A Kormány az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 64/B. § (1)–(3) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A települési önkormányzat által készített helyi esélyegyenlőségi program helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll.
(2) A helyzetelemzésben meg kell határozni a településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők teljes lakossághoz viszonyított képzettségi, lakhatási, foglalkoztatási, egészségi, szociális és területi mutatóit, az adott település esélyegyenlőtlenségi problémáit.
(3) * A települési önkormányzat a helyzetelemzés elkészítése során felhasználja a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok, a település, a többcélú kistérségi társulás, a vármegye, illetve szükség szerint a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésére álló nyilvántartások hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra vonatkozó aktuális anonimizált adatait.
(4) Az intézkedési tervben meg kell határozni, hogy a helyzetelemzésben feltárt esélyegyenlőségi problémák felszámolása érdekében milyen beavatkozásokra, intézkedésekre van szükség.
2. § (1) * A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésében résztvevők képzését végző szerv a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (a továbbiakban: TEF).
(2) * A TEF a települési önkormányzatok helyi esélyegyenlőségi programjainak elkészítését segítő esélyegyenlőségi mentori hálózatot működtet.
(3) * A települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programjának elkészítéséhez ingyenesen igénybe veheti a TEF által működtetett esélyegyenlőségi mentori hálózat szakértőjének segítségét. A mentorok a TEF alkalmazásában állnak, a települési önkormányzatok a mentorok közreműködésére vonatkozó igényüket a TEF felé írásban jelentik be.
3. § * A települési önkormányzat a helyben szokásos módon közzéteszi az általa elfogadott helyi esélyegyenlőségi programot, valamint soron kívül megküldi a TEF számára, mely azt honlapján közzéteszi.
4. § (1) A helyi esélyegyenlőségi programban a mélyszegénységben élők, romák esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni
a) a foglalkoztatási, egészségi és szociális helyzet tekintetében
aa) a saját fenntartású intézményekben való foglalkoztatottság növelésére;
ab) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezőinek javítására, valamint a diszkrimináció csökkentésére;
ac) az egészség előfeltételeinek biztosítása mellett a prevenciós és a szűrőprogramokon történő részvételi arány növelésére, a kiszűrtek egyéni esetkezelésére, az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javítására, valamint a gyermekek és családjuk egészségtelen táplálkozásának vagy alultápláltságának csökkentésére;
ad) a pénzbeli és természetbeni ellátásokra, valamint a munkanélküliséghez kapcsolódó támogatásokra;
ae) az eladósodottság mértékére;
af) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások kiterjedtségére, elérhetőségére; hozzáférhetőségére és kihasználtságára;
ag) a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférésre;
ah) a helyi lakossági önszerveződésekre;
b) a lakhatási szegregáció tekintetében
ba) a területi szegregáció mértékére;
bb) a megfelelő minőségű közszolgáltatásokhoz és a közösségi közlekedéshez való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására;
bc) a lakosság integrációját támogató közösségfejlesztő programokra;
bd) a tervezett beavatkozások és a településfejlesztési dokumentumok összhangjára.
(2) A gyermekek esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni
a) a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítására, különösen a gyermekjóléti és a védőnői ellátás, valamint az egészségfejlesztési, a szabadidős, szünidős programok tekintetében;
b) a színvonalas gyermekétkeztetés biztosítására;
c) * a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek köznevelési esélyegyenlősége tekintetében
ca) az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció mértékére;
cb) az intézmények között az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérésekre;
cc) a tanulók iskolai eredményességében mutatkozó eltérésekre;
cd) a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodai ellátására;
d) a szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek a fentiek tekintetében kiemelt figyelmet élveznek.
(3) A nők esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni
a) a társadalmi problémák nemek szerint eltérő értelmezésére és szükségleteik nemek szerinti eltérésére;
b) a nők gazdasági függésére, kiszolgáltatottságára;
c) a nőket érő erőszakra;
d) arra, hogy a reprodukciós jogok sérülésének elkerülése érdekében van-e megfelelő tájékoztatás és hatékony segítségnyújtás a településen a családtervezés, anya- és gyermekgondozás területén;
e) a nők közéletben, gazdasági életben való aránytalan részvételére;
f) a nők munkaerő-piaci és családi feladatai összeegyeztethetőségének elősegítésére.
(4) Az idősek esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni
a) az egészségügyi és szociális ellátások elérhetőségére;
b) a közszolgáltatásokhoz, a közösségi közlekedéshez és az információhoz való egyenlő esélyű hozzáférés;
c) közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés
biztosítására.
(5) A fogyatékkal élők esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni
a) a közszférában és a versenypiacon a fogyatékkal élők teljes lakossághoz viszonyított arányuknak megfelelő mértékű foglalkoztatására;
b) az egészségügyi ellátások elérhetőségére;
c) az egészségügyi ellátórendszer és rehabilitációs intézmények közti információáramlásra és együttműködésre;
d) a szociális szolgáltatások szerepére a fogyatékkal élők rehabilitációjában;
e) * a köznevelési intézmények és a szakképző intézmények elérhetőségére, hozzáférhetőségére;
f) az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében
fa) az önkormányzati közszolgáltatásokat nyújtó épületek akadálymentesítésére;
fb) az önkormányzati közszolgáltatások információs és kommunikációs akadálymentesítésére;
fc) az építésügyi hatóságok felkészültségére az akadálymentesítés építészeti szempontjainak vizsgálatában;
fd) a helyi tömegközlekedés akadálymentesítésére.
