A jogszabály mai napon ( 2018.07.21. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet

az egységes elektronikus közműnyilvántartásról

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 31. pontjában,

a 16. § tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés e) pontjában,

a 17. § tekintetében a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdés b), c) és k) pontjában,

a 18. § tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 30. pontjában,

a 19. § tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 2. és 23. pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) *  E rendelet hatálya

a) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis felhasználására,

b) a víziközmű-szolgáltatást, az elválasztott rendszerű csapadékvíz-elvezetést, a szénhidrogén-ellátást, a távhőszolgáltatást, a villamosenergia-ellátást biztosító közművezetékekre, valamint az elektronikus hírközlési építményekre,

c) az egységes elektronikus közműnyilvántartási rendszerre (a továbbiakban: e-közmű),

d) az e-közmű adatszolgáltatóra és az e-közműben regisztrációra kötelezettre,

e) az e-közműt üzemeltető szervezetre,

f) az e-közmű felhasználóra,

g) az építésügyi hatósági és sajátos építményfajták esetében építésügyi hatósági feladatokat ellátó szervekre, valamint

h) a felügyeleti hatóságokra

terjed ki.

(2) * 

2. § *  E rendelet alkalmazásában

1. *  adatszolgáltatás: az e-közmű adatok biztosítása az e-közmű számára, elektronikus módon, az e rendeletben és az ÁSZF-ben lefektetett feltételek szerint,

2. adatszolgáltatási szintek: az e-közmű által szolgáltatott adatok minőségét és felhasználhatóságát kifejező kategóriák,

3. ÁSZF: az e-közmű rendszerre vonatkozó Általános Szerződési Feltételek,

4. e-közmű: olyan egységes, elektronikus közműnyilvántartó rendszer, amely internetes felületén a közművezeték-üzemeltetők nyilvántartásaiban található adatokat megjelenítve biztosítja a közművezetékek adataihoz való hozzáférést a felhasználók számára, illetve támogatja az egykapus elektronikus közműegyeztetési folyamatot,

5. *  e-közműt üzemeltető szervezet: az e-közmű rendszer üzemeltetésével, fenntartásával és fejlesztésével megbízott szerv,

6. *  e-közműből történő információszolgáltatás: a közművezeték-üzemeltetők által szolgáltatott adatokhoz előre meghatározott tartalommal és szerkezetben történő, elektronikus úton megvalósuló hozzáférés biztosítása,

7. elválasztott rendszerű csapadékvíz-elvezetés: a település elkülönített belterületi csapadékvíz-elvezető rendszerének üzemeltetése révén nyújtott szolgáltatás, amely a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet elválasztott rendszerű szennyvízelvezetésre vonatkozó előírásainak érvényesülését szolgálja,

8. felhasználó: a lakosság, a tervezők, a közigazgatási szervek, a bíróság, a gazdálkodási tevékenységet folytató szervezetek, a szakmai és érdekképviseleti szervezetek,

9. felügyeleti hatóság: az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 10. § (1) bekezdésében, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet,

9a. *  közmű-állásfoglalás: az e-közmű rendszer által kiadott, az igényelt kapacitás kiszolgálását biztosítani képes közműellátás meglétét vagy az elláthatóság feltételeit tartalmazó, a közművezeték-üzemeltetők nyilatkozatain alapuló, elektronikusan hitelesített dokumentum,

9b. *  közműegyeztetés: az a tervezett építési tevékenységhez kötődő tevékenység, amelynek során a kérelmező által megjelölt, EOV koordináták által behatárolt földrajzi terület vonatkozásában az egyes közművezeték-üzemeltetők nyilvántartásukból térképi adatszolgáltatást nyújtanak, és nyilatkozatukban állást foglalnak a közművezeték környezetében végzendő munkák megvalósíthatóságáról, nyilatkoznak a tényleges megvalósítás feltételeiről vagy tilalmáról, valamint nyilatkoznak az igényelt kapacitás kiszolgálását biztosítani képes közműellátás meglétéről vagy az elláthatóság feltételeiről,

9c. *  közműnyilatkozat: az e-közmű rendszer által kiadott, elektronikusan hitelesített dokumentum, amely minimálisan az építési munkák által érintett hálózatrészek biztonságos megközelítésének, keresztezésének, védelembe helyezésének, áthelyezésének érdekében szükséges műszaki feltételek előírásait tartalmazó, a közművezeték-üzemeltetők által kiadott, sajátos építményfajták engedélyezési eljárásához szükséges és az általános építményfajták esetében az építőipari kivitelezési tevékenység szakszerűségét megalapozó nyilatkozatokon alapul,

10. *  közművezeték: gazdálkodási tevékenységet folytató szervezet által üzemeltetett, közterületen, térszín felett, térszínen vagy térszín alatt elhelyezett vezetékrendszer és az ÁSZF-ben meghatározott kapcsolódó építmények.

2. Az e-közmű feladata

3. § Az e-közmű feladata információ szolgáltatása

a) helyrajzi szám alapján egy adott földrészlet közművezetékkel való ellátottságáról és azok elhelyezkedéséről,

b) a közművezeték tulajdonosáról, üzemeltetőjéről és szolgáltatói engedélyeséről, továbbá azok elérhetőségéről,

c) tájékoztatási szinten az állami adóhatóság részére, adóbevallást követő utólagos ellenőrzési tevékenységéhez,

d) *  a közműegyeztetési folyamatban résztvevők számára a tervezési területen lévő közművezetékek és műtárgyaik vagy a hozzájuk tartozó berendezések térbeli elhelyezkedéséről és műszaki adatairól,

e) *  a felügyeleti hatóságok részére az e rendeletben foglalt feladataik elvégzéséhez,

f) *  az építmények építését, létesítését engedélyező, ellenőrző hatóságok részére eljárásaik során végzett feladataikhoz.

