A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 80. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) * A közigazgatási alapvizsgára, illetve az ügykezelői alapvizsgára kötelezett kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő, köztisztviselő, közszolgálati ügykezelő, valamint a (4)–(6) bekezdésben meghatározott személyek (a továbbiakban: vizsgázók) az e rendeletben foglalt szabályok szerint tesznek közigazgatási alapvizsgát, illetve ügykezelői alapvizsgát.
(2) * A közigazgatási szerv (a továbbiakban: munkáltató) a vizsgázóval egyetértésben határozza meg, hogy a vizsgázónak a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 118. § (3) bekezdésében és 122. § (2) bekezdésében, illetve a 210. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül mikor kell a közigazgatási, illetve az ügykezelői alapvizsgát letennie.
(3) * A központi közigazgatási, valamint a Kttv. 2. §-a szerinti szerveknél alkalmazott vizsgázó a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnél (a továbbiakban: NKE), egyéb esetben a munkáltató székhelye, illetve működési területe szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatalnál tesz vizsgát.
(4) A foglalkoztatási jogviszonyban álló főpolgármester, főpolgármester-helyettes, megyei közgyűlés elnöke és helyettese, a polgármester és alpolgármester (a továbbiakban együtt: polgármester), valamint a helyi önkormányzati képviselő és a kisebbségi helyi önkormányzati képviselő (a továbbiakban együtt: önkormányzati képviselő) e rendelet 18. §-ában foglalt feltételek megléte esetén tehet közigazgatási alapvizsgát.
(5) * A honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó hivatásos és szerződéses állományú katonai jogviszonyban állók az e rendeletben foglalt szabályok szerint az NKE-nél tehetnek közigazgatási alapvizsgát, illetve ügykezelői alapvizsgát.
(6) * A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 128. alcíme alá tartozó szervezetek hivatásos állományú tagjai az e rendeletben foglalt szabályok szerint az NKE-nél tehetnek közigazgatási alapvizsgát, illetve ügykezelői alapvizsgát azzal, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv és az NKE megállapodást köt az érintettek adatainak védelméről, így különösen arról, hogy melyek azok az adatok, amelyek nem kerülnek az NKE-nek az e rendeletben meghatározott adatkezelésébe és ezért nem kerülnek az országos közigazgatási alapvizsga nyilvántartásba (a továbbiakban: közigazgatási alapvizsga nyilvántartás) sem.
(7) A vizsgakötelezettséget és teljesítésének határidejét a kinevezési okmányon fel kell tüntetni.
(8) A közigazgatási alapvizsga vizsgaszabályzatát az 1. melléklet, az ügykezelői alapvizsga vizsgaszabályzatát a 2. melléklet tartalmazza.
2. § * A közigazgatási, valamint az ügykezelői alapvizsga rendszer felügyeletét a személyügyi központról és a Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszerről, valamint ezzel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 716/2021. (XII. 20.) Korm. rendelet szerinti személyügyi központ (a továbbiakban: személyügyi központ) vezetője látja el. E jogkörében eljárva különösen: *
a) ellenőrzi a vizsgaszervezők működését, a vizsgaszervezők által a vizsga lebonyolításához biztosított feltételeket, a vizsgáztatás színvonalát,
b) ellenőrzi a vizsgáztatás lebonyolítását,
c) vizsgálja és ellenőrzi a vizsgarendszer működésével kapcsolatos szakmai-módszertani, minőségügyi, fejlesztési, koordinációs feladatok ellátását, valamint
d) * a kormányzati személyzetpolitikáért való összhang megteremtése érdekében hivatalos adatszolgáltatást kérhet a közigazgatási alapvizsga nyilvántartásból,
e) jóváhagyja a minőségirányítás eljárásait.
3. § * (1) A közigazgatási, valamint az ügykezelői alapvizsga működtetésével kapcsolatos feladatokat az NKE látja el.
(2) * Az NKE-nek a közigazgatási alapvizsgához és az ügykezelői alapvizsgához kapcsolódó feladatai különösen:
a) * kifejleszti, valamint szükség szerint – különösen amennyiben a jogszabályi változások indokolják – aktualizálja a közigazgatási alapvizsga és az ügykezelői alapvizsga követelményrendszerét, országosan egységes oktatási programját, tananyagát és a követelményrendszeren alapuló írásbeli vizsgakérdéseit;
b) kifejleszti a vizsgára felkészítő konzultáción való közreműködéshez előírt oktatói felkészítő programot;
c) * elvégzi a közigazgatási alapvizsgára és az ügykezelői alapvizsgára vonatkozó statisztikai adatokkal kapcsolatos adatgyűjtési, feldolgozási feladatokat;
d) * vezeti a közigazgatási alapvizsga és az ügykezelői alapvizsga nyilvántartását;
e) * fejleszti és működteti a központi oktatás-informatikai rendszert;
f) * kidolgozza és működteti a közigazgatási alapvizsgához és az ügykezelői alapvizsgához kapcsolódó minőségirányítási rendszert;
g) * tárgyévet követő év március 31-ig összefoglaló-értékelő beszámolót készít a közigazgatási alapvizsgák és az ügykezelői alapvizsgák tapasztalatairól;
h) * kezeli a munkáltatói regisztrációkat;
i) * a központi oktatás-informatikai rendszer működtetéshez technikai támogatást nyújt;
j) * módszertani felkészítést szervez a vizsgaszervezők és vizsgabiztosok részére;
k) * az eredményesen vizsgázók részére minősített tanúsítványon alapuló, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott bizonyítványt állít ki;
l) * a kiállított bizonyítványokról a Kttv. 183. § (2) bekezdésben meghatározott tartalommal elektronikus nyilvántartást vezet, továbbá gondoskodik az elektronikus nyilvántartás archiválásáról.
(3) Az NKE-nek az ügykezelői alapvizsgához kapcsolódó feladata különösen az ügykezelői alapvizsga követelményrendszerének, országosan egységes oktatási programjának, tananyagának, valamint a követelményrendszerén alapuló vizsgatételeinek a kifejlesztése és szükség szerinti – különösen a jogszabályi változásokra figyelemmel történő – aktualizálása.
3/A. § * (1) * A közigazgatási alapvizsgához és az ügykezelői alapvizsgához kapcsolódó módszertani, minőségbiztosítási feladatokat az NKE látja el.
