1. § E törvény célja, hogy a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározásával biztosítsa a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg hatékonyan nem gyakorolható szerzői vagyoni jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó ilyen vagyoni jogok gyakorlását és érvényesítését, továbbá a szerzői és kapcsolódó jogok kezelését végző szervezetek működésének átláthatóságát és kiszámíthatóságát a jogosultak és a felhasználók érdekeinek szem előtt tartásával.
2. § (1) E törvényt kell alkalmazni:
a) a belföldön letelepedett közös jogkezelő szervezet által végzett közös jogkezelésre,
b) a külföldön letelepedett közös jogkezelő szervezet által végzett, Magyarország területére irányuló közös jogkezelésre, ha e törvény másként nem rendelkezik, valamint
c) a jogosultak és felhasználók közös jogkezeléssel kapcsolatos jogaira és kötelezettségeire.
(2) E törvényt kell alkalmazni
a) a belföldön letelepedett, vagy
b) a külföldön letelepedett és Magyarország területére irányuló jogkezelési tevékenységet végző
független jogkezelő szervezetekre, és az általuk végzett jogkezelési tevékenységre, ha e törvény kifejezetten így rendelkezik.
(3) E törvényt kell alkalmazni továbbá az (1) és (2) bekezdésben említett szervezetek jogkezelési tevékenységével összefüggő, e törvény Negyedik Részében szabályozott eljárásokra is.
(4) E törvény alkalmazásában Magyarország területére irányul a közös jogkezelés vagy a független jogkezelő szervezet által végzett jogkezelés, ha a külföldi szervezet ilyen tevékenysége Magyarország területén történő felhasználásra vonatkozik.
3. § (1) A szerzői jogi és kapcsolódó jogi védelem tartalmára és terjedelmére, valamint a védelemből eredő jogokra, továbbá a szerzői művek és kapcsolódó jogi teljesítmények felhasználására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései az irányadók.
(2) A belföldi közös jogkezelő szervezetek vagy független jogkezelő szervezetek alapítására, működésére, szervezetére és gazdálkodására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.), továbbá a belföldi közös jogkezelő szervezetekre az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Civil tv.) rendelkezései az irányadók.
4. § E törvény alkalmazásában:
1. döntéshozó szerv: a közös jogkezelő szervezet alapszabályában a 22. § f) pontja szerint döntéshozó szervként meghatározott közgyűlés vagy küldöttgyűlés;
2. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam;
3. előírt közös jogkezelés körébe tartozó eset: olyan felhasználási mód, amellyel kapcsolatban a jogosult az Szjt. előírása alapján mindaddig kizárólag közös jogkezelő szervezet útján gyakorolhatja jogait, ameddig a 18. § (1) bekezdésében foglaltak szerint jogszerűen tett előzetes tiltakozó nyilatkozata hatályossá nem válik;
4. független jogkezelő szervezet: olyan szervezet, amely céljaként vagy fő tevékenységeként szerzői jogot vagy kapcsolódó jogot kezel több jogosult érdekében és közös javára erre vonatkozó törvény, szerződés vagy egyéb jogviszony alapján, továbbá
a) nem áll a jogosultak tulajdonában vagy ellenőrzése alatt, és
b) nyereségszerzési céllal működik;
5. jogosult: olyan közös jogkezelő szervezetnek vagy független jogkezelő szervezetnek nem minősülő személy vagy szervezet, akit vagy amelyet szerzői mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény tekintetében a szerzői és kapcsolódó jogi vagyoni jogok részben vagy egészben megilletnek;
6. kötelező közös jogkezelés körébe tartozó eset: olyan felhasználási mód, amellyel kapcsolatban az engedélyezési jog vagy az engedélyezési jog nélkül fennálló díjigény az Szjt. előírása alapján kizárólag közös jogkezelés útján érvényesíthető;
7. közös jogkezelés: egyes szerzői vagyoni jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó vagyoni jogok több jogosult érdekében és közös javára közös jogkezelő szervezet által történő gyakorlása és érvényesítése függetlenül attól, hogy azt törvény írja elő vagy az a jogosultak elhatározásán alapul, és a következőkre terjed ki:
a) a szerzői művek és kapcsolódó jogi teljesítmények felhasználásának engedélyezése vagy díjigény érvényesítése,
b) a jogdíjak és a felhasználás egyéb feltételeinek megállapítása, vagy az ebben való részvétel,
c) a felhasználás figyelemmel kísérése,
d) a jogdíjak beszedése,
e) a jogdíjak jogosultak között történő felosztása, kifizetése, vagy felosztás céljára másik szervezetnek történő átadása,
f) fellépés a szerzői jog vagy kapcsolódó jog megsértésével szemben, ideértve az eljárás kezdeményezését a bíróság, illetve hatóság előtt, valamint az eljárás során nyilatkozat, észrevétel vagy indítvány megtételét és eljárási cselekmény elvégzését;
8. közös jogkezelő szervezet: olyan szervezet, amely erre vonatkozó törvény, szerződés vagy egyéb jogviszony alapján céljaként vagy fő tevékenységeként közös jogkezelést végez, és a következő feltételek közül legalább az egyiket teljesíti:
a) tagjai jogosultak vagy jogosultakat képviselő szervezetek – ideértve más közös jogkezelő szervezeteket és a jogosultak szövetségeit is – vagy ez utóbbi személyek ellenőrzése alatt áll,
b) nyereségszerzési cél nélkül működik;
9. küldöttgyűlés: a tagok által a 28. § alapján maguk közül választott küldöttekből álló testület;
10. reprezentatív közös jogkezelő szervezet: olyan közös jogkezelő szervezet, amely az általa kezelt szerzői jog vagy kapcsolódó jog tekintetében megfelel a 34. §-ban meghatározott követelményeknek, és az adott szerzői jog vagy kapcsolódó jog vonatkozásában reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenységhez szükséges hatósági engedéllyel rendelkezik;
11. részesedésre jogosult személy: olyan jogosultnak és közös jogkezelő szervezetnek vagy független jogkezelő szervezetnek nem minősülő személy vagy szervezet, aki vagy amely törvényi előírás vagy a jogosulttal fennálló jogviszonya – ideértve a 12. § (3) bekezdése szerinti megállapodást is – alapján a szerzői mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény felhasználásának engedélyezéséből vagy engedélyezési jog nélkül fennálló díjigény érvényesítéséből származó jogdíjbevételből részesedésre jogosult.
5. § (1) Kötelező közös jogkezelés vagy előírt közös jogkezelés körébe tartozó esetben kizárólag reprezentatív közös jogkezelő szervezet végezhet közös jogkezelést.
(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik a 62. § (1) bekezdése szerinti felhasználás több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyezésével kapcsolatban végzett közös jogkezelésre.
6. § (1) A közös jogkezelő szervezet közös jogkezelési tevékenységét köteles az általa képviselt valamennyi jogosult érdekeinek figyelembevételével és köztük tett bármilyen indokolatlan megkülönböztetés nélkül ellátni.
(2) A közös jogkezelő szervezet kizárólag olyan kötelezettségeket róhat a jogosultakra, amelyek a jogosultak jogainak és érdekeinek védelme vagy jogaik kezelése érdekében szükségesek.
(3) Az általa kezelt szerzői jog és kapcsolódó jog körében a közös jogkezelő szervezetnek közvetlenül el kell látnia legalább a következő közös jogkezelési tevékenységeket:
a) a jogdíjak és a felhasználás egyéb feltételeinek megállapítása – vagy az abban való részvétel – és
b) a jogdíjak felosztása az érintett jogosultak között vagy a jogdíjak beszedése és felosztás céljára más szervezetnek történő átadása.
(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységet a közös jogkezelő szervezet a 7. §-ban meghatározott szervezete útján is elláthatja.
7. § (1) A közös jogkezelő szervezet az általa ellátott egyes közös jogkezelési tevékenységeket észszerűségi vagy gazdaságossági szempontok alapján indokolt esetben a kizárólagos tulajdonában álló jogi személy útján is végezheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogi személyre, annak gazdálkodására és működésére, továbbá az általa végzett közös jogkezelési tevékenységre (ideértve az e törvény szerinti adatszolgáltatási kötelezettségeket is) az e törvényben foglalt előírások ugyanúgy vonatkoznak, mintha azokat a tulajdonos közös jogkezelő szervezet maga végezné, azzal, hogy e jogi személy
a) kizárólag olyan közös jogkezelési tevékenységet folytathat, amelyre és amilyen terjedelemben arra a tulajdonos közös jogkezelő szervezet jogosult,
b) tulajdonosa kizárólag az adott közös jogkezelési tevékenység végzésére jogosult közös jogkezelő szervezet lehet,
c) a jogdíjak megállapításával és a beszedett jogdíjak felhasználásával – különösen felosztással, levonásokkal, befektetésekkel – kapcsolatos döntést nem hozhat, tevékenységét a tulajdonos közös jogkezelő szervezet által e törvényben foglaltak szerint elfogadott felosztási szabályzat és díjszabás, továbbá a közös jogkezelő szervezet döntéshozó szerve által hozott eseti döntések alapján köteles végezni, valamint
d) esetében a 21. §-nak a szervezeti formára vonatkozó előírását nem kell alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti jogi személlyel szemben a jogosultak által érvényesített igényekért az ilyen jogi személy és a tulajdonos közös jogkezelő szervezet egyetemlegesen felel.
8. § * A 11. §-ban foglalt eset kivételével a szerzői mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény tekintetében közös jogkezelést végző szervezeten kívül más személynek vagy szervezetnek történő díjfizetés, vagy más személlyel vagy szervezettel történő megállapodás a közös jogkezelő és az általa képviselt érintett jogosult irányában nem hatályos, és nem mentesít a szerzői jogok és kapcsolódó jogok megsértésének jogkövetkezményei alól, feltéve, hogy a közös jogkezelő szervezetnek van olyan hatályos díjszabása, amelynek alkalmazása az adott felhasználás jogszerű megvalósítását lehetővé teszi.
9. § (1) A közös jogkezelő szervezetet a közös jogkezelés körébe tartozó szerzői jog és kapcsolódó jog gyakorlása és bíróság előtti érvényesítése során a szerzői jog vagy kapcsolódó jog jogosultjának kell tekinteni. Nem szükséges más jogosult perben állása ahhoz, hogy a közös jogkezelő szervezet az igényét bíróság előtt érvényesítse.
(2) A közös jogkezelés útján érvényesített díjigényekkel, valamint a beszedett díjakkal a jogosultak közötti felosztásukig a közös jogkezelő szervezet rendelkezik.
10. § (1) A közös jogkezelés körében – a mechanikai többszörözés engedélyezése kivételével – az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a felhasznált művek vagy szomszédos jogi teljesítmények védelemben részesülnek.
(2) A közös jogkezelő szervezet az általa végzett jogkezelés körében a felhasználó írásbeli kérésére – költségtérítés ellenében – írásbeli tájékoztatást ad arról, hogy a felhasználó által egyedileg megjelölt mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény védelemben részesül-e.
11. § (1) A jogosult egyénileg engedélyezheti szerzői műve vagy kapcsolódó jogi teljesítménye nem kereskedelmi célú felhasználását akkor is, ha egyébként az ilyen felhasználást közös jogkezelő szervezet engedélyezi jogkezelési megbízás vagy a 17. § alapján.
(2) A szerzői művek vagy kapcsolódó jogi teljesítmények nem kereskedelmi célú felhasználásának engedélyezésére vonatkozó részletes feltételeket a közös jogkezelő szervezet alapszabályában köteles meghatározni.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában kizárólag olyan felhasználás tekinthető nem kereskedelmi célúnak, amely sem közvetve, sem közvetlenül nem szolgálja jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját, továbbá, amelyért a jogosult sem tart igényt jogdíjra.
12. § (1) A jogosulttal fennálló jogviszonya alapján részesedésre jogosult személy a jogosultat e törvény alapján megillető jogokat a jogosulttal kötött írásbeli szerződésben foglaltaknak megfelelően, erre vonatkozó kifejezett kikötés esetén gyakorolhatja a közös jogkezelő szervezet alapszabályának és felosztási szabályzatának rendelkezései szerint.
(2) A jogosult és a részesedésre jogosult személy között a részesedés tárgyában létrejött szerződésben nem köthető ki érvényesen a jogosultnak járó jogdíj 50%-át meghaladó részesedés.
(3) Az Szjt. 21. § (1) bekezdése szerinti díjazásból való részesedés tárgyában az ilyen díjazásra jogosult szerzőket képviselő reprezentatív közös jogkezelő szervezetek és a fénymásolással vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló hordozón többszörözött műveket kiadókat – e részesedési jog vonatkozásában – képviselő reprezentatív közös jogkezelő szervezetek köthetik meg a (2) bekezdés szerinti szerződést, azzal, hogy a szerződés hatálybalépésének feltétele valamennyi érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezet döntéshozó szervének jóváhagyása. Ha az e bekezdés szerinti szerzőket és kiadókat ugyanaz a reprezentatív közös jogkezelő szervezet képviseli, a részesedés tárgyában a szerződést az érintett jogosulti csoportok képviselői is megköthetik oly módon, hogy annak jóváhagyásáról a döntéshozó szerv érintett jogosulti csoportokba tartozó tagjai külön-külön szavaznak.
(4) E törvényben jogosulton az (1)–(3) bekezdés szerinti körben a részesedésre jogosult személyt is érteni kell.
13. § (1) A jogosult szabadon választhatja meg, hogy mely közös jogkezelő szervezetnek ad megbízást szerzői jogai vagy kapcsolódó jogai e törvényben foglaltak szerinti kezelésére, feltéve, hogy ezek kezelése az adott szervezet tevékenységi körébe tartozik.
(2) A közös jogkezelő szervezet köteles az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő megbízást elfogadni.
(3) * A jogosult ugyanazon ország tekintetében ugyanazon típusú műveivel vagy kapcsolódó jogi teljesítményeivel kapcsolatos ugyanazon szerzői jog vagy kapcsolódó jog kezelésével kizárólag egy közös jogkezelő szervezetet bízhat meg.
(4) * Jogkezelési megbízás kizárólag a jogosult adott mű- vagy teljesítménytípusba tartozó valamennyi művére vagy kapcsolódó jogi teljesítményére kiterjedő hatállyal adható.
(5) Ha a reprezentatív közös jogkezelő szervezet által a 17. § (1) bekezdése alapján már képviselt jogosult a képviselet körébe tartozó műveivel vagy kapcsolódó jogi teljesítményeivel kapcsolatos szerzői jog vagy kapcsolódó jog kezelésével egy másik közös jogkezelő szervezet részére ad jogkezelési megbízást, az ilyen jogkezelési megbízás a jogkezelési megbízás elfogadása szerinti naptári év végét követő év első napján lép hatályba, feltéve, hogy
a) a jogosult azt a másik közös jogkezelő szervezetnek a jogkezelési megbízás elfogadása szerinti naptári évben a b) pontban megjelölt határidőt megelőzően adja, és
b) az e bekezdés szerinti jogkezelési megbízás elfogadásáról és a jogkezelési megbízást adó jogosult nevéről, valamint a jogkezelési megbízással érintett mű- vagy teljesítménytípusról és vagyoni jogról a megbízást elfogadó közös jogkezelő szervezet a jogkezelési megbízás elfogadása szerinti naptári év szeptember 30-ig írásban tájékoztatja a 17. § (1) bekezdése alapján eljáró közös jogkezelő szervezetet.
(6) Az (5) bekezdés szerinti jogkezelési megbízás hatálybalépését megelőzően a 17. § (1) bekezdése alapján eljáró közös jogkezelő szervezet által adott felhasználási engedély vagy érvényesített díjigény alapján jogdíjra jogosultat – a neki járó, a jogkezelési megbízása hatálybalépéséig még ki nem fizetett jogdíjjal kapcsolatban – a 17. § (1) bekezdése alapján eljáró közös jogkezelő szervezettel szemben megilletik az e törvény alapján fennálló jogok.
14. § (1) A közös jogkezelő szervezet köteles a jogkezelési megbízás elfogadását megelőzően a jogosultat igazolható módon tájékoztatni a közös jogkezelésre vonatkozó lényeges feltételekről.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás kötelező tartalmi elemeit a Kormány rendeletben állapítja meg.
15. § (1) A közös jogkezelő szervezetnek adott jogkezelési megbízást írásba kell foglalni.
(2) A jogkezelési megbízás kötelező tartalmi elemeit a Kormány rendeletben határozza meg.
16. § (1) A jogosult a jogkezelési megbízásban meghatározott észszerű, de legfeljebb hat hónapos felmondási idővel teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával felmondhatja a közös jogkezelő szervezetnek adott jogkezelési megbízást.
(2) A jogosult a jogkezelési megbízást – felmondás helyett – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával egyoldalúan korlátozhatja is meghatározott országok, egyes műtípusok vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogi teljesítménytípusok, valamint egyes szerzői jogok vagy kapcsolódó jogok tekintetében. A jogkezelési megbízás kizárólag a jogosult adott mű- vagy teljesítménytípusba tartozó valamennyi művére vagy kapcsolódó jogi teljesítményére kiterjedő hatállyal korlátozható.
(3) Ha a közös jogkezelő szervezet alapszabályában így rendelkezik, a jogkezelési megbízás felmondása csak az annak közlése szerinti pénzügyi év végét követő év első napján lép hatályba. A jogkezelési megbízás felmondásának jogát a közös jogkezelő szervezet más módon nem korlátozhatja.
(4) Kötelező közös jogkezelés körébe tartozó esetben a jogkezelési megbízás felmondása nem érinti a 17. § szerinti kiterjesztett hatály alapján történő közös jogkezelést.
(5) Ha a jogosult a közös jogkezelő szervezetnek adott jogkezelési megbízást felmondja, és a jogkezelési megbízás megszűnését megelőzően adott felhasználási engedély vagy érvényesített díjigény alapján jogdíjra jogosult, az adott közös jogkezelő szervezettel szemben – a neki járó és a jogkezelési megbízás megszűnéséig ki nem fizetett jogdíjjal kapcsolatban – a jogkezelési megbízás megszűnésétől függetlenül változatlanul megilletik az e törvény alapján fennálló jogok.
(6) A (3)–(5) bekezdésben foglalt rendelkezések a jogkezelési megbízás (2) bekezdés szerinti korlátozására is megfelelően alkalmazandók.
17. § (1) Ha a reprezentatív közös jogkezelő szervezet – az erre vonatkozó hatósági engedélyben meghatározott körben – a felhasználónak engedélyt ad a felhasználásra vagy a felhasználóval szemben díjigényt érvényesít, a felhasználó jogosult a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés szempontjából érintett valamennyi jogosult azonos műfajú szerzői műveinek vagy kapcsolódó jogi teljesítményeinek – a törvény előírása vagy a jogosultak elhatározása alapján közös jogkezelés alá tartozó – felhasználására is, az ezekre vonatkozó jogdíjak azonos feltételek alapján történő megfizetése mellett, függetlenül attól, hogy a jogosult a reprezentatív közös jogkezelő szervezet részére az érintett körben adott-e jogkezelési megbízást.
(2) Ha a reprezentatív közös jogkezelő szervezet az (1) bekezdés alapján olyan jogosult vonatkozásában is végez közös jogkezelési tevékenységet, aki a kiterjesztett hatályú közös jogkezelés körében a közös jogkezelésre külön jogkezelési megbízást nem adott, az ilyen jogosultat az egyébként a jogkezelési megbízás hatálya alá tartozó körben ugyanolyan jogok illetik meg, mint a jogkezelési megbízást adó jogosultakat. A reprezentatív közös jogkezelő szervezet alapszabályának és egyéb szabályzatainak közös jogkezelési tevékenységre vonatkozó rendelkezéseit – ideértve a jogosultakra vonatkozó, valamint a 11. § szerinti nem kereskedelmi célú felhasználás engedélyezésével kapcsolatos feltételeket is – az (1) bekezdés alapján képviselt jogosultakra is alkalmazni kell.
(3) A kiterjesztett hatályú közös jogkezelést végző reprezentatív közös jogkezelő szervezet köteles a (2) bekezdés szerinti jogosultak részére a 14. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatást honlapján nyilvánosan hozzáférhető formában közzétenni. A tájékoztatást a (2) bekezdés szerinti jogosult részére első alkalommal történő jogdíj kifizetéskor írásban is közölni kell.
18. § (1) * A 17. § (2) bekezdése szerinti jogosult – a kötelező közös jogkezelés körébe tartozó eset kivételével – a kiterjesztett hatályú közös jogkezelést végző reprezentatív közös jogkezelő szervezethez intézett, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával tiltakozhat szerzői művei vagy kapcsolódó jogi teljesítményei felhasználásának a 17. § alapján közös jogkezelés körében történő engedélyezése ellen. A tiltakozás bármikor történhet azzal, hogy a tiltakozó nyilatkozat a kézhezvétel napját követő ötödik napon válik hatályossá. A tiltakozással érintett, már megkötött felhasználási szerződések esetében a tiltakozás – eltérő megállapodás hiányában – a tiltakozással érintett naptári félév utolsó napján válik hatályossá, feltéve, hogy a tiltakozásra az érintett félév első három hónapjának utolsó napjáig sor kerül. A naptári félév első három hónapjának utolsó napját követően tett tiltakozás hatálybalépésére legkésőbb a következő naptári félév utolsó napján kerülhet sor. A közös jogkezelő szervezet alapszabályának az e bekezdésben foglaltakkal ellentétes rendelkezése semmis. A reprezentatív közös jogkezelő szervezet köteles a nyilatkozat szerint eljárni, a tiltakozás jogát más módon nem korlátozhatja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tiltakozó nyilatkozat kizárólag a jogosult adott mű- vagy teljesítménytípusba tartozó valamennyi művére vagy kapcsolódó jogi teljesítményére kiterjedő hatállyal tehető.
(3) Ha a jogosult a közös jogkezelés ellen tiltakozik, és a tiltakozás hatályossá válását megelőzően történt felhasználás ellenértékeként vagy a tiltakozás hatályossá válását megelőzően kiadott engedély alapján jogdíjra jogosult, a jogosultat – a neki járó jogdíjjal kapcsolatban – az adott közös jogkezelő szervezettel szemben a tiltakozástól függetlenül változatlanul megilletik az e törvény alapján fennálló jogok.
