Az Országgyűlés a hazai szőlőművelés érdekeinek előmozdítása, a bortermelés színvonalának emelése, termékei piacképességének javítása, valamint a korszerű származás- és minőségvédelem fejlesztése érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § * Ez a törvény szabályozza a hegyközségek, a hegyközségi tanácsok, borrégiós tanácsok és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban együtt: hegyközségi szervezetek) létrejöttét, önkormányzatuk szervezetét, működését, feladatát, valamint az azok ellátásához szükséges jogosítványait.
2. § * A törvény személyi hatálya a szőlészeti és borászati termelő, illetve szőlészeti és borászati felvásárló tevékenységet folytató természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, továbbá a hegyközségi szervezetekre, azok tagjaira és tisztségviselőire, valamint a hegybírókra, regionális titkárokra és borvidéki titkárokra terjed ki.
3. § (1) A hegyközség egy borvidék egy vagy több településének szőlészeti és borászati termelői által e tevékenységükhöz fűződő közös érdekeik előmozdítására, valamint az általuk előállított termékek származás-, minőség- és eredetvédelmére létrehozott köztestület.
(2) * Szőlészeti és borászati termelőtevékenység szakigazgatási egység területén csak hegyközség tagjaként folytatható, szakigazgatási egység területén kívül pedig csak akkor, ha a szőlészeti és borászati termelő eleget tett a külön jogszabály szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettségének.
(3) Szőlészeti és borászati felvásárló tevékenység akkor folytatható, ha a szőlészeti és borászati felvásárló a külön jogszabály szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettségének eleget tett.
4. § E törvény és e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:
a) * szőlészeti termelő: aki 1000 m2-nél nagyobb területen borszőlőt művel, vagy területnagyságtól függetlenül borszőlőültetvényének termését értékesíti, és nem minősül borászati termelőnek,
b) * borászati termelő: aki borászati terméket értékesítés céljából állít elő,
c) * szőlészeti és borászati felvásárló: aki borszőlőt, mustot, illetve bort tovább-feldolgozási célú továbbértékesítés vagy alapanyagként történő felhasználás céljából vásárol,
d) * borvidék: termőhelyek összességéből álló szakigazgatási egység, amely több település közigazgatási területére kiterjedően hasonló éghajlati, domborzati, talajtani adottságokkal, jellemző fajtaösszetételű és művelésű ültetvényekkel, sajátos szőlő- és bortermelési hagyományokkal rendelkezik,
e) borrégió: a borvidékek közös érdekeik előmozdítására, valamint az általuk előállított termékek származás-, minőség- és eredetvédelmére létrehozott olyan önkéntes társulása, amely hasonló szőlő- és bortermelési hagyományokkal rendelkező, földrajzilag egymáshoz közel eső vagy határos borvidékek összességéből áll,
f) * szakigazgatási egység: a borvidék és a borrégió,
g) * nyilvántartott adatszolgáltató: a hegyközség területén szőlészeti és borászati termelőnek nem minősülő adatszolgáltatásra kötelezett természetes, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint nyilvántartásba vételre kötelezett szőlészeti vagy borászati felvásárló.
5. § (1) * Hegyközség ugyanazon borvidék települései részvételével akkor hozható létre, ha
a) a működési területéhez tartozó borvidéki települések közigazgatási területén fekvő, a hegybíró által vezetett gazdasági akták nyilvántartásában szereplő szőlőültetvények nagysága – a (2) bekezdésben meghatározott kivételtől eltekintve – eléri a háromszáz hektárt,
b) a szőlőültetvények legalább tíz termelő használatában állnak, és
c) a hegyközség területén legalább egy borászati üzem rendelkezik borászati üzemengedéllyel.
(2) Ha a borvidék területe háromszáz hektárnál kisebb, a borvidéken egy hegyközség működhet.
(3) Új hegyközség – ideértve a hegyközségek kiválását és szétválását is – nem jöhet létre, ha annak az (1) bekezdés szerint számított területe nem éri el az ötszáz hektárt.
(4) * Az (1) bekezdés szerinti feltételek nem teljesítése esetén a hegyközség közgyűlése a választmány javaslata alapján dönt valamely szomszédos hegyközségbe történő beolvadásról, illetve összeolvadásról (a továbbiakban együtt: beolvadás). A beolvadásról közgyűlési döntéssel rendelkező hegyközséget a beolvadás időpontjáig úgy kell tekinteni, mint amely teljesíti az (1) bekezdés szerinti feltételeket. Az átvevő hegyközség közgyűlése a választmány javaslata alapján dönt a beolvadás jóváhagyásáról.
(5) * A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke az együttes ülésen elfogadott eljárásrend szerint kezdeményezi a beolvadással kapcsolatos kötelezettségek teljesítését, ha a hegyközségek a megváltozott feltételek bekövetkezésétől számított egy éven belül nem döntenek a beolvadásról. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke kezdeményezi a törvényszék előtt a beolvadás nyilvántartásba vételét.
(6) A beolvadással kapcsolatos bírósági nyilvántartásba történő bejegyzést az átvevő hegyközségnek kell kezdeményeznie.
(7) * Az ingatlan tulajdoni lapján jogi jellegként a borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt terület jogi jelleget fel kell tüntetni. A jogi jelleg feljegyzése érdekében a termőhelyi katasztert vezető szerv véglegessé vált határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.
(8) * A termőhelyi katasztert vezető szerv dönt a borszőlő termőhelyi kataszterbe történő sorolás megszüntetéséről, ha annak feltételei már nem állnak fenn. A termőhelyi katasztert vezető szerv a véglegessé vált határozatot megküldi az ingatlanügyi hatóságnak a borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt terület jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásból történő törlése céljából.
6. § (1) A hegyközség legfelsőbb önkormányzati testülete a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.
(2) A közgyűlés hatáskörét az alapszabályban kell meghatározni úgy, hogy annak kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) az alapszabály és más szabályzat, valamint a hegyközségi rendtartás megalkotása és módosítása,
b) a hegyközség éves költségvetésének megállapítása és a zárszámadás elfogadása,
c) a hegyközség tisztségviselőinek megválasztása,
d) a hegyközségi tanács szőlészeti és borászati szekciójába tartozó azonos számú küldöttek megválasztása,
e) a hegyközségi járulék mértékének meghatározása. *
(3) A közgyűlést az alapszabályban meghatározott időközönként, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni.
(4) * A közgyűlés időpontjáról és napirendjéről meghívó kiküldésével minden tagot írásban kell értesíteni azzal a figyelmeztetéssel, hogy a közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. Írásbeli közlésnek minősül a meghívó elektronikus levélben való megküldése is.
(5) * A közgyűlésen
a) * a szőlőültetvénnyel rendelkező hegyközségi tagot a közgyűlési meghívó kiküldésének napján a Hegyközségi Információs Rendszerben nyilvántartott, a hegyközség működési területéhez tartozó borvidéki települések közigazgatási területén fekvő ültetvényének területe alapján megállapított minden megkezdett hektár után egy szavazat,
b) a hegybíró nyilvántartása alapján szőlőültetvénnyel nem rendelkező hegyközségi tagot egy szavazat illeti meg azzal, hogy egy tag az összes szavazat legfeljebb tíz százalékát birtokolhatja akkor is, ha az a) pont alapján többre lenne jogosult.
(6) * A közgyűlésen az a tag rendelkezik szavazati joggal, aki hegyközségi adatszolgáltatási kötelezettségének határidőben maradéktalanul, hegyközségi és szakmaközi piacszervezési intézkedésekben meghatározott járulékfizetési kötelezettségének pedig a közgyűlés napját megelőzően legalább öt nappal eleget tett.
(7) Ha e törvény vagy az alapszabály másként nem rendelkezik a közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagokat megillető szavazatok szerint megállapított egyszerű szavazattöbbséggel hozza.
(8) * A tagot az adott hegyközség területén, a 4. § a), b) vagy c) pontja szerint végzett tevékenysége alapján kell besorolni. A hegyközségi tanács szőlészeti szekciójába tartozó küldöttet a szőlészeti termelők, a borászati szekciójába tartozó küldöttet a borászati termelők választják meg maguk közül.
(8a) * Nem választható szőlészeti küldötté az a tag, akire a választás időpontját megelőző lezárt borpiaci évben teljesül, hogy *
a) ő maga,
b) olyan gazdasági társaság, amelynek vezető tisztségviselője,
c) saját vagy közeli hozzátartozója összesen legalább 25%-os tulajdonában álló gazdasági társaság,
d) közeli hozzátartozója
– az a)–d) pontban meghatározottak közötti tranzakciókat nem számolva – összességében legalább fele akkora mennyiségű szőlőt vásárolt fel, mint amennyit megtermelt.
