Az Országgyűlés a magyar állam, Budapest Főváros Önkormányzata és Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata osztatlan közös tulajdonában álló Városliget országos jelentőségének és a nemzet emlékezetében betöltött kiemelkedő szerepének tudatában, a Városliget megújításának és fejlesztésének megvalósulása érdekében új törvényt alkot. A Városligetben megvalósításra kerülő építési beruházások kiemelt állami feladatnak minősülnek.
1. § (1) A Budapest XIV. kerület 29732/1 helyrajzi számú ingatlannak (a továbbiakban: városligeti ingatlan) az államot, Budapest Főváros Önkormányzatát és Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzatát megillető tulajdoni hányada e törvény erejénél fogva mint közfeladat ellátásához szükséges terület ingyenesen, az e törvény hatálybalépésétől számított 99 éves időtartamra az állam 100%-os tulajdonában álló Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. (a továbbiakban: vagyonkezelő) vagyonkezelésébe kerül. A városligeti ingatlanon fennálló építményekre e törvény hatálybalépését megelőzően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett egyéb vagyonkezelői jogok, illetve Budapest Főváros Önkormányzata forgalomszervezési, közútkezelési és közösségi közlekedési infrastruktúra fenntartási, továbbá településtisztasági és hulladékgazdálkodási feladatkörei változatlanul fennmaradnak. A vagyonkezelői jog nem terjed ki a Budapest XIV. kerület, Dózsa György úr 37. szám alatti ingatlan (Műcsarnok) és hozzá tartozó földterületre, a Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda, valamint a Városligeti Műjégpálya épületére, továbbá a műszaki infrastruktúra sajátos építményeire.
(1a) * A Városliget megújításához és fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások megvalósítása érdekében
a) a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény módosításáról szóló 2015. évi XIV. törvény hatálybalépésének napján, e törvény erejénél fogva, ingyenesen a vagyonkezelő vagyonkezelésébe kerül
aa) a Budapest XIII. kerület, 28056 helyrajzi számú ingatlan 21667/38899 hányada, valamint
ab) a városligeti ingatlanon lévő Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum épülete (a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum javára bejegyzett vagyonkezelői joghoz kapcsolódó ingatlanrész)
az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jog megszűnésének időpontjával azonos időpontig, a bejegyzett vagyonkezelők vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnésével, és
b) a Budapest XIV. kerület, 29766/4 helyrajzi számú ingatlan az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi CVI. törvény hatálybalépésének napján, e törvény erejénél fogva ingyenesen a vagyonkezelő vagyonkezelésébe kerül az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jog megszűnésének időpontjával azonos időpontig, a bejegyzett vagyonkezelő vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnésével.
(1b) * A Magyar Állami Operaház és Erkel Színház műhelyháza és próbacentruma létrehozását, valamint a Magyar Állami Operaház Andrássy úti épülete és a kapcsolódó létesítmények felújítását és korszerűsítését célzó beruházások (a továbbiakban együtt: Opera beruházások) megvalósítása érdekében
a) a Budapest X. kerület, 38920/6, 38920/7 és 38920/8 helyrajzi számú, természetben a Kőbányai út 30. szám alatti ingatlanok,
b) a Budapest VI. kerület 29209 helyrajzi számú, természetben az Andrássy út 22. szám alatti ingatlanon elhelyezkedő épület, és
c) a Budapest VI. kerület 29082 helyrajzi számú, természetben a Hajós utca 11. szám alatti ingatlanon elhelyezkedő épület
e törvény erejénél fogva mint közfeladat ellátásához szükséges ingatlan ingyenesen az Opera Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: projekttársaság) vagyonkezelésébe kerül a Magyar Állami Operaház vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnésével.
(1c) * A vagyonkezelői jog az (1b) bekezdés a) pontja szerinti ingatlanok teljes területére, a b) és c) pontja szerinti ingatlanok esetében az épületre és annak alkotórészeire, valamint az épület rendeltetésszerű használatához szükséges, beruházással érintett tartozékaira terjed ki.
