A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (6) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 9. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Miniszterelnökséget vezető miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § E rendelet hatálya a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: Kötv.) meghatározott, feltárási joggal rendelkező intézményekre és jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szervre, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságokra, a muzeológiai szakfelügyeletre és feladatkörrel rendelkező egyéb intézményekre, azok eljárásaira terjed ki.
2. § E rendelet alkalmazásában
1. állagvédelmi restaurálás: az állagvédelmi tisztításban és konzerválásban részesített régészeti lelet eredeti történeti állapotához közelítő, restaurátori szaktevékenység keretében történő helyreállítása, amely biztosítja a régészeti lelet állagvédelmét és fennmaradását;
2. állagvédelmi tisztítás: a károsító anyagok restaurátori szaktevékenység keretében, fizikai (mechanikus) és kémiai úton való eltávolítása a régészeti leletről;
3. konzerválás: az állagvédelmi tisztításban részesített régészeti lelet állapotának stabilizálását, tartós fennmaradását és a környezet káros hatásaival szembeni védelmét biztosító restaurátori szaktevékenység.
3. § (1) A régészeti leletek elsődleges leletfeldolgozását a régészeti feltárást végző intézménynek úgy kell elvégeznie, hogy a leletanyag alkalmas legyen a későbbi teljes körű tudományos feldolgozásra és a múzeum általi befogadásra, ennek érdekében a feltárás során előkerült régészeti leletek
a) kora, jellege, anyaga, mennyisége, valamint a régészeti lelőhely eredeti történeti összefüggésrendszerében elfoglalt helye azonosítható legyen,
b) olyan állagvédelemben részesüljenek, mely biztosítja fennmaradásukat és régészeti információs értékük megőrzését.
(2) Az elsődleges leletfeldolgozás munkafolyamata és dokumentációja szakmai tartalmának, adatfelvételi minőségének meg kell felelnie a jogszabályi előírás alapján kidolgozott régészeti szempontrendszereknek, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter által közzétett szakmai irányelveknek, továbbá a befogadó múzeumok szakmai feltételeinek, kiemelt figyelemmel a muzeális intézményekre vonatkozó, más jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételi és állományvédelmi követelményekre.
4. § (1) A régészeti feltárás vezetője folyamatosan végzi vagy irányítja és ellenőrzi a terepi bontómunka során előkerülő régészeti leletek begyűjtését, csomagolását és jegyzékbe vételét.
(2) A régészeti feltárást végző intézménynek a régészeti feltárás során előkerült régészeti leleteknek – csomagolási egységenként, az előkerülés sorrendjében – bontási egységhez kötött leletazonosító számot kell adnia.
(3) A régészeti feltárást végző intézménynek az egyes csomagolási egységekhez leletkísérő lapot kell készítenie, amely a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendelet szerinti feltárási dokumentációban meghatározott adatokat tartalmazza.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat a terepbejárás és műszeres lelőhely felderítés során előkerült régészeti leletek esetében a feltárás módja szerinti eltéréssel kell alkalmazni, azzal, hogy csomagolási egységnek a feltárási módszernek megfelelő leletgyűjtési egységet kell tekinteni.
5. § (1) Az elsődleges leletfeldolgozás tárgyát képező régészeti leleteket egyedi állagvédelemben, elsősorban állagvédelmi tisztításban és konzerválásban kell részesíteni.
(2) Állagvédelmi restaurálásban kell részesíteni
a) az állagvédelmi szempontból súlyosan veszélyeztetett régészeti leleteket, valamint
b) az adott feltáráson előkerült régészeti örökségi elemek értékeléséhez, a feltárási dokumentáció és az elsődleges leletfeldolgozás elkészítéséhez feltétlenül szükséges, a kulturális örökség és tudományos feltárás szempontjából kiemelkedő fontosságú régészeti leleteket.
6. § (1) A régészeti leleteken elvégzett állagvédelmi beavatkozásokat restaurálási naplóban kell rögzíteni.