(8b) * A (8a) bekezdésben foglaltaknak való megfelelést az ellenőrző bizottság igazolja. Ezen igazoláshoz a feldolgozott és a felvásárolt szőlő mennyiségéről a gazdasági aktát vezető hegybíró szolgáltat adatot az ellenőrző bizottság részére.
(9) A határozathozatal és a tisztségviselők választásának rendjét az alapszabályban kell meghatározni.
(10) Az alapszabály a közgyűlés megtartásának módját és a tisztségviselők választásának rendjét részközgyűlések által választott küldöttek részvételével tartott küldöttgyűlés formájában is meghatározhatja, ha a hegyközségi tagok száma vagy a tagok lakóhelye illetve más, az alapszabályban meghatározott szempont ezt indokolja. A részközgyűlési körzeteket, a részközgyűlések megtartásának helyét, és a küldöttgyűlés rendjét az alapszabályban kell megállapítani. A különböző helyre és időpontra összehívott részközgyűléseket a közgyűlésre meghatározott azonos napirenddel kell megtartani. A részközgyűlésre és a küldöttközgyűlésre egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(11) A részközgyűléseket úgy kell összehívni, hogy a részközgyűlés napja a küldöttközgyűlés napját legalább nyolc nappal megelőzze.
7. § (1) Az elnök
a) összehívja és előkészíti a közgyűlés, a részközgyűlés, küldöttközgyűlés és a választmány üléseit,
b) gyakorolja a munkáltatói jogot a hegyközség alkalmazottai felett,
c) ellátja a közgyűlés, illetve a választmány döntése alapján
ca) a hegyőrrel kapcsolatos munkáltatói jogokat,
cb) a hegyőr szakmai irányításával összefüggő feladatokat a hegyőrre vonatkozó külön jogszabály alapján,
d) ellátja a közgyűlés, illetve a választmány által részére meghatározott feladatokat.
(2) A hegyközségnek a közgyűlés és a választmány határozatainak végrehajtásáért az elnök felel.
(3) A hegyközséget harmadik személyekkel szemben és a hatóságok előtt az elnök képviseli. Az alapszabály a képviseletre az elnökön kívül más tagot is feljogosíthat.
8. § A közgyűlés a tagok közül az alapszabályban meghatározott létszámú választmányt választ. A hegyközség elnöke egyben a választmány elnöke is.
9. § (1) A választmány a közgyűlés határozatai szerint irányítja a hegyközség működését, dönt minden olyan ügyben, amelyet a törvény vagy az alapszabály nem utal a hegyközség más testületi szervének vagy tisztségviselőjének hatáskörébe.
(2) A választmány előkészíti a közgyűlés, a részközgyűlés, a küldöttközgyűlés üléseit.
(3) A választmány az alapszabályban meghatározott gyakorisággal, de évente legalább két alkalommal ülésezik. Rendkívüli ülés bármikor összehívható. A választmány tevékenységéről évente beszámol a közgyűlésnek.
10. § (1) * A közgyűlés a tagok közül megválasztja az ellenőrző bizottság elnökét, valamint további két tagját. Ha a hegyközségi tanács tagjainak száma 10 fő vagy annál kevesebb, akkor az ellenőrző bizottság tagjainak megválaszthatóak a hegyközségi tanácsot alkotó hegyközségek ellenőrző bizottságainak a hegyközségi tanácsnak nem tag elnökei.
(2) Az ellenőrző bizottság tagjai e tevékenységükért kizárólag a közgyűlésnek felelnek és feladataik ellátása körében részükre utasítás nem adható.
11. § (1) Az ellenőrző bizottság feladata a hegyközség működése törvényességének, valamint a gazdálkodásnak az ellenőrzése. Ennek érdekében az ellenőrző bizottság a hegyközség bármely testületétől, tisztségviselőjétől vagy tagjától tájékoztatást kérhet és a hegyközségi iratokba betekinthet.
(2) Az ellenőrző bizottság az eljárása során tett megállapításait javaslatával együtt írásban közli az érdekelt testületi szervvel vagy tisztségviselővel, szükség esetén – az alapszabályban meghatározott módon – összehívhatja a közgyűlést.
(3) Az ellenőrző bizottság legalább ötévenként független könyvvizsgálóval köteles megvizsgáltatni a hegyközség gazdálkodását.
(4) A közgyűlés a hegyközség éves költségvetéséről és a zárszámadásról csak az ellenőrző bizottság véleményének ismeretében dönthet.
(5) Az ellenőrző bizottság egyeztetést végez, és állást foglal a hegyközség valamely testületi szervének határozata ellen tett bejelentés ügyében.
12. § Az alapszabály további testületi szerveket (bizottságokat) létesíthet. Ez esetben az alapszabálynak meg kell határoznia e testületi szervek feladatkörét, valamint a hegyközség más testületeihez és a tisztségviselőkhöz való viszonyát.
13. § (1) A hegyközség tisztségviselői: az elnök, az ellenőrző bizottság elnöke, a küldött, valamint az alapszabály által létesített más tisztséget betöltő személy.
(2) Nem lehet tisztségviselő
a) a hegybíró,
b) aki nem tagja a hegyközségnek,
c) akit a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett,
d) aki büntetett előéletű,
e) aki a tisztségviselői tevékenységtől, mint foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt áll.
(3) * Egyidejűleg nem viselhetnek tisztséget a hegyközségben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Polgári Törvénykönyv) szerinti közeli hozzátartozók valamint az élettársak, bejegyzett élettársak. Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is meghatározhatja.
(4) * Nem választható meg tisztségviselőnek, akinek hegyközségi járulék vagy mulasztási bírság tartozása van, illetve az adatszolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget.
(5) * Azt a tényt, hogy a (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti kizáró okok nem állnak fenn, a tisztségviselő személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(6) * A regionális titkár a tisztségviselői megbízatás időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a tisztségviselő tekintetében a (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti kizáró ok fennállását. A hatósági ellenőrzés céljából a regionális titkár adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a tisztségviselő büntetlen előéletű-e, valamint hogy a tisztségviselői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(7) Az (5) és (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat
a) a hegyközség a tisztségre jelölt személy tekintetében a tisztség betöltéséről határozó közgyűlési szavazás napjáig,
b) * a regionális titkár – tisztségviselői megbízatás esetén – a tisztségviselő megbízatásának megszűnéséig
kezeli.
(8) * Ha a regionális titkár a (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti kizáró ok fennállását a tisztségviselővel szemben az (6) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, felhívja a közgyűlést, hogy a tisztségviselő megbízatását haladéktalanul vonja vissza. A tisztségviselő a kizáró ok fennállásáról szóló határozat kézbesítése napjától a tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja. A megszüntetést írásban, az ok megjelölésével kell közölni a tisztségviselővel.
(9) *
14. § (1) A hegyközség szervezetének és működésének rendjét az alapszabályban kell meghatározni.
(2) Az alapszabálynak tartalmaznia kell a hegyközség
a) elnevezését, székhelyét,
b) célját és feladatait,
c) képviseletére jogosultak megnevezését,
d) szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó szabályokat,
e) testületi szerveinek, tisztségviselőinek feladat- és hatáskörét, választásuk módját, megbízatásuk időtartamát és megszűnésének eseteit,
f) tagsági viszonnyal kapcsolatos, e törvényben nem szabályozott kérdéseit,
g) gazdálkodására – így különösen a költségvetésre – vonatkozó alapvető szabályokat.
(3) Az alapszabály elfogadásához és módosításához a közgyűlésen a jelenlévő tagokat megillető szavazatok legalább kétharmadával rendelkező tagok támogató szavazata szükséges.
(4) Az alapszabály más szabályzat megalkotásáról is rendelkezhet.
(5) Az alapszabály elfogadását követően a hegyközség székhelye szerint illetékes törvényszéknél kérni kell a hegyközség nyilvántartásba-vételét. A hegyközség a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, az alapszabály elfogadásának napjára visszaható hatállyal. A törvényszék a hegyközség nyilvántartásba-vételéről szóló határozatát az agrárpolitikáért felelős miniszterrel (a továbbiakban: miniszter) is közli.
15. § (1) Hegyközségi tagságra kötelezett – lakóhelyétől (telephelyétől, székhelyétől) függetlenül – az a szőlészeti és borászati termelő, aki tevékenységét a hegyközség működési területén végzi.
(2) A szőlészeti és borászati termelő minden olyan hegyközségnek tagja, amelynek területén termel.
(3) * Hegyközségi tagságra nem kötelezett személy önkéntes hegyközségi tagságot az alapszabály erre irányuló kifejezett rendelkezése alapján vállalhat. Az önkéntes hegyközségi tag
a) nem rendelkezik a hegyközségi szervezetben szavazati joggal,
b) nem választható meg küldöttnek vagy tisztségviselőnek, valamint
c) nem rendelkezik a 20/A. § szerinti elővásárlási joggal.
