18. § (1) bekezdésében foglalt juttatásainak, valamint a köztársasági elnök és a volt köztársasági elnök özvegyének a (2) bekezdésben foglalt juttatásainak, valamint az özvegyi ellátás költségeit – a személyes gépkocsi-használat kivételével – az Országgyűlés Hivatala költségvetése terhére kell biztosítani a 20. §-ban foglaltak figyelembevételével.
(4) * A volt köztársasági elnök munkáját segítő titkárság számára az Országgyűlés Hivatala kizárólag hivatalos célú használatra egy személygépkocsit biztosít. A személygépkocsi használatával összefüggésben felmerült költségeket az Országgyűlés Hivatala biztosítja.
20. § * (1) Ha a volt köztársasági elnököt más közjogi tisztséggel összefüggésben lakás használatának joga illeti meg, e jogot – választása szerint – csak egy lakásra vonatkozóan gyakorolhatja.
(2) A 19. § (1) bekezdés a) pontja szerinti lakást, annak fenntartását, valamint a lakás üzemeltetési feladatainak ellátásához egy fő alkalmazásának a feltételeit az Országgyűlés Hivatala biztosítja. A volt köztársasági elnök a 19. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt jogát – kérelmére – úgy is gyakorolhatja, hogy az általa használt lakás fenntartását és üzemeltetési feladatainak ellátásához egy fő alkalmazásának a feltételeit az Országgyűlés Hivatala biztosítja.
(3) A 19. § (1) bekezdés b) pontja szerinti titkárság elhelyezéséhez megfelelő helyiséget kell biztosítani. A titkárság elhelyezésére szolgáló helyiség biztosításának költségeit, valamint a titkárság egyéb dologi és személyi feltételeit az Országgyűlés Hivatala biztosítja.
(4) A 19. § (1) bekezdés c) pontja szerinti ellátás biztosítása céljából az Országgyűlés Hivatala egészségügyi intézménnyel megállapodást köt.
(5) A 19. § (1) bekezdés d) pontja szerinti ellátás körében a gépjárművet és a biztonsági gépjárművezetőt a rendőrség biztosítja.
21. § * (1) A volt köztársasági elnök a közéletben történő részvétele, így közcélú felajánlások, adományozások céljából – a központi költségvetésről szóló törvényben az Országgyűlés fejezeten belül, külön soron tervezett – előirányzat feletti rendelkezésre jogosult.
(2) Az (1) bekezdés szerinti előirányzatból pályázat útján vagy pályáztatás nélkül, egyedi döntés alapján nyújtható közcélú felajánlás, adomány.
(3) Nem részesíthető az (1) bekezdés szerinti előirányzatból közcélú felajánlásban, adományban párt, pártnak anyagi támogatást nyújtó szervezet, valamint a közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet.
(4) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat a volt köztársasági elnök előzetes írásos kötelezettségvállalása alapján, a kedvezményezettel kötött külön szerződés nélkül felhasználható.
(5) Az Országgyűlés Hivatala a honlapján a köztársasági elnök (4) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásától számított tizenöt napon belül közzéteszi az (1) bekezdés szerinti előirányzatból nyújtott közcélú felajánlás, adomány kedvezményezettjének nevét, a közcélú felajánlás, adomány célját és összegét.
(6) * A volt köztársasági elnök közéletben való szerepvállalásával összefüggő, külföldi hivatalos programon való részvételére vonatkozóan a 11. §-t – az állami vezetők tekintetében irányadó napidíjra vonatkozó rendelkezés és a különjáratú légiutazásra való jogosultság kivételével – alkalmazni kell, azzal, hogy az e juttatások igénybevételével kapcsolatban felmerült költségeket a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium biztosítja.
22. § (1) * A volt köztársasági elnökre, valamint a köztársasági elnök és a volt köztársasági elnök özvegyére a 14. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.
(2) * A volt köztársasági elnököt, valamint a köztársasági elnök és a volt köztársasági elnök özvegyét nem illetik meg az ebben az alcímben meghatározott jogosultságok és juttatások, ha a köztársasági elnök megbízatása az Alaptörvény 12. cikk (3) bekezdés e) vagy g) pontja alapján szűnt meg.
(3) * A volt köztársasági elnök az ebben az alcímben meghatározott juttatásokra mindaddig nem jogosult, amíg a megbízatásának megszűnését követően az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének nem tesz eleget.
23. § Ez a törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.
24. § * Az 1., a 2., a 4., az 5., a 6/A. és a 7. alcím, valamint a 26–28. § az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
25. § (1) E törvény rendelkezéseit a hivatalban lévő köztársasági elnökre és az e törvény hatálybalépését megelőzően hivatalt betöltött volt köztársasági elnökre is alkalmazni kell.