(2) *
(3) * Az NKE az alapvizsgára vonatkozó minőségügyi követelményeket minőségirányítási folyamatleírásban határozza meg. A minőségirányítás eljárásait az NKE adja ki. Az alapvizsga minőségirányítási eljárása előírja:
a) képzésszervezés folyamatát;
b) a képzés megvalósítás folyamatát;
c) a vizsgáztatás folyamatát;
d) az értékelési folyamatokat, résztvevői, oktatói elégedettség mérését;
e) a képzésszervezésben és vizsgáztatásban közreműködők módszertani felkészítését;
f) az alapvizsga felkészítés és vizsgáztatás megvalósításához szükséges infrastruktúra, a megfelelő oktatási környezet kialakítását;
g) a minőségügyi helyszíni ellenőrzés eljárását;
h) a panaszkezelési eljárásokat;
i) nem megfelelőség kezelését;
j) dokumentumok és minőségügyi feljegyzések kezelését.
(4) Az alapvizsga rendszerének felülvizsgálatát a minőségügyi helyszíni ellenőrzés eljárásban meghatározott időszakonkénti ellenőrzés biztosítja.
(5) * Az éves ellenőrzési tervet két féléves ütemezéssel az NKE készíti el. A helyszíni ellenőrzés a minőségügyi helyszíni ellenőrzés eljárása alapján folytatható le.
(6) * A helyszíni ellenőrzést az NKE által megbízott és felkészített minőségügyi auditor végezheti.
(7) A helyszíni ellenőrzés lefolytatását és dokumentálását az ellenőrzést végző minőségügyi auditor végzi.
(8) Amennyiben a helyszíni ellenőrzés során a minőségügyi auditor eltérést tapasztal a minőségirányítási eljárásban meghatározott követelményektől, akkor a helyszíni ellenőrzés nem megfelelőséget állapít meg. Nem megfelelőség esetén az erre vonatkozó eljárást kell alkalmazni.
(9) * Az éves helyszíni minőségügyi ellenőrzések összefoglaló jelentését az NKE az éves helyszíni ellenőrzés befejezését követő harmincadik napig készíti el. Az NKE az éves helyszíni minőségügyi ellenőrzések összefoglaló jelentését a személyügyi központ vezetőjének megküldi jóváhagyásra.
4. § * (1) Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) biztosítja a közigazgatási vizsgarendszer egységes működését.
(2) A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium (a továbbiakban: KTK) közigazgatási alapvizsgához kapcsolódó feladata különösen a közigazgatási alapvizsga követelményrendszerének, tananyagának, valamint – a tananyag hatályosítása esetén – az írásbeli vizsgakérdéseinek jóváhagyása.
(3) A KTK-nak az ügykezelői alapvizsgához kapcsolódó feladata különösen az ügykezelői alapvizsga követelményrendszerének, tananyagának, valamint – a tananyag hatályosítása esetén – vizsgatételeinek a jóváhagyása.
5. § (1) * Közigazgatási alapvizsgát, valamint ügykezelői alapvizsgát az NKE, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal szervez (a továbbiakban együtt: vizsgaszervező).
(2) A közigazgatási alapvizsga, valamint az ügykezelői alapvizsga szervezésével, lebonyolításával és a nyilvántartással kapcsolatos feladatokat a vizsgaszervező látja el. E feladatai keretében a vizsgaszervező különösen a következőket látja el:
a) meghirdeti az alapvizsgák vizsgaidőpontjait;
b) fogadja a vizsgákra történő jelentkezéseket;
c) felkészítő konzultációkat szervez;
d) biztosítja a vizsgák lebonyolításához szükséges technikai feltételeket;
e) megteremti a vizsgákhoz szükséges ellenőrzött körülményeket;
f) a vizsgákról jegyzőkönyvet vezet;
g) *
h) * a vizsgákról statisztikai célú összesítést készít, melyet az NKE rendelkezésére bocsát tárgyévet követő év február 1-ig az összefoglaló-értékelő beszámoló elkészítéséhez.
(3) * A fővárosi, valamint a megyei kormányhivatal, mint adatfeldolgozó közreműködik az NKE által vezetett közigazgatási alapvizsga nyilvántartással összefüggő helyi feladatok ellátásában.
(4) A vizsgaszervező vezetője felelős a közigazgatási alapvizsga, valamint az ügykezelői alapvizsga jogszabályokban, szabályzatokban foglaltak szerinti lebonyolításáért.
6. § (1) A Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni
a) a közigazgatási alapvizsga követelményrendszerét, valamint
b) * az ügykezelői alapvizsga követelményrendszerét.
(2) * A központi oktatás-informatikai rendszerben és a vizsgaszervező hivatalos honlapján közzé kell tenni
a) a közigazgatási alapvizsga tananyagát
b) az ügykezelői alapvizsga tananyagát.
(3) *
7. § (1) * A közigazgatási alapvizsga tárgykörei:
a) alkotmányos és jogi alapismeretek,
b) közigazgatási alapismeretek,
c) európai uniós alapismeretek,
d) gazdálkodási és pénzügyi alapismeretek,
e) információbiztonsági és adatvédelmi alapismeretek,
f) közigazgatási szervezetek működése, valamint
g) nemzetpolitika.
(2) A vizsgázónak a közigazgatási alapvizsga időpontjában közzétett vizsgakövetelmények által meghatározott tárgykörökben kell számot adnia tudásáról.
8. § (1) A közigazgatási alapvizsga írásbeli vizsgából áll, melynek során a vizsgázónak egy, a számítógép által véletlenszerűen generált feladatsort kell megoldania. A közigazgatási alapvizsgát a vizsgaszabályzatban meghatározottak betartásával kell teljesíteni.
(2) A feladatsor megoldása ellenőrzött körülmények között, számítógépen történik.
(3) A feladatsor megoldására negyvenöt perc áll a vizsgázó rendelkezésre. A vizsga akkor eredményes, ha azon a vizsgázó a megszerezhető maximális 50 pontból legalább 26 pontot szerzett.
(4) * Eredményes vizsga esetén az NKE a vizsgázó számára – a vizsgajegyzőkönyv alapján – „megfelelt” minősítésű bizonyítványt állít ki, legkésőbb a vizsgát követő munkanapon. A bizonyítványt a vizsgázó és a munkáltató a központi oktatás-informatikai rendszeren keresztül töltheti le. A vizsgaszervező – erre kijelölt vagy felhatalmazott személy útján – a kinyomtatott bizonyítványt a vizsgázó kérésére záradékkal látja el az irattárban (személyi anyagban) való elhelyezés előtt. A hitelesítési záradéknak tartalmaznia kell a vizsgaszervező bélyegző lenyomatát, a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papír alapú bizonyítvány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített okirattal megegyezik.