3/A. § *  A Kormány az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 83. § (3a) bekezdése szerinti egyablakos információs pontként az e-közműt üzemeltető szervezetet jelöli ki.

3. Az e-közmű üzemeltetése, fenntartása és fejlesztése

4. § (1) Az e-közmű üzemeltetéséért, fenntartásáért és fejlesztésért az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) felelős.

(2) *  A miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátásáról a kizárólagos joggal rendelkező Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: e-közműt üzemeltető szervezet) útján gondoskodik.

(3) * 

(4) A miniszter vagy az általa megbízott személy vagy szervezet bármikor jogosult az (1) bekezdés szerinti feladatok teljesítésének ellenőrzésére, amely keretében: * 

a) betekinthet az e-közműt üzemeltető szervezet dokumentumaiba, és

b) felvilágosítást kérhet az e-közműt üzemeltető szervezet tisztségviselőjétől és alkalmazottaitól.

(5) *  Az e-közmű szolgáltatások igénybevételéért a felhasználó az e-közműt üzemeltető szervezet részére, elektronikus úton - a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény díjazásra vonatkozó követelményeivel összhangban megállapított - e-közmű rendszerhasználati díjat fizet. A rendszerhasználati díj mértékének meghatározása során az alábbi költségelemek vehetők figyelembe:

a) az e-közmű működtetéséhez szükséges személyi jellegű kiadások,

b) informatikai és nyilvántartási rendszer fenntartási, működtetési költsége.

(6) *  A közművezeték-üzemeltetők az e rendeletben előírt kötelezettségeik teljesítésével összefüggésben díjazásra nem jogosultak, díjaikban azt nem érvényesíthetik.

4. Az e-közmű részére történő adatszolgáltatás

5. § *  (1) Az e-közmű részére adatszolgáltatásra kötelezett:

a) a közművezeték elhelyezkedése tekintetében a közművezetékek üzemeltetője, amelynél az e-közmű által szolgáltatott adat elsődlegesen keletkezik és felelős annak naprakész nyilvántartásáért (a továbbiakban: közművezeték-üzemeltető),

b) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tekintetében az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis szolgáltatására jogszabályban kijelölt szerv (a továbbiakban: térképi adatbázist szolgáltató szerv),

c) a 8/A. §-ban meghatározott adatok tekintetében a felügyeleti hatóság.

(2) Az e-közmű részére térképi adatszolgáltatásra nem kötelezett * 

a) a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló kormányrendelet szerinti honvédelmi és katonai célú közművezetékek,

b) a bányászatról szóló törvény szerinti bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos mezőbeni vezetékrendszerek,

c) az atomenergiáról szóló törvény szerinti nukleáris létesítmények, nukleáris létesítménnyel összefüggő építmények, nukleáris rendszer és rendszerelemek,

d) a villamosenergia-átviteli hálózat 220 kV-os, 400 kV-os és 750 kV-os távvezetékeinek,

e) a nagynyomású szénhidrogén-vezetékek,

f) az elektronikus hírközlés veszélyhelyzeti és minősített időszaki felkészítésének rendszeréről, az államigazgatási szervek feladatairól, működésük feltételeinek biztosításáról szóló kormányrendelet szerinti kormányzati célú hálózatok,

g) a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények,

h) a közlekedési hálózatok biztosító és távközlési vezetékeinek,

i) a mobil távközlési építmények

üzemeltetője, kizárólag az a)-i) pontban foglaltak vonatkozásában, azonban az e-közmű rendszerben regisztrálni és közműnyilatkozat kiadására irányuló közműegyeztetési folyamatban részt venni köteles. * 

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti e-közmű adatszolgáltatók regisztráció útján kötelesek csatlakozni az e-közműre. A regisztrációt az e-közmű regisztrációs és adatfeltöltő felületén lévő elektronikus adatlap kitöltésével kell végrehajtani, újonnan alakuló közművezeték-üzemeltető esetében az üzemeltetés megkezdésétől számított 15 napon belül.

(4) Az e-közműt üzemeltető szervezet a sikeres regisztrációt követően azonnal az 1. melléklet szerinti elektronikus tanúsítványt állít ki a regisztráció megtörténtéről a közművezeték-üzemeltető részére.

(5) Az e-közműt üzemeltető szervezet a (4) bekezdés szerinti elektronikus tanúsítványában igazolja, hogy az adott közművezeték-üzemeltető az e-közmű regisztrált adatszolgáltatója. A közművezeték-üzemeltető a tanúsítvány kiállításának napjától minősül az e-közmű regisztrált adatszolgáltatójának.

(6) A regisztrációt követően

a) a közművezeték-üzemeltető a 11. §-ban meghatározott határidőtől,

b) a 11. §-ban szereplő határidő után üzemeltetést megkezdő közművezeték-üzemeltető azonnal,

c) a felügyeleti hatóság a 8/A. §-ban meghatározott rendszerességgel

köteles a folyamatos adatszolgáltatásra.

(7) *  Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti e-közmű adatszolgáltatóknak rendelkezniük kell Egységes Országos Vetületi Rendszerben (a továbbiakban: EOV rendszerben) vezetett nyilvántartással.

(8) *  Az e-közműt üzemeltető szervezet rendszeresen ellenőrzi az e-közmű regisztrációs adatbázisában foglalt adatok összhangját a felügyeleti hatóság által biztosított adatokkal. Ha eltérést észlel az adatok között, azt - az eltérés pontos megjelölésével - haladéktalanul jelzi a felügyeleti hatóság felé.

6. § (1) *  A közművezeték-üzemeltető naprakész adatot szolgáltat az e-közmű számára. Az adatszolgáltatás műszaki követelményeit az ÁSZF határozza meg.

