A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 11. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § * (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. és 2. §-ában meghatározott közigazgatási szervekre és az ott foglalkoztatott kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, valamint a közszolgálati jogviszonyban állókra terjed ki.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki
a) *
b) a polgármesterre és az alpolgármesterre.
2. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlójának személye, a vizsgálóbiztos személye, valamint a fegyelmi tanács összetétele a fegyelmi eljárás alá vont kormánytisztviselőnek a fegyelmi eljárás megindításának időpontjában betöltött munkaköréhez (kormánytisztviselő vagy vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő) és besorolásához igazodik.
(2) A rendelet 4. § (1) bekezdésében, az 5. § (1), (7) és (9) bekezdéseiben, valamint a 7. § (1) és (6) bekezdéseiben meghatározott határidők – indokolt esetben, figyelemmel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére, egy alkalommal – meghosszabbíthatók. A meghosszabbításról a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.
(3) A fegyelmi eljárással összefüggésben lényeges eljárási szabálysértésnek minősül,
a) ha a fegyelmi eljárást nem a fegyelmi jogkör gyakorlója rendeli el,
b) ha a fegyelmi tanács elnökének, valamint a tagjának a jogkörét nem az arra jogosult gyakorolja,
c) ha a 6. § (5) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi szabályokat megsértik,
d) ha a 3. §-ban meghatározott értesítési kötelezettséget megsértik,
e) ha olyan kötelezettségszegés miatt szabnak ki fegyelmi büntetést, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlója nem közölt írásban a kormánytisztviselővel a vizsgálat során,
f) ha a fegyelmi tanács nem a zárt ülésén hozza meg a határozatot,
g) ha a fegyelmi tanács zárt ülésén a tanács tagjain és a jegyzőkönyvvezetőn kívül más is részt vesz,
h) ha a fegyelmi határozat nem jelöli meg az elkövetett konkrét kötelezettségszegéseket, illetve a határozat nem tartalmaz indokolást, vagy indokolása nem tartalmazza a tényállás leírását, továbbá
i) ha a vizsgálat során az 5. § (4) bekezdésében foglaltakat nem tartják be.
(4) A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket mindenki maga előlegezi és az államigazgatási szerv viseli. Ha azonban a kormánytisztviselő fegyelmi felelősségét jogerősen megállapították, a kormánytisztviselő viseli az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részéről igénybe vett jogi képviselő költségeit. A munkáltatói jogkör gyakorlója méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti a kormánytisztviselőt terhelő költségek viselését.
(5) Ha a fegyelmi eljárás során a vizsgálóbiztos, illetve a fegyelmi tanács tekintetében személycsere válik szükségessé, a munkáltatói jogkör gyakorlójának e rendelet szabályainak megfelelő alkalmazásával kell az új személyeket kijelölnie.
(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója – a vizsgálóbiztos javaslatára – a fegyelmi eljárást felfüggesztheti
a) – legfeljebb az akadály megszűnéséig –, ha a kormánytisztviselő önhibáján kívüli okból védekezését az 5. § (7) bekezdésben meghatározottak szerint nem tudja előterjeszteni,
b) ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult – legfeljebb az eljárás jogerős befejezéséig –, feltéve, ha enélkül a tényállás nem tisztázható.
Ha a felfüggesztés indoka megszűnik, a vizsgálóbiztos javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója haladéktalanul elrendeli az eljárás folytatását.
(7) A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárást az akadályoztatás okának megszűnéséig felfüggesztheti, ha a kormánytisztviselő tartós akadályoztatása miatt önhibáján kívül nem tud részt venni a tárgyaláson. Ha a felfüggesztés indoka megszűnik, a fegyelmi tanács elnöke haladéktalanul elrendeli az eljárás folytatását.
(8) Ha a kormánytisztviselő elháríthatatlan ok miatt tartósan nem tud munkavégzésre rendelkezésre állni, illetve munkavégzési kötelezettségét teljesíteni, az ok megszűnéséig nem lehet a kormánytisztviselőt a Kttv. 157. § szerint állásából felfüggeszteni.
3. § A kormánytisztviselőt a fegyelmi eljárás megindításáról – a fegyelmi eljárás megindításával egyidejűleg – a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban értesíti. Az írásbeli értesítésnek tartalmaznia kell, hogy mely kötelezettségszegéssel gyanúsítják.
4. § (1) * A fegyelmi eljárás első szakasza a vizsgálat, amelynek lefolytatására a munkáltatói jogkör gyakorlója az eljárás megindításától számított három munkanapon belül írásban vizsgálóbiztost jelöl ki az államigazgatási szervnek a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb besorolású, ennek hiányában vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselői közül. Vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő esetén az államigazgatási szervnek a fegyelmi eljárás alá vonttal legalább azonos szintű vezetői munkakört betöltő kormányzati szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatottjai közül kell kijelölni a vizsgálóbiztost.
(2) * Ha az államigazgatási szervnél az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő kormánytisztviselő nincs, az államigazgatási szerv irányítását, illetve felügyeletét ellátó államigazgatási szerv vezetője – ilyen szerv hiányában a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter – az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő kormányzati szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatottját jelölheti ki a vizsgálóbiztosi feladatok ellátására.