(1d) * A vagyonkezelői jog nem terjed ki az (1b) bekezdés a)–c) pontjai szerinti ingatlanokon az Opera beruházásokkal nem érintett eszközökre és ingóságokra, amelyek tekintetében a Magyar Állami Operaház vagyonkezelői joga változatlanul fennmarad.
(2) A vagyonkezelő vagyonkezelői joga tekintetében a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 11. § (8) bekezdés c) és e) pontja, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (6) bekezdése nem alkalmazandó.
(3) * A vagyonkezelőben az államot megillető társasági részesedés felett a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a kultúráért felelős miniszter gyakorolja. *
(4) * A vagyonkezelő felügyelőbizottsága három, legfeljebb hat természetes személy tagból áll.
2. § (1) A vagyonkezelő vagyonkezelői joga tekintetében az Nvt. 6. § (1) bekezdése szerinti osztott tulajdon létesítésének tilalmát a 3. § (1) bekezdése alapján létesített épület, valamint a 3. § (2) bekezdése alapján átalakítással érintett ingatlan tekintetében nem kell alkalmazni.
(2) * A vagyonkezelő és a projekttársaság vagyonkezelői joga tekintetében vagyonkezelési szerződés megkötése nem szükséges.
(3) Az ingatlanügyi hatóság a vagyonkezelő vagyonkezelői jogát a vagyonkezelő kérelmére e törvény alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlanügyi hatóság eljárása díjmentes, arra az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 8. §-át nem kell alkalmazni.
(3a) * Az ingatlanügyi hatóság a projekttársaság 1. § (1b) bekezdés szerinti vagyonkezelői jogát a projekttársaság kérelmére e törvény alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlanügyi hatóság eljárása díjmentes, arra a Ptk. 5:167. §-át nem kell alkalmazni.
(4) A vagyonkezelő az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 27. § (7) bekezdése szerinti visszapótlási kötelezettség teljesítése alól e törvény erejénél fogva mentesül.
2/A. § * (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő ingatlanon értékmegőrző, valamint értéknövelő fejlesztéseket és beruházásokat végez, amelyekkel összefüggésben e törvény erejénél fogva, saját selejtezési szabályzata alapján jogosult a bontással járó kivitelezési munkák és ahhoz kapcsolódó feladatok elvégzése érdekében a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek selejtezéséből származó hulladékok megsemmisítésére, hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezésére.
(2) A vagyonkezelő által teljesített beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozásával vagy beszerzésével összefüggésben az ingatlan tulajdonosának, illetve az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetnek és a vagyonkezelőnek egymással szemben megtérítési kötelezettsége nem keletkezik. A nemzeti vagyon növekedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek a vagyonkezelő – külön elszámolás nélkül – a tulajdonos, illetve a tulajdonosi joggyakorló által vezetett vagyonnyilvántartásba történő, jogszabályban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget.
(3) Nem keletkezik megtérítési kötelezettség a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül abban az esetben sem, ha a beruházást, felújítást a vagyonkezelő a vagyonkezelésében nem álló, de közfeladatot ellátó szervezet tulajdonában álló ingatlanon végzi. Ebben az esetben a vagyonkezelő a beruházás, felújítás műszaki átadás-átvételét követően, a munkaterületnek a kivitelező által történő visszaadását követő napon a beruházás során létrejött vagyonelemeket az általa nyilvántartott könyv szerinti értéken, befejezetlen beruházásként átadja a beruházással érintett ingatlan tulajdonosának.
(4) A vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő bármely vagyonelem harmadik személy részére történő hasznosítása során jogosult díjfizetési kötelezettséget előírni. A hasznosítási tevékenységből származó bevétel teljes mértékben a vagyonkezelőt illeti meg azzal, hogy köteles a hasznosításból származó bevételt a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek fenntartására fordítani.