(1a) *  Újonnan létesítendő közművezeték esetében

a) *  létesítési (építési) engedély esetében az engedélyben foglalt nyomvonalat az annak véglegessé válásától,

b) bejelentés esetében a bejelentési dokumentációban foglalt nyomvonalat a bejelentéstől,

c) az a)-b) pont alá nem tartozó esetben az egyéb dokumentációban foglalt nyomvonalat az annak bemutatásától

számított 15 napon belül a közművezeték építtetője vagy leendő üzemeltetője, mint tervezett nyomvonalat, nyilvántartásába veszi.

(1b) *  A nyilvántartásba vételt követően a közművezeték üzemeltetőjének 15 napon belül gondoskodnia kell a tervezett nyomvonal e-közmű részére történő adatszolgáltatásáról.

(2) *  Az újonnan létesült közművezeték csak az 5. melléklet szerinti műszaki követelmények alapján, a földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettségről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakképzettséggel rendelkező személy (a továbbiakban: geodéziai bemérést végző személy) által elvégzett geodéziai bemérést követően kerülhet be a nyilvántartásba. A térszín alatt elhelyezett közművezeték geodéziai bemérését a vezeték elfedése előtt, nyílt munkaárokban kell végezni.

(3) *  Az újonnan létesült közművezeték használatbavételi (üzemeltetési) engedélyének kérelmezője a geodéziai bemérést végző személy által elkészített bemérési dokumentációt köteles megküldeni a közművezeték-üzemeltető részére.

(4) *  A közművezeték-üzemeltető a megküldéstől számított 15 napon belül a geodéziai bemérésben foglalt nyomvonalat

a) ellenőrzi,

b) minősíti a 6. melléklet szerinti adatszolgáltatási szintek alapján és

c) szakági nyilvántartásába veszi.

(5) *  A közművezeték-üzemeltető a (4) bekezdésben foglaltak megtörténtéről a használatbavételi (üzemeltetési) engedély kérelmezője részére az e-közmű felületén keresztül igazolást állít ki.

(6) *  A közművezeték-üzemeltető a végleges használatbavételi (üzemeltetési) engedély közlését követően 15 napon belül gondoskodik a nyilvántartásba vett közművezeték e-közmű részére történő adatszolgáltatásáról.

(7) A közművezeték fennmaradási engedélyének megszerzése során a (3)-(6) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a korábban épített közművezetékeknél az 5. melléklet 5. pontja szerinti utólagos bemérést kell elvégezni.

7. § *  A közművezeték-üzemeltető köteles a valós állapotot tükröző adatot szolgáltatni az e-közműt üzemeltető szervezet részére

a) az általa üzemeltetett közműhálózat által lefedett településekről,

b) az a) pontban szereplő településekre kiterjedően működő ügyfélszolgálatairól,

c) *  a közműegyeztetésben feladatkörrel rendelkező munkatársa címéről és közvetlen elérhetőségéről és

d) az általa üzemeltetett közműhálózat tulajdonosairól, szolgáltatói engedélyeseiről és azok elérhetőségéről.

7/A. § *  Az e-közműt üzemeltető szervezet rendszeresen ellenőrzi a 6. § és a 7. § szerinti adatszolgáltatási tevékenységet. Ha adatvesztést, vagy az adatszolgáltatás nem, vagy nem megfelelő teljesítését észleli, azt - a felmerülő probléma pontos megjelölésével - haladéktalanul jelzi az érintett közművezeték-üzemeltetőnek és a felügyeleti hatóságnak.

8. § *  A térképi adatbázist szolgáltató szerv az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adatait az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény alapján az alábbiak szerint, térítésmentesen biztosítja az e-közmű részére:

a) az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adatai, helyrajzi szám alapú kereséssel, WMS szolgáltatás keretében jeleníthetők meg a felhasználók számára az e-közmű rendszerben,

b) a WMS szolgáltatás 1:500 és 1:10000 méretarány-tartomány között vehető igénybe; a szolgáltatott képek előállítása 1:500 méretarányban történik,

c) a térképi adatbázist szolgáltató szerv a szolgáltatást az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis minden negyedév első napján hatályos adataiból nyújtja; az adatok frissítése az adott negyedév második hónapjának első napjáig történik meg.

8/A. § *  A felügyeleti hatóságnak az e-közműben az erre a célra kialakított külön felületen az e-közmű üzemeltetője részére az alábbi adatokat kell elektronikusan átadnia, majd negyedévente frissítenie:

a) *  a közművezeték-üzemeltető neve, adószáma, székhelye és működési engedélyének száma,

b) *  a közművezeték-üzemeltető közműhálózattal lefedett területe, települési szintig megjelölve.

8/B. § *  (1) *  A felügyeleti hatóság, az e-közmű üzemeltetőjétől kapott, 5. § (8) bekezdése szerinti jelzés alapján ellenőrzi a közművezeték-üzemeltető regisztrációját, valamint a 7/A. § szerinti, az e-közműt üzemeltető szervezettől kapott jelzés alapján az e-közmű részére történő adatszolgáltatást, a számára az e-közműben biztosított elektronikus felületen.

(2) *  A közművezeték-üzemeltetői téves adatszolgáltatáson vagy adathiányon alapuló terv vagy kivitelezési károkozás esetén az abból származó felelősség - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a közművezeték-üzemeltetőt terheli.

(3) *  Ha a közműegyeztetést kezdeményező élt a 9/B. § (5) bekezdésében foglalt felülbírálat lehetőségével, az így meg nem keresett közművezeték-üzemeltető által üzemeltetett közmű körében felmerülő, az elmaradt egyeztetésre visszavezethető károkozás esetén a felelősség a közműegyeztetést kezdeményezőt terheli.