16. § A hegyközség tagjairól névjegyzéket kell készíteni, és az abban bekövetkezett változásokat folyamatosan vezetni kell.
17. § (1) * A szőlészeti és borászati termelő hegyközségi tagsági viszonya, illetve a szakigazgatási egység területén kívül a szőlészeti és borászati termelőtevékenységet végző nyilvántartásba-vételi kötelezettsége azon a napon keletkezik, amelyen a tevékenységét megkezdi.
(2) * A nyilvántartott adatszolgáltató nyilvántartásba vételi kötelezettsége azon a napon keletkezik, amelyen a tevékenységét megkezdi.
(3) * A nyilvántartott adatszolgáltató és a szakigazgatási egységbe nem sorolt településen működő szőlészeti és borászati termelő a hegybírónak köteles bejelenteni a nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét, telephelyét), adóazonosító jelét vagy adószámát, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által adott ügyfél-azonosítóját, és a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelete szerinti egyéb, személyes adatnak nem minősülő adatokat.
(4) * Új telepítésű szőlő esetén a szőlészeti termelő hegyközségi tagsági viszonya – amennyiben még nem tagja a hegyközségnek – a telepítési engedély véglegessé válásával jön létre.
(5) * A hegyközségi tag, valamint a szőlészeti és borászati felvásárló, illetve a szakigazgatási egységbe nem sorolt településen működő szőlészeti és borászati termelő a hegybírónak köteles bejelenteni, hogy tevékenységével felhagyott, vagy a szőlészeti termelő a szőlőültetvény használatát másnak engedte át. A hegybíró a bejelentés alapján a tagsági jogviszony megszüntetéséről, ezzel összefüggésben a névjegyzékből való törlésről, illetve az adatszolgáltatási kötelezettség megszűnéséről határozatot hoz, amennyiben a szőlészeti és borászati termelőnek, illetve a szőlészeti és borászati felvásárlónak nincs járuléktartozása, illetve adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett.
(6) A szőlészeti termelő 30 napon belül köteles a hegybírónak bejelenteni, ha a szőlőültetvény művelésével felhagyott, az ültetvény tulajdonosának, illetve – amennyiben a szőlészeti termelő a tulajdonos volt – az új használó nevének és címének feltüntetésével.
(7) Az önkéntes tag bármikor kérheti írásban a névjegyzékből való törlését. A tagsági jogviszony ebben az esetben a kérelem benyújtásának napjával szűnik meg.
18. § (1) * A hegyközségi tagsági viszonyt keletkeztető vagy megszüntető tényt az érdekeltnek – a nevének (cégnevének), lakóhelyének (székhelyének, telephelyének), adóazonosító jelének vagy adószámának, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által adott ügyfél-azonosítójának megjelölésével – a névjegyzékbe való felvétel, illetve a törlés végett a hegybírónak be kell jelentenie. A hegybíró bejelentés hiányában is eljár, ha a tagsági viszony keletkezéséről vagy megszűnéséről egyéb módon tudomást szerez.
(2) A hegyközségi tag köteles az (1) bekezdésben meghatározott adatai változását 15 napon belül bejelenteni a hegybírónak.
(3) * A (2) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv – ha ezt tőle a hegyközségi tag kéri – a (2) bekezdés szerinti határidőben értesíti a hegybírót.
19. § (1) A tag joga – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel –, hogy
a) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen vagy részközgyűlésen;
b) tisztséget viseljen a hegyközségben;
c) a hegyközség belső szabályzatában foglaltak szerint igénybe vegye a hegyközség által nyújtott szolgáltatásokat.
(2) A 15. § (3) bekezdése szerinti önkéntes tag joga, hogy
a) tanácskozási joggal részt vegyen a közgyűlésen vagy részközgyűlésen;
b) a hegyközség belső szabályzatában foglaltak szerint igénybe vegye a hegyközség által nyújtott szolgáltatásokat.
(3) * Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tagsági viszonyból eredő jogait *
a) természetes személy csak személyesen vagy közeli hozzátartozója vagy a képviseletében eljáró, legalább öt éve, legalább heti 20 órában folyamatosan alkalmazásában álló személy,
b) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a képviseletére jogosult útján gyakorolhatja.
(3a) * Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tagsági viszonyból eredő jogait természetes személy csak személyesen, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a törvényes képviselője, tulajdonosa vagy az általa kijelölt olyan személy útján gyakorolhatja, akit legalább heti húsz órában határozatlan idejű munkaviszonyban foglalkoztat. A jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tisztségviselőként megválasztott képviselőre is alkalmazni kell a 13. § (2) bekezdés d) és e) pontjában foglaltakat.
(4) Aki több hegyközségnek is tagja, tisztséget csak egy hegyközségben viselhet.
20. § * Hegyközségi tag származási bizonyítványt, valamint a hegybíró és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára által kiállítandó igazolást térítésmentesen kap, ha eleget tett a hegyközségi járulék és a szakmaközi piacszervezési intézkedésekben meghatározott járulék (a továbbiakban: szakmaközi járulék) megfizetésére vonatkozó, valamint az adatszolgáltatási kötelezettségének. Több hegyközségben is tagsággal rendelkező tagnak valamennyi hegyközségben teljesítenie kell a fennálló hegyközségi és szakmaközi járulékfizetési kötelezettségét.
20/A. § * (1) A borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott föld eladása esetén elővásárlási jog illeti meg a borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott szomszédos földet használó hegyközségi tagot, ha ezen jogának érvényesítését megelőző 24 hónapban – a föld fekvése szerint illetékes hegyközségben vagy azzal szomszédos hegyközségben – folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkezett. A hegyközségi tagot az elővásárlási jog a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott elővásárlásra jogosultak sorrendjében
a) az államot, illetve – közös tulajdonban álló föld tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében – a földműves tulajdonostársat követően, minden más elővásárlásra jogosultat megelőzően illeti meg, ha az elővásárlással érintett föld nem szőlő művelési ágban nyilvántartott és a szerzés célja szőlőültetvény létesítése;
b) az a) pont alá nem tartozó esetben a földet használó földművest követően, minden más elővásárlásra jogosultat megelőzően illeti meg.
(2) A borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén előhaszonbérleti jog illeti meg a borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott szomszédos földet használó hegyközségi tagot, ha ezen jogának érvényesítését megelőző 24 hónapban – a föld fekvése szerint illetékes hegyközségben vagy azzal szomszédos hegyközségben – folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkezett. A hegyközségi tagot az előhaszonbérleti jog a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében a volt haszonbérlőt, illetve a földműves tulajdonostársat követően, a helyben lakó szomszéd földművest megelőzően illeti meg.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés vonatkozásában
a) szomszédos földnek minősül a közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével szomszédos borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott föld;
b) szomszédos földhasználónak minősül az, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott föld szomszédos az adásvételi, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel.
(4) A földet az (1) bekezdés a) pontja szerinti elővásárlási jog gyakorlásával megszerző személynek az adásvételi szerződésben vagy az elfogadó nyilatkozatban a jogutódra is kiterjedő hatállyal kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az elővásárlási joggal érintett föld teljes területén a föld birtokbavételét követő három éven belül szőlőültetvényt telepít.
20/B. § * A hegybíró kérelemre, illetve megkeresésre
a) igazolást állít ki arról, hogy
aa) az elővásárlási, illetve az előhaszonbérleti jog gyakorlásával érintett föld a borszőlő termőhelyi, illetve ültetvény kataszterében nyilvántartott terület, valamint
ab) az elővásárlási, illetve az előhaszonbérleti jogát gyakorolni kívánó személy az igazolás kiállítását megelőzően mely hegyközségben és mióta rendelkezik folyamatos hegyközségi tagsággal, továbbá
b) tájékoztatást ad az eladásra vagy haszonbérbe adásra kerülő borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott földdel szomszédos borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott földet használó és a megkereséskor legalább 24 hónapos folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkező személy nevéről és (lak)címéről.
21. § A tag kötelezettsége, hogy
a) hegyközségi járulékot fizessen;
b) a hegyközség alapszabályában és más szabályzataiban foglaltakat megtartsa;
c) a hegyközségi rendtartást betartsa.
22. § (1) * A hegyközségek borvidékenként hegyközségi tanácsot alakítanak. Amennyiben egy borvidéken csak egy hegyközség alakul meg, a hegyközségi tanácsot nem kell létrehozni, illetve a hegyközségi tanács megszűnik, és a hegyközségi tanácsi feladatokat a hegyközség látja el.
(2) * A hegyközségi tanács tagjai a 6. § (8)–(8b) bekezdésében foglaltak alapján megválasztott küldöttek.
(3) A küldöttek a hegyközségi tanácsban szőlészeti és borászati szekciót alakítanak.
