A jogszabály mai napon ( 2024.06.13. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet

a nemzeti felsőoktatási kiválóságról

A Kormány a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 1., 12., 20. és 21. pontjában,

a 33. § a)–b) pontja tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. A nemzeti felsőoktatási kiválóság rendszere

1. § (1) A nemzeti felsőoktatási kiválóság rendszere magában foglalja

a) *  a kiemelt felsőoktatási intézményt;

b) a hallgatói kiválóság, illetve a tehetséggondozás rendszerét, így különösen a szakkollégiumokat és az országos tudományos diákköri mozgalmat;

c) a felsőoktatási kollégiumok, diákotthonok tehetséggondozó műhelyeit;

d) az oktatói és kutatói kiválóság rendszerét, egyes intézményeit, így különösen a nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíjat;

e) a felsőoktatási intézményeknek autonóm működésük keretében önállóan, más felsőoktatási intézményekkel, illetve szakmai szervezetekkel működtetett tehetséggondozó rendszereit.

(2) A Kormány elismeri és védendő értékként kezeli az országos tudományos diákköri mozgalom, valamint a szakkollégiumi mozgalom hagyományait.

2. *  A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó külhoni magyar oktatók támogatási rendje

2. § *  (1) *  Az államilag elismert külföldi felsőoktatási intézményben foglalkoztatott, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó külhoni magyar oktató (a továbbiakban: külhoni oktató) részére a felsőoktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) ösztöndíjat adományozhat.

(2) A külhoni oktató részére az ösztöndíj a tanév tíz hónapjára szól, egy főre jutó havi összege 75 000 forint.

(3) *  A külhoni oktató az ösztöndíjat pályázat útján nyerheti el. A pályázat lebonyolítóját és a külhoni oktató részére az ösztöndíj folyósítóját a miniszter egyedi határozatban jelöli ki, továbbá dönt a lebonyolítás módjáról és a pályázatok értékelésének rendjéről. Az egyedi határozatot a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.

(4) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell

a) az ösztöndíj célját,

b) az ösztöndíjra jogosult külhoni oktatók körét,

c) a döntésre jogosult megnevezését,

d) a pályázat lebonyolítójának, valamint a szerződéskötésre jogosult megnevezését,

e) a pályázó külhoni oktató adatszolgáltatási kötelezettségeit,

f) a pályázati határidők (benyújtás, elbírálás, értesítés) megnevezését és ezek idejét, helyét,

g) hiánypótlási lehetőséget.

3-8. § * 

3. *  A hallgatók, oktatók és kutatók kutatói kiválóságának állami elismerése és támogatása

9. § *  (1) A Kormány nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíjat alapít Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program néven (a továbbiakban: EKÖP), valamint ennek részeként Kooperatív Doktori Program néven, amely a felsőoktatási intézmények által kiírt ösztöndíjpályázatokat foglalja magában. E kormányrendelet 9–12/B. §-a szerint meghirdetett bármely ösztöndíjprogram EKÖP-nek minősül, annak meghirdetése során a program nevének az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program, illetve a Kooperatív Doktori Program megjelölést tartalmaznia kell.

(2) Az ösztöndíjprogram célja, hogy

a) hozzájáruljon a felsőoktatási intézmények oktatói és kutatói utánpótlásának megfelelő biztosításához,

b) hozzájáruljon az innovatív magyar vállalkozások kutató-fejlesztői utánpótlásának biztosításához, valamint

c) bevonja a legtehetségesebb hallgatókat a felsőoktatási tehetséggondozásba.

10. § *  (1) A hallgató kutatói kiválóságának támogatásaként EKÖP ösztöndíj adományozható annak a kiváló kutatási, innovációs, illetve művészeti teljesítményt nyújtó,

a) alapképzésben részt vevő hallgatónak,

b) mesterképzésben részt vevő hallgatónak,

c) doktori képzésben részt vevő hallgatónak, vagy

d) oktatónak, kutatónak, aki a doktori fokozatot 5 éven belül szerezte és

aki felsőoktatási intézmény keretében az ösztöndíjas jogviszony alatt kutatási tevékenységet végez.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti időtartam vonatkozásában a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 45. § (2) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén a felsőoktatási intézmény méltányosságot gyakorolhat.

(3) Az EKÖP kerettel rendelkező felsőoktatási intézmény köteles valamennyi az (1) bekezdés szerinti képzési szinten – amennyiben ilyen képzést indít – meghirdetni az EKÖP ösztöndíj pályázatot, amelynek időpontjáról tájékoztatja az EKÖP Tanácsot.

