A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés l) és p) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a 10. § tekintetében a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszter egyetértésével – a következőket rendelem el:
1. § (1) Aki köznevelési szakértői (a továbbiakban: szakértői) tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az Oktatási Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolg. tv.) szerint bejelenteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek (a továbbiakban: bejelentés) a Szolg. tv.-ben a szakértői tevékenység folytatásának feltételeként előírt adatokat, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 82. § (2) bekezdésében és a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban Nkt. vhr.) 44/E. § (1) bekezdésében foglalt adatokat kell tartalmaznia. A bejelentéshez csatolni kell az Nkt. vhr. 44/E. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentumokat.
(3) * A tanügyigazgatás szakterületre történő bejelentés esetén a gyakorlati idő beszámításánál figyelembe vehető a közigazgatásban tanügyigazgatás, térségi (települési önkormányzatok köznevelési célú feladatok ellátására szerveződött társulásai, kistérségi, vármegyei, regionális) tervezés és fejlesztés szakterületen szerzett szakmai gyakorlat is.
(4) A bejelentés a Hivatal honlapján megtalálható adatlap kitöltésével postai úton, személyesen vagy a Hivatal által működtetett elektronikus rendszer segítségével elektronikusan nyújtható be.
2. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül szakértői tevékenységet az a természetes személy folytathat, akinek kérelmére ezt a Hivatal engedélyezi.
(2) Az engedély iránti kérelemnek (a továbbiakban: kérelem) az Nkt. 82. § (3) bekezdésében és az Nkt. vhr. 44/F. § (1) bekezdésében foglalt adatokat kell tartalmaznia. A kérelemhez csatolni kell az Nkt. vhr. 44/F. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentumokat.
(3) * A tanügyigazgatás szakterületre benyújtott kérelem esetén a gyakorlati idő beszámításánál figyelembe vehető a közigazgatásban tanügyigazgatás, térségi (települési önkormányzatok köznevelési célú feladatok ellátására szerveződött társulásai, kistérségi, vármegyei, regionális) tervezés és fejlesztés szakterületen szerzett tízéves szakmai gyakorlat.
(4) A kérelem a Hivatal honlapján megtalálható adatlap kitöltésével postai úton, személyesen vagy a Hivatal által működtetett elektronikus rendszer segítségével elektronikusan nyújtható be.
3. § (1) * A Hivatal a Szolg. tv. 23. § (1) bekezdésében meghatározott eljárás lefolytatása után a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő, bejelentést tevő köznevelési szakértőkről (a továbbiakban: szakértő), valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján lefolytatott engedélyezési eljárás után a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő, engedéllyel rendelkező szakértőkről Országos szakértői névjegyzéket (a továbbiakban: szakértői névjegyzék) vezet szakterületenkénti csoportosításban, szakirány megjelölésével.
(2) A szakértői szakterületeket és szakirányokat az 1. melléklet tartalmazza.
(3) A szakértői névjegyzék összeállítása és folyamatos frissítése a Hivatal feladata.
(4) A szakértő részére a Hivatal a Szolg. tv. 23. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal igazolást állít ki.
(5) A szakértői névjegyzékben szereplő szakértő a bejelentés, illetve a kérelem benyújtását követően a bejelentésben, kérelemben foglalt adatokban bekövetkezett változást – a pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés szakterületen névjegyzékbe vett szakértő a továbbképzési kötelezettség teljesítését is – haladéktalanul, de legfeljebb tizenöt napon belül köteles a Hivatalnak bejelenteni. A Hivatal az adatváltozás bejelentésének és a 10. § szerint megállapított igazgatási szolgáltatási díj (a továbbiakban: díj) befizetésének igazolását követően az adatváltozásnak megfelelően igazolást állít ki.
(6) Az, aki a szakértői névjegyzékben szerepel, kérheti a nyilvántartásban szereplő szakterület, szakirány módosítását, kiegészítését. A módosításra, kiegészítésre a nyilvántartásba vételre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
4. § (1) A pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés szakterületen névjegyzékbe vett szakértő a szakterületéhez kapcsolódó rendszeres továbbképzésen köteles részt venni a névjegyzékbe történő felvételt követően háromévenként.
(2) Teljesíti az előírt továbbképzésen való részvételi kötelezettséget az, aki az adott szakterületre meghatározott továbbképzésen legalább húsz óra időtartamban oktatóként vett részt.
5. § (1) A szakértő tevékenységét kizárólag a bejelentett, illetve engedélyezett szakterületen, szakiránynak megfelelően folytathatja.
