(Magyarország vonatkozásában az Egyezmény 1966. február 22-én, a Módosítás 2017. augusztus 13-án nemzetközi jogi szempontból hatályba lépett)
1. § Az Országgyűlés az áruk ideiglenes behozatali eljárás alá vonására vonatkozó A.T.A. igazolványról szóló Vámegyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e törvénnyel kihirdeti.
2. § Az Egyezmény hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
The States signatory to the present Convention,
Meeting under the auspices of the Customs Co-operation Council and the CONTRACTING
PARTIES to the General Agreement on Tariffs and Trade (GATT), in consultation with the United Nations Educational, Scientific and Cultural Organisation (UNESCO),
Having regard to proposals made by representatives of international trade and other interests for facilitating the procedures for the temporary duty-free importation of goods,
Convinced that the adoption of common procedures for the temporary duty-free importation of goods would afford considerable advantages to international commercial and cultural activities and would secure a higher degree of harmony and uniformity in the Customs systems of the Contracting Parties,
Have agreed as follows:
For the purposes of the present Convention:
(a) the term „import duties” means Customs duties and all other duties and taxes payable on or in connection with importation and shall include all internal taxes and excise duties chargeable on imported goods, but shall not include fees and charges which are limited in amount to the approximate cost of services rendered and do not represent an indirect protection to domestic products or a taxation of imports for fiscal purposes;
(b) the term „temporary admission” means temporary importation free of import duties in accordance with the conditions laid down by the Conventions referred to in Article 3 of the present Convention or by the national laws and regulations of the country of importation;
(c) the term „transit” means the conveyance of goods from a Customs office in the territory of a Contracting Party to another Customs office within the same territory, in accordance with the conditions laid down in the national laws and regulations of that Contracting Party;
(d) the term „A.T.A. carnet” (Admission Temporaire – Temporary Admission) means the document reproduced as the Annex to the present Convention;
(e) the term „issuing association” means an association approved by the Customs authorities of a Contracting Party for the issue of A.T.A. carnets in the territory of that Contracting Party;
(f) the term „guaranteeing association” means an association approved by the Customs authorities of a Contracting Party to guarantee the sums referred to in Article 6 of the present Convention, in the territory of that Contracting Party;
(g) the term „the Council” means the organisation set up by the Convention establishing a Customs Co-operation Council, done at Brussels on 15th December 1950;
(h) the term „person” means both natural and legal persons, unless the context otherwise requires.
The approval of an issuing association envisaged in paragraph (e) of Article 1 of the present Convention may be subject, in particular, to the condition that the price of A.T.A. carnets shall be commensurate with the cost of services rendered.
1. Each Contracting Party shall accept in lieu of its national Customs documents, and as due security for the sums referred to in Article 6 of the present Convention, A.T.A. carnets valid for its territory and issued and used in accordance with the conditions laid down in the present Convention, for goods temporarily imported under:
(a) the Customs Convention on the temporary importation of professional equipment, done at Brussels on 8th June 1961,
(b) the Customs Convention concerning facilities for the importation of goods for display or use at exhibitions, fairs, meetings or similar events, done at Brussels on 8th June 1961, in so far as it is a Contracting Party to those Conventions.
2. Each Contracting Party may also accept A.T.A. carnets, issued and used under the same conditions, for goods temporarily imported under other international temporary importation Conventions or for temporary admission procedures under its national laws and regulations.
3. Each Contracting Party may accept A.T.A. carnets issued and used under the same conditions for transit.
4. Goods intended for processing or repair shall not be imported under cover of A.T.A. carnets.
1. Issuing associations shall not issue A.T.A. carnets with a period of validity exceeding one year from the date of issue. They shall indicate on the cover of the A.T.A. carnet the countries in which it is valid and the names of the corresponding guaranteeing associations.
2. Once an A.T.A. carnet has been issued no extra item shall be added to the list of goods enumerated on the reverse of the front cover of the carnet, or on any continuation sheets annexed thereto (General List).
The period fixed for the re-exportation of goods imported under cover of an A.T.A. carnet shall not in any case exceed the period of validity of that carnet.
1. Each guaranteeing association shall undertake to pay to the Customs authorities of the country in which it is established the amount of the import duties and any other sums payable in the event of non compliance with the conditions of temporary admission, or of transit, in respect of goods introduced into that country under cover of A.T.A. carnets issued by a corresponding issuing association. It shall be liable jointly and severally with the persons from whom the sums mentioned above are due, for payment of such sums.
2. The liability of the guaranteeing association shall not exceed the amount of the import duties by more than ten per cent.
3. When the Customs authorities of the country of importation have unconditionally discharged an A.T.A. carnet in respect of certain goods they can no longer claim from the guaranteeing association payment of the sums referred to in paragraph 1 of this Article in respect of these goods. A claim may nevertheless still be made against the guaranteeing association if it is subsequently discovered that the discharge of the carnet was obtained improperly or fraudulently or that there had been a breach of the conditions of temporary admission or of transit.
4. Customs authorities shall not in any circumstances require from the guaranteeing association payment of the sums referred to in paragraph 1 of this Article if a claim has not been made against the guaranteeing association within a year of the date of expiry of the validity of the carnet.
1. The guaranteeing association shall have a period of six months from the date of the claim made by the Customs authorities for the sums referred to in paragraph 1 of Article 6 of the present Convention in which to furnish proof of the re-exportation of the goods under the conditions laid down in the present Convention or of any other proper discharge of the A.T.A. carnet.
2. If such proof is not furnished within the time allowed the guaranteeing association shall forthwith deposit, or pay provisionally, such sums. This deposit or payment shall become final after a period of three months from the date of the deposit or payment. During the latter period the guaranteeing association may still furnish the proof referred to in the preceding paragraph with a view to recovery of the sums deposited or paid.