(5) *
(6) A vizsgáról – az 1. melléklet 1. függelékében meghatározott tartalommal – a vizsgabiztosnak vizsgázónként vizsgajegyzőkönyvet kell vezetnie. A vizsgázó a vizsga lezárását követően hiteles vizsgajegyzőkönyv másodlatot kap, melyet a munkáltató részére köteles átadni.
(7) Ha a vizsgázó a vizsgán „nem megfelelt” minősítést kap, ismétlővizsgát tehet.
(8) Ismétlővizsgát tehet a vizsgázó akkor is, ha a vizsgáját alapos ok nélkül megszakította vagy a vizsgabiztos a vizsgáját felfüggesztette.
(8a) * A vizsgáról való igazolatlan távolmaradás következménye az ismétlővizsgára utasítás.
(9) A vizsgázó – munkáltatója egyetértésével – elhalaszthatja a vizsgáját. A vizsgahalasztás bejelentését a munkáltató küldi meg a vizsgaszervező részére.
(10) A halasztott és ismétlővizsgát a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények alapján lehet tenni az alapvizsgára vonatkozó általános szabályok alkalmazásával.
9. § (1) A közigazgatási alapvizsgán a rendfenntartás a vizsgabiztos feladata. Bármely rendzavarás, illetve szabályszegés tényét és a vizsgabiztos ezzel kapcsolatos intézkedését a vizsgajegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(2) Ha a vizsgázó a vizsgára vonatkozó szabályokat megszegi, a vizsgabiztos figyelmezteti. A figyelmeztetésnek a felfüggesztés jogkövetkezményeire is ki kell terjednie. Súlyos szabálytalanság esetén vagy ismételt figyelmeztetés után a vizsgabiztos a vizsgázó vizsgáját felfüggeszti, melynek tényét és körülményeit az (1) bekezdés szerint a vizsgajegyzőkönyvben rögzíti. Súlyos szabálytalanságnak minősül különösen a vizsgán nem megengedett segédeszköz igénybe vétele, valamint beszélgetés a többi vizsgázóval. A vizsga felfüggesztése esetében az alapvizsga érvénytelen.
(3) A vizsgabiztosnak a felfüggesztéssel kapcsolatos döntésével szemben a vizsgázó 3 munkanapon belül panasszal élhet a vizsgaszervező vezetőjénél. A panasz benyújtásának a vizsga felfüggesztésére nincs halasztó hatálya. A vizsgaszervező vezetője a panaszról 15 naptári napon belül dönt. Ha a vizsgaszervező vezetője a panasznak helyt ad, akkor az ismétlővizsga díját nem kell megfizetni és a vizsgaszervező köteles új időpontot biztosítani. A vizsgaszervező vezetője által, a felfüggesztés ügyében hozott döntés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
(4) * Vizsgabiztos a vizsgaszervező által megbízott, és az NKE által felkészített, legalább középfokú végzettségű személy lehet. A vizsgabiztos nem működhet közre a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozójának a vizsgáztatásában, továbbá olyan esetekben, amelyekben tőle az elfogulatlan vizsgáztatás egyébként nem várható el. Az összeférhetetlenséget haladéktalanul jelenteni kell a vizsgaszervezőnek.
10. § (1) E rendelet alkalmazásában fogyatékkal élő vizsgázó a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott személy.
(2) A fogyatékkal élő vizsgázóra e rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A fogyatékkal élő vizsgázó a fogyatékosság fajtájától és súlyosságától függően egyszerűsített vizsgát tesz. Az egyszerűsített vizsga letételének a lehetőségét a vizsgaszervezők kötelesek biztosítani.
(4) A munkáltató a jelentkezés jóváhagyásakor köteles a vizsgaszervezőtől kérni az egyszerűsített vizsgát.
(5) A fogyatékkal élő vizsgázó részére biztosítani kell a fogyatékosságához igazodó vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a kötelezettségeit. Az egyszerűsített vizsgán, amennyiben a fogyatékosság jellege ezt indokolja, biztosítani kell a vizsga szóbeli beszámolóval történő felváltását. A felváltás megadásáról a vizsgaszervező dönt és döntését írásban közli a munkáltatóval, aki a döntéséről tájékoztatja a fogyatékkal élő vizsgázót. A felváltás kizárólag annak alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, amelyet a fogyatékkal élő vizsgázó orvosi igazolással támaszt alá. A felváltás nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított közigazgatási alapvizsga megszerzéséhez szükséges követelmények teljesítése alóli felmentéshez.
(6) A vizsga szóbeli beszámolóval történő felváltása esetén az egyszerűsített vizsga keretében a vizsgabiztos az elektronikus rendszer által véletlenszerűen generált feladatsort, a vizsgaszervező vezetője által kijelölt két tanú jelenlétében felolvassa és a vizsgázó által válaszként megadott megoldást megjelöli. A két tanú a vizsgajegyzőkönyvet hitelesíti.
(7) Az egyszerűsített vizsga eredménye megfelel az e rendeletben foglalt eljárásrend szerint tett alapvizsga eredményének.
11. § * (1) * Nem kell közigazgatási alapvizsgát tennie annak, aki
a) jogi képzési területen, valamint az államtudományi képzési területen belül az államtudományi és közigazgatási felsőoktatás, a rendészeti felsőoktatás, vagy e szakoknak megfeleltethető, korábban létesített szakokon alap- vagy mesterképzésben felsőfokú végzettséget szerzett,
b) 2012. szeptember 1-jét követően
ba) katonai felsőoktatási területen alap- vagy mesterképzésben felsőfokú végzettséget szerzett, vagy
bb) nemzetbiztonsági felsőoktatási területen alap- vagy mesterképzésben felsőfokú végzettséget szerzett, vagy
bc) nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatási területen alap- vagy mesterképzésben, vagy e szakoknak megfeleltethető alap- vagy mesterképzésben felsőfokú végzettséget szerzett.
(2) Nem kell közigazgatási alapvizsgát tennie annak, aki a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program keretében sikeres záróvizsgát tesz.