(4) Az EKÖP ösztöndíj feltételeként meghatározott kutatási vagy egyéb eredmény állami ösztöndíj-támogatás eredményeként nem számolható el.

11. § *  (1) Az EKÖP ösztöndíjpályázatokat a felsőoktatási intézmény hirdeti meg, amelyeket honlapján közzétesz. A felsőoktatási intézményt az EKÖP ösztöndíjpályázatokat a meghirdetést megelőzően legalább 30 nappal véleményezésre megküldi az EKÖP Tanács részére. Az ösztöndíj pályázati eljárás elektronikus úton történő teljes lebonyolítását, ennek keretében különösen a pályázatok elbírálását, a támogatási döntés meghozatalát, az ösztöndíjprogrammal kapcsolatos szerződések elkészítését, valamint a pályázat útján elnyert ösztöndíj folyósítását a felsőoktatási intézmény végzi. A felsőoktatási intézmény feladata továbbá évente legalább egy alkalommal rendezvényt szervezni az ösztöndíjasok és a már fokozatot szerzett volt ösztöndíjasok számára.

(2) A felsőoktatási intézmény az (1) bekezdésben foglalt feladatokról az egyes tanévek vonatkozásában november 30-ig szakmai és pénzügyi beszámolót készít a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (a továbbiakban: NKFIH), valamint az EKÖP Tanács részére.

(3) Az EKÖP ösztöndíjpályázatok értékelése során a pályázati kiírásban foglalt bírálati szempontoknak legalább az alábbi elemeket kell tartalmazniuk:

a) pályázó tudományos vagy művészeti területen végzett teljesítménye, kiválósága,

b) a pályázó innováció területén végzett kiválósága, különösen iparjogvédelmi oltalommal való rendelkezése, és

c) a pályázó kutatási tervének kiválósága (különösen kutatási terv kidolgozottsága, megvalósíthatósága, a téma tudományos fontossága, újszerűsége, a kutatás eredményeinek közvetlen hasznosulása, hasznosíthatósága).

(4) A (3) bekezdésen túlmenően a pályázati kiírásban foglalt bírálati szempontoknak a kooperatív doktori képzésben részt vevő EKÖP ösztöndíjpályázat esetén tartalmaznia kell az Nftv. 108. § 22a. pontja szerinti munkáltató kutatás-fejlesztési eredményeit, aktivitását és innovációs tevékenységét is.

(5) Az EKÖP ösztöndíjpályázatban az ösztöndíjas részére elő kell írni legalább az alábbi kötelező vállalásokat az ösztöndíjas időszak alatt, amely alapján a pályázónak vállalnia kell, hogy

a) a doktori tanulmányok által megkövetelt kutatómunkán felüli többlet kutatási tevékenységet végez,

b) közreműködik a felsőoktatási intézmény hallgatóinak felzárkóztatásban, illetve a tehetséggondozásban, továbbá

c) a kutatási tevékenységének eredményét népszerűsíti.

(6) Az EKÖP ösztöndíj összege havonta legalább 125 000 forint, legfeljebb 250 000 forint. A kooperatív doktori képzésben részt vevő hallgatók esetében az ösztöndíj összege havonta 400 000 forint.

(7) Az EKÖP ösztöndíjas jogviszony időtartama 5–12 hónap. A kooperatív doktori képzésben részt vevő hallgatók esetében az EKÖP ösztöndíjas jogviszony időtartama legalább 24, legfeljebb 48 hónap.

(8) *  Az ösztöndíjas jogviszony időtartamának kezdő időpontja a tárgyév február 1-je vagy szeptember 1-je.

12. § *  (1) Az EKÖP ösztöndíjprogram fedezetét a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (a továbbiakban: NKFI Alap) költségvetésében kell biztosítani.

(2) Az EKÖP ösztöndíjprogram keretösszege (a továbbiakban: EKÖP keret) az NKFI Alap tárgyévi kiadási előirányzatának 5%-a, de legalább 10 milliárd forint, amely EKÖP alapkeretből és kooperatív doktori keretből áll.

(3) Az NKFIH az EKÖP keret tárgyévi keretösszegét legkésőbb a tárgyév augusztus 31-ig biztosítja a felsőoktatási intézmény részére.

(4) Az EKÖP alapkeret és a kooperatív doktori keret összege külön-külön a (2) bekezdés szerinti teljes keretösszeg 50%-a.

