A Kormány az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 44. § a)–g) és i)–n) pontjában,
a 19. alcím tekintetében a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 44. § h) pontjában,
a 20. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 30. pontjában, valamint az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 44. § h) pontjában,
a 21. alcím tekintetében a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (1) bekezdésében,
a 22. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 17. és 19. pontjában, valamint az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 44. § h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva,
a 23. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva,
a következőket rendeli el:
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. beépítettségi arány: egy adott területen az épület alapterületének és a telek területének aránya;
1a. * épület határoló szerkezetek energetikai korszerűsítése: az épület fűtött, szellőztetett, hűtött belső helyiségeit a külső környezettől vagy az épület fűtetlen, szellőzés nélküli helyiségeitől elválasztó épületszerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezőjének javítása, vagy ezeknek az intézkedéseknek a kombinációja, azzal, hogy az épület határoló szerkezetek energetikai korszerűsítéséből, cseréjéből származó megtakarítást a kiinduló állapot és a korszerűsítéssel, illetve cserével elért új állapot energiafogyasztásának különbségeként kell meghatározni;
1b. * épülettechnikai rendszerek energetikai korszerűsítése: az épület vagy önálló rendeltetési egysége helyiségfűtésre, helyiséghűtésre, szellőztetésre, használati melegvíz-ellátásra, beépített világításra, épületautomatizálásra és szabályozásra szolgáló berendezéseinek energetikai korszerűsítése, illetve cseréje, vagy ezeknek az intézkedéseknek a kombinációja;
2. hatékony egyedi fűtés: a fűtés biztosításának olyan egyéni lehetősége, amely a hatékony távfűtéshez képest mérhetően csökkenti azt a nem megújuló forrásból származó primerenergia-ráfordítást, amely egy egységnyi energia előállításához szükséges a vonatkozó rendszerhatárokon belül vagy ugyanakkora nem megújuló forrásból származó primerenergia-ráfordítást igényel alacsonyabb költségek mellett, figyelembe véve a kitermeléshez, az átalakításhoz, a szállításhoz és az elosztáshoz szükséges energiát is;
3. hatékony egyedi hűtés: a hűtés biztosításának olyan egyéni lehetősége, amely a hatékony távhűtéshez képest mérhetően csökkenti azt a nem megújuló forrásból származó primerenergia-ráfordítást, amely egy egységnyi energia előállításához szükséges a vonatkozó rendszerhatárokon belül vagy ugyanakkora nem megújuló forrásból származó primerenergia-ráfordítást igényel alacsonyabb költségek mellett, figyelembe véve a kitermeléshez, az átalakításhoz, a szállításhoz és az elosztáshoz szükséges energiát is;
4. hatékony fűtés: olyan fűtési lehetőség, amely a változtatás nélküli alap-forgatókönyvhöz képest mérhetően csökkenti azt a primerenergia-ráfordítást, amely egy egységnyi energia előállításához szükséges a vonatkozó rendszerhatárokon belül, továbbá erre az ország teljes területére kiterjedő költség-haszon elemzés alapján költséghatékony módon kerül sor, figyelembe véve a kitermeléshez, az átalakításhoz, a szállításhoz és az elosztáshoz szükséges energiát is;
5. hatékony hűtés: hűtési lehetőség, amely a változtatás nélküli alap-forgatókönyvhöz képest mérhetően csökkenti azt a primerenergia-ráfordítást, amely egy egységnyi energia előállításához szükséges a vonatkozó rendszerhatárokon belül, továbbá erre az ország teljes területére kiterjedő költség-haszon elemzés alapján költséghatékony módon kerül sor, figyelembe véve a kitermeléshez, az átalakításhoz, a szállításhoz és az elosztáshoz szükséges energiát is;
5a. * kombinált épület korszerűsítés: az a korszerűsítés, amikor az épület korszerűsítése során az épület határoló szerkezetek energetikai korszerűsítésénél és az épülettechnikai rendszerek energetikai korszerűsítésénél meghatározott intézkedés típusok közül mindkét típusból legalább egyet-egyet megvalósítanak, azzal, hogy a kombinált épület felújítási intézkedésekből származó megtakarítást kiinduló állapot és a korszerűsítéssel, cserével elért új állapot energiafogyasztásának különbségeként kell meghatározni;
6. megbízott fél: olyan jogi személy, amely a Kormánytól vagy más közintézménytől felhatalmazást kapott arra, hogy a Kormány vagy más közintézmény nevében finanszírozási rendszert dolgozzon ki, kezeljen vagy működtessen;
6a. * mérés-felügyeleti rendszer: informatikai, kommunikációs rendszer, valamint humán erőforrás, ami a mért adatok gyűjtését, értékelését és nyomon követését látja el;
7. részt vevő fél: olyan gazdálkodó szervezet vagy közintézmény, amely szakpolitikai intézkedésnek minősülő önkéntes megállapodás keretében vállalta meghatározott célkitűzések elérését, vagy amely szakpolitikai intézkedésnek minősülő szabályozás hatálya alá tartozik;
8. * szervezett piaci szabályzat: a hitelesített energiamegtakarítások szervezett piacán folytatott tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeket, valamint a 27/A. § (6) bekezdésében meghatározott elemeket tartalmazó, a 27/A. § (4) bekezdése szerint megalkotott és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által jóváhagyott szabályzat.
2. § *
3. § *
4. § (1) * A fűtés és hűtés hatékonysági potenciálja átfogó értékelésének kötelező tartalmi elemeit a 3. melléklet tartalmazza.
(2) *
(3) Az intézményi szintű költség-haszon elemzés keretelveit a 4. melléklet II. pontja tartalmazza.
4/A. § * Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 5. § (3) bekezdése szerinti intézkedések meghozatala során a Kormány törekszik arra, hogy az intézkedés megvalósításával a megújuló energia fűtési és hűtési ágazatban évi 1,3%-os növekedés legyen elérhető. Ilyen intézkedés különösen a 8. melléklet III. részében rögzített szakpolitikai intézkedés, amely
a) a biomassza alapú fűtés felhasználásra és a lakossági, valamint ipari energiahatékonyság és energiamegtakarítás ösztönzésére,
b) az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet szerint közel nulla energiaigényű épületek szintjét elérő épületfelújításokra,
c) geotermikus energiát hasznosító távhőtermelés elősegítésére vagy
d) kedvezményes villamosenergia-árszabás meghatározásával a hőszivattyú alkalmazása elterjedésének ösztönzésére
irányul.
5. § (1) * A tárgyévre vonatkozó felújítási kötelezettséget meghaladó mértékű energiahatékonysági felújítás beszámítható az adott évet megelőző vagy az azt követő három évre vonatkozó felújítási kötelezettségbe.
(2) A felújítási kötelezettség éves mértékébe be kell számítani az adott évet megelőző két évben
a) lebontott központi kormányzati épületek helyett tulajdonba és használatba vett, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendeletben meghatározott követelményértékeknek megfelelő, új épületek teljes hasznos alapterületét, valamint
b) a más épületek intenzívebb használata következtében értékesített, lebontott vagy használaton kívül helyezett épületek teljes hasznos alapterületét.
6. § A felújítási kötelezettség teljesítése során a legalacsonyabb energiahatékonysági jellemzőkkel bíró épületek – amennyiben ez költséghatékonyan és technikailag kivitelezhető – elsőbbséget élveznek.
7. § * Az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik a felújítandó központi kormányzati épületek nyilvántartásában szereplő adatok közzétételéről az általa vezetett minisztérium honlapján.
7/A. § * (1) Energetikai szakreferens igénybevételére az a gazdálkodó szervezet köteles, amelynek a tárgyévet megelőző 3 évben az éves energiafelhasználásának átlaga meghaladja a
a) 400 000 kWh villamos energiát,
b) 100 000 m3 földgázt vagy
c) 3 400 GJ hőmennyiséget.
(1a) * Az (1) bekezdés alkalmazásában a mérés nélkül továbbadott energia a továbbadó fogyasztásának számít.
(1b) * Az (1) bekezdés szerinti átlag meghatározása során a mezőgazdasági terményszárító üzemeltetéséhez felhasznált földgáz mennyiségét figyelmen kívül kell hagyni.
(2) Az energetikai szakreferens
a) szakmai megfigyelőként és tanácsadóként részt vesz a rendszeres energetikai auditálás lefolytatásában, valamint az EN ISO 50001 szabvány szerinti energiagazdálkodási rendszer kialakításában és működésének figyelemmel kísérésében,
b) javaslatokat fogalmaz meg energiahatékony üzemeltetési megoldásokkal, energiahatékonysági fejlesztési lehetőségekkel kapcsolatban,
c) gondoskodik a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredmények kimutatásáról,
d) az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet számára havi jelentést készít tevékenységéről, az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet tárgyhavi energiafogyasztásának mértékéről és annak értékeléséről a korábbi fogyasztási adatok, beruházások, fejlesztések, valamint egyéb körülmények tükrében,
e) * összefoglaló éves jelentést készít az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet számára készített havi jelentések alapján a havi jelentésekkel érintett évet követő év május 15-ig a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredményekről, amelyet az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet május 31-ig honlapján közzétesz,
f) ellátja az energia beszerzéssel, energiabiztonsággal, energiahatékonysággal kapcsolatos, hatáskörébe utalt feladatokat,
g) * értékeli az energiafelhasználás mérését, és – ha energiahatékonysági szempontból indokolt – javaslatot tesz ideiglenes vagy végleges jelleggel telepítendő mérőeszközök, almérők felszerelésére, mérés-felügyeleti rendszer bevezetésére, továbbá ha energiahatékonysági szempontból indokolt, mérési tervet készít.
7/B. § * (1) A természetes személy energetikai szakreferens a 12. melléklet A oszlopában meghatározott alap- vagy mesterfokú szakképzettséggel vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkező személy lehet.
(2) A külföldi oktatási intézményekben szerzett szakképzettség a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény szerinti elismerése esetén vehető figyelembe.
(3) A szakmai gyakorlatra, valamint annak igazolására a 23. § rendelkezései irányadók.
(4) * A Hivatal a névjegyzékbe vétellel egyidejűleg névjegyzéki jelölést ad.
(5) * A természetes személy energetikai szakreferens engedély iránti kérelmének tartalmaznia kell
a) a névjegyzékben feltüntetendő, az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 21/B. § (7) bekezdés a)–d) pontja szerinti adatait,
b) a szakképzettséget igazoló oklevelének másolatát,
c) szakmai gyakorlatának igazolását,
d) a szakmai vizsga sikeres teljesítéséről szóló igazolását,
e) igazolását a regisztrációs díj megfizetéséről,
f) erkölcsi bizonyítványát, valamint
g) nyilatkozatát a kérelem tartalmának valódiságáról, a névjegyzékbe vételi feltételek teljesítéséről, valamint a csatolt iratmásolatok valódiságáról.
(6) * Az energetikai szakreferens szervezet engedély iránti kérelmének tartalmaznia kell
a) a névjegyzékben feltüntetendő adatait,
b) az általa munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott, vagy az energetikai szakreferens szervezettel társasági jogi jogviszonyban álló természetes személy energetikai szakreferens nevét, névjegyzéki jelölését,
c) igazolását a regisztrációs díj megfizetéséről,
d) nyilatkozatát a kérelem tartalmának valódiságáról, a névjegyzékbe vételi feltételek teljesítéséről, valamint a csatolt iratmásolatok valódiságáról.
(7) * A Hivatal kétség esetén bekérheti az eredeti dokumentumokat is.
(8) * A határon átnyúló energetikai szakreferensi szolgáltatásnyújtás engedélyezésére vonatkozóan a 27. § rendelkezései irányadók.
