A jogszabály mai napon ( 2024.05.27. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2024.VII.1. - 2024.VIII.31.)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2013. évi XXXVI. törvény

a választási eljárásról * 

ÁLTALÁNOS RÉSZ

I. FEJEZET

ALAPVETŐ SZABÁLYOK

1. A törvény hatálya

1. § *  E törvényt kell alkalmazni Magyarországon és Magyarország területén kívül

a) az országgyűlési képviselők választásán,

b) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán,

c) a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán,

d) az Európai Parlament tagjainak választásán,

e) abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli [az a)–e) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: választás].

1/A. § *  Ha több általános választást azonos napon kell megtartani, azokat egy eljárásban (a továbbiakban: közös eljárás) kell lebonyolítani.

2. A választási eljárás alapelvei

2. § (1) A választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket:

a) a választás tisztaságának megóvása,

b) önkéntes részvétel a választási eljárásban,

c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között,

d) a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése,

e) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás,

f) a választási eljárás nyilvánossága.

(2) A választási szervek rendelkezésére álló adatok – törvényben megállapított kivétellel – nyilvánosak.

(3) *  A választás kitűzése és a választás eredményének jogerőre emelkedése közötti időszakban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit a választási szervek azzal az eltéréssel alkalmazzák, hogy a kitűzött választásra vonatkozó közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igénynek haladéktalanul, de legfeljebb 5 munkanapon belül tesznek eleget.

(4) *  A választási iroda az ajánlóíveken szereplő személyes adatok közül az érintett kérelmére csak azokról köteles tájékoztatást adni, amelyek ellenőrzését a 125. § (3) bekezdése alapján elvégezte.

3. Értelmező rendelkezések

3. § *  (1) E törvény alkalmazásában

1. fogyatékossággal élő választópolgár: az a választópolgár, aki érzékszervi – így különösen látás-, hallás-, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetve a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során,

2. hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon és annak házastársa vagy bejegyzett élettársa, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, a házastárs vagy bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa vagy bejegyzett élettársa,

3. jelölő szervezet:

a) az országgyűlési képviselők választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt, továbbá az országos nemzetiségi önkormányzat;

b) az Európai Parlament tagjainak választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt;

c) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt, valamint egyesület, a szakszervezet kivételével;

d) a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet,

ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette,

4. képviselő: a választáson megválasztott képviselő, nemzetiségi szószóló, polgármester,

5. magyarországi lakcím: a bejelentett magyarországi lakóhely címe; a sem magyarországi, sem külföldi bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy esetében a bejelentett magyarországi tartózkodási hely címe,

5a. *  kézbesítési meghatalmazott: a kérelem átadására és a választási szerv döntésének átvételére jogosult meghatalmazott,

6. külképviselet: Magyarországnak a Kormány döntése alapján létrehozott, külföldön működő diplomáciai és konzuli képviselete,

7. *  meghatalmazott: ügyintézési rendelkezésben tett meghatalmazással, illetve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező személy,

8. miniszter: a választások és népszavazások szabályozásáért felelős miniszter,

9. név: házassági családi és utónév, ennek hiányában, valamint az anyja neve esetén a születési családi és utónév,

10. országosan elérhető médiaszolgáltatás: az a médiaszolgáltatás, amely Magyarország lakosságának legalább ötven százaléka számára elérhető,

11. polgármester: a polgármester és a főpolgármester,

12. személyazonosságot igazoló hatósági igazolvány: magyar hatóság által kiállított, érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél és vezetői engedély,

13. település: a község, a város, járásszékhely város, megyei jogú város és a fővárosi kerület,

14. települési szintű lakóhely: olyan lakóhely, amely esetében a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás a bejelentett település neve mellett a „lakcím nélküli” bejegyzést tartalmazza,

15. választási szerv: a választási bizottság és a választási iroda,

16. *  külföldi támogatás: más államtól, külföldi természetes vagy jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó vagyoni hozzájárulás.

(2) * 

4. A nemzetközi megfigyelő

4. § *  (1) Más állam, kormányközi szervezet, nemzetközi nem kormányzati szervezet vagy egyesület Nemzeti Választási Iroda által – a választások megfigyelése céljából – nyilvántartásba vett megfigyelője

a) a választási eljárás teljes menetét figyelemmel kísérheti, a választási szervek munkájánál jelen lehet,

b) a választási bizottságok irataiba betekinthet, azokból – a személyes adatokat nem tartalmazó – másolatot kérhet,

c) kérdést intézhet a választási szervek tagjaihoz, és felhívhatja azok figyelmét az általa tapasztalt rendellenességekre,

d) a választási eljárást és a választási szervek tevékenységét nem zavarhatja és nem befolyásolhatja,

e) tevékenysége végzése alatt köteles a Nemzeti Választási Iroda által rendelkezésére bocsátott regisztrációs kártyát jól látható helyen és módon viselni,

f) köteles pártatlanul végezni tevékenységét.