12. § (1) * A közigazgatási alapvizsga díja a mindenkori illetményalappal megegyező összeg, melyet a munkáltatónak a vizsgaszervező Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie. A közigazgatási alapvizsga díja magában foglalja a vizsgázónak a tananyagokhoz és egyéb oktatási segédanyagokhoz biztosított hozzáférést, valamint a felkészítő konzultáción és a vizsgán való egyszeri részvételt.
(2) * A közigazgatási alapvizsga díjának 10%-a az informatikai rendszer fenntartásához és működtetéséhez és a minőségirányítási rendszer működtetéséhez és fenntartásához, 10%-a a tananyag fejlesztéséhez, hatályosításához szükséges költségeket tartalmazza.
(3) * A vizsgaszervező a (2) bekezdésben meghatározott összeget a vizsgán ténylegesen megjelent vizsgázók számának alapul vételével minden év július 15-ig (I. félév) és január 15-ig (II. félév) átutalja az NKE-nek, melyet az NKE elkülönítetten kezel.
(4) A közigazgatási alapvizsga díja a munkáltatót terheli.
(5) A közigazgatási alapvizsga díját a munkáltató a vizsgára jelentkezők számának alapulvételével fizeti meg, a vizsgaszervező által kiállított számla alapján.
(6) * Az eredménytelen vizsga korlátlan számban megismételhető a Kttv. 118. § (3) bekezdésében, illetve a Kttv. 122. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig.
(7) Az ismétlővizsga díja a közigazgatási alapvizsga díjának 10%-a, amelyet a vizsgázó munkáltatója térít meg a vizsgaszervező számára. Az ismétlővizsga díját a munkáltató – döntésétől függően – átháríthatja a vizsgázóra.
(8) A vizsga elhalasztása esetén halasztási díjat kell fizetni. A halasztás díja megegyezik a közigazgatási alapvizsga díjának 10%-ával. A halasztási díj a munkáltatót terheli, aki – döntésétől függően – átháríthatja azt a vizsgázóra.
(9) A (8) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vizsgázó első alkalommal díjmentesen elhalaszthatja a vizsgát, feltéve, hogy a halasztásra a vizsgázó önhibáján kívüli okból kerül sor. Önhibáján kívüli oknak minősül különösen a vizsgázó betegsége miatti keresőképtelensége.
13. § (1) * Az NKE működteti a központi oktatás-informatikai rendszert, amelynek segítségével a vizsgaszervező számára biztosítja a közigazgatási alapvizsga szervezéséhez, lebonyolításához szükséges feltételeket.
(2) * A központi oktatás-informatikai rendszerbe a vizsgázó és a munkáltató regisztrál. A vizsgázó regisztrációja során rögzített személyes adatainak, valamint a munkáltató által rögzített adatoknak a jogszerű kezelését az NKE biztosítja.
(3) * A vizsga során egyedileg generált, a vizsgázó által kitöltött feladatlapokat a 17. §-ban meghatározott jogorvoslati határidő lejártáig őrzik a nyilvántartásban.
(4) A közigazgatási alapvizsga nyilvántartás kizárólag a vizsgajegyzőkönyvekben foglalt adatokat tartalmazza.
(5) * A közigazgatási alapvizsga nyilvántartásban szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért az NKE vezetője felelős. Az NKE vezetője adatvédelmi szabályzatban határozza meg az iratok, adatok kezelésének adatvédelmi, adatbiztonsági szabályait.
(6) A (2) bekezdésben meghatározott személyes adatok kizárólag a közigazgatási alapvizsgáról készített vizsgajegyzőkönyv és vizsgabizonyítvány előállítására használhatóak fel.
14. § (1) Közigazgatási alapvizsga az év során bármikor szervezhető. A vizsgaidőpontokat a vizsgaszervező határozza meg. A vizsgaszervezőnek a költségvetési évre szóló továbbképzési és vizsgatervek, valamint a munkáltatói igények figyelembe vételével kell meghirdetnie a közigazgatási alapvizsgákat és a felkészítő konzultációkat. Közigazgatási alapvizsgát és felkészítő konzultációt általános munkarend szerinti munkanapra lehet csak szervezni.
(2) A vizsgaszervező köteles közzétenni az egyes vizsgák kijelölt időpontjait a vizsgát megelőzően 60 naptári nappal. A vizsgaszervező köteles vizsgaidőpontot biztosítani a vizsgázó számára a vizsgázó által megjelölt első vizsgaidőpontra való jelentkezéstől számított 90 naptári napon belül.
(3) A vizsgaszervező indokolt esetben módosíthatja az előzetesen közzétett időpontokat. Indokolt esetnek minősül különösen, ha a vizsga lebonyolításához szükséges feltételek biztosítása veszélybe kerül. A módosításról a vizsgaszervező köteles tájékoztatni a vizsgaidőpontra bejelentkezett vizsgázót és a vizsgázó munkáltatóját.
(4) A vizsgaidőpont a vizsgázó kérelmére a 8. § (9) bekezdése, valamint a 12. § (8) és (9) bekezdése szerint módosítható.
15. § (1) * A vizsgázó a közigazgatási alapvizsgára a központi oktatás-informatikai rendszeren keresztül regisztrál és jelentkezik. Regisztrációjához és a vizsgára való jelentkezéséhez munkáltatójának előzetesen regisztrálnia szükséges a központi oktatás-informatikai rendszeren.
(2) * A munkáltatónak a központi oktatás-informatikai rendszerben való regisztrációja során ki kell kijelölnie a munkáltató képviseletében a közigazgatási alapvizsgával kapcsolatban nyilatkozattételre jogosuIt személyt vagy személyeket. A regisztrációs folyamat végén a rögzített adatok hitelesítése érdekében a munkáltató írásban tájékoztatja az NKE-t a regisztráció megtörténtéről. Az NKE az írásos tájékoztatás beérkezését követően 3 munkanapon belül aktiválja a munkáltatót a rendszerben.
(3) A vizsgázó regisztrációja során
a) rögzíti
aa) családi és utónevét, születési családi és utónevét,
ab) születési helyét és idejét,
ac) anyja születési családi és utónevét,
b) kiválasztja a munkáltató intézményét.
(4) * A vizsgázó az illetékes vizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőpontokra a központi oktatás-informatikai rendszeren jelentkezik be. A vizsgajelentkezés során jeleznie kell a felkészítő konzultáción való részvétel szándékát.
(5) *
(6) A munkáltató hozzájárulása szükséges a vizsgázó
a) vizsgára történő jelentkezéséhez, valamint
b) a felkészítő konzultáción való részvételéhez.