8/C. § *  Az ÁSZF-et az e-közműt üzemeltető szervezet dolgozza ki és a miniszter hagyja jóvá. Az ÁSZF tartalmazza:

a) *  az e-közmű felé történő adatszolgáltatás módjára, részletes műszaki tartalmára, gyakoriságára, az adatok kezelésére,

b) az e-közműből történő adatszolgáltatásért fizetendő e-közmű rendszerhasználati díj mértékére

vonatkozó előírásokat, melyeket az e-közműt üzemeltető szervezet a www.e-epites.hu honlapon tesz közzé.

8/D. § * 

4/A. *  Az e-közmű részéről történő adatszolgáltatás

8/E. § *  (1) Az e-közmű a felügyeleti hatóság számára a jogszabályban meghatározott ellenőrzési feladatainak ellátásához díjmentesen szolgáltat naprakész adatokat

a) a regisztrált közművezeték-üzemeltetőkről, valamint

b) az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének elmaradásáról.

(2) Az e-közmű az építmények építését, létesítését engedélyező, ellenőrző hatóságok részére feladataik ellátásához díjmentesen biztosít hozzáférést a közműegyeztető rendszerben tárolt adatokhoz, információkhoz.

(3) Az e-közmű az állami adóhatóság részére, utólagos ellenőrzési feladatai ellátásához betekintést biztosít a közművezetékek tulajdonosainak - állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban lévő közművezetékek esetében az üzemeltetőinek - közműhálózati hosszadataihoz.

(4) Az e-közmű az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendelet szerinti az Országos Építésügyi Nyilvántartás működését elősegítő további elektronikus alkalmazások számára elérhetővé teszi a 9. § (2) bekezdés a) pontja szerinti naprakész adatokat.

5. Az e-közmű tájékoztató rendszere * 

9. § *  (1) Az e-közmű tájékoztató rendszere a felhasználók számára elektronikus azonosítást követően díjmentesen elérhető. Az e-közmű személyes adatot nem tartalmaz.

(2) Az e-közmű tájékoztató rendszere az alábbi információkat szolgáltatja a felhasználók számára:

a) az e-közmű által szolgáltatott térképi adat, vagyis a közművezeték nyomvonala, elhelyezkedésének módja, a közműhálózati hierarchiában betöltött funkciója, szakági típusa, általa szállított közeg, valamint a szállítás módja és a kapcsolódó metaadatok az ÁSZF-ben meghatározottak szerint,

b) a közművezeték-üzemeltetők által üzemeltetett közműhálózattal érintett települések,

c) a közművezeték-üzemeltetőknek a b) pontban szereplő településekre kiterjedően működő ügyfélszolgálatai.

(3) Az 5. § (2) bekezdésében foglalt üzemeltetőnek az ÁSZF-ben részletezettek szerint lehetősége van az e-közmű felé internetes térképi szolgáltatást nyújtani. Az e-közmű az ily módon szolgáltatott térképi adatokat nem teszi elérhetővé a felhasználók számára, kizárólag a közműegyeztetés folyamatában való részvétel automatikus megállapításához használja fel.

5/A. *  Az e-közmű közműegyeztető rendszere

9/A. § *  (1) A tervezéshez szükséges adatokat csak az a tervezői jogosultsággal rendelkező, az e-közmű rendszerben regisztrált tervező vagy az általa képviselt tervezési vállalkozás igényelheti, amelynek tevékenységéhez az e-közmű által szolgáltatott, az ÁSZF-ben meghatározott tartalmú adatra szüksége van.

(2) A tervező a regisztrációt az e-közmű regisztrációs és adatfeltöltő felületén lévő elektronikus adatlap kitöltésével véglegesíti.

(3) Az e-közműt üzemeltető szervezet a regisztráció jóváhagyása során ellenőrzi a tervezői jogosultságot a nyilvántartást végző kamarák névjegyzékei alapján. Amennyiben a regisztrációt kezdeményező nem rendelkezik aktív tervezői jogosultsággal, az e-közműt üzemeltető szervezet elutasítja a regisztrációt.

(4) A jóváhagyott regisztrációról az e-közműt üzemeltető szervezet elektronikus igazolást állít ki a tervező részére.

(5) Az e-közmű rendszerbe regisztrált tervező a tervezési területen található közműhálózatokról az ÁSZF-ben foglaltak szerint kaphat adatokat. Az adatszolgáltatás rendszerhasználati díj megfizetéséhez kötött. Az ÁSZF-ben meghatározott mértékű rendszerhasználati díjat az e-közmű internetes felületén keresztül, a 4. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell kiegyenlíteni.

9/B. § *  (1) A közműnyilatkozatot vagy közmű-állásfoglalást kérelmező kizárólag a közműegyeztető rendszeren keresztül indíthatja el és folytathatja le az egyeztetési folyamatot.

(2) A közműnyilatkozat vagy közmű-állásfoglalás kérelmezése e-közmű rendszerhasználati díj megfizetéséhez kötött. Az ÁSZF-ben meghatározott mértékű rendszerhasználati díjat az e-közmű internetes felületén keresztül, a 4. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell kiegyenlíteni.

(3) Közműnyilatkozat-kérelemhez tervdokumentációt kell csatolni. A tervdokumentáció felülnézeti rajzi mellékleteire vonatkozó előírásokat az ÁSZF tartalmazza.

(4) Közműnyilatkozat kérelmezése esetén az e-közmű rendszer a közművezeték-üzemeltetők által megadott adatok és a 6. § (1) bekezdése szerint szolgáltatott térképi adatszolgáltatások alapján automatikusan megállapítja a közműegyeztetés folyamatában való részvétel szükségességét. Közmű-állásfoglalás kérelmezése esetén az e-közmű rendszer nem állapítja meg automatikusan a közműegyeztetés folyamatában való részvétel szükségességét.