(2) A Nemzeti Választási Iroda a nemzetközi megfigyelőkről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a nemzetközi megfigyelő nevét, születési helyét és idejét, valamint a megbízó nevét. A nemzetközi megfigyelők nevét, valamint a megbízó nevét a Nemzeti Választási Iroda a választások hivatalos honlapján közzéteszi.

(3) A nemzetközi megfigyelő nyilvántartásba vételéről, valamint nyilvántartásból való törléséről a Nemzeti Választási Iroda elnöke dönt, a döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(4) A nemzetközi megfigyelőt a szavazást megelőző kilencedik napig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Irodánál.

5. A külképviseleti megfigyelő

5. § (1) A külképviseletekre a jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek külképviseletenként és jelölő szervezetenként (független jelöltenként) legfeljebb két megfigyelőt bízhatnak meg. A közös jelöltet állító jelölő szervezetek együttesen jogosultak legfeljebb két megfigyelő megbízására.

(2) Külképviseleti megfigyelő csak a központi névjegyzékben szereplő választópolgár lehet.

(3) *  A külképviseleti megfigyelőt a Nemzeti Választási Bizottságnál – nevének és személyi azonosítójának, ennek hiányában személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa típusának és számának közlésével – a magyarországi szavazást megelőző tizedik napig kell bejelenteni. A Nemzeti Választási Bizottság a külképviseleti megfigyelőt nyilvántartásba veszi. A Nemzeti Választási Iroda a külképviseleti megfigyelő nevét és személyi azonosítóját, ennek hiányában személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa típusát és számát megküldi a külképviseleti választási iroda vezetőjének.

(4) A Nemzeti Választási Bizottság által nyilvántartásba vett külképviseleti megfigyelő jelen lehet a külképviseleti választási iroda munkájánál. A külképviseleti megfigyelő

a) figyelemmel kísérheti a külképviseleti választási iroda munkáját,

b) a szavazást, illetőleg a külképviseleti választási iroda munkáját tevőlegesen vagy ráutaló magatartással nem befolyásolhatja, és nem zavarhatja,

c) a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvben rögzítheti észrevételeit,

d) kifogást nyújthat be,

e) a szavazás lezárását követően a lezárt urnát aláírhatja,

f) a szavazóhelyiségben köteles regisztrációs kártyát viselni.

(5) A külképviseleti megfigyelő megbízásával és tevékenységével kapcsolatos költségek az (1) bekezdés szerinti megbízót terhelik.

6. A választás kitűzése

6. § (1) A választást úgy kell kitűzni, hogy a magyarországi szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen. * 

(2) A szavazást vasárnap kell megtartani.

(3) A szavazás napja nem eshet a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, továbbá húsvét- vagy pünkösdvasárnapra.

7. § Ha a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti a szavazást, az erről szóló határozatában az ismételt szavazást a megismételtetett szavazás napját követő harminc napon belüli időpontra tűzi ki.

8. § (1) Az időközi választást

a) a mandátum megüresedésétől,

b) ha a választás eredménytelen vagy elegendő jelölt hiányában nem lehetett megtartani, a szavazás kitűzött napjától

számított százhúsz napon belülre kell kitűzni.

(2) Nem lehet kitűzni

a) *  az országgyűlési képviselők időközi választását az országgyűlési képviselők általános választása évét megelőző év április 1. napja és az országgyűlési képviselők általános választásának napja,

b) *  a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek időközi választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása évét megelőző év április 1. napja és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napja,

c) *  a nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választását a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választása évét megelőző év április 1. napja és a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásának napja

közötti napra.

9. § * 

7. A határidők számítása

10. § (1) Az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők.

(2) A határidőket naptári napokban kell számítani.

(3) A határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le. A választási bizottság döntésére rendelkezésre álló határidő 24 órakor jár le.

(4) A 16 órát követően teljesített eljárási cselekményt – a választási szerv által végzett eljárási cselekmény kivételével – a következő napon teljesítettnek kell tekinteni.

