Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (4) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § * E rendelet alkalmazási köre egyes technológiai szennyezőanyagokra, valamint természetes eredetű ártalmas anyagokra vonatkozó határértékekre és az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő egyes anyagokkal, tárgyakkal kapcsolatos követelményekre terjed ki.
2. § E rendelet alkalmazásában
1. élelmiszer: az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) Mellékletének 10. pontja szerinti fogalom;
2. élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyag és tárgy: az Éltv. Mellékletének 14/A. pontja szerinti fogalom;
3. forgalomba hozatal: az Éltv. Mellékletének 29. pontja szerinti fogalom;
4. határérték: a szennyezőanyag és természetes eredetű ártalmas anyag fogyasztó egészségére ártalmas esetleges bomlástermékeinek, kísérő anyagainak, átalakulási termékeinek, anyagcsere- és reakciótermékeinek még megtűrhető legnagyobb együttes mennyisége az élelmiszerben;
5. helyes műveleti gyakorlat: a műveletek minden egyes fázisában olyan technológiák alkalmazása, olyan termelési és technikai eszközök használata, amelyek élelmezés-egészségügyi szempontból elfogadhatóak, és a kívánt cél elérése mellett az élelmiszerben a lehető legkisebb szennyezőanyag és természetes eredetű ártalmas anyag maradékot eredményezi;
6. szennyezőanyag: az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1993. február 8-i 315/93/EGK tanácsi rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott fogalom;
7. technológiai eredetű szennyezőanyag: minden olyan szennyezőanyag, amely termelési és technikai eszközökből, berendezésekből, csomagoló- és tárolóedényekből rendeltetésszerű érintkezés során jut az élelmiszerbe, illetve a technológia hatására keletkezik az élelmiszerben, ideértve a termelési és technológiai műveletek során felhasznált tisztító- és fertőtlenítőszerekből, valamint segédanyagokból visszamaradt szennyezőanyagokat, amelyek ártalmasak lehetnek az ember egészségére;
8. *
9. természetes eredetű ártalmas anyag: az élelmiszer olyan természetes alkotórésze, amely eredeti mennyiségében vagy feldúsulás következtében az emberi egészségre ártalmas lehet.
3. § (1) Az élelmiszerek szennyezőanyag és természetes eredetű ártalmas anyag tartalmát az előállítás teljes folyamatában alkalmazott helyes műveleti gyakorlattal elérhető lehető legalacsonyabb szinten kell tartani.
(2) Az élelmiszerek szennyezőanyag és természetes eredetű ártalmas anyag tartalmát, valamint az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak jogszabályoknak való megfelelőségét az előállítás és forgalomba hozatal teljes folyamatában egybehangolt hatósági ellenőrzéssel és az ellenőrző hatóság éves programja szerint végzett monitoring vizsgálatokkal ellenőrizni kell.
4. § Az élelmiszerekben előforduló
a) technológiai eredetű szennyezőanyagokra vonatkozó határértékeket, valamint az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő egyes anyagokkal, tárgyakkal kapcsolatos követelményeket az 1. melléklet,
b) *
c) természetes eredetű ártalmas anyagokra vonatkozó határértékeket a 3. melléklet
tartalmazza.
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
6. § Ebben a rendeletben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie azon termékeknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a fogyasztók védelme vonatkozásában az ezen előírásban meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.
7. § A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv – 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 8–10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
8. § *
1. Azok a fémek, amelyek élelmiszerekkel nem kerülhetnek érintkezésbe
A termelési és technikai műveletek során nem kerülhetnek az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe ólomból, kadmiumból, cinkből (horganyból) vagy sárgarézből készült felületek, alkatrészek, illetve bevonatok.
2. Keményített zsírok nikkel határértéke
A keményített zsírok (növényi ételzsírok) nikkeltartalma a 0,14 mg/kg-ot nem haladhatja meg.
3. Sütőzsírok poláros komponenseinek határértéke
A sütéshez használható növényi és állati zsiradékok, ipari módszerekkel módosított zsiradékok poláros komponens tartalma nem haladhatja meg az összes zsiradék 30%-át. Ha a poláros komponens mennyisége eléri ezt az értéket, a zsiradékot további sütésre vagy egyéb ételkészítésre felhasználni nem szabad.
4. Tisztító-, illetve fertőtlenítőszerek maradékai
A mosogató-, tisztító-, tisztító-fertőtlenítő-, valamint fertőtlenítőszerek a termelési és technikai eszközöknek az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkező felületén tartós maradékot nem képezhetnek és az élelmiszerekben kimutatható mennyiségben nem lehetnek jelen.
5. Növényvédőszer-maradékként az élelmiszerekben található réz határértéke
| A. Élelmiszercsoport, illetve élelmiszerfajta | B. Teljes tömegre számított határérték (mg/kg) Réz (Cu) | ||
| 5.1. | Húskészítmények (vörösáru, felvágott, töltelékes áru, füstölt hús, stb.) | 5,0 | |
| 5.2. | Tartósított húskészítmények fémdobozos csomagolásban (kivétel májkrémek) | 10,0 | |
| 5.3. | Májkrémek tubusos vagy fémdobozos csomagolásban | 20,0 | |
| 5.4. | Vadhús és az abból készült készítmények | 5,0 | |
| 5.5. | Étkezési pektin | 20,0 | |
| 5.6. | Tartósított zöldség és gyümölcskészítmények | 10,0 | |
| 5.7. | Paradicsompüré (28–30% refrakció) | 25,0 | |
| 5.8. | Cukor (kristály, kocka, por) | 2,0 | |
| 5.9. | Cukorka | 5,0 | |
| 5.10. | Növényi zsiradék (étolaj, margarin, stb.) | 0,4 | |
| 5.11. | Alkoholmentes üdítő és gyümölcsitalok, zöldség és gyümölcslevek, nektárok | 5,0 |
6. Gyártási technológiából származó maradék fémtartalom
| A. Élelmiszer | B. Teljes tömegre számított határérték (mg/kg) Réz (Cu) | ||
| 6.1. | Gyümölcspárlat, szőlőtörköly-párlat | 10,0 |
| A | B | C | ||
| 1. | Természetes eredetű ártalmas anyag | Élelmiszercsoport, élelmiszerfajta | Határérték | |
| 2. | Szolanin-egyenérték | nyers, hámozatlan burgonya | 100 mg/kg | |