(2) Ha a régészeti feltárást végző intézmény a befogadó múzeum, az elvégzett állagvédelmi beavatkozásokat a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról szóló miniszteri rendelet szerinti, a külön nyilvántartások körébe tartozó restaurálási naplóban dokumentálja.
(3) Ha a régészeti feltárást végző intézmény nem azonos a befogadó múzeummal, a 3. § (2) bekezdése szerinti régészeti szempontrendszereknek, szakmai irányelveknek, valamint az e rendeletben meghatározottaknak megfelelően kidolgozott restaurálási naplót vezet, amely – táblázatos formában – tartalmazza:
a) a feltárási és restaurálási azonosító adatok körében:
aa) a lelőhelyet a feltárási engedélyben szereplő megnevezéssel és a lelőhely azonosítót,
ab) a feltárás időtartamát,
ac) az ásatásvezető régész nevét és régész munkatársa nevét és
ad) az állagvédelmi munkát elvégző restaurátor nevét, valamint
b) az állagvédelemben részesített régészeti lelet vonatkozásában:
ba) a leletkísérő lapon szereplő azonosító számot,
bb) a csomagolási egység megnevezését: zacskó, doboz vagy láda,
bc) a bontási egység azonosítóját, stratigráfiai egység számát,
bd) az állagvédelemben részesített tárgy anyagát, megnevezését és korát,
be) az állagvédelemben részesített tárgy darabszám szerinti mennyiségét,
bf) a végleges állagvédelmi tisztítás során alkalmazott eljárásokat és anyagokat,
bg) a konzerválás során alkalmazott eljárásokat és anyagokat,
bh) az állagvédelmi restaurálás során alkalmazott eljárásokat és anyagokat,
bi) az esetleges anyagvizsgálat, mintavétel tényét,
bj) a megjegyzések rovatban az állagvédelem szempontjából releváns egyéb tényeket, sajátos raktározási igényeket.
(4) A restaurálási naplót a feltárási dokumentáció nem tartalmazza.
7. § Ha a régészeti feltárást végző intézmény az állagvédelmi szempontból fokozottan érzékeny vagy sajátos restaurátori beavatkozást igénylő régészeti lelet esetében
a) nem rendelkezik a sajátos igényű állagvédelmi restaurálásához szükséges feltételekkel, vagy
b) állagvédelmi restaurálása objektív okból a múzeum általi befogadás határnapjáig nem fejezhető be,
a régészeti leletet – az állagvédelmi restaurálás elvégzésére kötött külön megállapodás alapján, a szükséges költségek biztosítása mellett – már a feltárás során átadhatja a befogadó múzeumnak, amennyiben az a sajátos igényű állagvédelmi restauráláshoz szükséges feltételeket biztosítani tudja.
8. § (1) A nem restaurálható, továbbá töredékességük és hiányosságuk folytán tudományos információt, régészeti örökségi értéket nem hordozó, ezért tudományos feldolgozásra, múzeumi befogadásra alkalmatlan régészeti leleteket az elsődleges leletfeldolgozásra való alkalmasság megállapítására irányuló leválogatási eljárás (a továbbiakban: leválogatási eljárás) keretében, a restaurálási munkafolyamat lezárulását követően, el kell távolítani az elsődleges leletfeldolgozásra előkészített anyagból.
(2) A leválogatási eljárást három főből álló munkacsoport folytatja le, amelynek tagjai
a) a feltárásvezető,
b) a feltárási engedélyben megnevezett, vagy a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendelet alapján bejelentett régész munkatárs vagy ennek hiányában a feltárást végző intézmény régészeti szakfeladatot ellátó és anyagismerettel rendelkező egyéb régész, régésztechnikus foglalkoztatottja, valamint
c) az állagvédelmi munkát végző restaurátor.
(3) A leválogatási eljárás eredményéről jegyzőkönyvet és – annak mellékleteként – leválogatási jegyzéket kell készíteni.