19. § (1) A közös jogkezelő szervezet képviseleti szerződésben megbízhat egy másik közös jogkezelő szervezetet, hogy a megbízott szervezet közös jogkezelési tevékenységét a megbízó szervezet által képviselt jogosultak tekintetében is végezze.
(2) Ha valamely közös jogkezelő szervezet az (1) bekezdés vagy az Szjt. alapján olyan jogosultak tekintetében is végez közös jogkezelési tevékenységet, akiket más közös jogkezelő szervezet képvisel, a közös jogkezelő szervezet köteles közös jogkezelési tevékenységét az ilyen jogosultak tekintetében is bármilyen hátrányos megkülönböztetés nélkül végezni.
20. § Az e fejezetben foglalt előírások nem vonatkoznak a más EGT-államban letelepedett, és Magyarország területére irányuló közös jogkezelést végző közös jogkezelő szervezetre.
21. § Közös jogkezelő szervezet csak egyesületi formában jöhet létre és működhet.
22. § A közös jogkezelő szervezet alapszabályának a Ptk. szerint előírt kötelező rendelkezések mellett rendelkeznie kell
a) arról, hogy a közös jogkezelést a szervezet céljaként vagy fő tevékenységeként látja el,
b) a közös jogkezelő szervezet által végzett közös jogkezelési tevékenység meghatározásáról, feltüntetve az érintett szerzői jogokat vagy kapcsolódó jogokat, a közös jogkezelési tevékenységek típusát, a közös jogkezelési tevékenységgel érintett művek, kapcsolódó jogi teljesítmények típusait, valamint a jogosulti csoportokat,
c) a jogosultakat e törvény alapján megillető jogokról,
d) a szerzői művek és kapcsolódó jogi teljesítmények nem kereskedelmi célú felhasználásának engedélyezésére vonatkozó szabályokról,
e) a VI. fejezetben meghatározott működési és gazdálkodási követelményekről és azok teljesítéséről,
f) arról, hogy a szervezet döntéshozó szerve a jogosult tagok közgyűlése vagy a küldöttgyűlés,
g) arról, hogy a döntéshozó szerv kizárólagos, át nem ruházható hatáskörében dönt a 26. § (1) bekezdés a)–j) pontjában felsorolt ügyekben,
h) a 47. § szerinti elektronikus kapcsolattartás részletes szabályairól.
23. § (1) A közös jogkezelő szervezet köteles tagként felvenni a közös jogkezelési tevékenységével érintett azon jogosultakat, valamint a jogosultakat képviselő azon szervezeteket – beleértve más közös jogkezelő szervezeteket és a jogosultakat e körben képviselő egyéb szervezeteket is –, akik vagy amelyek teljesítik a tagsági követelményeket.
(2) A tagsági követelményeket tárgyilagosan, átlátható módon kell meghatározni, és azoknak megkülönböztetés nélküli feltételeken kell alapulniuk. A közös jogkezelő szervezet a tagsági követelményeit köteles az alapszabályában vagy tagsági szabályzatában rögzíteni, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.
(3) A közös jogkezelő szervezet a tagfelvétel iránti kérelem elutasítását köteles – az elutasítás okaként megjelölt konkrét tagsági követelményre való hivatkozással – világosan megindokolni.
(4) A közös jogkezelő szervezet köteles tagjairól naprakész nyilvántartást vezetni.
24. § (1) A közös jogkezelő szervezet tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik. Közös jogkezelő szervezet különleges jogállású tagságot csak olyan formában határozhat meg, hogy a tag különleges jogállása a közös jogkezelésből eredő jogokat nem érintheti.
(2) A közös jogkezelő szervezet köteles biztosítani, hogy tagjai a szervezettel elektronikus úton is kapcsolatot tarthassanak, ideértve a tagsági jogok elektronikus úton történő gyakorlását is.
(3) A közös jogkezelő szervezet tagja a közös jogkezelő szervezet tartozásaiért tagdíjfizetési kötelezettség fennállására való tekintet nélkül abban az esetben sem köteles helytállni, ha sem az alapításkor vagy a tagsági jogok keletkezésének más eseteiben, sem ettől eltérő időpontban nem teljesített vagyoni hozzájárulást a közös jogkezelő szervezet részére.
25. § A közös jogkezelő szervezet alapszabályának és tagsági szabályának a 23–24. §-ban foglaltakkal ellentétes rendelkezése semmis.
26. § (1) A közös jogkezelő szervezet közgyűlése kizárólagos, – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – át nem ruházható hatáskörében dönt
a) a közös jogkezelő szervezet alapszabályának módosításáról,
b) a felosztási szabályzat elfogadásáról és módosításáról,
c) a bevételeinek befektetésére vonatkozó befektetési politikáról,
d) a szervezeti és működési szabályzat, valamint – ha a tagsági követelményeket nem az alapszabály tartalmazza – a tagsági szabályzat elfogadásáról és módosításáról,
e) az éves költségvetés megállapításáról, valamint a számviteli beszámoló és az 55. § szerinti éves átláthatósági jelentés elfogadásáról,
f) a vezető tisztségviselő megválasztásáról, visszahívásáról és díjazásának megállapításáról, továbbá ellenőrzi a vezető tisztségviselő munkáját, és gyakorolja a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogokat, ha a vezető tisztségviselő a közös jogkezelő szervezettel munkaviszonyban áll,
g) a könyvvizsgáló megválasztásáról, visszahívásáról és díjazásának megállapításáról,
h) esetenként a felosztási szabályzatnak megfelelően a 42. § alapján a jogosult vagy a jogosult tartózkodási helyének ismeretlensége miatt ki nem fizethető jogdíjak felhasználásáról, valamint a bevételének közösségi – különösen szociális vagy kulturális – célból (43–45. §) történő más felhasználásáról,
i) esetenként a befektetési politikának megfelelően a jogdíjbevétel 37. § szerinti befektetési célú felhasználásáról,
j) a közös jogkezelő szervezet megszűnéséről és szétválásáról,
k) ingatlantulajdon szerzésének, átruházásának vagy megterhelésének jóváhagyásáról,
l) a kockázatkezelési politikáról,
m) más egyesülettel való egyesülésről, szövetség vagy más szervezet alapításáról, továbbá a más szervezetben történő tulajdonosi vagy tagsági jog szerzésének jóváhagyásáról,
n) hitelfelvétel, hitelnyújtás vagy hitelbiztosíték nyújtásának jóváhagyásáról.
(2) A közös jogkezelő szervezet alapszabálya rendelkezhet úgy, hogy a közgyűlésnek az (1) bekezdés k)–n) pontjában felsorolt egyes jogköreit a 31. § szerint a felügyelőbizottság gyakorolja, vagy a közgyűlés e jogkörök gyakorlását a tagok kétharmados szótöbbséggel hozott döntésével a felügyelőbizottságra ruházhatja.
27. § (1) Minden tag jogosult személyesen vagy meghatalmazott képviselő útján a közös jogkezelő szervezet közgyűlésén részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.
(2) Ha a közös jogkezelő szervezet különböző jogosulti csoportok javára végez közös jogkezelési tevékenységet, a közös jogkezelő szervezet alapszabályának biztosítania kell a különböző jogosulti csoportok megfelelő és arányos képviseletét a döntéshozatali folyamatban.
(3) A közgyűlésen való részvétel vagy szavazás céljából adott meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A meghatalmazott személy köteles a meghatalmazó utasítása szerint eljárni. A tag nem adhat érvényesen képviseleti meghatalmazást másik jogosulti csoportba tartozó tag részére. Ha a közös jogkezelő szervezet alapszabálya másként nem rendelkezik, egy meghatalmazott legfeljebb egy meghatalmazó nevében járhat el. A meghatalmazás minden esetben kizárólag egy meghatározott közgyűlésen való képviseletre szólhat.
28. § (1) A közös jogkezelő szervezet alapszabálya rendelkezhet úgy is, hogy a közgyűlés hatásköreit a tagok által legalább négyévente maguk közül választott küldöttekből álló küldöttgyűlés gyakorolja.
(2) Ha a közös jogkezelő szervezet különböző jogosulti csoportok javára végez közös jogkezelési tevékenységet, a küldötteket úgy kell megválasztani, hogy biztosított legyen az egyes jogosulti csoportok arányos képviselete a küldöttgyűlésben.
(3) A küldöttgyűlésre egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a küldött csak személyesen gyakorolhatja a 27. § (1) bekezdésében meghatározott jogokat.
29. § A közös jogkezelő szervezet alapszabályának a 26–28. §-ban foglaltakkal ellentétes rendelkezése semmis.
30. § (1) A közös jogkezelő szervezet köteles meghozni valamennyi szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a szervezetet vezető tisztségviselők megbízható, körültekintő és megfelelő módon lássák el ezt a feladatukat, megbízható adminisztratív és számviteli eljárások, továbbá belső ellenőrzési mechanizmusok alkalmazásával.
(2) A Ptk.-ban meghatározott összeférhetetlenségi eseteken túl a közös jogkezelő szervezet vezető tisztségviselője csak a döntéshozó szerv e körülményre is utaló kifejezett döntése és jóváhagyása alapján lehet olyan személy, aki, vagy akinek a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója a közös jogkezelő szervezet által végzett közös jogkezelési tevékenységgel érintett bármely felhasználás tekintetében felhasználónak minősülő jogi személy vezető tisztségviselője vagy ilyen jogi személyben közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedéssel rendelkezik.
(3) A vezető tisztségviselő a megválasztása előtt, valamint azt követően is haladéktalanul köteles a (2) bekezdés szerinti körülmény fennállásáról vagy bekövetkezéséről írásban tájékoztatni a döntéshozó szervet.
(4) A közös jogkezelő szervezet valamennyi vezető tisztségviselője köteles évente, az előző pénzügyi évre vonatkozó számviteli beszámoló elfogadását megelőzően a közös jogkezelő szervezet döntéshozó szervének címzett személyes nyilatkozatot tenni. A személyes nyilatkozat részletes tartalmi elemeit a Kormány rendeletben határozza meg.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni arra is, aki nem vezető tisztségviselő, de általános szervezeti képviseleti joggal rendelkezik, és részt vesz a közös jogkezelő szervezet működésének irányításában.
(6) A közös jogkezelő szervezet alapszabályának az (1)–(5) bekezdésben foglaltakkal ellentétes rendelkezése semmis.
31. § (1) A közös jogkezelő szervezet köteles felügyelőbizottságot létrehozni.
(2) A felügyelőbizottság kizárólag a közös jogkezelő szervezet tagjaiból állhat. Ha a közös jogkezelő szervezet különböző jogosulti csoportok javára végez közös jogkezelési tevékenységet, a felügyelőbizottság tagjait úgy kell megválasztani, hogy biztosított legyen az egyes jogosulti csoportok arányos képviselete a felügyelőbizottságban. A felügyelőbizottság tagjai közül választja meg elnökét, és maga határozza meg ügyrendjét.
(3) Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a közös jogkezelő szervezet vezető tisztségviselőjére vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá, aki vagy akinek a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója a közös jogkezelő szervezet vezető tisztségviselője. A felügyelőbizottság valamennyi tagja köteles évente nyilatkozni a közgyűlésnek arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a 30. § (4) bekezdése szerinti adatokra vonatkozó tájékoztatást is.
(4) A felügyelőbizottság köteles különösen
a) a vezető tisztségviselő tevékenységét ellenőrizni,
b) a közgyűlés által hozott határozatok, továbbá a 26. § (1) bekezdés b)–c) pontjában említett szabályzatok és politikák végrehajtását ellenőrizni,
c) ellátni a 26. § (2) bekezdése szerinti esetben a 26. § (1) bekezdés k)–n) pontjában felsorolt feladatokat.
(5) A felügyelőbizottság a közös jogkezelő szervezet irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a közös jogkezelő szervezet munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a közös jogkezelő szervezet fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
(6) A felügyelőbizottság elnöke a felügyelőbizottság tevékenységéről és megállapításairól legalább évente beszámol a közgyűlésnek.
(7) A közös jogkezelő szervezet alapszabályának az (1)–(6) bekezdésben foglaltakkal ellentétes rendelkezése semmis.
32. § (1) A közös jogkezelés megkezdésének feltétele, hogy a közös jogkezelő szervezet
a) munkavállalói révén rendelkezzen a közös jogkezeléshez és a nemzetközi kapcsolattartáshoz szükséges, megfelelő szakismerettel és gyakorlattal, és
b) felkészült legyen a közös jogkezeléshez kapcsolódó adatok kezelésére.
(2) A közös jogkezelő szervezetet a közös jogkezeléshez kapcsolódó adatok kezelésére felkészültnek kell tekinteni, ha az általa képviselt jogosultakról, a közös jogkezelés körébe tartozó művekről vagy kapcsolódó jogi teljesítményekről, valamint a különböző felhasználásokról olyan adatbázist tud fenntartani, amely lehetővé teszi a jogdíjak felosztását és kifizetését a jogosultak számára.
33. § (1) A közös jogkezelő szervezet köteles a közös jogkezelési tevékenységének megkezdését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: SZTNH) felé nyilvántartásba vétel céljából előzetesen bejelenteni.
(2) A reprezentatív közös jogkezelőként végzett közös jogkezelés az SZTNH engedélyéhez kötött tevékenység.
34. § (1) A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként közös jogkezelési tevékenység végzését az SZTNH kizárólag olyan közös jogkezelő szervezet részére engedélyezi, amely
a) megfelel a IV. Fejezetben, valamint a 32. §-ban meghatározott feltételeknek, és
b) az általa végzett közös jogkezelési tevékenységgel érintett jogosultak jelentős részét képviseli azáltal, hogy
ba) e jogosultak tagjai vagy hozzá csatlakozni kívánnak, vagy e jogosultak jogaik közös kezelésére jogkezelési megbízást adtak a részére, és
bb) az e jogosultak jogainak közös kezelését végző, a bel- és külföldi felhasználás szempontjából fontos külföldi szervezetekkel képviseleti szerződéseket kötött, vagy ilyen szerződések megkötésére irányuló szándéknyilatkozatokkal rendelkezik.
(2) Kötelező vagy előírt közös jogkezelés körébe tartozó eseten kívül akkor engedélyezhető a közös jogkezelési tevékenység végzése reprezentatív közös jogkezelő szervezetként, ha az adott szerzői jog vagy kapcsolódó jog egyedileg hatékonyan nem gyakorolható.
(3) Annak megállapításakor, hogy a közös jogkezelő szervezet az érintett jogosultak jelentős részét képviseli-e, vagy hogy több közös jogkezelő szervezet közül melyik képviseli az érintett jogosultak nagyobb részét, a jogosultak létszámát, műveik vagy kapcsolódó jogi teljesítményeik felhasználási arányát és a jogdíjakból való részesedésük arányát egyaránt figyelembe kell venni.
(4) Nem szükséges az (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétel teljesülését külön igazolnia annak a közös jogkezelő szervezetnek, amellyel az engedéllyel érintett közös jogkezelési tevékenység végzésére már engedéllyel rendelkező másik reprezentatív közös jogkezelő szervezet a 19. § (1) bekezdése szerinti képviseleti szerződést kötött. Ebben az esetben a 35. §, valamint a 89–93. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni, a megbízott közös jogkezelő szervezet – a törvényben meghatározott egyéb feltételek teljesülése esetén – a megbízó közös jogkezelő szervezet engedélyével megegyező terjedelmű engedélyt szerez, és a megbízó közös jogkezelő szervezet a képviseleti szerződés megszűnéséig nem gyakorolhatja az engedéllyel érintett közös jogkezelési tevékenységet a jogdíjak megállapításában való részvétel kivételével. A képviseleti szerződés megszűnését a megbízó közös jogkezelő szervezet haladéktalanul köteles bejelenteni az SZTNH részére, és az SZTNH az e bekezdésben foglaltak alapján megadott engedélyt hivatalból visszavonja. Ebben az esetben az engedély visszavonására a 97. §-ban foglalt szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megbízó közös jogkezelő szervezet külön kijelölés és az engedélyének módosítása nélkül jogosulttá válik a megszűnt képviseleti szerződéssel érintett engedélye szerinti közös jogkezelési tevékenység folytatására a megbízott közös jogkezelő szervezet által, a visszavonást megelőzően alkalmazott utolsó díjszabás alapján.
(5) Más EGT-államban letelepedett közös jogkezelő szervezet részére az (1) bekezdés a) pontjában rögzített feltételek vizsgálata nélkül kell engedélyezni a közös jogkezelési tevékenység reprezentatív közös jogkezelő szervezetként történő végzését, ha az ilyen közös jogkezelő szervezet az (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételeket teljesíti, és a székhelye szerinti EGT-állam jogszabályai szerint a közös jogkezelő szervezetek alapítására, szervezetére, gazdálkodására, működésére vonatkozó feltételeknek megfelel, és ezt az adott EGT-állam ilyen szervezetek felett ellenőrzést gyakorló hatósága által kiállított okirattal megfelelően igazolja.
35. § (1) Ha a kötelező vagy előírt közös jogkezelés körébe tartozó esetben ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan mű- vagy kapcsolódó jogi teljesítménytípusra vonatkozó ugyanolyan szerzői jogának vagy kapcsolódó jogának kezelése tekintetében ugyanarra a közös jogkezelési tevékenységtípusra több vagy újabb – az engedélyezés feltételeinek egyébként megfelelő – közös jogkezelő szervezet kér a 33. § (2) bekezdése szerinti engedélyt, több közös jogkezelő szervezet vagy az újabb közös jogkezelő szervezet részére abban az esetben engedélyezhető a közös jogkezelési tevékenység reprezentatív közös jogkezelő szervezetként a kérelemmel érintett körben, ha ez a közös jogkezelés működőképességét és hatékonyságát – sem a jogosultak, sem a felhasználók vagy a díj fizetésére kötelezettek oldalán – nem veszélyezteti.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltétel nem teljesül, a kötelező vagy előírt közös jogkezelés körébe tartozó esetben ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan mű- vagy kapcsolódó jogi teljesítménytípusra vonatkozó ugyanolyan szerzői jogának vagy kapcsolódó jogának kezelése tekintetében ugyanarra a közös jogkezelési tevékenységtípusra
a) több közös jogkezelő szervezet közül annak a részére kell a 33. § (2) bekezdése szerinti engedélyt megadni, amelyik a 34. § (1) bekezdésében előírt feltételeket összességében a legjobban tudja megvalósítani;
b) az újabb közös jogkezelő szervezet részére kell a 33. § (2) bekezdése szerinti engedélyt megadni, és a korábban engedélyt szerzett reprezentatív közös jogkezelő szervezet engedélyét az érintett körben vissza kell vonni, ha a 34. § (1) bekezdésében előírt feltételeket az újabb közös jogkezelő szervezet összességében jobban meg tudja valósítani.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltétel teljesítése – egyebek mellett – igazolható az érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezeteknek a 89. § (1) bekezdése vagy a 90. § (1) bekezdése szerinti megállapodásával.
36. § (1) A közös jogkezelő szervezet köteles a jogdíjak beszedése és kezelése során a jogosultak jogainak és érdekeinek szem előtt tartásával, az ilyen szervezetektől elvárható gondossággal eljárni.
(2) A közös jogkezelő szervezet a jogkezeléssel elért és a 39. § szerinti indokolt kezelési költséggel csökkentett jogdíjbevételét felosztási szabályzata alapján felosztja az általa képviselt, az adott felhasználással érintett jogosultak között, függetlenül attól, hogy azok tagjai-e vagy sem.
(3) A közös jogkezelésből származó bevétel a (2) bekezdésben foglaltakon kívül más célra – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem használható fel; a jogosultaknak felosztandó jogdíjból – jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló fizetési kötelezettség kivételével – más levonásnak nincs helye.
(4) A közös jogkezelő szervezet az Szjt. alapján más közös jogkezelő szervezet javára beszedett jogdíjbevételből – ideértve az ilyen jogdíjbevétel befektetéséből származó bevételt is – kizárólag a jogdíjak beszedésével kapcsolatban felmerült indokolt kezelési költségeit vonhatja le. Az Szjt. vagy képviseleti szerződés alapján képviselt más közös jogkezelő szervezet javára beszedett jogdíjbevételből az indokolt kezelési költségek levonása után fennmaradó összeg a képviselt közös jogkezelő szervezet részére történő átadáson kívüli más célra – ideértve a közösségi célt (43–45. §) is – nem használható fel, kivéve, ha a képviselt közös jogkezelő szervezet ehhez előzetesen kifejezetten hozzájárult.
(5) A jogdíjbevétel felosztására vonatkozó szabályok mellett a közös jogkezelő szervezet felosztási szabályzatában kell meghatározni
a) a jogdíjakból levont kezelési költség mértékének felső határát vagy a kezelési költség megállapításának módjára vonatkozó szabályokat,
b) a bevételekből közösségi célra (43–45. §) történő levonásra és az ilyen bevétel közösségi célú felhasználására vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó támogatási politikát, valamint
c) a jogosult vagy a jogosult tartózkodási helyének ismeretlensége miatt ki nem fizethetőnek minősülő jogdíj (42. §) felhasználására vonatkozó szabályokat is.
37. § (1) A közös jogkezelő szervezet a döntéshozó szerv – a 26. § (1) bekezdés c) pontja szerint elfogadott befektetési politikával összhangban – eseti döntése alapján jogdíjbevételét befektetési célból is felhasználhatja.
(2) A jogdíjbevételek befektetése során a közös jogkezelő szervezet köteles a befektetési politika, valamint a kockázatkezelési politika szerint eljárni, továbbá biztosítani, hogy
a) a befektetés kizárólag a jogosultak érdekében történjen,
b) a befektetés a portfólió egészének biztonsága, minősége, likviditása és nyereségessége megőrzése érdekében történjen, és
c) a befektetett összeg megfelelő kockázatmegosztása útján a bármely meghatározott vagyonelemtől való túlzott függőség és a portfólió egészében a kockázat felhalmozódása elkerülhető legyen.