(3) Nem lehet vizsgálóbiztos az, akivel szemben a 6. § (5) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(4) Testület által kinevezett kormánytisztviselő fegyelmi ügyében a testület jelöli ki az (1)–(3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a vizsgálóbiztost.
(5) A vizsgálóbiztosnak a vizsgálóbiztosi feladatai ellátásáért külön nem jár díjazás.
5. § (1) A vizsgálóbiztos a kijelölésétől számított tíz munkanapon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni.
(2) A vizsgálat időtartama alatt a munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás tárgyát képező eredeti kötelezettségszegés mellett – az eredeti kötelezettségszegéssel összefüggő – egyéb kötelezettségszegésre is kiterjesztheti a fegyelmi eljárást. A kötelezettségszegést írásban kell közölni a kormánytisztviselővel. Ebben az esetben a (3) és (4) bekezdések megfelelően alkalmazandóak.
(3) A vizsgálat során a vizsgálóbiztos köteles a kötelezettségszegés elkövetésével alaposan gyanúsított kormánytisztviselőt meghallgatni. A vizsgálóbiztos a tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat.
(4) A vizsgálat során a kormánytisztviselővel közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Módot kell részére adni, hogy azokra észrevételt tehessen és további bizonyítást javasolhasson. Lehetővé kell számára tenni, hogy az ügy iratait megtekinthesse. A kormánytisztviselő védekezéséről, a lefolytatott bizonyításról, valamint arról, ha a kormánytisztviselő valamely eljárási cselekményen nem jelenik meg, jegyzőkönyvet kell felvenni.
(5) Nem akadálya a fegyelmi eljárás lefolytatásának, ha a kormánytisztviselő – a Kttv. 21. § (3) bekezdése szerint közölt értesítés ellenére – nem jelenik meg a (3), illetve a (4) bekezdés szerinti eljárási cselekményen.
(6) * A kormánytisztviselő a vizsgálat folyamán jogi képviselőt vehet igénybe. A kormánytisztviselő kérelmére a fegyelmi eljárás során az államigazgatási szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv képviselőjének részvételét, képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni. A kormánytisztviselő meghallgatását úgy kell kitűzni, hogy azon jogi képviselője, valamint – a kormánytisztviselő ilyen irányú kérését követően – az érdekképviseleti szerv képviselője is jelen lehessen.
(7) Ha a kormánytisztviselő meghallgatására tartós akadályoztatása miatt a vizsgálat időtartama alatt nem kerülhet sor, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni, és nyolc napos határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését terjessze elő. Nem akadálya a fegyelmi eljárás lefolytatásának, ha a kormánytisztviselő védekezését határidőben nem terjeszti elő.
(8) A vizsgálatot – a 2. § (6) bekezdésében foglalt eseteket kivéve – a fegyelmi eljárás megindításától számított hatvan napon belül be kell fejezni.
(9) A vizsgálóbiztos a vizsgálat lezártától számított nyolc napon belül köteles megküldeni az ügy összes iratát saját véleményével ellátva a munkáltatói jogkör gyakorlójának.
(10) A munkáltatói jogkör gyakorlója – a vizsgálóbiztos javaslatára – a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított három munkanapon belül – a Kttv. 155. § (2) bekezdés a)–e) pontjai szerinti fegyelmi büntetést a tárgyalás nélkül is kiszabhat, ha
a) a kormánytisztviselő a kötelezettségszegést a vizsgálat során elismeri és a tárgyalásról lemond és
b) a tényállás megítélése egyszerű, valamint
c) a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető.
6. § (1) A fegyelmi eljárás második szakasza a tárgyalás, amely során az ügy érdeméről háromtagú fegyelmi tanács határoz.
(2) A fegyelmi tanács elnöke a munkáltatói jogkör gyakorlója.
(3) * A fegyelmi tanács elnöke a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított három munkanapon belül írásban kijelöli a tanács tagjait, akik a fegyelmi eljárás alá vonttal legalább azonos besorolású, illetve vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselők lehetnek. Vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő esetén az államigazgatási szervnek a fegyelmi eljárás alá vonttal legalább azonos szintű vezetői munkakört betöltő kormányzati szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatottjai közül kell kijelölni a fegyelmi tanács tagjait.
(4) * Ha az államigazgatási szervnél nincs a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő kormánytisztviselő, az államigazgatási szerv irányítását, illetve felügyeletét ellátó államigazgatási szerv vezetője – ilyen szerv hiányában a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter – a (3) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő kormányzati szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatottját jelölheti ki fegyelmi tanácstagnak.
(5) A fegyelmi tanács eljárásában és döntéshozatalában elnökként, tagként, illetve jegyzőkönyvvezetőként nem vehet részt:
a) az ügyben vizsgálatot folytatott vizsgálóbiztos, illetve annak hozzátartozója,
b) az eljárás alá vont kormánytisztviselő hozzátartozója,
c) akit a vizsgálat során mint tanút vagy szakértőt meghallgattak, illetve meghallgatása szükséges, valamint
d) akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el.