(7) Ha a munkáltató a (6) bekezdés a) pontjában írt hozzájárulást megadja, ezzel azt is igazolja, hogy a vizsgázó a közigazgatási alapvizsga letételéhez szükséges törvényi feltételekkel rendelkezik. Ha a munkáltató a (6) bekezdés a) pontjában írt hozzájárulását nem adja meg, a vizsgázó jelentkezését érvénytelen jelentkezésnek kell tekinteni.
(8) * A központi oktatás-informatikai rendszer a jelentkezésekről, azok befogadásáról, továbbá elutasításáról azonnal automatikus értesítést küld a vizsgázó, valamint a munkáltató részére.
(9) * A meghirdetett vizsgaidőpontokra történő jelentkezés határideje a központi oktatás-informatikai rendszeren meghirdetett vizsganap előtt 5 munkanappal zárul le (jelentkezési határidő).
(10) A (9) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vizsgaidőpontra történő bejelentkezés a jelentkezési határidő előtt lezárul abban az esetben, ha a vizsgára bejelentkezők száma eléri a vizsgacsoport maximális létszámát.
(11) Amennyiben a vizsgaidőpontra a jelentkezési határidő lejártáig bejelentkezők száma eléri a vizsgacsoport minimális létszámát, de nem éri el a vizsgacsoport maximális létszámát, úgy a vizsgaszervező határidőn túli jelentkezéseket is elfogadhat. A határidőn túli jelentkezést legkésőbb a vizsgát megelőző munkanap 12 óráig (pótjelentkezési határidő) lehet tenni.
(12) A végleges jelentkezési határidőt követően (pótjelentkezés lejárta után) már nem lehet jelentkezni a vizsgára.
(13) *
(14) * Egy vizsgacsoportba legalább 5 főt és legfeljebb 25 főt lehet beosztani. A vizsgaszervező dönti el, hogy ha a vizsgaidőpontra 5 főnél kevesebb vizsgázó jelentkezik, megtartja-e a vizsgát.
(15) Indokolt esetben a vizsgaszervező – a vizsgázóval egyeztetve – átirányíthatja a vizsgázót egy másik vizsgaszervezőhöz a közigazgatási alapvizsga letétele érdekében. Indokolt esetnek minősül különösen, ha a közigazgatási alapvizsga letételére nyitva álló határidő lejár és a vizsgáztatásra illetékes vizsgaszervező nem szervez vizsgát e határidő lejártáig.
16. § (1) * A közigazgatási alapvizsgára való felkészülés önállóan történik, amelyhez – a vizsgázó választásától függően és munkáltatója hozzájárulásával – igénybe vehető felkészítő konzultáció. A vizsgázó első alkalommal a felkészítő konzultáció kezdő napját megelőző öt munkanapig díjmentesen elhalaszthatja a felkészítő konzultációt, feltéve, hogy a halasztásra a vizsgázó önhibáján kívüli okból kerül sor. Amennyiben a vizsgázó jelezte a részvételi igényét a felkészítő konzultáción és azon nem jelenik meg, úgy nem jogosult felkészítő konzultáción egy másik időpontban részt venni.
(2) Ha a munkáltató a 15. § (6) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint hozzájárult a felkészítő konzultáción való részvételhez, a felkészítő konzultáció időtartamára köteles mentesíteni a vizsgázót a munkavégzés alól, aki erre az időre illetményére jogosult.
(3) * Felkészítő konzultációt kizárólag a vizsgaszervezők szervezhetnek az NKE által kifejlesztett országosan egységes oktatási program alapján.
(4) * A felkészítő konzultációkon oktatásra jogosultak körét – a fővárosi és megyei kormányhivatalok javaslataira figyelemmel – a KTK határozza meg.
(5) Abban az esetben, ha a vizsgázó nem veszi igénybe a felkészítő konzultációt, a munkáltató a felkészítő konzultáció időtartamával megegyező időtartamban mentesíti a vizsgázót a munkavégzési kötelezettsége alól. A vizsgázót a közigazgatási alapvizsga időpontját megelőző, általa előzetesen bejelentett munkanapokon kell a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni. A vizsgázó a mentesítés idejére illetményére jogosult.
17. § (1) * A vizsgaszervező a vizsgázó kérésére a vizsga eredményének közzétételét követő öt munkanapon belül lehetőséget biztosít a kitöltött és kijavított feladatsor megtekintésére. A vizsgaszervező a vizsgázó feladatsor megtekintésre irányuló kérelmét haladéktalanul továbbítja az NKE-hez, amely három munkanapon belül megküldi a kijavított feladatsort a vizsgaszervezőnek.
(2) A közigazgatási alapvizsga lebonyolítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozva a vizsgázó írásban panasszal élhet a vizsgaszervező vezetőjénél a panaszra okot adó esemény, vagy cselekmény bekövetkeztéről való tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül. A panaszt 15 naptári napon belül kell elbírálni. A panaszra okot adó esemény vagy cselekmény bekövetkeztétől számított három hónapon túl a panasz nem nyújtható be.
18. § (1) A polgármesterre és az önkormányzati képviselőre e rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A polgármester, illetve az önkormányzati képviselő önkéntes jelentkezés alapján, saját költségére tehet közigazgatási alapvizsgát – polgármesteri tisztségének, illetve önkormányzati képviselői megbízatása megszűnéséig – a munkahelye szerint illetékes vizsgaszervezőnél, ha felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, akkor legalább 1 év közigazgatási gyakorlat után, ha középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, akkor legalább 2 év közigazgatási gyakorlat után.
(3) A polgármester, illetve az önkormányzati képviselő jelentkezéséhez a munkáltatónak nem kell hozzájárulnia, de a vizsgára bocsátás feltételeinek meglétét a vizsgázónak igazolnia kell.
(4) * A (2) bekezdés alkalmazásában közigazgatási gyakorlat szempontjából a Kttv. 6. § 16. pontja az irányadó, illetve közigazgatási gyakorlatnak minősül a polgármesteri jogviszonyban, valamint az önkormányzati képviselői megbízatásban töltött idő is.
19. § (1) * Az ügykezelői alapvizsga tárgykörei:
a) a közigazgatás felépítése és működése,
b) a közszolgálati jogviszony,
c) a közigazgatási hatósági eljárás szabályai,
d) a közigazgatás informatikai támogatása,
e) ügyvitel, ügykezelés,
f) adatvédelmi és titkos ügykezelési ismeretek.
