1. § (1) A bírósági polgári nemperes eljárásokban – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az eljárásban kérelmező az eljárást kezdeményező személy, kérelmezett, akivel szemben az eljárást megindítják, feltéve, hogy van az eljárásban a kérelmezővel szemben álló személy.
(3) Az eljárás nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra. Azokat az eljárási cselekményeket, amelyek megtételét a Pp. a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig teszi lehetővé, az elsőfokú eljárás befejezéséig lehet megtenni.
(4) Az eljárásban a Pp. jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyv folyamatos felvétel útján történő készítésének nincs helye.
(5) Az eljárásban az ügy érdemében is végzéssel kell határozni. Az eljárást befejező végzés ellen fellebbezésnek van helye.
(6) Az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező. Az ítélőtábla előtti eljárásban az ügy érdemében hozott végzés elleni fellebbezést, továbbá a Kúria előtti eljárásban a fellebbezést és a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő személy számára a jogi képviselet kötelező.
(7) Az eljárásban a Pp. ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.
(8) Az eljárásban magánszakértő alkalmazásának nincs helye.
(9) Ha a Pp. szerint szünetelésnek vagy félbeszakadásnak lenne helye, de törvény azt kizárja, az eljárás hivatalból történő megszüntetésének van helye. Ha az eljárást megszüntető végzést hirdetményi kézbesítés alapjául szolgáló ok vagy a kérelmező halála miatt nem lehet kézbesíteni, a bíróság hivatalból rendeli el a hirdetményi kézbesítést.
(10) Bírósági polgári nemperes útra tartozó ügyekhez kapcsolódóan egyezségi kísérletnek nincs helye.
(11) Jelen alcím rendelkezéseit az e törvényben szabályozott eljárásokon kívül – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az egyéb bírósági polgári nemperes eljárásokban is megfelelően alkalmazni kell.
2. § Az eljárásban nincs helye:
a) illetékesség kikötésének,
b) beavatkozásnak,
c) ideiglenes intézkedés elrendelésének,
d) szünetelésnek,
e) egyezségkötésnek,
f) a kérelmező halálán alapuló félbeszakadásnak,
g) felülvizsgálatnak.
3. § Az a személy, aki a Ptk. alapján a holtnak nyilvánítás iránti eljárás megindítására maga is jogosult lett volna, a más által indított eljárásba kérelmezőként beléphet.
4. § A holtnak nyilvánítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az eljáró bíróság megjelölését és azokat az adatokat, amelyekből a bíróság illetékessége – ha az ügyben külföldi elem van, a joghatósága – megállapítható;
b) a kérelmező, valamint képviselője nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, továbbá a kérelem előterjesztésére való jogosultság jogcímét;
c) az eltűnt személy nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, családi állapotát, utolsó belföldi lakóhelyét, ennek hiányában utolsó belföldi tartózkodási helyét;
d) az eltűnt személy ismert közeli hozzátartozóinak nevét és lakóhelyét;
e) az eltűnés idejének és körülményeinek részletes előadását;
f) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.
5. § (1) Az a bíróság, amelynek területén az eltűnt személy utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában utolsó belföldi tartózkodási helye volt, az eljárásra kizárólagosan illetékes.
(2) Ha az illetékes bíróság az (1) bekezdés alapján nem állapítható meg, az eljárásra a Budai Központi Kerületi Bíróság illetékes.
6. § (1) Ha a kérelem megfelel a 4. §-ban foglaltaknak, a bíróság az eltűnt személy életben létére, halálára vagy eltűnése körülményeire vonatkozó adatok bejelentése érdekében hirdetményt bocsát ki, továbbá megkeresi a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartást kezelő szervet annak közlése iránt, hogy az eltűnt személynek az eltűnését követő öt éven belül változott-e a bejelentett lakóhelye, illetve a tartózkodási helye.
(2) A hirdetményt harminc napra közzé kell tenni a bíróságok központi internetes honlapján (a továbbiakban: honlap) továbbá harminc napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtáblájára és az eltűnt személy utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában utolsó belföldi tartózkodási helye szerinti polgármesteri vagy közös önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára.
(3) A hirdetmény tartalmazza:
a) a honlapon történő közzététel és a bírósági hirdetőtáblán történő kifüggesztés napját,
b) az eljáró bíróság megnevezését,
c) felhívást arra, hogy akinek az eltűnt személy életben létéről, haláláról, eltűnéséről vagy az eljárás szempontjából egyéb lényeges körülményről tudomása van, azt a hirdetmény közzétételétől, illetve kifüggesztésétől számított harminc napon belül jelentse be az eljáró bíróságnak.
(4) A bíróság – ha ezt indokoltnak tartja – elrendelheti a hirdetménynek vagy a hirdetmény kivonatának belföldi, illetve külföldi napilapban való közzétételét a kérelmező költségén.
