A Kormány
a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény a 73. § (3) bekezdés k) pontjában és a 73/B. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva
a következőket rendeli el:
1. § E rendelet alkalmazásában:
a) AeMC: a polgári légiközlekedési személyzet egészségi alkalmasságának feltételeiről, valamint az egészségi alkalmasság megállapítását végző szervek kijelölésének és tevékenységének szabályairól szóló 27/2014. (IV. 30.) NFM rendelet [a továbbiakban: 27/2014. (IV. 30.) NFM rendelet] 2. § 1. pontjában meghatározott fogalom;
b) AME: a 27/2014. (IV. 30.) NFM rendelet 2. § 3. pontjában meghatározott fogalom;
c) ANS szolgáltató: az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet (a továbbiakban: 549/2004/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet) 2. cikk 5. pontjában meghatározott léginavigációs szolgáltató (Air Navigation Service Provider);
d)–f) *
g) éves minőségbiztosítási ellenőrzési program: egy adott naptári évben végrehajtani tervezett légiközlekedés védelmi minőségbiztosítási ellenőrzéseket tartalmazó dokumentum;
h) földi kiszolgálás: a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 71. § 23. pontjában említett tevékenység;
i) * GAT: az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 21. pontjában meghatározott fogalom;
j) lábról induló sárkányrepülő eszköz: a légijármű és a repülőeszköz személyzet, valamint a repülésüzemi tiszt képzéséről, vizsgáztatásáról, engedélyeiről és a képzésükben részt vevő képző szervezetek engedélyezéséről szóló 53/2016. (XII. 16.) NFM rendelet [a továbbiakban: 53/2016. (XII. 16.) NFM rendelet] 2. § 19. pontjában meghatározott fogalom;
k) minőségbiztosítási ellenőrzési terv: meghatározott légiközlekedés védelmi minőségbiztosítási ellenőrzés végrehajtásának terve, amely tartalmazza a minőségbiztosítási ellenőrzés időtervét, szempont-rendszerét, valamint a végrehajtás erőforrásait;
l) motoros légijármű: a hangsebesség alatti, sugárhajtású repülőgép, kivéve a STOL repülőgép; a 9000 kg-nál nagyobb maximális engedélyezett felszálló tömegű légcsavaros repülőgép; a 9000 kg, vagy ennél kisebb maximális engedélyezett felszálló tömegű légcsavaros repülőgép, kivéve a kizárólag tűzoltásra, mezőgazdasági vagy erdőgazdasági szóró tevékenységre használt és a muzeális értéket képviselő repülőgép; a helikopter, kivéve a kizárólag tűzoltásra, mezőgazdasági vagy erdőgazdasági szóró tevékenységre, külső teher emelésre és szállításra használt helikoptert; a 450 kg, vagy ennél kisebb maximális engedélyezett felszálló tömegű motoros légijármű és a lajstromozásra nem kötelezett légijármű;
m) *
n) STOL (Short take-off and landing) repülőgép: olyan hangsebesség alatti, sugárhajtású repülőgép, amelynek a felszállásához szükséges futópálya hossza 610 méternél rövidebb;
o) szakmai irányító: a külön jogszabályban meghatározott légi és földi üzemeltetésért, a szakszemélyzet képzéséért, a légijármű karbantartásért és a minőségbiztosításért felelős vezető személy;
p) * TMA: az (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendelet I. Melléklet 239. pontjában meghatározott fogalom (Terminal Control Area);
q) vezető: a gazdasági társaság vezetője, vezető tisztségviselője, az egyéni vállalkozó;
r) WGS–84: a léginavigációs és a légiközlekedés biztonságát szolgáló egyéb földi berendezések engedélyezési eljárásáról és hatósági felügyeletéről szóló 68/2011. (XI. 30.) NFM rendelet [a továbbiakban: 68/2011. (XI. 30.) NFM rendelet] 2. § 5. pontjában meghatározott fogalom;
s) KIT: a légijárművek gyártásáról, építéséről és műszaki alkalmasságáról szóló 21/2015. (V. 4.) NFM rendelet 2. § 10. pontjában meghatározott fogalom.
2. § (1) A légiközlekedési hatóság
a) előírhatja az Lt. 33. §-ában meghatározott nyilvános repülőrendezvény engedélyezésekor – az esetileg megnövekedett légiforgalomra vagy a légiforgalom jellemzőire tekintettel – a rendezvény idejére a repülőtéri repüléstájékoztató szolgálat biztosítását,
b) jóváhagyja a standard indulási, érkezési, megközelítési és várakozási eljárások létesítését, illetve módosítását,
c) jóváhagyja a szomszédos ATS egységek által megkötendő, az 57/2016. (XII. 22.) NFM rendeletben meghatározott megállapodást,
d) jóváhagyja az 57/2016. (XII. 22.) NFM rendelet 24. § (3) bekezdésében meghatározott külön megállapodást,
e) megfelelő intézkedéseket hoz a légijármű üzemeltetésére hatással lévő, a nyilvános repülőterek közelében kereskedelmi, szórakoztató és egyéb célokra rendszeresen használt lézersugár elleni védelemről,
f) az ATM szolgáltatók és a légiközlekedési baleset kivizsgáló szervezet javaslata alapján, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: ICAO) Biztonság-irányítási Kézikönyv (ICAO Safety Management Manual, a továbbiakban: ICAO Doc 9859) dokumentumának figyelembevételével nemzeti repülésbiztonság-irányítási programot dolgoz ki,
g) jóváhagyja és felügyeli – az 57/2016. (XII. 22.) NFM rendelet 31. § (6) bekezdésében meghatározott – a légiforgalmi szolgáltató saját ATS repülésbiztonság-irányítási programját;
h) jóváhagyja az 57/2016. (XII. 22.) NFM rendelet 37. § (2) bekezdés f) pont fb) alpontjában meghatározott együttműködési megállapodásokat,
i) * jóváhagyja a repülőtér létesítésének, fejlesztésének, megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszűnésének szabályairól szóló 85/2024. (IV. 17.) Korm. rendelet 2. mellékletében meghatározott kényszerhelyzeti tervet vagy kényszerhelyzet esetén alkalmazandó riasztási tervet,
j) ellenőrzi az 57/2016. (XII. 22.) NFM rendelet 14. mellékletének 1. pontjában meghatározott, az ATM céljára kialakított rendszerek HMI (Human-Machine Interface) megfelelőségét,
k) * elvégzi az (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendelet 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatot,
l) * kiadja a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló miniszteri rendelet szerinti koordinált légtér (a továbbiakban: koordinált légtér) koordinációs feladatait ellátó szervezet engedélyét, Drop Zone légtér koordinációs feladatait ellátó szervezet engedélyét, a versenylégtér koordinációs feladatait ellátó szervezet engedélyét, valamint a tanúsítási célú veszélyes légtér koordinációs feladatait ellátó szervezet engedélyét.
(2) Mindazon hatósági eljárásokban, amelyek e rendelet hatálya alá tartoznak és amelyek ügyintézési határidejéről törvény nem rendelkezik, az ügyintézési határidő 25 nap.
3. § (1) A standard indulási, érkezési, megközelítési és várakozási eljárások létesítésére és módosítására vonatkozó kérelmet ellenőrzött légtérben az illetékes ANS szolgáltató, nem ellenőrzött légtérben az illetékes ATS szolgálat vagy a repülőtér üzemben tartója nyújthat be a légiközlekedési hatósághoz.
(2) A légiközlekedési hatóság a standard indulási, érkezési, megközelítési és várakozási eljárások létesítésére, illetve módosítására vonatkozó jóváhagyást abban az esetben adja meg, ha a standard indulási, érkezési, megközelítési és várakozási eljárások tervezését az 57/2016. (XII. 22.) NFM rendelet 17. § (1) és (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelően végezték.
4. § (1) Radarberendezések TMA-beli alkalmazása esetén a légiközlekedési hatóság engedélye szükséges a felderítő radarbevezetések végrehajtásához, és ahhoz, hogy a bevezetéseket a futópálya küszöbtől milyen távolságig lehet alkalmazni.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az ICAO Doc 8168 I. kötetben meghatározottak szerint kidolgozott megközelítési eljárás leírását, a megközelítési eljárást kiszolgáló radartérkép elemek felsorolását, valamint a radarberendezés pontosságára vonatkozó adatokat.
5. § (1) * A közös repülési szabályok és a léginavigációs szolgáltatásokra és eljárásokra vonatkozó működési rendelkezések meghatározásáról, valamint az 1035/2011/EU végrehajtási rendelet és az 1265/2007/EK, az 1794/2006/EK, a 730/2006/EK, az 1033/2006/EK és a 255/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2012. szeptember 26-i 923/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet 2. függelék 1.1. pont a) alpontjában meghatározott könnyű kategóriájú szabad ballonra vonatkozó felbocsátási tervet 10 nappal a felbocsátást megelőzően meg kell küldeni a légiközlekedési hatóságnak.
(2) A felbocsátási tervnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a felbocsátás helye, földrajzi koordinátája,
b) a felbocsátás ideje a napok és az időpontok Egyeztetett Világidőben (a továbbiakban: UTC) történő megjelölésével,
c) a ballon jellemzői a kategória, tömeg, szín és méret megjelölésével,
d) maximális üzemelési magasság.
(3) A könnyűkategóriájú, személyzet nélküli szabad ballonok rendszeres felbocsátását az előzetes felbocsátási tervnek megfelelően kell végezni. Ha – különösen időjárási – körülmények indokolják, az előzetes felbocsátási tervben foglaltaktól el lehet térni.
(4) A felbocsátási terv nemzetközi közzétételéről a légiközlekedési hatóság gondoskodik.
(5) A felbocsátási tervben foglalt körülmények változása esetén módosított felbocsátási tervet kell készíteni, és azt – a módosítások alkalmazását megelőzően – meg kell küldeni a légiközlekedési hatóságnak.
5/A. § * Ha a légiközlekedési hatóság a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet [a továbbiakban: 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet] 3/A. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak szerint megállapítja, hogy a forgalmi tájékoztató körzetben (a továbbiakban: TIZ légtér) a repülőtéri repüléstájékoztató szolgálat nyújtására kijelölt szervezet folyamatosan
a) 1 hónapig nem nyújt szolgáltatást, és a TIZ légtér nem üzemel, a szervezet tanúsítványát felfüggeszti,
b) 12 hónapig nem nyújt szolgáltatást, és a TIZ légtér nem üzemel, a szervezet tanúsítványát visszavonja,
kivéve, ha ez a szervezet önhibáján kívül történik.
5/B. § * (1) * A koordinált légtér koordinációs feladatait ellátó szervezet engedélyét, a Drop Zone légtér koordinációs feladatait ellátó szervezet engedélyét, a versenylégtér koordinációs feladatait ellátó szervezet engedélyét, valamint a tanúsítási célú veszélyes légtér koordinációs feladatait ellátó szervezet engedélyét a légiközlekedési hatóság – kérelemre – 2 éves időtartamra adja ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyt a légiközlekedési hatóság
a) jogszabálysértés vagy az engedélyben foglaltak megsértése esetén határidő megjelölése mellett felfüggeszti, vagy
b) ha a jogszabálysértés vagy az engedélyben foglaltak megsértése a légiközlekedés biztonságát veszélyezteti, visszavonja.
(3) A légiközlekedési hatóság a koordinációs feladatokat ellátó szervezet tevékenységét rendszeresen ellenőrzi.
5/C. § * (1) A tanúsítási célú veszélyes légtér koordinációs feladatait ellátó szervezet engedélyét a légiközlekedési hatóság adja ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez a következő dokumentumokat kell csatolni:
a) a koordinációhoz használt földi rádióállomás érvényes, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) által kiállított engedély;
b) a koordinációhoz használt földi rádióállomás, valamint a hozzá tartozó hangrögzítő légiközlekedési hatóság által kiadott üzembentartási engedély;
c) a koordinációhoz használt földi rádióállomás karbantartási utasítása és a karbantartást igazoló dokumentumok;
d) * a koordinációs feladatokat ellátó személy koordinációs feladatok ellátására szolgáló földi rádióállomás használatához szükséges kezelői engedély;
e) a repülőtér üzembentartójával kötött hatóság által jóváhagyott együttműködési megállapodás, ha a tanúsítási célú veszélyes légtér valamely
ea) * ATZ-vel nem rendelkező repülőterek vonatkoztatási pontjától számított, 2 km sugarú kiterjedésű, 2000 láb AMSL magasságú légtérrésszel,
eb) *
ec) * a mentőhelikopter leszállóhelyek vonatkoztatási pontjától számított, 750 m sugarú kiterjedésű, 2000 láb AMSL magasságú légtérrésszel
átlapol;
f) az illetékes légiforgalmi szolgáltatóval kötött együttműködési megállapodás, amennyiben a tanúsítási célú veszélyes légtér
fa) ellenőrzött légtérrel átlapol, vagy
fb) forgalmi tájékoztató körzettel átlapol, vagy
fc) határai és az fa) vagy fb) alpontban meghatározott légtér magassági határai között kevesebb mint 1000 láb (300 m) van, vagy
fd) az fa) vagy fb) alpontban meghatározott légterek oldalhatárától kevesebb mint 2,5 NM-re (4,6 km) helyezkedik el.
6. § * A légiközlekedési hatóság
a) kiadja a repülőterek üzemben tartási engedélyét,
b) frekvencia-hozzájárulást ad ki,
c) kapcsolatot tart a 68/2011. (XI. 30.) NFM rendeletben meghatározott S-módú kódkiosztás tekintetében, a lekérdezési kód-kiosztási rendszerben a léginavigáció biztonságát szolgáló európai szervezettel (a továbbiakban: EUROCONTROL),
d) ellátja a légiforgalmi földi rádióberendezés és annak adatrögzítésére szolgáló berendezés felügyeletét,
e) kiadja a légiforgalmi földi rádióberendezés üzemben tartása iránti engedélyt,
f) kiadja a földi rádióállomás kezelői engedélyt,
g) kiadja a földi kiszolgálás végzéséhez szükséges hatósági engedélyt,
h) tanúsítja az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó repülőteret.
7. § (1) A repülőtér üzemben tartási engedélye határozatlan időtartamra szól.
(2) Az üzemben tartási engedélyekről a légiközlekedési hatóság nyilvántartást vezet, amely a következőket tartalmazza:
a) * az üzemben tartott repülőtér neve és címe, ICAO kódja,
b) * a repülőtér kategóriája,
c) * az üzemben tartó adatai (név, cím, telefonszám, e-mail-cím, kapcsolattartó neve),
d) a repülőtér WGS–84 rendszerű földrajzi koordináták szerint meghatározott vonatkozási pontja,
e) a repülőtér tengerszint feletti magassága,
f) * a futópálya adatai (burkolat, irány, méretek),
g) * a műveleti mező adatai (felület, méretek, a terület sarokpontjainak WGS–84 szerinti földrajzi koordinátái),
h) * a repülőtéren engedélyezett forgalom típusa (VFR/NVFR/IFR),
i) * a repülőtér mentő és tűzoltó kategóriája,
j) * a légiforgalmi szolgálatra vonatkozó adatok.
7/A. § * (1) A repülőtér üzemben tartási engedélyét az üzemeltetni kívánt repülőtér egészére kell kérni.
(2) Az üzemben tartási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell
a) a kérelem formanyomtatványt,
b) a repülőtérrend tervezetét,
c) a nemzetközi kereskedelmi, kereskedelmi és üzleti célú repülőtér esetén repülőtéri kényszerhelyzeti terv, minden más repülőtér vonatkozásában kényszerhelyzet esetén alkalmazandó riasztási terv tervezetét, valamint
d) a repülőtérnek helyet adó ingatlan tulajdonosának – amennyiben nem ő a repülőtér üzembentartója – 30 napnál nem régebbi, arra vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, hogy az üzemben tartási engedély kérelemről tudomása van, ahhoz hozzájárul, és a kérelmezőt az adott tevékenység elvégzésére és az eljárásban történő képviseletére meghatalmazza.
(3) Nemzetközi kereskedelmi és kereskedelmi repülőtér üzemben tartási engedély iránti kérelemhez – a (2) bekezdésben foglaltakon túl – szükséges
a) az állandó vagy ideiglenes határátkelőhely igazolása,
b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az Európai Unió külső vámhatárán működő szerve működéséhez szükséges feltételek igazolása,
c) a fegyveres biztonsági szolgálat meglétének igazolása,
d) a mentő és tűzoltó szolgálat meglétének igazolása,
e) a légiforgalmi irányító vagy a tervezett forgalom függvényében repüléstájékoztató szolgálat meglétének igazolása,
f) a tanúsított repülésmeteorológiai szolgáltató által fenntartott repülésmeteorológiai szolgálat, rendszeres METAR és TAF készítés, valamint a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékeinek kihirdetéséről szóló 2007. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: ICAO előírás) Annex 3-ban leírt meteorológiai műszerek, illetve az ICAO előírás Annex 3 (A.) mellékletében közölt műszerpontosság igazolása,
g) az ellenőrzött légtér vagy, ha a tervezett forgalom nem indokolja, TIZ kijelöléséről szóló NLKM határozat,
h) a repülőtéri rendőri szolgálat meglétének igazolása,
i) az AFTN és AMHS kapcsolat igazolása, valamint
j) a repülőterekhez kapcsolódó követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról szóló, 2014. február 12-i 139/2014/EU bizottsági rendeletben meghatározott repülőtéri kézikönyv.
(4) Üzleti célú repülőtér üzemben tartási engedély iránti kérelemhez – a (2) bekezdésben foglaltakon túl – szükséges
a) az ideiglenes határátkelőhely igazolása,
b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az Európai Unió külső vámhatárán működő szerve működéséhez szükséges feltételek igazolása,
c) a mentő és tűzoltó szolgálat meglétének igazolása,
d) a légiforgalmi irányító vagy a tervezett forgalom függvényében repüléstájékoztató szolgálat meglétének igazolása,
e) a tanúsított repülésmeteorológiai szolgáltató által fenntartott repülésmeteorológiai szolgálat, rendszeres METAR és TAF készítés, valamint az ICAO előírás Annex 3-ban leírt meteorológiai műszerek, illetve az ICAO előírás Annex 3 (A.) mellékletében közölt műszerpontosság igazolása, valamint
f) az ellenőrzött légtér vagy, ha a tervezett forgalom nem indokolja, TIZ kijelöléséről szóló NLKM határozat.
(5) Polgári célú speciális repülőtér üzemben tartási engedély iránti kérelemhez – a (2) bekezdésben foglaltakon túl – szükséges
a) nyilatkozat a repülőtér várható és tervezett forgalmáról,
b) a repülőtér mentő és tűzoltó képességének igazolása,
c) a szélirány és szélsebesség, valamint hőmérséklet mérésére szolgáló műszerek meglétének igazolása, valamint
d) az üzembentartó nyilatkozata a repülésmeteorológiai szolgáltató szolgáltatási portáljához történő hozzáférés meglétéről.
(6) Mentőhelikopter-leszállóhely, valamint -feltöltőhely üzemben tartási engedély iránti kérelemhez – a (2) bekezdésben foglaltakon túl – szükséges a repülőtér mentő és tűzoltó képességének igazolása.
(7) A (2) bekezdés a) pontjában szereplő, a légiközlekedési hatóság által biztosított és honlapján közzétett formanyomtatvány a következő adatokat tartalmazza:
a) kérelmező neve, elérhetősége (név, cím, telefonszám, e-mail-cím, kapcsolattartó neve), magánszemély kérelmező esetén név, születési név, születési hely és idő, anyja neve,
b) a repülőtér neve, címe, kérelmezett ICAO kódja,
c) a repülőtér kategóriája,
d) a repülőtér WGS–84 rendszerű földrajzi koordináták szerint meghatározott vonatkozási pontja,
e) a repülőtér tengerszint feletti magassága,
f) a repülőtéren engedélyezni tervezett forgalom típusa (VFR/NVFR/IFR),
g) a repülőtér nyitvatartási és üzemideje,
h) a futópálya adatai (burkolat, irány, méretek), amennyiben kijelölésre kerül,
i) a műveleti mező adatai (burkolat, irány, méretek), amennyiben kijelölésre kerül,
j) a repülőtér mentő és tűzoltó kategóriája,
k) kérelmező személy neve, aláírása, az aláírás helye, időpontja.
7/B. § * (1) Az üzemben tartási engedély iránti kérelem elbírálása során a légiközlekedési hatóság meggyőződik arról, hogy
a) a repülőtér megfelel-e a légiközlekedési hatóság által kiadott létesítési engedélyben foglaltaknak,
b) a kérelmező rendelkezik-e üzemben tartási jogosultsággal,
c) az Lt. 37. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjába tartozó repülőtér megfelel-e a vonatkozó ICAO előírásoknak,
d) a repülőtér biztonságos üzemben tartásához szükséges feltételek és dokumentumok rendelkezésre állnak,
e) a repülőtérrend, továbbá a repülőtéri kényszerhelyzeti terv vagy a kényszerhelyzet esetén alkalmazandó riasztási terv megfelelő,
f) a repülőtérrel érintett földrészlet a helyénél, rendeltetésénél, kialakításánál és méreteinél fogva alkalmas-e a tervezett repülőtér elhelyezésére, valamint a földrészlet jogszabályoknak megfelelő kialakítása megtörtént-e, valamint
g) a repülőtér rendeltetésszerű használhatóságához szükséges járulékos építmények, továbbá a közlekedési, közmű- és energiahálózathoz való csatlakozás megvalósítása biztosított-e.
(2) A légiközlekedési hatóság a kérelmet elutasítja, ha
a) a kérelem az (1) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, vagy
b) az üzemben tartási kérelem elbírálásáig a kérelmező jóváhagyásra nem nyújtja be a légiközlekedési hatósághoz a polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló 169/2010. (V. 11.) Korm. rendeletben meghatározott védelmi tervet.
7/C. § * (1) Az üzemben tartási engedély iránti kérelem elbírálása során a légiközlekedési hatóság külön eljárásban vizsgálja a repülőtér üzemben tartási kérelmét, a repülőtérrendet, valamint a repülőtéri kényszerhelyzeti tervet vagy a kényszerhelyzet esetén alkalmazandó riasztási tervet.
(2) A légiközlekedési hatóság a 7/B. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat helyszíni szemle keretében ellenőrzi.
7/D. § * (1) Az üzemben tartási engedély megadásáról vagy megtagadásáról hozott határozat – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) foglaltakon túlmenően – tartalmazza
a) a repülőtér nevét,
b) a repülőtér tulajdonosának nevét és elérhetőségét (cím, telefonszám, e-mail-cím),
c) a repülőtér üzembentartójának nevét és elérhetőségét (cím, telefonszám, e-mail-cím),
d) a repülőtér címét, helyrajzi számát,
e) a repülőtér Lt. 37. § (1) bekezdése szerinti kategóriáját,
f) a repülőtéren folytatható tevékenységek felsorolását és használati célját,
g) a repülőtéren engedélyezett forgalom típusát (VFR/NVFR/IFR),
h) a repülőtér biztonságos üzemeléséhez szükséges, a repülőtér kategóriájának megfelelő esetleges további feltételeket és minden olyan eseti hatósági előírást, amelyet a repülőtérrel kapcsolatban az általános érvényű hatósági előírásokon és határozatokon felül vagy azoktól eltérően alkalmazni kell.
(2) Az üzemben tartási engedély jogutódlás tárgyát nem képezi.
7/E. § * (1) A légiközlekedési hatóság által kiadott üzemben tartási engedélyben foglalt adatok módosítása során a légiközlekedési hatóság a 7–7/D. § alkalmazásával jár el – ide nem értve a névváltozást –, azzal az eltéréssel, hogy a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott repülőtéri kézikönyv vagy repülőtérrend szükség szerinti módosítását külön eljárásában bírálja el.
(2) A repülőtér üzemben tartási engedélyének módosítása iránti kérelemhez be kell nyújtani
a) a módosítással érintett, 7–7/D. § szerinti dokumentumokat, valamint
b) a kérelmező azon nyilatkozatát, hogy a módosítás a kérelemmel benyújtott, 7–7/D. § szerinti egyéb dokumentumot nem érint.
7/F. § * (1) Repülőtér üzemben tartása a légiközlekedési hatóság által kiadott létesítési engedéllyel és érvényes üzemben tartási engedély birtokában kezdhető meg.
(2) A repülőtér üzemben tartása során a repülőtér üzembentartója folyamatosan biztosítja a repülőtér vonatkozó jogszabályoknak, valamint a hatósági engedély(ek)ben foglalt előírásoknak való megfelelését, ideértve különösen a repülőtér létesítésének, fejlesztésének, megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszűnésének szabályairól szóló 85/2024. (IV. 17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés b) és d) pontját.
(3) A repülőtér üzembentartója a repülőtér üzemideje alatt biztosítja a vonatkozó jogszabályokban és engedélyekben meghatározott szolgálatokat.
(4) A repülőtér üzembentartója a repülőtér adataiban, az üzemben tartási engedélyében foglalt adattartalom tekintetében bekövetkező változást 8 napon belül bejelenti a légiközlekedési hatóság számára, és hatósági jóváhagyást igénylő változás esetén beszerzi az ehhez szükséges engedélyeket.
(5) A repülőtér üzemben tartása során a repülőtér üzemben tartási engedélyét és a repülőtér üzemben tartásával kapcsolatos dokumentumok 1 példányát a repülőtér területén kell tárolni, és azt a légiközlekedési vagy más hatóság kérésére be kell mutatni.
8. § * (1) A repülőtér üzemben tartását és az üzemben tartási engedélyben foglaltak megtartását a légiközlekedési hatóság
a) hatósági ellenőrzés keretében,
b) * a 139/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó repülőterek esetében hivatalból ellenőrzi.
