A jogszabály mai napon ( 2022.12.07. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet

a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről

A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 127. § (1) bekezdés b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel, valamint a katonák pártfogó felügyelete tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel egyetértésben,

a legfőbb ügyész véleményének kikérésével

a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

A RENDELET HATÁLYA

1. § *  A rendelet hatálya a Pártfogó Felügyelői Szolgálatként kijelölt Igazságügyi Minisztériumra (a továbbiakban: minisztérium) és a pártfogó felügyelői feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalokra (a továbbiakban: kormányhivatal), valamint a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőkre terjed ki.

II. FEJEZET

A PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI VÉLEMÉNY, AZ ÖSSZEFOGLALÓ PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI VÉLEMÉNY ÉS A KÖRNYEZET TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSE * 

1. Általános rendelkezések

1/A. § *  Az eljáró pártfogó felügyelő kijelölése határozat meghozatalával vagy a kormányhivatalnál bevezetett ügyelosztási rend alkalmazásával történhet.

2. § *  (1) *  Ha a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság vagy a büntetés-végrehajtási bíró (a továbbiakban: bv. bíró) pártfogó felügyelői vélemény, összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény vagy környezettanulmány beszerzését rendeli el, vagy a gyámhatóság megkeresést intéz környezettanulmány beszerzése céljából, annak elkészítésére a tényállásszerű magatartást megvalósító gyermekkorú személy (a továbbiakban: gyermekkorú), a terhelt, az eljárás alá vont fiatalkorú, illetve a fizetésre kötelezett magyarországi lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt rendeli ki, illetve keresi meg. A pártfogó felügyelői véleményt vagy környezettanulmányt a kormányhivatal által kijelölt pártfogó felügyelő készíti el.

(2) *  A pártfogó felügyelő a pártfogó felügyelői vélemény, az összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény és a környezettanulmány elkészítését megelőzően megvizsgálja, hogy szükséges-e tolmács igénybevétele, és annak megfelelően intézkedik.

(3) *  Az (1) bekezdés szerint kirendelt kormányhivatal a gyermekkorú, a terhelt, az eljárás alá vont fiatalkorú, illetve a fizetésre kötelezett meghallgatásának lefolytatása érdekében megkeresheti azt a kormányhivatalt, ahol a gyermekkorú, a terhelt, az eljárás alá vont fiatalkorú, illetve a fizetésre kötelezett ideiglenesen - ide nem értve a tartózkodási hely nyilvántartás szerinti megváltozását, ha a kirendelés erre vonatkozott - tartózkodik. A megkeresett kormányhivatal a meghallgatás során feltárt tényekről és körülményekről a megkeresésben megadott módon és határidővel, illetve ha a meghallgatás nem folytatható le, annak akadályáról haladéktalanul tájékoztatja a megkeresőt.

3. § *  Ha a gyermekkorúra, a terheltre, az eljárás alá vont fiatalkorúra vagy a fizetésre kötelezettre vonatkozóan három hónapnál nem régebben készült környezettanulmány, pártfogó felügyelői vélemény vagy összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény áll rendelkezésre, az újonnan érkezett elrendelésnek a korábbi irat szükség szerinti aktualizálásával is eleget lehet tenni.

4. § *  A pártfogó felügyelői vélemény vagy környezettanulmány elkészítése során a pártfogó felügyelőnek ki kell térni arra, ha a terhelt vagy a gyermekkorú, illetve az eljárás alá vont fiatalkorú lakóhelyének vagy tényleges tartózkodási helyének a megtekintése akadályba ütközött, illetve a meghallgatandó személy az együttműködést megtagadta.

5. § *  A pártfogó felügyelői vélemény, az összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény vagy a környezettanulmány elkészítésére rendelkezésre álló idő - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - az elrendelésnek a kormányhivatalhoz való érkezésétől számított 30 nap, kivéve, ha az elrendelő az eljárás jellegére figyelemmel a teljesítésre külön határidőt szabott.

6. § *  A pártfogó felügyelői vélemény vagy a környezettanulmány elkészítésére vonatkozó kezdőirat kijelölésnél lehetőség szerint figyelemmel kell lenni arra, hogy a gyermekkorúak, illetve a fiatalkorúak ügyeit a fiatalkorúak pártfogó felügyelője intézze.

2. A pártfogó felügyelői vélemény tartalmi elemei és elkészítésének általános szabályai

7. § (1) A pártfogó felügyelői vélemény I. része az ügyre és a terheltre vonatkozó adatokat tartalmazza.

(2) Az ügyre vonatkozóan a pártfogó felügyelői vélemény rögzíti

a) *  a vélemény beszerzését elrendelő hatóság megnevezését, ügyszámát, az elrendelés idejét, az elrendelő határozat érkeztetésének napját, a vélemény elkészítésének határidejét, az elrendelés okát,

b) *  a bűncselekménynek a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti megnevezését és minősítését, valamint az elkövetés időpontját,

c) * 

d) * 

(3) *  A terheltre vonatkozóan a pártfogó felügyelői vélemény rögzíti

a) a természetes személyazonosító adatait,

b) a lakcímét, illetve a tényleges tartózkodási helyét,

c) az értesítési címét, illetve a kézbesítési címét és az egyéb elérhetőségét, így különösen az elektronikus levelezési címét és a telefonos elérhetőségét,

d) a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának megnevezését és az okmányazonosító számát,

e) a családi állapotát,

f) az iskolai végzettségét, a szakképzettségét vagy szakképesítését,

g) a munkaviszonyának vagy más foglalkoztatási jogviszonyának, illetve az iskolarendszerű tanulói vagy a hallgatói jogviszonyának adatait, így a munkáltató, illetve az oktatási intézmény megnevezését és címét,

h) a hozzátartozók közötti erőszakra vagy veszélyeztetettségre utaló tények leírását, az azok megszüntetése érdekében tett vagy javasolt intézkedések bemutatását, továbbá

i) utalást arra, ha a terhelt feltételezhetően emberkereskedelem áldozata, és arra, hogy az azonosító beszélgetés lefolytatására sor került-e, valamint a javasolt intézkedések bemutatását.

8. § (1) *  A pártfogó felügyelői vélemény II. része az elkészítésére vonatkozó adatokat tartalmazza:

a) az illetékes kormányhivatal megnevezését, a pártfogó felügyelői véleményt készítő és az abban közreműködő kormányhivatal és pártfogó felügyelő nevét, telefonszámát, e-mail-címét,

b) a pártfogó felügyelői vélemény készítésének helyszínét és időpontját, több helyszín vagy időpont esetén valamennyit,

c) a terhelt lakóhelyének vagy tényleges tartózkodási helyének megtekintése során esetlegesen felmerült akadály bemutatását,

d) pártfogó felügyelői vélemény készítése során meghallgatott személyek megnevezését, a terhelthez fűződő kapcsolatuk, együttműködési készségük bemutatásával,

e) a pártfogó felügyelői véleményhez csatolt mellékletek megnevezését,

f) az alkalmazott vizsgálati módszert.

(2) A pártfogó felügyelő által alkalmazandó vizsgálati eljárás és módszer különösen

a) a terhelt vagy más személyek személyes meghallgatása,

b) az ügy iratainak tanulmányozása,

c) felvilágosítás-, adat- vagy iratkérés,

ca) a sértettől, tanúktól, az eljárásba bevont más személyektől,

cb) *  nyomozó hatóságtól, ügyészségtől, bíróságtól, büntetés-végrehajtási szervezettől, vagy

cc) más állami és helyi önkormányzati szervtől, hatóságtól, köztestülettől, gazdálkodó szervezettől, alapítványtól, közalapítványtól, civil szervezettől,

d) *  a lakóhely vagy tényleges tartózkodási hely és a terhelt lakókörnyezetének (a továbbiakban együtt: közvetlen lakókörnyezet) megtekintése.

(3) *  Ha e rendelet ettől eltérően nem rendelkezik, a pártfogó felügyelői véleményt elkészítő pártfogó felügyelő az ügy iratainak tanulmányozását, a terhelt meghallgatását nem mellőzheti. A terhelt lakóhelyének, illetve tényleges tartózkodási helyének megtekintése mellőzhető, ha ugyanazon vagy más büntetőeljárás során, három hónapnál nem régebben készült környezettanulmány vagy pártfogó felügyelői vélemény áll rendelkezésre és lakcímében, illetve tényleges tartózkodási helyében változás nem következett be.

9. § *  (1) A pártfogó felügyelői vélemény III. része a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 203. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a terhelt személyére, viselkedésére, életviszonyaira és életvitelére jellemző szakmai ténymegállapításokat tartalmazza, különösen

a) a családi körülményeire,

b) a lakhatási körülményeire,

c) a munkaerő-piaci helyzetének, illetve az oktatásban, képzésben való részvételének jellemzőire, a munkához, illetve a tanuláshoz való hozzáállására, a tanulmányi eredményeire, a munkahelyi, illetve az oktatási intézmény közösségébe való beilleszkedésére, esetleges konfliktusaira,

d) a jövedelmi és vagyoni viszonyaira,

e) az egészségi állapotára, esetleges káros szenvedélyeire,

f) a szabadidő-eltöltési szokásaira, valamint a baráti és kisközösségi kapcsolataira,

g) a bűncselekmény elkövetéséhez és annak jóvátételéhez - ideértve a közvetítői eljáráson való részvételi szándékát is - való hozzáállására,

h) a terhelt személyére, viselkedésére, életviszonyaira és életvitelére a cselekmény elkövetésekor jellemző körülményekben bekövetkezett változásokra

vonatkozóan.

(2) A szakmai ténymegállapítások körében a pártfogó felügyelő bemutatja a korábbi pártfogó felügyelői tapasztalatokat.

(3) A szakmai ténymegállapítások körében a pártfogó felügyelő a terhelt személyére és viselkedésére, életviszonyaira és életvitelére vonatkozó tényezők alapján feltárja a bűnismétlési kockázatokat, valamint a terhelt szükségleteit.

10. § *  (1) A pártfogó felügyelői vélemény IV. része tartalmazza a kirendelő által feltett kérdésekre adandó válaszokat, így különösen a pártfogó felügyelőnek a szakmai ténymegállapításokból levont következtetéseit arra vonatkozóan, hogy

a) a pártfogó felügyelet, a bíróság vagy az ügyészség által kilátásba helyezett egyedi, illetve külön magatartási szabály vagy kötelezettség előírása a terhelt esetében megfelelően szolgálja-e az egyéni bűnmegelőzési célokat,

b) a terhelt vállalja-e, képes-e a kilátásba helyezett Btk. 71. § (2)-(3) bekezdése szerinti külön magatartási szabály, illetve feltételes ügyészi felfüggesztés elrendeléshez kapcsolódóan a Be. 419. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott egyedi magatartási szabály vagy kötelezettség teljesítésére, továbbá hogy a sértett hozzájárul-e a jóvátételhez,

c) szükséges-e a bűnismétlési kockázatok csökkentéséhez esetlegesen valamely más magatartási szabály vagy kötelezettség előírása, azok indokai, valamint annak bemutatásával, hogy azok teljesítését a terhelt vállalja-e.

(2) A pártfogó felügyelő által javasolt magatartási szabályok körében előnyben kell részesíteni a terhelt

a) bűnelkövetői viselkedés korrekciójára, szociális, illetve életvezetési készségek fejlesztésére irányuló csoportos vagy egyéni foglalkozáson vagy

b) közösségi jóvátételi, a sérelem okozását tudatosító, illetve helyreállító programban (konferenciamódszerek, mediáció, egyéb közösségi konfliktuskezelési technikák alkalmazása)

való részvételét.

(3) A pártfogó felügyelő a terhelt adottságainak megfelelő ellátási és intézményi lehetőségek figyelembevételével teszi meg a javaslatát az egyedi, illetve külön magatartási szabályok és kötelezettségek, egyéb szükséges beavatkozások alkalmazására, bemutatva azoknak a bűnismétlési kockázatokat enyhítő hatását.

(4) A pártfogó felügyelői véleményhez mellékelni kell a terhelt nyilatkozatát arról, hogy

a) vállalja-e, képes-e a kilátásba helyezett magatartási szabály, kötelezettség teljesítésére, vagy

b) közvetítői eljárás lefolytatását indítványozza, amely esetben mellékelni kell a sértett nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e a közvetítői eljárás lefolytatásához.

(5) A pártfogó felügyelői vélemény IV. része a feltárt adatokon és következtetéseken alapuló összegző véleményt is tartalmazza.

3. A közvetítői eljárásra utalást megelőző pártfogó felügyelői vélemény elkészítése

11. § (1) *  Ha az ügyészség az ügy közvetítői eljárásra utalására vonatkozó döntésének a meghozatala előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el, a 7-10. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében elsősorban az alábbiakat mutatja be:

a) a terhelt vállalja-e és képes-e a sértettnek (a közvetítői eljárás során tisztázandó módon és mértékben) a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátenni,

b) a sértett hajlandó-e elfogadni a terhelt jóvátételi szándékát,

c) a terhelt és a sértett is hozzájárul-e a közvetítői eljárás lefolytatásához,

d) a terhelt és a sértett kész-e együttműködni a közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelővel a közvetítői megbeszélésen egyeztetendő, a tevékeny megbánást megalapozó megállapodás létrehozásában.

(2) A szakmai ténymegállapítások alapján a pártfogó felügyelő javaslatot tesz az ügy közvetítői eljárásra utalására vagy annak mellőzésére.

(3) A közvetítői eljárásra utalást megelőző pártfogó felügyelői vélemény elkészítése során a közvetlen lakókörnyezet megtekintésétől el lehet tekinteni, de a terhelt, a sértett, illetve cselekvőképtelen sértett esetében törvényes képviselőjének meghallgatása nem mellőzhető.

4. A közérdekű munkával és a jóvátételi munkával kapcsolatos pártfogó felügyelői vélemény elkészítése

12. § (1) *  Ha az ügyészség a közérdekű munka vagy a jóvátételi munka alkalmazására vonatkozó indítvány megtétele előtt vagy a bíróság a büntetéskiszabás körében az ilyen büntetés vagy intézkedés eredményes alkalmazhatósága kérdésében pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el, a pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások körében elsősorban a terhelt munkára való alkalmasságát és személyes adottságait mutatja be, így különösen

a) egészségi állapotát,

b) iskolai végzettségét, szakképzettségét vagy szaktudását,

c) munkaviszonyát, ennek hiányában foglalkoztatásának vagy tanulmányai folytatásának tényét,

d) a végrehajtás szempontjából lényeges egyéb személyes körülményeit,

e) azt, hogy a közérdekű munka vagy a jóvátételi munka teljesítését vállalná-e,

f) a terhelt személyes adottságaira és a büntetőeljárás alapjául szolgáló bűncselekmény jellegére figyelemmel a társadalmi jóvátételt is szolgáló munkalehetőségeket.

(2) A pártfogó felügyelői vélemény elkészítése során a közvetlen lakókörnyezet megtekintésétől el lehet tekinteni, de a terhelt meghallgatása nem mellőzhető.

4/A. *  A közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés elhalasztása ügyében készített pártfogó felügyelői vélemény külön szabályai

12/A. § *  A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 64. § (7) bekezdése és 66. § (7) bekezdése alapján elrendelt pártfogó felügyelői vélemény elkészítésére a 7-10. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében a 9. § (1) bekezdés a)-e) és h) pontjában foglaltak mellett azt mutatja be, hogy a halasztás iránti kérelemben foglaltak mennyiben felelnek meg a valóságnak, továbbá mellőzi a külön magatartási szabályra vagy beavatkozásra vonatkozó javaslattételt.

5. A környezettanulmány elkészítésének általános szabályai

13. § (1) *  A környezettanulmány I. része az elrendelésre és a gyermekkorúakra, a terheltre, az eljárás alá vont fiatalkorúra, illetve a fizetésre kötelezettre vonatkozó adatokat tartalmazza.

(2) Az elrendelésre vonatkozóan a környezettanulmány az alábbi adatokat rögzíti:

a) *  az elrendelő megnevezését, az elrendelő határozat számát, keltét,

b) *  a bűncselekmény Btk. szerinti, illetve a szabálysértésnek a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) szerinti megnevezését,

c) a kezdőirat érkeztetésének idejét, az elkészítésre rendelkezésre álló határidőt.

(3) *  A gyermekkorúra, a terheltre, az eljárás alá vont fiatalkorúra, illetve a fizetésre kötelezettre vonatkozóan a környezettanulmány az alábbi adatokat rögzíti:

a) *  a természetes személyazonosító adatait, lakcímét, tényleges tartózkodási helyét, értesítési címét, kézbesítési címét, személyazonosításra alkalmas okmányának megnevezését és az okmány azonosító számát,

b) az esetleges korábbi és a folyamatban lévő megelőző pártfogási, illetve pártfogó felügyeleti ügyre vonatkozó adatokat.