(2) A vizsgázónak a gyakorlati és szóbeli részvizsgán a vizsga időpontjában közzétett vizsgakövetelmények által meghatározott tárgykörökben kell számot adnia tudásáról.
20. § (1) Az ügykezelői alapvizsga gyakorlati (írásbeli) és szóbeli részből áll (részvizsga). Az ügykezelői alapvizsgát a vizsgaszabályzatban meghatározottak betartásával kell teljesíteni.
(2) A vizsgázó háromtagú vizsgáztató bizottság előtt tesz ügykezelői alapvizsgát.
(3) A gyakorlati írásbeli és a szóbeli részvizsgát úgy kell megszervezni, hogy az egy munkanapon belül teljesíthető legyen olyan módon, hogy a vizsgázó a gyakorlati részvizsgát követően – annak eredményessége esetén – kezdheti meg a szóbeli részvizsgát.
(4) * Ha a vizsgázó 2010. április 1-jét követően titkos ügykezelői vizsgát tett és az arról szóló bizonyítvány másolatát a vizsga napján a vizsgabizottság részére bemutatja, a gyakorlati és a szóbeli részvizsgán mentesül a titkos ügykezelési és a minősített adatok kezelése témakörből történő számonkérés alól. A titkos ügykezelői vizsga sorszámát a vizsgabiztos a jegyzőkönyvbe felvezeti.
(5) A vizsgáztató bizottság a gyakorlati és szóbeli részvizsgát egy-egy érdemjeggyel – jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) – értékeli és a minősítést a két osztályzat számtani átlaga adja meg.
(6) Ha a vizsgázó a vizsgán az egyik részvizsgából elégtelen osztályzatot kap, vizsgája eredménytelennek minősül és ezért ismétlővizsgát tehet. Ismétlővizsga esetén mind a gyakorlati mind pedig a szóbeli részvizsgát meg kell ismételnie a vizsgázónak.
(7) Ismétlővizsgát tehet a vizsgázó akkor is, ha a vizsgáját alapos ok nélkül megszakította, vagy a vizsgáztató bizottság a vizsgáját felfüggesztette.
(8) Az ügykezelő – munkáltatója egyetértésével – elhalaszthatja a vizsgáját. A vizsgahalasztás bejelentését a munkáltató küldi meg a vizsgaszervező részére.
(9) Amennyiben az ügykezelő vizsgája eredményes, de a minősítésen javítani kíván – munkáltatója hozzájárulásával – javítóvizsgát tehet. A javítóvizsgára való jelentkezésre a 24. § szabályai megfelelően alkalmazandóak.
(10) Az ismétlő-, a javító- és a halasztott vizsgát a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények alapján lehet tenni az alapvizsgára vonatkozó általános szabályok alkalmazásával.
21. § (1) A vizsgáztató bizottság a vizsgaszervezőnél működik.
(2) * A vizsgáztató bizottság elnökét és tagjait – a vizsgaszervező javaslatára – az OKV titkára kéri fel az OKV tagjai közül. A felkéréseket a vizsgaszervező küldi meg a vizsgáztató bizottság részére.
(3) * A vizsgaszervező a vizsgáztató bizottság elnökének és tagjainak felkérésére vonatkozó javaslatát legkésőbb a vizsga időpontját megelőző 15 munkanapig megküldi az OKV titkárának. A vizsgabizottság tagjának akadályoztatása esetén a vizsgaszervező haladéktalanul javaslatot tesz az OKV titkára részére az új tag felkérésére.
(4) A vizsgáztató bizottság felkérésének előkészítésével, működésével, a vizsgák és szakmai konzultációk szervezésével, lebonyolításával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a vizsgaszervező látja el.
(5) A vizsgáztató bizottság elnöke és tagja nem lehet
a) * a vizsgázó Ptk. szerinti hozzátartozója,
b) aki a vizsgázót foglalkoztató közigazgatási szervnél dolgozik, továbbá
c) akitől egyébként az elfogulatlan vizsgáztatás nem várható el.
Az összeférhetetlenséget haladéktalanul jelenteni kell az OKV titkárának.
(6) Az ügykezelői alapvizsgán a rendfenntartás a vizsgaelnök feladata. Bármely rendzavarás, illetve szabályszegés tényét és a vizsgaelnök vagy a vizsgáztató bizottság ezzel kapcsolatos intézkedését a vizsgajegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(7) Ha a vizsgázó a vizsgára vonatkozó szabályokat megszegi, a vizsgaelnök figyelmezteti. A figyelmeztetésnek a vizsga felfüggesztésének a jogkövetkezményére is ki kell terjednie. Súlyos szabálytalanság esetén vagy ismételt figyelmeztetés után a vizsgáztató bizottság a vizsgázó vizsgáját felfüggeszti, melynek tényét és körülményeit a (6) bekezdés szerint a vizsgajegyzőkönyvben rögzíti. Súlyos szabálytalanságnak minősül különösen a vizsgán nem megengedett segédeszköz igénybe vétele, valamint beszélgetés a többi vizsgázóval. A vizsga felfüggesztése esetében az alapvizsga érvénytelen.
(8) A vizsgáztató bizottságnak a vizsga felfüggesztésével kapcsolatos döntésével szemben a vizsgázó 3 munkanapon belül panasszal élhet a vizsgaszervező vezetőjénél. A panasz benyújtásának a vizsga felfüggesztésére nincs halasztó hatálya. A vizsgaszervező vezetője a panaszról 15 naptári napon belül dönt. Ha a vizsgaszervező vezetője a panasznak helyt ad, akkor az ismétlővizsga díját nem kell megfizetni, és a vizsgaszervező köteles új időpontot biztosítani. A vizsgaszervező vezetője által, a vizsga felfüggesztése ügyében hozott döntés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
(9) A vizsgáról – a 2. melléklet 2. függelékében meghatározott tartalommal – a vizsgabiztosnak vizsgázónként vizsgajegyzőkönyvet kell vezetnie. A vizsgázó a vizsga lezárását követően hiteles vizsgajegyzőkönyv másodlatot kap, melyet a munkáltató részére köteles átadni.