38. § (1) Ha a közös jogkezelő szervezet kiegészítő vállalkozási tevékenységet folytat, annak eredményét e törvény eltérő rendelkezése hiányában
a) csak a közös jogkezelés költségeinek csökkentésére,
b) a 37. § rendelkezései szerinti befektetési célra,
c) a jogosultak részére történő felosztásra és kifizetésre vagy
d) a jogosultak 43. § szerinti közösségi céljára
használhatja fel.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazandók a jogdíjbevételek befektetéséből származó bevételek – ideértve a jogdíjbevételekkel végzett pénzügyi műveletek eredményeit is – felhasználására is.
39. § A közös jogkezeléssel elért jogdíjbevételből az indokolt kezelési költség vonható le. A kezelési költség indokolt, ha a közös jogkezelési tevékenység ellátásához észszerűen szükséges, az érintett jogosultak számára hasznos, és igazoltan a rendes és okszerű gazdálkodás során merült fel.
40. § (1) A közös jogkezelő szervezet köteles az általa beszedett jogdíjakat a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a beszedés évét követő év harmadik negyedévének végéig az általa képviselt jogosultak részére a felosztási szabályzat szerint felosztani és kifizetni, vagy az általa képviselt más közös jogkezelő szervezetnek átadni, kivéve, ha a jogdíjak felosztása vagy kifizetése, vagy más közös jogkezelő szervezetnek való átadása a közös jogkezelő szervezeten kívül álló okból e határidőn belül nem lehetséges.
(2) A más közös jogkezelő szervezet által beszedett és átadott jogdíjat az átvevő közös jogkezelő szervezet köteles a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a jogdíj átadását követő hat hónapon belül az általa képviselt jogosultak részére a felosztási szabályzat szerint felosztani (ha a felosztást a jogdíjat átadó közös jogkezelő szervezet még nem végezte el), és kifizetni, kivéve, ha a jogdíjak felosztása vagy kifizetése a jogdíjat átvevő közös jogkezelő szervezeten kívül álló okból e határidőn belül nem lehetséges.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában a közös jogkezelő szervezeten kívül álló oknak tekinthető különösen a felhasználók általi adatszolgáltatással, a jogosultak azonosításával vagy elérhetőségével, vagy az érintett szerzői művekre és kapcsolódó jogi teljesítményekre vonatkozó információknak a jogosultakkal való összekapcsolásával összefüggő ok.
41. § (1) Ha a 40. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül a közös jogkezelő szervezet azért nem tudja a jogdíjat a jogosult részére kifizetni, mert a jogosult ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a közös jogkezelő szervezet köteles az ilyen jogdíjat elkülönített számlára helyezni, és az érintett mű- vagy teljesítménytípus és felhasználási mód figyelembevételével megtenni az adott helyzetben a közös jogkezelő szervezetektől általában elvárható intézkedéseket a jogosult azonosítására és felkutatására.
(2) A közös jogkezelő szervezet köteles az (1) bekezdés szerinti esetben legkésőbb a 40. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott határidő leteltét követő három hónapon belül tájékoztatást közzétenni honlapján azokról a szerzői művekről és kapcsolódó jogi teljesítményekről, amelyek tekintetében a jogosult személye vagy tartózkodási helye nem ismert. A tájékoztatást a közös jogkezelő szervezet tagjai, valamint a közös jogkezelő szervezettel képviseleti szerződéses kapcsolatban álló más közös jogkezelő szervezet részére is meg kell adni.
(3) Feltéve, hogy a szükséges információ a közös jogkezelő szervezet rendelkezésére áll, a (2) bekezdés szerinti tájékoztatásnak tartalmaznia kell:
a) a szerzői mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény címét, vagy az azonosítására alkalmas más adatot,
b) a jogosult nevét,
c) adott esetben a kiadó, hangfelvétel-előállító vagy filmelőállító nevét, és
d) minden egyéb olyan rendelkezésre álló információt, amely a jogosult azonosítását elősegítheti.
(4) Ha a jogosult felkutatása érdekében a közös jogkezelő szervezet tájékoztatást kér az érintett jogosulti csoportot képviselő másik közös jogkezelő szervezettől, e megkeresett közös jogkezelő szervezet a kért tájékoztatást a rendelkezésére álló információk alapján legkésőbb a megkeresés kézhezvételétől számított 30 napon belül megadja. A megkereső közös jogkezelő szervezet a megkeresett közös jogkezelő szervezetnek a tájékoztatás megadásával összefüggésben felmerült indokolt költségeit a megkeresett szervezet kérésére megtéríti.
(5) Ha a jogosult azonosítására és felkutatására tett intézkedések nem járnak eredménnyel, legkésőbb a (2) bekezdésben említett tájékoztatás közzétételétől számított egy év eltelte után, a közös jogkezelő szervezet köteles ezt honlapján nyilvánosságra hozni, és a jogosult vagy a jogosult tartózkodási helyének ismertté válásáig, de legalább három éven át folyamatosan hozzáférhetővé tenni.
42. § (1) Ha a közös jogkezelő szervezet a jogosult vagy a jogosult tartózkodási helyének ismeretlensége miatt a jogdíjat a beszedése szerinti év végét követő három éven belül sem tudja a jogosult részére kifizetni annak ellenére, hogy a jogosult azonosítása és felkutatása érdekében a 41. § szerinti kötelezettségeinek eleget tett, az ilyen jogdíj ki nem fizethetőnek minősül. A ki nem fizethetőnek minősülő jogdíjbevétel 90%-át a közös jogkezelő szervezet a 45. § (3) bekezdése szerint köteles a Nemzeti Kulturális Alap (a továbbiakban: NKA) számára átadni.
(2) A jogosult vagy a jogosult tartózkodási helyének ismeretlensége miatt ki nem fizethetőnek minősülő jogdíj felhasználása nem érinti a jogosult azon jogát, hogy az elévülés szabályai szerint a közös jogkezelő szervezettől az őt megillető jogdíjat követelje. Ha a közös jogkezelő szervezet által az (1) bekezdésben foglalt határidő letelte után ismertté váló jogosultak részére az adott évben e bekezdés alapján kifizetett jogdíjak összege meghaladja az adott évben ki nem fizethetővé vált jogdíjak 10%-át, akkor az ezt meghaladó összeggel a közös jogkezelő szervezet csökkentheti az NKA részére a következő évben a 45. § (3) bekezdése szerint átadandó összeget.
(3) A közös jogkezelő szervezet az alapszabály vagy a felosztási szabályzat rendelkezése alapján a jogdíjbevételei terhére megfelelő tartalékot képezhet a jogosult által a (2) bekezdés szerint az elévülési időn belül érvényesített igények fedezése céljából.
(4) Az a jogdíj, amelyet az adott szerzői műre vagy kapcsolódó jogi teljesítményre vonatkozó információkból következően – az Szjt. vagy erre vonatkozó képviseleti szerződés alapján – más közös jogkezelő szervezetnek kell átadni, az átadásra köteles közös jogkezelő szervezetnél az (1) bekezdés szerint nem használható fel.
43. § (1) A közös jogkezelő szervezet jogdíjbevételének – ideértve az ilyen jogdíjbevétel befektetéséből származó bevételt is – a támogatási politikában meghatározott részét, valamint a tagdíjakból és a közös jogkezelésen kívüli tevékenységéből származó bevételét a támogatási politikával összhangban a jogosultak közösségi – különösen szociális és kulturális – céljaira (a továbbiakban: közösségi cél) is felhasználhatja az e törvényben foglalt feltételekkel.
(2) Ha a közös jogkezelő szervezet az (1) bekezdés szerinti bevételeit közösségi célra használja fel, e felhasználás során biztosítani kell, hogy a jogosultak indokolatlan megkülönböztetés nélkül, tisztességes feltételek alapján részesüljenek a felhasznált bevételből, vagy az abból finanszírozott szolgáltatásokból.
44. § (1) Az Szjt. 20. és 21. §-ában meghatározott díjakból származó – a 39. § szerinti kezelési költséggel csökkentett – bevétel 25%-át a jogosultak érdekében kulturális célokra kell felhasználni.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazását és az abban előírt felhasználási kötelezettséget nem érinti, ha a közös jogkezelő szervezet az Szjt. 20. és 21. §-ában meghatározott díjakból származó bevételére is alkalmazza a 43. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést.
45. § (1) A közös jogkezelő szervezet az NKA számára történő átadással használhatja fel bevételét kulturális célokra. A támogatási politika kulturális célú felhasználásról szóló rendelkezéseinek összhangban kell állniuk a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényben meghatározott támogatási célokkal. A kulturális célú felhasználásra szánt bevételt legkésőbb az ilyen felhasználásról szóló döntés meghozatalának évére vonatkozó éves beszámoló elfogadását követő 60 napon belül kell az NKA számára átadni.
(2) Az Szjt. 20. és 21. §-ban meghatározott díjakat megállapító közös jogkezelő szervezet köteles a 44. § (1) bekezdése szerinti összeget kulturális célokra az éves beszámoló elfogadását követő 60 napon belül az NKA számára átadni. Az NKA az átvett összeget a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényben foglalt támogatási célokra használja fel az Szjt. 20. § (4)–(5) és 21. § (6) bekezdésében meghatározott jogosulti csoportok javára.
(3) A közös jogkezelő szervezet köteles a 42. § alapján ki nem fizethetőnek minősülő jogdíjbevétel 90%-át kulturális célokra az éves beszámoló elfogadását követő 60 napon belül az NKA számára átadni. Az NKA a közös jogkezelő szervezettől átvett összeget a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényben foglalt támogatási célokra használja fel az adott összeget átadó közös jogkezelő szervezet által képviselt jogosulti csoportok javára.
(4) A 43. § (2) bekezdésében foglalt követelményeket az e § alapján az NKA részére átadott bevételek NKA általi felhasználása során is alkalmazni kell.
46. § (1) A közös jogkezelő szervezet számláin elkülönítetten tartja a következőket:
a) a jogdíjbevételek és a jogdíjbevételek befektetéséből eredő bevételek; valamint
b) az esetleg meglévő saját eszközök és az ilyen eszközökből, kezelési díjakból vagy egyéb tevékenységekből származó bevételek.
(2) A közös jogkezelő szervezet kettős könyvvitel vezetésére és a számvitelről szóló törvény szerinti éves beszámoló készítésére köteles, amelyet könyvvizsgálóval kell felülvizsgáltatnia.
(3) A közös jogkezelő szervezetek könyvvezetésére és számviteli beszámolására vonatkozó sajátos szabályokat kormányrendelet határozza meg.
47. § (1) A közös jogkezelő szervezet köteles biztosítani, hogy az általa képviselt jogosultak elektronikus úton is kapcsolatot tarthassanak a közös jogkezelő szervezettel, és az őket e törvény alapján megillető jogokat elektronikus úton is gyakorolhassák.
(2) A közös jogkezelő szervezet köteles hatékonyan és gyorsan működő panaszkezelési eljárásokat biztosítani tagjai, továbbá az általa képviselt más jogosultak és azon közös jogkezelő szervezetek részére, amelyek nevében képviseleti szerződés alapján jogokat kezel. E kötelezettség irányadó különösen a jogkezelési megbízásokkal, a megbízások felmondásával vagy a 18. § szerinti tiltakozással, a tagsági szabályzattal, a jogosultakat megillető összegek beszedésével, a levonásokkal és az összegek felosztásával kapcsolatban felmerülő panaszokra. A közös jogkezelő szervezet köteles írásban válaszolni az e bekezdés szerinti panaszokra, és a panasz esetleges elutasítását köteles megindokolni.
48. § (1) * A közös jogkezelő szervezet – a (2) bekezdésben foglaltak betartásával – az általa végzett közös jogkezelési tevékenység körébe tartozó bel- és külföldi művekről, kapcsolódó jogi teljesítményekről és a jogosultakról köteles adatbázist fenntartani, és amennyiben a közös jogkezelési tevékenységének ellátása érdekében szükséges, nem kormányzati nemzetközi szervezetek által fenntartott adatbázisokhoz csatlakozni.
(2) * A közös jogkezelő szervezet az általa végzett közös jogkezelési tevékenységnek – a közös jogkezelésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő – ellátása céljából, a cél eléréséhez szükséges mértékben, módon és ideig jogosult a közös jogkezelési tevékenységével érintett jogosultak és felhasználók nevének, a személyazonosításhoz szükséges más adatának, lakcímének, tartózkodási helyének, a jogdíjbeszedéshez vagy felosztáshoz szükséges pénzügyi és más adatnak (így különösen a fizetési számla száma, adószám), valamint a jogosultak műveire vagy kapcsolódó jogi teljesítményeire vonatkozó adatnak, továbbá más olyan személyes adatnak kezelésére, amely az e bekezdésben meghatározott cél eléréséhez elengedhetetlenül szükséges.
(3) A közös jogkezelő szervezet az általa képviselt jogosult nevéről és lakcíméről vagy tartózkodási helyéről tájékoztatást ad az Szjt. 41/A. § (1) bekezdése, valamint az árva mű felhasználásával kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet alapján jogosultkutatást végző személy vagy szervezet részére. Az így átadott személyes adat kizárólag a jogosultkutatás céljára használható, az ehhez szükséges módon, mértékben és ideig.
(4) * A 41. § (4) bekezdése szerinti megkeresés teljesítése, a szerzői művek és kapcsolódó jogi teljesítmények bel- és külföldi felhasználásának engedélyezése vagy díjigény érvényesítése, továbbá a jogdíj jogosultak között történő felosztása, kifizetése vagy az Szjt. vagy képviseleti szerződés alapján más közös jogkezelő szervezet részére történő átadása céljából a közös jogkezelő szervezet jogosult a megkeresés teljesítéséhez, a művek és teljesítmények bel- és külföldi felhasználás engedélyezése vagy díjigény érvényesítése körében történő azonosításához, vagy a jogdíj felosztásához vagy kifizetéséhez szükséges személyes adatot a megkereső, vagy a felhasználást engedélyező, illetve díjigényt érvényesítő, továbbá a jogdíjat átvevő bel- vagy külföldi közös jogkezelő szervezet, vagy a művek és kapcsolódó jogi teljesítmények, illetve jogosultak azonosítását szolgáló adatbázist fenntartó vagy ilyen szolgáltatást nyújtó személy vagy szervezet részére továbbítani. Az a közös jogkezelő szervezet, amely az e bekezdés szerinti adattovábbítás címzettje, a részére továbbított személyes adatot kizárólag közös jogkezelési tevékenysége teljesítéséhez szükséges célból és módon kezeli a (2) bekezdésben foglaltak szerint.
49. § (1) A közös jogkezelő szervezet jogutód nélküli megszűnése vagy megszűnésének megállapítása esetén a közös jogkezelő szervezet által beszedett, de még fel nem osztott jogdíjat a közös jogkezelő szervezet felosztási szabályzata szerint fel kell osztani a jogosultak között.
(2) A felosztott, de még ki nem fizetett jogdíjra vonatkozó igényüket a jogosultak a jogutód nélküli megszűnés esetére irányadó szabályok szerint hitelezőként érvényesíthetik a közös jogkezelő szervezettel szemben.
50. § A hitelezők követeléseinek kiegyenlítését követően fennmaradó vagyonnak azt a részét, amely jogdíjból vagy a jogdíjak befektetéséből (ideértve a pénzügyi műveletek eredményét is) származik, a közös jogkezelő szervezet felosztási szabályzatának a jogosult tartózkodási helyének ismeretlensége miatt ki nem fizethetőnek minősülő jogdíjak felhasználására vonatkozó szabályai szerint kell felhasználni.
51. § (1) A hitelezők követeléseinek kiegyenlítését követően fennmaradó vagyonnak az 50. § szerinti jogdíjvagyonon kívüli részét (különösen a közös jogkezelő szervezet működéséhez szükséges tárgyi eszközöket) az alapszabályban meghatározott, belföldön letelepedett közös jogkezelő szervezetnek kell átadni.
(2) Ha az alapszabály nem határoz meg kedvezményezett közös jogkezelő szervezetet, az (1) bekezdés szerinti vagyont a megszűnt közös jogkezelő szervezet által képviselt azon jogosultak között kell – a jogosultaknak kifizetett jogdíjak arányában – felosztani, akik a megszűnést megelőző öt évben jogdíj kifizetésben részesültek.
52. § A 43–46. § és a 49–51. § nem alkalmazandó a Magyarországon kívüli EGT-államban letelepedett közös jogkezelő szervezetre.
53. § (1) A közös jogkezelő szervezet köteles az általa végzett közös jogkezelési tevékenységről legalább évente egy alkalommal részletes tájékoztatást adni annak a jogosultnak, akinek a tájékoztatással érintett időszakban jogdíjbevételt osztott fel vagy egyéb kifizetéseket teljesített.
(2) Ha a közös jogkezelő szervezet tagjai olyan szervezetek, amelyek a jogdíjbevételek jogosultak számára történő felosztásáért felelnek, a közös jogkezelő szervezet az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást e szervezetek felé teljesíti, feltéve, hogy ezek az információk még nem állnak e szervezetek rendelkezésére. A felosztásért felelős szervezetek legalább évente egyszer kötelesek elérhetővé tenni az e bekezdés szerinti tájékoztatást valamennyi olyan jogosult számára, akik számára az adott tájékoztatás által érintett időszakban jogdíjbevételt osztottak fel vagy egyéb kifizetéseket teljesítettek.
(3) Ha a közös jogkezelő szervezetnek az Szjt. vagy képviseleti szerződés alapján más közös jogkezelő szervezet részére kell a jogdíjat átadnia, köteles a képviselt közös jogkezelő szervezet részére legalább évente egy alkalommal elektronikus úton hozzáférhetővé tenni a képviselet alapján a tájékoztatással érintett időszakban végzett közös jogkezelési tevékenységére vonatkozó részletes tájékoztatást.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti tájékoztatás kötelező tartalmi elemeit kormányrendelet állapítja meg.
54. § (1) A közös jogkezelő szervezet a honlapján köteles közzétenni:
a) alapszabályát,
b) szervezeti és működési szabályzatát,
c) tagsági szabályzatát,
d) a jogkezelési megbízás felmondására és a közös jogkezelés elleni tiltakozásra vonatkozó részletes szabályokat, ha ezeket a honlapon kötelezően közzéteendő egyéb szabályzatok nem tartalmazzák,
e) az általa alkalmazott díjszabást,
f) a felosztási szabályzatát,
g) beszámolóját,
h) tagjainak és az általa képviselt jogosultaknak a névsorát, valamint azoknak a szervezeteknek a megnevezését, amelyekkel képviseleti szerződést kötött,
i) azon jogosultak nevét, akik vele szemben a közös jogkezelés ellen a 18. § (1) bekezdése szerint jogszerűen tiltakoztak, feltüntetve a tiltakozás hatályossá válásának időpontját és a tiltakozással érintett vagyoni jog Szjt. szerinti megjelölését is,
j) valamennyi vezető tisztségviselő nevét, ideértve a 30. § (5) bekezdése szerinti személyeket is,
k) a 12. § (3) bekezdésében, továbbá az Szjt. 20. § (4)–(5) bekezdésében, a 21. §-a (7) bekezdésében, valamint a 28. §-a (4) bekezdésében említett, hatályban lévő megállapodásait,
l) a 34. § (4) bekezdésében említett, hatályban lévő megállapodásait,
m) a felhasználókkal vagy a jogosultakkal szemben fennálló jogviták rendezésére irányuló eljárásokra vonatkozó tájékoztatást,
n) a befektetési politikáját.
(2) A közös jogkezelő szervezet az (1) bekezdés szerint közzétett dokumentumokat és adatokat köteles folyamatosan naprakészen tartani.
55. § (1) A közös jogkezelő szervezet köteles az adott évben végzett tevékenységével kapcsolatban a számvitelről szóló törvény szerinti éves beszámoló mellett az 1. mellékletben meghatározott tartalmú éves átláthatósági jelentést készíteni.
(2) Az éves átláthatósági jelentést minden pénzügyi év tekintetében legkésőbb az adott pénzügyi év végét követő nyolc hónapon belül kell elkészíteni, és a közös jogkezelő szervezet honlapján legalább öt éven át a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.
(3) Az éves átláthatósági jelentésben szereplő pénzügyi adatokat könyvvizsgálóval kell felülvizsgáltatni, és az erről készült könyvvizsgálói jelentést az éves átláthatósági jelentéssel együtt a közös jogkezelő szervezet honlapján a nyilvánosság számára teljes egészében hozzáférhetővé kell tenni a (2) bekezdésben megjelölt időtartam alatt.
(4) Nem kell könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni azokat az éves átláthatósági jelentésben szereplő pénzügyi adatokat, amelyek a számvitelről szóló törvény szerinti éves beszámolóban is szerepelnek, és amelyeket az éves átláthatósági jelentés elkészítését megelőzően könyvvizsgáló már felülvizsgált. Ez utóbbi esetben a korábbi felülvizsgálatról készített könyvvizsgálói jelentést is hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára a (3) bekezdésben rögzített módon.
(5) A (3)–(4) bekezdés alkalmazásában pénzügyi adatnak az 1. melléklet 1.1. pontjában említett pénzügyi kimutatások, továbbá az 1. melléklet 1.7. és 1.8. pontjában, valamint 2. pontjában említett pénzügyi adatok minősülnek.
56. § (1) A közös jogkezelő szervezet köteles az általa képviseleti szerződés alapján képviselt bármely közös jogkezelő szervezet, valamint bármely jogosult vagy felhasználó indokolt kérelemére – erre vonatkozó igény esetén elektronikus úton – észszerű határidőn belül tájékoztatást adni legalább
a) a közös jogkezelési tevékenysége körébe eső szerzői művekről és kapcsolódó jogi teljesítményekről,
b) az általa jogkezelési megbízás vagy a 17. § (1) bekezdése alapján, valamint az Szjt. vagy képviseleti szerződés alapján más közös jogkezelő szervezet nevében kezelt szerzői jogokról és kapcsolódó jogokról, valamint
c) a közös jogkezelési tevékenységével érintett földrajzi területről.