(4) A hegyközségi tanács az általa elfogadott alapszabály szerint működik. Az alapszabályt a küldöttek együttes ülésen a 14. § (3) bekezdése szerint fogadják el.
(5) Az alapszabály elfogadását követően a hegyközségi tanács székhelye szerint illetékes törvényszéknél kérni kell a hegyközségi tanács nyilvántartásba-vételét. A hegyközségi tanács a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, az alapszabály elfogadásának napjára visszaható hatállyal. A törvényszék a hegyközségi tanács nyilvántartásba-vételéről szóló határozatát a miniszterrel is közli.
(6) * A hegyközségi tanácsnak meg kell küldenie a hatályos alapszabályát, illetve a módosítás hatálybalépését követő 8 napon belül a módosítással egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa részére.
(7) * A hegyközségi tanács minden évben megküldi saját és a részben vagy egészben tulajdonában lévő cégekre vonatkozó éves beszámolóját és mérlegét az annak elfogadását követő 8 napon belül a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa részére.
23. § * (1) * A hegyközségi tanács igazgatóválasztmányt hozhat létre. A hegyközségi tanács tagjai közül az igazgatóválasztmányba a szőlészeti és a borászati szekció azonos számú tagot választ. A hegyközségi tanács elnökét és – amennyiben szükséges – alelnökét a küldöttek együttes ülésén kell megválasztani a küldöttek közül vagy igazgatóválasztmány létrehozása esetén annak tagjai közül. Az ügyek viteléért felelős tisztségviselő az elnök.
(2) * A hegyközségi tanácsok az érdekvédelmi feladatok ellátására borvidéki titkárt alkalmazhatnak. A borvidéki titkár munkáltatója a hegyközségi tanács, felette a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. A borvidéki titkár feladatait a hegyközségi tanács alapszabálya határozza meg.
(3) * A hegyközségi tanács elnöke feladatainak ellátásával az alapszabály felhatalmazása alapján a borvidéki titkár is megbízható.
24. § (1) * A hegyközségi tanács, ennek hiányában a hegyközségi választmány kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) * a borvidék területére vagy annak egy részére kiterjedő termőterülettel rendelkező oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések termékleírásával,
b) a borvidéki rendtartással,
c) a borvidék közép- és hosszú távú stratégiájának kidolgozásával,
d) a borvidéket érintő közéleti eseményekkel
kapcsolatos feladatok ellátása.
(1a) * A hegyközségi tanács – az alapszabályban rögzítettek szerint – átadhat feladatokat a borrégiós tanács számára.
(2) * A szőlészeti szekció a tagjai közül megválasztja a Hegyközségek Nemzeti Tanácsába delegált szőlész küldöttet. A borászati szekció a tagjai közül megválasztja a Hegyközségek Nemzeti Tanácsába delegált borász küldöttet. Amennyiben a borvidéken csak egy hegyközség működik a Hegyközségek Nemzeti Tanácsába delegált egy-egy küldöttet a 6. § (8)–(8b) bekezdése szerint kell megválasztani.
25. § * A döntéshozatal során a küldöttet az őt delegáló hegyközségnek a döntéshozatalt megelőző borpiaci év utolsó napján a hegybíró által nyilvántartott, a hegyközség működési területéhez tartozó borvidéki települések közigazgatási területén fekvő ültetvények területe alapján minden megkezdett száz hektár után egy szavazat illeti meg azzal, hogy egy küldött legfeljebb a szavazatok többségét el nem érő számú szavazattal rendelkezhet. A küldött nem gyakorolhatja a szavazati jogát, amennyiben az őt delegáló hegyközségnek fenntartási hozzájárulás-tartozása áll fenn. Ha e törvény vagy az alapszabály másként nem rendelkezik, a hegyközségi tanács a döntéseit egyszerű többséggel hozza azzal, hogy a döntéshozatalhoz a szavazásra jogosult küldöttek több mint felének támogató szavazata is kell.
26. § (1) * A hegyközségi tanácsok borrégiónként borrégiós tanácsot alakítanak. A Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa borrégiós tanácsnak minősül.
(1a) * A borrégiós tanács hatáskörébe tartozik
a) a borrégió közép- és hosszú távú stratégiájának kidolgozása;
b) a borrégiót alkotó borvidékeken átívelő oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések termékleírásaival kapcsolatos – a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II. Rész II. Cím I. Fejezet 2. Szakasza szerinti – feladatok ellátása; és
c) * a borrégiót alkotó valamely hegyközségi tanács vagy annak hiányában hegyközség által átadott feladatok ellátása.
(2) * A borrégiós tanács tagjai a hegyközségi tanácsok 24. § (2) bekezdés szerint megválasztott küldöttjei. A küldöttek a borrégiós tanácsban szőlészeti és borászati szekciót alakítanak.
(3) * A borrégiós tanács az általa elfogadott alapszabály szerint működik.
(4) * Az alapszabály elfogadását követően a borrégiós tanács székhelye szerint illetékes törvényszéknél kérni kell a borrégiós tanács nyilvántartásba-vételét. A borrégiós tanács a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, az alapszabály elfogadásának napjára visszaható hatállyal. A törvényszék a borrégiós tanács nyilvántartásba-vételéről szóló határozatát a miniszterrel is közli.
(5) * A döntéshozatal során a küldöttet az őt delegáló hegyközségi tanács hegybírók által nyilvántartott területe alapján minden megkezdett száz hektár után egy szavazat illeti meg. A döntéshozatal során a szőlészeti és a borászati szekciót azonos szavazatszám illeti meg. Amennyiben az alapszabály egyhangúlag elfogadott módon másképp nem rendelkezik, a döntéshozatalhoz a küldöttek szavazattöbbsége és a szavazásra jogosult küldöttek több mint felének támogató szavazata is szükséges azzal, hogy azt mindkét szekció tagjai szavazatának többségével is támogatni kell.
(6) * A Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának döntéshozatala során a 25. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
27. § * A borrégiós tanács a tagjai közül elnököt, amennyiben szükséges alelnököt választ. Az ügyek viteléért felelős tisztségviselő az elnök.
28. § (1) A hegyközségek országos szervezete a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, amely a hegyközségi tanácsok egy szőlészeti és egy borászati szekciójába tartozó küldöttekből áll.
(2) A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az általa elfogadott alapszabály szerint működik. Az alapszabályt a küldöttek együttes ülésen a 14. § (3) bekezdése szerint fogadják el.
(3) * A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a tagjai sorából a küldöttek együttes ülésen elnökséget, ennek tagjai közül elnököt és az alapszabályban meghatározott számú alelnököt választ. Az ügyek viteléért felelős tisztségviselő a főtitkár, akit a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa pályázat alapján választ meg. A főtitkár hivatalba lépéséhez a miniszter előzetes jóváhagyása szükséges. A főtitkár csak felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy lehet, akinek egyebekben a hegybíróval azonos személyi feltételekkel kell rendelkeznie. A főtitkár felett a munkáltatói jogokat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke gyakorolja.
(3a) * A főtitkár regionális titkárokat nevezhet ki, akiket – a kinevezés és a felmentés kivételével – feljogosíthat a hegybírók feletti munkáltatói jogok gyakorlására. A regionális titkárok felett a munkáltatói jogokat a főtitkár gyakorolja. A regionális titkároknak a pályázati kiírásban meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük. A regionális titkárok számát, feladatkörét és a kinevezésük feltételeit a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának alapszabályában kell meghatározni.
(4) A Hegyközségek Nemzeti Tanácsában a 24. § (2) bekezdése szerint megválasztott tagokból álló szőlészeti és borászati szekció működik.
(5) * A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa akkor határozatképes ha mindkét szekció küldötteinek legalább a fele jelen van. A küldöttet az őt delegáló hegyközségi tanácsot alkotó hegyközségek működési területéhez tartozó borvidéki települések közigazgatási területén fekvő ültetvényeknek a döntéshozatalt megelőző borpiaci év utolsó napján a hegybírók által nyilvántartott területe alapján minden megkezdett száz hektár után egy szavazat illeti meg azzal, hogy egy küldött az összes szavazat legfeljebb tíz százalékát birtokolhatja. A döntéshozatal során a szőlészeti és a borászati szekciót azonos szavazatszám illeti meg. A döntéshozatalhoz a küldöttek szavazattöbbsége szükséges azzal, hogy azt a mindkét szekció tagjai szavazatának többségével is támogatni kell.
(6) * Ha a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az (5) bekezdésben foglaltak szerint nem határozatképes, akkor az elnök az ülést követő 15 napon belül új időpont kitűzésével ismételten összehívja a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát. A meghívó kiküldésével minden küldöttet írásban kell értesíteni azzal a figyelmeztetéssel, hogy a megismételt ülés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. Írásbeli közlésnek minősül a meghívó elektronikus levélben való megküldése is.
