Az 1–2. alcím tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés j) pontjában,
a 3–4. alcím és az 1. melléklet tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés b) pontjában,
az 5. alcím és a 2–3. melléklet tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés a) pontjában,
a 6. alcím tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés c) pontjában,
a 7–8. és 11. alcím tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés b)–d) pontjában,
a 9. alcím tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés k) pontjában,
a 10. alcím tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés l) pontjában,
a 20. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés f) pontjában
kapott felhatalmazás alapján – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el:
1. § (1) * A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk. tv.) 6. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági termelő az agrárkár-enyhítési rendszerbe az egységes kérelmének a Magyar Államkincstárhoz (a továbbiakban: agrárkár-enyhítési szerv) történő benyújtásával jelentkezik be.
(2) * Az Mkk. tv. 6. § (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági termelő az agrárkár-enyhítési rendszerbe az egységes kérelmében megtett csatlakozási nyilatkozattal jelentkezhet be.
(3) E rendelet alkalmazásában mezőgazdasági termelőnek minősül az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott mezőgazdasági termelő.
2. § (1) A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettséget az agrárkár-enyhítési szerv minden évben a tárgyévet megelőző év november 1-jétől tárgyév október 31-ig terjedő kárenyhítési év vonatkozásában állapítja meg.
(2) * Az agrárkár-enyhítési szerv tárgyév augusztus 15-ig határozatban értesíti a mezőgazdasági termelőt kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegéről.
(3) A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség összege üzemi szinten
a) * az egységes kérelemben a tárgyév június 9-ig bejelentett, szántóföldi növénykultúra, illetve szántóföldi zöldség termesztésére, valamint ültetvényművelésre szolgáló terület,
b) * az egységes kérelemben a tárgyév július 15-ig bejelentett főnövény növénykultúra, valamint
c) a 3. §-ban foglaltak
figyelembevételével kerül meghatározásra.
(4) *
(5) * Az agrárkár-enyhítési szerv az Mkk. tv. 18. § (2) bekezdés a), c) és g) pontjában meghatározott adattartalmat tárgyév augusztus 31-ig elektronikus úton elérhetővé teszi az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) számára.
3. § (1) * A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő növénykultúra teljes területének megállapítása során nem vehető figyelembe a tárgyév július 15-ét követően az egységes kérelemben bejelentett kijavítással, részleges vagy teljes visszavonással érintett terület, növénykultúra módosításából adódó területváltozás, valamint másodvetés.
(1a) * A kárenyhítési eljárásban másodvetésnek a tárgyévi egységes kérelemben bejelentett főnövény betakarítása után elvetett és a tárgyév végéig betakarított növénykultúra tekinthető.
(2) A benyújtott egységes kérelemben az Mkk. tv. 6. § (2) bekezdése alapján tett csatlakozási nyilatkozat visszavonására az Mkk. tv. 6. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamon belül nincs lehetőség.
4. § (1) * A mezőgazdasági termelő az Mkk. tv. 2. § 21. pontja szerinti mezőgazdasági káreseményt, valamint a mezőgazdasági káresemény által okozott várható hozamcsökkenés mértékét az (1c) bekezdés szerinti adattartalommal köteles – az erre a célra kialakított elektronikus káresemény-bejelentő felületen – a (2)–(4) bekezdésben foglaltak szerint a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül bejelenteni (a továbbiakban: kárbejelentés).
(1a) * Ha a mezőgazdasági káresemény tárgyév március 31-e után következik be és a kárbejelentésre nyitva álló, (1) bekezdés szerinti határidő az egységes kérelem szankciómentes benyújtására nyitva álló időszakban telik le, akkor – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a kárbejelentés az egységes kérelem szankciómentes benyújtására előírt határidő utolsó napjáig tehető meg.
(1b) * A kárbejelentésre nyitva álló határidő jogvesztő.
(1c) * A mezőgazdasági káresemény (1) bekezdés szerinti bejelentése az alábbi adatokat tartalmazza:
a) * a mezőgazdasági termelő támogatási azonosítója;
b) * növénykultúra megnevezése
ba) az egységes kérelemhez kiadott hasznosítási kód (növényfaj vagy növényfajta), valamint
bb) a termesztés típusa (termesztő berendezéses, szaporítóanyag célú)
szerint meghatározva (a továbbiakban együtt: növénykultúra megnevezése);
c) a település megnevezése;
d) a MePAR szerinti blokkazonosító;
e) a táblasorszám;
f) a mezőgazdasági káresemény megnevezése és bekövetkezésének időpontja (év, hónap, nap);
g) a betakarítás tervezett időpontja (év, hónap, nap);
h) a károsodással érintett terület (tábla)
ha) nagysága (ha),
hb) várható tárgyévi hozama a káresemény előtt (t/ha),
hc) várható tárgyévi hozama a káresemény után (t/ha);
i) * szántóföldi kultúra vagy szántóföldi zöldség esetén a vetés időpontja (év, hónap, nap);
j) szaporítóanyag célú jelölés esetén a vetés bejelentési bizonylat sorszáma;
k) * ültetvény esetén a telepítés (év, hónap) és a termőre fordulás időpontja (év).
(1d) * Az (1) bekezdés szerinti várható hozamcsökkenés mértékét az (1c) bekezdés h) pont hb) és hc) alpontja szerinti tárgyévi hozamok különbsége alapján kell meghatározni.
(2) * A kárbejelentés alapján eljáró szerv a károsodással érintett terület szerint illetékes, földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: agrárkár-megállapító szerv).
(3) * A hozamcsökkenést okozó aszály, belvíz, téli fagy vagy mezőgazdasági árvíz esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének – az időjárási jelenség és természeti esemény bekövetkezésének tényleges időpontjától függetlenül – azt az időpontot kell tekinteni, amikor a károsodással érintett területen termesztett növénykultúrán a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik. A hozamcsökkenést okozó felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, őszi fagy vagy vihar esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség és természeti esemény a károsodással érintett területen bekövetkezik.
(4) * A használatban lévő termőföldön az (1) bekezdés szerinti kárbejelentést legkésőbb a tervezett betakarítás vagy a károsodással érintett terület más növénykultúrával való hasznosítását megelőző talaj-előkészítés előtt tizenöt nappal kell megtenni. Az (1) bekezdés szerinti kárbejelentést téli fagy esetén legkésőbb tárgyév április 15-éig, tavaszi fagy esetén legkésőbb tárgyév május 31-éig, őszi fagy esetén szeptember 1-jét követően legkésőbb november 30-áig, aszály esetén tárgyév április 1-jétől szeptember 30-áig kell megtenni.
(5) * Az (1) és (1a) bekezdés szerinti kárbejelentés a növénykultúra teljes vagy részterületére is megtehető.
(6) * Az Mkk. tv. 2. § 7. pontja szerinti elemi káreseménynek kizárólag az adott kárenyhítési évben bekövetkezett, üzemi szinten az adott növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó, (1)–(1c) bekezdés szerint bejelentett mezőgazdasági káresemény minősül.
(7) * Az (1) és (1a) bekezdés szerinti kárbejelentés elmulasztása esetén a mezőgazdasági termelő kárenyhítő juttatásra vonatkozó kérelmében az adott mezőgazdasági káresemény által előidézett hozamcsökkenés nem vehető figyelembe.
(8) * A termesztő berendezésben termesztett fóliás és üvegházi növénykultúrák – amelyek tenyészidejük teljes vagy túlnyomó részében üvegház, illetve stabil vagy mobil, ember számára járható, merev vagy rugalmas műanyagból készült termesztő berendezés alatt növekednek, amelybe nem tartozik bele a talajtakaró fólia, az ember számára nem járható üvegbúra vagy fóliaalagút, és az üvegfedelű hordozható keret használata – esetében nem lehet kárbejelentést tenni
a) * aszály, felhőszakadás, őszi, téli vagy tavaszi fagy által a növényállományban okozott kárra,
b) aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, őszi fagy, tavaszi fagy, téli fagy vagy vihar által a termelőeszközökben okozott károkra.
(8a) * Nem lehet kárbejelentést tenni
a) a nagyvízi mederben fekvő terület vonatkozásában mezőgazdasági árvízkárra és belvízkárra,
b) * a mezőgazdasági termelő által az egységes kérelem felületen a tárgyév július 15-ét követően bejelentett kijavítással, részleges vagy teljes visszavonással érintett területre, növénykultúra módosításából adódó területváltozásra, valamint a tárgyév július 15-ét követően ténylegesen elvetett és bejelentett másodvetett növénykultúrára,
c) * a mezőgazdasági termelő által az egységes kérelem felületen, parlagon hagyott területként bejelentett főnövény növénykultúrára, valamint
d) * az egységes kérelem felületen faiskolaként bejelentett területre.
