A Kormány a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 91. § (1) bekezdés e) pontjában, a 19. § tekintetében a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. § (1) bekezdés a) és g) pontjában, és a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 30. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében, valamint az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. bekerülési költség: a következő kiadásoknak ténylegesen megfizetett, telekárat nem tartalmazó, lakásra jutó hányada:
a) a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,
b) a lakások rendeltetésszerű használhatóságát biztosító
ba) helyiségeinek,
bb) tároló helyiségek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tároló, a lomkamra,
bc) melléképítmények, ideértve a hulladéktartály-tároló, a közműpótló építmények és berendezések, a közmű-becsatlakozás építményei,
bd) egyéb építmények, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítés, az építésügyi hatóság által előírt kerítés, az épület megközelítését szolgáló tereplépcső, lejtő és járda, valamint támfal és szivárgó övárok, valamint
be) a gépkocsitároló helyiség
építési költségei,
c) a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,
d) a lebonyolítási költségek, ideértve a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés és a műszaki ellenőrzés költségeit,
e) a jogszabály alapján fizetendő útépítési- és közművesítési hozzájárulás,
f) távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,
g) a lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,
h) az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei,
i) az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek;
2–3. *
4. * gyermek:
a) a magzat vagy az ikermagzat a terhesség betöltött 24. hetét követően, valamint
b) aki az igénylő eltartottja és
ba) a 20. életévét még nem töltötte be,
bb) a 20. életévét már betöltötte, de felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be, vagy
bc) a 20. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg;
5. * használt lakás: a használatbavételi engedéllyel rendelkező, ténylegesen használatba vett, újnak nem minősülő lakás;
6. *
7. * hitelintézet: magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező hitelintézet, valamint a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően, vagy jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően;
8–9. *
10. * komfortos lakás: az a lakás, amely legalább
a) egy 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával,
b) * a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti teljes vagy részleges közművesítettséggel,
c) közüzemi vagy közcélú szolgáltatással igénybe vehető ivóvízellátással,
d) melegvíz-ellátással, és
e) egyedi fűtési móddal
rendelkezik;
11. * korszerűsítés: a lakás használatának javítása céljából
a) víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, vagy belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs,
b) központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
c) az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vagy vízszigetelési munkálatokat,
d) a külső nyílászárók energiatakarékos nyílászárókra való cseréje,
e) a tető cseréje, felújítása, szigetelése,
valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20 százalékáig;
12. *
13. megváltozott munkaképességű személy: az a személy,
a) aki munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette,
b) aki legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy
c) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50 százalékos mértéket;
14. * támogatott személy: aki
a) az e rendelet szerinti személyi és egyéb feltételeknek megfelel, és ezek alapján a hitelintézettel az otthonteremtési kamattámogatás nyújtására szerződést köt és
b) a támogatást igénylő házastársa vagy bejegyzett élettársa, kivéve ha a kérelem benyújtását megelőzően kötött vagyonjogi szerződés alapján a kamattámogatás igénybevételével érintett lakás a felek egyikének különvagyonába tartozik, és ezt a hitelintézet részére a vagyonjogi szerződés bemutatásával igazolják;
15. új lakás: a meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása kivételével
a) az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, vagy emeletráépítéssel, vagy tetőtér-beépítéssel megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, ha az említett építési tevékenységek végzése az építésügyi hatóság engedélyéhez kötött,
b) az a lakás, amelyet jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó természetes személy részére való értékesítés céljára épít, vagy építtet, és
ba) amelyet első ízben természetes személy részére értékesítenek, vagy
bb) amelyet másodízben értékesítenek természetes személy részére, feltéve, hogy a második eladó hitelintézet vagy ingatlan-forgalmazással üzletszerűen foglalkozó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, egyéni vállalkozó;
16. ügyleti kamat: a kamattámogatott kölcsön szerződésszerű törlesztése során a hitelező által érvényesített, a kölcsönösszeg éves százalékos mértékében meghatározott ellenszolgáltatás;
17. * bővítés: – a meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása kivételével – a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) fogalom-meghatározásának keretein belül – ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítést is – a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység;
18. * hasznos alapterület: a Méptv. fogalom-meghatározásának keretein belül a következő helyiségek alapterületének összege, amelyek a lakáson mint önálló rendeltetési egységen belül tálalhatók: *
a) előszoba, közlekedő,
b) nappali,
c) hálószoba,
d) étkező,
e) konyha, étkezőkonyha,
f) fürdőszoba,
g) WC,
h) kamra, tároló,
i) gardrób,
j) mosókonyha,
k) kazánhelyiség és
l) egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget;
19. * hitelígérvény: a kölcsönszerződés előre meghatározott jövőbeni időpontban vagy feltételek bekövetkezésekor történő megkötésére vonatkozó kötelezettségvállalás;
20. * nem támogatott személy hiteladós: az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönszerződés olyan adóstársa, aki a támogatott személyek legalább egyikének a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója és a 2. § (3) bekezdése szerinti feltételeket teljesíti;
21. * igénylő: olyan támogatott személy, aki otthonteremtési kamattámogatás igénybevétele iránt kérelmet nyújtott be a hitelintézethez, azonban az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönszerződésének megkötésére még nem került sor;
22. * lakás: a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy – új lakás építése esetén − ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel;
23. * kormányhivatal: a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró, a támogatott lakás fekvése szerint illetékes vármegyei kormányhivatal, Pest vármegye és a főváros területén fekvő támogatott lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatala;
24. * összkomfortos lakás: az a lakás, amely legalább
a) egy 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával,
b) * a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti teljes közművesítettséggel,
c) közüzemi vagy közcélú szolgáltatással igénybe vehető ivóvízellátással,
d) melegvíz-ellátással, és
e) központi fűtési móddal
rendelkezik;
25. * építési engedély: a végleges építési engedély vagy a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet] 1. § (2) bekezdése szerinti visszaigazolás vagy a 2024. szeptember 30-át követően új lakóépületre tett egyszerű bejelentés tudomásulvételéről az építésügyi hatóság által kiállított dokumentum;
26. * használatbavételi engedély: a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételéről az építésügyi hatóság által kiállított dokumentum vagy a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány.
(2) * Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakat a Ptk.-ban, a Méptv.-ben, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben és a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint kell értelmezni.
2. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételekkel a központi költségvetésből otthonteremtési kamattámogatást igényelhet:
a) a magyar állampolgár és az a személy, akit a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján a magyar állampolgár jogai illetnek meg,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
c) * a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben foglaltak szerint huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik,
d) * a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el, vagy
e) menekült vagy oltalmazott, ha a menedékjogról szóló törvényben foglaltak szerint menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkezik.
(2) Az otthonteremtési kamattámogatás a támogatott személy által egy alkalommal vehető igénybe.
(3) * Nem támogatott személy hiteladós az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönben adóstársként abban az esetben szerepelhet, ha teljes bizonyító erejű magánokiratban
a) nyilatkozik arról, hogy otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönt e rendelet hatálybalépése óta nem vett igénybe és
b) vállalja, hogy
ba) otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönt a későbbiekben nem vesz igénybe,
bb) nem támogatott személy hiteladósként további otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönszerződésben nem szerepel és
bc) az otthonteremtési kamattámogatásos kölcsönnel érintett lakásban lakóhelyet nem létesít,
c) * hozzájárul ahhoz, hogy természetes személyazonosító adatait, az állampolgárságára vagy hontalanságára vonatkozó adatot, lakcímét és postacímét, személyazonosító igazolványának vagy úti okmányának számát, adóazonosító jelét, valamint a kamattámogatásra vonatkozó információkat a kamattámogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelintézet átadja a kormányhivatal és a Magyar Államkincstár központja (a továbbiakban: Kincstár) részére.