2/B. § * (1) Az 1. § (1) bekezdése és az 1. § (1a) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti ingatlanok tekintetében a létesítménygazdálkodási tevékenység állami feladat, amelynek ellátása a vagyonkezelő feladata. E létesítménygazdálkodási feladatot az állam a 2/A. § (4) bekezdése szerinti bevétel figyelembevételével finanszírozza.
(2) A vagyonkezelő az (1) bekezdésben foglaltakon túl ellátja a vagyonkezelésében lévő muzeális intézményekben elhelyezett kiemelt jelentőségű nemzeti, kulturális értékek védelmére vonatkozó állami feladatot a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény rendelkezései szerint.
3. § (1) A vagyonkezelő vagyonkezelői joga fennállásának időtartama alatt a vagyonkezelő által a városligeti ingatlanon felépített építmény önálló ingatlanként, e törvény erejénél fogva az állam 100%-os tulajdonába kerül.
(2) A vagyonkezelő vagyonkezelői joga fennállásának időtartama alatt a városligeti ingatlanon – e törvény hatálybalépésekor – fennálló építményeknek a vagyonkezelő általi átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése (a továbbiakban együtt: építési tevékenység) esetén az építési tevékenységgel érintett építményrész az egész ingatlan értékéből az épített részre eső érték arányában az állam tulajdonába kerül.
(2a) * A városligeti ingatlanon megvalósuló értéknövelő beruházásokkal, felújításokkal, új eszköz létrehozásával kapcsolatosan a tulajdonosok sem a vagyonkezelővel, sem egymással szemben nem jogosultak a beruházások, fejlesztések során a meglévő vagyontárgyakkal kapcsolatosan felmerülő terven felüli értékcsökkenés miatti megtérítési igény érvényesítésére.
(3) * A vagyonkezelő mint építtető (a továbbiakban: építtető)
a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott beruházások, valamint
b) az 1. § (1a) bekezdésében megjelölt ingatlanokhoz kapcsolódó beruházások tekintetében a feladatait az állam nevében és javára eljárva látja el. A beruházások közérdekű célú fejlesztésnek minősülnek.
(3a) * Az építtető a városligeti ingatlanon végzett beruházások megvalósításának időtartama alatt a helyi önkormányzat tulajdonát képező más ingatlanon – az ingatlan tulajdonosával kötött, a beruházás idejére az ingatlan ingyenes használatát biztosító írásbeli megállapodás alapján – jogosult beruházásokat végezni. Az építtető e beruházások tekintetében feladatait az állam nevében és javára eljárva látja el. A beruházás közérdekű célú fejlesztésnek minősül.
(3b) * A (3a) bekezdés szerint megvalósult beruházást ingyenesen az ingatlantulajdonos helyi önkormányzat tulajdonába kell adni.
(4) * Az építtető a (3) bekezdésben megjelölt beruházások vonatkozásában különösen az alábbi feladatokat látja el:
a) teljes körűen elkészíti vagy elkészítteti az ingatlanfejlesztés megvalósításához szükséges terveket, tanulmányokat;
b) ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban;
c) a saját nevére megszerzi az építési és egyéb engedélyeket;
d) lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat;
e) megköti a megvalósításra vonatkozó építési és egyéb szerződéseket;
f) elvégzi a teljesítések igazolását;
g) gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról;
h) gondoskodik a műszaki átadás-átvétel lebonyolításáról;
i) a feladatok elvégzéséhez beruházás-lebonyolítót vehet igénybe.
(5) Az építési tevékenység megvalósítása céljából az építtető által kezdeményezett hatósági eljárásokban a jogszabályban előírt ingatlantulajdonosi hozzájárulás az építtetőn kívüli jogalanytól történő beszerzése nem szükséges.