(9) * A (8) és (8a) bekezdésben meghatározott károk nem keletkeztetnek kárenyhítő juttatás igénybevételére vonatkozó jogosultságot.
(10) * A tárgyévet megelőzően elvetett őszi vetésű szántóföldi növénykultúrák esetében a kárbejelentést legkésőbb tárgyév augusztus 31-éig kell megtenni. A tárgyévben elvetett őszi vetésű szántóföldi növénykultúrák vonatkozásában – a tárgyévi kárenyhítő juttatás összegének meghatározásánál – a tárgyév október 31-éig bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt tárgyév november 1. napján bekövetkezettnek kell tekinteni.
(11) * A mezőgazdasági termelő szankciómentesen visszavonhatja a kárbejelentést – az agrárkár-megállapító szerv honlapján közzétett nyomtatvány agrárkár-megállapító szervnek történő benyújtásával – a kárbejelentéssel érintett (1c) bekezdés h) pontjában megjelölt terület egészére vonatkozóan
a) a helyszíni ellenőrzésről való tudomásszerzésig, ha az agrárkár-megállapító szerv a kárbejelentés tárgyában helyszíni ellenőrzést tart,
b) a kárbejelentés tárgyában hozott döntés meghozataláig, ha az agrárkár-megállapító szerv nem tart helyszíni ellenőrzést.
(12) * A mezőgazdasági termelő az (1)–(1c) bekezdés szerinti kárbejelentést a ültetvény esetében kizárólag a termőre fordult, a káresemény bekövetkezésének időpontjában még termő, vármegyei, ennek hiányában országos referenciahozam leadására képes és szakszerűen művelt területen termesztett ültetvényre jogosult megtenni.
(13) * Termőre fordult ültetvénynek minősül az az ültetvény, amelyben a termés hozatalára képes azonos fajhoz tartozó egyedek aránya eléri a 70%-ot a kárbejelentéssel érintett területen alkalmazott termesztéstechnológia alapján elvi szinten megállapítható legmagasabb egyedszámhoz képest.
(14) * Szakszerűen művelt területnek minősül az a terület, amelyen a vegetációs időszaknak megfelelő növényápolási, növényvédelmi, gyomszabályozási és talaj-előkészítési munkákat megfelelően elvégezték, ideértve az adott növénykultúra művelésmódjának megfelelő metszést is.
5. § (1) * Az agrárkár-megállapító szerv ellenőrzi a mezőgazdasági káresemény bekövetkezését, annak határidőben történt bejelentését, a mezőgazdasági káresemény és a várható hozamcsökkenés közötti ok-okozati összefüggést, a bejelentés tárgyát képező növénykultúra meglétét, a földterület szakszerű művelését, valamint ültetvények esetében a termőképességet.
(1a) * Ha az agrárkár-megállapító szerv megállapítja, hogy a mezőgazdasági termelő a kárbejelentésében valótlan adatot szolgáltatott, vagy a kárbejelentés nem megalapozott, különösen, ha
a) a kárbejelentéssel érintett területen nem a kárbejelentésben szereplő időjárási és más természeti esemény következett be,
b) a kárbejelentéssel érintett terület nem érintett időjárási és más természeti eseménnyel,
c) * a kárbejelentéssel érintett területen nem a kárbejelentés tárgyát képező, a 4. § (1c) bekezdés b) pontja szerint értelmezett növénykultúra található,
d) * a kárbejelentéssel érintett területen a növénykultúra nem beazonosítható – kivéve a korai teljes kipusztulás vagy korai ki nem kelés esetét –,
e) ültetvények esetében nem termő növénykultúra található a kárbejelentéssel érintett területen,
f) * a kárbejelentéssel érintett terület nem szakszerűen művelt vagy a területen az egységes kérelemmel igényelhető egyes agrártámogatások eljárási szabályairól szóló rendelet (a továbbiakban: egységes kérelem rendelet) szerinti
fa) nagymértékű, súlyos, lágyszárú,
fb) nagymértékű, súlyos, fás szárú vagy
fc) nagymértékű, súlyos, maradandó fás szárú
gyomosodás áll fenn,
g) a kárbejelentés – a 4. § (1), (1a), (3) és (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően – határidőn túl kerül benyújtásra,
h) a termesztő berendezésben termesztett fóliás és üvegházi növénykultúrát érintő bejelentés esetén a káreseménnyel érintett területen a termesztő berendezés – annak megsemmisülése esetén annak maradványai – nem lelhetőek fel,
i) * a szaporítóanyag-előállítás kapcsán a kárbejelentéssel érintett terület nem szerepel a növénytermesztési hatóság által vezetett nyilvántartásban,
j) * a szaporítóanyag célú növénytermesztés esetén a mezőgazdasági termelő a kárbejelentés megtételéig nem tesz eleget a 6. § (10) bekezdésében foglaltaknak, vagy
k) * többéves művelésre alkalmas szántóföldi kultúrát érintő bejelentés esetén a kárbejelentéssel érintett terület legalább 80%-án nincs jelen összefüggő állományként a kultúra – ide nem értve a káresemény által okozott teljes kipusztulást vagy ki nem kelést –,
akkor a kárbejelentés nem alapozza meg káresemény megállapítását.
(2) * Az agrárkár-megállapító szerv a várható hozamcsökkenés mértékét az adott mezőgazdasági káresemény, a károsodással érintett terület, valamint a károsodással érintett területen beazonosításra alkalmas állapotban található növénykultúrák vonatkozásában állapítja meg.
(2a) * Az agrárkár-megállapító szervnek az Mkk. tv. 14. § (1) bekezdése szerinti döntésében foglaltakat a lábon álló növénykultúra vonatkozásában kell megállapítania, ha a növényben vagy a termőre fordult növény termésében a mezőgazdasági káresemény észlelhető sérülést okozott.
(3) * Az agrárkár-megállapító szerv a várható hozamcsökkenés megállapítása és a mezőgazdasági káresemény igazolása során
a) * a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: HungaroMet) internetes honlapján közzétett tájékoztatást és az általa az Mkk. tv. 18. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázisba (a továbbiakban: mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis) szolgáltatott adatokat,
b) * az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF) és a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Lechner Tudásközpont) által a mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázisba szolgáltatott adatokat,
c) a biztosítók által átadott, az Mkk. tv. 17. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat,
d) *
e) * a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara állapotminősítési, termésbecslési és betakarítási adatait,
f) * az általa, ennek hiányában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: mezőgazdasági igazgatási szerv) által készített drónfelvétel adatait,
g) * az általa elvégzett határszemle során rögzített adatokat, valamint,
h) * ha rendelkezésre áll, akkor a területi monitoring rendszer adatait
figyelembe veszi.
(3a) * Az agrárkár-megállapító szerv a (3) bekezdés f) pontja szerinti drónfelvétel alapján a kárbejelentéssel érintett területen
a) található növénykultúra meglétét,
b) a növénykultúra kárbejelentésben foglaltakkal való egyezését,
c) felhőszakadás, vihar vagy jégeső káresemények tekintetében a káresemény bekövetkezésének tényét,
d) a betakarítás bekövetkezésének tényét és
e) szőlő- és gyümölcsültetvény esetén a 4. § (12) és (13) bekezdése szerinti feltétel teljesülését
jogosult megállapítani.
(3b) * A (3) bekezdés g) pontja szerinti határszemle során rögzített adatok kizárólag abban az esetben helyettesítik a helyszíni ellenőrzést, ha a határszemle során készült jegyzőkönyvben tett megállapítások ugyanazon növénykultúrára és ugyanazon káreseményre vonatkoznak.
(4) * A mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének ténye és az adott kárenyhítési évben várható hozamcsökkenés mértéke az agrárkár-megállapító szerv által lefolytatott adminisztratív-, illetve helyszíni ellenőrzés, vagy az agrárkár-megállapító szerv által megkeresett Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével lefolytatott helyszíni ellenőrzés során kerül megállapításra.
(5) * A HungaroMet által közzétett, (3) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatás az Mkk. tv. 14. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatásnak felel meg.
(6) Az agrárkár-megállapító szerv a (4) bekezdés szerinti ellenőrzés alapján az Mkk. tv. 14. § (1) bekezdésben foglaltakról határozatot hoz.