(5) A közműnyilatkozatot kérelmező a (4) bekezdésben foglaltak szerinti automatikus megállapítás eredményét további közművezeték-üzemeltetőkkel bővítheti, a közműegyeztetés folyamatában való részvétel szükségességét indokolási kötelezettség mellett felülbírálhatja.

(6) Az e-közmű rendszer a (4) és (5) bekezdésben foglaltak szerint megjelölt közművezeték-üzemeltetőket felkéri a közműegyeztetés lebonyolítására.

9/C. § *  (1) A közművezeték-üzemeltetőnek - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - 8 napon belül nyilatkoznia kell érintettségéről. Amennyiben úgy nyilatkozik, hogy érintett, a további kérdésekről további 22 napon belül nyilatkoznia kell, az adott szakágra vonatkozó előírások szerint. Ha a közművezeték-üzemeltető e határidőkön belül nem ad választ, az e-közműt üzemeltető szervezet jelzi azt a felügyeleti hatóságnak. A felügyeleti hatóság 5 napon belül intézkedik, hogy az érintett közművezeték-üzemeltető a felszólítását követő 5 napon belül adja meg a nyilatkozatát.

(2) Amennyiben jogszabály az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően úgy rendelkezik, hogy a közműegyeztetés lefolytatására nyitva álló határidő eredménytelen elteltét követően a közművezeték-üzemeltető hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, vagy úgy kell tekinteni, hogy előírást nem kívánt tenni, akkor az e-közmű az ágazati jogszabályban foglalt határidő eredménytelen elteltét követően a közművezeték-üzemeltető hozzájárulását megadottnak tekinti. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti - a közművezeték-üzemeltető érintettségéről tett - nyilatkozatra, valamint a felügyeleti hatóság intézkedésére nem kerül sor.

(3) A közművezeték-üzemeltetők az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőkön belül tehetik meg a kérelemre vonatkozó észrevételeiket, az e-közmű rendszeren keresztül. A rendszer rögzíti az érintettségre és a további kérdésekre vonatkozó nyilatkozatok megadásának időpontját és tartalmát.

(4) A közművezeték-üzemeltető a közműegyeztetési folyamat során egy alkalommal kérhet hiánypótlást. Az e-közmű rendszer automatikusan értesíti a kérelmezőt a hiánypótlási felhívásról. A hiánypótlás idejére az (1) és (2) bekezdésben foglalt határidő felfüggesztésre kerül.

(5) A kérelmezőnek a folyamatban felkért összes közművezeték-üzemeltető első válasza után egy alkalommal van lehetősége a hiánypótlás teljesítésére, az utolsóként beérkezett közművezeték-üzemeltetői választ követő legfeljebb 30 napon belül, amely a közműegyeztetésre nyitva álló határidőbe nem számít bele. Amennyiben a hiánypótlást e határidőn belül nem teljesíti, a közműegyeztetési eljárás megszűnik.

(6) A közműnyilatkozatok és közmű-állásfoglalások kiadásáról az egyeztetést kérelmező elektronikus értesítést kap.

(7) Az e-közmű rendszer által kiállított közműnyilatkozaton kívül más dokumentum közműnyilatkozatként hatósági eljárásban nem használható fel.

(8) A közműnyilatkozat és a közmű-állásfoglalás érvényességi ideje 1 év.

5/B. *  Jogkövetkezmények

9/D. § *  A 9/E. § rendelkezései az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 47. § (3a) bekezdésében megállapított tényállás esetében nem alkalmazhatók.

9/E. § *  (1) Ha a közművezeték-üzemeltető az e rendeletben foglalt kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a felügyeleti hatóság

a) felhívja a közművezeték-üzemeltető figyelmét a kötelezettségei teljesítésére és határidő tűzésével kötelezi a jogsértés megszüntetésére,

b) ha az a) pont szerinti kötelezésben foglaltaknak a közművezeték-üzemeltető határidőben nem tesz eleget, a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak szerint szabja ki a bírságot.

(2) A bírság összegének meghatározásakor a felügyeleti hatóság a körülmények mérlegelését köteles elvégezni, különös tekintettel a következőkre:

a) a jogsértés súlya,

b) a jogsértéssel okozott vagyoni hátrány mértéke, illetve a jogsértéssel elért vagy elérhető vagyoni előny mértéke,

c) a magatartás felróhatósága,

d) korábbi, az e rendeletben foglalt kötelezettségekkel összefüggő jogsértő magatartás,

e) a jogsértő állapot megszüntetésére tett intézkedés,

f) a bírságnak ismételt kiszabása esetén az előző bírságolások száma és mértéke.

(3) A bírság felső határa a közművezeték-üzemeltetőnek az engedélyköteles vagy bejelentésköteles tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évi nettó árbevételének 1%-a, de legalább 10 millió forint.

(4) A bírság a közművezeték-üzemeltető általi árképzésnél költségnövelő tényezőként nem vehető figyelembe.

(5) A kiszabott bírság összegét a felügyeleti hatóság határozatának véglegessé válásától számított 15 napon belül a felügyeleti hatóságnak kell megfizetni.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása esetén a közművezeték-üzemeltető késedelmi pótlék fizetésére köteles, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

(7) Amennyiben a bírság kiszabására okot adó körülményt a közművezeték-üzemeltető a részére megállapított határidőre nem szünteti meg, a bírság ismételten kiszabható.

6. Hatálybalépés

10. § Ez a rendelet 2013. november 1-jén lép hatályba.