3. § (1) Otthonteremtési kamattámogatás vehető igénybe Magyarország területén lévő
a) új lakás építéséhez, vásárlásához,
b) * használt lakásvásárlásához, korszerűsítéséhez, valamint legalább komfortos, használt lakás bővítéséhez,
c)–e) *
f) * a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító (a továbbiakban: 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító) vagyonkezelésébe tartozó lakóingatlan visszavásárlásához
felvett hitelintézeti kölcsön (a továbbiakban: kölcsön) kamatainak megfizetéséhez. *
(2) * Az otthonteremtési kamattámogatás iránti kérelem írásban nyújtható be a hitelintézethez.
(3) A kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam a kölcsön futamidejének első öt évében nyújt otthonteremtési kamattámogatást. *
(4) * Az otthonteremtési kamattámogatásra megszerzett jogosultság a kamattámogatás időtartama alatt változatlan feltételekkel fennmarad, függetlenül attól, hogy a kölcsön fedezetét képező lakás helyett fedezetül másik lakás kerül bevonásra.
(5) Az otthonteremtési kamattámogatás kizárólag forint alapú kölcsönhöz vehető igénybe, a kamat, a költség, valamint a tőke törlesztése is csak forintban történhet.
(6) Otthonteremtési kamattámogatás nem nyújtható
a) a lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerint megkötött lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított lakáskölcsönre és áthidaló kölcsönre,
b) * a meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére szolgáló kölcsönhöz és
c) lejárt tőketartozás esetén.
(7) Lejárt tőketartozásnak a kölcsönszerződés felmondása miatt esedékessé vált tőketartozás, valamint a fel nem mondott kölcsönszerződésből eredő lejárt tőketartozás minősül, amelynek törlesztési késedelme a 30 napot meghaladja.
(8) Amennyiben az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsön hitelcél felhasználása érdekében történő folyósítása a (2) bekezdés szerinti határidőket követő hat hónapon belül, a támogatott személynek felróható okból nem kezdődik meg, úgy a támogatott személy az otthonteremtési kamattámogatásra való jogosultságát elveszti.
(9) * Az otthonteremtési kamattámogatás olyan hitelintézet által folyósított kölcsönhöz nyújtható, amely teljesíti az e rendeletben foglalt kötelezettségeit.
(10) * Az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételével érintett kölcsönszerződés megkötésének feltétele, hogy – új lakás építése, bővítés vagy korszerűsítés esetén − az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a hitelintézet elfogadja.
4. § (1) * Az otthonteremtési kamattámogatás igénylésének feltétele, hogy
a) * az otthonteremtési kamattámogatással
aa) épített vagy vásárolt lakásban a támogatott személy – több támogatott személy esetén együttesen – legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezzen, melyet a hitelcél megvalósulását követően igazol, vagy
ab) korszerűsíteni vagy bővíteni kívánt lakásban a kérelem benyújtásának időpontjában a támogatott személy – több támogatott személy esetén együttesen – legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezzen,
b) * a támogatott személy az otthonteremtési kamattámogatás nyújtásáról szóló szerződésbe foglaltan kötelezettséget vállal
ba) * – a 3. § (1) bekezdés f) pontja és az 5. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kamattámogatás kivételével – arra vonatkozóan, hogy a kölcsön folyósítását, illetve az utolsó részfolyósítást követő egy éven belül legalább a 3. § (3) bekezdése szerinti időszak lejártáig a lakásban lakóhelyet létesít,
bb) a 3. § (1) bekezdés f) pontja és az 5. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kamattámogatás esetén arra vonatkozóan, hogy az otthonteremtési kamattámogatással érintett lakás, lakóingatlan vagy lakóépület legalább a 3. § (3) bekezdés szerinti időszak lejártáig terjedően lakóhelyéül szolgál,
bc) * – a 3. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kamattámogatás kivételével – arra vonatkozóan, hogy a 3. § (3) bekezdés szerinti időszak lejártáig terjedően a kamattámogatással érintett lakást haszonélvezet vagy használati jog nem terheli,
c) * az eladó és a vevő nem lehetnek egymásnak a Ptk. szerinti hozzátartozói,
d) * az igénylő írásban hozzájárul ahhoz, hogy természetes személyazonosító adatait, az állampolgárságára vagy hontalanságára vonatkozó adatot, lakcímét és postacímét, személyazonosító igazolványának vagy úti okmányának számát, saját és gyermeke adóazonosító jelét, valamint a kamattámogatásra vonatkozó információkat a kamattámogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelintézet átadja a kormányhivatal, az 5. § (1) bekezdés a)–b) és d) pontja szerinti kamattámogatás esetén a kormányhivatal és a Kincstár és az állami adóhatóság részére, és
e) *
f) * az igénylő – a 3. § (1) bekezdés f) pontja szerinti otthonteremtési kamattámogatás kivételével – a kamattámogatás iránti kérelem benyújtásának
fa) időpontjától számított 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy saját maga – házastársak vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – legalább 180 napja folyamatosan az egészségbiztosítás nyilvántartásában a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-a szerinti biztosítottként szerepel, azzal, hogy a 180 napos jogosultsági időszak számítása során a különböző, egymást követő jogosultsági időszakokat össze kell számítani, és a jogosultsági időszakot folyamatosnak kell tekinteni, ha abban egybefüggően legfeljebb 30 nap megszakítás van, melynek időtartama a teljesítendő jogosultsági időszakba nem számít bele; és
fb) időpontjában szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nincs nyilvántartott köztartozása;
g) * az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy
ga) − lakás vásárlása esetén − a telekárat is tartalmazó vételár,
gb) − lakáscsere esetén – a vételár-különbözet
legfeljebb 10%-át készpénzben, a fennmaradó fizetési kötelezettséget az eladó által megjelölt − a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott − fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett, kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára teljesíti,
h) * – ha az eladó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó – az igénylő nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló magánszemély,
i) * – az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kamattámogatás esetén – az igénylő teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a lakásra vonatkozó használatbavételi engedélyt az utolsó kölcsönrész folyósításáig, de legkésőbb a 3. § (3) bekezdése szerinti időszak végéig bemutatja a hitelintézet részére,
j) * az 5. § (1) bekezdés a) pontja esetén az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően a hitelintézet részére bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő az adásvételi szerződésben szereplő vételárat tartalmazó, saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak megfelelő számlákat (a továbbiakban: számla), és
k) * az 5. § (1) bekezdés b) és d) pontja esetén az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a hitelintézet részére a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő
ka) a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő teljes költség legalább 70%-áról, illetve, ha az igénybe vett kamattámogatott kölcsön összege ennél magasabb, úgy ennek összegét kitevő, saját nevére, vagy
kb) * épülő, de használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező lakás tulajdonjogának megszerzése esetén a vételár 70%-a erejéig az előző építtető nevére vagy − amennyiben az előző építtető gazdálkodó szervezet − a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról
kiállított számlákat.
(1a) * A támogatott személy az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglaltakat köteles a hitelintézet részére a tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követő legfeljebb 30 napon belül bejelenteni. Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat – az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja esetében a hitelcél megvalósulásának támogatott személy által történő bejelentését követő 45 napon belül – a hitelintézet a számítógépes ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz közvetlen hozzáférést biztosító TAKARNET rendszerből elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdoni lap másolat lekérdezésével ellenőrzi. *
(1b) * Az (1a) bekezdés szerinti adatszolgáltatásért járó igazgatási szolgáltatási díjat az igénylő vagy támogatott személy köteles a hitelintézet részére megfizetni.
(1c) * Ha a közös tulajdon megszüntetésével – ide nem értve a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt a házastársak vagy élettársak között fennálló közös tulajdon megszüntetését – a támogatott személy tulajdonos megszerzi a lakás kizárólagos tulajdonjogát, az (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételt nem kell alkalmazni. A megvásárolt tulajdoni hányad adásvételi szerződésben foglalt vételára alapján számított teljes lakásérték nem haladhatja meg a 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti értékhatárt.
(1d) * Amennyiben az igénylő a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján saját jogú öregségi vagy özvegyi nyugdíjra jogosult, a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti korszerűsítés esetén a 4. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontja szerinti feltétel nem alkalmazandó.