(2) Ha a közös jogkezelő szervezet az általa végzett közös jogkezelési tevékenység körülményei miatt az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok szolgáltatására nem képes, az e rendelkezésben előírtak helyett legalább a közös jogkezelési tevékenységi körébe tartozó szerzői művek vagy kapcsolódó jogi teljesítmények típusára vonatkozó tájékoztatást köteles megadni.
57. § (1) A közös jogkezelő szervezet abban a körben, amelyben közös jogkezelést végez, megállapítja az egyes felhasználási módok tekintetében a jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit (a továbbiakban együtt: díjszabás).
(1a) * A közös jogkezelő szervezet egy vagyoni jog gyakorlása körében csak indokolt esetben terjeszthet fel felhasználói csoportok szerinti bontásban több díjszabást jóváhagyásra.
(2) A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés körébe tartozó felhasználási mód tekintetében a díjszabást – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – naptári évente kell megállapítani. Az e bekezdés szerinti díjszabás a 153. § szerinti jóváhagyását és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben való közzétételét követően alkalmazható.
58. § (1) A díjszabást az egyenlő bánásmód követelményével összhangban, az egyes felhasználók indokolatlan megkülönböztetése nélkül kell megállapítani és alkalmazni. A közös jogkezelő szervezet az egyéb online szolgáltatásokra vonatkozó engedélyezési feltételektől eltérő engedélyezési feltételeket állapíthat meg a díjszabásában az olyan új típusú online szolgáltatásra, amely kevesebb, mint három éve áll az EGT-államok fogyasztóinak rendelkezésére.
(2) * A díjszabásban foglalt jogdíjak mértékének és struktúrájának megállapításakor figyelembe kell venni az érintett felhasználás jellegét és terjedelmét, valamint valamennyi egyéb lényeges körülményét. A díjszabásnak észszerűnek és megalapozottnak kell lennie, különös tekintettel az érintett felhasználás, valamint a közös jogkezelő szervezet által nyújtott szolgáltatás gazdasági értékére. A díjszabás megállapítása során alkalmazott szempontokról a közös jogkezelő szervezet az érintett felhasználó kérésére tájékoztatást ad.
(3) A díjszabás megállapítása során és a díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban figyelembe kell venni a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről az Szjt. 102. § szerinti egyeztető testület eljárásában a felek között létrejött megállapodást.
59. § (1) A közös jogkezelő szervezet a díjszabásban a felhasználás megkezdésének feltételeként előírhatja, hogy a felhasználó fizesse meg a díjszabás szerinti díjat, továbbá azt is előírhatja, hogy a felhasználó szolgáltasson adatot a felhasznált művekről, illetve kapcsolódó jogi teljesítményekről. E rendelkezés nyilvános előadás esetén csak az Szjt. 24. § (2) bekezdés a) pontja szerinti élő előadásra alkalmazható.
(2) A felhasználó felhasználás engedélyezésére vonatkozó ajánlati felhívására a közös jogkezelő szervezet észszerű határidőn belül tájékoztatja a felhasználót az érintett felhasználásra alkalmazandó díjszabásáról, továbbá – amennyiben szükséges – felhívja a felhasználás engedélyezéséhez szükséges adatok megadására. Ha a közös jogkezelő szervezet rendelkezik a felhasználás engedélyezéséhez szükséges valamennyi adattal, az adott felhasználás tekintetében alkalmazandó díjszabása alapján észszerű határidőn belül ajánlatot tesz a felhasználó részére. Amennyiben az ajánlat megtétele akadályba ütközik, akkor erről a közös jogkezelő szervezet részletes indokolással ellátott tájékoztatást ad a felhasználó részére.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak megfelelően alkalmazandók abban az esetben is, ha a közös jogkezelő szervezet az adott felhasználás vonatkozásában az Szjt. alapján engedélyezési jog nélkül fennálló díjigényt érvényesít.
60. § (1) E törvény vagy az Szjt. eltérő rendelkezésének hiányában a felhasználók a díjszabásban előre meghatározott időpontban és formátumban kötelesek megadni a közös jogkezelő szervezet számára a rendelkezésükre álló minden olyan lényeges adatot, amely szükséges a fizetendő jogdíj kiszámításához, a jogdíj beszedéséhez, valamint a jogosultak közötti felosztáshoz és a számukra történő kifizetéshez.
(2) Az Szjt. 20. §-a alapján beszedett jogdíj felosztását és kifizetését végző közös jogkezelő szervezettel szemben az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség – a jogdíjak felosztásához és kifizetéséhez szükséges adatok tekintetében – a rádió- és televíziószervezetekre, a saját műsort nyilvánossághoz közvetítőkre, valamint a műveket vagy kapcsolódó jogi teljesítményeket kép- vagy hanghordozón forgalomba hozó szervezetekre is alkalmazandó. Az e bekezdés szerinti adatszolgáltatás részletes szabályairól a jogdíjak felosztását és kifizetését végző közös jogkezelő szervezet és az adatszolgáltatásra köteles felhasználó közötti megállapodásban kell rendelkezni.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás formátumának meghatározásakor a közös jogkezelő szervezetek és a felhasználók lehetőség szerint figyelembe veszik az önkéntes iparági normákat.
(4) Az (1)–(3) bekezdés nem alkalmazandó a Ptk. alapján fogyasztónak minősülő személyre.
61. § A közös jogkezelő szervezet köteles biztosítani, hogy a felhasználók elektronikus úton is kapcsolatot tarthassanak a közös jogkezelő szervezettel, ideértve a 60. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését is.
62. § (1) Ha a Magyarországon letelepedett közös jogkezelő szervezet
a) közös jogkezelési tevékenysége kiterjed a zeneműveknek vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon a nyilvánosság számára olyan módon történő hozzáférhetővé tételére, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg, továbbá a zeneművek ehhez szükséges, többszörözésére (e rész alkalmazásában együtt: zeneművek online felhasználása), és
b) a zeneművek szerzői képviseletében a zeneművek online felhasználására egynél több EGT-állam területére kiterjedő hatályú engedélyeket adhat,
akkor az ilyen közös jogkezelő szervezetnek (a továbbiakban: több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet) e tevékenysége tekintetében az e részben foglalt különös követelményeknek is meg kell felelnie.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható a zeneművek kizárólag kotta formájában történő hozzáférhetővé tételének engedélyezésére.
(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazható abban az esetben, ha a közös jogkezelő szervezet rádió- vagy televízió-szervezet részére abból a célból ad több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyt zeneművek online felhasználására, hogy a rádió- vagy televízió-szervezet a műsorait az eredeti sugárzással egyidejűleg vagy azt követően más módon a nyilvánossághoz közvetítse vagy a nyilvánosság számára lehívásra hozzáférhetővé tegye, továbbá hogy műsora eredeti sugárzásának kiegészítésére az általa vagy számára készített bármely műsorszámot – a műsorajánlót is beleértve – a nyilvánossághoz közvetítse vagy a nyilvánosság számára lehívásra hozzáférhetővé tegye. Ebben az esetben az 5. § (2) bekezdése szerinti kivétel sem alkalmazható.
(4) E rész alkalmazásában jogosult alatt az (1) bekezdés szerinti több tagállam területére kiterjedő hatályú engedéllyel érintett zeneművek jogosultjait kell érteni.
(5) A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet a 63–68. §-ban foglalt különleges feltételeket a 7. § szerinti jogi személy útján is teljesítheti. A 63–67. §-ban foglalt feltételek teljesítése érdekében a több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet más közreműködőt is igénybe vehet.
63. § (1) A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezetnek képesnek kell lennie az ilyen engedélyek adminisztrációjához szükséges adatok hatékony és átlátható módon történő elektronikus feldolgozására, az engedélyezéssel érintett zeneművek azonosítására és felhasználásának figyelemmel kísérésére, különösen a felhasználók felé történő számlázás, a jogdíjbevételek beszedése és az összegek jogosultak közötti felosztása érdekében.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezetnek legalább a következő feltételeknek kell megfelelnie:
a) képes legyen pontosan azonosítani azokat a zeneműveket vagy azok egy részét, amelyek képviseletére jogkezelési megbízást kapott,
b) képes legyen valamennyi vonatkozó terület tekintetében pontosan azonosítani a jogokat és a hozzájuk tartozó jogosultakat vagy azok egy részét mindazon zeneművek vagy egy részük vonatkozásában, amelyek képviseletére jogkezelési megbízást kapott,
c) használjon egyedi azonosítókat a jogosultak és a zeneművek azonosítására, lehetőség szerint figyelembe véve a nemzetközi vagy európai uniós szinten kialakult önkéntes iparági normákat és gyakorlatokat,
d) használjon megfelelő eszközöket a zeneművek online felhasználására vonatkozó, több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó más közös jogkezelő szervezeteknél található ellentmondásos adatok kellő időben és hatékony módon történő azonosítására és az ellentmondások feloldására.
64. § (1) A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet kellően megindokolt kérelemre válaszul elektronikus úton olyan időszerű tájékoztatást nyújt az érintett felhasználók, továbbá a zeneművek online felhasználására vonatkozó jogok jogosultjai, és más közös jogkezelő szervezetek részére, amely lehetővé teszi a több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyek adásával összefüggésben
a) képviselt zeneművek,
b) teljes körűen vagy részlegesen kezelt jogok, valamint
c) lefedett területek azonosítását.
(2) A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet szükség esetén észszerű lépéseket tehet az adatok pontosságának és integritásának védelme, az ismételt felhasználásuk ellenőrzése, valamint a kereskedelmileg érzékeny információk védelme érdekében.
65. § (1) Más közös jogkezelő szervezetek és az érintett felhasználók jogosultak a több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezettől kérni a 63. § (2) bekezdésében felsorolt feltételekben említett, vagy a 64. § (1) bekezdése szerint nyújtott tájékoztatás alapját képező adatok javítását, amennyiben a jogosultak, a más közös jogkezelő szervezetek vagy az érintett felhasználók megalapozott bizonyítékok alapján úgy vélik, hogy azok pontatlanok.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelem kellőképpen megalapozott, a több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet haladéktalanul gondoskodik az adatok kijavításáról.
(3) A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet az e tevékenységével összefüggésben általa képviselt jogosultak számára biztosítja, hogy azon zeneműveikre, az azokon fennálló azon jogaikra, valamint azokra a területekre vonatkozó információkat, amelyek tekintetében a szervezetet megbízzák, elektronikus formában is benyújthassák a szervezetnek. Ennek során a több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet és a jogosultak lehetőség szerint figyelembe veszik a nemzetközi vagy európai uniós szinten az információcsere tekintetében kialakított önkéntes iparági normákat vagy gyakorlatokat, lehetővé téve a jogosultak számára, hogy meghatározzák
a) azon zeneművet vagy annak azon részét,
b) a zeneművek online felhasználására vonatkozó azon jogokat vagy azok azon részét, valamint
c) azokat az országokat,
amelyek tekintetében a szervezetet a több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyezéssel összefüggő közös jogkezelési tevékenységgel megbízzák.
(4) Ha a közös jogkezelő szervezet a 69. § és 70. § alapján megbíz egy másik közös jogkezelő szervezetet azzal, hogy zeneművek online felhasználására vonatkozóan több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyeket adjon ki, a megbízott szervezet – az érintett közös jogkezelő szervezetek eltérő megállapodása hiányában – e § (3) bekezdését azon jogosultak irányában is alkalmazza, akiket a megbízás alapján képvisel.
66. § (1) A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet figyelemmel kíséri a zeneművek több tagállam területére kiterjedő hatályú engedély alapján történő online felhasználását.
(2) Az érintett felhasználók rendszeres jelentésben pontos adatokat szolgáltatnak a zeneművek tényleges online felhasználásáról a több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet részére.
(3) A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet lehetővé teszi, hogy az érintett felhasználók elektronikus úton nyújthassák be a zeneművek online felhasználására vonatkozó, (2) bekezdés szerinti jelentést, és felajánlja legalább egy olyan jelentési módszer használatát, amely figyelembe veszi a nemzetközi vagy uniós szinten az ilyen elektronikus adatcsere tekintetében kialakított önkéntes iparági normákat vagy gyakorlatokat. Ha a több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet lehetővé teszi az elektronikus adatcsere tekintetében elfogadott iparági norma használatával történő jelentést, az online szolgáltató által egyedi formátumban benyújtott jelentés elfogadását megtagadhatja.
67. § (1) A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet az érintett felhasználó részére elektronikus úton küld számlát, és – a vonatkozó jogszabályok keretei között – felajánlja legalább egy olyan formátum használatát, amely figyelembe veszi a nemzetközi vagy uniós szinten kialakított önkéntes iparági normákat vagy gyakorlatokat.
(2) A számlán a 63. § (2) bekezdése szerinti adatok alapján fel kell tüntetni a részben vagy egészben engedélyezett zeneműveket és jogokat, valamint a zeneművek tényleges felhasználásait, feltéve, hogy ez az érintett felhasználó által szolgáltatott információk és az információszolgáltatásra használt formátum alapján lehetséges. Ha a több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet a számlát a vonatkozó jogszabályoknak és iparági normáknak megfelelően állítja ki, az érintett felhasználó nem tagadhatja meg a számla elfogadását annak formátuma miatt.
(3) A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet a zeneművek tényleges online felhasználására vonatkozó, 66. § szerinti jelentést követően késedelem nélkül megküldi a pontos számlát az érintett felhasználó részére, kivéve, ha ez a felhasználónak felróható okból nem lehetséges.
(4) A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezetnek megfelelő eljárásokkal kell rendelkeznie annak érdekében, hogy az érintett felhasználó kifogást emelhessen a számla pontosságát illetően, beleértve azt az esetet is, amikor a felhasználó ugyanazon zeneművel kapcsolatos ugyanazon online felhasználásra vonatkozó ugyanazon jog tekintetében egy vagy több közös jogkezelő szervezettől tévesen több számlát kap.
(5) E § alkalmazásában számlán egyéb, a jogdíj megfizetéséhez szükséges adatokat tartalmazó bizonylatot is érteni kell.
68. § (1) A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet a jogosultakat az ilyen engedélyek alapján megillető jogdíj összegeket pontosan és a mű tényleges felhasználására vonatkozó jelentést követően haladéktalanul felosztja és kifizeti a jogosultak részére a felosztási szabályzata szerint, kivéve, ha ez az érintett felhasználónak felróható okból nem lehetséges.
(2) A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet az (1) bekezdés szerinti minden egyes jogdíjkifizetéssel együtt részletes tájékoztatást ad a jogosultak részére. A tájékoztatás kötelező tartalmi elemeit kormányrendelet határozza meg.
(3) Ha a közös jogkezelő szervezet a 69. § és 70. § alapján megbíz egy másik közös jogkezelő szervezetet azzal, hogy zeneművek online felhasználására vonatkozóan több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyeket adjon, a megbízott, több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet fizeti ki – pontosan és késedelem nélkül – az (1) bekezdésben említett jogdíjösszegeket, és nyújtja a megbízó közös jogkezelő szervezet részére a (2) bekezdésben említett tájékoztatást. A közös jogkezelő szervezetek közötti eltérő megállapodás hiányában a megbízó közös jogkezelő szervezet felel e jogdíj összegek jogosultak részére történő későbbi felosztásáért és a tájékoztatás részükre történő továbbításáért.
69. § (1) A közös jogkezelő szervezetek azon képviseleti szerződései, amelyek által valamely közös jogkezelő szervezet azzal bíz meg egy másik közös jogkezelő szervezetet, hogy az általa képviselt jogosultak zeneműveinek online felhasználására vonatkozó jogok tekintetében több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyt adjon, nem lehetnek kizárólagosak. A megbízott szervezet az ilyen online felhasználásra vonatkozó jogokat megkülönböztetéstől mentesen kezeli.
(2) A megbízást adó szervezet tájékoztatja a tagjait, valamint az általa képviselt más jogosultakat az (1) bekezdés szerinti képviseleti szerződés főbb feltételeiről, többek között időtartamáról és a megbízott szervezet által nyújtott szolgáltatások költségeiről.
(3) A megbízott szervezet tájékoztatja a megbízó szervezetet azokról a főbb feltételekről, amelyek mellett a megbízó által képviselt jogosultak zeneműveinek online felhasználását engedélyezi, így különösen a felhasználás jellegéről, módjáról, terjedelméről, a felhasználási engedély területi és időbeli hatályáról, a felhasználás fejében járó díjat érintő kikötésekről, ideértve a felhasználó adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére előírt időszakokat is.
70. § (1) Ha valamely közös jogkezelő szervezet, amely nem ad vagy nem ajánl az általa képviselt jogosultak zeneművein fennálló, online felhasználásra vonatkozó jogok tekintetében több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyeket, felkér egy másik közös jogkezelő szervezetet arra, hogy kössön vele képviseleti szerződést e jogok kezelésére, a felkért közös jogkezelő szervezet köteles az ilyen felkérést elfogadni, és a képviseleti szerződést megkötni, ha egy vagy több másik közös jogkezelő szervezet által képviselt jogosultak zeneművein fennálló, online felhasználásra vonatkozó jogok ugyanazon fajtája tekintetében már ad vagy ajánl több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyeket.
(2) A felkért közös jogkezelő szervezet indokolatlan késedelem nélkül írásban ad választ a felkérő közös jogkezelő szervezet számára.
(3) Az (1) bekezdés szerinti képviseleti szerződés alapján megbízott közös jogkezelő szervezet az általa már képviselt egyéb jogosultak zeneművein fennálló jogok kezelésére alkalmazott feltételekkel azonos feltételek mellett kezeli a megbízó közös jogkezelő szervezet megbízása alapján képviselt jogosultak zeneművein fennálló jogokat.
(4) A megbízott közös jogkezelő szervezet a megbízó közös jogkezelő szervezet megbízása alapján képviselt jogosultak zeneműveit minden esetben az általa már képviselt egyéb zeneművekkel együttesen ajánlja felhasználásra az érintett felhasználók részére.
(5) A megbízott közös jogkezelő szervezet által a megbízó közös jogkezelő szervezet részére nyújtott szolgáltatás díja nem haladhatja meg a megbízott közös jogkezelő szervezetnél indokoltan felmerülő kezelési költségeket.
(6) A megbízó közös jogkezelő szervezet a megbízott közös jogkezelő szervezet számára hozzáférhetővé teszi az általa képviselt jogosultak zeneműveire vonatkozó azon információkat, amelyek a zeneművek online felhasználására vonatkozó jogok tekintetében a több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyezéshez szükségesek. Ha az információk nem kielégítőek, vagy azokat olyan formában nyújtották, amely nem teszi lehetővé a megbízott közös jogkezelő szervezet számára, hogy megfeleljen az e részben foglalt követelményeknek, a megbízott közös jogkezelő szervezet jogosult felszámítani az e követelményeknek való megfelelés során indokoltan felmerült költségeit, vagy jogosult a felhasználás engedélyezéséből kizárni azokat a műveket, amelyekre vonatkozóan nem kielégítő vagy nem használható információkat kapott.
71. § A 33. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség a független jogkezelő szervezetre is alkalmazandó.
72. § Az 53. § (1) bekezdése, az 54. § (1) bekezdés a)–c), e), f), h) és j) pontja, valamint az 56. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettség a független jogkezelő szervezetre is alkalmazandó, azzal, hogy az 54. § (1) bekezdésének a) pontja alkalmazásában alapszabályon a független jogkezelő szervezet létesítő okiratát kell érteni.
73. § Az 57. § (1) bekezdése a független jogkezelő szervezetre is alkalmazandó.
74. § Az SZTNH jár el a jogkezeléssel kapcsolatos következő hatósági ügyekben:
a) közös jogkezelő szervezet és független jogkezelő szervezet jogkezelési tevékenységének bejelentése;
b) reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenység engedélyezése, az engedély módosítása és visszavonása;
c) közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek nyilvántartása;
d) felügyelet a közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek jogkezelési tevékenysége felett.
75. § * Az SZTNH a hatáskörébe tartozó, jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben – az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezései szerint jár el.
76. § * (1) A jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben nem kell alkalmazni az Ákr.
a) ügygondnokra vonatkozó szabályait,
b) költségmentességre vonatkozó szabályait,
c) 26. §-át és
d) 64. §-át.
(2) A jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben nincs helye sommás eljárásnak és a kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő.
77. § Az SZTNH eljárást befejező döntésének jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított hat hónapos határidőn túl további ügyfél nem vehet részt az eljárásban. Ebben az esetben a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.
78. § * (1) Az SZTNH az eljárást felfüggeszti, ha az előkérdés bíróság hatáskörébe tartozik, vagy az ügyben külföldi szervet kell megkeresni.
(2) Az SZTNH az eljárást felfüggeszti, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ha az SZTNH az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.
(3) Ha a bíróság vagy más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő tűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, az SZTNH az eljárást megszünteti.
79. § Az eljárást befejező döntést
a) * a 33. § (2) bekezdése szerinti engedély megadására, továbbá az engedély módosítására és visszavonására irányuló eljárásban (XIII. Fejezet) hat hónapon belül,
b) a XV. Fejezet alapján indult felügyeleti eljárásban négy hónapon belül
kell meghozni és gondoskodni a közléséről.
80. § * Az ügyfél hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre több ízben is felhívható.
81. § A jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – idegen nyelven kiállított okiratokat is be lehet nyújtani, az SZTNH azonban magyar nyelvű fordítás benyújtását írhatja elő. Hitelesített fordítás benyújtása ilyen esetben csak akkor írható elő, ha alappal vonható kétségbe a fordítás pontossága.
82. § (1) * A jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben az SZTNH döntése ellen nincs helye fellebbezésnek, felügyeleti eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásnak és fellépésnek.
(2) Az SZTNH jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben hozott döntését a bíróság a XVI. fejezetben szabályozott nemperes eljárásban vizsgálja felül.
(3) Az SZTNH csak felülvizsgálati kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott – az eljárást befejező – döntését:
a) reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenység engedélyezése tárgyában hozott határozat;
b) reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenységre adott engedély módosítása;
c) reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenységre adott engedély visszavonása;
d) a 117. §-ban szabályozott felügyeleti intézkedések tárgyában hozott döntés.