(2) * Az egyes törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal és a területfejlesztéssel összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CCVII. törvénnyel megállapított 19. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt juttatás biztosítása céljából 2013. január 1-jén a volt köztársasági elnök, illetve özvegye által használt, állami tulajdonú lakások, valamint a volt köztársasági elnök és özvegye elhelyezését szolgáló, állami tulajdonú tárgyi eszközök vagyonkezelői joga ingyenesen az Országgyűlés Hivatalára száll át.
(2a) * Az e törvény az egyes törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal és a területfejlesztéssel összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CCVII. törvénnyel megállapított rendelkezései alapján az Országgyűlés Hivatala által átvett feladatokat ellátó foglalkoztatottak 2013. január 1-jén munkáltatói jogutódlással az Országgyűlés Hivatala állományába kerülnek.
(2b) * Az e törvény az egyes törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal és a területfejlesztéssel összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CCVII. törvénnyel megállapított rendelkezései alapján az Országgyűlés Hivatala által átvett feladatokhoz kapcsolódó jogviszonyokban a Köztársasági Elnöki Hivatal jogutódja 2013. január 1-jétől az Országgyűlés Hivatala.
(2c) * A 2012 decemberére járó, a 18. § (1) bekezdése szerinti juttatást a 2012. december 31-én hatályos szabályok szerint kell folyósítani.
(3) E törvény 29. §-a nem érinti a hatálybalépését megelőzően hivatalt betöltött volt miniszterelnöknek a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény 22. § (1) bekezdése szerinti juttatásra való jogosultságát, ha e törvény hatálybalépéséig az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a juttatást kérelmezte.
26. § * E törvénynek a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény, valamint egyes törvényeknek a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvénnyel kapcsolatos módosításáról szóló 2019. évi CIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit első alkalommal a 2020. január hónapra járó tiszteletdíj és egyéb juttatások tekintetében kell alkalmazni.
27. § * (1) A köztársasági elnök az e törvénynek az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvénnyel megállapított 6. § (1) bekezdése alkalmazásával – a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló állapot szerint – 2022. augusztus 5-ig tesz vagyonnyilatkozatot.
(2) * Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépése napján a Sándor-palota gazdasági ügyekért felelős vezetőjénél lévő, a köztársasági elnökkel közös háztartásban élő házastársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát a Sándor-palota gazdasági ügyekért felelős vezetője 2023. augusztus 1. napjáig őrzi.
(3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulásakor hatályos szabályokat kell alkalmazni.
28. § * (1) A köztársasági elnök az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseknek megfelelően, az Európai Bizottság kérésére egyes törvényeknek a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról szóló 2022. évi LVI. törvénnyel megállapított tartalommal és formában először – 2022. november 1. napján fennálló állapot szerint − 2023. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő családtagjának vagyonnyilatkozatát is.
(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.
29. § * (1) A 2023. július 1-jén a Sándor-palotában foglalkoztatott köztisztviselők esetében a közszolgálati munkaszerződést – a 16. § (4) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 98. § (3) bekezdésére is – 2023. július 21-éig kell megkötni.
(2) A közszolgálati munkaszerződést a köztisztviselő 2023. június 30-án hatályos kinevezése szerinti időtartamra kell megkötni. A köztisztviselő közszolgálati munkaszerződésben megállapított illetménye nem lehet kevesebb annál, mint amekkora összegre illetményként a kinevezési okirata alapján 2023. június 30-án jogosult volt.
(3) Ha a közszolgálati munkaszerződés megkötésére az (1) bekezdés szerinti határidőben a köztisztviselőnek felróható okból, vagy annak ellenére nem kerül sor, hogy a közszolgálati munkaszerződés tervezete a 2023. június 30-án fennálló kinevezés lényeges tartalmi elemeihez képest a köztisztviselő számára hátrányos eltérést nem állapít meg, a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a lemondásra vonatkozó szabályok szerint szűnik meg azzal, hogy a lemondás közlése napjának 2023. július 21-ét kell tekinteni.
(4) A köztisztviselőt – ha a (3) bekezdés szerinti eset nem áll fenn – a közszolgálati munkaszerződés tervezetének vele való közlésétől számított öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére – a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 29. § (8) bekezdésének alkalmazásával, a kinevezésmódosítást megelőző illetménye alatt a 2023. június 30-án irányadó illetményét értve – fel kell menteni.
(5) Az egyes törvényeknek a köztársasági elnök jogállásával összefüggő módosításáról szóló 2023. évi XXVII. törvény hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokban a Köztársasági Elnöki Hivatal alatt 2023. július 1-jétől Sándor-palotát kell érteni.