11. § (1) Az e törvényben foglalt határidők naptár szerinti dátumait általános választásra a miniszter rendeletben, időközi választásra a választást kitűző választási bizottság határozattal állapítja meg.

(2) *  Ha az e törvényben foglalt határidő munkaszüneti napon járna le, a miniszter a rendeletében, illetve a választást kitűző választási bizottság a határozatában a határidő lejártának naptár szerinti dátumát az azt megelőző vagy követő munkanapra állapíthatja meg

8. A választási eljárás költségei

12. § A választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásának költségeit, valamint a választási szervek tevékenységével összefüggő egyéb költségeket – az Országgyűlés által megállapított mértékben – a központi költségvetésből kell biztosítani. E pénzeszközök felhasználásáról az Állami Számvevőszék tájékoztatja az Országgyűlést.

9. Beszámoló

13. § (1) A Nemzeti Választási Iroda elnöke az általános választásokat követően a választással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról beszámol az Országgyűlésnek.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság elnöke az általános választásokat követően a Nemzeti Választási Bizottság választáson végzett tevékenységéről beszámol az Országgyűlésnek.

9/A. *  Kizárás a választójogból

13/A. § *  (1) *  A bíróságnak a cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezésről rendelkező, valamint a felülvizsgálati eljárás alapján hozott ítéletében rendelkeznie kell a választójogból való kizárás kérdéséről.

(2) *  A bíróság azt a nagykorú személyt zárja ki a választójogból, akinek a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége mentális zavara következtében

a) tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy

b) tartósan, teljeskörűen hiányzik.

(3) Ha a bíróság a nagykorú személyt a választójogból nem zárja ki, a gondnokság alá helyezett személy a választójogát személyesen gyakorolja, e jog gyakorlásával kapcsolatosan önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet.

(4) A gondnokság alá helyezés megszüntetésére irányuló per megindítására jogosultak az (1) bekezdéstől függetlenül is kérhetik a gondnokság alá helyezett nagykorú személy választójogból való kizárásának megszüntetését.

9/B. *  Megismételt szavazás

13/B. § *  (1) A szavazás megismétlése esetén az ÁLTALÁNOS RÉSZT az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A szavazatszámláló bizottsági tag megbízására jogosultak a szavazás napját megelőző ötödik napig megbízott tagokat jelenthetnek be abba a szavazatszámláló bizottságba is, amelyben a megismételtetett szavazáson nem rendelkeztek a maximális számú megbízott taggal.

(3) *  A Nemzeti Választási Iroda értesítő útján haladéktalanul tájékoztatja a választópolgárokat az ismételt szavazással kapcsolatos információkról.

(4) A 153–155. § szerinti névjegyzéki adatszolgáltatás igénylésére van lehetőségük a jogosultaknak, a kampánytevékenységre az általános szabályokat kell alkalmazni.

(5) A jelöltnek az ismételt szavazás napját megelőző napon 16 órát megelőző lemondása alkalmas joghatás kiváltására.

(6) Ha a jelölt vagy lista a megismételtetett szavazást követően kiesik, a kiesett jelöltre, illetve listára az ismétléssel nem érintett szavazókörökben leadott szavazatokat a választás eredményének megállapításakor érvénytelen szavazatnak kell minősíteni.

9/C. *  A választási iratok megsemmisítése

13/C. § *  A szavazást követő kilencvenedik nap utáni munkanapon meg kell semmisíteni

a) a szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmeket, valamint az azok elbírálása során keletkezett döntéseket,

b) a szavazóköri névjegyzék, a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke, a külképviseleti névjegyzék, a levélben szavazók névjegyzéke és a 267/A. § szerinti jegyzék elektronikus és kinyomtatott példányát,

c) a 335–337. § szerinti adatszolgáltatás adatait,

d) a megfigyelők nyilvántartott személyes adatait,

e) az ajánlóíveket,

f) a szavazólapokat, a visszautasítottak jegyzékét, az ellenőrző lapokat, a levélben szavazás azonosító nyilatkozatait és a válaszborítékokat.

9/D. *  A kapcsolattartás általános szabályai

13/D. § *  (1) A 2. § (4) bekezdése, az V. és VI. Fejezet, a 250. §, a 259. §, a 261. §, a 307/A. §, valamint a 334. § szerinti kérelmet, továbbá a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 15. cikke szerinti kérelmet – az e törvényben foglalt kivételekkel –

a) az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerinti elektronikus azonosítást követően, elektronikus űrlapon,

b) bármely helyi választási irodában személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján lehet benyújtani.

