Az Országgyűlés a társadalom széles körét érintő egyes ipari, közmű-szolgáltatási tevékenységek nemzetgazdaságilag és társadalmilag is egyaránt kiemelkedően fontos ágazatainak és szolgáltatóinak egységes joggyakorlaton alapuló felügyeletét lehetővé tevő állami szabályozás kialakítása, az állami bevételekkel hatékonyan gazdálkodó, a közjót szolgáló, erős piacszabályozó állami szerepvállalás megteremtése, az energiafelhasználás hatékonyságának javítása, a vezetékes energiaellátás biztonsága és a fogyasztók védelme érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § (1) * A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az állam villamosenergia-, földgáz- és távhőellátással, víziközmű-szolgáltatással, valamint állami hulladékgazdálkodási közfeladat díjszabályozásának előkészítésével kapcsolatos feladatait ellátó, önálló szabályozó szerv, amely csak jogszabálynak van alárendelve.
(2) A Hivatal székhelye Budapest.
(3) A Hivatal fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. A Hivatal költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetők.
2. § (1) A Hivatal számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő.
(2) *
(3) A Hivatal a tárgykörben hatáskörrel rendelkező miniszter részére javaslatot tehet jogszabály megalkotására és módosítására, továbbá véleményezési joggal rendelkezik a 3. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó személyt, szervezetet, valamint a feladat- és hatáskörét érintő döntések és jogszabályok előkészítése során.
(4) A Hivatal elnöke a Hivatal tevékenységéről a tárgyévet követő év május 31. napjáig számol be az Országgyűlésnek, illetve külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának.
3. § (1) A Hivatal ellátja mindazt a feladatot, amelyet törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a hatáskörébe utal.
(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a Hivatal látja el
a) a földgázellátásról szóló törvény,
b) a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény,
c) a villamos energiáról szóló törvény,
d) a távhőszolgáltatásról szóló törvény,
e) a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény, valamint
f) a hulladékról szóló törvény
és az e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek, személyek ezen jogszabályok szerinti tevékenységének felügyeletét.
(3) A Hivatal látja el a (2) bekezdésben meghatározott feladatkörében az általános hatályú közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, az uniós jogi rendelkezésben, az ezek alapján kiadott kötelező erejű határozatban foglaltak végrehajtását.
(4) * A Hivatal a hivatalos statisztikáról szóló törvényben foglaltak szerint látja el az energiastatisztika előállításával kapcsolatos feladatokat, valamint az ahhoz kapcsolódó nemzetközi adatszolgáltatási tevékenységet.
3/A. § * A Hivatal ellenőrzi a felügyelete alá tartozó szolgáltatóknak az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló kormányrendeletben meghatározott adatszolgáltatási és a közműegyeztetés során nyilatkozattételi kötelezettségének az egységes elektronikus közműnyilvántartási rendszer felé történő teljesítését. Az adatszolgáltatás vagy a nyilatkozattétel nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal kötelezi a szolgáltatókat az adatszolgáltatási vagy nyilatkozattételi kötelezettség teljesítésére. A Hatóság által kiszabott bírság összegére tekintettel a szolgáltató a szolgáltatásért megállapított díjat nem emelheti.
4. § (1) A Hivatal nyilvános elektronikus információs rendszert működtet annak érdekében, hogy a 3. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó személyek és szervezetek által a nyilvánosság felé a Hivatal közreműködése által nyújtandó információk nyilvánosan elérhetők legyenek.
(2) A Hivatal a honlapján közzéteszi
a) az Országgyűlés által jóváhagyott beszámolóját,
b) a Hivatal elnökének egységes szerkezetbe foglalt rendeleteit,
c) azokat az információkat, amelyek nyilvánosságra hozatalát jogszabály elrendeli.
5. § (1) * A Hivatal feladatai ellátása során együttműködik a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal, a Gazdasági Versenyhivatallal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, a fogyasztóvédelmi hatóságként kijelölt szervezettel és a 3. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek, személyek ellenőrzését ellátó más hatósággal. A Hivatal az együttműködés érdekében együttműködési megállapodást köthet.
(2) *
(3) A Hivatal köteles a 3. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályban előírt adatszolgáltatási és javaslattételi kötelezettségének – határidőben – eleget tenni, valamint az általa javasoltak egyeztetése során együttműködni. A Hivatal javaslatától – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – el lehet térni.
(4) E szakasz alkalmazásában külföldi szabályozó hatóság az adott feladatkör tekintetében az a hatóság, amely saját országa joga alapján a Hivatal által ellátott feladatkörök valamelyikével rendelkezik.
