A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 97. § c) pontjában,
az 1. § (1) bekezdés b) pont, a 2–20. § és a 39. § tekintetében a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 97. § h) pontjában,
a 37. § tekintetében a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 97. § f) pontjában,
a 43. § tekintetében a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 395. § (4) bekezdés n) pontjában, és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (2) bekezdés q) pontjában,
a 44. § és 45. § (1)–(10) bekezdés tekintetében a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 97. § a) pontjában,
a 45. § (11)–(37) bekezdés, és a 46–48. § tekintetében a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 97. § b) pontjában
kapott felhatalmazás alapján,
az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 2. §-ában a bíróság hatáskörébe utalt ügyek intézése során az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben
a) a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: Büsz.) Első és Második részének az első fokú bíróságnál a polgári ügyek iratainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseit és
b) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. § (2) bekezdésének b) pontja alapján kiadott egységes iratkezelési szabályzatot (a továbbiakban: Isz.)
kell alkalmazni.
2. § E rendelet alkalmazása során
a) átadókönyv: a Büsz. 2. § 1. pontjában meghatározott átadókönyv informatikai rendszerben vezetett elektronikus változata,
b) civil szervezetek nyilvántartási ügyei: a Cnytv. 2. §-ában meghatározott ügyek,
c) civil szervezet: a Cnytv. 4. §-ában meghatározott szervezet,
d) informatikai rendszer: a Cnytv.-ben meghatározott, az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) által működtetett, a bíróságok, valamint a kérelmezők és az eljárásban részt vevő egyéb személyek részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető országosan egységes számítástechnikai rendszer,
e) * kezdőirat: a Cnytv. 4. §-ában meghatározott szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelme; ha e rendelet másként nem rendelkezik, a nyilvántartásba vett szervezettel kapcsolatos minden egyéb irat utóirat; törvényességi felügyeleti eljárásban a törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményező kérelem, indítvány, a hivatalbóli eljárást megindító bírósági rendelkezés,
f) nyilvántartás: a Cnytv.-ben meghatározott civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása,
g) PKI technológia: kriptográfiai kódolásra épülő nyilvános kulcsú infrastruktúra.
3. § (1) A civil szervezetek nyilvántartási ügyeinek iratkezelése a bíróság és az OBH között megosztva, vegyes rendszerben történik.
(2) Az OBH informatikai rendszer útján történő iratkezeléséért az OBH elnöke felelős.
(3) Az OBH elnöke a (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő feladatait átruházhatja.
4. § (1) A polgári nemperes ügyek törvényszéki lajstromának (a továbbiakban: Pk. lajstrom) vezetésére az e §-ban foglalt eltéréssel kell a Büsz. szabályait alkalmazni.
(2) * A civil szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó kérelmet kezdőiratként a Pk. lajstromba kell bejegyezni. Erre a célra a polgári nemperes ügyek törvényszéki lajstromát kell használni. Az ügyek számozását a lajstromban 60 001-gyel kell kezdeni.
(3) Az iratok között zárt borítékban kell elhelyezni az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Ectv.) szerint nem nyilvános adatokat tartalmazó iratot, és azt az iratok megtekintésekor az iratból ki kell emelni.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott, nem nyilvános iratokat az informatikai rendszerben olyan módon kell titkosítani, hogy az kizárja annak lehetőségét, hogy a nem nyilvános adatokat tartalmazó iratot arra nem jogosult megismerhesse.
4/A. § * (1) A civil szervezettel szembeni törvényességi felügyeleti nemperes ügyek törvényszéki lajstromának (a továbbiakban: Pkt. lajstrom) vezetésére az e §-ban foglalt eltéréssel kell a Büsz. szabályait alkalmazni.
(2) A civil szervezettel szembeni törvényességi felügyeleti eljárásban a törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményező kérelmet, indítványt, a hivatalbóli eljárást megindító bírósági rendelkezést kezdőiratként a Pkt. lajstromba kell bejegyezni. Erre a célra a polgári nemperes ügyek törvényszéki lajstromát kell használni. Az ügyek számozását a lajstromban 30 001-gyel kell kezdeni.
(3) A törvényességi felügyeleti ügyben befejezés a kezdőiratként érkezett ügy elintézése, valamint a Cnytv. 71/G. § szerinti valamely intézkedés alkalmazása.
(4) A bíróság a Cnytv. 71/A. § (5) bekezdés szerinti esetekben haladéktalanul intézkedik az iratok nyilvánosan hozzáférhetővé tételéről.
5. § (1) A civil szervezetek végelszámolási és egyszerűsített törlési ügyeit változásbejegyzési ügyként a Pk. lajstromban kell kezelni.
(2) A civil szervezetek csőd- és felszámolási ügyeit az ügyelosztási rendben meghatározott lajstromban kell kezelni.
6. § (1) A lajstromot az informatikai rendszer útján kell vezetni.
(2) A lajstromnak – vagy az informatikai rendszer erre szolgáló másik alkalmazásának – alkalmasnak kell lennie a rendeletben meghatározott statisztikai adatok szolgáltatására.
(3) A lajstromban a téves bejegyzéseket törölt jelzéssel kell ellátni, s olvashatóságát biztosítani kell.
(4) A statisztikai adatszolgáltatás előtt az informatikai rendszer útján kell automatizáltan a lajstrom befejezésre vonatkozó adatait a tárgyalási naplóval egyeztetni. Az informatikai rendszer útján elvégzett adategyeztetés eredményét naplózni kell.
7. § (1) A bíróság a papír alapon érkezett iratot digitális (képi) rögzítő technológia alkalmazásával rögzíti az informatikai rendszerben.
(2) A bíróság a papír alapon érkezett irat azon adatait, melyek az elektronikus eljárás lefolytatásához szükségesek, az informatikai rendszerben rögzíti.
(3) Ha annak feltételei adottak, a bíróság a (2) bekezdésben meghatározott adatokat az informatikai rendszerben digitális (képi) rögzítéssel és a műveletet támogató informatikai alkalmazás igénybevételével rögzíti.
8. § (1) A papír alapon érkezett iratok elektronizálását az irat kezelője végzi.
(2) Az iratok elektronikus másolatát [Cnytv. 74. § (4) bekezdés] az informatikai rendszer erre szolgáló alkalmazásába kell az irat kezelőjének elhelyeznie.