7/C. § *
7/D. § * (1) A Nemzeti Energetikusi Hálózat közintézményekkel kapcsolatos feladatai körében
a) a közintézmények számára ingyenes energetikai tanácsadást biztosít,
b) az önkormányzatokkal folyamatos kapcsolatot tart fenn,
c) ösztönzi a közintézményeket, hogy regionális és helyi szinten energetikai auditokat is magukba foglaló energiagazdálkodási rendszert hozzanak létre,
d) * szakmai segítséget nyújt a közintézményi tulajdonban és használatban álló, közfeladat ellátását szolgáló épületekre vonatkozó energiamegtakarítási intézkedési terv elkészítéséhez,
e) * szakmai segítséget nyújt a közintézményi tulajdonban és használatban álló, közfeladat ellátását szolgáló épület üzemeltetéséért felelős számára az épület energetikai, energiamegtakarítási és energiafogyasztási adatainak bejelentésével kapcsolatban,
f) * közreműködik a közintézményi tulajdonban és használatban álló, közfeladat ellátását szolgáló épület használóinak energiahatékonysági szemléletformálásában,
g) * közreműködik a vármegyei területfejlesztési program kidolgozásában,
h) megkeresés esetén közreműködik energiabeszerzési szerződések megkötésénél,
i) megkeresés esetén a közintézmény érdekében tanácsot ad energiabeszerzési szerződések és energiaszámlák ellenőrzésében,
j) megkeresés esetén szakmai támogatást nyújt energetikai beszerzések esetén.
(2)–(4) *
7/E. § * (1) * A Nemzeti Energetikusi Hálózat szakmai feladatait közvetlenül ellátó természetes személy a 12. melléklet A oszlopában meghatározott alap- vagy mesterfokú szakképzettséggel vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkező személy lehet.
(2) A külföldi oktatási intézményekben szerzett szakképzettség a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény szerinti elismerése esetén vehető figyelembe.
7/F. § * A közintézmények tulajdonában és használatában álló, közfeladat ellátását szolgáló épület vagy épületrész üzemeltetéséért és fenntartásáért felelős szervezet vezetője az épület energiafogyasztási adatait – az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 11/B. § (2) bekezdése alapján szolgáltatandó energiafogyasztási adatok kivételével – havi rendszerességgel, a tárgyhónapot követő 5. napon jelenti be.
8. § A közintézmények által megkötésre kerülő energiahatékonyság-alapú szerződés (ezen alcím tekintetében a továbbiakban: szerződés) kötelező tartalmi elemei a következők:
a) a szerződő energiafogyasztó következő adatai:
aa) neve vagy elnevezése,
ab) székhelye,
ac) adószáma, pénzforgalmi számlaszáma, valamint
ad) a képviseletében eljáró személy neve vagy elnevezése, címe vagy székhelye és elérhetősége,
b) az energiahatékonysági szolgáltató következő adatai:
ba) neve vagy elnevezése,
bb) lakóhelye vagy székhelye,
bc) adószáma, pénzforgalmi számlaszáma, valamint
bd) a képviseletében eljáró személy neve vagy elnevezése, címe vagy székhelye és elérhetősége,
c) a szerződés tárgyát képező energiahatékonysági szolgáltatás, valamint a végrehajtása érdekében nyújtandó járulékos szolgáltatás leírása és azok költségei,
d) a c) pont szerinti szolgáltatások végrehajtására vonatkozó kötelezettség,
e) a szerződés tárgyát képező energiahatékonysági szolgáltatás végrehajtásával vállalt, garantált megtakarítás mértéke,
f) a szerződés időtartama,
g) a felek kötelezettségei,
h) a szerződés megszűnésének esetei és feltételei,
i) a szerződésszegés esetén alkalmazandó jogkövetkezmények, különös tekintettel a vállalt, garantált megtakarítás nem teljesülése esetére alkalmazandó jogkövetkezményekre,
j) a szerződés végrehajtására vonatkozó feltételekben bekövetkező, a vállalt garantált megtakarítás mértékét befolyásoló esemény esetén alkalmazandó rendelkezés,
k) az energiahatékonysági szolgáltatással elért megtakarítás rendszeres mérésére vonatkozó rendelkezések, a mérések referencia időpontjai, továbbá a megtakarítás ellenőrzésére, nyomon követésére vonatkozó rendelkezések,
l) az energiahatékonysági szolgáltatással elért megtakarítás pénzbeli értékének felek közötti megosztására vonatkozó rendelkezések,
m) az előzetes energetikai auditálás eredménye.
9. § (1) * Az első kötelezettségi időszak vonatkozásában a végfelhasználási energiamegtakarítás számítási alapját képező energiamennyiség kiszámítására vonatkozó számítási módszert, valamint a végfelhasználási energiamegtakarítás mértékének csökkentésére vonatkozó szabályokat az 5. melléklet tartalmazza.
(2)–(4) *
10. § (1) * Az alternatív szakpolitikai intézkedés kidolgozására vonatkozó követelményeket a 7. melléklet 3. pontja tartalmazza. A szakpolitikai intézkedés alkalmazására vonatkozó és az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 13. § (6) bekezdésében rögzített bizottsági jelentést megalapozó módszertan kötelező tartalmi elemeit a 7. melléklet 5. és 6. pontja tartalmazza.
(2) *
(3) * A második kötelezettségi időszakra vonatkozó végfelhasználási energiamegtakarítás éves célértékeit, az egyes alternatív szakpolitikai intézkedéseket, a megvalósításért felelős végrehajtó hatóságokat, valamint az egyes alternatív szakpolitikai intézkedésekből eredő halmozott energiamegtakarítás célértékeit a második kötelezettségi időszak egészére, továbbá az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer tekintetében az egyes évekre vonatkozóan a 8. melléklet tartalmazza.
11. § (1) Az Európai Bizottság felé teljesítendő tájékoztatási kötelezettség stratégiaalkotási, jelentéstételi vagy adatszolgáltatási kötelezettséghez (a továbbiakban együtt: tájékoztatási kötelezettség) kapcsolódik.
(2) Az Európai Bizottság felé teljesítendő tájékoztatási kötelezettség alapjául szolgáló esetköröket, a kötelezettség teljesítéséért felelős szervezetet, valamint a kötelezettség teljesítésének módját (a továbbiakban: a kötelezettség teljesítésére szolgáló dokumentum) és határidejét a 9. melléklet tartalmazza.
(3) * Ha a 9. mellékletben meghatározott kötelezettség teljesítéséért a Hivatal felelős, a Hivatal a kötelezettség teljesítésére szolgáló dokumentumot köteles az Európai Bizottság mellett a miniszternek is megküldeni és honlapján közzétenni. Ha a kötelezettség teljesítésére szolgáló dokumentum a Hivatal határozata, azt a Hivatal honlapján nem kell közzétenni.
12. § * Az energiamegtakarítás összehasonlításakor és összevethető mértékegységre történő átváltásakor alkalmazandó átváltási tényezőket a 6. melléklet, a szakpolitikai intézkedéssel megvalósuló energiamegtakarítás kiszámításának módszereit és elveit, ezen belül az addicionalitás és a lényegesség kritériumait a 7. melléklet tartalmazza.
13. § (1) Az energetikai auditnak az energiafogyasztással és a – villamos energiára vonatkozó – terhelési profilokkal kapcsolatos naprakész, mért és visszakövethető műveleti adatokra kell épülnie, valamint ki kell terjednie az épületek vagy épületcsoportok, ipari műveletek vagy létesítmények energiafogyasztási profiljának részletes felülvizsgálatára, beleértve a szállítást is.
(2) Az energetikai auditnak – amennyiben az lehetséges – életciklus-költség elemzésre kell épülnie a hosszú távú megtakarítások, a hosszú távú beruházások maradványértékei, valamint a diszkontráták figyelembe vétele érdekében.
(3) Az energetikai auditnak arányosnak és megfelelően reprezentatívnak kell lennie annak érdekében, hogy megbízható képet adhasson az általános energiahatékonyságról.
(4) Az energetikai auditnak ki kell terjednie
a) az alkalmazott energiahordozók és költségeik meghatározására,
b) a fogyasztási trendek, bázisértékek és fajlagos értékek meghatározására,
c) az energiapazarlási pontok megkeresésére és bemutatására,
d) a költséghatékonyabb energia-felhasználási módok feltárására és elemzésére, a megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetőségére, valamint a fejlettebb üzemeltetési eljárások és esetleges új berendezések bemutatására,
e) * az energetikai auditban javasolt intézkedések végrehajtása esetén az elért energiamegtakarítás nyomon követésének módszerére,
f) * az energiafelhasználás mérésére alkalmazott megoldások bemutatására és értékelésére, valamint e megoldások fejlesztésére vonatkozó javaslatokra,
g) * az épülethasználat módjából adódó megtakarítási potenciál vizsgálatára.
(5) Az energetikai auditnak részletes és hitelesített számításokat kell lehetővé tennie a javasolt energiahatékonyság-javítási intézkedésekre vonatkozóan és számszerűsítenie kell az energiahatékonysági potenciált (potenciális megtakarításokat). A potenciál kiaknázásához szükséges intézkedéseket az energetikai auditnak legalább a (6) bekezdésben meghatározott beavatkozási kategóriákban kell megfogalmaznia, és az ajánlott intézkedésekre lebontva kell számszerűsítenie a potenciális megtakarítások kiaknázásának ajánlott mértékét, a szükséges beruházási költségeket, valamint a megtérülési időt.
(6) Az energetikai auditnak legalább az alábbi beavatkozási kategóriák szerint kell meghatároznia intézkedéseket:
a) beruházást nem igénylő (egyszerű),
b) támogatás nélkül is elvárható módon megtérülő (költségoptimális),
c) jelenleg csak támogatásokkal reális (költségigényes).
(7) Az energetikai audit kiterjedhet
a) az ajánlások megvalósításának lehetséges lépéseire,
b) a támogatási és finanszírozási programokra, valamint
c) egy már meglévő vagy tervezett távfűtési vagy távhűtési rendszerhez való csatlakozás lehetőségére vonatkozó tájékoztatásra.
(8) * Az energetikai auditálás az MSZ EN 16247–1, –2, –3, –4 szabvány alkalmazásával is elkészíthető, az energetikai auditálási tevékenység folytatatására irányuló jogszabályi rendelkezések figyelembevétele mellett.
14. § (1) * Az energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet általi auditálás esetén az energetikai auditáló szervezet felelős
a) a jogszabályi előírásoknak való megfelelésért,
b) az általa készített audit szakszerűségéért, költséghatékonyságáért és
c) a valós állapotnak megfelelő tartalomért.
(2) Az energetikai auditornak, illetve energetikai auditáló szervezet általi auditálás esetén az energetikai auditáló szervezetnek az energetikai audit aláírt példányát és az alátámasztó munkarészt a megbízónak át kell adnia.
(3) Az átadott energetikai audit nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely kizárja, hogy az auditot a megbízó bármely energiahatékonysági szolgáltatónak átadja.
(4) Az energetikai auditor, illetve energetikai auditáló szervezet általi auditálás esetén az energetikai auditor és az energetikai auditáló szervezet is köteles az energetikai auditot, valamint az azt alátámasztó dokumentációt (számítást) a megbízónak történő átadástól számított 10 évig megőrizni.
15. § Az energetikai auditor és az energetikai auditáló szervezet köteles az energetikai auditálást piacsemlegesen lefolytatni.
16. § (1) Az energetikai auditor és az energetikai auditáló szervezet az energetikai auditálás lefolytatásához közreműködőt vehet igénybe.
(2) Az energetikai auditort, az energetikai auditáló szervezet tagját, alkalmazottját és vele bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyt, valamint az energetikai auditálásban közreműködőt az energetikai auditálás során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, azokról csak a Hivatal, továbbá törvényben meghatározott szerv vagy személy részére nyújthatnak tájékoztatást.
17. § (1) Az energetikai auditor és az energetikai auditáló szervezet az általa közvetlenül végzett tevékenység tekintetében energetikai auditálást nem végezhet.
(2) Az energetikai auditor annál a szervezetnél, amelynek alkalmazottja, csak abban az esetben végezhet energetikai auditálást, ha az energetikai auditálásra vonatkozó szakmai tevékenysége tekintetében közvetlenül a szervezet vezetésének van alárendelve. A szervezet vezetője ebben az esetben sem adhat az energetikai auditor számára az auditálás eredményét befolyásoló utasítást, és az auditálás eredménye miatt az energetikai auditort hátrány nem érheti.