(4) A leválogatási eljárás jegyzőkönyve tartalmazza
a) a (2) bekezdés szerinti munkacsoport tagjainak nevét, munkakörét, beosztását, régészeti korszak szerinti szakterületét,
b) a leválogatási eljárás helyét és idejét, valamint
c) azt, hogy a leválogatási eljárás során az elsődleges leletfeldolgozásra alkalmatlan, és ezért eltávolított leletek hol, milyen módon kerültek elhelyezésre.
(5) A leválogatási jegyzék a 10. § (2) bekezdése szerinti adatokat tartalmazza azzal, hogy abban csomagolási egységenként, azonosíthatóan kell rögzíteni, hogy milyen jellegű, korú, anyagú és darabszámú alkalmatlan lelet került eltávolításra az elsődleges leletfeldolgozásra előkészített anyagból.
(6) A 4. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben a leválogatási eljárást nem kell lefolytatni.
(7) Próbafeltárás során előkerült leletanyag esetében a teljes felületű régészeti feltárás befejezéséig és az annak leletanyagára irányuló elsődleges leletfeldolgozás megkezdéséig a leválogatási eljárás nem folytatható le.
9. § (1) Azokról a régészeti leletekről, amelyek az adott régészeti feltáráson előkerült régészeti örökségi elemek értékelésének, a lelőhely jellegének, kor- és kulturális meghatározásának alapját képezik, képi ábrázolást kell készíteni rajzzal vagy fotóval. A képi ábrázolásokat a leletfeldolgozási dokumentáció nem tartalmazza. Ha a lelet teljes tudományos feldolgozását a régészeti feltárást végző intézmény végzi, a befogadó múzeumot a képi ábrázolások elektronikus adathordozón átadott másolati példánya illeti meg, amely az átadás-átvételi eljárás és a gyűjteményi alapleltárba vétel azonosítási feladatainak segédleti szakanyaga is.
(2) Az ember-, állat- és növénytani leletek, anyagminták elsődleges leletfeldolgozás keretében végzett meghatározásának, illetve természettudományos vizsgálatának a leletek és anyagminták azon elemeire kell irányulnia, amelyek nélkülözhetetlenek a feltárási dokumentáció és az elsődleges leletfeldolgozás elkészítéséhez.
10. § (1) A feltárásvezető a leletkísérő lapok és a 6–8. § szerinti tevékenységek adatait felhasználva elvégzi a régészeti leletek azonosítását, továbbá a (2) bekezdés b) pontjában rögzített szakmai adattartalom szerinti meghatározását, rendszerezett összesítését. Ennek eredményét a leletfeldolgozási dokumentációban rögzíti.
(2) A leletfeldolgozási dokumentáció – táblázatos formában – tartalmazza:
a) a feltárási azonosítók körében:
aa) a lelőhelyet a feltárási engedélyben szereplő megnevezéssel, valamint a lelőhely-azonosítót,
ab) a feltárás vezetőjének nevét és közreműködő régész munkatársa nevét és
ac) az ásatás időtartamát, valamint
b) a leletanyag vonatkozásában:
ba) a csomagolási egység nyilvántartási számát,
bb) a csomagolási egység megnevezését: zacskó, doboz vagy láda,
bc) az előkerülés időpontját,
bd) a feltárási felület térképlap száma vagy szelvény száma szerinti azonosítóját,
be) a bontási egység azonosítóját, stratigráfiai egység számát,
bf) az anyagfajtát, egyedi tárgy esetén annak megnevezését,
bg) a keletkezés korszakát,
bh) a mennyiséget (tárgyi lelet esetében darabszámát, nemesfém tárgy esetében súlyát, egyéb lelet esetében jellegadó sajátosság szerint megjelölve),
bi) az állapotot (ép, töredék, helyreállított, illetve tisztított, konzervált, restaurált),
bj) a megjegyzések rovatban az egyéb releváns tényeket, a sajátos raktározási igényt, a sajátos restaurátori beavatkozást igénylő leletek esetében, amennyiben erre sor került, a befogadó múzeum részére történt állagvédelmi célú előzetes átadás tényét a szerződés azonosító számával.