5/A. § * (1) A Hivatal a feladatai ellátásához kapcsolódóan, az integrációs folyamatok előmozdítása érdekében nemzetközi együttműködés keretében a külföldi szabályozó hatóságokkal együttműködési megállapodást köthet, törvény rendelkezései szerint információkat cserélhet.
(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti nemzetközi együttműködés keretében az egyes külföldi szabályozó hatóságok részvételével működő, Magyarországon megalakult és budapesti székhelyű – a tagjai közötti együttműködést és az információcserét, az energiaszabályozás fejlesztését céljául tűző – Energiaszabályozók Regionális Egyesülete (Energy Regulators Regional Association, a továbbiakban: ERRA) tagja lehet.
5/B. § * (1) Az ERRA, mint egyesületként bejegyzett intézményközi szervezet magyarországi működésére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az egyesületekre vonatkozó szabályok alkalmazandók. E törvény nem érinti az ERRA jogi személyiségének egyéb vonatkozásaira, a polgári jogi jogviszonyaira, valamint a közteherviselési kötelezettségére irányadó jogszabályok alkalmazását.
(2) Az ERRA nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a külgazdasági ügyekért és külpolitikáért felelős miniszter látja el az általa vezetett közhiteles nyilvántartásra irányadó szabályok szerint, az e törvényben foglalt eltérésekkel.
(3) Az ERRA feletti törvényességi felügyeletet a külgazdasági ügyekért és külpolitikáért felelős miniszter látja el, amelynek keretében – ha jogszabályba vagy az alapszabályba ütköző működésre utaló adat jut a tudomására –, megfelelő határidő tűzésével felhívja az ERRA-t a működés törvényességének helyreállítására, ennek eredménytelensége esetén az ERRA székhelye szerint illetékes törvényszékhez fordulhat. A törvényszék az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény civil szervezetek feletti törvényességi ellenőrzés során alkalmazható bírósági intézkedések szabályainak alkalmazásával jár el.
(4) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás az ERRA következő adatait tartalmazza:
a) neve, magyar nyelvű elnevezésének megfelelő idegen nyelvű elnevezése,
b) székhelye,
c) nyilvántartási száma,
d) adószáma, statisztikai számjele,
e) a tagszervezetek neve, székhelye,
f) célkitűzése és feladata,
g) a tisztségviselők neve, továbbá címe, kézbesítési címe, képviseleti joga (együttes vagy önálló), a megbízatás keletkezésének és megszűnésének időpontja,
h) alapszabálya és annak módosítása, a bejegyzés időpontjával,
i) nyilvántartásba vételének időpontja,
j) megszűnésének időpontja.
(5) Az ERRA a nyilvántartásban rögzített adataiban bekövetkezett változást 30 napon belül írásban bejelenti a külgazdasági ügyekért és külpolitikáért felelős miniszternek, aki azt a nyilvántartásba bejegyzi és arról tájékoztatja az ERRA-t.
(6) Az ERRA az alapszabályában foglaltak szerint dönthet más egyesülettel való egyesülésről, beolvadásról, illetve a feloszlásáról (jogutód nélküli megszűnéséről). Jogutód nélküli megszűnés esetén az ERRA vagyonáról – a hitelezők kielégítése után – az alapszabály előírása, vagy annak hiányában a legfelsőbb szervének döntése szerint kell rendelkezni. A vagyoni kérdések rendezését az ERRA által kijelölt vagyonbiztos látja el, ilyen kijelölés hiányában a külgazdasági ügyekért és külpolitikáért felelős miniszter jelöl ki vagyonbiztost.
(7) Ha a (6) bekezdés szerinti esetekben az ERRA a vagyon sorsáról nem rendelkezett, a vagyont a hitelezők kielégítése után a tagok között kell olyan arányban felosztani, amilyen arányban az egyes tagok vagyoni hozzájárulást teljesítettek. A ki nem elégített követelésekért a tagok egyetemlegesen felelnek.
(8) Az ERRA a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg.
5/C. § * A Hivatal és az egységes elektronikus közműnyilvántartást üzemeltető szervezet együttműködik a 3. § (2) bekezdés a), c), d) és e) pontjában meghatározott szervezeteknek, személyeknek az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló kormányrendeletben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségével kapcsolatos ügyekben.
5/D. § * (1) A Hivatal hatáskörébe tartozó hatósági eljárásokban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit ezen alcímben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni. *
(2) A Hivatal illetékessége kiterjed az ország területére.