3. For countries whose laws and regulations do not provide for the deposit or provisional payment of import duties, payments made in conformity with the provisions of the preceding paragraph shall be regarded as final, but the sums paid shall be refunded if the proof referred to in paragraph 1 of this Article is furnished within three months of the date of the payment.
1. Evidence of re-exportation of goods imported under cover of an A.T.A. carnet shall be provided by the re-exportation certificate completed in that carnet by the Customs authorities of the country into which the goods were temporarily imported.
2. If the re-exportation of goods has not been certified in accordance with paragraph 1 of this Article, the Customs authorities of the country of importation may, even if the period of validity of the carnet has already expired, accept as evidence of re-exportation of the goods:
(a) the particulars entered by the Customs authorities of another Contracting Party in the A.T.A. carnet on importation or re-importation or a certificate issued by those authorities based on the particulars entered on a voucher which has been detached from the carnet on importation or on re-importation into their territory, provided that the particulars relate to an importation or re-importation which can be proved to have taken place after the re-exportation which it is intended to establish;
(b) any other documentary proof that the goods are outside that country.
3. In any case in which the Customs authorities of a Contracting Party waive the requirement of re-exportation of certain goods admitted into their territory under cover of an A.T.A. carnet, the guaranteeing association shall be discharged from its obligations only when those authorities have certified in the carnet that the position regarding those goods has been regularised.
In the cases referred to in paragraph 2 of Article 8 of the present Convention, the Customs authorities shall have the right to charge a regularisation fee.
Customs certificates on A.T.A. carnets used under the conditions laid down in the present Convention shall not be subject to the payment of charges for Customs attendance at Customs offices and posts during the normal hours of business.
In the case of the destruction, loss or theft of an A.T.A. carnet while the goods to which it refers are in the territory of one of the Contracting Parties, the Customs authorities of that Contracting Party shall, at the request of the issuing association and subject to such conditions as those authorities may prescribe, accept a replacement document, the validity of which expires on the same date as that of the carnet which it replaces.
1. When goods temporarily imported cannot be re-exported as a result of a seizure, other than a seizure made at the suit of private persons, the requirement of re-exportation shall be suspended for the duration of the seizure.
2. The Customs authorities shall, so far as possible, notify the guaranteeing association of seizures made by them or on their behalf of goods admitted under cover of A.T.A. carnets guaranteed by that association and shall advise it of the measures they intend to take.
A.T.A. carnets or parts of A.T.A. carnets intended to be issued in the country into which they are imported and which are sent to an issuing association by a corresponding foreign association, by an international organisation or by the Customs authorities of a Contracting Party, shall be admitted free of import duties and free of any import prohibitions or restrictions. Corresponding facilities shall be granted at exportation.
For the purposes of the present Convention the territories of Contracting Parties which form a Customs or economic union may be taken to be a single territory.
In the event of fraud, contravention or abuse, the Contracting Parties shall, notwithstanding the provisions of the present Convention, be free to take proceedings against persons using A.T.A. carnets, for the recovery of the import duties and other sums payable and also for the imposition of any penalties to which such persons have rendered themselves liable. In such cases the associations shall lend their assistance to the Customs authorities.
The Annex to the present Convention shall be construed to be an integral part of the Convention.
The provisions of the present Convention set out the minimum facilities to be accorded and do not prevent the application of greater facilities which certain Contracting Parties grant or may grant in future by unilateral provisions or in virtue of bilateral and multilateral agreements.
1. The Contracting Parties shall meet together when necessary in order to consider the operation of the present Convention and, in particular, in order to consider measures to secure uniformity in the interpretation and application of the present Convention.
2. Such meetings shall be convened by the Secretary General of the Council at the request of any Contracting Party. Unless the Contracting Parties otherwise decide, the meetings shall be held at the Headquarters of the Council.
3. The Contracting Parties shall lay down the rules of procedure for their meetings. Decisions of the Contracting Parties shall be taken by a majority of not less than two-thirds of the Contracting Parties present at the meeting and voting.
4. The Contracting Parties shall not take a decision on any matter unless more than half of them are present.
1. Any dispute between Contracting Parties concerning the interpretation or application of the present Convention shall so far as possible be settled by negotiation between them.
2. Any dispute which is not settled by negotiation shall be referred by the Contracting Parties in dispute to the Contracting Parties, meeting in conformity with Article 18 of the present Convention, which shall thereupon consider the dispute and make recommendations for its settlement.
3. The Contracting Parties in dispute may agree in advance to accept the recommendations of the Contracting Parties as binding.
1. Any State Member of the Council and any State Member of the United Nations or its specialised agencies may become a Contracting Party to the present Convention:
(a) by signing it without reservation of ratification;
(b) by depositing an instrument of ratification after signing it subject to ratification; or
(c) by acceding to it.
2. The present Convention shall be open until 31st July, 1962, for signature at the Headquarters of the Council in Brussels, by the States referred to in paragraph 1 of this Article. Thereafter, it shall be open for their accession.
3. In the case envisaged in paragraph 1 (b) of this Article, the present Convention shall be subject to ratification by the signatory States in accordance with their constitutional procedures.
4. Any State, not being a Member of the Organisations referred to in paragraph 1 of this Article, to which an invitation to that effect has been addressed by the Secretary General of the Council at the request of the Contracting Parties, may become a Contracting Party to the present Convention by acceding thereto after its entry into force.
5. The instruments of ratification or accession shall be deposited with the Secretary General of the Council.
1. The present Convention shall enter into force three months after five of the States referred to in paragraph 1 of Article 20 thereof have signed it without reservation of ratification or have deposited their instruments of ratification or accession.