(6) * Ha a munkáltatói jogkör gyakorlójával szemben áll fenn az (5) bekezdés szerinti valamely összeférhetetlenségi ok, az államigazgatási szerv irányítását, illetve felügyeletét ellátó államigazgatási szerv vezetője – ilyen szerv hiányában a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter – saját vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőjét jelöli ki a fegyelmi tanács elnökének.
(7) Testület által kinevezett kormánytisztviselő fegyelmi ügyében a testület gyakorolja a fegyelmi tanács jogkörét vagy – választása szerint – e rendelet szabályaira figyelemmel a testület tagjaiból háromtagú fegyelmi tanácsot alakít. Ez utóbbi esetben a testület a fegyelmi tanács határozatát nem változtathatja meg.
7. § (1) A fegyelmi tanács a tanács kijelölésétől számított tizenöt napon belül tárgyalást tart. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell vezetni.
(2) A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább három munkanappal korábban megkapják.
(3) * A tárgyaláson az államigazgatási szervet az ügy vizsgálóbiztosa képviseli, a kormánytisztviselő jogi képviselőt is igénybe vehet, vagy kérelmére az államigazgatási szervnél működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjének a részvételét, illetve képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni.
(4) Ha a kormánytisztviselő vagy képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha a kormánytisztviselőt vagy képviselőjét szabályszerűen értesítették. Az eljárás akkor is lefolytatható, ha a kormánytisztviselő vagy képviselője előzetesen bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni.
(5) A fegyelmi tanács a tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat.
(6) Amennyiben az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, további nyolc napon belül újabb tárgyalást kell tartani.
8. § (1) A fegyelmi tanács – a 2. § (6) és (7) bekezdésekben foglalt eseteket kivéve – az első tárgyalástól számított legkésőbb harminc napon belül, zárt ülésen, szótöbbséggel határoz, döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja.
(2) A Kttv. 158. §-ban foglaltak esetén az eljárást megszüntető határozatot kell hozni.
(3) Nem kell fegyelmi büntetést kiszabni, ha a körülményekre tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan.
9. § (1) A kormányzati ügykezelők kormányzati szolgálati jogviszonyára e rendelet kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A kormányzati ügykezelők fegyelmi eljárásában a 4. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a vizsgálóbiztost az államigazgatási szervnek a kormánytisztviselői közül jelöli ki.
(3) A kormányzati ügykezelők fegyelmi eljárásában a 6. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fegyelmi tanács tagjai a munkáltatói jogkör gyakorlója által kijelölt kormánytisztviselők.
10–12. § *
13. § (1) A köztisztviselők, közszolgálati ügykezelők, jegyzők közszolgálati jogviszonyára e rendelet kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) * A 4. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha az ott meghatározottak szerint nincs olyan köztisztviselő, akit ki lehetne jelölni vizsgálóbiztosnak, akkor az önkormányzati képviselő-testület hivatalában a polgármester képviselő-testületi tagot kér fel.
(2a) * Ha nincs a (2) bekezdés szerint felkérhető vizsgálóbiztos, akkor a vizsgálóbiztost az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: kormányhivatal) vezető főispán jelöli ki a kormányhivatal 4. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő kormánytisztviselői közül.
(3) * Ha az önkormányzati képviselő-testület hivatalában nincs elegendő, a 6. § (3) bekezdése szerint meghatározott köztisztviselő, a polgármester a képviselő-testület tagjai közül kér fel a fegyelmi tanácsba tagokat.
(3a) * Ha a helyi önkormányzatnál indult fegyelmi eljárásban a munkáltatói jogkör gyakorlójával szemben áll fenn a 6. § (5) bekezdése szerinti valamely összeférhetetlenségi ok, a polgármester a képviselő-testület tagjai közül kéri fel a fegyelmi tanács elnökét.
(3b) * Ha nincs elegendő, a (3) bekezdés szerint a fegyelmi tanácsba felkérhető tag, illetve, ha nincs a (3a) bekezdés szerint felkérhető elnök, akkor a fegyelmi tanács valamennyi tagját – ideértve a fegyelmi tanács elnökét is – az illetékes kormányhivatalt vezető főispán jelöli ki saját vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselői közül.
(4) A közszolgálati ügykezelők fegyelmi eljárásában a 4. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a vizsgálóbiztost a közigazgatási szervnek a köztisztviselői közül jelöli ki.
(5) A közszolgálati ügykezelők fegyelmi eljárásában a 6. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fegyelmi tanács tagjai a munkáltatói jogkör gyakorlója által kijelölt köztisztviselők.
14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(2) A rendelet szabályait a 2012. március 10-én és azt követően indult fegyelmi eljárásokban kell alkalmazni, függetlenül a kötelezettségszegés elkövetésének időpontjától.
(3) * E rendeletnek a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 516/2013. (XII. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított rendelkezéseit – függetlenül a kötelezettségszegés elkövetésének időpontjától – a Módr. hatálybalépését követően indult fegyelmi eljárásokban kell alkalmazni.