(3) A Hivatal hatáskörébe tartozó hatósági eljárásokban – törvény vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazanadó jogi aktusának eltértő rendelkezése hiányában – közvetlenül érintett:
a) a Hivatal felügyelete alá tartozó természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet, akire vagy amelyre nézve a Hivatal jogot vagy kötelezettséget állapít meg,
b) * akit a Hivatal ellenőrzése során vagy panaszeljárásban vizsgálat alá von, illetve adatszolgáltatásra kötelez,
c) aki jogszabály alapján arra jogosultként kérelmet nyújt be.
(4) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a Hivatal eljárásában az ügyintézési határidő hetvenöt nap.
(5) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Hivatal a kérelem beérkezését követő naptól számított harminc napon belül, határidő megjelölésével, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel. A Hivatal hiánypótlási felhívást többször kibocsáthat. A hiánypótlás teljesítésére rendelkezésre álló határidő többszöri hiánypótlás esetén sem haladhatja meg összesen a 30 napot.
(6) Ellenérdekű ügyfél hiányában a Hivatal eljárása során részben vagy egészben eltekinthet a magyar nyelv kötelező használatától, valamint az iratok magyar nyelven történő benyújtásától. A Hivatal felhívására az iratokról magyar nyelvű összefoglalót kell benyújtani.
(7) A Hivatal eljárása, valamint hatósági ellenőrzése során jogosult az üggyel kapcsolatos iratokba betekinteni, ideértve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is, továbbá jogosult az iratokról másolatot, kivonatot készíteni, az ügyféltől eseti és rendszeres információt kérni.
(8) Ha a hivatalbóli eljárást kezdeményező személy vagy szervezet kéri, a Hivatal az eljárás megindításának és lezárásának tényéről, valamint az alkalmazott intézkedésről tájékoztatatást ad.
(9) A Hivatal eljárásaiban hozott és végrehajthatóvá nyilvánított döntések végrehajtását – a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozó döntések kivételével – a Hivatal foganatosítja.
5/E. § * A helyszíni ellenőrzést végző személy részére a Hivatal megbízólevelet állít ki, amelyet az engedélyes képviselőjének, alkalmazottjának, illetve meghatalmazottjának, kérésére át kell adni. Az üzemi berendezéseket érintő helyszíni ellenőrzést a munkavédelmi és műszaki-biztonsági előírások megtartásával kell lefolytatni.
5/F. § * (1) A Hivatal eljárásában sommás eljárásnak nincs helye.
(2) A Hivatal döntése – a Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó, kérelemre induló panaszeljárás (a továbbiakban: panaszeljárás) kivételével – szóban nem közölhető.
(3) A Hivatal hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozó kérelem – a panaszeljárás kivételével – kormányablaknál nem terjeszthető elő.
(4) A Hivatal az általa kiadott engedélyeket, kötelezést vagy jogosultságot megállapító határozatát módosíthatja vagy visszavonhatja. A hivatalból történő visszavonás vagy módosítás során az ügyfelet költségmentesség illeti meg.
(5) A Hivatal előtti hatósági eljárásban az ügyfél nyilatkozata a hiányzó bizonyítékot nem pótolja.
(6) A Hivatal előtti eljárásban – a panaszeljárás kivételével – a kapcsolattartás módja írásbeli.
5/G. § * (1) A Hivatal a védett adatot más hatóságnak vagy szervnek jogszabályban meghatározott együttműködés keretében átadja.
(2) A Hivatal törvény által meghatározott feladat- és hatáskörében a természetes személy ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosítása céljából a természetes személyazonosító adatai mellett a természetes személy ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője
a) lakcímét,
b) az eljárásban kapcsolattartási módként választott elérhetőségét, valamint
c) törvényben vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendeletében meghatározott személyes adatait
az eljárás végleges döntéssel történő befejezését vagy az ügy lezárását követő 5 évig kezeli.
(3) A Hivatal a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 4. § (1) bekezdés g) pontjában, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 159. § (5) bekezdés 4. pontjában, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 127. § ly) pontjában, a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 5. § (2) bekezdésében foglalt feladata ellátásához az engedélyestől, valamint a víziközmű-szolgáltatótól adatot kérhet, és legfeljebb 12 hónapig kezeli a felhasználó nevét, a felhasználó által kapcsolattartási módként választott elérhetőségét, a felhasználási hely adatait, valamint az ügyfélszolgálat felhasználó általi felkeresésének idejére, céljára és módjára vonatkozó adatokat. Ha a Hivatal a feladat ellátásához közreműködőként adatfeldolgozót vesz igénybe, akkor az adatfeldolgozó személyére vonatkozó információkat a Hivatal honlapján közzéteszi.