14. § A környezettanulmány II. része az elkészítésére vonatkozó adatokat tartalmazza:

a) a környezettanulmány készítésének helyszínét és időpontját, több helyszín vagy időpont esetén valamennyit,

b) * 

c) *  a gyermekkorú, a terhelt, illetve az eljárás alá vont fiatalkorú lakóhelyének vagy tényleges tartózkodási helyének megtekintése során esetlegesen felmerült akadály bemutatását,

d) *  az illetékes kormányhivatal megnevezését, a környezettanulmányt készítő és az abban közreműködő kormányhivatal és pártfogó felügyelő nevét, telefonszámát, e-mail címét,

e) *  környezettanulmány készítése során meghallgatott személyek megnevezését, a gyermekkorúhoz, a terhelthez, illetve az eljárás alá vont fiatalkorúhoz fűződő kapcsolatuk, együttműködési készségük és az általuk közöltek bemutatásával,

f) a környezettanulmányhoz csatolt mellékletek megnevezését,

g) *  a hozzátartozók közötti erőszakra vagy veszélyeztetettségre utaló tények leírását, az azok megszüntetése érdekében tett, vagy javasolt intézkedések bemutatását,

h) *  ha a gyermekkorú, illetve fiatalkorú vagy a terhelt vagy a fizetésre kötelezett feltételezhetően emberkereskedelem áldozata, az erre, valamint az azonosító beszélgetés lefolytatására és a javasolt intézkedésekre történő utalást.

15. § *  A környezettanulmány III. része a gyermekkorúra, a terheltre, az eljárás alá vont fiatalkorúra, illetve a fizetésre kötelezettre vonatkozó szakmai ténymegállapításokat, illetve a vizsgált tényezők kockázati szempontú értékelését tartalmazza

a) a korábbi normaszegéseire, különösen a vele szemben indított büntetőeljárásokra, szabálysértési eljárásokra, iskolai konfliktusaira,

b) a lakókörnyezetére, lakhatási körülményeire,

c) a családi körülményeire, kapcsolataira,

d) az oktatásban, képzésben való részvételére, illetve munkaerő-piaci helyzetére, jövedelmére, vagyonára,

e) a baráti és kisközösségi kapcsolataira, szabadidő eltöltési szokásaira,

f) az esetleges káros szenvedélyeire,

g) a fizikai, mentális egészségi állapotára,

h) a gondolkodási és viselkedési mintáira

vonatkozóan.

16. § *  A környezettanulmány IV. része bemutatja, illetve értékeli

a) az esetleges korábbi és a folyamatban lévő megelőző pártfogás, illetve pártfogó felügyelet tapasztalatait,

b) *  a bűncselekmény vagy szabálysértés illetve az esetleges korábbi bűncselekmények és szabálysértések jellegét,

c) *  a gyermekkorú vagy fiatalkorú és környezete viszonyát a bűncselekményhez vagy szabálysértéshez.

16/A. § *  A környezettanulmány V. része bemutatja a gyermekkorú, a terhelt, illetve az eljárás alá vont fiatalkorú változás iránti motivációját, jóvátétellel, az ügy esetleges közvetítői eljárásra utalásával kapcsolatos véleményét, szándékát.

16/B. § *  (1) A környezettanulmány VI. része tartalmazza a feltárt adatokon és következtetéseken alapuló, a gyermekkorú, a terhelt, illetve a fiatalkorú bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének az 59. § (2) bekezdése szerinti háromfokú skála alapján történő megjelölését, illetve a kockázati besorolás indokolását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti veszélyeztetettség magas foka esetén - ha a megelőző pártfogás elrendelését törvény nem zárja ki - a környezettanulmány VI. része tartalmazza a megelőző pártfogói feladatokat ellátó pártfogó felügyelővel (a továbbiakban: megelőző pártfogó felügyelő) történő személyes találkozás gyakoriságára, és a bűncselekménnyel vagy a szabálysértéssel közvetlenül összefüggésbe hozható kockázati tényezők hatásának enyhítését célzó, a megelőző pártfogás tartamára előírható magatartási szabályokra (a továbbiakban: magatartási szabályok) vonatkozó javaslatot, valamint azoknak az intézményeknek, személyeknek a megnevezését, akiknek a közreműködését a magatartási szabályok megvalósításához célszerű igénybe venni.

(3) Ha a terhelt (1) bekezdés szerinti veszélyeztetettsége magas fokú és törvény a megelőző pártfogás elrendelését kizárja, a pártfogó felügyelő a környezettanulmány VI. részében a bűncselekménnyel közvetlenül összefüggésbe hozható kockázati tényezők hatásának enyhítését célzó magatartási szabályokra javaslatot tehet.

(4) Az (1) bekezdés szerinti veszélyeztetettség közepes foka esetén a pártfogó felügyelő - ha a megelőző pártfogás elrendelését nem javasolja - a veszélyeztetettség enyhítése céljából egyéb intézmények és személyek közreműködésére javaslatot tehet.

(5) A megelőző pártfogás tartamára javasolt magatartási szabályok körében előnyben kell részesíteni

a) *  a bűnelkövetői viselkedés korrekciójára, a szociális, illetve az életvezetési készségek fejlesztésére irányuló csoportos vagy egyéni foglalkozások,

b) a közösségi jóvátételi, a sérelem okozását tudatosító programok, illetve a helyreállító technikák (konferenciamódszerek, mediáció, egyéb közösségi konfliktuskezelési technikák)

alkalmazását.

6. * 

17. § * 

7. *  A kegyelmi kérelem, a bűnügyi költség és a rendbírság mérséklése vagy elengedése ügyében készített részleges környezettanulmány külön szabályai

18. § *  (1) A kegyelmi kérelem ügyében készítendő környezettanulmány esetén a 13-16/B. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a részleges környezettanulmány nem tartalmazza a IV-VI. részt, továbbá ebben az esetben a pártfogó felügyelő kockázatértékelést nem végez. A pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások körében bemutatja, hogy a kegyelmi kérelemben foglaltak mennyiben felelnek meg a valóságnak, a kirendelő határozott irányú kérdése hiányában különösen a következők bemutatására irányul

a) eljárási kegyelmi kérelem esetén a 15. § c)-d) és g) pontjában meghatározott tényekre és körülményekre,

b) végrehajtási és mentesítés iránti kegyelmi kérelem esetén

ba) a 15. § b)-d) és g) pontjában meghatározott tényekre és körülményekre,

bb) az elítéltnek, fiatalkorú esetén a fiatalkorúnak és a környezetének az elkövetett bűncselekményhez való viszonyulására,

bc) az elítéltnek a bűncselekménnyel okozott hátrány jóvátételét eredményező vagy azt célzó magatartására és

bd) az elítélt életviszonyaira és életvitelére a cselekmény elkövetésekor jellemző körülményekben bekövetkezett változásokra.

(2) A bűnügyi költség és a rendbírság mérséklése vagy elengedése ügyében készítendő környezettanulmány esetén a 13-16/B. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a részleges környezettanulmány nem tartalmazza a IV-VI. részt, továbbá a pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében elsősorban a terhelt és a fizetésre kötelezett személyi és családi körülményeit, továbbá vagyoni és jövedelmi helyzetét feltáró körülményeket mutatja be. Ebben az esetben a pártfogó felügyelő kockázatértékelést nem végez.

8. Gyermekkorúval, illetve fiatalkorúval kapcsolatos környezettanulmány, és pártfogó felügyelői vélemény és összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény elkészítésének külön szabályai * 

19. § *  (1) *  A gyermekkorúak, illetve a fiatalkorúak ügyeiben a környezettanulmány és a kockázatértékelés, a pártfogó felügyelői vélemény, illetve az összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény elkészítésekor a gyermekkorúval, illetve a fiatalkorúval együtt élő szülőt vagy gyámot, ennek hiányában a gondozását ellátó más személyt is meg kell hallgatni.

(2) *  A környezettanulmány és a kockázatértékelés, a pártfogó felügyelői vélemény, illetve az összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény elkészítéséhez a pártfogó felügyelő szükség szerint tájékozódik a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú

a) törvényes képviselőjénél, gyermekvédelmi gyámjánál,

b) *  a lakcíme szerint illetékes család- és gyermekjóléti szolgálatnál, valamint család- és gyermekjóléti központnál,

c) *  nevelésbe vett gyermek esetén a lakcíme szerint illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál

a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú jelenlegi, esetleges korábbi gondozásának, gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének tapasztalatairól.

(3) *  A Be. 684. § (3) és (4) bekezdése szerint a pártfogó felügyelő az oktatási intézménytől pedagógiai véleményt szerez be a tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermekkorú vagy fiatalkorú ügyében.

(4) *  A fiatalkorú egyéni értékelése érdekében a fiatalkorú terhelt sajátos szükségleteit ismertetni kell. Ennek keretében ki kell térni a fiatalkorú vonatkozásában fennálló veszélyeztető tényezőkre, a fiatalkorú oktatási, képzési szükségleteire és a társadalmi beilleszkedéséhez szükséges beavatkozásokra.

(5) *  A javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás előkészítése során elrendelt pártfogó felügyelői vélemény elkészítésére a 7-10. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében bemutatja a fiatalkorúnak

a) az általa elkövetett bűncselekményhez való viszonyulását,

b) a javítóintézeti nevelés alatt tanúsított magatartásának főbb jellemzőit,

c) a javítóintézeti nevelés alatti kapcsolattartásának módját és gyakoriságát, kapcsolatrendszerének alakulását,

d) a bűncselekmény elkövetésekor fennálló veszélyeztető körülményeket és az azokban bekövetkezett változásokat,

e) az ideiglenes elbocsátást követő fennálló bűnismétlési kockázatokat és a befogadó környezetét és

f) az ideiglenes elbocsátást követő tanulmányi és munkaerő-piaci helyzetét.

19/A. § *  Ha a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a fiatalkorú elleni büntetőeljárásban a fiatalkorúval kapcsolatos környezettanulmány, illetve a gyámhatóság a bűncselekmény vagy elzárással is sújtható szabálysértés miatt indult védelembe vétel iránti eljárásban, vagy a már fennálló védelembe vétel mellett a gyermekkorúval vagy fiatalkorúval kapcsolatos környezettanulmány beszerzése iránt intézkedik, a pártfogó felügyelő a környezettanulmány elkészítésével egyidejűleg − a Be. 834. § (3) bekezdés esetét kivéve − elvégzi a gyermekkorú vagy fiatalkorú veszélyeztetettségének bűnmegelőzési szempontú kockázatértékelését.

19/B. § *  (1) A megelőző pártfogás mellőzése esetén a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 68/D. § (5) bekezdésében foglaltak alapján lefolytatott felülvizsgálat ügyében készítendő ismételt kockázatértékelés (a továbbiakban: részleges kockázatértékelés) a megváltozott körülmények vizsgálatára irányul.

(2) A részleges kockázatértékelés során a pártfogó felügyelő által alkalmazandó vizsgálati eljárás és módszer különösen

a) a gyermekkorú vagy fiatalkorú, illetve törvényes képviselőjének személyes meghallgatása,

b) az ügy iratainak tanulmányozása,

c) a felvilágosítás-, adat- vagy iratkérés.

(3) A részleges kockázatértékelés során a közvetlen lakókörnyezet megtekintése mellőzhető, kivéve, ha a megváltozott körülmények a közvetlen lakókörnyezetre vonatkoznak.

(4) A megváltozott körülmények vizsgálatára irányuló kockázatértékelés a környezettanulmány I-II., illetve VI. részében foglaltakat tartalmazza.

19/C. § *  (1) *  Ha a bíróság vagy az ügyészség a megelőző pártfogás alatt álló vagy korábban megelőző pártfogás alatt állt fiatalkorúval szemben összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el, a 7-10. §-ban foglaltakat - a Be. 685. § (2) és (3) bekezdésére figyelemmel - megfelelően alkalmazni kell.

(2) A pártfogó felügyelő az összefoglaló megállapítások során kitér különösen

a) a megelőző pártfogó felügyelővel való együttműködésre, kapcsolattartásra, és

b) a megállapított magatartási szabályok betartására.

II/A. FEJEZET * 

A MEGELŐZŐ PÁRTFOGÁS * 

8/A. *  A megelőző pártfogás elrendelésére vonatkozó gyámhatósági eljárásban való közreműködés szabályai

19/D. § *  (1) *  A gyámhatóság által a megelőző pártfogás elrendelése iránt tartott tárgyaláson (a továbbiakban: tárgyalás) az illetékes kormányhivatal által az 1/A. § alkalmazásával kijelölt pártfogó felügyelő a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének

a) magas foka esetén részt vesz,

b) közepes foka esetén részt vehet.

(2) A tárgyaláson lehetőség szerint az a pártfogó felügyelő vesz részt, aki a gyermekkorú vagy fiatalkorú ügyében a kockázatértékeléssel kibővített környezettanulmányt készítette.

19/E. § *  (1) A tárgyaláson a kijelölt pártfogó felügyelő a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú ügyében készített környezettanulmány és kockázatértékelés alapján, a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének magas foka esetén javaslatot tesz a megelőző pártfogó felügyelővel történő személyes találkozás gyakoriságának meghatározására, illetve javaslatot tehet a megelőző pártfogás tartamára előírható magatartási szabályokra; valamint azoknak az intézményeknek, személyeknek a közreműködésére, akiket a magatartási szabályok megvalósításához célszerű igénybe venni.

(2) A tárgyaláson részt vevő pártfogó felügyelő a gyermekkorú, illetve fiatalkorú bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének közepes foka esetén - amennyiben a megelőző pártfogás elrendelésre kerül - a megelőző pártfogó felügyelővel történő személyes találkozás gyakoriságának meghatározására javaslatot tesz, illetve a megelőző pártfogás tartamára előírható magatartási szabályokra javaslatot tehet.

8/B. *  A megelőző pártfogás végrehajtásának előkészítése

19/F. § *  (1) *  A megelőző pártfogó felügyelő a gyámhatóság megelőző pártfogást elrendelő határozatának véglegessé válásáról szóló értesítés kézhezvétele után haladéktalanul

a) értesíti a megelőző pártfogás alá helyezett gyermekkorút vagy fiatalkorút és szülőjét vagy más törvényes képviselőjét

aa) a megelőző pártfogást elrendelő határozatról,

ab) a megelőző pártfogás kezdő időpontjáról,

ac) a megelőző pártfogó felügyelő személyéről és elérhetőségéről, és

b) felhívja a megelőző pártfogás alá helyezett gyermekkorút vagy fiatalkorút, illetve szülőjét vagy más törvényes képviselőjét, hogy a megjelölt időpontban és helyen keresse fel.

(1a) *  A megelőző pártfogó felügyelő megvizsgálja, hogy a végrehajtás során szükséges-e tolmács igénybevétele, és ha igen, intézkedik a gyámhatóságnál tolmács kirendelése és az egyéni meghallgatáson való jelenlétének biztosítása érdekében.

(2) *  Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt időpontot legkésőbb a határozat véglegessé válásáról szóló értesítés kormányhivatalhoz történő érkeztetésétől számított harmincadik napra kell kitűzni.

(3) Az egyéni meghallgatáson a megelőző pártfogó felügyelő a megelőző pártfogás alá helyezett gyermekkorút vagy fiatalkorút, illetve szülőjét vagy más törvényes képviselőjét tájékoztatja

a) a megelőző pártfogás céljáról, a megelőző pártfogó felügyelő szerepéről,

b) a gyámhatóság határozatának tartalmáról, különös tekintettel a megállapított magatartási szabályokra,

c) a megállapított magatartási szabályok megszegésének következményeiről,

d) a kapcsolattartás gyakoriságáról és módjáról.

19/G. § *  (1) A megelőző pártfogás alatt álló gyermekkorú esetében a kapcsolattartás elsősorban a gyermekkorú lakókörnyezetében történik.

(2) A 19/F. § (3) bekezdés szerinti tájékoztatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak egy példányát a megelőző pártfogás alá helyezett gyermekkorú vagy fiatalkorú, illetve szülője vagy más törvényes képviselője részére át kell adni.

(3) A megelőző pártfogó felügyelő személyéről és a pártfogolt tájékoztatásának megtörténtéről vagy annak elmaradásáról a megelőző pártfogást elrendelő gyámhatóságot tájékoztatni kell.

19/H. § *  A megelőző pártfogás előkészítése során a megelőző pártfogó felügyelő és a család- és gyermekjóléti központ esetmenedzsere kölcsönös tájékoztatás mellett, együttműködve jár el. A megelőző pártfogó felügyelő és az esetmenedzser az együttműködés keretében

a) egyeztet az egyéni pártfogási terv (a továbbiakban: Terv) és az egyéni gondozási-nevelési terv tartalmáról,

b) közösen hallgathatják meg a gyermekkorút vagy fiatalkorút, illetve szülőjét, törvényes képviselőjét,

c) közösen végezhetnek családlátogatást.

8/C. *  Az egyéni pártfogási terv elkészítése

19/I. § *  (1) A megelőző pártfogó felügyelő a megelőző pártfogást a Terv alapján hajtja végre.

(2) A megelőző pártfogó felügyelő a 19/F. § (3) bekezdés szerinti tájékoztatást követő harminc napon belül készíti el a Tervet.

(3) *  A megelőző pártfogó felügyelő a tervet a család- és gyermekjóléti központ kijelölt esetmenedzsere által készített egyéni gondozási-nevelési tervben foglaltakra figyelemmel készíti el.