(5) A hirdetményt kézbesíteni kell:
a) a kérelmezőnek,
b) – ügygondnok kirendelése esetén – az ügygondnoknak,
c) az eltűnt esetleges törvényes képviselőjének,
d) az eltűnt személy Ptk. szerinti ismert közeli hozzátartozóinak, feltéve, hogy a kézbesítéshez szükséges azonosító adataikat a holtnak nyilvánítás iránti kérelem hiánytalanul tartalmazza.
(6) Ha az eltűnés háborús eseményekkel kapcsolatban következett be, a hirdetményt kézbesíteni kell a honvédelmi miniszternek, valamint a Magyar Vöröskereszt Országos Igazgatóságának is.
7. § (1) A bíróság – szükség esetén – az eltűnt részére ügygondnokot rendelhet ki.
(2) A bíróság bizonyítást hivatalból is elrendelhet, ha azt a kérelemben előadott tényállás vagy az eljárás során tudomására jutott adatok alapján szükségesnek tartja. A bizonyításfelvétel során a bíróság elrendelheti a kérelmező, illetve más személyek meghallgatását is.
8. § (1) A bíróság a holtnak nyilvánítás kérdésében a hirdetményi határidő lejártát követően határoz.
(2) Ha a holtnak nyilvánítás feltételei fennállnak, a bíróság az eltűntet holtnak nyilvánítja, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja.
(3) A bíróság – a kérelemnek helyt adó döntés esetén – megállapítja azokat az adatokat, amelyek a halál tényének anyakönyvi bejegyzéséhez szükségesek. Holtnak nyilvánítás esetén a bíróság a halál időpontját is meghatározza.
(4) A végzést mindazoknak kézbesíteni kell, akiknek a bíróság a hirdetményt kézbesítette.
(5) A végzés ellen a kérelem előterjesztésére jogosult akkor is fellebbezéssel élhet, ha az eljárásban egyébként nem vett részt. Ha számára a végzést nem kézbesítették, mindaddig fellebbezéssel élhet, míg a fellebbezési határidő nem jár le azon fellebbezésre jogosultak tekintetében, akiknek a (4) bekezdés szerint a végzést kézbesítették.
9. § (1) Az eljárás költségét – ideértve az ügygondnok díját is – a kérelmező köteles előlegezni.
(2) A kérelemnek helyt adó végzés esetén a bíróság megállapítja a kérelmezőnél felmerült költségek összegét és azt, hogy a kérelmező a nála felmerült költségek erejéig megtérítést követelhet a holtnak nyilvánított személy hagyatékából.
(3) A kérelem elutasítása esetén az eljárás költségeit a kérelmező viseli.
10. § (1) A holtnak nyilvánító végzés módosítását vagy hatályon kívül helyezését a holtnak nyilvánítás iránti kérelem előterjesztésére jogosultak bármelyike kérheti az elsőfokon eljárt bíróságnál.
(2) A holtnak nyilvánító végzés módosítása vagy hatályon kívül helyezése iránti eljárásra a holtnak nyilvánítási eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított él, a bíróság a holtnak nyilvánító végzés hatálytalanságát állapítja meg. A végzés ellen fellebbezésnek van helye.
(4) A holtnak nyilvánító végzés hatálytalanságának megállapítását a holtnak nyilvánítás iránti kérelem előterjesztésére jogosultak bármelyike, továbbá maga a holtnak nyilvánított személy is kérheti az elsőfokon eljárt bíróságnál.
11. § (1) A bíróság a jogerős holtnak nyilvánító végzését közli:
a) a halál tényének anyakönyvezése érdekében az illetékes anyakönyvvezetővel,
b) a hagyaték leltározása érdekében a holtnak nyilvánított személy utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában utolsó belföldi tartózkodási helye, ennek hiányában a hagyatéki vagyon fekvési helye szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzőjével,
c) a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzővel,
d) a honvédelmi miniszterrel, valamint a Magyar Vöröskereszt Országos Igazgatóságával is, ha az eltűnés háborús eseményekkel kapcsolatban következett be.
(2) A bíróság – ha ez megállapítható volt az eljárás során – a következő adatokat közli végzésében az anyakönyvvezetővel:
a) a halál ideje év, hónap és nap szerint;
b) a meghalt személy családi és utóneve, születési családi és utóneve, anyja születési családi és utóneve, a meghalt személy születési helye és ideje, lakóhelye és családi állapota;
c) a meghalt személy házastársának családi és utóneve, házasságkötésük helye és ideje.
(3) Ha a bíróság a holtnak nyilvánító végzését módosítja, hatályon kívül helyezi vagy a végzés hatálytalanságát állapítja meg, az erre vonatkozó jogerős határozatát is megküldi az (1) bekezdésben említett szerveknek.
12. § (1) A halál tényének megállapítása iránti eljárás célja, hogy megállapítsa a meghalt személy halálának közokirattal nem igazolható tényét. A holtnak nyilvánítás iránti eljárás szabályait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a halál tényének megállapítása iránti eljárásra.
(2) A halál tényének bírósági megállapítása határidő nélkül kérhető.