2. For any State signing without reservation of ratification, ratifying or acceding to the present Convention after five States have signed it without reservation of ratification or have deposited their instruments of ratification or accession, the present Convention shall enter into force three months after the said State has signed without reservation of ratification or deposited its instrument of ratification or accession.
1. The present Convention is of unlimited duration. However any Contracting Party may denounce it at any time after the date of its entry into force under Article 21 thereof.
2. The denunciation shall be notified by an instrument in writing, deposited with the Secretary General of the Council.
3. The denunciation shall take effect six months after the receipt of the instrument of denunciation by the Secretary General of the Council.
4. Where a Contracting Party denounces the present Convention in accordance with paragraph 1 of this Article, or makes a notification under paragraph 2 (b) of Article 23 or paragraph 2 of Article 25 of the present Convention, any A.T.A. carnet issued before the date when the denunciation or notification takes effect shall remain valid and the guarantee of the guaranteeing association shall hold good.
1. At the time of signing, ratifying or acceding to the present Convention or thereafter, any State deciding to accept A.T.A. carnets in accordance with the provisions of paragraphs 2 and 3 of Article 3 of the present Convention, shall notify the Secretary General of the Council, specifying the cases in which it undertakes to accept A.T.A. carnets and stating the date from which such acceptance takes effect.
2. Similar notifications may be addressed to the Secretary General of the Council to:
(a) extend the scope of any previous notifications; or
(b) subject to paragraph 4 of Article 22 of the present Convention, restrict the scope of, or cancel any previous notifications.
1. The Contracting Parties meeting in conformity with Article 18 of the present Convention may recommend amendments thereto.
2. The text of any amendment so recommended shall be communicated by the Secretary General of the Council to all Contracting Parties, to all other signatory or acceding States, to the Secretary General of the United Nations, to the CONTRACTING PARTIES to the GATT, and to UNESCO.
3. Within a period of six months from the date on which the recommended amendment is so communicated, any Contracting Party may inform the Secretary General of the Council:
(a) that it has an objection to the recommended amendment, or
(b) that, although it intends to accept the recommended amendment, the conditions necessary for such acceptance are not yet fulfilled in its country.
4. If a Contracting Party sends the Secretary General of the Council a communication as provided for in paragraph 3 (b) of this Article, it may, so long as it has not notified the Secretary General of its acceptance of the recommended amendment, submit an objection to that amendment within a period of nine months following the expiry of the six-month period referred to in paragraph 3 of this Article.
5. If an objection to the recommended amendment is stated in accordance with the terms of paragraphs 3 and 4 of this Article, the amendment shall be deemed not to have been accepted and shall be of no effect.
6. If no objection to the recommended amendment in accordance with paragraphs 3 and 4 of this Article has been stated, the amendment shall be deemed to have been accepted as from the date specified below:
(a) if no Contracting Party has sent a communication in accordance with paragraph 3 (b) of this Article, on the expiry of the period of six months referred to in paragraph 3;
(b) if any Contracting Party has sent a communication in accordance with paragraph 3 (b) of this Article, on the earlier of the following two dates:
(i) the date by which all the Contracting Parties which sent such communications have notified the Secretary General of the Council of their acceptance of the recommended amendment, provided that, if all the acceptances were notified before the expiry of the period of six months referred to in paragraph 3 of this Article, that date shall be taken to be the date of expiry of the said six-month period;
(ii) The date of expiry of the nine-month period referred to in paragraph 4 of this Article.
7. Any amendment deemed to be accepted shall enter into force six months after the date on which it was deemed to be accepted.
8. The Secretary General of the Council shall, as soon as possible, notify all Contracting Parties of any objection to the recommended amendment made in accordance with paragraph 3 (a), and of any communication received in accordance with paragraph 3 (b), of this Article. He shall subsequently inform all the Contracting Parties whether the Contracting Party or Parties which have sent such a communication raise an objection to the recommended amendment or accept it.
9. Any State ratifying or acceding to the present Convention shall be deemed to have accepted any amendments thereto which have entered into force at the date of deposit of its instrument of ratification or accession.
1. Any State may, at the time of signing the present Convention without reservation of ratification, or of depositing its instrument of ratification or accession or at any time thereafter, declare by notification given to the Secretary General of the Council that the present Convention shall extend to all or any of the territories for whose international relations it is responsible. Such notification shall take effect three months after the date of the receipt thereof by the Secretary General of the Council provided, however, that the Convention shall not apply to the territories named in the notification before the Convention has entered into force for the State concerned.
2. Any State which has made a notification under paragraph 1 of this Article extending the present Convention to any territory for whose international relations it is responsible may notify the Secretary General of the Council, in accordance with the provisions of Article 22 of the present Convention, that the territory in question will no longer apply the Convention.
1. Any State may declare at the time of signing, ratifying or acceding to the present Convention, or notify the Secretary Genera. of the Council after becoming a Contracting Party to the Convention, that it will not accept A.T.A. carnets under the present Convention for postal traffic. Such notification shall take effect on the ninetieth day after its receipt by the Secretary General.
2. Any Contracting Party having entered a reservation as provided for in paragraph 1 of this Article may at any time withdraw such reservation by notifying the Secretary General of the Council.
3. No other reservation to the present Convention shall be permitted.
The Secretary General of the Council shall notify all Contracting Parties, the other signatory and acceding States, the Secretary General of the United Nations, the CONTRACTING PARTIES to the GATT, and UNESCO of:
(a) signatures, ratifications and accessions under Article 20 of the present Convention;
(b) the date of entry into force of the present Convention in accordance with Article 21;
(c) denunciations under Article 22;
(d) notifications made in accordance with Article 23;
(e) any amendment deemed to have been accepted in accordance with Article 24 and the date of its entry into force;
(f) notifications received in accordance with Article 25;
(g) declarations and notifications made in accordance with Article 26, and the date on which reservations or withdrawals of reservations take effect.