7. Átmeneti rendelkezések

11. § *  (1) Az e-közmű rendszerbe már regisztrált közművezeték-üzemeltetőnek az 5. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásával az egyes kormányrendeleteknek az egységes elektronikus közműegyeztetés megvalósításához szükséges módosításáról szóló 369/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépésétől számított 2 hónapon belül meg kell újítania meglévő regisztrációját.

(2) Az e-közmű rendszerbe még nem regisztrált közművezeték-üzemeltetőknek a Módr. hatálybalépésétől számított két hónapon belül regisztrálniuk kell az e-közmű rendszerbe.

(3) A meglévő e-közmű adatszolgáltatással rendelkező közművezeték-üzemeltető a közművezetékekre vonatkozó adatokat a 6. § (1) bekezdése szerint a Módr. hatálybalépésétől számított 2 hónapot követően köteles naprakészen szolgáltatni.

(4) Azon közművezeték-üzemeltetők, akik nem alakítottak ki adatszolgáltatást az e-közmű felé a Módr. hatálybalépését megelőzően, a közművezetékekre vonatkozó adatokat - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel -, a 6. § (1) bekezdése szerint 2017. július 1-jétől kötelesek naprakészen szolgáltatni.

(5) Azok az 500 000 méter hálózati hosszt meg nem haladó elektronikus hírközlő hálózatot üzemeltetők, akik nem alakítottak ki adatszolgáltatást az e-közmű felé a Módr. hatálybalépését megelőzően,

a) 2017. december 31. napjáig a regisztrációhoz megadott település szintű adatok szolgáltatására,

b) 2018. január 1. napjától e rendelet 6. § (1) bekezdése szerinti adatok szolgáltatására

kötelesek.

12. § *  E rendeletnek a Módr.-ral meghatározott 9/B. §-ában foglaltakat a Módr. hatálybalépésétől számított 3 hónapot követően kell alkalmazni.

13. § *  E rendeletnek a Módr.-ral meghatározott 9/A. § (5) bekezdése, valamint 9/B. § (2) bekezdése szerinti díjfizetési kötelezettségnek 2017. július 1-jétől kell eleget tenni.

14. § *  E rendeletnek a Módr.-ral meghatározott 9/A. §-ában foglaltakat 2017. július 1-jétől kell alkalmazni.

15. § * 

8. *  Az Európai Unió jogának való megfelelés

16. § *  E rendelet 3/A. §-a a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló, 2014. május 15-i 2014/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (2) és (3) bekezdésének, 6. cikk (3) bekezdésének, valamint 10. cikk (4) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelethez * 

TANÚSÍTVÁNY
az e-közműbe történt regisztrációról

A közművezeték-üzemeltető adatai:

Név:
Cím:
Adószám:
Telefon:
Fax:
Honlap:

A közművezeték-üzemeltető megadta:

- az általa üzemeltetett közműhálózat által lefedett településeket,

- az előző pontban szereplő településekre kiterjedően működő ügyfélszolgálatait,

- a közműegyeztetésben feladatkörrel rendelkező munkatársa címét és elérhetőségét

- az általa üzemeltetett közműhálózat tulajdonosait, szolgáltatói engedélyeseit és azok elérhetőségét.

Regisztráció jóváhagyásának dátuma:............

Az e-közmű rendszerben

.....................................................................................................................

közművezeték-üzemeltető regisztrált adatszolgáltatóvá vált.

e-közműt üzemeltető szervezet:
Lechner Nonprofit Kft.

2. melléklet a 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelethez * 

3-4. melléklet a 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelethez * 

5. melléklet a 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelethez

A közművek geodéziai bemérésének és a szakági nyilvántartások digitális átalakításának műszaki előírásai

1. Általános előírások

1.1. Az e-közmű valamennyi térbeli meghatározó adatát vízszintes értelemben Egységes Országos Vetületi Rendszerben (EOV), magassági értelemben balti alapszinthez viszonyított Egységes Országos Magassági Rendszerben (EOMA) kell megadni.

1.2. Megengedett helyzeti középhibák, hibahatárok

1.2.1. A síkrajzi részletpontok megengedett helyzeti középhibája (cm)

Pontossági kategória
I. II. III. IV.
R1 - - - -
R2 7 10 25 -
R3 10 15 30 -
R4 20 25 40 -

1.2.1.1. Az R1 (elsőrendű részletpont): ilyen rendűségű részletpontok az e-közmű keretén belül nem kerülnek meghatározásra, csak az állami térképi adatbázisok tartalmazhatják.

1.2.1.2. Az R2 (másodrendű részletpontok): a műszaki alaptérképen a közterületi tömbhatárt meghatározó pontok, valamint az épületeknek, építményeknek, műtárgyaknak, a vezetékeknek és szerelvényeiknek, egyéb objektumoknak a megadott hibahatáron belül azonosítható töréspontjai.

1.2.1.3. Az R3 (harmadrendű részletpontok): az épületeknek, építményeknek, műtárgyaknak, a vezetékeknek és szerelvényeiknek, egyéb objektumoknak minden további töréspontja.

1.2.1.4. Az R4 (negyedrendű részletpontok): azon részletpontok, melyek az előző két rendbe nem sorolhatók (például árkok, töltések, partvonalak a megadott hibahatáron belül azonosítható pontjai).

1.2.1.5. A helyzeti hibahatár a megengedett helyzeti középhiba háromszorosa.

1.2.1.6. A IV. pontossági kategóriához középhiba nem rendelhető, az ebbe a kategóriába tartozó adatok tájékoztató jellegűek.

1.2.2. A magassági részletpontok megengedett helyzeti középhibája (cm)

Pontossági kategória
I. II. III. IV.
M1 1 2 5 -
M2 3 6 10 -
M3 5 10 20 -

1.2.2.1. Az M1 Elsőrendű részletpontoknak kell tekinteni a létesítményeknek azokat a vízszintes értelemben egyértelműen kijelölhető pontjait, amelyek azonosítási hibája 1 cm-nél kisebb. Ide sorolandók a közmű vezetékek és műtárgyak azon magassági részletpontjai, melyeket a közmű jellegéből adódóan, szintezéssel kell meghatározni (például gravitációs szennyvízvezeték).