83. § (1) A jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben az SZTNH és az ügyfél elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani egymással.
(2) * Az SZTNH által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával kell a beadványokat elektronikus úton benyújtani. A beadványnak tartalmaznia kell
a) a természetes személy kérelmező, illetve képviselő nevét, születési helyét és idejét, valamint anyja nevét;
b) a nem természetes személy kérelmező, illetve képviselő nevét és adószámát.
(3) Az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezéséről az SZTNH – jogszabályban meghatározott módon – elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld az ügyfélnek.
(4) Az SZTNH az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek.
(5) A beadvány az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak az ügyfél részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha az SZTNH a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.
(6) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél az (5) bekezdés szerinti értesítés visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét annak megtörténtétől számított tizenöt napon belül nem igazolja, az SZTNH postai úton továbbítja számára az iratot.
(7) A jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben az elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(8) A jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben tájékoztatás kérésének és teljesítésének rövid szöveges üzenet útján nincs helye.
84. § A 33. § (1) bekezdése vagy a 71. § szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a közös jogkezelő szervezet vagy független jogkezelő szervezet nevét, címét, valamint képviselőjének nevét,
b) a közös jogkezelő szervezet vagy független jogkezelő szervezet egyéb elérhetőségét (telefonszám, elektronikus levelezési cím, honlap),
c) a közös jogkezelő szervezet vagy független jogkezelő szervezet által végzett jogkezelési tevékenység meghatározását, feltüntetve az érintett szerzői jogot vagy kapcsolódó jogot, a jogkezelési tevékenység típusát,
d) a közös jogkezelő szervezet vagy független jogkezelő szervezet által végzett jogkezelési tevékenységgel érintett művek, kapcsolódó jogi teljesítmények típusának, valamint a jogosulti csoport meghatározását,
e) közös jogkezelő szervezet esetén a 19. § (1) bekezdése alapján fennálló képviseleti szerződést,
f) a több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet e tevékenységével lefedett területek megjelölését,
g) kormányrendeletben meghatározott egyéb adatokat.
85. § (1) Ha a bejelentés alapján az SZTNH megállapítja, hogy az abban megjelölt közös jogkezelési tevékenység – egészében vagy részében – a 33. § (2) bekezdése szerinti engedélyhez kötött, és az engedély megszerzése iránt kérelmet nem nyújtottak be, az SZTNH azzal a felhívással veszi tudomásul a bejelentést, hogy a bejelentett közös jogkezelési tevékenység – vagy annak engedélyhez kötött része – az engedély megszerzéséig nem végezhető.
(2) A bejelentés tudomásulvételéről az SZTNH végzésben értesíti a bejelentő közös jogkezelő szervezetet vagy független jogkezelő szervezetet.
(3) A bejelentés tudomásulvételét követően az SZTNH haladéktalanul gondoskodik a bejelentett közös jogkezelő szervezetnek vagy független jogkezelő szervezetnek és a bejelentés szerint általa végzett jogkezelési tevékenységnek a nyilvántartásba vételéről. Ha az adott közös jogkezelési tevékenység a 33. § (2) bekezdése szerinti engedélyhez kötött, az e bekezdés szerinti nyilvántartásba vételre az engedély megadását követően kerülhet sor.
86. § (1) A közös jogkezelő szervezet vagy a független jogkezelő szervezet köteles haladéktalanul bejelenteni az SZTNH részére a 84. §-ban foglalt adataiban bekövetkezett bármilyen változást.
(2) A változás bejelentésének vizsgálatára és tudomásulvételére a 85. §-ban foglaltak megfelelően alkalmazandók.
87. § (1) A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenység engedélyezésére irányuló eljárás kérelemre indul.
(2) A kérelemben meg kell jelölni a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végezni kívánt közös jogkezelési tevékenységgel érintett szerzői jogot vagy kapcsolódó jogot, mű-vagy kapcsolódó jogi teljesítménytípust, valamint a jogosulti csoportot és a közös jogkezelési tevékenység típusát.
(3) Az engedélyezés szempontjából önálló közös jogkezelési tevékenységnek minősül, és külön engedély alapján végezhető, ha különbözik a közös jogkezeléssel érintett
a) szerzői jog vagy kapcsolódó jog,
b) mű- vagy kapcsolódó jogi teljesítménytípus,
c) jogosulti csoport vagy
d) közös jogkezelési tevékenységtípus.
88. § (1) A 87. § (3) bekezdése szerinti többféle, reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végezni kívánt közös jogkezelési tevékenység engedélyezése egy kérelemben is kérhető egyszerre.
(2) A kérelemhez csatolni kell az engedély megadásához szükséges feltételek teljesítését igazoló iratokat. Az iratokban közölni kell a közös jogkezelő szervezet tagjainak és a közös jogkezelő szervezethez csatlakozni kívánó vagy azzal egyedi megállapodást kötő jogosultak nevének, lakcímének vagy székhelyének jogosulti csoportonként való megjelölését, továbbá azt, hogy a közös jogkezelő szervezet rendelkezik-e a 34. § (4) bekezdésében meghatározott képviseleti szerződéssel.
(3) A más EGT-államban letelepedett közös jogkezelő szervezetnek kérelméhez csatolnia kell a 34. § (5) bekezdése szerinti feltételek fennállását igazoló közokiratot.
(4) A közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek nyilvántartásában (a továbbiakban: nyilvántartás) még nem szereplő közös jogkezelő szervezet kérelméhez csatolni kell a 33. § (1) bekezdése szerinti bejelentést is.
(5) Az engedély iránti kérelem részletes tartalmi elemeit a Kormány rendeletben határozza meg.
89. § (1) Ha – a 87. § (3) bekezdése szerinti szempontok egyezése alapján – ugyanazt a közös jogkezelési tevékenységet több vagy újabb – az engedélyezés feltételeinek egyébként megfelelő – közös jogkezelő szervezet kívánja reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végezni, az érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezeteknek az engedély iránti kérelem benyújtása előtt írásban meg kell állapodniuk, hogy a kiterjesztett hatályú közös jogkezelés keretében melyikük ad a felhasználónak engedélyt a felhasználásra vagy érvényesít díjigényt azoknak a jogosultaknak a javára, akik egyiküknek sem adtak jogkezelési megbízást. A megállapodást az engedély iránti kérelemhez csatolni kell. A megállapodás hatálybalépéséhez az SZTNH jóváhagyása szükséges; erről az engedélyt megadó határozatban kell rendelkezni. Ebben az esetben a 17–18. §-ban foglalt rendelkezéseket – azokra a jogosultakra, akik egyik szervezetnek sem adtak jogkezelési megbízást – az így létrejött megállapodás szerint kell alkalmazni.
(2) Ha az érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezetek között nem jött létre az (1) bekezdésben foglaltak szerinti megállapodás, az SZTNH az engedélyt megadó határozatában azt a reprezentatív közös jogkezelő szervezetet jelöli ki kiterjesztett hatályú közös jogkezelést végző szervezetnek, amelyik a 34. § (1) bekezdésében foglalt feltételeket összességében a leghatékonyabban tudja megvalósítani.
90. § (1) Ha ugyanazon jogosulti csoport engedélyezési jog nélkül fennálló ugyanolyan díjigényének vagy az Szjt. 28. § (2) bekezdése szerinti jogának érvényesítését több vagy újabb közös jogkezelő szervezet kívánja reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végezni, a reprezentatív közös jogkezelő szervezeteknek az engedély iránti kérelem benyújtása előtt írásban meg kell állapodniuk arról, hogy miként működnek együtt a közös díjszabás megállapításában és a díjak beszedését melyik reprezentatív közös jogkezelő szervezet végzi. A megállapodás hatálybalépéséhez az SZTNH jóváhagyása szükséges; erről az engedélyt megadó határozatban kell rendelkezni.
(2) Ha az érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezetek között nem jött létre az (1) bekezdésben foglaltak szerinti megállapodás, az SZTNH a 89. § (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával kijelöli a díjak megállapítására és beszedésére jogosult reprezentatív közös jogkezelő szervezetet. A másik reprezentatív közös jogkezelő szervezet ebben az esetben is részt vehet a díjak megállapításában.
91. § A 89. § (1) bekezdése és a 90. § (1) bekezdése szerinti megállapodást, valamint a 89. § (2) bekezdése és a 90. § (2) bekezdése szerinti kijelölést a megállapodást jóváhagyó vagy a kijelölést megállapító határozat jogerőre emelkedésekor hatályos díjszabás időbeli hatályát követő időszak tekintetében lehet alkalmazni.
92. § A 89. § (1) bekezdése és 90. § (1) bekezdése szerinti megállapodás tartalmáról, valamint a 89. § (2) bekezdése és 90. § (2) bekezdése szerinti kijelölésről az SZTNH a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben tájékoztatást ad, és – szükség esetén – a 94. § szerinti eljárásban hivatalból módosítja az érintett másik közös jogkezelő szervezet részére korábban megadott engedélyt, továbbá gondoskodik az általa vezetett nyilvántartásban szereplő adatok – szükség szerinti – módosításáról is.
93. § A 89. § (2) bekezdése és a 90. § (2) bekezdése szerinti kijelölést az SZTNH az érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezet kérelmére felülvizsgálja, és a felülvizsgálat eredményétől függően a 95. § szerinti eljárásban szükség esetén módosítja az érintett közös jogkezelő szervezet engedélyét, továbbá gondoskodik a nyilvántartásban rögzített adatok – szükség szerinti – módosításáról is.
94. § (1) Az SZTNH a már megadott engedélyt hivatalból módosítja, ha ez
a) a 89. § (1) bekezdése vagy a 90. § (1) bekezdése szerinti megállapodás jóváhagyása, vagy
b) a 89. § (2) bekezdése vagy a 90. § (2) bekezdése szerinti kijelölés miatt szükséges.
(2) A 89. § (1) bekezdése vagy a 90. § (1) bekezdése szerinti megállapodás jóváhagyása, vagy a 89. § (2) bekezdése vagy a 90. § (2) bekezdése szerinti kijelölés az engedély módosításáról szóló határozattal szemben benyújtott jogorvoslatban nem támadható meg. Ha a megállapodás jóváhagyásáról vagy a kijelölésről rendelkező határozat bírósági felülvizsgálata alapján a határozatot – egészében vagy a megállapodás jóváhagyása vagy a kijelölés tekintetében – jogerősen hatályon kívül helyezik, az SZTNH a módosításról szóló döntést hivatalból visszavonja, és erről a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben tájékoztatást ad, továbbá gondoskodik a nyilvántartásban szereplő adatok – szükség szerinti – módosításáról is.
(3) Az engedély e § szerinti módosításáról a közös jogkezelő szervezet köteles honlapján közleményt közzétenni.
95. § (1) Az SZTNH a már megadott engedélyt az érintett közös jogkezelő szervezetek kérelmére is módosíthatja, ha
a) az érintett közös jogkezelő szervezetek a 89. § (1) bekezdése vagy a 90. § (1) bekezdése szerinti megállapodás módosításának jóváhagyását közösen kérik, vagy
b) valamely érintett közös jogkezelő szervezet a 89. § (2) bekezdése vagy a 90. § (2) bekezdése szerinti kijelölés módosítását kéri.
(2) A 91. § rendelkezéseit az (1) bekezdésben szabályozott esetekben is megfelelően alkalmazni kell.
(3) Az (1) bekezdésben szabályozott esetekben az engedély módosításáról az SZTNH a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben tájékoztatást ad, továbbá gondoskodik a nyilvántartásban szereplő adatok – szükség szerinti – módosításáról is.
(4) Az engedély (1) bekezdés szerint történő módosításáról a közös jogkezelő szervezet köteles honlapján közleményt közzétenni.
96. § (1) Az SZTNH a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenységre adott engedélyt a reprezentatív közös jogkezelő szervezet kérelmére vagy az e törvényben meghatározott esetekben hivatalból visszavonja.
(2) Az SZTNH a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenységre adott engedélyt hivatalból visszavonja, ha
a) a reprezentatív közös jogkezelő szervezettel szemben lefolytatott felügyeleti eljárás eredményeként ennek szükségességét állapítja meg, és a visszavonásnak a 119. §-ban foglalt törvényi feltételei fennállnak, vagy
b) a reprezentatív közös jogkezelő szervezet az SZTNH erre irányuló felhívása ellenére az engedélyben meghatározott közös jogkezelési tevékenységet az engedély megadását követő egy év elteltével sem kezdi meg, vagy az engedélyben meghatározott közös jogkezelési tevékenységét egy évnél hosszabb ideig szünetelteti, és az SZTNH felhívására megfelelően nem igazolja, hogy a közös jogkezelési tevékenység megkezdésének elmaradása vagy szüneteltetése önhibáján kívüli okból ered.
(3) Az engedély visszavonásáig beszedett jogdíjak e törvényben foglaltak szerinti felhasználásáról a közös jogkezelő szervezet az engedély visszavonásától függetlenül köteles gondoskodni a visszavonás időpontjában érvényes felosztási szabályzata alapján.
(4) Az engedély visszavonása nem érinti a visszavonást megelőzően adott felhasználási engedélyek érvényességét, és ezek a visszavonáskor érvényes díjszabás alkalmazási időszaka alatt hatályban maradnak.
97. § (1) Ha az SZTNH a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként, a 17. § szerinti kiterjesztett hatállyal, kötelező vagy előírt közös jogkezelés körébe tartozó esetben végzett közös jogkezelési tevékenységre adott engedélyt úgy vonja vissza, hogy nyilvántartásában szerepel olyan közös jogkezelő szervezet, amely – a 87. § (3) bekezdése szerinti szempontok egyezése alapján – az érintett közös jogkezelési tevékenység reprezentatív közös jogkezelő szervezetként történő végzésére engedéllyel rendelkezik, az SZTNH hivatalból ezt a reprezentatív közös jogkezelő szervezetet jelöli ki kiterjesztett hatályú közös jogkezelést végző szervezetnek. Több ilyen reprezentatív közös jogkezelő szervezet esetén az SZTNH a 89. § (2) bekezdése szerinti szabályok megfelelő alkalmazásával jelöli ki a kiterjesztett hatályú közös jogkezelést végző szervezetet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kijelölésről az SZTNH a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben tájékoztatást ad, és a 94. § szabályainak megfelelő alkalmazásával módosítja az érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezet engedélyét, továbbá gondoskodik a nyilvántartásban rögzített adatok módosításáról is.
(3) Az (1) bekezdés szerint kijelölt reprezentatív közös jogkezelő szervezet az alatt az időszak alatt, amelyre a korábbi reprezentatív közös jogkezelő szervezet által a visszavonást megelőzően alkalmazott utolsó díjszabást megállapították, ez utóbbi díjszabás alapján köteles beszedni a korábbi reprezentatív közös jogkezelő szervezet által képviselt jogosultakat megillető jogdíjakat. A korábbi reprezentatív közös jogkezelő szervezet engedélyének visszavonását követően az e bekezdés szerint beszedett jogdíjakat
a) a kijelölt reprezentatív közös jogkezelő szervezet köteles elkülönült számlán kezelni, és
b) a korábbi reprezentatív közös jogkezelő szervezetnek az engedélye visszavonásakor hatályos felosztási szabályzata alapján a jogosultak között felosztani.
(4) Ha az engedély visszavonása kötelező vagy előírt közös jogkezelés körébe tartozó eseten kívül, kiterjesztett hatállyal végzett közös jogkezelési tevékenységet érint, az (1)–(3) bekezdésben foglalt szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a (3) bekezdés alapján beszedett jogdíjnak azt a részét, amely a korábbi reprezentatív közös jogkezelő szervezet által jogkezelési megbízás alapján képviselt jogosultakat illeti, a jogdíj beszedésére kijelölt reprezentatív közös jogkezelő szervezet a megbízott közös jogkezelő szervezet részére felosztás céljára átadja.
98. § (1) Ha az SZTNH a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett, kötelező vagy előírt közös jogkezelés körébe tartozó esetben végzett közös jogkezelési tevékenységre adott engedélyt úgy vonja vissza, hogy a nyilvántartásában nem szerepel olyan reprezentatív közös jogkezelő szervezet, amely – a 87. § (3) bekezdése szerinti szempontok egyezése alapján – az érintett közös jogkezelési tevékenység végzésére jogosult volna, az SZTNH a honlapján és legalább két országos napilapban közzétett hirdetményben felhívja az érintett jogosultakat arra, hogy az általa kitűzött határidőn – de legfeljebb egy éven – belül kezdeményezzék a 87. § szerinti eljárást.
(2) Az (1) bekezdésben említett határidő elteltéig a jogdíjakat a korábbi reprezentatív közös jogkezelő szervezet által a visszavonást megelőzően alkalmazott utolsó díjszabás alapján kell megfizetni az SZTNH által a hirdetményben megjelölt módon. Ha a kitűzött határidőn belül kezdeményezik a 87. § szerinti eljárást, és az SZTNH a kérelmező részére az adott közös jogkezelési tevékenység reprezentatív közös jogkezelő szervezetként történő végzését engedélyezi, az így megfizetett jogdíjakat az új reprezentatív közös jogkezelő szervezet osztja fel az érintett jogosultak között. Ellenkező esetben az SZTNH kijelöli azt a közös jogkezelő szervezetet, amely a befolyt jogdíjakat a határidő elteltét követően a korábbi közös jogkezelő szervezetnek az engedélye visszavonásakor hatályos felosztási szabályzata alapján – a felosztással összefüggésben felmerült indokolt kezelési költségének levonása után – az érintett jogosultak között felosztja.
(3) Az (1) bekezdésben említett határidő eredménytelen elteltéről az SZTNH a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben hirdetményt tesz közzé. E hirdetmény közzétételétől az érintett jogosultak a felhasználást mindaddig egyedileg engedélyezhetik, ameddig új közös jogkezelő szervezet az adott közös jogkezelési tevékenység reprezentatív közös jogkezelőként történő végzésére engedélyt nem szerez.
(4) Ha az engedély visszavonása kötelező vagy előírt közös jogkezelés körébe tartozó eseten kívül végzett közös jogkezelési tevékenységet érint, a jogdíjakat a korábbi reprezentatív közös jogkezelő szervezet visszavonáskor érvényes díjszabása alapján – a díjszabás alkalmazási ideje alatt – továbbra is e szervezetnek kell megfizetni. A jogdíjakat a korábbi reprezentatív közös jogkezelő szervezet az engedélye visszavonásakor hatályos felosztási szabályzata alapján – a felosztással összefüggésben felmerült indokolt kezelési költségének levonása után – köteles az érintett jogosultak között felosztani.
99. § (1) A korábbi reprezentatív közös jogkezelő szervezet a 97–98. § szerinti esetekben köteles a jogdíjak felosztását végző közös jogkezelő szervezettel együttműködni, és e szervezet részére a rendelkezésére álló minden tájékoztatást haladéktalanul megadni.
(2) Az engedély visszavonásáról a közös jogkezelő szervezet köteles honlapján közleményt közzétenni.
100. § A 33. § (1) bekezdés és a 71. § szerinti bejelentésért (ideértve a 86. § szerinti változás bejelentését is), a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenység engedélyezésére irányuló, valamint az engedély módosítása iránti kérelemért miniszteri rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely az SZTNH bevétele.
101. § (1) Az SZTNH a 33. § (1) bekezdése szerinti bejelentésben közölt adatok, valamint a 87. § szerint indult eljárásban adott engedélyek és azok módosításai alapján a nyilvántartásban rögzíti, és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi
a) a 84. §-ban felsorolt adatokat,
b) az arra vonatkozó utalást, hogy az adott jogkezelési tevékenység tekintetében a közös jogkezelő szervezet reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzi-e a közös jogkezelési tevékenységet,
c) az arra vonatkozó utalást, hogy a reprezentatív közös jogkezelő szervezet az adott jogkezelési tevékenységet kiterjesztett hatállyal végzi-e,
d) azon más közös jogkezelő szervezetek nevét és székhelyét, amelyekkel a közös jogkezelő szervezet képviseleti szerződést – ideértve a 69–70. § szerinti megállapodásokat is – kötött,
e) kormányrendeletben meghatározott egyéb – a jogkezelés céljainak megvalósításához szükséges – adatokat.
(2) A nyilvántartás a 84. § c)–d) pontja, továbbá az (1) bekezdés b)–c) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
102. § (1) Az SZTNH a nyilvántartás részeként hozzáférést biztosít a közös jogkezelő szervezet vagy a független jogkezelő szervezet
a) létesítő okiratához,
b) szervezeti és működési szabályzatához,
c) tagsági szabályzatához,
d) felosztási szabályzatához,
e) azon megállapodásaihoz, amelyeket a 12. § (3) bekezdése, a 34. § (4) bekezdése, továbbá az Szjt. 20. § (4)–(5) bekezdése, a 21. § (7) bekezdése, valamint a 28. § (4) bekezdése alapján kötött,
f) díjszabásához,
g) beszámolójához.
(2) A közös jogkezelő szervezet és a független jogkezelő szervezet köteles az SZTNH részére megküldeni az (1) bekezdésben felsorolt, hatályos dokumentumait a nyilvántartásban történő közzététel céljából.
(3) A közös jogkezelő szervezet a más közös jogkezelő szervezetekkel kötött képviseleti szerződéseit – ideértve a 69–70. § szerinti megállapodásokat is – megküldi az SZTNH részére.
(4) A nyilvántartást bárki megtekintheti, ahhoz az SZTNH a honlapján elektronikus hozzáférést biztosít. A nyilvántartásban szereplő vagy az onnan törölt adatok nyilvánosak. Ezekről az adatokról bárki feljegyzést készíthet vagy – díj ellenében – hitelesített kivonatot kérhet.
103. § Az SZTNH kérelemre vagy szükség esetén hivatalból módosítja a 101. § (1) bekezdése szerinti adatokat, valamint gondoskodik a 102. § (1) bekezdése szerinti dokumentumok megváltozása esetén a hatályos dokumentumok közzétételéről.