(3) Ha az ügy intézéséhez szükséges, a bíró az informatikai rendszer útján rövid feljegyzéssel vagy irodai utasítással utasítást ad az irat kezelőjének az ügy elintézéséhez szükséges, a bíróságnál papír alapon meglévő iratok elektronizálására.
(4) A bíró részére az informatikai rendszer útján adott automatikus értesítéssel kell tájékoztatást adni arról, ha a papír alapú irat elektronizálása és informatikai rendszerbe helyezése megtörtént.
9. § A bíróság gondoskodik a papír alapú iratoknak az elektronizálást követő megőrzéséről.
10. § (1) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy az ne tegye lehetővé a beadvány informatikai rendszerbe érkezését, ha informatikai integritása ellenőrizhetően sérült vagy informatikai biztonsági kockázatot hordoz. Ha a beadvány e bekezdés alapján az informatikai rendszerbe nem érkezhet be, és erről, valamint ennek okáról a beadvány érkezését biztosító kommunikációs rendszer útján a felhasználó nem kap értesítést, az informatikai rendszer útján kell értesítést küldeni. Ha a beadvány érkezését biztosító kommunikációs rendszer rendelkezik azzal a funkcióval, hogy a beadvány beérkezésének megtagadásáról, és ennek okáról értesítést küldjön, a bíróságnak nem kell ellenőriznie, hogy a kommunikációs rendszer útján az értesítést megküldték-e.
(2) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy abban az érkezés ideje legalább óra, perc, másodperc pontossággal kerüljön megjelölésre.
11. § (1) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy a kérelmezőtől a beadvány az informatikai rendszer alkalmazásával kerüljön átvételre.
(2) * A bíróság a beadványt – ha a kérelem munkaidőben érkezik meg a bírósághoz – az érkezés időpontjában lajstromozza. Ha a kérelem munkaidőn kívül érkezik meg, a kérelem lajstromozására a következő munkanapon, a munkaidő kezdetét követően kerül sor. Az elektronikus űrlap kitöltési útmutatójában a figyelmet erre külön is fel kell hívni.
(3) A beadvány informatikai rendszerbe érkezésének időpontját az informatikai rendszer útján automatizáltan, olyan módon kell rögzíteni, hogy az kizárja az utólagos változtatás lehetőségét.
(4) A bíróság – az informatikai rendszer útján – az iratok érkeztetését követően, azokat olyan időközönként figyeli, hogy az ügyintézési határidők betarthatóak legyenek.
12. § A perkönyvet, a tárgyalási naplót és a tárgyalási jegyzéket az informatikai rendszer útján kell vezetni.
13. § (1) Az irat elintézését rövid feljegyzésben vagy irodai utasításban kell feltüntetni.
(2) A rövid feljegyzést vagy az irodai utasítást az informatikai rendszer alkalmazásával, az informatikai rendszer erre szolgáló felületén kell megtenni.
(3) Az informatikai rendszert – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – úgy kell kialakítani, hogy a rövid feljegyzés vagy az irodai utasítás ne legyen elválasztható attól az irattól, amely a rövid feljegyzés vagy az irodai utasítás kiadására okot adott.
(4) A rövid feljegyzésnek vagy az irodai utasításnak – ha a (3) bekezdésben foglaltak nem teljesülnek – tartalmaznia kell a rövid feljegyzés vagy az irodai utasítás kiadására okot adó irat ügyszámát.
14. § Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy az alkalmas legyen az ügyiratok nyilvántartásba helyezésére és arra, hogy az ügyiratok bemutatásának napján az ügyiratokat automatikusan bemutassa a bíró részére.
15. § (1) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy az alkalmas legyen arra, hogy
a) a bíró (bírósági titkár) az iratot megszerkeszthesse vagy
b) a bíró (bírósági titkár) irányítása és felügyelete mellett az iratot a leíró szerkeszthesse meg.
(2) A (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a leíró a szerkesztett iratot az informatikai rendszer alkalmazásával mutatja be a bíró (bírósági titkár) részére.
(3) Ha a leíró által bemutatott szerkesztett iratot módosítani kell, azt a bíró (bírósági titkár) maga intézi vagy a módosításra a leírónak rövid feljegyzésben vagy irodai utasításban utasítást ad.
(4) A bíró (bírósági titkár) az általa szerkesztett vagy a leíró által átadott szerkesztett iratot – ha a szerkesztett irat arra alkalmas – PKI technológia alkalmazásával lezárja. Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy az irat lezárt állapota egyértelműen megállapítható legyen, és a lezárást követően az irat ne legyen megváltoztatható.
(5) A bíró (bírósági titkár) az informatikai rendszer útján készített irat kiadmánya kiadása iránt rövid feljegyzéssel vagy irodai utasítással intézkedik.
(6) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy az alkalmas legyen a kivonat, a másolat, a bizonyítvány automatizált megszerkesztésére. Az automatizáltan megszerkesztett iratot PKI technológia alkalmazásával kell lezárni, a lezárt kivonat, másolat bizonyítvány kézbesítésére az informatikai rendszer útján – a kivonat esetében a 25. §-ban foglalt kivétellel – a bíró (bírósági titkár) ad utasítást.
16. § Az irat kezelője a lezárt ügyet az informatikai rendszer útján a bíró (bírósági titkár) részére szükség esetén, az ok megjelölésével visszamutatja. Ha a megjelölt ok alapján a lezárt irat módosítása szükséges, a bíró (bírósági tikár) az irat lezárt állapotát feloldja. Az iratot a módosítást követően ismételten PKI technológia alkalmazásával le kell zárni. Az informatikai rendszerben az irat lezárását és az irat lezárásának feloldását külön is naplózni kell. Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy a kiadmány kézbesítését követően a lezárt irat feloldására ne legyen lehetőség.
17. § Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy az alkalmas legyen az ügyiratok nyilvántartásba helyezésére és arra, hogy az ügyiratok bemutatásának napján az ügyiratokat automatikusan bemutassa a bíró részére.
18. § (1) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy az irat kezelője a bíró (bírósági titkár) rövid feljegyzését, irodai utasítását az informatikai rendszer alkalmazásával tekinthesse meg.
(2) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy a bíró (bírósági titkár) a rövid feljegyzés vagy az irodai utasítás elintézését az informatikai rendszer útján tekinthesse meg.
19. § Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy a határozat kijavítását és a határozat kiegészítését tartalmazó végzés ne legyen elválasztható a határozattól.
20. § (1) A fellebbezést az informatikai rendszer útján úgy kell felterjeszteni, hogy a másodfokú bíróság részére hozzáférést kell biztosítani a fellebbezett ügy informatikai rendszerben tárolt irataihoz.
(2) A másodfokon eljáró bíróság az iratokat az informatikai rendszer alkalmazásával veszi át.
(3) A másodfokon eljáró bíróság az ügy iratait és a másodfokú határozatot az informatikai rendszeren keresztül úgy küldi meg az elsőfokú bíróságnak, hogy az informatikai rendszerben hozzáférést biztosít a másodfokú ügy irataihoz, azzal, hogy ha a kérelmező az elsőfokú bíróság előtt papír alapon járt el, a másodfokon eljáró bíróság a 28. § (4) bekezdése alapján készített kiadmányt küldi meg az elsőfokú bíróságnak.
(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott hozzáférés biztosításáról az informatikai rendszer útján üzenetet kell küldeni.
20/A. § * (1) Az OBH a beérkezett beszámolókat tíz évig, olyan módon őrzi, hogy azok utólag visszakereshetőek legyenek.
(2) Az OBH a beszámolókat az őrzési idő leteltét követően selejtezi.
20/B. § * (1) A bíróság – az OBH közreműködésével – az országos névjegyzék útján úgy tesz eleget az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben foglalt közzétételi kötelezettségének, hogy a bíróságok központi internetes oldalán közzéteszi a végelszámolás megindítását elrendelő végzést és a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényben meghatározott határozatokat, hirdetményeket, egyéb iratokat (a továbbiakban együtt e §-ban: irat).
(2) Az OBH az iratok fogadására informatikai felületet alakít ki, s kizárólag az ezen keresztül érkezett iratokat fogadja.
(3) A bíróság az iratokat az OBH által az iratok fogadására kialakított informatikai felületre küldi meg.
(4) A bíróság feladata, hogy a honlapon történő megtekintéssel, a közzétételt követő egy munkanapon belül meggyőződjön az irat változtatás nélküli közzétételéről. Ha az irat közzétételére nem változtatás nélkül került sor, erről az OBH-t haladéktalanul, rövid úton értesíti, egyúttal – szükség esetén – az iratot ismételten megküldi az OBH részére.
(5) Az OBH és a bíróság az iratokat elektronikus úton őrzi.
(6) Az e §-ban meghatározott feladatok teljesítése az OBH elnöke által kijelölt szervezeti egység vagy személy, és a bírósági iroda (a továbbiakban: iroda) feladata.
(7) Az irat kezelője az e §-ban írt teendők elvégzésére irodai utasítást ad. Az iroda az egyes teendők elvégzése előtt az iratot az irat intézőjének irodai utasítás adása céljából bemutatja, ha az ügy csak irodai utasításra intézhető tovább.
(8) Az (1)–(7) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni abban az esetben is, ha jogszabály alapján a civil szervezetet nyilvántartó bíróságnak a bíróságok központi internetes oldalán hirdetményt kell közzétennie.
21. § A civil szervezetek nyilvántartási ügyeiben nem alkalmazható a Büsz.
a) 5. § (2) bekezdésének első fordulata,
b) 8. § (3) bekezdése,
c) 10. § (1) bekezdésének második mondata,
d) 11. § (1) bekezdése és
e) 18. § (2) bekezdése.
22. § (1) A jogosultsági szintnek megfelelő hozzáférést kell biztosítani az informatikai rendszer alkalmazásaihoz azok számára, akik a civil szervezetek nyilvántartási ügyeit intézik.
(2) Azon bírák (bírósági titkárok) részére, akik olyan polgári peres vagy nemperes ügyet intéznek, melyek esetében az eljárást megindító végzést, az eljárás során hozott határozatot, az eljárás egyéb iratát a nyilvántartást vezető bíróságnak – közzététel vagy a nyilvántartásba történő bejegyzés érdekében – meg kell küldeniük, biztosítani kell annak lehetőségét, hogy az informatikai rendszerbe az iratokat közvetlenül küldhessék meg, ennek érdekében részükre a jogosultsági szintnek megfelelő hozzáférést kell biztosítani.
(3) A (2) bekezdésben szabályozott hozzáférés úgy is biztosítható, hogy a bírák (bírósági titkárok) részére e célra olyan üzenetet fogadó alkalmazás kerül rendszeresítésre, amelyre a (2) bekezdésben meghatározott iratok megküldhetőek. Ezen iratok az érkeztetést követően, a bíróság elnöke, illetve az ügyelosztásra jogosult más bírósági vezető által erre kijelölt bíróhoz érkeznek, aki az adatok informatikai rendszerbe való bevitele iránt intézkedik.
(4) A (2) és (3) bekezdésben foglalt hozzáféréseket úgy kell biztosítani, hogy az iroda intézhesse az irat megküldését a bíró (a bírósági titkár) irodai utasítására, rövid feljegyzésére.
23. § A bíróság a Cnytv. alapján az iratok megtekintésére jogosult (képviselő) személyes megjelenése esetén – az informatikai rendszer szolgáltatásaihoz jogosulatlan hozzáférést kizáró módon – a bíróság erre kijelölt helyiségében biztosítja az informatikai rendszerben rögzített iratok adattartalmának, valamint az elektronikus iratok adatai megismerésének lehetőségét, ide nem értve a nem nyilvános adatokat tartalmazó iratok megismerését.
24. § A bíróság elnöke, illetve az ügyelosztásra jogosult más bírósági vezető az informatikai rendszer útján jelöli ki a bírót (bírósági titkárt) az ügy intézésére.
25. § (1) A Cnytv. 32. §-ában vagy a Cnytv. 46. § (6) bekezdésében foglalt esetben a bíróság elnöke, illetve az ügyelosztásra jogosult más bírósági vezető az informatikai rendszer útján kap tájékoztatást a döntési kötelezettség elmulasztásáról.
(2) A bíróság elnöke, illetve az ügyelosztásra jogosult más bírósági vezető a Cnytv.-ben előírt felhívást, illetve a bíró, a bírósági titkár, a bírói tanács elnöke a Cnytv.-ben előírt beszámolást az informatikai rendszer útján is teljesíti.
