A Kormány
az Alaptörvény 15. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 135. § (2b) bekezdésében és az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2016. évi XXIX. törvény 139. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 1. § (2) bekezdése tekintetében az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 135. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 3. § tekintetében az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 135. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 4. § és a 20. § (2) bekezdése tekintetében a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 96. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 5. § tekintetében az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 22. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 11. § tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 12. § tekintetében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 13. § tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 14. § és az 1. melléklet tekintetében az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 139. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 15. § tekintetében a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvény 2. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 16. § tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 32. § (4) bekezdés a), b) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 17. § tekintetében a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá az egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 41. §-ában kapott felhatalmazás alapján,
a 18. § tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a), b), d) és e) pontjában és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a)–b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 19. § tekintetében a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 96. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 20. § (1) bekezdése tekintetében az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 135. § (1) és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 20. § (3) bekezdése tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (a továbbiakban: NSZKK) a Kormány által alapított központi költségvetési szerv.
(2) Az NSZKK igazságügyi szakértői intézmény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 1. § (1) bekezdés c) pontjának hatálya alá tartozó egyéb igazságügyi szerv.
(3) Az NSZKK-t főigazgató vezeti. A főigazgató tevékenységét főigazgató-helyettesek segítik.
2. § (1) Az NSZKK-t – az Iasz.-ban és az e rendeletben meghatározott kivételekkel – a rendészetért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítja.
(2) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 30. § (2) bekezdés b) pontja alapján az országos rendőrfőkapitány gyakorolja az NSZKK irányításával összefüggő következő hatásköröket:
a) az NSZKK gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy megbízásának visszavonása,
b) az NSZKK tevékenységének szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzése,
c) jogszabályban meghatározott esetekben az NSZKK döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,
d) egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,
e) jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés,
f) az NSZKK vezetőjével kapcsolatos – az Iasz. alapján más személy hatáskörébe nem tartozó – munkáltatói jogkörök gyakorlása.
(3) Az NSZKK állományába tartozó alkalmazottak felett a munkáltatói jogköröket – ha az Iasz. vagy a (2) bekezdés eltérően nem rendelkezik – az NSZKK vezetője gyakorolja.
(4) Az NSZKK szervezeti és működési szabályzatát a miniszter az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével hagyja jóvá.
(5) Az országos rendőrfőkapitány a (2) bekezdés a) pontja szerinti hatáskörét az igazságügyért felelős miniszter véleményének kikérésével gyakorolja.
(6) Az országos rendőrfőkapitány közreműködik a miniszterrel az NSZKK bevételi és kiadási előirányzatokkal való gazdálkodása rendszeres figyelemmel kísérésében, költségvetésének tervezésében.
(7) Az NSZKK igazságügyi szakértői szakterületének tekintetében *
a) a miniszter a törvényességi ellenőrzés hatáskörét,
b) az országos rendőrfőkapitány a (2) bekezdés b) és e) pontja szerinti hatáskörét
az igazságügyért felelős miniszter bevonásával gyakorolja.
3. § *
4. § * A Kormány a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény szerinti
a) szakértői nyilvántartó szervként – ideértve az eliminációs nyilvántartás kezelését is –,
b) a büntetőeljárás alá vont és az elítélt személy DNS-profiljának meghatározásában közreműködő szervként, valamint
c) a vétlen nyomszennyezés kizárása érdekében mintavétellel érintett személy DNS-profiljának meghatározásában közreműködő szervként
az NSZKK-t jelöli ki.
4/A. § * A Kormány a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény szerinti
a) szakértői nyilvántartó szervként,
b) az eltűnés miatt körözött személyek, az eltűnés miatt körözött személyek vér szerinti hozzátartozóinak, valamint az ismeretlen holttest vagy holttestrész DNS-profiljának meghatározására jogosult szervként
az NSZKK-t jelöli ki.
5. § A Kormány az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény szerinti arcképelemző tevékenységet végző szervként az NSZKK-t jelöli ki.
6. § (1) Az NSZKK alaptevékenységeként ellátja a Szaktv. 30. § (3) bekezdése szerinti igazságügyi szakértői tevékenységet, valamint az ahhoz kapcsolódó igazgatási, gazdálkodási, munkaügyi és nyilvántartási feladatokat.