5/H. § * (1) A Hivatal eljárásai során kiszabható eljárási bírság legmagasabb összege természetes személy esetén egymillió forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén ötmillió forint.
(1a) * A figyelmeztetés közigazgatási szankció nem alkalmazható a következő esetekben:
a) engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése, vagy engedély nélkül történő megszüntetése,
b) ha a jogsértés az energetikai ellátásbiztonságot sérti vagy veszélyezteti,
c) a jogszabálysértés vagy annak következményei helyreállítására nincs lehetőség,
d) az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ehat. Tv.) 15. § (1) bekezdése szerinti energiamegtakarítási és 15/E. § (1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén,
e) az energiamegtakarításnak az Ehat. Tv. 15/D. § (7) bekezdése szerinti nem megfelelő megállapítása esetén.
(2) A Hivatal a döntéseit egybefoglalhatja. Az egy okiratba foglalt döntések rendelkező részét és indokolását döntésenként önállóan kell megszövegezni. Az egybefoglalás az egyes döntések meghozatalára vonatkozó határidőket és a jogorvoslati szabályok alkalmazását nem érinti.
(3) * A Hivatal az eljárást felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy a Hivatalnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.
5/I. § * (1) A Hivatal a 3. § (2) bekezdés a)–e) pontja szerinti törvényekben meghatározott feladatkörében pert indíthat a felhasználók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt az ellen, akinek tevékenysége a 3. § (2) bekezdés a)–e) pontja szerinti törvények vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseibe ütközik és a jogsértő tevékenység a felhasználók széles, a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti.
(2) A jogsértés bekövetkezésétől számított három év eltelte után perindításnak nincs helye. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.
(3) Ha a jogsértéssel érintett felhasználók tekintetében az érvényesített igény jogalapja és az igényben megjelölt kár összege, illetve egyéb követelés esetén a követelés tartalma – a jogsértéssel érintett egyes felhasználók egyedi körülményeire tekintet nélkül – egyértelműen megállapítható, a Hivatal kérheti, hogy a bíróság ítéletében kötelezze a 3. § (2) bekezdés a)–e) pontja szerinti törvények hatálya alá tartozó engedélyest, illetve szolgáltatót az ilyen követelés teljesítésére, ellenkező esetben kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi felhasználóra kiterjedő hatállyal. Ha a bíróság a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi felhasználóra kiterjedő hatállyal állapította meg, a jogsértéssel érintett felhasználó az általa a 3. § (2) bekezdés a)–e) pontja szerinti törvények hatálya alá tartozó engedélyes, illetve szolgáltató ellen indított perben – kártérítési igény esetén – kizárólag a kárának összegét, valamint a jogsértés és a kára közötti okozati összefüggést köteles bizonyítani.
(4) A bíróság ítéletében meghatározza azoknak a jogosult felhasználóknak a körét és az azonosíthatóságukhoz szükséges adatokat, amelyek tekintetében a jogsértés tényét megállapította, illetve amelyek jogosultak az ítéletbeli kötelezés teljesítésének követelésére.
(5) A bíróság az ítéletben feljogosíthatja a Hivatalt, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye, illetve egyéb, a jogsértés jellege által indokolt formában nyilvánosságra hozza.
(6) Ha a bíróság ítéletében a jogsértés tényének megállapításán túl a 3. § (2) bekezdés a)–e) pontja szerinti törvények hatálya alá tartozó engedélyest, illetve szolgáltatót meghatározott követelés teljesítésére is kötelezte, a jogsértő köteles a (4) bekezdés szerint meghatározott jogosult felhasználó igényét az ítéletnek megfelelően kielégíteni. Önkéntes teljesítés hiányában a jogosult felhasználó kérheti az ítélet bírósági végrehajtását. A felhasználó jogosultságát a bíróság az ítéletben meghatározott feltételek alapján a végrehajtási lap kiállítására irányuló eljárásában vizsgálja.
(7) Az e § szerinti, a Hivatal általi igényérvényesítés nem érinti a felhasználónak azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben a polgári jog szabályai szerint igényét önállóan érvényesítse.
(8) Az e § szerinti pert a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény közérdekből indított perre vonatkozó rendelkezései alapján kell lefolytatni.
5/J–5/L. § *
6. § (1) * A Hivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök hét évre nevezi ki. Az elnök egy alkalommal ismételten kinevezhető.
(2) A Hivatal legfeljebb öt elnökhelyettesét a Hivatal elnöke hét évre nevezi ki. Az elnökhelyettes ismételten kinevezhető.
(3) A Hivatal elnökhelyettese felett a munkáltatói jogokat a Hivatal elnöke gyakorolja.