(4) A Terv tartalmazza

a) a megelőző pártfogás alá helyezett gyermekkorú vagy fiatalkorú, illetve szülőjének vagy más törvényes képviselőjének a kapcsolattartásra és együttműködésre vonatkozó kötelezettségeit, a megelőző pártfogó felügyelővel való személyes találkozás gyakoriságát,

b) a gyámhatóság határozatában megállapított magatartási szabályokat és annak megjelölését, hogy mely magatartási szabályok teljesítésének ellenőrzése a megelőző pártfogó felügyelő feladata,

c) *  - ha a megelőző pártfogást elrendelő határozat olyan magatartási szabályt tartalmaz, amelynek teljesítésének ellenőrzéséhez a megelőző pártfogó felügyelőnek és a család- és gyermekjóléti központ esetmenedzserének együttműködése szükséges - a megelőző pártfogó felügyelő és az esetmenedzser közötti együttműködés szempontjait, illetve az együttműködést igénylő magatartási szabály teljesítésének ellenőrzése során a megelőző pártfogó felügyelőre háruló feladatok meghatározását,

d) azoknak az intézményeknek, személyeknek a megnevezését, akiknek a segítségét a Terv megvalósításához célszerű igénybe venni.

8/D. *  A megelőző pártfogás végrehajtása

19/J. § *  (1) *  A megelőző pártfogást a gyermekkorú vagy fiatalkorú lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal által kijelölt fiatalkorúakkal foglalkozó pártfogó felügyelő a gyámhatóság megelőző pártfogást elrendelő határozata alapján látja el.

(2) A megelőző pártfogás végrehajtása során a megelőző pártfogó felügyelő feladata különösen

a) annak folyamatos figyelemmel kísérése, hogy a megelőző pártfogást elrendelő határozatban megállapított magatartási szabályokat a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú megtartja-e,

b) annak ellenőrzése, hogy az együttműködésre és kapcsolattartásra kötelezett gyermekkorú vagy fiatalkorú, illetve a szülő vagy más törvényes képviselő az erre vonatkozó szabályokat betartja-e,

c) a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú támogatása a kockázatértékelés során feltárt kockázati tényezők hatásának csökkentése, illetve a bűnismétléssel szembeni védő tényezők hatásának erősítése érdekében.

19/K. § *  (1) *  A megelőző pártfogás végrehajtása során a gyermekkorú vagy fiatalkorú bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének csökkentése érdekében a megelőző pártfogó felügyelő, a család- és gyermekjóléti központ esetmenedzsere, valamint a gyermekvédelmi gyám, a gyermekotthon kölcsönös tájékoztatás mellett, együttműködve jár el.

(2) *  A megelőző pártfogó felügyelő és az esetmenedzser - a gyermekvédelmi jelzőrendszer más tagjának szükség szerinti bevonásával - az együttműködés keretében

a) egyeztetnek a megelőző pártfogás tartamára előírt egyes, az együttműködést igénylő magatartási szabályok végrehajtásának módjáról, a megelőző pártfogás során használt esetkezelési módszerekről,

b) szükség szerint közösen vesznek részt egyes esetkezelési módszerek alkalmazásában (például helyreállító konferenciamódszerek, mediáció, közösségi konfliktuskezelési technikák alkalmazása),

c) közvetlenül kapcsolatot tartanak egymással, és a megelőző pártfogás végrehajtását érintő, megváltozott körülményekről kölcsönösen tájékoztatják egymást.

(3) *  A megelőző pártfogó felügyelő a család- és gyermekjóléti központ, a nevelőszülői hálózat működtetője, illetve a gyermekotthon által az esetmegbeszélés tartásához, a viselkedéskorrekciós esetkezelési módszerek alkalmazásához és a megelőző pártfogással összefüggő egyéb feladatai elvégzéséhez biztosított helyszínt igénybe veheti.

(4) A pártfogó felügyelő egyéb gyermekvédelmi intézkedés megtételére javaslatot tesz a családvédelmi koordinációért felelős szervnek, ha a hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észleli a megelőző pártfogás végrehajtása során.

(5) *  A pártfogó felügyelő a gyermekkorú, illetve fiatalkorú hozzájárulása esetén elvégzi az azonosító beszélgetést a feltételezhetően emberkereskedelem áldozatává vált gyermekkorúval, illetve fiatalkorúval, és megteszi a szükséges intézkedéseket.

19/L. § *  (1) A megelőző pártfogó felügyelő javaslatot tesz az elrendelő gyámhatóság felé

a) a megelőző pártfogás megszüntetésére, ha a gyermekkorú, illetve fiatalkorú a megállapított magatartási szabályokat teljesíti és magatartása kedvező irányba változik, valamint az elrendelés óta legalább félév eltelt,

b) a megállapított magatartási szabályok módosítására, ha a megelőző pártfogás elrendelését követően a körülmények megváltoztak, vagy

c) további szükséges intézkedések megtételére, ha a 16/B. § szerinti veszélyeztetettség megszüntetésére tett intézkedések eredménytelennek bizonyultak és a gyermekkorút, illetve fiatalkorút fenyegető közvetlen és súlyos veszély áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslat tartalmazza

a) az eljáró gyámhatóság megnevezését, határozatának számát és keltét,

b) a megelőző pártfogás - határozat szerinti - kezdetének és megszűnésének, valamint felülvizsgálatának időpontját,

c) a megállapított magatartási szabályokat,

d) a magatartási szabályok teljesítését vagy annak hiányát,

e) a veszélyeztetettség megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó megállapításokat, a veszélyeztető körülményeket, azoknak a gyermekkorúra, illetve fiatalkorúra gyakorolt hatását,

f) azoknak a megváltozott körülményeknek a bemutatását, amelyek a magatartási szabályok módosítását szükségessé teszik,

g) a gyermekkorúnak, illetve fiatalkorúnak és a szülőjének vagy más törvényes képviselőjének a javaslattétel elkészítéséig tanúsított együttműködési készségét, illetve annak hiányát.

(3) A rendelkezésre álló dokumentumokat - különösen a magatartási szabály teljesítésére vonatkozó igazolást - csatolni kell az (1) bekezdés szerinti javaslathoz.

19/M. § *  (1) A gyámhatóságnak a megelőző pártfogás felülvizsgálata iránti eljárásában a megelőző pártfogó felügyelő a gyámhatóság kérésére a megelőző pártfogás tapasztalatairól - különösen a megelőző pártfogás tartamára előírt magatartási szabályok megtartásáról - összegző jelentést készít.

(2) A megelőző pártfogó felügyelő részt vesz a gyámhatóság által a megelőző pártfogás felülvizsgálata iránt tartott tárgyaláson és javaslatot tesz a megelőző pártfogás fenntartására vagy megszüntetésére, szükség esetén a megelőző pártfogás eredményességét szolgáló új magatartási szabályokra.

(3) Ha a gyámhatóság megelőző pártfogás alatt álló gyermekkorú vagy fiatalkorú ideiglenes hatályú elhelyezése, vagy nevelésbe vétele iránt intézkedik, a gyámhatóság megkeresésére a megelőző pártfogó felügyelő javaslatot tesz a megelőző pártfogás fenntartására vagy mellőzésére.

(4) A megelőző pártfogó felügyelő tájékoztatja a gyámhatóságot, ha a megelőző pártfogás alatt állóval szemben szabadságvesztést vagy javítóintézeti nevelést illetve pártfogó felügyelet intézkedést rendeltek el.

III. FEJEZET

A KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSA

20. § *  (1) Ha a közvetítői eljárásban részt vevő gyanúsított vagy a sértett fiatalkorú, akkor a kormányhivatal - az 1/A. § alkalmazásával - közvetítőként - lehetőség szerint - a fiatalkorúak ügyeit ellátó pártfogó felügyelőt jelöli ki.

(2) Ha a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bkt.) 3. § (2) bekezdése alapján egy közvetítői eljárásban több közvetítő kijelölésére kerül sor, illetve ha a kormánymegbízottal vagy a kormányhivatal valamennyi közvetítőjével szemben kizárási ok merül fel, akkor a területi illetékességtől eltérő kormányhivatal közvetítője is kijelölhető az illetékes kormánymegbízott megkeresése alapján.

(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában e fejezet rendelkezéseit a szabálysértési ügyekben lefolytatott közvetítői eljárásokban megfelelően alkalmazni kell.

21. § (1) A közvetítő a közvetítői eljárás kezdetén tájékozódik arról, hogy készült-e az ügyben pártfogó felügyelői vélemény, ha igen, akkor intézkedik annak beszerzéséről és szükség esetén konzultál az azt elkészítő pártfogó felügyelővel.

(2) *  Ha a közvetítői eljárást a közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd folytatja le, és az ügyben korábban pártfogó felügyelői vélemény készült, akkor a kormányhivatal a közvetítői eljárás ügyiratainak megküldésével egyidejűleg a pártfogó felügyelői véleményt is továbbítja számára. A közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd szükség esetén konzultál a pártfogó felügyelői véleményt elkészítő pártfogó felügyelővel.

(2a) *  A közvetítő a közvetítői eljárás adatai alapján dönt arról, hogy mely közösségi jóvátételi, a sérelem okozását tudatosító, illetve helyreállító technikát alkalmazza közvetítői eljárása során.

(3) * 

22. § (1) *  A megállapodás teljesítését − a (2) bekezdésben foglalt kivétellel − a közvetítő ellenőrzi.

(2) *  Ha a megállapodásban foglaltak indokolják, akkor az ellenőrzésre az illetékes kormányhivataltól eltérő - elsősorban a gyanúsított vagy a sértett lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye, illetve a teljesítés helye szerinti - kormányhivatal közvetítője jelölhető ki, amiről az érintett kormányhivatal megkeresésre dönt, és erről értesíti a megkereséssel élő kormányhivatalt.

(3) *  Ha az ellenőrzésért felelős közvetítő - a megállapodásban meghatározott teljesítési határidő elteltével - megállapítja, hogy a gyanúsított nem teljesít, vagy a megállapodás a sértett magatartása miatt nem teljesíthető, tájékoztatja az ügyet közvetítői eljárásra utaló ügyészséget és eltérő illetékesség esetén a megkereséssel élő kormányhivatalt, egyidejűleg értesíti a sértettet, a gyanúsítottat és a képviselőiket.

23. § *  (1) *  Közvetítői eljárás során felmerült költség a közvetítői eljárás megindításától annak befejezéséig a felek érdekkörében felmerült, igazolt, a megállapodás létrejöttéhez szükséges költség, így különösen

a) *  a sértettnek, a gyanúsítottnak, ezek törvényes képviselőinek költsége,

b) *  a sértett és a gyanúsított meghatalmazott jogi képviselőjének költsége és díja,

c) a kirendelt védő költsége és díja,

d) a tolmács költsége és díja

abban az esetben is, ha azt nem az állam előlegezi.

(2) A minisztérium előlegezi a Bkt. 17. § (2) bekezdésében meghatározott költségeket.

(3) A közvetítői eljárás során felmerült költségekről a közvetítő tételes költségjegyzéket vezet. A közvetítő úti- és szállásköltségének megállapításánál a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről szóló rendelet (a továbbiakban: R.) foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(4) *  A kirendelt védő költségének, illetve díjának számítása tekintetében az R., a közvetítői eljárásban részt vevő más személy költségének, illetve díjának tekintetében a terhelt és a meghatalmazott védő, valamint a büntetőeljárásban részt vevő egyéb személyek díjáról és költségéről szóló rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A kirendelt védő, illetve a közvetítői eljárásban részt vevő más személy költségét és a díját a benyújtott tételes kimutatás alapján a közvetítő állapítja meg.

(5) A közvetítői eljárás során felmerült, az állam által viselt költségeket a közvetítői eljárás befejezésekor a közvetítő a költségjegyzék lezárásával és összegzésével állapítja meg. A Bkt. 18. §-a alapján a közvetítő azokat a költségeket állapítja meg, amelyeket nem az előlegező személy köteles viselni, és erről értesíti a költség viselésére kötelezettet. A közvetítő az értesítésben felszólítja a költség viselésére kötelezettet, hogy harminc napon belül térítse meg a más által előlegezett költségeket.

IV. FEJEZET

A KÖZÉRDEKŰ MUNKA VÉGREHAJTÁSA

9. A közérdekű munka végrehajtásának általános szabályai

24. § (1) *  A közérdekű munka végrehajtásáról az elítélt lakcíme, ennek hiányában vagy az elítélt kérelme alapján tényleges tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal az 1/A. § alkalmazásával kijelölt pártfogó felügyelő útján gondoskodik, azzal, hogy az illetékesség megváltozását nem alapozza meg az, hogy az elítélt fogva van.

(2) *  Ha a pártfogó felügyelő hivatalos iratban vagy az elítélt írásbeli nyilatkozatában foglaltak alapján arról szerez tudomást, hogy az elítélt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye megváltozott, a közérdekű munka végrehajtása ügyben keletkezett iratokat a kormányhivatal haladéktalanul megküldi az új lakcím vagy tényleges tartózkodási hely szerint illetékes kormányhivatalnak.

(3) *  A Bv. tv. 26/B. § (1) bekezdése szerinti védett személy (a továbbiakban: védett személy) esetén a pártfogó felügyelő a védelembe vételre vonatkozó iraton felül minden olyan iratot, amely a korábbi és az új személyazonosság egyezőségére utal, is zártan kezel.

(4) *  A közérdekű munka végrehajtása során a kormányhivatal pártfogó felügyelői asszisztenseket és munkafelügyelőket foglalkoztathat, akik a pártfogó felügyelő irányítása mellett részt vesznek

a) a közérdekű munka végrehajtásának előkészítésében,

b) a közérdekű munka ellenőrzésében,

c) a jelentések előkészítésében,

d) a közérdekű munka csoportos letöltésének szervezésében, végrehajtásában.

10. A közérdekű munka végrehajtásának előkészítése, az első meghallgatás

25. § (1) A pártfogó felügyelő a közérdekű munka végrehajtásának előkészítése során megvizsgálja, hogy

a) * 

b) *  az elítélt a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítás alapján kitöltötte-e a közérdekű munka tartamát,

c) *  az eljáró bíróság engedélyezett-e halasztást a közérdekű munka végrehajtására,

d) *  szükségessé vált-e a közérdekű munka végrehajtásnak halasztása vagy félbeszakítása,

e) *  tölt-e az elítélt végrehajtandó szabadságvesztést, kényszergyógykezelést, javítóintézeti nevelést, letartóztatást, elzárást,

f) *  fennáll-e a Bv. tv. 27. §-a és 289. §-a szerinti, a közérdekű munka végrehajtását kizáró vagy a végrehajthatóság megszűnését eredményező ok,

g) történt-e változás az illetékességben,

h) van-e folyamatban az elítélttel szemben más közérdekű munka büntetés végrehajtása,

i) *  szükséges-e a végrehajtás során tolmács igénybevétele,

és annak megfelelően intézkedik.

(2) *  Ha a pártfogó felügyelő azt észleli, hogy

a) a közérdekű munka végrehajtása elévülés okán kizárt, vagy a végrehajthatóság megszűnését eredményező ok áll fenn, az iratokat további intézkedés végett megküldi a bv. bírónak,

b) az elítélt a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítás folytán kitöltötte a közérdekű munka tartamát, az ügyet lezárja, és értesíti az első fokon eljárt bíróságot a büntetés letöltéséről,

c) az elítélt halála okán a végrehajtás kizárt, beszerzi a halotti anyakönyvi kivonatot, az ügyet lezárja, és erről értesíti az első fokon eljárt bíróságot,

d) *  az elítélt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélése vagy más ügyben kiszabott kiutasítása okán a végrehajtás kizárt, beszerzi az erről rendelkező jogerős ügydöntő határozatot, az ügyet lezárja, és erről értesíti az első fokon eljárt bíróságot,

e) a bíróság halasztást engedélyezett a közérdekű munka végrehajtására, az iratokat határidős nyilvántartásba helyezi.

26. § (1) *  A kijelölt pártfogó felügyelő a bíróság értesítésének és a közérdekű munka elrendeléséről szóló ügydöntő határozat jogerősítő záradékkal ellátott rendelkező része kiadmányának az érkeztetésétől számított 8 napon belül az elítéltet megidézi [Bv. tv. 282. § (1) bekezdés].

(2) Az idézésben az elítéltet tájékoztatni kell

a) az ügyről, amelyben pártfogó felügyelői meghallgatása szükségessé vált,

b) a meghallgatás helyéről és időpontjáról, időpontjairól,

c) a pártfogó felügyelő személyéről, telefonszámáról, e-mail címéről,

d) az idézés elmulasztásának jogkövetkezményeiről,

e) az igazolás előterjesztésének a módjáról,

f) *  a lehetőség szerint bemutatandó iratokról, így különösen a legfeljebb egy éven belül végzett foglalkoztathatósági vizsgálatra, iskolai végzettségre, a szakképesítésre és az egészségi állapotra vonatkozó iratokról,

g) *  a Bv. tv. 8. § (3) és (3a) bekezdése szerinti, a lakcímre, kézbesítési címre, illetve a tényleges tartózkodási helyre vonatkozó adatai változásának bejelentésével összefüggő, rendbírság terhe mellett teljesítendő kötelezettségéről,

h) a foglalkoztathatósági vizsgálat szabályairól.