(1e) * Az (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában foglaltakat nem kell figyelembe venni, ha az igénylő a fővárosi és vármegyei kormányhivatal ápolási díjat megállapító végleges határozata alapján ápolási díjban részesül.
(1f) * Az (1) bekezdés f) pont fa) alpontja alkalmazásában biztosítottnak minősül az igénylő, ha az otthonteremtési kamattámogatás iránti kérelem
a) * benyújtásának időpontjában a Tbj. 6. §-a szerinti biztosított és
b) benyújtásának időpontját közvetlenül megelőzően összesen 180 napig
ba) * a Tbj. 6. §-a alapján biztosított, illetve
bb) kereső tevékenysége alapján valamely más állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolás hiteles magyar nyelvű fordításával igazolja.
(1g) * A lakóhely bejelentésének (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti megtörténtét a Kincstár ellenőrzi. Ha az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott kötelezettség nem teljesül, a Kincstár tájékoztatja erről a kormányhivatalt.
(2) * A kamattámogatott kölcsönök igénybevételének jogszerűségét – a (7)–(10) bekezdés szerinti számla valódiságára és a számlában szereplő gazdasági esemény megtörténtére irányuló ellenőrzés kivételével – a kormányhivatal ellenőrzi.
(2a) * Az 5. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja esetén az építési engedély kiadását legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számla fogadható el.
(3) *
(4) * Az 5. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja esetén az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételéhez a költségek igazolásaként bemutatott számlát a hitelintézet akkor fogadhatja el, ha a kibocsátó a számla hitelintézetnél történő benyújtásának időpontjában az állami adóhatóság honlapján közzétett működő adóalany nyilvántartásban szerepel.
(5) * Amennyiben a számla kibocsátója a (4) bekezdés szerinti időpontban az állami adóhatóság honlapján közzétett működő adóalany nyilvántartásban nem szerepel, úgy a számla akkor fogadható el, ha a támogatott személy a számlákhoz csatolja az állami adóhatóság igazolását, mely szerint a számlakibocsátó a számla kibocsátásának időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepelt.
(6) * A hitelintézet az eredeti számlákat – letörölhetetlen jelzéssel ellátva – a támogatott személynek visszaadja, másolatban 5 évig, de legalább az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsön megszűnéséig irattárában megőrzi.
(6a) * Letörölhetetlen jelzéssel a számlára feljegyzésre kerül, hogy azt mely ingatlan vonatkozásában, mikor és mely 3. § (1) bekezdése szerinti otthonteremtési kamattámogatás igénybevétele céljából mutatták be a hitelintézetnél.
(7) * Ha a hitelintézet azt észleli, hogy a számla valódisága vagy a számlában szereplő gazdasági esemény megtörténte kétséges, a tények feltárása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot.
(8) * A támogatott személy köteles a költségek igazolásaként bemutatott számlákat az adásvételi szerződés megkötése, a használatbavételi engedély kiadása vagy korszerűsítés, bővítés esetén a munkák elkészülte támogatott személy által történő bejelentése évének utolsó napjától számított öt évig megőrizni.
(9) * Az állami adóhatóság a számlák valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben az otthonteremtési kamattámogatások igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen – a lakásban is – ellenőrzi, és annak eredményéről a hitelintézetet tájékoztatja, vagy, ha olyan jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos eljárás a kormányhivatal hatáskörébe tartozik, a kormányhivatalt hivatalból értesíti.
(10) * Ha az állami adóhatóság vizsgálata során azt állapítja meg, hogy az otthonteremtési kamattámogatás igénybevétele jogosulatlan, vagy a támogatott személy nem a tőle elvárható gondossággal járt el, és ezáltal érdekkörében felmerült ok miatt az igénybevétel szabálytalan, akkor a támogatott személy lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóság – jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás címén – előírja az igénybe vett otthonteremtési kamattámogatás az igénybevétel napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelt összegének visszatérítését.
5. § (1) * Otthonteremtési kamattámogatás igényelhető
a) új lakás vásárlására,
b) * a 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedéllyel rendelkező új, összkomfortos lakás építésére, feltéve, hogy a lakásra a kamattámogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjáig használatbavételi engedélyt nem adtak ki,
c) e rendelet hatálybalépését követően megkötött adásvételi szerződés alapján legalább komfortos, használt lakás vásárlására, vagy
d) a kérelem benyújtásának időpontjában meg nem kezdett
da) korszerűsítési munkálatok esetén meglévő használt lakás korszerűsítésére,
db) bővítési munkálatok esetén meglévő használt lakás bővítésére
feltéve, hogy a támogatott személy az a) pont esetén a vételár megfizetését, a b) és d) pont esetén a hitelintézet által elfogadott bekerülési költség legalább 70 százalékát a 4. § (1) bekezdés j) és k) pontja szerint, számlával igazolja.
(2) * Amennyiben az új lakás építése vagy a bővítés során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig az (1) bekezdés szerinti számla benyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg az (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti számla benyújtási kötelezettség 20 százalékát.
(3) * Hatósági árverésen vásárolt használatbavételi engedéllyel rendelkező, vagy nem rendelkező lakás esetén az (1) bekezdés szerinti számla benyújtási kötelezettség az árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral csökkenthető.
(4) * Amennyiben a támogatott személy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú jogállású szervezet vagy települési önkormányzat által kiírt nyilvános pályázat útján az építkezéshez szükséges természetbeni juttatásban részesül, a természetbeni juttatás támogatást nyújtó által igazolt értékéig az (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető.
(5)–(9) *
6. § (1) Az otthonteremtési kamattámogatással érintett
a) * új lakás általános forgalmi adó és telekár nélkül meghatározott vételára, új lakás építése esetén annak hitelintézet által elfogadott, általános forgalmi adó és telekár nélkül meghatározott bekerülési költsége a 30 millió forintot;
b) * használt lakás vételára a 20 millió forintot vagy
c) * korszerűsítés vagy bővítés esetén annak hitelintézet által elfogadott, általános forgalmi adó összegét tartalmazó költsége a 15 millió forintot
nem haladhatja meg.
(2) A kölcsön otthonteremtési kamattámogatással érintett összege nem haladhatja meg
a) * új lakás építése vagy vásárlása esetén a 15 millió forintot;
b) * használt lakás vásárlása, korszerűsítése vagy bővítése esetén a 10 millió forintot.
(3) *
7–9. § *
9/A. § * (1) A 2018. évi CIII törvény szerinti Lebonyolító vagyonkezelésébe tartozó lakóingatlan vonatkozásában a visszavásárlási jog jogosultja otthonteremtési kamattámogatást igényelhet.
(2) A kölcsön otthonteremtési kamattámogatással érintett összege nem haladhatja meg a 6 millió forintot.
(3) Az otthonteremtési kamattámogatás iránti kérelem legfeljebb az (1) bekezdés szerinti visszavásárlási jog gyakorlására biztosított határidő lejártát követő 30 napon belül, írásban nyújtható be a hitelintézethez.
10. § (1) * A szerződésszerű teljesítés esetén – a 3. § (3) bekezdése szerinti időszakban – a hitelintézet kizárólag olyan ügyleti kamatot számít fel, amely legalább egyéves időszakra vonatkozóan állandó. A kölcsön törlesztése során felszámított ügyleti kamat éves mértéke – a 3. § (3) bekezdése szerinti időszakban – nem haladja meg:
a) * az egy évig állandó kamatozású kölcsön esetén az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott 12 hónapos névleges futamidejű diszkont kincstárjegyaukcióin kialakult átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga 130 százalékának 3 százalékponttal növelt mértékét,
b) * az egy évnél hosszabb időszakra állandó kamatozású kölcsön esetén az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott 5 éves névleges futamidejű államkötvény aukcióin kialakult átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga 130 százalékának 3 százalékponttal növelt mértékét,
c) * az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, az elsődleges forgalmazók árjegyzési kötelezettsége alapján kereskedési naponként számított és közzétett referenciahozamoknak a közzétételt megelőző három naptári hónapra vonatkozó számtani átlaga 130 százalékának 3 százalékponttal növelt mértékét, amennyiben az érintett futamidőre az a) és b) pontban meghatározott módszer alapján átlaghozam nem számítható.
