A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (2) bekezdés 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) A természeti övezetbe tartoznak a nemzeti parkok azon területei, amelyek kizárólagos rendeltetése a táj és az ökoszisztéma természetes folyamatainak és szerkezetének helyreállítása, fenntartása, az ehhez szükséges feltételek biztosítása.
(2) A természeti övezetben – a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a természetvédelmi kezelés célja a természeti folyamatok működésének biztosítása, elősegítése, valamint helyreállítása, az ehhez szükséges feltételek biztosítása.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól csak abban az esetben lehet eltérni, ha természetvédelmi szempontból speciális vagy különleges jelentőségű természeti érték vagy terület megőrzése, helyreállítása csak egyes természeti folyamatok érvényre jutásával szemben biztosítható.
(4) A természetvédelmi kezelés tervezése és megvalósítása során a minimálisan szükséges beavatkozás elvét kell követni. A (2) bekezdésben meghatározott cél megvalósítása érdekében szükséges természetvédelmi kezelést, továbbá a (6) és (7) bekezdések szerint biztosítandó tevékenységeket a természeti környezet lehető legkisebb mértékű bolygatásával kell elvégezni.
(5) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 40. § (2) bekezdés szerinti természetvédelmi kezelés keretében a természeti övezetben lehetséges természetvédelmi kezelési módok, természetvédelmi kezelési tevékenységek a következők:
1. beavatkozás nélküli védelem;
2. a Tvt. 33. § (1) bekezdése szerinti, természetvédelmi kezelés részeként végezhető, faanyag kitermeléssel és -kiszállítással járó erdőgazdálkodási beavatkozások köre és célja:
2.1. idegenhonos fafajok egyedeinek eltávolítása;
2.2. a kizárólag védett természeti érték vagy terület megőrzése, fenntartása, a természetes erdőszerkezet és erdődinamika helyreállítása érdekében történő, eseti beavatkozás;
2.3. katasztrófa esetén a közvetlen élet- és vagyonvédelmi célból, vagy közszolgáltatás helyreállítása céljából végzett beavatkozás;
2.4. tudományos kísérletek részeként végzett beavatkozás;
3. inváziós fajok mechanikus, illetve elszóródásmentes kémiai kezelése, eltávolítása;
4. biológiai védekezés inváziós fajok ellen;
5. nyílt vízfelületek helyreállítása iszapkotrással;
6. vízfolyások és mellékági élőhelyek helyreállítása, revitalizációja;
7. mocsári és vízi növényzet vágás élőhelyi mozaikosság fejlesztése érdekében;
8. speciális fajmegőrzési tevékenységek, különösen állományerősítés, fajcentrikus élőhelykezelés, visszatelepítések;
9. természetes legelést modellező állattartás (nagy terület egybe kerítésével szakaszolás és terelés mentes legeltetés, őshonos vagy vélhetően őshonos állatfajjal vagy már kihalt fajt imitáló fajtával, hibriddel, a populáció természetes vagy mesterséges szabályozásával);
10. őszi vagy téli tisztító kaszálás és természetvédelmi célú cserje visszaszorítás;
11. vízkormányzás, vízvisszatartás és árasztás az ehhez kapcsolódó műtárgyak építésével az ökológiai vízigény kielégítése érdekében;
12. ökológiai rendszerek működésének biztosítására és fenntartására irányuló vízminőség-megőrzési és -fenntartási tevékenységek;
13. természetes vízjárás helyreállításának érdekében kotrási anyag, biomassza elszállítása;
14. meglévő, rendeltetésszerűen és rendszeresen használt, vagy a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban lévő – erdő, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló terület és erdészeti létesítmény esetében az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott – vonalas létesítmények környezetbaráttá tétele, ezzel összefüggésben annak karbantartása, felújítása, nyomvonalának módosítása és felszámolása;
15. a vadlétszám természetvédelmi célú szabályozása
15.1. a vad védelmével;
15.2. vadkizáró kerítés létesítésével és vadriasztó szerek, eszközök használatával;
15.3. befogással, kilövéssel, magasles elhelyezésével természetes vadeltartó képességet meghaladó vagy túltartott vadállomány esetén;
16. természetvédelmi célú állományszabályozás keretében inváziós halfajok visszaszorítása érdekében végzett halászat;
17. természetvédelmi célú kutatás és monitorozás, kutatáshoz szükséges infrastruktúra (pl. vízmérce, talajvízkút) kialakítása;
18. területőrzés;
19. hatósági táblák, jelzések kihelyezése;
20. jelzett turistautak kijelölése, fenntartása;
21. jelzett turistautakon kívül szakvezetéses túra vezetése korlátozott mértékben;
22. ismeretterjesztést szolgáló jelzett nyomvonal létesítése, üzemeltetése a rendeltetéséhez szükséges kisléptékű infrastruktúrával (így különösen: tájékoztató tábla, megfigyelőhely, taposási kárt mérséklő pallósor);
23. élőhelyek égetéses kezelése;
24. hulladékelszállítás, építmények felszámolása;
25. barlangok lezárásához, védelméhez, kutatásához kötődő beruházások;
26. barlangokhoz kötődő ismeretterjesztési tevékenység;
27. természetfilm forgatása;
28. közlekedést szabályozó eszközök (így különösen: sorompó) elhelyezése.