27. § (1) A meghallgatáson az elítéltet részletesen ki kell oktatni

a) *  az ügydöntő határozat rendelkező részében foglaltakról, kötelezettségeiről, jogairól, a letöltésre váró órák számáról,

b) arról, hogy a közérdekű munkát önként, személyesen és díjazás nélkül a szabadidejében kell végeznie,

c) a napi és a heti munkaidőről,

d) *  arról, hogy legkésőbb a meghallgatáson kérheti a tényleges tartózkodási helyén lévő munkahely kijelölését, azzal a felhívással, hogy ha a kérelmét a munkahelyére alapozza, akkor a munkaviszony fennállását igazolnia kell,

e) a foglalkoztathatósági vizsgálattal kapcsolatos kötelezettségéről, önhibájából történő elmaradásának jogkövetkezményéről,

f) az önhibából le nem töltött büntetés, illetve a közérdekű munka elvégzése megtagadásának jogkövetkezményeiről,

g) a munkahely kijelöléséről és a határozattal szembeni jogorvoslati lehetőségekről,

h) fiatalkorú esetében a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munka végrehajtása során arról is, hogy

ha) a pénzbüntetést vagy annak egy részét bármikor megfizetheti,

hb) a pénzbüntetés megfizetéséről a pártfogó felügyelőt a befizetést tanúsító szelvény bemutatásával tájékoztatnia kell.

(2) A meghallgatáson az elítéltet nyilatkoztatni kell

a) *  a Bv. tv. 76. § (2) bekezdés g) pontjában foglaltakról,

b) arról, hogy személyi adatainak a munkahely felé történő továbbításához hozzájárul-e,

c) arról, hogy a közérdekű munkát szándékában áll-e elvégezni,

d) a közérdekű munka végrehajtása szempontjából jelentős körülményekről,

e) *  bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásának szándékáról, amennyiben a munkahely kijelöléséről a pártfogó felügyelő a meghallgatáson határozott.

(3) A meghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyet a pártfogó felügyelő és az elítélt aláír. A jegyzőkönyv egy eredeti példányát az elítélt számára át kell adni.

11. A közérdekű munka végrehajtásának előkészítése, a foglalkoztathatósági vizsgálat elvégzése, a munkahely nyilatkozatának beszerzése

28. § (1) *  A pártfogó felügyelő a meghallgatást követően kezdeményezi a foglalkoztathatósági szakvélemény elkészítését, kivéve, ha az elítélt rendelkezik érvényes foglalkoztathatósági szakvéleménnyel, és annak keltétől még nem telt el 1 év, feltéve, hogy az elítélt egészségi állapotában bekövetkező változást nem jelentett be.

(2) *  A foglalkoztathatósági vizsgálaton való megjelenés kötelezettségéről, illetve az elítélt hibájából történő elmaradásának jogkövetkezményeiről, valamint a vizsgálat helyéről és időpontjáról a pártfogó felügyelő az elítéltet külön felhívásban tájékoztatja, kivéve, ha a tájékoztatásra az elítélt meghallgatásán sor került és ennek tényét - a vizsgálatra vonatkozó adatok feltüntetésével - a jegyzőkönyv tartalmazza.

(3) *  Az elítélt köteles a foglalkoztathatósági szakvéleményt a pártfogó felügyelő által a (2) bekezdés szerinti felhívásban vagy a 27. § (3) bekezdése szerinti jegyzőkönyvben meghatározott időpontban, de legkésőbb annak kézhezvételétől számított 15 napon belül bemutatni a pártfogó felügyelőnek, amelynek eredeti példányát az elítélt a munkahelynek adja át. A foglalkoztathatósági szakvéleményt az elítélt hozzájárulása esetén az azt kiállító szakorvos is megküldheti a pártfogó felügyelő részére.

29. § (1) *  Ha a foglalkoztathatóságnak nincs akadálya, a pártfogó felügyelő haladéktalanul beszerzi a munkahely Bv. tv. 283. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatát.

(1a) *  Ha a közérdekű munka helyét a Bv. tv. 280. § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat köteles biztosítani, a pártfogó felügyelő egyeztet a munkakezdés időpontjáról és tisztázza, hogy nem áll-e fenn a Bv. tv. 283. § (4) bekezdés c) pontja szerinti összeférhetetlenségi ok, továbbá megküldi a munkáltató kötelezettségeit tartalmazó tájékoztatást az illetékes helyi önkormányzat részére.

(2) *  Ha a kormányhivatal és a munkahely együttműködési megállapodást kötött, a pártfogó felügyelő által készített feljegyzésben is rögzíthető a munkahely eseti ügyben kinyilvánított együttműködési szándéka.

29/A. § *  (1) Védett személy esetén a közérdekű munka végrehajtása során - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.

(2) A pártfogó felügyelő védett személy esetén

a) a foglalkoztathatósági szakvéleményt a védelmet ellátó szerv útján szerzi be, és

b) a munkahely kijelölése kérdésében egyeztet a védelmet ellátó szervvel.

(3) Ha a kijelölt munkahely nem az illetékességi területén helyezkedik el, a Budapest Főváros Kormányhivatala - a védelmet ellátó szerv értesítésével egyidejűleg - az ügy iratait átteszi a kijelölt munkahely szerint illetékes megyei kormányhivatalhoz.

12. A közérdekű munka végrehajtásának előkészítése, a munkahely kijelölése

30. § (1) A foglalkoztathatósági szakvélemény bemutatásától számított 15 napon belül a pártfogó felügyelő kijelöli a közérdekű munka végrehajtásában együttműködő munkahelyet, amelynek során figyelemmel van

a) *  az ügydöntő határozat rendelkezéseire,

b) az elkövetett bűncselekmény jellegére,

c) *  az elítélt lakcímére, tényleges tartózkodási helyére,

d) a foglalkoztathatósági szakvéleményben foglaltakra, az elítélt egészségi állapotára,

e) az elítélt szakképzettségére, szakképesítésére és munkára való alkalmasságára,

f) *  a Bv. tv. 283. § (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi szabályokra,

g) az állami foglalkoztatási szerv honlapján szereplő, a közérdekű munka végrehajtásában való együttműködést vállaló munkahelyekre.

(2) *  A munkahely kijelöléséről szóló határozatban a pártfogó felügyelő - az eljáró bíróság megnevezésének és ügyszámának, a közérdekű munka büntetés tartamának és a beszámításra vonatkozó rendelkezés megjelölése mellett - meghatározza

a) a munkavégzésre kijelölt munkahely megnevezését,

b) a munkavégzés helyét a közterület nevének és jellegének feltüntetésével,

c) a munkavégzés megkezdésére nyitva álló - a munkahellyel és az elítélttel egyeztetett - határidőt vagy megadott határnapot.

(2a) *  A munkahely kijelöléséről szóló határozat tartalmazza továbbá

a) a jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást,

b) a munkavégzés teljesítésére felhívást,

c) a munkavégzési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeire történő figyelmeztetést,

d) a mulasztás igazolásának módjáról és az igazolási kérelem benyújtására nyitva álló határidőről szóló tájékoztatást.

(3) *  A pártfogó felügyelő a munkahely kijelöléséről szóló határozatát - kivéve, ha azt meghallgatáson hozta - annak meghozatalát követően haladéktalanul kézbesíti az ügyészségnek, az elítéltnek és a védőnek. Ha a pártfogó felügyelő a határozatot meghallgatáson hozta, azt kihirdetés útján közli az elítélttel, illetve a jelen lévő védővel, egyben jegyzőkönyvbe foglalja a bírósági felülvizsgálati kérelemre vonatkozó nyilatkozatokat.

(4) *  Ha az ügyészség, az elítélt, illetve védője a felülvizsgálati határidőn belül nem nyújtott be a Bv. tv. 283. § (5) bekezdése szerinti bírósági felülvizsgálati kérelmet, a határidő leteltét követően a pártfogó felügyelő a munkahely kijelöléséről szóló véglegessé vált határozatát kézbesíti a (3) bekezdésben meghatározottakon túl a munkahelynek, továbbá a kijelölésről értesíti az állami foglalkoztatási szervet, ha a kijelölt munkahely a nyilvántartásukban szerepel.

(5) *  Ha a pártfogó felügyelő a Bv. tv. 283. § (5a) bekezdése szerint az iratokat felterjeszti, a kormányhivatalnál a kísérőlevél és a felterjesztett iratok részletes jegyzéke marad.

(6) * 

(7) *  Ha az elítélt kéri, hogy a munkahelyet a tényleges tartózkodási helye szerint jelöljék ki, és ez a pártfogó felügyelő illetékességi területén kívül van, a kormányhivatal az ügy iratait átteszi az eljárásra illetékes kormányhivatalhoz.

(8) *  A pártfogó felügyelő a (4) bekezdésben foglaltak szerint jár el, ha a munkahely kijelöléséről szóló határozat a bírósági felülvizsgálati kérelem visszavonásának vagy elbírálásának napjával válik véglegessé.

(9) *  Ha a munkahely kijelöléséről szóló véglegessé vált határozatban megjelölt határidőt vagy határnapot - különösen a munkahely jelzése vagy az elítéltnek a munkavégzés megkezdésére a határozatban megjelölt határnap vagy határidő lejárta előtt kellő időben bejelentett méltányolható kérelmére tekintettel - módosítani szükséges, a pártfogó felügyelő kitűzi a munkavégzés megkezdésének új időpontját és az ennek megfelelően kiállított 1. melléklet szerinti felhívást kézbesíti az elítéltnek, valamint a munkavégzés megkezdésének új időpontjáról értesíti a munkahelyet.

(10) *  Ha az elítélt a munkahely kijelöléséről szóló határozat véglegessé válását követően

a) olyan időpontban kéri a közérdekű munka megkezdésének elhalasztását, amikor a megkezdésre kijelölt határnap vagy határidő letelte előtt már nincs mód a kezdő időpont (9) bekezdés szerinti módosítására, vagy

b) a Bv. tv. 288. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel fennállását jelenti be,

a pártfogó felügyelő az elítélt kérelmét, illetve bejelentését a végrehajtás félbeszakítása iránti kérelemként kezeli, az iratokat a bv. bírónak felterjeszti, és erről tájékoztatja az elítéltet.

31. § (1) *  A pártfogó felügyelő a munkahely kijelöléséről szóló véglegessé vált határozat kézbesítésével egyidejűleg a munkahelyet tájékoztatja a kiszabott közérdekű munka tartamáról, továbbá arról, hogy az elítélt mikor köteles a munkahelyen megjelenni, az elítélt jogairól és kötelezettségeiről, valamint a munkáltatót terhelő kötelezettségekről, egyúttal felhívja a munkáltatót annak közlésére, hogy az elítélt a munkavégzést megkezdte-e, továbbá megküldi a közérdekű munka végrehajtása során használatos 3-4. melléklet szerinti formanyomtatványokat.

(2) A nyilvántartó lap tartalmazza:

a) az elítélt nevét, természetes személyazonosító adatait és elérhetőségeit,

b) a kijelölt munkahely megnevezését,

c) az ügy számát, az összesen ledolgozandó órák számát.

(3) *  A jelenléti ív tartalmazza

a) az elítélt nevét,

b) közérdekű munka végrehajtási ügyszámát,

c) a letöltendő büntetés tartamát,

d) a munkanapok időpontját, az adott munkanapon ledolgozott órák számát,

e) az elítélt aláírását és

f) a munkahely képviselőjének, csoportos letöltés esetén a pártfogó felügyelői asszisztens, munkafelügyelő megnevezését és aláírását.

(4) A jelenléti ívet folyamatosan kell vezetni.

(4a) *  A munkahely a munka-, tűz-, baleset- és környezetvédelmi oktatás megtörténtét a jelenléti íven vagy külön okiratban − amely az elítélt aláírását is tartalmazza − igazolja a pártfogó felügyelő felé.

(5) *  A munkahely a Bv. tv. 287. § (4) bekezdés h) pont hb) és hc) alpontja szerinti esetben, ha erre a pártfogó felügyelő felhívja, továbbá a Bv. tv. 287. § (4) bekezdés h) pont he) alpontja szerinti esetben a nyilvántartó lapot és a jelenléti ívet a letöltött munkaórák összegzését követően cégszerű aláírásával lezárja, és a pártfogó felügyelőnek megküldi.

13. Eljárás új munkahely kijelölése esetén

32. § (1) *  A közérdekű munka végrehajtására új munkahely kijelöléséről a pártfogó felügyelő az ügyészség vagy a bv. bíró indítványára, illetve a kijelölt munkahely vagy az elítélt kérelmére határoz. A határozat kézbesítésére a 30. § (3)-(6) és (8) bekezdése az irányadó.

(2) *  Ha az új munkahely kijelölése folytán a közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzésére más kormányhivatal az illetékes, a kormányhivatal az ügy iratait annak a kormányhivatalnak küldi meg, amelynek az illetékességi területén az elítélt új lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye van.

(3) *  Más kormányhivatalhoz illetékességből történő áttétel esetén a pártfogó felügyelő 15 napon belül értesíti erről az elítélt korábbi lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervet, ha a nyilvántartásukban szereplő munkahely került kijelölésre.

(4) *  Ha az új munkahely kijelölése során a Bv. tv. 286. § (3) bekezdésében meghatározott valamely feltétel fennáll, a pártfogó felügyelő új foglalkoztathatósági szakvélemény elkészítését kezdeményezi.

14. A közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzése

33. § (1) Ha a munkahely a büntetés letöltésének megkezdésére biztosított határnaptól számított 15 napon belül nem küld értesítést a közérdekű munka végrehajtásának megkezdéséről, ennek okáról a pártfogó felügyelő tájékozódik.

(2) *  A büntetés letöltésének megkezdésétől számított 30 napon belül a pártfogó felügyelő ellenőrzést végez a munkahelyen annak megállapítása érdekében, hogy a Bv. tv. 287. §-ában foglalt kötelezettségek teljesülnek-e. Az ellenőrzés tapasztalatait a pártfogó felügyelő jegyzőkönyvben rögzíti. Szabálytalanság észlelése esetén ennek megfelelően intézkedik.

(3) Az első ellenőrzést követően a pártfogó felügyelő szükség szerint végez a helyszínen újabb ellenőrzést, amelynek tapasztalatairól feljegyzést vagy jegyzőkönyvet készít.

(4) Ha az elítélt a közérdekű munkát önhibájából nem végzi el, a pártfogó felügyelő figyelmezteti és felhívja a letöltés folytatására, illetve megkezdésére.

15. A közérdekű munka végrehajtásának befejeződése

34. § (1) A közérdekű munka végrehajtása azon a napon fejeződik be, amikor

a) az elítélt a bíróság által kiszabott tartamban - figyelembe véve a szükségessé váló beszámításokat - a közérdekű munkát letöltötte,

b) a bíróság a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét jogerősen szabadságvesztésre változtatta át,

c) a bíróság jogerős határozatában megállapította a közérdekű munka végrehajthatóságának a megszűnését,

d) *  a Bv. tv. 27. §-ában meghatározott okok valamelyike bekövetkezik,

e) a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkát töltő fiatalkorú a pénzbüntetést vagy annak hátralévő részét megfizette.

(2) A közérdekű munka végrehajtásának befejezéséről a pártfogó felügyelő értesíti

a) *  az első fokon eljárt bíróságot,

b) *  az ügyészséget,

c) *  a kijelölt munkahelyet - kivéve, ha a közérdekű munkát az elítélt már letöltötte,

d) *  a Bv. tv. 27. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetet kivéve az elítéltet és,

e) *  az elítélt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervet - amennyiben nyilvántartásukban szereplő munkahely került kijelölésre

f) * 

(3) *  A pártfogó felügyelő a közérdekű munka teljesítésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napját közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

16. Az elítélt tényleges tartózkodási helyének a megállapítása

35. § *  Ha az elítélt a pártfogó felügyelő által ismert lakcíméről vagy tényleges tartózkodási helyéről a Bv. tv. 8. § (3) és (3a) bekezdésében foglalt kötelezettségét figyelmen kívül hagyva eltávozott, a pártfogó felügyelő a tényleges tartózkodási helyének megismerése érdekében haladéktalanul intézkedik, különösen:

a) az elítélt lakcímadatainak beszerzése,

b) az elítélt fogvatartása és a vele szemben folyamatban lévő büntetőeljárás adatainak megismerése,

c) rendbírság kiszabásának kezdeményezése,

d) *  tényleges tartózkodási hely rendőrség általi megállapítása vagy

e) *  körözés vagy elfogatóparancs kibocsátása

érdekében.

16/A. *  A mulasztás igazolása

35/A. § *  (1) A pártfogó felügyelő, ha az elítéltnek a szabályszerű idézés vagy a felhívás elmulasztására benyújtott igazolási kérelmének helyt ad, külön határozatot nem hoz, az erről szóló rendelkezést rávezeti az igazolási kérelemre és a dátum megjelölésével azt aláírásával látja el. A pártfogó felügyelő szükség szerint újabb idézést vagy felhívást ad ki.

(2) A pártfogó felügyelő az igazolási kérelem elutasításról - a Be. 140. § (3) bekezdésének figyelembevételével - határozatot hoz, amelyet, ha arról meghallgatáson határoz, jegyzőkönyvbe foglalhat.