(3) * Hirdetményt nem kell kibocsátani, ha a halál közveszély, köztudott baleset vagy más súlyos szerencsétlenség folytán következett be. Ennek fennállását a bíróság megkeresésére az igazságügyért felelős miniszter közli.
(4) Ha hirdetmény kibocsátásának van helye, abban közölni kell a halál idejére és helyére vonatkozó adatokat is.
(5) Ha a halál természeti vagy egyéb katasztrófa miatt következett be, erről a bíróság értesíti a Magyar Vöröskereszt Országos Igazgatóságát, amellyel a jogerős halál tényét megállapító végzést is közölni kell.
(6) A végzésben a halál napját és – ha ez megállapítható volt az eljárás során – a halál helyét és okát is meg kell határozni.
13. § (1) Az eltűntnek nyilvánítási eljárás célja, hogy társadalombiztosítási jogszabályon alapuló juttatás igénybevétele céljából megállapítsa egy személy eltűnését. A holtnak nyilvánítás iránti eljárás szabályait e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni az eltűntnek nyilvánítási eljárásra.
(2) Az eltűntnek nyilvánítás iránti eljárást a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti juttatás igénybevételére jogosult személy kezdeményezheti.
(3) Hirdetmény kibocsátásának akkor van helye, ha azt a bíróság a tényállás megállapítása érdekében szükségesnek tartja.
(4) A hirdetmény napilapban való közzétételnek és ügygondnok kirendelésének nincs helye.
(5) A bíróság az eltűntnek nyilvánítás tárgyában – hirdetmény kibocsátása esetén a hirdetményi határidő lejártát követő – hatvan napon belül határoz.
14. § (1) Az apaság vélelmének megdöntése e törvény szerinti eljárásban akkor kérhető, ha annak a Ptk. 4:114. § (1) bekezdésében foglalt feltételei fennállnak.
(2) A kérelmet a vélelmezett apa, az anya és a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal magáénak elismerni kívánó férfi közösen terjesztheti elő.
(3) Az apaság vélelmének megdöntése iránti kérelmet más kérelemmel összekapcsolni nem lehet.
(4) Az eljárás lefolytatására az a bíróság illetékes, amelynek területén a gyermek belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye található. Az eljárásra az a bíróság is illetékes, amelynek területén az anya belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye található.
(5) Ha az illetékes bíróság a (4) bekezdés rendelkezései alapján nem állapítható meg, az eljárásra a Budai Központi Kerületi Bíróság illetékes.
15. § (1) Az apaság vélelmének megdöntése iránti kérelemben fel kell tüntetni:
a) az eljáró bíróságot és azokat az adatokat, amelyekből a bíróság illetékessége – ha az ügyben külföldi elem van, a joghatósága – megállapítható;
b) a kérelmezők, valamint képviselőik nevét, lakóhelyét, továbbá a kérelem előterjesztésére való jogosultság jogcímét;
c) a kérelmezőknek, valamint a gyermeknek azon adatait, amelyeket a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatban fel kell tüntetni;
d) ha a gyermek a kérelem beadásának időpontjában már megszületett, a gyermek családi és utónevét, lakóhelyét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét továbbá törvényes képviselője nevét és lakóhelyét;
e) a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal magáénak elismerni kívánó férfi születési idejét;
f) a fennálló apasági vélelmet megalapozó házasság létrejöttének időpontját, valamint annak időpontját, hogy a házastársak életközössége mikor szűnt meg;
g) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát vagy annak hiteles másolatát,
b) a fennálló apasági vélelmet megalapozó házasság anyakönyvi kivonatát vagy annak hiteles másolatát,
c) azokat az okiratokat, amelyek a kérelem elbírálásának alapjául szolgáló körülmények igazolásához szükségesek, kivéve, ha az adatokat személyazonosító igazolvánnyal is lehet igazolni.
(3) Ha az apaság vélelmét megalapozó házasság a kérelem beadásának időpontjában már megszűnt, a kérelemhez csatolni kell a házasság megszűnését igazoló okiratot.
(4) Ha a gyermek a kérelem beadásának időpontjában még nem született meg, a kérelemhez szakorvosi igazolást kell csatolni a születés várható időpontjáról.
16. § (1) A bíróság a kérelmezőket és mindazon személyeket, akiknek hozzájárulása az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges, együttesen meghallgatja.
(2) A meghallgatásra szóló idézésben a kérelmezőket figyelmeztetni kell a 17. § (1) és (2) bekezdésében foglalt jogkövetkezményekre.
(3) A bíróság eljárása során megvizsgálja az apaság vélelmének megdöntéséhez, az apai elismerő nyilatkozat megtételéhez és annak teljes hatályához szükséges feltételek fennállását, valamint megállapítja azokat az adatokat, amelyek a személyállapot-változás anyakönyvi bejegyzéshez szükségesek. A bíróság tájékoztatja a kérelmezőket a gyermek családi nevében való megállapodás lehetőségéről.