(6) Az (5) bekezdés 2. pont 2.1., 2.2. és 2.4. alpontjai szerinti beavatkozások feltételeire, módjára, helyére, mennyiségére vonatkozó részletes és területspecifikus előírásokat a természetvédelmi kezelési terv és az erdőterv határozza meg. Az (5) bekezdés 2. pont 2.3. alpontja szerinti beavatkozásokat lehetőség szerint a működési területével érintett nemzeti park igazgatósággal egyeztetett módon kell elvégezni.
(7) A természeti övezetben a közszolgáltatások zavartalansága, az emberi élet és vagyon biztonsága érdekében, valamint honvédelmi érdekből a következő tevékenységek végezhetők a vonatkozó természetvédelmi jogszabályok alkalmazásával:
a) az épített környezet védelméről szóló törvényben meghatározott nyomvonal jellegű építmény és egyéb, a közszolgáltatások biztosításához szükséges infrastruktúra jogszabály által előírt rendszeres karbantartása, közutak esetében területhatáron belüli korszerűsítése, környezetbaráttá tétele, havária esetén a helyreállítást, kármentesítést célzó beavatkozások; nagyvízi mederben az árvizek biztonságos levezetése érdekében elengedhetetlen tevékenységek,
b) a közvetlen életveszély elhárítását és a vagyonmentést szolgáló tevékenységek, különös tekintettel az ár- és belvíz által okozott közvetlen életveszély elhárítására vonatkozó tevékenységekre, valamint ár- és belvíz által közvetlenül veszélyeztetett vagyon mentését szolgáló tevékenységekre,
c) honvédelmi feladatok végrehajtását szolgáló tevékenységek.
(8) A (7) bekezdés a) és c) pontja nem mentesít a jogszabályban meghatározott természetvédelmi hatósági engedélyek beszerzése alól. A (7) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységeket – lehetőség szerint – egyeztetni kell a természetvédelmi kezelésért felelős szervvel.
(9) A természeti övezetben a kulturális örökséggel kapcsolatos feladatok ellátása érdekében – a vonatkozó természetvédelmi jogszabályok alkalmazásával – biztosítani kell a kultúrtörténeti értékek megismerésére, feltárására, kutatására, állagmegóvására irányuló tevékenységek elvégzésének lehetőségét.
2. § (1) A természetkímélő hasznosítás övezetében a természetvédelmi kezelés és a természetkímélő hasznosítás térben és időben együttesen, vagy egymás mellett van jelen. Az övezeten belül elsődleges cél ezek összhangjának biztosítása.
(2) A természetkímélő hasznosítás övezetében a természetvédelmi kezelés mellett – a (3) bekezdés figyelembevételével – a táji és a természeti értékeket nem károsító, a védelem céljainak eléréséhez nem feltétlenül szükséges, vagy elsősorban nem a védelem céljainak megvalósítására irányuló gazdálkodási – erdő esetében az erdőterv szerint erdőgazdálkodási –, területhasznosítási tevékenységek is folytathatók.
(3) A természetkímélő hasznosítás övezetében elhelyezkedő fokozottan védett természeti területek esetében a Tvt. fokozottan védett természeti területekre vonatkozó előírásai alapján végezhetők tevékenységek.
(4) Az 1. § (7)–(9) bekezdésében foglaltakat a természetkímélő hasznosítás övezetében is alkalmazni kell.
3. § (1) A szolgáltató övezetbe a nemzeti parkon belül elhelyezkedő beépített területek, továbbá azon területek tartoznak, amelyeknek a funkciója, rendeltetése intenzív, rendszeres emberi jelenléttel jár.
(2) Az 1. § (7)–(9) bekezdésében, valamint a 2. § (2) bekezdésében foglaltakat a szolgáltató övezetben is alkalmazni kell.