(7) * Ha a (3) bekezdés szerinti adatok, valamint az adminisztratív ellenőrzést megalapozó – különösen a hőmérsékletre, a csapadékmennyiségre, a csapadékintenzitásra, a felszíni vízborítottságra, a talajvízszintre, a távérzékeléses vagy drónfelvételen alapuló adatokból származó megállapításokra vonatkozó adatokon alapuló – kockázatelemzés során felhasznált adatok kétséget kizáróan alkalmasak a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének vagy be nem következésének megállapítására, akkor ezen adatok alapján az agrárkár-megállapító szerv mellőzheti a (4) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzés lefolytatását
a) aszály, nagy kiterjedésű belvíz és mezőgazdasági árvíz esetében, ha igazoltnak találja a mezőgazdasági káresemény bekövetkezését, vagy
b) bármely mezőgazdasági káresemény bejelentését követően, ha megállapítja, hogy a mezőgazdasági káresemény nem következett be.
(8) * A (7) bekezdés szerinti eljárás esetén az agrárkár-megállapító szerv a lefolytatott adminisztratív ellenőrzés alapján hozza meg a (6) bekezdés szerinti határozatot a mezőgazdasági káresemény bejelentésétől számított tizenöt napon belül.
(9) * A fóliás és üvegházi növénykultúrák esetében
a) * az agrárkár-megállapító szerv minden esetben helyszíni ellenőrzést követően hozza meg a (6) bekezdés szerinti határozatot a jégesőkár vagy viharkár vonatkozásában tett kárbejelentésről,
b) a belvíz vagy mezőgazdasági árvíz vonatkozásában tett kárbejelentésre a (7) bekezdésben foglaltak alkalmazandók.
(10) * Az agrárkár-megállapító szerv a tárgyévre vonatkozóan szaporítóanyag előállítás céljából termesztett növénykultúrák esetében helyszíni ellenőrzést követően hozza meg a (6) bekezdés szerinti határozatot.
6. § (1) * Az Mkk. tv. 2. § 31. pontja szerinti tárgyévi hozamértéket – a 3. melléklet szerinti számítási módszerrel – a tárgyévben ténylegesen hasznosított termőföldről betakarított termésmennyiség alapulvételével az AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: AKI Nonprofit Kft.) által meghatározott és a a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján közzétett, tárgyévre vonatkozó referenciaárakon kell figyelembe venni.
(2) A tárgyév november 30-ig még be nem takarított,
a) 50%-os betakarítási készültségi állapotot meghaladó növénykultúrák tárgyévi hozamának kiszámításánál a már betakarított területek termésmennyiségének és a betakarított terület nagyságának hányadosát,
b) * 50%-os betakarítási készültségi állapotot meg nem haladó növénykultúrák tárgyévi hozamának kiszámításánál az – elektronikus benyújtófelületen elérhető, az AKI Nonprofit Kft. által meghatározott – természetes személy – ideértve az egyéni vállalkozókat is – esetében a lakóhelye, jogi személy vagy egyéb szervezet esetében a székhelye szerinti vármegye vonatkozásában képzett vármegyei, ennek hiányában országos, az Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozam-adatokat
kell alapul venni.
(3) Az Mkk. tv. 2. § 27. pontja szerinti referencia hozamértéket a referencia-időszakban ténylegesen hasznosított termőföldről betakarított termésmennyiség alapulvételével a 2. melléklet IV. pontja és a 3. melléklet szerint kiszámított referencia-átlagár felhasználásával kell megállapítani.
(4) * Azon növénykultúrák esetében, amelyeknél az (1) bekezdés szerinti referenciaár mellett ársáv közzétételére is sor került, a mezőgazdasági termelő a közzétett referenciaár helyett az adott kárenyhítési év értékesítéseinek számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár adatait jogosult felhasználni, amennyiben ezen ár adatok a közzétett ársávba esnek.
(5) * Ha a mezőgazdasági termelő az adott növénykultúrára vonatkozóan nem rendelkezik a referencia-időszak egy vagy több évének bejelentett hozamadatával, a referencia-időszak hozamadatainak meghatározása során az adott növénykultúrára és az adott évre vonatkozóan – az elektronikus benyújtófelületen elérhető, az AKI Nonprofit Kft. által meghatározott – a természetes személy – ideértve az egyéni vállalkozókat is – esetében a lakóhelye, jogi személy vagy egyéb szervezet esetében a székhelye szerinti vármegye vonatkozásában képzett vármegyei, ennek hiányában országos, az Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozam-adatok alapján kell képezni a bázisadatokat. Ezen bázisadatok szolgálnak az adott mezőgazdasági termelő esetében a hozamérték-csökkenés kiszámításához szükséges referencia hozamérték kiszámításának alapjául.
(6) * A referencia-időszak hozamadatainak meghatározása során azokra az évekre, amelyekre vonatkozóan a mezőgazdasági termelő az egységes kérelemben az adott növénykultúra termesztéséről nyilatkozott, a természetes személy – ideértve az egyéni vállalkozókat is – esetében a lakóhelye, jogi személy vagy egyéb szervezet esetében a székhelye szerinti vármegye vonatkozásában képzett vármegyei, ennek hiányában országos, az Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozam-adatok nem használhatóak fel.
(6a) * A referencia-időszak hozamadatainak meghatározása során ültetvények esetében – a termőre fordulás évétől az azt követő negyedik évvel bezárólag a termőre fordult ültetvényhez tartozó – saját hozamadat hiányában a természetes személy – ideértve az egyéni vállalkozókat is – esetében a lakóhelye, jogi személy vagy egyéb szervezet esetében a székhelye szerinti vármegye vonatkozásában képzett vármegyei, ennek hiányában országos, az Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozam-adatok használhatóak fel abban az esetben is, amikor a mezőgazdasági termelő a referencia-időszak adott évére és a még nem termő ültetvényre vonatkozóan korábban nulla hozamadatot adott meg.
(6b) * Azokban az esetekben, amikor a mezőgazdasági termelő a referencia-időszak egy vagy több évére vonatkozóan az egységes kérelemben az adott növénykultúra termesztéséről nem nyilatkozott, ugyanakkor az adott növénykultúrát termesztette, a hiányzó hozamadatot a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben tett nyilatkozattal kell pótolni.
(6c) * Szőlő- és gyümölcsültetvény esetében, ha az agrárkár-megállapító szerv a 10. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzése során megállapítja, hogy a mezőgazdasági termelő saját hozamadataiból számított referencia-időszak hozamadata meghaladja az Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozam kétszeresét, akkor a hozamérték-csökkenés számításához
a) * a saját referencia-időszak hozamadatát kell figyelembe venni, ha a mezőgazdasági termelő a tárgyévet megelőző ötéves időszak teljes időtartama alatt rendelkezett a tárgyévben művelt ültetvényterület legalább felével,
b) * az Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozam-adatát kell figyelembe venni, ha a mezőgazdasági termelő a tárgyévet megelőző ötéves időszak teljes időtartama alatt nem rendelkezett a tárgyévben művelt ültetvényterület legalább felével.
(7) * A mezőgazdasági termelőnek a referencia-időszak éveire vonatkozó, hozamadatokat tartalmazó, korábban tett nyilatkozatait – amelyek származhatnak különösen az egységes kérelemben tett, korábbi évek hozamadataira vonatkozó nyilatkozatokból, az agrárkár-megállapító szerv nyilvántartásában, illetve az agrárkár-enyhítési szerv nyilvántartásában szereplő korábbi években benyújtott kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, valamint a biztosítási szerződés területösszesítő mellékletében bejelentett adatokból – kell figyelembe venni a hozamérték-csökkenés megállapítása során.
(8) A mezőgazdasági termelőnek a referencia- és tárgyévi hozamérték megállapításához szükséges, 2. melléklet szerinti, évenkénti termelési adatokat tartalmazó nyilvántartásait, valamint az azokat alátámasztó bizonylatokat az agrárkár-enyhítési szerv kárenyhítő juttatás iránti kérelemről hozott döntésének kézhezvételétől számított nyolc évig meg kell őriznie.
(9) Az agrárkár-megállapító szerv a referencia-időszakban ténylegesen hasznosított termőföldről betakarított termésmennyiséget alátámasztó, (8) bekezdés szerinti nyilvántartásokat és bizonylatokat az eljárás során ellenőrizheti.
(10) * A kárenyhítő juttatás tekintetében akkor kerül figyelembevételre a növénykultúra kárbejelentésben és egységes kérelemben történő szaporítóanyag célú megjelölése, ha az ügyfél a terület vonatkozásában a szaporítóanyag-előállítást a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet [a továbbiakban: 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet], valamint a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet [a továbbiakban: 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet] alapján végzi. A kárbejelentésben fel kell tüntetni a vetésbejelentés bizonylat sorszámát. A kárenyhítési eljárás szempontjából a hibridnapraforgó és a hibridkukorica szaporítóanyag-előállítás céljából termesztett növénykultúrának minősül.
(11) * A (10) bekezdéstől eltérően a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 1. számú melléklet D. részében, 3. számú melléklet D. részében és 4. számú melléklet D. részében foglalt, hivatalos szántóföldi ellenőrzésben részesíthető növényfajok esetében, ahol a vetőmag-előállító döntése alapján hivatalos szántóföldi ellenőrzésre nem került sor, valamint a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet és az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet hatálya alá nem tartozó fajok esetében, a mezőgazdasági termelő a szaporítóanyag-előállítást a szaporítóanyag-előállításra vonatkozó termeltetési szerződéssel igazolja.
7. § (1) * Üzemi szinten az elemi káreseménnyel érintett növénykultúra (a továbbiakban: károsodott növénykultúra) vonatkozásában a hozamérték-csökkenésnek az összegét és annak Mkk. tv. 11. § (1) bekezdés d) pont szerinti mértékét a 3. melléklet szerint kell meghatározni, amely során kizárólag olyan hozamcsökkenés vehető figyelembe, amelyet az Mkk. tv. 2. § 7. pontjában meghatározott elemi káresemény okozott.
(2) * A hozamcsökkenés egyes növénykultúrákra vonatkozó mértékének kiszámításánál kizárólag olyan hozamcsökkenés vehető figyelembe, amelyet az Mkk. tv. 2. § 21. pontjában meghatározott mezőgazdasági káresemény okozott.
(3) A hozamcsökkenés és hozamérték-csökkenés megállapítása során a növénykultúra Mkk. tv. 2. § 21. pontjában meghatározott mezőgazdasági káreseménnyel érintett azon tárgyévi területét, amelyen a mezőgazdasági káresemény bekövetkezését az agrárkár-megállapító szerv az Mkk. tv. 14. § (1) bekezdése szerint igazolta, továbbá a növénykultúra egyéb tárgyévi területét a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben külön sorban kell feltüntetni.
(4) A hozamcsökkenés és hozamérték-csökkenés megállapítása során az Mkk. tv. 14. § (1) bekezdés szerinti igazolással, vagy mezőgazdasági káreseménnyel nem érintett tárgyévi területen termesztett növénykultúrák tárgyévi hozamait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben
a) aszálykár esetén
aa) a tárgyévi hozam feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a tárgyévi hozam nagyobb, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozamának 85%-a,
ab) a referenciahozam 85%-ának feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a tárgyévi hozam kisebb, vagy egyenlő, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozamának 85%-a;
b) * egyéb káresemény, valamint az Mkk. tv. 14. § (1) bekezdés szerinti igazolással, vagy mezőgazdasági káreseménnyel nem érintett tárgyévi területen termesztett növénykultúrák esetén
ba) a tárgyévi hozam feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a tárgyévi hozam nagyobb, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozama,
bb) a referenciahozam feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a tárgyévi hozam kisebb, vagy egyenlő, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozama.
(5) * A kárenyhítő juttatás iránti kérelem alapján történő juttatás számítása során a szőlőültetvényekben végzett zöldszüretre igényelhető támogatásról szóló 22/2019. (V. 31.) AM rendelet 1. § b) pontja szerinti intézkedésbe vont, zöldszürettel érintett területen termesztett minőségi- és egyéb borszőlőültetvény kultúrák zöldszürettel érintett kárenyhítési évre vonatkozó tárgyévi hozamait
a) * az Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti, az AKI Nonprofit Kft. által meghatározott országos átlaghozammal kell figyelembe venni, ha az országos átlaghozam nagyobb, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozama,
b) a mezőgazdasági termelő referenciahozamával kell figyelembe venni, ha az a) pont szerinti országos átlaghozam kisebb vagy egyenlő, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozama.
(6) * Az (5) bekezdés szerinti terület mezőgazdasági káreseménnyel nem érintett területnek minősül azzal, hogy a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben ezen terület vonatkozásában a mezőgazdasági termelőnek a zöldszürettel érintett kárenyhítési évi termésmennyiséget nulla értékkel kell megadnia.
8. § (1) Amennyiben az adott kárenyhítési év vonatkozásában a mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúra termőföldterületének mezőgazdasági termelő által igazolt újravetésére, újratelepítésére, másodvetésére kerül sor, úgy a mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúra, valamint az újravetett, újratelepített, másodvetett növénykultúra vonatkozásában is az e rendeletben meghatározott feltételek szerint kell eljárni, különös tekintettel az Mkk. tv. 11. § (4) bekezdésére és a 12. § (3) bekezdésében foglalt hozamérték-csökkenésből levonásra kerülő tételekre.
(2) Az (1) bekezdésben említett újravetett, újratelepített, másodvetett növénykultúrához tartozó adatokat elkülönítetten kell szerepeltetni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben azzal, hogy ezen kérelemben az újravetett, újratelepített, másodvetett növénykultúrához tartozó adatoknál legfeljebb a korábban mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúránál feltüntetett termőföldterület nagyságot kell figyelembe venni.
9. § (1) A mezőgazdasági termelő a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet az erre a célra kialakított elektronikus kérelembenyújtó felületen – a 11. §-ban meghatározottak szerint –, a 2. mellékletben szereplő adatok megadásával, az Mkk. tv. 11. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározottaknak megfelelően, tárgyév november 30-áig nyújthatja be az agrárkár-enyhítési szervhez.
(1a) * Az (1) bekezdésben meghatározott benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be.
(2) * Az agrárkár-enyhítési szerv a hozamérték-csökkenés 10. § (1) bekezdés szerinti határozatban történő megállapítása céljából – az Mkk. tv. 13. § (3) bekezdése szerint visszautasított kérelmek kivételével – a kérelmeket továbbítja az agrárkár-megállapító szerv részére. A kérelembenyújtó felületen megadott adatok és az ahhoz feltöltött dokumentumok – ideértve a (4) és (5) bekezdésben meghatározott igazolásokat is – együttesen alkotják a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet.
(3) * Kárenyhítő juttatásra vonatkozó jogosultság csak abban az esetben állapítható meg, ha a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatai alapján az adott kárenyhítési évben a mezőgazdasági termelő adott növénykultúra tekintetében
a) elemi káreseményt és
b) a 7. § (1) bekezdés szerinti számítási módszerrel megállapított, 15%-ot meghaladó mértékű hozamérték-csökkenést
szenved el, és ezekről az agrárkár-megállapító szerv által a 10. § (1) bekezdés szerint kiállított határozattal rendelkezik.
(4) * Ha a mezőgazdasági termelő rendelkezik az Mkk. tv. 16. §-a szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződésen kívüli, az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti vagy egyéb, a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő káreseményre megkötött mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, akkor azt a 2. melléklet I. pontja szerinti adatok megadásával és a biztosítóval kötött szerződés ajánlati nyomtatványai és kötvénye elektronikus példányának kérelembenyújtó felületre történő feltöltésével igazolja.
(4a) * Az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti, az üzemi szintű referencia hozamérték legalább felére kiterjedő mezőgazdasági biztosítás fennállásának megállapításakor a mezőgazdasági biztosítási szerződésnek a tárgyév július 15-éig a mezőgazdasági termelő mint biztosított fél egységes kérelmében bejelentett, a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföldön termesztett növénykultúrára való kiterjedését kell figyelembe venni.
(4b) * Az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdésének alkalmazásában hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezése előtt megkötött mezőgazdasági biztosítás alatt a mezőgazdasági termelő adott kárenyhítési évben megtett, a 4. § (1) bekezdése szerinti első kárbejelentésében feltüntetett mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének időpontja előtt megkötött – határozatlan idejű szerződés esetén megújított – mezőgazdasági biztosítást kell érteni, a megállapított várható hozamcsökkenéstől, kárnemtől és növénykultúrától függetlenül.
(4c) * A (4b) bekezdésben meghatározott mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötésének dátuma tekintetében a biztosító által az Mkk. tv. 17. § (1) bekezdés b) pontja és 17/A. § a) pont ab) alpontja alapján az agrárkár-megállapító szerv részére szolgáltatott adat az irányadó.
(5) * Az Mkk. tv. 16. §-a szerinti mezőgazdasági biztosítás kivételével, ha a mezőgazdasági biztosítási szerződésben a biztosított mezőgazdasági termelő nem szerződő fél, úgy teljes mértékű kárenyhítő juttatásra a biztosított mezőgazdasági termelő akkor jogosult, ha részére
a) a szerződő fél vagy a biztosító
aa) a mezőgazdasági biztosítási szerződés kötvényszámát,
ab) a biztosító és a szerződő fél nevét,
ac) a biztosított mezőgazdasági termelő nevét és székhelyét vagy lakcímét,
ad) a biztosított területet, növénykultúrát és hozamértéket,
ae) a biztosítással fedezett káreseményt és
b) a szerződő fél
ba) a biztosító nevét,
bb) a mezőgazdasági biztosítási szerződés kötvényszámát,
bc) a biztosított mezőgazdasági termelő nevét és székhelyét vagy lakcímét,
bd) *
be) a biztosítási időszakra vonatkozóan a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjának teljesítését tartalmazó igazolást állít ki, és azt a nem szerződő félként biztosított mezőgazdasági termelő a kárenyhítés iránti kérelméhez csatolja.
(5a) * Az (5) bekezdés a) pontja szerinti igazolás kiváltható az (5) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat tartalmazó ajánlati nyomtatvánnyal és kötvénnyel.
(5b) * Ha a mezőgazdasági termelő elmulasztja az (1) bekezdés szerinti határidőig a (4), (5) és (5a) bekezdésben foglaltak teljesítését, az érintett mezőgazdasági biztosítás nem vehető figyelembe az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti biztosításként.
(6) * A kárenyhítő juttatás kiszámítása során az agrárkár-megállapító szerv azt az adatot veszi figyelembe, amelyet
a) az Mkk. tv. 16. §-a szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződés esetén a biztosító és a szerződő fél az Mkk. tv. 17. § (1) és (1a) bekezdésében, illetve a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásról szóló pályázati felhívásban foglalt eljárása során adatszolgáltatási kötelezettség keretében, illetve
b) az Mkk. tv. 16. §-a szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződésen kívüli egyéb biztosítás esetén a biztosító az Mkk. tv. 17/A. §-a alapján
a részére szolgáltat.
(6a) * A biztosító által megállapított kártérítés összegét az Mkk. tv. 12. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban figyelembe kell venni a kárenyhítő juttatás összegének kiszámításánál a lábon álló növénykultúrára kötött mezőgazdasági biztosítások esetében.
(7) Ha a hozamérték-csökkenést több elemi káresemény okozta, akkor az igényelhető kárenyhítő juttatás növénykultúránkénti összegének meghatározásánál mezőgazdasági kárt kiváltó okként azt a kárfajtát kell megadni, amely az adott növénykultúra esetében a legnagyobb mértékű károsodást okozta.
(8) * Ha a mezőgazdasági termelő a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét nem az (1) bekezdésben meghatározottak szerint nyújtja be, akkor a kérelmet az agrárkár-enyhítési szerv elutasítja.
(9) * Adott kárenyhítési évhez kapcsolódóan kárenyhítő juttatásra vonatkozó jogosultság akkor sem állapítható meg, ha a mezőgazdasági termelővel szemben valamely korábbi támogatás visszafizetésére kötelező, Magyarországnak címzett európai bizottsági határozat van érvényben, amely a támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította.
10. § (1) Az agrárkár-megállapító szerv ellenőrzi a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatait, a hozamérték-csökkenés összegét és – az 5. § (6) bekezdés, valamint az Mkk. tv. 11. § (2) és (3) bekezdésére is figyelemmel – az Mkk. tv. 14. § (2) bekezdése szerinti adattartalommal határozatot hoz. Az agrárkár-megállapító szerv ellenőrzése kiterjed a 9. § (4) és (5) bekezdés szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződések meglétére.
(2) * Az agrárkár-megállapító szerv – a helyszíni ellenőrzés megállapításainak, az 5. § (3) bekezdése szerinti adatoknak, a kárbejelentéshez kapcsolódó 5. § (7) bekezdése szerinti kockázatelemzés adatainak, valamint egyéb hatóság által rögzített termelési adatoknak a figyelembevételével – az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés alapján hozza meg az Mkk. tv. 14. § (2) bekezdése szerinti határozatot.
(2a) * Ha az agrárkár-megállapító szerv az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő,
a) a tárgyévi betakarított termésmennyiség alapján számított tárgyévi hozam 30%-ot meghaladó mértékben múlja alul a kárbejelentésre hozott döntésben igazolt, káresemény utáni várható hozamot, akkor a tárgyévi hozamérték kiszámításakor tárgyévi hozamként az igazolt, káresemény utáni várható hozamadatot,
b) * a referencia-időszak adott évére vonatkozó – betakarított saját termésmennyiség alapján számított – referenciahozam meghaladja a növénykultúra ugyanezen évre vonatkozó, a természetes személy – ideértve az egyéni vállalkozókat is – esetében a lakóhelye, jogi személy vagy egyéb szervezet esetében a székhelye szerinti vármegye vonatkozásában képzett vármegyei, ennek hiányában az országos, Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozamának háromszorosát, akkor a referencia hozamérték kiszámításakor a referencia-időszak adott évének referenciahozamaként az ugyanezen évre vonatkozó, a természetes személy – ideértve az egyéni vállalkozókat is – esetében a lakóhelye, jogi személy vagy egyéb szervezet esetében a székhelye szerinti vármegyei, ennek hiányában az országos, Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozam-adatot kell figyelembe venni.
(2b) * Ha a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő és bejelentett adatok alapján a kérelem nem felel meg az Mkk. tv. 11. § (1) bekezdés c) vagy d) pontjában foglalt feltételeknek, az agrárkár-megállapító szerv nem végzi el a (2a) bekezdés szerinti számítást.
(3) * Az agrárkár-megállapító szerv a 2. melléklet szerinti adatok, a (1) bekezdés szerinti határozatok, valamint a benyújtott keresetlevelek adatai tekintetében az Mkk. tv. 14. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint jár el. A keresetlevélről annak beérkezését követő hét napon belül, majd az eljárás lezárásáról szóló döntésről a mezőgazdasági termelő részére történő közléssel egyidejűleg az agrárkár-megállapító szerv értesítést küld az agrárkár-enyhítési szerv részére.
(4) *
(5) *
11. § (1) * A mezőgazdasági termelő a 4. § (1) és (1a) bekezdés szerinti kárbejelentést és a 9. § (1) bekezdés szerinti kárenyhítő juttatás iránti kérelmet elektronikus úton köteles benyújtani.
(2) *
(3) * A 4. § (1) és (1a) bekezdés szerinti kárbejelentés, valamint a 9. § (1) bekezdés szerinti kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus benyújtásának és fogadásának tényét a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszerben (a továbbiakban: KR) a mezőgazdasági termelő elektronikus tárhelyére történt sikeres feltöltés jelenti, amelyet az ideiglenesen fenntartott értesítési tárhelyre automatikusan kapott KR dokumentum igazol.
12. § (1) * A kárenyhítő juttatás összegének 2. melléklet V. pontja és 3. melléklet szerinti megállapítása során kizárólag a növénykultúra azon hozamérték-csökkenése vehető figyelembe, amelyet elemi káresemény okozott, és azt az agrárkár-megállapító szerv igazolta.
(2) * Nem nyújtható kárenyhítő juttatás, ha az agrárkár-megállapító szerv a 10. § (1) bekezdés szerinti döntésében nem igazolta a 9. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott mértékű hozamérték-csökkenést.
(3) A kárenyhítő juttatás összegének 3. melléklet szerinti számítási módszer alapján történő megállapítása során az elemi káresemények folytán lecsökkent termés betakarításához kapcsolódó ráfordítás-csökkenést, az Mkk. tv. 22. §-ában meghatározott haszonbér-mérséklésből eredő bérleti díjcsökkenést le kell vonni a hozamérték-csökkenés összegéből, és a számítás során a 3. melléklet szerinti költségmegtakarítási fajlagos összegeket kell alkalmazni.
(4) * A kárenyhítő juttatás összegének megállapítása során az agrárkár-enyhítési szerv a mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázist használja fel azzal, hogy a biztosító által a növénykultúrára megállapított kártérítés összege, valamint az ugyanazon elszámolható költségek tekintetében megállapított bármely egyéb – állami vagy európai uniós társfinanszírozású – támogatás és az e rendelet alapján megállapított kárenyhítő juttatás összege együttesen növénykultúránként nem haladhatja meg az „Iránymutatások a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról” szóló, 2022. december 21-i 2022/C 485/01 számú bizottsági közlemény 1.2.1.2. szakasza szerinti, a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott veszteségek ellentételezésére nyújtott támogatás (357) pontjában meghatározott, az elszámolható költségre vetített 80%-os támogatási intenzitási mértéket.
(5) A (4) bekezdés szerinti elszámolható költségnek a növénykultúra elemi káresemény által okozott az (1) és (3) bekezdés alapján számított hozamérték-csökkenése minősül.
(5a) * A biztosító által – a (4) bekezdés szerint – a növénykultúrára megállapított kártérítés összegét abban az esetben is le kell vonni a kárenyhítő juttatás összegének megállapítása során, ha a mezőgazdasági termelő nem teljesíti a 9. § (4), (5) és (5a) bekezdésében foglaltakat.
(6) A (4) bekezdés szerinti támogatási intenzitás maximumának túllépése esetén a mezőgazdasági termelőt a túllépés összegével megegyező visszafizetési kötelezettség terheli. A túllépés összegét és a visszafizetési kötelezettségre történő felszólítást az agrárkár-enyhítési szerv határozatban közli a mezőgazdasági termelővel.
12/A. § * Az agrárkár-megállapító szerv az Mkk. tv. 14. § (2) bekezdése szerinti döntését legkésőbb a tárgyévet követő év január 31-éig meghozza és megküldi a mezőgazdasági termelő részére.
13. § (1) Az agrárkár-enyhítési szerv a mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázisában rögzíti a kárenyhítési hozzájárulás befizetésére vonatkozó kötelezettségeket, a befizetési kötelezettségek teljesítését, valamint – az agrárkár-megállapító szerv által kiállított dokumentumok alapján a hozzá a tárgyévet követő év január 31-ig beérkezett adatok figyelembevételével – vizsgálja a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek jogosságát, a kérelmek adatait feldolgozza, azokról adatállományt készít.
(2) * Az agrárkár-enyhítési szerv az (1) bekezdés szerinti adatállomány, valamint a miniszternek a 20/05/10/00 Nemzeti agrárkár-enyhítés előirányzatra vonatkozó tájékoztatása alapján a jogos kárenyhítő juttatás iránti igények teljesítésére a minisztérium honlapján közzétett nyomtatvány szerinti kifizetési tervet készít. A kifizetési terv részét képezi a kárenyhítési lebonyolítási számla felhasználásának tárgyév december 31-i állapotát tükröző éves elszámolás. Az agrárkár-enyhítési szerv a kifizetési tervet a tárgyévet követő év február 28-áig a miniszter és az agrárkár-enyhítési szerv közötti külön megállapodás szerinti adattartalommal megküldi a miniszter részére.
(3) A miniszter a (2) bekezdésben foglaltak szerint összeállított és előterjesztett kifizetési tervet – egyetértése esetén – jóváhagyja, és a kifizetési terv jóváhagyásáról tájékoztatja az agrárkár-enyhítési szervet, valamint a mezőgazdasági igazgatási szervet.
(4) Az agrárkár-enyhítési szerv a kifizetési terv jóváhagyásáról szóló döntés kézhezvételét követően, a tárgyévet követő év március 31-éig határozatban értesíti a mezőgazdasági termelőt a kárenyhítő juttatás iránti igénye kielégítésének mértékéről a 7. § (1) bekezdésben, a 12. § (1) bekezdésben, valamint az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, és teljesíti a kifizetéseket.
(5) Az adott kárenyhítési évet megelőző kárenyhítési évekhez kapcsolódóan az Mkk. tv. 15. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tételek kifizetésére tárgyév április 1-jétől a tárgyévet követő évben a kifizetési terv elkészítésének időpontjáig van lehetőség.
(6) A (2) bekezdés szerinti éves elszámoláson túl az agrárkár-enyhítési szerv a miniszter és az agrárkár-enyhítési szerv közötti külön megállapodás szerinti adattartalommal a miniszter részére megküldi
a) * tárgyév április 30-ig a Magyar Államkincstár Mezőgazdasági támogatások szakmai költségvetési fejezeti alszámla felhasználásának tárgyév március 31-i állapotát, és
b) * tárgyév október 15-ig a Magyar Államkincstár Mezőgazdasági támogatások szakmai költségvetési fejezeti alszámla felhasználásának tárgyév szeptember 15-i állapotát
tükröző évközi elszámolásokat is.
(7) Az agrárkár-enyhítési szerv a kárenyhítő juttatás iránti igények kifizetését követően megmaradt összeget tárgyév december 31-éig beérkezőleg átutalja a minisztérium 10032000-01220191-50000005 számú Fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlájára.
(8) * Kárenyhítő juttatás kifizetésére mezőgazdasági árvízkár és aszálykár vonatkozásában az Mkk. tv. 12. § (5) bekezdésében meghatározottak alapján van lehetőség.
(9) A mezőgazdasági árvíz vonatkozásában védműnek minősül az OVF által belföldi jogsegély keretében kiadott igazolás alapján az árvizek kártételei elleni védekezéshez szükséges vízilétesítmény is.
(10) * Az OVF által szolgáltatott, a mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis feletti rendelkezési jogról és az abból származó adatok kezeléséről, valamint az időjárási kockázatkezelési rendszer működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos végrehajtási költségek fedezetére szolgáló pénzforrás felhasználásáról szóló 36/2017. (VII. 6.) FM rendelet 2. § 25. pontja szerinti adatok alapján az ár- vagy belvízhelyzet – az agrárkár-enyhítési rendszer vonatkozásában – akkor minősül
a) országosan jelentősnek, ha országos szinten legalább 100 000 hektár,
b) jelentősnek, ha országos szinten legalább 50 000 hektár
mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer szempontjából releváns mezőgazdasági hasznosítású terület mezőgazdasági ár- vagy belvízzel érintett.
14. § * A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezelését ellátó intézményrendszer keretében keletkezett adatállományok feldolgozását, elemzését, új kockázatkezelési modellek kidolgozását, az Mkk. tv. által szabályozott intézkedések elemeinek fejlesztését, a nemzetközi kockázatkezelés tapasztalatainak hasznosítását – a kárenyhítő juttatás megállapítására vonatkozó feltételek felülvizsgálata és meghatározása érdekében – az AKI Nonprofit Kft. végzi. Az AKI Nonprofit Kft.-t ezirányú tevékenységében a kockázatkezelésben résztvevő intézmények, szervezetek – az adatbázisukban rendelkezésre álló adatok tekintetében – adatszolgáltatással kötelesek támogatni és az AKI Nonprofit Kft. által kért adatokat rendelkezésre bocsátani.
15. § (1) Aszálykár, illetve mezőgazdasági árvízkár tekintetében a mezőgazdasági igazgatási szerv szakvéleményben szolgáltat adatot a miniszter részére a káreseménnyel érintett termelők becsült számáról, a hozamcsökkenés várható mértékéről, valamint az aszály, illetve a mezőgazdasági árvízhelyzet területi megoszlásáról.
(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti szakvéleményét
a) aszálykár tekintetében részletes és összesített adatokkal alátámasztva legkésőbb tárgyév szeptember 30-ig,
b) mezőgazdasági árvízkár tekintetében
ba) részletes adatokkal alátámasztva a mezőgazdasági árvízkár felmerülését követő huszonöt napon belül,
bb) összesített adatokkal alátámasztva legkésőbb tárgyév szeptember 30-ig küldi meg a miniszter részére.
(3) * Az (1) bekezdésben hivatkozott szakvélemény elkészítéséhez a mezőgazdasági igazgatási szerv a HungaroMettől, az OVF-től, a Lechner Tudásközponttól, és az agrárkár-megállapító szervtől a szükséges adatokat hivatalból bekéri. A szakvéleményt az érintett területek településsoros bontásával – megjelölve az érintett járást is –, az aszály vagy az árvíz mértékének részletes bemutatásával kell elkészíteni.
(4) * A miniszter az Mkk. tv. 12. § (5) bekezdése szerinti közleményt vagy közleményeket a mezőgazdasági igazgatási szerv szakvéleményének kézhezvételét követően adja ki.
(5) A miniszter az (1) bekezdés szerinti szakvélemény alapján nyújt tájékoztatást az árvízhelyzetről az Európai Bizottság részére.
16. § (1) A mezőgazdasági termelő részéről valótlan adatok szolgáltatása a kárenyhítő juttatásra való jogosultság visszavonását eredményezi. A kárenyhítő juttatás jogosulatlan igénybevételének tényét az agrárkár-enyhítési szerv – az agrárkár-megállapító szerv által készített jegyzőkönyv alapján vagy saját jogkörénél fogva – állapítja meg, és határozatban felszólítja a mezőgazdasági termelőt a jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás visszafizetésére.
(2) A kárenyhítő juttatásra való jogosultság visszavonása, a jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás visszafizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítése nem mentesíti a mezőgazdasági termelőt a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól.
17. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2014. december 1-jén lép hatályba.
(2) Az 5. § (7) és (8) bekezdése 2015. április 1-jén lép hatályba.
18. § A 2015. évi kárenyhítési év vonatkozásában a kárbejelentésekről e rendelet hatálybalépése előtt kiállított hatósági bizonyítványokat is figyelembe kell venni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben.
18/A. § * (1) Az Mkk. tv. 7. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz terhére a 2022. kárenyhítési év vonatkozásában a kárenyhítő juttatás újraszámítására jogosult az a mezőgazdasági termelő,
a) akinek a megállapított biztosítói kártérítését a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 21. § (1) bekezdés f) pontja szerinti szolgáltatáscsökkentés érintette, és a szolgáltatáscsökkentés tényét a biztosító az agrárkár-enyhítési szerv részére igazolja,
b) aki a szolgáltatáscsökkentés miatt 2024. szeptember 15-éig maradéktalanul eleget tett a biztosító által elrendelt visszafizetési kötelezettségnek, vagy ilyen visszafizetési kötelezettsége nem keletkezett,
c) akinek a 2022. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelme nem került visszautasításra az Mkk. tv. 13. § (3) bekezdése alapján, és amely kérelem tárgyában az agrárkár-enyhítési szerv érdemben – részben jóváhagyó vagy elutasító – végleges döntést hozott,
d) aki a biztosító részére 2024. szeptember 15-éig nyilatkozik arról, hogy az a) pont szerinti szolgáltatáscsökkentéssel összefüggésben további biztosítói kártérítési igénnyel nem lép fel,
e) aki részére a szolgáltatáscsökkentést elrendelt biztosító legkésőbb 2024. október 1-ig valamennyi biztosított növénykultúra tekintetében legfeljebb az elrendelt szolgáltatáscsökkentésre figyelemmel megállapított kártérítési összeg mértékéig kifizeti a kártérítés összegét, és
f) akinek vonatkozásában a szolgáltatáscsökkentést elrendelő biztosító 2024. október 10-ig adatot szolgáltat az agrárkár-enyhítési szerv részére a b) és e) pont szerinti adatokról, valamint a d) pont szerinti nyilatkozat megtételéről.
(2) Az agrárkár-enyhítési szerv az (1) bekezdés f) pontja szerinti adatszolgáltatás, valamint a 2022. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő adatok alapján, hivatalból indított eljárásban jár el, és legkésőbb 2024. november 30-áig döntést hoz a kárenyhítő juttatás újraszámítása tárgyában.
(3) Az agrárkár-enyhítési szerv a kárenyhítő juttatás újraszámításánál a biztosító által a mezőgazdasági termelő részére ténylegesen kifizetett kártérítési összeg alapján kiszámított kárenyhítő juttatás (a továbbiakban: újraszámított kárenyhítő juttatás) összegéből kivonja a 2022. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelemben figyelembe vett biztosítói kártérítési összeg alapján kiszámolt kárenyhítő juttatás összegét (a továbbiakban: különbözet).
(4) Az újraszámított kárenyhítő juttatás számításánál az Mkk. tv. 11. § (1) bekezdés a)–e) és h) pontjában, (2), (3) és (5) bekezdésében, valamint a 12. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(5) Az agrárkár-enyhítési szerv intézkedik a mezőgazdasági termelő részére a különbözet kifizetése iránt, ha annak összege legalább tízezer forint.
(6) Az agrárkár-enyhítési szerv tájékoztatja a biztosítót a kárenyhítő juttatás újraszámításának eredményeként különbözetben részesült mezőgazdasági termelők köréről, a kifizetett különbözet összegéről.
(7) A különbözet kifizetését az Mkk. tv. 15. § (4) bekezdés b) pontja szerinti áthúzódó kifizetésnek kell tekinteni.
19. § * Ez a rendelet az „Iránymutatások a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról” szóló, 2022. december 21-i 2022/C 485/01 számú bizottsági közlemény hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz.
20. § * E rendeletnek a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet módosításáról szóló 36/2016. (V. 13.) FM rendelettel [a továbbiakban: 36/2016. (V. 13.) FM rendelet] megállapított 4. § (1a), (5), (6) és (7) bekezdését, valamint 11. § (1) és (3) bekezdését a 36/2016. (V. 13.) FM rendelet hatálybalépését megelőzően bekövetkezett káresemények esetében is alkalmazni kell.
21. § * Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokról szóló miniszteri rendeletek módosításáról szóló 10/2019. (IV. 1.) AM rendelettel [a továbbiakban: 10/2019. (IV. 1.) AM rendelet] megállapított 4. § (8) és (10) bekezdését, 5. § (2) és (10) bekezdését, valamint 6. § (4) és (10) bekezdését a 10/2019. (IV. 1.) AM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
22. § * E rendeletnek a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet módosításáról szóló 60/2020. (XII. 9.) AM rendelettel [a továbbiakban: 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet] megállapított 9. § (4a) bekezdését a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
23. § * A 2023. évben a 2022. kárenyhítési év tekintetében
a) a 10. § (4) bekezdésétől eltérően
aa) az agrárkár-megállapító szerv a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek ellenőrzött adataiból készített adatállományt 2023. január 23-ig teszi elérhetővé a mezőgazdasági igazgatási szerv és az agrárkár-enyhítési szerv részére,
ab) a mezőgazdasági igazgatási szerv a megküldött megyei adatállományokból készített országos összesítést 2023. február 7-ig teszi elektronikus úton elérhetővé az agrárkár-enyhítési szerv részére,
ac) az országosan összesített adatállományból a mezőgazdasági igazgatási szerv a megyeszintű és elemi káreseményenkénti bontásban 2023. február 22-ig készít összefoglaló jelentést, és teszi azt elérhetővé a miniszter részére,
b) a 10. § (5) bekezdésétől eltérően az agrárkár-megállapító szerv az (1) bekezdés szerinti határozat egy példányát legkésőbb 2023. február 7-ig küldi meg a mezőgazdasági termelő részére,
c) az agrárkár-enyhítési szervhez a 13. § (1) bekezdése szerinti adatoknak 2023. február 7-ig kell beérkeznie,
d) a 13. § (2) bekezdésétől eltérően az agrárkár-enyhítési szerv a kifizetési tervet 2023. március 7-ig küldi meg a miniszter részére.
24. § * A 2023. kárenyhítési évben a 9. § (4b) bekezdése szerinti első kárbejelentés alatt a 2023. március 30-át követően benyújtott első kárbejelentést kell érteni.
1. A mezőgazdasági termelő azonosító adatai:
1.1. név
1.2. * támogatási azonosító
2. A biztosító megnevezése, amellyel a termelő mezőgazdasági biztosítási szerződést kötött
3. A mezőgazdasági biztosítási szerződés időbeli hatályának meghatározása (év)
3a. *
4. * A növénykultúra megnevezése (az egységes kérelemhez kiadott hasznosítási kódok szerint meghatározott növényfaj vagy növényfajta)
5. A biztosításba bevont terület (ha)
6. A biztosított hozamérték (Ft)
7. * A biztosító által káreseményekre megállapított kártérítés káreseményenkénti bontásban (Ft)
8. Ha az ügyfél mezőgazdasági biztosítással nem rendelkezik, akkor az ügyfél erről szóló nyilatkozata
1. * A növénykultúra megnevezése
2. Az adott növénykultúra termelési adatai a tárgyévet megelőző 5 évben évenkénti bontásban:
2.1. Terület (ha) a tárgyévet megelőző 5 évben, évenkénti bontásban
2.2. Termésmennyiség (t) a tárgyévet megelőző 5 évben, évenkénti bontásban
2.3. Hozam (t/ha) a tárgyévet megelőző 5 évben évenkénti bontásban
3. A mezőgazdasági termelő nyilatkozata a referencia-időszak 3 évének meghatározásáról
1. * A növénykultúra megnevezése
2. A növénykultúra hozama a referencia-időszak három évében, évenkénti bontásban (t/ha)
1. * A növénykultúra megnevezése
2. A növénykultúra vonatkozásában meghirdetett, 6. § (1) bekezdés szerinti referenciaárak, vagy a mezőgazdasági termelő értékesítéseinek számlával igazolt, 6. § (4) bekezdés szerinti ár adatai a referencia-időszak három évében (Ft/t)
1. * A növénykultúra megnevezése *
2. Az elemi káresemény megnevezése
3. A növénykultúra tárgyévi területe (ha)
3.1. A növénykultúra igazolt károsodással érintett tárgyévi területe (ha)
3.2. A növénykultúra igazolt károsodással nem érintett területe (ha)
4. A növénykultúra betakarított tárgyévi termésmennyisége (t)
5. A növénykultúra betakarított területének aránya (50% feletti, illetve 50% vagy azt meg nem haladó)
6. A növénykultúra tárgyévi hozama (t/ha)
7. A növénykultúra referencia hozama (t/ha)
8. A tárgyévben a növénykultúra meghirdetett referenciaára, vagy a mezőgazdasági termelő értékesítéseinek számlával igazolt, 6. § (4) bekezdés szerinti ár adata (Ft/t)
9. A növénykultúra referencia-átlagára (Ft/t)
10. A növénykultúra tárgyévi hozamértéke (Ft)
11. A növénykultúra referencia hozamértéke (Ft)
12. A növénykultúra hozamérték-csökkenése (Ft)
13. Növénykultúra szinten számított hozamérték-csökkenés összegéből levonásra kerülő tételek
13.1. A hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege (Ft)
13.2. Földbérlet esetén a 12. § (3) bekezdésében meghatározott bérleti díjcsökkenés (Ft)
14. * A biztosító által megállapított kártérítés összege (Ft)
15. A mezőgazdasági termelő nyilatkozata arról, hogy
15.1. * az érintett káresemény által okozott kárra a biztosítóval kötött szerződés alapján a biztosító által megállapított összeget az Mkk. tv. által előírt kötelezettség szerint tüntette fel, és tudomásul veszi, hogy a kötelezettség elmulasztásával a kárenyhítő juttatásra való jogosultságot a teljes kárenyhítő juttatás összegére vonatkozóan elveszíti, és kötelezettséget vállal arra, hogy ilyen esetben a felvett összeget a Magyar Államkincstár felszólító határozata szerint visszafizeti;
15.2. a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor az Mkk. tv. 2. § 7. pont szerinti elemi káreseményen – ide nem értve az üzemi szinten a növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó mezőgazdasági árvízkárt – alapuló okokon kívüli okokból a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. §-a szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül-e.