(6) * A (3) bekezdés szerinti beruházást – a számvitelről szóló törvény szerinti – megvalósuláskor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság nyilvántartásába térítésmentesen kell felvenni – a tulajdonosi joggyakorlóval történő külön elszámolás nélkül – a vagyonkezelő adatközlése alapján.
(6a) * A (3) bekezdésben megjelölt beruházások befejezését követően létrejövő új építmények e törvény erejénél fogva mint közfeladat ellátásához szükséges ingatlanok ingyenesen a vagyonkezelő vagyonkezelésébe kerülnek az 1. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkezelői jog megszűnésének időpontjával azonos időpontig. Az ingatlanügyi hatóság a vagyonkezelő vagyonkezelői jogát a vagyonkezelő kérelmére e törvény alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba a beruházás – számvitelről szóló törvény szerinti – megvalósulását követően. Az ingatlanügyi hatóság eljárása díjmentes.
(7) * Az (1) bekezdés alapján felépített építményekre mint önálló ingatlanokra, illetve a (2) bekezdés szerinti építési tevékenység esetén az ingatlan tekintetében – a (2) bekezdésben meghatározott tulajdoni arányban – az államot illető tulajdonjogot az ingatlanügyi hatóság az építtető kérelmére, a végleges használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány alapján, e törvény alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlanügyi hatóság eljárása díjmentes, arra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:167. §-át nem kell alkalmazni.
3/A. § * (1) A 3. § (3) bekezdésében meghatározott beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó útépítési, közműcsatlakozási, fejlesztési, bontási és kiváltási munkák elvégzésével érintett vagyonelemek értékének változásával az építtető a beruházások teljes megvalósítását követően, a teljes beruházás időszakát figyelembe véve köteles elszámolni a beruházással érintett közművagyonelemek tulajdonosával, víziközművek esetén az ellátásért felelős Budapest Főváros Önkormányzatával. A felek kötelesek a (2) bekezdés szerinti értesítést követő 90 napon belül megállapodást kötni – a teljes beruházási időszakban elvégzésre kerülő munkálatok figyelembevételével – az elszámolás feltételeiről, valamint a felmerülő terhek viselésének megosztásáról.
(2) Az építtető haladéktalanul köteles írásban értesíteni a 3. § (3) bekezdésében megjelölt beruházással érintett közmű tulajdonosát és üzemeltetőjét arról, hogy a beruházás során mely közműszakasz bontása, kiváltása vagy fejlesztése (a továbbiakban: a közműszakaszt érintő munka) szükséges.
(3) Az építtető a közműszakaszt érintő munka elvégzésére vagy elvégeztetésére a körülmények által indokolt mértékű – a közmű tulajdonosa számára biztosított, legalább 10 napos határidőn belül adott véleménye figyelembevételével –, 30 napnál nem rövidebb határidőt határoz meg. A közmű tulajdonosa az egyeztetett határidőn belül köteles a közműszakaszt érintő munkát elvégezni vagy elvégeztetni.
(4) Ha a közmű tulajdonosa a közműszakaszt érintő munkát a (3) bekezdés szerinti véleménye szerint nem kívánja elvégezni vagy elvégeztetni, és az építtetővel másképp nem állapodik meg, akkor az építtető jogosult a közműszakaszt érintő munkát megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amit a közmű tulajdonosa tűrni köteles.
(5) Ha a közmű tulajdonosa neki felróható módon a (2) bekezdés szerinti értesítésben szereplő közműszakaszt érintő munka elvégzésére vagy elvégeztetésére vonatkozó kötelezettségét késedelmesen teljesíti, vagy egyébként nem megfelelő módon végzi vagy végezteti el azt, köteles az ezzel okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint megtéríteni.