18. § * (1) Az energetikai auditor és energetikai auditáló szervezet általi auditálás esetén az energetikai auditáló szervezet a Hivatal megkeresésére köteles a vizsgálatra kiválasztott energetikai audittal kapcsolatos megjelölt adatokat, egyéb kiegészítő tájékoztatást a Hivatal számára megadni. A Hivatal kérésére az energetikai audit teljes iratanyagát meg kell küldeni. Ha az energetikai auditot és a kapcsolódó dokumentációt az energetikai auditor vagy az energetikai auditáló szervezet nem adja át, az az auditálásra kötelezettől, vagy az audit elkészíttetésére megbízást adó egyéb személytől is bekérhető.
(2) *
19. § (1) Az energetikai audit jogszabályi feltételeknek való megfelelőségének ellenőrzésében nem vehet részt az,
a) aki az ellenőrzött energetikai audit elkészítésében a megbízó képviselőjeként vagy energetikai auditorként járt el,
b) aki az energetikai auditot elkészítő energetikai auditáló szervezet tagja vagy alkalmazottja,
c) akinek az a) vagy b) pont szerinti személy a Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozója.
(2) Az energetikai audit ellenőrzése során
a) * az energetikai auditálás folyamata, az energetikai audit megállapításai, számítási részeredményei és a végeredmény igazolása, az ezek alapján megfogalmazott javaslat indokoltsága, valamint
b) a felhasznált adatok és a teljes számítás megfelelősége kerül ellenőrzésre.
(3) A Hivatal az energetikai audit alapadatait szükség szerinti helyszíni ellenőrzés során azonosítja be.
(4) A Hivatal vagy annak alkalmazottja nem végezhet energetikai auditálási tevékenységet.
20. § (1) *
(2) *
(3) * A Hivatal a névjegyzékbe vétellel egyidejűleg névjegyzéki jelölést ad.
(4) *
21. § * (1) * Az energetikai auditor engedély iránti kérelmének tartalmaznia kell az energetikai auditor
a) névjegyzékben feltüntetendő adatait,
b) * a szakképzettséget igazoló oklevelének másolatát,
c) szakmai gyakorlatának igazolását,
d) a szakmai vizsga sikeres teljesítéséről szóló igazolását,
e) igazolását a regisztrációs díj megfizetéséről,
f) erkölcsi bizonyítványát, valamint
g) * nyilatkozatát a kérelem tartalmának valódiságáról, a névjegyzékbe vételi feltételek teljesítéséről, valamint a csatolt iratmásolatok valódiságáról.
(2) * Az energetikai auditáló szervezet engedély iránti kérelmének tartalmaznia kell
a) névjegyzékben feltüntetendő adatait,
b) * az általa munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott, vagy az energetikai auditáló szervezettel társasági jogi jogviszonyban álló természetes személy energetikai auditor nevét, névjegyzéki jelölését,
c) igazolását a regisztrációs díj megfizetéséről,
d) * nyilatkozatát a kérelem tartalmának valódiságáról, a névjegyzékbe vételi feltételek teljesítéséről, valamint a csatolt iratmásolatok valódiságáról.
(3) A Hivatal kétség esetén bekérheti az eredeti dokumentumokat is.
(4) *
(5) *
22. § (1) * Energetikai auditor a 11. mellékletben meghatározott vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkező személy lehet.
(2) * A külföldi oktatási intézményekben szerzett szakképzettség a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény szerinti elismerése esetén vehető figyelembe.
(3) * Szakmai gyakorlati időként a felsőfokú végzettség szint szerint a 12. mellékletben meghatározott időtartamú, a szakirányú szakképzettség megszerzését követően teljesített energetikai területen végzett mérnöki szakmai gyakorlat fogadható el.
23. § (1) * A szakmai gyakorlat igazolásaként a tevékenység engedélyezésére irányuló kérelem benyújtását megelőző tíz éven belül végzett tevékenység igazolására kiállított közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat fogadható el (munkáltatói igazolás, munkavégzésre irányuló szerződés, megbízási szerződés vagy megbízó szervezet általi igazolás), amely tartalmazza a gyakorlat időtartamát, a folytatott tevékenység leírását.
(2) Szakmai gyakorlati időként elismerhető az energia-gazdálkodással vagy energia-termeléssel kapcsolatos, mérnöki jellegű *
a) * munkajogviszony, közszolgálati, kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati jogviszony,
b) közép- és felsőoktatásban folytatott oktatói tevékenység, c) tervezői, tanácsadói vagy szakértői tevékenység.
24. § * A közreműködő szervezetnek olyan működési és eljárási szabályzattal kell rendelkeznie, amely
a) * tartalmazza az energetikai auditorok és energetikai szakreferensek szakmai képzésével, továbbképzésével és vizsgáztatásával kapcsolatos eljárási szabályokat,
b) tartalmazza a Hivatallal való kapcsolattartásra vonatkozó szabályokat,
c) * biztosítja a közreműködő tevékenységgel kapcsolatos tevékenységnek az egyéb tevékenységektől való elkülönítését.
25. § * (1) A közreműködő szervezetnek rendelkeznie kell a közreműködői tevékenységgel kapcsolatos feladatok megfelelő ellátásához szükséges személyzettel és felszereltséggel.
(2) A közreműködő szervezetnek rendelkeznie kell:
a) olyan helyiséggel, amelyben biztosítható legalább 20 fő részvételével elektronikus vizsga megszervezése,
b) olyan elektronikus vizsgaszoftverrel,
ba) amely támogatja a vizsgák helyszíni, vizsgalaborban történő lebonyolítását,
bb) amely alkalmas arra, hogy a rendelkezésre álló vizsgakérdések alapján a vizsgázók számára egyedi vizsgasorokat generáljon,
bc) amely alkalmas a részletes vizsgaeredmények archiválására és tárolására és
c) Informatikai Biztonsági Szabályzattal.
(3) A közreműködő szervezetnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy biztosítsa a felhasználók számára az elektronikus ügyintézés lehetőségét.
26. § * (1) A közreműködő szervezeti tevékenység végzéséhez szükséges engedély iránti kérelemben meg kell jelölni a közreműködő szervezetek nyilvántartásában feltüntetendő adatokat, a kérelemhez mellékelni kell:
a) a működési és eljárási szabályzatot,
b) a szakmai vizsga és a megújító vizsga tartalmáról és eljárásrendjéről szóló szabályzatot,
c) a felkészítő tanfolyam és a továbbképzés tananyagáról és a részletes oktatási módszertanról szóló szabályzatot és
d) nyilatkozatot a 25. §-ban meghatározott feltételek rendelkezésre állásáról.
(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott szabályzatok nélkül benyújtott kérelmet a Hivatal érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(3) A közreműködő szervezet a felkészítő tanfolyam és a továbbképzés dokumentációját, valamint a vizsgadokumentációt a tanfolyam, a képzés és a vizsga zárását követő 10 munkanapon belül köteles megküldeni a Hivatal részére.
27. § (1) * EGT tagállamban letelepedett és ott jogszerűen energetikai auditálási tevékenység végzésére jogosult energetikai auditor határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében folytatni kívánt tevékenység engedélyezésére irányuló kérelemnek – magyar nyelvű fordításban – tartalmaznia kell
a) * a 21. § (1) bekezdés a)–b), e) és g) pontjában foglalt adatokat,
b) * a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 22. § (3) bekezdésében foglaltakat,
c) az e rendeletben meghatározott szakmai gyakorlatnak megfelelő gyakorlat igazolását,
d) a büntetlen előélet igazolását,
e) *
f) nyilatkozatot arról, hogy a szolgáltatásnyújtó a nyilatkozat benyújtásakor átmenetileg sincs eltiltva az energetikai auditálási tevékenység gyakorlásától,
g) *
(2) * Az energetikai auditáló szervezet engedély iránti kérelmének – magyar nyelvű fordításban – tartalmaznia kell
a) * az (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatokat és iratokat, valamint
b) a 21. § (2) bekezdés a)–d) pontjában foglalt adatokat, igazolást és nyilatkozatot.
27/A. § * (1) A hitelesített energiamegtakarítások szervezett piacán (a továbbiakban: szervezett piac) az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény alapján hitelesített energiamegtakarítás átruházására vagy vásárlására jogosult személy (a továbbiakban: piaci szereplő) a hitelesített energiamegtakarítások átruházására vonatkozóan ügyletet akkor köthet, ha megfelel a szervezett piaci szabályzatban előírt feltételeknek.
(2) A szervezett piacon a kereskedésben részt vevők száma nem korlátozható. Ha a kereskedésben részt venni kívánó piaci szereplő a szervezett piaci szabályzatban előírt feltételeket teljesíti, a szervezett piacot működtető a részvételre irányuló szerződéskötést nem tagadhatja meg.
(3) A szervezett piacon forgalmazott termék, ügylettípus vagy kereskedési módszer bevezetésére, megváltoztatására, kivezetésére a szervezett piaci szabályzat rendelkezései irányadók.
(4) A szervezett piaci szabályzatot a szervezett piac működtetője készíti el.
(5) A szervezett piaci szabályzatot úgy kell kialakítani, hogy
a) biztosítsa a szervezett piac működtetőjének függetlenségét;
b) alkalmas legyen a szervezett piac hátrányos megkülönböztetéstől mentes működésének biztosítására;
c) biztosítsa a biztonságos és átlátható kereskedést; valamint
d) segítse elő a piaci verseny erősítését.
(6) A szervezett piaci szabályzat legalább az alábbi tárgyköröket szabályozza:
1. a szervezett piaci szabályzat hatályát;
2. a szervezett piacon forgalmazott termék, ügylettípus vagy kereskedési módszer bevezetésének, kivezetésének és megváltoztatásának szabályait;
3. a szervezett piaci tagság tartalmát, feltételeit, így a tagság keletkezésének, felfüggesztésének, korlátozásának és megszűnésének szabályait;
4. a kereskedési jog tartalmát, feltételeit, így a kereskedési jog keletkezésének, felfüggesztésének, korlátozásának és megszűnésének szabályait;
5. az ügyletek végrehajtásának és a pénzügyi elszámolás szabályainak főbb elveit;
6. a kereskedés felfüggesztésének szabályait;
7. a tag és a szervezett piac működtetője közötti tájékoztatási, adatszolgáltatási és közzétételi kötelezettségek tartalmát, helyét, rendjét, idejét;
8. az adatkezelés szabályait;
9. a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit;
10. a szervezett piacon történő kapcsolattartás szabályait; továbbá
11. a vitarendezésre vonatkozó szabályokat.
27/B. § * (1) A szervezett piac működtetője
a) rendelkezik a megfelelő erőforrásokkal a szervezett piac megfelelő működtetéséhez, ideértve a szükséges információs technológiát, a műszaki infrastruktúrát és az operatív eljárásokat is;
b) nem végez az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer keretében a piac működtetésén felül más tevékenységet;
c) valamennyi piaci szereplőt megkülönböztetéstől mentesen kezel;
d) biztosítja a szükséges ügyletgarantálási rendszer működtetését és az elszámolási szolgáltatásokat; továbbá
e) biztosítja az anonimitást a szervezett piaci szereplők számára.
(2) A szervezett piac működtetője a szervezett piac működtetésének megkezdése előtt írásban nyilatkozik a Hivatal számára az (1) bekezdés szerinti feltételek teljesítéséről.
27/C. § * (1) A szervezett piaci szabályzatot és annak módosításait a Hivatal határozatával hagyja jóvá a szabályzat, valamint a módosítás alkalmazását megelőzően. A szervezett piac működtetője a szervezett piaci szabályzat módosításainak tervezetét a 27/D. § alapján felállított szabályzati bizottság indokolással ellátott állásfoglalásával együtt terjeszti be jóváhagyásra a Hivatalhoz. A szervezett piaci szabályzat jóváhagyható, ha
a) a szervezett piac működtetője megfelel a 27/B. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek; továbbá
b) a szervezett piaci szabályzat megfelel a 27/A. § (5) és (6) bekezdésében foglaltaknak.
(2) A szervezett piac működtetője a jóváhagyott szervezett piaci szabályzat elérhetőségét online felületen biztosítja.
27/D. § * (1) A szervezett piac működtetője a szervezett piaci szabályzat módosításával és felülvizsgálatával kapcsolatos egyeztetés céljából szabályzati bizottságot hoz létre és működtet.