(2) A kérelem személyes benyújtásakor a kérelmező, illetve a kézbesítési meghatalmazott igazolja személyazonosságát, a kézbesítési meghatalmazott továbbá – az ügyintézési rendelkezésben foglalt meghatalmazás kivételével – a képviseleti jogosultságát.

(3) A személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján benyújtott kérelmet a választási iroda a választási informatikai rendszerben rögzíti, és megindítja az eljárást.

13/E. § *  (1) A választási iroda a határozatát vagy végzését (a továbbiakban együtt: döntés) a kérelmező – nem kérelemre indult eljárásban az érintett – E-ügyintézési tv. 35. § (3) bekezdése szerinti tárhelyére történő megküldéssel közli.

(2) A választási iroda a döntését

a) az (1) bekezdés szerinti közlés mellett – ha a döntés (1) bekezdés szerinti közlésére nincs lehetőség, akkor az (1) bekezdés szerinti közlés helyett – a kérelmező kérelmében foglalt rendelkezése szerint

aa) a személyesen jelen lévő kérelmezővel vagy kézbesítési meghatalmazottal a döntés átadásával vagy

ab) elektronikus értesítési címre megküldéssel vagy

ac) postai értesítési címre – belföldre hivatalos iratként – történő megküldéssel vagy

ad) a kérelmező magyarországi lakcímére, hivatalos iratként történő megküldéssel,

b) ha döntés (1) bekezdés szerinti közlésére nincs lehetőség, és a kérelmező nem jelöl meg közlési módot, vagy az eljárás nem kérelemre indult,

ba) magyarországi lakcímmel rendelkező személy esetében az ad) pont szerinti módon,

bb) magyarországi lakcímmel nem rendelkező személy esetében az ab) vagy ac) pont szerinti módon

közli.

(3) A 13/D. § (1) bekezdés b) pontja szerint benyújtott, az általános adatvédelmi rendelet 15. cikke szerinti kérelem alapján személyes adat a (2) bekezdés aa), ab) és ac) pontja szerinti módon csak abban az esetben továbbítható, ha a kérelmező személyesen nyújtotta be a kérelmet.

9/E. *  Automatikus döntéshozatal

13/F. § *  (1) A Nemzeti Választási Iroda automatikus döntéshozatali eljárásban hozott határozattal vagy végzéssel – a c) és d) pont tekintetében hatósági bizonyítvány kiállításával – dönt

a) a központi névjegyzékkel és a szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelemről,

b) a központi névjegyzékből és a szavazóköri névjegyzékből történő hivatalbóli törlésről,

c) a 100. § (2) bekezdése szerinti kérelemről,

d) az általános adatvédelmi rendelet 15. cikke szerinti, a választási informatikai rendszerben nyilvántartott adatokra vonatkozó kérelemről.

(2) A Nemzeti Választási Iroda automatikusan átvezeti az általa kezelt nyilvántartásokon a 83. § (2) bekezdés, a 98. § (2) bekezdés, valamint a 136. § szerinti nyilvántartásokból átvett adatváltozásokat, valamint az általa kezelt nyilvántartások közötti adatátadásokat.

II. FEJEZET

A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK

10. A választási bizottság

14. § (1) A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

(2) Választási bizottságok:

a) Nemzeti Választási Bizottság,

b) területi választási bizottság,

c) országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság,

d) helyi választási bizottság,

e) szavazatszámláló bizottság.

(3) Az egy szavazókörrel rendelkező településen a szavazatszámláló bizottság feladat- és hatáskörét a helyi választási bizottság gyakorolja.

(4) A Nemzeti Választási Bizottság legalább hét, a szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság legalább öt, a területi választási bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság és a több szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság legalább három tagból áll.

15. § *  (1) A szavazatszámláló bizottság, valamint a szavazatszámlálást végző választási bizottság tagjai a szavazatszámlálást követő napon mentesülnek a jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól, és erre az időre távolléti díj illeti meg őket, amelyet a munkáltató fizet.

(2) *  A munkáltató a választási szerv (1) bekezdés szerinti tagját megillető távolléti díj és járulékai megtérítését a szavazatszámlálást követő öt napon belül igényelheti a helyi választási irodától.

11. A választási bizottság tagjai

16. § A választási bizottság választott és megbízott tagokból áll.