(5) Az EKÖP ösztöndíjprogram keretösszegének egyes felsőoktatási intézmények közötti felosztásáról – az EKÖP Tanács javaslata alapján – az NKFIH elnöke a tárgyévet megelőző év szeptember 30-ig dönt, amelyet az NKFIH a honlapján a keretelosztás módszertanával együtt közzétesz.

(6) *  Az NKFIH elnökének (5) bekezdés szerinti döntése tartalmazza az EKÖP alapkeret és a kooperatív doktori keret közötti megoszlást, valamint a felsőoktatási intézményeknek az ösztöndíjprogram lebonyolítására fordítható keretét is.

12/A. § *  (1) Az EKÖP Tanács a 12/B. § szerinti feladatok ellátását végző javaslattevő és döntés-előkészítő testület.

(2) *  Az EKÖP Tanács 12 tagból áll, ügyrendjét maga állapítja meg.

(3) Az EKÖP Tanács elnöke az NKFIH elnöke.

(4) Az EKÖP Tanács állandó tagjai:

a) az NKFIH tudományos és nemzetközi elnökhelyettese, valamint

b) a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter által delegált 2 tag.

(5) Az EKÖP Tanácsba 1–1 főt delegál:

a) az Országos Doktori Tanács,

b) a Doktoranduszok Országos Szövetsége,

c) a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája,

d) a Magyar Rektori Konferencia,

e) a Magyar Kutatási Hálózat (HUN–REN),

f) *  a Magyar Innovációs Szövetség,

g) *  a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint

h) *  az Országos Tudományos Diákköri Tanács.

(6) Az EKÖP Tanács tagjait a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter nevezi ki határozatlan időre.

12/B. § *  (1) Az EKÖP Tanács feladatai:

a) a felsőoktatási intézmény által kiírt EKÖP ösztöndíj-pályázati felhívások előzetes véleményezése,

b) a 11. § (2) bekezdése szerinti beszámolók véleményezése,

c) a 12. §-ban foglaltak alapján az EKÖP alapkeret és a kooperatív doktori keret egyes felsőoktatási intézmények közötti felosztására vonatkozó módszertan és a döntési javaslat előkészítése,

d) az EKÖP stratégiai céljai megvalósulásának figyelemmel kísérése, továbbá szükség esetén javaslattétel az EKÖP és az egyes ösztöndíjpályázatok módosítására,

e) éves kiadvány készítése az EKÖP-ről, valamint

f) esetenként részt venni a 11. § (1) bekezdése szerinti rendezvényen.

(2) A felsőoktatási intézmény köteles megjelenést biztosítani az EKÖP Tanács részére a 11. § (1) bekezdése szerinti rendezvényen.

(3) Az EKÖP Tanács működésével kapcsolatos titkársági feladatokat az NKFIH látja el. Az NKFIH biztosítja az EKÖP Tanács működésének költségét a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 14. §-a szerinti keret terhére.

4. A tudományos diákköri kiválóság elismerése

13. § Az állam a tehetséggondozás fórumaként működő tudományos diákkörben végzett kiváló teljesítményt az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (a továbbiakban: OTDK) kiosztott minősített helyezésekkel ismeri el. Az elismerés feltételeit az Országos Tudományos Diákköri Tanács (a továbbiakban: OTDT) határozza meg.

14. § (1) A tudományos diákkör széles kört érintő, a hazai, illetve határon túli felsőoktatási intézményekben, azok karain, intézeteiben, tanszékein, műhelyeiben és az ezen szervezetekkel együttműködő kutatóintézetekben működő önképzőköri forma. A diákköri tevékenység alapja az oktatók és hallgatók közötti együttműködés, műhelymunka, szakmai kapcsolat, a minőségi értelmiségi képzés fontos területe.

(2) A tudományos diákkör célja a kötelező tananyaggal kapcsolatos tudományos és művészeti ismeretek elmélyítése, bővítése, a tudományos igényű önképzés, a képzési követelményeket, a tantervi kötelezettséget meghaladó tudás elsajátítása, az alkotókészség kifejlesztése, a diáktudományos tevékenység feltételeinek biztosítása, a hallgatók bevonása a tudományos kutatásba, továbbá a diákköri munka során elért egyéni eredmények szakmai nyilvánosságának és megítélésének biztosítása, hasznosításának elősegítése.

(3) A tudományos diákkörökben a hallgatók kutatómunkát folytatnak, amelynek eredményeit pályamunkában (pályaműben) összegzik. Az így létrehozott alkotásokat a felsőoktatási intézményekben, azok karain, intézményközi, országos és nemzetközi tudományos diákköri konferenciákon mutatják be.