(10) * A vizsgabiztos a vizsgaszervező által megbízott, legalább középfokú végzettségű személy lehet. A vizsgabiztos nem működhet közre a Ptk. szerinti hozzátartozójának a vizsgáztatásában, továbbá olyan esetekben, amelyekben tőle az elfogulatlan vizsgáztatás egyébként nem várható el. Az összeférhetetlenséget haladéktalanul jelenteni kell a vizsgaszervezőnek.
(11) * Az NKE az eredményesen vizsgázók részére minősített tanúsítványon alapuló, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott bizonyítványt állít ki. Az elektronikus formában kiállított bizonyítványt a vizsgaszervező elektronikus úton bocsátja a vizsgázó rendelkezésére legkésőbb a vizsgát követő munkanapon. A bizonyítványt a vizsgázó és a munkáltató a központi oktatás-informatikai rendszeren keresztül töltheti le.
22. § (1) * Az ügykezelői alapvizsga díja a mindenkori illetményalap 70%-a, amelyet a munkáltatónak a vizsgára jelentkezők számának alapulvételével a vizsgaszervező Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie, a vizsgaszervező által kiállított számla alapján. Az ügykezelői alapvizsga díja magában foglalja a vizsgázónak a tananyagokhoz és egyéb oktatási segédanyagokhoz biztosított hozzáférést, valamint a felkészítő tanfolyamon és a vizsgán való egyszeri részvételt.
(2) Az ügykezelői alapvizsga díja a munkáltatót terheli.
(3) * Az ügykezelői alapvizsga díjának 12,5%-a a tananyag fejlesztéséhez szükséges költségeket tartalmazza, melyet a vizsgaszervező elkülönítetten köteles kezelni.
(4) * A vizsgaszervező a (3) bekezdésben meghatározott összeget a vizsgán ténylegesen megjelent vizsgázók számának alapulvételével minden év július 15-ig (I. félév) és január 15-ig (II. félév) átutalja az NKE-nek, melyet az NKE elkülönítetten kezel.
(5) A vizsga elhalasztása esetén halasztási díjat kell fizetni. A halasztás díja megegyezik a köztisztviselői illetményalap 10%-ával. A halasztási díj a munkáltatót terheli, aki – döntésétől függően – átháríthatja azt a vizsgázóra.
(6) A (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően az ügykezelő első alkalommal díjmentesen elhalaszthatja a vizsgát, feltéve, hogy a halasztásra az ügykezelő önhibáján kívüli okból kerül sor. Önhibáján kívüli oknak minősül különösen a vizsgázó betegsége miatti keresőképtelensége.
(7) * Az eredménytelen vizsga korlátlan számban megismételhető a Kttv. 210. § (1) bekezdésében vagy 244. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig. Az ismétlővizsga, valamint a javítóvizsga díja a köztisztviselői illetményalap 10%-a, melyet a munkáltató térít meg a vizsgaszervező számára. A javítóvizsga és az ismétlővizsga díját a munkáltató – döntésétől függően – átháríthatja az ügykezelőre.
(8) Az (5)–(7) bekezdések esetén a vizsgaszervező dönt – a vizsgázó kérését figyelembe véve – az újabb vizsgaidőpontról.
23. § * A vizsgákat és vizsgára felkészítő konzultációkat az év folyamán bármikor lehet szervezni, a felmerült igényeknek megfelelően. A vizsgaidőszakon belül a felkészítő tanfolyam és a vizsga időpontjait a vizsgázók számának figyelembevételével a vizsgaszervező állapítja meg. Ügykezelői alapvizsgát és felkészítő tanfolyamot általános munkarend szerinti munkanapra lehet csak szervezni.
24. § * (1) A 15. §-ban meghatározott közigazgatási alapvizsgára vonatkozó jelentkezési szabályok megfelelően alkalmazandók az ügykezelői alapvizsga esetében is.
(2) A vizsgaszervező indokolt esetben – a vizsgázóval egyeztetve – átirányíthatja a vizsgázót egy másik vizsgaszervezőhöz az ügykezelői alapvizsga letétele érdekében. Indokolt esetnek minősül különösen, ha az ügykezelői alapvizsga letételére nyitva álló határidő lejár és a vizsgáztatásra illetékes vizsgaszervező nem szervez vizsgát e határidő lejártáig.
25. § A közigazgatási alapvizsga tekintetében a fogyatékkal élő vizsgázókra vonatkozó speciális szabályok (10. §) megfelelően alkalmazandóak az ügykezelői alapvizsga tekintetében is azzal az eltéréssel, hogy a vizsgajegyzőkönyvet a vizsgabizottság tagjai hitelesítik.
26. § * A közigazgatási alapvizsga tekintetében a közigazgatási alapvizsgára való felkészülés szabályait (16. §) megfelelően alkalmazandóak az ügykezelői alapvizsgára való felkészülés tekintetében is, azzal, hogy a vizsgázók az NKE honlapján férnek hozzá a tananyagokhoz.
26/A. § * A közigazgatási alapvizsgára vonatkozó adatvédelmi és adatkezelési szabályok – a 13. § (3) bekezdésének kivételével – megfelelően alkalmazandók az ügykezelői alapvizsga esetében is.
27. § A közigazgatási alapvizsga tekintetében a jogorvoslatra vonatkozó szabályok (17. §) megfelelően alkalmazandóak az ügykezelői alapvizsga tekintetében is.
28. § (1) Ez a rendelet 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2)–(3) *
(4) *
(5)–(8) *
(9) *
29. § * Az eredményes közigazgatási vagy ügykezelői alapvizsgáról az egyes közszolgálati tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően kiállított, de elveszett vagy megsemmisült bizonyítvány pótlására – a vizsgajegyzőkönyv alapján – a vizsgaszervező kérelemre hiteles bizonyítvány másodlatot állít ki. A hiteles bizonyítvány másodlat tartalma megegyezik a bizonyítványéval.
1. A vizsgázó köteles a vizsga meghirdetett időpontját megelőzően, a vizsga meghirdetett helyszínén, a vizsga megkezdése előtt legalább egy órával megjelenni az azonosítás zavartalan lebonyolítása érdekében. Ha a vizsgázó a vizsga megkezdését követően érkezik a vizsgahelyszínre, a vizsgázó nem vehet részt a vizsgán, így igazolatlan távollétnek kell tekinteni.
2. A vizsgázónak a vizsga megkezdése előtt, a vizsga helyszínén igazolnia kell személyazonosságát. Ha a vizsgázó ezt elmulasztja vagy személyazonosságát igazolni nem tudja, nem vehet részt a vizsgán.