17. § (1) A 26. §-ban, a 28. §-ban, a 35. § (3) bekezdésében és a 171. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével

a) *  a szavazatszámláló bizottságnak és a helyi választási bizottságnak csak a településen, közös önkormányzati hivatalhoz tartozó település választási bizottsága esetében a közös hivatalhoz tartozó bármely településen,

b) az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak csak az országgyűlési egyéni választókerületben,

c) *  a területi választási bizottságnak csak a vármegyében, illetve fővárosban,

d) a Nemzeti Választási Bizottságnak csak magyarországi

lakcímmel rendelkező, a központi névjegyzékben szereplő választópolgár lehet tagja.

(2) *  A választási bizottság választott tagja és a Nemzeti Választási Bizottság megbízott tagja az lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán jelöltként indulhat.

(3) *  A Nemzeti Választási Bizottság választott, valamint a 27. § (1) bekezdése alapján megbízott tagja az lehet, aki jogi egyetemi diplomával rendelkezik.

(4) A választási bizottság megbízott tagja az lehet, aki az adott választáson jelöltként indulhat.

18. § (1) A választási bizottságnak nem lehet tagja

a) a köztársasági elnök,

b) a háznagy,

c) képviselő,

d) alpolgármester,

e) jegyző,

f) másik választási bizottság tagja, választási iroda tagja,

g) *  a Magyar Honvédséggel szolgálati jogviszonyban álló hivatásos és szerződéses katona, honvéd tisztjelölt, honvéd altiszt-jelölt, és a tényleges szolgálatot ellátó önkéntes tartalékos katona, valamint

h) jelölt.

(2) Nem lehet a választási bizottság választott tagja az (1) bekezdésben foglaltakon túl

a) párt tagja,

b) a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja,

c) a választókerületben induló jelölt hozzátartozója,

d) *  a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti központi államigazgatási szervvel vagy a választási bizottság illetékességi területén hatáskörrel rendelkező egyéb közigazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, szolgálati vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy a közalkalmazott, a munkavállaló, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban, valamint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló személy kivételével.

(3) *  Az (1) bekezdés f) pontja szerinti összeférhetetlenségi ok nem vonatkozik

a) az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság tagjára, ha az egy szavazókörrel rendelkező településen működő helyi választási bizottság kivételével az országgyűlési egyéni választókerület területén fekvő településen működő helyi választási bizottság tagjává választják, valamint

b) az egy szavazókörrel rendelkező településen működő helyi választási bizottság kivételével az országgyűlési egyéni választókerület területén fekvő településen működő helyi választási bizottság tagjára, ha az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság tagjává választják.

(4) *  A választási bizottság választott tagjának, póttagjának javasolt választópolgár a megválasztása előtt, a megbízott tag legkésőbb az eskütételét megelőzően írásban nyilatkozik arról, hogy vele szemben nem áll fenn összeférhetetlenség. A választási bizottság tagja, póttagja a vele szemben felmerült összeférhetetlenség tényét köteles haladéktalanul közölni a választási bizottság mellett működő választási iroda vezetőjével, továbbá bejelenteni a választási bizottság soron következő ülésén.

19. § (1) *  A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei – a 41. § (3) bekezdésében és a 45. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – azonosak.

(1a) *  A választási bizottság megbízott tagja a választási bizottság hatáskörébe tartozó valamennyi ügyben gyakorolja jogait és kötelezettségeit, a megbízás jogalapjától függetlenül.

(2) A választási bizottság választott tagjait tiszteletdíj illeti meg.

(3) *  A Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai tiszteletdíjának havi összege a közszolgálati tisztviselői illetményalap tizennyolcszorosa. A Nemzeti Választási Bizottság elnöke tiszteletdíjának havi összege a közszolgálati tisztviselői illetményalap harmincegy és félszerese.

(4) *  A Nemzeti Választási Bizottság 27. § (1) bekezdése alapján megbízott tagjai az eskü- vagy fogadalom letételétől kezdődően a megbízatásuk ideje alatt, a Nemzeti Választási Bizottság választott tagjait megillető havi tiszteletdíjjal megegyező mértékű tiszteletdíjra, illetve annak időarányos részére jogosultak.

(5) *  A Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai – a Nemzeti Választási Bizottság működése kapcsán felmerülő – a miniszter rendeletében meghatározott, indokolt és igazolt költségeik megtérítésére jogosultak.