5. § (1) A helyi esélyegyenlőségi program részét képező intézkedési tervben meghatározott intézkedések célja különösen:
a) a lakhatási szegregáció és oktatási kirekesztődés felszámolása, integrált vagy a környezeti normáknak megfelelő minőségű lakókörnyezet kialakítása;
b) a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok képzettségi és foglalkoztatottsági szintjének növelése;
c) az oktatásban, képzésben megjelenő sztereotipikus pályaorientáció megváltoztatása;
d) a közszolgáltatásokhoz, egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése;
e) az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése a települési önkormányzat döntéshozatalában, az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében;
f) a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítése a döntéshozatalban és a közügyek irányításában, ezek tervezésében, megvalósításában és értékelésében;
g) a hátrányos helyzetű csoportok tájékozottságának és tudatosságának növelése az őket megillető jogok és lehetőségek tekintetében.
(2) * Az intézkedési tervben
a) a helyzetelemzés következtetései alapján feltárt problémákhoz kapcsolódóan kell meghatározni a helyi esélyegyenlőségi program céljait, valamint az azok elérését szolgáló intézkedéseket;
b) esélyegyenlőségi területenként kell bemutatni az intézkedéseket, azok elvárt eredményeit, fenntarthatóságát és a végrehajtáshoz szükséges erőforrásokat, valamint a végrehajtás ütemezését és felelősét;
c) rendelkezni kell az egyes intézkedések végrehajtásának feltételeiről, ütemezéséről a szükséges uniós források és hazai költségvetési források megjelölésével.
6. § (1) A települési önkormányzat vizsgálja felül a helyi esélyegyenlőségi programot.
(2) A felülvizsgálatnak ki kell terjednie
a) arra, hogy a helyzetelemzés továbbra is helytálló-e,
b) a lejárt határidejű intézkedések teljesülésére és eredményeinek felmérésére,
c) * a módszertani útmutatónak való megfelelőségre.
(3) Ha a felülvizsgálat alapján szükséges, a települési önkormányzat
a) módosítja a helyi esélyegyenlőségi programot, vagy
b) új helyi esélyegyenlőségi programot fogad el.
(4) * A felülvizsgálatot a TEF által működtetett esélyegyenlőségi mentori hálózat munkatársai segítik.
7. § (1) Esélyegyenlőségi mentor tevékenységet az folytathat, aki
a) rendelkezik felsőfokú végzettséggel,
b) legalább kétéves, az esélyegyenlőség területén szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik,
c) * részt vett a TEF által szervezett esélyegyenlőségi mentor képzésén, és az ott elsajátított ismeretekről a TEF által kiállított tanúsítvánnyal igazoltan sikeres vizsgát tett.
(2) Szakmai gyakorlatnak kell tekinteni, ha az esélyegyenlőségi mentor munkáltatója vagy megbízója igazolja, hogy az esélyegyenlőségi mentor a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők esélyegyenlőségét elősegítő szakmai tevékenységet végzett.
(3) * A TEF esélyegyenlőségi mentor képzésére jelentkező a képzésben való szándéka iránti kérelmet az (1) bekezdése a) és b) pontjában megjelölt feltételeknek való megfelelést bizonyító iratokkal együtt írásban benyújtja a TEF részére.
8. § (1) * A települési önkormányzat közigazgatási szervének köztisztviselőjét vagy költségvetési szervének közalkalmazottját jelölheti ki a TEF mentorhálózata által szervezett, a helyi esélyegyenlőségi programok megírására felkészítő képzésen való részvételre. A képzést esélyegyenlőségi mentorok tartják.
(2) * A TEF által tartott képzésben résztvevő (1) bekezdés szerinti köztisztviselő vagy közalkalmazott a képzésen elsajátított ismeretekről a képzés elvégzését követő egy hónapon belül vizsgát tesz. A vizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó legalább 75%-os vizsgaeredményt ér el. A képzés sikeres elvégzéséről a vizsgázóknak a TEF tanúsítványt állít ki.
(3) * A helyi esélyegyenlőségi programok kétévente esedékes felülvizsgálatába és az új helyi esélyegyenlőségi program elkészítésébe, valamint a helyi esélyegyenlőségi programok részét képző intézkedési terv végrehajtásának nyomon követésébe a települési önkormányzat bevonhatja az (1) bekezdés szerinti köztisztviselőt vagy közalkalmazottat, aki rendelkezik a TEF helyi esélyegyenlőségi programok írására felkészítő képzésének elvégzését tanúsító bizonyítvánnyal.
9. § (1) Ez a rendelet 2012. március 1-jén lép hatályba.
(2) *