A területi adatokat (ha), a termésmennyiség-adatokat (t), a hozamadatokat (t/ha) és az áradatokat (Ft) mértékegységben, a területi adatokat négy, a többi adatot két tizedesjegy pontossággal kell kitölteni, és a számított értékeket is két tizedesjegy pontossággal kell kerekíteni és figyelembe venni.
A 6. § (5) bekezdése alapján korábban megadott adatokat az elektronikus felület automatikusan feltölti. A mezőgazdasági termelőnek csak a hiányzó adatokat kell megadnia.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben az adott kárenyhítési évben termesztett azon növénykultúrák adatait kell feltüntetni, amelyek vonatkozásában a mezőgazdasági termelő az agrárkár-megállapító szerv által igazolt kárbejelentéssel rendelkezik.
1. * A referencia-időszak három évének meghatározása
A referencia-időszak három éve: a tárgyévet megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év.
Amennyiben a legmagasabb vagy a legalacsonyabb hozam két vagy több évben előfordul, úgy a mezőgazdasági termelőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a referencia-időszak azonos hozamú éveiből melyiket tekinti a legalacsonyabb vagy a legmagasabb hozamú évnek.
| növénykultúra hozama adott évben (t/ha) = | növénykultúra adott évben megtermelt termésmennyisége (t) ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– növénykultúra adott évi területe (ha) |
Azokban az években, amelyekben a termelő nem termesztette az adott növénykultúrát, a növénykultúra adott évi hozamánál a természetes személy – ideértve az egyéni vállalkozókat is – esetében a lakóhelye, jogi személy vagy egyéb szervezet esetében a székhelye szerinti vármegye vonatkozásában képzett vármegyei, ennek hiányában országos, az Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozamot kell feltüntetni.
2. A referenciahozam kiszámítása
A referenciahozam: a referencia-időszak 1. pont szerint meghatározott három évére számított hozamok számtani átlaga.
| referenciahozam (t/ha) = | hozam1 (t/ha) + hozam2 (t/ha) + hozam3 (t/ha) ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– 3 |
ahol
hozamn = hozam a referencia-időszak n. évében (t/ha)
n = 1, 2, 3.
A referenciahozamot termesztett növénykultúránként külön-külön kell megállapítani.
3. A referencia-átlagár kiszámítása
Referencia-átlagár: A referencia-időszak 1. pont szerint meghatározott három évében meghirdetett referenciaárak számtani átlaga.
| referencia-átlagár (Ft/t) = | referenciaár1 (Ft/t) + referenciaár2 (Ft/t) + referenciaár3 (Ft/t) ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– 3 |
ahol
referenciaárn = meghirdetett referenciaár a referencia-időszak n. évében (Ft/t);
n = 1, 2, 3.
Azon növénykultúrák esetében, amelyeknél ársáv közzétételére is sor kerül, a mezőgazdasági termelő a közzétett referenciaár helyett az adott kárenyhítési év értékesítéseinek számlával igazolt áradatait jogosult felhasználni, amennyiben ezen áradat a közzétett ársávba esik.
A referencia-átlagárat termesztett növénykultúránként külön-külön kell megállapítani.
4. A kárenyhítő juttatás összegének meghatározása a károsodott növénykultúra vonatkozásában
| növénykultúra | növénykultúra | növénykultúra | növénykultúra | ||||
| tárgyévi hozamértéke | = | tárgyévi | × | tárgyévi hozama | × | tárgyévi | |
| (Ft) | vetésterülete (ha) | (t/ha) | referenciaára (Ft/t) |
ahol azon növénykultúrák esetében, amelyeknél a tárgyévben ársáv közzétételére is sor kerül, a mezőgazdasági termelő a közzétett tárgyévi referenciaár helyett a tárgyév értékesítéseinek számlával igazolt áradatait jogosult felhasználni, amennyiben ezen áradat a közzétett ársávba esik.
| növénykultúra | növénykultúra | növénykultúra | növénykultúra | ||||||||||
| referencia | = | tárgyévi | × | referenciahozama | × | referencia-átlagára | |||||||
| hozamértéke (Ft) | vetésterülete (ha) | (t/ha) | (Ft/t) | ||||||||||
| növénykultúra hozamérték- csökkenésének összege (Ft) | = | növénykultúra referencia hozamértéke (Ft) | – | növénykultúra tárgyévi hozamértéke (Ft) | |||||||||
| növénykultúra hozamérték-csökkenésének mértéke (%) = | növénykultúra hozamérték-csökkenésének összege (Ft) –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– növénykultúra referencia hozamértéke (Ft) | × 100 | |||||||||||
4.1. * Károsodott növénykultúrára számított kárenyhítő juttatás maximális összege
| károsodott növénykultúrára | növénykultúra | növénykultúra | a biztosító által a növény- | ugyanazon elszámolható | ||||||
| számított kárenyhítő | hozamérték- | hozamérték- | kultúrára megállapított kártérítés | költségek tekintetében | ||||||
| juttatás maximális | = | 0,8 × | csökkenésének | – | csökkenéséből | – | összege (Ft) | – | megállapított bármely | |
| összege | összege | levonásra kerülő | egyéb (állami vagy európai | |||||||
| (Ft) | (Ft) | tételek (Ft) | uniós társfinanszírozású támogatás összege (Ft) |
4.2. * Üzemi szintű kárenyhítő juttatás maximális összege
a) az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti mezőgazdasági biztosítás megléte esetén
b) az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti mezőgazdasági biztosítás hiányában
4.3. * Károsodott növénykultúra hozamérték-csökkenéséből levonásra kerülő tételek:
4.3.1. Hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege:
| Hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege (Ft) | = | növénykultúra tárgyévi vetésterülete (ha) | × | növénykultúra hozamcsökkenése (t/ha) | × | növénycsoportonként meghatározott fajlagos költségmegtakarítás (Ft/t)* |
ahol
| növénykultúra hozamcsökkenése (t/ha) | = | növénykultúra referencia hozama (t/ha) | – | növénykultúra tárgyévi hozama (t/ha) | |
| növénykultúra terméscsökkenése (t) | = | növénykultúra tárgyévi vetésterülete (ha) | × | növénykultúra hozamcsökkenése (t/ha) | |
| * A növénycsoportonként az AKI Nonprofit Kft. által meghatározott fajlagos költségmegtakarítás (Ft/t) összegét a minisztérium a honlapján közzéteszi. | |||||
4.3.2. Egyes szántóföldi növénykultúrák tekintetében a mezőgazdasági káresemény miatti korai teljes kipusztulás vagy korai ki nem kelés esetén (különösen abban az esetben, ha az adott növénykultúra tárgyévi hozama a kárenyhítés iránti kérelemben megjelöltek szerint nulla) fennálló hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege:
| Korai teljes kipusztulás vagy ki nem kelés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege (Ft) | = | növénykultúra kipusztult/ki nem kelt területe (ha) | × | növénykultúránként meghatározott fajlagos költségmegtakarítás (Ft/ha)* | |
| * A növénykultúránként az AKI Nonprofit Kft. által meghatározott fajlagos költségmegtakarítás (Ft/ha) összegét a minisztérium a honlapján közzéteszi. | |||||
4.3.3. Földbérlet esetén a 12. § (3) bekezdésében meghatározott bérletidíj-csökkenés összege:
| Bérletidíj-csökkenés összege (Ft) | = | növénykultúra tárgyévi vetésterülete (ha) | × | [piaci bérleti díj (Ft/ha) – kedvezményes bérleti díj (Ft/ha)] | |
