A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1c) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
1. § * (1) * E rendeletet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 33. alcímében szabályozott, a 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmények építésének, átalakításának, valamint a 400 m2-t meghaladó bruttó alapterületre való bővítésének építésügyi hatósági engedélyezési eljárásaiban kell alkalmazni.
(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra, ha az építés, átalakítás, bővítés kizárólag a hulladékról szóló törvény szerinti kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó, kormányrendeletben meghatározott termékek visszaváltását biztosító automata visszaváltó berendezés elhelyezését, üzemeltetését biztosítja.
2. § (1) * Az építésügyi hatóság a Méptv. 169. § (1) bekezdésében foglalt esetben szakkérdés vizsgálata céljából megkeresi a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal vezetőjét (a továbbiakban: Kormányhivatal).
(2) *
(3) * A Méptv. 169. § (1) bekezdésében foglalt építésügyi hatósági eljárás megindításához benyújtott kérelem szakkérdés vizsgálatához szükséges adattartalmat az 1. melléklet tartalmazza. Az 5000 m2-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi építménnyel kapcsolatos hatástanulmányt a 2. mellékletben foglalt adattartalommal kell csatolni.
3. § (1) * A Kormányhivatal a szakkérdésben tett nyilatkozatot akkor adja meg, ha a kereskedelmi építménynek a létesítés helye szerinti településre és annak vonzáskörzetére gyakorolt
a) környezeti,
b) infrastrukturális,
c) településrendezési, valamint d) településfejlesztési
közvetlen és közvetett hatása összességében kedvező.
(2) * A Kormányhivatal az (1) bekezdés szerinti követelményeknek való megfelelést a Méptv. 170. §-ában meghatározott Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) véleményének mérlegelésével állapítja meg.
(3) * Az építésügyi hatóság az eljárás megindulását követő 5 napon belül a kérelem és mellékletei megküldésével az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató dokumentációs rendszeren (a továbbiakban: ÉTDR) keresztül megkeresi a Kormányhivatal vezetőjét a szakkérdés elbírálására irányuló nyilatkozat kiadása iránt.
(4) * A Kormányhivatal a szakkérdésben 60 napon belül nyilatkozik, figyelemmel a Méptv. 169. § (2) bekezdésében foglaltakra.
(5) * Ha a szakkérdés vizsgálata során a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, vagy a Bizottságnak a véleménye kialakításához kiegészítő adatok és információk szükségesek, a kérelmezőt közvetlenül a Kormányhivatal hívja fel nyilatkozattételre, irat benyújtására vagy a kiegészítő adatok és információk megküldésére. A Kormányhivatal a felhívásában tájékoztatást ad az ügyfél mulasztásának következményéről.
(6) * A Kormányhivatal a kapcsolatot az ügyféllel az ÉTDR-ren kívül, de elektronikus ügyintézés keretében tartja. A Kormányhivatal nyilatkozatát az ÉTDR-be tölti fel, az eljárása során keletkezett minden egyéb irattal együtt.
(7) * A Kormányhivatal nyilatkozatának a tényállásra, a bizonyítékokra, a mérlegelés és a döntés indokaira, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást kell tartalmaznia.
(8) * A Kormányhivatal és a Bizottság eljárásával kapcsolatos iratbetekintésre a szakkérdés elbírálására irányuló nyilatkozat ÉTDR-be feltöltését megelőzően a Kormányhivatalnál kerülhet sor.
4. § (1) A Bizottság tagját a kijelölő miniszter bármikor indokolás nélkül visszahívhatja azzal, hogy a kijelölő miniszter a Bizottság működőképessége érdekében haladéktalanul gondoskodik az új tag kijelöléséről.
(2) * A Bizottság működési rendjét maga határozza meg,.
(3) * A Bizottság egyszerű többséggel alakítja ki véleményét. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Bizottság a Kormányhivatalnak a Méptv. 169. § (2) bekezdése alapján meghatározott határidő lejártát megelőzően legalább 15 nappal megküldi véleményét.