(2) Ha a repülőtér üzemben tartója az üzemben tartási engedélyéről lemond, a légiközlekedési hatóság intézkedik az üzemben tartási engedély visszavonásáról, valamint az üzemben tartási engedélyre vonatkozó adatoknak a nyilvántartásból való törléséről.
8/A. § * (1) A légiközlekedési hatóság a 6. § i) pontjában foglalt eljárás feltételrendszerét és folyamatát a honlapján teszi közzé, figyelemmel az (EU) 2018/1139 parlamenti és tanácsi rendelet 33–39. cikkében, valamint a 139/2014/EU bizottsági rendeletben foglaltakra.
(2) * A légiközlekedési hatóság a légiközlekedésről szóló Lt. 50/A. § (2) bekezdésében foglalt repülőtérrend jóváhagyásához szükséges adattartalmi feltételrendszert a honlapján teszi közzé.
8/B. § * A légiközlekedési hatóság a repülőtér környezetében létesítendő zajgátló védőövezet kijelöléséről szóló határozatot hirdetmény útján közli.
8/C. § * (1) A légiközlekedési hatóság a repülőtér üzembentartóját a tevékenység végzésétől eltiltja, amennyiben a repülőtér üzembentartója
a) a jóváhagyott üzemben tartási engedélyben foglaltakat megszegi,
b) a légiközlekedési hatóság végleges döntésében megállapította, hogy nem tartja be a jóváhagyott repülőtérrendben foglalt előírásokat, vagy
c) a repülőtér az Lt. ÖTÖDIK RÉSZ II. Fejezetében meghatározott, a repülőtér biztonságos használatának feltételeit nem teljesíti.
(2) A légiközlekedési hatóság az érintett repülőtér vagy repülőterek üzembentartójának üzemben tartási engedélyét egy évre felfüggeszti, ha
a) a repülőtér létesítésének feltételeként meghatározott, 7 km-es távolságon belüli repülőtér üzembentartója az üzemeléssel összefüggő koordinációra vonatkozó együttműködési megállapodást felbontja, vagy
b) azon repülőtér üzembentartója, amely hozzájárult a repülőtérnek a légiforgalmi szolgálattal ellátott légiforgalmi légterében történő létesítéshez, a működésre vonatkozó együttműködési megállapodást felbontja.
(3) Amennyiben a repülőtér üzembentartója a (2) bekezdésben foglaltakkal összhangban igazolja az együttműködési megállapodás meglétét, a légiközlekedési hatóság intézkedik az üzemben tartási engedély felfüggesztésének visszavonása iránt.
(4) A légiközlekedési hatóság a repülőtér üzembentartójának üzemben tartási engedélyét visszavonja, ha
a) a repülőtér üzembentartója az Lt. 23/C. §-a szerinti pénzügyi teljesítőképességét nem igazolta,
b) a repülőtér üzembentartójának üzemben tartási engedélyét a légiközlekedési hatóság az (1) bekezdésben foglalt esetek miatt 3 éven belül 2 alkalommal felfüggesztette, vagy
c) az üzembentartó a (2) bekezdés szerinti felfüggesztés időtartama alatt sem igazolta az együttműködési megállapodás megkötését.
(5) A repülőtér üzembentartója a repülőtér üzemben tartásának befejezése esetén a repülőtér üzemben tartását a légiközlekedési hatóság erre vonatkozó határozatának véglegessé válását követően fejezi be, és az üzemben tartási engedélyt 8 napon belül visszaszolgáltatja a légiközlekedési hatóság számára.
9. § (1) Frekvenciahasználati hozzájárulást kell kérni a légiközlekedési hatóságtól
a) rádióberendezés fejlesztésére,
b) rádióállomás és hálózat telepítésére, üzembe helyezésére,
c) rádióállomás kísérleti üzembe helyezésére, próbaüzemére,
d) frekvencia-, fedésterület- és magasságváltozás esetében.
(2) * A kérelemnek tartalmaznia kell a rádióberendezés tervezett frekvenciáját, hívójelét, telepítési helyét, a légiforgalmi tájékoztatás rendjéről és a légiforgalmi tájékoztató szolgálat ellátásának szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott pontossággal földrajzi WGS–84 rendszerű koordinátáit, a rendszer megnevezését.
(3) A kérelem benyújtásakor igazolni kell a rádióberendezés megfelelőségét.
(4) A rádióberendezés megfelelőségét különösen a megfelelőség vizsgálatáról szóló dokumentációval vagy a gyártó székhelye szerinti, hatáskörrel rendelkező hatóság által kibocsátott bizonyítvánnyal lehet igazolni.
(5) A kérelem tartalmazza a rádióberendezés működési területének légtérfedési és magassági diagramját, szabványos méretarányban.
(6) A rádióberendezések üzembe helyezése előtt legalább 90 nappal a légiközlekedési hatóságtól frekvenciahasználati hozzájárulást kell kérni az előzetes nemzeti és nemzetközi frekvenciaegyeztetés, illetve frekvenciakoordináció lefolytatásához.
(7) * A légiközlekedési hatóság az NMHH-val együttműködve nemzeti frekvenciaegyeztetést végez. A légiközlekedési hatóság a nemzeti frekvenciaegyeztetés (egyetértő) eredménye alapján a társországok légügyi hatóságaival az ICAO által előírt előzetes frekvenciaegyeztetést tart.
(8) A légiközlekedési hatóság a nemzetközi egyezményekben foglaltaknak megfelelően jár el a légiforgalmi célú frekvenciákra vonatkozó nemzetközi egyeztetés és koordinációs eljárás lefolytatásában. Az ICAO vonatkozásában a légiközlekedési hatóság egyeztet, a Nemzetközi Távközlési Egyesület vonatkozásában a koordinációt az NMHH végzi.
(9) Az NMHH a nemzetközi frekvenciakoordináció eredményeit frekvenciakiosztási tervbe foglalva teszi közzé a légiközlekedési hatóság és a felhasználók tájékoztatása, valamint a tételes frekvencia-igénybevétel lehetősége céljából.
10. § A léginavigációs és a légiközlekedés biztonságát szolgáló egyéb földi berendezések engedélyezési eljárásáról és hatósági felügyeletéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott S-módú kódkiosztás tekintetében a lekérdezési kód-kiosztási rendszerben az EUROCONTROL-lal történő kapcsolattartás a légiközlekedési hatóság kijelölt kapcsolattartója útján történik.
11. § (1) * Az (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendelet 3e. cikk (5) bekezdése szerinti lekérdezési kód-kiosztási kérelmet (a továbbiakban: lekérdezési kód-igénylés) legkésőbb a légiközlekedési hatóság honlapján közzétett, az EUROCONTROL által megadott kiosztási időpont (a továbbiakban: kiosztási időpont) előtt 190 nappal kell benyújtani a légiközlekedési hatósághoz.
(2) Amennyiben az igényelt új kód bevezetése nincs hatással már benyújtott lekérdezési kód-igénylésre vagy létező kódra, az (1) bekezdésben meghatározott kiosztási időponthoz nem kapcsolódó, külön eljárás kezdeményezhető.
(3) * A légiközlekedési hatóság a kérelem beérkezését követően megvizsgálja, hogy a benyújtott lekérdezési kód-igénylés megfelel-e az (EU) 2019/123 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott adatkonvenciós, hiánytalansági, pontossági, aktualitási és indokolási követelményeknek.
(4) A kapcsolattartó a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő lekérdezési kód-igénylést továbbítja oly módon, hogy az legkésőbb a kiosztási időpont előtt 168 nappal megérkezzen az EUROCONTROL-hoz.
12. § (1) Az EUROCONTROL által véleményezésre megküldött lekérdezési kód-kiosztási tervre vonatkozó javaslatot a légiközlekedési hatóság – az S-mód üzemeltetőkkel egyeztetve – 28 napon belül véleményezi, ha a javaslat érinti a Magyarország területén tevékenységet végző S-mód üzemeltetőket vagy a Magyarországon érvényes lekérdezési kód-kiosztást.
(2) Amennyiben a lekérdezési kód-kiosztási tervre vonatkozó javaslattal az S-mód üzemeltető és a légiközlekedési hatóság is egyetért, a kapcsolattartó a javaslatra vonatkozó jóváhagyást megküldi az EUROCONTROL-nak, egyéb esetben a kapcsolattartó a javaslat elutasításáról értesíti az EUROCONTROL-t.
(3) Az EUROCONTROL által kiadott lekérdezési kód-kiosztási tervet a kapcsolattartó továbbítja az S-mód üzemeltetőknek. A kapcsolattartó tájékoztatja az EUROCONTROL-t a terv kézhezvételéről és S-mód üzemeltetők részére történt továbbításról a kiadástól számított 14 napon belül.
(4) Az S-mód üzemeltetőknek a lekérdezési kód-kiosztási tervben meghatározottak szerint, de legkésőbb a beállítási időszak utolsó napján 00:00 UTC-ig (Egyeztetett Világidő) végre kell hajtani a szükséges változtatásokat. Az S-mód üzemeltető a végrehajtás eredményéről tájékoztatja a kapcsolattartót, aki továbbítja azt az EUROCONTROL részére.
13. § * (1) A légiközlekedési hatóság a funkcionális rendszerek felügyeletét az (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően látja el.
(2) A légiforgalmi földi rádióberendezések üzemben tartási engedélyezését és a berendezéseknek a gyártói előírásoknak megfelelő működtetésének és karbantartásának felügyeletét a légiközlekedési hatóság végzi.
14. § *
15. § *
16. § * (1) A légiforgalmi földi rádióberendezés üzemben tartójának üzemben tartási engedély iránti kérelmet kell benyújtania a légiközlekedési hatósághoz.
(2) Az üzemben tartási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) az üzemben tartó nevét és lakcímét vagy székhelyét, telephelyét,
b) az üzemben tartó elérhetőségét,
c) a kérelmezett berendezés és annak adatrögzítését biztosító berendezés megnevezését,
d) a kérelmezett berendezés telepítésének helyét, hogy mely repülőtéren vagy leszállóhelyen telepítik.
(3) A kérelemhez csatolni kell
a) az NMHH engedélyező határozatát a rádióhoz,
b) gyártói megfelelőségi tanúsítványt,
c) kezelési útmutatót, törzskönyvet,
d) karbantartási szerződést,
e) – ha szoftveresen történik a hangrögzítés – az alkalmazott szoftver eredetiségét igazoló dokumentumot,
f) díjfizetési igazolást.
17. § *
18. § * (1) Ha a légiforgalmi földi rádióberendezésen olyan változtatást hajtanak végre, amely a rendszer vagy egyéb földi berendezés alapvető működési jellemzőit műszaki vagy funkcionális szempontból megváltoztatja, az üzemben tartási engedély módosítását a légiközlekedési hatóság honapján közzétett formanyomtatványon kell kérni.
(2) A légiforgalmi földi rádióállomás-berendezés üzemben tartásának megszüntetését az üzemben tartónak be kell jelentenie a légiközlekedési hatóságnak.
19. § *
20. § (1) * A koordinációs feladatok ellátására szolgáló földi rádióállomás kezelői engedélyt a légiközlekedési hatóság adja ki 5 évre, amely további 5 évre, többször hosszabbítható.
(1a) * A koordinációs feladatok ellátására szolgáló földi rádióállomás kezelői engedély akkor hosszabbítható meg, ha a kérelmező
a) a jogszabályban meghatározott elméleti ismeretekből frissítő tanfolyamon vett részt, és hatósági vizsgát tett, és
b) igazolja, hogy az engedély lejáratát megelőző 2 évben legalább 20 óra koordinációs feladatok ellátására szolgáló földi rádióállomás kezelői gyakorlattal rendelkezik.
(1b) * Repülőtéren üzemeltetett koordinációs feladatok ellátására szolgáló földi rádióállomás kezelésének megkezdése előtt az engedélyesnek el kell végeznie a repülőtér üzemben tartója által szervezett, az adott repülőtér működésére, valamint a használt berendezésre vonatkozó képzést.
(1c) * A 20. § (1b) bekezdése szerinti képzés, a 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet 12. § (3c) bekezdés a) pontjában meghatározott elméleti képzés, valamint a frissítő tanfolyam tematikáját a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá.
(1d) * A koordinációs feladatok ellátására szolgáló földi rádióállomás kezelői engedély meghosszabbítására a 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet 12. § (3g) bekezdésében meghatározott mentesülési szabályok alkalmazandóak.
(2) A rádióállomás kezelői engedélyt a hatóság visszavonja, ha az engedélyes a rádióállomás kezelésére vonatkozó szabályokat súlyosan megszegi.
21. § (1) * A földi kiszolgálás végzéséhez szükséges hatósági engedélyt a légiközlekedési hatóság adja ki.
(2) Engedély annak a gazdálkodó szervezetnek adható,
a) amely igazolja a Földi Kiszolgálás Rendelet 3. és 4. számú mellékletében meghatározott szakmai követelmények teljesítését, továbbá
b) amelyet a Földi Kiszolgálás Rendelet 18. § szerinti eljárás során kiválasztottak, amennyiben a repülőtéren a légiközlekedési hatóság a földi kiszolgálást e rendelet 26. és 27. §-a alapján korlátozta,
c) * amely rendelkezik a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény szerinti „Bizalmas!” minősítési szintű és érvényes telephelybiztonsági tanúsítvánnyal.
22. § (1) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelmező telefonszámát, cégjegyzékben nyilvántartott kérelmező esetében továbbá cégnevét, székhelyét, cégjegyzékszámát,
b) a Földi Kiszolgálás Rendelet 1. számú mellékletében meghatározott egy vagy több tevékenységet, amelyet a kérelmező folytatni kíván,
c) azt a repülőteret, ahol a b) pont szerinti földi kiszolgálást végezni kívánja,
d) azoknak a légijárműveknek a típusát, amelyek vonatkozásában a b) pont szerinti földi kiszolgálást végezni kívánja.
(2) A kérelem – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – benyújtása során igazolni kell
a) a tevékenység végzésének jogszerűségét,
b) a szakmai követelmények teljesítését,
c) a kiválasztás tényét, amennyiben a repülőtéren a légiközlekedési hatóság a földi kiszolgálást a 26. § vagy a 27. § (1) bekezdése alapján korlátozta és a Földi Kiszolgálás Rendelet 18. §-a szerinti kiválasztási eljárást lefolytatták.
(3) A kérelemhez csatolni kell az Lt. 23. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szervezeti és működési szabályzatot.
(4) Ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, a légiközlekedési hatóság a tevékenység végzésének jogszerűsége tekintetében a cégkivonatot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
23. § (1) * Az engedélyt a légiközlekedési hatóság 5 évre adja ki. Az engedély időbeli hatályát – a hatály lejárta előtt legfeljebb 90 nappal benyújtott kérelem alapján – a légiközlekedési hatóság további 5 évre meghosszabbítja, ha annak jogszabályi akadálya nincs, és az engedély megadásához az e rendeletben előírt feltételek továbbra is fennállnak.
(2) Az engedélyt a légiközlekedési hatóság
a) a Földi Kiszolgálás Rendelet 1. számú mellékletében meghatározott egy vagy több tevékenységre,
b) a Magyarország területén működő, meghatározott kereskedelmi repülőtérre,
c) meghatározott légijármű típusokra adja ki.
(3) A földi kiszolgálási tevékenység folytatására jogosultnak az engedélyt a földi kiszolgálás végzésének helyén kell tartania.
23/A. § * (1) A légiközlekedési hatóság – egyes földi kiszolgálási tevékenységek vonatkozásában vagy teljes egészében – az ok elhárulásáig felfüggesztheti a külföldi földi kiszolgálók engedélyét, ha a jogosult állama
a) ténylegesen vagy jogszabályi úton nem biztosít nemzeti elbánást a magyar földi kiszolgálóknak,
b) más, harmadik országhoz tartozó földi kiszolgálót kedvezőbb elbánásban részesít,
c) ténylegesen vagy jogszabályi úton nem biztosít hasonló elbánást a magyar földi kiszolgálóknak, mint amit e jogszabály biztosít az adott állam földi kiszolgálóinak.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak az Európai Unió tagállamaiban székhellyel rendelkező földi kiszolgálókra.
(3) A külföldi földi kiszolgálók engedélyének az (1) bekezdésben foglaltak szerinti felfüggesztéséről a légiközlekedési hatóság tájékoztatja az Európai Bizottságot.
23/B. § * (1) A légiközlekedési hatóság az engedélyt – a c) pont esetében közigazgatási szankcióként – visszavonja, ha
a) a jogosult a kérelemben valótlan adatokat jelölt meg,
b) a jogosult a Földi Kiszolgálás Rendelet 3. és 4. számú mellékletében meghatározott szakmai követelményeket nem teljesíti, vagy nem rendelkezik a 21. § (2) bekezdés c) pontja szerinti telephelybiztonsági tanúsítvánnyal,
c) a jogosult a földi kiszolgálást az engedélyben foglaltaktól eltérően gyakorolja,
d) a jogosult földi kiszolgálási tevékenységét megszünteti,
e) a légiközlekedési hatóság a 25. § szerint korlátozásokat vezetett be, és az ezt követő, Földi Kiszolgálás Rendelet 18. §-a szerinti kiválasztási eljárás során a jogosultat nem választották ki.
(2) A légiközlekedési hatóság az engedélyt visszavonhatja, ha
a) a jogosult a Földi Kiszolgálás Rendelet 8. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,
b) a jogosult akadályozza a légiközlekedési hatóságnak a földi kiszolgálás ellenőrzésével kapcsolatos eljárását,
c) a jogosult nem tartja be a repülőtérrendben, illetve a repülőtéri kézikönyvben foglaltakat,
d) a jogosult a 24. §-ban meghatározott, a számviteli elkülönítéssel kapcsolatos kötelezettségét megszegi.
24. § A repülőtér üzemben tartója, a repülőtér-használó és a kiszolgáló köteles a földi kiszolgálási tevékenysége – és egyéb tevékenységei – vonatkozásában a belső számvitelében elkülöníteni az eszközeit, a forrásait, a bevételeit és a ráfordításait. Az elkülönítés végrehajtását a légiközlekedési hatóság ellenőrzi. A repülőtér üzemben tartója által végzett földi kiszolgálási tevékenység és a repülőtér üzemeltetése között nem történhet keresztfinanszírozás. E rendelkezés végrehajtását a légiközlekedési hatóság ellenőrzi.
25. § (1) A légiközlekedési hatóság a repülőtér üzemben tartójának kérelmére a saját kiszolgálásra jogosult repülőtérhasználók számát a következő tevékenységek vonatkozásában legkevesebb kettőre korlátozhatja olyan repülőtéren, amelyen évente legalább kétmillió utas- vagy 50 000 tonna áruforgalmat bonyolítanak le – feltéve, ha a légiközlekedés biztonsága, illetve a rendelkezésre álló terület vagy kapacitás korlátai azt indokolják – a következő tevékenységek vonatkozásában:
a) poggyászkezelés,
b) a forgalmi előtéren előforduló feladatok,
c) üzemanyag- és kenőanyag-kezelés,
d) áru- és postai küldemények fizikai kezelése, függetlenül attól, hogy bejövő, illetve kimenő küldemények, vagy azokat a repülőtéri forgalmi épület és a légijármű között továbbítják.
(2) A légiközlekedési hatóság a repülőtér üzemben tartójának kérelmére a kiszolgálók számát tevékenységenként legkevesebb kettőre korlátozhatja olyan repülőtéren, amelyen évente legalább kétmillió utas- vagy 50 000 tonna áruforgalmat bonyolítanak le – feltéve, ha a légiközlekedés biztonsága, illetve a rendelkezésre álló terület vagy kapacitás korlátai azt indokolják – az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek vonatkozásában.
(3) Amennyiben a légiközlekedési hatóság korlátozza a kiszolgálók számát, a repülőtér-használók minden egyes, korlátozás alatt álló földi kiszolgálási tevékenység vonatkozásában legalább két kiszolgáló közül választhatnak.
26. § (1) Ha egy repülőtéren – különösen a forgalmi torlódások és a területkihasználás mértéke következtében – a rendelkezésre álló területnek vagy kapacitásnak olyan korlátai állnak fenn, amelyekre tekintettel a 25. § szerinti korlátozások, valamint a Földi Kiszolgálás Rendelet 13. § (2) bekezdésében foglaltak nem elégségesek, a légiközlekedési hatóság a repülőtér üzemben tartójának kérelmére
a) a 25. § (1) bekezdés a)–d) pontjaiban felsoroltakon kívüli földi kiszolgálási tevékenységek vonatkozásában is korlátozhatja a saját kiszolgálásra jogosult repülőtér-használók számát,
b) a 25. § (1) bekezdés a)–d) pontjaiban felsorolt földi kiszolgálási tevékenységek vonatkozásában megtilthatja a saját kiszolgálást, vagy csak egy repülőtér-használó számára engedélyezheti azt,
c) a 25. § (2) bekezdésében hivatkozott tevékenységeken kívüli, egy vagy több földi kiszolgálási tevékenység vonatkozásában is korlátozhatja a kiszolgálók számát a repülőtér teljes területén vagy annak egy részén, a 25. § (2) és (3) bekezdésében előírtak figyelembevételével,
d) a 25. § (2) bekezdésében hivatkozott tevékenységek vonatkozásában egy kiszolgáló számára tarthatja fenn a harmadik fél részére történő földi kiszolgálás jogát.
(2) A tervezett különleges intézkedésekről a légiközlekedési hatóság – legalább három hónappal annak hatálybalépése előtt – tájékoztatja az Európai Bizottságot. A különleges intézkedések az Európai Bizottság jóváhagyásának megfelelően lépnek hatályba.
(3) A különleges intézkedésekről szóló határozatban meg kell jelölni
a) a különleges intézkedések időtartamát,
b) azt a földi kiszolgálási tevékenységet vagy tevékenységeket, amelyre a különleges intézkedések vonatkoznak,
c) a rendelkezésre álló terület vagy kapacitás korlátait, amelyek a különleges intézkedéseket indokolják.
(4) A légiközlekedési hatóság intézkedési tervet dolgoz ki a különleges intézkedéseket megalapozó korlátok felszámolására a repülőtér üzemben tartójának bevonásával, és ellenőrzi annak végrehajtását.
(5) A különleges intézkedések időtartama – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – legfeljebb 3 év.
(6) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti korlátozás időtartama legfeljebb 2 év.
27. § (1) A különleges intézkedések időtartamának lejárta előtt legalább 3 hónappal a légiközlekedési hatóság ellenőrzi, hogy a különleges intézkedések további fenntartása indokolt-e. Amennyiben fenntartásuk indokolt, azok időtartamát további 1 évvel meghosszabbítja, és a 26. § (3) bekezdése szerinti intézkedési tervet szükség szerint módosítja. Ezt követően az ellenőrzést évente meg kell ismételni a fent előírtak szerint. A 26. § (1) bekezdés d) pontja szerinti korlátozás időtartama csak egy alkalommal, legfeljebb további 2 évvel – az Európai Bizottság jóváhagyó döntése alapján – hosszabbítható meg.
(2) Az (1) bekezdésben előírt ellenőrzéstől függetlenül a légiközlekedési hatóság a különleges intézkedéseket azonnali hatállyal megszünteti, amennyiben már nem szükségesek.
28. § (1) A légiközlekedési hatóság évente legalább egyszer konzultációt tart a földi kiszolgálás tapasztalatairól az adott repülőtéren. A konzultációban részt vesz
a) a légiközlekedési hatóság,
b) a repülőtér üzemben tartója,
c) a földi kiszolgálási tevékenységre érvényes engedéllyel rendelkezők,
d) a Repülőtér-használók Bizottsága.
(2) A légiközlekedési hatóság a konzultáció kezdeményezését Magyarország légiforgalmi tájékoztató kiadványában, az AIP-ben teszi közzé.
(3) A konzultáció során a felek közösen értékelik a földi kiszolgálással kapcsolatos tapasztalatokat az adott repülőtéren, különös tekintettel a 26. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben alkalmazott díjakra és a szolgáltatás minőségére.
(4) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott esetekben a kiválasztást a légiközlekedési hatóság végzi. A légiközlekedési hatóság a kiválasztás során konzultál a repülőtér üzemben tartójával és a Repülőtér-használók Bizottságával.
29. § (1) *
(2) Az együttműködési megállapodás tartalmazza legalább a minőségbiztosítási tevékenységbe bevont személy rendelkezésre bocsátásának és a feladat ellátásához szükséges képzésének feltételeit, a költségek viselésének megosztását.
30. § (1) A légiközlekedési hatóság Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Programmal (a továbbiakban: Minőségbiztosítási Program) összefüggő feladatai:
a) végrehajtja, irányítja és koordinálja az éves minőségbiztosítási ellenőrzési programot,
b) nyilvántartja az éves minőségbiztosítási ellenőrzési programban meghatározott tételekkel való egyértelmű összerendelés érdekében a minőségbiztosítási ellenőrzés és kivizsgálások jelentéseit, a hibákat, valamint a hibák kijavítására vonatkozó intézkedéseket és azok végrehajtásának állapotát,
c) vezeti a nemzeti minőségbiztosítási ellenőrökről szóló nyilvántartást,
d) bedolgozza a polgári légiközlekedés fenyegetettségi szintjének értékelései, a minőségbiztosítási ellenőrzések, a gyakorlatok, valamint a kivizsgálások eredményei alapján a Légiközlekedés Védelmi Bizottság döntésével jóváhagyott eseti intézkedéseket az éves minőségbiztosítási ellenőrzés programba, továbbá irányítja és koordinálja az eseti intézkedésekkel összefüggő feladatok végrehajtását,
e) *
(2) A Minőségbiztosítási Program keretén belül a Védelmi Programban meghatározott elvek, célok és feladatok koordinált megvalósításának elősegítése érdekében a légiközlekedési hatóság a minőségbiztosítási tevékenységhez az együttműködő hatóságokkal kötött együttműködési megállapodás alapján bevonhat az együttműködő hatóság állományába tartozó, e rendelet szerinti képesítéssel rendelkező személyt.