17. § (1) A bíróság végzésben állapítja meg, hogy a gyermeknek nem az anya férje vagy volt férje az apja, ha
a) a meghallgatáson a kérelmezők és azok a személyek, akiknek a hozzájárulása az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges együttesen jelen vannak és
b) az apaság vélelmének megdöntéséhez, az apai elismerő nyilatkozat megtételéhez és annak teljes hatályához szükséges feltételek fennállnak.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek valamelyike nem áll fenn, akkor a bíróság a kérelmet végzéssel elutasítja.
(3) Ha a bíróság az apaság vélelmének megdöntése iránti kérelmet jogerősen elutasítja, e határozat jogereje nem zárja ki, hogy a kérelmezők igényüket újból e törvény szerinti nemperes eljárásban érvényesítsék.
(4) A kérelmet elutasító határozat jogereje azt sem zárja ki, hogy a perindításra jogosultak igényüket peres eljárásban érvényesítsék.
18. § (1) A bíróság az apai elismerő nyilatkozatot és az annak teljes hatályához szükséges hozzájáruló nyilatkozatokat külön jegyzőkönyvben rögzíti.
(2) Ha az apaság vélelmének megdöntését megállapító végzés nem emelkedik jogerőre, az eljárás során tett apai elismerő nyilatkozat hatálytalan.
(3) Az elsőfokú bíróság az apaság vélelmének megdöntését megállapító jogerős végzést, valamint a külön jegyzőkönyvbe foglalt – teljes hatályú apai elismerés tárgyában tett – nyilatkozatokat közli az illetékes anyakönyvvezetővel.
(4) Ha az eljárás folyamán a kérelmezők a gyermek családi nevében megállapodnak, a bíróság a kérelemnek helyt adó végzés jogerőre emelkedését követően a jegyzőkönyv névviselésre vonatkozó részét közli az illetékes anyakönyvvezetővel.
(5) A bíróság az eljárási költségek viseléséről a rendelkezésre álló adatok mérlegelése alapján határoz.
19. § (1) A Ptk. 4:54. § (1) bekezdése alapján a házastársi vagyonközösség megszüntetése iránti kérelmet e törvény szerinti eljárásban a házastársak csak közösen terjeszthetik elő.
(2) Ha a házastársi vagyonközösség megszüntetését kizárólag az egyik házastárs kéri, a bíróság a kérelem visszautasításával egyidejűleg tájékoztatja a kérelmezőt a polgári peres eljárás megindításának lehetőségéről.
(3) A házastársi vagyonközösség megszüntetése iránti kérelmet más kérelemmel összekapcsolni nem lehet.
(4) Az eljárásra bármelyik házastárs lakóhelye szerinti járásbíróság illetékes.
20. § (1) A házastársi vagyonközösség megszüntetése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az eljáró bíróságot és azokat az adatokat, amelyekből a bíróság illetékessége – ha az ügyben külföldi elem van, a joghatósága – megállapítható;
b) a házastársak nevét, lakóhelyét, képviselőjük nevét, lakóhelyét vagy székhelyét;
c) a házasság megkötésére és fennállására vonatkozó adatokat;
d) a házasságból származó gyermekekre vonatkozó adatokat;
e) annak részletes előadását, hogy a kérelmezők milyen okból kérik a házastársi vagyonközösség megszüntetését;
f) a házastársi vagyonközösséghez, valamint a házastársak különvagyonához tartozó vagyontárgyak meghatározását, azok értékének megjelölésével, a közös és a különvagyont terhelő tartozásokat, esedékességük idejének feltüntetésével;
g) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.
(2) A kérelemhez csatolni kell az előadott adatokat igazoló okiratokat vagy azok hiteles másolatát.
(3) Ha a kérelmezők a Ptk. 4:54. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kérik a házastársi vagyonközösség megszüntetését, a kérelemnek tartalmaznia kell a házastársak hitelezőinek nevét és kézbesítési címét is.
21. § (1) A bíróság a kérelem tárgyában a kérelmezőket meghallgathatja. Ha a meghallgatást a kérelmezők bármelyike elmulasztja, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti.
(2) Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, a házastársi vagyonközösséget a végzés jogerőre emelkedését követő hónap utolsó napjától megszünteti.
(3) A végzést a házastársak hitelezőinek is kézbesíteni kell.
(4) Ha a házastársi vagyonközösség megszüntetésére a Ptk. 4:54. § (1) bekezdés c) pontja alapján kerül sor, a végzést a gyámhatóságnak is kézbesíteni kell.
22. § (1) A házastársi vagyonközösség helyreállítása iránti eljárásra a házastársi vagyonközösség megszüntetése iránti eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az eljárásra kizárólag az a bíróság illetékes, amely a házastársi vagyonközösséget megszüntette.
(3) A házastársi vagyonközösség helyreállítása iránti kérelemben az ezt alátámasztó tények megjelölésével elő kell adni, hogy a házastársi vagyonközösség megszüntetését előidéző ok már nem áll fenn, és határozott kérelmet kell előterjeszteni a házastársi vagyonközösség helyreállítására. A bíróság szükség esetén a kérelmezőket meghallgathatja.