(6) A közmű tulajdonosa által elvégzett, a közműszakaszt érintő munka indokolt költségeit az építtető a közmű tulajdonosának köteles megfizetni. Ha a közműszakaszt érintő munkára a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladóan került sor, akkor a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladó munkák költségét a közmű tulajdonosa köteles megtéríteni illetve viselni. Az építtető által létrehozott közmű – a közmű műszaki átadás-átvételi eljárása eredményes lezárását követően – e törvény erejénél fogva, ingyenesen, az építtető által nyilvántartott nyilvántartási értéken való átvezetéssel az (1) bekezdés szerinti közműtulajdonos tulajdonába, a víziközmű az ellátásért felelős Budapest Főváros Önkormányzat tulajdonába és a közmű üzemeltetőjének üzemeltetésébe kerül.
(7) * Az építtetőnek a vagyonkezelésében lévő felhasználási helyek tekintetében nem kell víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie.
4. § * A 3. § (1) bekezdése szerint felépített építmények a használatbavételi engedély véglegessé válásának vagy a használatbavétel tudomásulvételének időpontjától e törvény erejénél fogva nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülnek.
5. § (1) A 3. § (1) bekezdése szerint felépített és önálló ingatlanként az állam tulajdonába kerülő építmény rendeltetésszerű használatához szükséges földrészletre az államot az építmény fennállásáig ingyenes földhasználati jog illeti meg.
(2) * Az állam az építmény tulajdonosaként e törvényen alapuló földhasználati jogánál fogva jogosult a földrészlet használatára és hasznai szedésére, valamint a használat arányában köteles viselni az annak fenntartásával járó terheket.
(3) * Az ingatlanügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti földhasználati jogot az építtető – a földhasználati jognak a földrészlet természetben vagy területmértékben meghatározott mértékét tartalmazó – kérelmére e törvény alapján bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlanügyi hatóság eljárása díjmentes, arra a Ptk. 5:167. §-át nem kell alkalmazni.
6. § A vagyonkezelő vagyonkezelői jogának megszűnése a 3. § (1) és (2) bekezdése szerinti beruházás alapján az államot megillető tulajdonjogot és földhasználati jogot nem érinti.
7. § (1) * Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényt az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A városligeti ingatlan területén az építési beruházások befejezését követően a zöldfelület aránya nem lehet kevesebb a 2013. december 31-i állapotnál.
(3) A városligeti ingatlan területén
a) kulturális,
b) közösségi szórakoztató,
c) oktatási-nevelési,
d) sport- és szabadidő,
e) hitéleti,
f) turisztikai,
g) vendéglátó,
h) kiskereskedelmi,
i) közlekedési,
j) biztonsági
rendeltetésű épület, valamint parkoló és gépjárművek, illetve kerékpár elhelyezését biztosító építmény helyezhető el.
(4) * Budapest Főváros Önkormányzata – a magyar építészetről szóló törvényben és e törvényben meghatározottak szerint – a Városliget területére rendelet formájában Városligeti építési szabályzatot állapít meg.
(5) A Városligeti építési szabályzat hatálya a Budapest közigazgatási területén fekvő, Hungária körút – Kacsóh Pongrác út – Hermina út – Ajtósi Dürer sor – Dózsa György út, valamint a Magyar Államvasutak Zrt. 29737 és 29834/3 helyrajzi számú vasúti területe által határolt területre terjed ki.
(6) * A Városligeti építési szabályzat egyeztetését a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott tárgyalásos eljárással kell lefolytatni.
(7) * A Városligeti építési szabályzat készítése és jóváhagyása során a fővárosi településfejlesztési tervet, valamint a mindenkori hatályos fővárosi településrendezési terv szabályait nem kell figyelembe venni.
(8) A Városligeti építési szabályzat készítése és jóváhagyása során nem kell alkalmazni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott, zöldterületre vonatkozó előírásokat.
(9) * A Városligeti építési szabályzat készítése és jóváhagyása során a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény 42. § (5) bekezdésében foglaltakat a városligeti ingatlan területére vonatkozóan azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beépítésre szánt, és beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egységek köréből olyan terület jelölhető ki, amelyen a (3) bekezdés szerinti rendeltetések elhelyezhetők.