(3) A külső éves minőségbiztosítási ellenőrzési programot – figyelembe véve a korábbi minőségbiztosítási ellenőrzések tapasztalatait, valamint a polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet] szerinti tájékoztatásokat – a légiközlekedési hatóság a tárgyévet megelőző év december 31-ig készíti el.
(4) A külső éves minőségbiztosítási ellenőrzési programot a légiközlekedési hatóság tájékoztatásul megküldi az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek, az Alkotmányvédelmi Hivatalnak, a Terrorelhárítási Központnak és a miniszternek.
(5) A Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Programról szóló 22/2013. (V. 16.) NFM rendelet (a továbbiakban: Védelmi Minőségbiztosítási Rendelet) 14. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott több területre kiterjedő minőségbiztosítási ellenőrzést a légiközlekedési hatóság vezetésével vagy a légiközlekedési hatóság megbízásából kell végrehajtani az éves külső minőségbiztosítási ellenőrzési program alapján.
(6) A minőségbiztosítási ellenőrzés jelentés és a csatolt minőségbiztosítási ellenőrzés eltérési lap alapján a légiközlekedési hatóság szükség esetén dönt a további intézkedésekről.
31. § (1) A Védelmi Minőségbiztosítási Rendelet 17. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott kérdéslistát minden ellenőr saját maga állítja össze vagy amennyiben az kidolgozott, illetve a nemzetközi szervezetek ajánlása alapján rendelkezésre áll, a légiközlekedési hatóság biztosítja a részére. A kérdéslista munkadokumentum, amelyre fel kell jegyezni a minőségbiztosítási ellenőrzés során tapasztalt tényeket, adatokat, a helyszíneket. A kérdéslistának tartalmaznia kell minden vizsgálati szempontot, amelyek meg kell, feleljenek a minőségbiztosítási ellenőrzés céljának és kritériumainak.
(2) Az ellenőrt a nemzeti minőségbiztosítási ellenőrök listájából a minőségbiztosítási ellenőrzésben történő részvételre az ellenőrzés időpontja előtt legalább 10 nappal jelöli ki a légiközlekedési hatóság. Az ellenőrt vagy a vezető ellenőrt úgy kell kiválasztani, hogy az jogosult legyen a minőségbiztosítási ellenőrzésben érintett területen a feladatot elvégezni, továbbá rendelkezzen a szükséges nyelvismerettel.
(3) A minőségbiztosítási ellenőrzés végrehajtására szóló személyi megbízást a felülvizsgálat előtt legalább 1 héttel a légiközlekedési hatóság vezetője adja ki. A megbízólevél tartalmazza az ellenőr nevét, hatósági ellenőri kártyaszámát, a minőségbiztosítási ellenőrzés időpontját és helyét.
(4) A légiközlekedés védelmi felülvizsgálatban a vezető ellenőr feladatai közé tartozik a kérdéslista összeállítása a vonatkozó részterületből, amelyet minden ellenőr saját maga állít össze. Amennyiben a kérdéslista már kidolgozott, vagy a nemzetközi szervezetek ajánlása alapján rendelkezésre áll, a légiközlekedési hatóság biztosítja a vezető ellenőr részére.
32. § (1) A minőségbiztosítási ellenőrzés során hozott hatósági döntés alapján az ellenőrzött szervezet szükség esetén javaslatot tesz a javító intézkedésekre, annak végrehajtásáig a korrekciós intézkedésekre. A javító intézkedésekre vonatkozó cselekvési tervet az ellenőrzött szervezet nyújtja be jóváhagyásra a légiközlekedési hatósághoz.
(2) *
(3) A légiközlekedési hatóság döntése alapján meghatározott javító intézkedéseket akcióterv formájában a minőségbiztosítási ellenőrzésben érintett szervezet a minőségbiztosítási ellenőrzés jelentés kézhezvételétől számított 10 napon belül eljuttatja a légiközlekedési hatóság részére. A légiközlekedési hatóság a részére megküldött intézkedéseket értékeli.
(4) Ha a javító intézkedések és korrekciós intézkedések a légiközlekedés védelmi előírások, ajánlások és alkalmazott gyakorlat szempontjából nem biztosítják a hiba ideiglenes vagy végleges kijavítását, a légiközlekedési hatóság a hibák kijavításához szükséges intézkedéseket határozhat meg.
(5) * Az ellenőrzött szervezet a javító és korrekciós intézkedések alkalmazásáról a légiközlekedési hatóság által elfogadott határidőben tájékoztatja a légiközlekedési hatóságot.
33. § A javító és korrekciós intézkedések hatálybaléptetése után a légiközlekedési hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy ezeket az intézkedéseket az ellenőrzött szervezet alkalmazza-e. A légiközlekedési hatóság feladata a visszaellenőrzés időpontjának meghatározása és a minőségbiztosítási ellenőrzés megszervezése. A visszaellenőrzés végrehajtásának lépései azonosak a minőségbiztosítási ellenőrzés végrehajtásának lépéseivel.
34. § (1) Ha a külső minőségbiztosítási ellenőrzés során az ellenőr súlyos hiányosságot észlel, azonnal jelenti azt a vezető ellenőrnek, aki dönt a szükséges lépések megtételéről. Súlyos, azonnali intézkedést igénylő hiányosság esetén az ellenőr megkövetelheti a védelmi intézkedések előírás szerinti végrehajtását vagy megismétlését, erről utólagosan tájékoztatja a vezető ellenőrt.
(2) A légiközlekedési hatóság a minőségbiztosítási ellenőrzés során a 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.
35. § (1) A minőségbiztosítási ellenőrzés akkor zárható le, ha minden, a minőségbiztosítási ellenőrzéssel kapcsolatos intézkedést visszaigazoltak, és az intézkedéseket a légiközlekedési hatóság elfogadta.
(2) A légiközlekedési hatóság köteles felmérést végezni abban az esetben, ha a gyenge pontok beazonosítása és a kezelése érdekében szükségesnek látja a műveletek újraértékelését. A felmérés történhet kérdőív formájában, illetve kockázatértékelés alapján.
(3) A felméréshez használt kérdőívet a légiközlekedési hatóság állítja össze és küldi meg az általa szükségesnek ítélt együttműködő hatóságnak és légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetnek.
(4) A felmérés címzettje köteles a felmérést kitöltve a légiközlekedési hatóság által meghatározott formában és határidőben megküldeni a légiközlekedési hatóságnak. A felmérést a légiközlekedési hatóság dolgozza fel, és annak eredménye alapján dönt a további intézkedésekről.
(5) A légiközlekedési hatóság ellenőrizheti a belső minőségbiztosítási dokumentációt bármely minőségbiztosítási ellenőrzés keretében. A légiközlekedési hatóság további kiegészítő intézkedéseket határozhat meg, amennyiben nem találja kielégítőnek a szervezet belső minőségbiztosítási tevékenységét.
36. § * A légiközlekedési hatóság az Európai Bizottság által meghatározott formában jelentést készít a minőségbiztosítási program hatékonyságáról, az éves minőségbiztosítási ellenőrzés program alapján végrehajtott légiközlekedés védelmi minőségbiztosítási ellenőrzésekről, az ellenőrzött szervezetek légiközlekedés védelmi helyzetéről. A jelentést a légiközlekedési hatóság minden év március első napjáig megküldi az Európai Unió Bizottságának.
37. § A Minőségbiztosítási Programot szükség esetén, de legalább évente egyszer felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot a légiközlekedési hatóság, a miniszter által vezetett minisztérium, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Terrorelhárítási Központ és az általános rendőrségi feladatot ellátó szervek bevonásával végzi, szükség esetén kezdeményezi a Minőségbiztosítási Programmal kapcsolatos módosításokat.
38. § * A védelmi ellenőrzést végző személyek képzésének és vizsgáztatásának rendjéről szóló 69/2014. (XII. 18.) BM rendelet [a továbbiakban: 69/2014. (XII. 18.) BM rendelet] 3. §-ában meghatározott képzést a miniszter által kiadott engedéllyel rendelkező szervezetek és személyek végezhetik.
39. § A 69/2014. (XII. 18.) BM rendelet 6. § (3) bekezdésében meghatározott vizsgalapot a légiközlekedési hatósághoz is be kell nyújtani.
40. § *
41. § A gazdasági célú légiközlekedési tevékenységet végző gazdálkodó szervezeteknek az Lt. 71. § 27. pontjában meghatározott tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyt (a továbbiakban: tevékenységi engedély) a légiközlekedési hatóság kérelemre adja ki.
42. § (1) A légi fuvarozó köteles a mérlegfordulónaptól számított 180 napon belül a légiközlekedési hatósághoz benyújtani az előző üzleti év könyvvizsgáló által ellenőrzött és záradékkal ellátott beszámolóját.
(2) A megfelelő pénzügyi teljesítőképesség bizonyítható
a) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) 5. cikkének (1) bekezdésében foglaltak esetében a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett könyvvizsgáló, nyilvántartásba vett könyvvizsgálói társaság nyilatkozatával,
b) az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (3) bekezdése és 8. cikk (8) bekezdése esetében vagyoni biztosítékkal,
c) az adó-, vám és járulékfizetési kötelezettség tekintetében 3 hónapnál nem régebbi hatósági igazolásokkal.
(3) A könyvvizsgálói nyilatkozatban a vállalkozónak külön jogszabályban meghatározott beszámolója – annak hiányában a nyitómérleg, a vagyonmérleg vagy a vagyonkimutatás – alapján kell tanúsítania az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében foglaltak teljesülését. A légiközlekedési hatóság a vállalkozótól kérheti bármely, a könyvvizsgálói nyilatkozat alapjául szolgáló dokumentum bemutatását.
(4) Az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (3) bekezdésében és 8. cikk (8) bekezdésében meghatározott összegnek megfelelő vagyoni biztosíték lehet a pénzügyi intézménynél lekötött és elkülönített pénzösszeg, a pénzügyi intézmény által vállalt kezesség, a garanciaszerződés vagy Magyarország területén biztosítási tevékenység végzésére jogosult biztosító intézettel kötött biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény. A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződést legalább 1 évi időtartamra kell megkötni. A légi fuvarozó legkésőbb a szerződés lejártáig köteles igazolni, hogy a szerződést meghosszabbította, vagy más pénzügyi intézménnyel, biztosítóintézettel új szerződést kötött.
(5) Ha a légiközlekedési hatóság az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint jár el, a légifuvarozónak – megalapozott üzleti terv alapján – könyvvizsgálói nyilatkozattal kell tanúsítania, hogy meghatározott időn belül nagy valószínűséggel várható a pénzügyi feltételek ismételt teljesítése. Az ideiglenes engedély lejártáig a légifuvarozó köteles igazolni a pénzügyi feltételek meglétét. Az a légifuvarozó, aki a pénzügyi feltételek teljesítésére haladékot kapott, a kérelme benyújtásától számított 5 éven belül erre irányuló kérelmet ismételten nem nyújthat be.
43. § (1) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott kérelmet – a gazdasági célú légiközlekedési tevékenység tervezett megkezdése előtt legalább 2 hónappal – írásban kell a légiközlekedési hatósághoz benyújtani.
(2) A tevékenységi engedély iránti kérelemnek az Ákr.-ben foglaltakon túl tartalmaznia kell *
a) a kérelmező központi ügyintézésének helyét, telefonszámát, cégjegyzékben nyilvántartott kérelmező esetében továbbá a cégnevét, a székhelyét, a cégjegyzékszámát,
b) a tervezett gazdasági célú légiközlekedési tevékenység leírását,
c) a vezető és a szakmai irányító szakmai gyakorlatára és a személyes adatok kezelésére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozatot,
d) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az Lt. 23/B. § (3) bekezdés b)–f) pontjában foglaltak alapján személyes megbízhatósága nincs kizárva.
(3) A kérelem benyújtásakor – a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a következőket kell igazolni:
a) a tevékenység végzésének jogszerűségét,
b) a pénzügyi teljesítőképességet,
c) a biztosítási kötelezettségre vonatkozóan az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkében, valamint a légifuvarozókra és légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről szóló 2004. április 21-i 785/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott felelősségbiztosítás fennállását.
44. § Ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, a légiközlekedési hatóság a cégkivonatot, valamint – ha a kérelmező a képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza – az iratot, a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
45. § (1) A tevékenységi engedély az Ákr.-ben foglaltakon túl a következőket tartalmazza:
a) a légifuvarozó központi ügyintézésének helye,
b) a vezető és a szakmai irányító neve,
c) az engedélyezett gazdasági célú légiközlekedési tevékenység,
d) egyéb feltételek.
(2) A tevékenységi engedélyt a légiközlekedési hatóság magyar és angol nyelven adja ki.
(3) A légiközlekedési hatóság a kiadott tevékenységi engedélyekről nyilvántartást vezet, amelyet a honlapján közzétesz. A nyilvántartás a következőket tartalmazza:
a) a légifuvarozó neve és székhelye,
b) a légifuvarozó levelezési címe, telefonszáma és faxszáma,
c) az engedélyezett tevékenység.
46. § (1) A légifuvarozónak az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (5) bekezdése szerinti bejelentés benyújtásakor igazolnia kell a bejelentésben foglaltakat.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt bejelentés alapján a légiközlekedési hatóság a tevékenységi engedélyt módosíthatja, vagy a feltételek hiánya esetén visszavonhatja.
47. § (1) A légiközlekedési hatóság a tevékenységi engedélyt felfüggeszti, amennyiben a légifuvarozó
a) akadályozza a légiközlekedési hatóság által végzett ellenőrzést, az akadályozás megszűnéséig,
b) a 42. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül sem tesz eleget, annak teljesítéséig.
(2) A légiközlekedési hatóság a tevékenységi engedélyt visszavonja, ha
a) a légifuvarozó az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az e rendeletben foglalt feltételeket ismételten nem teljesíti, vagy ezeket súlyosan megsérti,
b) a légifuvarozó az engedélyezett gazdasági célú légiközlekedési tevékenységet – legalább 6 hónapon át – nem gyakorolja,
c) a légifuvarozó a szolgáltatást nem az elvárható színvonalon végzi,
d) a 48. §-ban foglalt kötelezettség határidejének elmulasztása esetén, amennyiben igazolási kérelmet nem terjesztenek elő, vagy azt elutasították.
48. § Ha az ellenőrzés során a légiközlekedési hatóság megállapítja, hogy a légifuvarozó
a) nem teljesíti a tevékenységi engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételeket,
b) a légifuvarozó a tevékenységi engedélyben foglaltaktól eltérően végzi a tevékenységét
3 hónapot meg nem haladó határidő tűzésével kötelezi a hiányosságok megszüntetésére, illetve a tevékenységi engedélyben foglaltaknak megfelelő működésre.
49. § * A légiközlekedési hatóság által kiszabott bírság összegét, a bírság kiszabásáról rendelkező határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a határozatot hozó hatóság részére kell megfizetni, a bírságot kiszabó hatóság által a határozatban megjelölt, Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlára vagy a központosított beszedési számlára. A közlemény rovatban a bírsághatározat számát fel kell tüntetni.
50. § (1) A léginavigációs szolgálatot és légiforgalmi szolgáltatást ellátó szakszemélyzet szakszolgálati engedélyéről és képzéséről szóló 17/2008. (IV. 30.) GKM rendeletben (a továbbiakban: Léginavigációs Szakszemélyzetek Rendelet) meghatározott szakszolgálati engedélyt és a bejegyzett jogosítást, jogosítás-kiterjesztést, munkahelyi kiterjesztést, nyelvi kiterjesztést, szakszolgálati kiterjesztést a légiközlekedési hatóság kérelemre – az e rendeletben előírt feltételek teljesítése esetén – kiadja, meghosszabbítja vagy megújítja (a továbbiakban együtt: a szakszolgálati engedély kiadása).
(2) A repüléstájékoztató szakszolgálati engedélybe bejegyzett munkahelyi kiterjesztés, nyelvi kiterjesztés, szakszolgálati kiterjesztés, valamint a légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedélybe bejegyzett jogosítás meghosszabbítása esetén az újabb érvényességi időtartam kezdőnapja a még érvényes jogosítás vagy kiterjesztés lejárati napja.
(3) A repüléstájékoztató szakszolgálati engedélybe bejegyzett munkahelyi kiterjesztés, nyelvi kiterjesztés, szakszolgálati kiterjesztés, és a légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedélybe bejegyzett jogosítás megújítása esetén az újabb érvényességi időtartam kezdőnapja a megújítás kiadásának napja.
51. § (1) A repüléstájékoztató és a légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedély formai követelményeit a Léginavigációs Szakszemélyzetek Rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(2) A repüléstájékoztató és a légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedélyt tanúsító okirat annak a személynek a tulajdona, akinek azt a légiközlekedési hatóság kiadta, és aki azt aláírta.
(3) Az elveszett vagy megsemmisült repüléstájékoztató és a légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedélyt a légiközlekedési hatóság kérelemre pótolja.
(4) A légiközlekedési hatóság a kiadott, az Lt. 3/A. § (1) bekezdés a)–c) pontja által szabályozott adatokat tartalmazó szakszolgálati engedélyeket nyilvántartja.
52. § (1) A szakszolgálati engedély kiadása iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a kérelmezőnek a légiközlekedési hatósághoz kell benyújtania személyesen, elektronikusan vagy postai úton.
(2) *
(3) A munkahelyi kiterjesztés, nyelvi kiterjesztés, szakszolgálati kiterjesztés meghosszabbítására vonatkozó kérelmet a kiterjesztés érvényességi idejének lejáratát megelőző 30 nappal kell a légiközlekedési hatóságnak benyújtani.
53. § (1) A szakszolgálati engedély, jogosítás, jogosítás-kiterjesztés, munkahelyi kiterjesztés megszerzéséhez munkahelyi vizsgát kell tenni.
(2) A munkahelyi vizsga megkezdésének feltétele a kezdő képzés és a munkahelyi képzés sikeres teljesítése.
(3) * A munkahelyi vizsgáztatást a munkahelyi képzést folytató képzési szervezet a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott vizsgaszabályzat alapján végzi.
(4) A munkahelyi vizsga időpontjáról a szolgáltató a munkahelyi vizsgát megelőző 15 nappal tájékoztatja a légiközlekedési hatóságot.
(5) A vizsgaszabályzatnak tartalmaznia kell a munkahelyi vizsga lebonyolításának rendjét a következők szerint:
a) a vizsgán történő részvétel feltételei,
b) a vizsga dokumentálásának rendje,
c) a vizsgázó jogai és kötelességei,
d) a vizsga értékelésének szempontjai és az értékelő lap,
e) a sikertelen vizsga feltételeinek meghatározása,
f) a sikertelen vizsga megismétlésére vonatkozó feltételek és
g) a vizsga felfüggesztésére vonatkozó eljárás.
(6) * A légiközlekedési hatóság a munkahelyi vizsga vizsgaszabályzatnak megfelelő lebonyolítását hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti..
(7) Ha a légiközlekedési hatóság a munkahelyi vizsga során szabálytalanságot állapít meg, a vizsgát felfüggeszti.
(8) A vizsga eredményéről a szolgáltató jegyzőkönyvet állít ki.
54. § (1) A munkahelyi vizsga elméleti és gyakorlati vizsgából áll.
(2) Az elméleti és a gyakorlati vizsga során a vizsgázónak bizonyítania kell a munkahelyi képzésen megszerzett ismeretek elsajátítását és azt, hogy képes a szolgálati tevékenység biztonságos ellátására.
(3) Ha a vizsgázó az elméleti vagy gyakorlati vizsgán nem felelt meg, a sikertelen vizsgát egy alkalommal ismételheti meg. A megismételt elméleti vizsgára leghamarabb a sikertelen vizsgát követő 7 nap elteltével, a megismételt gyakorlati vizsgára leghamarabb a sikertelen vizsgát követő tizenöt nap elteltével kerülhet sor.
55. § (1) A gyakorlati vizsga a sikeres elméleti vizsgát követően kezdhető meg.
(2) A munkahelyi vizsgáztatást
a) repüléstájékoztató vizsga esetén repüléstájékoztató szakszolgálati engedéllyel, jogosítással, – ha a jogosításhoz kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztéssel, munkahelyi kiterjesztéssel és munkahelyi gyakorlati oktató kiterjesztéssel rendelkező személy,
b) légiforgalmi tiszt vizsga esetén legalább 3 éve érvényes légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedéllyel, jogosítással és – amennyiben a jogosításhoz kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztéssel rendelkező személy
végzi.
(3) A repüléstájékoztató gyakorlati vizsga során a gyakornok repüléstájékoztató valós forgalmi környezetben, munkahelyi gyakorlati oktató felügyelete mellett lát el szolgálati tevékenységet. A vizsgán a munkahelyi gyakorlati oktató abban az esetben ad utasítást a vizsgázónak, vagy akkor köteles átvenni a szolgálati tevékenység ellátását, ha az a repülésbiztonság érdekében szükséges.
(4) A munkahelyi vizsgáztató jogosult annak eldöntésére, hogy a vizsgázó megfelelő szinten elsajátította a szolgálati tevékenységhez szükséges ismereteket, továbbá rendelkezik a szükséges gyakorlattal.
56. § * (1) A légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt, jogosítást, jogosítás-kiterjesztést, munkahelyi kiterjesztést vagy szakszolgálati kiterjesztést azonnali hatállyal felfüggesztheti, illetve a d) pontban foglalt feltétel esetén felfüggeszti, ha az engedélyes
a) akadályozza a légiközlekedési hatóságnak a szolgálati tevékenység ellenőrzésével kapcsolatos eljárását, az ellenőrzés lehetővé tételéig,
b) nem tájékoztatja a szolgáltatót a szolgálati tevékenységre való alkalmatlanságáról vagy az alkalmatlansága ellenére szolgálati tevékenységet lát el,
c) a légiközlekedési baleset, repülőesemény vizsgálata vagy hatósági ellenőrzés során a légiközlekedési hatóság megállapítja, hogy az engedélyes a szolgálati tevékenység ellátásának szabályait megsértette, vagy magatartásával a légiközlekedést veszélyeztette, vagy
d) a szaktudás értékelésen második alkalommal is nem megfelelt értékelést kapott.
(2) Ha a légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt az (1) bekezdés d) pontja alapján függeszti fel, a határozatban rendelkeznie kell a szakszolgálati engedély visszaadásához szükséges képzési vagy vizsgakövetelményekről.
(3) Ha az engedélyes a szolgálati tevékenységre való alkalmatlanságáról nem tájékoztatta a szolgáltatót, és az alkalmatlanságról a szolgáltató tudomást szerez, a szolgáltató köteles tájékoztatni a légiközlekedési hatóságot.
(4) A légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt azonnali hatállyal visszavonja, ha az engedélyes a kérelemben valótlan adatokat jelölt meg.
56/A. § * (1) Az engedélyes a repüléstájékoztató szakszolgálati engedély érvényességén belül kizárólag munkahelyi gyakorlati oktató felügyelete mellett láthat el repüléstájékoztató szolgálati tevékenységet,
a) ha a szakszolgálati engedélyében bejegyzett munkahelyi kiterjesztésnek megfelelő operatív munkahelyen végzett szolgálati tevékenység folyamatos ellátásában 90 napnál hosszabb időtartamú megszakítása volt,
b) ha a továbbképzési követelményeket nem teljesítette, vagy
c) ha a szaktudását nem megfelelőnek értékelik, de a szakszolgálati engedélyét a légiközlekedési hatóság nem függesztette fel.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a továbbképzési program határozza meg a munkahelyi gyakorlati oktató felügyelete mellett eltöltendő időtartamot.
(3) Operatív munkahelyen végzett repüléstájékoztató szolgálati tevékenységnek kell tekinteni a munkahelyi gyakorlati oktatást, de a munkahelyi gyakorlati oktatással töltött időtartam nem haladhatja meg 90 napon belül a repüléstájékoztató szolgálati tevékenységgel töltött idő 75%-át.
56/B. § * (1) Az engedélyes a légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedély érvényességén belül is legalább 3 éve érvényes légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedéllyel és megfelelő jogosítással, – ha a jogosításhoz kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztéssel rendelkező személy felügyelete mellett láthat el szolgálati tevékenységet,
a) ha a szakszolgálati engedélyébe bejegyzett jogosításnak és – ha a jogosításhoz kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztésnek megfelelő szolgálati tevékenység folyamatos ellátásában a továbbképzési programban meghatározott időtartamú megszakítása volt,
b) ha a továbbképzési követelményeket nem teljesítette, vagy
c) ha a szaktudását nem megfelelőnek értékelik, de a szakszolgálati engedélyét a légiközlekedési hatóság nem függesztette fel.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a továbbképzési program határozza meg a munkahelyi gyakorlati oktató felügyelete mellett eltöltendő időtartamot.
(3) Az engedélyes a légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedély érvényességén belül nem láthat el szolgálati tevékenységet, ha olyan, a szakszolgálat ellátására hátrányosan ható szer befolyása alatt áll, amely képtelenné teheti arra, hogy feladatát biztonságosan és megfelelően lássa el.
(4) Az engedélyes a (3) bekezdésben meghatározott tényt köteles a szolgáltatónak haladéktalanul bejelenteni.
57. § (1) A munkahelyi kiterjesztés érvényességi ideje 24 hónap.