(2) A szakértő a feladatát közigazgatási hatósági ügyben kirendelés, más esetben megbízás (a továbbiakban együtt: felkérés) alapján látja el.
(3) Adott ügyben nem lehet szakértő az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható, így különösen az, aki
a) az érintett köznevelési, illetve szakképzést folytató intézmény vezetője vagy annak közeli hozzátartozója,
b) az érintett köznevelési, illetve szakképzést folytató intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban áll,
c) az adott ügyben szaktanácsadóként közreműködik,
d) az érintett köznevelési, illetve szakképzést folytató intézmény számára az Nkt. 19. § (2) bekezdés a), b), d), és e) pontja szerinti pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény alkalmazottja,
e) * az érintett köznevelési, illetve szakképzést folytató intézmény fenntartójával – a tankerületi központ kivételével – foglalkoztatási jogviszonyban áll.
(4) * A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében érintett intézménynek a szakértő munkavégzési helye szerinti intézmény minősül.
(5) A szakértő a felkérése esetén írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben a (3) bekezdésben foglalt kizárási ok nem áll fenn. Amennyiben a szakértői tevékenység ellátása közben merül fel vele szemben a (3) bekezdés szerinti kizárási ok, köteles azt nyomban a felkérő tudomására hozni.
(6) A szakértő a szakértői tevékenységéről köteles nyilvántartást vezetni és azt öt évig megőrizni.
(7) A szakvéleményben fel kell tüntetni, hogy a szakértő milyen feladatot látott el. Több szakértő esetén szakértőt lehet felkérni az egységes – összefoglaló – szakvélemény elkészítésére is. Az összefoglaló szakvéleményben fel kell tüntetni, hogy melyik szakértő milyen feladatot látott el.
6. § (1) Érettségi vizsga vizsgaelnöki feladataira megbízást az kaphat, aki a Hivatal által vezetett Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzékben (a továbbiakban: vizsgaelnöki névjegyzék) szerepel.
(2) A vizsgaelnöki névjegyzékbe nyilvános pályázat útján lehet felvételt nyerni. A vizsgaelnöki feladatok ellátására a pályázat folyamatosan nyújtható be.
(3) * A pályázati felhívást a Hivatal folyamatosan megjelenteti a honlapján.
(4) Az Nkt. 82. § (6b) bekezdésében meghatározott vizsgaelnöki feladatok ellátásához szükséges szakmai felkészítésként vagy továbbképzésként
a) a Hivatal által akkreditált, a vizsgaelnöki feladatok ellátására felkészítő pedagógus-továbbképzés,
b) a vizsgaelnöki feladat ellátásra felkészítő pedagógus-szakvizsga vagy
c) az adott szakterületre meghatározott továbbképzéseken legalább húsz óra időtartamban oktatóként való részvétel
fogadható el.
(5) * A vizsgaelnöki névjegyzékbe történő második és további felvétel esetében a (4) bekezdés szerinti továbbképzést kiváltja a Hivatallal szakmai együttműködésben a vármegyei (fővárosi) kormányhivatal által szervezett, a felvételt megelőző öt évben legalább három továbbképzésen való részvétel. A továbbképzés tartalmi követelményeit a 2. melléklet tartalmazza. A továbbképzés évenként, vizsgakötelezettség nélküli, ingyenes formában valósul meg. A továbbképzés időpontját, helyét, a tananyagot, valamint a jelentkezés módját a Hivatal a saját és a köznevelésért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján is közzéteszi.
7. § (1) A pályázat benyújtását követő nyolc napon belül a Hivatal értesíti a pályázót a pályázat befogadásáról, illetve amennyiben a pályázó pályázatát hiányosan nyújtotta be, megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel.
(2) Amennyiben a pályázat megfelel az Nkt. 82. § (6b) bekezdésében, valamint a pályázati felhívásban meghatározott követelményeknek, a Hivatal a pályázót erről a tényről igazolás megküldésével értesíti.
(3) Az igazolás kizárólag az alábbi adatokat tartalmazza:
a) az eljáró hatóság megnevezését,
b) a vizsgaelnök
ba) családi és utónevét,
bb) születési nevét,
bc) születési helyét, idejét,
bd) lakcímét,
be) nyilvántartásba vételi számát,
c) a szakterületeket,
d) azt, hogy az igazolás öt évig hatályos és
e) a kiállító hatóság bélyegzőjének lenyomatát, valamint a kiállító képviselőjének aláírását.