In accordance with Article 102 of the Charter of the United Nations, the present Convention shall be registered with the Secretariat of the United Nations at the request of the Secretary General of the Council. In witness whereof the undersigned plenipotentiaries have signed the present Convention. Done at Brussels this sixth day of December nineteen hundred and sixty-one, in the English and French languages, both texts being equally authentic, in a single original which shall be deposited with the Secretary General of the Council who shall transmit certified copies to all the States referred to in Article 20, paragraph 1, of the present Convention.
The ATA carnet shall be printed in English or French and may also be printed in a second language.
The size of the ATA carnet shall be 297 × 210 mm.
(The previous version of the ATA carnet may still be used until 18th December 2004)”
A jelen Egyezményt aláíró Államok,
a Vámügyi Együttműködési Tanács és az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) SZERZŐDŐ FELEI-nek irányításával és az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) közreműködésével ültek össze,
figyelembe véve a nemzetközi kereskedelem képviselőinek és más érdekelt köröknek kifejezett kívánságait, melyek elősegíteni kívánják az áruk ideiglenes behozatali eljárásban való behozatalának megkönnyítését,
abban a meggyőződésben, hogy az áruk ideiglenes behozatali eljárásban való behozatalára vonatkozó közös eljárási szabályok megalkotása lényeges előnyökkel jár a nemzetközi kereskedelmi és kulturális tevékenység számára és amely magasabb fokú összhangot és egységet fog eredményezni a SZERZŐDŐ FELEK vámrendszereiben,
az alábbiakban egyeztek meg:
A jelen Egyezmény alkalmazása során az alanti fogalmak jelentése a következő:
(a) „a behozatali vám”: a behozatalkor vagy a behozatallal kapcsolatban beszedett vám, valamint minden egyéb illeték és adó, amely a behozott árut terheli;
Nem behozatali vám az olyan járandóság, amely a szolgáltatások hozzávetőleges költségeire korlátozódik, és nem képezi a belföldi termékek közvetett védelmét;
(b) „ideiglenes behozatal”: a behozatali vám alól mentes, meghatározott időre szóló behozatal, amely megfelel a jelen Egyezmény 3. cikkében említett Egyezményekben, valamint a behozatali ország jogszabályaiban lefektetett feltételeknek;
(c) „árutovábbítás”: az árunak az illetékes Szerződő Fél területén levő valamelyik vámhivatalától, az ugyanezen területen levő másik vámhivatalához történő továbbítás, amely megfelel az illető Szerződő Fél törvényeiben és jogszabályaiban lefektetett feltételeknek;
(d) „A.T.A. igazolvány”: a jelen Egyezmény Mellékletében ismertetett okmány;
(e) „Kibocsátó Testület”: az a szerv, amelyet valamely Szerződő Fél vámhatóságai felhatalmaznak arra, hogy az illető Szerződő Fél területén jótálljon a jelen Egyezmény 6. cikke szerinti felszámítható összegekért;
(f) „Jótálló Testület”: kifejezés jelenti azt a területet, amelyet valamely Szerződő Fél vámhatósága felhatalmaz arra, hogy az illető Szerződő Fél területén jótálljon a jelen Egyezmény 6. cikkében feltüntetett összegekért;
(g) „Tanács”: az a szervezet, amelyet a Brüsszelben 1950. december 15-én, a Vámügyi Együttműködési Tanács létesítését elrendelő Egyezmény hozott létre;
(h) a „személy” kifejezés mind természetes; mind pedig jogi személyt jelent, hacsak az Egyezmény szövege másként nem rendelkezik.
A jelen Egyezmény 1. cikkének (e) bekezdésében feltüntetett Kibocsátó Testületnek a vámügyi hatóság által történő elfogadása többek között attól a feltételtől tehető függővé, hogy az A.T.A. igazolvány ára megfeleljen a nyújtott szolgáltatások ráfordítási költségeinek.
1. A Szerződő Felek elfogadják saját nemzeti vámügyi okmányai helyett, valamint a jelen Egyezmény 6. cikkében feltüntetett összegek biztosításaként az A.T.A. igazolványokat, amelyek területükön érvényesek, és amelyeket a jelen Egyezményben lefektetett feltételeknek megfelelően adtak ki és használtak fel az ideiglenesen behozott árukra, éspedig:
(a) az 1961. június 8-án Brüsszelben megkötött „Munkaeszközök ideiglenes behozatalában történő behozatalára vonatkozó Vámegyezmény”,
(b) az 1961. június 8-án Brüsszelben megkötött „Kiállításon, vásáron, kongresszuson vagy hasonló esemény alkalmával bemutatandó vagy felhasználandó áruk behozatalánál engedélyezett kedvezményekre vonatkozó Vámegyezmény”
alkalmazásával, amennyiben, mint Szerződő Fél ezekben az Egyezményekben részt vesz.
2. A Szerződő Felek ugyanolyan feltételek mellett kiadott és felhasznált A.T.A. igazolványt is elfogadhatnak olyan árura nézve, amelyet más nemzetközi ideiglenes behozatali Egyezmények alapján, vagy olyan ideiglenes behozatali eljárásban hoznak be, amelyet saját törvényei vagy előírásai szabályoznak.
3. A Szerződő Felek elfogadhatnak ugyanolyan feltételek mellett kiadott és felhasznált A.T.A. igazolványt árutovábbítási célokra is.