5. § (1) A Bizottság a fenntartható fejlődés követelményeinek való megfelelésről a véleményét a tervezett kereskedelmi építménynek az épített és természeti környezetre, a környező településekre gyakorolt közvetlen és közvetett környezetterhelő hatása, az érintett lakosság életkörülményeire, valamint az emberi egészségre gyakorolt közvetlen és közvetett hatása alapján, a 3. melléklet szerinti szempontrendszer alapján alakítja ki.
(2) A Bizottság véleményét indokolni köteles.
(3) A Bizottság a 3. melléklet szerinti szempontrendszer alapján meghozott véleménye kialakítása során az egyes szempontokat külön-külön és összességében is értékeli.
6. § Ez a rendelet 2015. február 1-jén lép hatályba.
7. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
8. § * E rendeletnek a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel, valamint a kötelező visszaváltási díjas rendszerrel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 674/2023. (XII. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: MódR.) megállapított 1. §-át a MódR. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
1. A kérelmező
a) neve, címe;
b) cégjegyzékszáma, vagy vállalkozói száma;
c) eddigi beruházásai;
d) * vagy képviselőjének elektronikus elérhetősége.
2. Az építeni, átalakítani, vagy bővíteni kívánt kereskedelmi építmény
a) alapterülete m2-ben;
b) címe, helyrajzi száma;
c) célja (üzlet, bevásárlóközpont, egyéb) és szükségessége;
d) tervezett profilja (fő árucsoportonként);
e) az építmény egyéb funkciója a kereskedelmi építményen kívül;
f) kereskedelmi vonzáskörzete (települések felsorolása, lakosságszám);
g) bővítés vagy átalakítás esetén eddigi funkciója;
h) tervezett átadási ideje;
i) közösségi közlekedési elérhetőségei;
j) önálló kerékpárforgalmi létesítményei;
k) hőveszteség tényezője;
l) megújuló energiaforrás igénybevétele, módja, mértéke, felhasználása;
m) barna-, illetve zöldmezős beruházással érintett területek mértéke;
n) a terület teherbíró képességének, terhelhetőségének vizsgálata;
o) a kereskedelmi építmény környezetre, természetre, tájra gyakorolt hatásának bemutatása;
p) a kereskedelmi építmény által érintett védett természeti területek, Natura 2000 területek, ökológiai hálózat vagy tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület;
q) tájba illesztést igazoló látványterv a meglévő és a tervezett állapot bemutatásával;
r) funkciójának figyelembe vételével foglalkoztatni tervezett munkaerő jellemzői;
s) a működése során keletkező hulladék várható mértéke és annak kezelése.
3. Nyilatkozat arról, hogy szükség van-e az 5000 m2-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi építménnyel kapcsolatos hatástanulmányra.
4. Csatolandó dokumentumok a kereskedelmi építményre vonatkozóan:
a) a létesítendő építménnyel kapcsolatban kapott engedélyek (ha van ilyen) másolata;
b) a tervezett beruházással kapcsolatban benyújtott és kezdeményezett kérelmek másolata;
c) a kereskedelmi építmény közlekedési kapcsolatai által érintett állami és önkormányzati tulajdonú területekkel kapcsolatos közútkezelői, tulajdonosi és vagyonkezelői hozzájárulások.
5. Közlekedési hatásvizsgálat az alábbi elemekre kiterjedően:
a) *
b) a kereskedelmi építmény üzemeltetése által várható térségi forgalomnövekedés (különös tekintettel a nehéz tehergépjármű forgalomra) modellezése, hatáselemzés;
c) a megnövekedett forgalomból eredő környezeti hatások bemutatása, a szükséges zaj-, rezgés és levegőszennyezés elleni intézkedések bemutatása;
d) a kereskedelmi építmény megközelíthetősége közösségi közlekedéssel, az ehhez szükséges megállóhelyek kialakításának tervei;
e) a kereskedelmi építmény gyalogos és kerékpáros megközelíthetőségének vizsgálata, járdák, kerékpárutak, kerékpártárolók kialakításának tervei;
f)–i) *
6. * A Méptv. 169. § (1) bekezdése szerinti kérelem részletes indokolása.