(4) Ha a bíróság a házastársi vagyonközösség helyreállítása iránti kérelemnek helyt ad, a házastársi vagyonközösséget a végzés jogerőre emelkedését követő hónap utolsó napját követő naptól helyreállítja, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja.
22/A. § * (1) A bíróság vagy a gyámhatóság által a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban, továbbá a bíróság vagy a gyámhatóság által jóváhagyott kapcsolattartást rendező egyezségben (a továbbiakban: a kapcsolattartásra vonatkozó határozat) foglaltak megszegése esetén a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak végrehajtásának elrendelése e törvény szerinti eljárásban kérhető. A bíróság a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtását – végrehajtható okirat kiállítása nélkül – végzéssel rendeli el. E végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. *
(2) A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtását a Ptk. szerint kapcsolattartásra jogosult és kapcsolattartásra kötelezett személy kérheti.
(3) Az eljárás járásbíróság hatáskörébe tartozik.
(4) Az eljárás lefolytatására az a bíróság illetékes, amelynek területén a kapcsolattartással érintett gyermek belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye található.
(5) Ha az illetékes bíróság a (4) bekezdés alapján nem állapítható meg, az eljárásra a Budai Központi Kerületi Bíróság az illetékes.
22/B. § * (1) A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti kérelemben fel kell tüntetni
a) az eljáró bíróságot és azokat az adatokat, amelyekből a bíróság illetékessége – ha az ügyben külföldi elem van, joghatósága – megállapítható,
b) a kérelmező nevét, lakóhelyét, továbbá a kérelem előterjesztésére való jogosultság jogcímét,
c) a kérelmezett nevét, lakóhelyét továbbá egyéb, az azonosításához szükséges adatot,
d) a kapcsolattartással érintett gyermek, gyermekek adatait,
e) a kapcsolattartásra vonatkozó határozatot kibocsátó bíróság vagy gyámhatóság megnevezését, a határozat számát,
f) annak leírását, hogy a kapcsolattartás megszegése milyen magatartással vagy mulasztással valósult meg vagy milyen egyéb tevékenység vagy mulasztás akadályozza vagy zavarja a kapcsolattartást,
g) a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásának elrendelése iránti határozott kérelmet.
(2) A kérelmező a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti kérelemben kérheti, hogy a bíróság kötelezze a kérelmezettet a kapcsolattartás megszegése folytán keletkezett igazolt költségeinek viselésére.
(3) * A kérelmet a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegésétől vagy annak a kérelmező tudomására jutásától számított 30 napon belül lehet előterjeszteni. A határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a kérelmet legkésőbb e határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták. A határidőt az elmaradt kapcsolattartás pótlása esetén a kapcsolattartás pótlására megállapított legközelebbi megfelelő időpont lejártától kell számítani.
(4) A kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegésének minősül, ha a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett neki felróható okból
a) határidőben nem tesz eleget kapcsolattartási kötelezettségének,
b) a határozatban megállapított határidő alatt nem pótolja az elmaradt kapcsolattartást,
c) a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza vagy
d) egyéb módon meghiúsítja a gyermekkel való zavartalan kapcsolattartást.
22/C. § * (1) * A bíróság a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásának elrendelése tárgyában szükség esetén meghallgatást tart. A meghallgatásra szabályszerűen megidézetteknek a távolmaradása a meghallgatás megtartását és a végrehajtás elrendelése tárgyában való döntés meghozatalát nem gátolja. Bizonyítás felvételének – amelyet a bíróság hivatalból is elrendelhet – csak akkor van helye, ha a kérelem e nélkül nem bírálható el. A kérelem elbírálása során a bíróság soron kívül jár el.
(2) Ha a bíróság megállapítja, hogy a kérelmezett megszegte a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltakat, elrendeli a végrehajtást. A bíróság a végrehajtást elrendelő végzésben a kérelmezettet felhívja, hogy
a) a végzés kézhezvételét követően esedékes kapcsolattartásnak a kapcsolattartásra vonatkozó határozat szerinti időpontban és módon tegyen eleget,
b) a kapcsolattartásra jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartás pótlását a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül biztosítsa, és megjelöli a pótlás végső határidejét vagy
c) ha a kapcsolattartásnak egyéb, a kapcsolattartásra jogosultnak fel nem róható akadálya volt, annak elhárulását követően biztosítsa a gyermekkel való zavartalan kapcsolattartást.
(3) * A végrehajtást elrendelő végzésben figyelmeztetni kell a kérelmezettet a felhívás önhibából történő nemteljesítésének 22/D. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezményeire.
(4) * A bíróság erre irányuló kérelem esetén a 22/A. § (1) bekezdése szerinti végzésében kötelezi a kérelmezettet a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegése folytán keletkezett igazolt költségek viselésére. A költségek viselésére kötelezés körében előterjesztett fellebbezésnek halasztó hatálya van.
(5) Ha a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása elrendelésének feltételei nem állnak fenn, a bíróság a kérelmet elutasítja. A végzés ellen fellebbezésnek van helye.