4. Feldolgozásra, vagy javításra szánt árut A.T.A. igazolvány alapján behozni nem lehet.
1. A kibocsátó testületek nem adhatnak ki A.T.A. igazolványt a kiállítás napjától számított egy évnél hosszabb érvényességgel. A testületek az A.T.A. igazolvány fedőlapján feltüntetik azokat az országokat, amelyekben az igazolvány érvényes, valamint a megfelelő jótálló testületeket is.
2. Ha az A.T.A. igazolvány kiadása megtörtént, az igazolvány fedőlapjának belső oldalán, vagy bármely hozzá fűzött kiegészítő lapon (általános jegyzék) a felsorolt áruk jegyzékéhez újabb tételt hozzáírni nem szabad.
Az A.T.A. igazolvány alapján behozott áru kivitelére megállapított határidő semmilyen esetben sem lépheti túl az igazolvány érvényességi idejét.
1. Valamely kibocsátó testület által kiadott A.T.A. igazolvány alapján az illető országba behozott áruk tekintetében, mindegyik jótálló testület jótáll azért, hogy a székhelye szerinti ország vámhatóságainak megfizeti a behozatali vámokat és minden egyéb összeget, mely akkor követelhető, ha nem teljesítik az ideiglenes behozatal vagy árutovábbítás feltételeit. A jótálló testület egyetemleges felelősséggel tartozik azokkal a személyekkel együtt, akik az ilyen összegek megfizetésére kötelezhetők.
2. A jótálló testület nem kötelezhető a behozatali vám tíz százalékkal megnövelt összegét meghaladó összeg kifizetésére.
3. Ha a behozatali ország vámhatóságai fenntartás nélkül mentesítették az A.T.A. igazolványt, meghatározott árukkal kapcsolatban, akkor már nem követelhetik a jótálló testülettől e tekintetben a jelen cikk 1. bekezdésében említett összegek kifizetését. Azonban követelést lehet támasztani a jótálló testület ellen, ha utólag kiderül, hogy az igazolvány mentesítését szabályellenesen vagy csalárdul szerezték meg, vagy ha megszegték az ideiglenes behozatalra, illetve az árutovábbításra vonatkozó feltételeket.
4. A vámhatóságok semmi esetre sem követelhetik a jótálló testülettől a jelen cikk 1. bekezdésében említett összegek kifizetését, ha az igazolvány lejárati időpontjától számított egy éven belül a jótálló testület ellen igénnyel nem léptek fel.
1. A jótálló testületeknek hat hónapos határidő áll rendelkezésre, hogy a jelen Egyezményben lefektetett feltételeknek megfelelően az áru kivitelére, vagy az A.T.A. igazolvány egyéb megfelelő mentesítésére vonatkozó bizonyítékokat előterjeszthessék.
A hat hónapos határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a vámhatóság a fenti 6. cikk 1. bekezdésében említett összegek kifizetésére követelést támaszt.
2. Ha a jótálló testületek a fenti határidőn belül a bizonyítékot nem szolgáltatják, kötelesek haladéktalanul letétbe helyezni vagy ideiglenesen befizetni a meghatározott összegeket. A letétbe helyezés vagy befizetés véglegessé válik a letétbe helyezés vagy befizetés időpontjától számított három hónap elteltével. Ez alatt az időszak alatt a jótálló testület még előterjesztheti az előbbi bekezdésben említett bizonyítékokat, a letétbe helyezett vagy befizetett összegek visszatérítése céljából.
3. Az olyan országokban, amelyekben a jogszabályok nem teszik lehetővé a behozatali vámok letétbe helyezését vagy ideiglenes befizetését, az előbbi bekezdés alapján teljesített fizetések véglegesnek tekintendők, de a befizetett összegeket vissza kell fizetni, ha a jelen cikk 1. bekezdésében említett bizonyítékokat a fizetés napjától számított három hónapon belül benyújtják.
1. Az A.T.A. igazolvány alapján behozott áruk kivitelére vonatkozó bizonyítékot az a kiviteli tanúsítvány képezi, amelyet a szóban forgó igazolványban az árut ideiglenes behozatalban kezelő ország vámhatóságai állítanak ki.
2. Ha az áruk kivitelét nem tanúsították a jelen cikk 1. bekezdésének megfelelően, a behozatali ország vámhatóságai az áruk kivitelének bizonyítékául az igazolvány érvényességi idejének lejárta után is az alábbiakat fogadhatják el:
(a) a másik Szerződő Fél vámhatóságai által az A.T.A. igazolványba a behozatalkor vagy az újrabehozatalkor bejegyzett adatokat, vagy ugyanazon hatóságok által kiállított tanúsítványt, amelyet a területükre történt behozatalkor vagy újrabehozatalkor az igazolványból kiemelt lapban szereplő adatok alapján állítottak ki, feltéve, hogy az adatok olyan behozatalra, vagy újrabehozatalra vonatkoznak, amelyről megállapítható, hogy az igazolni szándékolt kivitel után történt;
(b) bármely más bizonyítékot arra nézve, hogy az áruk a behozatali ország területén kívül vannak.
3. Abban az esetben, ha valamely Szerződő Fél vámhatóságai a területükre A.T.A. igazolvány alapján behozott meghatározott árukra nézve felmentést adnak a kivitel követelményei alól, a jótálló testület csak akkor mentesül a kötelezettség alól, ha az ideiglenes behozatalt végző ország vámhatóságai magában az igazolványban bizonyítják, hogy a szóban forgó áruk helyzetét rendezték.
A jelen Egyezmény 8. cikkének 2. bekezdésében felsorolt esetekben a vámhatóságoknak joguk van eljárási díjat felszámítani.