(3) A pártfogó felügyelő, ha az igazolási kérelmet elutasítja

a) a 27. § (1) bekezdése szerinti meghallgatás elmulasztása esetén az elítélt elővezetését kezdeményezi a bv. bírónál,

b) és a közérdekű munka átváltoztatásának lehet helye, a 36. § szerint jár el.

(4) Ha a kérelem a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztásának igazolására irányul, a pártfogó felügyelő azt az iratokkal együtt a bv. bírónak elbírálásra felterjeszti.

17. A közérdekű munka átváltoztatása szabadságvesztésre

36. § *  (1) A pártfogó felügyelő összefoglaló jelentést tesz az ügyészségnek a közérdekű munka vagy annak hátralévő része szabadságvesztésre történő átváltoztatásának indítványozására, ha

a) az elítélt a számára meghatározott munka elvégzését megtagadja,

b) az elítéltet a közérdekű munkára ítélése után elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik,

c) a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkát az elítélt önhibájából nem végzi el,

d) az elítélt a foglalkoztathatósági vizsgálaton nem jelenik meg, és távolmaradását - a 28. § (2) bekezdésében foglaltak szerint meghatározott vizsgálati időponttól számított, a Be. 139. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül a pártfogó felügyelő felé - nem igazolja vagy az igazolási kérelmét a pártfogó felügyelő elutasította,

e) a munkahely értesítése alapján vagy az ellenőrzések során megállapítja, hogy az elítélt önhibájára visszavezethető okból

ea) a közérdekű munka megkezdésére megjelölt időpontban nem jelent meg, és az elmaradás okát a kijelölt kezdőnaptól számított, a Be. 139. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül a pártfogó felügyelő vagy a munkahely felé nem igazolja vagy az igazolási kérelmét a pártfogó felügyelő elutasította,

eb) a munkavégzési kötelezettségének az arra való felhívás ellenére nem tett eleget, és az elmaradás okát a felhívás kézhezvételétől-, vagy a felhívásban megjelölt időponttól számított, a Be. 139. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül a pártfogó felügyelő felé nem igazolja vagy az igazolási kérelmét a pártfogó felügyelő elutasította,

ec) a munkafegyelmet súlyosan sértő magatartást tanúsított,

ed) *  az első munkahely kijelölő határozat véglegessé válásától számított két éven belül a közérdekű munkát nem lehetett végrehajtani.

(2) Az ügyészség az indítvány megtételének szükségessége körében vizsgálja az elítélt igazolási kérelemét. Ha az ügyészség az igazolási kérelemnek helyt ad, a pártfogó felügyelő határozatát hatályon kívül helyezi és az indítvány mellőzése esetén - átiratában az ok megjelölésével - az iratokat visszaküldi.

18. A közérdekű munka végrehajtásának fiatalkorúakra vonatkozó speciális szabályai

37. § (1) A 27. § szerinti meghallgatásra a fiatalkorú törvényes képviselőjét is meg kell idézni, ha a meghallgatás időpontjában az elítélt a 18. életévét még nem töltötte be.

(2) A meghallgatásról készített jegyzőkönyv egy példányát a törvényes képviselő számára át kell adni, távolmaradása esetén postai úton kell továbbítani azt.

(3) A fiatalkorú ügyében a munkahely kijelölésénél a fiatal munkavállalókra vonatkozó munkajogi szabályokra és az elítélt életkori sajátosságaira is figyelemmel kell lenni.

(3a) *  A pártfogó felügyelő a munkahely kijelöléséről szóló határozatot a törvényes képviselőnek is kézbesíti, vagy azt kihirdetés útján közli, ha a határozatot meghallgatáson hozta és a törvényes képviselő jelen volt, egyebekben a 30. § (3) bekezdése szerint jár el.

(4) *  A meg nem fizetett pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkát a Bv. tv. 292. § (5)-(6) bekezdésére és 293. §-ára figyelemmel kell szervezni és végrehajtani.

V. FEJEZET

A PÁRTFOGÓ FELÜGYELET VÉGREHAJTÁSA

19. A pártfogó felügyelet végrehajtásának általános szabályai

38. § (1) A pártfogó felügyelő a pártfogó felügyeletet

a) *  feltételes ügyészi felfüggesztés esetén az ügyészség,

b) próbára bocsátás, felfüggesztett szabadságvesztés és jóvátételi munka alkalmazása esetén a bíróság,

c) *  feltételes szabadságra bocsátás és javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás esetén a bv. bíró,

d) *  kegyelmi döntés alapján az elsőfokú bíróság

határozata alapján látja el.

(2) * 

39. § *  (1) *  A pártfogó felügyeletet − a 62/B. § (1) és (2) bekezdése szerinti kivétellel − a pártfogolt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye − kivéve a pártfogolt fogvatartási helyét − szerint illetékes kormányhivatal 1/A. § alkalmazásával kijelölt pártfogó felügyelője hajtja végre.

(1a) *  A pártfogó felügyelet végrehajtása során az illetékes kormányhivatal a pártfogolt személyes ellenőrzése, beszámoltatása, nyilatkoztatása vagy a külön magatartási szabállyal érintett személytől felvilágosítás kérése érdekében megkeresheti azt a kormányhivatalt, ahol a pártfogolt ideiglenesen - ide nem értve az illetékesség megváltozását -, illetve a külön magatartási szabállyal érintett személy tartózkodik. A megkeresett kormányhivatal az elvégzett cselekményről jelentést készít, és azt megküldi a megkereső kormányhivatalnak, illetve haladéktalanul tájékoztatja a megkeresőt, ha a megkeresés teljesítésének akadálya van.

(2) *  Védett személy esetén a pártfogó felügyelő a védelembe vételre vonatkozó iraton felül minden olyan iratot, amely a korábbi és az új személyazonosság egyezőségére utal, is zártan kezel.

(2a) *  Védett személy esetén a pártfogó felügyelet végrehajtása során a Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.

(3) *  A pártfogó felügyeletet - a 62/B. § (4) bekezdése szerinti kivétellel - az (1) bekezdés alapján illetékes kormányhivatal által kijelölt pártfogó felügyelő látja el.

40. § A pártfogó felügyelet végrehajtása során a pártfogó felügyelő feladata különösen

a) annak ellenőrzése és rendszeres figyelemmel kísérése, hogy a pártfogolt megtartja-e a külön magatartási szabályokat, eleget tesz-e az előírt kötelezettségeknek, továbbá hogy milyen viselkedést tanúsít a munkahelyén vagy az oktatási intézményben, illetve a lakóhelyén,

b) a pártfogolt rendszeres beszámoltatása életkörülményeiről és életviteléről,

c) segítség nyújtása a pártfogolt számára a társadalomba való beilleszkedéshez, a bűnismétlés elkerüléséhez,

d) * 

40/A. § *  (1) A pártfogó felügyelet végrehajtása során a pártfogó felügyelő a pártfogolt figyelemmel kísérését elsősorban személyes kapcsolattartás keretében végzi, és ennek megfelelően határozza meg - az egyéni pártfogó felügyelői terv megvalósulása és a pártfogolt személyi körülményei, illetve szükségletei alapján, a (2) bekezdésben és a Bv. tv. 317. § (5) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével - a pártfogolt személyes jelentkezési kötelezettségének gyakoriságát.

(2) *  A Btk. 69. § (2) bekezdés d) és e) pontja alapján megállapított pártfogó felügyelet végrehajtása során a jelentkezési kötelezettség gyakoriságát a pártfogó felügyelő úgy határozza meg, hogy arra havonta legalább egy alkalommal sor kerüljön.

(3) A pártfogó felügyelő feljegyzést készít vagy jegyzőkönyvbe foglalja, ha a kapcsolattartási kötelezettség teljesítésének módjaként telefon vagy egyéb elektronikus kapcsolattartást határoz meg, vagy az intézkedését visszavonja. A feljegyzés tartalmazza a személyes kapcsolattartás keretében szerzett tapasztalatok összegzését vagy az intézkedés visszavonásának indokát, a kapcsolattartás konkrét módját, kezdő vagy visszavonásának időpontját és a pártfogoltnak az intézkedésekre vonatkozó tájékoztatásának idejét és módját

(4) A Btk. 69. § (2) bekezdés d) pontja alapján megállapított pártfogó felügyelet végrehajtása során a pártfogó felügyelő feladatai ellátása kapcsán együttműködik a pártfogolt, a sértett vagy a külön magatartási szabállyal érintett más személy lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerinti család- és gyermekjóléti szolgálattal, család- és gyermekjóléti központtal, a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalával.

(5) A Bv. tv. 313. § (4b) bekezdése esetén a kapcsolat felvételekor a sértett vagy a külön magatartási szabállyal érintett más személy kíméletével kell eljárni. A pártfogó felügyelő zártan kezeli a sértett vagy a külön magatartási szabállyal érintett más személy lakcímét vagy tényleges tartózkodási helyét, ha azt a büntetőeljárás során zártan kezelték vagy a gyámhatóság az adat átadását a terhelt részére a távoltartásra figyelemmel megtagadta.

41. § A 40. § c) pontjában foglalt segítségnyújtás keretében a pártfogó felügyelő tanácsot ad a pártfogolt iskolai, munkahelyi, egészségi, szociális és egyéb problémái megoldásához, az ehhez szükséges támogatások igénybevételéhez, valamint szükség esetén a bűnismétlés valószínűségének csökkentése, az integrációs esély növelése érdekében közbenjár a pártfogolt életvezetési problémáinak rendezésével összefüggő ügyeiben.

20. A pártfogó felügyelet végrehajtásának előkészítése

42. § (1) *  A pártfogó felügyelő a 38. § (1) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt esetekben a bíróság, illetve az ügyészség határozatának vagy az értesítőlapnak a kézhezvétele után haladéktalanul

a) értesíti a pártfogoltat

aa) a pártfogó felügyeletet elrendelő határozatról,

ab) a pártfogó felügyelet kezdő időpontjáról,

ac) a pártfogó felügyelő személyéről és elérhetőségéről, és

b) felhívja a pártfogoltat, hogy a megjelölt időpontban és helyen keresse fel,

c) *  megvizsgálja, hogy a Bv. tv. 12. § (1) bekezdése alapján szükséges-e tolmács igénybevétele.

(2) *  Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt időpontot legkésőbb a kezdőirat kormányhivatalhoz történő érkeztetésétől számított harmincadik napra kell kitűzni. Az (1) bekezdés c) pontja alapján hivatalból vagy a pártfogolt kérelmére intézkedik a tolmács biztosításáról.

(2a) *  Ha a pártfogó felügyelő a bíróság, illetve az ügyészség határozata vagy az értesítőlapnak a kézhezvétele során arról szerez tudomást, hogy a pártfogolt letartóztatást, elzárást, szabadságvesztést vagy javítóintézeti nevelést tölt, az (1) bekezdés a) pontja szerinti értesítést a pártfogó felügyelő a büntetés-végrehajtási intézeten (a továbbiakban: bv. intézet) vagy a javítóintézeten keresztül továbbítja a pártfogolt számára.

(3) Az egyéni meghallgatáson a pártfogó felügyelő a pártfogoltat tájékoztatja

a) a pártfogó felügyelet céljáról, a pártfogó felügyelő szerepéről,

b) *  a bíróság, illetve az ügyészség határozatának tartalmáról, különös tekintettel a rendelkező részre,

c) *  a Btk. 71. §-ában és a Bv. tv. 313. §-ában meghatározott magatartási szabályokról,

d) *  a bíróság, illetve az ügyészség által megállapított külön magatartási szabályokról, kötelezettségekről,

e) a magatartási szabályok megszegésének, a kötelezettség nem teljesítésének a jogkövetkezményeiről,

f) *  a kötelező jelentkezések gyakoriságáról, módjáról és annak következő időpontjáról, illetve azokról az időpontokról, amikor a pártfogolt szükség esetén felkeresheti a pártfogó felügyelőt.

(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatásról jegyzőkönyvet kell készíteni és annak egy példányát a pártfogolt részére át kell adni.

(4a) *  Ha a pártfogolt letartóztatást, elzárást, szabadságvesztést vagy javítóintézeti nevelést tölt, az egyéni meghallgatásra a szabadulását követően kerül sor; időpontjaként legkésőbb a pártfogolt szabadulását követő ötödik napot kell megjelölni.

(5) *  A pártfogó felügyeletet elrendelő határozatról, a pártfogó felügyelet kezdő és várható befejezésének időpontjáról, a pártfogó felügyelő személyéről, a pártfogolt tájékoztatásának megtörténtéről a pártfogó felügyelő értesíti a pártfogolt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerinti rendőrkapitányságot.

(6) *  A pártfogó felügyelő személyéről és a pártfogolt tájékoztatásának megtörténtéről vagy annak elmaradásáról a pártfogó felügyeletet elrendelő bíróságot, illetve ügyészséget is tájékoztatni kell.

43. § *  A pártfogó felügyelő a 38. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben a bv. bíró határozatának, illetve a bv. intézet vagy a javítóintézet értesítésének kézhezvételét követően, a 42. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felhívást a bv. intézeten vagy a javítóintézeten keresztül továbbítja a pártfogolt számára.

21. Az egyéni pártfogó felügyelői terv elkészítése

44. § (1) *  A pártfogó felügyelő a pártfogó felügyeletet - a Bv. tv. 317. § (5) bekezdésében meghatározott kivétellel - egyéni pártfogó felügyelői terv (a továbbiakban: terv) alapján hajtja végre.

(2) A pártfogó felügyelő a pártfogolt tájékoztatását követő harminc napon belül készíti el a tervet.

(3) A terv tartalmazza a bűncselekmény elkövetéséhez vezető okok, a bűnismétlés vonatkozásában fennálló, a terheltet veszélyeztető körülmények kockázatelemzésen vagy kockázatértékelésen alapuló megnevezését, valamint a megszüntetésükhöz szükséges teendőket, így különösen

a) a pártfogolt kötelezettségeit,

b) a pártfogó felügyelő feladatait,

c) azoknak az intézményeknek, személyeknek a megnevezését, akiknek a segítségét a terv megvalósításához célszerű igénybe venni,

d) *  a Btk. 69. § (2) bekezdés d) pontja alapján megállapított pártfogó felügyelet végrehajtása során a jelentkezési kötelezettség gyakoriságának meghatározását és a pártfogolt, a sértett vagy a külön magatartási szabállyal érintett más személy lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerinti család- és gyermekjóléti szolgálattal, család- és gyermekjóléti központtal, a kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalával való együttműködés módját.

(4) A pártfogó felügyelet végrehajtását követően a pártfogó felügyelő a tervben foglaltak megvalósulásáról rövid összegzést készít.

22. A pártfogó felügyelet végrehajtása

45. § (1) A pártfogó felügyelet végrehajtása során a pártfogó felügyelő, valamint a rendőrség egymást tájékoztatva, együttműködve jár el.

(2) Ha a pártfogó felügyelet ellátása a pártfogolt vagy a környezete magatartása miatt akadályba ütközik, a pártfogó felügyelő igénybe veheti a rendőrség segítségét.

(3) *  A pártfogó felügyelő a pártfogolt tényleges tartózkodási helyének megismerése érdekében megkeresheti a rendőrséget a pártfogolt megadott címen való ellenőrzése céljából.

46. § (1) *  A pártfogó felügyelő feladatainak ellátása során a gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagságából és az emberkereskedelem áldozatai azonosításából eredő kötelezettségeire figyelemmel végzi munkáját.

(2) A pártfogó felügyelő javaslatot tesz a családvédelmi koordinációért felelős szervnek, ha a hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észleli a pártfogó felügyelet végrehajtása során.

47. § (1) *  Ha a pártfogolt a magatartási szabályokat megszegi, az előírt kötelezettségeket nem teljesíti, vagy az ügyészség által előírt külön magatartási szabályok módosítása válik szükségessé és emiatt további intézkedésnek lehet helye, a pártfogó felügyelő az illetékes ügyészségnek javaslatot tesz.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti javaslatot a pártfogó felügyelő a feltételes ügyészi felfüggesztésről rendelkező ügyészséghez terjeszti elő

a) az ügyészség által megállapított külön magatartási szabályok megváltoztatására, vagy

b) a büntetőeljárás folytatására, ha a pártfogolt a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi, vagy az ügyészség által előírt kötelezettségét nem teljesítette.

(3) *  Az (1) bekezdés szerinti javaslatot a pártfogó felügyelő az első fokon eljáró bíróság székhelye szerint illetékes ügyészséghez terjeszti elő

a) * 

b) a próbára bocsátás megszüntetésének, büntetés vagy javítóintézeti nevelés kiszabásának, a próbára bocsátás időtartama meghosszabbításának indítványozására, ha a próbára bocsátott a magatartási szabályokat megszegi,

c) a jóvátételi munka hatályon kívül helyezésének és büntetés kiszabásának indítványozására, ha a pártfogolt egy éven belül nem mutatja be a jóvátételi munka elvégzéséről szóló igazolást.

(4) *  Az (1) bekezdés szerinti javaslatot a bv. ügyészhez terjeszti elő

a) a Btk. 70. § (3) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén a pártfogó felügyelet idő előtti megszüntetésének indítványozására,

b) a feltételes szabadság megszüntetésének indítványozására,

c) a javítóintézetből való ideiglenes elbocsátás megszüntetésének indítványozására,

d) *  szabadságvesztés végrehajtása elrendelésének indítványozására, ha a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a magatartási szabályokat súlyosan megszegi.