7. Nyilatkozat arról, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
8. Kötelezettségvállalási nyilatkozat arról, hogy a kérelmező az építés és a létesítmény kereskedelmi célú hasznosítása során gondoskodik a kérelemben foglaltak érvényre juttatásáról.
9. Cégszerű aláírás és dátum.
1. a kereskedelmi építmény tervezett profilja főbb árucsoportok szerint;
2. a kereskedelmi építmény alapterületének megoszlása rendeltetés szerint;
3. a tervezett kereskedelmi üzletek, szolgáltatók száma;
4. a kereskedelmi vonzáskörzet (közvetlen és közvetett) meghatározása, fejlesztési potenciálok;
5. a vonzáskörzet demográfiai mutatói;
6. munkanélküliségi mutatók a vonzáskörzetben;
7. a várhatóan foglalkoztatottak száma, egyéb sajátosságai (részmunkaidős foglalkoztatás, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, roma nemzetiségűek foglalkoztatása);
8. az építmény tervezett kiskereskedelmi forgalma;
9. az építmény napi látogatottsági mutatói;
10. a szelektív hulladékgyűjtés, válogatás, feldolgozás módja;
11. összefoglalás a tervezett beruházás vidékfejlesztési, környezetvédelmi hatásairól, amelyet a kereskedelmi építménnyel szemben elvár a befektető;
12. a kereskedelmi építményt védett természeti területen, Natura 2000 területen tervezik-e;
13. a megnövekedett járműforgalom hatása a lakosságot érintő közlekedési eredetű zajterhelésre;
14. * a kereskedelmi építmény közlekedési kapcsolataira vonatkozó műszaki tervek, a tervezett kapcsolatok forgalmi méretezése, közúti biztonsági hatásvizsgálat és közúti biztonsági audit;
15. * a közlekedési hatásvizsgálatnak ki kell térnie a kereskedelmi építmény közlekedési kapcsolatainak megvalósításához tartozó értékelemzés bemutatására és részletes költség-haszon elemzésre;
16. * a közlekedési hatásvizsgálatnak ki kell terjednie a kereskedelmi építmény működésével kapcsolatos közúti forgalomból származó, a közutak műszaki állapotára, a közlekedésre gyakorolt hatására, és annak függvényében a közutak felújítására, illetve fejlesztésére;
17. * a közlekedési hatásvizsgálatnak ki kell terjednie arra, hogy hogyan biztosítják a biztonságos gyalogos és a kerékpáros megközelíthetőséget, továbbá a környezetkímélő közösségi közlekedési eszközzel történő megközelítést;
18. * a közlekedési kapcsolatok által érintett állami és önkormányzati tulajdonú területeken megvalósítandó közvilágítás kiépítésére vonatkozó tervek, illetve a közvilágítás üzemeltetésére vonatkozó kötelezettségvállalási nyilatkozat.
a) a település és vonzáskörzete meglévő kereskedelmi építményeinek összessége figyelembe vételével a tervezett kereskedelmi építmény elhelyezésének indokolása a 3. § (1) bekezdésére figyelemmel,
b) a kereskedelmi építmény szükségességének indokolása társadalmi, fogyasztói, természeti erőforrás felhasználási, kereskedelmi stb. szempontok szerint,
c) a kereskedelmi építmény, rendeltetés energetikai megoldásai és energiaigénye, felhasználása, energiaforrása és mindezt befolyásoló műszaki-technológiai megoldás,
d) az építmény és a várható forgalom becsült károsanyag-kibocsátása,
e) a tervben zöldmezős és barnamezős beruházással érintett területek térmértéke, termőföld vagy erdő művelésből való kivonásának szükségessége és térmértéke, új beépítésre szánt terület kijelölésének szükségessége és a terület térmértéke,
f) a terület teherbíró képességének, terhelhetőségének vizsgálata (beleértve az érintett környezeti és természeti elemek és rendszerek terhelhetőségét, megújulási képességét, szennyezésmegkötő- és pufferkapacitását),
g) a kereskedelmi tevékenység folytatásához szükséges beszállítói kör által megvalósított környezetterhelés,
h) épület-energetikai szempontok (pl. az épület energiaigénye, a használt energia „típusa”),
i) a közlekedési hatóság által a hatályos szabályozás alapján vizsgáltakon túli közlekedésrendezési összefüggések,