8. § * (1) A vagyonkezelő által létrehozott projekttársaság közvetlenül vagy közvetett módon 100%-os állami tulajdonban áll.
(2) A projekttársaság az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 27. § (7) bekezdése szerinti visszapótlási kötelezettség teljesítése alól e törvény erejénél fogva mentesül.
(3) Az Opera beruházásokkal kapcsolatos feladatok ellátása kiemelt jelentőségű állami feladat, amelyet a projekttársaság lát el. A projekttársaság feladatait az állam nevében és javára eljárva látja el.
(4) A projekttársaság az Opera beruházásokat költségvetési forrásból valósítja meg az állam nevében eljáró, a forrást rendelkezésre bocsátó szervvel – az államháztartásról szóló törvény alapján – kibocsátott támogatói okirat alapján. A támogatói okiratot az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi CVI. törvény hatálybalépését követő 30 napon belül a projekttársaság számára ki kell adni.
(5) A projekttársaság mint építtető az Opera beruházások megvalósítása során különösen az alábbi feladatokat látja el:
a) teljeskörűen gondoskodik a szükséges tervek, tanulmányok elkészítéséről;
b) ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban;
c) a saját nevére megszerzi az építési és egyéb engedélyeket;
d) lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat;
e) megköti a megvalósításra vonatkozó építési és egyéb szerződéseket;
f) elvégzi a teljesítések igazolását;
g) gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról;
h) gondoskodik a műszaki átadás-átvétel lebonyolításáról;
i) a feladatok elvégzéséhez beruházás-lebonyolítót vehet igénybe.
9. § * (1) Az Opera beruházások e törvény erejénél fogva a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) szerinti kiemelten közérdekű beruházásnak minősülnek.
(2) Az Opera beruházások tekintetében az Ngtv. szerinti kiemelten közérdekű beruházásra vonatkozó szabályokat az e törvényben és az Ngtv. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletekben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Az Opera beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó útépítési, közműcsatlakozási, fejlesztési, bontási és kiváltási munkákat a 3/A. §-ban foglaltak alapján kell elvégezni és elszámolni.
(4) Az építési tevékenység megvalósítása céljából a projekttársaság által kezdeményezett hatósági eljárásokban az ingatlantulajdonosi hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.
(5) A projekttársaság a vagyonkezelésében lévő ingatlanon értékmegőrző, valamint értéknövelő fejlesztéseket és beruházásokat végez, amelyekkel összefüggésben e törvény erejénél fogva, önállóan – selejtezési szabályzata figyelembevételével – jogosult a bontással járó munkálatok elvégzésére, a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek selejtezéséből származó hulladékok megsemmisítésére, hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezésére továbbá a hulladéknak nem minősülő vissznyeremény anyagok értékesítésére. A vissznyeremény anyagok értékesítéséből származó bevétel a projekttársaságot illeti meg azzal, hogy köteles az értékesítésből származó bevételt a vagyonkezelésében lévő ingatlanon megvalósuló beruházásra fordítani.
(6) Az állami vagyon növekedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek a projekttársaság az ingatlan felett az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló személy (a továbbiakban: tulajdonosi joggyakorló) által vezetett vagyon-nyilvántartásban történő, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget.
10. § * (1) A projekttársaság a beruházás megvalósítása keretében megkötött szerződésekben – ideértve különösen, de nem kizárólag a tanácsadói, lebonyolítói, kivitelezői, műszaki ellenőri, és egyéb a beruházáshoz kapcsolódóan korábban megkötött szerződéseket – szerződés-átruházás útján a Magyar Állami Operaház helyébe lép. A szerződés-átruházáshoz a szerződésben részes harmadik fél hozzájárulása nem szükséges, őt a szerződés átruházásról a projekttársaság értesíti. A hatósági engedélyek tekintetében a korábbi vagyonkezelő helyébe e törvény erejénél fogva a projekttársaság lép, melyet a projekttársaság bejelent a hatósági engedélyt kiadó hatóság részére.