(2) A munkahelyi kiterjesztést az érvényességi időtartamon belül a következő 24 hónap időtartamra a légiközlekedési hatóság meghosszabbítja, ha a kérelmező
a) a kérelmet megelőző 24 hónap időtartam alatt repüléstájékoztató szolgálati tevékenységet a Léginavigációs Szakszemélyzetek Rendelet 25. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időtartamnál hosszabb időtartamra nem szakította meg, vagy a szolgálati tevékenység ellátására való jogosultság megszakadása esetén a továbbképzési programban meghatározott követelményeket teljesítette,
b) az időszakosan kötelező továbbképzéseken a továbbképzési programban szereplő követelményeket teljesítette,
c) szaktudását megfelelőnek értékelték,
d) rendelkezik nyelvi kiterjesztéssel, és
e) rendelkezik orvosi minősítéssel.
(3) A (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott feltételek teljesítését a szolgáltató igazolja.
(4) A munkahelyi kiterjesztés érvényességi idejének lejártát követően a légiközlekedési hatóság a kiterjesztést megújítja, ha a kérelmező a kihagyás mértékének megfelelő, a szolgáltató által meghatározott és a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott munkahelyi képzés megfelelő részét sikeresen teljesítette, és sikeres munkahelyi vizsgát tett.
58. § (1) A munkahelyi gyakorlati oktató kiterjesztés érvényességi ideje 36 hónap, amelyet a légiközlekedési hatóság meghosszabbít, ha a kérelmező teljesítette a továbbképzési programban meghatározott követelményeket.
(2) A továbbképzési programban meghatározott követelmények teljesítését a szolgáltató igazolja.
(3) A munkahelyi gyakorlati oktató kiterjesztés érvényességi idejének lejártát követően a légiközlekedési hatóság a kiterjesztést megújítja, ha a kérelmező teljesítette a továbbképzési programban meghatározott követelményeket.
59. § (1) A jogosítás vagy a jogosítás-kiterjesztés érvényességi ideje 24 hónap.
(2) A jogosítást vagy a jogosítás-kiterjesztést az érvényességi időtartamon belül a következő 24 hónap időtartamra a légiközlekedési hatóság meghosszabbítja, ha
a) a kérelmező a szolgálati tevékenység ellátásában a továbbképzési programban meghatározott időtartamnál hosszabb időtartamú megszakítása nem volt, vagy a szolgálati tevékenység ellátására való jogosultság megszakadása esetén a továbbképzési programban meghatározott követelményeket teljesítette,
b) az időszakosan kötelező továbbképzéseken a továbbképzési programban szereplő követelményeket teljesítette, és
c) szaktudását megfelelőnek értékelték.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítését a szolgáltató igazolja.
(4) A jogosítás érvényességi idejének lejártát követően a légiközlekedési hatóság a jogosítást megújítja, ha a kérelmező a kihagyás mértékének megfelelő, a szolgáltató által meghatározott és a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott munkahelyi képzés megfelelő részét sikeresen teljesítette, és sikeres munkahelyi vizsgát tett.
60. § *
61. § (1) A szakszemélyzet kezdő képzésére, munkahelyi képzésére, továbbképzésére vonatkozó feltételeket és a képzési szervezetekkel szemben támasztott követelményeket a Léginavigációs Szakszemélyzetek Rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) * Ha a légiközlekedési hatóság megállapítja, hogy a képzési szervezet nem teljesíti a képzési engedély kiadásához előírt feltételeket, teljesítési határidő megjelölésével kötelezi a képzési szervezetet a teljesítésre, továbbá a hatályos képzési engedélyt vagy az abban meghatározott egyes képzéstípusokat felfüggesztheti.
(3) Ha a megadott határidőig a képzési szervezet a képzési engedély kiadásához előírt feltételeket nem teljesíti, a légiközlekedési hatóság az engedélyt visszavonja.
62. § (1) A nyelvismereti vizsgán elért eredmény alapján a légiközlekedési hatóság kérelemre a szakszolgálati engedélybe nyelvi kiterjesztést jegyez be, amely az engedélyes nyelvismereti szintjét határozza meg.
(2) A magyar nyelvi kiterjesztés korlátlan érvényességi időre történő bejegyzéséhez a szolgáltató vagy a képzési szerv a Magyarországon, államilag elismert, magyar nyelvű képzés keretében szerzett, felsőfokú végzettséget igazoló oklevél, diploma vagy érettségi bizonyítvány, ennek hiányában 6-os szintű magyar nyelvismereti vizsga alapján igazolja a magyar nyelvismeretet, továbbá a szolgáltató vagy a képzési szerv igazolja a magyar rádiótávbeszélő kifejezések ismeretét.
(3) A repüléstájékoztató szakszolgálati engedély nyelvi kiterjesztésének érvényességi ideje a légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedélyekre és tanúsítványokra vonatkozó formai követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról, a 923/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról és a 805/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. február 20-i 2015/340 bizottsági rendelet (a továbbiakban: 2015/340. bizottsági rendelet) I. Melléklet 1. függeléke szerinti
a) * 4-es szinten teljesített nyelvismereti vizsga esetében 3 év,
b) * 5-ös szinten teljesített nyelvismereti vizsga esetében 6 év,
c) * 6-os szinten teljesített nyelvismereti vizsga esetén 9 év.
(4) A nyelvi kiterjesztést a (3) bekezdésben meghatározott időtartamra a légiközlekedési hatóság meghosszabbítja, ha az engedélyes angol nyelvből, illetve nem magyar anyanyelvű személy magyar nyelvből is nyelvismereti vizsgát tett a nyelvi kiterjesztés érvényességi idejének lejártát megelőző három hónapban.
(5) Ha az engedélyes a nyelvismereti vizsgát a nyelvi kiterjesztés érvényességi idejének lejártát követően teszi le, a légiközlekedési hatóság a nyelvi kiterjesztést megújítja.
(6) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes bármely állam légiközlekedési hatósága által
a) a légijármű vezetésére vagy hajózó navigátori feladatok ellátására jogosító szakszolgálati engedélybe tett, az ICAO nyelvi követelményeknek megfelelően legalább 4-es szinten teljesített nyelvismereti vizsgára vonatkozó bejegyzést a nyelvvizsga bizonyítvánnyal együtt vagy
b) a légiforgalmi irányítókra kidolgozott ICAO nyelvi követelményeknek megfelelően legalább 4-es szinten teljesített nyelvismereti vizsgáról kiadott külön igazolást a légiközlekedési hatóság a nyelvi kiterjesztés alapjául elfogadja.
63. § (1) A repüléstájékoztatók nyelvismereti vizsgáztatása a légiközlekedési hatóság által kiadott engedéllyel végezhető.
(2) A nyelvismereti vizsgáztatási engedélyt kérelemre a légiközlekedési hatóság adja ki 3 év időtartamra.
(3) Nyelvismereti vizsgáztatási engedélyt az a jogi személy kaphat, amely rendelkezik a Léginavigációs Szakszemélyzetek Rendelet 4. mellékletében meghatározott személyi, tárgyi feltételekkel és a nyelvismereti vizsga módszerére vonatkozó követelményeknek megfelelő vizsgarendszerrel.
64. § (1) Ha a légiközlekedési hatóság megállapítja, hogy a nyelvismereti vizsgáztatást végző szervezet nem teljesíti a képzési engedély kiadásához előírt feltételeket, teljesítési határidő megjelölésével felszólítja a szervezetet a teljesítésre, továbbá jogosult az engedély felfüggesztésére.
(2) Ha a (2) bekezdésben megjelölt határidőig a nyelvismereti vizsgáztatást végző szervezet az engedély kiadásához előírt feltételeket nem teljesíti, a légiközlekedési hatóság az engedélyt visszavonja.
65. § (1) A lábról induló sárkányrepülő eszköz oktatónak, a lábról induló sárkányrepülő eszköz tandempilótának, a siklóernyős oktatónak, a siklóernyős tandempilótának, az ejtőernyős oktatónak és az ejtőernyős tandemugrónak a tanúsítványát, az orvosi minősítését, a fényképes, személyazonosításra alkalmas okmányát, továbbá a repülési naplóját vagy az ugrási naplóját az ellenőrzés helyszínén vagy legkésőbb az ellenőrzéstől számított 1 napon belül be kell tudnia mutatni az ellenőrzésre jogosult hatóságnak.
(2) A növendék lábról induló sárkányrepülő eszköz oktatónak, a növendék lábról induló sárkányrepülő eszköz tandempilótának, a növendék siklóernyős oktatónak, a növendék siklóernyős tandempilótának, a növendék ejtőernyős oktatónak és a növendék ejtőernyős tandemugrónak a fényképes, személyazonosításra alkalmas okmányát és az ugrási naplóját vagy a repülési naplóját, az orvosi minősítését és a képző szervezet által kiadott felhatalmazását az ellenőrzés helyszínén vagy legkésőbb az ellenőrzéstől számított 1 napon belül be kell tudnia mutatni az ellenőrzésre jogosult hatóságnak.
66. § A Légijármű és repülőeszköz személyzeti rendelet 7. § (1) bekezdésében meghatározott nyelvismereti igazolással rendelkező személy szakszolgálati engedélyébe a légiközlekedési hatóság a nyelvismeretet igazoló bejegyzést tesz.
67. § A Légijármű és repülőeszköz személyzeti rendelet 8. §-ában meghatározott szakszolgálati engedélyeket a légiközlekedési hatóság állítja ki.
68. § (1) A szakszolgálati engedélyt és a betétlapot a légiközlekedési hatóság kérelemre adja ki.
(2) A szakszolgálati engedély, a betétlap, valamint a szakszolgálati engedélybe és a betétlapra bejegyezhető jogosítás kiadása, meghosszabbítása vagy megújítása iránti kérelmet a légiközlekedési hatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani, amelynek az Ákr.-ben foglaltakon túl a következőket kell tartalmaznia:
a) a kérelmező állampolgársága, az állampolgárságra vonatkozó adatok kezelésére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozattal együtt,
b) a kérelmező születési helye és ideje,
c) az e rendeletben előírt képzési és vizsgáztatási feltételek teljesítésére, valamint a meghosszabbítás vagy a megújítás feltételeinek teljesülésére vonatkozó információk,
d) a kérelmező aláírása.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmezőnek igazolnia kell személyazonosságát és az e rendelet követelményeinek teljesítését.
69. § (1) Az e rendelet alapján kiadott szakszolgálati engedélyek és a betétlap általános formai követelményeit a Légijármű és repülőeszköz személyzeti rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.
(2) Az elveszett vagy megsemmisült szakszolgálati engedélyt vagy betétlapot a légiközlekedési hatóság kérelemre pótolja. Megrongálódás esetén a szakszolgálati engedélyt vagy a betétlapot a légiközlekedési hatóság kérelemre cseréli.
(3) A légiközlekedési hatóság az e rendelet alapján kiadott szakszolgálati engedélyeket és betétlapokat, a bejegyzett jogosításokat és a nyelvismereti kiterjesztéseket – az Lt. 3/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjának megfelelően – nyilvántartja.
(4) A szakszolgálati engedély és a betétlap engedélyese a nevében, a lakcímében és az állampolgárságában bekövetkezett változást – az állampolgárságára vonatkozó adatok kezeléséhez való hozzájáruló nyilatkozatával együtt – köteles a változást követő 30 napon belül bejelenteni a légiközlekedési hatóságnak. Adatváltozás esetén a légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt és a betétlapot cseréli.
70. § (1) A szakszolgálati engedély vagy a betétlap hatályosságát a bejegyzett jogosítás és nyelvismereti kiterjesztés, valamint az orvosi minősítés hatályossága együttesen határozza meg.
(2) A szakszolgálati engedélybe vagy a betétlapra bejegyzett jogosítás időbeli hatályát az e rendeletben meghatározott hatályossági időtartam figyelembevételével megállapított hónap végéig kell megadni.
71. § (1) A szakszolgálati engedélybe vagy a betétlapra bejegyzett jogosítás vagy nyelvismereti kiterjesztés időbeli hatályát a légiközlekedési hatóság kérelemre, az e rendeletben meghatározott követelmények teljesülése esetén meghosszabbítja.
(2) A meghosszabbítás iránti kérelmet legalább 30 nappal az időbeli hatály lejárta előtt kell a légiközlekedési hatósághoz benyújtani.
(3) A szakszolgálati engedélybe vagy a betétlapra bejegyzett jogosítás vagy nyelvismereti kiterjesztés meghosszabbítása esetén az újabb hatályossági időtartam kezdőnapja a még hatályos jogosítás vagy nyelvismereti kiterjesztés lejárati napja.
(4) Ha a kérelmet több mint 90 nappal a lejárati dátumot megelőzően nyújtják be, akkor a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a meghosszabbítás kezdőnapja
a) a meghosszabbított jogosítás vagy kiterjesztés kiadásának napja vagy
b) ha e rendelet a meghosszabbításhoz vizsgát ír elő, akkor a sikeresen teljesített vizsga napja.
(5) A légiközlekedési hatóság a jogosítás időbeli hatályát nem hosszabbítja meg, ha a kérelmező nem rendelkezik a jogosultság gyakorlásához e rendelet által előírt hatályos nyelvismereti kiterjesztéssel vagy a polgári légiközlekedési személyzet egészségi alkalmasságának feltételeiről, valamint az egészségi alkalmasság megállapítását végző szervek kijelölésének és tevékenységének szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott orvosi minősítéssel.
72. § A lejárt jogosítást vagy nyelvismereti kiterjesztést a légiközlekedési hatóság kérelemre megújítja, ha a kérelmező megfelel e rendelet követelményeinek. A jogosítás vagy nyelvismereti kiterjesztés megújítása esetén az újabb hatályossági időtartam kezdőnapja a megújításhoz előírt, sikeresen teljesített vizsga napja.
73. § Ha a szakszolgálati engedély vagy a jogosítás meghosszabbításához e rendelet vizsga vagy kompetencia felmérés teljesítését írja elő, az a kérelmező, aki szakszolgálati engedélye vagy jogosítása lejárta előtt nem felel meg az előírt vizsgán vagy kompetencia felmérésen, csak akkor gyakorolhatja a szakszolgálati engedélye vagy jogosítása által biztosított jogosultságokat, ha a vizsgát vagy kompetencia felmérést sikeresen teljesítette.
74. § (1) A Légijármű és repülőeszköz személyzeti rendelet 24. §-ában meghatározott FI(UL) a kiadástól számított 3 évig hatályos.
(2) Ha a FI(UL) engedélyese a FI(UL) időbeli hatályán belül az alábbi három követelményből legalább kettőt teljesít, akkor a légiközlekedési hatóság kérelemre a jogosítást 3 évre meghosszabbítja
a) legalább 50 órányi repülésoktatást teljesített a megfelelő légijármű kategóriában a jogosítás időbeli hatályán belül oktatóként,
b) részt vett egy oktatói ismeretfrissítő oktatáson, a jogosítás időbeli hatályán belül,
c) megfelelt egy kompetencia felmérésen a jogosítás időbeli hatályának lejártát megelőző 12 hónapon belül.
75. § (1) A Légijármű és repülőeszköz személyzeti rendelet 35. §-ában meghatározott FI(AG) a kiadástól számított 3 évig hatályos.
(2) Ha a FI(AG) engedélyese a FI(AG) időbeli hatályán belül az alábbi három követelményből legalább kettőt teljesít, akkor a légiközlekedési hatóság kérelemre a jogosítást 3 évre meghosszabbítja
a) legalább 50 órányi repülésoktatást teljesített a megfelelő légijármű kategóriában a jogosítás időbeli hatályán belül oktatóként,
b) részt vett egy oktatói ismeretfrissítő oktatáson, a jogosítás időbeli hatályán belül,
c) megfelelt egy kompetencia felmérésen a jogosítás időbeli hatályának lejártát megelőző 12 hónapon belül.
76. § (1) A motoros sárkányrepülő eszköz repülésoktatói jogosítás a kiadástól számított 3 évig hatályos.
(2) Ha a motoros sárkányrepülő eszköz repülésoktatói jogosítás engedélyese a jogosítás időbeli hatályán belül az alábbi három követelményből kettőt teljesít, akkor a légiközlekedési hatóság kérelemre a jogosítást 3 évre meghosszabbítja
a) legalább 50 órányi repülésoktatás teljesítése motoros sárkányrepülő eszközön a jogosítás időbeli hatályán belül oktatóként,
b) részvétel egy oktatói ismeretfrissítő oktatáson, a jogosítás időbeli hatályán belül,
c) megfelelés egy kompetencia felmérésen a jogosítás időbeli hatályának lejártát megelőző 12 hónapon belül.
77. § (1) A légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt, a betétlapot vagy a jogosítást felfüggeszti, ha
a) az engedélyes akadályozza a légiközlekedési hatóságnak a szakszolgálati vagy oktatói tevékenység ellenőrzésével kapcsolatos eljárását, az ellenőrzés lehetővé tételéig,
b) az engedélyes a szakszolgálati vagy oktatói tevékenység ellátásával összefüggésben
ba) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti vasúti, légi, vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 233. §), járművezetés ittas állapotban (Btk. 236. §) vagy járművezetés bódult állapotban (Btk. 237. §) elkövetésének alapos gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alá kerül annak jogerős befejezéséig, vagy
bb) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) szerinti ittas vezetés (Szabs. tv. 217. §), a légiközlekedési biztonságát és védelmét szolgáló szabályok megszegése (Szabs. tv. 228. §) elkövetésének alapos gyanúja esetén szabálysértési eljárás hatálya alá kerül annak lezárásáig vagy
c) * az engedélyes 27/2014. (IV. 30.) NFM rendeletben meghatározottak szerint egészségileg alkalmatlan állapotban lát el szakszolgálati tevékenységet, addig az időpontig, ameddig a repülőorvosi vizsgálat az egészségügyi alkalmasságot meg nem állapítja.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben – amennyiben a szakszolgálati engedélybe vagy a betétlapra több jogosítás is be van jegyezve és a megállapított eltérés nem jelenti a többi jogosítás gyakorlásához szükséges feltételek nem teljesítését – a légiközlekedési hatóság felfüggesztheti csak a szakszolgálati engedélybe vagy a betétlapra bejegyzett azon jogosítást is, amellyel összefüggésben a légiközlekedési szabályokat az engedélyes megszegte.
(3) Ha a légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt, a betétlapot vagy a jogosítást az (1) bekezdés b) pontja alapján függeszti fel, a határozatban rendelkeznie kell a szakszolgálati engedély, a betétlap vagy a jogosítás visszaadásához szükséges, e rendelettel összhangban lévő képzési vagy vizsgáztatási követelményekről is.
(4) A szakszolgálati engedély, a betétlap vagy a jogosítás engedélyese a szakszolgálati engedélyéhez, a betétlapjához vagy a felfüggesztett jogosításához kapcsolódó jogosultságokat a felfüggesztés időtartama alatt nem gyakorolhatja.
78. § (1) A légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt, a betétlapot vagy a jogosítást visszavonja, ha
a) az engedélyes a kérelemben valótlan adatokat jelölt meg,
b) a 77. § (1) bekezdés a)–b) pontjában foglaltak közül bármelyik ismétlődően következik be,
c) az engedélyest a bíróság a 77. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában felsorolt valamelyik bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélte vagy a bíróság az engedélyest a légijármű-vezetés gyakorlásától jogerősen eltiltotta,
d) a 77. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában foglalt szabálysértések közül, engedélyes általi bármelyik ismételt elkövetését a szabálysértési hatóság vagy a bíróság jogerősen megállapította.
(2) A szakszolgálati engedély, a betétlap vagy a jogosítás visszavonását követően új szakszolgálati engedély, betétlap vagy jogosítás kiadása során a kérelmezőnek ismételten teljesítenie kell az e rendelet szerinti követelményeket és a visszavonás előtt szerzett ismeret és tapasztalat nem számítható be az e rendeletben meghatározott ismereti és tapasztalati követelményekbe.
79. § (1) A 77. § (1) bekezdésében és a 78. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a légiközlekedési hatóság intézkedésként a szakszolgálati engedélyt vagy a betétlapot azonnali hatállyal bevonja és a szakszolgálati engedélyt vagy a betétlapot elveszi, amelyről átvételi elismervényt állít ki. Az átvételi elismervénynek tartalmaznia kell a bevonás e rendeletben meghatározott jogalapját.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevonás esetén a légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedély, a betétlap vagy a jogosítás felfüggesztéséről, visszavonásáról vagy visszaadásáról 5 napon belül dönt.
(3) Ha a szakszolgálati engedély vagy a betétlap felfüggesztése a 77. § (2) bekezdésében foglaltak szerint nem érinti a jogosult valamennyi jogosítását, a légiközlekedési hatóság a jogosult részére új, csak a felfüggesztéssel nem érintett jogosítások gyakorlását lehetővé tevő szakszolgálati engedélyt vagy betétlapot állít ki és ad vissza.
80. § (1) A fedélzeti mérnök szakszolgálati engedélybe bejegyzett típusjogosítás a kiadástól számított 1 évig hatályos.
(2) Ha a típusjogosítás engedélyese a típusjogosítás lejárati dátumát megelőző 12 hónapban legalább 10 fel- és leszállást végrehajtott, valamint legalább 200 óra repülési időt teljesített az adott típussal, akkor a típusjogosítás időbeli hatálya újabb 1 évre meghosszabbítható
(3) Ha a típusjogosítás engedélyese az (2) bekezdésben meghatározott feltételeket nem teljesíti, akkor gyakorlatba hozó repülésen kell részt vennie egy légiközlekedési hatóság által kijelölt felügyelő mellett, amit a repülési naplóban e rendeletre való hivatkozással rögzíteni kell, továbbá a Légijármű és repülőeszköz személyzeti rendelet 4. számú mellékletének 2.4. pontjában meghatározottak szerinti készségellenőrzést kell végrehajtania.
(4) A (2) bekezdésben a 12 hónapra előírt 200 óra repülési időbe beszámítható az azonos vagy más típuson, pilóta beosztásban teljesített repülési idő is abban az esetben, ha a kérelmező fedélzeti mérnökként legalább 100 óra repülési időt teljesített.
81. § Megújítás esetén a típusjogosítás kérelmezőjének legalább három vagy annyi gyakorlatba hozó repülést kell végrehajtania, amely biztosítja a Légijármű és repülőeszköz személyzeti rendelet 4. számú mellékletének 2.4. pontjában meghatározottak szerinti készségellenőrzéshez szükséges ismeretszintet. A gyakorló repüléseket egy légiközlekedési hatóság által kijelölt felügyelő mellett kell teljesíteni és a repülési naplóban e rendeletre való hivatkozással rögzíteni kell. A gyakorló repüléseket követően végre kell hajtania a Légijármű és repülőeszköz személyzeti rendelet 4. számú mellékletének 2.4. pontjában meghatározottak szerinti készségellenőrzést.
82. § (1) A típusjogosítás a kiadástól számított 1 évig hatályos.
(2) Ha a típusjogosítás engedélyese a típusjogosítás lejárati dátumát megelőző 12 hónapban legalább 10 fel- és leszállást végrehajtott, valamint legalább 200 óra repülési időt teljesített az adott típussal, akkor a típusjogosítás időbeli hatálya újabb 1 évre meghosszabbítható.
(3) Ha a típusjogosítás engedélyese az (2) bekezdésben meghatározott feltételeket nem teljesíti, akkor gyakorlatba hozó repülésen kell részt vennie egy légiközlekedési hatóság által kijelölt felügyelő mellett, amit a repülési naplóban e rendeletre való hivatkozással rögzíteni kell, továbbá a Légijármű és repülőeszköz személyzeti rendelet 5. számú mellékletének 2.4. pontjában meghatározottak szerinti készségellenőrzést kell végrehajtania.
(4) A (2) bekezdésben a 12 hónapra előírt 200 óra repülési időbe beszámítható az azonos vagy más típuson pilóta beosztásban teljesített repülési idő is abban az esetben, ha a kérelmező fedélzeti navigátorként legalább 100 óra repülési időt teljesített.
83. § Megújítás esetén a típusjogosítás kérelmezőjének legalább három, vagy annyi gyakorlatba hozó repülést kell végrehajtania, amely biztosítja a Légijármű és repülőeszköz személyzeti rendelet 5. melléklet 2.4. pontjában meghatározottak szerinti készségellenőrzéshez szükséges ismeretszintet. A gyakorló repüléseket egy légiközlekedési hatóság által kijelölt felügyelő mellett kell teljesíteni és a repülési naplóban e rendeletre való hivatkozással rögzíteni kell. A gyakorló repüléseket követően végre kell hajtania a Légijármű és repülőeszköz személyzeti rendelet 5. számú mellékletének 2.4. pontjában meghatározottak szerinti készségellenőrzést.
84. § (1) A repülésüzemi tiszt szakszolgálati engedély 3 évig hatályos.
(2) A repülésüzemi tiszt szakszolgálati engedély újabb 3 évre meghosszabbítható kivéve, ha az engedélyes a szakszolgálati engedély lejárati dátumát megelőző 36 hónap során 6 hónapnál hosszabb ideig nem gyakorolta a szakszolgálati engedélye által biztosított jogosultságokat.
(3) Megújítás esetében, vagy ha a szakszolgálati engedélye által biztosított jogosultságokat 6 hónapnál hosszabb ideig nem gyakorolta, a kérelmezőnek
a) részt kell vennie egy repülésüzemi tiszti ismeretfrissítő oktatáson, és
b) sikeresen teljesítenie kell egy a Légijármű és repülőeszköz személyzeti rendelet 71. §-a szerinti vizsgát.
85. § (1) A repülőgép és a helikopter mezőgazdasági jogosítás megszerzésére irányuló elméleti képzések tematikáit a légiközlekedési hatóság adja ki. A tematikáknak legalább a Légijármű és repülőeszköz személyzeti rendelet 6. számú mellékletében meghatározott témakörökre kell kiterjednie.