15. § (1) A tudományos diákkörök megalakulásának és működésének alapvető szabályairól a felsőoktatási intézmények szervezeti és működési szabályzatukban rendelkeznek.

(2) A szabályzatban foglaltaknak meg kell felelniük az OTDT által meghatározott alapelveknek.

(3) A felsőoktatási intézményekben folyó tudományos diákköri tevékenységet a felsőoktatási intézmények – valamint azok karainak – tudományos diákköri tanácsai felügyelik.

(4) A tudományos diákköri tanács elnökének személyéről a felsőoktatási intézmény (kar) vezetője tájékoztatja az OTDT-t.

16. § (1) Az OTDK-ra a hazai felsőoktatási intézmények, valamint azok karai tudományos diákköri tanácsainak felügyeletével, továbbá az intézményközi, illetve a határon túli területeken az OTDT által elismert és felhatalmazott szervezetek rendezésében lebonyolított tudományos diákköri konferenciákon szerezhetnek jogosultságot a hallgatók, az OTDK felhívásának megfelelő pályamunkájukkal.

(2) *  Az OTDK-t minden második évben a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke fővédnökségével, az OTDT által meghatározott tudományterületi szekciókban – az OTDT és az általa előzetesen kiválasztott intézmények – rendezik, az OTDT szabályainak megfelelően, a szakmai bizottságok felügyeletével.

(3) Az OTDK célja a hallgatók kutatási eredményeinek bemutatása és szakmai zsűri által történő értékelése, a hallgatók tudományos előmenetelének segítése és a hallgatók közötti szakmai, tudományos véleménycseréhez szükséges feltételek megteremtése.

17. § *  Az OTDT döntéseinek és operatív feladatainak végrehajtását az OTDT Titkársága bonyolítja le, vezetője az OTDT által választott titkár.

18. § *  A tudományos diákköri kiválósági rendszer, a nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíjak fedezetét, az OTDT és az OTDT Titkárság működéséhez szükséges forrást, továbbá az OTDK előkészítése és lebonyolítása támogatásának forrását az OTDT részére az NKFI Alap költségvetésében kell megtervezni.

5. Szakkollégiumi tehetséggondozás

19. § (1) Az állam támogatja a jelen rendeletnek megfelelően működő szakkollégiumokat, amelyek fontos szerepet töltenek be a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozásában.

(2) A szakkollégium az önkormányzatiság elvére és a szakkollégisták öntevékenységére épülő tehetséggondozó szervezet.

(3) A szakkollégium célja, hogy saját szakmai program kidolgozásával magas szintű, minőségi szakmai képzést nyújtson, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését.

(4) A szakkollégium tagsága dönt a szakkollégium szakmai programjáról, illetve az ahhoz kötődő szakmai teljesítményekre vonatkozó követelményekről.

(5) A szakkollégiumnak a (2)–(4) bekezdésben rögzített célok és alapelvek érdekében az alábbi szervezeti feltételeknek kell megfelelnie:

a) *  rendelkezik szervezeti és működési szabályzattal, valamint a szakkollégium vagy annak jogelődje létrehozásáról szóló intézkedést tartalmazó – tartalmát tekintve a szakkollégium működésére nézve kötelező – dokumentummal (a továbbiakban: létesítő okirat), amelyek együttesen rögzítik a szakkollégium céljait, működési elveit, a szakkollégiumi tagsági jogviszony keletkezését, megszűnését, a tagsági formákat, továbbá a vezetőség választásának eljárását;

b) a szakkollégium létesítő okiratában, szervezeti és működési szabályzatban rögzített céljai között szerepel a felsőoktatási intézmények oktatási tevékenységén túlmenő szakmai képzés, illetve önképzési lehetőség nyújtása a tagoknak, a társadalom iránt elkötelezett értelmiségi réteg nevelése valamint az autonómia biztosítása;

c) rendelkezik képzési programmal, amely rögzíti különösen a tagság szakmai feltételeit, a képzési vállalásokat, a szakmai teljesítmény elfogadásának elveit, továbbá a szakkollégiumi képzési program elvégzésének kötelezettségét.

20. § (1) A szakkollégium szolgáltatásait igénybe veheti az a hallgató is, aki nem rendelkezik kollégiumi tagsági viszonnyal.

(2) A szakkollégium nyitott, tagja lehet bármely felsőoktatási intézmény hallgatója.