29. § A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa ülésén tanácskozási joggal részt vesznek a miniszter vagy képviselője, a borászati hatóság, az országos szőlészeti-borászati oktatási, kutatási intézmények, valamint szakmai érdek-képviseleti szervezetek képviselői.
30. § * A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az általa kezelt állami tulajdonban lévő immateriális javakból származó bevételeket kizárólag az általa kezelt, állami tulajdonban lévő immateriális javak karbantartására, fejlesztésére használhatja fel. Az ilyen módon keletkezett bevételekről és felmerült kiadásokról a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára éves beszámolót készít, melyet a tárgyévet követő második hónap 15. napjáig megküld a miniszter részére.
31. § * A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa ügyintéző szervezetet hoz létre, és arra vonatkozóan szervezeti és működési szabályzatot készít, amelyet az elnökség fogad el.
32. § (1) * A hegyközségi tanács, a borrégiós tanács és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa egyaránt köztestület.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezetek létrejöttére, alapszabályára, szervezetére és működésére e törvénynek a hegyközségre irányadó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3) * A hegyközségi szervezetek ötéves időtartamra választják meg a küldötteket, a hegyközségi szervezet elnökét, az ellenőrző bizottság elnökét, a hegyközségi tanács igazgatóválasztmányának tagjait, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnökségi tagjait, a szőlészeti és a borászati szekció elnökét, valamint az alapszabály által létesített, tisztséget betöltő hegyközségi tagot (a továbbiakban együtt: érdekképviseleti tisztségviselő).
(4) * A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke a megbízatási idő lejártát megelőző év november 30. napjáig meghatározza a következő választás ütemezését, figyelembe véve a hegyközségi szervezetek küldötti rendszerét.
(5) * A megválasztott érdekképviseleti tisztségviselővel szemben a 13. § (2)–(4) bekezdésében felsorolt valamely kizáró ok fennállása esetén a megbízatás megszűnését a hegyközségi szervezet közgyűlése állapítja meg.
(6) * A megbízatási időszak fennmaradó időtartamára érdekképviseleti tisztségviselőt kell választani
a) a hegyközségek összeolvadása, szétválása,
b) * a megválasztott személyek lemondása vagy halála,
c) a megválasztott személlyel szemben az (5) bekezdésben foglaltak szerint megállapított kizáró ok fennállása,
d) * jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviselőjének a képviselt szervezettel fennálló jogviszonya megszűnésének vagy képviseleti megbízása visszavonásának
esetén.
(7) * Az ellenőrző bizottság elnöke jár el az elnök helyett, ha a hegyközségi szervezet alapszabálya nem rendelkezik az elnök helyettesítéséről annak akadályoztatása esetére.
(8) * A hegyközségi szervezet, valamint annak testületi szerve – a 6. § (1) bekezdése szerinti közgyűlés kivételével – elektronikus eszköz útján is tanácskozhat és meghozhatja döntéseit. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a honlapján közzéteszi az elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályait.
33. § (1) A hegyközségeket azonos jogok illetik, illetve azonos kötelezettségek terhelik.
(2) A hegyközség
a) a minőségvédelem érdekében összehangolja tagjai szőlészeti és borászati szakmai tevékenységét;
b) gondoskodhat – a helyi önkormányzattal együttműködve – a működési területéhez tartozó szőlők őrzéséről;
c) szolgáltatásokkal és szaktanácsadással segíti tagjai gazdálkodását;
d) * védi a hegyközség szőlészeti és borászati termelőinek érdekeit és tájékoztatást ad a tagok tevékenységét segítő, közérdekű információkról;
e) ellenőrzi tagjainál a hegyközség feladatkörét érintő rendtartási előírások betartását;
f) rendezvényeket, borversenyeket szervez.
34. § (1) A hegyközség a hegyközségi rendtartás (hegyszabályok) keretében meghatározza a célszerű telepítés és művelés, az ültetvények rendje, a szőlőkárosító elleni egységes növényvédelem szabályait. Ennek során figyelembe kell venni a természet- és tájvédelemre vonatkozó jogszabályokat is. A rendtartásban meg kell határozni a hegyszabályokat sértő cselekmények e törvény szerinti jogkövetkezményeit.
(2) * A hegyközségi rendtartás a hegyközség területén a borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területre kiterjedő hatállyal határozza meg
a) az ingatlanok, az utak, vízelvezető árkok állapotára és növényvédelmére, valamint az ingatlanok rendeltetésszerű használatával kapcsolatos létesítmények karbantartására vonatkozó szabályokat;
b) * a csemegeszőlő-telepítést kivéve gyümölcsös, erdő telepítése, fásítás, halastó és nádas létesítése, valamint a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó hegyközségi hozzájárulás megadására vagy elutasítására vonatkozó szabályokat;
c) * a földterület szőlő termőhelyi kataszterből történő törléséhez való hegyközségi hozzájárulás megadására vonatkozó szabályokat, ha a hegyközség el kíván térni a Btv. 2. § (4a) bekezdésében meghatározott feltételektől.
(2a) * A rendtartás (2) bekezdés szerinti előírásait a borszőlő termőhelyi kataszterbe eső, más művelési ágú külterületi ingatlanok használóinak és az utak kezelőinek is be kell tartaniuk.
(3) * Az elfogadott rendtartást meg kell küldeni a hegyközségi tanácsnak, amely kifogást emelhet a rendtartás ellen, ha az törvénysértő, ellentétes a borvidéki rendtartással, ellentétes a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a rendtartás megküldéséig elfogadott határozataival, vagy nyilvánvalóan szakszerűtlen rendelkezést tartalmaz. A hegyközség közgyűlésének a kifogásolt rendelkezést újra kell tárgyalnia. A rendtartást – kifogás híján – a hegyközségi tanácsnak történő megküldését követő harminc nap elteltével közzé kell tenni.
(4) A rendtartást hirdetményi úton, valamint a helyben szokásos más alkalmas módon is közzé kell tenni. A közzététellel egyidejűleg a rendtartást meg kell küldeni a hegyközség tagjainak, a települési önkormányzatnak, valamint a mezőgazdasági igazgatási szervnek is. A rendtartás a hirdetményként való közzététele napját követő harmincadik napon lép hatályba.
(5) A hegyközség ellenőrzi a hegyközségi rendtartás (hegyszabályok), valamint a borvidéki rendtartás betartását. Ha az ellenőrzés eredményeként megállapítja a szabályszegés tényét, a tagot a jogellenes állapot megszüntetésére, meghatározott cselekvés teljesítésére, valamitől való tartózkodásra kötelezheti vagy – a rendtartásban meghatározott esetekben és mértékig – bírsággal sújthatja.
(6) Azt, aki nem hegyközségi tagként vét a hegyközségi, illetve a borvidéki rendtartás szabályai ellen, a hegyközség felszólítja a jogellenes állapot megszüntetésére vagy a hegyközségi, illetve a borvidéki rendtartásnak megfelelő cselekvésre. A felszólítás eredménytelensége esetén a hegyközség a törvényszéktől kérheti a hegyközségi, illetve a borvidéki rendtartásba ütköző cselekményt elkövető személynek a felszólításnak megfelelő kötelezését.
35. § *
36. § (1) A hegyközségi tanács borvidéki rendtartást alkot.
(2) * A borvidéki rendtartás a borvidék borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területre és a borvidék területén működő borászati üzemekre kiterjedő hatállyal érvényes.
(3) * Az elfogadott borvidéki rendtartást meg kell küldeni a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának, amely kifogást emelhet a rendtartás ellen, ha az törvénysértő, ellentétes a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a rendtartás megküldéséig elfogadott határozataival, vagy nyilvánvalóan szakszerűtlen rendelkezést tartalmaz. A hegyközségi tanácsnak a kifogásolt rendelkezést újra kell tárgyalnia. A borvidéki rendtartást – kifogás híján – a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának történő megküldését követő harminc nap elteltével közzé kell tenni.
(4) A borvidéki rendtartást hirdetményi úton, valamint a helyben szokásos más alkalmas módon is közzé kell tenni. A rendtartás a hirdetményként való közzététele napját követő harmincadik napon lép hatályba.
(5) A hatályos borvidéki rendtartásokat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa honlapján közzéteszi.
(6) A 22. § (1) bekezdés szerint működő hegyközségben a borvidéki rendtartásnak a hegyközségi rendtartás felel meg.
37. § Az eredetvédelmet sértő esetekben a hegyközségi tanács fellép a jogsértővel szemben.