(2) A mezőgazdasági jogosítás a kiadástól számított 2 évig hatályos.
(3) Ha a mezőgazdasági jogosítás engedélyese a jogosítás lejárati dátumát megelőző 2 évben évenként legalább 35 mezőgazdasági felszállást hajtott végre, akkor a jogosítás 2 évre meghosszabbítható.
(4) Ha a mezőgazdasági jogosítás engedélyese a (3) bekezdésben meghatározott feltételeket nem teljesíti, akkor gyakorlatba hozó repülésen kell részt vennie a kérelmezett jogosításnak megfelelő légijárműre vonatkozó mezőgazdasági jogosítással rendelkező repülésoktató felügyelete alatt, amelyet a repülési naplóban az e rendeletre való hivatkozással rögzíteni kell, továbbá a Légijármű és repülőeszköz személyzeti rendelet 6. számú mellékletében meghatározottak szerint készségellenőrzést kell végrehajtania a kérelmezett jogosításnak megfelelő légijárműre vonatkozó mezőgazdasági jogosítással rendelkező vizsgáztatóval.
(5) Megújítás esetén a kérelmezőnek a mezőgazdasági jogosítás megszerzésére vonatkozó követelményeket kell teljesítenie.
86. § (1) A tűzoltó jogosítás a kiadástól számított 2 évig hatályos.
(2) Ha a tűzoltó jogosítás engedélyese a jogosítás lejárati dátumát megelőző 2 évben félévenként legalább 5 tűzoltó felszállást teljesített, akkor a jogosítás 2 évre meghosszabbítható.
(3) Ha a tűzoltó jogosítás engedélyese a (2) bekezdésben meghatározott feltételeket nem teljesíti, akkor gyakorlatba hozó repülésen kell részt vennie a kérelmezett jogosításnak megfelelő légijárműre vonatkozó tűzoltó jogosítással rendelkező repülési oktató felügyelete alatt, amit a repülési naplóban e rendeletre való hivatkozással rögzíteni kell, továbbá a Légijármű és repülőeszköz személyzeti rendelet 6. mellékletében meghatározottak szerint készségellenőrzést kell végrehajtania a kérelmezett jogosításnak megfelelő légijárműre vonatkozó tűzoltó jogosítással rendelkező vizsgáztatóval.
(4) Megújítás esetén a kérelmezőnek a tűzoltó jogosítás megszerzésére vonatkozó követelményeket kell teljesítenie.
87. § A Légijármű és repülőeszköz személyzeti rendelet 105. § (1) és (2) bekezdése szerinti képző szervezet számára, amennyiben az teljesíti a Légijármű és repülőeszköz személyzeti rendelet előírásait, a légiközlekedési hatóság képzési engedélyt ad ki.
88. § (1) A képző szervezet képzési engedélyét a légiközlekedési hatóság kérelemre adja ki. A kérelem az Ákr.-ben foglaltakon túl a következőket tartalmazza:
a) a kérelmező telephelyét,
b) a felelős vezető személy nevét.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem benyújtásakor igazolni kell az e rendelet követelményeinek teljesítését. A kérelemhez csatolni kell az 53/2016. (XII. 16.) NFM rendelet 11. vagy a 12. számú mellékletében meghatározott kézikönyveket.
(3) A légiközlekedési hatóság az általa kiadott képzési engedélyekről nyilvántartást vezet, amelyet a honlapján közzétesz. A nyilvántartás az engedélyben foglalt adatokat tartalmazza.
89. § (1) A képző szervezet biztosítja az e rendeletben meghatározott követelményeknek való folyamatos megfelelést, amelyet a légiközlekedési hatóság folyamatos ellenőrzés során felügyel.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott folyamatos ellenőrzés keretében a légiközlekedési hatóság ellenőrzi a tanfolyamok végrehajtását, valamint ellenőrző repülést végezhet növendékekkel.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott folyamatos ellenőrzés keretében a légiközlekedési hatóság négyéves időszakokban teljes körűen ellenőrzi, hogy a képző szervezet megfelel-e e rendelet előírásainak. A négyéves felülvizsgálati időszakon belül a légiközlekedési hatóság további felülvizsgálatot végezhet, ha a repülés biztonságát veszélyeztető hiányosságokat tárt fel a képző szervezet működésében.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott ellenőrzések, valamint a (3) bekezdésben meghatározott felülvizsgálati eljárás során a képző szervezet a légiközlekedési hatóság rendelkezésére bocsátja a képzéssel kapcsolatos valamennyi nyilvántartást, az engedélyeztetési dokumentumokat, a képzés során használt légijármű vagy repülőeszköz dokumentációját, az előadások anyagait, a tanjegyzeteket, valamint az eligazítások dokumentumait és bármely más, a képzésre vonatkozó dokumentumot.
(5) Ha a légiközlekedési hatóság a (2) bekezdésben meghatározott ellenőrzés vagy a (3) bekezdésben meghatározott teljes körű ellenőrzés során az e rendeletben meghatározott követelményekhez képest eltérést tapasztal, határidő megjelölésével felhívja a képző szervezetet az eltérés megszüntetése érdekében szükséges javító intézkedés megtételére.
(6) Ha a képző szervezet a javító intézkedés megtételét elmulasztja, a légiközlekedési hatóság a képző szervezet engedélyét visszavonja annak a tevékenységnek a tekintetében, amelyben az eltérést tapasztalta.
(7) Ha a képző szervezet által határidőben teljesített javító intézkedés nem biztosítja az e rendeletnek való megfelelést, a légiközlekedési hatóság a képző szervezet engedélyét – a megfelelés helyreállításáig – felfüggeszti annak a tevékenységnek a tekintetében, amelyben az eltérést tapasztalta, valamint újabb határidő kitűzésével felszólítja a szervezetet a megfelelő javító intézkedés meghozatalára. Ha az újabb javító intézkedés sem biztosítja az e rendeletnek való megfelelést, a légiközlekedési hatóság a (6) bekezdésben foglaltak szerint jár el.
90. § (1) A képzési engedély kiadásához szükséges feltételeket érintő változások közül
a) új képzés felvétele,
b) a képzési tematika módosítása,
c) a vezető beosztású személyek megváltozása vagy
d) a szervezet nevének vagy telephelyének megváltozása
esetén a változást a képző szervezet akkor vezetheti be, ha a változást a légiközlekedési hatóság jóváhagyja. A jóváhagyás iránti kérelemhez csatolni kell a szervezet nyilatkozatát és indokolását arról, hogy a tervezett változás megvalósítása továbbra is biztosítja az e rendeletnek való megfelelést, a szervezet kézikönyveinek módosítással érintett cserelapjait és az e rendeletnek való megfelelést igazoló dokumentumokat. A légiközlekedési hatóság a változtatást akkor hagyja jóvá, ha az az e rendeletben foglalt követelményeknek megfelel.
(2) A képző szervezet a vezető beosztású személyekkel kapcsolatban bekövetkezett, előre nem ismerhető változást az annak bekövetkezését követő 5 munkanapon belül bejelenti a légiközlekedési hatóságnak és kéri a módosítás jóváhagyását.
(3) A képzési engedélyt nem kell módosítani, ha a változások a képzési engedélyben foglalt adatok változtatását nem teszik szükségessé. Ha a változások a képzési engedélyben foglalt adatok változtatását is szükségessé teszik, a légiközlekedési hatóság a képzési engedélyt módosítja.
91. § (1) * Az ultralight repülőgép pilóta, az autogiro pilóta és a motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedély, valamint a Légijármű és repülőeszköz személyzeti rendelet szerinti vizsgáztatói tanúsítás megszerzéséhez szükséges elméleti vizsgáztatást a KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont (a továbbiakban: vizsgaközpont) végzi.
(2) A légiközlekedési hatóság vagy vizsgáztatói tanúsítással rendelkező személy által végrehajtott vizsgát a légiközlekedési hatóság által kiadott vizsgaszabályzat alapján kell lefolytatni. A légiközlekedési hatóság által kiadott vizsgaszabályzatot a légközlekedési hatóság honlapján teszi közzé.
(3) Ha a vizsgáztatást nem a légiközlekedési hatóság végzi, a légiközlekedési hatóság ellenőrizheti a vizsga vizsgaszabályzatnak megfelelő lebonyolítását.
(4) Ha a légiközlekedési hatóság a vizsga során szabálytalanságot állapít meg, a vizsgát felfüggesztheti.
92. § (1) Ha a kérelmező teljesítette a Légijármű és repülőeszköz személyzeti rendeletben előírt követelményeket, úgy a légiközlekedési hatóság írásban adja meg vizsgáztatói tanúsítást.
(2) A tanúsításban a légiközlekedési hatóság megjelöli a tanúsítás célját és a vizsgáztatási eljárás során ellátandó feladatokat.
93. § (1) A vizsgáztatói tanúsítás időbeli hatálya 3 év.
(2) Ha a vizsgáztatói tanúsítás időbeli hatályán belül
a) a tanúsítás engedélyese évente legalább két jártassági vizsgát, készségellenőrzést, gyakorlati vizsgát vagy kompetencia felmérést lefolytatott,
b) a tanúsítás engedélyese az időbeli hatály utolsó évében részt vett a légiközlekedési hatóság által szervezett ismeretfrissítő egységesítési tanfolyamon, és
c) az időbeli hatály utolsó évében az a) ponttal összhangban lefolytatott jártassági vizsgák, készségellenőrzések vagy gyakorlati vizsgák egyikét másik vizsgáztató felügyelte.
akkor a vizsgáztatói tanúsítást a légiközlekedési hatóság kérelemre 3 évre meghosszabbítja.
(3) A lejárt vizsgáztatói tanúsítást a légiközlekedési hatóság kérelemre megújítja, ha a kérelmező részt vett a légiközlekedési hatóság által szervezett ismeretfrissítő egységesítési tanfolyamon, valamint sikeresen teljesítette a Légijármű és repülőeszköz személyzeti rendelet 123. §-a szerinti kompetencia felmérést.
94. § * A vizsgaközpont, az általa lefolytatott sikeres elméleti vizsgáról tanúsítványt állít ki, amely a vizsga dátumától számított 2 évig érvényes.
94/A. § * (1) A légiközlekedési hatóság a vizsgáztatói tanúsítást felfüggeszti, ha
a) az engedélyes akadályozza a légiközlekedési hatóságnak a vizsgáztatói tevékenység ellenőrzésével kapcsolatos eljárását, az ellenőrzés lehetővé tételéig,
b) az engedélyes a vizsgáztatói tevékenység ellátása során a Szabs. tv. szerinti ittas vezetés (Szabs. tv. 217. §) vagy a légiközlekedési biztonságát és védelmét szolgáló szabályok megszegése (Szabs. tv. 228. §) szabálysértés miatt szabálysértési eljárás hatálya alá kerül, annak lezárásáig, vagy
c) az engedélyes a polgári légiközlekedési személyzet egészségügyi alkalmasságának feltételeiről, valamint az egészségi alkalmasság megállapítását végző szervek kijelölésének és tevékenységének szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint egészségileg alkalmatlan állapotban lát el szakszolgálati tevékenységet, addig az időpontig, ameddig a repülőorvosi vizsgálat az egészségügyi alkalmasságot meg nem állapítja.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben – ha a vizsgáztatói tanúsítás engedélyese több kategóriában rendelkezik vizsgáztatói jogosultsággal és a megállapított eltérés nem jelenti a többi jogosultság gyakorlásához szükséges feltételek nemteljesítését – a légiközlekedési hatóság felfüggesztheti csak azt a vizsgáztatói jogosultságot is, amellyel összefüggésben a légiközlekedési szabályokat az engedélyes megszegte.
(3) Ha a légiközlekedési hatóság a vizsgáztatói tanúsítást az (1) bekezdés b) pontja alapján függeszti fel, a döntésben rendelkeznie kell a vizsgáztatói tanúsítás visszaadásához szükséges képzési vagy vizsgáztatási követelményekről is. (4) A vizsgáztatói tanúsítás engedélyese a felfüggesztett tanúsításához kapcsolódó jogosultságokat a felfüggesztés hatálya alatt nem gyakorolhatja.
94/B. § * (1) A légiközlekedési hatóság a vizsgáztatói tanúsítást visszavonja, ha
a) az engedélyes a kérelemben valótlan adatokat jelölt meg,
b) a 94/A. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt eset ismétlődően következik be,
c) a 94/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabálysértések bármelyikének engedélyes általi ismételt elkövetését a szabálysértési hatóság vagy a bíróság jogerősen megállapította.
(2) A vizsgáztatói tanúsítás visszavonását követően új vizsgáztatói tanúsítás kiadása során a kérelmezőnek teljesítenie kell a jogszabályi követelményeket azzal, hogy a visszavonás előtt szerzett ismeret és tapasztalat nem számítható be a jogszabályban meghatározott ismereti és tapasztalati követelményekbe.
94/C. § * (1) A 94/A. § (1) bekezdésében és a 94/B. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a légiközlekedési hatóság intézkedésként a vizsgáztatói tanúsítást azonnali hatállyal bevonja, és a vizsgáztatói tanúsítást elveszi, amelyről átvételi elismervényt állít ki. Az átvételi elismervénynek tartalmaznia kell az elvétel e rendeletben meghatározott jogalapját.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevonás esetén a légiközlekedési hatóság a vizsgáztatói tanúsítás felfüggesztéséről, visszavonásáról vagy visszaadásáról 5 napon belül dönt.
(3) Ha a vizsgáztatói tanúsítás felfüggesztése a 94/A. § (2) bekezdésében foglaltak szerint nem érinti a jogosult valamennyi jogosultságát, a légiközlekedési hatóság a jogosult részére új, csak a felfüggesztéssel nem érintett jogosultságok gyakorlását lehetővé tevő vizsgáztatói tanúsítást állít ki és ad vissza.
95. § (1) * Az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet I. Mellékletében meghatározott azon légijárművek esetében, amelyekre adottságaiknál fogva az adott légijármű-kategóriára vonatkozó, e rendeletben meghatározott képzési vagy vizsgáztatási feltételek nem alkalmazhatóak, a légiközlekedési hatóság egyedi képzési és vizsga követelményeket hagyhat jóvá.
(2) A légiközlekedési hatóság olyan egyedi képzési és vizsgakövetelményeket hagy jóvá, amelyek elméleti és gyakorlati képzést és vizsgát tartalmaznak a következő témakörökben:
a) az adott légijárműhöz kapcsolódó természettudományi és repülési ismeretek,
b) az adott légijármű üzemeltetésére és működtetésére vonatkozó ismeretek,
c) az adott légijárművel felmerülő vészhelyzetek felismerésével és kezelésével kapcsolatos ismeretek, valamint
d) elsősegélynyújtási ismeretek.
(3) Az egyedi képzési és vizsgakövetelményeknek tartalmaznia kell a képzés megkezdéséhez szükséges előfeltételeket és a sikeres vizsga után megszerezhető jogosultságokat is.
96. § Az állami célú légiközlekedés szakszemélyzetének képzéséről szóló miniszteri rendelet alapján kiadott repülőgép-vezető, helikoptervezető, fedélzeti mérnök, fedélzeti navigátor szakszolgálati engedéllyel rendelkező személy katonai szolgálat során szerzett szakszolgálati engedélyét, képzéseit és repülési idejét a légiközlekedési hatóság az általa kialakított és honlapján közzétett beszámítási jegyzőkönyv szerint beszámítja a Légijármű és repülőeszköz személyzeti rendelet szerinti szakszolgálati engedély és jogosítás kiadásához.
97. § (1) A légiközlekedési hatóság a 95. §-ban foglaltakról, valamint a Légijármű és repülőeszköz személyzeti rendeletben meghatározott és megadott felmentésekről nyilvántartást vezet.
(2) A légiközlekedési hatóság által megadott felmentés alapján a Légijármű és repülőeszköz személyzeti rendelet szerinti szakszolgálati engedély vagy betétlap legfeljebb a felmentés megadásától számított 1 éven belül adható ki.
98. § A légijárművek és légijármű komponensek karbantartásának személyi jogosításairól és képzési követelményeiről szóló 13/2012. (III. 6.) NFM rendeletben (a továbbiakban: Karbantartási képzési rendelet) foglalt szakszolgálati engedélyeket a légiközlekedési hatóság adja ki.
99. § (1) A szakszolgálati engedély kiadása vagy módosítása iránti kérelmet a légiközlekedési hatósághoz az általa rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani, amely az Ákr.-ben foglaltakon túl tartalmazza
a) a kérelmező állampolgárságát,
b) a kérelmező születési helyét és idejét,
c) amennyiben van, a kérelmezőt alkalmazó karbantartó szervezet nevét, címét, jóváhagyási számát és
d) a kérelmező aláírását.
(2) A szakszolgálati engedély iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek igazolnia kell személyazonosságát, és a kérelem tárgyának megfelelő, e rendelet szerinti követelményeinek teljesítését.
100. § (1) A szakszolgálati engedélyt a légiközlekedési hatóság kérelemre, 5 éves időszakra, egyedi engedélyszámmal ellátva adja ki.
(2) A szakszolgálati engedély kötelező tartalmi elemeit a Karbantartási képzési rendelet 1. melléklete tartalmazza. A szakszolgálati engedélynek legalább a Karbantartási képzési rendelet 1. mellékletének I, II, VI, IX, XII, XIII és XIV pontjait angol fordításban is tartalmaznia kell.
(3) A szakszolgálati engedély érvényességi idejének lejárta esetén a légiközlekedési hatóság kérelemre a szakszolgálati engedélyt újabb 5 évvel meghosszabbítja. A szakszolgálati engedély érvényességi ideje 5 évvel meghosszabbításra kerül új kategória vagy jogosítás bejegyzése esetén.
(4) * Ha a jogosítást a légiközlekedési hatóság a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról szóló, 2014. november 26-i 1321/2014/EU bizottsági rendelet III. Melléklete (a továbbiakban: Part–66) Part–66 szerint kiadott szakszolgálati engedély „Nemzeti jogosítások” rovatába jegyzi be, akkor ennek a jogosításnak az érvényességi ideje megegyezik a Part–66 szerint kiadott szakszolgálati engedély érvényességi idejével.
(5) A szakszolgálati engedély érvényességi idejének lejárta, a szakszolgálati engedély visszavonása vagy felfüggesztése esetén az annak alapján kiadott bármely üzemképesség tanúsító megbízás szintén érvényét veszti.
(6) A szakszolgálati engedély kizárólag abban az esetben érvényes, ha az engedélyes azt aláírta.
101. § (1) Az e rendelet szerint kiadott szakszolgálati engedélyekről a légiközlekedési hatóság nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) a szakszolgálati engedély kiadása, valamint módosítása iránti kérelem, beleértve az ügy során keletkezett dokumentumokat,
b) a szakszolgálati engedéllyel rendelkező személlyel kapcsolatban más hatóságoktól érkező minden jelentés,
c) a légiközlekedési hatóság által végrehajtott vizsgáztatásokról készült dokumentumok.
(2) Az (1) bekezdés
a) a)–b) pontjában említett dokumentumokat az engedély érvényességének lejárta után 5 évig meg kell őrizni,
b) c) pontjában említett dokumentumokat legalább 5 évig meg kell őrizni.
(3) Az engedélyes felelős azért, hogy a szakszolgálati engedélyben lévő adatok megegyezzenek a légiközlekedési hatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal. Ennek érdekében az engedélyesnek az engedélyben szereplő adatok változását 15 napon belül be kell jelentenie a légiközlekedési hatóságnak. A légiközlekedési hatóság a bejelentés alapján módosítja az engedélyben szereplő adatokat.
102. § (1) A légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt felfüggeszti, ha
a) az engedélyes akadályozza a légiközlekedési hatóságnak a szakszolgálati tevékenység ellenőrzésével kapcsolatos eljárását, az ellenőrzés lehetővé tételéig,
b) az engedélyes a tevékenysége során a légiközlekedési szabályokat megszegte, a (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítéséig.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben – amennyiben a szakszolgálati engedélybe több jogosítás is be van jegyezve és a megállapított eltérés nem jelenti a többi jogosítás gyakorlásához szükséges feltételek nem teljesítését – a légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélybe bejegyzett csak azon jogosítást függeszti fel, amellyel összefüggésben a légiközlekedési szabályokat az engedélyes megszegte.
(3) Ha a légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt az (1) bekezdés b) pontja alapján függeszti fel, a határozatban rendelkeznie kell a szakszolgálati engedély vagy jogosítás visszaadásához szükséges, e rendelet előírásainak teljesítését biztosító követelményekről.
103. § (1) A légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt visszavonja, ha
a) az engedélyes a kérelemben a szakszolgálati engedély kiadásának feltételeire vonatkozóan valótlan adatokat jelölt meg,
b) a 102. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak ismétlődően következnek be, vagy
c) az engedélyes a tevékenysége során a légiközlekedési szabályokat megszegte, és azzal a légiközlekedés biztonságát olyan módon sérti vagy veszélyezteti, amely súlyos repülőesemény bekövetkeztéhez vezet.
(2) A szakszolgálati engedély visszavonását követően új szakszolgálati engedély kiadása során a visszavonás előtt szerzett tapasztalat nem számítható be az e rendeletben meghatározott tapasztalati követelményekbe.
104. § (1) A légiközlekedési hatóság a 102. § (1) bekezdésében és a 103. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a szakszolgálati engedélyt azonnali hatállyal bevonja és a szakszolgálati engedélyt elveszi, amelyről átvételi elismervényt állít ki, amely tartalmazza az elvétel e rendeletben meghatározott jogalapját.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevonás esetében a légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedély felfüggesztéséről, visszavonásáról vagy visszaadásáról öt napon belül dönt.
(3) Ha a szakszolgálati engedély felfüggesztése a 102. § (2) bekezdésében foglaltak szerint nem érinti a jogosult valamennyi jogosítását, a légiközlekedési hatóság a jogosult részére új, csak a felfüggesztéssel nem érintett jogosítások gyakorlását lehetővé tevő szakszolgálati engedélyt állít ki és ad vissza.
105. § (1) A B–SLA és a B–BL kategóriájú szakszolgálati engedély esetében a légiközlekedési hatóság elfogadhatja az állami légijármű karbantartási környezetben szerzett légijármű karbantartási tapasztalatot, amennyiben meggyőződött arról, hogy az ilyen tapasztalat egyenértékű az e rendeletben előírttal, de ez esetben legalább egy év kiegészítő polgári légijármű karbantartási tapasztalat szükséges a polgári légijármű karbantartási környezet megértésének biztosítására.
(2) A Karbantartási képzési rendelet 15. § (2) bekezdésében meghatározott tapasztalati követelményt a légiközlekedési hatóság kérelemre enyhíti, amennyiben meggyőződött arról, hogy a kérelmező e rendelet szerint jóváhagyott alapismereti képzésben vagy más, iskolarendszerű műszaki képzésben részesült. Az enyhítés mértéke e rendelet szerint jóváhagyott képzés esetében az előírt tapasztalati idő legfeljebb 65%-a, más, iskolarendszerű műszaki képzés esetében legfeljebb 30%-a lehet. A friss tapasztalatra vonatkozó követelmények tekintetében enyhítés nem alkalmazható.
106. § (1) Karbantartás oktató szervezeti engedélyt a légiközlekedési hatóság kérelemre, az általa rendszeresített formanyomtatványon adja ki. Az engedély az Ákr.-ben foglaltakon túl tartalmazza legalább
a) a szervezet telephelyeit,
b) az engedélyezett tevékenységét,
c) az engedély számát.
(2) Az e rendelet szerint kiadott karbantartás oktató szervezeti engedélyekről a légiközlekedési hatóság nyilvántartást vezet, amely az engedély kiadása, valamint módosítása iránti kérelmeket – beleértve az ügy során keletkezett dokumentumokat – tartalmazza. A nyilvántartást az engedély visszavonása után 5 évig meg kell őrizni.
(3) A karbantartás oktató szervezeti engedély kiadása vagy módosítása iránti kérelmet a légiközlekedési hatósághoz az általa rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelem az Ákr.-ben foglaltakon túl a tartalmazza
a) a kérelmező telephelyét,
b) a felelős vezető személy nevét.
(4) A karbantartás oktató szervezeti engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező igazolja a kérelem tárgyának megfelelő, e rendelet szerinti követelmények teljesítését.
(5) A légiközlekedési hatóság a kiadott engedélyekről nyilvántartást vezet, amelyet a honlapján közzétesz. A nyilvántartás az engedélyben foglalt adatokat tartalmazza.
107. § (1) Ha a karbantartás oktató szervezet a jóváhagyásához szükséges feltételeket érintő változást tervez, azok jóváhagyása érdekében benyújtja a légiközlekedési hatósághoz a Karbantartási képzési rendelet 28. § (2) bekezdésében meghatározott, a tervezett változások szerint módosított kézikönyvet. Ha a jóváhagyott változások az engedélyben foglalt adatok változtatását is szükségessé teszik, a légiközlekedési hatóság az engedélyt is módosítja. Ha a változás nem ismerhető előre, akkor a változás bekövetkeztét követő 5 munkanapon belül kell azt bejelenteni és a módosított kézikönyv jóváhagyását kérni.
(2) A légiközlekedési hatóság 2 éves időszakokban teljes körűen felülvizsgálja, hogy a karbantartás oktató szervezet megfelel-e e rendelet előírásainak.
(3) Ha a légiközlekedési hatóság felülvizsgálati eljárása során eltérést tapasztal, határidő megjelölésével felhívja a szervezetet javító intézkedés megtételére.
(4) Ha a karbantartás oktató szervezet a javító intézkedés megtételét elmulasztja, a légiközlekedési hatóság a karbantartás oktató szervezet engedélyét visszavonja annak a tevékenységnek a tekintetében, amelyben az eltérést tapasztalta.