104. § (1) Az SZTNH hivatalból törli a nyilvántartásból
a) azt a közös jogkezelő szervezetet, amelynek 33. § (2) bekezdése szerinti engedélyét visszavonta, ha a visszavont engedély szerinti közös jogkezelési tevékenységen kívül más közös jogkezelési tevékenységet a közös jogkezelő szervezet a nyilvántartás szerint nem végez,
b) azt a közös jogkezelő szervezetet vagy független jogkezelő szervezetet, amelyet a 120. § alapján a jogkezeléstől eltiltott, továbbá
c) a jogutód nélkül megszűnt közös jogkezelő szervezetet vagy független jogkezelő szervezetet.
(2) A jogutód nélkül megszűnt közös jogkezelő szervezet nyilvántartásból történő törlése esetén a 120. §-ban foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
105. § (1) A közös jogkezelő szervezetet vagy a független jogkezelő szervezetet kérelmére törli az SZTNH a nyilvántartásból, ha a kérelmező szervezet jogkezelési tevékenységet a továbbiakban nem kíván végezni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a 120. § (5) és (6) bekezdése alkalmazandó azzal, hogy a jogkezeléstől eltiltott közös jogkezelő szervezet vagy független jogkezelő szervezet helyett a törölt közös jogkezelő szervezetet vagy független szervezetet kell érteni.
106. § A nyilvántartásból való törlés nem érinti a jogosultakat a törölt közös jogkezelő szervezettel vagy a független jogkezelő szervezettel szemben e törvény alapján egyébként megillető jogokat.
107. § (1) Az SZTNH külön listát vezet azokról a szervezetekről, amelyeket a 120. § szerint a jogkezeléstől eltiltott.
(2) A jogkezeléstől eltiltott szervezetek listája közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül, amely tartalmazza
a) az eltiltott szervezet nevét,
b) székhelyét, valamint
c) az eltiltásról szóló döntés jogerőre emelkedésének napját.
108. § Az SZTNH felügyeleti eljárása – amely nem minősül hatósági ellenőrzésnek – kiterjed különösen annak vizsgálatára, hogy
a) a közös jogkezelő szervezet és a független jogkezelő szervezet működése, gazdálkodása, valamint a 102. § (1) bekezdése szerinti dokumentumai megfelelnek-e a jogkezelésre vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeknek,
b) a közös jogkezelés megkezdésének a 32. § szerint irányadó feltételei folyamatosan megvalósulnak-e,
c) a reprezentatív közös jogkezelő szervezet vonatkozásában a 34. §-ban foglalt engedélyezési feltételek folyamatosan megvalósulnak-e,
d) a több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet megfelel-e a második részben foglalt követelményeknek.
109. § (1) A közös jogkezelő szervezet a döntéshozó szerv összehívásáról az SZTNH-t előzetesen – a tagok értesítésével egyidejűleg – írásban, a napirend és a felügyelet ellátásával összefüggő napirendi pontokhoz kapcsolódó iratok megküldésével tájékoztatja, az SZTNH képviselője az ülésen, a felügyelet ellátásával összefüggő napirendi pontok megtárgyalásán jogosult részt venni.
(2) A közös jogkezelő szervezet a döntéshozó szerv üléséről készült jegyzőkönyvet – a döntéshozó szerv által hozott határozatokkal együtt – az ülést követő 30 napon belül megküldi az SZTNH részére.
110. § A közös jogkezelő szervezet a közös jogkezelési tevékenységével összefüggésben féléves rendszerességgel adatszolgáltatásra köteles az SZTNH felé. Az adatszolgáltatás tartalmát és módját a Kormány rendeletben határozza meg.
111. § (1) Az SZTNH által gyakorolt felügyelettel összefüggésben felmerült költségek fedezése érdekében a közös jogkezelő szervezetek és a független jogkezelő szervezetek az SZTNH javára évente felügyeleti díjat kötelesek fizetni.
(2) A felügyeleti díj mértéke
a) a reprezentatív közös jogkezelő szervezet által reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenységből származó előző évi jogdíjbevétel, valamint az ilyen jogdíjakkal végzett pénzügyi műveletek – ideértve a jogdíjak befektetését is – előző évi bevételének 0,5%-a,
b) a közös jogkezelő szervezet előző évi – a) pont szerinti esetleges bevételével csökkentett – bevételének – ideértve az aktivált saját teljesítmények értékét is – 0,3%-a,
c) a független jogkezelő szervezet esetében a jogkezelési tevékenységből származó előző évi jogdíjbevétel, valamint a jogdíjakkal végzett pénzügyi műveletek – ideértve a jogdíjak befektetését is – előző évi bevételének 0,1%-a.
(3) A felügyeleti díjat a második naptári negyedév utolsó napjáig kell megfizetni.
(4) * A tevékenység megkezdésének éve vonatkozásában a felügyeleti díj mértéke az erre az évre tervezett jogdíjbevétel (2) bekezdés szerint irányadó százaléka. Ebben az esetben a felügyeleti díjat a tárgyévet követő második naptári negyedév utolsó napjáig kell megfizetni.
(5) A határidőben meg nem fizetett felügyeleti díj után az adózás rendjéről szóló törvény szerint kell késedelmi pótlékot fizetni.
(6) * A határidőben meg nem fizetett felügyeleti díj összegét az SZTNH határozatában állapítja meg, és kötelezi a díjfizetésre kötelezettet annak megfizetésére.
(7) A (2) és (4) bekezdés alkalmazásában bevétel alatt az általános forgalmi adót nem tartalmazó bevételt kell érteni.
(8) A felügyeleti díj megállapításának és megfizetésének részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
112. § (1) Az SZTNH a reprezentatív közös jogkezelő szervezetek, valamint a nyilvántartásban szereplő, belföldön letelepedett más közös jogkezelő szervezetek működését évente, hivatalból indított felügyeleti eljárás keretében vizsgálja.
(2) * Az SZTNH a nyilvántartásban szereplő, belföldön letelepedett független jogkezelő szervezetek működését évente, hivatalból indított felügyeleti eljárás keretében vizsgálja.
(3) Az SZTNH a közös jogkezelő szervezetek és a független jogkezelő szervezetek működését az (1) és (2) bekezdés szerinti eseteken kívül szükség szerint hivatalból indított felügyeleti eljárás keretében is vizsgálhatja.
113. § (1) * Ha az igazságügyért felelős miniszter a jogkezelésre vonatkozó jogszabályok megsértését észleli, az SZTNH-nál felügyeleti eljárást kezdeményez.
(2) Ha az NKA elnöke vagy alelnöke a közös jogkezelő szervezetek jogdíj- és más bevételeinek kulturális célra történő felhasználásával kapcsolatos feladata (43–45. §) körében a jogkezelésre vonatkozó jogszabályok megsértését észleli, az SZTNH-nál felügyeleti eljárást kezdeményezhet.
114. § (1) Ha az SZTNH a felügyeleti eljárása során megállapítja, hogy a felügyelet ellátásához szükséges dokumentumok, adatok nem állnak rendelkezésre, ezek megküldésére, valamint nyilatkozattételre hívhatja fel az eljárás alá vont szervezetet.
(2) Annak vizsgálata során, hogy a reprezentatív közös jogkezelő szervezet az általa végzett jogkezelési tevékenységben érdekelt jogosultak jelentős részét képviseli-e, a 33. § (2) bekezdése szerinti engedély megadását követő egy év elteltével figyelmen kívül kell hagyni a tagként való csatlakozásra irányuló nyilatkozatokat és a külföldi szervezettel való képviseleti szerződés megkötésére irányuló szándéknyilatkozatokat.
(3) * A (2) bekezdés szerinti határidő nem alkalmazható, ha a 33. § (2) bekezdése szerinti engedéllyel érintett szerzői jog vagy kapcsolódó jog tekintetében a reprezentatív közös jogkezelő szervezet által kezdeményezett díjszabás jóváhagyási eljárás van folyamatban.
115. § Az SZTNH a felügyeleti eljárásban szakértői véleményt kérhet vagy szakértőt hallgathat meg.
116. § A felügyeleti eljárásra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
117. § (1) Ha az SZTNH a felügyeleti eljárás eredményeként a jogkezelésre vonatkozó jogszabályok megsértését, vagy az azokban előírt feltételek teljesülésének hiányát állapítja meg, határozatában felügyeleti intézkedésként
a) felhívja a szervezetet a jogsértő állapot megszüntetésére és a jogszerű működés helyreállítására, vagy más kötelezettséget írhat elő – így különösen a 33. § (2) bekezdése szerinti engedély megadásához szükséges feltételek teljesítését –, amelyre megfelelő határidőt állapít meg,
b) felügyeleti bírságot szabhat ki,
c) megkeresi az ügyészséget az egyesület törvényességi ellenőrzése körében meghozható intézkedések megtétele céljából,
d) a 33. § (2) bekezdése szerinti engedélyt visszavonhatja,
e) a jogkezeléstől a szervezetet eltilthatja.
(2) Az SZTNH az (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedésben foglalt felhívás megfelelő teljesítését a 112. § (3) bekezdése szerint indított felügyeleti eljárásában hivatalból vizsgálja.
118. § (1) A felügyeleti bírság összegét az eset összes körülményére – különösen a jogsértő magatartás súlyára, ismétlődésére, a jogsértő állapot fennállásának időtartamára, valamint a hatékonyság követelményére és az arányosság elvére – figyelemmel kell meghatározni. A felügyeleti bírság mértéke nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző évre számított felügyeleti díj összegének ötszörösét.
(2) Felügyeleti bírság a 117. § (1) bekezdése szerinti egyéb intézkedések mellett egyidejűleg és ismételten is kiszabható.
(3) A felügyeleti bírságot az azt kiszabó határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kell megfizetni.
(4) A határidőben meg nem fizetett felügyeleti bírság után az adózás rendjéről szóló törvény szerint kell késedelmi pótlékot fizetni.
(5) *
119. § A 33. § (2) bekezdése szerinti engedély visszavonására abban az esetben kerülhet sor, ha
a) a felügyeleti eljárás eredményeként az SZTNH megállapította, hogy az érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezet tekintetében az engedély megadásához szükséges feltételek nem valósulnak meg, vagy a reprezentatív közös jogkezelő szervezet reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenysége egyébként nem felel meg a jogkezelésre vonatkozó jogszabályoknak,
b) a reprezentatív közös jogkezelő szervezet az SZTNH által megállapított határidőn belül, a jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés ellenére nem teljesítette a 117. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti felügyeleti intézkedésben foglalt felhívást, és
c) felügyeleti bírság kiszabásától sem várható eredmény.
120. § (1) Az SZTNH abban az esetben tilthatja el a közös jogkezelő szervezetet vagy független jogkezelő szervezetet a jogkezeléstől, ha
a) a 117. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti intézkedés nem járt eredménnyel, vagy nem várható tőle eredmény, vagy
b) a jogkezelésre vonatkozó jogszabályok súlyos vagy ismételt megsértése esetén az SZTNH által megállapított határidőn belül, a jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés ellenére nem teljesítette a 117. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti felügyeleti intézkedésben foglalt felhívást, és
a felügyeleti bírság kiszabásától sem várható eredmény.
(2) Az a közös jogkezelő szervezet vagy független jogkezelő szervezet, amelyet a jogkezeléstől eltiltottak, az eltiltásnak a 121. § bekezdés szerinti visszavonásáig jogkezelést nem végezhet, az eltiltott szervezet által az eltiltás hatálya alatt adott felhasználási engedélyek hatálytalanok.
(3) A jogkezeléstől való eltiltás nem érinti az eltiltásról szóló határozat jogerőre emelkedését megelőzően adott felhasználási engedélyek érvényességét és hatályát.
(4) A jogkezeléstől való eltiltásig beszedett jogdíjak e törvényben foglaltak szerinti felhasználásáról a jogkezelő szervezet vagy a független jogkezelő szervezet az eltiltástól függetlenül köteles gondoskodni az eltiltás időpontjában érvényes felosztási szabályzat alapján.
(5) A jogkezeléstől való eltiltásról szóló határozat jogerőre emelkedésével külön intézkedés nélkül érvényét veszti a 33. § (2) bekezdése szerinti valamennyi engedély is. Ebben az esetben a 97–99. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a 97. § (4) bekezdése és 98. § (4) bekezdése szerinti esetben az SZTNH által kijelölt közös jogkezelő szervezet szedi be és osztja fel a jogdíjat az érintett jogosultak között.
(6) Az (5) bekezdésben nem említett egyéb esetekben az SZTNH kijelöli az eltiltást megelőzően adott felhasználási engedélyek után járó jogdíjak beszedésére és felosztására jogosult közös jogkezelő szervezetet. Az így beszedett jogdíjat a kijelölt közös jogkezelő szervezet az eltiltott szervezetnek az eltiltáskor hatályos felosztási szabályzata alapján – a felosztással összefüggésben felmerült indokolt kezelési költségének levonása után – az érintett jogosultak között felosztja.
(7) A jogkezeléstől való eltiltásról, valamint a (6) bekezdés szerinti kijelölésről az SZTNH a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben hirdetményt tesz közzé.
121. § (1) Az SZTNH a 120. § szerinti eltiltást a közös jogkezelő szervezet vagy a független jogkezelő szervezet kérelmére visszavonja, ha a kérelmező igazolja, hogy az eltiltás oka már nem áll fenn.
(2) Az eltiltás visszavonását leghamarabb az eltiltásról szóló határozat jogerőre emelkedését követő naptári év első napján lehet kérni a kérelem benyújtását követő naptári év első napjától kezdődő hatállyal.
122. § (1) A jogosultak, a felhasználók, a felhasználói érdek-képviseleti szervezetek, más közös jogkezelő szervezetek vagy független jogkezelő szervezetek írásban panasszal élhetnek az SZTNH előtt a Magyarország területén letelepedett közös jogkezelő szervezet vagy független jogkezelő szervezet olyan tevékenysége, működése vagy a vele kapcsolatos más olyan körülmény miatt, amely – álláspontjuk szerint – a jogkezelésre vonatkozó jogszabályokat sérti.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti panasz kivizsgálása nem része a felügyeleti eljárásnak, és nem minősül jogkezeléssel kapcsolatos hatósági eljárásnak. A panasz kivizsgálására az Ákr. szabályait nem kell alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában felhasználói érdek-képviseleti szervezet az a nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy, amely létesítő okirata szerinti tevékenységét országosan fejti ki, és tevékenysége kiterjed az érintett felhasználók érdekeinek a közös jogkezelő szervezetek vagy független jogkezelő szervezetek működésével kapcsolatos panasztétel során történő képviseletére.
123. § (1) A 122. § szerinti panaszt az SZTNH a beérkezést követően haladéktalanul megvizsgálja, és szükség esetén a panaszost és azt, akivel szemben panasszal éltek, meghallgatja, valamint tőle további felvilágosítást és információt kérhet.
(2) A panasz beérkezésétől számított 60 napon belül az SZTNH a rendelkezésére álló adatok alapján dönt arról, hogy a panaszban foglaltakra tekintettel a 112. § (3) bekezdése alapján hivatalból szükség szerinti felügyeleti eljárást indít-e az érintett közös jogkezelő szervezettel vagy független jogkezelő szervezettel szemben.
(3) A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos által tett ismételt panasz, a nyilvánvalóan alaptalan, továbbá a névtelen panasz vizsgálata mellőzhető.
(4) Ha a panaszban megjelölt magatartással kapcsolatban más hatóság jogosult eljárni, az SZTNH a panaszt, a beérkezéstől számított nyolc napon belül megküldi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak.
(5) Az SZTNH a felügyeleti eljárás megindításáról vagy annak mellőzéséről, továbbá a panasznak a (4) bekezdés szerinti áttételéről értesíti a panaszost.
124. § A más EGT-államban letelepedett, Magyarország területére irányuló jogkezelési tevékenységet végző közös jogkezelő szervezet és független jogkezelő szervezet felügyeletére a XV. fejezet szabályait a 125–127. § szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
125. § (1) Az SZTNH a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (továbbiakban: 2014/26/EU irányelv) alkalmazása szempontjából lényeges ügyben, különösen a más EGT-államban letelepedett közös jogkezelő szervezet tevékenységével kapcsolatban tájékoztatás kérése céljából indokolással ellátott megkereséssel fordulhat az adott EGT-állam kijelölt illetékes hatóságához.
(2) Ha az SZTNH különösen a más EGT-államban letelepedett közös jogkezelő szervezet felett gyakorolt felügyeleti tevékenységével összefüggésben arra utaló körülményről szerez tudomást, hogy a felügyelt szervezet a 2014/26/EU irányelvben rögzített feltételeknek megfelelően a letelepedése szerinti EGT-államban rá irányadó jogszabályokat nem tartja be, erről az adott EGT-állam kijelölt illetékes hatóságát értesíti. Az értesítés mellett az SZTNH szükség esetén kezdeményezheti, hogy az adott EGT-állam kijelölt illetékes hatósága hozza meg a hatáskörébe tartozó intézkedéseket az érintett szervezettel szemben.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben az SZTNH a 2014/26/EU irányelv 41. cikke szerinti szakértői csoporthoz is fordulhat.
126. § (1) A más EGT-államban letelepedett, Magyarország területére irányuló közös jogkezelést végző közös jogkezelő szervezet és független jogkezelő szervezet esetében nem alkalmazhatók a 108. § a) és b) pontjának, a 109–110. §, 111. § (2) bekezdés b)–c) pontjának, a 117. § (1) bekezdés c), e) pontjának, a 120–121. § rendelkezései; a 112. § (1) bekezdése szerinti felügyeleti eljárásban pedig az SZTNH a 33. § (2) bekezdése szerinti engedély megadásához szükséges feltételek folyamatos fennállását vizsgálja.
(2) A 33. § (2) bekezdése szerinti engedély visszavonására akkor kerülhet sor más EGT-államban letelepedett, Magyarország területére irányuló közös jogkezelést végző reprezentatív közös jogkezelő szervezet esetében, ha
a) a felügyeleti eljárás eredményeként az SZTNH megállapította, hogy az érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezet tekintetében az engedély megadásához szükséges feltételek nem valósulnak meg,
b) a reprezentatív közös jogkezelő szervezet az SZTNH által megállapított határidőn belül, a jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés ellenére nem teljesítette az engedély megadásához szükséges feltételek teljesítésére irányuló, a 117. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti felügyeleti intézkedésben foglalt felhívást, és
c) felügyeleti bírság kiszabásától sem várható eredmény.
127. § (1) Ha valamely más EGT-állam kijelölt illetékes hatósága a 2014/26/EU irányelv alkalmazása szempontjából lényeges ügyben – különösen a Magyarországon letelepedett közös jogkezelő szervezet tevékenységével kapcsolatban – tájékoztatás kérése céljából indokolással ellátott megkereséssel fordul az SZTNH-hoz, az SZTNH a rendelkezésére álló adatok alapján indokolatlan késedelem nélkül megküldi a kért tájékoztatást a megkereső hatóság részére.
(2) Ha valamely más EGT-állam hatósága a Magyarországon letelepedett közös jogkezelő szervezet és független jogkezelő szervezet felett gyakorolt felügyelet alapján megállapítja, hogy a felügyelt szervezet a 2014/26/EU irányelvben rögzített feltételeknek megfelelően elfogadott magyar jogszabályokat nem tartja be, erről az SZTNH-t értesítheti. Az értesítés mellett a megkereső hatóság kezdeményezheti, hogy az SZTNH hozza meg a hatáskörébe tartozó intézkedéseket az érintett szervezettel szemben.
(3) A (2) bekezdés szerinti megkeresésben közölt körülményeket az SZTNH szükség esetén a 112. § (3) bekezdés szerinti felügyeleti eljárás keretében vizsgálja. A felügyeleti eljárás megindításáról vagy annak mellőzéséről az SZTNH a megkereséstől számított 3 hónapon belül indokolással ellátott tájékoztatást küld a megkereső hatóság részére.
128. § (1) A bíróság kérelemre felülvizsgálja az SZTNH-nak
a) a jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyben hozott határozatát, továbbá
b) * a jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyben az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó, az eljárást felfüggesztő, az eljárási bírságot kiszabó végzését, valamint az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben az Ákr. szerint önálló jogorvoslatnak van helye.
(2) Az SZTNH döntése ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelemnek nincs halasztó hatálya, és nem akadályozza meg annak jogerőre emelkedését.
(3) Az SZTNH az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelemben támadható meg.
129. § (1) A döntés bírósági felülvizsgálatát kérheti:
a) aki az SZTNH előtti hatósági eljárásban ügyfélként vett részt;
b) akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak;
c) akitől az ügyféli jogállást megtagadták.
(2) Az általuk kezdeményezett felügyeleti eljárásban meghozott határozat felülvizsgálatát kérhetik a 113. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott személyek is.
130. § (1) A felülvizsgálati kérelem benyújtásának határideje – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a döntésnek a féllel vagy az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap. A kérelem benyújtására a 83. §-ban foglalt rendelkezések megfelelően alkalmazandók.
(2) A bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az igazolási kérelmet elutasító vagy be nem nyújtottnak tekintő végzés közlésétől kell számítani, ha
a) ez későbbi, mint az (1) bekezdés szerinti döntés közlésének napja és
b) az igazolási kérelmet olyan mulasztás kimentésére terjesztették elő, amely közvetlenül az (1) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált.
(3) *
131. § (1) A bírósági felülvizsgálati kérelem az SZTNH-nál nyújtható be, amely azt a jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügy irataival együtt – a (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével – tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű ügyfél is részt vett, az SZTNH a bírósági felülvizsgálati kérelem továbbításáról egyidejűleg az ellenérdekű ügyfelet is értesíti.
(2) Ha a bírósági felülvizsgálati kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, az SZTNH e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a bírósági felülvizsgálati kérelemmel, valamint a jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.
132. § (1) * A bírósági felülvizsgálati kérelem bevezető részében fel kell tüntetni:
a) az eljáró bíróság megnevezését,
b) * a kérelmezőnek a 83. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott azonosító adatait, illetve amennyiben van ellenérdekű fél, annak az ismert azonosító adatait, és
c) * a kérelmező jogi képviselőjének a 83. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott azonosító adatait, és biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét.