8. § (1) A vizsgaelnöki névjegyzék összeállítása és folyamatos frissítése a Hivatal feladata.
(2) Az Nkt. 82. § (7) bekezdése alapján a Hivatal a vizsgaelnöki névjegyzékre kerüléstől számított öt év elteltével törli a vizsgaelnöki névjegyzékből azt a vizsgaelnököt, aki az öt év leteltét megelőzően nem nyújtott be újabb pályázatot vagy a vizsgaelnöki névjegyzékbe újból nem nyert felvételt.
(3) Amennyiben utólag a Hivatal tudomására jut, hogy valamely vizsgaelnök pályázata nem felelt meg az Nkt. 82. § (6b) bekezdésében, valamint a pályázati felhívásban meghatározott követelményeknek, az érintett vizsgaelnököt a Hivatal törli a vizsgaelnöki névjegyzékből.
9. § A Hivatal jogosult a szakértői névjegyzékben és a vizsgaelnöki névjegyzékben nyilvántartott szakértő vagy vizsgaelnök tevékenységének rendszeres és eseti ellenőrzésére. Az ellenőrzés során tett megállapításokkal kapcsolatban lehetőséget kell biztosítani a szakértőnek, vizsgaelnöknek arra, hogy észrevételt tegyen.
10. § (1) A szakértői tevékenység megkezdésével, a vizsgaelnöki tevékenység megkezdésével vagy folytatásával összefüggő bejelentés, kérelem, pályázat benyújtásakor a bejelentő, a kérelmező, a pályázó díjat köteles fizetni.
(2) A díj összege szakterületenként:
a) az 1. § (1) bekezdése tekintetében 40 000 forint,
b) a 2. § (1) bekezdése tekintetében 40 000 forint,
c) a 6. § (1) bekezdése tekintetében 15 000 forint.
(3) A szakértői tevékenységgel és a vizsgaelnöki tevékenységgel összefüggő jogorvoslati kérelem bírálati díja a (2) bekezdés alapján meghatározott díj összegének ötven százaléka.
(4) A díjat a Hivatal – 3. mellékletben meghatározott – bankszámlájára kell befizetni a rendelkezésre bocsátott készpénz-átutalási megbízáson vagy elektronikus úton. A befizetett díj kezelése és nyilvántartása az államháztartás alrendszereinek bankszámla-vezetési, költségvetési, befizetési és letéti kezelési, valamint kötelezettségvállalási rendjéről szóló jogszabályokban meghatározottak szerint történik. A befizetett díj a Hivatal bevétele, amely az e rendeletben meghatározott feladatokkal összefüggő személyi és tárgyi kiadások fedezetére használható fel.
11. § * Ez a rendelet 2015. március 31-én lép hatályba.
12. § (1) E rendelet rendelkezéseit a szakmai szakértői szakterületre benyújtott bejelentések és kérelmek esetében a folyamatban lévő eljárásokban úgy kell alkalmazni, hogy az e rendelet hatálybalépésekor le nem zárt eljárást meg kell szüntetni és a megfizetett díjat a kérelmezőnek vissza kell téríteni.
(2) E rendelet hatálybalépésekor a Szolg. tv. 56. §-a alapján az e rendelet hatálybalépése előtt szakértői vagy vizsgaelnöki feladatok ellátására engedéllyel rendelkező és nyilvántartásba vett szakértőket, vizsgaelnököket változatlan feltételekkel szerepeltetni kell a nyilvántartásban, tevékenységüket engedélyük lejártáig tovább folytathatják.
(3) A szakmai szakértő szakterületen névjegyzékbe vett szakértők az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által vezetett szakértői névjegyzékbe kerülés időpontjában a szakértői névjegyzékből törlésre kerülnek.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott szakértők esetében a szakterületek, szakirányok megfeleltetését a 4. melléklet tartalmazza.
(5) A Hivatal a 4. mellékletnek megfelelően a szakterületek, szakirányok megnevezését hivatalból átvezeti a nyilvántartásban.
13. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv 9–11. cikkeinek való megfelelést szolgálja.