1.2.2.2. Az M2 Másodrendű részletpontok közé kell sorolni azokat a pontokat, amelyek magassági értelemben centiméter pontossággal azonosíthatók, de vízszintes értelemben szabatosan nem határozhatók meg.

1.2.2.3. Az M3 Mindazok a magasságilag meghatározandó részletpontok, amelyek az első két csoportba nem sorolhatók, harmadrendű részletpontoknak tekintendők.

1.2.2.4. A helyzeti hibahatár a megengedett helyzeti középhiba háromszorosa.

1.2.2.5. Az I. és II. pontossági kategóriába alapvetően a terepi felmérésből származó, abszolút magassággal rendelkező magassági részletpontok tartoznak.

1.2.2.6. A III. pontossági kategóriába tartoznak a relatív magassági (mélységi) adatok.

1.2.2.7. A IV. pontossági kategóriához középhiba nem rendelhető, az ebbe a kategóriába tartozó adatok tájékoztató jellegűek.

2. Újonnan létesült közművek geodéziai bemérésének előírásai

2.1. A vezetékek, szerelvények és műtárgyak természetben azonosítható pontjait az 1.2.1. pont I. R2, R3 tűrési osztályhoz tartozó helyzeti középhibával kell EOV rendszerben meghatározni.

2.2. A beméréseket korszerű geodéziai mérési technológiával kell végezni (elektronikus mérőállomással, GNSS helymeghatározással). Ortogonális bemérés és ábrázolás csak akkor fogadható el, ha a mérési alapvonal az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti, legalább R2 részletpont pontosságának megfelelően meghatározott vagy ellenőrzött tömbkontúrra vagy részletpontokra vonatkozik. A magassági meghatározást ez esetben is el kell végezni az 1.2.2. pontban meghatározott középhibával.

2.3. A térszín alatti közművezetékek mérésekor a műszaki és térbeli elhelyezkedésére vonatkozó adatokat úgy kell meghatározni 3D-ben, hogy a felmérés adataiból a térbeli nyomvonalat a helyszínen bármikor rekonstruálni lehessen, egyidejűleg mérni kell a közterületi tömbhatár természetbeni állapotát is.

2.4. A terepi attribútum adatok gyűjtésekor a 2. és 3. mellékletben meghatározott adatokat kell gyűjteni. A terepen egyértelműen nem meghatározható attribútum adatokat a közmű szolgáltató adatközlése alapján kell előállítani.

2.5. Gravitációs szennyvízvezeték esetében a magassági meghatározás szintezéssel történik (3D megvalósulás) és a meghatározására az 1.2.2. pont I. M1 helyzeti középhiba vonatkozik. Más közművek esetében a magassági meghatározás az 1.2.2. pont II. M2, M3 előírásait kell betartani.

2.6. Közmű megvalósulási dokumentáció tartalma:

A) B) C)
1. geodéziai dokumentációk építtető e-közmű adatszolgáltató tervtára
2. mérési jegyzet, jegyzőkönyv (analóg vagy digitális formában) - 1 pld.
3. bemérési nyilatkozat (papír) 1 pld. 1 pld.
4. bemérési jegyzőkönyv (analóg) 1 pld. 1 pld.
5. bemérési jegyzőkönyv (digitális) 1 pld. 1 pld.
6. vektoros digitális állomány (EOV) 1 pld. 1 pld.
7. műszaki leírás 1 pld. 1pld.

2.7. Digitális dokumentációnak tekinthető az analóg dokumentáció nem módosítható szabványos fájlformátumba mentett másolata.

3. Meglévő digitális közműadatok átalakítása az e-közmű részére történő adatszolgáltatáshoz

3.1. A digitális átalakítás kötelező minimális tartalmi követelményeit a 2. és 3. melléklet tartalmazza szakáganként meghatározva.

3.2. Az átalakítás során biztosítani kell az e-közmű adatcsere séma szerinti dokumentálást is.

3.3. A szakági üzemeltető bevonásával kell tisztázni az eredetre vonatkozó adatokat. Ha az eredetre nincs megbízható információ, a vezetékek geometriai helyzetét csak az 1.2. pont III. és IV. pontossági kategóriával lehet jellemezni.

4. Analóg adathordozón lévő szakági dokumentumok digitális átalakítása az e-közmű részére történő adatszolgáltatáshoz

4.1. A digitális átalakítás tartalmi követelményeit a 2. és 3. melléklet tartalmazza szakáganként meghatározva.

4.2. A digitális átalakítást a közművezetékek meghatározó és leíró adatait tartalmazó analóg alapanyag felhasználásával kell elvégezni.

4.3. A digitális átalakítás megkezdése előtt a rendelkezésre álló alapanyagok vizsgálatát el kell végezni. A vizsgálat során meg kell határozni az analóg alapanyagok megbízhatóságát geometriai és tartalmi szempontból, valamint a rendelkezésre álló számszerű adatok bedolgozhatóságát. A vizsgálat eredményét, a digitális átalakítás megvalósításának technológiáját feldolgozási naplóban kell rögzíteni.

4.4. A digitális átalakítást a rendelkezésre álló számszerű adatok bedolgozásával, mérési adatok hiányában digitalizálással kell végrehajtani. A számszerű adatok alapján történő szerkesztés során keletkező ellentmondások (például hiányzó vagy hibás méret) feloldására terepi kiegészítő mérést kell végezni. A digitális átalakítás technológiájának biztosítania kell, hogy jelen rendeletben meghatározott pontossági előírások teljesüljenek a vezetékek geometriai megbízhatóságára vonatkozóan.