A jelen Egyezményben lefektetett feltételeknek megfelelően felhasznált A.T.A. igazolványra vonatkozó láttamozásért a vámhivatalokban vagy vámkirendeltségeken a rendes hivatali órák alatt teljesített szolgálatokért díjazás nem számítható fel.
Ha az A.T.A. igazolvány megsemmisül, elvész vagy azt ellopják, míg az áru – amire vonatkozik – a Szerződő Felek egyikének területén van, az illető Szerződő Fél vámhatóságai kötelesek a kibocsátó testület kívánságára e hatóságok által előírt feltételek alatt elfogadni egy másolatot, melynek érvényessége ugyanakkor jár le, mint az igazolvány, amelyet pótol.
1. Ha ideiglenesen behozott árut hatósági lefoglalás miatt – kivéve a magánszemély kérelmére történt lefoglalás esetét – nem lehet kivinni, a kivitelre irányuló kötelezettséget a lefoglalás tartamára fel kell függeszteni.
2. A vámhatóságok a lehetőségek határain belül kötelesek értesíteni az általuk vagy kérelmükre eszközölt lefoglalásokról a jótálló testületeket olyan áruk esetében, amelyeket a testület által szavatolt A.T.A. igazolvány alapján hoztak be és kötelesek közölni azt is, hogy milyen intézkedéseket szándékoznak tenni.
Mindenféle behozatali vám, behozatali tilalom vagy korlátozás alól mentesíteni kell az A.T.A. igazolványokat, az A.T.A. igazolványok részeit, amelyeket a behozatali országban szándékoznak kibocsátani és amelyeket a kibocsátó testületnek megfelelő valamelyik külföldi testület, nemzetközi szerv vagy valamelyik Szerződő Fél vámhatósága küld meg. Hasonló kedvezményeket kell biztosítani kivitel esetén is.
A jelen Egyezmény alkalmazása szempontjából azoknak a Szerződő Feleknek a területei, amelyek vámuniót vagy gazdasági közösséget alkotnak, egyetlen területnek tekinthetők.
Csalás, szabálysértés vagy visszaélés esetén a Szerződő Feleknek jogukban áll, tekintet nélkül a jelen Egyezmény rendelkezéseire, eljárást indítani az A.T.A. igazolványokat használó személyek ellen a behozatali vám és egyéb esedékes összegek megtérítése érdekében, valamint az olyan büntetések kiszabása érdekében, amelyek ezekre a személyekre vonatkoztathatók.
Ezekben az esetekben a testületek kötelesek a vámhatóságokat támogatni.
A jelen Egyezmény Melléklete az Egyezmény szerves részének tekintendő.
A jelen Egyezmény rendelkezései a minimális kedvezményeket állapítják meg és nem képezik akadályát olyan nagyobb kedvezmények alkalmazásának, amelyeket egyes Szerződő Felek biztosítanak vagy biztosíthatnak egyoldalú rendelkezésekkel, illetőleg kétoldalú vagy többoldalú megállapodások alapján.
1. A Szerződő Felek szükség esetén összejönnek abból a célból, hogy a jelen Egyezmény alkalmazásának feltételeit megvizsgálják, a jelen Egyezmény értelmezésének és alkalmazásának egységét biztosító intézkedésekről döntsenek.
2. Ezeket az üléseket bármely Szerződő Fél kérelmére a Tanács Főtitkára hívja össze. A Szerződő Felek ellenkező döntésének hiányában, az üléseket a Tanács székhelyén tartják.
3. A Szerződő Felek saját maguk állapítják meg az ülések eljárási szabályait. A Szerződő Felek határozataikat a tanácskozáson jelenlevő és a szavazásban résztvevő Szerződő Felek kétharmad szótöbbségével hozzák.
4. A Szerződő Felek érvényes határozatot csak akkor hozhatnak valamilyen kérdésben, ha a Szerződő Feleknek több mint a fele jelen van.
1. A jelen Egyezmény értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó vitát az illető Szerződő Feleknek amennyire lehetséges, közvetlen tárgyalással kell elintézni.
2. Minden olyan vitát, amelyet nem intéznek el közvetlen tárgyalások útján, a vitában álló Szerződő Felek a jelen Egyezmény 18. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően összeülő Szerződő Felek elé terjesztik, akik a vitát megfontolás tárgyává teszik, és az elintézésre javaslatot tesznek.
3. A vitában álló Szerződő Felek előre megegyezhetnek abban, hogy a Szerződő Felek javaslatait magukra nézve kötelezőnek ismerik el.
1. A Tanács bármely Tagállama és az Egyesült Nemzetek Szervezetének vagy szakintézményeinek bármely Tagállama a jelen Egyezményben Szerződő Fél lehet, ha:
(a) azt ratifikálás fenntartása nélkül aláírja;
(b) ratifikálási okmányt helyez letétbe a ratifikálás fenntartásával történt aláírás után, vagy
(c) ahhoz csatlakozik.
2. A jelen Egyezmény aláírás céljából 1962. július 31-ig nyitva áll a jelen cikk 1. bekezdésében említett Államok részére Brüsszelben, a Tanács székházában. Azt követően csatlakozásra áll nyitva.
3. A jelen cikk 1. (b) bekezdésében meghatározott esetben a jelen Egyezményt az aláíró Államoknak alkotmányos eljárásaik szerint kell ratifikálni.
4. Bármely Állam, amely nem tagja a jelen cikk 1. bekezdésében említett Szervezeteknek, és amely Államot a Tanács Főtitkára a Szerződő Felek kérelmére erre felhív, a jelen Egyezményben Szerződő Fél lehet úgy, hogy ahhoz hatálybalépte után csatlakozik.