(2) * Az otthonteremtési kamattámogatás mértéke az (1) bekezdés szerint számított állampapírhozamnak, vagy referenciahozamnak
a) a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti otthonteremtési kamattámogatás esetén legfeljebb két gyermek esetén 60 százaléka, kettőnél több gyermek esetén 70 százaléka,
b) a 3. § (1) bekezdés b)–f) pontja szerinti kamattámogatás esetén 50 százaléka.
(3) * A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti otthonteremtési kamattámogatás esetén a kamattámogatás mértékének számításánál a 2. § (1) bekezdése szerinti személynek a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és a felépített vagy megvásárolt új lakásba vele együtt beköltöző vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke vehető figyelembe.
(4) *
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott kamatmértéket a kölcsön kamatainak szerződésben rögzített kamatperiódus fordulónapján kell alkalmazni.
(6) Az (1) bekezdés szerinti – a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló kormányrendeletnek megfelelően számított – állampapír átlaghozamot, valamint az (1) bekezdés c) pontja szerint számított referenciahozamot az ÁKK Zrt. az internetes honlapján minden naptári hónap harmadik munkanapjáig közzéteszi. Az e bekezdés szerinti állampapírhozamok, vagy referenciahozamok alapján megállapított, az (1) bekezdés szerinti ügyleti kamatot, valamint a (2) bekezdés szerinti otthonteremtési kamattámogatásokat a közzététel naptári hónapját követő hónaptól kell alkalmazni.
(7) A támogatott személy a támogatás időszakában az e rendeletben meghatározott mértékű otthonteremtési kamattámogatással csökkentett mértékű ügyleti kamatot fizet.
(8) Amennyiben az otthonteremtési kamattámogatás időtartama alatt valamely időszakban a törlesztés folyamán felszámított ügyleti kamat adós által fizetett része 6 százalék alá csökkenne, úgy azon időszakra a kamattámogatás olyan mértékben csökken, hogy a támogatott személy által fizetett ügyleti kamat mértéke a 6 százalékot elérje. Amennyiben az ügyleti kamat 6 százalék alá csökken, úgy az adós a teljes ügyleti kamatot fizeti.
(9) Az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönök kamattámogatásának havi összege legfeljebb az ügyleti vagy üzleti év kezdetekor fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított kamattámogatás 1/12-ed része. A kölcsön részfolyósítása vagy egyhavi törlesztő részletet meghaladó előtörlesztése esetén a kamattámogatás a fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított összeg havi időarányos része.
(10) Az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönök kamattámogatásának számításánál az osztószám 360 nap.
(11) * A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) hatálya alá tartozó, e rendelet szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetében az Fhtv. 17/B. § (2) bekezdése, 17/C. §-a, 17/D. §-a, valamint 20/A. §-a helyett a (12)–(16) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
(12) * A hitelintézet – a támogatás időtartama alatt – a kölcsön ügyleti kamatának egyoldalú módosítására nem jogosult. Az ügyleti kamat az (1) bekezdés szerint változik.
(13) * A hitelintézet által – az ügyleti vagy üzleti év fordulójának napján érvényes referenciahozam alapján – érvényesített ügyleti kamat módosítása nem minősül egyoldalú kamatemelésnek.
(14) * Az e rendelet szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetén az ügyleti kamat mértéke az e rendelet alapján alkalmazható mindenkori legmagasabb ügyleti kamat, csökkentve
a) az adott kölcsönszerződésre az e rendelet szerint a kölcsönszerződés megkötésekor alkalmazható legmagasabb ügyleti kamat, és az adott kölcsönszerződés megkötésekor érvényes ügyleti kamatának a különbözetével,
b) a 2015. február 1-jén már szerződött állomány tekintetében pedig az e rendelet szerint 2014. december 31-én alkalmazható legmagasabb ügyleti kamatának és az adott kölcsönszerződés 2014. december 31-én érvényes ügyleti kamatának a különbözetével.
(15) * Az ügyleti kamat mértéke az adott kölcsönszerződésre irányadó kamatperiódusok fordulónapján módosul a (12)–(14) bekezdésben foglaltak szerint. Abban az esetben, ha a kölcsönszerződésben rögzített kamat nem volt kamatperiódushoz kötve, kamatperiódusként egy havi kamatperiódust kell tekinteni.
(16) * Az e rendelet szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetén a kamattámogatási időszak lejártát követően a hitelintézet
a) az Fhtv. 17/C. §-nak megfelelően állapítja meg a hitelszerződés szerinti kamatot, és azt az Fhtv. 17/B. § (2) bekezdése és 17/D. §-a szerint változtatja, vagy
b) a kamattámogatási időszakban érvényes kamatváltoztatás vagy kamatfelár-változtatás módszertant alkalmazza tovább
ba) ugyanazzal a kamatperiódussal és kamatfelár-periódussal, vagy
bb) azzal, hogy ha a kamattámogatási időszakhoz képest eltérő kamatperiódusra vagy kamatfelár-periódusra tér át, a kamat megállapításához a kamatperiódus hosszához igazodó referenciahozamot vesz figyelembe.
11. § (1) A nem magyar állampolgár igénylő részére az otthonteremtési kamattámogatás a három hónapot meghaladó tartózkodási jogosultság fennállásának időtartama alatt nyújtható, ha Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik. A tartózkodási jogosultság fennállását évente január 31-éig kell a hitelintézet felé igazolni. Az otthonteremtési kamattámogatást igénybe vevő nem magyar állampolgár tartózkodási jogosultságában bekövetkezett változást 8 napon belül köteles a támogatást folyósító hitelintézetnek bejelenteni. *
(2) Amennyiben a nem magyar állampolgár támogatott személy tartózkodási jogosultsága megszűnik, és 30 napon belül nem kap az (1) bekezdés szerinti tartózkodásra jogosító okmányt, engedélyt vagy jogállást, a 30 napos határidő lejártát követően az újabb tartózkodásra jogosító okmány, engedély kiadásáig vagy jogállás megszerzéséig részére az otthonteremtési kamattámogatás nem nyújtható.
12. § (1) *
(2) *
(3) * Az otthonteremtési kamattámogatásra való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását *
a) lakásvásárlás esetén a lakásra, lakóingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül,
b) * lakásépítés esetén a használatbavételi engedély kiadása előtt, vagy
c) bővítés, korszerűsítés esetén a munkálatok megkezdése előtt
kell kérni a hitelintézettől. *
(4) A hitelintézet az otthonteremtési kamattámogatás igénylése iránti kérelem átvételéről igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának várható időtartamáról. Átvételnek minősül az is, ha a kérelmet a hitelintézet közvetítője vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról a közvetítő ad írásbeli tájékoztatást.
(4a) * Az otthonteremtési kamattámogatásból eredő, támogatott személyt terhelő bejelentési kötelezettség teljesítését a hitelintézet a támogatott személy részére a bejelentéssel egyidejűleg, írásban igazolja.
(5) A folyósító hitelintézet felelős az állammal szemben minden olyan kárért, amely e rendelet alapján őt terhelő kötelezettség megsértésével keletkezett. A hitelintézet felelőssége kiterjed a függő közvetítőjére is, aki az otthonteremtési kamattámogatásra való jogosultságot bírál el, valamint az otthonteremtési kamattámogatás nyújtásához kapcsolódó tevékenységet végez. Mentesül a hitelintézet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy maga vagy függő közvetítője úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(6) * Ha az igénylő e rendelet szerinti kamattámogatást kíván igénybe venni, a befogadott kérelmek tekintetében a támogatási feltételek meglétét a folyósító hitelintézet az összes feltétel vonatkozásában, teljeskörűen köteles ellenőrizni.
(7) Az otthonteremtési kamattámogatásra való jogosultságot a kérelem benyújtásakor fennálló körülmények alapján kell megállapítani.