26. § Soron kívüli eljárás esetén a Büsz. 33/A. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ügyintézés teljesítését az informatikai rendszer útján kell ellenőrizni.
27. § (1) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy az alkalmas legyen folyamatban lévő vagy befejezett ügy iratának más ügy iratához történő csatolására vagy a csatolás megszüntetésére és az ügyek egyesítésére.
(2) Az irat csatolását, a csatolás megszüntetését vagy az iratok egyesítését az informatikai rendszer útján kell elvégezni.
28. § (1) A kiadmányt az informatikai rendszer alkalmazásával kell elkészíteni.
(2) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy az adatként tartalmazza a kiadmányt készítő leíró nevét.
(3) * Ha a kiadmányt elektronikus úton kell kézbesíteni, azon a bíróság körbélyegzője lenyomatának képe elhelyezhető.
(4) A kiadmányt, ha a kérelmező papír alapon jár el, az informatikai rendszer útján kell megszerkeszteni, egyebekben a kiadmány készítésére a Büsz. és az Isz. szabályait kell alkalmazni.
(5) A kiadmányt, ha a kérelmező elektronikus úton jár el, az informatikai rendszer útján kell megszerkeszteni és lezárni.
29. § (1) A bíróság az informatikai rendszer alkalmazásával automatizált módon – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint –, az 1. mellékletben meghatározott adattartalommal adja ki a szervezet adatairól a kivonatot, a bizonyítványt és a másolatot.
30. § (1) Az OBH
a) az államháztartásról szóló törvény alapján az államháztartásból származó forrás felhasználásához kapcsolódó lebonyolító feladatot ellátó, illetve a támogatási forrást kezelő költségvetési szervvel,
b) az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás esetén a támogató képviseletében eljáró, jogszabályban kijelölt szervezettel, illetve
c) a közigazgatási hatósági ügyben eljáró hatósággal
megállapodást köthet a Cnytv. 88. § (6) bekezdésében meghatározott adatkérés elektronikus úton való előterjesztése és kiadása kérdésben.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kivonatot az informatikai rendszer alkalmazásával – automatizáltan – kell kiadni.
31. § * A bizonyítványban és a másolatban fel kell tüntetni azt a figyelmeztetetést, hogy a bizonyítványban, illetve a másolatban csak a bejegyzett, illetve a 2015. január 1. után módosított, törölt adatok szerepelnek.
32. § (1) A bíróság az iratait, ha a Cnytv. elektronikus úton való kézbesítést ír elő, a Cnytv. 15. §-a szerint kézbesíti.
(2) Papír alapú kézbesítés esetén a tértivevényt a digitális (képi) rögzítést követően olyan módon kell az informatikai rendszerben rögzíteni, hogy megállapítható legyen, hogy mely irat kézbesítésénél került alkalmazásra.
33. § (1) Ha iratot más hatósághoz elektronikus úton kell megküldeni – és a hatóságnál az irat elektronikus úton történő fogadásának technikai feltételei nem állnak rendelkezésre – az irat papír alapú másolatát kell megküldeni. Az elektronikus irat papíralapú másolatát kell megküldeni abban az esetben is, ha az elektronikus irat papír alapú iratról készített elektronikus másolat.
(2) Az irat elektronikus úton történő megküldésekor borítót, pótborítót nem kell készíteni.
(3) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy az adatot tartalmazzon a megküldött irat tartalmáról, a megküldés okáról és a megküldés módjáról.
34. § (1) A bíróság a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig az informatikai rendszerben szereplő adatok alapján – az informatikai rendszer útján automatizáltan – a 2. melléklet szerinti tartalommal készít statisztikai jelentést a civil szervezetek nyilvántartási ügyeiről.
(2) Az OBH a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig az informatikai rendszer útján automatizáltan összesíti a bíróságok statisztikai jelentéseit.
34/A. § *
35. § (1) A bíróság az Ectv.-ben meghatározott irat-közzétételi kötelezettségének az informatikai rendszer útján tesz eleget.
(2) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy tájékoztatást adjon az irat közzétételéről.
(3) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy ahol a Cnytv. a nyilvántartás vezetése során egyéb adat nyilvántartását rendeli, ott ez az adat szövegesen feltüntetésre kerülhessen.
36. § (1) Ha a civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól szóló KIM rendelet vagy a Büsz. alapján a kérelem előterjesztésére űrlap nem kerül rendszeresítésre, a kérelmezőnek az iratokat A4-es formátumban kell megküldenie.
(2) A kérelemhez csatolt iratnak A4-es formátumúnak kell lennie.
(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a kérelemhez csatolt hatóság által kiállított iratot a hatóság eltérő formátumban adja ki.
36/A. § * (1) Az ügyész elektronikus eljárási kötelezettségének a Legfőbb Ügyészség által működtetett elektronikus irat- és dokumentumkezelő rendszeren keresztül, közvetlenül tesz eleget.
(2) * Az ügyész a bírósággal történő elektronikus kommunikáció során az erre a célra kialakított informatikai alkalmazások igénybevételével jár el.
(3) Az elektronikus irattovábbítási kötelezettségét az ügyész a Legfőbb Ügyészség által igénybe vett elektronikus kézbesítési rendszeren keresztül teljesíti.
(4) A bírósági iratot az ügyészhez a kézbesítési rendszer befogadás-visszaigazolásában megjelölt időpontban kell megérkezettnek tekinteni.
(5) Az ügyész hivatali elektronikus aláírása a Legfőbb Ügyészség által rendszeresített minősített elektronikus aláírás. Az ügyész a hatáskörébe tartozó ügyben elkészített, a kiadmányozási jogkörébe tartozó elektronikus okiratot hivatali elektronikus aláírással látja el.
37. § (1) A Cnytv. 91. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartási szám a nyilvántartást vezető törvényszék kétjegyű kódja, gondolatjellel elválasztva a szervezettípus kétjegyű kódja és gondolatjellel elválasztva a szervezet egyedi ötjegyű azonosítója (pl. 01–01–12345).
(2) A szervezet egyedi ötjegyű azonosítóját folyamatos számozással kell kiadni, a szervezetek nyilvántartásba vételének sorrendjében.
(3) A nyilvántartást vezető törvényszék kétjegyű kódját és a szervezettípus kétjegyű kódját a nyilvántartási szám képzésekor a 3. mellékletben meghatározott kódtár alapján kell megadni.
38. § (1) * Ez a rendelet – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet 43. §-a 2013. január 1. napján lép hatályba.
(3) * E rendelet 1–7. §-a, 8. § (1) és (2) bekezdése, 9. §-a, 10. §-a, 11. § (1)–(3) bekezdése, 12. §-a, 14–16. §-a, 19. §-a, 21. §-a, 23. §-a, 24. §-a, 26–29. §-a, 31. §-a, 32. § (1) bekezdése, 33. §-a, 34/A–37. §-a, 40. §-a, a 41. §-a és 44. § (2) bekezdése 2015. január 1. napján lép hatályba.
(4) * E rendelet 46. §-a 2015. január 2. napján lép hatályba.
(5) * E rendelet 8. § (3) és (4) bekezdése, 11. § (4) bekezdése, 13. §-a, 17. §-a, 18. §-a, 20. §-a, 22. §-a, 25. §-a, 30. §-a, 32. § (2) bekezdése, 34. §-a és 49. §-a 2016. január 1. napján lép hatályba.
39. § *
40. § (1) A Cnytv. 107. §-ában előírt migráció megkezdése előtt a nyilvántartásban az adatrögzítés lehetőségét fel kell függeszteni.
(2) * A migrációt 2015. január 1. napján kell elvégezni.
(3) A migráció megkezdését követően nem rögzíthető adat a korábbi nyilvántartásba.
(4) A migráció során biztosítani kell azt, hogy a nyilvántartásba vett civil szervezetek – automatizáltan – a Cnytv. szerinti nyilvántartási számot kapjanak.
(5) A migráció során biztosítani kell, hogy a civil szervezet adószáma és statisztikai számjele – ha a szervezet azzal rendelkezik – adatként elérhető legyen a nyilvántartásban.
(6) A migráció során az informatikai rendszer alkalmazásával törvényszékenként listát kell készíteni azon civil szervezetekről – az üresen maradó nyilvántartási adatkör megjelölésével –, melyek esetében a nyilvántartásban valamely kötelező nyilvántartási adat nem szerepel. A hiányzó nyilvántartási adatok meglétét az ügy iratanyagában ellenőrizni kell és – ha azok rendelkezésre állnak – azokat az ügy iratanyagából egyedileg kell az informatikai rendszerbe felvinni.
(7) A bíróság elnöke a lista alapján meghatározza az ügyek iratanyagának ellenőrzésének és a hiányzó adatok nyilvántartásban való rögzítése ütemezésének rendjét. A bíróság elnöke az adatrögzítésre legfeljebb fél évet adhat. Ha a bíróság elnöke a feladat elvégzésére több mint két hónapot enged, az ütemezés menetéről havonta be kell számolni.
(8) Az OBH őrzi
a) a Központi Statisztikai Hivatal által előállított és a migrációhoz használt fordítókulcsot,
b) a civil szervezetek migráció előtti országos azonosítóit,
c) az országos azonosító és a nyilvántartási szám közötti fordítókulcsot,
d) azokat az adatokat, melyek esetében a migráció során észlelte, hogy azok hibásak, így azok migrációjára nem került sor és
e) – valamely adat duplikátuma (olyan adat, amely nem csak egyszer található meg a nyilvántartásban) esetén, a migrált adattal összekapcsolhatóan – a duplikátum adatot.
41. § (1) A civil szervezetek adatainak migrációja során a civil szervezetek nyilvántartásba bejegyzett célja szerinti besorolását változatlanul kell átvenni.
(2) Az országos névjegyzékben a civil szervezetek célja szerinti besorolása szerinti keresésnél biztosítani kell azt is, hogy a 2014. június 30. napján hatályos szabályozás szerinti cél szerinti besorolás alapján is keresni lehessen.
41/A. § * Az OBH és a Legfőbb Ügyészség a 36/A. § (2) bekezdés szerinti elektronikus kommunikáció célját szolgáló informatikai alkalmazások kialakításáról kellő időben egyeztet.
42. § *
43. § *
44. § (1) *
(2) *
(3)–(4) *
45. § (1) Az R. 1. melléklete a következő 5.3.5. ponttal kiegészülve lép hatályba:
„5.3.5. anyja születési neve”
(2) Az R. 1. melléklete a következő 6.3.4. és 6.3.5. ponttal kiegészülve lép hatályba:
„6.3.4. a jogi személy szervezeti egység képviselőjének neve
6.3.5. a jogi személy szervezeti egység képviselőjének anyja születési neve”
(3) Az R. 1. melléklet 8.1. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„8.1. a szervezet kiegészítő jellegű gazdasági főtevékenysége és ténylegesen végzett tevékenységi körei azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével”
(4) Az R. 1. melléklet 8.3. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„8.3. a jogi személy szervezeti egység kiegészítő jellegű gazdasági főtevékenysége és ténylegesen végzett tevékenységi körei azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével”
(5) *
(6) Az R. 2. melléklete a következő 3.3.5. ponttal kiegészülve lép hatályba:
„3.3.5. anyja születési neve”
(7) Az R. 2. melléklete a következő 3.4.3. ponttal kiegészülve lép hatályba:
„3.4.3. – szükség szerint – anyja születési neve”
(8) Az R. 2. melléklete a következő 3.5.3. ponttal kiegészülve lép hatályba:
„3.5.3. anyja születési neve”
(9) Az R. 13. melléklete a következő 8.5. ponttal kiegészülve lép hatályba:
„8.5. – ha a bejelentett új nyilvántartási adat a szervezet vagy a szervezet jogi személy szervezeti egysége új képviselőjének nyilvántartásba vételére irányul és a szervezet vagy a szervezet jogi személy szervezeti egysége adószámmal és statisztikai számjellel rendelkezik – az új képviselő adóazonosító száma”
(10) Az R. 13. melléklete a következő 13., 13.1–13.7. és 14., 14.1., 14.2. ponttal kiegészülve lép hatályba:
„13. A kérelmező választása szerint megadandó adatok – ha adószám, illetve statisztikai számjel megállapítása, illetve beszerzése iránti kérelmet is előterjeszt –:
13.1. a szervezet kiegészítő jellegű gazdasági főtevékenysége és ténylegesen végzett tevékenységi körei azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével
13.2. a szervezet gazdálkodási formája (GFO kód szerint)
13.3. a jogi személy szervezeti egység kiegészítő jellegű gazdasági főtevékenysége és ténylegesen végzett tevékenységi körei azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével
13.4. a jogi személy szervezeti egység gazdálkodási formája (GFO kód szerint)
13.5. az általános forgalmi adó alanyának az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 22. § (1) bekezdése szerinti, az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével összefüggő nyilatkozata
13.6. a szervezet képviselőjének adóazonosító száma
13.7. a jogi személy szervezeti egység képviselőjének adóazonosító száma
14. A kérelmező választása szerint megadandó adatok – ha adószám törlése iránti kérelmet is előterjeszt –
14.1. a szervezet adóköteles tevékenysége megszüntetésének bejelentése és a szervezet adószáma törlése iránti kérelem
14.2. – jogi személy szervezeti egység esetében – a jogi személy szervezeti egység adóköteles tevékenysége megszüntetésének bejelentése és a jogi személy szervezeti egység adószáma törlése iránti kérelem”
(11)–(12) *
(13) Az R. 41. melléklet 9.1.3.2. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„9.1.3.2. az elnökség hívja össze”
(14)–(16) *
(17) Az R. 41. melléklet a következő 11.1.3.1. ponttal kiegészülve lép hatályba:
„11.1.3.1. az összes tag több mint fele”
(18) Az R. 41. melléklet 11.1.4. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„11.1.4. az elnökség valamely tagjának visszahívásáról a tagok legalább 10%-ának indítványára határozhat, ha az elnökség tagja az egyesület céljaival ellentétes tevékenységet folytat; az elnökség valamely tagjának visszahívásához”
(19) Az R. 41. melléklet a következő 11.1.4.1. ponttal kiegészülve lép hatályba:
„11.1.4.1. az összes tag több mint fele”
(20) Az R. 41. melléklet a következő 13.5.5. ponttal kiegészülve lép hatályba:
„13.5.5. törvényben meghatározott ok bekövetkezte”
(21) Az R. 41. melléklet 15.3.1. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„15.3.1. képviseli az egyesületet”
(22) Az R. 41. melléklet 15.4.9. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„15.4.9. vezeti a határozatok tárát vagy őrzi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyveket”
(23) *
(24) Az R. 41. melléklet 17. és 17.1. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„17. Az alapszabály kötelező rendelkezései az egyesület képviselete tekintetében:
17.1. az egyesületet az elnök önállóan képviseli”
(25) *
(26) Az R. 42. melléklet 4.3.3. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„4.3.3. döntés kiegészítő jellegű, nonprofit gazdasági-vállalakozási tevékenység folytatásáról”
(27) Az R. 42. melléklete a következő 4.3.4. ponttal kiegészülve lép hatályba:
„4.3.4. döntés az alapítványi vagyon felhasználásról”
(28) Az R. 42. melléklete a következő 4.6.4. ponttal kiegészülve lép hatályba:
„4.6.4. törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkezte esetén”
(29) Az R. 42. melléklet 5.1. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„5.1. a kuratórium határozatképes, ha azon legalább két tag részt vesz”
(30) Az R. 42. melléklet 5.2. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„5.2. a kuratórium évente legalább egyszer ülésezik”
(31) Az R. 42. melléklet 5.7. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„5.7. a határozatokat a határozatok tárában kell nyilvántartani vagy az azokat tartalmazó jegyzőkönyveket kell őrizni”
(32) Az R. 42. melléklet 7.1.1. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„7.1.1. a kuratórium ülésének összehívása”
(33) Az R. 42. melléklet 7.1.2. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„7.1.2. képviseli az alapítványt”
(34) Az R. 42. melléklet 7.1.8. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„7.1.8. vezeti a határozatok tárát vagy őrzi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyveket”
(35) Az R. 42. melléklet 9.1. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„9.1. az alapítványt a kuratórium elnöke önállóan képviseli”
(36) Az R. 42. melléklete a következő 11.2. ponttal kiegészülve lép hatályba:
„11.2. nem lehet a kuratórium tagja, akivel szemben törvényben meghatározott kizáró ok áll fenn”
(37) Az R. 43. melléklete a következő IV. és V. ponttal kiegészülve lép hatályba:
„IV. Egyesület taggyűlésének jelenléti íve
1. Jelenléti ív adattartalma
1.1. megjelentek
1.1.1. természetes személy esetén
1.1.1.1. neve
1.1.1.2. lakóhelye
1.1.1.3. aláírása
1.1.2. nem természetes személy esetén
1.1.2.1. elnevezése
1.1.2.2. székhelye
1.1.2.3. képviselő
1.1.2.3.1. neve
1.1.2.3.2. képviseleti minőségének jelölése
1.1.2.3.3. aláírása
1.2. taggyűlés időpontja
1.2.1. év
1.2.2. hónap
1.2.3. nap
1.3. – nem alakuló taggyűlés esetén – annak jelölése, ha megismételt taggyűlés jelenléti íve