22/D. § * (1) * A bíróság a végrehajtást elrendelő végzést azzal a felhívással küldi meg a kérelmezőnek, hogy az önkéntes teljesítésre kitűzött határidő eltelte után 15 napon belül, annak teljesítéséről vagy elmaradásáról értesítse a bíróságot.
(2) A teljesítés önhibából történő elmaradása esetén a bíróság *
a) * megkeresi a gyámhatóságot a gyermek védelmében szükséges intézkedések megtétele érdekében,
b) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 174. § c) pontja szerinti pénzbírságot szabhat ki,
c) a kapcsolattartás szabályainak rendszeres és visszatérő megszegése esetén a gyermek rendőrség közreműködésével történő, a Vht. 180/B. § szerinti átadását rendelheti el,
d) megkeresheti a gyámhatóságot a szülői felügyeleti jog rendezése vagy a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránt per megindítása érdekében, feltéve, hogy az a kiskorú gyermek érdekében áll, és azt a szülő vagy harmadik személy is kéri vagy
e) feljelentést tehet kiskorú veszélyeztetése vagy kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása miatt.
(3) A bíróság a végrehajtásnak a (2) bekezdésben felsorolt azt a módját köteles elrendelni, amely – az ügy körülményeit figyelembe véve – a leghatékonyabban mozdítja elő a kötelezettség teljesítését. A (2) bekezdés d) és e) pontjában foglalt intézkedések a (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjában foglalt intézkedés mellett is elrendelhetők.
(4) A bíróság a (2) bekezdésben foglalt intézkedések közül egyszerre többnek az alkalmazását is elrendelheti. Ha a kérelmezett a pénzbírságot kiszabó végzésben megállapított határidő alatt sem teljesítette a kötelezettségét, a pénzbírság ismételten kiszabható.
(5) A bíróság a (2) bekezdésben foglalt intézkedések elrendeléséről végzéssel határoz. A végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.
(6) A (2) bekezdés c) pontja szerinti intézkedés elrendelése esetén a bíróság a végzést elektronikus úton haladéktalanul megküldi a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szervének.
22/E. § * (1) * Ha a kapcsolattartás a 14. életévét betöltött gyermek akaratnyilvánítása miatt hiúsul meg, a bíróság a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárást felfüggeszti, feltéve, ha
a) a kapcsolattartásra jogosult és kötelezett – kérelemre vagy a bíróság elrendelése alapján – közvetítői eljárást vesz igénybe vagy
b) a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett a kapcsolattartás megváltoztatását, korlátozását vagy megvonását kéri a bíróságtól vagy a gyámhatóságtól.
(2) Az eljárás felfüggesztésére
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a közvetítői eljárás befejezéséig, legfeljebb azonban a közvetítői eljárás megindulását követő két hónapig,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kapcsolattartás megváltoztatására vagy megvonására irányuló eljárás befejezéséig
kerül sor.
(3) Ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti eljárás eredményesen befejeződik, a bíróság a végrehajtási eljárást megszünteti.”
22/F. § * (1) Az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) elhelyezése iránti kérelemről a bíróság polgári nemperes eljárásban dönt.
(2) A figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárást a szülő jogosult megindítani azon másik szülő, a gyermek más, a Ptk. szerinti hozzátartozója (a továbbiakban: hozzátartozó) vagy a gyám ellen, akinek a részéről a gyermek jogellenes elvitelének veszélye fennáll. Ha a gyermek gyámság alatt áll, a figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárást a gyám vagy a gyámhatóság jogosult megindítani azon szülő vagy a gyermek más hozzátartozója ellen, akinek a részéről a gyermek jogellenes elvitelének veszélye fennáll. A gyám a figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárást a gyámhatóság jóváhagyásával indíthatja meg.
(3) A figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárás a járásbíróság hatáskörébe tartozik.
(4) A figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárásra kizárólagosan a gyermek lakóhelye vagy ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság – ha a gyermek lakóhelye vagy ennek hiányában tartózkodási helye a fővárosban van, a Pesti Központi Kerületi Bíróság – illetékes.
(5) Ha az illetékes bíróság a (4) bekezdés alapján nem állapítható meg, a figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárásra a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes.
(6) * A figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárásban bírósági titkár nem járhat el.
22/G. § * (1) A figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárás megindítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell
a) az eljáró bíróság megjelölését és azokat az adatokat, amelyekből a bíróság illetékessége – ha az ügyben külföldi elem van, a joghatósága – megállapítható,
b) a kérelmező, valamint képviselője nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, továbbá a kérelem előterjesztésére való jogosultság jogcímét és arra vonatkozó okirati bizonyítékot,
c) a kérelmezett nevét, lakóhelyét,
d) a jogellenes elvitellel veszélyeztetett gyermek nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
e) azoknak a tényeknek, körülményeknek a megjelölését, amelyek alapján fennáll annak konkrét és nyilvánvaló veszélye, hogy az adott gyermeket jogellenesen és rövid időn belül elvihetik Magyarországról,
f) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.