(1a) * A felülvizsgálati kérelem érdemi részében fel kell tüntetni:
a) a felülvizsgálati kérelemmel érintett döntés számát, valamint a döntésnek a felülvizsgálati kérelem által érintett rendelkezését vagy részét,
b) a döntés bíróság általi felülvizsgálatára irányuló határozott kérelmet, valamint
c) a döntés felülvizsgálatának szükségességét alátámasztó indokokat az ezeket alátámasztó bizonyítékokkal és a jogalap megjelölésével.
(1b) * A felülvizsgálati kérelem záró részében fel kell tüntetni:
a) a bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,
b) a megfizetett illeték összegét és megfizetési módját, vagy az eljárási illeték részleges megfizetésének hiányában a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet, illetve jogszabály által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén az ennek alapjául szolgáló tényeket és jogszabályhelyet,
c) a meghatalmazott képviseleti jogát megalapozó tényeket és jogszabályhelyet, valamint
d) a záró részben feltüntetett tényeket alátámasztó bizonyítékokat.
(2) Ha a bírósági felülvizsgálati kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.
133. § (1) * Az SZTNH döntésének bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
(2) A Fővárosi Törvényszék három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.
134. § * A bíróság az SZTNH döntésének felülvizsgálatára irányuló kérelmet nemperes eljárásban – az e törvényben foglalt eltérő rendelkezések alkalmazásával – bírálja el. Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.
135. § (1) A Pp.-ben meghatározott eseteken kívül az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt, aki *
a) az SZTNH döntésének meghozatalában részt vett;
b) * az a) pontban említett személynek a Ptk. szerinti hozzátartozója.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezetők és a szakértők kizárására is alkalmazni kell.
136. § (1) A kérelmező a bírósági eljárásban félként vesz részt.
(2) Ha az SZTNH előtti eljárásban ellenérdekű ügyfél is részt vett, a bírósági eljárást ellene kell megindítani.
136/A. § * A bíróság előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező, ideértve a jogorvoslati eljárásokat is.
137. § (1) Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy az SZTNH döntésének bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárás miként dőljön el, az eljárásba – annak jogerős befejezéséig – az azonos érdekű fél mellett beavatkozhat.
(2) A beavatkozó – az elismerést és a jogról való lemondást kivéve – minden cselekményre jogosult, amelyet az általa támogatott fél megtehet, cselekményeinek azonban csak annyiban van hatályuk, amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben.
(3) A beavatkozó és a fél közötti jogvitát az eljárás során nem lehet elbírálni.
138. § (1) Ha a bírósági eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, az eljárási költségek előlegezésére, illetve viselésére a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(2) Ellenérdekű fél hiányában a költségeket a kérelmező előlegezi és viseli.
139. § Ha a kérelmező vagy egyik fél sem jelenik meg a tárgyaláson, vagy a megszabott határidő alatt a bíróság felhívásának bármelyik fél nem tesz eleget, a bíróság a kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el.
140. § Ha az SZTNH írásbeli nyilatkozatot tett a bírósági felülvizsgálati kérelemre [131. § (2) bek.], az eljáró tanács elnöke e nyilatkozatot írásban közli a féllel vagy a felekkel.
141. § (1) * Az elsőfokú bíróság a Pp. szabályai szerint bizonyítást folytat le és a Pp. érdemi tárgyalásra vonatkozó szabályai szerint tart tárgyalást.
(1a) * A bírósági eljárásban szünetelésnek helye nincs.
(2) Ha az eljárásban ellenérdekű fél nem vesz részt, és az ügy az iratok alapján elbírálható, a bíróság tárgyaláson kívül is hozhat határozatot, azonban a felet – kívánságára – meg kell hallgatnia.
(3) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás folyamán szükségét látja a tárgyalás megtartásának, a tárgyalást bármikor kitűzheti. Ha viszont a bíróság az ügyet tárgyaláson bírálja el vagy tárgyalást tűzött ki, ezt követően nem térhet vissza az ügy tárgyaláson kívüli elbírálására.
(4) A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek.
142. § (1) A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz.
(2) A bíróság – az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével – jogszabálysértés megállapítása esetén az SZTNH döntését hatályon kívül helyezi és szükség esetén az SZTNH-t új eljárásra kötelezi.
(3) A bíróság figyelmen kívül hagyja a fél által a bírósági felülvizsgálati kérelemben vagy annak benyújtását követően előterjesztett azt a nyilatkozatot, állítást vagy bizonyítékot, amelyet az SZTNH az előtte folyó eljárásban szabályszerűen hagyott figyelmen kívül.
(4) Ha a bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztését követően az SZTNH valamely döntését visszavonta, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha az SZTNH a döntését módosította, a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye.
143. § A bíróság az ügy érdemében hozott végzését kézbesítés útján közli; azt nem lehet a kihirdetéssel közöltnek tekinteni. Ha a bírósági felülvizsgálati kérelmet a bíróság tárgyaláson bírálja el, az ügy érdemében hozott végzést a tárgyalás napján ki is kell hirdetni. A kihirdetést csak akkor lehet – legfeljebb nyolc napra – elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a végzést a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni.
144. § * A Fővárosi Törvényszék végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 389–391. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróság erre irányuló kérelem esetén a feleket szóban is köteles meghallgatni, kivéve, ha a fellebbezést az SZTNH-nak a 128. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott döntései ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelem tárgyában hozott végzéssel szemben nyújtották be.
145. § (1) Az SZTNH jár el a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabások miniszteri jóváhagyásra történő előkészítése során.
(2) A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabások jóváhagyásáról az igazságügyért felelős miniszter dönt.
(3) * A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabások jóváhagyására irányuló eljárás – ideértve annak véleményezési szakaszát is – nem minősül közigazgatási hatósági ügynek, azonban a megkeresésre az Ákr. 25. §-át kell alkalmazni.
146. § (1) A reprezentatív közös jogkezelő szervezet abban a körben, amelyben a 33. § (2) bekezdése szerinti engedély alapján reprezentatív közös jogkezelő szervezetként közös jogkezelési tevékenységre jogosult, az egyes felhasználási módok tekintetében évente megállapított díjszabását az e § szerinti jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából legkésőbb minden év szeptember 1-jéig megküldi az SZTNH-nak.
(2) Az (1) bekezdés szerint benyújtott díjszabás tervezett alkalmazásának kezdő időpontjaként a következő év január 1-jét kell megadni.
(3) * Az (1) bekezdés alapján benyújtott díjszabást a reprezentatív közös jogkezelő szervezet – több reprezentatív közös jogkezelő által együttesen benyújtott díjszabás esetén minden benyújtó reprezentatív közös jogkezelő szervezet együttesen – az igazságügyért felelős miniszter számára nyitva álló ügyintézési határidő végét megelőző 20. napig módosíthatja vagy visszavonhatja.
(4) * A (3) bekezdés szerinti visszavonás esetén az igazságügyért felelős miniszter a díjszabás tekintetében nem hoz határozatot. A visszavonás tényéről a reprezentatív közös jogkezelő szervezet a 151. § (3)–(4) bekezdése illetve a 151. § (7) bekezdése szerinti jelentős felhasználót és felhasználói érdek-képviseleti szervezetet haladéktalanul értesíti.
(5) * A (3) bekezdés nem érinti a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben való közzétételhez kapcsolódóan, a reprezentatív közös jogkezelő szervezettel egyeztetett módon átvezetett, technikai jellegű módosításokat.
147. § * (1) A reprezentatív közös jogkezelő szervezet azt követően, hogy az SZTNH-nak a 33. § (2) bekezdése szerinti engedély megadásáról szóló határozata jogerőre emelkedett, a 146. § (1) bekezdése szerinti határidőtől eltérő időpontban, de legkésőbb az engedély megadásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő négy hónapon belül is megküldheti jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából a 146. § (1) bekezdése szerinti díjszabását az SZTNH részére, kivéve, ha az így benyújtott díjszabás (2) bekezdés szerint meghatározott alkalmazási időszaka hat hónapnál kevesebb lenne.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a tervezett alkalmazás kezdő időpontjaként a díjszabás benyújtásának hónapját követő negyedik hónap első napjánál korábbi időpontot nem lehet megjelölni, és a díjszabás alkalmazási időszaka a kezdő nap naptári évének utolsó napjáig tarthat.
148. § * (1) A jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából benyújtott díjszabáshoz indokolást és az azt alátámasztó iratokat kell csatolni.
(2) A reprezentatív közös jogkezelő szervezet a jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából benyújtott díjszabás mellékleteként köteles
a) a felhasználókra és jogosultakra várhatóan gyakorolt gazdasági hatásokat vizsgáló hatásvizsgálatot (a továbbiakban: hatásvizsgálat), és
b) a díjszabás szerzői jogi jogszabályokkal való összhangját alátámasztó indokolást
csatolni.
(3) * Ha a jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából benyújtott díjszabás már hatályban lévő díjszabás újabb időszakra történő megállapítására irányul, a (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálatot csak akkor köteles a reprezentatív közös jogkezelő szervezet csatolni, ha
a) a hatályban lévő díjszabáshoz képest jelentősen eltérő díjfizetési struktúrát megállapító,
b) a díjszabásban foglalt jogdíjak, illetve egyéb díjak tekintetében felhasználói csoportonként a Központi Statisztikai Hivatal által az előző naptári évre megállapított fogyasztói árindexet meghaladó mértékű emelést tartalmazó, illetve
c) ugyanazon jogdíj tekintetében fizetésre kötelezett felhasználók körét bővítő
díjszabást nyújt be.
(4) A reprezentatív közös jogkezelő szervezet nem köteles a (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálatot csatolni a díjszabáshoz, ha a jóváhagyásra benyújtott díjszabás tartalmára és alkalmazására kiterjedően minden érintett, a 151. § (3)–(4) bekezdése, illetve a 151. § (7) bekezdése szerinti
a) * jelentős felhasználóval és felhasználói érdek-képviseleti szervezettel kötött megállapodást, vagy
b) jelentős felhasználó és felhasználói érdek-képviseleti szervezetet részéről a díjszabást támogató nyilatkozatot
csatol.
(5) A (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálat alapját képező módszertan meghatározásához a reprezentatív közös jogkezelő szervezetnek legkésőbb a díjszabás benyújtását megelőző harmadik hónap utolsó napjáig ki kell kérni
a) az SZTNH, és
b) a 151. § (3)–(4) bekezdése, illetve a 151. § (7) bekezdése szerinti jelentős felhasználó és felhasználói érdek-képviseleti szervezet
véleményét.
(6) * A 151. § (3)–(4) bekezdése, illetve a 151. § (7) bekezdése szerinti jelentős felhasználó és felhasználói érdek-képviseleti szervezet, amennyiben az (5) bekezdés b) pontja szerint véleményt kíván nyilvánítani, véleményét legkésőbb a vélemény kérésétől számított 20. napig köteles megküldeni a reprezentatív közös jogkezelő szervezet és az SZTNH részére.
(7) Az SZTNH a (5) bekezdés a) pontja szerinti, indokolással ellátott véleményét legkésőbb a véleménykérésétől számított 30. napig köteles megküldeni a reprezentatív közös jogkezelő szervezet részére.
(8) Az SZTNH elnöke a jóváhagyási eljárás 150. § szerinti véleményezési szakaszába véleményezőként nem vonja be azt a 151. § (3)–(4) bekezdése, illetve a 151. § (7) bekezdése szerinti jelentős felhasználót és felhasználói érdek-képviseleti szervezetet, amely a (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálat előkészítésében a közös jogkezelő szervezet megkeresése ellenére nem vett részt vagy a hatásvizsgálat elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatást jogalap hiányában, részben vagy egészben megtagadta.
(9) * A (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálattal kapcsolatban a reprezentatív közös jogkezelő szervezet – ideértve az általa a (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálat elkészítéséhez esetlegesen igénybe vett személyt is –, az SZTNH és az igazságügyért felelős miniszter a tudomására jutott felhasználói adatokat kizárólag a jóváhagyási eljárással összefüggésben használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik félnek át nem adhatja.
(10) A rádió- és a televízió-szervezetek műsorában sugárzott, a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz közvetítők műsorába belefoglalt, valamint a kép- vagy hanghordozón forgalomba hozott művek szerzőit, előadóművészi teljesítmények előadóművészeit, továbbá filmek és hangfelvételek előállítóit műveik, előadóművészi teljesítményeik, illetve filmjeik és hangfelvételeik magáncélú másolására tekintettel megillető megfelelő díjazás megállapításához a hatásvizsgálat helyett a magáncélú többszörözés mértékét reprezentatív módon megjelenítő felmérést is csatolni kell. A felmérés módszerének meghatározásához ki kell kérni a jelentős felhasználók és felhasználói érdekképviseleti szervezetek véleményét. A felmérés eredményét a díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban részt vevők számára hozzáférhetővé kell tenni.
149. § * (1) A díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban a kultúráért felelős miniszter, a kereskedelemért felelős miniszter, a turizmusért felelős miniszter és a vendéglátásért felelős miniszter, az igazságügyért felelős miniszter, az SZTNH és az eljárás többi résztvevője elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani egymással. Az SZTNH a reprezentatív közös jogkezelő szervezetekkel, valamint a felhasználókkal és a felhasználói érdek-képviseleti szervezetekkel elektronikus úton tart kapcsolatot.
(2) A 148. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálat elkészítéséhez kötődő egyeztetések során az SZTNH, a reprezentatív közös jogkezelő szervezetek valamint a felhasználók és a felhasználói érdek-képviseleti szervezetek elektronikus úton tartanak kapcsolatot egymással.
150. § (1) Az SZTNH a jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából megküldött díjszabásról annak kézhezvételét követően haladéktalanul véleményt kér a jelentős felhasználóktól és a felhasználók érdek-képviseleti szervezeteitől, valamint a kultúráért felelős minisztertől, továbbá – a nyilvános előadásra vonatkozó díjszabást illetően – a kereskedelemért, a turizmusért és a vendéglátásért felelős minisztertől. Az Szjt. 20–21. §-ban meghatározott díj vonatkozásában a fizetésre kötelezettek és azok érdek-képviseleti szervezetei minősülnek felhasználónak és felhasználói érdek-képviseleti szervezeteknek.
(2) A díjszabás jóváhagyására irányuló eljárás (1) bekezdés szerinti véleményezési szakaszát a díjszabásnak az SZTNH-hoz történő benyújtásától számított hatvan napon belül kell lefolytatni. Az e bekezdés szerinti határidőt az SZTNH elnöke indokolt esetben annak letelte előtt további harminc nappal meghosszabbíthatja.
(3) * Az SZTNH a díjszabásnak az igazságügyért felelős miniszternek való felterjesztésével egyidejűleg tájékoztatja a reprezentatív közös jogkezelő szervezetet a felterjesztés tényéről és a 146. § (3) bekezdése szerinti módosítási és visszavonási jog gyakorlásának határidejéről.
151. § (1) * Az SZTNH a díjszabás jóváhagyására irányuló eljárás véleményezési szakaszában bármely felhasználótól és felhasználói érdek-képviseleti szervezettől – saját vagy a felhasználó, illetve a felhasználói érdek-képviseleti szervezet kezdeményezésére – véleményt kérhet.
(2) Az SZTNH attól a jelentős felhasználótól és felhasználói érdek-képviseleti szervezettől köteles véleményt kérni, aki vagy amely véleményezési szándékát az SZTNH-nak az adott évben az SZTNH honlapján a díjszabás benyújtását követően haladéktalanul e célból közzétett felhívása alapján, a felhívás közzétételétől számított tizenöt napon belül írásban bejelenti, és egyidejűleg benyújtja a (3) vagy a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatot, valamint – felhasználói érdek-képviseleti szerv esetén – hatályos létesítő okiratát.
(3) Jelentős felhasználó az a személy, aki az érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezethez intézett megkeresés alapján kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy a bejelentés évét megelőző naptári évben az általa fizetett jogdíj elérte az érintett díjszabás alapján vagy az érintett díjszabásban meghatározott valamely felhasználói csoport által megfizetett összes jogdíj 5%-át.
(4) Felhasználói érdek-képviseleti szervezet az a nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy, amely létesítő okirata szerinti tevékenységét országosan fejti ki, és tevékenysége kiterjed az érintett felhasználók érdekeinek a díjszabások véleményezése során történő képviseletére, továbbá a reprezentatív közös jogkezelő szervezet által az érdek-képviseleti szervezet megkeresésére kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy az érdek-képviseleti szervezetnek tagja az adott díjszabással érintett felhasználók olyan köre, amely a bejelentés évét megelőző naptári évben az adott díjszabás alapján vagy az adott díjszabásban meghatározott valamely felhasználói csoport által megfizetett összes jogdíj legalább 10%-át megfizette.
(5) A reprezentatív közös jogkezelő szervezet a felhasználó vagy a felhasználói érdek-képviseleti szervezet megkeresésének beérkezését követően haladéktalanul kiadja a (3) vagy a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatot, és azt megküldi a megkereső felhasználónak vagy érdek-képviseleti szervezetnek, továbbá az SZTNH-nak.
(6) Ha az SZTNH több reprezentatív közös jogkezelő szervezet részére adott engedélyt, a később engedélyt szerző reprezentatív közös jogkezelő szervezet díjszabásának első alkalommal történő jóváhagyására irányuló eljárásban jelentős felhasználónak és felhasználói érdek-képviseleti szervezetnek a korábban engedélyt szerzett reprezentatív közös jogkezelő szervezet által az előző évben alkalmazott díjszabás tekintetében jelentősnek minősített felhasználókat és felhasználói érdek-képviseleti szervezeteket kell tekinteni. Az újabb jogkezelő szervezet díjszabásának első alkalommal történő jóváhagyásával kapcsolatos eljárásban nem kell csatolni a (3) vagy (4) bekezdés szerinti nyilatkozatot.
(7) * Ha a bejelentés évét megelőző naptári évben nem volt olyan díjszabás, amely alapján a felhasználók a jóváhagyási eljárás céljából benyújtott díjszabás szerinti jogdíjat fizettek volna, jelentős felhasználónak és felhasználói érdekképviseleti szervezetnek kell tekinteni azt a személyt vagy szervezetet is, akiről vagy amelyről valószínűsíthető, hogy a benyújtott új díjszabás tekintetében a (3), illetve (4) bekezdésben foglalt feltételeket az új díjszabás alkalmazási időszaka alatt teljesítené.
(7a) * Ha a közös jogkezelő szervezet egy korábban már jóváhagyott díjszabását egy vagyoni jog gyakorlása körében az 57. § (1a) bekezdése alapján felhasználói csoportok szerint megbontja, akkor a megbontott díjszabások tekintetében minden olyan, a (3) bekezdés szerinti jelentős felhasználó illetve a (4) bekezdés szerinti felhasználói érdek-képviseleti szervezet jogosult véleményezésre, aki vagy amely a korábban egységes szerkezetben jóváhagyott díjszabást véleményezte.
(8) * Az SZTNH a 150. § (1) bekezdése, illetve az (1) és (2) bekezdés szerinti véleménykéréssel egyidejűleg megküldi a véleményező részére
a) a díjszabás tervezetét,
b) a díjszabás indokolását,
c) a 148. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálatot, illetve
d) * a 148. § (10) bekezdése szerinti felmérést.
(9) * Az SZTNH elnöke a véleményezési szakaszt legfeljebb három hónapra felfüggeszti
a) a reprezentatív közös jogkezelő szervezet, és
b) a jelentős felhasználó, illetve a felhasználói érdek-képviseleti szervezet
együttes kérelmére.
(10) * A véleményezési szakasz folytatódik, ha
a) azt bármelyik, a jóváhagyási eljárásban részt vevő fél kéri, vagy
b) a felfüggesztés elrendelése óta három hónap eltelt.
(11) * A véleményezési szakasz felfüggesztése esetén a reprezentatív közös jogkezelő szervezet a díjszabás alkalmazásának kezdő időpontjaként a 146. § (2) bekezdésében megállapított időponttól eltérő időpontot is megadhat azzal, hogy a díjszabás alkalmazási időszaka
a) hat hónapnál nem lehet kevesebb, és
b) a díjszabás kezdő napja naptári évének utolsó napjáig tart.
(12) * A véleményezési szakaszra nyitva álló határidőbe nem számít bele a felfüggesztés időtartama.
152. § (1) * A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabást az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá az SZTNH elnökének javaslatára a 150. § szerinti véleményezési szakaszt követően. A jóváhagyás a díjszabás alkalmazásának és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben való közzétételének feltétele.
(2) A díjszabás (1) bekezdés szerinti jóváhagyása nem zárja ki és nem érinti az egyéb jogszabályok érvényesülését a díjszabás tekintetében.
153. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabást akkor hagyja jóvá, ha az a szerzői jogi jogszabályokkal összhangban áll.
(1a) * A szerzői jogi jogszabályokkal való összhang vizsgálata során az igazságügyért felelős miniszter a szerzői jogi jogszabályok és a jóváhagyási eljáráshoz kapcsolódóan rendelkezésére álló iratok alapján dönt, külön bizonyítást nem végez.
(2) * Az igazságügyért felelős miniszter csak a Kormány – általa kezdeményezett – döntése alapján hagy jóvá olyan díjszabást, amely
a) a jogdíjak, illetve egyéb díjak tekintetében felhasználói csoportonként a Központi Statisztikai Hivatal által az előző naptári évre megállapított fogyasztói árindexet meghaladó mértékű emelést tartalmaz, illetve
b) ugyanazon jogdíj tekintetében fizetésre kötelezett felhasználók körét bővíti.
(2a) * A (2) bekezdés alkalmazása esetén az igazságügyért felelős miniszter rendelkezésére álló ügyintézési határidő 30 nappal meghosszabbodik. A (2) bekezdés szerinti kormánydöntés kérése nem szükséges, ha az igazságügyért felelős miniszter álláspontja szerint a díjszabás nem áll összhangban a szerzői jogi jogszabályokkal.