(2) Az NSZKK az (1) bekezdésben, a 4. §-ban és az 5. §-ban foglalt feladatain túl – a Szaktv. 30. § (3) bekezdés d) pontja szerinti egyéb, jogszabályban meghatározott tevékenysége keretében –
a) szaktanácsadói tevékenységet végez,
b) * biztosítja az igazságügyi szakértői szakterületek megfelelő szakértői működtetéséhez szükséges feltételeket,
c)–e) *
f) * felkérés alapján részt vehet a szakmai, illetve a kriminalisztikai képzésekkel és továbbképzésekkel kapcsolatos előadások, a bűnügyi technikusok képzésével és továbbképzésével kapcsolatos előadások, szakmai képzések megtartásában,
g) teljesíti a nemzetközi kötelezettségből eredő, jogszabályban meghatározott adattovábbítási kötelezettségét,
h) részt vesz a szakértői tevékenységgel, valamint a szakértői nyilvántartással kapcsolatban az európai uniós tagságból eredő feladatok végrehajtásában,
i) az igazságügyi szakértői, valamint a 4. §-ban foglalt feladata tekintetében műszaki vizsgálati és elemző tevékenységet végez,
j) igazságügyi szakértői tevékenység ellátására rendelkezésre álló kapacitás kihasználását célzó alkalmazott kutatást folytat a hatás- és kompetenciakörökbe tartozó szakterületeken annak érdekében, hogy a tudomány mindenkori állásának megfelelő, megalapozott szakvélemények elkészítéséhez szükséges szakmai háttér álljon rendelkezésre,
k) * biztosítja a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 6. §-ában meghatározott, a bírák pályaalkalmassági vizsgálatához szükséges személyi és tárgyi feltételeket,
l) * a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdésében, 8/A. § (1) bekezdésében, 9. § (1)–(3) bekezdésében, 9/B. § (1) bekezdésében és 9/D. § (1) bekezdésében meghatározottak tekintetében, a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (2) bekezdés d) pontjában biztosított jogkörében, igazságügyi szakértői tevékenység végzése céljából adatot és iratot igényelhet.
7. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1–6. §, a 8. §, a 11–20. §, valamint az 1. melléklet 2017. január 1-jén lép hatályba.
8. § Az NSZKK az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek és a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet összeolvadásával jön létre.
9. § (1) Az NSZKK-nál 2017. január 1-jétől az igazságügyi szakértői és szakértőjelölti feladatok ellátására irányuló munkakörökben hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy nem foglalkoztatható. A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetnél 2016. december 1-jén az ilyen munkakörökben foglalkoztatott, hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy 2016. december 10-ig nyilatkozik arról, hogy foglalkoztatását 2017. január 1-jétől
a) az NSZKK-n igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban,
b) az NSZKK-nál az ilyen munkakörökön kívül eső munkakörbe vagy szolgálati beosztásba vezényléssel vagy
c) az általános rendőrségi feladatok ellátásra létrehozott szerv más szervezeti egységénél – a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézethez vezényelt állomány esetében az eredeti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv valamely szervezeti egységénél – hivatásos szolgálati jogviszonyban
kívánja folytatni.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 96. §-a alapján megkötendő, az igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyba történő áthelyezésről szóló megállapodást legkésőbb 2016. december 31-ig meg kell kötni.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a Hszt. 65. §-a szerinti vezénylésről szóló munkáltatói intézkedést legkésőbb 2016. december 31-ig ki kell adni.
(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a hivatásos állomány tagja részére a nyilatkozat megtételétől számított 8 napon belül a Hszt. 86. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelő szolgálati beosztást kell felajánlani. A hivatásos állomány tagjának nyilatkozata alapján a felajánlott szolgálati beosztásba történő áthelyezésére vagy a Hszt. 86. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felmentésére legkésőbb 2016. december 31-ig intézkedni kell.
10. § A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetnél 2016. december 1-jén a 9. § (1) bekezdésében meghatározott munkakörökön kívül eső szolgálati beosztásban foglalkoztatott hivatásos állomány esetében legkésőbb 2016. december 20-ig ki kell adni a Hszt. 65. §-a szerinti vezénylésről szóló munkáltatói intézkedést, vagy – erre irányuló megállapodás esetén – meg kell kötni a Hszt. 96. §-a szerinti, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyba történő áthelyezésről szóló megállapodást.
11. § * (1) Az NSZKK-nál 2025. január 1. napjától szakértő gyakornoki feladatok ellátására irányuló munkakörben igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban foglalkoztatható az, aki az igazságügyi szakértői kinevezéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése érdekében – az igazságügyi szakértő szakmai felügyeletével – közreműködik a szakvélemény előkészítésében.
(2) Az NSZKK-nál 2024. december 1. napján szakértőjelölti munkakörben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban álló személy 2024. december 31. napjáig nyilatkozik arról, hogy foglalkoztatását 2025. január 1. napjától szakértő gyakornokként kívánja folytatni.
12–13. § *
14. § (1) *
(2) A Szakterületkr.
a)–c) *
d) * 2. számú melléklet 6., 11. és 12. pontjában a „Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet” szövegrész helyébe az „NSZKK” szöveg,
e)–f) *
lép.
(3) *
15. § *
16–18. § *
19. § *
20. § *