(8) * A kamattámogatott kölcsön hitelcéljaként szolgáló lakást – amennyiben a kölcsön fedezete másik lakás, akkor a kamattámogatott kölcsön fedezeteként szolgáló lakást – a kamattámogatott kölcsön összegének erejéig, a 3. § (3) bekezdés szerinti időtartamra, az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönszerződés alapján a hitelintézet javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli.
13. § (1) * A hitelintézet az otthonteremtési kamattámogatás iránti kérelem e rendelet szerinti igénybevételi feltételek nem teljesítése miatti elutasítása esetén az igénylőt írásban részletesen tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról, a nem teljesülő, e rendelet szerinti igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy amennyiben az igénylő a kérelem elutasításával nem ért egyet, az otthonteremtési kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a kormányhivataltól.
(2) * Ha az igénylést a hitelintézet elutasítja, az igénylő az otthonteremtési kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránt kérelmet nyújthat be a kormányhivatalhoz az írásbeli elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül. *
(2a) * Az igénylő támogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelme esetén igazolja a hitelintézet támogatási igény elutasításával kapcsolatos döntését.
(2b) * A támogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti hatósági eljárás megindításának feltétele, hogy a hitelintézet az igénylést teljeskörűen, a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges valamennyi feltételt megvizsgálva, elbírálja.
(3) * A kormányhivatalhoz benyújtott kérelem alapján – a kormányhivatal megkeresésére – a hitelintézet 8 napon belül csatolni köteles a kérelem elutasítását megalapozó iratok másolatát.
(4) * Amennyiben a végleges határozat megállapítja, hogy az igénylő a kérelem hitelintézethez történő benyújtásakor az e rendelet szerinti igénybevételi feltételeknek megfelelt, akkor a hitelintézet e feltételek fennállásának hiányára hivatkozással a kölcsönszerződés igénylővel történő megkötését és a kölcsön folyósítását nem tagadhatja meg. A végleges határozat a hitelintézet hitelezési tevékenységét nem korlátozhatja. Az igénylő a hitelintézet bírálati eljárásában felmerülő mulasztásait közigazgatási hatósági eljárás során nem pótolhatja.
(5) * A kormányhivatal a támogatott személynél az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételének jogszerűségét – a 4. § (7)–(10) bekezdése szerinti számla valódiságára és a számlában szereplő gazdasági esemény megtörténtére irányuló ellenőrzés kivételével – hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja.
(6) * Ha a kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a támogatott személy jogosulatlanul vette igénybe az otthonteremtési kamattámogatást, akkor határozatban intézkedik a támogatás – igénybevétel napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelt összegének – visszatérítése iránt.
(7) * A közigazgatási hatósági eljárásra a kormányhivatal illetékes. A kormányhivatal a jogosulatlan igénybevétel tényéről a folyósító hitelintézetet írásban tájékoztatja.
(8) Az otthonteremtési kamattámogatás (6) bekezdés szerinti visszatérítése részletekben történő teljesítése kérelemre engedélyezhető, ha a támogatott személy igazolja, hogy a támogatás azonnali és egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos terhelést jelent.
13/A. § * (1) Az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsön esetén, ha a támogatott személyek valamelyike a kölcsönszerződés saját magára vonatkozóan történő megszüntetését kezdeményezi és a kölcsönkérelem benyújtásakor a 4. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában foglalt feltétel nem személyére vonatkozóan teljesült, a kölcsönszerződés módosítását követően a támogatott személyeket a 15/A. § d) pontja szerinti visszafizetési kötelezettség nem terheli, és a kötelemben maradó támogatott személy az otthonteremtési kamattámogatásra a kölcsönszerződés módosítását követően jogosult.
(2) Az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsön esetén, ha a támogatott személyek valamelyike a kölcsönszerződés saját magára vonatkozóan történő megszüntetését kezdeményezi és a kölcsönkérelem benyújtásakor a 4. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában foglalt feltétel személyére vonatkozóan teljesült, a támogatott személyeket a 15/A. § d) pontja szerinti visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban a kötelemben maradó támogatott személy az otthonteremtési kamattámogatásra a kölcsönszerződés módosítását követően − a (3) bekezdés szerinti kivétellel − nem jogosult.
(3) A (2) bekezdés esetén, ha a kötelemben maradó támogatott személy a 4. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában foglalt feltétel kölcsönkérelem benyújtását megelőző időszakra, személyére vonatkozóan való teljesülését a kölcsönkérelem benyújtásakor igazolta vagy a kölcsönszerződés támogatott személy adóstársára vonatkozóan való megszüntetése céljából történő módosítását megelőzően igazolja, a kamattámogatásra való jogosultság továbbra is fennmarad.
(4) Az (1)–(3) bekezdés esetén a 4. § (1) bekezdés b) pontjában vállalt kötelezettséget a kölcsönszerződés megszüntetését kezdeményező adósnak legalább a kölcsönszerződés személyére vonatkozóan való megszüntetése céljából történő módosításának időpontjáig kell teljesíteni. Amennyiben az otthonteremtési kamattámogatással érintett lakás vonatkozásában a támogatott személyek valamelyike a kölcsönszerződés módosításának időpontjáig a 4. § (1) bekezdés b) pontjában vállalt kötelezettséget nem teljesíti, a támogatott személyeket a 15/A. § d) pontja szerinti visszafizetési kötelezettség terheli és a kötelemben maradó adós az otthonteremtési kamattámogatásra nem jogosult.
14. § (1) Az otthonteremtési kamattámogatásra való jogosultság feltételeinek meglétét a következők szerint kell igazolni:
a) a személyazonosságot személyazonosító igazolvánnyal vagy érvényes úti okmánnyal,
b) a bejelentett lakóhelyet és a személyi azonosítót a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal,
c) a házasságot, a bejegyzett élettársi kapcsolatot és a gyermek születését anyakönyvi kivonattal,
d) * teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal a közös háztartásban élést, valamint élettársak esetében ennek időtartamát, elvált szülők kiskorú gyermekeinek elhelyezését vagy szülői felügyeletének rendezését és lakóhelyének kijelölését a jogerős ítélet bemutatásával,
e) a továbbtanulást az oktatási intézmény által kiállított igazolással, a megváltozott munkaképességű személlyé válást az orvos szakértői szerv igazolásával,
f) a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti regisztrációs igazolással, érvényes tartózkodási kártyával, vagy állandó tartózkodási kártyával,
g) *
h) * a huzamos tartózkodási jogosultságot bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel, ideiglenes letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel, ideiglenes tartózkodási kártyával, nemzeti tartózkodási kártyával, EU tartózkodási kártyával,
i) a menekült jogállást az azt tanúsító személyazonosító igazolvánnyal,
j) az oltalmazott jogállást az azt tanúsító személyazonosító igazolvánnyal,
k) a hontalan jogállást a hontalankénti elismerésről szóló határozattal, vagy a jogállást igazoló hatósági igazolással,
l) * az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétel teljesülését a végleges építési engedély és a végleges használatbavételi engedély bemutatásával,
m) * a 4. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában foglaltakat az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal – a biztosított kérelmére 3 munkanapon belül kiállított – igazolásával, a 4. § (1) bekezdés f) pont fb) alpontja második fordulatában foglaltakat nemleges együttes adóigazolással,
n) * a 4. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltakat az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával,
o) * a saját és gyermeke adóazonosító jelét adóigazolvánnyal,
p) * több lakásból álló, osztatlan közös tulajdon esetén, amennyiben az ingatlan-nyilvántartásból az otthonteremtési kamattámogatással érintett lakásra vonatkozóan a támogatott személy tulajdonszerzésének mértéke nem állapítható meg, közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt használati megosztási megállapodással,
q) * annak tényét, hogy a 4. § (1d) bekezdése szerinti saját jogú öregségi vagy özvegyi nyugdíjas, a nyugellátás megállapításáról szóló határozattal,
r) * az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet
ra) * a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése szerinti visszaigazolással,
rb) az építész tervező által az egyszerű bejelentés mellékleteként az elektronikus építési naplóba feltöltött, legalább a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti munkarészekből álló kivitelezési dokumentációval és
rc) az igénylőnek az egyszerű bejelentés megtörténtét követő 15 nap elteltével tett nyilatkozatával, mely szerint az építési tevékenységet megkezdheti és a hitelintézet részére benyújtott rb) alpont szerinti dokumentumok megegyeznek az elektronikus építési naplóba feltöltött dokumentumokkal,
s) * a terhesség betöltött 24. hetét a várandósság tényéről kiállított, 8 napnál nem régebbi, szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolással,
t) * a gyermek 9. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fogyatékosságát vagy többszörös és összetett betegségét a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 3. melléklete szerinti igazolással,
u) * a házasságot anyakönyvi kivonattal és a gyermek születését anyakönyvi kivonattal, lakcímet és személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvánnyal és adóigazolvánnyal, elvált szülők kiskorú gyermekeinek elhelyezését vagy szülői felügyeletének rendezését és lakóhelyének kijelölését a jogerős bírósági ítélet bemutatásával, az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyező határozatával,
v) * a gyermek halva születését a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti nyomtatvánnyal,
w) * a 2024. szeptember 30-át követően tett, új lakóépületre vonatkozó egyszerű bejelentést az építésügyi hatóság által kiállított, az egyszerű bejelentés tudomásulvételéről szóló dokumentummal és az egyszerű bejelentés mellékletét képező építészeti-műszaki dokumentációval.