(5) Ha a karbantartás oktató szervezet által határidőben teljesített javító intézkedés nem biztosítja az e rendeletnek való megfelelést, a légiközlekedési hatóság a karbantartás oktató szervezet engedélyét felfüggeszti annak a tevékenységnek a tekintetében, amelyben az eltérést tapasztalta, valamint újabb határidő kitűzésével felszólítja a szervezetet a megfelelő javító intézkedés meghozatalára. Ha az újabb javító intézkedés sem biztosítja az e rendeletnek való megfelelést, a légiközlekedési hatóság a (4) bekezdésben foglaltak szerint jár el.
108. § (1) A légiközlekedési hatóság egy tanfolyam vagy vizsga lebonyolítására is adhat engedélyt, ha a kérelmező a kérelem tárgya szerint megfelel a Karbantartási képzési rendelet 26. §-ában foglalt feltételeknek.
(2) Tanfolyam vagy vizsga egyedi engedélyezése iránti kérelmet a légiközlekedési hatósághoz az általa rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelem az Ákr.-ben foglaltakon túl tartalmazza
a) a kérelmező telephelyét,
b) a felelős vezető személy nevét.
(3) A kérelem benyújtása során igazolni kell az e rendeletnek való megfelelést.
(4) A légiközlekedési hatóság a kiadott engedélyekről nyilvántartást vezet.
109. § (1) A légiközlekedési hatóság a tanfolyam vagy vizsga lebonyolítása során bármikor ellenőrizheti, hogy a jóváhagyásnak megfelelően történik-e a lebonyolítás.
(2) Ha a légiközlekedési hatóság az ellenőrzés során a jóváhagyásban foglaltaktól eltérést tapasztal,
a) de az eltérés javító intézkedéssel megszüntethető, a légiközlekedési hatóság határidő meghatározásával felhívja az engedélyest a javító intézkedés megtételére,
b) és ennek következtében a tanfolyam vagy vizsga nem felel meg a Karbantartási képzési rendelet foglalt követelményeknek, vagy az engedélyes az a) pont szerinti javító intézkedés megtételét elmulasztja, a légiközlekedési hatóság visszavonja az engedélyt.
110. § (1) Abban az esetben, ha a kérelmező nem a Karbantartási képzési rendelet szerinti alapismereti képzésben, vagy légijármű vagy hajtómű típus képzésben részesült, a légiközlekedési hatóság kérelemre – a (4) bekezdésben foglaltak szerint – részleges vagy teljes felmentést ad az e rendeletben meghatározott, a légijármű karbantartó szakszolgálati engedély vagy a légijármű komponens üzemképesség tanúsító megbízás kiadásának feltételét képező alapismereti vizsga, valamint a légijármű vagy hajtómű típusismereti követelmények alól.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet a légiközlekedési hatósághoz írásban kell benyújtani, és a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell
a) nem a Karbantartási képzési rendelet szerinti alapismereti képzés, vagy légijármű vagy hajtómű típus képzés elvégzését , és a képzés az (1) vagy (3) bekezdés szerinti feltételeknek való megfelelés biztosítására való alkalmasságát, vagy
b) a Part–66 szerint külföldön kiadott szakszolgálati engedély meglétét.
(3) Az (1) és a (4) bekezdés szerinti feltételeknek való megfelelés biztosítására való alkalmasság igazolására alkalmas különösen az oktató szervezet nyilatkozata a képzés tematikájáról és vizsgarendszeréről.
(4) Ha a kérelmező képesítése egyenértékű a Karbantartási képzési rendeletben foglaltakkal, teljes felmentést ad. Amennyiben a légiközlekedési hatóság a (2) bekezdés szerint igazolt képzés tematikájának és vizsgarendszerének az e rendeletben foglalt követelményekkel történt összehasonlítás során eltérést állapít meg, akkor az e rendeletnek való teljes megfelelést biztosító kiegészítő képzés vagy vizsga előírása mellett részleges felmentést ad.
(5) A légiközlekedési hatóság a megadott felmentésekről nyilvántartást vezet.
(6) A légiközlekedési hatóság által megadott felmentés alapján szakszolgálati engedély legfeljebb a felmentés megadástól számított egy éven belül adható ki vagy módosítható.
111. § Az AeMC-t és az AME-t kérelemre a légiközlekedési hatóság jelöli ki.
112. § E Fejezet rendelkezései a légijárművek lajstromozásának szabályairól szóló 32/2001. (IX. 28.) KöViM rendelet (a továbbiakban: Lajstromozási rendelet) 1. § (2) bekezdésében foglalt légijárművekre terjednek ki.
113. § (1) A légijármű lajstromba vétele, a lajstromban szereplő jog módosítása, megszüntetése (a továbbiakban együtt: bejegyzés) a légiközlekedési hatósághoz benyújtott kérelemre történik.
(2) A bejegyzési kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló okirat keltétől – a 115. § (2) bekezdése szerinti esetben a határozat kézhezvételétől – számított 30 napon belül kell a lajstromozó hatósághoz benyújtani. Ha az okirat létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése szükséges, a kérelmet a beleegyezéstől számított 30 napon belül kell a lajstromozó hatósághoz benyújtani.
114. § (1) A lajstromba vételhez a kérelmező igazolja
a) a légijármű tulajdonjogát, a légijárművet terhelő jelzálogjogot, valamint egyéb jogot,
b) a légijármű lajstromba vételének kezdeményezésére vonatkozó jogosultságot,
c) az illetékes magyar vámhivatal vámkezelését,
d) a légijármű összes repült óráinak és felszállásainak számát.
(2) Más állam lajstromába felvett (külföldről beszerzett) légijármű esetén a kérelmezőnek igazolja
a) az export légialkalmasságot,
b) az egyedi légialkalmasságot,
c) a típusalkalmasságot,
d) a légijármű műszaki-kereskedelmi átvételét,
e) az adott légijárműnek a lajstromozó állam saját lajstromából történő törlését.
(3) Hazai gyártású légijármű lajstromba vételéhez az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a kérelmező igazolja
a) a típusalkalmasságot,
b) sorozatgyártás esetében a légialkalmassági felülvizsgálatot.
(4) A lajstromba vételhez az e rendelet szerinti feltételeknek való megfelelés igazolására alkalmas különösen
a) a légijármű tulajdonjogának, a légijárművet terhelő jelzálogjognak, valamint egyéb jognak az igazolására szolgáló okirat,
b) a légijármű tulajdonosa vagy bérlője hozzájáruló nyilatkozata a lajstromba vételhez,
c) az illetékes magyar vámhivatal vámkezelését igazoló okmány,
d) a légijármű összes repült óráinak és felszállásainak számát igazoló okmány.
(5) Más állam lajstromába felvett (külföldről beszerzett) légijármű esetén az e rendelet szerinti feltételeknek való megfelelés igazolására alkalmas különösen
a) export légialkalmassági bizonyítvány,
b) egyedi légialkalmassági bizonyítvány, ha a lajstromozó állam légiközlekedési hatósága export légialkalmassági bizonyítványt nem adott ki,
c) típusalkalmassági bizonyítvány (Magyarországon típusalkalmassági bizonyítvánnyal nem rendelkező típus esetén),
d) a légijármű műszaki-kereskedelmi átvételéről szóló bizonylat,
e) a lajstromozó állam igazolása arról, hogy az adott légijárművet saját lajstromából törölte.
(6) Hazai gyártású légijármű lajstromba vételéhez az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül az e rendelet szerinti feltételeknek való megfelelés igazolására alkalmas különösen
a) kísérleti gyártás (prototípus) esetében a típusvizsgálat után kiadott típusalkalmassági bizonyítvány,
b) sorozatgyártás esetében a hatósági légialkalmassági felülvizsgálati jegyzőkönyvek.
115. § (1) A lajstromban már szereplő légijármű esetén igazolni kell a bejegyzett jog módosítását, megszüntetését.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti igazolás nem magyar nyelven kiállított okirattal (okmánnyal) történik – továbbá ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – ahhoz csatolni kell annak hiteles magyar nyelvű fordítását is.
116. § (1) A légijármű tulajdonjogának, valamint egyéb jog bejegyzésének, módosításának, megszüntetésének – ha törvény másként nem rendelkezik – olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a hiteles másolata alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog keletkezését, módosulását, illetve megszűnését hitelt érdemlően igazolja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a bejegyzés alapjául szolgálhat bíróság jogerős határozata, vagy hatóság végleges határozata is, ha az bejegyezhető jogra vonatkozik.
117. § A légiközlekedési hatóság a jelzálogjognak a lajstromba történő bejegyzéséről, a bejegyzett jog módosulásáról, törléséről határozatban dönt.
118. § (1) A különböző jellegű és rendeltetésű légijárműveket egymástól elkülönítve és az egyes légijárműveket külön sorszám alatt kell a lajstromban nyilvántartani.
(2) Azonos szám- és betűjellel több légijárművet a lajstromba felvenni nem lehet.
(3) A légiközlekedési hatóság a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokat, a bejegyzés iránti kérelmet, valamint a lajstromozási ügyben keletkezett egyéb iratokat elkülönítetten tárolja.
119. § (1) A lajstrom tartalmát a (2) bekezdésben lévő korlátozással bárki megtekintheti és arról feljegyzést készíthet, vagy hiteles másolatot kérhet.
(2) A tulajdonosról, üzembentartóról, nevének (cégnevének), címének (székhelyének) kivételével egyéb azonosító adat nem juthat a betekintő tudomására és a lajstrom egyes részeiről kiadott másolaton egyéb azonosító adat nem tüntethető fel.
120. § (1) A légiközlekedési hatóság a légijármű lajstromba vételéről a Lajstromozási rendelet 1. melléklete szerinti magyar és angol nyelvű bizonyítványt állít ki annak igazolására, hogy az adott légijárművet a lajstromba felvette. A lajstromozási bizonyítványt a légijármű tulajdonosa, tulajdonosának felhatalmazása alapján az üzembentartója vagy a bérlője (a továbbiakban együtt: tulajdonos) kapja meg, aki köteles azt a repülések során a légialkalmassági bizonyítvánnyal együtt a légijármű fedélzetén tartani.
(2) A lajstromozási bizonyítvány megrongálódása, megsemmisülése vagy elvesztése esetén a tulajdonos – a tudomásszerzéstől számított 3 munkanapon belül – köteles jelezni a légiközlekedési hatóságnak, és egyúttal kérnie kell a lajstromozási bizonyítvány pótlását.
(3) A lajstromozási bizonyítvány adatainak megváltozása esetén a tulajdonos 15 napon belül köteles kérni a lajstromozási bizonyítvány módosítását.
121. § Az ideiglenes lajstromba vételt az első kísérleti (próba) repülés előtt kell kérni a légiközlekedési hatóságtól.
122. § (1) A lajstromból való törlés iránti kérelemnek tartalmazza
a) a törlés okát,
b) a légijármű összes repült óráinak és felszállásainak számát,
c) bérelt légijármű esetében a bérleti időszak alatt teljesített összes repült órát és a felszállások számát.
(2) A lajstromból való törlés iránti kérelem benyújtásakor igazolni kell a légiközlekedési hatóság általi lajstromba vételt.
(3) A légiközlekedési hatóság a benyújtott kérelem és okmányok alapján a légijárművet törli a lajstromból, és erről értesíti a kérelmezőt, illetve az illetékes külföldi fél számára külön igazolást ad.
(4) A légiközlekedési hatóság a légijárművet hivatalból törli a lajstromból az Lt. 14. § (1) bekezdés c) és d) pontjában foglalt esetekben, valamint, ha a légijármű légialkalmassági bizonyítványának érvényesség ideje 5 éve lejárt.
123. § E Fejezet rendelkezései a polgári légijármű üzemben tartásának szakmai feltételeiről és engedélyezési eljárásáról szóló 20/2002. (III. 30.) KöViM rendelet (a továbbiakban: Üzemben tartási rendelet) 1. §-ában meghatározott személyekre terjednek ki.
124. § A polgári légijármű üzemben tartásához szükséges hatósági engedélyt (a továbbiakban: üzemben tartási engedély) a légiközlekedési hatóság (a továbbiakban: hatóság) kérelemre adja ki.
125. § (1) A kérelmet – a légijármű üzemben tartásának tervezett megkezdése előtt legalább 30 nappal – az üzemben tartó írásban köteles a hatósághoz benyújtani.
(2) Az üzemben tartási engedély iránti kérelem tartalmazza
a) az üzemben tartó nevét, címét, székhelyét, bázishelyét és telefonszámát,
b) a tervezett légiközlekedési tevékenység leírását,
c) az üzemben tartó szervezeti felépítésének ismertetését,
d) a légi és földi üzemeltetésért, a szakszemélyzet képzéséért, a légijármű karbantartásért és légiszállítás esetén a minőségbiztosításért felelős vezető személyek nevét, képesítését és szakmai gyakorlatát,
e) a légijárművek típusát, lajstromjelét, amelyre a kérelmező az üzemben tartási engedély kiadását kéri.
(3) A kérelem benyújtásakor a kérelmező igazolja
a) a nem gazdasági társaságként működő személyeknél a tevékenység végzésének jogszerűségét, és – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – az aláírásra jogosult közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát,
b) a légijármű érvényes felelősségbiztosításának meglétét.
(4) A kérelemhez a kérelmező mellékeli
a) ha az üzemben tartó nem a légijármű tulajdonosa, a tulajdonos hozzájárulását az üzemben tartáshoz, valamint az üzemben tartás jogcímét,
b) az üzemben tartási kézikönyvet,
c) a karbantartási irányítási kézikönyvet,
d) a karbantartási szerződést, amennyiben az üzemben tartó a karbantartást karbantartó szervezettel tervezi végeztetni,
e) a minőségbiztosítási kézikönyvet, ha az üzemben tartás légiszállítás céljából történik.
(5) Ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, a légiközlekedési hatóság a cégkivonatot, valamint – ha a kérelmező a képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza – az iratot, a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
126. § (1) A hatóság az üzemben tartási engedélyt – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2 évre adja ki.
(2) Ha az üzemben tartó a légijárművet légiszállítás céljából tartja üzemben, az üzemben tartási engedély érvényességi ideje 1 év.
(3) Az üzemben tartási engedély érvényességét – az érvényességi idő lejárta előtt 30 nappal benyújtott kérelem alapján – a hatóság meghosszabbítja, ha az e rendeletben az üzemben tartási engedély kiadásához előírt feltételek a továbbiakban is fennállnak.
(4) A légiszállítás céljából kiadott üzemben tartási engedélyt a hatóság magyar és angol nyelven állítja ki.
(5) Az Üzemben tartási rendelet 7. § (1) bekezdésében foglalt bejelentés alapján a hatóság az üzemben tartási engedélyt módosíthatja vagy a feltételek hiánya esetén visszavonhatja.
127. § (1) Az üzemben tartást a hatóság ellenőrzi. Az ellenőrzés történhet az üzemben tartó előzetes értesítése nélkül is.
(2) A légijármű üzemben tartója köteles az ellenőrzést lehetővé tenni, és az ellenőrzés során a hatóság rendelkezésére bocsátani az üzemben tartáshoz az e rendeletben előírt eszközöket, dokumentációkat.
(3) A hatóság az üzemben tartást a repülési feladat végrehajtása során is ellenőrizheti.
128. § (1) Az ultrakönnyű légijármű és könnyű autogiro (a továbbiakban együtt: könnyű légijármű) típusalkalmassági tanúsítványának kiadására irányuló eljárás megindítását a légiközlekedési hatóság által meghatározott formanyomtatvány használatával, a légijármű tulajdonos vagy a tulajdonosi hozzájárulással rendelkező személy vagy szervezet kérelmezheti írásban a légiközlekedési hatóságnál.
(2) A kérelem – az Ákr.-ben meghatározottakon kívül – az (5) bekezdésben meghatározott eltéréssel – tartalmazza
a) a kérelmezett könnyű légijármű típus megnevezését, kategóriáját,
b) az arra vonatkozó adatokat, hogy a kérelmező vagy vele jogviszonyban álló személy megfelel a 7. §-ban a felelős tervezőre megállapított követelményeknek (a továbbiakban: felelős tervezői jogosultság),
c) az alapul vett légialkalmassági előírás megnevezését, megjelölve a kiadó illetékes szervezetet és a kiadás számát, dátumát, valamint a revízió számát,
d) a könnyű légijármű gyártójának nevét és címét.
(3) A kérelem benyújtásával egyidejűleg
a) a kérelmező igazolja
aa) a felelős tervezői jogosultság fennállását,
ab) ha a kérelmező nem rendelkezik felelős tervezői jogosultsággal, akkor a felelős tervezővel kötött megállapodás meglétét, oly módon, hogy abból a felek ellenszolgáltatásra vonatkozó rendelkezései kitakarhatóak,
ac) hogy a típusterv a megjelölt eltérésekkel, megfelel az alkalmazandó légialkalmassági előírásnak,
b) a kérelmező mellékeli
c) a kérelmezett könnyű légijármű típustervét,
d) a típusvizsgálatokról, típustesztekről készült jegyzőkönyvet (jegyzőkönyveket) és az ezzel összefüggő megfelelőségi nyilatkozatot (nyilatkozatokat),
e) a felelős tervező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a típusterv a megjelölt eltérésekkel, megfelel az alkalmazandó légialkalmassági előírásnak,
f) a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy képes teljesíteni a típusalkalmassági tanúsítvány tulajdonosával szemben támasztott kötelezettségeket,
g) a részletes műszaki tervdokumentációt.
(4) A részletes műszaki tervdokumentációt a kérelmező elektronikus úton vagy papír alapon, összefűzve és lezárt dobozban adja át a légiközlekedési hatóságnak, aki azt lezáró pecséttel látja el, és az eljárás befejezésével a kérelmező részére visszaadja. A kérelmező a műszaki tervdokumentációt köteles megőrizni.
(5) Ha a kérelmező az Lt. 46. § (5) bekezdése alapján valamely állam illetékes hatósága által kiadott igazolás alapján kéri a könnyű légijármű típusalkalmassági tanúsítványának kiadását, a kérelemnek a (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott feltételt kell tartalmaznia.
129. § A légijárművek gyártásáról, építéséről és műszaki alkalmasságáról szóló 21/2015. (V. 4.) NFM rendelet (a továbbiakban: Légijármű műszaki alkalmassági rendelet) 4. §-ában foglalt megfelelőség érdekében légiközlekedési hatóság kérésére a kérelmezőnek lehetővé kell tennie, hogy a légiközlekedési hatóság
a) megvizsgáljon bármely dokumentumot, vagy elvégezzen valamely vizsgálatot a Légijármű műszaki alkalmassági rendelet 6. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott megfelelőségi nyilatkozat érvényességének ellenőrzéséhez,
b) jelen lehessen a repülési, vagy a földi teszteknél, annak érdekében, hogy megbizonyosodhasson arról, hogy nincs olyan sajátosság vagy jellemző, amely miatt azoknál a felhasználásoknál, amelyekre a típusalkalmassági tanúsítványt kérelmezik, a könnyű légijármű ne lenne biztonságos.
130. § (1) Ha a légiközlekedési hatóság megállapítja, hogy a könnyű légijármű típus
a) megfelel a Légijármű műszaki alkalmassági rendeletben meghatározott követelményeknek, vagy
b) az Lt. 46. § (5) bekezdése alapján elfogadta más állam illetékes hatóságának igazolását arról, hogy a típus a nemzetközi előírásoknak megfelel és a biztonságos repülésre, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmas,
akkor a könnyű légijármű típusra a típusalkalmassági tanúsítványt határozatlan időtartamra kiadja.
(2) A könnyű légijármű típusalkalmassági tanúsítványát magyar és angol nyelven kell kiállítani.
(3) Amennyiben alapos okkal valószínűsíthető, hogy a könnyű légijármű típus nem felel meg az alkalmazandó légialkalmassági előírásnak vagy a biztonságos üzemeltetés követelményeinek, a légiközlekedési hatóság a könnyű légijármű típusalkalmassági tanúsítványa tulajdonosát határidő tűzésével felhívja a követelmények teljesítésének igazolására irányuló adatszolgáltatásra.
(4) Akkor, ha a (3) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelenül telt el, a légiközlekedési hatóság az Lt. 3. § (1b) bekezdésében foglaltak szerint jár el.
(5) Amennyiben az (3) bekezdésben foglalt jogsértés megszüntetésére nincs lehetőség, úgy a légiközlekedési hatóság a könnyű légijármű típusalkalmassági tanúsítványát visszavonja.
131. § (1) Ha a könnyű légijármű típusalkalmassági tanúsítványának tulajdonosa nem teljesíti a Légijármű műszaki alkalmassági rendelet 9. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét, akkor a légiközlekedési hatóság teljesítési határidő megállapításával felszólítja annak teljesítésének igazolására irányuló adatszolgáltatásra.
(2) A légiközlekedési hatóság az Lt. 3. § (1b) bekezdésében foglaltak szerint jár el amennyiben a típusalkalmassági tanúsítvány tulajdonosa az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítésének nem tesz eleget.
(3) A légiközlekedési hatóság a könnyű légijármű típusalkalmassági tanúsítványát visszavonja, ha a típusalkalmassági tanúsítvány tulajdonosa jogutód nélkül marad vagy megszűnik.
(4) Ha a légiközlekedési hatóság könnyű légijármű típusalkalmassági tanúsítványát a (2) és a (3) bekezdés alapján felfüggeszti vagy visszavonja, akkor a könnyű légijármű tulajdonosa a könnyű légijármű jellemzője alapján egyedi repülési engedélyt kérhet. Az egyedi repülési engedélyre vonatkozó kérelem benyújtásától az engedély kiadásáig változtatás nélkül üzemeltethető a könnyű légijármű a típusalkalmassági-, és a légialkalmassági tanúsítványban foglaltak szerint.
132. § (1) A könnyű légijármű típusalkalmassági tanúsítványának módosítását kell kérelmeznie a tanúsítvány tulajdonosának a légiközlekedési hatóságtól, ha a típuson a típusalkalmassági tanúsítványban meghatározottakhoz képest olyan módosítást kíván végrehajtani, amely jelentős hatással van a könnyű légijármű tömegére, egyensúlyára, szerkezeti szilárdságára, megbízhatóságára, üzemeltetési jellemzőire, vagy a légialkalmasságát befolyásoló egyéb tulajdonságára.
(2) A típusalkalmassági tanúsítvány módosítására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell, hogy a típusterv módosítása a megjelölt eltérésekkel megfelel az alkalmazandó légialkalmassági előírásnak. Az igazolásra alkalmas különösen a felelős tervező nyilatkozata.
133. § A légiközlekedési hatóság a könnyű légijárműre kiadott típusalkalmassági tanúsítványokról nyilvántartást vezet.
134. § (1) Könnyű légijármű gyártására szóló gyártási engedélyt a légiközlekedési hatóság adja ki a légiközlekedési hatóság által meghatározott formanyomtatvány használatával természetes, vagy jogi személy kérelmezheti a légiközlekedési hatóságnál.
(2) A kérelemhez a kérelmező mellékeli
a) a gyártás-ellenőrzési rendszer főbb elemeinek leírását, és az azt tartalmazó a gyártó szervezetére, működésre vonatkozó dokumentumokat,
b) a gyártási hely leírását, a helyiség elrendezési rajzát,
c) a gyártásfelügyelő e rendeletben meghatározott képzettségét, tapasztalatát igazoló dokumentum vagy dokumentumok másolatát.
(3) Amennyiben a kérelmező nem a könnyű légijármű típusalkalmassági tanúsítványának tulajdonosa, vagy a tanúsítvány kiadásának kezdeményezője, igazolni kell a gyártási jogosultságot, amelyre alkalmas különösen a tulajdonossal kötött megállapodást.
135. § (1) Ha a légiközlekedési hatóság megállapítja, hogy a gyártó teljesíti a jelen rendeletben meghatározott követelményeket, akkor a gyártási engedélyt határozatlan időtartamra adja ki.
(2) A gyártási engedély hatályos marad mindaddig, amíg a gyártási engedély kiadásának feltételei fennállnak.
(3) Ha a légiközlekedési hatóság megállapítja, hogy a gyártó nem teljesíti az e rendeletben a gyártási engedélyre meghatározott követelményeket, akkor a légiközlekedési hatóság – az (5) bekezdésre, valamint az Lt. 3/C. § (4)–(6) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – megfelelő határidő tűzésével, az érdemi döntés meghozatalához szükséges adatok közlésére hívja fel a gyártót.
(4) Ha a gyártó a megállapított határidőn belül nem tesz eleget a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének, akkor a légiközlekedési hatóság az Lt. 3. § (1b) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.
(5) A gyártó a (3) bekezdésben meghatározott esetben a követelményeknek történő megfelelés érdekében intézkedési tervet dolgoz ki, amelyben megjelöli a teljesítési határidőt, vagy határidőket.
136. § (1) A könnyű légijármű légialkalmassági tanúsítványának kiadására irányuló eljárás megindítását a légiközlekedési hatóság által meghatározott formanyomtatvány használatával, a könnyű légijármű tulajdonosa vagy a légijármű üzemben tartója kérelmezheti írásban a légiközlekedési hatóságnál.