(5) *  A pártfogó felügyelő az illetékes bv. bírónak tesz javaslatot a bíróság által megállapított magatartási szabályok megváltoztatására, mellőzésére vagy újabb magtartási szabály előírására.

(6) A (2)-(5) bekezdés szerinti javaslatban a részletes indokolás mellett meg kell jelölni a bizonyítékokat, az eljáró bíróság, ügyészség megnevezését, határozatának számát és keltét, a pártfogó felügyelet - határozat szerinti - kezdetének és megszűnésének időpontját. A rendelkezésre álló bizonyítékokat csatolni kell a javaslathoz.

48. § *  A pártfogó felügyelő szükség szerint tájékoztatja rendszeres ellenőrzései, tapasztalatai alapján a pártfogolt magatartásáról, körülményei alakulásáról a pártfogó felügyelet alkalmazásáról döntést hozó bíróságot, illetve az ügyészséget - ideiglenes elbocsátás esetén a javítóintézetet -, továbbá arról is, ha a pártfogó felügyelet letelt, és az alatt a pártfogolt kifogástalan magatartást tanúsított, vagy az egyéb okból megszűnt. A pártfogó felügyelő a pártfogó felügyelet leteltéről a pártfogolt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerinti rendőrkapitányságot is tájékoztatja.

49. § A pártfogó felügyelet végrehajtása szünetel, ha

a) *  a feltételes szabadság tartama alatt az elítélten olyan bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztést kell végrehajtani, amelyet a korábbi ügydöntő határozat jogerőre emelkedése előtt követett el [Btk. 40. § (4) bekezdés],

b) *  az elkövetőn olyan elzárást vagy szabadságvesztést hajtanak végre, amely miatt a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását nem lehet elrendelni, beleértve a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést is [Btk. 86. § (2)-(3) bekezdés],

c) *  a próbára bocsátotton olyan szabadságvesztést hajtanak végre, amellyel kapcsolatban a bíróság a próbára bocsátást nem szüntette meg [Bv. tv. 308. § (3) bekezdés].

23. A terhelt tényleges tartózkodási helyének a megállapítása

50. § (1) *  Ha az elítélt a pártfogó felügyelő által ismert lakcíméről, tényleges tartózkodási helyéről a Bv. tv. 8. § (3) és (3a) bekezdésében foglalt kötelezettségét figyelmen kívül hagyva eltávozott, a pártfogó felügyelő a tényleges tartózkodási helyének megismerése érdekében haladéktalanul intézkedik, különösen:

a) beszerzi az elítélt lakcímadatait,

b) *  az elítélt más büntető ügyben lévő fogvatartása, illetve a vele szemben folyamatban lévő büntetőeljárás adatainak megismerése érdekében a Bv. tv. 80. § (1) bekezdésében meghatározott körben adatot igényel a bűnügyi nyilvántartó szervtől,

c) a bv. bírónál az elítélttel szemben rendbírság kiszabását kezdeményezi,

d) a bv. bírónál körözés elrendelését kezdeményezi.

(2) *  Feltételes ügyészi felfüggesztés mellett elrendelt pártfogó felügyelet esetén, ha a terhelt a pártfogó felügyelő által ismert lakcíméről, tényleges tartózkodási helyéről eltávozott a pártfogó felügyelő a tényleges tartózkodási helyének megismerése érdekében haladéktalanul megteszi az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti intézkedéseket, és ha ezek nem vezetettek eredményre, vagy a terhelt más ügyben fogva van, azt jelzi az ügyésznek.

24. *  A mulasztás igazolása

51. § *  (1) A pártfogó felügyelő a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a mulasztás igazolása esetén a 35/A. § alkalmazásával jár el azzal, hogy az igazolási kérelem elutasítása esetén, ha a 47. §-ban meghatározott feltételek fennállnak, az ott meghatározottak szerint intézkedik.

(2) Az ügyészség a 47. § szerinti indítvány megtételének szükségessége körében vizsgálja az elítélt igazolási kérelmét. Ha az ügyészség az igazolási kérelemnek helyt ad, a pártfogó felügyelő határozatát hatályon kívül helyezi és az indítvány mellőzése esetén - átiratában az ok megjelölésével - az iratokat visszaküldi.

(3) Feltételes ügyészi felfüggesztés esetén a pártfogó felügyelő a mulasztás igazolására benyújtott kérelmet a szükséges iratokkal együtt elbírálásra az elrendelő ügyészségnek küldi meg.

25. A fiatalkorúak pártfogó felügyelete végrehajtásának külön szabályai

52. § *  A kormányhivatal fiatalkorúakkal foglalkozó pártfogó felügyelője látja el a pártfogó felügyeletét - a Btk. 119. § a) pontja szerinti kivétellel - a pártfogó felügyelet alatt álló * 

a) fiatalkorúnak, abban az esetben is, ha a fiatalkorú

aa) a pártfogó felügyelet tartama alatt tölti be a 18. életévét,

ab) *  a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélése, próbára bocsátása, jóvátételi munka intézkedés alkalmazása, javítóintézetből ideiglenes elbocsátása, illetve a vele szemben alkalmazott feltételes ügyészi felfüggesztés időpontjában a 18. életévét betöltötte,

b) azon felnőtt korúnak, aki az a) pont aa) alpontban vagy az ab) alpontban foglaltak miatt is - más ügyben - pártfogó felügyelet alatt áll.

53. § (1) *  A pártfogó felügyelő feladatai ellátása során együttműködik a pártfogolt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerinti család- és gyermekjóléti szolgálattal, család- és gyermekjóléti központtal, a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalával, továbbá a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátorával addig az időpontig, amíg a fiatalkorú a 18. életévét be nem tölti. Ennek keretében a pártfogó felügyelő

a) a pártfogó felügyelet kezdetekor tájékozódik a pártfogolt esetleges korábbi gondozásának, védelembe, illetve nevelésbe vételének tapasztalatairól,

b) *  a család- és gyermekjóléti szolgálat, a család- és gyermekjóléti központ vagy a gyámhatóság meghívására részt vesz az esetmegbeszéléseken, illetve pártfogoltja ügyében esetmegbeszélés tartását kezdeményezi,

c) *  kezdeményezheti, hogy a család- és gyermekjóléti szolgálat vagy a gyámhatóság javasolja a helyi önkormányzatnak olyan új ellátások bevezetését, amelyek speciális képzésekkel, foglalkoztatási lehetőségekkel, hasznos szabadidő programokkal segítik a pártfogolt fiatalkorúak iskolai hátrányainak leküzdését, szakképzettségének megszerzését, munkafoglalkoztatását és szabadidejének hasznos eltöltését,

d) szakmai javaslatot készít a c) pontban jelzett új ellátási formák kialakítására.

(2) A pártfogó felügyelő gyermekvédelmi intézkedést kezdeményez a fiatalkorú pártfogoltja érdekében a gyámhatóságnál, ha az a fiatalkorú pártfogolt környezetében kialakult súlyos veszélyeztető helyzete megszüntetése vagy egyéb ok miatt szükségesnek látszik.

54. § (1) *  A 42. § (3) bekezdése szerinti, vagy a fiatalkorú egyéb okból tartott jegyzőkönyv felvételét megkövetelő meghallgatására a fiatalkorú törvényes képviselőjét is meg kell hívni, ha a fiatalkorú a meghallgatás időpontjában a 18. életévét még nem töltötte be.

(2) A törvényes képviselő távolmaradása az eljárás lefolytatásának nem akadálya, de részére a jegyzőkönyvet utóbb meg kell küldeni.

(3) *  A pártfogó felügyelő a 42. § (5) bekezdése szerinti adatokról a fiatalkorú pártfogolt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerinti család- és gyermekjóléti szolgálatot vagy család- és gyermekjóléti központot, gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó utógondozás esetén a család- és gyermekjóléti központot és a gyámhatóságot, ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett gyermek esetén a számára otthont nyújtó ellátást biztosító intézményt is értesíti.

(4) *  Ha a fiatalkorú pártfogolt korábban megelőző pártfogás alatt állt, az egyéni pártfogó felügyelői tervet a megelőző pártfogás tapasztalataira figyelemmel kell elkészíteni.

55. § * 

56. § *  A Bv. tv. 313. § (1) bekezdés b) pontja szerinti pártfogó felügyelői rendelkezések körében előnyben kell részesíteni

a) *  a viselkedéskorrekciós, illetve szociális és életvezetési készségek fejlesztésére irányuló csoportos vagy egyéni foglalkozások,

b) a közösségi jóvátételi, a sérelem okozását tudatosító programok, helyreállító technikák (konferenciamódszerek, mediáció, egyéb közösségi konfliktuskezelési technikák)

alkalmazását.

VI. FEJEZET * 

57-58. § * 

VII. FEJEZET

KIEGÉSZÍTŐ PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI TEVÉKENYSÉGEK

26. A kockázatelemzés és a kockázatértékelés

59. § (1) A pártfogó felügyelő az eredményesség és a források hatékony felhasználása érdekében, az egyes ügycsoportok és az egyedi ügy sajátosságainak megfelelően kockázatelemzést vagy statisztikai alapú kockázatértékelést végez.

(2) *  A kockázatelemzés, illetve kockázatértékelés alapján a gyermekkorú, a terhelt, illetve az eljárás alá vont fiatalkorú besorolása és a beavatkozások intenzitásának tervezése háromfokozatú skálán történik,

a) alacsony kockázati fok - alacsony intenzitású beavatkozás,

b) közepes kockázati fok - közepes intenzitású beavatkozás,

c) magas kockázati fok - magas intenzitású beavatkozás.

(3) A megállapított kockázathoz mérten a párfogó felügyelői beavatkozás

a) egyéni,

b) csoportos,

c) közösségi foglalkoztatóra alapozó, vagy

d) az a)-c) pontok kombinációja.

27. A közösségi foglalkoztató

60. § (1) *  A közösségi foglalkoztató a minisztérium szakmai ellenőrzése mellett működő intézmény, amelyet a minisztérium vagy az illetékes kormányhivatal működtet.

(2) * 

(3) A közösségi foglalkoztató részt vesz

a) a Btk. 71. § (2)-(3) bekezdése szerinti, egyes külön magatartási szabályok,

b) a pártfogó felügyelőnek a magatartási szabályok megtartására vonatkozó rendelkezései,

c) *  a Gyvt. 68/D. § (4) bekezdése ac) pontja szerinti magatartási szabályok,

d) *  a Btk. 67. § szerinti jóvátételi munka Bv. tv. 309. § (5) és (7) bekezdése szerinti

végrehajtásában.

(4) *  A pártfogó felügyelet, és a megelőző pártfogás eredményes végrehajtása, a pártfogó felügyelet, illetve a megelőző pártfogás hatálya alatt állók társadalmi beilleszkedésének segítése érdekében a közösségi foglalkoztató részt vesz az egészségügyi, a gyermekvédelmi és a szociális ellátást, támogatást vagy szolgáltatást nyújtó szervekkel, szervezetekkel továbbá oktatási intézményekkel, civil szervezetekkel való együttműködés létrehozásában, fenntartásában.

61. § *  (1) A közösségi foglalkoztató programjai különösen

a) *  a bűnelkövetői viselkedés korrekciójára, a szociális, illetve az életvezetési készségek fejlesztésére irányuló csoportos és egyéni foglalkozások,

b) a tanulássegítő programok,

c) a közösségi jóvátételi, a sérelem okozását tudatosító programok és a helyreállító technikák (konferenciamódszerek, mediáció, egyéb közösségi konfliktuskezelési technikák) alkalmazása,

d) a strukturált szabadidő eltöltését elősegítő programok,

e) az egyéni tanácsadások, így különösen a pszichológiai és a mentálhigiénés tanácsadások.

(2) A közösségi foglalkoztató elsősorban a megelőző pártfogás hatálya alatt állók, illetve a fiatalkorú pártfogó felügyelet hatálya alatt állók számára előírt külön magatartási szabályok végrehajtásában vesz részt, illetve szervez programokat.

(3) Aki a közvetítői eljárásban mint terhelt vett részt, a közösségi foglalkoztató programjain a közvetítői eljárás során létrejött megállapodásban foglaltak szerint részt vehet.

(4) A közösségi foglalkoztató tanúsítványt állít ki a résztvevőknek a különböző programokban való eredményes részvételről, amely közokiratnak minősül.

62. § *  A közösségi foglalkoztató a bíróság, illetve az ügyészség által előírt külön magatartási szabályok vagy a gyámhatóság által előírt magatartási szabályok végrehajtása érdekében programjait szükség szerint biztosítja.

VII/A. FEJEZET * 

A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI TEVÉKENYSÉG * 

28. *  A pártfogó felügyelői tevékenység általános szabályaitól eltérő rendelkezések

62/A. § *  (1) *  Ha a bv. bíró a feltételes szabadságra bocsátásra irányuló eljárás során

a) pártfogó felügyelői vélemény beszerzését [Bv. tv. 57. § (2) bekezdés], illetve

b) az elítélt pártfogó felügyeletét [Bv. tv. 57. § (4) bekezdés]

rendeli el, a pártfogó felügyelői vélemény elkészítésére az elítélt magyarországi lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes bv. intézetet rendeli ki. A pártfogó felügyelői véleményt a bv. intézet vezetője által kijelölt büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenységet végző pártfogó felügyelő (a továbbiakban: büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő) készíti el.

(2) *  A fiatalkorú befogadó részlegbe helyezésekor a bv. intézet megkeresésére a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő környezettanulmányt készít. A környezettanulmány elkészítése során a 13-16/B. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében azt mutatja be, hogy a nevelési terv és az abban foglalt intézkedések a szabadulás után miként szolgálhatnák a legkedvezőbben a bűnismétlés megelőzését. Ebben az esetben a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő kockázatértékelést nem végez; a környezettanulmány ilyenkor nem tartalmaz IV-VI. részt.

(2a) *  Az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása iránti előterjesztés megalapozása, illetve az ilyen irányú kérelem megalapozottságának ellenőrzése érdekében a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő környezettanulmányt készít. A környezettanulmány elkészítése során a 13-16/B. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében bemutatja különösen az elítélt által az eltávozás során tartózkodása helyeként megjelölt lakóingatlant, az ott életvitelszerűen tartózkodó kapcsolattartói fogadókészségét, értékelve a kapcsolattartás minőségét és azt, hogy a befogadó környezet megfelelően szolgálja-e az elítélt társadalmi visszailleszkedését. A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a környezettanulmány elkészítésekor az elítélt bűnismétlési kockázatát is vizsgálja.

(3) Ha a bv. intézet a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítását megelőzően kér környezettanulmányt, a 13-16/B. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében elsősorban azt mutatja be, hogy az elítélt kérelmében foglaltak megfelelnek-e a valóságnak, továbbá annak tejesítéséhez fűződik-e a büntetés-végrehajtás eredményességét fokozó köz- és személyes érdek.

(3a) *  A reintegrációs őrizet elrendelésére vonatkozó előterjesztésnek, illetve az ilyen irányú kérelem véleményezésének a megalapozása érdekében elrendelt környezettanulmány elkészítése során a 13-16/B. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében és az összegző értékelésben azt mutatja be, hogy a befogadó környezet megfelelően szolgálja-e az elítélt társadalmi visszailleszkedését, és hogy a büntetés célja a reintegrációs őrizet elrendelése esetén megvalósulhat-e. Ebben az esetben a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő az 59. §-ban meghatározott kockázatelemzést, illetve kockázatértékelést a bűnismétlési kockázatok megállapítása érdekében végzi.

(3b) *  A társadalmi kötődés programba helyezés iránti kérelemről való döntés megalapozása érdekében a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő környezettanulmányt készít. A környezettanulmány elkészítése során a 13-16/B. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében bemutatja különösen az elítélt által eltávozására megjelölt lakóingatlant, az ott életvitelszerűen tartózkodó kapcsolattartói fogadókészségét, értékelve a kapcsolattartás minőségét és azt, hogy a befogadó környezet megfelelően szolgálja-e az elítélt társadalmi visszailleszkedését. Ha az rendelkezésre áll, a környezettanulmányhoz csatolni kell a munkáltatónak az elítélt foglalkoztatására irányuló nyilatkozatát. A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a környezettanulmány elkészítésekor az elítélt bűnismétlési kockázatát is vizsgálja.

(3c) *  A Bv. tv. 58. § (2a) bekezdése alapján elrendelt pártfogó felügyelői vélemény elkészítésére a 7-10. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében bemutatja az elítéltnek

a) az általa elkövetett bűncselekményhez való viszonyulását,

b) bűncselekménnyel okozott hátrány jóvátételét eredményező vagy azt célzó magatartását,

c) a reintegrációs programokban és az egyéni gondozási tervben elért eredményeit,

d) a fogvatartás alatti kapcsolattartásának módját és gyakoriságát,

e) a szabadulását követő munkaerőpiaci helyzetét és

f) a befogadó környezete megfelelően szolgálná-e a társadalmi visszailleszkedését.