(2) Házaspárok esetében, ha a házastársak egyike magyar állampolgár az (1) bekezdés f)–k) pontjában foglaltak igazolására nincs szükség.
(3) * Ha az igénylő a hitelintézetnek vagy az igazolást kibocsátónak valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot tett, és ez alapján jutott az otthonteremtési kamattámogatáshoz, akkor a folyósított összeget az igénybevétel napjától, a Ptk. szerint számított késedelmi kamataival együtt köteles a hitelintézeten keresztül visszafizetni.
15. § (1) Az otthonteremtési kamattámogatásra való jogosultság megállapítását, az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönök nyújtását, folyósítását és a törlesztés megállapítását, valamint az otthonteremtési kamattámogatásnak a központi költségvetéssel való elszámolását hitelintézet végzi.
(2)–(10) *
15/A. § * Ha az otthonteremtési kamattámogatás esetén
a) a kamattámogatás igénybevételének alapját képező építési munkák a 3. § (3) bekezdés szerinti időtartamon belül nem készülnek el,
b) az építtető támogatott személy az építési szándékától eláll,
c) * a használatbavételi engedély megszerzése előtt a szerződés teljesítése más, az építtető támogatott személynek felróható okból hiúsul meg, vagy
d) * a támogatott személy a 4. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja, b) pont bb) és bc) alpontja vagy i) pontja szerinti kötelezettségének nem tesz eleget,
az otthonteremtési kamattámogatást a hitelintézet visszavonja, és a támogatott személy a már igénybevett kamattámogatást az igénybevétel napjától esedékes, a Ptk. szerint számított kamatokkal együtt köteles a hitelintézeten keresztül visszafizetni. Amennyiben a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja erről a kormányhivatalt és megküldi az ügy iratait. *
15/B. § * Ha az igénylő a lakáscélját a saját erőn és a lakásépítési támogatásról szóló kormányrendelet szerinti lakásépítési támogatáson felül hitelintézeti kölcsön igénybevételével valósítja meg és a lakásépítési támogatást és a hitelintézeti kölcsönt két különböző hitelintézettől igényli, úgy a hitelintézet az igénylő részére – ha az igénylő jogosult a kölcsönre – hitelígérvényt ad ki. A kölcsön folyósítása a lakásépítési támogatás folyósítását megelőzően történik.
16. § * A kamattámogatást a központi költségvetés „Lakástámogatások” előirányzatából kell finanszírozni.
17. § (1) * Az e rendeletből eredő valamennyi polgári jogi jogviszonyban az államot – ha törvény másként nem rendelkezik – a Kincstár képviseli.
(2) * A kormányhivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján a hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felügyeleti eljárást folytató felügyeleti szerv a lakáscélú állami támogatásokért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter).
(2a) * A kormányhivatal e rendeletben szabályozott hatósági eljárása során az ügyfelet hiánypótlásra két alkalommal is felhívhatja.
(2b) * A kormányhivatal e rendeletben szabályozott hatósági eljárása során az ügyfél az eljárás szünetelését nem kérheti.
(2c) * A kormányhivatal e rendeletben szabályozott hatósági eljárásaiban az ügyintézési határidő 30 nap.
(3) * A kormányhivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján ellátott feladatkörei gyakorlásával összefüggésben a központi államigazgatási szervekről, valamint, a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a miniszter gyakorolja.
(4) * A szakmai irányító miniszter szakmai képzéseket, vizsgákat, valamint szakmai (koordinációs) értekezleteket szervez a kormányhivatal lakástámogatásokkal foglalkozó munkatársai részére.
17/A. § * (1) A kamattámogatásokat az állam nevében a Kincstár nyújtja.
(2) A hitelintézet a (3) bekezdés szerinti elszámolást a Kincstár honlapján található adatszolgáltatási felületen (a továbbiakban: eAdat) található útmutató szerint, a Kincstár által meghatározott formában és tartalommal, tárgyhónapra vonatkozóan, egy alkalommal készíti el, és elektronikusan hiteles formában − legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott elektronikus aláírással vagy minősített tanúsítványon alapuló elektronikus bélyegzővel − az eAdaton megküldi a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig a Kincstár részére.
(3) A hitelintézet elszámolását a Kincstár ellenőrzi. A Kincstár a havonta beküldött elszámolás ellenőrzésének eredményéről – így különösen az elszámolás tételeinek befogadásáról, illetve azzal egyidejűleg a fellelt hibákról – a hitelintézetet az eAdaton értesíti. A hibás tételek javítás utáni ismételt beküldésére a következő havi elszámolás keretében kerülhet sor.
(4) A Kincstár a hitelintézet által jogszerűen igényelt és utalványozásra befogadott támogatás kifizetését − az (5) bekezdésben és a 17/G. § (4) bekezdésében foglalt esetet kivéve − az elszámolás beérkezésének napját követő 8 munkanapon belül indítja az 10032000-01457106 számú, a „Magánlakás-építéshez nyújtott támogatások” elnevezésű kiadási számla terhére, a hitelintézet által az eAdaton történő regisztráció során megjelölt számlája javára. Az elszámolás akkor tekinthető beérkezettnek, amikor az elszámolás az eAdaton beérkezik a Kincstárhoz.
(5) Az elszámolás késedelmes, de legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 22. napjáig történő megküldése esetén az utalási határidő az elkésett elszámolás Kincstárhoz történő beérkezésének napjától számított 8 munkanap. A tárgyhónapot követő hónap 22. napját követően megküldött elszámolás esetén az utalás a következő havi elszámolás szerinti folyósítással egyidejűleg történik.
(6) A hitelintézet az elszámolás keretében a támogatás hitelintézet részére történő megfizetését vagy a hitelintézet által történő visszafizetését jogcímenként a (2) bekezdés szerinti módon elszámolja, és a visszafizetéssel csökkentett összeg átutalását igényli.
(7) Ha a Kincstár a hitelintézet utólagos ellenőrzése során a hitelintézet terhére jogosulatlan támogatáslehívást állapít meg, a hitelintézet azt a Kincstár megállapításait tartalmazó dokumentum kézhezvételét követően a Ptk. szerinti, vállalkozások közötti fizetési késedelem esetére meghatározott késedelmi kamattal növelt összegben köteles a Kincstár által vezetett, 10032000-01034004 számú „Különleges bevételek” számlára megfizetni.
(8) A Kincstár a (3) bekezdés szerinti ellenőrzése során a hitelintézetnél helyszíni ellenőrzést végezhet, és a szükséges információk, dokumentumok bekérésére vagy azokba a helyszínen történő betekintésre jogosult.