14. § *
1. tanügyigazgatás szakterület,
1.1. általános tanügyigazgatás szakirány,
1.2. intézménytípus szakirány,
1.3. * térségi (települési önkormányzatok köznevelési célú feladatok ellátására szerveződött társulásai, vármegyei, regionális) tervezés, fejlesztés szakirány,
2. szervezet- és minőségfejlesztés szakterület,
3. pedagógiai értékelés szakterület,
3.1. intézményértékelés szakirány,
3.2. szakrendszerű oktatás szakirány,
3.3. nem szakrendszerű oktatás szakirány,
3.4. alapfokú művészetoktatás szakirány,
3.5. tehetségfejlesztés szakirány,
3.6. fejlesztő pedagógia szakirány,
3.7. felnőttoktatás szakirány,
3.8. pályaválasztásra felkészítés szakirány,
3.9. óvodai nevelés szakirány,
3.10. tanórán kívüli tevékenység szakirány,
4. mérés-értékelés szakterület,
5. akkreditáció szakterület,
5.1. pedagógus továbbképzés szakirány,
5.2. tantervi szakértői tevékenység szakirány,
5.3. tankönyv, taneszköz szakértői tevékenység szakirány,
6. sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, a sajátos nevelési igényű tanuló iskolai nevelése és oktatása szakterület az egyes fogyatékosság típusának megfelelő szakirány megjelölésével,
7. nemzetiségi nevelés és oktatás szakterület a nemzetiségi szakirány megjelölésével,
8. esélyegyenlőség szakterület,
8.1. pedagógiai szakszolgálati, az egyes szakszolgálati tevékenységek típusának megfelelő szakirány,
8.2. esélyegyenlőségi nemzetiségi szakirány,
8.3. hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók integrált oktatása, együtt nevelése szakirány,
8.4. sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, a sajátos nevelési igényű tanuló iskolai nevelése és oktatása, valamint integrált nevelés és oktatás szakirány,
8.5. gyermek- és ifjúságvédelem szakirány,
9. köznevelési fejlesztési támogatások szakterület,
10. iskolai könyvtár szakterület,
11. pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés szakterület.
| A | B | C | ||
| 1 | A továbbképzés témájának meghatározása | Tanóra száma | Alkalmazott képzési módszer | |
| 2 | A meghatározott időszakban bekövetkezett – vizsgaelnöki tevékenységet érintő – jogszabályváltozások, szakmai szabályok változásának, szakmai tartalmak változásának a feltárása | 2 tanóra (90 perc) | előadás | |
| 3 | A megváltozott jogszabályok, szakmai szabályok gyakorlati alkalmazása a vizsgaelnöki tevékenység folytatása során | 2 tanóra (90 perc) | előadás | |
| 4 | A vizsgák szervezéséhez, lebonyolításához kapcsolódó ellenőrzések tapasztalatai | 1 tanóra (45 perc) | előadás | |
| 5 | A vizsgaelnöki tevékenységet végzők tapasztalatai | 1 tanóra (45 perc) | konzultáció |
Oktatási Hivatal 10032000-00282637-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.
| A | B | ||
| 1 | A szakértői szakterületek, szakirányok új megnevezése | A szakértői szakterületek, szakirányok régi megnevezése | |
| 2 * | 1.3. térségi (települési önkormányzatok köznevelési célú feladatok ellátására szerveződött társulásai, vármegyei, regionális) tervezés, fejlesztés szakirány | ac) térségi (kistérségi, vármegyei, regionális) tervezés, fejlesztés | |
| 3 | 3. pedagógiai értékelés szakterület | c) pedagógiai értékelés (szakmai gyakorlaton, végzettségen, szakképzettségen alapuló szakirány) | |
| 4 | 6. sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, a sajátos nevelési igényű tanuló iskolai nevelése és oktatása szakterület az egyes fogyatékosság típusának megfelelő szakirány megjelölésével | f) sajátos nevelési igényű (a továbbiakban: SNI) gyermek óvodai nevelés és tanuló iskolai nevelés és oktatás, az egyes fogyatékosság típusának megfelelő szakirány | |
| 5 | 7. nemzetiségi nevelés és oktatás szakterület a nemzetiségi szakirány megjelölésével | g) nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás, nemzetiségi szakirány | |
| 6 | 8.1. pedagógiai szakszolgálati, az egyes szakszolgálati tevékenységek típusának megfelelő szakirány | ha) szakszolgálat-esélyegyenlőségi szakirány | |
| 7 | 8.2. esélyegyenlőségi nemzetiségi szakirány | hb) nemzetiségi szakirány | |
| 8 | 8.4. sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, a sajátos nevelési igényű tanuló iskolai nevelése és oktatása, valamint integrált nevelés és oktatás szakirány | hd) SNI gyermek óvodai nevelése, az ilyen tanuló iskolai nevelése és oktatása, valamint integrált nevelés és oktatás szakirány | |
| 9 | 9. köznevelési fejlesztési támogatások szakterület | j) közoktatás fejlesztési támogatások |