(4) Az elnökhelyettesek feladatkörét a Hivatal szervezeti és működési szabályzata állapítja meg.
7. § (1) * A Hivatal elnökének és elnökhelyettesének tisztségére nem kell pályázatot kiírni. Elnöknek és elnökhelyettesnek olyan személy nevezhető ki, aki a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvényben foglalt követelményeken túl felsőfokú iskolai végzettséggel és
a) legalább három éves gyakorlattal rendelkezik az 1. § (1) bekezdése szerinti tevékenységi területek legalább egyikén, vagy
b) legalább három éves vezetői gyakorlattal rendelkezik az államigazgatásban.
(2) A Hivatal elnöke és elnökhelyettese a kinevezésében megjelölt időpontban lép munkába, ennek hiányában a munkába lépés napja a kinevezés közlését követő nap.
(3) * A Hivatal elnökének havi illetménye a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 149. § (1) bekezdése szerinti havi bér 80%-a.
(4) * A Hivatal elnökhelyettesének havi illetménye az Elnök havi illetményének 90%-a.
(5) * A Hivatal elnökét a miniszterrel, az elnökhelyettesét a közigazgatási államtitkárral azonos juttatások illetik meg.
(6) * A Hivatal elnöke és elnökhelyettese minden naptári évben a Hivatal szabályzatában meghatározott mértékű vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.
8. § (1) A Hivatal elnökének jogviszonya megszűnik
a) a kinevezési időtartam lejártával,
b) halálával,
c) lemondásával,
d) * a köztársasági elnök általi, (3) bekezdés szerinti felmentésével.
(2) * A Hivatal elnöke jogviszonyának megszűnését az (1) bekezdés a)–c) pontja esetén a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslata alapján állapítja meg.
(3) * A köztársasági elnök – a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény szerinti indokolási kötelezettség mellett – felmenti az elnököt, *
a) ha a 11. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,
b) az ítélet jogerőre emelkedésének napjával, ha az elnökkel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnök bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés vagy az elnök tevékenységének megfelelő foglalkoztatástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg,
c) ha cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezték, vagy
d) ha neki felróható okból, több, mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak.
9. § (1) Az elnökhelyettes jogviszonya megszűnik
a) lemondással,
b) halállal,
c) az elnök általi (2) bekezdés szerinti felmentéssel,
d) az elnök általi (3) bekezdés szerinti visszahívással,
e) az elnök és az elnökhelyettes közös megegyezésével,
f) a kinevezési időtartam lejártával.
(2) Az elnök felmenti az elnökhelyettest,
a) ha a 11. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,
b) az ítélet jogerőre emelkedésének napjával, ha az elnökhelyettessel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnökhelyettes bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés vagy az elnökhelyettes tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg,
c) ha cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezték, vagy
d) ha neki felróható okból, több, mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak.
(3) Az elnök visszahívással is megszüntetheti az elnökhelyettes megbízását. A visszahívást nem kell indokolni.
10. § (1) A Hivatal elnöke jogviszonyának 8. § (1) bekezdés a) és c) pontja, valamint elnökhelyettese jogviszonyának 9. § (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti megszűnése esetén megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítésre jogosult. Ha az elnök három évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (2) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben egyhavi illetménye illeti meg végkielégítésként.
(2) * A Hivatal elnöke és elnökhelyettese jogviszonyának megszűnése után egy éven át, ide nem értve a többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságokat,
a) nem létesíthet munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági, társasággal, valamint
b) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,
amelynek jogát vagy jogos érdekét a Hivatal döntése a megbízatás megszűnését megelőző három évben érintette.
(3) Tekintettel a (2) bekezdés szerinti működési szektort érintő elhelyezkedési tilalomra, az elnök, illetve az elnökhelyettes megbízatásának megszűnésével egyidejűleg a megelőző 12 havi, a Hivataltól származó nettó – azaz személyi jövedelemadóval csökkentett – jövedelmének megfelelő mértékű kártalanításra jogosult. A kártalanítást a Hivatal költségvetése terhére kell megfizetni. Az ily módon megállapított kárátalány a károk megtérülése körében adómentes.