(9) Ha a Kincstár a (3) bekezdés szerinti ellenőrzés során a hitelintézet elszámolásában szabálytalanságot tár fel, az elszámolással kapcsolatos követelést a hitelintézettel szemben a polgári jog szabályai szerint érvényesíti.
(10) A hitelintézet a támogatásokat az eAdaton elérhető tájékoztató szerinti formában tartja nyilván.
17/B. § * (1) A hitelintézet havi rendszerességgel, elektronikus úton megküldi a Kincstárnak ellenőrzési céllal az e rendelet szerinti támogatás igénybevételére irányuló szerződés megkötése, módosítása vagy megszűnése adatait, valamint a támogatás új igénybevevőinek és azon gyermekeknek, akikre tekintettel a támogatást igénybe veszik, következő adatait:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) lakcím,
c) adóazonosító jel,
d) a gyermek neve, személyi azonosítója és adóazonosító jele.
(2) A hitelintézet az e § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét az eAdaton található útmutató szerinti formában teljesíti havonta egy alkalommal, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig.
(3) A hitelintézet az e § szerinti adatszolgáltatása keretében a lakáscélú nyilvántartások vezetéséhez − a támogatott személy hozzájárulása alapján − elektronikus úton tájékoztatja a Kincstárt a megkötött, a megkötött és meghiúsult, a felmondott és lezárt, valamint a megszüntetett e rendelet szerinti támogatás igénybevételére irányuló szerződésekről és a visszafizetett támogatásokról. *
17/C. § * (1) A hitelintézet a miniszter által vezetett minisztérium honlapján található adatszolgáltatási nyomtatvány szerint negyedévente, a negyedévet követő hónap 20. napjáig személyes adatokat nem tartalmazó adatszolgáltatást teljesít a (2) bekezdés szerint a miniszter részére.
(2) Az e § szerinti adatszolgáltatás kiterjed a hitelintézet által megkötött, a kamattámogatások igénybevételére irányuló szerződések számára, összegére, fennálló állományára és a hitelintézet által az elszámolás keretében lehívott támogatások összegeire.
(3) A hitelintézet az e § szerinti adatszolgáltatást elektronikus úton megküldi a miniszter részére.
17/D. § * (1) A hitelintézet havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig személyes adatokat nem tartalmazó adatszolgáltatást teljesít a (2) bekezdés szerint a miniszter részére.
(2) Az e § szerinti adatszolgáltatás kiterjed a kérelmeknek és a támogatási szerződéseknek a miniszter által vezetett minisztérium honlapján található adatszolgáltatási nyomtatvány szerinti adataira.
(3) A hitelintézet az e § szerinti adatszolgáltatást elektronikus úton megküldi a miniszter részére.
17/E. § * A hitelintézet a folyósított kamattámogatás éves összegét évente egyszer, az éves elszámolás keretében közli a támogatott személlyel.
17/F. § * Az otthonteremtési kamattámogatást is magában foglaló, lakáscélú állami támogatásokhoz kapcsolódó szakmai informatikai rendszereket – a szakmai irányítást ellátó miniszter utasítása és felügyelete mellett – a Kincstár üzemelteti és fejleszti.
17/G. § * (1) A 17/A. § (10) bekezdése szerinti tájékoztató eléréséhez és az ezen alcím szerinti adatszolgáltatás teljesítéséhez a hitelintézet számára az eAdaton történő regisztráció szükséges.
(2) A hitelintézet az adatszolgáltatását a 17/B. § szerinti adatszolgáltatás esetén a Kincstár, a 17/C. § és a 17/D. § szerinti adatszolgáltatás esetén a miniszter kérésére felülvizsgálja, és szükség esetén a javított adatszolgáltatását ismételten megküldi.
(3) A Kincstár a 17/B. § szerinti adatszolgáltatás, valamint – a miniszter kezdeményezésére − a 17/C. § és a 17/D. § szerinti adatszolgáltatás
a) nem teljesítése esetén a támogatás vagy
b) hibás vagy hiányos teljesítése esetén a hibás vagy hiányos adatszolgáltatással érintett támogatás
17/A. § (4) és (5) bekezdése szerinti, hitelintézet részére történő folyósítását felfüggeszti.
(4) A támogatás folyósítása a (3) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztése esetén a hibás vagy hiányos adatszolgáltatás pótlását követő havi elszámolás szerinti folyósítással egyidejűleg történik.
(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztés nem érinti a hitelintézet adatszolgáltatási hiánnyal nem érintett támogatásra vonatkozó elszámolási jogosultságát.
17/H. § * (1) Az e rendelet szerinti elszámolást és adatszolgáltatásokat három vagy annál több hitelintézet helyett, megbízási szerződés alapján egy másik hitelintézet (a továbbiakban: összesítő hitelintézet) összesítve is benyújthatja a Kincstár részére.
(2) Az e rendelet szerinti elszámolásra és adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat az összesítő hitelintézetre is alkalmazni kell azzal, hogy
a) az összesített elszámolás és adatszolgáltatás az összesítéssel érintett hitelintézetek székhelyét, cégjegyzékszámát és adószámát is tartalmazza,
b) az elszámolás és adatszolgáltatás teljesítésére vonatkozó határidők és határnapok az összesítő hitelintézet tekintetében irányadóak,
c) az összesítő hitelintézet felel a hitelintézeti elszámolások és adatszolgáltatások adatainak hibásan történő összesítéséből eredő kárért,
d) az összesítő hitelintézetet az összesített elszámolás és adatszolgáltatás teljesítéséért a hitelintézetek tárgyhavi elszámolásában lehívott − a Kincstár által az elszámolás ellenőrzése alapján jóváhagyott − támogatási összeg 1,5‰-ének megfelelő összegű költségtérítés illeti meg, melyet az összesített tárgyhavi elszámolásban, külön jogcímen feltüntetve igényelhet a Kincstártól.
18. § *
18/A. § * Az 1. § (1) bekezdés 2., 3., 6., 8., 9., 12. pontjának, a 3. § (1) bekezdés c)–e) pontjának, a 3. § (2) bekezdés b)–d) pontjának, a 4. § (1) bekezdés e) pontjának, a 4. § (3) bekezdésének, a 4–6. alcímének, a 10. § (2) bekezdés c)–e) pontjának és a 10. § (4) bekezdésének az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikk (3) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
18/B. § * Az otthonteremtéssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 71/2012. (IV. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) 7. és 9. §-ával megállapított 6. § (3) bekezdését és 14. § (1) bekezdés m) pontját – a Kincstár által véglegesen elbírált esetek kivételével – a Módr. hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelmek esetén is alkalmazni kell azzal, hogy a hitelintézet elfogadja *
a) az e rendelet hatálybalépését megelőzően a megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási szakigazgatási szerve vagy az állami adóhatóság által kiállított igazolást, vagy
b) – amennyiben az a) pont szerinti igazolás kiállítására nem került sor – a megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási szakigazgatási szerve által kiállított igazolást a Módr. hatálybalépését követő 30 napon belül az igénylő által teljesített hiánypótlás keretében.
18/C. § * E rendeletnek az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 160/2012. (VII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr2.) 2. §-ával megállapított 10. § (1) bekezdését a Módr2. hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.
19. § A körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(E rendelet hatálya nem terjed ki:)
„f) az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet szerinti hátralékos hiteladós által kisebb lakás vásárlásához igénybe vehető kamattámogatott kölcsönökre.”