11. § (1) A feltárásvezető az általa elkészített elsődleges leletfeldolgozás adatfelvételét köteles a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról szóló miniszteri rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével elvégezni.
(2) A régészeti feltárás és az elsődleges leletfeldolgozás során a feltárásvezető által alkalmazott, bontási egységhez kötött leletazonosító szám a régészeti leletek felületére nem vezethető fel.
(3) A befogadó múzeum a gyűjteményi nyilvántartásba vétel keretében a régészeti feltárás során alkalmazott, bontási egységhez kötött leletazonosító számokat az alapleltárak megjegyzések rovatában tünteti fel.
12. § (1) Az elsődleges leletfeldolgozási dokumentációt a feltárásvezető, a feltárási bejelentésen vagy feltárási engedélyben meghatározott régész munkatárs, vagy ennek hiányában a feltárást végző intézmény régészeti szakfeladatot ellátó egyéb régész, régésztechnikus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a régészeti leletanyag állagvédelmi restaurálásáért felelős restaurátor írja alá.
(2) Az elsődleges leletfeldolgozási dokumentáció elektronikus adathordozón történő rögzítése esetében olyan formátumot kell alkalmazni, amely kizárja az utólagos adatmódosítás lehetőségét.
(3) Az elsődleges leletfeldolgozásra és dokumentációjára egyebekben a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendelet szerinti feltárási dokumentációra vonatkozó rendelkezések az irányadóak.
(4) Az elsődleges leletfeldolgozási dokumentációhoz mellékelni kell:
a) a leválogatási eljárás jegyzőkönyvét és a leválogatási jegyzéket, valamint
b) ha a régészeti feltárást végző intézmény nem azonos a befogadó múzeummal, a befogadó múzeum írásos egyetértő nyilatkozatát az elsődleges leletfeldolgozási dokumentáció megfelelőségéről.
13. § (1) Ha a régészeti feltárást végző intézmény nem azonos a befogadó múzeummal, a feltárást végző intézmény az elsődleges leletfeldolgozást a befogadó múzeum 12. § (4) bekezdés b) pontja szerinti írásos egyetértő nyilatkozatának hiányában nem zárhatja le.
(2) A 12. § (4) bekezdés b) pontja szerinti írásos egyetértő nyilatkozat előkészítése érdekében a befogadó múzeum a régészeti feltárást végző intézmény által a részére megküldött elsődleges leletfeldolgozási dokumentációt – a szükséges módosítások elvégzése céljából – előzetesen véleményezi. Ehhez a régészeti feltárást végző intézménynek biztosítania kell a leletanyagba való betekintés lehetőségét a befogadó múzeum részére. Az előzetes véleményezés határideje a leletanyagba való betekintéstől számított 10 nap.
(3) Ha az előzetes véleményezés körében a befogadó múzeum észrevételt nem fogalmazott meg, akkor az elsődleges leletfeldolgozási dokumentáció megfelelőségéről szóló, a 12. § (4) bekezdés b) pontja szerinti írásos egyetértő nyilatkozatát megküldi a régészeti feltárást végző intézménynek.
(4) Ha az előzetes véleményezés körében a befogadó múzeum módosításra irányuló észrevételt fogalmazott meg, akkor azt visszaküldi a régészeti feltárást végző intézménynek, amely a szükséges módosítások elvégzését követően, 10 napos véleményezési határidővel, ismételten megküldi az elsődleges leletfeldolgozási dokumentációt a befogadó múzeum részére.
(5) A befogadó múzeum a megtett módosítással való egyetértése esetén a (3) bekezdésben meghatározott módon jár el.
(6) Ha a (2) és (4) bekezdés szerinti előzetes véleményezés nem vezet eredményre, a régészeti feltárást végző intézmény és a befogadó múzeum közötti vitában – a régészeti feltárást végző intézmény kezdeményezésére – az Ásatási Bizottság bevonásával a kulturális örökség védelméért felelős miniszter dönt.