(2) A szervezett piac működtetője – a szabályzati bizottság bevonásával – gondoskodik róla, hogy a szervezett piaci szabályzatot érintő jogszabályi változás kihirdetését követő 45 napon belül a szükséges módosítások a szervezett piaci szabályzatban átvezetésre és a módosított szervezett piaci szabályzat a Hivatalhoz jóváhagyás céljából benyújtásra kerüljön.
(3) A szabályzati bizottság hét állandó tagból áll. A szabályzati bizottságban szavazati joggal a szervezett piac működtetőjének képviselőjén kívül állandó tagként vesz részt
a) a miniszter által kijelölt személy a szabályzati bizottság elnökeként, valamint
b) az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer szerinti kötelezett felek közül az általuk kijelölt egy-egy képviselő útján az az öt kötelezett, amely kötelezett feleknek a Hivatal a legnagyobb volumenű energiamegtakarítási kötelezettséget állapította meg a tárgyév vonatkozásában az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15/C. § (1) bekezdése alapján.
(4) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott tagok esetében a Hivatal az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15/C. § (1) bekezdése szerinti határozat kiadását követő 30 napon belül a szabályzati bizottsági tagságot írásban felajánlja az érintett kötelezetteknek, nyolc napos határidőt biztosítva annak elfogadására. Ha az adott kötelezett fél határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy nem kíván a szabályzati bizottságban tagként részt venni. Ebben az esetben a Hivatal a soron következő legnagyobb volumenű energiamegtakarítási kötelezettséggel rendelkező kötelezettnek ajánlja fel a szabályzati bizottsági tagságot, mindaddig, amíg a (3) bekezdés b) pontja szerinti tagok száma eléri az öt főt. A Hivatal a tagságot elfogadó kötelezettekről tájékoztatja a szervezett piac működtetőjét.
(5) A szabályzati bizottság döntéseinél a tagok egy-egy szavazattal rendelkeznek.
(6) A szabályzati bizottságot bármely tag javaslatára a szervezett piac működtetője köteles összehívni. A szervezett piac működtetője a honlapján a szabályzati bizottság ülését megelőzően legalább 7 nappal közzéteszi az ülés időpontját, napirendjét és a szervezett piaci szabályzat módosítását érintő napirendi pont esetén a napirend tartalmát.
(7) A szabályzati bizottság tagjai kidolgozzák a szervezett piaci szabályzat rendelkezéseire, valamint azok módosítására vonatkozó javaslatukat, és azt a szervezett piac működtetője részére a szervezett piaci szabályzat módosítása és felülvizsgálata során megküldik.
(8) A szervezett piac működtetője a szervezett piaci szabályzat módosításainak tervezetét és a szabályzati bizottsági ülések jegyzőkönyveit indokolással együtt az ülést követő 7 napon belül megküldi a Hivatal részére.
(9) A szabályzati bizottság működésének és összetételének részletes szabályait tartalmazó ügyrendet a szabályzati bizottság saját hatáskörében dolgozza ki. Az ügyrend kidolgozásával kapcsolatos munkát a szervezett piac működtetője koordinálja. A szabályzati bizottság ügyrend szerinti tevékenységéért a szervezett piac működtetője felel.
27/E. § * A szervezett piaci átruházás alapján a jogosult személyében bekövetkező változást a szervezett piac működtetője jelenti be a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába történő rögzítése érdekében.
27/F. § * A szervezett piac működtetőjeként a Kormány a villamos energiáról szóló törvény szerinti átviteli rendszerirányítót jelöli ki. Az átviteli rendszerirányító a szervezett piac működtetését legkésőbb 2024. március 31-ig megkezdi. Az átviteli rendszerirányító e feladatát olyan gazdasági társaság útján is végezheti, amely gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetetten legalább 25%-os befolyással rendelkezik.
28. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2015. június 7-én lép hatályba.
(2) A 7. § 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.
28/A. § * A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően a Nemzeti Energetikusi Hálózat feladatait ellátó fővárosi és vármegyei kormányhivatalok, valamint járási hivatalok a számukra a közintézmények által megküldött energiamegtakarítási intézkedési terveket, az energiamegtakarítási intézkedési tervek végrehajtásáról szóló éves jelentéseket, valamint a havi energiafogyasztási adatokat a Nemzeti Energetikusi Hálózat által üzemeltetett online felületre kötelesek feltölteni.
28/B. § * A 27/D. § szerinti szabályzati bizottság létrehozására első alkalommal a 2024. évre vonatkozóan kerül sor.
29. § Ez a rendelet
a) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) * az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2002 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
d) * a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 23. cikkének
való megfelelést szolgálja.
29/A. § * (1) Ez a rendelet a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv VIII. és IX. mellékletének a hatékony fűtési és hűtési potenciál átfogó értékelésének tartalma tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. március 4-i (EU) 2019/826 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) Ez a rendelet a villamos energiára vonatkozó primerenergia-tényezőnek a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában történő felülvizsgálatáról szóló, 2022. december 15-i (EU) 2023/807 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
30–44. § *
Az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2012. október 25-i, 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: EED) 14. cikk (1) bekezdése szerinti nemzeti fűtési és hűtési potenciálok átfogó értékelései a következőket tartalmazzák és a következőkre épülnek:
1.1. Fűtési és hűtési igényt becsült hasznos energiaként GWh/év-ben kifejezve ágazatonkénti végsőenergia-fogyasztásként a következő végfelhasználók szerint elhatárolva:
1.1.1. háztartások;
1.1.2. szolgáltatások;
1.1.3. ipar;
1.1.4. bármely más, az összes nemzeti hasznos fűtési és hűtési igény több mint 5%-át fogyasztó ágazat.
1.2. Az 1.1. szerinti energia végfelhasználók fűtési és hűtési igényeinek kielégítéséhez szükséges hőenergia-mennyiséget végsőenergia-fogyasztásként a rendelkezésre álló legfrissebb adatokkal kell meghatározni.
1.3. A fűtés és hűtés jelenlegi energiafelhasználásának meghatározása, az 1.3.1.1. pont végfelhasználóit érintően legalább becslése.
1.3.1. Az 1.1. pontban említett végfelhasználók esetében technológia szerinti bontásban a rendelkezésre álló legfrissebb adatok felhasználásával GWh/év-ben kifejezve, lehetőség szerint különbséget téve a fosszilis és a megújuló energia között:
1.3.1.1. helyi ellátású lakó- és szolgáltatási területeken az alábbi műszaki megoldásokkal:
1.3.1.1.1. csak hőt termelő kazánok;
1.3.1.1.2. nagy hatásfokú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés;
1.3.1.1.3. hőszivattyúk;
1.3.1.1.4. egyéb helyi technológiák és források;
1.3.1.2. helyi ellátású nem lakó- és szolgáltatási területeken az alábbi műszaki megoldásokkal:
1.3.1.2.1. csak hőt termelő kazánok;
1.3.1.2.2. nagy hatásfokú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés;
1.3.1.2.3. hőszivattyúk;
1.3.1.2.4. az 1.3.1.1. és 1.3.1.2. pontba nem tartozó helyi technológiák és források;
1.3.1.3. nem helyi ellátású végfelhasználás az alábbi műszaki megoldásokkal:
1.3.1.3.1. nagy hatásfokú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés;
1.3.1.3.2. hulladékhő;
1.3.1.3.3. egyéb technológiák és források.
1.3.2. Hulladékhő vagy hulladék hűtőenergia előállítására szolgáló létesítmények azonosítása és azok lehetséges fűtési vagy hűtési potenciálja GWh/év-ben kifejezve:
1.3.2.1. a több mint 50 MW teljes bemenő hőteljesítményű hőenergia-termelő létesítmények, amelyek hulladékhőt képesek termelni, vagy utólagosan erre a célra átalakíthatók;
1.3.2.2. a több mint 20 MW teljes bemenő hőteljesítményű, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő létesítmények, amelyek az EED I. melléklet II. részében felsorolt technológiákat alkalmaznak;
1.3.2.3. hulladékégető művek;
1.3.2.4. az 1.3.2.1. és az 1.3.2.2. pontban meghatározott létesítményektől eltérő, több mint 20 MW teljes bemenő hőteljesítményű megújulóenergia-létesítmények, amelyek megújuló forrásokból származó energia felhasználásával fűtenek vagy hűtenek;
1.3.2.5. olyan, több mint 20 MW teljes bemenő hőteljesítményű ipari létesítmények, amelyek képesek hulladékhőt előállítani.
1.3.3. A megújuló energiából és a hulladékhőből vagy hulladék hűtőenergiából származó energia részaránya a távfűtési és -hűtési ágazatban az elmúlt 5 évben, az (EU) 2018/2001 irányelvvel összhangban.
1.3.4. A megújuló energiaforrásokon alapuló hűtés mennyisége az (EU) 2018/2001 irányelv 35. cikkének megfelelően kerül meghatározásra, a hűtéshez és távhűtéshez felhasznált megújuló energia mennyiségének kiszámításához használt módszer (EU) 2018/2001 irányelv alapján történő meghatározását követően. Az (EU) 2018/2001 irányelv szerinti módszertan kidolgozásáig a megfelelő nemzeti módszertan is alkalmazható.
1.4. Az ország területét ábrázoló térkép az alábbi információk megjelölésével, megőrizve a védett üzleti és egyéb adatokat:
1.4.1. a fűtési és hűtési igény által érintett területek az 1.1. pont elemzése alapján – egységes kritériumok alkalmazásával – a települések és a konurbációk energiaintenzívebb területeinek megjelenítése;
1.4.2. az 1.3.2. pontban meghatározott meglévő fűtési és hűtési elosztópontok, valamint a távhőtovábbító létesítmények megjelenítése.
1.5. A fűtés és hűtés energia igényének előrejelzése a következő 30 évre, GWh-ban kifejezve, figyelembe véve mindenekelőtt a következő 10 évre vonatkozó előrejelzéseket, az igények változását az épületekben és az ipar különböző ágazataiban, továbbá a keresletszabályozásra vonatkozó szakpolitikák és stratégiák ösztönző hatását.
2.1. A fűtés és hűtés hatékonnyá tétele révén Magyarország tervezett hozzájárulásának meghatározása az energiaunió öt dimenzióival kapcsolatos nemzeti célkitűzésekhez és hozzájárulásokhoz az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1999 európai parlament és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Energiaunió rendelet) 3. cikk (2) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint, különös tekintettel az Energiaunió rendelet 4. cikk b) pont 1–4. alpontjára és 15. cikk (4) bekezdés b) pontjára, meghatározva azokat az elemeket, amelyek kiegészítik az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveket.
2.2. Az Energiaunió rendelet 3., 20., 21. cikkével és 27. cikk a) pontjával összhangban benyújtott aktuális jelentésben ismertetett meglévő szakpolitikák és intézkedések általános bemutatása.
3.1. A különböző fűtési és hűtési technológiákban rejlő gazdasági potenciálra vonatkozó elemzést az ország egész területére kiterjedően, az EED 14. cikk (3) bekezdésében említett költség-haszon elemzés segítségével kell elvégezni, meghatározva a hatékonyabb, valamint megújuló energián alapuló fűtési és hűtési technológiák alternatív forgatókönyveit, lehetőség szerint különbséget téve a fosszilis és a megújuló forrásokból származó energia között. A gazdasági potenciál elemzésben GWh-ban meg kell adni az egyes elemzett technológiák által évente előállítható energia mennyiségét. Az energiarendszeren belüli korlátokat és kapcsolatokat is figyelembe kell venni a gazdasági potenciál elemzésben. A gazdasági potenciál elemzés a technológiák vagy rendszerek szokásos típusainak működését jellemző – feltételezéseken alapuló – modelleket is felhasználhat.
3.1.1. A gazdasági potenciál elemzésben a következő technológiákat kell figyelembe venni:
3.1.1.1. ipari hulladékhő és hulladék hűtőenergia;
3.1.1.2. hulladékégetés;
3.1.1.3. nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés;
3.1.1.4. nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez használt megújuló energiaforrás, különös tekintettel a geotermikus energiára, a termikus napenergiára és a biomasszára;
3.1.1.5. hőszivattyúk;
3.1.1.6. a meglévő távfűtési hálózatok hő- és hűtőenergia-veszteségének csökkentése.
3.2. A gazdasági potenciál elemzésnek a következő elemeket kell tartalmaznia:
3.2.1. Megfontolások:
3.2.1.1. Az EED 14. cikk (3) bekezdése szerinti – társadalmi-gazdasági és környezeti tényezőket is figyelembe vevő – költség-haszon elemzésnek tartalmaznia kell egy gazdasági értékelést, ami kiterjed a 2018/2001 irányelv 15. cikk (7) bekezdésében említett értékelésre is, valamint egy, a projektek befektetők szempontjából történő értékelése céljából végzett pénzügyi elemzést. Mind a gazdasági, mind a pénzügyi elemzésnek a nettó jelenértéket kell értékelési kritériumként figyelembe vennie.
3.2.1.2. Az alapforgatókönyvnek kiindulópontként kell szolgálnia, és figyelembe kell vennie az átfogó értékelés összeállításának idején meglévő szakpolitikákat, továbbá támaszkodnia kell az 1.1–1.5. pont és 2.2. pont szerint gyűjtött adatokra. Az alapforgatókönyv összeállításánál azon szakpolitikákat kell figyelembe venni, amelyek az átfogó értékelés elkészítési határidejét megelőző év végét megelőzően fogadtak el.
3.2.1.3. Az alapforgatókönyv alternatív forgatókönyveinek figyelembe kell venniük az Energiaunió rendelet energiahatékonyságra és megújuló energiára vonatkozó célkitűzéseit. Az egyes forgatókönyveknek az alapforgatókönyvhöz illeszkedve az alábbi elemeket kell tartalmazniuk:
3.2.1.3.1. a vizsgált technológiákban rejlő gazdasági potenciált a nettó jelenérték mint kritérium alkalmazásával;
3.2.1.3.2. az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését;
3.2.1.3.3. évi primerenergia-megtakarítást GWh-ban;
3.2.1.3.4. a megújuló energiaforrások arányára gyakorolt hatást a nemzeti energiaszerkezetben.
3.2.1.4. A technikai, pénzügyi okokból vagy a nemzeti szabályok miatt nem megvalósítható forgatókönyveket a költség-haszon elemzés korai szakaszában ki lehet zárni, ha ez körültekintő, pontos és jól dokumentált megfontolások alapján indokolt.
3.2.1.5. A forgatókönyveken alapuló értékelésnek és a döntéshozatalnak figyelembe kell vennie az energiaellátás megnövekedett rugalmasságából és a villamosenergia-hálózatok optimálisabb működéséből eredő energiamegtakarítást, a költségeket, beleértve a csökkentett infrastrukturális beruházásokból adódóan elkerült költségeket és az így keletkező megtakarításokat.
3.2.2. Költségek és hasznok
3.2.2.1. A 3.2.1. pontban említett költségek és hasznok legalább az alábbi elemeket foglalják magukban:
3.2.2.1.1. Hasznok:
3.2.2.1.1.1. kibocsátás értéke a felhasználó számára (fűtés, hűtés és villamos energia);
3.2.2.1.1.2. a lehetséges mértékű külső hasznok, különös tekintettel a környezeti, az üvegházhatásúgáz-kibocsátással kapcsolatos, továbbá az egészségügyi és biztonsági hasznokra;
3.2.2.1.1.3. valószínűsíthető munkaerőpiaci hatások, energiabiztonság és versenyképesség.
3.2.2.1.2. Költségek:
3.2.2.1.2.1. a létesítmények és felszerelések állóeszköz-beruházási költségei;
3.2.2.1.2.2. a kapcsolódó energiahálózatok állóeszköz-beruházási költségei;
3.2.2.1.2.3. változó és rögzített műveleti költségek;
3.2.2.1.2.4. energiaköltségek;
3.2.2.1.2.5. valószínűsíthető környezeti, egészségügyi és biztonsági költségek;
3.2.2.1.2.6. valószínűsíthető munkaerőpiaci, energiabiztonsági költségek, valamint a versenyképességre gyakorolt hatás.
3.2.3. Az alapforgatókönyv szempontjából releváns forgatókönyvek:
3.2.3.1. Az alapforgatókönyvvel kapcsolatban az összes releváns forgatókönyvet figyelembe kell venni, különös tekintettel a hatékony egyedi fűtés és hűtés szerepére.
3.2.3.2. A költség-haszon elemzés egy projekt értékelésére vagy egy projektcsoportra terjed ki a tágabb helyi, regionális vagy nemzeti értékelés szintjén annak érdekében, hogy meg lehessen állapítani az alapforgatókönyvhöz képest leginkább költséghatékony és legkedvezőbb fűtési vagy hűtési megoldást a vizsgált földrajzi terület számára.
3.2.3.3. Az EED 14. cikke szerinti költség-haszon elemzés elvégzésért felelős szerv módszertant és eljárást dolgoz ki a gazdasági elemzésre kiterjedően.
3.2.4. Határok és integrált megközelítés:
3.2.4.1. A vizsgált földrajzi egységnek jól meghatározott földrajzi területet kell lefednie.
3.2.4.2. A költség-haszon elemzésben figyelembe kell venni a rendszeren és a földrajzi határon belüli valamennyi rendelkezésre álló centralizált vagy decentralizált kínálati erőforrást, beleértve a 3.1.1. pont szerinti technológiákat, valamint a fűtési és hűtési igények trendjét és jellemzőit.
3.2.5. Feltételezések:
3.2.5.1. A költség-haszon elemzések céljára feltételezések dolgozhatók ki, amelyek a főbb input és output tényezők áraira és a diszkontrátára vonatkoznak.
3.2.5.2. A gazdasági elemzésben a nettó jelenérték kiszámításához használt diszkontrátát az általánosan alkalmazott irányszám, ennek hiányában az Európai Unió által alkalmazott irányszám figyelembevételével kell kiválasztani.
3.2.5.3. A gazdasági elemzésben nemzeti, európai vagy nemzetközi energiaár-alakulási előrejelzéseket kell használni, ha indokolt nemzeti vagy regionális összefüggésbe helyezve.
3.2.5.4. A gazdasági elemzésben alkalmazott áraknak tükrözniük kell a társadalmi-gazdasági költségeket és hasznokat. A külső költségeket – különös tekintettel a környezeti és egészségügyi hatásokra – a lehető legnagyobb mértékben a vonatkozó piaci árra vagy az európai vagy nemzeti szabályozásra tekintettel kell meghatározni.
3.2.6. Érzékenységi elemzés: egy projekt vagy projektcsoport költségeinek és hasznainak értékeléséhez érzékenységi elemzést is végezni kell. Az érzékenységi elemzésnek olyan – az energiaárakra, a keresleti szintekre, a diszkontrátákra és egyéb tényezőkre vonatkozó – változó tényezőkön kell alapulnia, amelyek jelentős hatással vannak a számítások eredményére.
4.1. A 3.1. és 3.2. ponttal összhangban azonosított gazdasági potenciál kiaknázására irányuló, a célállapotot is bemutató jogalkotási koncepciókat és szakpolitikai intézkedéseket kell megfogalmazni, melyeknek be kell mutatnia azokat a finanszírozási – az alábbiak szerint részletezett – intézkedéseket és programokat, ami az átfogó értékelés időszakában elfogadható anélkül, hogy az sértené az állami támogatási rendszerek követelményeit:
4.1.1. az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése;
4.1.2. évi primerenergia-megtakarítás GWh-ban;
4.1.3. a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés arányára gyakorolt hatás;
4.1.4. a megújuló energiaforrások arányára gyakorolt hatás a nemzeti energiaszerkezetben a fűtési és hűtési ágazat vonatkozásában;
4.1.5. összefüggések a nemzeti pénzügyi programozással és a költségmegtakarításokkal az központi költségvetés és a piaci résztvevők számára;
4.1.6. az esetleges állami támogatási intézkedésekre vonatkozó becslés, a vonatkozó éves költségvetéssel és a potenciális támogatási elem meghatározásával.
I. *
II. Az intézményi szintű költség-haszon elemzés keretelvei
1. Ha a tervekben csak villamos energiára épülő létesítmény vagy egy hővisszanyerést nem alkalmazó létesítmény szerepel, akkor össze kell vetni a tervezett létesítményeket vagy a tervezett felújítást egy olyan azonos létesítménnyel, amely azonos mennyiségű villamos energiát vagy technológiai hőt termel, de visszanyeri a hulladékhőt, továbbá a hőt nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés, illetve a távfűtési hálózatok, távhűtési hálózatok segítségével biztosítja.
2. Az értékelésnek egy adott földrajzi határon belül – racionális lehetőségeket, így a technikai megvalósíthatóságot és a távolságot szem előtt tartva – figyelembe kell vennie a tervezett létesítményt és valamennyi megfelelő létező vagy potenciális hőkeresleti pontot, amelyet a létesítmény el tud látni.
3. A rendszerhatárt úgy kell megállapítani, hogy abba beletartozzon a tervezett létesítmény és a hőterhelés, így az épület és az ipari folyamat. Ezen a rendszerhatáron belül a hőenergia- és a villamosenergia-ellátás teljes költségét mindkét esetre meg kell határozni és össze kell hasonlítani.
4. A hőterhelésbe bele kell tartoznia a létező hőterheléseknek, így az ipari létesítményeknek vagy egy létező távfűtési rendszernek. Városi térségekben az olyan hőterhelésnek és költségnek is bele kell tartoznia, amely akkor áll fenn, ha egy épületcsoportot vagy egy városrészt új távfűtési rendszerrel látnak el, illetve új távfűtési rendszerre kapcsolnak.
5. Az intézményi szintű költség-haszon elemzést a tervezett létesítmény és az összehasonlított létesítmény azon ismertetésére kell építeni, amely kiterjed a hő- és villamosenergia-kapacitásra, adott esetben a tüzelőanyag típusára, a tervezett használatra, valamint a tervezett éves üzemóraszámra, az elhelyezkedésre és a villamosenergia- és hőigényre.
6. Az összehasonlítás céljára figyelembe kell venni a hőenergia-igényt és a közelben lévő hőkeresleti pontok által alkalmazott fűtés- és hűtéstípusokat. Az összehasonlításnak ki kell terjednie a tervezett és az összehasonlított létesítményhez kapcsolódó infrastrukturális költségre is.
7. Az intézményi szintű költség-haszon elemzéseknek tartalmazniuk kell egy, a létesítménybe történő beruházásból és a létesítmény működéséből származó, a tényleges pénzforgalmi tranzakciókat tükröző pénzügyi elemzést is tartalmazó gazdasági elemzést.
1. A végfelhasználási energiamegtakarítás számítási alapját képező energiamennyiség megállapításakor a bázisévekben értékesített energiamennyiségből részben vagy teljesen kihagyható a közlekedésben felhasznált energiavolumen.
2. A végfelhasználási energiamegtakarítás számítási alapját képező energiamennyiség megállapításakor a bázisévekben értékesített energiamennyiségből részben vagy teljesen kihagyható az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 1. mellékletében felsorolt tevékenységek során felhasznált energiavolumen.
3. A végfelhasználási energiamegtakarítás mértékének kiszámításakor a számítás elvégezhető a
a) 2014. és a 2015. év vonatkozásában 1%-os érték,
b) 2016. és 2017. év vonatkozásában 1,25%-os érték,
c) 2018., 2019. és 2020. év vonatkozásában 1,5%-os érték
alkalmazásával.
4. A végfelhasználási energiamegtakarítás mértékébe beszámítható az energiaátalakítási, -szállítási és -elosztási ágazatban – ezen belül a hatékony távfűtési és távhűtési infrastruktúra terén – az energiahatékonyságról szóló törvényben, valamint a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott követelmények végrehajtásának eredményeként elért energiamegtakarítás mennyisége.
5. A végfelhasználási energiamegtakarítás mértékébe beszámítható a 2008. december 31. óta újonnan végrehajtott és 2020-ban még hatással bíró egyedi fellépésekből származó, mérhető, ellenőrizhető energiamegtakarítás mennyisége.
6. A 2–5. pont alkalmazásával a végfelhasználási energiamegtakarítás mértéke legfeljebb 25%-kal csökkenthető.
1. Egyes végső felhasználásra szánt tüzelőanyagok energiatartalma – átváltási táblázat
| A | B | C | D | ||
| 1. | Energiahordozó | kJ (nettó fűtőérték) | kgoe (nettó fűtőérték) | kWh (nettó fűtőérték) | |
| 2. | 1 kg koksz | 28 500 | 0,676 | 7,917 | |
| 3. | 1 kg kőszén | 17 200 – 30 700 | 0,411 – 0,733 | 4,778 – 8,528 | |
| 4. | 1 kg barnaszénbrikett | 20 000 | 0,478 | 5,556 | |
| 5. | 1 kg fekete lignit | 10 500 – 21 000 | 0,251 – 0,502 | 2,917 – 5,833 | |
| 6. | 1 kg barnaszén | 5 600 – 10 500 | 0,134 – 0,251 | 1,556 – 2,917 | |
| 7. | 1 kg olajpala | 8 000 – 9 000 | 0,191 – 0,215 | 2,222 – 2,500 | |
| 8. | 1 kg tőzeg | 7 800 – 13 800 | 0,186 – 0,330 | 2,167 – 3,833 | |
| 9. | 1 kg tőzegbrikett | 16 000 – 16 800 | 0,382 – 0,401 | 4,444 – 4,667 | |
| 10. | 1 kg fűtőolaj (nehézolaj) | 40 000 | 0,955 | 11,111 | |
| 11. | 1 kg könnyű fűtőolaj | 42 300 | 1,010 | 11,750 | |
| 12. | 1 kg közlekedési célú fosszilis vagy szintetikus dízelgázolaj | 42 600 | 1,017 | 11,833 | |
| 13. | 1 kg biodízel | 37 500 | 0,890 | 10,340 | |
| 14. | 1 kg motorbenzin (benzin) | 44 000 | 1,051 | 12,222 | |
| 15. | 1 kg E85 (benzin) | 29 000 | 0,693 | 8,055 | |
| 16. | 1 kg paraffin | 40 000 | 0,955 | 11,111 | |
| 17. | 1 kg LPG (cseppfolyósított propán-bután gáz) | 46 000 | 1,099 | 12,778 | |
| 18. | 1 kg földgáz (vezetékes vagy CNG)(*) | 47 200 | 1,126 | 13,10 | |
| 19. | 1 kg LNG (cseppfolyósított földgáz) | 45 190 | 1,079 | 12,553 | |
| 20. | 1 kg fa (25%-os nedvességtartalmú) (**) | 13 800 | 0,330 | 3,833 | |
| 21. | 1 kg pellet/fabrikett | 16 800 | 0,401 | 4,667 | |
| 22. | 1 kg hulladék | 7 400 – 10 700 | 0,177 – 0,256 | 2,056 – 2,972 | |
| 23. | 1 MJ származtatott hő | 1 000 | 0,024 | 0,278 | |
| 24. | 1 kWh villamos energia | 3 600 | 0,086 | 1 (***) |
2. Indokolt esetben eltérő átváltási tényezők is alkalmazhatók.
(*) 93% metán.
(**) Indokolt esetben eltérő %-os nedvességtartalom és átváltási tényezők is alkalmazhatók.
(***) Akkor alkalmazandó, ha az energiamegtakarítást a primer energia viszonylatában számítják ki a végsőenergia- fogyasztáson alapuló, alulról építkező módszer alkalmazásával. A kWh-ban kifejezett villamosenergia-megtakarítás esetében alapértelmezett 2,1-es együttható alkalmazható.
1. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 13. § (1) bekezdés b)–h) pontja szerinti szakpolitikai intézkedéssel megvalósuló energiamegtakarítás kiszámításához a kötelezett fél, a résztvevő, a megbízott fél vagy a végrehajtó hatóság az alábbi módszerek egyikét alkalmazhatja:
1.1. Várható energiamegtakarítás, hasonló létesítményekben végrehajtott korábbi, függetlenül ellenőrzött energiafejlesztések eredményeire tett hivatkozással. Az általános megközelítés „előzetes” megközelítésnek minősül.
1.2. Mért megtakarítás, amikor az intézkedés vagy intézkedéscsomag megvalósítása nyomán elért megtakarítást úgy kell meghatározni, hogy rögzítésre kerül az energiafelhasználás tényleges csökkenése, kellően figyelembe véve olyan tényezőket, mint az addicionalitás, a kihasználtság, a termelési szintek és az időjárás, amelyek befolyásolhatják a fogyasztást. Az általános megközelítés „utólagos” megközelítésnek minősül.
1.3. Nagyságrendi megtakarítás, ahol a megtakarítások műszaki becslését alkalmazzák. Ez a megközelítés akkor alkalmazható, amikor nehéz vagy aránytalanul költséges megbízható mért adatokat megállapítani.
1.4. Felmérésen alapuló megtakarítás, ahol a fogyasztók részéről a tanácsokra, a tájékoztató kampányokra, a címkézési vagy tanúsítási rendszerekre vagy az okos mérésre adott reakciókat mérik fel. Ez a megközelítés a fogyasztói magatartás változásából fakadó megtakarítások esetében alkalmazható, nem használható a létesítmény fizikai jellemzőiből adódó megtakarításokra.
2. * Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 13. § (1) bekezdés b)–h) pontja szerinti szakpolitikai intézkedéssel megvalósuló energiamegtakarítás megállapításakor a kötelezett fél, a részt vevő, a megbízott fél vagy a végrehajtó hatóság a következő elveket köteles alkalmazni:
2.1. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 24c. pontja szerinti lényeges hozzájárulásnak hozzá kell járulnia a szóban forgó egyéni fellépéshez, azaz egyértelműen a minimális hatást meghaladó hatást kell gyakorolnia a végső felhasználó egyéni fellépés mellett hozott döntésére (a továbbiakban: lényegességi kritérium).
2.1.1. A lényeges hozzájárulás keretében kifejtett hatás akkor haladja meg a minimális szintet, ha anélkül a végső felhasználó egyéni fellépés mellett hozott döntése elmaradt volna, azaz a végső felhasználó vagy nem is tervezett volna energiahatékonysági beruházást végrehajtani, vagy a tervezett energiahatékonysági beruházást pénzügyi forrás, vagy technikai segítség hiányában nem tudta volna, vagy csak késedelmesen tudta volna megvalósítani (pl. korai csere). Egyéb lényeges hozzájárulás hiányában az elért energiamegtakarítás szempontjából nem tekintendő a kötelezett részéről történő lényeges hozzájárulásnak, ha az energiamegtakarítást eredményező egyéni fellépést az váltja ki, hogy a kötelezett előírja a végső felhasználó részére energiamegtakarítás elérését az energiamegtakarítási kötelezettséghez kapcsolódóan felmerült költségek végső felhasználóra történő áthárításának alternatívájaként, valamint az sem, ha az energiahatékonysági beruházás fedezésére a korábban a végső felhasználó által megfizetett ilyen jellegű bevétel nyújt fedezetet.
2.1.2. A kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgáz kibocsátás-csökkentésekről szóló (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében hozott intézkedések lényegesnek tekinthetők, de igazolni kell, hogy ellenőrizhető, és mérhető vagy felbecsülhető energiahatékonysági javulást eredményeznek.
2.1.3. Az alternatív szakpolitikai intézkedés keretében kidolgozott finanszírozási rendszerek esetében a támogatás összegének jelzése nem elegendő a lényegesség igazolására, mert ez önmagában nem bizonyítja, hogy a támogatások hatással voltak a végső felhasználók beruházási döntéseire.
2.1.4. A lényeges hozzájárulást kifejtő személynek igazolnia kell az egyéni fellépéshez történő lényeges hozzájárulást.
2.1.5. A fentiek figyelembevételével az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben lényeges hozzájárulásnak tekintendők különösen, de nem kizárólag az alábbi típusú hozzájárulások:
a) pénzügyi támogatás vagy kedvezményes hitel nyújtása;
b) célzott energetikai tanácsadás;
c) az egyéni fellépés megtervezéséhez vagy végrehajtásához nyújtott technikai támogatás.
2.1.6. A lényeges hozzájárulást különösen, de nem kizárólag az alábbi dokumentumokkal kell igazolni a hozzájárulás jellegéből következő értelemszerű eltérésekkel:
a) az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15/B. § (4) bekezdése szerinti megállapodás;
b) aláírt megállapodás a projekt végrehajtásáról;
c) kifizetett számlák;
d) projektdokumentáció.
2.1.7. Az alternatív szakpolitikai intézkedések lényegesnek tekintendők, amennyiben azok jelen kormányrendelettel összhangban vannak kidolgozva, és a várható ok-okozati láncolatok az intézkedés bevezetésétől a fellépések célcsoport(ok) általi végrehajtásáig ismertetve vannak.
2.2. Az energiamegtakarításról bizonyítani kell, hogy többletmegtakarítás ahhoz képest, amelyre mindenképpen sor került volna, függetlenül a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott felek vagy a végrehajtó hatóság tevékenységétől. Annak meghatározásához, hogy mely megtakarítások jelenthetők be többletmegtakarításként, figyelembe kell venni, hogy az adott szakpolitikai intézkedés hiányában hogyan alakulna az energiafogyasztás és -kereslet az energiafogyasztási trendek, a fogyasztói magatartás változása, a műszaki fejlődés, valamint az uniós és nemzeti szinten végrehajtott egyéb intézkedések által okozott változások tükrében (a továbbiakban: addicionalitási kritérium).
2.3. A kötelező erejű uniós jog végrehajtásából származó energiamegtakarítások olyan megtakarításnak tekintendők, amelyekre mindenképpen sor került volna, ezért azokat nem lehet energiamegtakarításként bejelenteni. Ezen követelménytől eltérve, az épület határoló szerkezetek energetikai korszerűsítéséből és a kombinált épületkorszerűsítésből származó megtakarítások bejelenthetők energiamegtakarításként, amennyiben teljesül az addicionalitási és lényegességi kritérium.
2.4. Energiamegtakarítás akkor írható jóvá, ha az meghaladja az alábbi szinteket:
2.4.1. a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények meghatározásáról szóló, 2009. április 23-i 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról szóló, 2011. május 11-i 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását követő uniós kibocsátási követelmények az új személygépkocsik és az új könnyű haszongépjárművek számára;
2.4.2. az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezési kötelezettségeinek előírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelőségértékelésének általános feltételeiről szóló 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet alapján az egyes energiával kapcsolatos termékek piacról való kivonásával kapcsolatos követelmények.
2.5. A termékek, berendezések, közlekedési rendszerek, járművek és üzemanyagok, épületek és épületelemek, folyamatok vagy piacok energiahatékonysági szintjének növelését ösztönző célú szakpolitikák megengedettek.
2.6. A kis léptékű, fogyasztásközeli megújulóenergia-technológiák épületekbe való beépítését vagy épületekre való felszerelését támogató intézkedéseket figyelembe lehet venni az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése tekintetében, feltéve, hogy ellenőrizhető, és mérhető vagy becsülhető energiamegtakarítást eredményeznek. A megtakarítások kiszámításának meg kell felelnie az e mellékletben foglalt követelményeknek.
2.7. A hatékonyabb termékek és járművek elterjedésének felgyorsítására irányuló szakpolitikák tekintetében teljes jóváírás igényelhető, feltéve, hogy az említett elterjedés bizonyítottan a termék vagy a jármű átlagos várható élettartamának lejárta előtt valósul meg, vagy azt megelőzően, hogy a terméket vagy a járművet normál esetben lecserélnék, és az energiamegtakarítást a lecserélendő termék vagy jármű átlagos várható élettartamának lejártáig tartó időszakra jelentik be.
2.8. Az energiahatékonysági intézkedések elterjedésének előmozdítása terén gondoskodni kell a termékekre, szolgáltatásokra és az intézkedések végrehajtására vonatkozó minőségi előírások fenntartásáról, továbbá ha nincsenek ilyen előírások, gondoskodni kell azok bevezetéséről és nyilvánosságra hozataláról. Amennyiben az ilyen előírások bevezetésének jogszabályi háttere nem biztosított, az intézkedés energiamegtakarításként nem számolható el.
2.9. A régiók közötti éghajlati eltérések figyelembevétele érdekében az energiamegtakarítás mértéke hozzáigazítható egy standard értékhez, vagy a különböző megtakarítások egyeztethetőek a régiók közötti hőmérsékleti ingadozással.
2.10. A piacok energiahatékonysági szintjének növelését ösztönző célú intézkedések közül az az energiahatékonysági beruházások költségei miatti vagy más, a felhasználó és a kötelezett kereskedő megállapodása következtében előálló energiaegységár-növekmény energiamegtakarítása elszámolható, amely az energia végső felhasználói fogyasztásának csökkentését eredményezi.
2.11. Az energiamegtakarítás kiszámítása során figyelembe kell venni az intézkedés élettartamát és azt, hogy idővel milyen arányban csökkennek a megtakarítások. Ezt a számítást az egyes egyéni fellépés által a végrehajtási időpont és 2030. december 31. között elért megtakarítás összeadásával kell elvégezni. Ehelyett alkalmazható más olyan, az integrált nemzeti energia- és klímatervben rögzített módszer is, amely a becslések szerint legalább ugyanolyan teljes megtakarítás-mennyiséget eredményez. Más módszer használata esetén az adott módszerrel kiszámított energiamegtakarítás teljes mennyisége nem haladhatja meg az egyes egyéni fellépések által a végrehajtásuk időpontja és 2030. december 31. között elért megtakarítás összegét.
3. * Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 13. § (1) bekezdés a)–g) pontja szerinti szakpolitikai intézkedéseket az alábbi követelmények figyelembevételével kell kidolgozni:
3.1. a szakpolitikai intézkedéseknek és az egyéni fellépéseknek ellenőrizhető végfelhasználási energiamegtakarítást kell eredményeznie;
3.2. az esettől függően az egyes részt vevő felek, megbízott felek vagy a végrehajtó állami hatóság felelősségét egyértelműen meg kell határozni;
3.3. az elért vagy az elérendő energiamegtakarítást átlátható módon kell meghatározni;
3.4. a szakpolitikai intézkedések által előírt vagy elérendő energiamegtakarítás mennyiségét végsőenergia-felhasználásban kell meghatározni, a 6. melléklet szerinti átváltási tényezők figyelembevételével;
3.5. az energiamegtakarítás kiszámítása során a jelen mellékletben meghatározott módszereket és elveket kell alkalmazni;
3.6. éves jelentést kell készíteni és közzétenni a megbízott felek, a részt vevő felek és a végrehajtó hatóságok által elért energiamegtakarításról és az energiamegtakarítás terén érvényesülő éves tendenciákkal kapcsolatos adatokról;
3.7. az eredményeket nyomon kell követni, és megfelelő intézkedéseket kell hozni, ha az előrehaladás nem kielégítő;
3.8. * olyan ellenőrzési rendszert kell létrehozni, amely magában foglalja az energiahatékonyság-javítási intézkedések egy statisztikailag jelentős részének független ellenőrzését is;
3.9. az egyéni fellépésből származó energiamegtakarítást nem jelentheti be egynél több fél;
3.10. a részt vevő fél, a megbízott fél vagy a végrehajtó hatóság tevékenységeinek meg kell felelnie az addicionalitási és lényegességi kritériumnak a bejelentett energiamegtakarítás elérésében;
3.11. a szakpolitikai intézkedésként meghatározott, energiára és szén-dioxidra kivetett adóra a 3.8. pont nem alkalmazandó.
4. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakpolitikai intézkedéssel megvalósuló energiamegtakarítás megállapításakor a kötelezett fél, a részt vevő, a megbízott fél vagy a végrehajtó hatóság a következő elveket köteles alkalmazni:
4.1. az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelv vagy a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvben előírt, a tüzelő-, fűtő- és üzemanyagokra vonatkozó adóztatás minimális szintjét meghaladó adózási intézkedésekből származó energiamegtakarítás írható jóvá;
4.2. az energiára vonatkozó adózási intézkedések hatásának kiszámítása során figyelembe vett árrugalmasságnak tükröznie kell az energia iránti kereslet alkalmazkodóképességét az árváltozásokhoz, és az árrugalmasság becsléséhez friss és reprezentatív hivatalos forrásadatokat kell felhasználni; valamint
4.3. külön kell elszámolni a kísérő adópolitikai intézkedésekből – köztük a pénzügyi ösztönzőkből vagy az alapokba történő befizetésekből – származó energiamegtakarítást.
5. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 13. § (1) bekezdés b)–h) pontja szerinti szakpolitikai intézkedés alkalmazására vonatkozó részletes módszertan az alábbi elemeket tartalmazza:
5.1. a végfelhasználási energiamegtakarítás szintje;
5.2. a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott felek vagy a végrehajtó hatóságok megjelölése;
5.3. a célzott ágazatok;
5.4. a szakpolitikai intézkedések és egyéni fellépések megjelölése, valamint az energiamegtakarítás egyes intézkedésenként várható teljes mennyiségének megjelölése;
5.5. az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer keretében meghatározott kötelezettségi időszak időtartama;
5.6. a szakpolitikai intézkedés által meghatározott fellépések;
5.7. * a számítás módszertana, beleértve az addicionalitási és a lényegességi kritérium meghatározásának módját, valamint a várható és a nagyságrendi megtakarítás tekintetében alkalmazott módszertanok és referenciaértékek megjelölése;
5.8. az intézkedések élettartama és számításuk módja, vagy az, hogy min alapulnak;
5.9. az országon belüli éghajlati eltérések figyelembevételére alkalmazott megközelítés;
5.10. a szakpolitikai intézkedésekre vonatkozó nyomon követési és ellenőrzési rendszerek, valamint azoknak a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott felektől való függetlensége biztosításának módja.
6. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakpolitikai intézkedésre vonatkozó módszertan az alábbi elemeket tartalmazza:
6.1. a célzott ágazatok és az adózók rétege,
6.2. a végrehajtó hatóság megjelölése,
6.3. a várható megtakarítás,
6.4. az adózási intézkedés időtartama, valamint
6.5. a számítás módja, beleértve az alkalmazott árrugalmasságot és megállapításának módját.
7. * A 2024. március 31-ét követően végrehajtott szakpolitikai intézkedések eredményeként elért végsőenergia-megtakarításnál
a) a fosszilis tüzelőanyagok közvetlen égetésén alapuló technológiák termékekben, berendezésekben, közlekedési rendszerekben, járművekben, épületekben vagy építési beruházásokban történő alkalmazásával elért energiamegtakarítást, valamint
b) a technológiák kombinációját előmozdító szakpolitikai intézkedések esetében a fosszilis tüzelőanyagok égetésén alapuló technológiával összefüggő energiamegtakarítás részarányát
külön kell feltüntetni a végrehajtó hatóságok energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 14. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja és a Hivatal energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 13. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatásában.
| A | B | ||
| 1. | Év | Ütemezett végfelhasználási éves energiamegtakarítás (PJ) | |
| 2. | 2021 | 4,8 | |
| 3. | 2022 | 6,8 | |
| 4. | 2023 | 9,5 | |
| 5. | 2024 | 12,1 | |
| 6. | 2025 | 10,0 | |
| 7. | 2026 | 8,6 | |
| 8. | 2027 | 6,4 | |
| 9. | 2028 | 5,2 | |
| 10. | 2029 | 3,7 | |
| 11. | 2030 | 2,9 | |
| 12. | Összesen | 70,0 |
| A | B | ||
| 1. | Szakpolitikai intézkedések | Végrehajtó hatóság | |
| 2. | a) Elsődlegesen energiahatékonysági célú szakpolitikai programok | ||
| 3. | Elsődlegesen energiahatékonysági célú nemzeti szakpolitikai beruházás támogatási pályázati programok (kvótabevételekből, ZFR, ZBR, GZR, költségvetési forrásból, kormányközi megállapodás alapján stb.) | energiapolitikáért felelős miniszter | |
| 4. | Elsődlegesen energiahatékonysági célú, operatív programokból megvalósuló támogatások (KEOP, ROP, KMOP, KEHOP, TOP, VEKOP, GINOP) | a mindenkori irányító hatósági feladatokat ellátó, valamennyi érintett szervezet | |
| 5. * | Lakásépítési támogatás energiahatékonysági bónusz program | lakáscélú állami támogatásokért felelős miniszter | |
| 6. | Energia-racionalizálási pályázati program a Belügyminisztérium intézményei részére | belügyminiszter | |
| 7. | Svájci–Magyar Együttműködési Program energiahatékonysági célú fejlesztései | társadalmi felzárkózásért felelős miniszter | |
| 8. | Norvég Finanszírozási Mechanizmus és EGT Finanszírozási Mechanizmus energiahatékonysági célú fejlesztései | európai uniós fejlesztési források felhasználásáért felelős miniszter | |
| 9. | Költségvetési intézmények energiahatékonysági beruházásai [232/2015. (VIII. 20.) Korm. rendelet] | energiapolitikáért felelős miniszter | |
| 10. | Modern Városok Program keretében, költségvetési támogatással megvalósuló energiahatékonyságot javító intézkedések | településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter | |
| 11. | Magyar Falu Program energiahatékonysági elemei (Épületenergetikai fejlesztés, Közlekedésfejlesztés, Szemléletformálás) | településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter | |
| 12. | Felzárkózó települések hosszú távú programja energiahatékonysági elemei | településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter | |
| 13. * | Lakás-előtakarékossági rendszer megtakarításaiból megvalósított energiahatékonysági fejlesztések | pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásért felelős miniszter | |
| 14. | Energetikai szakreferens alkalmazási kötelezettsége | Hivatal | |
| 15. | Vállalati normatív adókedvezmény energiahatékonysági intézkedések érdekében | adópolitikáért felelős miniszter | |
| 16. | A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által alapított és fenntartott szakképzési centrumok tagintézményeiben történő világításkorszerűsítési feladatok elvégzése [239/2019. (X. 16.) Korm. rendelet] | energiapolitikáért felelős miniszter | |
| 17. | Kormányhatározatokban megállapított egyéb egyedi támogatói döntések | energiapolitikáért felelős miniszter | |
| 18. | b) Energiamegtakarítást integrált módon eredményező, elsődlegesen nem energiahatékonysági célú szakpolitikai intézkedések | ||
| 19. | Operatív programokból megvalósuló, elsődlegesen nem energiahatékonysági célú programok (TOP, VEKOP, EFOP, IKOP, KEHOP, VP) | a mindenkori irányító hatósági feladatokat ellátó, valamennyi érintett szervezet | |
| 20. | Közlekedésfejlesztési programok komplex energiahatékonyság javítása (KÖZOP, KEOP 6. prioritás, IKOP, útadó bevezetés, útdíj rendszerek fenntartása, behajtási övezetek, parkolási zónák létesítése, vasúthálózat fejlesztés, kerékpáros létesítmények fejlesztése, öko-vezetés elterjesztése, gépkocsi használat elszámolásának átalakítása) | közlekedésért felelős miniszter | |
| 21. | Közösségi közlekedés működtetésének állami fenntartói támogatása | közlekedésért felelős miniszter | |
| 22. | M4 metró megvalósítása és a felszíni közösségi közlekedés átszervezése | közlekedésért felelős miniszter | |
| 23. | Elektromobilitás elősegítése (Jedlik Ányos Terv) és Magyarország új buszstratégiai koncepciójának és a Zöld Busz Program megvalósítása | energiapolitikáért felelős miniszter | |
| 24. | CSOK otthonteremtési támogatás és Falusi CSOK fejlesztési támogatás | lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter | |
| 25. | A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 147. §-a alapján fizetendő pénzeszközök kivetése (*) | energiapolitikáért felelős miniszter | |
| (*) az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedés | |||
| A | B | C | D | ||
| 1. | Szakpolitikai intézkedések | Nevesített részintézkedések | Végrehajtó hatóság | Halmozott célértékek, PJ | |