(2) A kérelem benyújtásakor a kérelmező igazolja
a) új könnyű légijármű esetében
aa) a gyártói megfelelőségi nyilatkozatot vagy külföldön gyártott könnyű légijármű esetében a külföldi illetékes hatóság által kiadott gyártói engedély meglétét,
ab) a súlyra, a súlypontra vonatkozó jelentést és a súlypontmérési lapot, felszerelési listát,
ac) az alkalmazandó légialkalmassági előírásban előírt kézikönyvet, vagy kézikönyveket,
b) használt könnyű légijármű esetében
ba) az Európai Unióból származó könnyű légijármű esetében külföldi illetékes hatóság által kiadott egyedi légialkalmassági bizonyítvány vagy tanúsítvány másolatát,
bb) az Európai Unión kívüli államból származó könnyű légijármű esetében az ab) alpontban meghatározottakat, valamint a külföldi illetékes hatóság által kiadott, a típus alkalmasságára, valamint az egyedi légialkalmasságára vonatkozó bizonyítványok, tanúsítványok másolatát, vagy ezek adatait tartalmazó igazolást,
bc) az alkalmazandó légialkalmassági előírásban előírt kézikönyvet (kézikönyveket).
137. § (1) A könnyű légijármű légialkalmassági tanúsítványát a légiközlekedési hatóság akkor adja ki, ha a kérelemhez mellékelt dokumentumok alapján megállapítja, hogy
a) új könnyű légijármű esetében a könnyű légijármű
aa) megfelel a vonatkozó típusalkalmassági tanúsítvány alapjául szolgáló típustervnek és
ab) biztonságos üzemkész állapotban van,
b) használt könnyű légijármű esetében
ba) a könnyű légijármű megfelel a vonatkozó típusalkalmassági tanúsítvány alapjául szolgáló típustervnek és
bb) a légijárművön egyedi légialkalmassági felülvizsgálatot hajtottak végre.
(2) A könnyű légijármű légialkalmassági tanúsítványát magyar és angol nyelven kell kiállítani.
137/A. § * (1) A könnyű légijármű légialkalmassági tanúsítványát a hatóság visszavonja, ha
a) megállapítja, hogy a típustervben foglaltakat vagy a folyamatos légialkalmasságra vonatkozó követelményeket nem tartják be, vagy
b) a légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a típusalkalmassági tanúsítványt felfüggesztette, és egyedi repülési engedélyt adott ki.
(2) A könnyű légijármű légialkalmassági tanúsítványának visszavonása esetén a tanúsítványt a légiközlekedési hatóság részére vissza kell adni.
(3) A légialkalmassági tanúsítványt, ha a könnyű légijármű tulajdonviszonyában változás következett be, a légijárművel együtt át kell ruházni.
138. § (1) A légiközlekedési hatóság, amennyiben a kérelem tartalmazza a jelen rendeletben meghatározottakat, a kutatási, kísérleti, vagy tudományos célú légijárműre egyedi repülési engedélyt ad ki.
(2) Ha a kutatási, kísérleti, vagy tudományos célú légijármű egyedi repülési engedélyezésekor meghatározott feltételekben jelentős változás nem következik be, és a repülések tervezett programját nem vagy nem teljes mértékben hajtották végre, a légiközlekedési hatóság az egyedi repülési engedélyt több ízben, alkalmanként egy évvel meghosszabbíthatja.
(3) A kérelemhez a kérelmező mellékeli
a) tervezési koncepciót, amely tartalmazza
aa) a tervezési célokat,
ab) a tervezés alapjául szolgáló információkat, amennyiben figyelembe vették az alapul vett alkalmazandó légialkalmassági előírást, valamint az attól történő eltérés leírását,
ac) a fő méret- és tömegadatok,
ad) a számított tervezett repülési jellemzőket,
ae) motoros légijárművek esetén a hajtómű és légcsavar típusát, jellemzőit,
af) a bizonyítást arra vonatkozóan, hogy a légijármű alapvető szilárdsági és aerodinamikai jellemzői alapján képes a c) pontban meghatározott feltételek és korlátozások szerinti repülésre,
b) az építés nyomon követhetőségi dokumentumát, amely tartalmazza az építés folyamatát, beleértve a felhasznált anyagok és alkatrészek, valamint az építésben közreműködő személyek kilétét és tevékenységének módját,
c) a repülések tervezett programját, amely tartalmazza a légijármű légiüzemeltetése szempontjából szükséges feltételeket vagy korlátozásokat, ezen belül
ca) az útvonalra vagy a légtérre vonatkozó, a repüléshez szükséges feltételeket és korlátozásokat,
cb) a hajózó személyzettel kapcsolatos azon feltételeket és korlátozásokat, amelyek a légijármű repülésére jogosítanak,
cc) a nem hajózó személyzethez tartozó személyek szállítására vonatkozó feltételeket,
cd) a betartandó üzemi korlátozásokat, egyedi eljárásokat és műszaki feltételeket,
ce) az egyedi repülési tesztprogramot,
cf) a repülések tervezett programjának időtartama alatt alkalmazott karbantartási feltételeket.
(4) A kérelem tartalmi elemeit a Légijármű műszaki alkalmassági rendelet tartalmazza.
(5) * A légiközlekedési hatóság a kutatási, kísérleti vagy tudományos célú légijárműre kiadott egyedi repülési engedélyt felfüggeszti a hatóság által előírt követelmények teljesítéséig, ha a légijármű súlyosan veszélyezteti a repülés biztonságát.
139. § (1) Az amatőr építésű légijármű egyedi repülési engedélyének kiadására irányuló eljárás megindítását a légiközlekedési hatóság által meghatározott formanyomtatvány használatával az építő kérelmezheti írásban a légiközlekedési hatóságnál.
(2) A kérelemhez a kérelmező mellékeli
a) az alapul vett alkalmazandó alkalmassági előírástól, vagy előírásoktól történő eltérés leírását,
b) az egyedi repülési tesztprogramot,
c) az üzemeltetési kézikönyv tervezetét.
(3) A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező igazolja a légijármű jogszabályban foglalt követelményeknek való megfelelését. A megfelelőség igazolására alkalmas különösen
a) a műszaki felügyelő a Légijármű műszaki alkalmassági rendelet 38. §-a szerinti nyilatkozata,
b) a műszaki felügyelő nyilatkozata arról, hogy a légijármű repülésre képes állapotban van és a repülési tesztek megkezdhetőek.
140. § A terv építésű légijármű esetén a tervet, valamint a KIT-et a légiközlekedési hatóság akkor fogadja el az építés alapjául, ha
a) a terv, valamint a KIT szerepel valamely külföldi illetékes hatóság nyilvántartásban, és a külföldi illetékes hatóság igazolja, hogy a terv, valamint a KIT megfelel a Légijármű műszaki alkalmassági rendelet 36. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározottaknak, és
b) a műszaki felügyelő nyilatkozik arról, hogy a terv, vagy a KIT aerodinamikai és szilárdsági jellemzői alapján várhatóan megfelel a tervezett felhasználási célnak.
141. § (1) Az amatőr építésű légijárműre kiadott egyedi repülési engedély – a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – 1 évig hatályos.
(2) Ha az amatőr építésű légijárműre kiadott egyedi repülési engedélyben, vagy az engedélyezés során megadott feltételekben változás következik be, továbbá, ha az egyedi repülési tesztprogramot nem, vagy nem teljes mértékben hajtották végre, akkor az egyedi repülési engedély 1 évre, több alkalommal is meghosszabbítható.
(3) Az amatőr építésű légijárműre kiadott egyedi repülési engedély meghosszabbítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a hosszabbítás indokait, vagy a 138. § (3) bekezdésében meghatározott dokumentumokban történt módosítás leírását vagy nyilatkozatokat.
(4) A légiközlekedési hatóság az egyedi repülési engedélyt az amatőr építésű légijárműre határozatlan időtartamra kiadja, ha
a) az egyedi repülési tesztprogramot teljes mértékben végrehajtották,
b) rendelkezésre áll az üzemeltetési kézikönyv végleges verziója, amelynek tartalmaznia kell a légiüzemeltetés feltételeit és a karbantartások rendszerét,
c) a légijármű repülésre alkalmas állapota – különösen a műszaki felügyelő, az egyedi repülési teszteket végrehajtó légijárművezető és az engedélyes nyilatkozata alapján – igazolt, valamint
d) a légiközlekedési hatóság megállapítja, hogy a légijármű biztonságos repülésre képes állapotban van.
142. § (1) Az amatőr építésű légijárműre határozatlan időtartamra kiadott egyedi repülési engedély módosítását kell kérnie az engedély jogosultjának a légiközlekedési hatóságtól, amennyiben a légijárművön az egyedi repülési engedélyben meghatározottakhoz képest olyan módosítást kíván végrehajtani, amely jelentős hatással van a légijármű tömegére, egyensúlyára, szerkezeti szilárdságára, megbízhatóságára, üzemeltetési jellemzőire, vagy a légialkalmasságát befolyásoló egyéb tulajdonságára.
(2) Az amatőr építésű légijárműre kiadott egyedi repülési engedély módosítására irányuló kérelem tartalmazza
a) a módosítás leírását,
b) a kézikönyv, vagy kézikönyvek módosítással érintett részét,
c) a módosítás során alkalmazandó alkalmassági előírás (előírások) megnevezését.
(3) Az amatőr építésű légijárműre kiadott egyedi repülési engedély módosítására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell a légijármű biztonságos repülésre alkalmas állapotát. Az igazolásra alkalmas különösen a kell a műszaki felügyelő nyilatkozata.
(4) * A légiközlekedési hatóság az amatőr építésű légijárműre kiadott egyedi repülési engedélyt felfüggeszti a hatóság által előírt követelmények teljesítéséig, ha a légijármű súlyosan veszélyezteti a repülés biztonságát.
143. § (1) A történelmi jelentőségű légijármű egyedi repülési engedélyének kiadására irányuló kérelemre a Légijármű műszaki alkalmassági rendelet 42. § (2) bekezdésében, valamint e rendelet 139. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kérelemhez a Légijármű műszaki alkalmassági rendelet 42. § (3) bekezdés a) pontjában és a 139. § (2) bekezdés c)–e) pontban meghatározott adatokat, valamint a Légijármű műszaki alkalmassági rendelet 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a műszaki felügyelő által tett nyilatkozat csatolható.
(2) A történelmi jelentőségű légijármű egyedi repülési engedélyére a 140–142. §-ban meghatározott rendelkezéseket az e §-ban foglaltakra tekintettel kell alkalmazni.
144. § (1) A katonai múltú légijármű egyedi repülési engedélyének kiadására irányuló kérelemre a Légijármű műszaki alkalmassági rendelet 42. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kérelemhez a 42. § (3) bekezdés a) pontjában és c)–e) pontjában meghatározott adatokat, valamint a Légijármű műszaki alkalmassági rendelet 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a műszaki felügyelő által tett nyilatkozat csatolható.
(2) A katonai múltú légijármű egyedi repülési engedélyére a 140–142. §-ban meghatározottakat kell alkalmazni, a Légijármű műszaki alkalmassági rendelet 56. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel.
145. § (1) A karbantartó szervezet működésére vonatkozó engedélyt (a továbbiakban: karbantartási engedély) a légiközlekedési hatóság adja ki. A karbantartási engedély kiadására irányuló eljárás megindítását a légiközlekedési hatóság által meghatározott formanyomtatvány használatával természetes vagy jogi személy kérelmezheti írásban a légiközlekedési hatóságnál.
(2) Ha a karbantartási engedély iránti kérelemhez a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott minta karbantartási kézikönyvet nyújtottak be, akkor a karbantartási kézikönyv azon módosításaihoz szükséges a légiközlekedési hatóság jóváhagyása, amelyeket a minta kézikönyv nem tartalmazott.
146. § (1) Ha a légiközlekedési hatóság megállapítja, hogy a karbantartó szervezet teljesíti a jelen rendeletben meghatározott követelményeket, akkor a karbantartási engedélyt határozatlan időtartamra adja ki.
(2) A karbantartási engedély hatályos marad mindaddig, amíg a kiadásának feltételei fennállnak.
147. § (1) Amennyiben a légiközlekedési hatóság megállapítja, hogy a karbantartó szervezet nem teljesíti jelen rendeletben a karbantartási engedélyre meghatározott követelményeket, akkor a légiközlekedési hatóság – az (3) bekezdésre, valamint az Lt. 3/C. § (4)–(6) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – megfelelő határidő tűzésével, az érdemi döntés meghozatalához szükséges adatok közlésére hívja fel a karbantartó szervezetet.
(2) Ha a karbantartó szervezet a megállapított határidőn belül nem tesz eleget az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének, akkor a légiközlekedési hatóság az Lt. 3. § (1b) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.
(3) A karbantartó szervezet a (1) bekezdésben meghatározott esetben a követelményeknek történő megfelelés érdekében intézkedési tervet dolgoz ki, amelyben megjelöli a teljesítési határidőt, vagy határidőket.
148. § A légialkalmasság-irányító szervezet működésére vonatkozó engedélyt (a továbbiakban: légialkalmasság irányítási engedély) a légiközlekedési hatóság adja ki. kiadására irányuló eljárás megindítását a légiközlekedési hatóság által meghatározott formanyomtatvány használatával természetes, vagy jogi személy kérelmezheti írásban a légiközlekedési hatóságnál.
149. § (1) Ha a légiközlekedési hatóság megállapítja, hogy a légialkalmasság-irányító szervezet teljesíti jelen rendeletben meghatározott követelményeket, akkor a légialkalmasság irányítási engedélyt határozatlan időtartamra adja ki.
(2) A légialkalmasság irányítási engedély hatályos marad mindaddig, amíg az engedély kiadásának feltételei fennállnak.
150. § (1) Ha a légiközlekedési hatóság megállapítja, hogy a légialkalmasság-irányító szervezet nem teljesíti jelen rendeletben a légialkalmassági irányítási engedélyre meghatározott követelményeket, akkor a (3) bekezdésre, valamint az Lt. 3/C. § (4)–(6) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – megfelelő határidő tűzésével, az érdemi döntés meghozatalához szükséges adatok közlésére hívja fel a karbantartó szervezetet.
(2) Ha az engedélyes a megállapított határidőn belül nem tesz eleget az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének, akkor a légiközlekedési hatóság az Lt. 3. § (1b) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.
(3) Az engedélyes a (1) bekezdésben meghatározott esetben a követelményeknek történő megfelelés érdekében intézkedési tervet dolgoz ki, amelyben megjelöli a teljesítési határidőt, vagy határidőket.
151. § (1) A légialkalmassági felülvizsgálati tanúsítvány érvényességi ideje – a Légijármű műszaki alkalmassági rendelet 103. § (4) bekezdésében meghatározott eltéréssel – a kiállítástól számított 1 év, amely a Légijármű műszaki alkalmassági rendelet 101. § (3) bekezdésében meghatározott esetben 1 évre meghosszabbítható.
(2) A légialkalmasság-irányító szervezetnek az általa kiadott, vagy meghosszabbított légialkalmassági felülvizsgálati tanúsítvány másolatát a kiadásától vagy meghosszabbítástól számított 10 munkanapon belül meg kell küldenie a légiközlekedési hatóságnak.
151/A. § * (1) Ha a légialkalmassági felülvizsgálatot a légialkalmasság-irányító szervezet végzi, és a felülvizsgálat során megállapítja, hogy a légijármű vagy komponens nem felel meg a jogszabályi követelményeknek és ezzel súlyosan veszélyezteti a repülés biztonságát, köteles azt haladéktalanul jelenteni a légiközlekedési hatóságnak.
(2) Ha a légiközlekedési hatóság az (1) bekezdésben meghatározott jelentésben foglaltakkal egyetért, a légialkalmassági felülvizsgálati tanúsítványt a követelmények teljesítéséig felfüggeszti.
(3) Ha a légialkalmasság felülvizsgáló szervezet megállapítja, hogy a légijármű vagy komponens nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, és ez esetlegesen veszélyeztetheti a repülés biztonságát, a tulajdonost felszólítja a megfelelés biztosítására.
152. § (1) A tanúsítási engedély kiadása iránti eljárás megindítását a légiközlekedési hatóság által meghatározott formanyomtatvány használatával természetes, vagy jogi személy kérelmezheti írásban a légiközlekedési hatóságnál.
(2) A kérelemhez a kérelmező mellékeli
a) a tanúsító szervezet működési kézikönyvét,
b) a tanúsítás-ellenőrzési rendszer főbb elemeinek leírását.
(3) A kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell a műszaki vezető és a bevizsgáló, vagy bevizsgálók képzettségét, tapasztalatát.
153. § (1) A légiközlekedési hatóság a tanúsítási engedélyt határozatlan időtartamra adja ki, ha megállapítja, hogy a tanúsító szervezet teljesíti a jelen rendeletben meghatározott követelményeket.
(2) A tanúsítási engedély hatályos marad mindaddig, amíg az engedély kiadásának feltételei fennállnak.
(3) A légiközlekedési hatóság a tanúsító szervezetnél helyszíni ellenőrzést tarthat a jelen rendeletben meghatározott követelmények teljesítésének ellenőrzése céljából. A tanúsító szervezet köteles a helyszíni ellenőrzés lefolytatását lehetővé tenni.
154. § (1) Ha a légiközlekedési hatóság megállapítja, hogy a tanúsító szervezet nem teljesíti jelen rendeletben a tanúsítási engedélyre meghatározott követelményeket, akkor a (3) bekezdésben, valamint az Lt. 3/C. § (4)–(6) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – megfelelő határidő tűzésével –, az érdemi döntés meghozatalához szükséges adatok közlésére hívja fel a tanúsító szervezetet.
(2) Ha a tanúsító szervezet a megállapított határidőn belül nem tesz eleget az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének, akkor a légiközlekedési hatóság az Lt. 3. § (1b) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.
(3) A tanúsító szervezet az (1) bekezdésben meghatározott esetben a követelményeknek történő megfelelés érdekében intézkedési tervet dolgoz ki, amelyben megjelöli a teljesítési határidőt, vagy határidőket.
155. § Ha a repülőeszköz tulajdonosa, gyártója a légiközlekedési hatóságtól a repülőeszköz típusalkalmassági tanúsítását kérelmezi, akkor a típusalkalmassági tanúsításra a Légijármű műszaki alkalmassági rendelet 3–12. §-ában, valamint a 128–133. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
156. § (1) A repülőeszköz karbantartó szervezet működésére vonatkozó engedélyt (a továbbiakban: repülőeszköz karbantartási engedély) a légiközlekedési hatóság adja ki. A kiadására irányuló eljárás megindítását a légiközlekedési hatóság által meghatározott formanyomtatvány használatával természetes, vagy jogi személy kérelmezheti írásban a légiközlekedési hatóságnál.
(2) A repülőeszköz karbantartási kézikönyvet és annak módosítását a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá. A jóváhagyás során a légiközlekedési hatóság a jelen rendeletben meghatározott követelményeknek történő megfelelést vizsgálja.
157. § (1) Ha a légiközlekedési hatóság megállapítja, hogy a repülőeszköz karbantartó szervezet teljesíti a jelen rendeletben meghatározott követelményeket, akkor a repülőeszköz karbantartási engedélyt határozatlan időtartamra adja ki.
(2) A repülőeszköz karbantartási engedély hatályos marad mindaddig, amíg az engedély kiadásának feltételei fennállnak.
(3) A légiközlekedési hatóság a Légijármű műszaki alkalmassági rendelet 127. § (4) bekezdése szerint megküldött éves szervezeti felülvizsgálatról készült jelentés alapján a repülőeszköz karbantartó szervezetnél helyszíni szemlét tarthat, amely során ellenőrizheti jelen rendeletben meghatározott követelmények betartását.
158. § (1) Ha a légiközlekedési hatóság megállapítja, hogy a repülőeszköz karbantartó szervezet nem teljesíti jelen rendeletben a repülőeszköz karbantartási engedélyre meghatározott követelményeket, akkor a (3) bekezdésben, valamint az Lt. 3/C. § (4)–(6) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – megfelelő határidő tűzésével – az érdemi döntés meghozatalához szükséges adatok közlésére hívja fel a karbantartó szervezetet.
(2) Ha a karbantartó szervezet a megállapított határidőn belül nem tesz eleget az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének, akkor a légiközlekedési hatóság az Lt. 3. § (1b) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.
(3) A karbantartó szervezet az (1) bekezdésben meghatározott esetben a követelményeknek történő megfelelés érdekében intézkedési tervet dolgoz ki, amelyben megjelöli a teljesítési határidőt vagy határidőket.
159. § (1) Repülőeszköz gyártására szóló gyártási engedély kiadását, a légiközlekedési hatóság által meghatározott formanyomtatvány használatával, természetes, vagy jogi személy kérelmezheti írásban a légiközlekedési hatóságnál.
(2) A kérelemhez a kérelmező mellékeli
a) a gyártás-ellenőrzési rendszer főbb elemeinek leírását,
b) a gyártási hely, vagy helyek leírását, a helyiség elrendezési rajzát,
(3) A kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell a gyártásfelügyelő képzettségét, tapasztalatát.
160. § (1) Ha a légiközlekedési hatóság megállapítja, hogy a gyártó teljesíti a jelen rendeletben meghatározott követelményeket, akkor a repülőeszköz gyártási engedélyt határozatlan időtartamra adja ki.
(2) A repülőeszköz gyártási engedély hatályos marad mindaddig, amíg az engedély kiadásának feltételei fennállnak.
(3) * Ha a légiközlekedési hatóság megállapítja, hogy a gyártó nem teljesíti a jelen rendeletben a gyártási engedélyre meghatározott követelményeket, akkor az (5) bekezdésben, valamint az Lt. 3/C. § (5) és (6) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – megfelelő határidő tűzésével – az érdemi döntés meghozatalához szükséges adatok közlésére hívja fel a gyártót.
(4) * Ha a gyártó szervezet a megállapított határidőn belül nem tesz eleget a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének, akkor a légiközlekedési hatóság az Lt. 3. § (1b) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.
(5) * A gyártó a (3) bekezdésben meghatározott esetben a követelményeknek történő megfelelés érdekében intézkedési tervet dolgoz ki, amelyben megjelöli a teljesítési határidőt vagy határidőket.
(6) *
161. § (1) A motoros légijárművet az Lt. 46. §-ban előírt típusvizsgálat során, illetve lajstromba vétele előtt, az Lt. 48. §-ban előírt légialkalmassági vizsgálat során, az első üzemben tartási engedély kiadását megelőzően zaj szempontjából is minősíteni kell, a 163. §-ban megadott minősítési módszerek, illetve a 164. §-ban részletezett eljárási rend szerint. A zajminősítési kötelezettség szempontjából a hatósági eljárások közül elsőnek a magyar légiközlekedési hatóság által első alkalommal végrehajtott eljárást kell tekinteni akkor is, ha a légijárművet más országban már üzemeltették.
(2) A (3) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a (4) bekezdésben említett kivételektől eltekintve a légiközlekedési hatóság nem vehet lajstromba olyan motoros légijárművet, amely nem felel meg a 163. §-ban meghatározott feltételeknek.
(3) Az (1) bekezdésben előírt zajminősítési kötelezettség nem terjed ki arra a motoros légijárműre:
a) amelyet e rendelet hatálybalépése előtt vettek fel Magyarország Állami Légijármű Lajstromába és azóta a zajt befolyásoló szerkezeti részeit nem módosították;
b) amelynek az első üzembe helyezésére vonatkozó kérelmét e rendelet hatálybalépése előtt nyújtották be a légiközlekedési hatósághoz;
c) amelynek a bérleti szerződését e rendelet hatálybalépése előtt kötötték, illetve üzemeltetését már megkezdték.
(4) A légiközlekedési hatóság a kizárólag légisport céljára használt motoros légijárműnek megadja az első üzembehelyezési engedélyt, ha az megfelel az ICAO által kiállított 16 annex (1978. július 3-i kiadás) I. kötet, II. rész 2. pontja vagy 6. fejezete szerinti követelményeknek.
(5) A légiközlekedési hatóság a (4) bekezdés szerinti követelményeknek nem megfelelő, kizárólag légisport céljára használt légijárművet, valamint kísérleti motoros légijárművet – a (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – legfeljebb 5 évre mentesítheti a zajminősítési kötelezettség alól. A mentesítés kérelemre, egy alkalommal, legfeljebb 5 évre meghosszabbítható.
(6) A kísérleti motoros légijárművet a légiközlekedési hatóság
a) amennyiben a kísérlet időigénye meghatározható, úgy a kísérlet lefolytatásához szükséges meghatározott időtartamra,
b) a kérelmező által a légiközlekedési hatósághoz benyújtott kísérleti terv alapján végzett, hosszan tartó, bizonytalan időigényű kísérlet vagy fejlesztés esetén visszavonásig
mentesítheti a zajminősítési kötelezettség alól és a környezet védelme szempontjából repülési üzemmódokat és korlátozásokat írhat elő.
(7) A (6) bekezdés b) pontjában említett mentesítést a légiközlekedési hatóság visszavonja, ha
a) a fejlesztés befejeződött vagy eredménytelensége nyilvánvalóvá vált,
b) a kérelmező a kísérleti tervben szereplő ütemezéstől több mint 6 hónappal eltért,
c) a mentesítés feltételét képező előírásokat, korlátozásokat a kérelmező
ismételten megsértette.
162. § (1) A légiközlekedési hatóság a zajminősítés eredményéről zajbizonyítványt állít ki, magyar és angol nyelven.
(2) A zajbizonyítvány tanúsítja, hogy a motoros légijárművet – típusvizsgálat esetén annak egy prototípusát – a 163. §-ban előírt zajminősítési módszerekkel megvizsgálták, és a vizsgálat eredménye alapján
a) a motoros légijármű megfelel a 163. §-ban foglalt zajminősítési követelményeknek,
b) a vizsgált motoros légijármű típusát és szerkezeti kialakítását tekintve a zajbizonyítványban felsorolt adatokkal jellemezhető (a továbbiakban: szerkezet- és típusazonosság).