14. § (1) Ha a feltárás nem eredményez elsődleges leletfeldolgozásra és végleges leletbefogadásra alkalmas leletanyagot, ennek tényét a feltárást végző intézmény a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott feltárási jelentésben rögzíti.
(2) Ha a régészeti feltárást végző intézmény és a befogadó múzeum nem azonos, a régészeti feltárást végző intézmény a feltárási jelentést köteles megküldeni a befogadó múzeumnak.
15. § Az elsődleges leletfeldolgozási, továbbá a muzeális intézményekre vonatkozó állományvédelmi és nyilvántartási követelményeknek nem megfelelő, valamint rendezetlen régészeti leletanyagot – a 7. §-ban meghatározott esetek kivételével – a befogadó múzeum nem veszi át végleges gyűjteményi elhelyezésre.
16. § Ha a régészeti feltárást végző intézmény és a befogadó múzeum azonos, végleges leletbefogadási eljárást nem kell lefolytatni, továbbá a 7. §-ban foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmaznia. A befogadó múzeum a régészeti leletet a 23. §-ban meghatározottak szerint végleges gyűjteménybe helyezi, megelőző feltárás esetén a beruházóval kötött szerződésben, tervásatás esetén egyéb támogatási szerződésben az elsődleges leletfeldolgozásra előirányzott összeg terhére a szerződésben meghatározott feltételek szerint.
17. § (1) Ha a feltáró intézmény és a befogadó múzeum nem azonos, akkor végleges leletbefogadási eljárás lefolytatása szükséges, melynek megindítását a régészeti feltárást végző intézmény kezdeményezi a befogadó múzeumnál, az elsődleges régészeti feldolgozás – a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott esetben a teljes tudományos feldolgozás – lezárását követően.
(2) A végleges leletbefogadás költségeit a régészeti feltárást végző intézmény
a) megelőző feltárás esetén a beruházóval kötött szerződése,
b) tervásatás esetén a támogatási szerződése
terhére biztosítja a befogadó múzeum számára, a régészeti leletek végleges befogadásának egyszeri költségére alkalmazható, a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben megállapított legmagasabb hatósági ár alapján kiszámítva.
18. § (1) A végleges leletbefogadási eljárás során a régészeti feltárást végző intézmény kötelezettsége
a) az elsődleges leletfeldolgozásban vagy – a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott esetben – teljes tudományos feldolgozásban részesült leletanyag alapleltárba vételre való előkészítése, rendezése, csomagolása, a befogadó muzeális intézményi átadás-átvételre és elszállításra való előkészítése,
b) a Kötv.-ben előírt leletbefogadási szerződés megkötését előkészítő, 21. § szerinti szemle megszervezése és lefolytatása, ennek keretében az elsődleges leletfeldolgozási dokumentációban és az a) pontban foglaltak ellenőrizhetőségének biztosítása a befogadó múzeum számára,
c) a leletanyag beszállítása a befogadó múzeumba, valamint
d) közreműködés az átadás-átvételi eljárás lebonyolításában.
(2) A befogadó muzeális intézmény kötelezettsége:
a) a múzeumi befogadás szakmai feltételeinek előzetes megállapítása,
b) közreműködés az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak előkészítésében,
c) közreműködés a leletbefogadási szerződés megkötését előkészítő, 21. § szerinti szemle lefolytatásában, ennek keretében az elsődleges leletfeldolgozási dokumentációban vagy – a Korm. rendeletben meghatározott esetben – teljes tudományos feldolgozásban, és a múzeumi befogadás szakmai feltételei teljesülésének ellenőrzése,
d) a régészeti feltárást végző intézmény által beszállított leletanyag fogadása,
e) közreműködés az átadás-átvételi eljárás lebonyolításában, valamint
f) az átvett leletanyag végleges gyűjteményi elhelyezése.