| 2. | Operatív programokból megvalósuló támogatások és a gazdaság újraindítása érdekében kapott források | Elsődlegesen energiahatékonysági célú, operatív programokból megvalósuló támogatások [különösen KEHOP (Plusz), TOP (Plusz), VEKOP, GINOP, VP] | a mindenkori irányító hatósági feladatokat ellátó, valamennyi érintett szervezet | 79,3 | |
| 3. | felhasználásával indított energiahatékonysági célú, közvetlen támogatást nyújtó programok | Elsődlegesen nem energiahatékonysági célú, operatív programokból megvalósuló támogatások [különösen TOP (Plusz), VEKOP, EFOP (Plusz), IKOP (Plusz), KEHOP (Plusz), VP] | a mindenkori irányító hatósági feladatokat ellátó, valamennyi érintett szervezet | ||
| 4. | Gazdaság újraindítása érdekében kapott források felhasználásával indított energiahatékonysági célú, közvetlen támogatást nyújtó programok (különösen RRF forrásból indított programok) | a mindenkori irányító hatósági feladatokat ellátó, valamennyi érintett szervezet (RRF források esetén: Nemzeti Hatóság) | |||
| 5. | Egyéb energiahatékonyságú célhoz | Kvótabevételekre alapozott pályázati programok | energiapolitikáért felelős miniszter | 21 | |
| 6. | kötött forrás felhasználásokból indított nemzeti programok | Állami Zöld Kötvény program bevételeire alapozott energiahatékonysági célú közvetlen pályázati programok | Magyar Nemzeti Bank | ||
| 7. | EGT és Norvég finanszírozási mechanizmusok keretei között indított közvetlen támogatást nyújtó pályázati programok | európai uniós fejlesztési források felhasználásáért felelős miniszter | |||
| 8. | Ágazati fejlesztési programok (Egészséges Budapest Program + Kisfaludy Program) | – Egészséges Budapest Program: belügyminiszter – Kisfaludy Program: Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. | |||
| 9. | Egyéb nemzeti végfelhasználási energiamegtakarítást közvetlenül | Vállalati normatív adókedvezmény energiahatékonysági intézkedések érdekében | adópolitikáért felelős miniszter | 28 | |
| 10. | támogató nemzeti költségvetési programok | CSOK otthonteremtési támogatás és Falusi CSOK fejlesztési támogatás (elsődlegesen nem energiahatékonysági célú program) integrált eredményei | gazdaságfejlesztésért felelős miniszter | ||
| 11. | Energia-racionalizálási pályázati program a Belügyminisztérium intézményei részére | belügyminiszter | |||
| 12. | Költségvetési intézmények energiahatékonysági beruházásai [232/2015. (VIII. 20.) Korm. rendelet] | energiapolitikáért felelős miniszter | |||
| 13. | A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által alapított és fenntartott szakképzési centrumok tagintézményeiben történő világításkorszerűsítési feladatok elvégzése [239/2019. (X. 16.) Korm. rendelet] | NEG Nemzeti Energiagazdálkodási Zrt. | |||
| 14. | A „Fényes Okos Intézmények Program” [192/2020. (V. 8.) Korm. rendelet] | NEG Nemzeti Energiagazdálkodási Zrt. | |||
| 15. | Kormányhatározatokban megállapított egyéb egyedi támogatói döntések | energiapolitikáért felelős miniszter | |||
| 16. | Lakás-előtakarékossági rendszer megtakarításaiból megvalósított energiahatékonysági fejlesztések | gazdaságfejlesztésért felelős miniszter | |||
| 17. | Otthonfelújítási támogatás | Magyar Államkincstár | |||
| 18. | Gyármentő Program | HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt. | |||
| 19. | Járműipari Beszállító-fejlesztési Program | IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. | |||
| 20. | Versenyképesség Növelő Támogatási Program | HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt. | |||
| 21. | Önkormányzati fókuszú energiahatékonysági fejlesztési intézkedések rendszere | Modern Városok Program keretében, költségvetési támogatással megvalósuló energiahatékonyságot javító intézkedések | építési és közlekedési miniszter | 46 | |
| 22. | Magyar Falu Program energiahatékonysági elemei: 1. Épületenergetikai fejlesztések 2. Közlekedési fejlesztések 3. Szemléletformálás | építési és közlekedési miniszter | |||
| 23. | Felzárkózó települések hosszú távú programja energiahatékonysági elemei | építési és közlekedési miniszter | |||
| 24. | Önkormányzatok önálló energiahatékonysági célú intézkedései | energiapolitikáért felelős miniszter | |||
| 25. | Gazdaság újraindítása érdekében önkormányzatok részére biztosított új energiahatékonysági fejlesztési programok | energiapolitikáért felelős miniszter | |||
| 26. | VET pénzeszközök és egyéb piacfejlesztő intézkedések, piacszabályozás | Zöld Hitel Tőkeprogram | Magyar Nemzeti Bank | 6 | |
| 27. | Közlekedés energiahatékonyság javítását szolgáló központi intézkedések | Összetett hatású közlekedésfejlesztési programok energiahatékonyság javító hatása (útdíjrendszerek fenntartása, behajtási övezetek, parkolási zónák létesítése, vasúthálózat-fejlesztés, kerékpáros létesítmények fejlesztése, öko-vezetés elterjesztése, sebességcsökkentés gyorsforgalmi utakon, gépkocsihasználat elszámolásának alakítása, intelligens közlekedési rendszerek fejlesztése) | építési és közlekedési miniszter | 47 | |
| 28. | Közösségi közlekedés fejlesztésének állami támogatása | építési és közlekedési miniszter | |||
| 29. | Elektromobilitás elősegítése (Jedlik Ányos Terv) és Magyarország új buszstratégiai koncepciójának, valamint a Zöld Busz Program megvalósítása | HUMDA Magyar Mobilitásfejlesztési Ügynökség Zrt. | |||
| 30. | Tanácsadási és szakmai | Energetikai szakreferens kötelező alkalmazása (***) | Hivatal | 14 | |
| 31. | képességfejlesztő információs és | Almérő felszerelésére vonatkozó kötelezés | Hivatal | ||
| 32. | motivációs intézkedések | Nemzeti Energetikusi Hálózat – Középületek energiahatékony használatának elősegítése (****) | Hivatal | ||
| 33. | Magyar Mérnöki Kamara által biztost tanácsadási tevékenységek a lakossági, valamint a kis- és középvállalkozási szektorban (****) | Magyar Mérnöki Kamara | |||
| 34. | Összetett piaci fejlesztések | Az energiahatékonysági piac erősítésével (pl. innovációs támogatásokkal) biztosított összetett piacfejlesztő intézkedések | energiapolitikáért felelős miniszter | 8 | |
| (**) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedés (***) Olyan intézkedés, amelyben az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15. § (3) bekezdésében megállapított mértéktől eltérően az energiahatékonysági kötelezettségi rendszeren belül az elért energiamegtakarítás 100%-a számolható el, amennyiben az oktatási, képzési, tanácsadási és szemléletformálási program eredményeként megvalósult energiamegtakarítást a 15. § (1) bekezdése szerinti kötelezett fél éri el. (****) Olyan intézkedés, amelyben az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15. § (3) bekezdésében megállapított mértéktől eltérően az energiahatékonysági kötelezettségi rendszeren belül az elért energiamegtakarítás 90%-a, alternatív szakpolitikai intézkedésként 10%-a számolható el, amennyiben az oktatási, képzési, tanácsadási és szemléletformálási program eredményeként megvalósult energiamegtakarítást a 15. § (1) bekezdése szerinti kötelezett fél éri el. | |||||
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | ||
| 1. | Szakpolitikai intézkedés | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 | 2027 | 2028 | 2029 | 2030 | |
| 2. | Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (közvetlen teljesítés) | 0,3 | 1,0 | 3,3 | 8,0 | 15,1 | 24,5 | 36,2 | 49,2 | 62,7 | 76,0 | |
| 3. | Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (járulékfizetés) | 0,0 | 0,1 | 0,2 | 0,7 | 1,6 | 3,0 | 4,8 | 7,0 | 9,5 | 12,0 | |
| A | B | C | D | ||
| 1. | Tájékoztatási kötelezettség alapja | A kötelezettség teljesítéséért felelős szervezet | A kötelezettség teljesítésének módja | A kötelezettség teljesítésének határideje | |
| 2. | A nagy és kis hatásfokú kapcsolt energiatermelésen keresztüli nemzeti villamosenergia- és hőtermelésről és annak a teljes hő- és villamosenergia-termeléshez viszonyított arányáról szóló statisztika | Hivatal | a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról szóló rendelet szerinti módszertan alapján | a tárgyévet követő 2. év április 30. | |
| 3. | Éves statisztikai jelentés a kapcsolt energiatermelésből származó hő- és villamosenergia-kapacitásról és a kapcsolt energiatermeléshez használt tüzelőanyagokról, valamint a távfűtés/ távhűtés-előállításról és -kapacitásról, a teljes hő- és villamosenergia-termelés és -kapacitás arányában | Hivatal | a statisztikát tartalmazó dokumentum | a tárgyévet követő 2. év április 30. | |
| 4. | A kapcsolt energiatermeléssel elért primerenergia-megtakarításról szóló statisztikai jelentés | Hivatal | a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról szóló rendelet szerinti módszertan alapján elkészített dokumentum | a tárgyévet követő 2. év április 30. | |
| 5. | A fűtés és hűtés hatékonysági potenciáljának átfogó értékelése | energiapolitikáért felelős miniszter | 3. melléklet szerint | 2020. december 31. | |
| 6. | Energiatermelő létesítmények és hulladékhőt termelő ipari létesítmények költség-haszon elemzésében foglaltak megvalósítása alóli kivételt megállapító határozat | Hivatal | a Hivatal határozata | a határozathozatalt követően legkésőbb 3 hónapon belül | |
| 7. | Az energiahatékonyság-javító alternatív szakpolitikai intézkedések bejelentése | energiapolitikáért felelős miniszter | az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 13. § (6) és (7) bekezdése alapján | az integrált nemzeti energia- és klímaterv megvalósításáról szóló jelentés részeként | |
| 8. | Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 17. §-a szerinti kötelezettség alóli kivételek és azok változása | energiapolitikáért felelős miniszter | a kivételt megállapító jogszabály szövege | a szabályozás kihirdetését követően haladéktalanul | |
| A | B | C | ||
| 1. | Képzési terület megnevezése | Mesterképzési szak/Osztatlan szak megnevezése | Mesterképzésben/osztatlan képzésben szerzett szakképzettségek megnevezése | |
| 2. | Műszaki | Energetikai mérnöki | okleveles energetikai mérnök vagy ezzel egyenértékű szakképzettség | |
| 3. | Gépészmérnöki | okleveles gépészmérnök vagy ezzel egyenértékű szakképzettség | ||
| 4. | Villamosmérnöki | okleveles villamosmérnök vagy ezzel egyenértékű szakképzettség | ||
| 5. | Építész | okleveles építész vagy ezzel egyenértékű szakképzettség | ||
| 6. | Építészmérnöki | okleveles építészmérnök vagy ezzel egyenértékű szakképzettség | ||
| 7. | Szerkezet-építőmérnöki | okleveles szerkezet-építőmérnök vagy ezzel egyenértékű szakképzettség | ||
| 8. | Létesítménymérnöki, épületenergetika szakirány | okleveles létesítménymérnök vagy ezzel egyenértékű szakképzettség | ||
| 9. | Épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnöki | okleveles épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök vagy ezzel egyenértékű szakképzettség | ||
| 10. | Kohómérnöki energiagazdálkodási szakirány | okleveles kohómérnök vagy ezzel egyenértékű szakképzettség | ||
| 11. | Bánya- és geotechnika mérnöki | bánya- és geotechnikai mérnök vagy ezzel egyenértékű szakképzettség | ||
| 12. | Agrár | Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki | okleveles mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök vagy ezzel egyenértékű szakképzettség | |
| A | B | ||
| 1. | Képesítési követelmény, vagy az ezzel egyenértékű szakképzettség | Szakmai gyakorlati idő | |
| 2. | 11. melléklet szerinti mesterképzésben/osztatlan képzésben szerzett szakképzettség esetén | 5 év | |
| 3. | Alapképzésben szerzett energetikai mérnök, vagy gépészmérnök, vagy villamosmérnök, vagy építészmérnök, vagy építőmérnök, vagy előzőekkel egyenértékű szakképzettség esetén | 8 év | |