(4) * Amennyiben az elnökhelyettes megbízatása a 9. § (1) bekezdés d) pontja szerint szűnik meg, a megbízatás megszűnésére a vezetői álláshelyről nem vezetői álláshelyre való helyezés esetére irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
11. § (1) Az elnök, az elnökhelyettes nem lehet
a) * köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, vármegyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja,
b) * helyi vagy vármegyei önkormányzati képviselő, kormánytisztviselő, állami tisztviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy,
c) a Hivatal engedélyesi, felügyeleti körébe tartozó vállalkozás vezető tisztségviselője, vezető testületének tagja, felügyelő bizottsági tagja, kivéve ha a jogviszony (tagság) jogszabályi felhatalmazás vagy kijelölés alapján áll fenn,
d) olyan személy, aki a Hivatal engedélyesi, felügyeleti körébe tartozó gazdasági társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
e) olyan személy, aki a Hivatal engedélyesi, felügyeleti körébe tartozó gazdasági társaságban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel,
f) olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett – nyilvánosan működő részvénytársaság esetében öt százalékot meghaladó mértékű – tulajdonosa, illetve ezekkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, amely társaság a d) pontban meghatározott gazdasági társaságokkal megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll,
g) olyan személy, aki az a) és b) pontok alá eső személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó), illetve a d) pont alá eső, vezetői munkakört betöltő személy közeli hozzátartozója, valamint
h) olyan személy, aki a d) pontban foglaltakon kívül egyéb szervezettel, vállalkozással munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja vonatkozásában nem minősül összeférhetetlennek a tudományos, oktatói tevékenység végzésére, tudományos eredmények közzétételére, illetve tudományos ismeretterjesztésre vonatkozó munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony.
(3) Az elnök, az elnökhelyettes nem folytathat pártpolitikai tevékenységet, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.
12. § A Hivatal elnöke
a) * megállapítja az egyes villamos energia rendszerhasználati díjak elemeit, a díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó alapelveket és keretszabályokat, a rendszerhasználati díjfizetésre kötelezettek körét, és a rendszerhasználati díjak alkalmazásának szabályait, a villamos energiáról szóló törvény szerinti elosztók közötti kiegyenlítő fizetések formáját és elszámolási szabályait, a villamos energia csatlakozási díjak elemeit, a díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó alapelveket és keretszabályokat, a csatlakozási díjfizetésre kötelezettek körét és a csatlakozási díjak alkalmazásának szabályait, valamint az elosztó által a felhasználó vagy az engedélyes igénye alapján, valamint az elosztó által a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végzett szolgáltatások meghatározására és szabályozására vonatkozó alapelveket és keretszabályokat, ezen szolgáltatások körét, a külön díjak megállapításának kereteit és alkalmazásuknak szabályait, a rendszerhasználati díjak, az elosztó által külön díj ellenében végzett szolgáltatások díjai, valamint a csatlakozási díjak tekintetében az árszabályozási ciklus kezdő és záró időpontját, az elosztóhálózat-használati szerződés és a villamosenergia-vásárlási szerződés felek általi megszegésére vonatkozó jogkövetkezmények mértékére és alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket,
b) * megállapítja a földgázellátásról szóló törvény szerinti rendszerüzemeltető által nyújtott szolgáltatás minőségének a földgáz rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzésének szabályait, a nyújtott szolgáltatás minőségétől függően alkalmazható földgáz rendszerhasználati díj szabályozás kereteit, valamint a földgáz rendszerhasználati díjak alkalmazásának feltételeit, a földgáz rendszerhasználat árszabályozásának kereteit, a felhasználók és földgáztermelők földgázrendszerre történő csatlakozásának részletes szabályait, ezen belül a csatlakozás műszaki-gazdasági feltételeit, és azok közzétételét, a földgázelosztó és a földgázszállító csatlakozással kapcsolatos együttműködésének szabályait, a földgáz csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait, a csatlakozási díjak elemeit, a csatlakozási díjak alkalmazásának szabályait, a rendszerüzemeltetők által a felhasználó vagy a rendszerhasználó igénye alapján, valamint felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végzett szolgáltatások meghatározására és szabályozására vonatkozó alapelveket és keretszabályokat, ezen szolgáltatások körét, a külön díjak megállapításának kereteit és alkalmazásuknak szabályait, a rendszerhasználati díjak, a csatlakozási díjak, valamint a rendszerüzemeltető által külön díj ellenében végzett szolgáltatások díjai tekintetében az árszabályozási ciklus kezdő és záró időpontját, az elosztóhálózat-használati szerződés és az egyetemes szolgáltatási szerződés felek általi megszegésére vonatkozó jogkövetkezmények mértékére és alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket,
c) * kiadja a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát, a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény szerinti közszolgálati szabályzatát, valamint egyéb szabályzatait,