19. § (1) A végleges leletbefogadás lefolytatása érdekében a régészeti feltárást végző intézmény köteles az előkerült leletanyag mennyiségének ismeretében az elsődleges leletfeldolgozás vagy – a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott esetben – a teljes tudományos feldolgozás befejezését követő 30 napon belül végleges leletbefogadási szerződést kötni a befogadó múzeummal.
(2) A szerződő felek a végleges leletbefogadási szerződés megkötésének tényéről a leletbefogadási szerződés megkötését követő 15 napon belül közös írásos nyilatkozatban értesítik a régészeti feltárások ellenőrzésére jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szervet.
20. § (1) A végleges leletbefogadási szerződés tartalmazza:
a) a régészeti feltárást végző intézmény és a befogadó múzeum adatait,
b) a befogadás jogalapját,
c) a feltárási engedélyben szereplő helyszín megnevezését,
d) a feltárásvezető nevét,
e) a feltárás időtartamát,
f) a befogadásra kerülő régészeti leletek mennyiségét köbméterben meghatározva,
g) a végleges leletbefogadás költségét, valamint az abból a raktárkapacitás bővítésére fordítandó – a teljes összeg legalább 50%-át elérő – hányadát,
h) a végleges leletbefogadás szakmai feltételeit, követelményeit, és a szerződés tárgyát képező leletanyag ezeknek, valamint az előzetes régészeti feldolgozás dokumentációjában foglaltaknak való megfelelőségét, amelyet a szerződő felek előkészítő szemle keretében ellenőriztek,
i) a leletanyag befogadó múzeumba való beszállításának, valamint átadás-átvételének várható időpontját és lefolytatásának részleteit,
j) a befogadó múzeum szakmai és pénzügyi teljesítésének, valamint elszámolási kötelezettségének módját és határidejét a régészeti feltárást végző intézmény felé.
(2) A leletbefogadási szerződés mellékletét képezi:
a) az elsődleges leletfeldolgozás dokumentációja,
b) teljes tudományos feldolgozásban részesült leletanyag esetében a tudományos feldolgozás azon munkarésze, mely biztosítja a befogadásra kerülő leletanyag egyedi azonosítását és szakleltárkönyvi nyilvántartásba vételét,
c) a restaurálási napló,
d) a leletbefogadási szerződést előkészítő szemle jegyzőkönyve.
21. § (1) A leletbefogadási szerződést előkészítő szemlén
a) a régészeti feltárást végző intézmény részéről egy nyilatkozattételre jogosult vezető, a feltárásvezető, teljes tudományos feldolgozásban részesült leletanyag esetében a feldolgozásért felelős kutató, valamint a régészeti leletanyag állagvédelmi restaurálásáért felelős restaurátor,
b) a befogadó múzeum részéről egy nyilatkozattételre jogosult vezető, a végleges leletelhelyezést végző gyűjtemény vezetője, valamint egy restaurátor
vesz részt.
(2) A felek közötti vita esetén a felek kérhetik a régészeti feltárások ellenőrzésére jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv és a muzeológiai szakfelügyelet képviselőjének részvételét is.
(3) A szemle során ellenőrizni kell a végleges leletbefogadásra előkészített régészeti leletanyag gyűjteményi alapleltárba vételre, szállításra és átadás-átvételre való alkalmasságát, különösen a leletanyag
a) mennyiségét,
b) az elsődleges leletfeldolgozási dokumentációban, valamint – teljes tudományos feldolgozásban részesült leletanyag esetében – a tudományos feldolgozás 20. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknak való megfelelőségét,
c) állagvédelmi állapotát és a restaurálási naplóban foglaltaknak való megfelelőségét,
d) rendezettségét, csomagolását, szállításra való felkészítettségét.
(4) A szemle kiterjed továbbá a régészeti leletanyagról készült képi ábrázolások, valamint – amennyiben ilyen készült – az ember-, állat- és növénytani leletek, anyagminták vizsgálati anyagának másolati példányban átadás-átvételre kerülő anyagára is.