(3) Amennyiben a szakkollégium felsőoktatási intézmény részeként működik, feladatait a felsőoktatási intézmény költségvetésében meghatározott keretek között látja el.

(4) *  Ha a szakkollégium nem felsőoktatási intézmény keretében működik, működésének alapfeltétele a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás.

(5) *  Felsőoktatási intézmény keretében működő szakkollégium esetében a felsőoktatási intézmény, diákotthon keretében működő szakkollégium esetében a diákotthon fenntartója, az Nftv. 54. §-ában meghatározott szervezet által létesített szakkollégium esetében ezen szervezet biztosítja a szakkollégium tagjai számára a működés feltételeit, és biztosíthatja az együttlakás infrastrukturális feltételeit.

21. § *  (1) *  A szakkollégiumi rendszeren belül kiemelten a roma fiatalok tehetségének támogatását szolgálja a roma szakkollégiummá minősített szakkollégium. A roma szakkollégiumi minősítés a Roma Szakkollégiumi Tanács szakmai véleménye kiállításától számított öt évre szól.

(2) *  Az (1) bekezdésben meghatározott minősítéshez be kell szerezni a Roma Szakkollégiumi Tanács szakmai véleményét.

(3) Az (1) bekezdés szerinti minősítés során vizsgálni szükséges különösen a szakkollégium által a hallgatók részére nyújtott szolgáltatásokat, a hátrányos helyzetű, illetve roma nemzetiségű hallgatók, valamint a bentlakásos hallgatók minősítési követelményekben meghatározott arányát.

22. § *  A szakkollégiumok érdekegyeztető és érdekképviseleti szakmai testülete a Szakkollégiumok Egyeztető Fóruma. A Szakkollégiumok Egyeztető Fórumának működését a tagok által elfogadott ügyrend határozza meg.

23. § (1) A szakkollégiumokról az Oktatási Hivatal külön nyilvántartást vezet.

(2) * 

(3) *  Az Oktatási Hivatal a 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti szakkollégiumokat a tevékenység minőségének biztosítása érdekében az Nftv. 67. § (3) bekezdés h) pontja szerint tartja nyilván és a felsőoktatási intézmény működési engedélyének felülvizsgálata keretében ellenőrzi tevékenységüket.

24. § (1) A szakkollégiumok működésének és szakmai tevékenységének támogatására a miniszter éves pályázati rendszert működtet.

(2) A pályázat forrását a minisztérium költségvetésében kell megtervezni.

6. A felsőoktatási kollégiumokban, diákotthonokban folyó tehetséggondozás

25. § (1) A felsőoktatási kollégium és diákotthon – szociális funkcióján, a lakhatás biztosításán túlmenően – a felsőoktatási intézmények oktatási-nevelési céljainak megvalósításához kapcsolódóan hozzájárul az értelmiségivé válás folyamatához, az értékteremtő, alkotó létforma kialakulásához.

(2) A kollégium és a diákotthon lehetőséget biztosít tagjai önképzéséhez, tehetségük kibontakoztatásához, ápolja és fejleszti a kollégiumi illetve diákotthoni hagyományokat.

(3) Az állam pályázat útján nyújthat támogatást a kollégiumok, diákotthonok (1)–(2) bekezdésben meghatározott irányelvek mentén működő tehetséggondozó tevékenységéhez.

7. Záró rendelkezések

26. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

27. § *  (1) A 2017. december 31. napján roma szakkollégiumként működő szakkollégiumok – ha e rendeletnek a Roma Szakkollégiumi Tanács létrehozásával és működésével kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 362/2017. (XI. 30.) Korm. rendelettel módosított 21. §-a alapján roma szakkollégiumi minősítésük Oktatási Hivatal általi nyilvántartásba vételére nem kerül sor – 2018. december 1-jétől szakkollégiumként működnek tovább.

(2) * 

(3) * 

27. § *  E rendeletnek a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 407/2017. (XII. 15.) Korm. rendelettel megállapított 12. § (2) bekezdésének rendelkezéseit a 2017/2018-as tanévtől kell alkalmazni.

28. § *  E rendeletnek a felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről szóló 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet, és a nemzeti felsőoktatási kiválóságról szóló 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 4/2019. (I. 24.) Korm. rendelettel megállapított 10. § (3) bekezdését, 11. § (5) bekezdését, 12. § (1)–(2) bekezdését és 12. § (4) bekezdését első alkalommal a 2019/2020. tanévtől kell alkalmazni.

29. § * 

30. § * 

31. § * 

32–33. § * 

1–2. melléklet a 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelethez *