A jogszabály mai napon ( 2019.11.11. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2020.VII.1. -)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2013. évi XXXVII. törvény

az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól * 

I. FEJEZET

1. Általános rendelkezések

1. § E törvényt az adó megállapítása, az adó- és egyéb közterhek behajtása, továbbá a kettős adóztatás elkerülése érdekében folytatott, az Európai Unió tagállamai közötti, valamint egyéb nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes kérdéseire kell alkalmazni.

2. § (1) *  Az e törvényben nem szabályozott eljárásjogi kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) E törvény rendelkezéseitől eltérni az Európai Unió kötelező jogi aktusa és nemzetközi szerződés alapján lehet.

3. § Ha az állami adóhatóság uniós jogi aktus rendelkezése - ideértve az uniós jogi aktust átültető magyar jogszabályt is - alapján az Európai Bizottság vagy az Európai Unió más intézménye, ügynöksége részére személyes adatot nem tartalmazó, statisztikai célú, illetve az uniós jogi aktus alkalmazásának eredményeit összegző adatszolgáltatást, információ-átadást teljesít, azt egyidejűleg az adópolitikáért felelős miniszter részére is megküldi.

3/A. § *  Az állami adó- és vámhatóság az Európai Unió tagállamából, az e törvényben szabályozott közigazgatási együttműködés keretében beérkezett megkeresés teljesítése, valamint a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek a 43/B. §-ban, a 43/H. §-ban és az 1. melléklet II-VII. fejezetében meghatározott átvilágítási és adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének ellenőrzése céljából jogosult a tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartásából adatot igényelni, valamint a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatokhoz és dokumentumokhoz hozzáférni.

2. Értelmező rendelkezések

4. § (1) E törvény alkalmazásában:

1. adómegállapítási jogsegély: az 5. § (1) bekezdésben meghatározott adókkal kapcsolatos tagállami jogszabályok végrehajtása szempontjából előreláthatólag releváns információk cseréje céljából folytatott közigazgatási együttműködés az Európai Unió tagállamainak hatáskörrel rendelkező hatóságai között;

2. behajtási jogsegély: az információkérés, a kézbesítés, a behajtás és a biztosítási intézkedés iránti megkereséssel kapcsolatos, 22-41. §-ban szabályozott eljárás;

3. *  nemzetközi adóegyezmény: Magyarország által a kettős adóztatás elkerülése tárgyában más állammal kötött, továbbá két- vagy többoldalú adóügyi információcserét, valamint adóügyi együttműködést szabályozó, jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződés;

4. Választottbírósági Egyezmény: a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló, 1990. július 23-án Brüsszelben aláírt Egyezmény, az Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló egyezményhez való csatlakozásáról szóló Egyezmény és az ehhez kapcsolódó Aláírási Jegyzőkönyv, a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló 1990. július 23-i egyezmény módosításáról szóló Jegyzőkönyv, valamint a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló Egyezményhez való csatlakozásáról szóló Egyezmény és az ehhez kapcsolódó Aláírási Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2006. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 3-6. §-a szerinti egyezmény;

5. *  FATCA Megállapodás: a 2014. évi XIX. törvénnyel kihirdetett, a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás;

6. *  Hatóságközi Megállapodás: a FATCA Megállapodás 3. cikk 6. pontja szerinti megállapodás;

7. *  adatszolgáltatási kötelezettség alól mentes multinacionális vállalatcsoport: olyan vállalatcsoport, amelynek az adatszolgáltatási pénzügyi évet megelőző pénzügyi évre vonatkozó összevont (konszolidált) éves beszámolójában szereplő összevont (konszolidált) bevétele nem éri el a 750 000 000 eurót vagy a 750 000 000 euróval a Magyar Nemzeti Bank által közzétett 2015. január havi átlagos devizaárfolyam alapján számított, megközelítően egyező forintösszeget, illetve ha a vállalatcsoport végső anyavállalatának székhelye Magyarországon kívüli államban vagy területen található, az ezen állam vagy terület országonkénti jelentésekkel kapcsolatos belső szabályai által meghatározott 750 000 000 eurónak megfelelő helyi valutában kifejezett összeget;

8. *  összevont (konszolidált) éves beszámoló: a multinacionális vállalatcsoport olyan pénzügyi évre vetített kimutatása, amely a végső anyavállalat és a csoporttagok eszközeit, kötelezettségeit, nyereségét, kiadásait és cash flow-ját mint egyetlen gazdálkodó szervezet eszközeit, kötelezettségeit, nyereségét, kiadásait és cash flow-ját mutatja be;

9. *  vállalatcsoport: tulajdonjog vagy ellenőrzés révén egymással kapcsolatban álló vállalkozások olyan együttese, amely az alkalmazandó számviteli alapelvek szerint a pénzügyi beszámolás céljára összevont (konszolidált) éves beszámolót készít, vagy ilyen kötelezettsége állna fenn, ha a vállalkozások bármelyikében fennálló tulajdoni részesedésekkel nyilvános értékpapírtőzsdén kereskedés folyna.

(2) E törvény II. és III. Fejezete alkalmazásában:

1. CCN-hálózat: a közös kommunikációs hálózaton (CCN) alapuló, a hatáskörrel rendelkező hatóságok között a vám- és adóügyek területén teljes körű elektronikus információtovábbításhoz az Európai Unió által kifejlesztett közös felület;

2. elektronikus úton: az adatok (információk) elektronikus berendezések segítségével történő feldolgozása (a digitális tömörítést is ideértve) és tárolása vezetékes vagy rádión keresztül történő továbbítás optikai technológiák vagy más elektromágneses megoldás alkalmazásával;

3. hatáskörrel rendelkező hatóság: az Európai Unió tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságként kijelölt hatósága;

4. *  magyar hatáskörrel rendelkező hatóság: az az adópolitikáért felelős miniszter vagy a Kormány által kijelölt hatóság.

(3) E törvény II. Fejezete alkalmazásában

1. bevált gyakorlatok és tapasztalatok megosztása iránti eljárás: az Európai Bizottság és az Európai Unió tagállamai hatáskörrel rendelkező hatóságainak együttműködése az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU irányelv 15. cikke szerint;

2. *  formanyomtatvány, egységes számítógépes formátum: az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv 20. cikk (4) bekezdése, illetve a 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban az Európai Bizottság által elfogadott formanyomtatvány, egységes számítógépes formátum;

3. információcsere iránti megkeresés esetén alkalmazott formanyomtatvány: olyan formanyomtatvány, amely legalább a következő információkat tartalmazza:

a) az eljárással érintett személy (ügyfél) személyazonossága megállapításához szükséges adat,

b) az információkérés adózási, adóztatási céljának megjelölése.

A formanyomtatványban olyan személy neve és címe is megjelölhető, aki a megkereső hatóság álláspontja szerint a kért információ birtokában lehet, és olyan további adat is feltüntethető, amely a megkeresett hatóság számára az információ megszerzését megkönnyítheti;

4. *  közigazgatási vizsgálat: az Európai Unió tagállama által végzett minden olyan ellenőrzés, vizsgálat és egyéb intézkedés, amelynek célja az adójogszabályok megfelelő alkalmazásának biztosítása. A magyar megkeresett hatóság vagy a magyar megkereső hatóság által teljesített közigazgatási vizsgálat esetén a közigazgatási vizsgálat alatt az Air., valamint az Art. szerinti adóigazgatási eljárást kell érteni;

5. magyar megkereső hatóság, magyar megkeresett hatóság: az adómegállapítási jogsegéllyel kapcsolatban az állami adóhatóság kormányrendeletben központi kapcsolattartó irodaként, kapcsolattartó szervként kijelölt szerve, szervezeti egysége, illetve az állami adóhatóság kormányrendelet felhatalmazása alapján kijelölt tisztviselője a 6-7. pontok figyelembevételével;

6. illetékes tisztviselő: olyan tisztviselő, aki kijelölés alapján az adómegállapítási jogsegély keretében közvetlen információcsere teljesítésére, fogadására jogosult. Az adómegállapítási jogsegélyben részt vevő tisztviselők e tevékenységükkel összefüggésben illetékes tisztviselőnek minősülnek;

7. kapcsolattartó szerv: a központi kapcsolattartó irodán kívül kijelölt olyan szerv, szervezeti egység, amely kijelölés alapján az adómegállapítási jogsegély keretében közvetlen információcsere teljesítésére, fogadására jogosult. Kapcsolattartó szervként egyidejűleg több szerv, szervezeti egység is kijelölhető;

8. központi kapcsolattartó iroda: az adómegállapítási jogsegély területén elsődlegesen felelős szerv, szervezeti egység, amely ellátja az Európai Unió más tagállamával és az Európai Bizottsággal való kapcsolattartási feladatokat. A központi kapcsolattartó iroda ellátja az egyidejű ellenőrzések koordinációjával kapcsolatos feladatokat és a kijelölt illetékes tisztviselőkről nyilvántartást vezet. Egyidejűleg kizárólag egy központi kapcsolattartó iroda jelölhető ki;

9. *  megkeresett hatóság: az Európai Unió tagállamának központi kapcsolattartó irodája, kapcsolattartó szerve vagy illetékes tisztviselője, aki (amely) a hatáskörrel rendelkező hatóság nevében az adómegállapítási jogsegéllyel kapcsolatos megkeresést, spontán, valamint automatikus információcserét fogadja;

10. megkeresésre történő információcsere: egy adott esetben a megkereső hatóság megkeresett hatósághoz intézett megkeresésén alapuló információcsere;

11. *  megkereső hatóság: az Európai Unió tagállamának központi kapcsolattartó irodája, kapcsolattartó szerve vagy illetékes tisztviselője, aki (amely) a hatáskörrel rendelkező hatóság nevében az adómegállapítási jogsegéllyel kapcsolatban megkeresést, spontán, valamint automatikus információcserét teljesít;

12. spontán információcsere: az információ bármely időpontban történő, előzetes megkeresés nélküli nem rendszeres közlése az Európai Unió más tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságával;

12a. *  automatikus információcsere: meghatározott információ előre meghatározott időszakonként történő, előzetes megkeresés nélküli rendszeres közlése az Európai Unió más tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságával;

13. statisztikai adatok jegyzéke: az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU irányelv 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban az Európai Bizottság által meghatározott formában, tartalommal és eljárásrendben teljesítendő statisztikai jellegű tájékoztatási kötelezettség;

14. személy:

a) a természetes személy,

b) a jogi személy,

c) a magyar jogszabályok alkalmazásában, valamint ha a más tagállam jogszabálya úgy rendelkezik, a jogi személyiség nélküli jogképes személyegyesülés (társulás),

d) egyéb, bármely jellegű és formájú, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező jogi konstrukció, amely olyan eszközöket birtokol vagy kezel, amelyekre - az eszközökből származó jövedelmet is ideértve - az 5. § (1) bekezdés szerinti adókat kivetik, vagy

e) a magyar jogszabályok alkalmazásában az a)-d) pont hatálya alá nem tartozó adózó;

15. *  életbiztosítás: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 92. pontjában meghatározott személybiztosítás;

16. *  nyugdíj: az Szja tv. 3. § 23. pontjában meghatározott jövedelem (ide nem értve a 23. pont c) alpontja szerinti nyugdíjszolgáltatást);

17. *  ingatlan hasznosításából származó jövedelem: az ingatlan birtoklásának, használatának átengedéséből és hasznainak szedéséből, az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából származó jövedelem (így különösen az ingatlan értékesítéséből, bérbeadásából, haszonbérbe adásából, az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog ellenérték fejében történő alapításából, az arról való lemondásból, illetve a joggyakorlás átengedéséből származó jövedelem);

18. *  központi adattár: az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv 21. cikk (5) bekezdése alapján és ezen irányelv 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban az Európai Bizottság által létrehozott, a határokon átnyúló feltételes adómegállapításra és szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó határozatokkal kapcsolatos információk rögzítésére szolgáló központi adatbázis.

(4) E törvény III. Fejezete alkalmazásában

1. formanyomtatvány: az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló 2010. március 16-i 2010/24/EU tanácsi irányelv 26. cikke alapján az Európai Bizottság által elfogadott részletes szabályoknak megfelelő formanyomtatvány;

2. kézbesítés iránti egységes formanyomtatvány: olyan formanyomtatvány, amely legalább a következő információkat tartalmazza:

a) a címzett személy neve és címe, valamint az azonosítására szolgáló más lényeges adat,

b) a kézbesítés célja és a végrehajtására előírt határidő,

c) a formanyomtatványhoz mellékelt okirat bemutatása, valamint az érintett követelés jellege és összege,

d) annak a hatóságnak a neve (elnevezése), székhelye, egyéb postai vagy elektronikus címe,

da) amely a formanyomtatványhoz mellékelt okirat vonatkozásában illetékes hatóság, valamint ha ettől eltér,

db) amelytől a kézbesített okirattal vagy a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos jogorvoslatokra vonatkozóan további tájékoztatás kérhető;

3. magyar megkereső hatóság, magyar megkeresett hatóság: a behajtási jogsegéllyel kapcsolatban az állami adó- és vámhatóság kormányrendeletben központi kapcsolattartó irodaként, kapcsolattartó irodaként, vagy kapcsolattartó szervként kijelölt szerve, szervezeti egysége a 4-6. pontok figyelembevételével;

4. kapcsolattartó iroda: a behajtási jogsegély területén belül a 22. §-ban meghatározott egy vagy több adó- vagy díjtípus, vagy kategória vonatkozásában az Európai Unió más tagállamával való kapcsolattartásért felelős szerv;

5. kapcsolattartó szerv: a központi kapcsolattartó szervtől és a kapcsolattartó irodától különböző hatóság, amely hatásköréhez kapcsolódóan vesz részt a behajtási jogsegéllyel kapcsolatos együttműködésben;

6. központi kapcsolattartó iroda: a behajtási jogsegély területén az Európai Unió más tagállamával való kapcsolattartásért elsődlegesen felelős, valamint külön kifejezett felhatalmazás esetén az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásért is felelős szerv;

7. megkeresett hatóság: az Európai Unió tagállamának központi kapcsolattartó irodája, kapcsolattartó irodája vagy kapcsolattartó szerve, amelyhez behajtási jogsegély iránti megkereséssel fordulnak;

8. megkereső hatóság: az Európai Unió tagállamának központi kapcsolattartó irodája, kapcsolattartó irodája vagy kapcsolattartó szerve, amely a behajtási jogsegéllyel érintett követeléssel kapcsolatban segítségnyújtás iránti megkeresést küld;

9. személy:

a) a természetes személy és a jogi személy,

b) a magyar jogszabályok alkalmazásában, valamint ha a más tagállam jogszabályai úgy rendelkeznek, a jogi személyiség nélküli jogképes személyegyesülés (társulás), továbbá

c) a magyar jogszabályok alkalmazásában az adózó, valamint a más tagállam joga szerint egyéb, bármilyen jellegű és formájú, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező jogi konstrukció, amely olyan eszközöket birtokol vagy kezel, amelyekre - beleértve az azokból származó jövedelmet is - a behajtási jogsegély hatálya alá tartozó adók bármelyikét kivetik;

10. végrehajtást engedélyező egységes okirat: olyan okirat, amely a megkereső államtól eltérő tagállamban való behajtási és biztosítási intézkedések kizárólagos alapját képezi. A végrehajtást engedélyező egységes okirat a végrehajtást engedélyező eredeti okirat lényeges tartalmi elemeit, valamint legalább a következő információkat tartalmazza:

a) az okirat azonosítása szempontjából szükséges információ, a követelés leírása (különösen a követelés jellege; az az időszak, amelyre a követelés vonatkozik; a végrehajtási eljárás szempontjából jelentős bármely időpont; a követelés összege és összetevői, mint a főkövetelés és a kamat),

b) az adós személy neve, valamint az azonosítását szolgáló más lényeges adat,

c) annak a hatóságnak a neve (elnevezése), székhelye, egyéb postai vagy elektronikus címe,

ca) amely a végrehajtást engedélyező egységes okirathoz mellékelt okirat vonatkozásában illetékes hatóság, valamint ha ettől eltér,

cb) amelytől a követeléssel vagy a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos jogorvoslatokra vonatkozóan további tájékoztatás kérhető;

11. végrehajtást engedélyező eredeti okirat: olyan okirat, amely a végrehajtást a megkereső tagállamban teszi lehetővé.

(4a) *  A III/A. Fejezet alkalmazásában:

1. vitás kérdés: a jövedelem és adott esetben a vagyon kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozó nemzetközi megállapodások és egyezmények értelmezéséből és alkalmazásából eredő vitákhoz vezető ügy;

2. kettős adóztatás: az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárás tekintetében a jövedelem és adott esetben a vagyon kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozó nemzetközi megállapodások vagy egyezmények hatálya alá tartozó adók két (vagy több) tagállam általi kivetése ugyanazon adóköteles jövedelem vagy vagyon tekintetében, amennyiben az a következők valamelyikét eredményezi:

a) további adóteher,

b) az adókötelezettségek növekedése, vagy

c) olyan veszteség eltörlése vagy csökkenése, amelyet el lehet számolni az adóköteles nyereséggel szemben;

3. kis-és középvállalkozás:

a) olyan vállalkozás, amely a mérlegfordulónapján a következő három kritérium közül legalább kettő határértékét nem lépi túl:

aa) mérlegfőösszeg: 20 000 000 EUR,

ab) nettó árbevétel: 40 000 000 EUR,

ac) az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 250 vagy

b) azok a konszolidálásba bevonandó anya- és leányvállalkozásokból álló csoportok, amelyek az anyavállalkozás mérlegfordulónapján, összevont alapon nem lépik túl a következő három kritérium közül legalább kettő határértékét:

ba) mérlegfőösszeg: 20 000 000 EUR,

bb) nettó árbevétel: 40 000 000 EUR,

bc) az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 250;

4. érintett személy: az a személy - a természetes személyt is ideértve -, aki vagy amely az Európai Unió valamely tagállamában belföldi adóügyi illetőségű és adóztatására a vitás kérdés közvetlen hatással van.

(4b) *  A (4a) bekezdés 1-4. pontjában meg nem határozott fogalmak jelentése a III/A. Fejezet alkalmazásában, amennyiben a szövegösszefüggésből más nem következik, megegyezik azzal a jelentéssel, amely a vitás kérdést eredményező vagy a későbbiekben ahhoz vezető intézkedésről szóló első értesítés közlésének időpontjában hatályos, vonatkozó megállapodásban vagy egyezményben az adott időpontban szerepel. Amennyiben az említett megállapodásban vagy egyezményben nem szerepel egy adott fogalom meghatározása, a meg nem határozott fogalom jelentése megegyezik Magyarországnak az említett megállapodás vagy egyezmény hatálya alá tartozó adók tekintetében alkalmazandó jogszabályai szerinti, az adott időpontban érvényes jelentéssel azzal, hogy az alkalmazandó adójogszabályai szerinti jelentés elsőbbséget élvez a fogalomnak egyéb jogszabályban szereplő jelentésével szemben.

(4c) *  A IV/A. Fejezet alkalmazásában:

1. adóegyezmények szerinti kölcsönös egyeztető eljárás: a jövedelem és adott esetben a vagyon kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozó nemzetközi egyezmények (továbbiakban: adóegyezmények) értelmezéséből és alkalmazásából eredő vitás kérdés rendezésére irányuló eljárás;

2. vitás kérdés: az adóegyezmények értelmezéséből és alkalmazásából eredő vitákhoz vezető ügy;

3. érintett személy: a vitás kérdésben alkalmazandó adóegyezmény alapján magyar belföldi illetőségű személy - a természetes személyt is ideértve -, akinek vagy amelynek adóztatására a vitás kérdés közvetlen hatással van;

4. érintett államok: vitás kérdésben érintett államok.

(5) *  Az V/A. fejezet alkalmazásában:

1. Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény

a) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 146/A. §-a szerinti Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény,

b) *  a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 148. §-a szerinti Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény,

c) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 123/B. §-a szerinti Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény,

d) az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 86/A. §-a szerinti Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, és

e) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 288/A. §-a szerinti Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény.

2. Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény: a FATCA Megállapodás 1. cikk 1. pont q) alpontja szerinti Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény.

(6) *  Az V/B. Fejezet alkalmazásában

1. adóév: a naptári év;

2. *  automatikus információcsere:

a) az Európai Unió más tagállamában (a továbbiakban: tagállam) vagy a Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodást kihirdető törvény (a továbbiakban: Megállapodást kihirdető törvény) 1. mellékletében felsorolt államban (a továbbiakban: más állam), valamint

b) az Európai Unióval az 1. melléklet I. pontjában meghatározott adatok automatikus cseréjéről szóló, az V/B. fejezet szabályaihoz képest különös szabálynak minősülő hatályos megállapodással rendelkező joghatóság területén

illetőséggel rendelkező személyre vonatkozó, előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli, előre meghatározott időszakonként történő rendszeres közlése e személy illetősége szerinti állam hatáskörrel rendelkező hatóságával;

3. Betéti Számla: az 1. melléklet VIII/C/2. pontja szerinti Pénzügyi Számla;

4. Ellenőrzést gyakorló személy: az 1. melléklet VIII/D/5. pontja szerinti ellenőrzést gyakorló személy;

5. hatáskörrel rendelkező hatóság: az Európai Unió tagállamának vagy más államnak hatáskörrel rendelkező hatóságként kijelölt hatósága;

6. Járadékbiztosítási Szerződés: az 1. melléklet VIII/C/6. pontja szerinti Járadékbiztosítási Szerződés;

7. Jelentendő Pénzügyi Számla: az 1. melléklet VIII/D. pontja szerinti Pénzügyi Számla;

8. Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény: az 1. melléklet VIII/A. pontja szerinti jelentő magyar Pénzügyi Intézmény;

9. Kizárt Pénzügyi Számla: az 1. melléklet VIII/C/17. pontja szerinti Pénzügyi Számla;

10. Letétkezelői Számla: az 1. melléklet VIII/C/3. pontja szerinti Pénzügyi Számla;

11. Nem dokumentált Pénzügyi Számla: az 1. melléklet III/B/5. és III/C/5. c) pontja szerinti nem dokumentált Pénzügyi Számla;

12. Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény: az 1. melléklet VIII/B. pontja szerinti Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény;

13. Pénzügyi Számla: az 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla;

14. Visszavásárlási Érték: az 1. melléklet VIII/C/8. pontja szerinti visszavásárlási érték;

15. Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződés: az 1. melléklet VIII/C/7. pontja szerinti visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés.

(7) *  Az V/C. Fejezet alkalmazásában:

1. illetékes hatóság: az Európai Unió tagállama vagy az Európai Unió tagállamán kívüli Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) részes állam hatáskörrel rendelkező hatóságként kijelölt hatósága;

2. spontán információcsere: az információ bármely időpontban történő, előzetes megkeresés nélküli, nem rendszeres közlése az Európai Unió tagállamával vagy az Európai Unió tagállamán kívüli Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) részes állam hatáskörrel rendelkező hatóságával.

(8) *  Az V/D. Fejezet és a 3. melléklet alkalmazásában:

1. adatszolgáltatási pénzügyi év: az a pénzügyi év, amelynek pénzügyi és operatív eredményeit az országonkénti jelentés ismerteti;

2. adatszolgáltatásra kötelezett szervezet: az a csoporttag, amelynek országonkénti jelentés benyújtási kötelezettsége áll fenn;

3. anyavállalatnak kijelölt szervezet: a multinacionális vállalatcsoport azon csoporttagja, amelyet a végső anyavállalat kijelöl az országonkénti jelentésnek a multinacionális vállalatcsoport nevében való benyújtására, amennyiben a 43/N. § (2) bekezdés b) pontja szerinti egy vagy több feltétel fennáll;

4. automatikus információcsere: előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli, előre meghatározott időszakonként történő rendszeres közlése a hatáskörrel rendelkező hatósággal;

5. CCN-hálózat: a közös kommunikációs hálózaton (CCN) alapuló, a hatáskörrel rendelkező hatóságok között a vám- és adóügyek területén teljes körű elektronikus információtovábbításhoz az Európai Unió által kifejlesztett közös felület;

6. csoporttag:

a) egy multinacionális vállalatcsoport olyan különálló üzleti egysége, amely a pénzügyi beszámolás céljából a multinacionális vállalatcsoport összevont (konszolidált) éves beszámolóiban szerepel, vagy amely azokban szerepelne, ha a multinacionális vállalatcsoport adott üzleti egységében való tulajdoni részesedésekkel nyilvános értékpapírtőzsdén kereskedés folyna,

b) bármely üzleti egység, amely mérete vagy jelentősége alapján nem szerepel a multinacionális vállalatcsoport összevont (konszolidált) éves beszámolóiban, vagy

c) a multinacionális vállalatcsoport a) vagy b) pont szerinti különálló üzleti egységének állandó telephelye, ha az üzleti egység az adott állandó telephely tekintetében pénzügyi beszámolási, szabályozási, adóbevallási vagy belső ellenőrzési okokból külön pénzügyi kimutatást készít;

7. elektronikus út: az adatok (információk) elektronikus berendezések segítségével történő feldolgozása (a digitális tömörítést is ideértve) és tárolása, vezetékes vagy rádión keresztül történő továbbítása optikai technológiák vagy más elektromágneses megoldás alkalmazásával;

8. harmadik állam: olyan nem európai uniós tagállam, amellyel Magyarországnak az országonkénti jelentésekkel kapcsolatos automatikus információcserét előíró, hatályos nemzetközi megállapodása van;

9. hatáskörrel rendelkező hatóság: az Európai Unió tagállama vagy harmadik állam hatáskörrel rendelkező hatóságként kijelölt hatósága;

10. illetékes hatóságok közötti elismert megállapodás: az Európai Unió egy olyan tagállamának és egy olyan nem uniós államnak, illetve területnek, amelyek nemzetközi megállapodás részes felei, a meghatalmazott képviselői közötti olyan megállapodás, amely előírja a részes államok, illetve területek között az országonkénti jelentések automatikus megosztását;

11. multinacionális vállalatcsoport: olyan vállalatcsoport, amely legalább két különböző államban, illetve területen adóügyi illetőséggel rendelkező vállalkozásból áll, vagy amely olyan vállalkozást foglal magában, amely egy államban, illetve területen székhely szerinti adóügyi illetőséggel rendelkezik, és egy másik államban, illetve területen állandó telephelyen keresztül adóköteles üzleti tevékenységet végez, és nem minősül adatszolgáltatási kötelezettség alól mentes multinacionális vállalatcsoportnak;

12. nemzetközi megállapodás: az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló egyezmény, egyéb két- vagy többoldalú adóegyezmény vagy olyan adóügyi információcserére vonatkozó megállapodás, amelynek Magyarország a részese, és amely felhatalmazást ad adóügyi információk államok, illetve területek közötti cseréjére, az információk automatikus cseréjét is ideértve;

13. országonkénti jelentés: az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet által a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évére vonatkozóan az állami adóhatósághoz teljesített kötelezettség;

14. pénzügyi év: azon éves beszámolási időszak, amelyre vonatkozóan a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata a pénzügyi beszámolóját elkészíti;

15. rendszerhiba: az automatikus információcserének egy tagállamnak egy állammal vagy területtel kötött, hatályos, hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti elismert megállapodása ellenére - a megállapodás rendelkezéseitől eltérő okból - történő felfüggesztése, továbbá a rendelkezésére álló, az adott tagállamban csoporttaggal rendelkező multinacionális vállalatcsoportra vonatkozó országonkénti jelentésnek az adott tagállam részére történő automatikus továbbításának egy állam, illetve terület általi egyéb módon történő tartós elmulasztása;

16. terület: az államtól különböző, külön, autonóm adóügyi jogrendszerrel rendelkező terület;

17. végső anyavállalat: a multinacionális vállalatcsoport azon csoporttagja, amely

a) közvetlenül vagy közvetetten részesedéssel rendelkezik a multinacionális vállalatcsoport egy vagy több másik csoporttagjában, amely alapján összevont pénzügyi kimutatások készítésére kötelezett az adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen általában alkalmazott számviteli előírások szerint, vagy ilyen kötelezettsége állna fenn, ha a benne való tulajdoni részesedésekkel nyilvános értékpapírtőzsdén kereskedés folyna az adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen és

b) a multinacionális vállalatcsoportnak nincs másik olyan csoporttagja, amely benne közvetlenül vagy közvetetten az a) pont szerinti érdekeltséggel rendelkezik.

II. FEJEZET

AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAI KÖZÖTTI ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI JOGSEGÉLY SZABÁLYAI

3. Alkalmazási kör

5. § (1) Az adómegállapítási jogsegély teljesítésének az Európai Unió tagállama által vagy nevében, illetve a tagállam területi vagy közigazgatási alegysége, önkormányzata által vagy nevében, az Európai Unióról szóló szerződés 52. cikkében meghatározott területen kivetett adóval kapcsolatban van helye.

(2) Az adómegállapítási jogsegély nem alkalmazható

a) a hozzáadottérték-adóval,

b) a vámokkal,

c) az Európai Unió tagállamai közötti közigazgatási együttműködésről szóló egyéb uniós rendelkezések által szabályozott jövedéki adóval,

d) az Európai Unió tagállama alegységének, illetve közjogi szociális biztonsági intézménynek fizetendő kötelező társadalombiztosítási járulékkal,

e) díjakkal, így különösen közigazgatási hatóságok által kibocsátott igazolások, egyéb okiratok díjaival és

f) szerződéses jellegű - így különösen közüzemi - díjakkal

kapcsolatos eljárásban.

(3) Az adómegállapítási jogsegély alkalmazása nem érinti a 2005. évi CXVI. törvénnyel kihirdetett, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-én kelt egyezmény és az egyezmény 2001. október 16-án kelt kiegészítő jegyzőkönyve szerinti kötelezettségek, valamint a két- vagy többoldalú megállapodások alapján fennálló közigazgatási együttműködési kötelezettségek teljesítését.

6. § *  A magyar megkereső hatóság, illetve a magyar megkeresett hatóság az adómegállapítási jogsegély szabályait magyar jogszabályok szerinti, 5. § (1) bekezdésnek megfelelő adóval kapcsolatos eljárásban az általános forgalmi adó, a jövedéki adó és a járulék kivételével az Art. szerinti adóval összefüggésben alkalmazza.

4. Az információcsere egyes formái

7. § (1) A magyar megkeresett hatóság információcsere iránti megkeresés (a (2)-(5) bekezdés és a 8. § alkalmazásában: megkeresés) alapján minden olyan, az 5. § (1) bekezdésének megfelelő információt közöl a megkereső hatósággal, amely rendelkezésére áll vagy közigazgatási hatósági eljárás keretében megszerezhető.

(2) A megkeresés alapján a magyar megkeresett hatóság az információ megszerzése céljából saját hatáskörben vagy belföldi jogsegély (megkeresés) keretében megtesz minden olyan intézkedést, amelyet hasonló belföldi jogsegély (megkeresés) teljesítése érdekében végrehajtana.

(3) Ha a magyar megkeresett hatóság álláspontja szerint a megkeresés meghatározott közigazgatási vizsgálatra vonatkozó részének teljesítése szükségtelen, a megkeresés e részét nem teljesíti és ennek indokairól a megkereső hatóságot haladéktalanul értesíti. Egyéb esetben a magyar megkeresett hatóság a megkeresés meghatározott közigazgatási vizsgálatra vonatkozó részét az (1) és (2) bekezdésben és a 8. §-ban foglaltak figyelembevételével teljesíti.

(4) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés eredeti okirat átadására vonatkozó részét az (1) és (2) bekezdésben és a 8. §-ban foglaltak figyelembevételével és abban az esetben teljesíti, ha az a magyar jogszabályokkal egyébként nem ellentétes.

(5) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés teljesítése esetén kérheti a megkereső hatóságot, hogy a megkereséssel érintett információ felhasználásáról küldjön részére visszajelzést.

8. § (1) A megkeresést a magyar megkeresett hatóság a megkeresés beérkezésétől számított 6 - a megkeresés beérkezésekor rendelkezésre álló információ esetén 2 - hónapon belül teljesíti. A magyar megkeresett hatóság és a megkereső hatóság a megkeresés teljesítésére ezektől eltérő határidőben is megállapodhat.

(2) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés beérkezését haladéktalanul, de legfeljebb a megkeresés beérkezését követő 7 munkanapon belül - lehetőség szerint elektronikus úton - visszaigazolja.

(3) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés hiányosságainak pótlására vagy kiegészítő információ szolgáltatására a megkereső hatóságot a megkeresés beérkezését követő 1 hónapon belül hívja fel. E felhívás kiadása esetén az (1) bekezdés szerinti határidő kezdő időpontja a hiányosságok pótlását vagy kiegészítő információt tartalmazó tájékoztatás beérkezésének napját követő nap.

(4) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés (1) bekezdés szerinti teljesítésének akadályáról haladéktalanul, de legfeljebb a megkeresés beérkezését követő 3 hónapon belül tájékoztatja a megkereső hatóságot a megkeresés teljesítése várható időpontjának megjelölésével együtt.

(5) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés teljesítésének elutasításáról és annak indokairól haladéktalanul, de legfeljebb a megkeresés beérkezésétől számított 1 hónapon belül tájékoztatja a megkereső hatóságot.

(6) Az (1)-(5) bekezdés szerinti határidő a 13. § (3) bekezdés szerinti esetben a megkeresés, egyéb nyilatkozat magyar központi kapcsolattartó iroda részére történő továbbítása napját követő napon kezdődik.

9. § A magyar megkeresett hatóság a spontán információcsere keretében szerzett információ beérkezését az információ beérkezését követő 7 munkanapon belül - ha lehetséges, elektronikus úton - visszaigazolja az információt küldő hatáskörrel rendelkező hatóság részére.

9/A. § *  A magyar megkeresett hatóság az automatikus információcsere keretében szerzett információt nyilvántartásba veszi és annak felhasználásáról az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága részére évente egy alkalommal visszajelzést küld az általuk kétoldalúan meghatározott gyakorlati intézkedéseknek megfelelően.

5. Az adómegállapítási jogsegély egyéb formái

10. § (1) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérésére intézkedik a megkereső tagállam közigazgatási hatóságaitól származó, e tagállam területén az 5. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó adóval kapcsolatos jogszabályok alkalmazásával összefüggő határozat és egyéb okirat címzett részére történő, a magyar jogszabályoknak megfelelő kézbesítéséről.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásának abban az esetben van helye, ha a megkereső hatóság a megkereső tagállam kézbesítésre vonatkozó jogszabályai szerint a címzettet nem képes értesíteni vagy az ilyen értesítés aránytalan nehézségekkel járna.

(3) A kézbesítés iránti megkeresés tartalmazza a kézbesítendő határozat, más okirat tárgyát, a címzett nevét és címét, valamint egyéb olyan információt, amely a címzett azonosítását megkönnyítheti.

(4) A magyar megkeresett hatóság a kézbesítés eredményéről - a kézbesítés időpontjának megjelölésével és egyéb szükség szerinti adatok közlésével - haladéktalanul értesíti a megkereső hatóságot.

11. § (1) A magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság és más tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága mint megkereső vagy megkeresett hatóság megállapodást köthet, amely alapján az 5. § (1) bekezdésben meghatározott adókkal kapcsolatos információcsere céljából a megkereső hatóság által kijelölt tisztviselő

a) jelen lehet a megkeresett hatóság tagállamának közigazgatási hatóságának hivatalos helyiségében (hivatalában),

b) jelen lehet a megkeresett hatóság tagállamának területén végrehajtott közigazgatási vizsgálat során.

(2) A magyar megkeresett hatóság magyarországi eljárása során a megkereső hatóság tisztviselője természetes személyt nem nyilatkoztathat és nyilvántartást nem vizsgálhat meg. A megkereső hatóság tisztviselője e cselekmények elvégzésére tett indítványait a megkeresett magyar hatóság a közigazgatási vizsgálat eredményes elvégzése érdekében figyelembe veszi és azokat indokolt esetben saját intézkedésként végrehajtja.

(3) A magyar megkeresett hatóság az olyan okiratokról, amelyekhez a magyarországi közigazgatási vizsgálat során a magyar megkeresett hatóság tisztviselői hozzáférhetnek, a megkereső hatóság tisztviselője részére kérelemre másolatot ad.

(4) A más tagállam megkereső hatóságának tisztségviselője az (1) bekezdés szerinti magyarországi eljárása során a magyar megkeresett hatóság vagy más személy kérésére személyazonosságát és eljárási jogosultságát igazolni köteles.

(5) A magyar megkereső hatóság a más megkeresett hatóság tagállamának területén az (1) bekezdés szerint megállapodás keretében eljáró magyar tisztviselő részére magyar, valamint angol nyelven vagy a megkeresett tagállam hivatalos nyelvén kiállított, a tisztviselő eljárási jogosultságát igazoló okiratot állít ki.

(6) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás a magyar jogszabályokkal és a más tagállam jogszabályaival összhangban tartalmazza az együttműködés részletes szabályait, így különösen az átadható információk körét és felhasználásuk feltételeit.

12. § (1) A magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával, illetve más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival (a továbbiakban együtt: részes felek, önállóan: részes fél) megállapodást köthet egy vagy több személy egyidejű ellenőrzésére az egyidejű ellenőrzés alapján szerzett információ cseréje céljából.

(2) A megállapodás olyan személyek egyidejű ellenőrzésére terjedhet ki, amelyekhez a részes feleknek közös vagy egymást kiegészítő érdeke fűződik.

(3) A magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság indokolt és az ellenőrzések teljesítésének időtartamára kiterjedő javaslatot készít az egyidejű ellenőrzésre javasolt személyekről. A magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság a javaslatot a többi részes fél rendelkezésére bocsátja.

(4) A megállapodás végrehajtása során, más részes fél javaslatának beérkezése esetén a magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság - a javaslat magyar jogszabályoknak való megfelelése és költséghatékonyság elve szerinti mérlegeléssel - dönt az egyidejű ellenőrzésben való részvételről. A magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság a részvételről szóló nyilatkozatát vagy a részvétel indokolt elutasítását továbbítja a javaslatot küldő részes fél részére.

6. Az adómegállapítási jogsegély teljesítésének közös szabályai

13. § (1) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az adómegállapítási jogsegéllyel kapcsolatos kötelezettséget abban az esetben is teljesíti, ha a kötelezettség teljesítése során szerzett információra az egyéb jogszabályokban foglalt kötelezettsége teljesítéséhez - így különösen adóztatási hatáskörének gyakorlásához - nem lenne szükség.

(2) A magyar illetékes tisztviselő - a külön jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározottak szerint - az adómegállapítási jogsegély keretében kapott vagy küldött minden információról haladéktalanul, de legfeljebb 3 napon belül tájékoztatja a magyar központi kapcsolattartó irodát.

(3) A magyar illetékes tisztviselő és a magyar kapcsolattartó szerv az adómegállapítási jogsegéllyel kapcsolatos, hatáskörébe vagy illetékességébe nem tartozó megkeresést és egyéb nyilatkozatot haladéktalanul továbbítja a magyar központi kapcsolattartó iroda részére, és erről egyidejűleg értesíti a megkereső hatóságot, nyilatkozattal érintett hatáskörrel rendelkező hatóságot.

14. § (1) A magyar megkeresett hatóság az adómegállapítási jogsegélyt nem teljesíti, ha

a) az 5. § (1) bekezdésének megfelelő, a magyar megkeresett hatóság rendelkezésére álló vagy közigazgatási vizsgálat keretében megszerezhető információ tekintetében a megkereső hatóság nem merítette ki azokat a szokásos információforrásokat, amelyeket a célja elérésének veszélyeztetése nélkül az adott körülmények között a megkereséssel érintett információ megszerzéséhez felhasználhatott volna, vagy

b) a megkereséssel érintett közigazgatási vizsgálat lefolytatása vagy információ gyűjtése magyar jogszabályba ütközne.

(2) A magyar megkeresett hatóság az adómegállapítási jogsegélyt nem köteles teljesíteni, ha

a) a megkereső hatóság vagy a megkereső tagállam más hatósága jogi okok miatt nem tud a megkereséssel érintett információhoz hasonló információkat szolgáltatni, vagy

b) az információ szolgáltatása üzleti, ipari, szakmai titok, kereskedelmi folyamat vagy olyan információ felfedéséhez vezet, amelynek felfedése a magyar jogrendbe ütközik.

(3) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóságot tájékoztatja az adómegállapítási jogsegély teljesítése elutasításának indokairól.

(4) A magyar megkeresett hatóság nem utasíthatja el az adómegállapítási jogsegély teljesítését

a) az (1) bekezdés b) pontjára vagy a (2) bekezdés bármely pontjára hivatkozással kizárólag azzal az indokkal, hogy a jogsegéllyel érintett információra az egyéb jogszabályokban foglalt kötelezettsége teljesítéséhez - így különösen adóztatási hatáskörének gyakorlásához - nem lenne szükség, vagy

b) az (1) bekezdés b) pontjára vagy a (2) bekezdés b) pontjára hivatkozással kizárólag azzal indokkal, hogy a jogsegéllyel érintett információ pénzügyi intézmény, meghatalmazott, illetve ügynökként vagy vagyonkezelőként eljáró személy birtokában van, vagy e személy tulajdoni érdekeltségére vonatkozik.

(5) A magyar megkeresett hatóság az adómegállapítási jogsegély teljesítését elutasíthatja, ha

a) az adómegállapítási jogsegéllyel érintett információ a 2011. január 1. napja előtti adómegállapítási időszakra vonatkozik, vagy

b) az ilyen információk átadását - amennyiben a megkeresést 2011. március 11. napja előtt terjesztették volna elő - a magyar jogrendbe ütközésre hivatkozással el lehetett volna utasítani.

15. § (1) Az adómegállapítási jogsegély teljesítése során a magyar megkereső hatóság vagy magyar megkeresett hatóság által szerzett információ adótitoknak minősül. Az adómegállapítási jogsegély teljesítése során a magyar megkereső hatóság vagy magyar megkeresett hatóság által szolgáltatott információ védelmére az információ rendelkezésre bocsátását megelőzően az adótitokra vonatkozó rendelkezéseket, azt követően pedig az információt szerző tagállam jogát kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti információt

a) 5. § (1) bekezdésben és 6. §-ban meghatározott adókra vonatkozó magyar jogszabályok és az érintett tagállam(ok) jogszabályai végrehajtása céljából, vagy

b) az a) pont szerinti adókkal kapcsolatos olyan bírósági vagy közigazgatási eljárások során, amelyekben az ilyen adókkal kapcsolatos jogszabályok megsértése esetén hátrányos jogkövetkezmények megállapításának lehet helye,

c) a 22. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott követelések és a kötelező társadalombiztosítási járulékok, illetve a 23. §-ban meghatározott követelések és a társadalombiztosítási járulékok (szociális hozzájárulási adó) megállapításához és végrehajtásához

lehet felhasználni.

A b) pont szerinti esetben az információ felhasználása nem járhat a bírósági vagy közigazgatási eljárásban részt vevő személyek jogait szabályozó általános rendelkezések sérelmével.

(3) Az (1) bekezdés szerinti információt a magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság a (2) bekezdéstől eltérő célra az információt szolgáltató hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyével használhatja fel. Az információt szolgáltatóként a magyar megkereső hatóság, illetve magyar megkeresett hatóság az (1) bekezdéstől eltérő célra való felhasználást akkor engedélyezi, ha az információ e célra való felhasználását a magyar jogszabályok lehetővé teszik.

(4) A megkereső vagy megkeresett hatóság tagállamától eltérő tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága (harmadik fél) részére a magyar megkeresett hatóság az adómegállapítási jogsegély teljesítése során szerzett információt akkor továbbíthatja, ha megítélése szerint az információ harmadik félnek hasznos lehet, és az információt szolgáltató megkeresett vagy megkereső hatóság az információ továbbítását nem ellenezte. A magyar megkeresett hatóság az információ továbbítását megelőzően tájékoztatja az információt szolgáltató megkereső vagy megkeresett hatóságot az információ továbbításának szándékáról. Ha e hatóság a tájékoztatás beérkezésétől számított tíz munkanapon belül ellenzi az információ továbbítását, a magyar megkereső vagy megkeresett hatóság az információt harmadik fél részére nem adhatja ki.

(5) A magyar megkeresett hatóság információt szolgáltató hatóságként akkor ellenzi az információ harmadik félnek való továbbítását, ha az nincs összhangban az adómegállapítási jogsegély rendelkezéseivel. E bekezdés és a (4) bekezdés alkalmazásában információt szolgáltató megkereső vagy megkeresett hatóság az a hatóság, amelytől az információ eredetileg származik.

(6) A magyar megkeresett hatóság és más magyar közigazgatási hatóság az adómegállapítási jogsegély keretében jogszerűen megszerzett információkat, okiratokat (ideértve a jelentéseket, nyilatkozatokat, az okiratok hitelesített másolatait vagy kivonatait) a belföldi jogsegély keretében szerzett hasonló információra, okiratra vonatkozó magyar jogszabályok szerinti rendelkezéseknek megfelelően használhatja fel bizonyítékként.

(7) *  A központi kapcsolattartó iroda által a 20. § alapján az Európai Bizottság részére megküldött információk, valamint az ezen információk felhasználásával az Európai Bizottság által készített jelentések és más okiratok továbbíthatók az Európai Unió más tagállama részére. A központi kapcsolattartó iroda által így továbbított információ adótitoknak minősül.

(8) *  A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság és más magyar közigazgatási hatóság az Európai Bizottság által az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv 23. cikk szerint készített jelentést és más okiratát kizárólag elemzési célokra használhatja fel, azt az Európai Bizottság kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül nem teheti közzé és nem bocsáthatja más személy vagy szervezet rendelkezésére.

(9) *  A magyar megkereső hatóság vagy magyar megkeresett hatóság által az adómegállapítási jogsegély keretében szerzett vagy szolgáltatott információt kizárólag a központi adattár és a CCN-hálózat gondozásához, karbantartásához, fejlesztéséhez szükséges mértékben lehet az Európai Bizottság biztonsági akkreditációs hatósága által akkreditált személyek rendelkezésére bocsátani.

(10) *  Az adómegállapítási jogsegély teljesítése körében a személyes adatok kezelésére az Air., az Art., valamint az állami adóhatóságra vonatkozó törvényi rendelkezések előírásait az e §-ban meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni.

16. § (1) A megkereső hatóság az információcsere iránti megkeresést a magyar megkeresett hatóságnak, illetve a magyar megkeresett hatóság által az információcsere iránti megkeresésre adott válaszokat, átvételi elismervényeket, további háttér-információ iránti kérelmeket, a kérés teljesítésének lehetetlenségét vagy az elutasítását a megkereső hatóságnak - amennyiben lehetséges - formanyomtatvány használatával továbbítja. E formanyomtatványhoz további okiratok (így különösen jelentések, nyilatkozatok), azok hitelesített másolatai vagy kivonatai is csatolhatók.

(2) A spontán információcserét, a spontán információcsere beérkezésének visszaigazolását, a kézbesítés iránti megkeresést, valamint a visszajelzést formanyomtatvány felhasználásával kell továbbítani.

(3) Az adómegállapítási jogsegély keretében közölt információt lehetőség szerint a CCN-hálózat alkalmazásával, elektronikus úton kell továbbítani.

(4) Az adómegállapítási jogsegély keretében küldött megkeresés és egyéb nyilatkozat, valamint az előbbiekhez mellékelt okirat bármely, a megkereső hatóság és a megkeresett hatóság megállapodása szerinti nyelven továbbítható. A megkeresett hatóság indokolt kérelmére a megkereséshez a megkeresett hatóság tagállamának valamely hivatalos nyelvén készített fordítást kell mellékelni.

(5) *  Az automatikus információcsere keretében továbbított információt egységes számítógépes formátum használatával kell továbbítani.

17. § (1) A magyar megkeresett hatóság az adómegállapítási jogsegéllyel összefüggésben - a szakértői költség megtérítési igénye kivételével - költségek megtérítése iránti igényt a megkereső hatósággal szemben nem érvényesít.

(2) A magyar megkeresett hatóság, illetve magyar megkereső hatóság az adómegállapítási jogsegéllyel összefüggésben az Európai Unió más tagállama hatáskörrel rendelkező hatósága költségek megtérítése iránti igényét - a szakértői költség megtérítési igénye kivételével - nem teljesíti.

7. Más tagállamba irányuló adómegállapítási jogsegély

18. § (1) Ha a magyar megkereső hatóság az adómegállapítási jogsegély teljesítésével kapcsolatban más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát keresi meg, e § és a 19. § rendelkezéseit a 7-17. §-okban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) A magyar megkereső hatóság a megkeresésre történő információcsere és a spontán információcsere esetén a megkeresett hatóság kérésére késedelem nélkül, de legkésőbb a szerzett információ felhasználása eredményének ismertté válásától számított 3 hónapon belül visszajelzést küld a megkeresett hatóság részére. Ha a szerzett információ felhasználásának eredménye adóigazgatási eljárásban hozott döntésként jelentkezik, a magyar megkereső hatóság a visszajelzési kötelezettséget a döntés jogerőre emelkedése előtt is teljesítheti. Utóbbi esetben a visszajelzésben utalni kell arra, hogy a döntés még nem emelkedett jogerőre.

19. § (1) A magyar megkereső hatóság az 5. § (1) bekezdés szerinti információt a (2) bekezdés szerinti esetekben spontán információcsere keretében legkésőbb az információ beérkezésétől, illetve rendelkezésre állásától számított 1 hónapon belül közli az Európai Unió tagállamai hatáskörrel rendelkező hatóságaival.

(2) Spontán információcsere teljesítésének az alábbi esetekben van helye:

a) a magyar megkereső hatóság indokoltan feltételezi, hogy az Európai Unió más tagállamában adóbevétel-kiesés következhet be,

b) az adózó (személy) olyan adócsökkentési lehetőséget vagy adómentességet vesz igénybe az egyik tagállamban, amely egy másik tagállamban adófizetési kötelezettség növekedésével vagy egyéb adókötelezettség keletkezésével jár,

c) az egyik tagállambeli adózó (személy) és egy másik tagállambeli adózó egy vagy több országon keresztül folytat egymás között gazdasági kapcsolatot olyan módon, hogy egyik vagy másik vagy mindkét tagállamban adómegtakarítás keletkezhet,

d) a magyar megkereső hatóság indokoltan feltételezi, hogy a vállalkozáscsoporton belüli mesterséges nyereségátvitel adómegtakarítást eredményezhet,

e) az egyik tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által a magyar megkeresett hatóságnak továbbított információ olyan adatokhoz juttatta a magyar megkeresett hatóságot, amely releváns lehet a hatáskörrel rendelkező hatóság tagállamában adókötelezettség megállapítása szempontjából.

(3) *  Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül a magyar megkereső hatóság spontán információcserét abban az esetben teljesíthet, ha álláspontja szerint az információ az Európai Unió érintett tagállama hatáskörrel rendelkező hatósága részére hasznos lehet.

19/A. § *  (1) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság automatikus információcsere keretében, a 2014. január 1-jétől kezdődő adómegállapítási időszakokat illetően, legkésőbb az információ rendelkezésre állásának adóévét követő év június 30-ig közli más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával a (2) bekezdésben meghatározott jövedelem- és tőkekategóriákra vonatkozóan az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező adózóról a nyilvántartása alapján rendelkezésére álló információkat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jövedelem- és tőkekategóriák a következők:

a) a munkaviszonyból származó jövedelem,

b) a vezető tisztségviselő tiszteletdíja,

c) életbiztosítási szerződésből származó jövedelem (kivéve az információcserével kapcsolatos egyéb uniós jogi aktus hatálya alá tartozó életbiztosítási szerződésből származó jövedelem),

d) nyugdíj,

e) ingatlan hasznosításából származó jövedelem.

19/B. § *  (1) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság automatikus információcsere keretében a 2017. január 1-je után kiadott, módosított vagy meghosszabbított feltételes adómegállapításra, valamint szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó határozatoknak a (4) bekezdésben meghatározott adatait a határozatok kiadása, módosítása vagy meghosszabbítása napjának naptári félévét követő három hónapon belül közli a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával.

(2) Az (1) bekezdés feltételes adómegállapítás esetében a következő feltételek együttes fennállása, illetve a szokásos piaci ármegállapítás vonatkozásában az a) és d) pontok együttes fennállása esetében nem alkalmazandó, ha:

a) a határozattal érintett ügyletben vagy ügyletsorozatban részes összes fél kizárólag belföldön rendelkezik adóügyi illetőséggel,

b) a határozattal érintett ügyletben vagy ügyletsorozatban részes felek egyike sem folytat más állambeli állandó telephelyen olyan tevékenységet, amelynek a határozattal érintett ügylet vagy ügyletsorozat egészét vagy részét képezi,

c) a határozat nem egy személy más állambeli állandó telephelyén folytatott tevékenységéhez kapcsolódó intézkedéseire vonatkozik, és

d) a határozattal érintett ügylet vagy ügyletsorozat nem fejt ki határokon átnyúló hatást.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség az alábbi esetekre nem terjed ki:

a) ha a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó határozat érvényessége olyan harmadik országokkal kötött két- vagy többoldalú megállapodástól függ, amelyet harmadik országok részére történő adatszolgáltatást tiltó nemzetközi adóegyezmény alapján kötöttek. Ebben az esetben a spontán információcsere 19. §-ban foglalt szabályai az irányadók, feltéve, hogy a nemzetközi adóegyezmény szabályai az információátadást lehetővé teszik és a harmadik ország hatáskörrel rendelkező hatósága az információ átadásához hozzájárul. Ha a nemzetközi adóegyezmény szabályai az információátadást nem teszik lehetővé, vagy a harmadik ország hatáskörrel rendelkező hatósága az információ átadásához nem járul hozzá, az információcserére a szokásos piaci ár megállapítására irányuló adózói kérelemnek a (4) bekezdésben meghatározott adatai alapján kerül sor.

b) ha a határozat kizárólag természetes személy adókötelezettségének vagy annak hiányának megállapítására irányul.

(4) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett információk a következők:

1. az adózó (kérelmező), illetve az adózói csoport (kérelmezői csoport) neve;

2. a határozatnak a kérelemmel érintett gazdasági tevékenység, ügylet vagy ügyletsorozat általános jellegű leírását tartalmazó összefoglalása, amely nem eredményezheti üzleti, ipari, szakmai titok, kereskedelmi folyamat, vagy a magyar jogrendbe ütköző információ felfedését;

3. a határozat kiadásának, módosításának vagy meghosszabbításának időpontja;

4. a határozat érvényességi idejének kezdő időpontja (ha a határozat azt tartalmazza);

5. a határozat érvényességi idejének lejárati időpontja (ha a határozat azt tartalmazza);

6. a határozat típusa;

7. a határozat tárgyát képező ügylet értéke (ha a határozat tartalmazza);

8. a szokásos piaci ár képzésére vagy a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó feltételek ismertetése;

9. a szokásos piaci ár képzésére vagy a szokásos piaci ár megállapítására alkalmazott módszer ismertetése;

10. annak a tagállamnak a megnevezése, amelyet a határozat rendelkezései érinthetnek (feltéve, ha ilyen van);

11. a természetes személy kivételével annak a más tagállambeli személynek, illetve e személyhez kapcsolható tagállam megnevezése, amelyet a határozat rendelkezései érinthetnek (feltéve, ha ilyenek vannak);

12. annak megjelölése, hogy a más tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága részére nyújtott adatszolgáltatás a határozat rendelkezésein, vagy a szokásos piaci ár megállapítására irányuló adózói kérelem adatain alapul.

(5) Ha az automatikus információcsere keretében beérkező információ a magyar hatáskörrel rendelkező hatóságnak a (4) bekezdés 10. pontjában meghatározott érintettségét jelzi, a központi adattár működésének megkezdéséig a magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az információ beérkezését követően haladéktalanul, de legfeljebb a beérkezésétől számított hét munkanapon belül - lehetőség szerint elektronikus úton - visszaigazolja az információk kézhezvételét az információkat közlő tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának.

(6) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az automatikus információcsere keretében beérkezett információkkal összefüggésben a 18. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - különösen a határozatok teljes szövegére vonatkozóan - a tagállami hatáskörrel rendelkező hatóságoktól további információkat kérhet.

(7) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az (1) bekezdésben meghatározott automatikus információcserét a 16. § (5) bekezdésében meghatározott formátumnak megfelelően végzi.

(8) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az (1) bekezdésben meghatározott automatikus információcsere tárgyát képező adatokat az Európai Bizottság által az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően meghatározott nyelvhasználati szabályok szerint továbbítja. E nyelvhasználati szabályok hiányában a 16. § (4) bekezdésében foglaltak megfelelően alkalmazandók.

8. Tájékoztatási kötelezettség

20. § (1) A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztatja az Európai Bizottságot

a) a magyar hatáskörrel rendelkező hatóság kijelöléséről és ennek változásáról,

b) a magyar központi kapcsolattartó iroda kijelöléséről és ennek változásáról, valamint

c) a magyar központi kapcsolattartó iroda Európai Bizottsággal való kapcsolattartó szervként kijelölésének tényéről.

(2) A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztatja az Európai Bizottságot és az Európai Unió tagállamainak központi kapcsolattartó irodáit

a) magyar kapcsolattartó szerv kijelöléséről és ennek változásáról,

b) magyar illetékes tisztviselő kijelöléséről és ennek változásáról.

(3) A magyar központi kapcsolattartó iroda

a) *  megküldi az Európai Bizottság részére az adómegállapítási jogsegéllyel kapcsolatos statisztikai adatok jegyzékét, ideértve az automatikus információcsere forgalmára, annak költségeire és az automatikus információcsere éves értékelésére vonatkozó adatokat,

b) tájékoztathatja az Európai Bizottságot az olyan releváns információkról, amelyek az adócsalás és az adóelkerülés elleni küzdelem érdekében az adómegállapítási jogsegély hatékonyságának értékeléséhez szükségesek,

c) tájékoztathatja az Európai Bizottságot és az Európai Unió tagállamainak hatáskörrel rendelkező hatóságait az adómegállapítási jogsegéllyel kapcsolatos tapasztalatokról, gyakorlatról a bevált tapasztalatok és gyakorlatok megosztása iránti eljárásban,

d) *  a 19/B. § és a 45/D. § szerinti adatszolgáltatást a 19/B. § (4) bekezdésében meghatározott adattartalommal - a 19/B. § (4) bekezdés 1., 2., 8. és 11. pontjában foglaltak kivételével - az Európai Bizottság részére is teljesíti.

(4) *  A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztatja az Európai Bizottságot az automatikus információcsere 19/A. § (2) bekezdés a)-e) pontjában rögzített jövedelemtípusait érintő két- vagy többoldalú nemzetközi megállapodásokról, továbbá a jövedelemtípusok körét érintő változásokról.

(5) *  A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztathatja a más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, ha a 19/A. § (2) bekezdés a)-e) pontjában felsorolt jövedelemtípusok tekintetében nem kíván információkat kapni. A magyar központi kapcsolattartó iroda erről az értesítésről tájékoztatja az Európai Bizottságot.

9. Információcsere harmadik államokkal

21. § (1) A magyar megkereső hatóság a nem az Európai Unió tagállamának (a továbbiakban: harmadik állam) illetékes hatóságától szerzett, az 5. § (1) bekezdésében és a 6. §-ban meghatározott adóra vonatkozó, tagállami jogszabályok végrehajtása szempontjából előreláthatóan releváns információt - amennyiben ezt az információt szolgáltató állammal kötött nemzetközi szerződés lehetővé teszi - a (2) bekezdésben foglalt esetekben továbbíthatja olyan tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának, amely számára a szerzett információ hasznos lehet.

(2) A magyar megkereső hatóság az adómegállapítási jogsegély keretében szerzett információt harmadik állam illetékes hatósága részére abban az esetben továbbíthatja, ha

a) a szerzett információt szolgáltató tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága az információ kiadásához hozzájárult,

b) a harmadik állam, illetve annak illetékes hatósága vállalta, hogy együttműködik az adójogszabályokat sértő vagy az adójogszabályokkal való visszaélésnek minősülő gazdasági események szokatlan vagy jogszabálysértő jellegének bizonyítására irányuló eljárásban, és

c) az információ kiadása a személyes adatok harmadik államba való továbbítására vonatkozó magyar jogszabályoknak egyébként megfelel.

III. FEJEZET

AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAI KÖZÖTTI BEHAJTÁSI JOGSEGÉLY SZABÁLYAIRÓL

10. Alkalmazási kör

22. § (1) A behajtási jogsegély teljesítésének az alábbi követelésekkel kapcsolatban van helye:

a) az Európai Unió tagállama által vagy nevében, illetve területi vagy közigazgatási alegysége - ideértve a helyi hatóságokat (helyi önkormányzatokat) is - által vagy nevében, valamint az Európai Unió nevében kivetett adó, vám és illeték,

b) az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) teljes vagy részleges finanszírozási rendszerének részét képező visszatérítések, intervenciók és egyéb intézkedések, ideértve az e tevékenységgel kapcsolatban behajtandó összegek,

c) a cukorágazat piacának közös szervezése keretében előírt lefölözések és egyéb díjak.

(2) A behajtási jogsegély rendelkezéseit alkalmazni kell továbbá a következő követelésekre is:

a) az (1) bekezdésben meghatározott követelésekkel összefüggő - az adó, vám és illeték megállapítása, ellenőrzése (kivetése, közigazgatási vizsgálat végrehajtása) során az adóhatóság, hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóság által megállapított vagy e hatóság kérésére közigazgatási hatóság vagy bíróság által megerősített - közigazgatási szankció, bírság, pótlék, díj, pótdíj,

b) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott követeléshez kapcsolódó eljárásokhoz közigazgatási szerv vagy bíróság által kibocsátott igazolások (így különösen hatósági bizonyítvány) és hasonló okiratok díja,

c) az (1) bekezdésben és e bekezdés a)-b) pontjában meghatározott követelésekhez kapcsolódó kamatok és díjak.

(3) A behajtási jogsegély teljesítésének nincs helye a következő követelésekkel kapcsolatban:

a) az Európai Unió tagállamának, illetve területi vagy közigazgatási alegységének, továbbá közjogi társadalombiztosítási intézményének fizetendő kötelező társadalombiztosítási járulék,

b) a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó díjak, ideértve a szerződéses jellegű (így különösen közüzemi) díjakat is,

c) büntető eljárás keretében megállapított büntetőjogi szankciók és a (2) bekezdés a) pontjának hatálya alá nem tartozó egyéb büntetőjogi szankciók.

23. § A magyar megkeresett hatóság, illetve a magyar megkereső hatóság a behajtási jogsegély szabályait magyar jogszabályok szerinti

a) *  a 22. § (1) bekezdés a) pontjának vagy 22. § (2) bekezdés b) pontjának megfelelő adóval kapcsolatos eljárásban az Art. szerinti adóval,

b) *  a 22. § (2) bekezdés a) és c) pontjának megfelelő közteherrel kapcsolatos eljárásban az Air., valamint az Art. szerinti bírsággal, pótlékkal, költséggel,

c) *  a 22. § (1) bekezdés a) pontjának vagy 22. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelő, vámmal kapcsolatos eljárásban az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk 18. pontjában meghatározott vámtartozással,

d) *  a 22. § (2) bekezdés a) és c) pontjának megfelelő közteherrel kapcsolatos eljárásban az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény szerinti bírsággal, díjjal és egyéb költséggel,

e) *  a 22. § (2) bekezdés a) és c) pontjának megfelelő közteherrel kapcsolatos eljárásban a jövedéki adóról szóló törvény szerinti bírsággal, költséggel

összefüggésben alkalmazza.

11. A behajtási jogsegély egyes formái

24. § (1) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóság részére e hatóság kérelme alapján minden olyan információt rendelkezésre bocsát, amely a megkereső hatóság számára a 22. §-ban meghatározott követelése behajtásához szükséges lehet. Az információk rendelkezésre bocsátása érdekében a megkeresett magyar hatóság saját hatáskörben vagy megkeresés útján intézkedik mindazon közigazgatási eljárás megindítása iránt, amely az információk megszerzése érdekében szükséges.

(2) A magyar megkeresett hatóság megtagadhatja azon információ rendelkezésre bocsátását,

a) amelyet a hasonló belföldi követelés behajtásának (végrehajtásának) céljából az e követelésre vonatkozó jogszabályok alapján nem tudna megszerezni,

b) amely kereskedelmi, ipari vagy szakmai titkot fedne fel, illetve

c) amelynek felfedése Magyarország biztonságát sértené vagy egyéb módon a magyar jogrendbe ütközne.

(3) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóság által kért információ rendelkezésre bocsátását nem tagadhatja meg kizárólag arra hivatkozva, hogy az információ hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, vagy képviselőként, meghatalmazottként, bizományosként, ügynökként, vagyonkezelőként eljáró személy birtokában van, vagy egy személyben meglevő tulajdoni érdekeltségre vonatkozik.

25. § A magyar megkeresett hatóság részére a megkereső hatóság által előzetes megkeresés nélküli információcsere keretében továbbított információ a 38. §-ban foglaltak szerint felhasználható.

26. § (1) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérelmére intézkedik valamennyi olyan döntés és egyéb okirat - ideértve a bírósági okiratot is - címzett személynek történő kézbesítéséről, amely a megkereső tagállamból származik és a 22. §-ban meghatározott követelésre vagy annak behajtására vonatkozik. A kézbesítés iránti megkereséshez egységes formanyomtatványt kell mellékelni.

(2) *  A magyar megkeresett hatóság haladéktalanul tájékoztatja a megkereső hatóságot a kézbesítés érdekében megtett intézkedésről, így különösen a kézbesítés időpontjáról és módjáról.

(3) A megkereső tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által a megkeresett tagállam joga szerint a Magyarország területén teljesített vagy nem a behajtási jogsegély keretében kezdeményezett kézbesítés nem érinti a magyar megkeresett hatóság kézbesítés iránti megkereséssel kapcsolatos eljárását.

(4) A magyar megkeresett hatóság a kézbesítés iránti megkeresést elutasítja, ha a megkereső hatóság a rendelkezésére álló kézbesítési eljárásokat nem merítette ki, kivéve ha

a) a megkereső hatóságnak nem áll módjában az okiratot a magyar jogszabályok szerint kézbesíteni, vagy

b) a megkereső hatóságnak az okirat ilyen kézbesítése aránytalan nehézséget okozna.

27. § (1) A megkereső hatóság behajtás iránti megkeresésével érvényesített követelését - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a belföldi követeléssel azonos módon kell kezelni a behajtás iránti megkeresés teljesítése során.

(2) Ha a megkereső hatóság tagállamával kötött megállapodás eltérően nem rendelkezik, a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) nem köteles a megkereső hatóság behajtás iránti megkereséssel érvényesített követelésének ugyanolyan elsőbbséget biztosítani, mint a belföldi hasonló követeléseknek. A végrehajtási cselekmények foganatosítása kizárólag a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) hatáskörébe tartozik, az önkormányzati adóhatóság vagy más magyar hatóság a végrehajtás foganatosítása céljából nem kereshető meg.

(3) *  A behajtás iránti megkeresés teljesítésének végrehajtást engedélyező egységes okirat alapján van helye, amely az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény (a továbbiakban: Avt.) rendelkezéseinek alkalmazása során végrehajtható okiratnak minősül.

(4) *  A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a megkereső hatóság kérelmére a végrehajtást engedélyező egységes okiratban foglalt követelés behajtása iránt az Avt. - a megkereséssel érvényesített követeléssel azonos, vagy ennek hiányában hasonló követelésre vonatkozó - rendelkezései alkalmazásával jár el. Ha a magyar jogszabályok alapján nincs a végrehajtást engedélyező egységes okiratban foglalt követeléssel azonos vagy ahhoz hasonló belföldi követelés, a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a személyi jövedelemadó végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza.

(5) A megkereső hatóság a végrehajtást engedélyező egységes okiraton kívül más, a megkereső tagállamban a követeléssel kapcsolatban kiállított okiratot is továbbíthat a magyar megkeresett hatóság részére.

28. § (1) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a végrehajtást engedélyező egységes okiratban foglalt követelést (a továbbiakban: e § alkalmazásában: követelés) forintban hajtja be.

(2) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés beérkezése napjától a követelés fedezetét biztosító végrehajtási cselekmény foganatosításának napjáig, illetve a követelés megfizetésének napjáig az Art.-ban meghatározott mértékű késedelmi pótlékot számít fel. A késedelmi pótlék felszámítására a nettó pótlékszámítás szabályai nem alkalmazhatók.

(3) A követelés megfizetésére a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) az Art. fizetési könnyítésre vonatkozó rendelkezései szerint a kötelezett személy részére fizetési könnyítést engedélyezhet. A fizetési könnyítéssel kapcsolatos döntésről a magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóságot is értesíti.

(4) *  A magyar megkeresett hatóság a követelés, valamint a (2) és (3) bekezdés alapján felszámított késedelmi pótlék végrehajtási eljárásban érvényesített összegét euróban utalja át a megkereső hatóság részére.

29. § (1) A végrehajtást engedélyező eredeti okirattal, a végrehajtást engedélyező egységes okirattal, az ezen okiratokban érvényesített követeléssel, valamint a megkereső hatóság vagy a megkereső tagállam más illetékes szerve által történő kézbesítés érvényességével kapcsolatos jogorvoslati kérelmet a megkereső tagállam illetékes szervéhez kell előterjeszteni. A magyar megkeresett hatóság a behajtás iránti megkeresés teljesítése során bármely érdekelt fél ilyen tárgyú jogorvoslati kérelmét - joghatóság hiányában, érdemi vizsgálat nélkül - végzéssel elutasítja. A végzés indokolása azt is tartalmazza, hogy a jogorvoslati kérelmet a megkereső tagállam illetékes szervéhez kell benyújtani a megkereső tagállam jogszabályainak megfelelően.

(2) A megkereső tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága tájékoztatja a magyar megkeresett hatóságot az (1) bekezdésben foglalt jogorvoslati kérelem beérkezéséről és a követelés jogorvoslati kérelemben nem vitatott összegéről.

(3) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a megkereső tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága (2) bekezdésben foglalt tájékoztatása vagy az érdekelt személy azonos tartalmú tájékoztatása alapján a végrehajtási eljárást a megkereső tagállam illetékes szervének érdemi döntéséről szóló tájékoztatása beérkezéséig a jogorvoslati kérelemben vitatott követelés összege vonatkozásában felfüggeszti. A végrehajtási eljárás felfüggesztésének nincs helye, ha a megkereső tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága a felfüggesztés mellőzését a mellőzés indokainak közlésével együtt kéri. A végrehajtási eljárás felfüggesztéséről vagy annak mellőzéséről a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) végzéssel dönt, és e döntéséről értesíti a megkereső hatóságot és az érintett személyt is. Ha a megkereső tagállam illetékes szerve a jogorvoslati kérelemnek részben vagy egészben helyt ad, a megkereső hatóság felel a végrehajtási eljárásban érvényesített összeg érintett személynek való visszatérítéséért és a behajtási megkeresés teljesítésével kapcsolatban a magyar jogszabályok alapján érvényesíthető kárért.

(4) Ha a megkereső hatóság (megkereső tagállam illetékes szerve) vagy a megkeresett hatóság (megkeresett tagállam illetékes szerve) egyeztetési eljárást kezdeményez és ezen eljárás eredménye érintheti a behajtás iránti megkereséssel érvényesített követelést, a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) az egyeztetési eljárás eredményéről való tudomásszerzés napjáig a végrehajtási eljárást felfüggeszti. A végrehajtási eljárás felfüggesztéséről vagy annak mellőzéséről a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) végzéssel dönt, és erről értesíti a megkereső hatóságot és az érintett személyt is. A végrehajtási eljárás felfüggesztésének nincs helye, ha a megkereső hatóság (megkereső tagállam illetékes szerve) és a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) közös álláspontja szerint a végrehajtási eljárás csalás vagy fizetésképtelenség miatt különösen sürgős esetnek minősül.

(5) A végrehajtási eljárás felfüggesztésének időtartama alatt a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a megkereső hatóság kérésére, illetve ennek hiányában, ha annak e törvény szerinti feltételei fennállnak, biztosítási intézkedést foganatosíthat.

(6) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) hatáskörébe tartozik a behajtás iránti megkeresés alapján indult végrehajtási eljárással, valamint a kézbesítési megkeresés alapján teljesített kézbesítés érvényességével kapcsolatos jogorvoslati kérelem elbírálása. E jogorvoslati kérelmekkel kapcsolatos döntéséről a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a kérelmező személyt és a megkereső hatóságot is tájékoztatja.

30. § (1) A megkereső hatóság a behajtás iránti megkereséssel kapcsolatos releváns információt haladéktalanul továbbítja a magyar megkeresett hatóság részére. A magyar megkeresett hatóság kellő gondossággal tájékoztatja a megkereső hatóságot a behajtás iránti megkereséssel kapcsolatos intézkedésről.

(2) A megkereső hatóság - a módosítás indokát is megjelölve - haladéktalanul tájékoztatja a magyar megkeresett hatóságot a behajtás iránti megkeresés módosításáról vagy a megkeresés visszavonásáról.

(3) Ha a behajtás iránti megkeresés módosítására a 29. § (1) bekezdés szerinti jogorvoslati kérelemben hozott döntés miatt kerül sor, a megkereső hatóság e döntést és a felülvizsgált végrehajtást engedélyező egységes okiratot továbbítja a magyar megkeresett hatóság részére. A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) ezen okiratok beérkezése napját követően a módosított (felülvizsgált) végrehajtást engedélyező egységes okirat alapján jár el. Az ezen okiratok beérkezése napját megelőzően megkezdett, a módosított (felülvizsgált) végrehajtást engedélyező egységes okiratban foglaltaknak megfelelő végrehajtási cselekmények és biztosítási intézkedések is foganatosíthatók, kivéve, ha a behajtás iránti megkeresés, illetve a végrehajtást engedélyező egységes okirat módosítására a végrehajtást engedélyező eredeti okirat vagy a végrehajtást engedélyező egységes okirat érvénytelensége miatt került sor.

(4) A módosított behajtás iránti megkeresés és a módosított végrehajtást engedélyező egységes okirat további módosítására a (2) és (3) bekezdésben, a 4. § (4) bekezdés 10. pontjában és a 29. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.

31. § (1) A magyar megkeresett hatóság a behajtás iránti megkeresést elutasítja, ha

a) a követelést vagy a végrehajtást engedélyező egységes okiratot a megkereső tagállamban vitatják, kivéve a 29. § (3) bekezdés második mondatának megfelelő eseteket, vagy

b) a megkereső tagállamban rendelkezésre álló behajtási eljárásokat a megkereső hatóság előzetesen nem merítette ki.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerint nincs helye a behajtás iránti megkeresés elutasításának, ha

a) a rendelkezésre álló információk alapján nyilvánvaló, hogy a megkereső tagállamban a végrehajtási eljárás nem vezet eredményre különösen azért, mert a megkereső tagállamban az adósnak nincs végrehajtás alá vonható vagyona és a megkereső hatóság tudomása szerint az adósnak Magyarország területén végrehajtás alá vonható vagyona van, vagy

b) a megkereső tagállamban a végrehajtási eljárás aránytalan nehézséggel járna.

32. § (1) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a megkereső hatóság kérelmére biztosítási intézkedést foganatosít, ha

a) a megkeresés beérkezésének időpontjában az adós vitatja a követelést, vagy

b) a végrehajtást engedélyező eredeti okiratot vagy a végrehajtást engedélyező egységes okiratot a megkereső hatóság még nem állította ki, vagy

c) *  a biztosítási intézkedés elrendelése Air. szerinti feltételeinek egyike fennáll,

és valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van.

(2) A biztosítási intézkedés iránti megkereséshez mellékelni kell a biztosítási intézkedés engedélyezése céljából kiállított, a behajtás iránti megkereséssel érvényesített követelésre vonatkozó okiratot, amely végrehajtható okiratnak minősül. Ha ilyen okirat nem áll rendelkezésre, a biztosítási intézkedést a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) végzésben rendeli el.

(3) A biztosítási intézkedés iránti megkereséshez a megkereső hatóság a (2) bekezdésben meghatározott okiraton kívül más, a megkereső tagállamban a behajtás iránti megkereséssel érvényesített követeléssel kapcsolatos okiratot is mellékelhet.

(4) A 27. § (1)-(2), (4) bekezdésében, a 28. § (1) bekezdésében, a 29. §-ban és a 30. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat a biztosítási intézkedés iránti megkeresés teljesítése során megfelelően alkalmazni kell.

12. A behajtási jogsegély teljesítésének közös szabályai

33. § (1) A magyar megkeresett hatóság a 22-32. § szerinti megkeresést elutasítja, ha

a) *  a megkeresés olyan követelésre vonatkozik, amelynek a megkereső tagállam joga szerinti esedékességi napja és a megkeresés - ismételt megkeresés esetén az eredeti megkeresés - beérkezésének napja között több mint öt naptári év telt el, vagy

b) a (3) és (4) bekezdésben foglalt esetekben a követelés esedékességének a megkeresés tagállambeli időpontjától számított több mint tíz naptári év eltelt, vagy

c) a követelés behajtása - az adós személy helyzete miatt - Magyarországon komoly gazdasági nehézséget okozna, feltéve, hogy a magyar jogszabályok szerint hasonló követelésre ez a behajtást kizáró ok külön jogszabály alapján alkalmazható lenne.

(2) Ha a megkereséssel érvényesített követelés összege az 1500 eurónak megfelelő pénzösszegnél kisebb, a magyar megkeresett hatóság a 27-32. § szerinti megkeresést elutasítja.

(3) Ha a kötelezett személy vagy más érdekelt személy a követeléssel vagy a végrehajtást engedélyező eredeti okirattal kapcsolatban jogorvoslati kérelmet nyújtott be, az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő kezdőnapja az a nap, amelyen a megkereső tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága (bírósága) megállapítja, hogy a követeléssel vagy a végrehajtást engedélyező eredeti okirattal kapcsolatban további jogorvoslatnak nincs helye.

(4) Ha a követeléssel kapcsolatban a megkereső tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága fizetési könnyítést (halasztott fizetést vagy részletfizetést) engedélyezett, az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő a fizetési könnyítés alapján előírt fizetési határidő lejárta napján kezdődik.

(5) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés elutasításáról az ok megjelölésével tájékoztatja a megkereső hatóságot.

34. § (1) Az elévülési idő számítására a megkereső tagállam jogát kell alkalmazni.

(2) A megkereső hatóság és a magyar megkeresett hatóság tájékoztatja egymást a behajtás iránti vagy biztosítási intézkedésre irányuló megkereséssel érintett követeléssel kapcsolatos elévülési időt megszakító, felfüggesztő, meghosszabbító jogi tényekről (intézkedésekről).

35. § (1) *  A magyar megkeresett hatóság a megkeresés alapján megteszi a megfelelő intézkedéseket a 28. § (4) bekezdésben meghatározott összegek és az Air. szerint az eljárás adózót (személyt) terhelő költségeinek érvényesítése érdekében.

(2) Magyarország a behajtási jogsegély teljesítésével kapcsolatban felmerült költség megtérítése iránt a megkereső tagállammal (megkereső hatósággal) szemben igényt nem érvényesít és a megkereső tagállam (megkereső hatóság) ilyen igényét nem teljesíti. E rendelkezéstől eltérni kizárólag a (3) bekezdésben foglaltak, vagy a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) és a megkereső hatóság egyedi költségmegtérítési szabályairól szóló megállapodása alapján lehet. Egyedi költségmegtérítési megállapodásnak akkor van helye, ha a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) és a megkereső hatóság közös álláspontja szerint a behajtási jogsegély teljesítése a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos, illetve nagyon magas költséggel jár, vagy különleges nehézséget okoz.

(3) A megkereső tagállam felelős minden olyan költségért, veszteségért, kárért, amely a behajtási jogsegély keretében érvényesített követelés vagy a végrehajtást, illetve biztosítási intézkedést engedélyező eredeti okirat érvénytelensége miatti intézkedések következményeként merült fel.

36. § (1) A megkereső hatóság

a) az információkérés, a kézbesítés, a behajtás és a biztosítási intézkedés iránti megkeresést,

b) a végrehajtást engedélyező egységes okiratot, a biztosítási intézkedést engedélyező eredeti okiratot,

c) a 27. § (5) bekezdésben és a 29. §-ban meghatározott okiratot

formanyomtatvány használatával, elektronikus úton továbbítja a magyar megkeresett hatóság részére, kivéve, ha ez gyakorlati okból nem megvalósítható.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a formanyomtatványhoz csatolt bármely más okirat, az okirat másolata, kivonata továbbítása esetén is.

(3) Lehetőség szerint a formanyomtatványokat kell alkalmazni a behajtási jogsegély teljesítése során a magyar megkeresett hatóság és a megkereső hatóság közötti, az (1) bekezdésben foglalt okiratok továbbításától eltérő kommunikációra is.

(4) A behajtási jogsegély teljesítése során megszerzett információ és megtett intézkedés érvényességét az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértése nem érinti.

37. § (1) A megkereső hatóság az információkérés, a kézbesítés, a behajtás és a biztosítási intézkedés iránti megkeresést, a kézbesítés iránti megkeresés teljesítéséhez alkalmazott bármely formanyomtatványt és a végrehajtást engedélyező egységes okiratot magyar nyelven vagy magyar nyelvű fordítást mellékelve továbbítja a magyar megkeresett hatóság részére.

(2) A kézbesítés iránti megkeresés alapján kézbesítendő okiratok a megkereső tagállam hivatalos nyelvén továbbíthatók a magyar megkeresett hatóság részére.

(3) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) és a megkereső szerv (megkereső tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága) megállapodást köthet a behajtási jogsegély teljesítése során, illetve az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetekben alkalmazandó nyelv(ek)ről.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt okiratokat érvénytelennek kell tekinteni, ha továbbításukra az (1) bekezdésben, illetve a (3) bekezdés szerinti megállapodás esetén e megállapodásban foglaltak megsértésével került sor.

(5) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóságtól kérheti az (1) bekezdésben foglaltak megsértése esetén az okiratok magyar nyelvre, a (3) bekezdésben foglaltak megsértése esetén pedig az okiratok megállapodás szerinti nyelvre történő fordítását. A behajtási jogsegély teljesítésének ügyintézési határidejébe a magyar megkeresett hatóság kérelme továbbításának napja és a fordítás megérkezésének napja közötti időszak nem számít bele.

38. § (1) A behajtási jogsegély teljesítése során a magyar megkeresett hatóság által közölt, továbbított vagy szerzett információ adótitoknak minősül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti információkat a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) és más magyar közigazgatási hatóság kizárólag a 22. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott követelések végrehajtása, az ilyen követelésekkel kapcsolatos biztosítási intézkedések, valamint a társadalombiztosítási járulékok (szociális hozzájárulási adó) megállapításához és végrehajtásához használhatja fel. E rendelkezéstől eltérni és az információt más célra felhasználni kizárólag az információt szolgáltató tagállam kifejezett írásbeli engedélyével lehet.

(3) Az (1) bekezdés szerinti információkat a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) és más magyar közigazgatási hatóság eljárása során a hasonló információra magyar jogszabályok szerint vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően használhatja fel bizonyítékként.

(4) A megkereső vagy megkeresett hatóság tagállamától eltérő tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága (harmadik fél) részére a magyar megkeresett hatóság a behajtási jogsegély teljesítése során szerzett információt akkor továbbíthatja, ha megítélése szerint az információ a harmadik félnek a (2) bekezdésben meghatározott célból hasznos lehet, és az információt szolgáltató megkeresett vagy megkereső hatóság az információ továbbítását nem ellenezte. A magyar megkeresett hatóság az információ továbbítását megelőzően tájékoztatja az információt szolgáltató megkereső vagy megkeresett hatóságot az információ szolgáltatásának szándékáról, e hatóság a tájékoztatás beérkezésétől számított tíz munkanapon belül megküldött nyilatkozatában ellenezheti az információ továbbítását.

(5) A magyar megkeresett hatóság információt szolgáltató hatóságként akkor ellenzi az információ harmadik félnek való továbbítását, ha az nincs összhangban a behajtási jogsegély rendelkezéseivel. E bekezdés és a (4) bekezdés alkalmazásában információt szolgáltató megkeresett vagy megkereső hatóság az a hatóság, amelytől az információ eredetileg származik.

(6) Az (1) bekezdés szerinti információt kizárólag a CCN-hálózat működtetéséhez és fejlesztéséhez szükséges mértékben lehet az Európai Bizottság Bizottsági Akkreditációs Hatósága által megfelelően akkreditált személy rendelkezésére bocsátani.

13. Más tagállamba irányuló megkeresés és előzetes megkeresés nélküli információcsere

39. § (1) Ha a magyar megkereső hatóság a behajtási jogsegély teljesítése iránt más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát keresi meg, a 22-38. § rendelkezéseit az e §-ban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval kapcsolatban behajtási jogsegélyt felettes szerve útján, a magyar megkereső hatóság közvetítésével érvényesít.

(3) Ha az adó - ideértve az illetéket is - visszatérítése egy másik tagállamban letelepedett vagy ott tartózkodási hellyel rendelkező adózót (személyt) érint, a magyar megkereső hatóság tájékoztathatja a letelepedési hely vagy tartózkodási hely szerinti tagállam megkereső hatóságát a várható visszatérítésről (előzetes megkeresés nélküli információcsere). E rendelkezést az általános forgalmi adó visszatérítésével kapcsolatban nem lehet alkalmazni.

(4) A magyar megkereső hatóság által kezdeményezett behajtási jogsegély teljesítése során a megkeresett hatóság által vagy annak nevében tett olyan intézkedést, amely az elévülést a megkeresett tagállam joga és a magyar jogszabályok szerint is megszakítja vagy meghosszabbítja (felfüggeszti), az elévülési idő számítása során a magyar jog szerint elévülést megszakító, meghosszabbító (felfüggesztő) intézkedésnek kell tekinteni.

(5) Ha a megkeresett tagállam joga az elévülés megszakítását, meghosszabbítását (felfüggesztését) nem teszi lehetővé, akkor a magyar megkereső hatóság által kezdeményezett behajtási jogsegély teljesítése során a megkeresett hatóság által vagy nevében tett olyan intézkedést, amely a magyar jog szerint elévülést megszakító vagy meghosszabbító (felfüggesztő) intézkedésnek minősülne, az elévülési idő számítása során elévülést megszakító vagy meghosszabbító (felfüggesztő) intézkedésnek kell tekinteni.

(6) Ha a magyar megkereső hatóság által kezdeményezett behajtás iránti megkeresést követően a megkeresett hatóság a behajtani kért összeget a végrehajtást engedélyező egységes okiratban, devizában feltüntetett összegben átutalja, a deviza átváltásából eredő árfolyam-különbözetet az adózó folyószámláján az állami adóhatóság nem tartja nyilván.

40. § (1) A magyar megkeresett hatóság vagy a magyar megkereső hatóság a más tagállam megkeresett, illetve megkereső hatóságával megállapodást köthet, amely alapján a megkereső hatóság kijelölt (felhatalmazott) tisztviselője a behajtási jogsegély teljesítésének előmozdítása céljából:

a) jelen lehet a megkeresett tagállam közigazgatási hatóságának hivatalában a közigazgatási eljárás során;

b) jelen lehet a megkeresett tagállam területén végrehajtott közigazgatási eljárásokban (ideértve az adóhatósági ellenőrzéseket is);

c) segítheti a megkeresett tagállam tisztviselőit a megkeresett tagállamban bírósági eljárás során.

(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködés esetén a megkereső tagállam tisztségviselője Magyarországon, illetve a magyar megkereső hatóság tisztségviselője a megkeresett tagállamban a személyazonosságát a külön jogszabályban meghatározottak szerint, valamint eljárási jogosultságát (megbízólevéllel vagy más hasonló okirattal) igazolni köteles.

14. Tájékoztatási kötelezettség

41. § (1) A központi kapcsolattartó iroda minden naptári év március 31. napjáig értesíti a behajtási jogsegéllyel kapcsolatban az Európai Bizottságot:

a) az értesítést megelőző naptári évben a más tagállam megkeresett hatóságának küldött, és más tagállam megkereső hatóságától kapott információkérés, kézbesítés, behajtás és biztosítási intézkedés iránti megkeresések számáról, valamint

b) azon követelések összegéről, amelyre az értesítést megelőző naptári évben más tagállam megkereső hatósága behajtás iránti megkeresést küldött és az ilyen megkeresések alapján behajtott összegről.

(2) A központi kapcsolattartó iroda tájékoztatja az Európai Bizottságot:

a) a hatáskörrel rendelkező hatóság kijelölésének változásáról, valamint a központi kapcsolattartó iroda, kapcsolattartó szerv, kapcsolattartó iroda kijelöléséről és a kijelölés változásáról,

b) az olyan magyar részes felet érintő két vagy többoldalú nemzetközi szerződésről és egyéb megállapodásról (egyezségről), amely a behajtási jogsegély hatálya alá tartozó kérdéseket érint.

III/A. FEJEZET * 

EURÓPAI UNIÓS VITARENDEZÉSI ELJÁRÁS * 

14/A. *  Hatály

41/A. § *  E fejezet rendelkezéseit az érintett személy választása alapján a Magyarország és az Európai Unió valamely tagállama közötti azon viták rendezésére szolgáló eljárást illetően, illetve érintett személyek jogait, kötelezettségei megállapítását illetően kell alkalmazni, amelyek a jövedelem és adott esetben a vagyon kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozó nemzetközi megállapodások és egyezmények értelmezéséből és alkalmazásából erednek.

14/B. *  A panasz benyújtása, tartalma, visszavonása

41/B. § *  (1) Az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárásban a kapcsolt vállalkozásokat érintő, szokásos piaci ár megállapításával kapcsolatos kölcsönös egyeztető eljárásban az állami adó- és vámhatóság; minden más esetben - ideértve az állandó telephely fennállta és az annak betudható jövedelem megállapításával összefüggő vitás kérdést - az adópolitikáért felelős miniszter jár el (a továbbiakban együtt: magyar illetékes hatóság).

(2) Az érintett személy - az (5) bekezdésben meghatározott érintett személyeket kivéve - az illetékes hatósághoz benyújtott, vitás kérdés rendezésére irányuló kérelem (a továbbiakban: panasz) alapján kérelmezheti annak rendezését, feltéve, hogy a panasz minden egyes érintett tagállam illetékes hatóságához benyújtásra került.

(3) A panaszt a vitás kérdést eredményező vagy a későbbiekben ahhoz vezető intézkedésről szóló elsőfokú adóhatósági határozat közlésétől számított három éven belül kell benyújtani függetlenül attól, hogy az érintett személy igénybe veszi-e az érintett tagállamok bármelyikének nemzeti joga értelmében rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket. Az érintett személynek az illetékes hatósághoz egyidejűleg és ugyanazon információk megadásával kell benyújtania a panaszt, amely információkat a többi érintett tagállam számára is megadta. A panaszban fel kell tüntetni a többi érintett tagállam megjelölését. A magyar illetékes hatósághoz a panaszt magyar és angol nyelven kell benyújtani.

(4) A magyar illetékes hatóság a panasz kézhezvételét az érintett személynek visszaigazolja annak beérkezésétől számított két hónapon belül. A magyar illetékes hatóság a kézhezvételtől számított két hónapon belül a többi érintett tagállam illetékes hatóságát is tájékoztatja a panasz beérkezéséről. A magyar illetékes hatóság ezzel egy időben tájékoztatja a többi érintett tagállam illetékes hatóságát arról is, hogy a vonatkozó eljárásokban folytatott kommunikáció során mely nyelvet vagy nyelveket szándékozik használni.

(5) A magyar belföldi illetőségű természetes személy vagy kis- és középvállalkozás érintett személy panaszát csak a magyar illetékes hatósághoz nyújtja be. A magyar illetékes hatóság a panaszt annak beérkezésétől számított 2 hónapon belül egyidejűleg továbbítja a többi érintett tagállam illetékes hatóságának. A panasz továbbításának időpontjával úgy kell tekinteni, hogy az összes érintett tagállam megkapta azt.

41/C. § *  (1) A magyar illetékes hatóság a panaszt csak akkor fogadja el, ha a panaszt tevő érintett személy a magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatósága számára is megadja az alábbi információkat:

a) név, cím, adóazonosító szám és azon egyéb információk, amelyek a panaszt benyújtó érintett személy, valamint minden egyéb, az ügyben érdekelt személy azonosításához szükségesek,

b) az érintett adómegállapítási időszakok,

c) a releváns tényeknek és az ügy körülményeinek a részletes ismertetése (ideértve az ügylet szerkezetének, valamint az érintett személy és az érintett ügyletekben részes többi fél közötti kapcsolat részleteit, valamint adott esetben az érintett személy és a külföldi adóhatóság közötti, kölcsönösen kötelező erejű megállapodásban jóhiszeműen meghatározott tényeket), különösen: a vitás kérdést eredményező intézkedések jellege és időpontja (ideértve adott esetben a többi érintett tagállamból származó azonos jövedelemre, valamint az arra vonatkozó részletes információkat, hogy e jövedelem a többi érintett tagállamban az adóköteles jövedelem részét képezi, valamint hogy a többi érintett tagállamban milyen adót vetettek ki vagy fognak kivetni az ilyen jövedelemre), továbbá a kapcsolódó összegek az érintett tagállamok pénznemében kifejezve, a rendelkezésre álló igazoló dokumentumok másolatával együtt,

d) hivatkozás az alkalmazandó nemzeti szabályokra,

e) hivatkozás a 41/A. §-ban említett nemzetközi megállapodásra vagy egyezményre; amennyiben egynél több nemzetközi megállapodás vagy egyezmény alkalmazandó, a panaszt tevő érintett személynek nyilatkoznia kell, hogy az adott vitás kérdéssel kapcsolatban mely nemzetközi megállapodás vagy egyezmény értelmezésére kerül sor,

f) a panaszt benyújtó érintett személy által biztosított alábbi információk, a rendelkezésre álló igazoló dokumentumok másolatával együtt:

fa) annak magyarázata, hogy az érintett személy miért véli úgy, hogy vitás kérdés áll fenn;

fb) az érintett személy által az érintett ügyletek tekintetében kezdeményezett minden jogorvoslat és peres eljárás részletei, és a vitás kérdésben hozott bármely bírósági határozat, függetlenül attól, hogy az eljárás melyik tagállamban folyt;

fc) az érintett személy arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy a lehető legteljesebben és leggyorsabban fog válaszolni az érintett tagállamok illetékes hatóságainak minden megfelelő kérésére, és az érintett tagállamok illetékes hatóságainak kérésére minden dokumentációt be fog nyújtani;

fd) adott esetben a vitás kérdést eredményező - végleges adóhatósági határozat, adóellenőrzési jegyzőkönyv, jelentés vagy ezekkel egyenértékű egyéb dokumentum formájában megjelenő - végleges határozat másolata, és az adóhatóságok által a vitás kérdés tekintetében kiadott bármely más dokumentum másolata, függetlenül attól, hogy az melyik tagállamban született;

fe) az érintett személy által a vitás kérdésben indított más kölcsönös egyeztető eljárás vagy más vitarendezési eljárás keretében benyújtott panaszra vonatkozó információk, valamint

ff) az érintett személy nyilatkozata arról, hogy tudomásul veszi a panasz benyújtásához kapcsolódó, a 41/J. § (11) bekezdésében foglalt jogkövetkezményt;

g) a magyar illetékes hatóság által hiánypótlásban kért bármely olyan kiegészítő információ, amelyet a magyar illetékes hatóság szükségesnek tart a panasz érdemi elbírálásához.

(2) A szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatban nyilvántartásra kötelezett érintett személy panaszával egyidejűleg köteles megküldeni e nyilvántartást az illetékes hatóság részére. Ennek elmulasztása esetén az illetékes hatóság az (1) bekezdés g) pontja alapján is kérheti a nyilvántartás megküldését.

(3) Az érintett személy a magyar illetékes hatóság részére a panasz megküldésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy panasza valamennyi érintett tagállam részére benyújtásra került. Amennyiben az érintett személy természetes személy vagy kis-és középvállalkozás ezen nyilatkozat csatolására nincs szükség.

(4) A magyar illetékes hatóság a panasz kézhezvételétől számított 3 hónapon belül kérheti az (1) bekezdés g) pontjában említett információkat magyar és angol nyelven, a hiánypótlásra nyitva álló határidő az erre irányuló felhívás kézhezvételét követő 3 hónap. Az érintett személy a hiánypótlás egy példányát egyidejűleg megküldi a többi érintett tagállam illetékes hatóságának. További információk a kölcsönös egyeztető eljárás során több alkalommal is kérhetők.

(5) A magyar belföldi illetőségű természetes személy vagy kis-és középvállalkozás érintett személy az (1) bekezdés g) pontja szerinti kiegészítő információkat csak a magyar illetékes hatósághoz nyújtja be. A magyar illetékes hatóság a kiegészítő információkat azok beérkezésétől számított 2 hónapon belül egyidejűleg továbbítja a többi érintett tagállam illetékes hatóságának. A kiegészítő információk továbbításának időpontjával úgy kell tekinteni, hogy az összes érintett tagállam megkapta azokat.

(6) A továbbított információk védelmére, illetve a szakmai, üzleti, ipari vagy foglalkozási titok vagy szakmai eljárások védelmére vonatkozó jogszabályokat az e fejezet szerinti eljárások lefolytatása során is megfelelően alkalmazni kell.

41/D. § *  (1) Az érintett személy panaszát visszavonhatja a magyar illetékes hatóságnak küldött írásbeli értesítéssel, amely értesítést az érintett személy egyidejűleg megküld a többi érintett tagállam illetékes hatósága részére is. A panasz visszavonása azonnali hatállyal megszünteti az e fejezet alapján folytatott valamennyi eljárást. A magyar illetékes hatóság a panasz visszavonása alapján az eljárást végzéssel megszünteti, amelyről a végzés meghozatalát követően soron kívül tájékoztatja a többi érintett tagállam illetékes hatóságait.

(2) A magyar illetékes hatóság részére bármely érintett tagállam illetékes hatósága által küldött, érintett személy panaszának visszavonásáról szóló értesítés az e fejezet alapján folytatott valamennyi eljárást azonnali hatállyal megszünteti.

(3) A magyar belföldi illetőségű természetes személy vagy kis-és középvállalkozás érintett személy a panasz visszavonásáról szóló értesítését kizárólag a magyar illetékes hatóság részére küldi meg. A magyar illetékes hatóság egyidejűleg továbbítja a panasz visszavonásáról szóló értesítést annak beérkezésétől számított 2 hónapon belül a többi érintett tagállam illetékes hatóságának. A panasz visszavonásáról szóló értesítés továbbításának időpontjával úgy kell tekinteni, hogy az összes érintett tagállam megkapta azt.

14/C. *  Döntés panasz elfogadásáról

41/E. § *  (1) A magyar illetékes hatóság a panasz kézhezvételétől vagy a 41/C. § (1) bekezdés g) pontjában említett információk kézhezvételétől számított 6 hónapon belül - attól függően, hogy melyik időpont a későbbi - dönt, hogy elfogadja vagy visszautasítja a panaszt.

(2) Az adóhatóság a magyar illetékes hatóság megkeresése alapján a kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatásához szükséges adatok, tények, körülmények feltárása érdekében az adómegállapításhoz való jog elévülését követően is jogosult a vitás kérdésben érintett személynél vagy személyeknél az Air. 89. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetési vizsgálatot lefolytatni és a feltárt adatokról, tényekről, körülményekről, valamint az egyéb, a kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatásához szükséges, rendelkezésére álló információkról a magyar illetékes hatóságot tájékoztatni. Az e bekezdés szerint, az adómegállapításhoz való jog elévülését követően lefolytatott jogkövetési vizsgálat alapján az adóhatóság adókötelezettséget nem állapíthat meg, jogkövetkezményt - a panasszal érintett vitás kérdéssel kapcsolatos együttműködési, bizonylatkiállítási, könyvvezetési, nyilvántartási, iratmegőrzési, adatszolgáltatási kötelezettség megsértése miatti jogkövetkezmény kivételével - nem alkalmazhat.

(3) Amennyiben a magyar illetékes hatóság az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül nem hoz döntést a panasz ügyében, úgy kell tekinteni, hogy a magyar illetékes hatóság a panaszt elfogadta.

(4) A magyar illetékes hatóság az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül visszautasítja a panaszt, amennyiben

a) a panasz nem tartalmazza a 41/C. § (1) bekezdésében előírt információkat;

b) az érintett személy a 41/C. § (4) bekezdésében előírt határidőben a hiánypótlásra nem válaszol;

c) nincs vitás kérdés; vagy

d) a panaszt nem nyújtották be a 41/B. § (3) bekezdésében foglalt hároméves határidőn belül.

(5) A magyar illetékes hatóság a panasz elfogadásáról vagy visszautasításáról és annak okáról haladéktalanul értesíti a többi érintett tagállam illetékes hatóságát.

41/F. § *  (1) A magyar illetékes hatóság panaszt visszautasító végzése ellen fellebbezésnek helye nincs. Ha a panaszt az érintett tagállamok valamennyi illetékes hatósága visszautasította az érintett személy a magyar illetékes hatóság panaszt visszautasító végzésével szemben bírósághoz fordulhat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A perben a bíróság az egyszerűsített per szabályai szerint jár el azzal, hogy perújításnak nincs helye.

41/G. § *  (1) A magyar illetékes hatóság

a) a panasz kézhezvételétől vagy

b) amennyiben a 41/C. § (1) bekezdés g) pontja szerint hiánypótlásra került sor, a kiegészítő információk kézhezvételétől

számított 6 hónapon belül határozattal dönthet a vitás kérdés egyoldalú rendezéséről a többi érintett tagállam illetékes hatóságának bevonása nélkül.

(2) A vitás kérdés egyoldalú rendezéséről hozott határozat akkor válik véglegessé, ha azt az érintett személy kifejezett írásbeli nyilatkozatával a közléstől számított 30 napon belül elfogadja és adott esetben a vitás kérdést érintő közigazgatási perben a keresettől elállását igazolja. A vitás kérdés egyoldalú rendezéséről hozott véglegessé vált határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs, a határozat az elévülésre tekintet nélkül végrehajtható.

(3) Az érintett személy (2) bekezdés szerinti elfogadó nyilatkozata, illetve igazolása hiányában a vitás kérdés egyoldalúan nem rendezhető, a magyar illetékes hatóság a vitás kérdés egyoldalú rendezéséről hozott határozatot visszavonja és eljárását a 41/E. § szerint folytatja. A határozat visszavonása ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(4) Az (1) bekezdésben leírt esetben a magyar illetékes hatóság a határozat véglegessé válását követően soron kívül értesíti az érintett személyt és a többi érintett tagállam illetékes hatóságát. Az értesítést követően az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárás alapján folytatott valamennyi eljárást meg kell szüntetni.

(5) A magyar illetékes hatóságnak a vitás kérdés egyoldalú rendezéséről hozott végleges határozata az adóhatóságra kötelező.

(6) Amennyiben bármelyik érintett tagállam illetékes hatósága arról értesíti a magyar illetékes hatóságot, hogy a vitás kérdést egyoldalúan rendezte, az erről szóló értesítést követően az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárás alapján folytatott magyar illetékes hatóság előtti eljárást azonnali hatállyal meg kell szüntetni.

14/D. *  Kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatásának szabályai

41/H. § *  (1) Amennyiben a magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatósága is elfogadja a panaszt, akkor a vitás kérdést kölcsönös egyeztető eljárás útján rendezheti a magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatósága.

(2) A kölcsönös egyeztető eljárásra nyitva álló határidő az érintett tagállamok illetékes hatóságainak panaszelfogadását tartalmazó döntéseire vonatkozó értesítések közül a legkésőbbi időpontjától számított két év.

(3) Amennyiben a panasz visszautasítása miatt benyújtott tanácsadó bizottság általi vitarendezés megindítása iránti kérelem alapján a tanácsadó bizottság a panasz elfogadásáról döntött, bármely érintett tagállam illetékes hatóságának kérése alapján - a döntés kézbesítésétől számított 60 napon belül - meg kell indítani a kölcsönös egyeztető eljárást. A magyar illetékes hatóságnak a kölcsönös egyeztető eljárás megindítása iránti kéréséről értesítenie kell a tanácsadó bizottságot, a többi érintett tagállam illetékes hatóságát és az érintett személyt.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a kölcsönös egyeztető eljárásra nyitva álló határidő a kölcsönös egyeztető eljárás megindítására vonatkozó kéréstől számított két év.

(5) Amennyiben a panasz elfogadásáról a panasz illetékes hatóság általi visszautasítása miatt indult perben bíróság döntött, a kölcsönös egyeztető eljárásra nyitva álló határidő az érintett tagállamok illetékes bíróságainak panasz elfogadását tartalmazó döntéseire vonatkozó értesítések közül a legkésőbbi időpontjától számított két év.

(6) A (2), (4) és (5) bekezdésben meghatározott kétéves időtartam legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, amennyiben bármely érintett tagállam illetékes hatósága erre vonatkozó kéréssel fordul a többi érintett tagállam illetékes hatóságaihoz, és a kérését írásban indokolja.

41/I. § *  (1) Ha a tagállamok illetékes hatóságai a 41/H. §-ban meghatározott időtartamon belül megállapodásra jutottak a vitás kérdés rendezésének módjáról, akkor erről a magyar illetékes hatóság a kölcsönös megállapodás időpontját követően soron kívül, határozattal értesíti az érintett személyt.

(2) A kölcsönös megállapodás alapján hozott határozat akkor válik véglegessé, és a magyar illetékes hatóságra, valamint az adóhatóságra kötelezővé, ha az érintett személy a határozat közlésének időpontjától számított 60 napon belül

a) elfogadja a kölcsönös megállapodás alapján hozott határozatot és

b) lemond a vitás kérdés rendezéséhez kapcsolódó minden egyéb jogorvoslati lehetőség érvényesítéséhez fűződő jogáról.

(3) Amennyiben az egyéb jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó eljárások már megindultak, a kölcsönös megállapodás alapján hozott határozat csak akkor válik véglegessé, ha az érintett személy bizonyítja a magyar illetékes hatóság részére, hogy valamennyi érintett tagállamban kérelmezte az említett egyéb jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó eljárások megszüntetését. Az érintett személynek legkésőbb attól a naptól számított 60 napon belül kell az említett bizonyítékot szolgáltatnia, amikor a kölcsönös megállapodás alapján hozott határozatot vele közölték.

(4) Amennyiben az érintett személy a (2) és (3) bekezdés szerinti határidőt túllépi, a kölcsönös megállapodás alapján hozott határozatban foglaltakat nem lehet végrehajtani, a magyar illetékes hatóság a határozatát visszavonja és az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárást megszünteti. A visszavonásról és az eljárás megszüntetéséről hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.

(5) A kölcsönös megállapodás alapján hozott véglegessé vált határozat alapján az adóhatóság az érintett személy eredeti adókötelezettségét határozattal haladéktalanul módosítja, amely határozat az elévülésre tekintet nélkül végrehajtható. Az érintett személy a módosítás eredményeként őt terhelő adófizetési kötelezettség után késedelmi pótlék és adóbírság fizetésére nem kötelezhető, illetve a részére visszatérítendő adó után kamatra nem jogosult.

(6) Amennyiben az adóhatóság az érintett személy eredeti adókötelezettségének módosításáról nem hoz határozatot, a határozathozatalra kötelezés iránt az érintett személy bírósághoz fordulhat. A perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A perben a bíróság a mulasztási per szabályai szerint jár el azzal, hogy a bíróság döntésével szemben fellebbezésnek és perújításnak nincs helye.

(7) Amennyiben az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárásban az érintett tagállamok illetékes hatóságai a 41/H. §-ban meghatározott időtartamon belül nem jutnak megállapodásra a vitás kérdés rendezésének módjáról, akkor e tényről a magyar illetékes hatóság tájékoztatja az érintett személyt, ismertetve a megállapodás meghiúsulásának általános okait.

(8) Ha a vitás kérdés bármilyen okból megszűnik, akkor az e fejezet alapján folytatott valamennyi eljárást azonnali hatállyal meg kell szüntetni. A magyar illetékes hatóság a megszűnés megállapításáról és annak okáról soron kívül, végzéssel tájékoztatja az érintett személyt, amely végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. A magyar illetékes hatóság ezzel egyidejűleg az eljárás megszűnéséről tájékoztatja a többi érintett tagállam illetékes hatóságait is.

14/E. *  A nemzeti eljárásokkal való kölcsönhatások és az azoktól való eltérések

41/J. § *  (1) A panasz végleges adóhatósági döntéssel lezárt ügyben is benyújtható.

(2) Az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárás és a vitarendezési eljárás folytatása mellett Magyarországon kezdeményezhető vagy folytatható bírósági eljárás vagy közigazgatási és büntetőjogi szankciók kiszabására irányuló eljárás ugyanazzal az üggyel kapcsolatban.

(3) A panasz benyújtható bármely más, az ügyben Magyarországon kezdeményezett közigazgatási vagy bírósági jogorvoslati eljárás igénybevétele mellett. Az érintett személy köteles az ilyen jogorvoslati eljárás megindításáról, felfüggesztéséről, szüneteléséről és végleges befejezéséről nyolc napon belül tájékoztatni a magyar illetékes hatóságot.

(4) Amennyiben az érintett személy a vitás kérdéssel kapcsolatban bármely érintett tagállamban jogorvoslati eljárást kezdeményez, akkor a panasz elbírálásának a 41/E. § (1) bekezdésében meghatározott határideje, illetve a kölcsönös egyeztető eljárás 41/H. § szerinti határideje megszakad, és a panasz elbírálására, illetve az eljárás lefolytatására nyitva álló határidő azon a napon újra kezdődik, amelyen a jogorvoslati eljárásokban hozott döntés véglegessé vált, vagy amelyen az említett eljárást más módon véglegesen lezárták, vagy felfüggesztették.

(5) Az érintett személy haladéktalanul értesítést küld a magyar illetékes hatóság részére a többi érintett tagállamban történő jogorvoslati kezdeményezésről.

(6) A (4) bekezdésben leírt eljárások határidejének megszakadásáról a magyar illetékes hatóság végzéssel értesíti az érintett személyt.

(7) Amennyiben az érintett személy az ügyben magyar bíróság előtt jogorvoslatot kezdeményezett és az ügy jogerős bírósági ítélettel zárult azt megelőzően, hogy az érintett tagállamok illetékes hatóságai a vitás kérdésről a 41/H. § szerinti kölcsönös egyeztető eljárás keretében megállapodásra jutottak volna, a magyar illetékes hatóság értesíti a többi érintett tagállam illetékes hatóságát a bíróság határozatáról. A magyar illetékes hatóság az európai kölcsönös egyeztető eljárást az értesítés megküldésének napjával végzéssel zárja le. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.

(8) Amennyiben az érintett személy az ügyben magyar bíróság előtt jogorvoslatot kezdeményezett és az ügy jogerős bírósági ítélettel zárult azt megelőzően, hogy az érintett személy a 41/K. § (1) bekezdése szerinti tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránti kérelmet nyújtott volna be, a tanácsadó bizottság általi vitarendezésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, amennyiben a vitás kérdést nem sikerült a 41/H. § szerinti kölcsönös egyeztető eljárás keretében rendezni. A magyar illetékes hatóság értesíti a többi érintett tagállam illetékes hatóságát a bíróság határozatáról és annak joghatásáról. A magyar illetékes hatóság az európai kölcsönös egyeztető eljárást az értesítés megküldésének napjával végzéssel zárja le. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.

(9) Amennyiben az érintett személy az ügyben magyar bíróság előtt jogorvoslatot kezdeményezett és az ügy jogerős bírósági ítélettel zárult, a tanácsadó bizottság általi vitarendezési eljárást le kell zárni, amennyiben a bíróság a határozatát azt követően hozta meg, hogy az érintett személy a 41/K. § (1) bekezdése szerinti kérelmet nyújtott be, de a határozatát azt megelőzően hozta meg, hogy a tanácsadó bizottság vagy az alternatív vitarendezési bizottság a 41/S. § (5) bekezdésének megfelelően eljuttatta véleményét az érintett tagállamok illetékes hatóságai számára. Ebben az esetben a magyar illetékes hatóságnak tájékoztatnia kell a többi érintett tagállam illetékes hatóságát, valamint a tanácsadó bizottságot vagy az alternatív vitarendezési bizottságot a bíróság határozatának joghatásairól. A magyar illetékes hatóság az európai kölcsönös egyeztető eljárást az értesítés megküldésének napjával végzéssel zárja le. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.

(10) A (7)-(9) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell az eljárás lezárására vonatkozóan, ha a külföldi érintett tagállam illetékes hatósága értesítést küld az ügyben külföldi bíróság által hozott jogerős ítéletről.

(11) A panasz benyújtása megszünteti az adott vitás kérdéssel kapcsolatban indított más, Magyarországot érintő kölcsönös egyeztető eljárást. Az ilyen egyéb folyamatban lévő, a vitás kérdésre vonatkozó eljárás azon a napon szűnik meg, amelyen az érintett tagállamok illetékes hatóságainak valamelyike elsőként kézhez kapja a panaszt.

(12) A magyar illetékes hatóság megtagadhatja a tanácsadó bizottság általi vitarendezési eljárás igénybevételét, amennyiben Magyarországon a vitás ügy tárgyában, illetve azzal közvetlen összefüggésben jogerősen vagy véglegesen

a) költségvetési csalás miatt büntetés kiszabására került sor,

b) kétszáz százalékos adóbírságot szabtak ki, vagy

c) beszámoló letétbe helyezési és közzétételi szabály megsértése miatt az érintett személy adószámát törölték.

(13) Amennyiben olyan bírósági vagy közigazgatási eljárás indult, amely potenciálisan a (12) bekezdés szerinti büntetéshez, illetve jogkövetkezményhez vezethet és az említett eljárásokra az európai kölcsönös egyeztető eljáráshoz kapcsolódó bármely eljárással párhuzamosan kerül sor, a magyar illetékes hatóság a panasz elfogadásának időpontjától az említett bírósági vagy közigazgatási eljárások végleges eredményének időpontjáig felfüggesztheti az e fejezet szerinti eljárásokat. A megtagadás és a felfüggesztés ellen fellebbezésnek helye nincs.

14/F. *  A tanácsadó bizottság általi vitarendezés megindítása

41/K. § *  (1) Az érintett személy az erre irányuló kérelmével jogosult a tanácsadó bizottság általi vitarendezés megindítására, ha

a) az érintett személy panaszát a vitában érintett tagállamok illetékes hatóságai közül egy, de nem az összes visszautasította,

b) az érintett személy panaszát a vitában érintett tagállamok illetékes hatóságai közül valamennyi visszautasította, de az érintett személy kérelmére indult eljárásban egyik, de nem valamennyi tagállam illetékes bírósága a panaszt visszautasító határozatot megváltoztatta, vagy

c) az érintett személy által benyújtott panasz alapján megindult kölcsönös egyeztető eljárásban a 41/H. § szerint meghatározott határidőn belül a vitában érintett tagállamok illetékes hatóságai nem jutottak megállapodásra arról, hogy a vitás kérdést hogyan rendezzék.

(2) A tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránti kérelmet nem lehet előterjeszteni, ha

a) a panasz visszautasítása tárgyában az érintett tagállamok bármelyikének hatósága vagy bírósága előtt eljárás folyamatban van, vagy

b) amennyiben az a) pontban említett jogorvoslati eljárás során bíróság helybenhagyta a visszautasító határozatot.

(3) Amennyiben az érintett személy a panasz visszautasítása tárgyában élt a jogorvoslathoz való jogával, az illetékes bíróság határozatát kell figyelembe venni az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában.

(4) A tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránti kérelmet

a) az (1) bekezdés a) pontja esetén a panaszt elbíráló illetékes hatóságok által meghozott döntések közül a legkésőbbi kézbesítésétől számított,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetén a bíróság döntésének kézbesítésétől számított,

c) az (1) bekezdés c) pontja esetén a kölcsönös egyeztető eljárás sikertelenségéről szóló illetékes hatóságok tájékoztatása közül a legkésőbbi kézbesítésétől számított

50 napon belül kell a magyar illetékes hatósághoz benyújtania, a többi érintett tagállam illetékes hatóságának történő benyújtással egyidejűleg, azzal, hogy a magyar belföldi illetőségű természetes személy vagy kis-és középvállalkozás érintett személynek kizárólag a magyar illetékes hatósághoz kell benyújtania kérelmét.

(5) A magyar belföldi illetőségű természetes személy vagy a kis-és középvállalkozásnak minősülő érintett személy által a tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránt benyújtott kérelem esetén a magyar illetékes hatóság egyidejűleg továbbítja a kérelmet annak beérkezésétől számított 2 hónapon belül a többi érintett tagállam illetékes hatóságának, valamint ennek megtörténtéről értesíti az érintett személyt. A kérelemhez kapcsolódó határidőket onnantól kell számítani, amikor a magyar illetékes hatóság értesítette a kérelemről a többi érintett tagállamot.

(6) A tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránti kérelem a panaszra vonatkozó általános szabályokon túlmenően tartalmazza

a) annak megjelölését, hogy a kérelmet benyújtó érintett személy mely államban minősül adójogi szempontból belföldi illetőségűnek,

b) annak megjelölését, hogy az (1) bekezdésben szereplő jogalapok közül melyre tekintettel kéri a tanácsadó bizottság általi vitarendezés megindítását,

c) a kérelem benyújtására nyitva álló határidő számításához szükséges adatokat,

d) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a panaszt visszautasító döntéssel szemben egyik érintett tagállamban sincs helye jogorvoslatnak, vagy azokról a kérelmet benyújtó érintett személy lemondott,

e) az érintett személy és képviselőinek nyilatkozatát, hogy titoktartási kötelezettséget vállalnak az eljárás során a tudomásukra jutó információra vonatkozóan, és

f) az érintett személy határozott kérelmét arra vonatkozóan, hogy az érintett tagállamok illetékes hatóságai állítsák fel a tanácsadó bizottságot.

(7) A magyar illetékes hatóság eseti jelleggel megtagadhatja a tanácsadó bizottság általi vitarendezési eljárás igénybevételét, amennyiben a vitás kérdés nem érint kettős adózást. Ebben az esetben a magyar illetékes hatóság köteles haladéktalanul tájékoztatni az érintett személyt és a többi érintett tagállam illetékes hatóságát.

(8) A magyar illetékes hatóság (7) bekezdés szerinti döntése ellen az érintett személy bírósághoz fordulhat.

(9) A (8) bekezdésben szabályozott perben a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A perben a bíróság az egyszerűsített per szabályai szerint jár el azzal, hogy perújításnak nincs helye.

41/L. § *  A panaszban szereplő vitás kérdés tárgyában a tanácsadó bizottság általi vitarendezés hivatalból indul, ha a panaszt visszautasító döntés tárgyában a tanácsadó bizottság az érintett személy javára döntött és annak kézbesítésétől számított 60 napon belül egyik illetékes hatóság sem kezdeményezte a 41/H. § (3) bekezdése alapján a kölcsönös egyeztető eljárás megindítását. A tanácsadó bizottságot azzal a nappal kell felállítottnak tekinteni, amikor a panasz elfogadásáról hozott döntés kézbesítésétől számított 60 napos határidő letelik.

14/G. *  A tanácsadó bizottság felállítása

41/M. § *  (1) A tanácsadó bizottságot az érintett személy erre irányuló kérelmének kézhezvételét követő 120 napon belül kell felállítani.

(2) A magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatóságai az (1) bekezdésben szereplő határidőn belül megállapodnak

a) a tanácsadó bizottság összetételéről,

b) a tanácsadó bizottság tagjainak kijelölésére vonatkozó szabályokról,

c) a független szakértőkre vonatkozó összeférhetetlenség e törvényben szabályozotton kívüli okairól,

d) a tanácsadó bizottság működési szabályzatáról.

(3) A magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatóságai eltérő megállapodása hiányában a tanácsadó bizottság egy elnökből, érintett tagállamonként egy-egy, az érintett tagállamok illetékes hatóságai által kijelölt képviselőből és érintett tagállamonként egy-egy független szakértőből áll. A magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatóságai ettől eltérően megállapodhatnak abban, hogy akár az érintett tagállamok illetékes hatóságai által kijelölt képviselők, akár a független szakértők számát érintett tagállamonként kettő-kettő főre növelik.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában szabályozott kérdésről való megállapodás hiányában a független szakértőket és helyetteseiket az Európai Bizottság által vezetett nyilvántartásból, sorsolással kell kiválasztani.

(5) A magyar független szakértők mellett a magyar illetékes hatóság köteles a független szakértők számával megegyező számú helyettest is kijelölni. A helyettesek kijelölésére is a független szakértőkre vonatkozó szabályok az irányadóak.

(6) A magyar független szakértő köteles haladéktalanul bejelenteni a tanácsadó bizottság elnökének és az érintett tagállamok illetékes hatóságainak az olyan tartós akadályoztatását, amely alapján képtelen a feladatainak ellátására. Ilyen esetben a helyettesítésére kijelölt független szakértő veszi át a tanácsadó bizottságban a helyét.

(7) Az érintett tagállamok illetékes hatóságai által kijelölt képviselők és a független szakértők egyszerű többséggel elnököt választanak az Európai Bizottság által a független szakértőkről vezetett nyilvántartásból. A tanácsadó bizottság elnöke csak bíró lehet, amely követelménytől az érintett tagállamok illetékes hatóságai által kijelölt képviselők és a független szakértők egyhangú döntéssel eltérhetnek.

(8) A tanácsadó bizottság elnökét az Európai Bizottság által az elnöki pozíció betöltésére alkalmas független szakértőkről vezetett nyilvántartásból sorsolással kell kiválasztani, ha valamennyi független szakértőt az érintett tagállamok illetékes hatóságai helyett az erre jogosult bíróság jelölte ki.

(9) A tanácsadó bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett személyt a tanácsadó bizottság felállításáról.

41/N. § *  (1) Az érintett személy a hiányzó tag, illetve a hiányzó elnök kijelölése iránti kérelemmel bírósághoz fordulhat, ha a 41/M. § (1) bekezdése szerint erre nyitva álló határidőn belül a tanácsadó bizottságot nem állították fel.

(2) Az érintett személy az (1) bekezdés szerinti kérelmet a 41/M. § (1) bekezdése szerint nyitva álló határidő leteltét követő 30 napon belül nyújthatja be a joghatósággal, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet az érintett személy köteles az illetékes bírósághoz való benyújtással egyidejűleg az érintett tagállamok illetékes hatóságaihoz is eljuttatni. Az érintett személy haladéktalanul köteles értesíteni a magyar illetékes hatóságot, amennyiben a hiányzó tag, illetve a hiányzó elnök kijelölése iránti kérelemmel másik érintett tagállam bíróságához fordul.

(4) Az érintett személy (1) bekezdés szerinti kérelmének tartalmaznia kell

a) a kérelmet benyújtó érintett személy nevét, címét és adóazonosító számát,

b) azokat az adatokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a tanácsadó bizottság felállításában magyar illetékes hatóságnak kellett eljárnia,

c) azokat az adatokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a tanácsadó bizottság felállítására előírt határidő eredménytelenül telt el, és

d) az érintett személy határozott kérelmét arra, hogy a bíróság jelölje ki a tanácsadó bizottságnak magyar illetékes hatóságok által kijelölendő hiányzó tagjait vagy hiányzó elnökét.

(5) Magyar bíróság joghatósága azokra az esetekre terjed ki, amelyekben az erre nyitva álló határidőn belül

a) a tanácsadó bizottságba a magyar illetékes hatóság nem jelölt megfelelő számú független szakértőt,

b) a tanácsadó bizottságba a magyar illetékes hatóság nem jelölt megfelelő számú helyettest a független szakértőknek,

c) a magyar illetékes hatóság nem jelölt a tanácsadó bizottságba képviselőt,

d) a tanácsadó bizottságba kijelölt független szakértők és az érintett tagállamok illetékes hatóságainak kijelölt képviselői nem tudtak megállapodni a tanácsadó bizottság elnökének személyéről.

(6) Az e § szerinti ügyekben a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.

(7) Az (5) bekezdésben meghatározott esetekben indult eljárásokra a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvényben a választottbírók bíróság általi kijelölésére vonatkozó szabályok az irányadók az e törvényben foglalt eltérésekkel.

(8) A (2) bekezdés szerinti kérelemnek a magyar illetékes hatósághoz való beérkezését követő 30 napon belül a magyar illetékes hatóság tájékoztatja a bíróságot arról, hogy a tanácsadó bizottság felállításának milyen akadályai vannak és ezek alapján az (5) bekezdésben foglalt okok melyike áll fenn.

(9) Az (5) bekezdés d) pontja esetében a bíróság nyilatkoztatja a kérelmet benyújtó érintett személyt a magyar bíróság eljárásával párhuzamosan bármely más érintett tagállamban folyamatban lévő olyan eljárásokról, amelyek a tanácsadó bizottság elnökének kijelölésére irányulnak.

(10) A bíróság az eljárását felfüggeszti, ha az (5) bekezdés d) pontjának tárgyában más érintett tagállam bírósága vagy erre a nemzeti jog alapján kijelölt testülete eljárása már folyamatban van.

(11) A (10) bekezdés alapján felfüggesztett eljárást folytatni kell, ha

a) az érintett személy vagy az érintett tagállamok illetékes hatóságainak bármelyike igazolja, hogy a más érintett tagállam bírósága vagy erre nemzeti jog alapján kijelölt testülete eljárása eredménytelenül befejeződött, vagy

b) a felfüggesztéstől számított két hónap telt el anélkül, hogy az arra jogosultak az a) pontban megjelölt igazolást becsatolták volna.

(12) A bíróság az Európai Bizottság független szakértőkről vezetett nyilvántartásából jelöli ki az (5) bekezdés a), b) és d) pontjaiban foglalt esetekben az arra alkalmas személyt, a kijelölés során az érintett személy kérelméhez nincs kötve. A tanácsadó bizottság elnökének ebben az esetben kizárólag bíró jelölhető ki.

(13) A magyar illetékes hatóság képviselőjeként a magyar illetékes hatósággal foglalkoztatási jogviszonyban álló, megfelelő szakértelemmel rendelkező személy jelölhető ki.

(14) A bíróság a kijelölésről szóló döntését közli a kérelmet benyújtó érintett személlyel és a magyar illetékes hatósággal. A magyar illetékes hatóság a kijelölésről haladéktalanul tájékoztatja a többi érintett tagállam illetékes hatóságát.

41/O. § *  (1) A független szakértő és annak helyettese tanácsadó bizottságba akkor jelölhető ki, ha

a) a kijelölését megelőző 3 év során, illetve kijelölésekor

aa) nem állt, illetve áll foglalkoztatási jogviszonyban a vitás kérdéssel érintett ügyben eljáró adóhatósággal, illetve nem járt, illetve jár el annak megbízásából,

ab) nem állt, illetve áll foglalkoztatási jogviszonyban adótanácsadási tevékenységet végző vállalkozással,

ac) nem adott, illetve ad adózási tanácsokat gazdasági tevékenysége keretében,

b) a kijelölését megelőző 5 év során, illetve kijelölésekor

ba) nem állt, illetve áll foglalkoztatási jogviszonyban az érintett személyek valamelyikével,

bb) nem adott, illetve ad tanácsot az érintett személyek valamelyikének,

bc) nem rendelkezett 10%-nál nagyobb tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal az érintett személyben,

c) az érintett tagállamok illetékes hatóságai által közösen rögzített egyéb feltételeknek megfelel, és

d) az egyéb körülményekre is tekintettel személyében biztosított a vitás kérdés tárgyilagos megítélése.

(2) A tanácsadó bizottság által adott véleménytől számított 12 hónapon belül a tanácsadó bizottság döntésében részt vevő független szakértő nem kerülhet olyan helyzetbe, amely a kijelölését megakadályozta volna.

(3) A magyar illetékes hatóság által kijelölt független szakértő bármelyik illetékes hatóság kérésére köteles nyilatkozni, hogy az e törvényben a kijelölésére előírt követelményeknek megfelel. A nyilatkozatnak ki kell terjednie minden olyan körülményre, amely alapján megítélhető a feltételeknek való megfelelősége, valamint függetlensége, így különösen a nyilatkozatban ki kell térnie az érintett tagállamok illetékes hatóságaihoz és az érintett személyekhez való viszonyára.

(4) A többi érintett tagállam illetékes hatósága által kijelölt független szakértő kijelölésével szemben a magyar illetékes hatóság kifogással élhet a többi érintett tagállam illetékes hatóságánál, ha a független szakértő nem felel meg a kijelölésére előírt feltételeknek. A független szakértő bíróság általi kijelölésével szemben kifogásnak nincs helye.

(5) A magyar illetékes hatóság által kijelölt független szakértő kijelölésével szemben a többi érintett tagállam illetékes hatósága kifogással élhet a magyar illetékes hatóságnál, ha a független szakértő nem felel meg a kijelölésére előírt feltételeknek. A független szakértő bíróság általi kijelölésével szemben kifogásnak nincs helye.

14/H. *  A tanácsadó bizottság működési szabályzata

41/P. § *  (1) A tanácsadó bizottság eljárásának részletes szabályairól a magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatósága a működési szabályzat keretében állapodik meg. Ebben minden olyan kérdésről megállapodhatnak, amelyet e törvény nem szabályoz, és e törvény rendelkezéseitől eltérhetnek azokban az esetekben, amelyekben e törvény ezt kifejezetten lehetővé teszi.

(2) A tanácsadó bizottság működési szabályzatának ki kell terjednie különösen

a) a vitás kérdés ismertetésére,

b) az érintett tagállamok illetékes hatóságai által közösen megállapított tényállásra és a vitatott jogi kérdésre,

c) az érintett tagállamok illetékes hatóságainak döntésére, hogy a vitás kérdésben tanácsadó bizottság vagy alternatív vitarendezési bizottság jár el,

d) az alternatív vitarendezési bizottságra vonatkozó eltérő szabályokra,

e) a tanácsadó bizottság eljárására vonatkozó határidőkre,

f) a tanácsadó bizottság vagy alternatív vitarendezési bizottság összetételére, amely tartalmazza különösen a bizottság tagjainak és elnökének nevét, képesítésükre és tapasztalatukra vonatkozó adatokat, valamint az esetleges összeférhetetlenségükre vonatkozó tájékoztatást,

g) az érintett személyek és harmadik személyek eljárásban való részvételével, a beadványok benyújtásával és bizonyítékok előterjesztésével, valamint a költségviseléssel kapcsolatos szabályokról való tájékoztatásra,

h) a tanácsadó bizottság vagy alternatív vitarendezési bizottság eljárásával kapcsolatos logisztikai információkról való tájékoztatásra, és

i) a tanácsadó bizottság vagy alternatív vitarendezési bizottság eljárására vonatkozó minden olyan szabályról való tájékoztatásra, amelyekről a tájékoztatást az érintett tagállamok illetékes hatóságai szükségesnek találják.

(3) Amennyiben a tanácsadó bizottság a panaszt visszautasító döntés tárgyában jár el, a tanácsadó bizottság működési szabályzatának a (2) bekezdésben előírt tartalmi elemek közül csak a (2) bekezdés a), e), f), g) és i) pontjaira kell kiterjednie.

(4) A tanácsadó bizottság működési szabályzatát az érintett tagállamok illetékes hatóságai írják alá.

41/Q. § *  (1) A magyar illetékes hatóság a 41/M. § (1) bekezdésében szabályozott 120 napos határidőn belül értesíti az érintett személyeket

a) a tanácsadó bizottság működési szabályzatáról,

b) a tanácsadó bizottság eljárására vonatkozó határidőkről,

c) a vitás kérdésben alkalmazandó magyar jogszabályokról és nemzetközi egyezményekről, a vitás kérdésre vonatkozó konkrét jogszabályhely megjelölésével.

(2) A tanácsadó bizottság elnöke és a független szakértők állítják össze a tanácsadó bizottság működési szabályzatát, ha az érintett tagállamok illetékes hatóságai nem értesítették az (1) bekezdésben szereplő határidőig az érintett személyeket, vagy nem tudtak megállapodni a 41/P. § (2) bekezdésében szereplő valamennyi tartalmi elemben.

(3) A tanácsadó bizottság elnöke és a független szakértők az (1) bekezdésben szereplő határidőtől számított 14 napon belül tesznek eleget a (2) bekezdésben szereplő kötelezettségüknek.

(4) Azokban a kérdésekben, amelyekben a magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatósága nem állapodott meg, a tanácsadó bizottság elnökének és a független szakértőknek az Európai Bizottság által közzétett működési szabályzat mintáját kell alkalmazniuk.

(5) A (3) bekezdésben foglalt határidő eredménytelen elteltét követően az érintett személy bírósághoz fordulhat. Az érintett személy kérelmére a bíróság kötelezi a tanácsadó bizottság elnökét és a független szakértőket a tanácsadó bizottság működési szabályzatának összeállítására és arról az érintett személy tájékoztatására.

(6) Az (5) bekezdés szerinti perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A perben a bíróság a mulasztási per szabályai szerint jár el azzal, hogy a bíróság döntésével szemben fellebbezésnek és perújításnak nincs helye.

14/I. *  A tanácsadó bizottság eljárása

41/R. § *  (1) A tanácsadó bizottság

a) a megalakulásától számított 6 hónapon belül döntést hoz az érintett illetékes hatóság panaszt visszautasító döntésének tárgyában, vagy

b) a megalakulásától számított 6 hónapon belül véleményt alkot a panaszban foglalt vitás kérdés rendezéséről.

(2) A tanácsadó bizottság dönthet arról, hogy az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott határidőt további 3 hónappal meghosszabbítja, ha a vitás kérdés rendezéséről szóló vélemény megalkotásához az eredeti határidő nem elegendő.

(3) A tanácsadó bizottság a (2) bekezdésben hozott döntéséről köteles értesíteni az érintett tagállamok illetékes hatóságait és az érintett személyeket.

(4) Az érintett személyek és a magyar illetékes hatóság kötelesek bármely információt, bizonyítékot vagy dokumentumot (a továbbiakban e § alkalmazásában együtt: információ) a tanácsadó bizottság felhívására rendelkezésre bocsátani.

(5) A magyar illetékes hatóság megtagadhatja a tanácsadó bizottság által kért információ rendelkezésre bocsátását, ha

a) annak megszerzése jogszabályba ütközne,

b) az üzleti vagy szakmai titkot tartalmaz, vagy c) előterjesztése közérdekbe ütközne.

(6) Az érintett személy információt a tanácsadó bizottság számára akkor terjeszthet elő, ha az érintett tagállamok illetékes hatóságai ennek lehetőségét a működési szabályzatban rögzítették.

(7) Az érintett személy, vagy képviselője a tanácsadó bizottság felhívására köteles megjelenni a tanácsadó bizottság ülésén.

(8) Az érintett személy erre vonatkozó kérése esetén az érintett tagállamok illetékes hatóságainak beleegyezésével megjelenhet vagy képviseltetheti magát a tanácsadó bizottság ülésén.

41/S. § *  (1) A tanácsadó bizottság véleményét a 41/A. § szerinti nemzetközi megállapodásokra és egyezményekre és alkalmazandó nemzeti jogszabályokra alapítja.

(2) A tanácsadó bizottság a 41/R. § (1) bekezdés a) pontja szerinti döntését és a b) pontja szerinti véleményét egyszerű többséggel fogadja el. Szavazategyenlőség esetén a tanácsadó bizottság elnökének szavazata dönt.

(3) A tanácsadó bizottság tagjai az eljárásban való részvételük vagy az eljárás irataihoz való hozzáférésük révén megismert bármely titkot kötelesek megtartani.

(4) A tanácsadó bizottság a 41/R. § (1) bekezdés a) pontja szerinti döntését és a b) pontja szerinti véleményét írásban hozza meg.

(5) A tanácsadó bizottság a 41/R. § (1) bekezdés a) pont szerinti döntéséről - annak meghozatalát követő 30 napon belül - értesíti az érintett tagállamok illetékes hatóságait. A 41/R. § (1) bekezdés b) pont szerinti véleményt a tanácsadó bizottság elnöke közli az érintett tagállamok illetékes hatóságaival.

14/J. *  Költségek viselése

41/T. § *  (1) Magyarország és a többi érintett tagállam egyenlő arányban kötelesek megtéríteni:

a) a tanácsadó bizottság független szakértő tagjainak költségeit, amely azonban nem haladhatja meg az érintett tagállamok által a magas rangú köztisztviselők - Magyarországon a vezető-kormányfőtanácsosok - számára megállapítható költségtérítés összegének átlagát, és

b) a tanácsadó bizottság független szakértő tagjai számára megállapított tiszteletdíjat, amelyet az érintett tagállamok a tanácsadó bizottság üléseinek száma alapján, legfeljebb ülésenként 1000 EUR összegben határozhatnak meg.

(2) Az érintett tagállamok a tanácsadó bizottság működési szabályzatában állapítják meg a független szakértő tagok (1) bekezdésben meghatározott költségtérítése és tiszteletdíja számításának szabályait.

(3) Magyarország és a többi érintett tagállam az (1) bekezdésben meghatározott aránytól eltérően is megállapodhatnak.

(4) Az érintett személy maga köteles viselni az eljárás kapcsán felmerült költségeit.

(5) Az (1) bekezdésben szereplő költségeket az érintett tagállamok illetékes hatóságai egyetértése esetén az érintett személynek kell viselnie, ha

a) a panaszát visszavonta, vagy

b) a panasz elfogadhatóságának kérdésében a tanácsadó bizottság a panaszt visszautasító illetékes hatóság döntését megerősíti.

14/K. *  Vitarendezési eljárást lezáró döntés

41/U. § *  (1) Az érintett tagállamok illetékes hatóságai a tanácsadó bizottság véleményének kézbesítését követő 6 hónapon belül a vitarendezési eljárást lezáró döntésükben állapodnak meg a vitás kérdés megoldásáról.

(2) Az érintett tagállamok illetékes hatóságai a vitarendezési eljárást lezáró döntésüket, eltérő megállapodásuk hiányában, a tanácsadó bizottság véleményére alapítják. Amennyiben az érintett tagállamok nem állapodnak meg a vitás kérdés rendezésének módjáról, a tanácsadó bizottság véleménye az érintett tagállamokra kötelező érvényűvé válik.

(3) A magyar illetékes hatóság a vitarendezési eljárást lezáró döntés meghozatalát követően azt határozatban haladéktalanul közli az érintett személlyel.

(4) Amennyiben a vitarendezési eljárást lezáró döntés meghozatalát követő 30 napon belül nem kerül sor a döntésről szóló közlésre, a közlésre nyitva álló határidő eredménytelen leteltét követő 30 napon belül a belföldi adóügyi illetőséggel rendelkező érintett személy kérheti a bíróságtól, hogy kötelezze a magyar illetékes hatóságot a döntés közlésére.

(5) A (4) bekezdés szerinti perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A perben a bíróság a mulasztási per szabályai szerint jár el azzal, hogy a bíróság döntésével szemben fellebbezésnek és perújításnak nincs helye.

41/V. § *  (1) A vitarendezési eljárást lezáró döntés alapján hozott határozat közlésétől számított 60 napon belül az érintett személy nyilatkozhat annak elfogadásáról és a vitás kérdés rendezéséhez kapcsolódó minden egyéb jogorvoslati lehetőségről történő lemondásról.

(2) A vitarendezési eljárást lezáró döntés Magyarországra akkor kötelező, ha az (1) bekezdés szerinti elfogadó nyilatkozatot az érintett személy határidőben megtette és azt az érintett személy a magyar illetékes hatóságnak és a többi érintett tagállam illetékes hatóságának megküldte.

(3) A vitarendezési eljárást lezáró döntés Magyarországra kizárólag az adott eljárásban bír kötőerővel.

(4) A vitarendezési eljárást lezáró döntés alapján az érintett személlyel közölt határozat az (1) bekezdés szerinti elfogadó nyilatkozat megtételének napját követő napon válik véglegessé. Amennyiben az érintett személy az (1) bekezdés szerinti határidőben nem tesz elfogadó nyilatkozatot, a magyar illetékes hatóság a vitarendezési eljárást lezáró döntés alapján hozott határozatát visszavonja és a vitarendezési eljárást megszünteti. A visszavonásról és az eljárás megszüntetéséről hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.

(5) A vitarendezési eljárást lezáró döntés alapján hozott véglegessé vált határozat alapján az adóhatóság az érintett személy eredeti adókötelezettségét határozattal haladéktalanul módosítja, mely határozat az elévülésre tekintet nélkül végrehajtható. Az érintett személy a módosítás eredményeként őt terhelő adófizetési kötelezettség után késedelmi pótlék és adóbírság fizetésére nem kötelezhető, illetve a részére visszatérítendő adó után kamatra nem jogosult.

(6) Amennyiben az adóhatóság az érintett személy eredeti adókötelezettségének módosításáról nem hoz határozatot, a határozathozatalra kötelezés iránt az érintett személy bírósághoz fordulhat. A perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A perben a bíróság a mulasztási per szabályai szerint jár el azzal, hogy a bíróság döntésével szemben fellebbezésnek és perújításnak nincs helye.

(7) A vitarendezési eljárás eredménytelenül lezárul, ha az érintett személy a rendelkezésére álló határidőn belül nem teszi meg a (2) bekezdésben szereplő nyilatkozatot.

41/W. § *  (1) Az érintett személy, a magyar illetékes hatóság, továbbá a többi érintett tagállam illetékes hatósága bíróság előtt pert indíthatnak annak megállapítására, hogy a tanácsadó bizottság magyar független szakértő tagjaival szemben a 41/O. §-ban szabályozott összeférhetetlenség áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A perben a bíróság az egyszerűsített per szabályai szerint jár el azzal, hogy perújításnak nincs helye.

(3) A vitarendezési eljárást lezáró döntés nem hajtható végre, ha a bíróság megállapítja, hogy a tanácsadó bizottság független szakértő tagjával szemben a 41/O. §-ban szabályozott bármely összeférhetetlenségi ok fennáll.

41/X. § *  (1) A magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatósága

a) az érintett tagállamok illetékes hatóságainak megállapodása és az érintett személyek jóváhagyása esetén a vitarendezési eljárást lezáró döntést a maga teljességében, vagy

b) az érintett tagállamok illetékes hatóságainak a) pontban való megállapodása, vagy az érintett személyek jóváhagyása hiányában a vitarendezési eljárást lezáró döntés kivonatolt változatát

hozza nyilvánosságra.

(2) A vitarendezési eljárást lezáró döntés (1) bekezdés b) pontja szerint közzétett kivonatának tartalmaznia kell

a) az ügy és a vitás jogi kérdés rövid bemutatását,

b) a vitarendezési eljárást lezáró döntés meghozatalának dátumát,

c) az érintett adózási időszak megjelölését,

d) a vitarendezési eljárást lezáró döntés alapjául szolgáló jogalap bemutatását,

e) az érintett személy iparágának megjelölését,

f) a vitarendezési eljárást lezáró döntésben megfogalmazott jogi álláspont rövid összefoglalását, és

g) annak megjelölését, hogy az ügyben tanácsadó bizottság, vagy alternatív vitarendezési bizottság járt el.

(3) A magyar illetékes hatóság köteles az (1) bekezdés a) és b) pontjai szerinti dokumentumokat nyilvánosságra hozataluk előtt megküldeni az érintett személynek.

(4) Az érintett személy a (3) bekezdés szerinti értesítést követő 60 napon belül az érintett tagállamok illetékes hatóságainak egyidejűleg megküldött kérelmében kérheti, hogy az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti dokumentumokban szereplő információkat ne hozzák nyilvánosságra, ha azok üzleti, kereskedelmi, ipari vagy szakmai titkot, illetve üzleti eljárást tartalmaznak, avagy közérdekbe ütköznek.

(5) A magyar illetékes hatóság az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti dokumentumokat a (4) bekezdésben szereplő határidő eredménytelen eltelte után hozza nyilvánosságra.

(6) A magyar illetékes hatóság az Európai Bizottság által kidolgozott formanyomtatványt használja a vitarendezési eljárást lezáró döntés e § szerinti nyilvánosságra hozatalához.

(7) A magyar illetékes hatóság köteles soron kívül értesíteni az Európai Bizottságot az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti dokumentumok nyilvánosságra hozataláról.

14/L. *  Alternatív vitarendezési bizottság

41/Y. § *  (1) Az érintett tagállamok illetékes hatóságai megállapodhatnak, hogy a 41/R. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárásban tanácsadó bizottság helyett alternatív vitarendezési bizottság járjon el.

(2) Az érintett tagállamok hatóságközi megállapodásban dönthetnek úgy, hogy az e fejezetben szabályozott vitás kérdéseikben állandó vitarendezési bizottság járjon el.

(3) Az alternatív vitarendezési bizottság és az állandó vitarendezési bizottság eljárására az e §-ban szereplő eltérésekkel a tanácsadó bizottságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) Az érintett tagállamok illetékes hatóságai az alternatív vitarendezési bizottság és az állandó vitarendezési bizottság működési szabályzatában eltérhetnek

a) az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok kivételével a bizottság összetételére, és

b) a tanácsadó bizottság döntéshozatalára

vonatkozó szabályoktól.

(5) Az alternatív vitarendezési bizottság bármilyen alternatív vitarendezési eljárást vagy technikát alkalmazhat a vitás kérdés rendezése céljából.

14/M. *  Független szakértők listájára való kijelölés szabályai

41/Z. § *  (1) Az adópolitikáért felelős miniszter jelöli ki az Európai Bizottság által vezetett listára a Magyarország részéről kijelölendő független szakértőket.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő listára olyan személy jelölhető ki, aki rendelkezik

a) legalább 5 év nemzetközi adózási vagy transzferárazási területen szerzett szakmai tapasztalattal,

b) jogi vagy közgazdasági felsőfokú végzettséggel, és

c) legalább középfokú angol nyelvvizsgával.

(3) A független szakértőnek kijelölni kívánt személy köteles a (2) bekezdésben szereplő feltételek megállapításához szükséges dokumentumokat és a (6) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges információkat az adópolitikáért felelős miniszter kérésére rendelkezésre bocsátani és bármely azokban beálló változásról tájékoztatni.

(4) A listára nem jelölhető ki olyan személy, akivel szemben a 41/O. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ok áll fenn.

(5) Az Európai Bizottság által vezetett listán minden időpontban legalább 3 olyan független szakértőnek kell lennie, akit az (1) bekezdés szerint jelöltek ki.

(6) Az adópolitikáért felelős miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot

a) a kijelölt személyek nevéről,

b) a kijelölt személyek iskolai végzettségéről és tudományos munkásságáról,

c) a kijelölt személyek szakmai tapasztalatáról és készségeiről,

d) a kijelölt személyeknek a tanácsadó bizottság elnökévé történő kijelölhetőségéről és

e) az összeférhetetlenség megállapítása szempontjából releváns bármely információról.

(7) Az adópolitikáért felelős miniszter évente felülvizsgálja az (1) bekezdés alapján kijelölt személyek listáját és, ha megállapítja, hogy a kijelölés (2) és (4) bekezdésben szereplő feltételeinek a kijelölt személy nem felel meg, a kijelölést visszavonja és erről - a független szakértők listájáról történő törlés érdekében - tájékoztatja az Európai Bizottságot, és ezzel egyidejűleg a törölt független szakértő helyére új független szakértőt jelöl ki.

(8) Az adópolitikáért felelős miniszter soron kívül felülvizsgálhatja az (1) bekezdés alapján kijelölt személyek listáját és indokolás nélkül visszavonhatja az általa kijelölt független szakértő kijelölését. A kijelölés visszavonásáról a visszavonással érintett független szakértő független szakértők listájáról történő törlése érdekében az adópolitikáért felelős miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot, és ezzel egyidejűleg a törölt független szakértő helyére új független szakértőt jelöl ki.

(9) Az (1) bekezdés szerint kijelölt független szakértő az adópolitikáért felelős minisztertől kérheti az Európai Bizottság által vezetett listáról való törlését. A kérelem alapján az adópolitikáért felelős miniszter a független szakértő kijelölését visszavonja és erről a visszavonással érintett független szakértőnek a független szakértők listájáról történő törlése érdekében tájékoztatja az Európai Bizottságot, és ezzel egyidejűleg a törölt független szakértő helyére új független szakértőt jelöl ki.

(10) Az adópolitikáért felelős miniszter kifogással élhet az Európai Bizottságnál bármely a listán szereplő független szakértő kijelölésével kapcsolatosan, azok függetlenségének hiánya miatt. A kifogásban meg kell jelölni azokat a bizonyítékokat, amelyek alátámasztják az érintett független szakértő függetlenségének hiányát.

(11) Az adópolitikáért felelős miniszter köteles az (1) bekezdésben kijelölt független szakértő tekintetében az Európai Bizottsághoz beérkezett tagállami kifogást hat hónapon belül megvizsgálni és a kijelölés fenntartásáról vagy visszavonásáról dönteni. Amennyiben az adópolitikáért felelős miniszter a kijelölt független szakértő függetlenségének hiányát állapítja meg, akkor a (8) bekezdésnek megfelelően jár el.

IV. FEJEZET

A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYEZMÉNY ALKALMAZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ RENDELKEZÉSEK

42. § (1) Az illetékes hatóság az adózó kölcsönös egyeztetési eljárás iránti kérelmének beérkezésétől számított egy hónapon belül értesíti az adózót, valamint az ügyben érintett szerződő államok illetékes hatóságait a kérelem benyújtásáról. Az illetékes hatóságok értesítéséhez a kölcsönös egyeztetési eljárás iránti kérelem másolatát is csatolni kell.

(2) Ha a kölcsönös egyeztetési eljárás iránti kérelem elutasításának nincs helye és a kérelem egyoldalúan nem teljesíthető, az illetékes hatóság kölcsönös egyeztetési eljárást kezdeményez az ügyben érintett szerződő államok illetékes hatóságainak értesítésével. Az értesítésben utalni kell a Választottbírósági Egyezmény 6. cikk (1) bekezdésében, illetve 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidő kezdő időpontjára, e határidő betartására és az értesítéshez mellékelni kell a kölcsönös egyeztetési eljárás iránti kérelem másolatát. Az illetékes hatóságok értesítésével egyidejűleg a kérelmezőt is értesíteni kell a kölcsönös egyeztetési eljárás megindításáról.

(3) A Választottbírósági Egyezmény 6. cikk (1) bekezdésében hivatkozott, kölcsönös egyeztetési eljárás iránti kérelemben meg kell jelölni

a) a kérelmező és a kérelemmel érintett személyek azonosító adatait (elnevezés, székhely, adóazonosító szám),

b) az adóügy tényállásának lényeges elemeit (így különösen a kérelmező és a kérelemmel érintett személyek jogviszonyának leírását, az adómegállapítási időszakot, a kettős adóztatást eredményező adóhatósági döntés, intézkedés azonosításához szükséges adatokat),

c) az adóüggyel kapcsolatban a kérelmező vagy a kérelemmel érintett személyek által kezdeményezett közigazgatási jogorvoslati, illetve polgári peres eljárások adatait, és

d) a kérelem előterjesztésének indokát.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti adatok megjelölése helyett az adózó kérelméhez csatolhatja a döntésről vagy intézkedésről szóló irat másolatát.

(5) Ha a kérelem a (3) bekezdésben foglaltakat csak részben tartalmazza, az illetékes hatóság a kérelem beérkezésétől számított két hónapon belül megfelelő határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.

(6) A Választottbírósági Egyezmény 7. cikk (1) bekezdése szerint a kölcsönös egyeztetés iránti kérelem abban az időpontban minősül benyújtottnak és a kétéves időszak kezdőnapja az a nap, amikor a kérelem tartalma a (3) bekezdésben foglaltaknak - további hiánypótlásra felhívás nélkül - megfelel.

(7) A Választottbírósági Egyezménnyel kapcsolatos együttműködés során a magyar illetékes hatóság, valamint jogszabályi vagy egyéb kijelölés alapján az illetékes hatóság feladatait ellátó hatóság által közölt, továbbított vagy szerzett információ adótitoknak minősül.

(8) Ha a Választottbírósági Egyezmény 6. vagy 7. cikke szerinti eljárás alapján a határozat (végzés) megváltoztatása vagy megsemmisítése, illetve ezzel azonos hatású intézkedés várható, az állami adóhatóság az adós kérelmére, a felettes szerve rendelkezésére vagy az illetékes hatóság értesítése alapján a határozat (végzés) végrehajtását felfüggeszti.

IV/A. FEJEZET * 

AZ ADÓEGYEZMÉNYEK SZERINTI VITARENDEZÉSI ELJÁRÁS EGYES SZABÁLYAI * 

14/N. *  Hatály

42/A. § *  E fejezet rendelkezéseit - a vitás kérdésben alkalmazandó adóegyezmény eltérő rendelkezése hiányában - az érintett személy választása alapján az érintett államok között felmerülő vitás kérdések rendezésére szolgáló eljárásra, valamint az érintett személyek jogai és kötelezettségei megállapítására vonatkozóan kell alkalmazni.

14/O. *  A panasz benyújtása, tartalma, visszavonása

42/B. § *  (1) A kapcsolt vállalkozásokat érintő, szokásos piaci ár megállapításával kapcsolatos kölcsönös egyeztető eljárásban az állami adó- és vámhatóság; minden más esetben - ideértve az állandó telephely fennállta és az annak betudható jövedelem megállapításával összefüggő vitás kérdést - az adópolitikáért felelős miniszter jár el (a továbbiakban együttesen: magyar illetékes hatóság).

(2) A vitás kérdés rendezésére irányuló kérelmet (a továbbiakban: panaszt) terjeszthet elő a magyar illetékes hatóság részére

a) a magyar belföldi adóügyi illetőségű érintett személy (a továbbiakban: belföldi érintett személy), valamint

b) a külföldi illetékes hatóság a külföldi adóügyi illetőségű érintett személy kérelme alapján.

(3) A belföldi érintett személy panaszát a magyar illetékes hatóság részére a vitás kérdést eredményező vagy a későbbiekben ahhoz vezető intézkedésről szóló elsőfokú adóhatósági határozat közlésétől számított három éven belül nyújtja be, függetlenül attól, hogy a belföldi érintett személy igénybe veszi-e az érintett államok bármelyikének nemzeti joga értelmében rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket. A panaszban fel kell tüntetni a többi érintett állam megjelölését. A panaszt és annak mellékleteit a magyar illetékes hatóság felhívására angol nyelven is be kell nyújtani.

(4) A magyar illetékes hatóság a panasz kézhezvételét a belföldi érintett személynek visszaigazolja annak beérkezésétől számított két hónapon belül. A magyar illetékes hatóság a kézhezvételtől számított két hónapon belül a többi érintett állam illetékes hatóságát is tájékoztatja a panasz beérkezéséről. A magyar illetékes hatóság ezzel egy időben tájékoztatja a többi érintett illetékes hatóságot arról is, hogy a vonatkozó eljárásokban folytatott kommunikáció során mely nyelvet vagy nyelveket szándékozik használni.

(5) A külföldi illetékes hatóság megkeresésére induló eljárásban a magyar illetékes hatóság a megkeresés kézhezvételét a külföldi illetékes hatóságnak igazolja vissza annak kézhezvételétől számított két hónapon belül.

42/C. § *  (1) A magyar illetékes hatóság a panaszt csak akkor fogadja el, ha az tartalmazza az alábbi információkat:

a) név, cím, adóazonosító szám és azon egyéb információk, amelyek az érintett személy, valamint minden egyéb, az ügyben érdekelt személy azonosításához szükségesek,

b) az érintett adómegállapítási időszakok,

c) a releváns tényeknek és az ügy körülményeinek a részletes ismertetése (ideértve az ügylet szerkezetének, valamint az érintett személy és az érintett ügyletekben részes többi fél közötti kapcsolat részleteit, valamint adott esetben az érintett személy és a külföldi adóhatóság közötti, kölcsönösen kötelező erejű megállapodásban jóhiszeműen meghatározott tényeket), különösen: a vitás kérdést eredményező intézkedések jellege és időpontja (ideértve adott esetben a többi érintett államból származó azonos jövedelemre, valamint az arra vonatkozó részletes információkat, hogy e jövedelem a többi érintett államban az adóköteles jövedelem részét képezi, valamint hogy a másik államban milyen adót vetettek ki vagy fognak kivetni az ilyen jövedelemre), továbbá a kapcsolódó összegek az érintett államok pénznemében kifejezve, a rendelkezésre álló igazoló dokumentumok másolatával együtt,

d) hivatkozás az alkalmazandó nemzeti szabályokra,

e) hivatkozás a 42/A. §-ban említett adóegyezményre; amennyiben egynél több adóegyezmény alkalmazandó, az érintett személy nyilatkozatát arról, hogy az adott vitás kérdéssel kapcsolatban mely adóegyezmény értelmezésére kerül sor,

f) az érintett személy által biztosított alábbi információk, a rendelkezésre álló igazoló dokumentumok másolatával együtt:

fa) annak magyarázata, hogy az érintett személy miért véli úgy, hogy vitás kérdés áll fenn,

fb) az érintett személy által az érintett ügyletek tekintetében kezdeményezett minden jogorvoslat és peres eljárás részletei, és a vitás kérdésben hozott bármely bírósági határozat, függetlenül attól, hogy az eljárás melyik államban folyt,

fc) adott esetben a vitás kérdést eredményező - végleges adóhatósági határozat, adóellenőrzési jegyzőkönyv, jelentés vagy ezekkel egyenértékű egyéb dokumentum formájában megjelenő - végleges határozat másolata, és az adóhatóságok által a vitás kérdés tekintetében kiadott bármely más dokumentum másolata, függetlenül attól, hogy az melyik államban született,

fd) az érintett személy által a vitás kérdésben indított más kölcsönös egyeztető eljárás vagy más vitarendezési eljárás keretében benyújtott panaszra vonatkozó információk,

g) a magyar illetékes hatóság által hiánypótlásban kért bármely olyan kiegészítő információ, amelyet a magyar illetékes hatóság szükségesnek tart a panasz érdemi elbírálásához,

h) a szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatban nyilvántartásra kötelezett érintett személy panaszával egyidejűleg köteles megküldeni e nyilvántartást a magyar illetékes hatóság részére.

(2) A magyar illetékes hatóság az érintett személytől a panasz kézhezvételétől számított 3 hónapon belül hiánypótlást kérhet, a hiánypótlásra nyitva álló határidő az erre irányuló felhívás kézhezvételét követő 3 hónap. A hiánypótlás során benyújtandó dokumentumokat a magyar illetékes hatóság felhívására angol nyelven is be kell nyújtani. Amennyiben a külföldi adóügyi illetőségű érintett személy részére a külföldi illetékes hatóság továbbítja a magyar illetékes hatóság hiánypótlásra szóló felhívását, úgy a hiánypótlásra nyitva álló határidő a külföldi illetékes hatóság erre irányuló felhívásának kézhezvételét követő 3 hónap. A magyar illetékes hatóság a hiánypótlás egy példányát haladéktalanul megküldi a többi érintett állam illetékes hatóságának. További információk a kölcsönös egyeztető eljárás során több alkalommal is kérhetők.

(3) A továbbított információk védelmére, illetve a szakmai, üzleti, ipari vagy foglalkozási titok vagy szakmai eljárások védelmére vonatkozó jogszabályokat az e fejezet szerinti eljárások lefolytatása során is megfelelően alkalmazni kell.

42/D. § *  (1) A belföldi érintett személy panaszát visszavonhatja a magyar illetékes hatóságnak küldött írásbeli értesítéssel. A panasz visszavonása azonnali hatállyal megszünteti a kölcsönös egyeztető eljárás alapján folytatott valamennyi eljárást. A magyar illetékes hatóság a panasz visszavonása alapján az eljárást végzéssel megszünteti, amelyről a végzés meghozatalát követően soron kívül tájékoztatja a többi érintett állam illetékes hatóságait.

(2) A magyar illetékes hatóság részére a többi érintett állam illetékes hatósága által küldött, érintett személy panaszának visszavonásáról szóló értesítés a kölcsönös egyeztető eljárás alapján folytatott valamennyi eljárást azonnali hatállyal megszünteti.

14/P. *  Döntés panasz elfogadásáról

42/E. § *  (1) A magyar illetékes hatóság a panasz kézhezvételétől vagy a hiánypótlás során kért információk kézhezvételétől számított 6 hónapon belül - attól függően, hogy melyik időpont a későbbi - dönt, hogy elfogadja vagy visszautasítja a panaszt.

(2) Az adóhatóság a magyar illetékes hatóság megkeresése alapján a kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatásához szükséges adatok, tények, körülmények feltárása érdekében az adómegállapításhoz való jog elévülését követően is jogosult a vitás kérdésben érintett személynél vagy személyeknél az Air. 89. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetési vizsgálatot lefolytatni és a feltárt adatokról, tényekről, körülményekről, valamint az egyéb, a kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatásához szükséges, rendelkezésére álló információkról a magyar illetékes hatóságot tájékoztatni. Az e bekezdés alapján az adómegállapításhoz való jog elévülését követően lefolytatott ellenőrzés alapján az adóhatóság adókötelezettséget nem állapíthat meg, jogkövetkezményt - a panasszal érintett vitás kérdéssel kapcsolatos együttműködési, bizonylatkiállítási, könyvvezetési, nyilvántartási, iratmegőrzési, adatszolgáltatási kötelezettség megsértése miatti jogkövetkezmény kivételével - nem alkalmazhat.

(3) Amennyiben a magyar illetékes hatóság az (1) bekezdésében meghatározott időtartamon belül nem hoz döntést a panasz ügyében, úgy kell tekinteni, hogy a magyar illetékes hatóság a panaszt elfogadta.

(4) A kölcsönös egyeztető eljárásban a magyar illetékes hatóság az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül visszautasítja a panaszt, amennyiben

a) a panasz nem tartalmazza a 42/C. § (1) bekezdésében előírt információkat;

b) az érintett személy a hiánypótlásra nem válaszol;

c) nincs vitás kérdés; vagy

d) a panaszt nem nyújtották be határidőn belül.

(5) A magyar illetékes hatóság a panasz elfogadásáról vagy visszautasításáról és annak okáról haladéktalanul értesíti a többi érintett állam illetékes hatóságát.

42/F. § *  (1) A magyar illetékes hatóság panaszt visszautasító végzése ellen fellebbezésnek helye nincs. Az érintett személy a magyar illetékes hatóság panaszt visszautasító végzésével szemben bírósághoz fordulhat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A perben a bíróság az egyszerűsített per szabályai szerint jár el azzal, hogy perújításnak nincs helye.

42/G. § *  (1) A magyar illetékes hatóság

a) a panasz kézhezvételétől vagy

b) amennyiben hiánypótlásra került sor, a kiegészítő információk kézhezvételétől

számított 6 hónapon belül határozattal dönthet a vitás kérdés egyoldalú rendezéséről a többi érintett állam illetékes hatóságának bevonása nélkül.

(2) A vitás kérdés egyoldalú rendezéséről hozott határozat akkor válik véglegessé, ha az érintett személy kifejezett írásbeli nyilatkozatával a közléstől számított 30 napon belül elfogadja és adott esetben a vitás kérdést érintő közigazgatási perben a keresettől elállását igazolja. A vitás kérdés egyoldalú rendezéséről hozott véglegessé vált határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs, a határozat az elévülésre tekintet nélkül végrehajtható.

(3) Az érintett személy (2) bekezdés szerinti elfogadó nyilatkozata, illetve igazolása hiányában a vitás kérdés egyoldalúan nem rendezhető, a magyar illetékes hatóság a vitás kérdés egyoldalú rendezéséről hozott határozatot visszavonja és eljárását a 42/E. § szerint folytatja. A határozat visszavonása ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a magyar illetékes hatóság a határozat véglegessé válását követően soron kívül értesíti az érintett személyt és a többi érintett állam illetékes hatóságát. Az értesítést követően a kölcsönös egyeztető eljárás alapján folytatott valamennyi eljárást meg kell szüntetni.

(5) A magyar illetékes hatóságnak a vitás kérdés egyoldalú rendezéséről hozott végleges határozata az adóhatóságra kötelező.

(6) Amennyiben bármelyik érintett állam illetékes hatósága arról értesíti a magyar illetékes hatóságot, hogy a vitás kérdést egyoldalúan rendezte, az erről szóló értesítést követően a kölcsönös egyeztető eljárás alapján folytatott magyar illetékes hatóság előtti eljárást azonnali hatállyal meg kell szüntetni.

14/Q. *  Kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatásának szabályai

42/H. § *  (1) Amennyiben a magyar illetékes hatóság és a többi érintett állam illetékes hatósága is elfogadja a panaszt, akkor a vitás kérdést kölcsönös egyeztető eljárás útján rendezheti a magyar illetékes hatóság és a többi érintett állam illetékes hatósága.

(2) Ha az érintett államok illetékes hatóságai megállapodásra jutottak a vitás kérdés rendezésének módjáról, akkor erről a magyar illetékes hatóság a kölcsönös megállapodás időpontját követően soron kívül határozattal értesíti az érintett személyt.

(3) A kölcsönös megállapodás alapján hozott határozat akkor válik véglegessé, és a magyar illetékes hatóságra, valamint az adóhatóságra kötelezővé, ha az érintett személy az érintett államok illetékes hatóságai kölcsönös megállapodásában foglalt határidőn belül

a) elfogadja a kölcsönös megállapodás alapján hozott határozatot és

b) lemond a vitás kérdés rendezéséhez kapcsolódó minden egyéb jogorvoslati lehetőség érvényesítéséhez fűződő jogáról.

(4) Amennyiben az egyéb jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó eljárások már megindultak, a kölcsönös megállapodás alapján hozott határozat csak akkor válik véglegessé, ha az érintett személy az érintett államok illetékes hatóságai kölcsönös megállapodásában foglalt határidőn belül bizonyítja a magyar illetékes hatóság részére, hogy valamennyi érintett államban kérelmezte az említett egyéb jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó eljárások megszüntetését.

(5) Amennyiben az érintett személy a (3) és (4) bekezdés szerinti határidőt túllépi, a kölcsönös megállapodás alapján hozott határozatban foglaltakat nem lehet végrehajtani, a magyar illetékes hatóság a határozatát visszavonja és a kölcsönös egyeztető eljárást megszünteti. A visszavonásról és az eljárás megszüntetéséről hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.

(6) A kölcsönös megállapodás alapján hozott véglegessé vált határozat alapján az adóhatóság az érintett személy eredeti adókötelezettségét határozattal haladéktalanul módosítja, amely határozat az elévülésre tekintet nélkül végrehajtható. Az érintett személy a módosítás eredményeként őt terhelő adófizetési kötelezettség után késedelmi pótlék és adóbírság fizetésére nem kötelezhető, illetve a részére visszatérítendő adó után kamatra nem jogosult.

(7) Amennyiben az adóhatóság az érintett személy eredeti adókötelezettségének módosításáról nem hoz határozatot, a határozathozatalra kötelezés iránt az érintett személy bírósághoz fordulhat. A perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A perben a bíróság a mulasztási per szabályai szerint jár el azzal, hogy a bíróság döntésével szemben fellebbezésnek és perújításnak nincs helye.

(8) Amennyiben a kölcsönös egyeztető eljárásban az érintett államok illetékes hatóságai nem jutnak megállapodásra a vitás kérdés rendezésének módjáról, akkor e tényről a magyar illetékes hatóság tájékoztatja az érintett személyt, ismertetve a megállapodás meghiúsulásának általános okait.

(9) Ha a vitás kérdés bármilyen okból megszűnik, akkor a kölcsönös egyeztető eljárás alapján folytatott valamennyi eljárást azonnali hatállyal meg kell szüntetni. A magyar illetékes hatóság a megszűnés megállapításáról és annak okáról soron kívül végzéssel tájékoztatja az érintett személyt, amely végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. A magyar illetékes hatóság ezzel egyidejűleg az eljárás megszűnéséről tájékoztatja a többi érintett állam illetékes hatóságait is.

14/R. *  A nemzeti eljárásokkal való kölcsönhatások és az azoktól való eltérések

42/I. § *  (1) A panasz az ügyben végleges adóhatósági döntéssel lezárt ügyben is benyújtható.

(2) A kölcsönös egyeztető eljárás folytatása mellett Magyarországon kezdeményezhető vagy folytatható bírósági eljárás vagy közigazgatási és büntetőjogi szankciók kiszabására irányuló eljárás ugyanazzal az üggyel kapcsolatban.

(3) A panasz benyújtható bármely más, az ügyben Magyarországon kezdeményezett közigazgatási vagy bírósági jogorvoslati eljárás igénybevétele mellett. Az érintett személy köteles az ilyen jogorvoslati eljárás megindításáról, felfüggesztéséről, szüneteléséről és végleges befejezéséről nyolc napon belül tájékoztatni a magyar illetékes hatóságot.

(4) Az érintett személy haladéktalanul értesítést küld a magyar illetékes hatóság részére a többi érintett államban történő jogorvoslati kezdeményezésről.

(5) Amennyiben az érintett személy az ügyben magyar bíróság előtt jogorvoslatot kezdeményezett és az ügy jogerős bírósági ítélettel zárult azt megelőzően, hogy az érintett államok illetékes hatóságai a vitás kérdésről a 42/H. § szerinti kölcsönös egyeztető eljárás keretében megállapodásra jutottak volna, a magyar illetékes hatóság értesíti a többi érintett állam illetékes hatóságát a bíróság határozatáról. A kölcsönös egyeztető eljárás ebben az esetben is folytatódik, azzal, hogy a magyar illetékes hatóság a magyar bíróság ítéletében foglaltaktól nem térhet el.

V. FEJEZET

NEMZETKÖZI ADÓEGYEZMÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ EGYES ELJÁRÁSI SZABÁLYOK * 

43. § (1) *  A nemzetközi adóegyezmények szerinti együttműködés során a magyar illetékes hatóság, valamint az illetékes hatóság feladatait jogszabályi vagy egyéb kijelölés alapján ellátó hatóság (a továbbiakban együtt: illetékes hatóság) által közölt, továbbított vagy szerzett információ adótitoknak minősül.

(2) Az illetékes hatóság az együttműködési kötelezettség teljesítéséhez szükséges információ megszerzése érdekében saját hatáskörben vagy belföldi jogsegély (megkeresés) keretében megtesz minden olyan intézkedést, amelyet hasonló belföldi jogsegély (megkeresés) teljesítése érdekében végrehajtana.

V/A. FEJEZET * 

A FATCA MEGÁLLAPODÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYES RENDELKEZÉSEK * 

43/A. § *  (1) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény e minőségét az e minőség keletkezését követő 15 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak.

(2) A Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény e minőségét az e minőség keletkezését követő 15 napon belül jelenti be az állami adóhatóságnak. A Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a bejelentésben megjelöli, hogy e minősége a FATCA Megállapodás 1. cikk 1. pont q) alpontja szerinti mely jogcímen áll fenn.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentett adatok változását a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény és a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a változást követő 15 napon belül jelenti be az állami adóhatóságnak.

(4) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a FATCA Megállapodás 4. cikk 1. pont c) alpontja szerinti IRS FATCA regisztrációs kötelezettségnek való megfelelés teljesítéséről illetve a megfelelés változásáról a regisztrációt, illetve a megfelelés változását követő 15 napon belül adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatósághoz.

(5) Az állami adóhatóság az (1)-(4) bekezdés szerinti bejelentés és adatszolgáltatás alapján az adókötelezettségek jogszerű teljesítéséhez honlapján közzéteszi a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmények és a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmények elnevezését, székhelyét és adószámát.

43/B. § *  (1) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a FATCA Megállapodás 4. cikk 1. pont a) alpontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét az adóévet követő év június 30. napjáig teljesíti az állami adóhatósághoz.

(2) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (1) bekezdés szerinti kötelezettségét

a) a 2014. adóévre vonatkozóan a FATCA Megállapodás 3. cikk 3. pont a) alpont (1) bekezdése szerinti adattartalommal,

b) a 2015. adóévre vonatkozóan a FATCA Megállapodás 3. cikk 3. pont a) alpont (2) bekezdése szerinti adattartalommal,

c) *  a 2016. adóévre vonatkozóan a FATCA Megállapodás 3. cikk 3. pont a) alpont (3) bekezdése szerinti adattartalommal

teljesíti a FATCA Megállapodás 3. cikk 4. pontjában foglaltak figyelembe vételével.

(3) *  A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét a 2017. adóévre és az azt követő adóévekre vonatkozóan a FATCA Megállapodás 2. cikk 2. pont a) alpont(1)-(7) bekezdésben meghatározott adattartalommal teljesíti.

43/C. § *  A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a 2015. és 2016. adóévre vonatkozóan a FATCA Megállapodás 4. cikk 1. pont b) alpontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét az adóévet követő június 30. napjáig teljesíti az állami adóhatósághoz.

43/D. § *  (1) Az állami adóhatóság a FATCA Megállapodás 2. cikke szerinti automatikus információcserét a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmények adatszolgáltatása alapján a Hatóságközi Megállapodásban foglaltak szerint legkésőbb az adóévet követő év szeptember 30. napjáig teljesíti.

(2) Az állami adóhatóság az Amerikai Egyesült Államok Illetékes Hatósága által a FATCA Megállapodás 2. cikke szerinti automatikus információcserét a Hatóságközi Megállapodásban foglaltak szerint fogadja.

(3) A FATCA Megállapodás szerinti, adatszolgáltatásra és automatikus információcserére irányuló együttműködés során az állami adóhatóság vagy az adópolitikáért felelős miniszter által közölt, szerzett vagy továbbított információ adótitoknak minősül.

(4) Nem jelenti az adótitok, illetve a tőkepiacról szóló törvény szerinti értékpapírtitok és üzleti titok, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti biztosítási titok és üzleti titok, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti értékpapírtitok, az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény szerinti fizetési titok és üzleti titok, továbbá a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti banktitok és üzleti titok sérelmét, ha az információk átadására, átvételére és felhasználására az Amerikai Egyesült Államok Illetékes Hatósága és az állami adóhatóság közötti, e törvényben, a FATCA Megállapodásban és a Hatóságközi Megállapodásban foglaltaknak megfelelő automatikus információcsere és együttműködés keretében kerül sor.

(5) A FATCA Megállapodás szerinti automatikus információcsere keretében az Amerikai Egyesült Államok Illetékes Hatósága által közölt információt az állami adóhatóság adóügyben bizonyítékként felhasználhatja.

43/E. § *  (1) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a 43/A-43/C. § szerinti bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségét, a Nem jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a 43/A. § (2) és (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét elektronikus úton, az állami adóhatóság által e célra rendszeresített elektronikus űrlapon teljesíti az állami adóhatósághoz.

(2) *  A 43/A-43/C. § szerinti bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adóhatóság a bejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezettet 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

(3) *  A (2) bekezdés alapján nincs helye mulasztási bírság kiszabásának, ha a bejelentésre, változásbejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezett mulasztását, késedelmét, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítését annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

43/F. § *  (1) Az állami adóhatóság a 43/D. § szerinti automatikus adatcsere teljesítéséről az adóévet követő év október 20-ig jelentést készít az adópolitikáért felelős miniszter részére.

(2) A jelentésben az állami adóhatóság az adóévre vonatkozó automatikus adatcsere statisztikai adatait, a 43/D. (4) bekezdése szerinti információ felhasználásának statisztikai adatait, valamint a FATCA Megállapodás szerinti együttműködésre vonatkozó jogszabályok és egyéb eszközök alkalmazásának értékelését és hatékonyságának növelésére tett javaslatait szerepelteti.

V/B. FEJEZET * 

A PÉNZÜGYI SZÁMLÁKKAL KAPCSOLATOS ADATSZOLGÁLTATÁS, ÁTVILÁGÍTÁS ÉS AUTOMATIKUS INFORMÁCIÓCSERE EGYES SZABÁLYAIRÓL * 

43/G. § *  (1) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény e minőségét az annak keletkezését követő 15 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak.

(2) A Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény e minőségét az annak keletkezését követő 15 napon belül jelenti be az állami adóhatóságnak. A Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a bejelentésben megjelöli e minőségének - az 1. melléklet VIII/B. pontja szerinti - jogcímét.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint bejelentett adatok változását a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény és a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a változást követő 15 napon belül jelenti be az állami adóhatósághoz.

(4) Az állami adóhatóság az adókötelezettségek jogszerű teljesítéséhez honlapján közzéteszi

a) az (1)-(3) bekezdés szerinti bejelentés alapján a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmények és a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmények elnevezését, székhelyét és adószámát (ha az ilyennel rendelkezik),

b) *  az 1. melléklet VIII/C/17. g) pontja szerinti Kizárt Pénzügyi Számlák listáját, és

c) *  a Megállapodást kihirdető törvény 1. mellékletében felsorolt államok listáját, valamint

d) *  az 1. melléklet VIII/D/4. b) pont bb) alpontja szerinti Résztvevő Joghatóságok jegyzékét.

(5) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az 1. melléklet III/B/5. és III/C/5. c) pontja szerinti Nem dokumentált Pénzügyi Számláról a Számlatulajdonos nevének és számlaszámának feltüntetésével a dokumentáció hiánya megállapításának adóévét követő év június 30. napjáig - bejelentést tesz az állami adóhatósághoz.

(6) Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek a 43/H. § alapján nem keletkezik adatszolgáltatási kötelezettsége, erről a tényről az azonosító adatainak feltüntetésével a 43/H. §-ban előírt határidőig bejelentést tesz az állami adóhatósághoz.

43/H. § *  A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az 1. melléklet II-VII. pontjában meghatározott átvilágítási szabályoknak megfelelően megszerzett adatok kapcsán fennálló adatszolgáltatási kötelezettségét az adóévet követő év június 30. napjáig az 1. melléklet I. pontja szerinti adattartalommal teljesíti az állami adóhatósághoz.

43/I. § *  (1) *  Az állami adóhatóság automatikus információcsere keretében, a 2016. január 1-jétől kezdődő adatszolgáltatás alapjául szolgáló időszakokat illetően, az adóévet követő év szeptember 30-ig közli az Európai Unió tagállama, más állam vagy az Európai Unióval az 1. melléklet I. pontjában meghatározott adatok automatikus cseréjéről szóló, az V/B. fejezet szabályaihoz képest különös szabálynak minősülő megállapodással rendelkező joghatóság hatáskörrel rendelkező hatóságával a Jelentendő Pénzügyi Számlákra vonatkozóan a (2) bekezdésben meghatározott információkat. Más állam, illetve az Európai Unióval az 1. melléklet I. pontjában meghatározott adatok automatikus cseréjéről szóló, az V/B. fejezet szabályaihoz képest különös szabálynak minősülő megállapodással rendelkező joghatóság tekintetében e bekezdés szerinti első információközlésre kizárólag azon adatszolgáltatás alapjául szolgáló időszak adatai vonatkozásában kerülhet sor, amely időszak bármely napján a Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás vagy az Európai Unió e bekezdésben említett megállapodása hatályba lép. Az állami adóhatóság az e bekezdés szabályai szerint nem továbbítható adatokat az információközlés adóévének utolsó napjáig törli a nyilvántartásából.

(2) Az (1) bekezdés szerinti információk a következők:

1. *  a Jelentendő Pénzügyi Számla tulajdonosának neve, címe, adóazonosító száma (ha ilyennel rendelkezik), magánszemély esetében születési helye, ideje, Passzív Nem Pénzügyi Jogalany esetében e jogalanyiság ténye;

2. *  a Jelentendő Ellenőrzést gyakorló személy neve, lakcíme adóazonosító száma, születési helye és ideje, továbbá - amennyiben ez az információ rendelkezésre áll - az Ellenőrzést gyakorló személy típusa;

3. *  a Jelentendő Pénzügyi Számla száma (vagy annak megfelelő egyéb azonosító), valamint a számlaszám (vagy azonosító) típusa;

4. a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény neve és azonosító száma;

5. *  a számlának az adóév utolsó napján fennálló egyenlege, továbbá a Visszavásárlási Értékkel rendelkező Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés esetén - ideértve a készpénz-egyenértéket vagy Visszavásárlási Értéket - annak értéke. Ha a számlát az adóév folyamán lezárták, a lezárás ténye.

6. a Letétkezelői Számla esetében

a) az adóévben a számlára befizetett vagy jóváírt kamat, osztalék, továbbá a számlán tartott eszközökhöz kapcsolódóan keletkező egyéb bevétel bruttó összege;

b) az adóévben a számlára befizetett vagy jóváírt, a pénzügyi eszközök értékesítéséből vagy visszaváltásából származó bevétel bruttó összege, amely tekintetében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény letétkezelőként, befektetési vállalkozásként, meghatalmazottként vagy más módon a Számlatulajdonos megbízottjaként járt el;

7. a Betéti Számla esetében az adóévben a számlára befizetett vagy jóváírt kamat bruttó összege;

8. a 6-7. pontban nem szereplő számlák esetében az adóévben a Számlatulajdonos részére a számlával kapcsolatban kifizetett vagy jóváírt bruttó összeg (ideértve az adóévben a visszaváltásokból származó, a Számlatulajdonos részére teljesített kifizetések összevont összegét), melynek a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a kötelezettje vagy az adósa.

(3) Az állami adóhatóság az Európai Unió tagállamától vagy más államtól automatikus információcsere keretében beérkezett adatokat fogadja, nyilvántartja és azokat adóügyben bizonyítékként felhasználhatja.

(4) Az e fejezet szerinti, adatszolgáltatásra és automatikus információcserére irányuló együttműködés során az állami adóhatóság vagy az adópolitikáért felelős miniszter által közölt, szerzett vagy továbbított információ adótitoknak minősül.

(5) *  Nem jelenti az adótitok, illetve a tőkepiacról szóló törvény szerinti értékpapírtitok, a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti biztosítási titok, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti értékpapírtitok, az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény szerinti fizetési titok, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti banktitok, továbbá az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdése szerinti üzleti titok sérelmét, ha az információk átadására, átvételére és felhasználására az e fejezetben foglaltaknak megfelelő átvilágítás, adatszolgáltatás, valamint automatikus információcsere és együttműködés keretében kerül sor.

(6) *  A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, illetve az állami adóhatóság haladéktalanul írásban - ha az lehetséges elektronikus úton - tájékoztatja a magánszemélyt, ha az e Fejezet szerinti adatszolgáltatás és automatikus információcsere során az adatbiztonsági szabályok megsértése valószínűsíthetően hátrányosan érinti a magánszemély személyes adatait vagy magánéletének védelmét.

43/J. § *  (1) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a 43/G. § (1), (3), (5) és (6) bekezdése szerinti bejelentési, továbbá a 43/H. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton, a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a 43/G. § (2) és (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét - ha az lehetséges - elektronikus úton, az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon teljesíti az állami adóhatósághoz.

(2) Az állami adóhatóság a 43/I. §-ban meghatározott, automatikus információcsere keretében az Európai Unió tagállamába továbbított információt a 16. § (5) bekezdésének megfelelő formátumban továbbítja.

43/K. § *  (1) A 43/G. § (1)-(3), (5) és (6) bekezdése, valamint a 43/H. § szerinti bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adóhatóság a bejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezettet 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

(2) Az (1) bekezdés alapján nincs helye mulasztási bírság kiszabásának, ha a bejelentésre, változásbejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezett mulasztását, késedelmét, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítését annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

43/L. § *  (1) Az állami adóhatóság a 43/I. § szerinti automatikus információcsere teljesítéséről - az információ felhasználásának statisztikai adatai kivételével - az adóévet követő év december 31-ig jelentést készít az adópolitikáért felelős miniszter részére. A jelentésben az állami adóhatóság az adóévre vonatkozó automatikus információcsere statisztikai adatait, valamint az e fejezet alapján folytatott automatikus információcsere értékelését és hatékonyságának növelésére tett javaslatait szerepelteti.

(2) A 43/I. § (3) bekezdése szerinti információ felhasználásának statisztikai adatairól az állami adóhatóság az adóévet követő második év december 31-ig tesz jelentést az adópolitikáért felelős miniszter részére.

V/C. FEJEZET * 

IMMATERIÁLIS JAVAK TÁRSASÁGI ADÓALAP-KEDVEZMÉNYEIRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK ELŐZETES MEGKERESÉS NÉLKÜLI CSERÉJE * 

43/M. § *  A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 7. § (1) bekezdés c), e) és s) pontja szerinti adóalap-kedvezményt a Tao. törvény 29/A. § (29)-(30) bekezdése alapján érvényesítő adózó nevéről, székhelyéről, adóazonosító számáról az adóbevallás benyújtását követő 1 éven belül az állami adóhatóság spontán információcsere keretében tájékoztatja a 43/T. § (2) bekezdésében meghatározott állam illetékes hatóságát, ha az adózó 2015. február 6. előtt nem vette igénybe az adóalap-kedvezményt, vagy 2015. február 6. után olyan jószágra veszi igénybe, amelyre 2015. február 6. előtt nem vette igénybe az adóalap-kedvezményt.

V/D. FEJEZET * 

AZ ORSZÁGONKÉNTI JELENTÉSEKKEL KAPCSOLATOS ADATSZOLGÁLTATÁS ÉS AUTOMATIKUS INFORMÁCIÓCSERE * 

43/N. § *  (1) A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű végső anyavállalata országonkénti jelentést nyújt be az állami adóhatósághoz a (9) bekezdés és a 3. melléklet szerinti tartalommal.

(2) A multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalatától eltérő csoporttagja országonkénti jelentést nyújt be az állami adóhatósághoz a (9) bekezdés és a 3. melléklet szerinti tartalommal az alábbi feltételek fennállása esetén:

a) a csoporttag magyar adóügyi illetőségű, és

b) az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

ba) a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalatának nincs országonkénti jelentés benyújtási kötelezettsége az adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen,

bb) *  az az állam, illetve terület, ahol a végső anyavállalat adóügyi illetőséggel rendelkezik, olyan hatályos nemzetközi megállapodás részese, amelyben Magyarország részes fél, de az adatszolgáltatási pénzügyi évre vonatkozó országonkénti jelentés benyújtására a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napjától számított 12 hónapon belül nincs olyan hatályos, illetékes hatóságok közötti elismert megállapodása, amelyben Magyarország részes fél,

bc) a végső anyavállalat adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen rendszerhiba áll fenn és ezt a körülményt az állami adóhatóság jelezte a csoporttagnak, és

c) multinacionális vállalatcsoportnak nincs olyan csoporttagja, amely az adatszolgáltatási pénzügyi év tekintetében teljesíti a multinacionális vállalatcsoport valamennyi, az Európai Unióban adóügyi illetőséggel rendelkező csoporttagja tekintetében az országonkénti jelentés benyújtási kötelezettséget.

(3) A (2) bekezdés szerinti csoporttag kikéri végső anyavállalatától az országonkénti jelentés benyújtási kötelezettség teljesítéséhez szükséges, a (9) bekezdésben meghatározott adatokat. Ha a csoporttag nem tudja beszerezni az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges valamennyi adatot, a rendelkezésére álló adatoknak az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során történő átadásával egyidejűleg erről a tényről tájékoztatja az állami adóhatóságot. Az állami adóhatóság a hiányos adatszolgáltatás tényéről tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező hatóságot, továbbá megvizsgálja a 43/S. § szerinti jogkövetkezmény alkalmazhatóságát.

(4) Ha a multinacionális vállalatcsoport több csoporttagja is rendelkezik adóügyi illetőséggel az Európai Unióban és a (2) bekezdés b) pontja szerinti feltételek közül egy vagy több teljesül, továbbá a multinacionális vállalatcsoport kijelölte egy magyar adóügyi illetőségű csoporttagját arra, hogy teljesítse a multinacionális vállalatcsoport valamennyi, Európai Unióban adóügyi illetőséggel rendelkező csoporttagja tekintetében az adatszolgáltatási pénzügyi évre vonatkozó országonkénti jelentés benyújtási kötelezettséget, a kijelölt csoporttag országonkénti jelentést nyújt be az állami adóhatósághoz a (9) bekezdés és a 3. melléklet szerinti tartalommal.

(5) A csoporttag nem jelölhető ki a (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatásra kötelezett szervezetnek, ha a (9) bekezdés szerinti adatokat nem tudja beszerezni. Ez a rendelkezés nem érinti a csoporttagnak a (3) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségét.

(6) A (2) bekezdés b) pontja szerinti egy vagy több feltétel fennállása esetén a (2) bekezdés szerinti csoporttag nem köteles az országonkénti jelentés benyújtására, ha azon multinacionális vállalatcsoport, amelynek a csoporttagja, országonkénti jelentést tett hozzáférhetővé egy olyan anyavállalatnak kijelölt szervezeten keresztül, amely a (8) bekezdés szerinti határidőig benyújtja az országonkénti jelentést az adóügyi illetősége szerinti állam, illetve terület adóhatóságának, és - ha az anyavállalatnak kijelölt szervezet Európai Unión kívüli államban, illetve területen rendelkezik adóügyi illetőséggel -

a) az anyavállalatnak kijelölt szervezet adóügyi illetősége szerinti állam, illetve terület joga megköveteli az országonkénti jelentés benyújtását,

b) az anyavállalatnak kijelölt szervezet adóügyi illetősége szerinti államnak, illetve területnek az országonkénti jelentés benyújtására vonatkozó, a (8) bekezdés szerinti időpontban hatályos, illetékes hatóságok közötti elismert, olyan megállapodása van, amelynek Magyarország részese,

c) az anyavállalatnak kijelölt szervezet adóügyi illetősége szerinti állam, illetve terület nem értesítette az állami adóhatóságot rendszerhibáról,

d) az a csoporttag, amely az anyavállalatnak kijelölt szervezet adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen adóügyi illetőséggel rendelkezik, az érintett multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napjáig tájékoztatta ezt az államot, illetve területet arról, hogy anyavállalatnak kijelölt szervezetnek minősül, és

e) a tagállam a 43/O. § (2) bekezdés szerinti bejelentést kapott.

(7) A magyar adóügyi illetőségű anyavállalatnak kijelölt szervezet országonkénti jelentést nyújt be az állami adóhatósághoz a (9) bekezdés és a 3. melléklet szerinti tartalommal.

(8) Az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet az országonkénti jelentés benyújtási kötelezettségét a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napjától számított 12 hónapon belül teljesíti az állami adóhatósághoz.

(9) Az országonkénti jelentés - a 3. mellékletben foglaltakat figyelembe véve - tartalmazza

a) minden egyes olyan állam, illetve terület tekintetében, amelyben a multinacionális vállalatcsoport gazdasági tevékenységet végez, a bevétel összegét és pénznemét, az adózás előtti eredményt, a megfizetett nyereségadó összegét, a fizetendő nyereségadó összegét, a jegyzett tőke összegét, az eredménytartalékot, a foglalkoztatottak számát és a készpénzen és készpénznek minősülő eszközökön kívüli tárgyi eszközöket, valamint

b) a multinacionális vállalatcsoport csoporttagjainak azonosító adatait, ideértve a csoporttagok adóügyi illetősége szerinti állam, illetve terület meghatározását, és - amennyiben az különbözik az adóügyi illetőség szerinti államtól, illetve területtől - annak az államnak, illetve területnek a meghatározását, amelynek a joga szerint az adott csoporttag létrehozására sor került, valamint az adott csoporttag fő üzleti tevékenységének vagy tevékenységeinek a megnevezését.

43/O. § *  (1) *  A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű csoporttagja a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napjáig az állami adóhatóságnak bejelenti:

a) nevét, székhelyét, adóazonosító számát;

b) a végső anyavállalati, anyavállalatnak kijelölt szervezeti vagy a 43/N. § (2) bekezdése, illetve (4) bekezdése alapján adatszolgáltatásra kötelezett csoporttagi minőségének fennállását;

c) a multinacionális vállalatcsoport nevét; valamint

d) a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi éve utolsó napját.

(2) *  A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű csoporttagja az (1) bekezdésben meghatározott időpontig az állami adóhatóságnak bejelenti

a) nevét, székhelyét, adóazonosító számát;

b) a végső anyavállalati, anyavállalatnak kijelölt szervezeti vagy a 43/N. § (2) bekezdése, illetve (4) bekezdése alapján adatszolgáltatásra kötelezett csoporttagi minőségének hiányát;

c) a multinacionális vállalatcsoport nevét;

d) az országonkénti jelentéssel kapcsolatos adatszolgáltatásra kötelezett szervezet nevét és adóügyi illetőségét; valamint

e) az adatszolgáltatási időszakot.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint bejelentett adatok változását a multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű csoporttagja a változást követő 30 napon belül jelenti be az állami adóhatósághoz.

43/P. § *  Az állami adóhatóság automatikus információcsere keretében a multinacionális vállalatcsoport azon adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napját követő 15 hónapon belül, amelyre az országonkénti jelentés vonatkozik, továbbítja az országonkénti jelentést minden olyan hatáskörrel rendelkező hatóságnak, amelyben az országonkénti jelentésben foglalt információk alapján az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet multinacionális vállalatcsoportjának egy vagy több csoporttagja adóügyi illetőséggel rendelkezik, vagy a multinacionális vállalatcsoport állandó telephelyén keresztül végzett üzleti tevékenysége után adófizetési kötelezettsége áll fenn.

43/Q. § *  (1) Az állami adóhatóság az automatikus információcsere keretében beérkezett adatokat fogadja, nyilvántartja és azokat a transzferárazáshoz, az adóalap-erózióhoz és a nyereségátcsoportosításhoz kapcsolódó kockázatelemzési célra használja fel, ideértve annak a kockázatnak a felmérését is, hogy a multinacionális vállalatcsoport tagjai mennyiben felelnek meg a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó szabályoknak.

(2) Az állami adóhatóság az automatikus információcsere keretében beérkezett adatokat gazdasági és statisztikai elemzés céljára felhasználhatja.

(3) Az állami adóhatóság a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő megállapítását nem alapíthatja az automatikus információcsere keretében beérkezett adatokra. Az így beérkezett információkat azonban további adóellenőrzési célból felhasználhatja, és ennek eredményeként a csoporttagok adókötelezettségét érintően megállapításokat tehet.

43/R. § *  (1) A 43/N. § szerinti adatszolgáltatásra, illetve a 43/O. § szerinti bejelentésre kötelezett e kötelezettségét elektronikus úton, az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon teljesíti.

(2) Az állami adóhatóság a 43/P. §-ban meghatározott automatikus információcsere tárgyát képező adatokat az Európai Bizottság által az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően meghatározott nyelvhasználati szabályok szerint továbbítja. E nyelvhasználati szabályok hiányában a 16. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazandók.

(3) Az állami adóhatóság az automatikus információcserét a 3. melléklet szerinti tartalmú formanyomtatvány felhasználásával, az Európai Unió tagállama esetén CCN-hálózaton keresztül elektronikus úton, harmadik állam esetén a harmadik állammal kötött megállapodásban meghatározott módon teljesíti.

(4) Az állami adóhatóság a honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza

a) a hatálybalépés időpontjának feltüntetésével azon államok, illetve területek listáját, amelyekkel Magyarországnak hatályos, illetékes hatóságok közötti elismert megállapodása van, és

b) azon államok, illetve területek listáját, amelyek vonatkozásában rendszerhiba áll fenn.

(5) Az állami adóhatóság megküldi az adópolitikáért felelős miniszter, valamint az Európai Bizottság részére az automatikus információcsere hatékonyságáról, valamint a gyakorlatban elért eredményekről szóló éves értékelés adatait.

43/S. § *  (1) A 43/N. § szerinti adatszolgáltatási, illetve a 43/O. § szerinti bejelentési, változásbejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adóhatóság a bejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezettet 20 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

(2) Az (1) bekezdés alapján nincs helye mulasztási bírság kiszabásának, ha a bejelentésre, változásbejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezett mulasztását, késedelmét, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítését annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

V/E. FEJEZET * 

A FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁSRA ÉS SZOKÁSOS PIACI ÁR MEGÁLLAPÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ HATÁROZATOKRA VONATKOZÓ EGYES INFORMÁCIÓK ELŐZETES MEGKERESÉS NÉLKÜLI CSERÉJE * 

43/T. § *  (1) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság spontán információcsere keretében a 2017. december 31-e után kiadott, módosított vagy meghosszabbított feltételes adómegállapításra, valamint szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó jogerős határozatok (7) bekezdésben meghatározott adatait a határozatok jogerőre emelkedésének napját követő három hónapon belül közli az érintett állam(ok) hatáskörrel rendelkező hatóságával.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott spontán információcsere szempontjából érintett állam - a feltételes adómegállapítás, valamint szokásos piaci ár megállapítás során hozott határozat tartalmától függően - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) káros adózási gyakorlatok elleni hatékony küzdelemmel foglalkozó jelentése 5. fejezet III. pontjában meghatározott állam.

(3) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének feltétele, hogy az adatszolgáltatásban részesülő érintett állam olyan spontán információcserét lehetővé tevő nemzetközi adóegyezmény részes fele legyen, amiben Magyarország részes fél.

(4) Az (1) bekezdés azon jogerős határozatok esetében alkalmazandó, amelyek megfelelnek az OECD káros adózási gyakorlatok elleni hatékony küzdelemmel foglalkozó jelentése 5. fejezet II. pontjában foglaltaknak.

(5) Nem vonatkozik az (1) bekezdés szerinti kötelezettség azon jogerős feltételes adómegállapítási határozatokra, amelyek esetében a következő feltételek együttesen fennállnak:

a) a határozattal érintett ügyletben vagy ügyletsorozatban részes összes fél kizárólag belföldön rendelkezik adóügyi illetőséggel,

b) a határozattal érintett ügyletben vagy ügyletsorozatban részes felek egyike sem folytat más állambeli állandó telephelyen olyan tevékenységet, amelynek a határozattal érintett ügylet vagy ügyletsorozat egészét vagy részét képezi,

c) a határozat nem egy személy más állambeli állandó telephelyén folytatott tevékenységéhez kapcsolódó intézkedéseire vonatkozik, és

d) a határozattal érintett ügylet vagy ügyletsorozat nem fejt ki határokon átnyúló hatást.

(6) Nem vonatkozik az (1) bekezdés szerinti kötelezettség azon jogerős szokásos piaci ármegállapítási határozatokra, amelyek esetében az (5) bekezdés a) és d) pontja szerinti feltételek együttesen fennállnak.

(7) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett információk a következők:

1. az adózó (kérelmező) neve, címe, adóazonosító száma, ennek hiányában azzal egyenértékű azonosító (ha ilyennel rendelkezik);

2. a határozat kiadásának időpontja;

3. a határozattal érintett adóév(ek);

4. a feltételes adómegállapítást, valamint a szokásos piaci ár megállapítását tartalmazó határozat típusa;

5. a határozattal érintett ügylet és az azzal elérni kívánt gazdasági cél rövid leírása;

6. az adatközlés indoka;

7. a feltételes adómegállapítást, valamint a szokásos piaci ár megállapítását tartalmazó határozat által érintett államban illetőséggel bíró személy neve, címe, adóazonosító száma, ennek hiányában azzal egyenértékű azonosító (ha ilyennel rendelkezik).

(8) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság a spontán információcsere keretében beérkezett információkkal összefüggésben - különösen a határozatok teljes szövegére vonatkozóan - a más állam hatáskörrel rendelkező hatóságától további információkat kérhet.

(9) Az e §-ban foglalt spontán információcsere keretében a magyar megkeresett hatóság által közölt, továbbított vagy szerzett információ adótitoknak minősül.

(10) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az (1) bekezdés szerinti információcserét az OECD által erre a célra rendszeresített formanyomtatvány felhasználásával teljesíti.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. Hatályba léptető rendelkezések

44. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) Az 50-51. § és az 53. § (1)-(5) bekezdése e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(3) A 49. §, az 54. §, az 59. § és a 64. § 2013. július 1-jén lép hatályba.

16. Átmeneti rendelkezések

45. § (1) *  A 22-38. §-ban, a 39. § (1)-(5) bekezdésben, a 40-41. §-ban foglalt rendelkezéseket az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 60-70. §-a szerinti, e törvény hatálybalépésekor folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) *  A IV. Fejezetben foglalt rendelkezéseket a Vtv. és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerint indult és e törvény hatálybalépésekor folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell.

(3) A 39. § (6) bekezdés szerinti rendelkezést a magyar megkereső hatóság által az e törvény hatálybalépését követően kezdeményezett behajtás iránti megkeresésekkel kapcsolatos eljárásokban kell alkalmazni.

45/A. § *  A 43/A. § hatálybalépésekor Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek vagy Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek minősülő szervezet a 43/A. § szerinti bejelentési vagy adatszolgáltatási kötelezettségét a 43/A. § hatálybalépését követő 45. napig teljesíti az állami adóhatósághoz.

45/B. § *  (1) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: 2014. évi LXXIV. törvény) megállapított 20. § (3) bekezdés a) pontjában az automatikus információcsere forgalmára, annak költségeire és az automatikus információcsere éves értékelésére vonatkozó adatokat a magyar központi kapcsolattartó iroda először 2016. június 30-ig küldi meg az Európai Bizottságnak.

(2) A 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 19/A. §-a szerinti információcsere alapjául szolgáló rendelkezésre álló jövedelemkategóriákról a magyar központi kapcsolattartó iroda a 19/A. § hatálybalépésétől számított 30 napon belül értesíti az Európai Bizottságot.

45/C. § *  (1) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, valamint a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény és egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CXCII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 43/G. § (1)-(3) és (5) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét először a 43/G. § (1)-(3) és (5) bekezdésének hatálybalépését követő 45. napig teljesíti az állami adóhatósághoz.

(2) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Módtv.-nyel megállapított 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét először 2017. június 30-ig teljesíti az állami adóhatósághoz.

45/D. § *  (1) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság automatikus információcsere keretében, 2017. december 31-ig közli a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával a 2012. január 1-je és 2017. január 1-je között kiadott, módosított vagy meghosszabbított feltételes adómegállapításra, vagy szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó határozatoknak a 19/B. § (4) bekezdésében meghatározott adatait. A 19/B. § (2)-(3) bekezdését az e bekezdés szerinti információcsere esetében is alkalmazni kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott más tagállamba irányuló adatszolgáltatási kötelezettség a 2012. január 1-e és 2013. december 31-e között kiadott, módosított vagy meghosszabbított határozatokra csak abban az esetben terjed ki, ha e határozatok alkalmazhatósága 2014. január 1-jén fennállt.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem áll fenn - a főként pénzügyi vagy befektetési tevékenységet folytató adózó (kérelmező) vagy adózói csoport (kérelmezői csoport) kivételével -, ha a 2016. április 1-je előtt kiadott, módosított, vagy meghosszabbított határozatot olyan adózó (kérelmező) vagy adózói csoport (kérelmezői csoport) részére adták ki, amelynek a határozat kiadását, módosítását, vagy meghosszabbítását megelőző adóévben a csoportszintű nettó árbevétele nem éri el a 40 millió EUR-t, illetve ennek forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett értékét.

45/E. § *  E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 43/I. § (2) bekezdés 2-3. és 5. pontját, valamint az 1. melléklet I.A.1.b), I.A.2. és I.A.4. pontját a 2016. adóévre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségre is alkalmazni kell.

45/F. § *  (1) A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű végső anyavállalata, illetve a magyar adóügyi illetőségű anyavállalatnak kijelölt szervezet az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló 2017. évi XL. törvény (a továbbiakban: Módtv1.) által megállapított 43/N. § (1) bekezdése, illetve (7) bekezdése szerinti kötelezettségét először a multinacionális vállalatcsoport 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napját követő 12 hónapon belül teljesíti az állami adóhatósághoz.

(2) A csoporttag a Módtv1. által megállapított 43/N. § (2) bekezdése, illetve (4) bekezdése szerinti kötelezettsége először a 2017. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi év tekintetében keletkezik.

(3) A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű csoporttagja a Módtv1. által megállapított 43/O. § (1)-(2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét először a multinacionális vállaltcsoport 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napját követő 12 hónapon belül teljesíti.

(4) Az állami adóhatóság a Módtv1. által megállapított 43/P. §-ban meghatározott országonkénti jelentésre vonatkozó adattovábbítási kötelezettségét először a multinacionális vállalatcsoport 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi évére vonatkozóan, az adatszolgáltatási pénzügyi év utolsó napját követő 18 hónapon belül teljesíti.

45/G. § *  Az állami adó- és vámhatóság az e törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Módtv2.) által megállapított 3/A. §-a szerinti adatigénylési és hozzáférési jogosultságát először a tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartását létrehozó jogszabály hatálybalépésének időpontjától gyakorolhatja.

45/H. § *  (1) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság spontán információcsere keretében, 2018. június 30-ig közli az érintett állam(ok) hatáskörrel rendelkező hatóságával a 2010. január 1-je és 2017. december 31-e között kiadott, módosított vagy meghosszabbított feltételes adómegállapításra, vagy szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó határozatoknak a 43/T. § (7) bekezdésében meghatározott adatait.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség a 2010. január 1-je és 2013. december 31-e között kiadott, módosított vagy meghosszabbított határozatokra csak abban az esetben terjed ki, ha e határozatok alkalmazhatósága 2014. január 1-jén fennállt.

45/I. § *  E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvénnyel megállapított 4. § (4a) és (4b) bekezdését, valamint a III/A. Fejezetét a 2019. július 1-től kezdődően benyújtott, a 2018. január 1-jével vagy azt követően kezdődő adóévben szerzett jövedelemre vagy vagyonra vonatkozó vitás kérdésekhez kapcsolódó panaszok tekintetében kell alkalmazni. Az érintett tagállamok illetékes hatóságai megállapodhatnak arról, hogy a 4. § (4a) és (4b) bekezdésében, valamint a III/A. Fejezetében foglalt rendelkezéseket a 2019. július 1-jét megelőzően benyújtott, vagy a 2018. január 1-jét megelőzően kezdődő adóévben szerzett jövedelemre vagy vagyonra vonatkozó vitás kérdésekhez kapcsolódó panaszok tekintetében is alkalmazzák.

45/J. § * 

17. Az Európai Unió jogának való megfelelés

45/K. § *  A 2018. január 1-jét megelőzően kezdődő adómegállapítási időszakot érintő, a Választottbírósági Egyezmény alapján lefolytatandó kölcsönös egyeztető eljárás megindítására irányuló kérelem esetén a kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatásának feltétele, hogy a kérelem vagy bármilyen arra utaló értesítés, amely az eljárás megindításának alapjául szolgál, a kérelmezőtől vagy a másik szerződő állam illetékes hatóságától az adómegállapításhoz való jog vagy az adó-visszatérítés iránti jog elévülési idején belül a magyar illetékes hatósághoz beérkezzen.

45/L. § *  (1) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvénnyel megállapított 4. § (4c) bekezdését, valamint IV/A. Fejezetét a 2019. július 1-től kezdődően benyújtott panaszok tekintetében kell alkalmazni.

(2) A 2018. január 1-jét megelőzően kezdődő adómegállapítási időszakot érintő, a kölcsönös egyeztető eljárás megindítására irányuló kérelem vagy panasz esetén - ha a nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatásának feltétele, hogy a kérelem, a panasz vagy bármilyen arra utaló értesítés, amely az eljárás megindításának alapjául szolgál, a kérelmezőtől, az érintett személytől vagy a másik szerződő állam illetékes hatóságától az adómegállapításhoz való jog vagy az adó-visszatérítés iránti jog elévülési idején belül a magyar illetékes hatósághoz beérkezzen.

46. § (1) A 4. § (1)-(3) bekezdés és a II. Fejezet az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) A 4. § (1), (2) és (4) bekezdése, valamint a III. Fejezet az adókból, vámokból, illetékekből, és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 2010. március 16-i 2010/24/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) *  A 4. § (6) bekezdése, az V/B. fejezet, valamint az 1. és 2. melléklet a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. december 9-i 2014/107/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(4) *  A 4. § (3) bekezdés 12a. és 18. pontja, a 15. § (7)-(10) bekezdése, 16. § (4)-(5) bekezdése, a 19/B. §, a 20. § (3) bekezdése, valamint a 45/D. § az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. december 8-i 2015/2376/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(5) *  A 4. § (1) bekezdés 7-9. pontja és (8) bekezdése, az V/D. Fejezet, a 45/F. §, valamint a 3. melléklet a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. május 25-i 2016/881/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(6) *  A 3/A. §, valamint a 45/G. § az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelvnek a pénzmosás elleni küzdelmet szolgáló információkhoz való adóhatósági hozzáférés tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. december 6-i 2016/2258/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(7) *  A 4. § (4a) és (4b) bekezdése és a III/A. Fejezet az európai uniós adóügyi vitarendezési mechanizmusokról szóló, 2017. október 10-i (EU) 2017/1852 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

18. * 

47-48. § * 

49. § * 

50-51. § * 

52. § * 

53. § (1)-(5) * 

(6)-(9) * 

54. § * 

55-58. § * 

59. § * 

60-63. § * 

64. § * 

65-66. § * 

1. melléklet a 2013. évi XXXVII. törvényhez * 

A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatási és átvilágítási szabályok

A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az e törvény 43/H. §-ában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét a következők szerint teljesíti:

I. Általános adatszolgáltatási szabályok

A. A C-E. pontban foglaltakra is figyelemmel a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény valamennyi általa vezetett Jelentendő Pénzügyi Számlával kapcsolatban a következő adatokat jelenti be az állami adóhatósághoz:

1. a) *  a Jelentendő Pénzügyi Számla tulajdonosának neve, címe, az illetősége szerinti tagállama vagy más állama, adóazonosító száma (ha ilyennel rendelkezik), továbbá magánszemély esetében születési helye és ideje, Passzív Nem Pénzügyi Jogalany esetében e jogalanyiság ténye;

b) *  jogalany esetében - ha az V., a VI. és a VII. ponttal összhangban lévő átvilágítási eljárás eredményeként az Ellenőrzést gyakorló egy vagy több személy Jelentendő Személynek minősül - a Jogalany neve, címe, tagállama vagy más állama és (ha ilyen van) az illetősége szerinti más, joghatósággal rendelkező terület, továbbá adóazonosító száma (ha ilyennel rendelkezik), valamint a Jelentendő Személy neve, lakcíme, az illetősége szerinti tagállam vagy más állam, adóazonosító szám (ha ilyennel rendelkezik), születési helye és ideje, továbbá - amennyiben ez az információ rendelkezésre áll - az Ellenőrzést gyakorló személy típusa;

2. *  a Jelentendő Pénzügyi Számla száma (ennek hiányában azzal egyenértékű azonosító), valamint a számlaszám (vagy azonosító) típusa;

3. a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény neve és azonosító száma (ha van);

4. *  a számla egyenlege vagy értéke (Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés esetén, ideértve a készpénz-egyenértéket vagy Visszavásárlási értéket) az adóév végén, illetve ha a számlát évközben lezárták, a számla lezárásának ténye;

5. Letétkezelői Számla esetében:

a) a kamat és az osztalék bruttó összege, valamint a számlán tartott eszközökhöz kapcsolódóan keletkező, az adóévben a számlára (vagy a számlához kapcsolódóan) befizetett vagy azon jóváírt egyéb bevétel bruttó összege, valamint

b) a pénzügyi eszközök értékesítéséből vagy visszaváltásából származó, az adóévben a számlára befizetett vagy azon jóváírt bruttó bevétel, amely tekintetében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény letétkezelőként, befektetési vállalkozásként, meghatalmazottként vagy egyéb módon a Számlatulajdonos megbízottjaként működött közre;

6. Betéti Számla esetében az adóévben a számlára befizetett vagy azon jóváírt kamat bruttó összege;

7. az 5. és 6. pontban nem szereplő számláknál az adóévben a Számlatulajdonos részére a számlával kapcsolatban kifizetett vagy jóváírt bruttó összeg, amelynek a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a kötelezettje vagy adósa, ideértve az adóévben a visszaváltásokból származó, a Számlatulajdonos részére teljesített kifizetések összevont összegét.

B. *  A szolgáltatott információnak tartalmaznia kell az egyes összegek pénznemét.

C. Az A/1. ponttól eltérően, a Jelentendő Meglévő Pénzügyi Számlához kapcsolódóan, az adóazonosító számról vagy a születési időről nem kell adatot szolgáltatni, ha ezek a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nyilvántartásában nem szerepelnek. A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény azonban megfelelő intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy az azon adóévet követő második adóév végéig, amelyben a Meglévő Számlát Jelentendő Számlának minősítették, a Meglévő Számlához kapcsolódóan beszerezze az adóazonosító számot és a születési időre vonatkozó információt.

D. Az A/1. ponttól szabályaitól eltérően nem kell adatot szolgáltatni az Adóazonosító számról, ha a Számlatulajdonos illetősége szerinti tagállam, más állam, vagy más joghatósággal rendelkező terület Adóazonosító számot nem ad ki.

E. Az A/1. pont szabályaitól eltérően nem kell adatot szolgáltatni a születési helyről, kivéve, ha:

1. a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény köteles beszerezni ezt az információt, és arról adatot szolgáltatni, valamint

2. az információ a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény elektronikus adatbázisában rendelkezésre áll.

II. Általános átvilágítási szabályok

A. Egy számla attól az időponttól kezelendő Jelentendő Számlaként, amikor a II-VII. pontban meghatározott átvilágítási eljárások alapján a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény annak minősítette.

B. A számla - kivéve az adóév közben lezárt számla - egyenlegét vagy értékét az adóév utolsó napjával bezárólag kell meghatározni. Az adóév közben lezárt számla egyenlegét vagy értékét a számla lezárásának napját megelőző nappal kell meghatározni.

C. Az egyenleg- vagy értékhatárt az adóév utolsó napjával bezárólag kell meghatározni.

D. A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségek teljesítéséhez harmadik felet vehet igénybe, azzal, hogy az adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségek teljesítéséért a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézményt korlátlan felelősség terheli.

E. A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az Új Számlákra vonatkozó átvilágítási eljárások szabályait a Meglévő Számlákra is alkalmazhatja, azzal, hogy a Meglévő Számlákra egyébként érvényes átvilágítási szabályokat továbbra is alkalmazni kell.

III. Meglévő Egyéni Számlák átvilágítása

A. A Meglévő Egyéni Számlák átvilágítására a B-E. pontokban meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

B. Alacsonyabb Értékű Számlák átvilágítására vonatkozó szabályok

1. Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nyilvántartásában szerepel a magánszemély Számlatulajdonos Okirati bizonyítékkal igazolt állandó lakcíme, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a magánszemély Számlatulajdonos Jelentendő Személyként való minősítése szempontjából úgy tekintheti, hogy a Számlatulajdonos abban a tagállamban, más államban vagy más joghatósággal rendelkező területen rendelkezik adóügyi illetőséggel, ahol az állandó lakcím vagy szokásos tartózkodási hely található. Több tagállam, más állam vagy más joghatósággal rendelkező területen található, Okirati bizonyítékkal igazolt állandó lakcím esetében úgy tekintendő, hogy a magánszemély Számlatulajdonos valamennyi érintett tagállam, más állam vagy más joghatósággal rendelkező területen illetőséggel rendelkezik.

2. Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az átvilágítás során a magánszemély Számlatulajdonos illetőségét nem az Okirati bizonyítékkal igazolt állandó lakcím alapján állapítja meg, az illetőség megállapítása érdekében elektronikus adatbázisában - B/3-B/6. pontokban foglaltakat is figyelembe véve - az alábbi szempontok figyelembe vételével keres

a) a Számlatulajdonos valamely tagállamban vagy más államban illetőséggel rendelkezik-e;

b) a Számlatulajdonos levelezési vagy lakcíme (postafiók is) valamely tagállamban vagy más államban található-e;

c) a Számlatulajdonos egy vagy több telefonszámmal rendelkezik-e valamely tagállamban vagy más államban, és Magyarországon nem rendelkezik telefonszámmal;

d) a Számlatulajdonos rendszeres átutalási megbízásokat ad-e egy tagállamban vagy más államban vezetett (nem Betéti Számlához kapcsolódó) számlára;

e) a Számlatulajdonos valamely tagállamban vagy más államban lakcímmel rendelkező személynek adott-e érvényes meghatalmazást vagy aláírási jogosultságot; vagy

f) a Számlatulajdonos valamely tagállamban vagy más államban „postán maradó” vagy „kézbesítési megbízott” levelezési címmel rendelkezik-e.

3. Ha az elektronikus keresés a B/2. pontban felsorolt egyetlen szempontra sem ad ki találatot, akkor mindaddig nincs szükség további intézkedésre, amíg a körülményekben olyan változás nem áll be, amelynek eredményeképpen egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik, vagy a számla Magas Értékű Számlává válik.

4. Ha az elektronikus keresés a B/2.a)-B/2.e) pontban felsorolt szempontra találatot ad ki, vagy a körülményekben olyan változás áll be, amelynek eredményeképpen egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek minden olyan tagállamban vagy más államban adóügyi illetőséggel rendelkezőnek kell tekintenie a Számlatulajdonost, amelyre a keresés találatot adott ki, kivéve, ha a B/6. pont alkalmazása mellett dönt, és az ott megállapított valamely kivétel alkalmazható a számlával kapcsolatban.

5. Ha az elektronikus keresés „postán maradó” megbízásra vagy „kézbesítési megbízott” levelezési címre hoz ki találatot, de más címet és a B/2.a)-B/2.e) pontban felsorolt egyéb szempontokhoz kötődő utalást nem talál a Számlatulajdonosra vonatkozóan, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a körülményeknek leginkább megfelelő sorrendben a papíralapú nyilvántartásában a C/2. pontban foglaltak szerint keres, illetve meg kell kísérelnie a Számlatulajdonostól, annak adóügyi illetőségére vonatkozó nyilatkozat vagy Okirati bizonyíték beszerzését. Ha a papíralapú keresés nem vezet eredményre és nyilatkozatot vagy Okirati bizonyítékot nem sikerül beszerezni, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény e törvény 43/G. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően bejelenti az állami adóhatóságnak, hogy a számla Nem dokumentált Pénzügyi Számla.

6. A B/2. pontban felsorolt szempontok alapján történő keresés által kiadott találat ellenére, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nem köteles a Számlatulajdonost valamely tagállamban vagy más államban illetőséggel rendelkezőnek tekinteni, ha:

a) a Számlatulajdonos adatai között szerepel az adott tagállamban vagy más államban található naprakész levelezési cím vagy lakcím, egy vagy több telefonszám egy tagállamban vagy más államban (de nem található telefonszám Magyarországon) vagy (Betéti Számlától eltérő Pénzügyi Számlához kapcsolódó) rendszeres átutalási megbízások egy tagállamban vagy más államban vezetett számlára, és a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény beszerzi az alábbiakat vagy azokat korábban ellenőrizte, és szerepelnek a nyilvántartásában:

aa) a Számlatulajdonos nyilatkozata az illetősége szerinti tagállamról, más államról vagy más joghatósággal rendelkező területről (amelyek között nem szerepel a szóban forgó tagállam vagy más állam); és

ab) a Számlatulajdonos nem jelentendő státuszát alátámasztó Okirati bizonyíték;

b) a Számlatulajdonos adatai között szerepel az érintett tagállamban vagy más államban lakcímmel rendelkező személynek adott, hatályos meghatalmazás vagy aláírási jog, és a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény beszerzi az alábbiakat vagy azokat korábban ellenőrizte, és szerepelnek a nyilvántartásában:

ba) a Számlatulajdonos nyilatkozata az illetősége szerinti tagállam(ok)ról, más államról vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület(ek)ről, amelyek között nem szerepel a szóban forgó tagállam vagy más állam; vagy

bb) a Számlatulajdonos nem jelentendő státuszát alátámasztó Okirati bizonyíték.

C. Magas Értékű Számlák esetében az alábbi kiterjesztett ellenőrzési eljárásokat kell alkalmazni:

1. Magas Értékű Számlák esetében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek a B/2. pontban meghatározott szempontok alapján kell keresnie az elektronikus adatbázisában.

2. Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény elektronikus adatbázisa a C/3. pontban felsorolt összes adatmezőt tartalmazza és abban valamennyi, a számlanyitáshoz kötelezően megadandó adat megtalálható, akkor nincs szükség papíralapú keresésre. Ha az elektronikus adatbázisban nem található meg az összes információ, akkor Magas Értékű Számla esetében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek az érvényes központi ügyfél-nyilvántartást, illetve ha az információk abban sem találhatók, akkor a számlához kapcsolódó és a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény által az előző öt adóév során beszerzett alábbi dokumentumokat is - a B/2. pontban felsoroltakat is figyelembe véve - ellenőriznie kell:

a) a számlához kapcsolódóan beszerzett legutóbbi Okirati bizonyítékokat;

b) a legutóbbi számlanyitási szerződést vagy dokumentációt;

c) a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény által a pénzmosás elleni fellépés vagy az ügyfél-azonosítás kapcsán, vagy egyéb szabályok alapján végzendő átvilágítási eljárások keretében beszerzett legutóbbi dokumentációt;

d) a hatályos meghatalmazást vagy aláírási jogot igazoló okiratot; továbbá

e) a nem Betéti Számlához kapcsolódó hatályos, rendszeres átutalási megbízást.

3. A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek nem kell a C/2. pontban ismertetett papíralapú keresést elvégeznie, ha az elektronikus adatbázisa tartalmazza a következőket:

a) a Számlatulajdonos illetőséggel rendelkezőként való minősítése;

b) a Számlatulajdonosnak a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nyilvántartásában szereplő állandó lakcíme és levelezési címe;

c) a Számlatulajdonosnak a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nyilvántartásában szereplő telefonszáma;

d) Betéti Számlától eltérő Pénzügyi Számlák esetében a számlán lévő összeg másik számlára történő átutalásáról szóló rendszeres megbízás (ideértve a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény más fiókjánál vagy más Pénzügyi Intézménynél vezetett számlákat);

e) a Számlatulajdonos „postán maradó” vagy „kézbesítési megbízott” levelezési címre vonatkozó megbízása;

f) a számlához kapcsolódó meghatalmazás vagy aláírási jog.

4. A C/1. és C/2. pontban ismertetett elektronikus és papíralapú keresések mellett, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek Jelentendő Számlaként kell kezelnie minden, valamely ügyfélkapcsolati felelőshöz rendelt Magas Értékű Számlát, (ideértve a Magas Értékű Számlával összevont Pénzügyi Számlákat is), ha az ügyfélkapcsolati felelősnek tényleges tudomása van arról, hogy a Számlatulajdonos Jelentendő Személy.

5. A keresés eredményeként

a) ha a Magas Értékű Számlákra vonatkozó, a C. pont szerinti kiterjesztett ellenőrzés a B/2. pontban szereplő egyetlen szempontra sem eredményez találatot és a C/4. pont alapján a Számlatulajdonos nem minősül Jelentendő Személynek, akkor nincs szükség további intézkedésre, amíg a körülményekben olyan változás nem áll be (2. melléklet 1. pont), amelynek eredményeképpen egy vagy több, a B/2. pontban meghatározott szempont a számlához kapcsolódik.

b) *  ha a Magas Értékű Számlákra vonatkozó, a C. pont szerinti kiterjesztett ellenőrzés a B/2.A)-B/2.e) pontban felsorolt bármely szempontra találatot ad, vagy a körülményekben később olyan változás áll be, amelynek eredményeképpen egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek minden olyan tagállam vagy más állam tekintetében Jelentendő Számlának kell tekinteni a számlát, amelyre a keresés találatot adott ki, kivéve, ha a B/6. pont alkalmazása mellet dönt, és a számlával kapcsolatban az említett pontban megállapított valamely kivétel alkalmazható.

c) *  ha a Magas Értékű számlákra vonatkozó, a C. pont szerinti kiterjesztett ellenőrzés „postán maradó” vagy „kézbesítési megbízott” megbízásra hoz ki találatot, de más címet és a B/2.a)-B/2.e) pontban felsorolt egyéb szempontokra való utalást a Számlatulajdonosra vonatkozóan nem talál, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény beszerzi a Számlatulajdonostól annak adóügyi illetőségére vonatkozó nyilatkozatát vagy más okirati bizonyítékot. Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a nyilatkozatot vagy az okirati bizonyítékot nem tudja beszerezni, a 43/G. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően bejelenti az állami adóhatóságnak, hogy a számla Nem dokumentált Pénzügyi Számla.

6. *  Ha egy Meglévő Egyéni Számla 2015. december 31-én, illetve azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján nem minősül Magas Értékű Számlának, de valamely ezt követő adóév utolsó napján Magas Értékű Számlává válik, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az azon adóévet követő adóév folyamán, amelyben a számla Magas Értékű Számlává vált, a számlára vonatkozóan a C. pont szerinti kiterjesztett ellenőrzési eljárást kell lefolytatnia. Ha az ellenőrzés megállapítja, hogy a számla Jelentendő Számla, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény évente köteles adatot szolgáltatni az érintett számláról arra az adóévre vonatkozóan, amelyben a számla Jelentendő Számlának minősült, valamint az azt követő adóévekre vonatkozóan is, kivéve, ha a Számlatulajdonos már nem minősül Jelentendő Személynek.

7. Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény egy Magas Értékű Számla esetében elvégezte a C. pont szerinti kiterjesztett ellenőrzési eljárást, ugyanazon Magas Értékű Számlával kapcsolatban - az ügyfélkapcsolati felelősnek a C/4. pont szerinti megkérdezése kivételével - egyetlen következő adóévben sem köteles az eljárást megismételni, kivéve, ha Nem dokumentált Számláról van szó, amely esetben a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek mindaddig évente újra el kell végeznie az ellenőrzést, amíg a számla nem dokumentált jellege meg nem szűnik.