(2) A Magyar Állami Operaház köteles az Opera beruházások tekintetében az általa elkészíttetett tervekre vonatkozó felhasználási engedélyt, illetve a felhasználási szerződést a projekttársaságra átruházni. Az ilyen átruházáshoz a szerző hozzájárulása nem szükséges, de a projekttársaság a felhasználási engedély, illetve a szerződés átruházásáról értesíti a szerzőt.
(3) A szerződés átruházása esetén a projekttársaságot további közbeszerzési kötelezettség nem terheli, és a tervek felhasználási jogának átruházása esetén a projekttársaságot további tervpályázati vagy közbeszerzési kötelezettség nem terheli.
(4) A projekttársaság vagyonkezelői jogának fennállása idején az 1. § (1b) bekezdés a)–c) pontjai szerinti ingatlanok üzemeltetési feladatainak ellátására a Magyar Állami Operaházzal szerződést köt.
(5) A projekttársaság vagyonkezelői joga az 1. § (1b) bekezdés a)–c) pontjai szerinti ingatlanok használatbavételi engedélyének véglegessé válását és a műszaki átadás-átvétel lebonyolítását követően, a munkaterület kivitelező által a projekttársaság részére történő visszaadását igazoló jegyzőkönyv aláírását követő napon e törvény erejénél fogva megszűnik és e törvény erejénél fogva, ingyenesen a Magyar Állami Operaház vagyonkezelésébe kerül.
(6) A projekttársaság a vagyonkezelői jogának (5) bekezdés szerinti megszűnését köteles a tulajdonosi joggyakorló felé a megszűnést követő munkanapon írásban bejelenteni.
(7) A projekttársaság a vagyonkezelői jogának (5) bekezdés szerinti megszűnését követő 15 napon belül köteles az ingatlan-nyilvántartásból töröltetni, egyidejűleg a Magyar Állami Operaház bejegyeztetni a vagyonkezelői jogát. Az ingatlanügyi hatóság e törvény alapján a projekttársaság vagyonkezelői jogát a projekttársaság kérelmére törli az ingatlan-nyilvántartásból, a Magyar Állami Operaház vagyonkezelői jogát, annak kérelmére az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzi. Az ingatlanügyi hatóság eljárása díjmentes, arra a Ptk. 5:167. §-át nem kell alkalmazni.
(8) A projekttársaság a felhasznált forrásokkal és a létrehozott eszközökkel a magyar állam nevében eljáró, a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervvel – az államháztartásról szóló törvény alapján – kibocsátott támogatói okiratban foglaltak szerint számol el.
11. § * Az Opera beruházások közérdekű célú fejlesztésnek minősülnek, amelynek során a létrehozott vagyon, építmény az állam tulajdonába kerül.
12. § * (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlanon, valamint ezen ingatlanból telekalakítási eljárásban hozott, véglegessé vált döntés alapján kialakított ingatlanokon megvalósuló beruházások az Ngtv. szerinti kiemelten közérdekű beruházásnak minősülnek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanok tekintetében változtatási tilalom nem alkalmazható.
(3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanokra vonatkozó önkormányzati rendeletet a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni. Amennyiben önkormányzati rendelet a (2) bekezdésben foglaltakkal ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor helyette a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
13. § (1) *
(2) Nem lép hatályba az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény 23. § (7) bekezdése.
14. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
15. § (1) Az 1. § (2) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése és az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) * A 2. § (1)–(3a) bekezdése, a 3. § (1) és (2) bekezdése, a 4. § és a 11. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
16. § Budapest Főváros Önkormányzata 2014. június 30-ig állapítja meg a Városligeti építési szabályzatot.