5. A ratifikálási vagy csatlakozási okmányokat a Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
1. A jelen Egyezmény három hónappal azután lép hatályba, hogy a jelen Egyezmény 20. cikkének 1. bekezdésében említett Államok közül öt azt ratifikálás fenntartása nélkül aláírta, vagy ratifikálási, illetőleg csatlakozási okmányát letétbe helyezte.
2. Minden olyan Állam tekintetében, amely ratifikálás fenntartása nélkül aláírja, ratifikálja a jelen Egyezményt vagy csatlakozik ahhoz, miután azt öt Állam ratifikálás fenntartása nélkül aláírta vagy ratifikálási, illetőleg csatlakozási okmányát letétbe helyezte, a jelen Egyezmény három hónappal azután lép hatályba, hogy a szóban forgó Állam azt ratifikálás fenntartása nélkül aláírta, vagy ratifikálási, illetőleg csatlakozási okmányát letétbe helyezte.
1. A jelen Egyezmény meghatározatlan időre szól. Azonban bármely Szerződő Fél azt bármikor felmondhatja a jelen Egyezmény 21. cikke alapján történt hatálybalépése után.
2. A felmondást írásban kell közölni, és az erre vonatkozó okmányt a Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
3. A felmondás hat hónappal azután lép hatályba, hogy a Tanács Főtitkára a felmondási okmányt kézhez vette.
4. Ha valamely Szerződő Fél a jelen Egyezményt a jelen cikk 1. bekezdése alapján felmondja, vagy az Egyezmény 23. cikkének 2. (b) bekezdése, vagy 25. cikkének 2. bekezdése alapján jár el, minden olyan A.T.A. igazolvány, amelyet a felmondás vagy közlés hatálybalépte előtt adtak ki, érvényben marad és a jótálló testület jótállási kötelezettsége továbbra is fennáll.
1. A jelen Egyezmény aláírásakor, ratifikálásakor vagy az ahhoz történő csatlakozáskor, illetőleg azt követően, minden olyan Állam, amely elhatározza, hogy a jelen Egyezmény 3. cikkének 2. és 3. bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelően A.T.A. igazolványokat fogad el, ezt közli a Tanács Főtitkárával és meghatározza azokat az eseteket, amelyekben kötelezi magát az A.T.A. igazolványok elfogadására, valamint azt az időpontot, amelytől kezdve az ilyen elfogadás hatályba lép.
2. A Tanács Főtitkárához más hasonló közlés intézhető:
(a) valamely korábbi közlés hatályának kiterjesztésére;
(b) a jelen Egyezmény 22. cikkének 4. bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével valamely korábbi közlés érvénytelenítésére vagy hatályának korlátozására.
1. A 18. cikkben foglalt feltételek mellett összeülő Szerződő Felek a jelen Egyezmény módosítását ajánlhatják.
2. Az ily módon ajánlott módosítás szövegét a Tanács Főtitkára valamennyi Szerződő Féllel, valamint valamennyi többi aláíró vagy csatlakozó Állammal, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárával, az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) Szerződő Feleivel, valamint az UNESCO-val közli.
3. Az ajánlott módosítás ily módon történt közlésének időpontjától számított hat hónapon belül bármely Szerződő Fél értesítheti a Tanács Főtitkárát arról, hogy
(a) ellenvetése van az ajánlott módosítással szemben,
(b) habár szándékában áll elfogadni az ajánlott módosítást, de országában az elfogadáshoz szükséges feltételek még nem valósultak meg.
4. Ha valamely Szerződő Fél, amely a jelen cikk 3. (b) bekezdésében foglalt közlést megküldte, amíg a Főtitkárt az ajánlott módosítás elfogadásáról nem értesítik, a jelen cikk 3. bekezdésében említett hat hónapos időszak lejártától számított kilenc hónapon belül észrevételt terjeszthet elő az ajánlott módosítással kapcsolatban.
5. Ha az ajánlott módosítással kapcsolatban észrevételt tettek, a jelen cikk 3. és 4. bekezdésében foglalt feltételek mellett, a módosítást el nem fogadottnak és hatálytalannak kell tekinteni.
6. Ha az ajánlott módosítással kapcsolatban a jelen cikk 3. és 4. bekezdésében foglalt feltételek mellett ellenvetést nem tettek, akkor a módosítást az alábbi meghatározott időpontoktól kezdődő hatállyal kell elfogadottnak tekinteni:
(a) ha egyik Szerződő Fél sem küldött a jelen cikk 3. (b) bekezdésének megfelelően közlést a 3. bekezdésben említett hat hónapos időszak lejáratakor;
(b) ha egy vagy több Szerződő Fél a jelen cikk 3. (b) bekezdésének megfelelően közlést küldött az alábbi két időpont közül a korábbiban;
(i) vagy abban az időpontban, amelyben az ilyen közlést küldő valamennyi Szerződő Fél értesítette a Tanács Főtitkárát arról, hogy az ajánlott módosítást elfogadta; ez az időpont a jelen cikk 3. bekezdésében foglalt hat hónapos időszak lejárati napjára módosul, ha valamennyi elfogadást az említett határidőt megelőzően közöltek;
(ii) vagy a jelen cikk 4. bekezdésében említett kilenc hónapos időszak lejártának időpontjában.
7. Minden elfogadottnak tekinthető módosítás hat hónappal az után az időpont után lép hatályba, amelyen az elfogadás megtörténtnek tekinthető.
8. A Tanács Főtitkára lehetőség szerint mielőbb közli valamennyi Szerződő Féllel az ajánlott módosítással kapcsolatos, a jelen cikk 3. (a) bekezdésének megfelelően tett ellenvetéseket, valamint a jelen cikk 3. (b) bekezdésének megfelelően kézhez vett közléseket. Ezt követően valamennyi Szerződő Féllel közli, hogy az ilyen közlést küldő Szerződő Fél, illetőleg Felek ellenvetést tesznek-e az ajánlott módosítással kapcsolatban, vagy pedig azt elfogadják.