d) * képviseli a Hivatalt,
e) * irányítja a Hivatal munkaszervezetét, meghatározza a kiadmányozás rendjét,
f) * gyakorolja a különleges jogállású szerv vezetője számára a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvényben meghatározott egyéb hatásköröket,
g) * gyakorolja a Hivatal köztisztviselői és munkavállalói feletti munkáltatói jogkört,
h) a Hivatal költségvetése tekintetében ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az államháztartásról szóló törvény a fejezetet irányító szerv vezetőjének hatáskörébe utal,
i) törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet ad ki,
j) a minősített adat védelméről szóló törvény rendelkezései alapján dönt a Hivatal tevékenysége során kezelt adatok minősítéséről,
k) évente beszámol az Országgyűlésnek a Hivatal munkájáról, illetve külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának,
l) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény, törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály vagy a Hivatal szervezeti és működési szabályzata a feladatkörébe utal,
m) együttműködési megállapodást köthet más állami szervekkel, tagállami felügyeleti hatóságokkal, társadalmi szervezetekkel,
n) * határozatban megállapítja a villamos energia rendszerhasználati díjakat, a villamos energia csatlakozási díjakat, valamint az elosztó által a felhasználó vagy az engedélyes igénye alapján külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díját, továbbá az elosztó által a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díját,
o) * határozatban megállapítja a földgáz rendszerhasználati díjakat, a földgáz csatlakozási díjakat, valamint a rendszerüzemeltetők által a felhasználók vagy a rendszerhasználó igénye alapján külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díját, továbbá a rendszerüzemeltetők által a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végzett szolgáltatások díjait.
13. § (1) A Hivatal elnöke törvényben, törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása során nem utasítható. Az elnök – a Hivatal törvényben meghatározott hatósági ügyei tekintetében – egyedi döntésre a Hivatalnak utasítást nem adhat.
(2) A Hivatal feladatkörét érintő napirendi pontok tárgyalása esetén a Hivatal elnöke meghívásra a Kormány ülésén részt vesz.
14. § (1) * A Hivatal elnöke, elnökhelyettese, valamint a Hivatal alkalmazottai a Hivatal feladatainak ellátásához közvetlenül kapcsolódó tevékenységüket közszolgálati jogviszony keretében látják el.
(2) * A Hivatal elnöke meghatározza a Hivatal feladatainak ellátásához szükséges álláshelyek rendszerét, a feladatok ellátásához szükséges erőforrások mennyiségét, továbbá a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában kijelöli az (1) bekezdésbe nem tartozó azon álláshelyeket, amely álláshelyen foglalkoztatottak feladataikat munkaviszony keretében látják el. A Hivatal elnöke szabályzatban meghatározhatja az álláshelyek besorolási kategóriáit.
(3) * A Hivatal elnökének közszolgálati jogviszonyával összefüggő, e törvényben nem nevesített munkáltatói intézkedéseket az általános elnökhelyettes teszi meg.
15. § * A Hivatal elnökére, elnökhelyettesére, valamint a Hivatallal közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkre az e törvényben foglalt eltérésekkel a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvényt kell alkalmazni.
16. § * (1) A Hivatal elnöke át nem ruházható hatáskörében dönt a Hivatal illetménypolitikai alapelveiről és béren kívüli juttatásairól.
(2) A Hivatal és a Hivatal köztisztviselői közszolgálati munkaszerződésben állapodnak meg a köztisztviselő illetményéről, a juttatásokról, a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről
17. § (1) * A Hivatal köztisztviselője – a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény szerinti összeférhetetlenségi szabályokban foglaltakon túl – törvény eltérő rendelkezése hiányában nem létesíthet és nem tarthat fenn tagsági viszonyt, munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, vezető tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyt a 3. § (2) bekezdése szerinti szervezettel.
(2) A Hivatal köztisztviselője öröklés kivételével nem szerezhet tulajdoni részesedést a 3. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetben.
18. § (1) A Hivatal köztisztviselője kinevezésekor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának az összeférhetetlenséggel kapcsolatos tényekről, a követelmények teljesüléséről, továbbá haladéktalanul írásban bejelenti a 17. § (2) bekezdése szerinti öröklés tényét.
(2) A Hivatal köztisztviselője a kinevezése előtt, illetve öröklés útján szerzett, a 17. § (2) bekezdése szerinti tulajdoni részesedését a kinevezéstől vagy az öröklés útján történő szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.
(3) A Hivatal köztisztviselője a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul írásban bejelenti, ha a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója
a) a 17. § (2) bekezdése szerinti tulajdonosi részesedéssel, vagy
b) a 3. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetben tagsági viszonnyal, munkaviszonnyal, munkavégzéssel járó egyéb jogviszonnyal, vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsági tagsági jogviszonnyal
rendelkezik.