3. A vizsgázó a közigazgatási alapvizsga teljesítéséhez segédeszközt nem használhat.
4. Vis maior esetén a teljes vizsgát meg kell ismételni.
5. Vis maiornak minősül különösen: a számítógépes vizsgarendszer meghibásodása, a vizsgán használt számítógép meghibásodása, a vizsgahelyszínt érintő olyan események, körülmények, amelyek gátolják a vizsga lebonyolítását.
6. A vizsgabiztos feladatainak ellátásához szükséges felkészítéséről a vizsgaszervező gondoskodik.
7. * A vizsgabiztos feladatai különösen: a vizsgán tájékoztatja a vizsgázót a vizsga menetéről és a vizsgáztatás rendjéről; felel a vizsgarend fenntartásáért; ellenőrzi a vizsgázó személyazonosságát; tájékoztatja a vizsgázót a vizsga eredményéről; gondoskodik a vizsgajegyzőkönyvek kiállításáról, ellenőrzi az adatok pontosságát és valódiságát; dönt a vizsgázó vizsgájának a felfüggesztéséről.
8. A vizsgabiztost vizsgázónként a közigazgatási alapvizsga díj 3%-a illeti meg, amely magában foglalja a munkáltató által fizetendő járulékokat is.
9. A közigazgatási alapvizsga vizsgajegyzőkönyve nem selejtezhető. Megőrzésükről a vizsgaszervező gondoskodik.
10. A vizsgakérdések a közigazgatási alapvizsga követelményrendszerén alapulnak.
11. Az iratok kézbesítésére a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok az irányadók.
12. A vizsgabiztosnak a vizsgán előforduló rendkívüli eseményeket a vizsgajegyzőkönyvre kell felvezetnie (például: igazolatlan távollét, személyazonosság igazolásának elmulasztása, vis maior, vizsgáról történő felfüggesztés).
1. A vizsgázó családi és utóneve:
születési családi és utóneve:
anyja születési családi és utóneve:
szül. helye, időpontja:
munkáltatójának neve, címe:
2. A vizsga (ismétlővizsga) időpontja: ....... év .................... hó ........ nap
3. A vizsga minősítése:
4. A vizsgázó ............................................................................................................ szám alatt
............................................................................................................................... minősítéssel
bizonyítványt kapott.
5. Megjegyzés:
Kelt: .............................................., .................... év .................................. hó ............. nap
P. H.
.................................................
vizsgabiztos
Szám:
(Magyarország címere többszínnyomással)
Családi és utónév:
Születési hely, idő:
Anyja születési családi és utóneve:
.............................................. (vizsgaszervező neve) .........................................., mint vizsgaszervező előtt a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény alapján megfelelt minősítéssel
KÖZIGAZGATÁSI ALAPVIZSGÁT
tett.
Kelt: ................................................, ............... év ...................................... hó ............. nap
...........................................................
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem képviselőjének
fokozott biztonságú elektronikus aláírása
1. A vizsgáztató bizottság munkáját az elnök vezeti, aki gondoskodik a vizsga jogszerűségéről és zavartalanságáról.
2. A vizsgáztató bizottság mellett vizsgabiztos működik, aki a vizsgáról jegyzőkönyvet készít, s egyben elvégzi a vizsgával járó egyéb adminisztrációs feladatokat.
3. A szóbeli vizsgán a vizsgázó részére a felkészüléshez legalább 20 percet biztosítani kell.
4. * A vizsgázónak a szóbeli vizsgán két tételt kell húznia. Egy tételt az általános ügyiratkezelési ismeretek témakörből kell húznia, amely tétel két kérdést tartalmaz. A titkos ügykezelés és titokvédelem témakörből egy tételt kell húznia. Felkészültségéről írásban is számot kell adnia.
5. * A bizonyítvány minősítése:
kiválóan megfelelt, ha az átlag: 5,00
jól megfelelt, ha az átlag: 4,50–4,00
közepesen megfelelt, ha az átlag: 3,50–3,00
megfelelt, ha az átlag: 2,50–2,00
6. * A vizsgabizonyítványok kiállításáról az NKE gondoskodik.
7. * Az ügykezelői alapvizsga vizsgajegyzőkönyve és az egyes közszolgálati tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően kiállított vizsganyilvántartó könyv nem selejtezhető. Megőrzésükről a vizsgaszervező gondoskodik.
8. Az ügykezelői alapvizsga díjából a vizsgáztató bizottság elnökét és tagjait, valamint a vizsgabiztost tiszteletdíj illeti meg. A vizsga díjából a vizsgáztató bizottság elnökét 4%, tagjait 2,5–2,5%, a vizsgabiztost 1,5% illeti meg, amely magában foglalja a munkáltató által fizetendő járulékokat is.
9. * A jegyzőkönyv, a bizonyítvány mintáját a függelékek tartalmazzák.
10. * A vizsgaszervező az NKE által rendelkezésére bocsátott írásbeli feladatokat – zárt borítékban – a vizsgaelnök rendelkezésére bocsátja a hozzájuk tartozó helyes megoldással együtt.
1. A vizsgázó családi és utóneve:
születési családi és utóneve:
anyja születési családi és utóneve:
szül. helye, időpontja:
munkáltatójának neve, címe:
2. A vizsga (javítóvizsga, ismétlővizsga) időpontja: ....... év .................... hó ........ nap
3. A gyakorlati (írásbeli) vizsgarész minősítése:
A szóbeli vizsgarész minősítése:
4. Az ügykezelői alapvizsga átlageredménye:
5. A vizsgázó ................................................................ szám alatt
..................................................................................... minősítéssel
bizonyítványt kapott.
6. Megjegyzés:
Kelt: ...................., ............ év ................. hó ....... nap
P. H.
| ................................................................. vizsgáztató bizottság tagja | ................................................................. vizsgáztató bizottság tagja | |
| ............................................................... vizsgáztató bizottság elnöke | ||
Szám:
(Magyarország címere többszínnyomással)
Családi és utónév:
Születési hely, idő:
Anyja születési család és utóneve:
.................................... (vizsgaszervező neve) ......................................, mint vizsgaszervező előtt a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény alapján ............................... minősítéssel
ÜGYKEZELŐI ALAPVIZSGÁT
tett.
Kelt: ................................................, ............... év ...................................... hó ............. nap
...........................................................
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem képviselőjének
fokozott biztonságú elektronikus aláírása