38. § (1) A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
a) segíti a hegyközségek és a hegyközségi tanácsok tevékenységét;
b) összegzi és elemzi a hegyközségek adatszolgáltatását, és ennek alapján javaslatokat dolgoz ki az esetleges agrárpiaci beavatkozásra;
c) * vezeti az újratelepítési jogok, az átváltott telepítési engedélyek, az új telepítési engedélyek és az újratelepítési engedélyek (a továbbiakban együtt: telepítési engedélyek) központi nyilvántartását;
d) termékek piacra jutását elősegítő szolgáltatásokat szervez;
e) képviselheti a hegyközséget a származás-, minőség- és eredetvédelemmel kapcsolatos ügyekben;
f) * hitelesíti a papíralapú kísérőokmányokat és szakmai-jövedéki nyilvántartásokat, és ezekről nyilvántartást vezet;
g) együttműködik a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatban feladatokat ellátó hatóságokkal és intézményekkel;
h) kapcsolatot tart a nemzetközi eredetvédelmi szervezetekkel;
i) kiállításokat, borversenyeket, konferenciákat szervez.
(2) * A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a szakigazgatási egységbe nem sorolt települések vonatkozásában meghatározza az illetékes hegyközséget, valamint a közigazgatási feladatok ellátására kijelöli az illetékes hegybírót, és ezeket az információkat a honlapján közzéteszi.
(3) * A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa jogszabályban foglalt feladatai ellátása érdekében informatikai rendszert működtet, melynek során jogosult a hegyközségi tagok és az adatszolgáltatásra kötelezettek személyes adatainak kezelésére. Az adatokhoz a hegybírók, a főtitkár, valamint a közigazgatási hatósági ügyben eljáró tisztségviselő számára a hozzáférést biztosítani kell.
(4) * A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az általa kezelt adatokból jogszabályban meghatározott tartalommal és módon köteles adatot szolgáltatni – ideértve a hegyközségi tagok és az adatszolgáltatásra kötelezettek személyes adatait is – a borászati hatóságnak.
39. § A hegyközségi szervezetek részére további feladatot csak törvény állapíthat meg, annak ellátásával kapcsolatos szabályokat azonban kormányrendelet vagy miniszteri rendelet is meghatározhat.
40. § (1) A hegyközségben a közigazgatási hatósági ügyek viteléért felelős személy a hegybíró, aki tevékenységét a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkárának szakmai irányítása alatt végzi.
(2) A hegybíró
a) eljár a névjegyzékbe való felvétellel, illetve törléssel kapcsolatos ügyekben, vezeti a hegyközségi névjegyzéket,
b) első fokon eljár a közigazgatási hatósági ügyekben,
c) az e törvényben, valamint jogszabályban meghatározott módon a hegyközség által vezetett nyilvántartásokból adatot szolgáltat,
d) * kiadja a telepítési engedélyeket, vezeti az újratelepítési jogok és a telepítési engedélyek nyilvántartását,
e) vezeti a gazdasági aktát, ellenőrzi a gazdasági aktában nyilvántartott területek állapotát, a nyilvántartott adatok valóságtartalmát,
f) ellátja a számára törvényben meghatározott feladatokat,
g) * az engedély nélkül telepített szőlőültetvényekről értesíti a növénytermesztési hatóságot,
h) * a számítógépes nyilvántartásában foglalt adatokat rendszerezi és összegezi,
i) * a szőlészetről és borászatról szóló törvényben (a továbbiakban: Btv.) szereplő közigazgatási szervek, valamint a borgazdálkodás körébe tartozó ellenőrzéseket végző szervezetek számára megkeresésre adatot szolgáltat,
j) a szőlőtermelőnek a szőlőterületére, szőlőfajtáira, a tárgyévi termésmennyiségére és a szőlőfelhasználására vonatkozó adatokat egyedileg azonosítható módon, jövedéki ellenőrzés elősegítése céljára adathordozón vagy elektronikus úton továbbítja a vámhatóságnak,
k) * ellenőrzi a neki címzett bejelentések és kérelmek, valamint az azok alapján kiadott hatósági bizonyítványok valóságtartalmát.
(3) Ha a hegybíró a működési területén belüli hegyközségi tagnál irányítási jogviszonyban, munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ezen tag ügyeiben, valamint saját és közvetlen hozzátartozói ügyeiben nem járhat el. Az ezen ügyekkel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára jelöli ki az illetékes hegybírót.
(4) * A (2) bekezdés b), d) és e) pontjában meghatározott feladatok ellátásához a hegybírónak az ingatlan-nyilvántartáshoz, valamint a földhasználati nyilvántartáshoz való hozzáférést térítésmentesen, valamint az elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezését díjmentesen kell biztosítani.
(5) A közgyűlés, illetve a választmány döntése alapján az elnök a 7. § (1) bekezdésének cb) és d) pontja, valamint a 22. § (1) bekezdése szerinti elnöki feladatok ellátásával külön megállapodással megbízhatja a hegybírót.
(5a) * A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának döntése alapján a hegybíró külön megállapodás alapján a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, mint szakmaközi szervezet által hozott intézkedések ellenőrzésével megbízható.
(5b) * A hegybíró a szakmaközi szervezet által hozott intézkedések megvalósulásának ellenőrzése során jegyzőkönyvben rögzíti az általa tapasztalt hiányosságokat. A jegyzőkönyvet három munkanapon belül megküldi a szakmaközi szervezetnek vagy kiterjesztett intézkedés esetén a hatósági ellenőrzésre jogosult hatóságnak.
(5c) * A megküldött ellenőrzési jegyzőkönyv alapján a szakmaközi szervezet vagy kiterjesztett intézkedés esetén az ellenőrzésre jogosult hatóság az ellenőrzést köteles lefolytatni. Az ellenőrzésre jogosult hatóság az ellenőrzés eredményéről a szakmaközi szervezetet tájékoztatja.
(6) * A hegybírót meg kell hívni a közgyűlés és a választmány ülésére. A hegybíró a közgyűlésen és a választmány ülésén beszámol a tevékenységéről.
(7) * A hegybírói tisztség betöltésére a pályázatot a hegyközség választmánya, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárával történt egyeztetést követően írja ki. A hegybíró személyére a beérkezett pályázatok értékelése alapján a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa felé a választmány tesz javaslatot. A pályázatokat értékelő választmányi ülésre a főtitkárt tanácskozási joggal meg kell hívni. A hegybíró munkáltatója – az 58. § (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa. A hegybíró felett a munkáltatói jogokat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára gyakorolja. A hegybírót munkaszerződéssel határozatlan időre kell alkalmazni (a továbbiakban: kinevezés). A 22. § (1) bekezdés szerint működő hegyközség esetében a hegybíró felett a munkáltatói jogok teljes körét a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára gyakorolja. A hegybíró feladatait a főtitkár határozza meg.
(8) Hegybíró csak olyan személy lehet, aki
a) nem áll a 13. § (2) bekezdés c)–e) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt,
b) * legalább a pályázati kiírásban meghatározott középfokú mezőgazdasági szakirányú szakképzettséggel rendelkezik, valamint
c) * a közigazgatási alapvizsgát letette, vagy közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel rendelkezik, vagy vállalja, hogy kinevezése esetén a közigazgatási alapvizsgát a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára által meghatározott határidőn – de megválasztásától számított legkésőbb egy éven – belül leteszi.
(8a) * A hegyközségben a hegybírói tisztséget nem töltheti be az a személy, aki az adott hegyközség 13. § (1) bekezdése szerinti tisztségviselőjének a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, bejegyzett élettársa vagy élettársa.
(9) A (8) bekezdés c) pontja szerinti határidő elmulasztása esetén a hegybíró foglalkoztatási jogviszonya megszűnik.
(10) * A hegybírót munkájáért legalább a tárgyévet megelőző évi minimálbér kétszeresét 10 százalékkal meghaladó díjazás illeti meg.
(11) * Egy személy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára által meghatározott borszőlőültetvényt magába foglaló területen látja el a hegybírói feladatokat. A hegybíró több hegyközség működési területére is kinevezhető azzal, hogy a hegybíró részére megállapított működési területének le kell fednie az adott hegyközségek teljes működési területét (körhegybíró). A körhegybíró több borvidéken fekvő hegyközségek működési területére is kinevezhető. Egy hegyközség területén a hegybírói feladatok ellátására több személy is kinevezhető, akiknek működési területét a kinevezésben meg kell határozni, amely működési terület nem eshet egybe másik hegybíró működési területével.
(12) Ha a hegybírói tisztség megüresedik, az új hegybíró kinevezéséig a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára által ideiglenes jelleggel kinevezett másik – a (8) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő – hegybíró látja el a hegybírói feladatokat. Az így kinevezett ideiglenes hegybíróra a (11) bekezdés harmadik mondatában szereplő korlátozást nem kell alkalmazni.
(13) * A közigazgatási ügyek folyamatos intézése érdekében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára legfeljebb egy évre pályázat nélkül a (10) bekezdés szerinti bérezéssel megbízott hegybírót foglalkoztathat. A munkaszerződésben meg kell határozni, hogy a megbízott hegybíró milyen ügyekben járhat el önállóan.