1.4. az okirat aláírásának helye
1.5. az okirat aláírásának időpontja
1.6. az okirati tanúk adatai, ha a Pp. 196. § (1) bekezdés b) pontja szerinti formában készítik elő az okiratot
V. Jegyzőkönyv minta
1. jegyzőkönyv adattartalma
1.1. szerv megnevezése melyen a jegyzőkönyv készült
1.1.1. egyesület esetén
1.1.1.1. taggyűlés
1.1.1.2. elnökség
1.1.2. alapítvány esetén
1.1.2.1. kuratórium
1.2. szerv ülésének időpontja
1.2.1. év
1.2.2. hónap
1.2.3. nap
1.3. megjelentek
1.3.1. taggyűlés esetén az arra való utalást, hogy a jelenléti íven szereplők jelentek meg
1.3.2. elnökség esetén megjelent tagok
1.3.3. kuratórium esetén megjelent tagok
1.4. határozatképesség
1.4.1. vizsgálata
1.4.2. megállapítása
1.5. jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tag megválasztása
1.5.1. jegyzőkönyvvezető neve
1.5.2. hitelesítő tagok neve
1.6. döntés levezető elnök, szavazatszámláló bizottság választásáról
1.6.1. igen
1.6.1.1. levezető elnök neve
1.6.1.2. szavazatszámláló bizottság tagjainak neve
1.6.2. nem
1.7. napirend
1.7.1. napirendi pontok ismertetése
1.7.2. napirend elfogadása
1.8. napirendi pontok
1.8.1. a napirendi pont kapcsán elhangzottak lényegének szerepeltetése
1.8.2. határozathozatal
1.8.2.1. határozathozatal módjának szerepeltetése
1.8.2.1.1. nyilvános
1.8.2.1.2. titkos
1.8.2.2. szavazás eredménye
1.8.2.2.1. látható többség jelölése
1.8.2.2.2. szavazás pontos eredménye
1.8.2.3. határozat pontos szövegének szerepeltetése
1.8.2.3.1. jegyzőkönyvben
1.8.2.3.1.1. határozat egyedi jelölése [pl. 12/2014. (III. 15.) számú taggyűlési határozat]
1.8.2.3.1.2. határozat szövege
1.8.2.3.2. külön dokumentumban
1.8.2.3.2.1. jegyzőkönyvben
1.8.2.3.2.1.1. határozati javaslat ismertetése
1.8.2.3.2.1.2. döntésre utalás
1.8.2.3.2.2. külön dokumentumban
1.8.2.3.2.2.1. határozat egyedi jelölése [pl. 12/2014. (III. 15.) számú taggyűlési határozat]
1.8.2.3.2.2.2. határozat szövege
1.8.2.3.2.2.3. okirat aláírásának helye
1.8.2.3.2.2.4. okirat aláírásának időpontja
1.8.2.3.2.2.5. okirat aláírásának módja
1.8.2.3.2.2.6. aláírás
1.8.2.3.2.2.6.1. ülést vezető aláírása
1.8.2.3.2.2.6.2. – taggyűlés esetén – hitelesítő tagok aláírása
1.8.2.3.2.2.6.3. – nem taggyűlés esetén – az okirati tanúk adatai, ha a Pp. 196. § (1) bekezdés b) pontja szerinti formában készítik elő az okiratot
1.9. az okirat aláírásának helye
1.10. az okirat aláírásának időpontja
1.11. aláírás
1.11.1. ülést vezető aláírása
1.11.2. – taggyűlés esetén – hitelesítő tag aláírása
1.11.3. – nem taggyűlés esetén – az okirati tanúk adatai, ha a Pp. 196. § (1) bekezdés b) pontja szerinti formában készítik elő az okiratot”
46. § *
47. § Az R.
a) 41. melléklet 5.4. pontjában a „tag (3.1.)” szövegrész a „tagot” szöveggel, a „törölhető” szövegrész a „kell törölni” szöveggel,
b) *
c) 41. melléklet 15.3. pontjában a „feladatai” szövegrész a „feladatai különösen” szöveggel,
d) 42. melléklet 5.6. pontjában a „szótöbbségével” szövegrész a „szótöbbségével, nyílt szavazásával” szöveggel,
e) 42. melléklet 6. pontjában az „elfogadásáról” szövegrész a „visszautasításáról” szöveggel
lép hatályba.
48. § (1) Nem lép hatályba az R.
a)–b) *
c) 41. melléklet 13.4.3. pontjában a „– az alapítók döntése szerint –”,
d) 41. melléklet 13.5.3. pontjában a „határozott időre választott elnökség esetén”,
e) 41. melléklet: 13.5.4. pontjában a „– határozott időre választott elnökség esetén –”,
f) 42. melléklet 4.4. pontjában a „legalább”,
g) 42. melléklet 5.3.1. pontjában a „– három tagú kuratórium esetén –”
szövegrész.
(2) Nem lép hatályba az R.
a) 41. melléklet
aa) 1.5. pontja,
ab) 3.1.4.1.1. pontja,
ac) 4.1., 4.1.1., 4.1.2., 4.1.2.1., 4.1.2.1.1., 4.1.2.1.2., 4.1.3., 4.2., 4.2.1., 4.2.2., 4.2.3., 4.2.3.1., 4.2.3.1.1., 4.2.3.1.2. pontja,
ad) 5.2., 5.2.1., 5.2.1.1., 5.2.1.2., 5.2.2., 5.5. pontja,
ae) 6.2., 6.2.1., 6.2.2., 6.2.3. pontja,
af) 7., 7.1., 7.2. pontja,
ag) 9.1.3.2.1., és 9.1.3.2.2., 9.1.3.5., 9.1.3.6.1.1., 9.1.3.6.1.2. pontja,
ah) 10.3.2., 10.6. pontja,
ai) 11.1.2., 11.1.2.1., 11.1.2.2., 11.1.2.3., 10.1.3.1., 10.1.3.2., 10.1.3.3., 10.1.4.1., 10.1.4.2., 10.1.4.3. pontja,
aj) 13.2.1., 13.4.4. pontja,
ak) 14.4. pontja,
al) 15.1.2., 15.1.2.1., 15.1.2.2., 15.3.2., 15.3.3., 15.3.4., 15.3.6. pontja,
am) 16.5., második 16., második 16.1., 16.1.1., 16.1.2. pontja,
an) 17.1.1. és 17.1.2. pontja.
b) 42. melléklet
ba) 2.5. pontja,
bb) 5.2.1., második 5.2.1., 5.2.3., 5.2.4. pontja,
bc) 5.3.2. pontja,
bd) 5.3.2.1. és 5.3.2.2. pontja,
be) 6.2. pontja,
bf) 7.1.3. pontja,
bg) 7.1.6. és 7.1.7. pontja,
bh) 9.1.1. és 9.1.2. pontja.
49. § * Hatályát veszti e rendelet 34/A. §-a és 2/A. melléklete.
1. A szervezet adatairól készült kivonat adattartalma:
1.1. a bíróság elnevezése
1.2. a szervezet fennálló adatai
1.2.1. a fennálló adatok
1.2.2. az adat bejegyzésének alapjául szolgáló határozat jogerőssé válásának időpontja
1.2.3. annak jelölése, ha valamely adat tekintetében változásbejegyzési eljárás van folyamatban az adott nyilvántartást vezető bíróságnál
1.3. a kivonat kiállításához történt adatlekérés időpontja
1.3.1. év, hónap, nap, óra, perc
1.4. a kivonat kelte
1.5. aláírás
1.6. bélyegző lenyomata.