(3) A természetvédelmi kezeléshez szükséges, azt elősegítő, továbbá a 2. § (2) bekezdésének megfelelő gazdálkodási és területhasználati tevékenységekhez kötődő infrastruktúrát elsősorban a szolgáltató övezetben kell elhelyezni.
4. § (1) A nemzeti parkok övezetekbe való besorolását úgy kell előkészíteni, hogy az a hosszútávú természetvédelmi célokat szolgálja, és az azokhoz illeszkedő stratégiai léptékű természetvédelmi rendeltetésnek a területi lehatárolás megfeleljen.
(2) A nemzeti parki övezetek területi lehatárolásának szakmai előkészítéséért a működési területével érintett nemzeti park igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) felelős.
(3) Az igazgatóság a nemzeti parki övezetek területi lehatárolásának szakmai előkészítése során
a) a nemzeti park táji és természeti értékeit, azok elhelyezkedését, állapotát, folyamatait,
b) a természeti értékeket veszélyeztető körülményeket és a veszélyeztetettség mértékét,
c) a fokozottan védett természeti területek elhelyezkedését,
d) a települések, beépített területek elhelyezkedését
veszi alapul.
(4) Az igazgatóság a nemzeti parki övezetek területi lehatárolásának szakmai előkészítése során továbbá
a) az 1. § (7) bekezdés a) pontja szerinti nyomvonal jellegű építmények elhelyezkedését,
b) az árvízvédelmi lefolyási sáv elhelyezkedését,
c) a (3) bekezdésben nem szereplő egyéb, a területhasználatra befolyással lévő tervek, programok tartalmát, különös tekintettel a területrendezési eszközök előírásaira
veszi figyelembe.
(5) Ha az igazgatóság a (4) bekezdésben szereplő körbe tartozó létesítmények elhelyezkedésére irányuló adatszolgáltatási kérelemmel fordul az információval rendelkező szervhez, az adatszolgáltatást az igazgatóság megkeresésének beérkezését követő 15 napon belül teljesíteni kell.
(6) A nemzeti parkok övezeti besorolásakor a Tvt.-ben és a nemzeti park létesítéséről vagy védettségének fenntartásáról szóló jogszabályban meghatározott védelmi célok elérése szempontjából optimális méretű és szerkezetű övezeti rendszer kialakítására kell törekedni.
(7) Az igazgatóság a nemzeti parki övezetek tervezett területi lehatárolását a honlapján közzéteszi. A közzétételnek tartalmaznia kell a nemzeti parki övezetek határvonalának térképi ábrázolását. A közutak kezeléséért felelős szervezet, a vízügyi igazgatóság, továbbá az erdészeti hatóság a közzétételről külön értesítést kap. További érdekeltek értesítése érdekében az igazgatóság a helyben szokásos módon közhírré teheti a honlapon közzétett területi lehatárolás elérési helyét.
(8) A tájékoztatás közzétételét vagy az írásos értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül az érintett központi államigazgatási szervek területi szervei, települési önkormányzatok, tulajdonosok, vagyonkezelők, gazdasági tevékenységet folytatók, a természetvédelmi célra alakult társadalmi és érdek-képviseleti szervezetek írásos észrevételt tehetnek a honlapon megadott elérhetőségen keresztül.
(9) Ha a (8) bekezdés szerinti észrevételezés során az igazgatósághoz egymásnak ellentmondó észrevételek érkeznek be, az igazgatóság az ellentmondás feloldása érdekében egyeztető tárgyalást tart.
(10) A nemzeti parki övezetek területi lehatárolására irányuló javaslatot az igazgatóság felterjeszti a természetvédelemért felelős miniszterhez. A felterjesztésnek tartalmaznia kell az egyeztetés ellenére fennmaradt véleményeltéréseket.
5. § (1) A nemzeti parki övezetek területi kiterjedésének meghatározását a nemzeti park létesítéséről vagy védettségének fenntartásáról szóló miniszteri rendelet tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdésben említett rendeletben az egyes nemzeti parki övezetek területi kiterjedését földrészletenként az ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számok feltüntetésével, vagy földrészletek EOV koordinátákkal meghatározott részterületeiként kell meghatározni.
6. § (1) Ez a rendelet 2013. december 31-én lép hatályba.
(2) E rendelet 1. § (5)–(9) bekezdéseiben, a 2. § (2) bekezdésében, valamint a 3. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat az 5. § (1) bekezdés szerinti rendeletnek a nemzeti parki övezetek területi kiterjedését megállapító módosítása hatályba lépését követően kell alkalmazni.
(3) *