(6) *  A (3) és (4) bekezdésben meghatározott tiszteletdíj arányosan csökkentett része illeti meg az adott naptári évre a Nemzeti Választási Bizottság tagját, ha az előző naptári évben az ülések legalább 20%-áról – igazolatlanul – távol maradt. Az ülésről való távolmaradás igazolásának részletes szabályait a 42. § (1) bekezdése szerinti ügyrend tartalmazza. Az adott naptári évre vonatkozó tiszteletdíj-csökkentést a Nemzeti Választási Bizottság elnöke rendeli el.

12. A választási bizottság tagjainak megválasztása

20. § (1) A Nemzeti Választási Bizottság hét tagját és három póttagját a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés az előző Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai megbízatásának lejártát megelőző kilencven napon belül választja kilenc évre.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság tagjának és póttagjának megválasztásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(3) Ha az első szavazás eredménytelen, második szavazást kell tartani. Ha a második szavazás is eredménytelen, a Nemzeti Választási Bizottság tagjainak és póttagjainak megválasztásához a jelen lévő országgyűlési képviselők több mint felének szavazata szükséges. A második és további szavazásra a köztársasági elnök új jelölteket javasolhat.

21. § *  A területi választási bizottság három tagját és legalább két póttagot a fővárosi, vármegyei közgyűlés a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának évét megelőző évben, október 1. és november 30. között választja meg; személyükre a területi választási iroda vezetője tesz indítványt.

22. § Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság három tagját és legalább két póttagot az országgyűlési egyéni választókerület székhelye szerinti település képviselő-testülete az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti negyvenkettedik napon választja meg; személyükre az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője tesz indítványt.

23. § *  A helyi választási bizottság három – az egy szavazókörrel rendelkező településen öt – tagját és legalább két póttagot a települési önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának évét megelőző évben, október 1. és november 30. között választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt.

24. § *  (1) A szavazatszámláló bizottságok tagjait a szükséges számban a települési önkormányzat képviselő-testülete az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti huszadik napon választja meg, személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt. A szavazatszámláló bizottság tagjait települési szinten kell megválasztani.

(2) A helyi választási iroda vezetője a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon osztja be a megválasztott tagokat az adott választásra a szavazatszámláló bizottságokba. A beosztást a helyi választási iroda vezetője – a szavazás napja kivételével – bármikor módosíthatja.

(3) Egy szavazatszámláló bizottságba három választott tagot kell beosztani. Ha a szavazatszámláló bizottság megbízott tagjainak száma kettőnél kevesebb, a helyi választási iroda vezetője a szavazatszámláló bizottságot kiegészíti úgy, hogy tagjainak száma öt legyen.

(4) Az egy szavazókörrel rendelkező településen nem kell szavazatszámláló bizottsági tagot választani.

(5) A szavazatszámláló bizottságot a helyi választási iroda vezetője a szükséges számban további tagokkal egészítheti ki, ha a mozgóurnát igénylő választópolgárok száma több mint negyven.

(6) A helyi választási iroda vezetője a 78. § szerint kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságát – legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon – a szükséges számban további tagokkal egészíti ki, ha a névjegyzékben lévő választópolgárok száma meghaladja az ezerötszázat.

25. § *  (1) A választási bizottság tagjaira és póttagjaira tett indítványhoz módosító javaslat nem nyújtható be.

(2) Az indítvány benyújtását követően, ha a köztársasági elnök vagy a választási iroda vezetője által javasolt személy

a) a 17. §-ban vagy a 18. §-ban foglalt feltételeknek nem felel meg,

b) elhalálozik vagy

c) a megbízatást nem vállalja,

a köztársasági elnök, illetve a választási iroda vezetője az indítványt módosíthatja.

(3) A választási bizottság tagjainak és póttagjainak megválasztásáról egy szavazással dönt az Országgyűlés, a közgyűlés, illetve a képviselő-testület.

(4) A választási bizottság tagjainak és póttagjainak nevét, valamint a választási bizottság elérhetőségeit a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

26. § Ha a választási bizottság tagjainak megválasztására határidőben nem kerül sor,

a) a szavazatszámláló bizottság tagjait a helyi választási iroda vezetőjének indítványára az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság,

b) a helyi választási bizottság tagjait a helyi választási iroda vezetőjének indítványára a területi választási bizottság,

c) az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság tagjait az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjének, a területi választási bizottság tagjait a területi választási iroda vezetőjének indítványára a Nemzeti Választási Bizottság

– jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel – haladéktalanul megbízza.

13. A választási bizottság tagjainak megbízása

27. § *  (1) A Nemzeti Választási Bizottság további egy-egy tagját azok a pártok bízzák meg, amelyekhez tartozó képviselők az Országgyűlésben képviselőcs