9. Minden olyan Állam, amely ratifikálja jelen Egyezményt, vagy csatlakozik ahhoz, úgy tekintendő, hogy elfogadja a jelen Egyezmény minden olyan módosítását, amely abban az időpontban hatályban volt, amikor a szóban forgó Állam ratifikálási, illetőleg csatlakozási okmányát letétbe helyezte.
1. Bármely Állam, amikor a ratifikálás fenntartása nélkül aláírja a jelen Egyezményt, vagy amikor ratifikálási, illetőleg csatlakozási okmányát letétbe helyezi, továbbá bármely ezt követő időpontban kijelentheti a Tanács Főtitkárához intézett közlésben, hogy a jelen Egyezmény kiterjed mindazokra a területekre vagy területrészekre, amelyeknek nemzetközi kapcsolatait a szóban forgó Állam látja el. Az ilyen közlés a Tanács Főtitkára által történt kézhezvétel után három hónappal lép hatályba, azzal a kikötéssel azonban, hogy az Egyezmény nem alkalmazható a közlésben megnevezett területeken, mielőtt az illető Államra nézve életbe nem lépett.
2. Bármely Állam, amely a jelen cikk 1. bekezdése értelmében közlést tett arról, hogy a jelen Egyezmény olyan területre terjed ki, amelynek nemzetközi kapcsolatait ellátja, a Tanács Főtitkárát értesítheti, a jelen Egyezmény 22. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően, hogy a szóban forgó területre az Egyezmény többé nem érvényes.
1. Bármely Állam a jelen Egyezmény aláírásakor, ratifikálásakor vagy az ahhoz való csatlakozáskor kijelentheti, illetve értesítheti a Tanács Főtitkárát, miután Szerződő Fél lett a jelen Egyezményben, hogy a jelen Egyezményben szabályozott A.T.A. igazolványokat nem fogadja el postai forgalomban. Az ilyen közlés a Főtitkár által történt kézhezvétel után a kilencvenedik napon tekinthető hatályosnak.
2. Bármely Szerződő Fél, amely a jelen cikk 1. bekezdésében biztosított fenntartással élt, bármikor visszavonhatja ezt a fenntartást úgy, hogy erről a Tanács Főtitkárának közlést küld.
3. A jelen Egyezménnyel kapcsolatban semmilyen más fenntartás nincs megengedve.
A Tanács Főtitkára közli valamennyi Szerződő Féllel, a többi aláíró és csatlakozó Állammal, az Egyesült Nemzetek Főtitkárával, az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) SZERZŐDŐ FELEIVEL és az UNESCO-val:
(a) a jelen Egyezmény 20. cikke értelmében történt aláírásokat, ratifikálásokat és csatlakozásokat;
(b) a jelen Egyezménynek a 21. cikk alapján történt hatálybalépésének időpontját;
(c) a 22. cikk alapján közölt felmondásokat;
(d) a 23. cikk értelmében kapott közléseket;
(e) a 24. cikk értelmében elfogadottnak tekinthető módosításokat, valamint hatálybalépésük időpontját;
(f) a 25. cikk értelmében kapott közléseket;
(g) a 26. cikk értelmében kapott nyilatkozatokat és közléseket, valamint azt az időpontot, amelyen a fenntartások vagy azok visszavonása hatályba lépett.
Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. cikke értelmében a jelen Egyezményt a Tanács Főtitkárának kérelmére az Egyesült Nemzetek Titkárságánál nyilvántartásba kell venni.
Minek hiteléül az alulírott meghatalmazottak aláírták a jelen Egyezményt.
Kelt Brüsszelben, ezerkilencszázhatvanegy december hatodikán, francia és angol nyelven, mindkét szöveg egyformán hiteles, egy eredeti példányban, amelyet a Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni, aki hitelesített másolatokat juttat el a jelen Egyezmény 20. cikke első bekezdésében feltüntetett valamennyi Államnak.
Az A.T.A. igazolványt angol vagy francia nyelven kell kinyomtatni, és egy második nyelven is kinyomtatható.
Az A.T.A. igazolvány mérete 297 × 210 mm.
(Az A.T.A. igazolvány korábbi változata 2004. december 18-ig még felhasználható.)”
3. § Az Országgyűlés az Egyezmény módosítását (a továbbiakban: Módosítás) e törvénnyel kihirdeti.
4. § A Módosítás hiteles angol nyelvű szövege és hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
„„The following paragraph is inserted as a new paragraph 3 of Article 4:
„All formalities necessary for implementing the provisions of the present Convention may be carried out electronically by using data-processing techniques approved by the Contracting Parties.”
„The current paragraph 4 of Article 18 is replaced with the following paragraph:
„Representatives of one third of the Contracting Parties shall constitute a quorum of the meeting.””
„„A következő új 3. bekezdéssel egészül ki a 4. cikk:
„Minden, jelen egyezmény rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges alakiság végrehajtása elektronikus úton, a Szerződő Felek által jóváhagyott adatfeldolgozási technikák alkalmazásával végezhető.”
„A hatályos 18. cikk 4. bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
„Az ülés akkor határozatképes, ha a Szerződő Felek legalább egyharmadának képviselői jelen vannak.””
5. § Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az A.T.A. igazolvány mintáját és az A.T.A. igazolvány használatához kapcsolódó részletszabályokat rendeletben határozza meg.
6. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
7. § *
8. § (1) Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
(2) Az Egyezmény Módosítással egységes szerkezetbe foglalt angol nyelvű szövegének és annak hivatalos magyar nyelvű fordításának közzétételéről az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