(5) A szemle eredményéről mindkét fél képviselői által aláírt és hitelesített 20. § (2) bekezdés d) pont szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.
(6) A felek közötti vita esetén a muzeológiai szakfelügyelet bevonásával a kultúráért felelős miniszter dönt.
22. § (1) A végleges leletbefogadási szerződés megkötését követő átadás-átvételi eljárást
a) a régészeti feltárást végző intézmény részéről a feltárásvezető, valamint a régészeti leletanyag raktározási feladataiért felelős munkatársa,
b) a befogadó múzeum részéről a végleges leletelhelyezést végző gyűjtemény vezetője, valamint a gyűjteménykezelői feladatokért felelős munkatársa
folytatja le.
(2) A leletanyag befogadó múzeumba való szállításának és átadás-átvételének megtörténtét mindkét fél képviselői által aláírt és hitelesített jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelynek 1-1 példányát a régészeti feltárást végző intézmény a régészeti feltárások ellenőrzésére jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szervnek és a kultúráért felelős miniszternek megküld.
(3) A terepbejárás és műszeres lelőhely-felderítés során gyűjtött 0,25 köbmétert meg nem haladó mennyiségű régészeti leletanyag esetében teljes körű leletbefogadási eljárást nem kell lefolytatni. A leletanyag a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendelet szerinti lelőhely-bejelentő adatlap és az elsődleges leletfeldolgozás dokumentációjának csatolásával, valamint átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételével befogadható.
(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően teljes leletbefogadási eljárást kell lefolytatni a több terepbejárás vagy műszeres lelőhely-felderítés során feltárt a régészeti feltárást végző intézmény által összevontan kezelt, 0,25 köbmétert meghaladó mennyiségű régészeti leletanyag esetében.
23. § (1) A végleges gyűjteményi elhelyezés során a befogadó múzeum gondoskodik a régészeti leletek
a) gyarapodási naplóba vételéről,
b) gyűjteménybe illesztéséről,
c) ennek megfelelő szakleltárkönyvi vagy szekrénykataszteri nyilvántartásba vételéről,
d) hozzáférhetővé tételéről és kutathatóságának biztosításáról,
e) végleges raktári elhelyezéséről,
f) a feltárási dokumentáció, annak részeként az elsődleges leletfeldolgozás, továbbá a 20. § szerinti leletbefogadási szerződés és mellékletei végleges adattári elhelyezéséről, nyilvántartásba vételéről és kutathatóságuk biztosításáról.
(2) A végleges gyűjteményi elhelyezés szakmai feladatainak teljesítése során
a) elsődleges leletfeldolgozásban részesült leletanyag esetében a feltárásvezető,
b) teljes tudományos feldolgozásban részesült leletanyag esetében a feldolgozásért felelős kutató
folyamatos szakmai segítséget nyújt.
(3) A végleges gyűjteményi elhelyezésre kerülő régészeti leletek nyilvántartására a befogadó múzeum régészeti gyűjteménye külön gyarapodási naplót vezet. Ha a befogadó múzeumban több régészeti gyűjtemény működik, valamennyi külön gyarapodási naplót vezet.
24. § (1) A végleges gyűjteményi elhelyezést, ha a régészeti feltárást végző intézmény és a befogadó múzeum
a) azonos, az elsődleges leletfeldolgozás befejezését követő,
b) nem azonos, a leletbefogadási eljárást lezáró átadás-átvételt követő
két éven belül el kell végezni.
(2) A végleges gyűjteményi elhelyezés megtörténtét a kultúráért felelős miniszter a muzeológiai szakfelügyelet útján ellenőrzi.
(3) A végleges gyűjteményi elhelyezés határideje a befogadó múzeumnak a kultúráért felelős miniszterhez benyújtott kérelmére, a muzeológiai szakfelügyelet javaslata alapján egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
25. § (1) Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkezdett régészeti feltárások során előkerült leletanyag elsődleges leletfeldolgozására és befogadására kell alkalmazni.