(2) Ha a kérelmező a gyám, a kérelemhez csatolni kell a gyámhatóságnak a figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárás megindításához adott jóváhagyását.
22/H. § * (1) A bíróság a figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárásban soron kívül jár el.
(2) A feleket a figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárásban költségmentesség illeti meg.
(3) A bíróság a feleket meghallgathatja. A bíróság az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket meghallgatja.
(4) A meghallgatást – ha egyéb intézkedésre nincs szükség – legkésőbb a kérelemnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik napra kell kitűzni.
(5) Ha a meghallgatáson a kérelmező nem jelenik meg és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, a bíróság a figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárást megszünteti. Nem akadálya a döntés meghozatalának az, ha a kérelmezett nem jelenik meg személyesen a meghallgatáson.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltakra a feleket a személyes meghallgatásra szóló idézésben figyelmeztetni kell.
22/I. § * (1) Ha az eset összes körülményéből, így különösen a felek és a gyermek által előadott tényekből megalapozottan lehet arra következtetni, hogy fennáll annak konkrét és nyilvánvaló veszélye, hogy az adott gyermeket jogellenesen és rövid időn belül elvihetik Magyarországról, a bíróság elrendeli a figyelmeztető jelzés elhelyezését, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja.
(2) A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított három nap.
(3) A figyelmeztető jelzés elhelyezésének elrendelése esetén a bíróság – legfeljebb egy évre szólóan – meghatározza annak időtartamát. A figyelmeztető jelzés elhelyezését elrendelő végzés előzetesen végrehajtható.
(4) A bíróság a figyelmeztető jelzés elrendelése esetén annak Schengeni Információs Rendszerben történő elhelyezésére a körözési nyilvántartási rendszerben történő adatrögzítéssel intézkedik, ezzel egyidejűleg a SIRENE Irodát a végzés egy példányának megküldésével értesíti.
(5) Ha a másodfokú bíróság a fellebbezés folytán a végzést megváltoztatja és a kérelmet elutasítja, erről haladéktalanul értesíti a jelzést elhelyező bíróságot és ezzel egyidejűleg a SIRENE Irodát. A jelzést elhelyező bíróság a figyelmeztető jelzést a körözés visszavonásával a körözési nyilvántartási rendszeren keresztül törli a Schengeni Információs Rendszerből.
22/J. § * (1) A figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárás kérelmezettje a figyelmeztető jelzés elhelyezését elrendelő végzésben meghatározott időtartam alatt előterjesztett kérelmében kérheti a figyelmeztető jelzés elhelyezésének felülvizsgálatát és a figyelmeztető jelzés visszavonását.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat iránti eljárásban (e § alkalmazásban a továbbiakban: felülvizsgálati eljárás) alkalmazni kell a 22/F–22/I. §-ban foglaltakat a (3)–(8) bekezdésben meghatározott eltérésekkel.
(3) A felülvizsgálati eljárást az ellen kell megindítani, aki a figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárást megindította.
(4) A felülvizsgálati eljárásra kizárólagosan az a járásbíróság illetékes, amely a figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárást lefolytatta.
(5) A kérelemnek a 22/G. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak helyett azokat az új tényeket, körülményeket kell tartalmaznia, amelyek azt bizonyítják, hogy már nem áll fenn annak konkrét és nyilvánvaló veszélye, hogy az adott gyermeket jogellenesen és rövid időn belül elvihetik Magyarországról.
(6) Nem akadálya a döntés meghozatalának az, ha a felülvizsgálati eljárás kérelmezője és kérelmezettje nem jelenik meg személyesen a meghallgatáson.
(7) Ha már nem áll fenn annak konkrét és nyilvánvaló veszélye, hogy az adott gyermeket jogellenesen és rövid időn belül elvihetik Magyarországról, a bíróság a figyelmeztető jelzést visszavonja, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. A végzés nem előzetesen végrehajtható.
(8) A figyelmeztető jelzést visszavonó végzés jogerőre emelkedését követően a bíróság a figyelmeztető jelzést a körözés visszavonásával a körözési nyilvántartási rendszeren keresztül törli a Schengeni Információs Rendszerből és ezzel egyidejűleg értesíti a SIRENE Irodát.
22/K. § * (1) A figyelmeztető jelzés elhelyezésének elrendelése iránti eljárás kérelmezője a figyelmeztető jelzés elhelyezését elrendelő végzésben meghatározott időtartam leteltét megelőzően, de legkésőbb az időtartam letelte előtt negyvenöt nappal előterjesztett kérelmében kérheti a figyelmeztető jelzés felülvizsgálatát az (EU) 2018/1862 rendelet 53. cikk (6) bekezdésében foglaltakra tekintettel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat iránti eljárásban (e § alkalmazásában a továbbiakban: felülvizsgálati eljárás) alkalmazni kell a 22/F–22/I. §-ban foglaltakat a (3)–(9) bekezdésben meghatározott eltérésekkel.