(3d) *  A Bv. tv. 188. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az elítélt által megjelölt letelepedés helye szerinti illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a fogvatartást foganatosító bv. intézet megkeresésére környezettanulmányt készít. A környezettanulmány elkészítése során a 13-16/B. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő szakmai ténymegállapítások keretében bemutatja a (3c) bekezdésében meghatározottakat is, továbbá az elítélt bűnismétlési kockázatát is vizsgálja.

(3e) *  A szabadságvesztést vagy elzárást töltő, valamint a szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátott elítélt kegyelmi kérelméhez kapcsolódóan, az első fokon eljárt bíróság elrendelésére a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő környezettanulmányt készít. A környezettanulmány elkészítése során a 13-16/B. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében bemutatja a (3c) bekezdésében felsoroltakat is, illetve a feltételes szabadságra bocsátott elítélt esetén azt, hogy a társadalmi beilleszkedése milyen mértékben valósult meg, az elítélt befogadó környezete megfelelően szolgálja-e a társadalmi visszailleszkedését.

(3f) *  A (3c) és (3e) bekezdésben meghatározott pártfogó felügyelői vélemény, illetve környezettanulmány elkészítése során,

a) ha az elítélt befogadó környezete az illetékes bv. intézettől eltérő helységben van, a (3c) bekezdés e) és f) pontja szerinti adatokról az elítélt befogadó környezete,

b) a feltételes szabadságra bocsátott elítélt tekintetében a (3c) bekezdés b)-d) pontja szerinti adatokról a fogvatartás helye

szerint illetékes bv. intézet vezetője által kijelölt büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő összefoglaló jelentést készít és azt megküldi a megkereső bv. intézetnek.

(4) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőre, illetve az általa készített pártfogó felügyelői véleményre, környezettanulmányra, valamint az általa végzett pártfogó felügyeletre e jogszabály pártfogó felügyelőre, pártfogó felügyelői véleményre, környezettanulmányra és pártfogó felügyeletre vonatkozó rendelkezéseit e fejezetben lévő eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(5) E rendelet

a) *  5. §-ban és 42. § (2) bekezdésében az illetékes kormányhivatalra vonatkozó rendelkezést az Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára (a továbbiakban: BVOP) kell megfelelően alkalmazni,

b) *  7. § (2) bekezdés b) pontjában a bűncselekmény helyett az elkövetett bűncselekményt kell érteni,

c) *  7. § (2) bekezdés c) pontjában az illetékes kormányhivatalra vonatkozó rendelkezést az illetékes bv. intézetre kell megfelelően alkalmazni,

d) *  7. § (3) bekezdés g) pontjában foglalt adatokat a szabadságvesztést megelőző állapotnak megfelelően kell rögzíteni,

e) 9. §-ban foglalt adatokat a fogva tartás előtti, alatti és a szabadulást követően várható állapotnak megfelelően kell rögzíteni,

f) *  14. § d) pontjában az illetékes kormányhivatalon, a környezettanulmányt készítő és az abban közreműködő kormányhivatalon bv. intézetet is, a pártfogó felügyelőn büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt is érteni kell,

g) *  42. §-ának alkalmazása során a bíróság, illetve az ügyészség határozata alatt a bv. bíró határozatát kell érteni,

h) *  42. § (6) bekezdésében és 47. § (1) bekezdésében az ügyészség alatt a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi ügyészt (a továbbiakban: bv. ügyészség) kell érteni,

i) *  48. §-ban a döntést hozó bíróság, illetve ügyészség alatt a bv. bírót, illetve bv. ügyészt kell érteni.

(6) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő vonatkozásában nem kell alkalmazni e rendelet

a) 47. § (2)-(3) bekezdésében,

b) 47. § (4) bekezdés c) pontjában,

c) 49. § b)-c) pontjában,

d) 52. § a) pont ab) alpontjában

foglalt rendelkezéseket.

62/B. § *  (1) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a pártfogó felügyeletet a feltételes szabadságra bocsátás esetén a bv. bíró határozata alapján látja el.

(2) *  A pártfogó felügyeletet a pártfogolt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes bv. intézetnél működő pártfogó felügyelő hajtja végre; ha a megyében nincs bv. intézet, akkor a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetnél működő pártfogó felügyelő jár el.

(3) *  Ha az elítéltnek nincs Magyarországon ismert lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye, a pártfogó felügyelet végrehajtásával összefüggő intézkedések megtételére a BVOP illetékes.

(4) A pártfogó felügyeletet a (2) bekezdés alapján illetékes bv. intézet vezetője által kijelölt büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő látja el. A (3) bekezdésben foglalt esetben a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka határozza meg a pártfogó felügyelet végrehajtásának illetékességi helyét.

(5) *  A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bv. bíró határozatának kézhezvételét követően a bv. intézet útján továbbítja a 42. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felhívást a pártfogolt számára.

(6) *  A Btk. 119. § (1) bekezdés a) pontja szerinti pártfogó felügyelet végrehajtása során a fiatalkorú pártfogó felügyeletét olyan büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő láthatja el, aki a fiatalkorú életkori sajátosságait figyelembe véve speciális képesítéssel és e területen megszerzett szakmai tapasztalattal rendelkezik.

(7) *  A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő az 59. §-ban meghatározott kockázatelemzést, illetve kockázatértékelést a bűnismétlési kockázatok megállapítása érdekében is végzi.

62/C. § *  (1) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a reintegrációs őrizet végrehajtására az elítélt által megjelölt lakással kapcsolatosan az elektronikus távfelügyeleti eszköz működését biztosító rendszer létesítésének és üzemeltetésének, az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazásának, továbbá a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint a rendőri szerv ezzel kapcsolatos feladatának részletes szabályairól szóló 10/2015. (III. 30.) BM rendelet 4. §-ában meghatározott, az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazhatóságának a feltételeit a helyszínen ellenőrzi.

(2) Az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazhatóságának az (1) bekezdés szerinti felmérését a bv. intézet vezetője által kijelölt büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő végzi. A felmérés időpontját a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő az elítélt által megjelölt személlyel vagy a befogadó nyilatkozatot tevővel előzetesen egyezteti. Szükség esetén a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a folyamatos áramellátás meglétének a vizsgálata körében az előbb felsorolt személyektől kérheti a legutolsó fogyasztói számlakivonat bemutatását. A felmérés eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha a felmérés elvégzése akadályba ütközött, ennek tényét és körülményeit kell a jegyzőkönyvbe foglalni.

(3) A reintegrációs őrizet elrendelésére vonatkozó előterjesztésnek, illetve az ilyen irányú kérelem véleményezésének a megalapozása érdekében kért környezettanulmányt a bv. intézet vezetője által kijelölt büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő készíti el. A környezettanulmány elkészítésekor a fogvatartott meghallgatása nem mellőzhető. A környezettanulmány I. része a kezdőiratra, az elítéltre és a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölendő lakásra vonatkozó következő adatokat tartalmazza

a) a megkereső bv. intézet megnevezését,

b) az elítélt által elkövetett bűncselekmény megnevezését,

c) az elítélt által töltött szabadságvesztésre vonatkozó alapadatokat,

d) az elítélt természetes személyazonosító adatait és lakcímét,

e) az elítélt által megjelölt lakás lakcím adatait, a tulajdonjogi viszonyokra és a lakáshasználati jogosultságra vonatkozó adatokat,

f) az elítélt által a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelővel való kapcsolattartásra megjelölt személy nevét és elérhetőségét.

(4) A környezettanulmány II. részében a 14. § e) pontjában foglaltakat a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölendő lakásban lakókra vonatkoztatva külön-külön kell feltüntetni.

(5) A környezettanulmány III. része

a) az elítélt családi körülményeire, baráti és kisközösségi kapcsolati helyzetére,

b) az elítélt vagyoni, jövedelmi viszonyaira,

c) az elítélt egészségi állapotára, esetleges káros szenvedélyeire,

d) elítélt iskolai végzettségére, szaktudására, tanulmányai folytatására,

e) foglalkoztatására, munkatapasztalatára, várható munkaerő-piaci helyzetére,

f) munkavállalási, illetve tanulmányai folytatásának lehetőségeire,

g) a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölendő lakás

ga) méretére és a bent lakó személyek számára,

gb) tulajdonjogi és lakáshasználati viszonyaira,

gc) elrendezésére és állapotára,

h) a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölendő lakásban lakóknak az elítélthez fűződő kapcsolatára és az elítéltnek a lakásba történő befogadásához való viszonyulására,

i) az elítéltnek a reintegrációs őrizet során megvalósítandó, visszailleszkedését célzó terveiről,

j) a befogadó környezetre, a befogadó környezetnek az elítélt által elkövetett bűncselekményhez való viszonyára,

k) az elítélt visszailleszkedését célzó segítségnyújtási-támogatási igényekre és a társadalmi visszailleszkedése elősegítésébe bevonható személyekre, szervezetekre, lehetőségekre

vonatkozó szakmai ténymegállapításokat tartalmazza.

(6) A környezettanulmány IV. része a feltárt adatokon és következtetéseken alapuló összegző véleményt tartalmaz a 62/A. § (3a) bekezdésében megjelölt kérdésekben. Az összegző vélemény részét képezi a bűnismétlésre vonatkozó kockázatelemzés, illetve kockázatértékelés eredménye.

(7) Ha a reintegrációs őrizet elrendelését az elítélt vagy védője kezdeményezte, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőnek a környezettanulmány elkészítésekor azt is vizsgálnia kell, hogy a kérelemben foglaltak megfelelnek-e a valóságnak.

(7a) *  A reintegrációs őrizet engedélyezése esetén annak megkezdése előtt a bv. intézet székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő tájékoztatja az elítéltet arról, hogy a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 24. §-a alapján, ha a törvényben meghatározott felételeknek megfelel álláskeresési ellátásra lehet jogosult, és hogy az egyik szükséges feltétel az álláskeresőként való nyilvántartásba vétele, amihez fel kell keresnie a részére kijelölt ingatlan fekvése szerint illetékes állami foglalkoztatási szervet.

(8) *  A reintegrációs őrizet hatálya alatt álló elítélt magatartását, valamint a társadalmi reintegrációs folyamat előrehaladását a szabadon bocsátó bv. intézet büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelője legalább havonta ellenőrzi és értékeli. Az ellenőrzésről a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő jelentést készít.

(9) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő ellenőrzési feladata körében

a) ellenőrzi a büntetés-végrehajtási bíró határozatában foglalt magatartási szabályok és az elektronikus távfelügyeleti eszköz vállalt alkalmazási szabályainak megtartását,

b) a Bv. tv. által megjelölt adatkörben adatokat gyűjthet

ba) az elítélt közvetlen lakókörnyezetében,

bb) az elítélt munkahelyén,

bc) az elítélt által látogatott oktatási intézményben,

bd) szükség szerint az elítélt sikeres reintegrációját támogató szervezetektől,

c) folyamatosan figyelemmel kíséri az elítélt kisközösségi-, családi-, baráti kapcsolatait és értékeli az azokból eredő, esetlegesen bűnismétléshez vezető veszélyforrásokat, valamint

d) szükség szerint egyéni tanácsadás keretében segítséget nyújt az elítélt társadalomba történő visszailleszkedése elősegítésére.

(10) A reintegrációs őrizetben lévő elítélt feltételes szabadságra bocsátásáról való döntéshez készülő előterjesztés megalapozása érdekében az ellenőrzési tapasztalatok alapján a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő összefoglaló jelentést készít,

a) amely szakmai ténymegállapításokat tartalmaz

aa) a büntetés-végrehajtási bíró határozatába foglalt magatartási szabályok és az elektronikus távfelügyeleti eszköz vállalt alkalmazási szabályainak megtartásának tapasztalatairól,

ab) az elítélt társadalmi visszailleszkedésének eredményéről,

ac) a (3) bekezdés szerinti környezettanulmány szakmai ténymegállapításaihoz képest bekövetkezett adatváltozásokról,

ad) a bűnismétlésre vonatkozó kockázatelemzés, illetve kockázatértékelés eredményéről,

b) amelyben javaslatot tehet az elítélttel szemben külön magatartási szabály elrendelésére és

bemutatja, hogy az elítélt a kilátásba helyezett külön magatartási szabályok teljesítését vállalja-e és képes-e teljesíteni.

62/D. § *  (1) *  Azon környezettanulmányok esetében, amelyeket a bv. intézet, a kegyelemi eljárásban az első fokon eljárt bíróság, vagy az igazságügyért felelős miniszter [Bv. tv. 46/C. § c) pont] kér, a fogvatartott meghallgatása nem mellőzhető.

(2) A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt kegyelmi eljárása során készített környezettanulmányban a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő bemutatja különösen

a) az elítéltnek az általa elkövetett bűncselekményhez való viszonyulását,

b) a szabadulását követő munkaerőpiaci helyzetét, így leendő munkáltatójának megnevezését, címét és az ott betölteni tervezett munkakörét,

c) az elítélt befogadó környezettel való kapcsolattartásának módját és gyakoriságát,

d) a befogadó környezet elítélt irányába tanúsított viszonyulását.

(3) Ha a bv. intézet a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítását megelőzően kér környezettanulmányt, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében elsősorban azt mutatja be, hogy

a) az elítélt kérelmében foglaltak megfelelnek-e a valóságnak,

b) annak tejesítéséhez fűződik-e a büntetés-végrehajtás eredményességét fokozó köz- és személyes érdek.

(4) A fiatalkorú felkészítő részlegbe helyezését megelőzően, a bv. intézet megkeresésére készített környezettanulmányban a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében bemutatja különösen

a) a nevelési tervben és az abban foglalt intézkedésekben meghatározott, a szabadulás utáni várható bűnmegelőzési célok érvényesülését,

b) a fiatalkorú elítélt befogadó környezetével, gondozójával való várható kapcsolatának gyakoriságát és tervezett módját.

29. *  A gondozás keretében végzett reintegrációs tevékenység

62/E. § *  (1) *  A bv. intézetben büntetésüket töltő elítéltek szabadulásra felkészítés keretében történő gondozása (a továbbiakban: reintegrációs gondozás) a bv. intézet székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő feladata.

(2) *  A reintegrációs gondozás kiterjed a Bv. tv. 57. § (3) bekezdésében, a 103. § (2) bekezdés e) pontjában, a 185. §-ban, a 186. § (1) bekezdésében, és a 187. § (1) és (2) bekezdésében érintett elítéltekre.

(3) A reintegrációs gondozás - a Bv. tv. 186. § (1) bekezdése kivételével - az elítélt kérelmére vehető igénybe.

(4) *  A reintegrációs gondozás célja, hogy a Bv. tv. 185. § (2) bekezdésében foglalt időponttól kezdődően az elítélt társadalmi beilleszkedését segítő támogatásban részesüljön. A támogatás formái különösen:

a) egyéni tanácsadás keretében az elítélt tájékoztatása,

aa) elveszett iratai pótlásának,

ab) ha szükséges, egészségügyi, szociális intézményi ellátásának vagy elhelyezésének,

ac) munkaerő-piacon való elhelyezkedésének, munkavégzésének,

ad) oktatásban, képzésben, szakképzésben való részvételének,

ae) letelepedésének, szállásának vagy lakhatásának,

af) tanácsadó vagy felvilágosító programokon való részvételének

lehetőségeiről és szabályairól,

b) egyéni esetkezelés keretében az elítélt

ba) szociális ügyintézésre való felkészítésének elősegítése,

bb) életviteli problémáinak feltárásával azok csökkentése,

bc) szenvedélybetegségeihez kapcsolódó szociális és mentális deficitek kezelésével az ártalmas következmények csökkentése,

bd) rosszul berögzült vagy hiányzó szocializációs készségeinek és képességeinek feltárása, elemzése és fejlesztése,

be) jövőképének felmérése, elemzése és közreműködés reális terv kialakításában,

c) csoportos tájékoztatás nyújtása az elítélt részére

ca) a reintegrációs gondozásról és az abban igénybe vehető szolgáltatásokról,

cb) a szabadulást követő utógondozásról és az ott nyújtott támogatás formáiról,

cc) a jogi segítségnyújtási szolgáltatásokról,

d) az elítélt számára csoportos foglalkozások, készségfejlesztő tréningek szervezése, illetve közreműködés azok megtartásában,

e) az elítélt családjának, gondozójának a felkészítése az elítélt lehetőség szerinti visszafogadására.

(5) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő részt vesz a bv. intézet által az elítéltek részére szervezett fórumokon és a szabadulásra való felkészítés tekintetében felmerült kérdésekre megadja a szükséges tájékoztatást.

(6) *  A rendelkezésére álló nyilvántartás alapján a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő meghallgatja a Bv. tv. 185. § (2) bekezdésében meghatározott időpontok figyelembevételével a szabadulás előtt álló elítéltet, nyilatkoztatja, hogy kéri-e a reintegrációs gondozás keretében végzett támogatási lehetőségeket és jegyzőkönyvben rögzíti a reintegrációs gondozás keretében megvalósítani tervezett támogatási formákat.