(14) * A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott feltételek szerint, és az ott meghatározott hatáskörökre vonatkozóan – a különleges szakértelmet igénylő kiemelt ügyekben országos vagy regionális illetékességgel eljáró hegybírót jelölhet ki.
41. § * Aki a származási bizonyítványt vagy jogszabályban meghatározott, a hegybíró által kiadandó más igazolását nem a jogszabályban meghatározott határidőig kérelmezi, az okiratokat csak 5000 forinttól 500 000 forintig terjedő mulasztási bírság megfizetésével kaphatja meg. A hegybíró a bírság kiszabása során figyelembe veszi a késedelem időtartamát, az ügyfél késedelembe esésének gyakoriságát, továbbá származási bizonyítvány esetén a kérelemben foglalt bor mennyiségét. A mulasztási bírság a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának bevétele.
42. § (1) * A hegybírónak és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának közigazgatási hatósági ügyekben való eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) * A hegybíró közigazgatási hatósági ügyben hozott elsőfokú határozata ellen a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárához lehet fellebbezni.
(3) Közigazgatási hatósági ügyekben
a) hegyközségnél a hegybíró,
b) a Hegyközségek Nemzeti Tanácsánál a főtitkár
jár el.
(4) * A hegyközségi rendtartást közhírré tétel útján is közölni kell.
43. § (1) A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa közigazgatási hatósági ügyben eljáró tisztségviselője, illetve ügyintézője csak olyan büntetlen előéletű személy lehet, aki a közigazgatási alapvizsgát letette, vagy vállalja, hogy kinevezése esetén a vizsgát a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára által meghatározott határidőn – de kinevezésétől számított legkésőbb egy éven – belül leteszi. A határidő elmulasztása esetén a tisztségviselő, illetve ügyintéző munkaviszonya megszűnik.
(2) * A fellebbezés elbírálásában eljáró ügyintézőnek jogi vagy szakirányú felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie.
(3) A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a közigazgatási hatósági ügyben eljáró személy kizárás miatt vagy bármely más okból való akadályoztatása esetére a feltételeknek megfelelő másik személy kijelölésére vonatkozó szabályokat.
(4) * E törvény, valamint a Btv. alapján a hegybíró hatáskörébe tartozó ügyekben *
a) nincs helye sommás eljárásnak,
b) *
(5) * A hegybíró felügyeleti szerve a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára.
44. § (1) A hegyközségek a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát rendszeresen tájékoztatják tevékenységükről. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa évente egy alkalommal értékeli a hegyközségi szervezetek és a hegybírók tevékenységét, és arról tájékoztatja a minisztert.
(2) A hegyközségi szervezetek együttműködnek az agrárkamara területi és országos szervezeteivel, valamint a gazdasági és szakmai érdek-képviseleti szervezetekkel.
(3) A hegyközség a területét érintő településrendezési és -fejlesztési feladatokban együttműködik a területileg illetékes helyi önkormányzat képviselő-testületével.
(4) A hegyközségi, valamint a szőlő- és borgazdálkodás területén ellenőrzésre jogosult más szervezetek kötelesek együttműködni, ellenőrzéseik tapasztalatairól egymást kölcsönösen tájékoztatni.
45. § (1) A települési önkormányzatok, a területi és a központi közigazgatási szervek kötelesek együttműködni a hegyközségi szervezetekkel. Ennek során részükre a tevékenységükhöz szükséges tájékoztatást kötelesek megadni.
(2) A hegyközségeket érintő jogi szabályozást, illetve más kormányzati döntést vagy települési önkormányzati rendelet meghozatalát megelőzően ki kell kérni az illetékes hegyközségi szervezet véleményét és észrevételeire érdemi választ kell adni.
(3) A bortermeléssel kapcsolatos agrárpiaci beavatkozás előtt ki kell kérni a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának véleményét.
45/A. § * (1) A hegyközség jogosult kezelni
a) természetes személy tagja, valamint a jogszabály alapján adatszolgáltatásra kötelezett természetes személyek
aa) nevét,
ab) lakcímét,
ac) születési helyét és idejét,
ad) anyja nevét,
ae) adóazonosító jelét vagy adószámát,
af) ügyfél-azonosító számát,
ag) * az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer (a továbbiakban: FELIR) azonosító számát;
b) jogi személy tagja, valamint a jogszabály alapján adatszolgáltatásra kötelezett jogi személyek
ba) cégnevét,
bb) székhelyét, telephelyét, fióktelephelyét,
bc) cégjegyzékszámát,
bd) statisztikai azonosítóját,
be) adószámát,
bf) ügyfél-azonosító számát,
bg) képviselőjének nevét, lakcímét,
bh) * FELIR azonosító számát.
(2) A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa jogosult kezelni a hegyközségek tagjainak, valamint a jogszabály alapján adatszolgáltatásra kötelezett személyek (1) bekezdésben meghatározott adatait.
(3) A hegyközség az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a tagjai tagsági jogainak és kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben jogosult kezelni.
(4) * A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a hegybíró, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkárának hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági eljárással összefüggésben, továbbá az (5) bekezdés szerinti adattovábbítás teljesítése érdekében jogosult kezelni.
(5) * A hegyközség, illetve a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az általa kezelt, az (1) bekezdés szerinti adatokat
a) a borászati hatóság,
b) a mezőgazdasági igazgatási szerv,
c) az ültetvények ellenőrzése céljából a növénytermesztési hatóság,
d) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv,
e) a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv,
f) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv,
g) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
h) a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: agrárkamara) tagjegyzékének vezetése és folyamatos ellenőrzése céljából az agrárkamara,
i) a miniszter és
j) a Központi Statisztikai Hivatal,
k) * uniós oltalom iránti kérelmekkel és földrajzi árujelzővel rendelkező borászati termékekkel kapcsolatban, valamint borvidéki rendtartási ügyekben megkeresés vagy megállapodás alapján a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet
részére adhatja át.
(6) A hegyközség az (1) bekezdés szerinti adatokat a hegyközségi tag tagsági jogviszonya megszűnésének évét követő ötödik év végéig jogosult kezelni.
(7) * A hegyközségek ügyintézője az (1) bekezdés szerinti adatok kezelése során köteles betartani az adatvédelemre vonatkozó előírásokat.
46. § * (1) * Hegyközségi szervezet szőlészeti-borászati termelési vagy – a tagok által megtermelt szőlő és a borászati termékek közös értékesítése, valamint a közösségi borpromóció kivételével – kereskedelmi tevékenységet nem folytathat.
(2) Hegyközségi szervezet gazdasági társaságnak nem lehet tagja, ilyen társaságban részesedést nem szerezhet. Hegyközségi szervezet nonprofit gazdasági társaságot alapíthat.
47. § (1) A hegyközség bevételei:
a) a hegyközségi járulék,
b) az általa nyújtott szolgáltatásért fizetendő díjak,
c) a részére törvény által átadott feladatok ellátásához szükséges, költségvetési pénzeszközök,
d) a tagokra a 34. § (5) bekezdésében vagy az alapszabályban meghatározott esetben kiszabott pénzbírságokból származó bevételek,
e) az adományok,
f) pályázatból származó bevétel,
g) egyéb, az alapszabályban meghatározott bevételek.
(2) * A hegyközségi tag, valamint a nyilvántartott adatszolgáltató hegyközségi járulékot fizet azon hegyközségi szervezet részére, amelynek működési területén a termelő-, illetve a felvásárló tevékenységét végzi. A hegyközségi járulék mértékét és felhasználásának célját a választmány javaslata alapján minden év május 31. napjáig a közgyűlés határozza meg. A hegyközség a kivetett járulékot és annak esedékességét a járulékfizetésre kötelezettel számviteli bizonylatban közli.
(3) * A közgyűlés a járulék mértékét a következők szerint állapítja meg:
a) a művelt szőlőültetvény alapján, a hegybíró által nyilvántartott szőlőültetvény területe szerint,
b) a megtermelt szőlőmennyiség alapján, ha a szőlőt saját vagy borgazdasági egységén belüli feldolgozás céljára termelték, ideértve a külföldi adóügyi illetőségűnek minősülő felvásárlónak és a végső fogyasztónak való értékesítést is,
c) a felvásárolt szőlőmennyiség alapján – a külföldi adóügyi illetőségűnek minősülő felvásárlónak és végső fogyasztónak való értékesítés kivételével –, amely esetben a járulék mértéke megegyezik a megtermelt szőlőmennyiség alapján meghatározott járulék mértékével, valamint
d) a felvásárolt borászati termék mennyisége alapján.