2. A szervezet adatairól készült bizonyítvány adattartalma:
2.1. a bíróság elnevezése
2.2. arra való utalás, hogy a bizonyítvány a kérelmező által megjelölt körben tartalmazza a nyilvántartás adatait
2.3. a szervezet 2.2. pontban megjelölt fennálló, törölt adatai
2.3.1. a 2.2. pontban megjelölt fennálló, törölt adatok
2.3.2. az adat bejegyzésének alapjául szolgáló határozat jogerőssé válásának időpontja
2.3.3. az adat törlésének alapjául szolgáló határozat jogerőssé válásának időpontja
2.3.4. az adat törlésének időpontja
2.3.5. annak jelölése, ha valamely adat tekintetében változásbejegyzési eljárás van folyamatban az adott nyilvántartást vezető bíróságnál
2.4. a bizonyítvány kiállításához történt adatlekérés időpontja
2.4.1. év, hónap, nap, óra, perc
2.5. a bizonyítvány kelte
2.6. aláírás
2.7. bélyegző lenyomata.
3. A szervezet adatairól készült másolat adattartalma:
3.1. a bíróság elnevezése
3.2. a szervezet fennálló, törölt adatai
3.2.1. a fennálló, törölt adatok
3.2.2. az adat bejegyzésének alapjául szolgáló határozat jogerőssé válásának időpontja
3.2.3. az adat törlésének alapjául szolgáló határozat jogerőssé válásának időpontja
3.2.4. az adat törlésének időpontja
3.2.5. annak jelölése, ha valamely adat tekintetében változásbejegyzési eljárás van folyamatban az adott nyilvántartást vezető bíróságnál
3.3. a másolat kiállításához történt adatlekérés időpontja
3.3.1. év, hónap, nap, óra, perc
3.4. a másolat kelte
3.5. aláírás
3.6. bélyegző lenyomata.
1. Kérelmek típusa és száma:
1.1. új szervezet bejegyzése iránti kérelem
1.1.1. szervezet típusra bontva
1.1.1.1. papír alapon előterjesztett kérelmek száma
1.1.1.1.1. eljárás tiszta időtartama (hiánypótlással, szüneteléssel együtt)
1.1.1.1.2. eljárás teljes időtartama (hiánypótlás, szünetelés nélkül)
1.1.1.2. elektronikus úton előterjesztett kérelmek száma
1.1.2. egyszerűsített bejegyzési kérelmek száma
1.2. változásbejegyzési kérelmek száma
1.2.1. szervezet típusra bontva
1.2.1.1. papír alapon előterjesztett kérelmek száma
1.2.1.2. elektronikus úton előterjesztett kérelmek száma
1.2.2. egyszerűsített változásbejegyzési kérelmek száma
1.2.3. változásbejegyzési kérelem előterjesztésének oka szerint bontva
1.3. törlési kérelmek száma
1.3.1. szervezet típusra bontva.
2. Hiánypótlások száma.
3. Kérelmek elintézésének módja:
3.1. kérelmek teljesítésének száma
3.2. kérelmek hiánypótlást követő teljesítésének száma
3.3. * kérelmek visszautasításának száma
3.4. * kérelmek elutasításának száma.
4. Fellebbezések:
4.1. fellebbezések száma
4.1.1. felterjesztések száma
4.2. előterjesztő szerinti bontásban:
4.2.1. ügyész
4.2.2. kérelmező
4.3. fellebbezések eredménye szerinti bontásban:
4.3.1. helybenhagyó határozat
4.3.2. megváltoztató határozat
4.3.2.1. részben megváltoztató
4.3.2.2. egészben megváltoztató
4.3.3. hatályon kívül helyező határozat
4.3.3.1. hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító
4.3.3.2. hatályon kívül helyező és eljárást megszüntető.
5. Havi ügyforgalmi statisztika
5.1. nyilvántartásba vételi kérelmek száma
5.1.1. érkezett
5.1.2. befejezett
5.1.3. folyamatban maradt
5.2. változásbejegyzési kérelmek száma
5.2.1. érkezett
5.2.2. befejezett
5.2.3. folyamatban maradt
5.3. törlési kérelmek száma
5.3.1. érkezett
5.3.2. befejezett
5.3.3. folyamatban maradt.
I. Annak a törvényszéknek a kódszáma, ahol a szervezetet nyilvántartják (a nyilvántartási szám első két száma):
| Törvényszék | Nyilvántartási szám első két száma | ||
| 01. | Balassagyarmati Törvényszék | 12 | |
| 02. | Budapest Környéki Törvényszék | 13 | |
| 03. | Debreceni Törvényszék | 09 | |
| 04. | Egri Törvényszék | 10 | |
| 05. | Fővárosi Törvényszék | 01 | |
| 06. | Győri Törvényszék | 08 | |
| 07. | Gyulai Törvényszék | 04 | |
| 08. | Kaposvári Törvényszék | 14 | |
| 09. | Kecskeméti Törvényszék | 03 | |
| 10. | Miskolci Törvényszék | 05 | |
| 11. | Nyíregyházi Törvényszék | 15 | |
| 12. | Pécsi Törvényszék | 02 | |
| 13. | Szegedi Törvényszék | 06 | |
| 14. | Székesfehérvári Törvényszék | 07 | |
| 15. | Szekszárdi Törvényszék | 17 | |
| 16. | Szolnoki Törvényszék | 16 | |
| 17. | Szombathelyi Törvényszék | 18 | |
| 18. | Tatabányai Törvényszék | 11 | |
| 19. | Veszprémi Törvényszék | 19 | |
| 20. | Zalaegerszegi Törvényszék | 20 |
II. Az egyes szervezetek kódszámai (a nyilvántartási szám harmadik és negyedik száma):
| Szervezetek | Nyilvántartási szám harmadik és negyedik száma | ||
| 01. | alapítvány, közalapítvány | 01 | |
| 02. | egyesület | 02 | |
| 03. | köztestület | 03 | |
| 04. | magánnyugdíjpénztár, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, vegyes pénztár | 04 | |
| 05. | Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezet | 05 | |
| 06. * | |||
| 07. | országos sportági szakszövetség | 07 | |
| 08. | egyéb szervezet | 08 | |
| 09. * | vallási egyesület | 09 | |
| 10. * | nyilvántartásba vett egyház | 10 | |
| 11. * | bejegyzett egyház | 11 |