(6a) *  A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő

a) az elítélt egyéni gondozási tervét - vele együttműködésben - a Bv. tv. 185. § (5) bekezdése alapján, illetve egyéni reintegrációs programját a Bv. tv. 186. § (2) bekezdése és 187. § (5) bekezdése alapján az elítélt szükségleteihez igazodóan állapítja meg,

b) az egyéni gondozási terv, illetve az egyéni reintegrációs program megvalósulását - törvény eltérő rendelkezése hiányában - legalább kéthavonta értékeli, és az értékelés eredményeként azt kiegészítheti vagy módosíthatja, valamint

c) az egyéni gondozási terv, illetve reintegrációs program megvalósulásáról a feltételes szabadságról való döntés tárgyában készülő előterjesztéshez kapcsolódóan, illetve a reintegrációs gondozás lezárásakor összefoglaló jelentést készít.

(6b) *  A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a társadalmi kötődés programba bevont elítélt esetében a reintegrációs gondozás keretében a Bv. tv. 187. § (4) bekezdésére figyelemmel alkalmazza a (6) bekezdés szerint meghatározott támogatási formákat.

(6c) *  A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a társadalmi kötődés programba bevont elítéltet az eltávozások időtartama alatt szükség szerint ellenőrzi. Ha az ellenőrzések tapasztalatai alapján megállapítást nyer, hogy az elítélt a részére meghatározott feladatokat nem teljesíti, az eltávozások alatt kifogásolható életvitelt folytat vagy a magatartási szabályokat sorozatosan megszegi, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő javaslatot tesz a Befogadási és Fogvatartási Bizottság felé a társadalmi kötődés program megszüntetésére.

(7) Az elítélt társadalomba történő sikeres visszailleszkedésének elősegítése érdekében a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő az együttműködő helyi önkormányzatok, munkáltatók, karitatív és öntevékeny szervezetek tevékenységét koordinálja.

(8) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a reintegrációs gondozásban résztvevő elítéltet - a társadalomba való visszailleszkedése további támogatása, figyelemmel kísérése és ezáltal a visszaesési kockázat csökkentése érdekében - ösztönzi a szabadulását követő, önkéntes utógondozás igénybevételére.

(9) *  A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő az elítélt családi kapcsolatainak feltárásakor a vizsgálja, hogy az elítélt kiskorú gyermekével összefüggésben fennállnak-e a Bv. tv. 185. § (8) bekezdésében meghatározott feltételek, és ha igen, értesíti az elítélt kiskorú gyermekének lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot a várható szabadulás időpontjáról.

30. *  Az utógondozás keretében végzett reintegrációs tevékenység

62/F. § *  (1) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő akkor is társadalmi beilleszkedését segítő támogatást nyújt az elítéltnek, ha azt a szabadulás után egy éven belül kéri.

(2) *  Az elítélt szabadulása után a lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes bv. intézet büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelője látja el az utógondozás keretében végzett reintegrációs tevékenységet (a továbbiakban: utógondozás).

(3) A szabaduló személy indokolt esetben, segélyben részesíthető.

(4) Az utógondozás során a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő felügyeleti funkciót nem érvényesít, az utógondozás kizárólag az utógondozott önkéntes kérelmére nyújtható.

(5) Az utógondozottat megilletik mindazon támogatási formák, amelyet a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a 62/E. § (4) bekezdés a)-b) és d)-e) pontjában biztosít az elítélt részére.

(6) Az önkormányzatok, az egyházi jogi személyek, a munkáltatók, a karitatív és más civil szervezetek az utógondozásban közreműködhetnek, ennek során velük a BVOP és a bv. intézet együttműködési megállapodást vagy szerződést köthet.

(7) *  A Bv. tv. 191. § (5) bekezdésében meghatározott elítélt esetében, eredményes reintegrációja elősegítése érdekében a BVOP és a bv. intézet együttműködési megállapodást vagy szerződést köthet az állami foglalkoztatási szervvel.

(8) Ha a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő tudomására jut, hogy a korábban hatáskörében pártfogó felügyelet alatt állt, vagy börtönpártfogolást igénybe vett magyar állampolgár külföldön szabadságvesztését tölti, - az illetékes nemzeti hatóság engedélyével - írásban értesíti az elítéltet az utógondozás keretében nyújtható szolgáltatásokról.

(9) A (7) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a külföldön fogva tartott hozzátartozója keresi meg a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt, és segítséget kér a kapcsolattartásuk és az elítélt visszailleszkedésének elősegítése céljából.

62/G. § *  (1) A BVOP és a bv. intézet a pártfogó felügyelet alatt álló és az utógondozott társadalomba történő sikeres visszailleszkedésének elősegítésére közösségi foglalkoztatót működtethet.

(2) A BVOP a reintegrációs őrizetben lévő, a feltételes szabadságra bocsátott és az utógondozott elítélt (a továbbiakban együtt: programba bevont személy) társadalomba történő sikeres visszailleszkedésének elősegítésére félutas ház programot működtethet.

(3) A közösségi foglalkoztató és a félutas ház program szakmai irányítását és felügyeletét a BVOP a bv. intézet útján gyakorolja.

(4) A félutas ház a BVOP által kiadott eljárási rend és házirend szerint működik. A félutas ház program keretében a félutas ház elhelyezkedése szerint illetékes bv. intézet a programba bevont személy részére egyévi - különös méltánylást érdemlő esetben legfeljebb további egyévi - időtartamra biztosítja az ideiglenes lakhatását, szükség szerint segíti munkaerő-piaci beilleszkedését, tanulmányok folytatását, szakképzés vagy szakképesítés megszerzését és a családi kapcsolatai helyreállítását.

(5) A félutas ház programba történő felvételét az elítélt kérelem benyújtásával kezdeményezi, amelynek mellékletét képezi a programba bevont személy írásbeli nyilatkozata arról, hogy vállalja a házirend szabályainak a megtartását.

(6) A BVOP dönt

a) az elítélt félutas ház programba való felvételéről,

b) a programban való részvétel meghosszabbításáról, valamint

c) a házirend szabályainak súlyos vagy sorozatos megsértése esetén a programba bevont személynek a félutas ház programból történő kizárásáról.

(7) Ha az elítélt a félutas ház programba történő felvételét a reintegrációs őrizetbe helyezés, illetve a feltételes szabadságra bocsátás esetére kérelmezi, akkor az ezek tárgyában készülő előterjesztésben a félutas ház programba történő felvételére vonatkozó döntést is szerepeltetni kell.

(8) A félutas ház programban részt vevők visszailleszkedésének elősegítését és a házirendben rögzített szabályok megtartásának ellenőrzését a félutas ház elhelyezkedése szerint illetékes bv. intézet vezetője által kijelölt koordinátor végzi, együttműködve a reintegrációs őrizet és a pártfogó felügyelet végrehajtására, valamint az utógondozás ellátására kijelölt büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelővel.

31. *  A büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos statisztikai adatgyűjtés, adatfeldolgozás és adatszolgáltatás

62/H. § *  E fejezet alkalmazásában:

a) statisztikai adat: a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenység (a továbbiakban: ügycsoport) során az erre rendszeresített nyomtatványon vezetett, személyazonosításra nem alkalmas tény, valamint az e tényből levont következtetés,

b) statisztikai adatgyűjtők: a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenységet végrehajtó büntetés-végrehajtási intézetek, valamint a BVOP-nak az általuk szolgáltatott statisztikai adatok összesítésére és elemzésére kijelölt szervezeti egysége (a továbbiakban: kijelölt szervezeti egység).

62/I. § *  (1) A büntetés-végrehajtási intézetek folyamatosan gyűjtik az ügycsoportokra vonatkozó statisztikai adatokat.

(2) A büntetés-végrehajtási intézetek az erre rendszeresített táblázatokban az adatokat összesítik és minden hónap ötödik napjáig elektronikus úton megküldik a BVOP kijelölt szervezeti egységének.

(3) A BVOP gondoskodik a (2) bekezdés szerinti táblázatok rendelkezésre állásáról.

62/J. § *  (1) A BVOP kijelölt szervezeti egysége a hozzá beérkezett statisztikai adatokat feldolgozza, összesíti és az adatok változásáról negyedévente elemzést készít.

(2) A BVOP az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében gyűjtött és összesített statisztikai adatokat tartalmazó adattáblázatokat ügycsoportonként a tárgyfélévet követő hónap tízedik napjáig a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak elektronikus úton megküldi.

(3) A BVOP a (2) bekezdésben meghatározott, ügycsoportok szerint nyilvántartott statisztikai kimutatásokat kutatási célokra felhasználhatja és a hozzá érkező adatkéréseket teljesíti.

62/K. § *  A büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos statisztikai adatokat, az azokból készített adatfeldolgozásokat, összesítéseket, leválogatásokat, kimutatásokat és elemzéseket, valamint az egyéb adatösszesítéseket a BVOP tárolja és őrzi.

32. *  Egyéb rendelkezések

62/L. § *  (1) *  Ha az elítélt vagy a szabadult elítélt arról tájékoztatja a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt, hogy más ügyben illetékességébe nem tartozó pártfogó felügyelet hatálya alatt áll, vagy ellene közérdekű munka büntetés végrehajtása van folyamatban, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a feltételes szabadságra bocsátással összefüggésben elrendelt pártfogó felügyelői vélemény elkészítését, valamint a feltételes szabadság tartamára törvény alapján fennálló vagy elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtását, továbbá az utógondozás keretében végzett reintegrációs tevékenység ellátását megelőzően megkeresi az elítélt vagy szabadult elítélt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt az alábbi adatok beszerzése céljából * 

a) a pártfogó felügyeletet elrendelő hatóság megnevezése, határozatának száma, kelte, és a jogerőre emelkedésének napja,

b) az előírt magatartási szabályok tartalma,

c) a pártfogó felügyelet kezdő és várható befejezésének napja,

d) az elkövetett bűncselekmény Btk. szerinti minősítése,

e) a közérdekű munka büntetést kiszabó bíróság megnevezése, határozatának száma, kelte és a jogerőre emelkedésének napja,

f) a közérdekű munka letöltésének várható időpontja.

(2) Ha a feltételesen szabaduló elítélt - amennyiben a kormányhivatal hatáskörébe tartozó ügyben pártfogó felügyelet alatt áll - arról tájékoztatja a kormányhivatal pártfogó felügyelőjét, hogy a bv. bíró a feltételes szabadságra bocsátással egyidejűleg elrendelte a pártfogó felügyeletét, megkeresi a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt az alábbi adatok beszerzése céljából * 

a) a pártfogó felügyeletet elrendelő törvényszék megnevezése, a bv. bíró pártfogó felügyeletet elrendelő határozatának száma, kelte, jogerőre emelkedésének napja,

b) az előírt magatartási szabályok tartalma,

c) a pártfogó felügyelet kezdő és várható befejezésének napja,

d) az elkövetett bűncselekmény Btk. szerinti minősítése.

(3) *  Ha a feltételes szabadság tartamára törvény alapján fennálló vagy elrendelt pártfogó felügyelet hatálya alatt álló szabadult elítélt a kormányhivatal hatáskörébe tartozó ügyben is pártfogó felügyelet hatálya alatt áll, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő szakmai konzultációt kezdeményezhet a pártfogó felügyelet végrehajtásának hatékonysága, és a visszaesési kockázatok csökkentésének eredményessége érdekében.

62/M. § *  A BVOP és a minisztérium, valamint a bv. intézetek és a kormányhivatalok együttműködési megállapodást vagy szerződést köthetnek egyes pártfogó felügyelői tevékenységek hatékonyságának növelésére, valamint szakmai tapasztalatcsere céljából.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

63. § Ez a rendelet 2013. július 1-jén lép hatályba.

64. § (1) *  E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, azzal, hogy a pártfogó felügyelő a Bv. tv. 313. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettség elmulasztása miatt akkor kezdeményezheti rendbírság kiszabását, ha az elítélt figyelmét igazoltan felhívták e kötelezettségre és tájékoztatták annak elmulasztása jogkövetkezményeire.

(2) *  A pártfogó felügyelőnek azon ügyekben, amelyekben a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a fogvatartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása során, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 11/2014. (XII. 13.) IM rendelet 58. §-a szerinti, a közérdekű munka végrehajtásáról szóló értesítőt még a büntetés-végrehajtási csoporttól kapta, a munkahely kijelölésről a büntetés-végrehajtási csoportot is értesítenie kell.

65. § * 

1. melléklet a 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelethez * 

FELHÍVÁS

A .......................................................... Járásbíróságnak/Törvényszéknek az ........... év ....................... hó ........ napján kelt ................/20....../........ számú, a ...................................................... Törvényszéknek/Ítélőtáblának mint másodfokú bíróságnak a 20....... év ........................ hó ........... napján kelt .................../20......../...................... számú, illetve az Ítélőtábla/Kúria mint harmadfokú közérdekű munkát kiszabó ügydöntő határozata, illetve a Törvényszék bv. bírójának ......... számú végzése, valamint a ....................................... sz. munkahely kijelöléséről hozott véglegessé vált határozat alapján

felhívom

................................................... (születési név: .........................................) elítéltet (aki ................-n 19....... év ..................... hó ......... napján született, anyja neve: ................................................), hogy a közérdekű munka megkezdése végett ............................................... napján/határidőben a kijelölt munkahely (........................................................................................) igazgatójánál/vezetőjénél/munkaügyi osztályán személyesen jelentkezzék. A foglalkoztathatósági szakvéleményt magával kell vinnie és be kell mutatnia a munkáltatónak.

Ha ennek a felhívásnak alapos ok nélkül nem tesz eleget, magát a közérdekű munka végrehajtása alól kivonja, vagy a munkafegyelmet súlyosan sértő magatartást tanúsít, a bíróság a közérdekű munkát, illetve a munkának e körülmények bekövetkezésekor még hátralévő részét szabadságvesztésre változtatja át.

..........................., 20...... év .................. hó .... napján

........................................
pártfogó felügyelő

Címzett: .......................................

....................................................

2. melléklet a 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelethez * 

3. melléklet a 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelethez * 

A közérdekű munkára ítéltre vonatkozó nyilvántartólap

Az elítélt neve: Születési helye, ideje:
Anyja neve: Lakcíme/tényleges tartózkodási helye:
A végrehajtásra kijelölt munkahely:

Kijelölt új munkahely:
A munkahelyet/új munkahelyet kijelölő .................... számú határozat 20.......... év ................................................ hó ............................... napján véglegessé vált és végrehajtható.
Az elítéltet a ....................................................................................................... Járásbíróság/Törvényszék a B.
............................/20................/............... számú ügydöntő határozatával,
a ..................................................................... Törvényszék/Ítélőtábla másodfokú Bf. ....................../20.........../............... számú határozatával,
a ............................................................................... Ítélőtábla/Kúria harmadfokú Bf. ....................../20.........../............... számú határozatával................... óra közérdekű munkára ítélte, illetve
.................................................................................. Törvényszék bv. bírája a Bv.
.........................../20................/............... számú, pénzbüntetést átváltoztató végzésével .................... óra közérdekű
munkát állapított meg,
amelyből a bíróság a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítás alapján ................ óra közérdekű munkát kitöltöttnek vett, amelyből az elítélt az előző kijelölt munkahelyen ................ óra közérdekű munkát kitöltött.
A végrehajtásra váró ................ óra közérdekű munkát a foglalkoztathatósági szakvéleménynek megfelelő - az elítélttel és a munkahellyel előzetesen egyeztetett - ........................................................ munkakörben kell eltölteni.
Egynapi közérdekű munkának 4 óra munkavégzés felel meg, a napi munkaidő legalább 4 óra, legfeljebb 12 óra, pénzbüntetés átváltoztatása esetén legalább 2 óra, legfeljebb 8 óra lehet, a heti munkaidő legalább 4 óra, legfeljebb 48 óra.
A közérdekű munka végrehajtását ..................................................... Megyei (Fővárosi) Kormányhivatal ellenőrzi.
A közérdekű munka megkezdésének ideje:



................... év ....................................... hó .......... nap
A büntetés befejezésének várható ideje:



................... év ....................................... hó .......... nap
A büntetés letöltésének ideje:
Intézkedések:
Feljegyzés a közérdekű munkára ítéltről, tapasztalatok, új munkahely kijelölés indokáról:
Megjegyzés:

4. melléklet a 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelethez * 

A közérdekű munkára ítéltre vonatkozó jelenléti ív

........................................... Megyei/Fővárosi Kormányhivatal
.................../Km/20... . szám
Az elítélt neve:
A közérdekű munka tartama: ........................................... óra
Munka-, tűz-, baleset- és környezetvédelmi oktatásban részesültem
...........................................
elítélt aláírása

Sorszám

Dátum

Kezdés - befejezés

Ledolgozott óra

Elítélt aláírása
Elvégzett munkát
igazoló neve és
aláírása
1. -
2. -
3. -
4. -
5. -
6. -
7. -
8. -
9. -
10. -
11. -
12. -
13. -
14. -
15. -
16. -
17. -
18. -
19. -
20. -
21. -
22. -
23. -
24. -
25. -
26. -
27. -
28. -
29. -
30. -
31. -
32. -
33. -
34. -
35. -
Ténylegesen ledolgozott munkanapok/órák száma: .................... nap/.................... óra

A jelenléti ívet a mai napon lezártam és a pártfogó felügyelőnek megküldtem.

Kelt: ..........................................................

.......................................................................
munkahelyet biztosító gazdálkodó szervezet
cégszerű aláírása/egyéb szervezet képviseletére
jogosult aláírása


  Vissza az oldal tetejére