(3a) * Termelői szerveződés vagy termelői szerveződés és annak tagjai kizárólagos tulajdonában lévő vállalkozás által a termelői szerveződés tagjaitól felvásárolt szőlő, must, illetve bor mennyisége után nem kell hegyközségi járulékot fizetni.
(3b) *
(4) * A hegyközségi járulékot és a szakmaközi járulékot a hegyközségi tag az adózás szempontjából költségként számolhatja el. Meg nem fizetés esetén a hegyközségi és a szakmaközi járuléktartozás – az adott hegyközségi szervezet javára – adók módjára végrehajtandó köztartozásnak minősül, amelyet az állami adó- és vámhatóság hajt be.
(5) Adományt, valamint más vagyoni előnyt csak olyan személytől lehet elfogadni, aki a hegyközség tevékenységében nem érdekelt.
48. § A hegyközségi tanács a borvidék területén működő hegyközségek számára fenntartási hozzájárulás megállapításáról dönthet. A fizetendő fenntartási hozzájárulás megállapításáról és annak mértékéről évente a hegyközségi tanács határoz. A fenntartási hozzájárulás felhasználásának célját az alapszabályban kell meghatározni.
49. § (1) A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa feladatellátásának költségeit
a) a hegyközségi hozzájárulásból,
b) jogszabályban, illetve az állammal kötött szerződésekben rögzített, valamint pályázat alapján kapott forrásokból,
c) adományokból,
d) rendezvények bevételeiből, és
e) egyéb, az alapszabályban meghatározott bevételekből
kell fedezni.
(2) A hegyközségi hozzájárulás alapösszegét a főtitkár javaslata alapján a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa határozza meg a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és az adott hegyközség közti megállapodás szerint a hegyközség által igényelt és részére szolgáltatott feladatok költségigénye – ideértve a hegybíró működésével kapcsolatos költségeket is – alapján.
(3) A hegyközségi hozzájárulás kiegészítő összegét a főtitkár javaslata alapján a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa határozza meg, amely a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa működésének költségei, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által meghatározott egyéb célok és feladatok ellátására szolgál.
(4) A hegyközségi hozzájárulás alapösszegét és kiegészítő összegét minden év március 1-jéig kell megállapítani és közölni a hegyközségekkel.
(5) *
(6) * Az (5) bekezdés szerinti hegyközségi járulék mértéke nem lehet több a szőlészeti, illetve a borászati termelők számára az adott évre megállapított hegyközségi járulék mértékének a hegyközségek területének nagyságával súlyozott országos átlagánál.
(7) * Az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államából továbbfeldolgozási célból behozott borászati termék mennyisége után a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által megállapított mértékű hegyközségi járulékot kell fizetni, amelynek 50%-a a feldolgozás helye szerint illetékes hegyközséget és 50%-a a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát illeti meg.
(8) A (7) bekezdés szerinti hegyközségi járulék mértéke nem lehet több a borászati termelők számára az adott évre megállapított hegyközségi járulék mértékének a hegyközségek területének nagyságával súlyozott országos átlagánál. A fizetendő hegyközségi járulék összegéből le kell vonni azt az összeget, amelyet az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államában ilyen jogcímen a behozatalt megelőzően kötelező jelleggel megfizettek, feltéve, hogy azt nem igényelték vissza.
50. § (1) * A hegybírók és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkára által ellátott közigazgatási feladatok költségeihez az állam a költségvetési törvényben meghatározott összegű, a 40. § (10) bekezdésében meghatározott minimális díjazás növekedését figyelembe vevő mértékű hozzájárulást ad.
(2) * A hegybíró, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára által lefolytatott közigazgatási hatósági ügyekben – a 20. §-ban foglalt kivétellel – igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
51. § (1) A hegyközségi szervezetek működése felett a miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol.
(2) A miniszter ellenőrzi, hogy az alapszabály és más szabályzat megfelel-e a jogszabályoknak. A miniszter e jogkörébe tartozó feladatait a hegyközségek esetében a mezőgazdasági igazgatási szerv útján látja el.
(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv a hegyközség működésével kapcsolatban észlelt törvénysértés esetén törvényességi felügyeleti intézkedést kezdeményez a miniszternél.
(4) *
52. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi a hegybíró tevékenységét.
(2) Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzése során megállapítja, hogy a hegybíró tevékenységét nem a jogszabályoknak megfelelően látja el, vagy rendszeresen mulasztást követ el, kezdeményezi a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkáránál a hegybíró felmentését.
53. § *
54. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek nem megfelelő hegyközség közgyűlésének a választmány javaslata alapján 2013. március 20-ig döntenie kell valamelyik szomszédos hegyközségbe történő beolvadásról. Az átvevő hegyközség közgyűlésének a választmányának javaslata alapján jóvá kell hagyni a beolvadást. A beolvadás napját a beolvadó hegyközség határozza meg, amely nem lehet későbbi 2013. március 31-nél.
(2) Amennyiben 2013. március 31-ig nem történik meg a beolvadás, az 5. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek nem megfelelő hegyközség a területileg szomszédos, azonos borvidéken fekvő legnagyobb hegyközségbe olvad be 2013. április 1-jén. A beolvadással kapcsolatos bírósági nyilvántartásba történő bejegyzést az átvevő hegyközségnek kell kezdeményeznie.
55. § * (1) Az érdekképviseleti tisztségviselőket
a) a hegyközségek 2028. március 31-ig szóló időtartamra vonatkozóan 2023. március 31. napjáig választják meg,
b) a hegyközségi tanácsok és a borrégiós tanácsok 2028. május 15. napjáig szóló időtartamra vonatkozóan 2023. május 15. napjáig választják meg,
c) a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 2028. május 31. napjáig szóló időtartamra vonatkozóan 2023. május 31. napjáig választja meg.
(2) A hegyközségi szervezet a 2022. június 1-je után megválasztott érdekképviseleti tisztségviselők esetében dönthet úgy, hogy a megbízatás időtartama az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott időtartamra szól. Ilyen döntés esetén a hegyközségi szervezet nem tartja meg az (1) bekezdésben meghatározott választást.
56. § * A hegyközségnek 2023. március 31. napjáig teljesítenie kell az 5. § (1) bekezdés c) pontjában előírt feltételt.
57. § *
58. § (1) A hegyközség választmányának 2013. május 1-ig ki kell írnia a hegybíró tisztség betöltésére szóló pályázatot. A választmánynak a beérkezett pályázatokat 2013. június 15-ig értékelnie kell, és javaslatot kell tennie a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa felé a hegybíró személyére.
(2) * 2013. július 10-ig a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkárának ki kell neveznie a hegybírókat. A kinevezett hegybíró 2013. július 15-től tölti be hivatalát.
(3) * A (2) bekezdés szerinti hivatalba lépésig az e törvény hatálybalépése napján, illetve ezt követően hivatalban lévő hegybírók gondoskodnak az e törvényben a hegybírók részére meghatározott feladatok ellátásáról. Megbízatásuk az új hegybírók hivatalba lépésével megszűnik.
(4) * A (2) bekezdés szerinti hegybíró hivatalba lépését megelőzően hivatalban lévő hegybíró munkáltatója a hegyközség.
59. § A mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi a hegyközségeknek e törvény hatályba lépésétől végzett tevékenységét, és 2013. december 31-ig jelentést készít a miniszternek.
59/A. § *
59/B. § * A borrégiós tanácsokat a hegyközségi tanácsoknak – a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa kivételével – legkésőbb 2019. május 31. napjáig kell megalakítani.
60. § A hegyközség elnevezés használatára csak az e törvény rendelkezései szerint megalakult szervezet jogosult.
61. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a mezőgazdasági igazgatási szervet rendeletben kijelölje. *
(2) * Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) az adatszolgáltatásra kötelezettek, a hegyközségek és a hegyközségi tanácsok adatszolgáltatásának rendjét,
b) a származási bizonyítvány kiadásának rendjét,
c) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a hegyközségi szervezetek által lefolytatott egyes eljárások igazgatási szolgáltatási díjainak mértékét és megfizetésének rendjét,
d) a hegybíró, a regionális titkár és a főtitkár tevékenységének ellenőrzési szabályait,
e) a borvidékeket és a borrégiókat, továbbá a hozzájuk tartozó települések listáját. *
62. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 30. §, a 38. § c) pontja és a 40. § (2) bekezdésének d) pontja, 2013. augusztus 1-jén lép hatályba.
(3) *
63. § * Az egyes ingatlan-nyilvántartással és földméréssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2015. évi XLIV. törvény hatályba lépését megelőzően borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt ingatlanok vonatkozásában a termőhelyi katasztert vezető szerv hatósági bizonyítvánnyal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt terület jogi jelleg feltüntetése érdekében. A hatósági bizonyítványnak az érintett földrészlet helyrajzi számát és a borszőlő termőhelyi kataszterbe tartozás tényét kell tartalmaznia.
64. § * A 20/A. § az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