19. § * E rendeletnek az otthonteremtéssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr3.)
a) 34. § (2) bekezdésével megállapított 4. § (1) bekezdés f)–k) pontját és 34. § (4) bekezdésével megállapított (4)–(10) bekezdését, 35. §-ával megállapított 5. § (1) bekezdés a) pontját, 39. §-ával megállapított 14. § (1) bekezdés l) pontját, 40. §-ával megállapított 15/A. §-át, 43. § a) pontjával megállapított 1. § (1) bekezdés 9. pontját, 43. § g) pontjával megállapított 6. § (1) bekezdés b) pontját valamint 43. § i) pontjával megállapított 6. § (2) bekezdését a Módr3. hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni,
b) 32. §-ával megállapított 1. § (1) bekezdés 19. pontját, 34. §-ával megállapított 5. § (1) bekezdés c) pontját, 41. §-ával megállapított 15/B. §-át, 43. § f) pontjával megállapított 6. § (1) bekezdés a) pontját, valamint 43. § j) pontjával megállapított 12. § (3) bekezdését a Módr3. hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelmekre is alkalmazni kell,
c) 44. § c) pontjával megállapított 15. § (2) bekezdését a Módr3. hatálybalépését megelőzően kötött szerződésekre is alkalmazni kell.
d) 37. §-ával megállapított 10. § (2) bekezdését a Módr3. hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelmekre is alkalmazni kell, azzal, hogy a hitelintézet az otthonteremtési kamattámogatás nyújtásáról szóló szerződést egyoldalúan, írásban módosítja.
20. § * Az otthonteremtéssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr4.)
a) * 17. § (1) bekezdésével megállapított 4. § (1) bekezdés g) pontját, valamint 21. § g) pontjával megállapított 6. § (1) bekezdés a) pontját – a Kincstár által véglegesen vagy bíróság által jogerősen elbírált esetek kivételével – a Módr4. hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelmekre is alkalmazni kell,
b) 21. § a) pontjával megállapított 1. § (1) bekezdés 5. pontját, 21. § c) pontjával megállapított 4. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontját, 21. § e) pontjával megállapított 4. § (8) bekezdését, 21. § f) pontjával megállapított 5. § (1) bekezdés b) pontját, 21. § i) pontjával megállapított 12. § (3) bekezdés b) pontját, 21. § j) pontjával megállapított 14. § (1) bekezdés l) pontját és 21. § k) pontjával megállapított 15/A. § c) pontját a 2013. január 1-jét követően befejezett építkezésekre is alkalmazni kell.
21. § * (1) E rendeletnek a családok otthonteremtési kedvezményével összefüggésben az egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 331/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr5.)
a) 35. § (2) bekezdésével megállapított 3. § (10) bekezdését a Módr5. hatálybalépésének időpontját követően megkötésre kerülő otthonteremtési kamattámogatás igénybevételével érintett kölcsönszerződések esetén kell alkalmazni,
b) 36. § (3) bekezdésével megállapított 4. § (2a) bekezdését, 39. §-ával megállapított 12. § (8) bekezdését, valamint 43. § g) pontjával megállapított 5. § (1) bekezdés b) pontját a Módr5. hatálybalépését követően benyújtott kölcsönkérelmek esetén kell alkalmazni,
c) 40. §-ával megállapított 13/A. §-át a Módr5. hatálybalépését követően a támogatott személyek otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönszerződéseinek megszüntetése iránti kérelmek esetén kell alkalmazni.
(2) E rendeletnek a 2014. december 31-én hatályos 1. § (1) bekezdés 2., 3., 6., 8., 9., 12. pontját, 3. § (1) bekezdés c)–e) pontját, 4. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontját, 4. § (1) bekezdés e) pontját, 4. § (3) bekezdését, 4–6. alcímét, 10. § (4) bekezdését a Módr5. hatálybalépését megelőzően benyújtott otthonteremtési kamattámogatás iránti kérelmek esetén továbbra is alkalmazni kell.
22. § * (1) E rendeletnek a fogyasztóknak állami kamattámogatással nyújtott lakáscélú hitelek eltérő feltételeinek meghatározásával összefüggésben az egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 4/2015. (I. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr6.) 6. §-ával megállapított 10. § (11)–(16) bekezdését a Módr6. hatálybalépését megelőzően megkötött kölcsönszerződések esetén is alkalmazni kell.
(2) Az Fhtv. 33. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az e rendelet szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönszerződések esetében a hitelintézetnek az Általános Szerződési Feltételeit és az azt magukba foglaló üzletszabályzatát 2015. július 1-jei hatállyal kell módosítani.
23. § * (1) A (2) bekezdésben foglalt kivételekkel e rendeletnek a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr7.) által megállapított rendelkezéseit a 2015. április 1-jét megelőzően benyújtott támogatás iránti kérelmekre, folyósított támogatásokra, valamint folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.
(2) E rendeletnek a Módr7. által megállapított
a) 12. § (8) bekezdését a Módr6. hatálybalépését követően benyújtott kölcsönkérelmek esetén kell alkalmazni,
b) 15. § (2a) és (2b) bekezdése szerinti változásokról a miniszter a hitelintézetet és a Kincstárt 2015. április 15. napjáig írásban tájékoztatja.
24. § * E rendeletnek a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 379/2016. (XII. 2.) rendelet által megállapított 15. § (2a) és (2b) bekezdése szerinti változásokról a miniszter a hitelintézetet és a Kincstárt 2017. január 15. napjáig írásban tájékoztatja.
25. § * (1) Az e rendelet szerinti adatszolgáltatásokat és elszámolásokat a lakáscélú állami támogatások elszámolási rendszerének egyszerűsítéséről szóló 101/2019. (V. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr8.) hatálybalépését követően a Módr8. által megállapított 10/A. és 10/B. alcímben foglaltak szerint kell teljesíteni.
(2) A hitelintézet 2020. június 30. napjáig az e rendelet szerinti kamattámogatásoknak a 2019. évre vonatkozó, a Módr8. hatálybalépésének napjáig a központi költségvetés által megtérített összegéről az eAdaton található útmutató szerinti formában adatot szolgáltat a Kincstárnak.
26. § * (1) Ha a
a) 4. § (1a) bekezdésében,
b) 11. §-ban,
c) 12. § (3) bekezdésében vagy
d) 13. § (2) bekezdésében
foglalt határidő a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) kezdetét követően jár le, akkor az a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig meghosszabbodik.
(2) A veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig benyújtott kérelmek esetén a 4. § (1) bekezdés f) pont fb) alpontjában foglalt feltétel fennállását – ha az az igénylő számára kedvezőbb – a 2020. március 10-én fennállt állapot szerint kell vizsgálni.
(3) * A 4. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában foglaltaktól eltérően a biztosítási jogviszonyban a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy az azt követő 30 napos időszakon belül bekövetkező megszakítás esetén a veszélyhelyzet megszűnését követően további 90 napos időtartamig nem kell figyelembe venni a megszakítás időtartamát akkor sem, ha az a 15 napot meghaladja. Ha az igénylő a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy annak megszűnését követően – de legkésőbb a megszűnésétől számított 90 napos határidőn belül – újabb, a Tbj. 6. §-a szerinti biztosítási jogviszonyt létesít, akkor a 90 napot a 4. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontja alkalmazása során a Tbj. 6. §-a szerinti biztosítási jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni.
(4) Ha a 4. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában szereplő okirat kiállításától számított 30 napos időtartam a veszélyhelyzet ideje alatt telt le, a kiállítás időpontját a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig nem kell figyelembe venni.
(5) * Ha a támogatott személy a 3. § (1) bekezdése szerinti kamattámogatott kölcsön esetén igénybe veszi a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetve a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvény, vagy az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló törvény szerinti fizetési moratóriumot (a továbbiakban együtt: fizetési moratórium), a 3. § (3) bekezdése szerinti kamattámogatás időtartama az igénybe vett fizetési moratórium időtartamával meghosszabbodik.
(6) A hitelintézetnek a 17/B. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége a fizetési moratórium igénybevételére is kiterjed.
(7) E § rendelkezéseit a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően benyújtott, de még el nem bírált támogatás iránti kérelmekre, megkötött támogatási szerződésekre, folyósított támogatásokra, folyamatban lévő eljárásokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.
27. § * (1) A lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 169/2023. (V. 12.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr9.) megállapított rendelkezéseket – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a hatálybalépésükkor fennálló támogatási jogviszonyokra és folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.
(2) E rendeletnek a Módr9.-cel megállapított 4. § (1g) bekezdését a hatálybalépése időpontját követően benyújtott támogatási kérelmekre kell alkalmazni.