(3) A felülvizsgálati eljárást az ellen kell megindítani, aki ellen a figyelmeztető jelzés elhelyezésének elrendelése iránti eljárás folyt.
(4) A felülvizsgálati eljárásra kizárólagosan az a járásbíróság illetékes, amely a figyelmeztető jelzés elhelyezésének elrendelése iránti eljárást lefolytatta.
(5) A kérelemnek a 22/G. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak helyett azokat a tényeket, körülményeket kell tartalmaznia, amelyek alapján továbbra is fennáll annak konkrét és nyilvánvaló veszélye, hogy az adott gyermeket jogellenesen és rövid időn belül elvihetik Magyarországról, valamint amelyek szerint a jelzés célja szükségesnek és arányosnak bizonyult.
(6) Nem akadálya a döntés meghozatalának az, ha a felülvizsgálati eljárás kérelmezője és kérelmezettje nem jelenik meg személyesen a meghallgatáson.
(7) Ha az (EU) 2018/1862 rendelet 53. cikk (6) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak, a bíróság a figyelmeztető jelzést legfeljebb egy évre szólóan meghosszabbítja, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. A figyelmeztető jelzést meghosszabbító végzés előzetesen végrehajtható.
(8) A bíróság a figyelmeztető jelzés meghosszabbítása esetén az új érvényességi időt – az érvényességi idő lejárta előtt legalább 10 nappal – bejegyzi a körözési nyilvántartási rendszerbe.
(9) Ha a másodfokú bíróság a fellebbezés folytán a végzést megváltoztatja és a kérelmet elutasítja, erről haladéktalanul értesíti a figyelmeztető jelzést elhelyező bíróságot, amely a figyelmeztető jelzést a körözés visszavonásával a körözési nyilvántartási rendszeren keresztül törli a Schengeni Információs Rendszerből és ezzel egyidejűleg értesíti a SIRENE Irodát.
22/L. § * (1) § A 7/A. alcím rendelkezéseit kell alkalmazni a kapcsolattartás tárgyában hozott külföldi határozat, külföldön kiállított közokirat, létrejött egyezség vagy megállapodás (a továbbiakban e §-ban együtt: külföldi határozat) végrehajtására is, a (2)–(5) bekezdésben megállapított eltérésekkel.
(2) Ha a bíróság a kötelezett kérelmére megállapítja, hogy a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló, 2019. június 25-i (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet] hatálya alá nem tartozó külföldi határozat végrehajtása a határozat meghozatala után felmerült ideiglenes akadály miatt vagy a körülmények ideiglenes megváltozása folytán a gyermek számára testi vagy lelki károsodás súlyos kockázatával járna, a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárást kivételesen felfüggesztheti.
(3) Ha a bíróság a kötelezett kérelmére megállapítja, hogy az (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó külföldi határozat végrehajtása a határozat meghozatala után felmerült akadály miatt vagy a körülmények jelentős megváltozása folytán a gyermek számára tartósan testi vagy lelki károsodás súlyos kockázatával járna, a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárást megszünteti.
(4) Ha a bíróság megállapítja, hogy az (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet 56. cikk (6) bekezdése szerint a végrehajtás megtagadásának feltételei fennállnak, a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárást kérelemre megszünteti.
(5) Ha a bíróság megállapítja, hogy az (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet 41. cikke szerint a végrehajtás megtagadásának feltételei fennállnak, a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárást kérelemre megszünteti.
(6) A (2)–(4) bekezdés, valamint az (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet 56. cikk (4) bekezdése szerinti esetben a bíróság a felfüggesztés, valamint a megszüntetés indokoltságával kapcsolatban kikéri a gyámhatóság véleményét.
(7) A (3)–(4) bekezdésben meghatározott esetben bírósági titkár nem járhat el.
(8) A bíróság a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárást felfüggesztő határozatában határidőt szab annak igazolására, hogy a felfüggesztés oka továbbra is fennáll. A határidő elmulasztása esetén, továbbá, ha a felfüggesztés oka megszűnt, a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárást soron kívül folytatni kell.
(9) Ha a bíróság a 22/D. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint határozott, és ezt követően a (2) bekezdés szerint a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárást felfüggeszti, a Vht.-nak a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó szabályai alkalmazandóak.
(10) Ha a bíróság a 22/D. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint határozott, és ezt követően a (3)–(5) bekezdés szerint a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárást megszünteti, a Vht.-nak a végrehajtás megszüntetésére vonatkozó szabályai alkalmazandóak.
23. § Ez a törvény 2018. január 1. napján lép hatályba.
24. § E törvény rendelkezéseit a 2018. január 1-jén és az azt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
25. § * E törvénynek az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel megállapított 7/A. alcímét a 2020. március 1-jén vagy az azt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A 2020. február 29. napján folyamatban lévő ügyeket a 2020. március 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv intézi el.
26. § * E törvény 22/L. §-a a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló, 2019. június 25-i (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
26. § * A 7/B. alcím a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