8. Ha egy Magas Értékű Számla esetében a körülményekben olyan változás áll be (2. melléklet 1. pont), amelynek eredményeképpen a B/2. pontban felsorolt egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek minden olyan tagállam vagy más állam tekintetében Jelentendő Számlának kell tekintenie a számlát, amelyre a keresés találatot adott ki, kivéve, ha a B/6. pont alkalmazása mellett dönt, és a számlával kapcsolatban az említett pontban megállapított valamely kivétel alkalmazható.

9. A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek olyan eljárásokat kell alkalmaznia, amelyek biztosítják, hogy az ügyfélkapcsolati felelős észlelje az adott számlához kapcsolódó körülmények megváltozását. Így, ha egy ügyfélkapcsolati felelős arról értesül, hogy a Számlatulajdonosnak új levelezési címe van valamely tagállamban vagy más államban, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek az új címet a körülmények megváltozásának kell tekintenie, és ha a B/6. pont alkalmazása mellett dönt, akkor a Számlatulajdonostól beszerzi a megfelelő dokumentációt.

D. *  A Meglévő Magas Értékű Egyéni Számlák ellenőrzését 2016. december 31-ig, a Meglévő Alacsonyabb Értékű Egyéni Számlák ellenőrzését 2017. december 31-ig kell lezárni. Azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be a Meglévő Magas Értékű Egyéni Számlák és Meglévő Alacsonyabb Értékű Egyéni Számlák ellenőrzését a mellékletbe való bekerülés évének utolsó napjáig kell lezárni.

E. A III. rész alapján Jelentendő Pénzügyi Számlának minősített, Meglévő Egyéni Számlákat minden további adóévben Jelentendő Pénzügyi Számlának kell tekinteni, kivéve, ha a Számlatulajdonos már nem minősül Jelentendő Személynek.

IV. Új Egyéni Számlák átvilágítása

1. Az Új Egyéni Számlák közül a Jelentendő Pénzügyi Számlák kiválasztására az alábbi szabályokat kell alkalmazni:

A. Az Új Egyéni Számlák esetében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek a számlanyitáskor (akár a számlanyitási dokumentáció összeállítása keretében is) nyilatkozatot kell bekérnie, mely lehetővé teszi a Számlatulajdonos adóügyi illetőségének, valamint a számlanyitáshoz bekért adatok - köztük a pénzmosás elleni fellépés, vagy az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások eredményeként rendelkezésre álló dokumentáció tartalmának - mérlegelése útján a nyilatkozat helytállóságának megállapítását. A mérlegelés során a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény rendelkezésére álló adatok vizsgálata az irányadó.

B. Ha a nyilatkozat alapján a Számlatulajdonos adózási szempontból tagállamban vagy más államban rendelkezik adóügyi illetőséggel, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezeli, és a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a Számlatulajdonosnak az érintett tagállamban vagy más államban kiadott Adóazonosító számát (az I/D. pontra is figyelemmel) és születési idejét.

C. Ha az Új Egyéni Számlával kapcsolatos körülményekben olyan változás következik be, melynek eredményeként a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek tudomására jut vagy okkal feltételezheti, hogy az eredeti nyilatkozat hibás vagy nem megalapozott, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény olyan érvényes nyilatkozatot szerez be a Számlatulajdonostól, amelyből a Számlatulajdonos adóügyi illetősége megállapítható.

V. Meglévő Jogalanyi Számlák átvilágítása

A Meglévő Jogalanyi Számlák közül a Jelentendő Pénzügyi Számlák kiválasztására az alábbi szabályokat kell alkalmazni:

A. *  Az átvilágítás, az azonosítás vagy az adatszolgáltatás alól mentesíthető Jogalanyi számlák

A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek mindaddig nem kell ellenőriznie, azonosítania vagy Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezelnie a 2015. december 31-én vagy azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján 250 000 USD-t nem meghaladó, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összesített egyenlegű vagy értékű Meglévő Jogalanyi Számlát, amíg a számla összesített egyenlege vagy értéke valamely következő adóév utolsó napján nem haladja meg az említett összeget vagy értéket.

B. *  Átvilágítandó Jogalanyi Számlák

A Meglévő Jogalanyi Számlák, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én illetve azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján meghaladja a 250 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget, valamint a Meglévő Jogalanyi Számlák, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én illetve azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján nem haladja meg az említett összeget, de bármely későbbi adóév utolsó napján meghaladja azt, a D. pontban meghatározott eljárásoknak megfelelően kell átvilágítani.

C. Jelentendő Jogalanyi Számlák

A B. pontban említett Meglévő Jogalanyi Számlák közül azon számlákat kell Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezelni, amelyek tulajdonosa egy vagy több olyan Jogalany, amely Jelentendő Személy vagy olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalany, amely egy vagy több, Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll.

D. *  Átvilágítás a Jelentendő Jogalanyi Számlák kiszűrésére

A B. pontban említett Meglévő Jogalanyi Számlák esetében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a következő átvilágítási eljárásokat alkalmazza annak megállapítására, hogy a számla tulajdonosa egy vagy több Jelentendő Személy vagy olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalany, amely egy vagy több, Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll:

1. *  Annak megállapítása, hogy a Jogalany Jelentendő Személy-e:

a) Ellenőrizni kell a jogszabályban előírt vagy ügyfélkapcsolati célokból nyilvántartott adatokat (beleértve a pénzmosás elleni fellépés vagy az ügyfél-azonosítás keretében gyűjtött információkat is) annak megállapítása céljából, hogy az adatok arra utalnak-e, hogy a Számlatulajdonos tagállami vagy más állami illetőségű személy. E tekintetben tagállami vagy más állami illetőségre utaló adatnak tekintendő a tagállamban vagy más államban található székhely, bejegyzési hely vagy más cím is.

b) Ha az adatok arra utalnak, hogy a Számlatulajdonos tagállami vagy más állami illetőségű, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezeli, kivéve, ha a Számlatulajdonos nyilatkozik arról, hogy Nem Jelentendő Személy vagy a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat mérlegelve megállapítja, hogy a Számlatulajdonos Nem Jelentendő Személy.

2. *  Annak megállapítása, hogy a Jogalany egy vagy több Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt álló Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e:

Meglévő Jogalanyi Számlák tulajdonosai esetében (ideértve a Jelentendő Személynek minősülő Jogalanyokat is) a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény megállapítja, hogy a Számlatulajdonos olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e, amely egy vagy több, Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll. Ha az Ellenőrzést gyakorló személy, akinek/amelynek a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e: az ellenőrzése alatt áll, Jelentendő Személynek minősül, a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kell kezelni. A mérlegelés során a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a D/2.a)-c) pontokban foglaltak alapján jár el.

a) *  A Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása

A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása céljából a Számlatulajdonost nyilatkozattételre szólítja fel, kivéve, ha a rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat mérlegelve megállapítja, hogy a Számlatulajdonos Aktív Nem Pénzügyi Jogalany vagy olyan Pénzügyi Intézmény, amely nem tartozik a VIII/D/7. b) pontban meghatározott Pénzügyi Intézmények közé. A Számlatulajdonos a passzív nem pénzügyi jogalanyiságáról a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény felszólítására írásban tesz nyilatkozatot.

b) A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása

A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása céljából a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a pénzmosás elleni fellépés, illetve az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások keretében beszerzett adatokat is figyelembe veheti.

c) Annak megállapítása, hogy a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e: felett Ellenőrzést gyakorló személy Jelentendő Személy-e

Annak megállapítása céljából, hogy a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e: felett Ellenőrzést gyakorló személy Jelentendő személy-e, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény figyelembe veszi:

ca) a pénzmosás elleni fellépés, illetve az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások keretében beszerzett adatokat azon, egy vagy több Nem Pénzügyi Jogalany Meglévő Számlái esetében, amelyek összesített egyenlege vagy értéke nem haladja meg az 1 000 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget; vagy

cb) *  a Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozatát arról, hogy mely tagállamban, más államban vagy egyéb joghatóság területén rendelkezik adóügyi illetőséggel. A Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy érvényes nyilatkozatának hiányában a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az Ellenőrzést gyakorló személy adóügyi illetőségét a III/B/2. pontban meghatározott szempontok figyelembe vételével állapítja meg.

E. Meglévő Jogalanyi Számlákra vonatkozó ellenőrzési határidő és egyéb különös szabályok

1. A 2015. december 31-én 250 000 USD-t meghaladó, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett, összesített egyenlegű vagy értékű Meglévő Jogalanyi Számlák ellenőrzését 2017. december 31-ig kell elvégezni.

1a. *  Az 1. bekezdés rendelkezéseitől eltérően azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján 250 000 USD-t meghaladó, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett, összesített egyenlegű vagy értékű Meglévő Jogalanyi Számlák ellenőrzését a mellékletbe való bekerülés évének utolsó napjáig kell elvégezni.

2. *  Azoknak a Meglévő Jogalanyi Számláknak az ellenőrzését, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én vagy azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján nem haladja meg a 250 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget, de egy későbbi adóév december 31-én meghaladja azt, az ezen összeghatár túllépését követő adóév végéig kell elvégezni.

3. Ha a Meglévő Jogalanyi Számlával kapcsolatos körülményekben olyan változás áll be (2. melléklet 1. pont), melynek eredményeként a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek tudomására jut vagy alappal feltételezi, hogy a számlához kapcsolódó nyilatkozat vagy más dokumentáció hibás vagy nem megalapozott, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a D. pontban meghatározott szabályoknak megfelelően újra elvégzi a számla minősítését.

VI. Új Jogalanyi Számlák átvilágítása

Az Új Jogalanyi Számlák esetében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a következő ellenőrzési eljárásokat alkalmazza annak megállapítására, hogy a számla tulajdonosa egy vagy több Jelentendő Személy vagy olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e, amely egy vagy több, Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll:

1. A Jelentendő Személy azonosítása

a) Nyilatkozat bekérése - amelyre sor kerülhet a számlanyitási dokumentáció összeállítása keretében is -, mely lehetővé teszi, hogy a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény megállapítsa a Számlatulajdonos adóügyi illetőségét, valamint a számlanyitáshoz bekért adatok - köztük a pénzmosás elleni fellépés, illetve az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások keretében összeállított dokumentáció tartalmának - mérlegelése annak érdekében, hogy a nyilatkozat helytálló-e. Ha a Jogalany úgy nyilatkozik, hogy nem rendelkezik adóügyi illetőséggel, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Számlatulajdonos illetőségének meghatározása céljából a Jogalany székhelyének címét veheti alapul.

b) Ha a nyilatkozat alapján a Számlatulajdonos tagállami vagy más állami illetőségű, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezeli, kivéve, ha a rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat mérlegelve megállapítja, hogy a Számlatulajdonos az adott tagállam vagy más állam viszonylatában Nem Jelentendő Személy.

2. Annak megállapítása, hogy a Jogalany egy vagy több, Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt álló Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e.

Új Jogalanyi Számlák esetében (ideértve a Jelentendő Személynek minősülő Jogalanyokat is) a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény megállapítja, hogy a Számlatulajdonos olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e, amely egy vagy több, Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll. Ha az az Ellenőrzést gyakorló személy - akinek/amelynek a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany az ellenőrzése alatt áll - Jelentendő Személy, a számlát Jelentendő Számlaként kell kezelni. A mérlegelés során a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a következő a)-c) pontokban foglaltak alapján jár el.

a) *  A Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása

A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása céljából a Számlatulajdonost nyilatkozattételre szólítja fel, kivéve, ha a rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat mérlegelve megállapítja, hogy a Számlatulajdonos Aktív Nem Pénzügyi Jogalany vagy olyan, a VIII/A/6. b) pontja szerinti Pénzügyi Intézmény, amely nem Résztvevő joghatóság Pénzügyi Intézménye. A Számlatulajdonos a passzív nem pénzügyi jogalanyiságáról a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény felszólítására írásban tesz nyilatkozatot.

b) *  A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személy azonosítása

A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személy azonosítása céljából a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a pénzmosás elleni fellépés, illetve az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások eredményeként rendelkezésére álló adatokat veheti figyelembe.

c) Annak megállapítása, hogy a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany felett Ellenőrzést gyakorló személy Jelentendő Személy-e

Annak megállapítása céljából, hogy a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany felett Ellenőrzést gyakorló személy Jelentendő Személy-e, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozatát is figyelembe veheti.

VII. Az átvilágítás különös szabályai

A. Nyilatkozatok és Okirati bizonyítékok felhasználása

A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nem veheti figyelembe azt a nyilatkozatot vagy Okirati bizonyítékot, amelyről tudja, vagy alappal feltételezi, hogy a nyilatkozat vagy az Okirati bizonyíték hibás vagy nem megalapozott.

B. A Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződések és a Járadékbiztosítási Szerződések egyedi kedvezményezettjeinek, valamint a Visszavásárlási értékkel rendelkező csoportos Biztosítási Szerződések és a Csoportos Járadékbiztosítási Szerződések kedvezményezettjeinek Pénzügyi Számláira vonatkozó különös eljárási szabályok.

1. *  A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény egy olyan személyről, aki Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés haláleseti juttatásban részesülő egyedi kedvezményezettje (de a biztosítási szerződésben nem szerződő fél), feltételezheti, hogy Nem Jelentendő Személy, és Pénzügyi Számláját Kizárt Számlaként kezelheti, kivéve, ha ténylegesen tudomása van arról, vagy alappal feltételezi, hogy a kedvezményezett Jelentendő Személy. A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény okkal feltételezi, hogy a Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés haláleseti juttatásban részesülő egyedi kedvezményezettje Jelentendő személy, ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény rendelkezésére álló, a kedvezményezettel kapcsolatos adatok a III/B. pontban említett utalásokat tartalmazzák. Ha egy Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek tudomása van arról, vagy okkal feltételezi, hogy a kedvezményezett Jelentendő Személy, akkor a III/B. pontban foglaltak alapján jár el.

2. A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Visszavásárlási értékkel rendelkező Csoportos Biztosítási Szerződésben vagy Csoportos Járadékbiztosítási Szerződésben fennálló tagsághoz kapcsolódó Pénzügyi Számlákat mindaddig Kizárt Számlaként kezelheti, amíg a munkavállaló/a biztosítási igazolás birtokosa vagy a kedvezményezett részére valamely kifizetés esedékessé nem válik, feltéve, hogy a Visszavásárlási értékkel rendelkező Csoportos Biztosítási Szerződésben vagy Csoportos Járadékbiztosítási Szerződésben fennálló tagsághoz kapcsolódó Pénzügyi Számla megfelel az alábbi követelményeknek:

a) a Visszavásárlási értékkel rendelkező Csoportos Biztosítási Szerződést, illetve Csoportos Járadékbiztosítási Szerződést munkáltató számára bocsátották ki, és a biztosítottak köre legalább huszonöt főből (biztosítási igazolással rendelkezők, illetve alkalmazottak) áll;

b) a munkavállalók, illetve a biztosítási igazolások birtokosai jogosultak a tagsághoz kapcsolódó biztosítási összeg átvételére, valamint a munkavállaló halála esetén kifizetendő juttatás kedvezményezettjeinek megnevezésére; és

c) az egyes munkavállalóknak, illetve biztosítási igazolások birtokosainak kifizetendő összeg nem haladja meg az 1 000 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget.

3. A Visszavásárlási értékkel rendelkező Csoportos Biztosítási Szerződés olyan szerződés, amely

a) a munkáltató, szakmai szövetség, szakszervezet vagy egyéb egyesület vagy csoport révén összetartozó személyek számára biztosít fedezetet; és

b) a csoport (vagy az azon belüli tagsági osztály) minden tagja számára egyéni biztosítási díjat számít fel, amelynek megállapítására az életkor, a nem és az esetleges dohányzási szokások kivételével az adott csoporttag (vagy azon belüli tagsági osztály) egyéni egészségügyi jellemzőitől függetlenül kerül sor.

4. A Csoportos Járadékbiztosítási Szerződés olyan szerződés, melynek kötelezettjei valamely munkáltató, szakmai szövetség, szakszervezet vagy egyéb egyesület vagy csoport révén összetartozó személyek.

C. Számlaegyenleg-összesítésre és devizaátváltásra vonatkozó szabályok

1. Egyéni Számlák összesítése

Az Egyéni Számlák összesített egyenlegének vagy értékének megállapítása céljából a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az általa vagy valamely Kapcsolt Jogalany által vezetett összes Pénzügyi Számlát összesíti; ez azonban csak azoknak a Pénzügyi Számláknak az összesítését jelenti, amelyek a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nyilvántartásában összekapcsolhatók (például az ügyfélszám vagy az Adóazonosító szám alapján). Az ebben az alpontban foglalt összesítési követelmények alkalmazása során a közös tulajdonban lévő Pénzügyi Számlák minden tulajdonosához a teljes egyenleget, illetve értéket hozzá kell rendelni.

2. Jogalanyi Számlák összesítése

A Jogalanyok Pénzügyi Számlái összesített egyenlegének vagy értékének megállapítása céljából a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az általa vagy egy Kapcsolt Jogalany által vezetett összes Pénzügyi Számlát figyelembe veszi; ez azonban csak azoknak a Pénzügyi Számláknak az összesítését jelenti, amelyek a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nyilvántartásaiban összekapcsolhatók (például az ügyfélszám vagy az Adóazonosító szám alapján). Az ebben az alpontban foglalt összesítési követelmények alkalmazása során a közös tulajdonban lévő Pénzügyi Számlák minden tulajdonosához a Pénzügyi Számla teljes egyenlegét, illetve értékét hozzá kell rendelni.

3. Ügyfélkapcsolati felelősökre alkalmazandó összesítési szabály

A Pénzügyi Számlák összesített egyenlegének vagy értékének megállapításakor - annak megállapítása céljából, hogy a Pénzügyi Számla Magas Értékű Számlának tekintendő-e - a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény összesíti azokat a Pénzügyi Számlákat is, amelyekről az ügyfélkapcsolati felelős tudja vagy alappal feltételezi, hogy azok közvetlenül vagy közvetetten ugyanazon személy tulajdonát képezik vagy irányítása alatt állnak, vagy ugyanazon személy nyitotta (kivéve, ha ezt bizalmi minőségében tette).

4. Az e mellékletben USA dollárban megadott összegbe a más fizetési eszközben (devizában) kifejezett egyenérték is beleszámítandó. Az egyenérték kiszámítása során a Magyar Nemzeti Bank által az adott devizára az adott napon kiadott hivatalos árfolyam az irányadó. Az árfolyam számítására az adóév utolsó napja, lezárt számlák esetében a lezárás napját megelőző nap az irányadó.

VIII.

E törvény V/B. fejezete, valamint az 1. és 2. melléklet alkalmazásában:

A. Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény

1. Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény: magyar illetőségű Pénzügyi Intézmény (kivéve e Pénzügyi Intézmény külföldi fióktelepét), valamint a külföldi illetőségű Pénzügyi Intézmény magyar fióktelepe, amely nem minősül Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek,

2. Résztvevő joghatóság Pénzügyi Intézménye: Résztvevő joghatóságban illetőséggel rendelkező Pénzügyi Intézmény (kivéve ennek Résztvevő joghatóságon kívüli fióktelepét), valamint a Résztvevő joghatóság területén kívüli illetőséggel rendelkező Pénzügyi Intézmény Résztvevő joghatóságban illetőséggel rendelkező fióktelepe.

3. *  Pénzügyi Intézmény: bármely Letétkezelő Intézmény, Betéti Intézmény, Befektetési Jogalany vagy Meghatározott biztosító Társaság.

4. Letétkezelő Intézmény: olyan Jogalany, amely üzleti tevékenysége meghatározó részeként mások számláján Pénzügyi Eszközök rendelkezésre tartásával foglalkozik. Erre a tevékenységre akkor kerül sor, ha a Jogalany Pénzügyi Eszközök tartásából és ehhez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokból származó bruttó bevételének legalább 20%-a a következő két időtartam közül a rövidebb során keletkezik:

a) a tevékenység minősítésének időpontja szerinti adóévet megelőző év december 31-ével záruló hároméves időszak; vagy

b) a Jogalany fennállási időtartama.

5. Betéti Intézmény: olyan Jogalany, amely szokásos banki vagy hasonló üzleti tevékenysége részeként betéteket fogad.

6. Befektetési Jogalany: olyan Jogalany,

a) amelynek üzleti tevékenységét az ügyfelei részére vagy azok megbízásából elsősorban az alábbi tevékenységek, illetve műveletek jelentik:

aa) pénzpiaci eszközökkel (csekk, váltó, letéti jegy, származtatott eszközök stb.), külföldi devizával, árfolyam-, kamatláb- és indexalapú instrumentumokkal, átruházható értékpapírokkal való kereskedés; vagy árutőzsdei határidős ügyletek végzése;

ab) egyéni vagy csoportos portfóliókezelés; vagy

ac) megbízás alapján pénzügyi eszközökbe való egyéb befektetés, illetve azok kezelése;

vagy

b) amelynek bruttó bevétele elsősorban Pénzügyi Eszközökbe való befektetésből, újrabefektetésből, illetve azokkal való kereskedésből származik, feltéve, hogy a Jogalany olyan Jogalany irányítása alatt áll, amely Betéti Intézmény, Letétkezelő Intézmény, Meghatározott biztosító Társaság vagy az A/6. pont a) alpontban említett Befektetési Jogalany.

6.1. *  Egy Jogalany üzleti tevékenységét akkor alkotja az A/6. a) pontban említett tevékenység, illetve az A/6. b) pont alkalmazásában egy Jogalany bruttó bevétele akkor származik elsősorban Pénzügyi Eszközökbe való befektetésből, újrabefektetésből, illetve azokkal való kereskedésből, ha a Jogalanynak az érintett tevékenységből származó bruttó bevétele a következő két időszak közül a rövidebb időszak alatt keletkező bruttó bevételének legalább az 50%-át teszi ki:

a) a tevékenység minősítésének időpontja szerinti adóévet megelőző adóév december 31-ével záruló hároméves időszak; vagy

b) a Jogalany fennállásának időtartama.

6.2. *  A Befektetési Jogalany fogalma nem foglalja magában a D/8. d)-g) pontokban foglalt bármely feltételnek megfelelő Aktív Nem Pénzügyi Jogalanyt.

A Pénzügyi Intézmény e pontban való meghatározását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Pénzügyi Akció Munkacsoportjának ajánlásaiban foglalt rendelkezésekkel összhangban kell értelmezni.

7. *  Pénzügyi Eszköz: értékpapír (például: részvény; tulajdonjogot megtestesítő részesedés vagy tényleges tulajdoni részesedés valamely széles tulajdonosi körrel rendelkező, illetve tőzsdén jegyzett gazdasági társulásban vagy vagyonkezelői alapban; váltó, kötvény, illetve egyéb hitelviszonyt megtestesítő instrumentum), a gazdasági társulásokban fennálló részesedés, az árutőzsdei ügylet, a swapügylet (például: kamatláb-csereügylet, deviza-csereügylet, bázisswap-ügylet, felső-kamathatár, alsó kamathatár ügylet, árutőzsdei csereügylet, részvényalapú és részvényindex-alapú swapügylet és egyéb hasonló megállapodás), Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés, továbbá az értékpapírban, gazdasági társulásban, árutőzsdei ügyletben, csereügyletben, illetve Biztosítási vagy Járadékbiztosítási Szerződésben fennálló bárminemű érdekeltség (ideértve a tőzsdei vagy tőzsdén kívüli határidős ügyletet vagy opciót is). A Pénzügyi Eszköz fogalma nem tartalmazza az ingatlanban fennálló nem adósságjellegű, közvetlen érdekeltséget.

8. Meghatározott biztosító Társaság: olyan Jogalany, amely biztosítóként (vagy biztosító holdingtársaságaként) Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződést vagy Járadékbiztosítási Szerződést bocsát ki vagy ilyen szerződés keretében kifizetési kötelezettséggel tartozik.

B. Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény

1. Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény: az a Pénzügyi Intézmény, amely:

a) Kormányzati Jogalany, Nemzetközi Szervezet vagy Központi Bank, kivéve azon kifizetések tekintetében, amelyek alapját a Meghatározott biztosító Társaságok, a Letétkezelő Intézmények, illetve a Betéti Intézmények által folytatott kereskedelmi-pénzügyi tevékenységből származó kötelezettség képezi;

b) Széles Részvételű Nyugdíjalap; Szűk Részvételű Nyugdíjalap; Kormányzati Jogalany, Nemzetközi Szervezet vagy Központi Bank nyugdíjalapja; vagy Minősített hitelkártya-kibocsátó;

c) minden egyéb Jogalany, amellyel összefüggésben csekély az adókijátszás kockázata, és amely a B/1. a)-b) pontokban ismertetett Jogalanyokhoz hasonló jellemzőkkel rendelkezik, valamint amely szerepel a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézményeknek e törvény 43/G. § (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott adóhatósági közleményben, illetve a 2011/16/EU irányelv 7a. cikke alapján az Európai Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzékben;

d) Nem Jelentő Kollektív Befektetési Eszköz; vagy

e) *  vagyonkezelői alap, ha annak kezelője olyan Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, amely az e melléklet I. pontja alapján jelentendő minden adatot bejelent, az alap valamennyi Jelentendő Számlája tekintetében.

2. Kormányzati Jogalany: Magyarország Kormánya, Magyarország bármely politikai alegysége (amely magába foglalja az államot, megyét vagy önkormányzatot), vagy Magyarország, illetve az előzőek közül egynek vagy többnek a teljes tulajdonában levő ügynökséget vagy szervet (ezek mindegyike egy Magyar Kormányzati Jogalany) valamely politikai egység tulajdonában álló hivatal vagy szerv. Ez a kategória Magyarország szerves részeit, ellenőrzött jogalanyait és politikai alegységeit foglalja magában.

a) *  Magyarország szerves része minden olyan személy, szervezet, hivatal, iroda alap, szerv vagy más testület - megnevezésétől függetlenül -, amely Magyarország kormányzó hatóságának minősül. A kormányzó hatóság nettó bevételét a saját vagy Magyarország más számláin kell jóváírni, és az nem tartalmazhat olyan részt, amely bármely magánszemély hasznára száll át. Nem minősül Magyarország szerves részének az a természetes személy, aki független állami minőségben hivatalnokként vagy ügyintézőként, mint magánszemély jár el.

b) Ellenőrzött Jogalany: olyan Jogalany, amely formailag Magyarországtól elkülönül, vagy külön jogi személynek minősül, feltéve, hogy:

ba) egy vagy több Kormányzati Jogalany teljes tulajdonában és irányítása alatt áll, akár közvetlenül, akár egy vagy több ellenőrzött Jogalanyon keresztül;

bb) nettó bevételét a saját számláján, illetve egy vagy több Magyar Kormányzati Jogalany számláján írják jóvá, és az nem tartalmazhat olyan bevételrészt, amely bármely magánszemély hasznára száll át; továbbá

bc) megszűnése esetén a vagyona egy vagy több Kormányzati Jogalanyra száll át.

c) A bevétel akkor nem száll át magánszemély hasznára, ha az adott személy kormányzati program célzott kedvezményezettje, és a programra a közjólét érdekében, a közszolgálatában kerül sor, vagy azok a kormányzati igazgatás valamelyik funkciójához kapcsolódnak. Ha a bevétel valamely Magyar Kormányzati Jogalany kereskedelmi jellegű tevékenységének - például pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó kereskedelmi banki tevékenység - eredményeként keletkezett, akkor azt magánszemély hasznára átszállt bevételnek kell tekinteni.

3. Nemzetközi Szervezet: bármely Nemzetközi Szervezet vagy annak kizárólagos tulajdonában álló ügynökség vagy szerv. Ide tartoznak azok a kormányközi szervezetek (beleértve a nemzetek feletti szervezetet is), amelyet

a) elsősorban kormányok alkotnak;

b) amelyeknek székhely-megállapodása van hatályban Magyarországgal; és

c) amelyek bevétele nem száll át magánszemély hasznára.

4. Központi Bank: az az intézmény, amely - Magyarország Kormányát kivéve - törvény vagy kormányrendelet alapján fizetőeszközként forgalomba kerülő eszközöket bocsát ki. A Központi Banknak részét képezheti olyan szerv, amely elkülönül Magyarország Kormányától, függetlenül attól, hogy az részben vagy egészben Magyarország tulajdonában áll-e.

5. Széles Részvételű Nyugdíjalap: olyan Magyarországon létrehozott alap, amely öregségi nyugdíjat, rokkantsági ellátást, haláleseti juttatásokat vagy ezek kombinációját biztosítja jelenlegi vagy volt munkavállalók (vagy a munkavállalók által kijelölt magánszemélyek) mint kedvezményezettek számára e munkavállalók által a munkáltatójuknak nyújtott szolgáltatásoknak megfelelően, feltéve, hogy az alap:

a) nem rendelkezik olyan kedvezményezettel, aki egyedül jogosult az alap vagyonának több mint 5%-ára;

b) állami szabályozás hatálya alá tartozik és Magyarországon évente adatot szolgáltat az alap tagjairól az illetékes nyugdíj-felülvizsgálati hatóságoknak, valamint az állami adóhatóságnak; továbbá

c) az alábbi követelmények közül legalább egynek megfelel:

ca) az alap mentesül a befektetésből származó jövedelem utáni adózás alól, vagy az ilyen jövedelemre az előtakarékossági vagy egyéb nyugdíj rendszeri minősítéséből adódóan halasztott vagy csökkentett kulcsú adózás vonatkozik;

cb) az alapba érkező járulékbefizetések legalább 50%-a [a B/5-7. pontokban említett más rendszerekbe való befizetések vagy a C/17. a) pontban említett nyugdíj-előtakarékossági és egyéb nyugdíj számlákról áthozott eszközök kivételével] a munkáltatói hozzájárulásból származik;

cc) az alapból történő kifizetések vagy kivonások csak a nyugdíjazással, fogyatékossággal vagy halálesettel kapcsolatos bizonyos események bekövetkezése esetén engedélyezettek [kivéve a B/5-7. pontokban említett más nyugdíjalapokba teljesített vagy a C/17. a) pontban említett nyugdíj-előtakarékossági és egyéb nyugdíj számlákra való átvitelekkel kapcsolatos kifizetéseket], vagy az ilyen események bekövetkezése előtt végrehajtott kifizetésekre, illetve kivonásokra jogkövetkezmények vonatkoznak;

cd) *  az alapba történő munkavállalói járulékbefizetés (egyes pótlólagos járulékbefizetések kivételével) a munkavállaló által megszerzett jövedelem függvényében korlátozott vagy évente nem haladja meg az 50 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget, a VII/C. pontban meghatározott számlaösszesítési és deviza-átváltási szabályok alkalmazásával.

6. Korlátozott Részvételű Nyugdíjalap: olyan Magyarországon létrehozott alap, amely öregségi nyugdíjat, rokkantsági ellátást vagy haláleseti juttatást biztosít jelenlegi vagy volt munkavállalók (vagy a munkavállalók által kijelölt magánszemélyek) mint kedvezményezettek számára, e munkavállalók által a munkáltatójuknak nyújtott szolgáltatásoknak megfelelően, feltéve, hogy:

a) az alapnak kevesebb, mint 50 tagja van;

b) az alapot egy vagy több olyan munkáltató támogatja, amely nem Befektetési Jogalany vagy Passzív Nem Pénzügyi Jogalany;

c) az alapba történő munkavállalói és munkáltatói járulékbefizetések (a C/17. a) pontban említett nyugdíj-előtakarékossági és egyéb nyugdíj számlákról áthozott eszközök kivételével) a munkavállaló által megszerzett jövedelem és ellentételezés függvényében külön-külön korlátozottak;

d) az alap azon résztvevői, amelyek Magyarországon nem belföldi illetőségűek az alap eszközeiből legfeljebb 20%-ra jogosultak; és

e) az alap állami szabályozás hatálya alá tartozik és Magyarországon évente adatot szolgáltat az alap tagjairól az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnek, valamint az állami adóhatóságnak.

7. Kormányzati Jogalany, Nemzetközi Szervezet vagy Központi Bank nyugdíjalapja: Magyarországon azzal a céllal létrehozott alap, hogy öregségi nyugdíjat, rokkantsági ellátást vagy haláleseti juttatásokat biztosítson olyan kedvezményezettek vagy résztvevők számára, akik e jogalanyok vagy szervezetek jelenlegi vagy korábbi munkavállalói - vagy ilyen munkavállalók által kijelölt személyek -, illetve nem jelenlegi vagy korábbi munkavállalók ugyan, de a számukra biztosított ellátások az e kedvezményezettek vagy résztvevők által a Magyar Kormányzati Jogalany, Nemzetközi Szervezet vagy Központi Bank számára nyújtott személyes szolgáltatások ellentételezésére szolgálnak.

8. Minősített Hitelkártya-kibocsátó: olyan Magyar Pénzügyi Intézmény, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

a) azért minősül Pénzügyi Intézménynek, mert kizárólag úgy fogad betéteket, hogy ha az ügyfél a kártya esedékes egyenlegét túllépő befizetést hajt végre, a túlfizetés azonnali visszatérítésére nem kerül sor; és

b) 2016. január 1-jétől vagy korábbi időponttól kezdődően olyan üzletpolitikát és eljárásokat alkalmaz, amelyekkel

ba) megelőzhető az ügyfelek 50 000 USD-t meghaladó, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeggel történő túlfizetése,

bb) biztosítható, hogy az említett összeget meghaladó túlfizetést teljesítő ügyfelek 60 napon belül visszakapják a túlfizetett összeget, minden esetben alkalmazva a VII/C. pontban meghatározott számlaösszesítési és devizaátváltási szabályokat. Az esetleges túlfizetés összegének meghatározásakor a díjvitákból eredő pozitív egyenlegek figyelmen kívül hagyásával, csak az áruvisszaküldésből eredő pozitív egyenlegeket kell figyelembe venni.

9. Nem Jelentő Kollektív Befektetési Eszköz: olyan kollektív befektetési eszközként szabályozott Magyar Befektetési Jogalany, ahol a befektetési eszközben fennálló minden érdekeltség olyan magánszemélyek vagy Jogalanyok birtokában van, vagy mások olyan magánszemélyek vagy Jogalanyok révén tartják az érdekeltséget a befektetési eszközben, akik vagy amelyek Nem Jelentendő Személyek; ide nem értve a Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személyek ellenőrzése alatt álló Passzív Nem Pénzügyi Jogalanyokat.

C. Pénzügyi Számla

1. Pénzügyi Számla: olyan Pénzügyi Intézménynél vezetett számla, amely Betéti Számlából, Letétkezelői Számlából, valamint az a)-c) pontban felsoroltakból áll:

a) Befektetési Jogalany esetén a Magyar Pénzügyi Intézményben fennálló Tőkerészesedés vagy azzal szembeni hitelviszonyt megtestesítő eszköz. A Pénzügyi Számla ebben az esetben nem tartalmazhat olyan Befektetési Jogalanyban fennálló Tőkerészesedést vagy azzal szembeni hitelviszonyt megtestesítő eszközt, amely azért minősül Befektetési Jogalanynak, mert más Pénzügyi Intézménynél az ügyfél nevében elhelyezett Pénzügyi Eszközökkel kapcsolatos beruházási, kezelési és ügyintézési műveletek céljából

aa) befektetési tanácsadói szolgáltatásokat nyújt az ügyfél részére és eljár az ügyfél megbízásából, vagy

ab) portfóliókezelési szolgáltatásokat nyújt az ügyfél részére és eljár az ügyfél megbízásából;

b) a C/1. a) pontban említetteken kívüli Pénzügyi Intézmény esetében az abban fennálló Tőkerészesedés vagy azzal szembeni hitelviszonyt megtestesítő eszköz, ha az adott eszköztípus alkalmazásának célja az e törvény 43/H. §-ában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség kikerülése;

c) a Pénzügyi Intézmény által magánszeméllyel kötött Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés - a nem befektetéshez kötött, nem átruházható azonnali életjáradék-szerződések kivételével -, amely Kizárt Pénzügyi Számlára folyósított öregségi nyugdíj- vagy rokkantsági jogosultság készpénzre váltására szolgál.

A Pénzügyi Számla fogalma nem terjed ki a Kizárt Pénzügyi Számlára.

2. Betéti Számla: Pénzügyi Intézmény által szokásos banki vagy egyéb hasonló tevékenysége keretében vezetett olyan kereskedelmi számla, csekkszámla, takarékszámla, lekötött betét, illetve olyan számla, amit betéti igazolás, megtakarítási igazolás, befektetési igazolás, adósságról szóló igazolás vagy bármilyen hasonló instrumentum igazol. Betéti Számlának minősül az a számla is, amelyet biztosító társaság valamely összeget garantáló befektetési szerződés vagy egyéb hasonló, kamat fizetésére vagy jóváírására vonatkozó megállapodás alapján tart fenn az ügyfél számára.

3. Letétkezelői Számla: olyan számla (a Biztosítási Szerződés és Járadékbiztosítási Szerződés kivételével), amelyet olyan személy érdekében tartanak fenn, aki vagy amely befektetési vagy egyéb céllal birtokol egy Pénzügyi Eszközt.

4. Tőkerészesedés: Magyar Pénzügyi Intézménynek minősülő gazdasági társulás esetében a gazdasági társulásban fennálló tőke- vagy nyereségrészesedés. Pénzügyi Intézménynek minősülő vagyonkezelői alap esetében a Tőkerészesedés tulajdonosának kell tekinteni az alap teljes vagy részvagyonának vagyonrendelőjét vagy kedvezményezettjét, vagy bármely más természetes személyt, aki az alap felett a tényleges ellenőrzést gyakorolja. A Jelentendő Személy abban az esetben minősül vagyonkezelői alap kedvezményezettjének, ha közvetlen vagy közvetett úton (többek között meghatalmazotton keresztüli) juttatást kap vagy kaphat az alaptól.