(4) A (2) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig, illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetben a Hivatal köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az érintett szervezetre vonatkozik.
19. § (1) A Hivatal köztisztviselői kötelesek a feladatkörük ellátása során tudomásukra jutott üzleti titkot megőrizni. Ez a kötelezettség a közszolgálati jogviszony megszűnését követően is fennmarad.
(2) A Hivatal köztisztviselői szakmai titokként kötelesek megőrizni a hatósági tevékenység ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai szerint a Hivatal nem köteles más hatóság, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni, azt nem tehetik jogosulatlanul közzé és nem hasznosíthatják.
20. § (1) A Hivatal a feladatai ellátásával és a működésével összefüggő kiadásokat saját bevételeiből fedezi.
(2) A Hivatal bevételét képezi
a) a felügyeleti díj,
b) a Hivatal által kiszabott bírságok,
c) az igazgatási szolgáltatási díj és
d) az egyéb bevételek.
(3) * A Hivatal által kiszabott bírságból származó bevétel
a) képzési és tudományos-oktatási programoknak,
b) tájékoztató, ismeretterjesztő anyagok készítésének és közzétételének,
c) kulturális, művészeti, sport- és egészségügyi programoknak, valamint
d) civil fogyasztóvédelmi szervezeteknek
a támogatására fordítható.
(4) A tárgyévben a (3) bekezdés szerint rendelkezésre álló, de fel nem használt összeg a következő évre átvihető és azonos célokra felhasználható.
(5) A Hivatal bevételeiből évente – a bírságból származó bevétel kivételével – legfeljebb a tárgyévi bevétel 25%-ának megfelelő mértékig tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék kizárólag az (1) bekezdés szerinti kiadásokra használható fel, az más célra nem vonható el.
(6) A Hivatal kérelemre indult eljárásáért – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(7) Törvényben, törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban vagy törvény alapján a Hivatal határozatában megállapított, a Hivatalnak fizetendő díj és annak késedelmi kamata köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.
(8) * A (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti bevételek 30%-a a központi költségvetést illeti meg. A központi költségvetésről szóló törvény ennél alacsonyabb mértéket határozhat meg.
20/A. § * Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a Hivatal általi, az egységes elektronikus közműnyilvántartást üzemeltető szervezet számára történő adatszolgáltatás formátumának, rendjének ellenőrzésére és annak nem megfelelő teljesítése vagy a közműnyilatkozat elmaradása esetén alkalmazható bírság kiszabására vonatkozó szabályokat.
21. § Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg
1. a Hivatal elnökének rendelet kiadásában helyettesítését ellátó elnökhelyettest, *
2. a Hivatal hatáskörébe tartozó, kérelemre indult eljárások tekintetében az eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékére, valamint a díjak és az egyéb bevételek beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat. *
21/A. § *
22. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
23. § (1) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: MEH) általános és egyetemes jogutódja.
(2) A MEH elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása e törvény hatálybalépésének napján megszűnik. E tisztségek betöltőinek felmentési idejére és végkielégítésére a 10. §-ban foglaltakat kell alkalmazni, kivéve ha megbízatásuk megszűnésétől számított 30 napon belül kinevezik őket a Hivatal elnökévé vagy elnökhelyettesévé.
(3) A MEH-nél foglalkoztatott kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő kormányzati szolgálati jogviszonya közszolgálati jogviszonnyá alakul át. A jogviszony átalakulása nem érinti a Hivatal létrejötte előtt keletkezett kormányzati szolgálati jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket, kivéve ha e törvény ettől eltérően rendelkezik. A jogviszony átalakulásáról a munkáltató köteles harminc napon belül a köztisztviselőt, illetve a közszolgálati ügykezelőt értesíteni.
(4) * E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
24. § A tárgykörre vonatkozóan a Hivatal rendeletének hatálybalépéséig hatályban marad és alkalmazandó a MEH e törvény hatálybalépésekor hatályban lévő határozata, kivéve ha a MEH határozata hatályát veszti. A Hivatal az általa kiadott rendelet hatálybalépésével egyidejűleg köteles a tárgykörre vonatkozó határozatát visszavonni.
25. § * Az 1–3/A. § és a 6–21. § az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
26. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,
b) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.
27–35. § *
36. § A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvény 22. § (3) bekezdésében, 23. §-ában, 28/A. §-ában és 41. § (4) bekezdésében a „Magyar Energia Hivatal” szövegrész helyébe a „Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal” szöveg lép. *
37–42. § *
43. § *