j) közép- és hosszú távú célok a további építési tevékenységekre vonatkozóan (esetleges későbbi bővítés, modernizálás),
k) település- és területrendezési szempontok (pl. az épület teljes életciklusa, az érintett ingatlan 1 km-es körzetének aktuális területhasználata és a területtel kapcsolatos várható településszerkezeti változások bemutatása, az érintett és a szomszédos települések térségi szerkezeti tervben érintett kivágatának bemutatása stb.),
l) a kereskedelmi építmény környezetre, természetre, gyakorolt hatása, különösen
la) védett természeti területek, Natura 2000 területek, természeti területek, érzékeny természeti területek, az ökológiai hálózat koherenciájára gyakorolt hatás mértéke,
lb) ha a létesítmény Natura 2000 területre hatással lehet, a hatások előzetes becslése a terület kijelölésének alapjául szolgáló fajokra és élőhelytípusokra gyakorolt hatások figyelembevételével,
m) a bekövetkező környezeti állapotváltozások jellemzése az érintett környezeti elemek és rendszerek szerint, különösen az alábbi tényezők figyelembevételével:
ma) a hatás erőssége, tartóssága, visszafordíthatósága, térbeli kiterjedése és időbeli eloszlása, kedvező vagy kedvezőtlen mivolta,
mb) a hatás hozzáadódhat-e más tevékenységek hatásaihoz,
mc) az érintett környezeti elem vagy rendszer védettsége, környezet-, természet- vagy tájvédelmi funkcióinak megváltozása,
md) településrendezési szempontok (pl. az épület teljes életciklusa, az érintett ingatlan 1 km-es körzetének aktuális területhasználata és a területtel kapcsolatos várható településszerkezeti változások bemutatása),
me) a településkarakter megváltozása,
mf) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztése, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatása, azokra gyakorolt hatása,
mg) a település, a régió fejlesztési koncepciójához, stratégiai programjához a megvalósítani kívánt építmény általi illeszkedése (a kereskedelmi tevékenységgel történő jövőbeli esetleges felhagyás esetén az épület további hasznosítására vonatkozó tervek, az építmény környékének rehabilitációjára vonatkozó elképzelések),
mh) az építmény és a kapcsolódó tevékenységek, fejlesztések (pl. közlekedési rendszer) hatása a tájra (tájkép, tájjelleg, tájhasználat, tájszerkezet megváltozása, egyedi tájértékek érintettsége, tájba illeszkedést igazoló látványterv a meglévő és a tervezett állapot ábrázolásával),
mi) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti és épített környezet értékeinek ritkasága, pótolhatósága,
mj) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti erőforrások pótolhatósága, a kereskedelmi építmény vidékfejlesztésre gyakorolt hatása,
n) a kereskedelmi építménynek a település és vonzáskörzete meglévő kereskedelmi építményei összességének figyelembe vételével a környezetre és vidékfejlesztésre, valamint a lakosság életkörülményeire, illetve a fogyasztók védelmére gyakorolt hatása,
o) a kereskedelmi építmény vidékfejlesztésre gyakorolt hatása,
p) a kereskedelmi építmény településén és vonzáskörzetében meglévő kereskedelmi építmények, piacok környezetre és vidékfejlesztésre, valamint a lakosság életkörülményeire, a fogyasztók védelmére, továbbá a kérelemben szereplő kereskedelmi építményre gyakorolt fenntarthatósági hatása,
q) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztése, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatása, azokra gyakorolt hatása,
r) a kereskedelmi építménnyel megvalósuló foglalkoztatottság, ezen belül a helyi lakosság foglalkoztatása, illetve szociális szempontok (munkanélküliek, hátrányos helyzetben lévők stb. foglalkoztatása),
s) településképi szempontok (amennyiben a településképi véleményezésre a polgármesterek bizottságba történő bevonásával sor kerül), a tervezett építmény arculati elemei,
t) az épületen belül a kereskedelmi funkción túl megvalósuló más funkciók hatása a település, régió életére.