5. Biztosítási Szerződés: olyan Járadékbiztosítási Szerződésen kívüli szerződés, amely alapján a kibocsátó a halálesettel, betegséggel vagy balesettel összefüggő, illetve felelősségi vagy vagyoni kockázattal járó biztosítási esemény bekövetkezése esetén biztosítási összeget fizet.

6. Járadékbiztosítási Szerződés: olyan szerződés, amelynek alapján a kibocsátó vállalja, hogy kifizetéseket teljesít egy vagy több magánszemély várható élettartama alapján részben vagy egészben meghatározott időtartam alatt. Ide tartozik az a tagállam, más állam vagy más joghatósággal rendelkező terület joga, szabályozása vagy gyakorlata szerint kibocsátott Járadékbiztosítási Szerződés is, amely alapján a kibocsátó vállalja, hogy többéves időtartam során kifizetéseket teljesít.

7. Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződés: olyan Biztosítási Szerződés (a két biztosító között megkötött, kártérítés-viszontbiztosítási szerződés kivételével), amely Visszavásárlási Értékkel rendelkezik.

8. Visszavásárlási Érték: a következő két érték közül a magasabb:

a) az az összeg, amelyre a biztosításikötvény-tulajdonos a biztosítási szerződés visszavásárlása vagy megszüntetése esetén jogosult (a visszavásárlás árának vagy a kötvénykölcsön értékének levonása nélkül számítva), illetve

b) az az összeg, amelyet a biztosításikötvény-tulajdonos a Biztosítási Szerződés keretében vagy arra tekintettel kölcsönként felvehet. Az előzőektől függetlenül a Visszavásárlási Érték nem tartalmazza a következő, a Biztosítási Szerződés keretén belül kifizetendő összegeket:

ba) a kizárólag az életbiztosítási szerződésben biztosított egyén halála esetén kifizetendő összeg;

bb) a személyi sérülés vagy betegség alapján teljesített kifizetés vagy más, a biztosított kockázat bekövetkezéséből fakadó gazdasági károkat fedező kártérítési szolgáltatás;

bc) a Biztosítási Szerződés (befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés kivételével) alapján korábban megfizetett biztosítási díj visszatérítése (levonva a biztosítási díjak költségeit, függetlenül attól, hogy azok ténylegesen felmerültek-e), amire a kötvény felmondása vagy megszüntetése miatt, a kockázati kitettségnek a biztosítási szerződés időtartama során bekövetkező csökkenése miatt, illetve a biztosítási díjjal kapcsolatos könyvelési vagy egyéb hasonló hibák miatt került sor;

bd) a biztosításikötvény-tulajdonosnak kifizetett nyereségrészesedés (a megszűnéskori nyereségkifizetés kivételével), feltéve, hogy a nyereségrészesedés olyan Biztosítási Szerződéshez kapcsolódik, amelynek alapján kizárólag a C/8. pont b) alpontjában meghatározott juttatások kifizetésére kerülhet sor; vagy

be) biztosításidíj-előleg vagy biztosításidíj-letét visszatérítése olyan Biztosítási Szerződéshez kapcsolódóan, amelynek biztosítási díja legalább évente fizetendő, feltéve, hogy a biztosításidíj-előleg vagy biztosításidíj-letét összege nem haladja meg a szerződés értelmében fizetendő következő éves díjat.

9. Meglévő Pénzügyi Számla:

a) *  a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynél vezetett, 2015. december 31-én vagy azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján már meglévő Pénzügyi Számla;

b) bármely Számlatulajdonos bármely Pénzügyi Számlája, a számlanyitás dátumától függetlenül, feltéve, ha:

ba) a Számlatulajdonosnak ugyanannál a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynél (vagy a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény magyarországi Kapcsolt Jogalanyánál) már van olyan Pénzügyi Számlája, amely a C/9. pont a) alpontja alapján Meglévő Számlának minősül;

bb) a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (illetve a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény magyarországi Kapcsolt Jogalanya) mind a VII/A. pontban meghatározott adatszerzési követelmények teljesítése szempontjából, mind a Pénzügyi Számla egyenlegének vagy értékének a számla-küszöbérték alkalmazása céljából történő meghatározása szempontjából egyetlen Pénzügyi Számlaként kezeli mindkét fent említett Pénzügyi Számlát és a Számlatulajdonos valamennyi, a b) pont értelmében Meglévő Számlának minősülő Pénzügyi Számláját;

bc) olyan Pénzügyi Számla esetében, amelyre vonatkozóan el kell végezni a pénzmosás elleni fellépés vagy az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárásokat, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a C/9. pont a) alpontja szerinti Meglévő Számlára vonatkozóan elvégzett átvilágítási eljárások elvégzésével eleget tehet a pénzmosás elleni fellépés vagy az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások követelményeinek; és

bd) a Pénzügyi Számla nyitása nem kívánja meg, hogy a Számlatulajdonos - az e melléklet alkalmazásában közlendő adatokon túl - új, kiegészítő vagy módosított ügyfél-információkat adjon meg.

10. *  Új Számla: a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynél vezetett, 2016. január 1-jén vagy azt követően nyitott Pénzügyi Számla, amely a C/9. pont b) alpontja alapján nem minősül Meglévő Számlának. Azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés adóévének 1. napján vagy azt követően nyitott Pénzügyi Számla, amely a C/9. pont b) alpontja alapján nem minősül Meglévő Számlának.

11. Meglévő Egyéni Számla: olyan Meglévő Számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több magánszemély.

12. Új Egyéni Számla: olyan Új Számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több magánszemély.

13. Meglévő Jogalanyi Számla: olyan Meglévő Számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több Jogalany.

14. *  Alacsonyabb Értékű Számla: olyan, Magánszemély tulajdonában lévő Meglévő Számla, amelynek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én vagy azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján nem haladja meg az 1 000 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget.

15. *  Magas Értékű Számla: olyan, Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számla, amelynek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én vagy azt követően bármely adóév utolsó napján, illetve azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján vagy azt követően bármely adóév utolsó napján meghaladja az 1 000 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget.

16. Új Jogalanyi Számla: olyan Új számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több Jogalany.

17. Kizárt Pénzügyi Számla: a következő Magyarországon vezetett számlák valamelyike:

a) olyan nyugdíj számla, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

aa) az egyéni öregséginyugdíj-számlákra vonatkozó szabályok hatálya alá tartozik, vagy olyan elismert vagy szabályozott nyugdíjrendszer része, amelynek célja nyugdíj, illetve egyéb ellátások biztosítása (ideértve a rokkantsági, az özvegyi, valamint az árvaellátást is);

ab) a számlához adókedvezmény kapcsolódik (például a számlára történő, egyébként adókötelesek befizetések, melyek a Számlatulajdonos bruttó jövedelméből levonhatók vagy abba nem beszámítandók, vagy azok után alacsonyabb adókulcs alkalmazandó, illetve a számlából származó befektetési jövedelem után halasztottan vagy alacsonyabb adókulccsal kell adózni);

ac) *  a számlával összefüggésben a magyar állami adóhatóság felé adatszolgáltatási kötelezettség áll fenn;

ad) a kifizetés feltétele a nyugdíjkorhatár elérése, rokkantság vagy haláleset, illetve az ilyen esemény bekövetkeztét megelőzően sorra kerülő kifizetés esetén jogkövetkezmény alkalmazandó; és

ae)

aea) az éves befizetés felső határa 50 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeg, vagy

aeb) a teljesíthető összes befizetés felső határa 1 000 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeg, minden esetben alkalmazva az e melléklet VII/C. pontjában meghatározott számlaösszesítési és devizaátváltási szabályokat.

A Pénzügyi Számla abban az esetben is megfelel a C/17/a) pont ae) alpontjában meghatározott követelményeknek, ha arra vagyoni vagy pénzeszközök utalhatók át egy vagy több, a C/17/a) vagy b) pontjának követelményeit teljesítő Pénzügyi Számláról, illetve egy vagy több, a B/5-7. pontban foglaltakat teljesítő nyugdíjalapból;

b) olyan számla, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

ba) a nyugdíj-előtakarékosságtól eltérő célú befektetési eszközökre vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozik, és szabályozott értékpapírpiacon rendszeresen kereskednek vele, vagy a nyugdíj-előtakarékosságtól eltérő célú megtakarítási eszközökre vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozik;

bb) a számlához adókedvezmény kapcsolódik (például a számlára érkező adóköteles befizetések, levonhatók a Számlatulajdonos bruttó jövedelméből vagy abba nem beszámítandók, vagy azok után alacsonyabb adókulcs alkalmazandó, illetve a számlából származó befektetési jövedelem után halasztottan vagy alacsonyabb adókulccsal kell adózni);

bc) a kifizetések feltétele a befektetési vagy megtakarítási számla céljához (például oktatási vagy egészségügyi juttatások nyújtásához) kapcsolódóan meghatározott feltételek teljesülése, illetve az e feltételek teljesülését megelőzően történő kifizetés esetén jogkövetkezmény alkalmazandó; és

bd) az éves befizetések felső határa 50 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeg, minden esetben alkalmazva az e melléklet VII/C. pontjában meghatározott számlaösszesítési és devizaátváltási szabályokat.

A Pénzügyi Számla abban az esetben is megfelel a C/17/b) pont bd) alpontjában meghatározott követelményeknek, ha arra vagyoni vagy pénzeszközök utalhatók át egy vagy több, a C/17. a) vagy b) pont követelményeit teljesítő Pénzügyi Számláról, illetve egy vagy több, a B/5-7. pont bármelyikében foglalt követelményeket teljesítő nyugdíjalapból;

c) olyan életbiztosítási szerződés, amelynek fedezeti időszaka a biztosított magánszemély 90. életévének betöltése előtt véget ér, feltéve, hogy a szerződés megfelel az alábbi követelményeknek:

ca) az idő múlásával nem csökkenő, rendszeres biztosítási díj legalább évente fizetendő a szerződés fennállása alatt vagy addig, amíg a biztosított be nem tölti a 90. életévét. E két időtartam közül a rövidebbet kell figyelembe venni;

cb) a szerződésnek nincs olyan szerződési értéke, amelyhez a szerződés megszüntetése nélkül egy személy hozzáférhet (kivét, vagy hitel útján vagy más módon);

cc) a szerződés felmondása vagy megszüntetése esetén fizetendő összeg (kivéve a halálesethez kapcsolódó ellátást) nem haladhatja meg a szerződés alapján fizetett biztosítási díjak összegét, levonva abból a szerződés fennállásának időszakára vagy időszakaira számított, elhalálozással, betegséggel és egyéb kiadásokkal kapcsolatos költségek összegét (függetlenül attól, hogy azok ténylegesen felmerültek-e), valamint a szerződés felmondása vagy megszüntetése előtt kifizetett összeget; és

cd) a szerződés átruházása esetén ahhoz az új tulajdonos nem ellenszolgáltatás fejében jutott hozzá;

d) kizárólag hagyatékhoz kapcsolódó számla, ha a számlával kapcsolatos dokumentáció tartalmazza az elhunyt végrendeletének vagy a haláleset tényét igazoló bármely hivatalos dokumentum másolatát;

e) a következők közül bármelyikkel összefüggésben létrehozott számla:

ea) bírósági végzés vagy ítélet, továbbá hatósági döntés;

eb) ingatlan vagy személyes vagyontárgy értékesítése, cseréje vagy bérbeadása, feltéve, ha a számla megfelel az alábbi követelményeknek:

eba) *  a számlára kizárólag a következők kerülnek: az ügylethez közvetlenül kapcsolódó kötelezettség teljesítéséhez szükséges foglaló, előleg vagy letét, vagy hasonló befizetés, illetve olyan Pénzügyi Eszköz, amelyet az ingatlan vagy személyes vagyontárgy értékesítéséhez, cseréjéhez vagy bérbeadásához kapcsolódóan helyeznek a számlára,

ebb) *  a számlát kizárólag azért hozták létre és arra használják, hogy biztosítsa a vásárlónak az ingatlan vagy személyes vagyontárgy vételárának kifizetéséhez kapcsolódó kötelezettsége teljesítését, az eladó bármely függő kötelezettségének kifizetését, vagy a bérleti szerződésnek megfelelően a bérelt ingatlanhoz vagy vagyontárgyhoz kapcsolódó bármely kárból eredő kártérítési kötelezettségnek a bérbeadó vagy a bérlő általi teljesítését,

ebc) *  a számlán lévő eszközöket (ideértve az azokból származó jövedelmet is) a vevő, az eladó, a bérbeadó vagy a bérlő javára fizetik ki vagy más módon írják jóvá (ideértve az említett személyek kötelezettségeinek teljesítését is), az ingatlan vagy személyes vagyontárgy eladása, cseréje, a bérleti szerződés felmondása vagy megszűnése időpontjában,

ebd) a számla nem Pénzügyi Eszköz eladásával vagy cseréjével összefüggésben létrehozott tőkeáttételes kereskedési számla vagy hasonló számla, és

ebe) a számla nem kapcsolódik a C/17/f) alpontjában meghatározott számlához;

ec) az ingatlan jelzálog-hitelt nyújtó Pénzügyi Intézmény kizárólagos kötelezettsége, hogy a törlesztő részlet egy részét tartalékolja az ingatlanhoz kapcsolódó adók vagy biztosítás összegének későbbi időpontban történő megfizetésének céljából;

ed) a Pénzügyi Intézmény arra vonatkozó kizárólagos kötelezettsége, hogy megkönnyítse az adók egy későbbi időpontban való megfizetését;

f) olyan Betéti Számla, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

fa) a számlát kizárólag azért nyitották, mert az ügyfél a hitelkártya vagy más rulírozó hitellehetőség esedékes egyenlegét meghaladó összegben teljesítette befizetési kötelezettségét, és a különbözet részére történő visszatérítésére egy későbbi időpontban kerül sor; és

fb) a Pénzügyi Intézmény 2016. január 1-jétől vagy korábbi időponttól kezdődően olyan üzletpolitikát és eljárásokat alkalmaz, amelyekkel vagy megelőzhető, hogy az ügyfelek 50 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget meghaladó túlfizetést teljesítsenek, vagy biztosítható, hogy az említett összeget meghaladó túlfizetést teljesítő ügyfelek 60 napon belül visszakapják a túlfizetett összeget. Az e melléklet VII/C. pontjában meghatározott devizaátváltási szabályokat ebben az esetben is alkalmazni kell. A túlfizetés összegének meghatározásakor a díjvitákból eredő pozitív egyenlegeket figyelmen kívül hagyásával csak az áruvisszaküldésből eredő pozitív egyenlegeket kell figyelembe venni;

g) minden egyéb olyan számla, amellyel összefüggésben csekély az adókijátszás kockázata, és amely a C/17/a)-f) alpontjaiban ismertetett számlákhoz hasonló jellemzőkkel rendelkezik, valamint amely szerepel e törvény 43/G. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott adóhatósági közleményben, továbbá a 2011/16/EU irányelv 7a. cikke alapján az Európai Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzékben.

D. Jelentendő Pénzügyi Számla

1. Jelentendő Pénzügyi Számla: olyan Pénzügyi Számla, amelyet a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény vezet, és tulajdonosa egy vagy több Jelentendő Személy, vagy olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalany, amelyben egy vagy több Ellenőrzést gyakorló személy egyúttal Jelentendő Személy is, feltéve, hogy a számla e melléklet II-VII. pontjában meghatározott átvilágítási eljárások eredményeként Jelentendő Pénzügyi Számlának minősül.

2. Jelentendő Személy: olyan, tagállamban vagy más államban illetőséggel bíró személy, aki vagy amely nem minősül az alábbiaknak:

a) olyan vállalat, amely részvényeivel egy vagy több szabályozott értékpapír-piacon rendszeresen kereskednek;

b) olyan vállalat, amely az a) pontban meghatározott vállalat Kapcsolt Jogalanya;

c) Kormányzati Jogalany;

d) Nemzetközi Szervezet;

e) Központi Bank; továbbá

f) Pénzügyi Intézmény.

3. *  Tagállami vagy más állambeli személy: az a személy vagy Jogalany, aki vagy amely más tagállam vagy más állam adójogszabályai értelmében más tagállambeli vagy más állambeli illetőségű, illetve olyan elhunyt hagyatéka, aki más tagállambeli vagy más állambeli illetőségű volt. E rendelkezés alkalmazásában az olyan Jogalanyt (például gazdasági társaságot, polgári jogi társasági szerződést vagy hasonló jogi megállapodást), amely nem rendelkezik adóügyi illetőséggel, a tényleges üzletvezetési helye szerinti joghatóságban illetőséggel rendelkezőnek kell tekinteni.

4. Résztvevő joghatóság: Magyarország vonatkozásában:

a) *  egy más tagállam;

b) *  más állam, vagy joghatósággal rendelkező terület,

ba) amellyel Magyarországnak olyan hatályos megállapodása van, amely alapján a joghatósággal rendelkező terület közli az e melléklet I. pontjában meghatározott adatokat, és

bb) amely szerepel Magyarország által közzétett és az Európai Bizottsággal közölt jegyzékben;

c) bármely más joghatósággal rendelkező terület,

ca) amellyel az Európai Uniónak olyan hatályos megállapodása van, amelynek értelmében az említett joghatósággal rendelkező terület közli az e melléklet I. pontjában meghatározott adatokat, és

cb) amely szerepel az Európai Bizottság által közzétett jegyzékben.

5. *  Ellenőrzést gyakorló személy: olyan természetes személy, aki ellenőrzést gyakorol egy Jogalany felett. Bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében ez a fogalom a vagyonrendelőt, a vagyonkezelőt, a védnököt (ha van ilyen), a kedvezményezettet vagy a kedvezményezettek csoportját, illetve bármely más természetes személyt jelent, aki vagy amely a vagyon felett tényleges ellenőrzést gyakorol. A fentiektől eltérő jogi forma esetén Ellenőrzést gyakorló személynek az egyenértékű vagy hasonló felelősségi körbe tartozó személyek minősülnek. Az Ellenőrzést gyakorló személy fogalmát a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Pénzügyi Akció Munkacsoport ajánlásaival összhangban kell értelmezni.

6. Nem Pénzügyi Jogalany: olyan Jogalany, amely nem Pénzügyi Intézmény.

7. Passzív Nem Pénzügyi Jogalany:

a) olyan Nem Pénzügyi Jogalany, amely nem Aktív Nem Pénzügyi Jogalany; vagy

b) olyan, az A/6. b) pontban meghatározott Befektetési Jogalany, amely nem valamely Résztvevő joghatóság Pénzügyi Intézménye.

8. Aktív Nem Pénzügyi Jogalany: minden olyan Nem Pénzügyi Jogalany, amely teljesíti a következő feltételek valamelyikét:

a) az előző adóévben bruttó jövedelmének kevesebb mint 50%-a volt passzív jövedelem, és az előző adóévben a Nem Pénzügyi Jogalany eszközeinek kevesebb mint 50%-a állt olyan eszközökből, amelyekből passzív bevétel származott, vagy passzív bevétel szerzés céljából tartották őket;

b) részvényeivel rendszeresen kereskednek szabályozott értékpapír-piacon, vagy olyan Jogalany Kapcsolt Jogalanya, amelynek részvényeivel rendszeresen kereskednek szabályozott értékpapír-piacon;

c) Kormányzati Jogalany, Nemzetközi Szervezet, Központi Bank vagy olyan Jogalany, amely teljes egészében az említett egy vagy több Szervezet/Jogalany tulajdonában van;

d) tevékenysége egy vagy több olyan leányvállalat jegyzett tőkéjének (részben vagy egészben történő) birtoklásához vagy az ezek számára biztosított finanszírozáshoz és szolgáltatásnyújtáshoz köthető, amelyek a Pénzügyi Intézmények tevékenységétől eltérő üzleti tevékenységet folytatnak, azzal, hogy a Jogalany nem tekinthető Aktív Nem Pénzügyi Jogalanynak abban az esetben, ha a Jogalany befektetési alapként vagy ilyen elnevezéssel működik, ideértve a magántőke-alapot, a kockázati tőke-alapot, a hitelből történő kivásárlásra szakosodott alapot vagy bármely olyan befektetési eszközt, amelynek célja, hogy vállalatokat vásároljon fel vagy finanszírozzon, és így ezekben a vállalatokban - befektetési céllal - tőkeeszközök formájában részesedéssel rendelkezzen;

e) jelenleg nem végez és korábban sem végzett tevékenységet, de a Pénzügyi Intézményekétől eltérő tevékenység finanszírozása céljából tőkét fektet be eszközökbe, feltéve, hogy alapítását követő 24 hónap elteltével már nem teljesíti ezt a feltételt;

f) az adóévet megelőző öt évben nem volt Pénzügyi Intézmény és eszközeinek felszámolása vagy tevékenységének átszervezése a Pénzügyi Intézményekétől eltérő tevékenység folytatása vagy újraindítása érdekében folyamatban van;

g) elsősorban finanszírozási és fedezeti ügyleteket folytat nem Pénzügyi Intézménynek minősülő Kapcsolt Jogalanyokkal vagy azok javára, feltéve, hogy az említett Kapcsolt Jogalanyok csoportja elsősorban a Pénzügyi Intézmények tevékenységétől eltérő tevékenységet folytat; vagy

h) az alábbi követelmények mindegyikének megfelel:

ha) az e szerinti tagállamban, más államban vagy az illetősége szerinti más joghatóságban kizárólag vallási, jótékonysági, tudományos, művészeti, kulturális, sport- vagy oktatási céllal hozták létre és működtetik, vagy az illetősége szerinti tagállamban, más államban vagy az illetősége szerinti más joghatóságban hozták létre és ott működtetik, és szakmai szervezet, ipari egyesület, kereskedelmi kamara, munkavállalói szervezet, mezőgazdasági vagy kertészeti szervezet, polgári szervezet vagy kizárólag a társadalmi jólét előmozdítása érdekében tevékenykedő szervezet;

hb) az illetősége szerinti tagállamban, más államban vagy az illetősége szerinti más joghatóságban mentes a jövedelemadó alól;

hc) nincs olyan részvényese vagy tagja, akinek vagy amelynek a Jogalany jövedelmében vagy az eszközeiben tulajdonosi vagy kedvezményezetti érdekeltsége van;

hd) az illetősége szerinti tagállamban, más államban vagy az illetősége szerinti más joghatóságban hatályos jogszabály vagy a létesítő okirata nem teszi lehetővé, hogy jövedelmét vagy eszközét magánszemélynek vagy nem jótékonysági Jogalanynak juttassa vagy annak javára fordítsa, kivéve, ha erre az általa folytatott jótékonysági tevékenység keretében vagy a nyújtott szolgáltatásokért fizetett ésszerű ellentételezésként, vagy az általa beszerzett ingatlan valós piaci értékének megfelelő kifizetésként kerül sor; és

he) az illetősége szerinti tagállamban, más államban vagy az illetősége szerinti más joghatóságban hatályos jogszabály vagy a létesítő okirata előírja, hogy felszámolása vagy megszüntetése esetén teljes eszközállománya egy Kormányzati Jogalanyt vagy más nonprofit szervezetet, vagy az illetősége szerinti tagállam, más állam vagy az illetősége szerinti más joghatóság kormányát vagy annak bármely közigazgatási alegységét illeti meg.

E. Vegyes rendelkezések

1. Számlatulajdonos: az a személy, akit vagy amelyet a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az általa vezetett Pénzügyi Számla tulajdonosaként tart nyilván vagy azonosított. E melléklet alkalmazásában nem Számlatulajdonos az a személy, aki vagy amely nem Pénzügyi Intézmény, és aki vagy amely képviselőként, hivatalos gyámként, gondnokként, meghatalmazottként, aláírási joggal rendelkezőként, befektetési tanácsadóként vagy közvetítőként egy másik személy javára vagy részére Pénzügyi Számlát tart fenn; ebben az esetben a másik személyt kell a számla tulajdonosának tekinteni. Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés esetében a Számlatulajdonos az a személy, aki vagy amely a visszavásárlási összegre, vagy a szerződés kedvezményezettjének megváltoztatására jogosult. Ilyen jogosult hiányában, az a személy minősül Számlatulajdonosnak, akit vagy amelyet a szerződésben szerződő félként neveztek meg, vagy aki/amely a szerződés alapján a kifizetés összegére jogosult. A Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés lejártakor a kifizetés összegére jogosult valamennyi személy Számlatulajdonosnak minősül.

2. Pénzmosás elleni fellépés, illetve az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások: a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény azon átvilágítási eljárásai, amelyeket a rá vonatkozó, a pénzmosás elleni fellépés, illetve az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások vagy hasonló eljárások alapján végez.

3. Jogalany: jogi személy vagy egyéb jogi megállapodás (különösen a gazdasági társaság, a polgári jogi társasági szerződés, a bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy az alapítvány).

4. Kapcsolt Jogalany:

a) a Jogalany egy másik Jogalany ellenőrzése alatt áll;

b) két Jogalany közös ellenőrzés alatt áll; vagy

c) két Jogalany az A/6. pont b) alpontjában meghatározott Befektetési Jogalanynak minősül, közös vezetéssel rendelkezik és a közös vezetés eleget tesz a két Befektetési Jogalany átvilágítási kötelezettségeinek. E rendelkezés alkalmazásában ellenőrzés a Jogalanyban gyakorolt szavazati jogoknak és a szervezet értékének több mint 50%-ával való közvetett vagy közvetlen rendelkezés.

5. Adóazonosító szám: a Jelentendő Személy azonosítására szolgáló szám (ilyen hiányában annak funkcionális megfelelője).

6. Okirati bizonyíték:

a) a tagállam, más állam vagy egyéb joghatóság erre felhatalmazott kormányzati szerve (különösen kormány vagy ennek hivatala, illetve önkormányzat) által kiállított illetőségigazolás

b) magánszemély esetében az erre felhatalmazott kormányzati szerv (különösen kormány vagy ennek hivatala, illetve önkormányzat) által kiállított érvényes azonosító okmány, amely tartalmazza a magánszemély nevét és jellemzően azonosítási célokat szolgál;

c) Jogalany esetében az erre felhatalmazott kormányzati szerv (különösen kormány vagy ennek hivatala, illetve önkormányzat) által kiállított közokirat, amely tartalmazza a Jogalany nevét és a nyilatkozata szerinti illetőség tagállamában, más államban vagy joghatóság területén levő székhelyének a címét, vagy a Jogalany bejegyezése, illetve alapítása szerinti tagállamnak, más államnak vagy joghatóságnak a megnevezését;

d) auditált pénzügyi kimutatás, harmadik személy által készített hiteljelentés, csődnyilvántartást igazoló okirat vagy értékpapír-szabályozói jelentés.

Meglévő Jogalanyi Számla esetében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény okirati bizonyítékként használhat fel a nyilvántartásaiban szereplő, a Számlatulajdonosra vonatkozó minden olyan minősítést, amelyet egységes ágazati osztályozási rendszer alapján határoztak meg, és amelyet a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a szokásos üzleti gyakorlatával összhangban vett nyilvántartásba a pénzmosás elleni fellépés, illetve az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások céljából vagy más, jogszabályban meghatározott (adóügyi céloktól eltérő) célból, továbbá amelyet a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény azt megelőzően alkalmazott, hogy a Pénzügyi Számlát Meglévő Számlának minősítette, feltéve, hogy a minősítés megalapozatlanságáról nincs tudomása, vagy azt alappal nem feltételezi. Az egységes ágazati osztályozási rendszer ebben az összefüggésben olyan osztályozási rendszert jelent, amellyel a vállalatokat adóügyi céloktól eltérő egyéb célból üzlettípus szerint sorolják be.

2. melléklet a 2013. évi XXXVII. törvényhez * 

A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos kiegészítő adatszolgáltatási és átvilágítási szabályok

1. A körülmények megváltozása

A körülmények megváltozása minden olyan változás, amelynek következtében egy adott személy minősítését érintő új információ merül fel, vagy amely bármely más módon ellentmondást eredményez egy adott személy minősítésével kapcsolatban. A körülmények megváltozásának tekintendő továbbá a Számlatulajdonos számlájával kapcsolatos új vagy megváltozott információ (többek között a Számlatulajdonos személyében bekövetkezett változás), illetve a vizsgált számlához kapcsolódó új vagy megváltozott információ (alkalmazva az 1. melléklet VII/C. 1-3. pontjában meghatározott számlaösszesítési szabályokat), ha az új vagy megváltozott információ befolyásolja a Számlatulajdonos minősítését.

Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az 1. melléklet III/B/1. pontjában meghatározott, a lakcím vagy a székhely, illetve a telephely címére irányuló vizsgálat eredményét vette alapul, és a körülmények olyan változása következett be, amelynek következtében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény tudomást szerez arról, vagy alappal feltételezi, hogy az eredeti Okirati bizonyíték (vagy más, azzal egyenértékű dokumentáció) hibás vagy nem megalapozott, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az adott adóév utolsó napjáig, vagy - ha az későbbi időpont - a körülmények megváltozásának észlelésétől vagy az arról szóló értesítéstől számított 90 naptári napon belül beszerezi a Számlatulajdonos nyilatkozatát és az új Okirati bizonyítékot a Számlatulajdonos adóügyi illetőségének meghatározásához. Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az említett határidőig nem tudja beszerezni a Számlatulajdonos nyilatkozatát és az új Okirati bizonyítékot, akkor az 1. melléklet III/B/2-6. pontjában meghatározott elektronikus keresési eljárást kell alkalmaznia.

2. A Számlatulajdonos nyilatkozata Új Jogalanyi Számlák esetén

Annak megállapítása céljából, hogy a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany felett Ellenőrzést gyakorló személy Jelentendő Személy-e, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény kizárólag a Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozatát veheti alapul.

3. A Pénzügyi Intézmény illetősége

Egy Pénzügyi Intézmény akkor tekintendő valamely tagállamban vagy más államban illetőséggel rendelkezőnek, ha az említett tagállam vagy más állam joghatósága alá tartozik (azaz kiterjednek rá az adott tagállam vagy más állam adatszolgáltatási előírásai). Ha egy Pénzügyi Intézmény adóügyi szempontból illetősséggel rendelkezik egy tagállamban vagy más államban, akkor annak a tagállamnak, vagy más államnak a joghatósága alá tartozik, így tagállami vagy más állami Pénzügyi Intézménynek tekintendő.

Ha egy vagyonkezelői alap Pénzügyi Intézménynek minősül (függetlenül attól, hogy egy adott tagállamban vagy más államban adóügyi illetőséggel rendelkezik-e), úgy kell tekinteni, hogy a tagállam vagy más állam joghatósága alá tartozik, ha egy vagy több vagyonkezelője az adott tagállamban vagy más államban rendelkezik illetőséggel, kivéve, ha a vagyonkezelői alap az 1. és 2. melléklet alapján szolgáltatandó, a Jelentendő Pénzügyi Számlákra vonatkozó valamennyi adatot adóügyi illetősége alapján egy másik tagállamnak, vagy más államnak szolgáltatja.

Adóügyi illetőség hiányában (például mert adózási szempontból átláthatónak tekinthető vagy jövedelemadóval nem rendelkező joghatóság területén található), a vagyonkezelői alapnak nem minősülő Pénzügyi Intézmény akkor minősül egy tagállam vagy más állam joghatósága alá tartozónak, ha:

a) az említett tagállam vagy más állam jogszabályainak megfelelően alapították;

b) székhelye (ideértve a tényleges üzletvezetés helyét) az említett tagállamban vagy más államban található; vagy

c) az említett tagállam vagy más állam pénzügyi felügyelete alá tartozik.

Ha a vagyonkezelői alapnak nem minősülő Pénzügyi Intézmény két vagy több tagállamban vagy más államban rendelkezik illetőséggel, akkor abban a tagállamban vagy más államban kell teljesítenie az adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségeit, ahol a Pénzügyi Számlát vezeti.

4. Számlavezetés

A számlát főszabályként az alábbiak szerinti Pénzügyi Intézmény vezeti:

a) Letétkezelői Számla esetében az a Pénzügyi Intézmény, amely a számlán lévő eszközök letéti őrzését végzi (ideértve azt az esetet is, amikor a Pénzügyi Intézmény a Számlatulajdonos számára a megbízó nevén tart eszközöket).

b) Betéti Számla esetében az a Pénzügyi Intézmény, amely a számla tekintetében kifizetéseket teljesít (kivéve a Pénzügyi Intézmény megbízottját, függetlenül attól, hogy maga a megbízott Pénzügyi Intézmény-e).

c) Pénzügyi Intézményben fennálló Tőkerészesedés vagy Pénzügyi Intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében - ha a részesedés vagy értékpapír Pénzügyi Számlának tekintendő - a Pénzügyi Intézmény.

d) Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés esetében az a Pénzügyi Intézmény, amely a szerződés alapján a kifizetéseket teljesíti.

5. *  Passzív Nem Pénzügyi Jogalanynak minősülő vagyonkezelői alap

Az adóügyi illetőséggel nem rendelkező Jogalanyt (különösen gazdasági társaságot, polgári jogi társasági szerződést vagy hasonló jogi megállapodást) az 1. melléklet VIII/D/3. pontja alapján a tényleges üzletvezetésének helye szerinti joghatóság területén illetőséggel rendelkezőnek kell tekinteni. E rendelkezés alkalmazásában egy jogi személy vagy jogi megállapodás akkor tekintendő gazdasági társasághoz vagy polgári jogi társasági szerződéshez hasonlónak, ha egy tagállam vagy más állam adóügyi jogszabályainak értelmében az adott tagállamban vagy más államban nem tekintendő adóalanynak. A kétszeres adatszolgáltatás elkerülése érdekében azonban (tekintettel arra, hogy vagyonkezelői alapok esetében az Ellenőrzést gyakorló személy fogalma tágan értelmezhető) a Passzív Nem Pénzügyi Jogalanynak minősülő vagyonkezelői alapok nem tekinthetők hasonló jogi megállapodásnak.

6. *  A Jogalany székhelyének címe

Az 1. melléklet VIII/E/6. c) pontjában előírt követelmények egyike szerint egy Jogalany hivatalos dokumentációjának tartalmaznia kell vagy a Jogalany abban a tagállamban, más államban vagy joghatósággal rendelkező területen lévő székhelyének a címét, ahol a Jogalany nyilatkozata szerint adóügyi illetőséggel bír, vagy annak a tagállamnak, más államnak vagy joghatósággal rendelkező területnek a megnevezését, ahol a Jogalanyt bejegyezték vagy alapították. A Jogalany székhelyének címe általában az a hely, ahol a Jogalany tényleges üzletvezetésének a helye található. Nem tekinthető a Jogalany székhelyének annak a Pénzügyi Intézménynek a címe, amelynél a Jogalany számlát tart fenn, illetve a postafiók vagy a kizárólag levelezési célokat szolgáló cím, kivéve, ha ez a Jogalany által használt egyetlen cím, és a Jogalany létesítő okiratában a Jogalany bejegyzett címeként jelenik meg. Nem tekinthető végül a Jogalany székhelyének az olyan cím, amelyre vonatkozóan „postán maradó” megbízás van érvényben.

3. melléklet a 2013. évi XXXVII. törvényhez * 

Országonkénti jelentés

I. A nyereségek, az adók és az üzleti tevékenységek adójogrendszerek szerinti áttekintése

i. A multinacionális vállalatcsoport neve

ii. A multinacionális vállalatcsoport érintett pénzügyi éve

iii. A nyomtatvány kitöltésekor alkalmazott pénznem

1. Adójogrendszerenkénti bontásban (állam, illetve terület)

1.1. Bevétel:

1.1.1. Nem kapcsolt fél

1.1.2. Kapcsolt fél

1.1.3. Összesen

1.2. Adózás előtti eredmény

1.3. Megfizetett nyereségadó

1.4. Fizetendő nyereségadó - a folyó évre vonatkozóan

1.5. Jegyzett tőke

1.6. Eredménytartalék

1.7. Foglalkoztatottak száma

1.8. Készpénzen és készpénznek minősülő eszközökön kívüli tárgyi eszközök

II. A multinacionális vállalatcsoport csoporttagjainak felsorolása adójogrendszerek szerinti bontásban

i. A multinacionális vállalatcsoport neve

ii. A multinacionális vállalatcsoport érintett pénzügyi éve

1. Adójogrendszerenkénti bontásban (állam, illetve terület)

1.1. Az adott államban, illetve területen adóügyi illetőséggel rendelkező csoporttagok

1.1.1. Az alapítás vagy cégbejegyzés helye szerinti állam, illetve terület (adójogrendszer), ha különbözik az adóügyi illetőség szerinti államtól, illetve területtől

1.1.1.1. Fő üzleti tevékenység(ek)

1.1.1.1.1. Kutatásfejlesztés

1.1.1.1.2. Szellemi tulajdon birtoklása vagy kezelése

1.1.1.1.3. Beszerzés

1.1.1.1.4. Gyártás és termelés

1.1.1.1.5. Értékesítés, forgalmazás vagy disztribúció

1.1.1.1.6. Adminisztrációs, menedzsment- vagy támogató szolgáltatások

1.1.1.1.7. Szolgáltatásnyújtás Nem kapcsolt felek számára

1.1.1.1.8. Belső vállalati pénzügyek

1.1.1.1.9. Szabályozott pénzügyi szolgáltatások

1.1.1.1.10. Biztosítás

1.1.1.1.11. Tulajdoni részesedések vagy egyéb tőkeinstrumentumok birtoklása

1.1.1.1.12. Alvó vállalkozás

1.1.1.1.13. Egyéb (Az „Egyéb” rovat bejelölése esetén a »Kiegészítő információk« táblázatban kell ismertetni a csoporttag tevékenységének jellegét)

III. Kiegészítő információk

i. A multinacionális vállalatcsoport neve

ii. A multinacionális vállalatcsoport érintett pénzügyi éve


  Vissza az oldal tetejére