4.5. Az analóg alapanyag szkennelésére és EOV rendszerbe történő transzformálására vonatkozó szabályokat a feldolgozási naplóban rögzíteni kell.

4.6. A digitális átalakítás során rögzíteni kell a geometriai helyzet pontosságára vonatkozó attribútum adatokat, melyeket a közmű helyzetére vonatkozó adat eredete határoz meg:

a) számszerű adatok bedolgozásával, nyíltárkos felmérésből származó, valamint a szakági helyszínrajzokon szereplő mérési adatok felhasználásával történő digitális átszerkesztés (II. pontossági kategória),

b) közművezeték geometriai adatainak digitalizálása (III. pontossági kategória),

c) szakági helyszínrajzokon „bizonytalan” jelzéssel ellátott vezeték geometriai adatainak digitalizálása (IV. pontossági kategória).

4.7. A digitális átalakítás során fel kell tüntetni a vezetékek jellemző pontjaira vonatkozó, tereptárgyakhoz megadott eredeti méreteket, ha azok az eredeti dokumentumon rendelkezésre állnak.

4.8. A térszín alatti közművezetékek esetében a rendelkezésre álló magassági (mélységi) adatokat attribútum adatként kell megjeleníteni, legalább relatív magasság (fektetési mélység) meghatározásával.

4.9. A digitális átalakítás eredményeként létre kell hozni az adott szakág fedvényét, amely adatbázisba rendezve tartalmazza a vezetékek geometriai és leíró adatait EOV vetületi rendszerben. Az adatbázisra jellemző metaadatokat rögzíteni kell.

4.10. A digitális átalakítást célszerű településenkénti adatbázisokba rendezni. Ha a közműszolgáltató ettől eltérve a teljes ellátási területére kéri az adott szakági tartalom digitális átalakítását, biztosítani kell a településenkénti leválogatás lehetőségét az adott település közigazgatási határának alapján.

4.11. A digitális átalakítás végrehajtásának minőségellenőrzését, annak megállapításait, valamint az elkészült adatbázis végleges minősítését a feldolgozási naplóban rögzíteni kell.

5. Nyilvántartásban nem szereplő meglévő közművezeték bemérése

5.1. A földfelszínen és föld felett lévő vezetékek és műtárgyaik természetben azonosítható pontjait az 1.2.1. pont I. R2, R3 tűrési osztályhoz tartozó helyzeti középhibával kell EOV rendszerben meghatározni.

5.2. A meglévő vezetékek, szerelvényeik és műtárgyaik felmérésekor a 2. pont vonatkozó előírásait értelemszerűen alkalmazni kell.

5.3. A földfelszín alatti közművezetékek utólagos bemérése műszeres kutatással lehetséges, függően a közművezetékek anyagától és az adott szakágban elterjedt technológiától. A vonatkozó szakági szabályok, illetve utasítások szerinti módszerrel, megbízhatósággal és műszaki tartalommal kell vezetékkutatást végrehajtani.

5.4. A kutatóműszerrel feltárt vezetékeket vízszintes értelemben az 1.2.1. pont II., III., R2, R3 tűrési osztályhoz tartozó helyzeti középhibával, magassági értelemben az 1.2.2. pont III., M2, M3 tűrési osztályánál megadott helyzeti középhibákkal kell meghatározni.

5.5. Meglévő közművek felmérését az analóg és digitális dokumentációk digitális átalakításával kombinálva is el lehet végezni a 3.1. pontban előírt mérőszámok betartásával.

5.6. A földfelszín alatti fémanyagú csővezetékeket és kábeleket indukciós módszerrel működő vezetékkutató eszközökkel kell kutatni. A csatolási módszer tekintetében az adó és a vezeték közötti fémes csatlakozást és áramvezetést biztosító galvanikus csatolást kell előnyben részesíteni. Induktív csatolást a megbízhatatlansága (szelektálás bizonytalansága) és pontatlansága miatt csővezetékek esetében kerülni kell, kivéve kisebb csőátmérők esetében az indukciós fogóval történő csatolást. Vezetékek kutatása esetén az indukciós fogóval történő induktív csatolást kell előnyben részesíteni. Energia átviteli vezetékeknél a kapacitív csatolás alkalmazása előnyös, de ezt kizárólag szakági szakember végezheti.

5.7. Nem fémanyagú vezetékek kutatására kidolgozott módszerek (geoelektromos, földmágneses, ultrahangos, stb.) nem biztosítják a megfelelő pontosságot. Ilyen módszerekkel történő kutatás esetében szondázó feltárással kell megbízhatóvá tenni a felmérést. Ha lehetőség van fémhuzal bevezetésére a vezetékbe vagy elektromágneses rezgések kibocsátására alkalmas folyadék betöltésére, akkor indukciós módszerrel is végezhető el a kutatás.

5.8. A földfelszín alatti műtárgyak (aknák, közmű alagutak) meghatározásánál, a tényleges elhelyezkedésüknek és alakjuknak megfelelő technológia kiválasztásával kell felmérni.

6. melléklet a 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelethez

Adatszolgáltatási szintek

A) B)
1. Adatszolgáltatási szint Adatpontosság
2. 1. Tájékoztató szint az 5. melléklet 1.2.1. pontja szerinti IV. pontossági kategóriába tartozó adatok
3. 2. Kivitelezési szint az 5. melléklet 1.2.1. pontja szerinti II.-III. pontossági kategóriába tartozó adatok
4. 3. Tervezési szint az 5. melléklet 1.2.1. pontja szerinti I.-II. pontossági kategóriába tartozó adatok

7. melléklet a 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelethez * 


  Vissza az oldal tetejére