(3) Ha a benyújtott díjszabás olyan díjtétel emelését tartalmazza, amely a benyújtáskor hatályos díjszabásban foglaltakhoz képest korábban magasabb volt, akkor a (2) bekezdés alkalmazása során az emelés mértékének meghatározásakor a korábban irányadó legmagasabb díjtételt kell alapul venni, feltéve, hogy az azt megállapító díjszabás alkalmazási időszakának lejárta óta három év még nem telt el.
(4) A (2) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a díjszabással érintett felhasználók körének bővülése jogszabályon alapul.
(5) Az igazságügyért felelős miniszter a jóváhagyásról az SZTNH javaslatának kézhezvételét követő harminc napon belül határozattal dönt.
(6) Az igazságügyért felelős miniszter által meghozott határozatnak tartalmaznia kell
a) az igazságügyért felelős miniszter személyének megjelölését, továbbá az ügy számának és az ügyintéző nevének megjelölését,
b) a közös jogkezelő szervezet nevének és székhelyének megjelölését,
c) a határozattal érintett díjszabás megjelölését,
d) a rendelkező részben
da) az igazságügyért felelős miniszter döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról való tájékoztatást,
db) az eljárási költség megállapítását,
dc) az eljárási költségek viseléséről szóló döntést,
e) az indokolásban
ea) a megállapított tényállást, ideértve a 150–151. § szerint lefolytatott véleményezési szakasz eredményének ismertetését is,
eb) az SZTNH által a díjszabás jóváhagyása kérdésében tett javaslat és a javaslat indokainak ismertetését,
ec) * a díjszabás szerzői jogi jogszabályoknak való megfelelése szempontjából az igazságügyért felelős miniszter által tett – az SZTNH által a véleményezési szakaszban megállapított állásponttól eltérő vagy az SZTNH véleményezési szakaszban megállapított álláspontja által nem érintett – megállapításokat és azok indokait,
ed) azoknak a jogszabályhelyeknek a megjelölését, amelyek alapján az igazságügyért felelős miniszter a határozatot hozta,
ee) az igazságügyért felelős miniszter hatáskörét megállapító jogszabályra történő utalást,
ef) ha a (2) bekezdés alapján a díjszabás jóváhagyásának feltétele a Kormány által hozott döntés, a Kormány döntésének és a döntés indokainak ismertetését is,
f) a döntéshozatal helyének és idejének, a hatáskör gyakorlója nevének, beosztásának, valamint a döntés kiadmányozója nevének, beosztásának megjelölését, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával,
g) a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát.
(7) Az igazságügyért felelős miniszter határozatát közölni kell
a) a díjszabást benyújtó reprezentatív közös jogkezelő szervezettel,
b) az SZTNH-val,
c) a kultúráért felelős miniszterrel és – a nyilvános előadásra vonatkozó díjszabást illetően – a kereskedelemért, a turizmusért és a vendéglátásért felelős miniszterrel, valamint
d) azokkal a jelentős felhasználókkal és felhasználói érdek-képviseleti szervezetekkel, amelyek a 151. §-a alapján a díjszabással összefüggésben véleményt nyújtottak be.
(7a) * A határozat közlése a (7) bekezdés a) pontja szerinti címzett tekintetében a határozat, a (7) bekezdés b)–d) pontja szerinti címzett tekintetében a határozat kiadmányának kézbesítésével történik. A kiadmányon fel kell tüntetni a kiadmányozó megnevezését, az ügyszámot, az igazságügyért felelős miniszter nevét, az „s. k.,” toldattal, az eredeti keltezést, továbbá azt el kell látni az igazságügyért felelős miniszter körbélyegzőjének lenyomatával.
(8) Az igazságügyért felelős miniszter határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, az a közléssel emelkedik jogerőre.
(9) Ha a reprezentatív közös jogkezelő szervezet díjszabásának jóváhagyása tárgyában az igazságügyért felelős miniszter által meghozott határozatban név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a miniszter a hibát – szükség esetén a díjszabást benyújtó reprezentatív közös jogkezelő szervezet meghallgatása után – kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére, az eljárási költség mértékére vagy a költségviselési kötelezettségre. A kijavítást az igazságügyért felelős miniszter
a) a határozat eredeti példányára és – ha rendelkezésre állnak – kiadmányaira történő feljegyzéssel,
b) a hibás határozat bevonása mellett a határozat kicserélésével vagy
c) kijavító határozat meghozatalával
teljesíti.
(10) A határozat (9) bekezdés szerinti kijavítását közölni kell azzal, akivel a kijavítandó döntést közölték. A határozat kijavítása ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(11) Ha a reprezentatív közös jogkezelő szervezet díjszabásának jóváhagyása tárgyában az igazságügyért felelős miniszter által meghozott határozatból a (6) bekezdés által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés, az igazságügyért felelős miniszter a határozatot kiegészíti.
(12) Nincs helye a határozat (11) bekezdés szerinti kiegészítésének, ha
a) a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy hónap már eltelt, vagy
b) az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.
(13) A határozat kiegészítését az igazságügyért felelős miniszter
a) önálló kiegészítő határozattal és – lehetőség szerint – e ténynek a határozat eredeti példányára és kiadmányaira történő feljegyzésével, vagy
b) a hiányos határozat bevonása mellett az eredeti határozatot és a kiegészítő határozatot egységes döntésbe foglalva a határozat kicserélésével
teljesíti.
(14) A határozat kiegészítését közölni kell azzal, akivel a kiegészítendő határozatot közölték. A határozat kiegészítése ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint az eredeti határozat ellen volt.
154. § (1) * Az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyásról szóló határozatát a díjszabás véleményezésére jogosult bármely szervezet és az érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezet a Fővárosi Törvényszék előtt közigazgatási perben megtámadhatja. A 151. § (7a) bekezdése alapján véleményezésre jogosult jelentős felhasználó és felhasználói érdek-képviseleti szervezet akkor jogosult a díjszabás megtámadására, ha a díjszabás rá nézve kötelezettséget állapít meg.
(1a) * Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási peres eljárás során a jogi képviselet kötelező.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti eljárásban azonnali jogvédelem biztosításának helye nincs.
(3) * A bíróság határozata nyomán megismételt eljárásban hozott határozat alapján fizetendő díj és a megsemmisített határozat alapján fizetendő díj közötti különbözettel el kell számolni.
(4) A határozat megtámadása esetén a bíróság azt a kérelmezőt, aki a határozattal érintett díjszabás alapján díjfizetésre lenne kötelezett, biztosíték adására kötelezheti. A biztosíték összege megegyezik a megtámadott határozattal jóváhagyott díjszabás alapján fizetendő díj mértékével, vagy annak vitatott vagy még meg nem fizetett részével, kivéve, ha a bíróság az eset összes körülményére figyelemmel annak csökkentéséről határoz.
155. § (1) A szerződési feltételek tisztességtelensége miatti megtámadhatóság szempontjából a díjszabás nem minősül jogszabály által megállapítottnak vagy olyannak, mint amelyet jogszabály előírásának megfelelően határoztak meg.
(2) A díjszabás (1) bekezdés szerinti bírósági megtámadása esetén a közös jogkezelő szervezet kérelmére a bíróság az ellenérdekű felet biztosíték adására kötelezheti. A biztosíték összegére a 154. § (4) bekezdésének szabályai megfelelően alkalmazandók.
156. § (1) * Az igazságügyért felelős miniszter a díjszabást annak jóváhagyása esetén a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben nyilvánosságra hozza.
(2) A díjszabás (1) bekezdés szerinti közzétételéig az előző időszakra megállapított és jóváhagyott – a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben korábban nyilvánosságra hozott – díjszabást kell alkalmazni akkor is, ha az az időtartam, amelyre ez utóbbi díjszabást megállapították, időközben lejárt.
(3) A (2) bekezdés szerinti szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a bíróság a 154. § alapján az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyó határozatát jogerős határozattal hatályon kívül helyezi.
(4) * A (2) bekezdés szerinti szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a reprezentatív közös jogkezelő szervezet a jóváhagyásra előterjesztett díjszabást visszavonja.
157. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg: *
a) a jogkezelési megbízás elfogadását megelőző tájékoztatás, valamint a jogkezelési megbízás kötelező tartalmi elemeit;
b) a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjai által kötelezően teendő személyes nyilatkozat részletes tartalmi elemeit;
c) a közös jogkezelő szervezetek könyvvezetésére és számviteli beszámolására vonatkozó sajátos szabályokat;
d) az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosult felkutatása érdekében a közös jogkezelő szervezet által nyújtandó tájékoztatás részletes szabályait;
e) a közös jogkezelő szervezet és független jogkezelő szervezet által képviselt jogosultak részére a közös jogkezelő szervezet és a független jogkezelő szervezet által nyújtandó, továbbá a közös jogkezelő szervezet által képviselt más közös jogkezelő szervezetek részére a közös jogkezelő szervezet által nyújtandó rendszeres adatszolgáltatás kötelező tartalmi elemeit;
f) a több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet által az egyes jogdíjkifizetésekkel együtt a jogosultak részére nyújtandó részletes tájékoztatás kötelező tartalmi elemeit;
g) a jogkezeléssel kapcsolatos hatósági eljárásokban az elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályokat;
h) a közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek tevékenységének bejelentéséhez szükséges egyéb, e törvényben nem meghatározott adatokat;
i) a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végezni kívánt közös jogkezelési tevékenység engedélyezésére, valamint az engedély módosítására irányuló eljárás részletes szabályait;
j) a közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat;
k) a közös jogkezelő szervezet által az SZTNH felé félévente teljesítendő kötelező adatszolgáltatás tartalmát és módját;
l) a felügyeleti díj megállapításának és megfizetésének részletes szabályait;
m) a felügyeleti eljárásra vonatkozó részletes szabályokat;
n) a reprezentatív közös jogkezelő szervezetek díjszabásainak jóváhagyására irányuló eljárásban történő elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a 33. § (1) bekezdése és a 71. § szerinti bejelentésért (ideértve a 86. § szerinti változás bejelentését is), továbbá a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenység engedélyezésére irányuló, valamint az engedély módosítása iránti kérelemért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének és visszatérítésének módját az adópolitikáért felelős miniszterrel, a kultúráért felelős miniszterrel és az SZTNH felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben, valamint az SZTNH elnöke véleményének kikérésével rendeletben szabályozza. *
158. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) Az 1–157. §, a 159–164. §, a 166. § és a 173–194. § a kihirdetést követő harmincegyedik napon lép hatályba.
(3) A 171. § 2017. október 1-jén lép hatályba.
159. § (1) E törvénynek
a) a jogdíjak felosztására és kifizetésére,
b) a jogdíjak közösségi célra történő felhasználására,
c) az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosultakat megillető jogdíjak kezelésére vonatkozó rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően beszedett jogdíjak tekintetében kell alkalmazni.
(2) A közös jogkezelő szervezet döntéshozó szerve dönthet úgy, hogy e törvénynek az (1) bekezdésben említett rendelkezéseit a 2016. január 1. napját követően beszedett jogdíjakra is alkalmazza.
(3) E törvénynek a közös jogkezelő szervezetekkel és a független jogkezelő szervezetekkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó szabályait a törvény hatálybalépését követően indult eljárásokra kell alkalmazni.
(4) E törvénynek az éves átláthatósági jelentésre vonatkozó rendelkezéseit (55. §) a 2017. január 1-jével kezdődő pénzügyi évre vonatkozóan kell először alkalmazni.
159/A. § * E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
159/B. § * Ha a 2023. évi jóváhagyási eljárásban a 148. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálatot köteles a díjszabásához mellékelni, akkor a reprezentatív közös jogkezelő szervezet
a) a 146. § (1) bekezdésétől eltérően a díjszabást 2023. november 1. napjáig küldi meg az SZTNH-nak a díjszabás-jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából, és
b) a 146. § (2) bekezdésétől eltérően a benyújtott díjszabás tervezett alkalmazásának kezdő időpontjaként 2024. március 1. napját kell megadni.
159/C. § * (1) E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVII. törvénnyel megállapított 57. § (1a) bekezdése nem alkalmazható olyan jóváhagyásra benyújtott díjszabás tekintetében, amelyet az igazságügyért felelős miniszter 2024. július 1. napja előtt jóváhagyott.
(2) E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVII. törvénnyel megállapított 58. § (2) bekezdése nyomán a reprezentatív közös jogkezelő szervezet a 153. § (4) bekezdésére nem hivatkozhat.
160. § (1) A közös jogkezelő szervezet a 14. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségét legkésőbb 2016. október 10. napjáig köteles teljesíteni azon jogosultak felé, akik a törvény hatálybalépését megelőzően adtak jogkezelési megbízást a közös jogkezelő szervezetnek.
(2) A törvény hatálybalépésekor a 17. § szerint már képviselt jogosultak irányában a 17. § (3) bekezdése szerint fennálló, a közös jogkezelő szervezet honlapján keresztül történő tájékoztatás kötelezettségét a közös jogkezelő szervezet 2016. október 10. napjáig köteles teljesíteni. A tájékoztatást e jogosultak részére a törvény hatálybalépését követő első alkalommal történő jogdíjfizetéskor kell írásban közölni.
161. § (1) A törvény hatálybalépését megelőzően indult eljárás alapján az SZTNH által nyilvántartásba vett közös jogkezelő szervezeteket a nyilvántartás szerinti közös jogkezelési tevékenység vonatkozásában úgy kell tekinteni, hogy e közös jogkezelési tevékenységre a 33. § (2) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkeznek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közös jogkezelő szervezetek kötelesek a törvény hatálybalépését vagy – ha ez későbbi – a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül az SZTNH-nak bejelenteni a 84. § szerinti azon adataikat, amelyeket az SZTNH nyilvántartása nem tartalmaz.
162. § (1) A 161. § (1) bekezdése szerinti szervezetek alapszabályukat, valamint a 26. § b)–d) pontjaiban említett egyéb szabályzatukat a törvény hatálybalépését követő első alkalommal történő módosítás során, de legkésőbb a törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül, vagy – ha ez későbbi – a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kötelesek összhangba hozni a törvény rendelkezéseivel.
(2) Az 54. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét a törvény hatálybalépését vagy – ha ez későbbi – a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell teljesítenie a 161. § (1) bekezdése szerinti közös jogkezelő szervezetnek.
(3) A jogosultakkal, felhasználókkal, más közös jogkezelő szervezetekkel e törvény szerinti elektronikus úton történő kapcsolattartás feltételeit a 161. § (1) bekezdése szerinti közös jogkezelő szervezetnek legkésőbb a törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül vagy – ha ez későbbi – a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell megteremtenie.
(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti kötelezettségét a szervezet teljesíti akkor is, ha döntéshozó szerve legkésőbb az ott meghatározott határidőn belüli hatálybalépés kikötésével dönt szabályzatainak szükséges módosításairól.
163. § *
164. § E törvény 1–163. §-a és 173–194. §-a a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló (2014. február 26.) 2014/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
165. § E törvény 168–172. §-a a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet és a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2868/95/EK bizottsági rendelet módosításáról, valamint a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) fizetendő díjakról szóló 2869/95/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. december 16-i 2015/2424/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
166. § * A 18. § a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/790 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
167. § *
168–170. § *
171. § *
172. § *
173–193. § *
194. § *
1. A törvény 55. §-a szerinti éves átláthatósági jelentésnek a következő információkat kell tartalmaznia a közös jogkezelő szervezet adott évben végzett tevékenységével kapcsolatban:
1.1. Mérleg vagy vagyonmérleg, a pénzügyi évre szóló bevételi és kiadási kimutatás és a cash flow kimutatást tartalmazó pénzügyi kimutatások.
1.2. A közös jogkezelő szervezet által folytatott tevékenységekről szóló beszámoló.
1.3. Azon esetekre vonatkozó információk, amikor a felhasználói ajánlati felhívásra az ajánlat megtétele a közös jogkezelő szervezet részéről akadályba ütközött.
1.4. A közös jogkezelő szervezet jogi és irányítási felépítésének leírása.
1.5. Egészben vagy részben a közös jogkezelő szervezet közvetlen vagy közvetett tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló bármely szervezetre vonatkozó információ.
1.6. Az előző évben a közös jogkezelő szervezet felügyelőbizottságának tagjai és vezető tisztségviselői [ideértve a törvény 30. § (5) bekezdése szerinti személyeket is] részére kifizetett díjazás teljes összegére és a részükre biztosított egyéb juttatásokra vonatkozó információ.
1.7. A 2. pontban meghatározott pénzügyi információk.
1.8. A jogosultak közösségi céljaira levont összegek felhasználására vonatkozó különleges jelentés, amely tartalmazza a 3. pontban említett információt.
2. Az éves átláthatósági jelentésnek a következő pénzügyi információkat kell tartalmaznia:
2.1. A jogdíjbevételekre vonatkozó pénzügyi információk, a kezelt vagyoni jogok fajtái (például nyilvánossághoz közvetítés) és felhasználási módok (például televíziós, rádiós sugárzás, letöltést engedő vagy letöltést nem engedő nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétel, háttérzenei nyilvános előadás) szerint, beleértve a jogdíjbevétel befektetéséből eredő bevételre és az ilyen bevétel felhasználására (felosztják-e a jogosultak vagy a közös jogkezelő szervezetek között, vagy máshogyan használják fel) vonatkozó információt is.
2.2. A közös jogkezelés és a közös jogkezelő szervezet által a jogosultak részére nyújtott egyéb szolgáltatások költségeire vonatkozó pénzügyi információk, legalább a következő tételek átfogó leírásával:
2.2.1. Az összes működési és pénzügyi költség a kezelt vagyoni jogok fajtája szerinti bontásban, és amennyiben a költségek közvetettek, és nem lehet azokat egy vagy több vagyoni jogfajtához hozzárendelni, az ilyen közvetett költségek allokálására használt módszer magyarázatával;
2.2.2. Működési és pénzügyi költségek, a kezelt vagyoni jogok fajtái szerinti bontásban, és amennyiben a költségek közvetettek, és nem lehet azokat egy vagy több vagyoni jogfajtához hozzárendelni, az ilyen közvetett költségek allokálására használt módszer magyarázatával, csak a közös jogkezelés tekintetében, beleértve a jogdíjbevételekből vagy a jogdíjbevételek befektetéséből eredő bármely bevételből levont vagy azokba beszámított kezelési költséget;
2.2.3. Működési és pénzügyi költségek a közös jogkezelésnek nem minősülő szolgáltatások tekintetében, beleértve a jogosultak közösségi céljára nyújtott szolgáltatásokat is;
2.2.4. A költségek fedezésére használt források;
2.2.5. A jogdíjbevételek terhére eszközölt levonások, a kezelt vagyoni jogok fajtái, a felhasználási módok és a levonás célja szerinti bontásban (például a közös jogkezelés vagy a közösségi célú szolgáltatások költségei);
2.2.6. A közös jogkezelő szervezet által nyújtott közös jogkezelési és egyéb szolgáltatások költségeinek százalékos arányai a jogdíjbevétellel összevetve, a kezelt vagyoni jogok fajtái szerint, és amennyiben a költségek közvetettek, és nem lehet azokat egy vagy több vagyoni jogfajtához hozzárendelni, az ilyen közvetett költségek allokálására használt módszer magyarázatával.
2.3. A jogosultakat megillető összegekre vonatkozó pénzügyi információk, legalább a következő tételek átfogó leírásával:
2.3.1. A jogosultak részére felosztott teljes összeg, a kezelt vagyoni jogok fajtái és a felhasználás módja szerinti bontásban;
2.3.2. A jogosultak részére kifizetett teljes összeg, a kezelt vagyoni jogok fajtái és a felhasználás módja szerinti bontásban;
2.3.3. A kifizetések gyakorisága, a kezelt jogfajták és a felhasználás módja szerinti bontásban;
2.3.4. A beszedett, de a jogosultak részére még fel nem osztott teljes összeg, a kezelt vagyoni jogok fajtái és a felhasználás módja szerinti bontásban, továbbá megjelölve, hogy melyik pénzügyi évben került sor ezeknek az összegeknek a beszedésére;
2.3.5. A jogosultak részére felosztott, de még ki nem fizetett teljes összeg, a kezelt vagyoni jogok fajtái és a felhasználás módja szerinti bontásban, továbbá megjelölve, hogy melyik pénzügyi évben került sor ezeknek az összegeknek a beszedésére;
2.3.6. A késedelem okai, ha a közös jogkezelő szervezet a felosztást és a kifizetést nem hajtotta végre a törvény 40. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül;
2.3.7. A törvény 42. § (1) bekezdése alapján ki nem fizethető összegek összértéke, az azok felhasználására irányuló magyarázatokkal.
2.4. Más közös jogkezelő szervezetekkel való kapcsolatra vonatkozó információ, legalább a következő tételek megjelölésével:
2.4.1. A más közös jogkezelő szervezetektől kapott összegek és más közös jogkezelő szervezetek részére kifizetett összegek, a kezelt vagyoni jogok fajtái, a felhasználás módja és szervezetek szerinti bontásban;
2.4.2. A más közös jogkezelő szervezeteket megillető bevétel után levont kezelési költség és a bevételeket terhelő más levonások, a kezelt vagyoni jogok fajtái, a felhasználás módja és szervezetek szerinti bontásban;
2.4.3. A más közös jogkezelő szervezetek által fizetett összegek után levont kezelési költség és az ezeket terhelő más levonások, a kezelt vagyoni jogok fajtái és a szervezetek szerinti bontásban;
2.4.4. A más közös jogkezelő szervezetektől származó, a jogosultak részére közvetlenül felosztott összegek, a kezelt vagyoni jogok fajtái és a szervezetek szerinti bontásban.
3. Az 1.8 pontban említett különleges jelentés a következő információkat tartalmazza:
3.1. A jogosultak közösségi céljaira levont összegek a rendeltetés típusa szerinti bontásban, és valamennyi rendeltetéstípus esetében a kezelt vagyoni jogok fajtái és a felhasználás módja szerinti bontásban;
3.2. A 3.1. pont szerinti összegek felhasználására vonatkozó magyarázat, a rendeltetés típusa szerinti bontásban, beleértve a jogosultak közösségi céljaira levont összegek kezelésének költségeit, valamint a közösségi célokra felhasznált vagy elkülönített összegeket.