(3) A motoros légijárművek zajbizonyítványának az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a regisztráló állam és a repülőgép regisztrálási jele,
b) a gyártó sorozatszáma,
c) a gyártó típus és modell jelzése,
d) nyilatkozat minden járulékos változtatásról, beleértve azokat, amelyeket a zajkövetelmények kielégítése érdekében végeztek,
e) az a maximális tömeg, amely mellett az alkalmazott zajelőírás betartását igazolták,
f) a zajszint és annak a 90%-os megbízhatósági határa a referencia ponton olyan repülőgépek esetében, amelyek egyedi légialkalmassági bizonyítványát 1977. október 5-ét követően adták ki.
(4) A motoros légijármű zajbizonyítványa addig hatályos, ameddig a légijárművön nem hajtanak végre a légialkalmassági bizonyítványának adatait érintő módosítást.
(5) A motoros légijárművön végrehajtandó módosítás engedélyezésekor a légiközlekedési hatóság új zajbizonyítvány beszerzését írhatja elő, ha feltételezhető, hogy a módosítás miatt a motoros légijármű zajjellemzői kedvezőtlenül változnak.
(6) Ha a motoros légijármű zajbizonyítványát a légiközlekedési hatóság szerkezet- és típusazonossági okok miatt hatálytalannak minősítette, abban az esetben a motoros légijármű légialkalmassági bizonyítványának hatályát fel kell függeszteni addig, amíg a megváltoztatott motoros légijármű új zajbizonyítványa el nem készül. A légiközlekedési hatóság a légialkalmasság felfüggesztésétől legfeljebb 6 hónap időtartamig eltekinthet, ha a felfüggesztés a motoros légijármű üzemben tartója számára méltánytalanul súlyos gazdasági, vagy egyéb hátrányt okozna.
(7) Ha olyan motoros légijárművön hajtanak végre zajkibocsátást lényegesen befolyásoló szerkezeti módosítást, amely nem rendelkezik zajbizonyítvánnyal, abban az esetben a motoros légijármű üzemben tartójának igazolnia kell, hogy a szerkezeti módosítás zajkibocsátás szempontjából nem eredményezett kedvezőtlenebb állapotot, mint amilyen a módosítás előtti állapot volt. Ennek érdekében a tervezett szerkezeti módosítást a légiközlekedési hatóságnak előzetesen be kell jelenteni. A légiközlekedési hatóság a szerkezeti módosítást
a) a benyújtott dokumentumok alapján engedélyezi, ha a dokumentumokból megállapítható, hogy a szerkezeti módosítás zaj szempontjából kedvezőbb eredményre vezet,
b) a további a légialkalmasság feltételeként összehasonlító zajvizsgálatot rendel el, ha a szerkezeti módosítás kedvező hatása a benyújtott dokumentumok alapján nem bizonyított. Az összehasonlító zajvizsgálat módszerét és tartalmát a szerkezeti módosítás megkezdése előtt a légiközlekedési hatósággal előzetesen egyeztetni kell.
(8) A zajbizonyítvány-mintákat az 1. melléklet tartalmazza, amelyektől a légiközlekedési hatósága a zajbizonyítvány nem kötelező elemei tekintetében eltérhet.
163. § (1) A motoros légijármű zajkibocsátásának vizsgálatát és a zajkibocsátás szempontjából történő minősítését – a 162. § (7) bekezdésében említett eset kivételével, valamint a (2)–(4) bekezdésben foglaltak is figyelembe véve – a 2. mellékletben és függelékeiben leírt eljárások szerint mért zajkibocsátási értékeknek az ott szereplő határértékekkel való összehasonlítása alapján kell elvégezni.
(2) Az a 450 kg, vagy ennél kisebb maximális engedélyezett felszálló tömegű motoros légijárművek zajkibocsátásának vizsgálatát és a motoros légijármű zajkibocsátás szempontjából történő minősítését 2. számú melléklet D. függelékében leírt eljárások szerint mért zajkibocsátási értékeknek az ott szereplő határértékkel való összehasonlítása alapján kell elvégezni.
(3) A légiközlekedési hatóság a zajbizonyítvány kiállításának alapjául elfogadhatja a zajbizonyítvány kérelmezője által benyújtott, a 164. § (6) bekezdésében említett, illetve a Polgári Légiközlekedési Hatóságok Európai Szervezetének tagállama notifikált intézménye által végzett vizsgálatok jegyzőkönyvét, ha az a 3. számú mellékletben felsorolt előírások szerinti vizsgálati eredményeket tartalmaz.
(4) A légiközlekedési hatóság a zajbizonyítványt a típusazonosság megállapítása mellett, további vizsgálat nélkül kiadja a 164. § (6)–(7) bekezdésében foglaltak teljesülése esetén.
164. § (1) A motoros légijármű zajminősítési eljárása
a) szakértői részből és
b) hatósági részből
állhat.
(2) Az eljárás szakértői részében a kérelmező erre kijelölt szakértő intézettel, illetve szakértő bevonásával (a továbbiakban: szakértő) elvégezteti azokat a vizsgálatokat, amelyek a zajbizonyítvány kiadásához a hatóság számára szükségesek. A szakértői vizsgálati rész eredményeképpen szakértői vizsgálati jelentést kell készíteni. A szakértői vizsgálati jelentésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a vizsgálati eljárás célja (típusvizsgálat, első üzembe helyezés előtti vizsgálat, szerkezeti módosítás miatt szükséges vizsgálat),
b) az alkalmazott vizsgálati eljárás megnevezése (2. melléklet megfelelő fejezete, illetve hivatkozás a 3. mellékletre),
c) a vizsgálathoz felhasznált adatok, illetve korábbi vizsgálati eredmények;
d) a vizsgálatok során alkalmazott, a légiközlekedési hatóság által engedélyezett egyenértékű minősítési eljárások,
e) a 162. § (7) bekezdése esetén a vizsgálati eljárás részletes és teljes leírása,
f) a vizsgálati eredményeket tartalmazó jegyzőkönyv.
(3) A (2) bekezdés c), d) és e) pontjaiban említett eljárásokat, illetve korábbi eredményeket csak abban az esetben lehet a zajminősítéshez felhasználni, ha ezekre nézve a légiközlekedési hatóság megadta az előzetes hozzájárulását.
(4) A zajminősítési eljárás hatósági részét a szakértői vizsgálati jelentés alapján kell elvégezni. A légiközlekedési hatóság a szakértői vizsgálati jelentést ellenőrzi, szükség esetén a szakértővel kiegészítteti, majd a szakértői vizsgálati jelentés adatai alapján kiállítja a vizsgált légijárműre vagy a légijárműtípusra vonatkozó zajbizonyítványt.
(5) Ha a motoros légijárműnek már van olyan zajbizonyítványa, amely a 3. mellékletben meghatározott vizsgálati eljárás alapján készült és a zajbizonyítványt nemzetközi szerződés alapján állították ki, akkor azt a hatóság elfogadhatja. Ilyen esetben a légiközlekedési hatóság a kérelmező által benyújtott dokumentumok és a légialkalmassági vizsgálat alapján ellenőrzi a típusazonosságot. Ha a vizsgált motoros légijármű kísérő irataiból, illetve a szemrevételezéssel történő ellenőrzéséből nem deríthető ki egyértelműen a szerkezeti- és típusazonosság, abban az esetben a légiközlekedési hatóság a kérelmezőt további műszaki adatok beszerzésére szólítja fel.
(6) A (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelő motoros légijármű esetében a légiközlekedési hatóság új zajbizonyítvány kiállítása helyett a meglevő zajbizonyítványt látja el hitelesítő záradékkal. A hitelesítő záradékban azt kell megerősíteni, hogy a vizsgálatra bemutatott motoros légijármű a hozzá tartozó zajbizonyítványban szereplő adatoknak megfelel szerkezeti- és típusazonossági szempontjából. A hitelesítő záradékhoz mellékelni kell
a) a vizsgálat alapjául szolgáló – meglevő – zajbizonyítványt,
b) a megvizsgált motoros légijárműnek minden olyan további adatát, amely az 1. mellékletben felsorolt adatok között szerepel, de a meglevő zajbizonyítványban nem.
(7) Ha korábbi zajbizonyítvánnyal rendelkező motoros légijármű szerkezet- és típusazonosság tekintetében nem felel meg a zajbizonyítványban foglaltaknak, a motoros légijármű légialkalmassági engedélyét a légiközlekedési hatóság ideiglenesen felfüggesztheti. A felfüggesztéstől a hatóság a 162. § (6) bekezdésében foglaltak szerint eltekinthet.
165. § (1) A motoros légijármű zajbizonyítványa a légialkalmassági bizonyítvány melléklete.
(2) A kérelmező kérelmére a légiközlekedési hatóság a 161. § (3) bekezdéséhez tartozó motoros légijárműveket az e rendeletben részletezett minősítési módszerek szerint akkor is minősítheti, ha a motoros légijárművet zaj szempontjából korábban nem minősítették, vagy minősítették ugyan, de nem a 163. §-ban meghatározott feltételek szerint.
(3) Azoknak a 161. § (3) bekezdésében említett motoros légijárműveknek, amelyek zajszempontú minősítését korábban elvégezték és az megfelel a 163. §-ban meghatározott feltételeknek, a következő légialkalmassági vizsgálat előtt a meglevő zajbizonyítványukat, vagy ezzel egyenértékű dokumentumaikat hitelesíteni kell a 164. § (7) bekezdése szerint. Ha a kérelmező az ehhez szükséges összes dokumentumot a hatóság rendelkezésére bocsátja, abban az esetben a légiközlekedési hatóság a hitelesítést térítésmentesen végzi el.
(4) A légiközlekedési hatóság a kiadott vagy hitelesített zajbizonyítványokról nyilvántartást vezet. A zajbizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló dokumentumokat, mérési jegyzőkönyveket stb. addig őrzi meg, ameddig a motoros légijárművet vagy annak típusát a forgalomból nem vonják ki.
(5) A zajbizonyítványt kiadásakor (módosításakor, törlésekor) a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a légiközlekedési hatóság honlapján közzé kell tenni. A közzététel lehet kivonatos is, ha egyidejűleg a légiközlekedési hatóság megjelöli a teljes hozzáférés lehetőségét.
(6) Azoknak a magyarországi cégbejegyzéssel rendelkező szakintézményeknek, illetve zajvédelmi szakértői engedéllyel rendelkező szakértőknek a körét, amelyek (akik) szakmai felkészültségük, illetve műszerállományuk alapján e rendelettel kapcsolatos zajméréseket és egyéb szakértői tevékenységet végezhetnek, a közlekedésért felelős miniszter jelöli ki, nyilvános pályázat alapján. A kijelölt szakintézmények és a szakértők listáját a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.
(7) A motoros légijárművek zajminősítéssel kapcsolatos költségei két részből állnak:
a) szakértői (mérési) költségek a szakértő és a kérelmező között létrejött megállapodás alapján,
b) hatósági eljárási díj külön jogszabály alapján.
166. § (1) A légiközlekedési hatóság felszólítására a repülőtér üzemben tartója a kereskedelmi repülőtér légijármű által történő igénybevételéért fizetendő díj megállapításának elveiről és módszereiről szóló 61/2011. (XI. 25.) NFM rendelet [a továbbiakban: 61/2011. (XI. 25.) NFM rendelet] 5. § (4) bekezdésében foglaltakon túl további konzultációt folytat a repülőtér használóival.
(2) A 61/2011. (XI. 25.) NFM rendelet 5. §-ában foglalt konzultációs eljárás lezárását követően, legalább 120 nappal a tervezett hatályba lépés előtt díjszabályzatot (a továbbiakban: Díjszabályzat) terjeszt a légiközlekedési hatóság elé jóváhagyás céljából.
(3) A légiközlekedési hatóság a repülőtér üzemben tartója által a Díjszabályzattal egyidejűleg az alapértelmezett árplafontól eltérő árplafont is jóváhagyhat.
(4) A Díjszabályzatnak a 61/2011. (XI. 25.) NFM rendelet 5. §-a szerinti konzultáció keretében kialakult megállapodást kell tartalmaznia.
(5) Ha a repülőtér üzemben tartója és a repülőtér használói között nem jön létre a (4) bekezdés szerinti megállapodás, a repülőtér üzemben tartójának a repülőtér használóinak véleményére figyelemmel meg kell indokolnia Díjszabályzatát. Az indoklás vizsgálata során a légiközlekedési hatóság konzultál az érintett felekkel, amelyek a légiközlekedési hatóság kérésére megadnak a döntéshez szükséges valamennyi információt.
(6) A légiközlekedési hatóság a repülőtér használók álláspontját figyelembe veheti, azonban azok egyetértése a Díjszabályzat vagy az árplafon módosítására vonatkozó kérelem elfogadásának nem feltétele.
167. § (1) Az alapértelmezett árplafon vagy a Díjszabályzat módosítható annak érdekében, hogy a repülőtér üzemben tartója az előírt újabb légiközlekedés biztonsági vagy védelmi szabályoknak megfelelő állapot megteremtésével felmerült költségeit átháríthassa a légitársaságokra.
(2) Az (1) bekezdés szerinti indoklással benyújtott kérelmet a légiközlekedési hatóság az eset összes körülményeinek mérlegelése alapján bírálja el, azonban a repülőtér üzemben tartója igazolja, hogy
a) olyan új légiközlekedés biztonsági vagy védelmi előírásról van szó, amelynek kihirdetése vagy közlése nem a jelen rendelet hatálybalépését megelőzően történt, és
b) az új előírás jelentősen megnöveli a repülőtér üzemben tartójának jövőbeli működési költségeit, vagy jelentős egyszeri beruházást tesz szükségessé.
168. § (1) A Díjszabályzat vagy a Díjszabályzat módosításának jóváhagyását a légiközlekedési hatóság megtagadja, ha a repülőtér üzemben tartója a 61/2011. (XI. 25.) NFM rendelet 18. § (1) bekezdésében a megbízott piackutató cég vonatkozásában előírt követelmények teljesülését a légiközlekedési hatóság felhívására teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal nem bizonyítja.
(2) A légiközlekedési hatóság a Díjszabályzatban foglaltak betartásának ellenőrzése keretében arra is kitérhet, hogy a tényleges szolgáltatásminőség megfelel-e a repülőtér üzemben tartója által készített jelentésnek.
169. § (1) A légiközlekedési hatóság közzéteszi az e rendelet hatálya alá tartozó repülőterek Európai Bizottság (Eurostat) adatai alapján összeállított jegyzékét és azt évente frissíti.
(2) A légiközlekedési hatóság minden évben jelentést tesz közzé honlapján tartója a 61/2011. (XI. 25.) NFM rendelet végrehajtásának biztosítása érdekében végzett tevékenységeiről.
170. § A polgári repülés hajózó személyzete egyes tagjainak repülési idejéről szóló 44/2009. (IX. 4.) KHEM rendelet 4. § (1) bekezdésében szereplő üzemben tartási kézikönyvet a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá.
171. § (1) Radioaktív anyagnak a légi fuvarozási tevékenység keretében végzett, a radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáról szóló 51/2013. (IX. 6.) NFM rendeletben foglaltak szerinti továbbítását nemzetközi légi fuvarozás esetén a nemzetközi szerződéseknek megfelelően, valamint a belföldi légi fuvarozási tevékenység esetén a nemzetközi polgári repülésről szóló, Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékei módosításának kihirdetéséről szóló 2009. évi LXXXVIII. törvény mellékletének 18. Függelékében foglalt előírások teljesülése esetén a légiközlekedési hatóság engedélyezi.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt engedély visszavonásig, de legfeljebb a kiadástól számított 3 évig érvényes.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt engedély iránti kérelemhez a 4. mellékletben meghatározott tartalmú adatlapot is csatolni kell.
(4) Az (1) bekezdés szerinti engedély megadása, visszavonása, módosítása során hozott határozatot közölni kell
a) az Országos Atomenergia Hivatallal,
b) az országos tisztifőorvossal,
c) *
d) az engedélyes székhelye (telephelye) szerint illetékes közlekedési hatósággal és
e) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal.
171/A. § * (1) * A távoli pilóták pilóta nélküli légijárművek vezetéséhez szükséges, az (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendelet Melléklet A. rész
a) UAS.OPEN.020 4. pont b) alpontja,
b) UAS.OPEN.070 2. pont b) alpontja,
c) UAS.STS–01.020 3. pont b) alpontja,
d) UAS.STS–02.020 10. pont b) alpontja
szerinti tanfolyamok, továbbá a távoli pilóták képzését és vizsgáztatását végző szervezetek kijelöléséről, a távoli pilóták képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól, valamint a vizsgán való részvétel díjáról szóló 6/2021. (II. 5.) ITM rendelet szerinti drón pilóta tanfolyam szervezését és lefolytatását erre irányuló kérelem alapján a légiközlekedési hatóság annak a gazdasági társaságnak (a továbbiakban: képzőszerv) engedélyezi, amely igazolja, hogy a hivatkozott képzések szervezését és lefolytatását lehetővé tevő, légiközlekedési hatóság által meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik.
(2) A légiközlekedési hatóság az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt visszavonja
a) a képzőszerv erre irányuló kérelme esetén,
b) amennyiben megállapítja, hogy a képzőszerv nem teljesíti az engedély kiadásának feltételeit.
172. § (1) Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.
(2) Ez a rendelet
a) a légiközlekedési hatóság által az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) *
c) *
d) * a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 4-i (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
e) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
f) *
g) * a légiforgalmi szolgáltatást/léginavigációs szolgálatokat és más légiforgalmi szolgáltatási hálózati funkciókat és azok felügyeletét ellátó szolgáltatókra vonatkozó közös követelmények meghatározásáról, valamint a 482/2008/EK rendelet, az 1034/2011/EU, az 1035/2011/EU és az (EU) 2016/1377 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről, továbbá a 677/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. március 1-jei (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendelet,
h) a légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedélyekre és tanúsítványokra vonatkozó formai követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról, a 923/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról és a 805/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. február 20-i (EU) 2015/340 bizottsági rendelet,
i) * a repülőterekhez kapcsolódó követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról szóló, 2014. február 12-i 139/2014/EU bizottsági rendelet,
j) * a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló, 2004. március 10-i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
k) * a légiforgalmi szolgáltatási (ATM) hálózati funkciók végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és a 677/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. január 24-i (EU) 2019/123 bizottsági végrehajtási rendelet,
l) * a légiforgalmi szolgáltatási és léginavigációs szolgálati rendszerek, valamint a légiforgalmi szolgáltatási és léginavigációs szolgálati rendszerelemek tanúsítására és a velük kapcsolatos nyilatkozattételre vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2023. július 14-i (EU) 2023/1768 felhatalmazáson alapuló rendelet,
m) * a légiforgalmi szolgáltatási/léginavigációs szolgálati rendszerek és rendszerelemek tervezésében vagy gyártásában részt vevő szervezetek jóváhagyására vonatkozó műszaki követelmények és igazgatási eljárások meghatározásáról, valamint az (EU) 2023/203 végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2023. szeptember 12-i (EU) 2023/1769 végrehajtási rendelet,
n) * az egységes európai égbolt légterének használatához szükséges légijármű-felszerelésekre és az egységes európai égbolt légterének használatával kapcsolatos üzemeltetési szabályokra vonatkozó rendelkezések megállapításáról, továbbá a 29/2009/EK rendelet, valamint az 1206/2011/EU, az 1207/2011/EU és az 1079/2012/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. szeptember 12-i (EU) 2023/1770 végrehajtási rendelet,
o) * az (EU) 2017/373 végrehajtási rendeletnek a légiforgalmi szolgáltatási és léginavigációs szolgálati rendszerek és rendszerelemek tekintetében történő módosításáról, valamint az 1032/2006/EK, a 633/2007/EK és a 262/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. szeptember 12-i (EU) 2023/1771 végrehajtási rendelet,
p) * a 923/2012/EU végrehajtási rendeletnek a légiforgalmi szolgáltatási és léginavigációs szolgálati rendszereknek és rendszerelemeknek az egységes európai égbolt légterében való használatával kapcsolatos üzemeltetési szabályok tekintetében történő módosításáról és az 1033/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. szeptember 12-i (EU) 2023/1772 végrehajtási rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
173. § * Az e rendeletnek a légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól szóló 532/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 273/2020. (VI. 12.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 21. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezést
a) a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági eljárásokban engedélyt szerző gazdálkodó szervezetnek az engedély kézhezvételétől számított,
b) a Módr. hatálybalépésekor engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek a Módr. hatálybalépésétől számított
45 napon belül kell teljesítenie.
| MAGYARORSZÁG | Zajbizonyítvány | ||||||||||
| [eljáró légiközlekedési hatóság megnevezése, címe] | |||||||||||
| Hangsebesség alatti sugárhajtású repülőgép részére | |||||||||||
| 1. Lajstromjel, lajstromszám: | 2. Típus, típusváltozat: | 3. Gyári azonosító számok: | 4. A vizsgálat jellege: | ||||||||
| ........................................... | ........................................... | ........................................... | □ Típusvizsgálat | ||||||||
| ........................................... | ........................................... | ........................................... | □ Első üzembehelyezés | ||||||||
| ........................................... | ........................................... | ........................................... | □ Szerkezeti módosítás | ||||||||
| 5. Ezt a zajbizonyítványt a 49/1999. (XII. 29.) KHVM rendelet 2. melléklet II. fejezetében foglaltak szerint állítottuk ki. | |||||||||||
| A zajbizonyítványban foglalt adatokat az alábbi szakértői vélemények és dokumentumok alapján bíráltuk el: | |||||||||||
| ............................................................................................................................................................................................................................... | |||||||||||
| ............................................................................................................................................................................................................................... | |||||||||||
| ............................................................................................................................................................................................................................... | |||||||||||
| 6. Zaj határértékek | Oldalsó referenciapontban | Felszálló referenciapontban | Leszálló referenciapontban | ||||||||
| az R. 2. mell. | |||||||||||
| II. 3. fejezete szerint | ............................. EPNdB | ............................. EPNdB | ............................. EPNdB | ||||||||
| 7. Zajminősítés eredménye | ............................. EPNdB | ............................. EPNdB | ............................. EPNdB | ||||||||
| Ez a zajbizonyítvány addig érvényes, amíg a túloldalon fölsorolt műszaki adatokban nem történik változtatás. | |||||||||||
| Dátum: | Aláírások: | ||||||||||
| ............................................................ | ............................................................ | ............................................................ | |||||||||
| MAGYARORSZÁG | Zajbizonyítvány | ||||||||||
| A vizsgált légijármű műszaki adatai: | (hátoldal) | ||||||||||
| 1. A légijármű: | |||||||||||
| a) max. eng. felszálló tömeg: ..................................... kg | c) befoglaló méretek: | ||||||||||
| hosszúság ........................................ m | |||||||||||
| b) leszálló tömeg: ..................................................... kg | magasság ......................................... m | ||||||||||
| szárnyfesztáv: .................................. m | |||||||||||
| 2. Hajtóművek: | |||||||||||
| Hajtóművek száma: ...............db. fix hajtómű; | ...........,.............. db. kiegészítő hajtómű (APU) | ||||||||||
| Fix hajtóművek típusa, típusszáma, helyzete, jellege, teljesítmény-adatai: | |||||||||||
| típus | típusszám | helyzet | jelleg | teljesítmény-adatok | gyártási év | ||||||
| 1. ........... | ................. | ................. | ................. | .................................................. | ................. | ||||||
| 2. ........... | ................. | ................. | ................. | .................................................. | ................. | ||||||
| 3. ........... | ................. | ................. | ................. | .................................................. | ................. | ||||||
| 4. ........... | ................. | ................. | ................. | .................................................. | ................. | ||||||
| Kiegészítő hajtóművek (APU) típusa, típusszáma, helyzete, jellege, teljesítmény-adatai: | |||||||||||
| típus | típusszám | helyzet | jelleg | teljesítmény-adatok | gyártási év | ||||||
| 1. ........... | ................. | ................. | ................. | .................................................. | ................. | ||||||
| 2. ........... | ................. | ................. | ................. | .................................................. | ................. | ||||||
| 3. Gázelvezető és friss levegő beszívó rendszer jellemzői: | |||||||||||
| ........................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| ........................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| 4. Egyéb kiegészítő tartozékok, megjegyzések (amelyek a zajmérés eredményeit befolyásolhatják): | |||||||||||
| ........................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| ........................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| ........................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| ........................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| 5. A légijármű gépkönyvének azonosító adatai: .......................................................................................................................... | |||||||||||
| A túloldalon megnevezett légijármű itt felsorolt műszaki és üzemeltetési adatait ellenőriztük. | |||||||||||
| Az adatok megegyeznek a vizsgált légijármű felszerelésével és a gépkönyvben foglaltakkal. | |||||||||||
| Légi alkalmassági bizonyítvány száma: ............................. | Zajbizonyítvány száma: ......................................................... | ||||||||||
| Dátum: ................................................................................... | Aláírás: .................................................................................... | ||||||||||
| MAGYARORSZÁG | Zajbizonyítvány | ||||||||||
| [eljáró légiközlekedési hatóság megnevezése, címe] | |||||||||||
| 9000 kg-nál nagyobb tömegű, légcsavaros repülőgép részére | |||||||||||
| 1. Lajstromjel, lajstromszám: | 2. Típus, típusváltozat: | 3. Gyári azonosító számok: | 4. A vizsgálat jellege: | ||||||||
| ........................................... | ........................................... | ........................................... | □ Típusvizsgálat | ||||||||
| ........................................... | ........................................... | ........................................... | □ Első üzembehelyezés | ||||||||
| ........................................... | ........................................... | ........................................... | □ Szerkezeti módosítás | ||||||||
| 5. Ezt a zajbizonyítványt a 49/1999. (XII. 29.) KHVM rendelet 2. melléklet II. fejezetében foglaltak szerint állítottuk ki. | |||||||||||
| A zajbizonyítványban foglalt adatokat az alábbi szakértői vélemények és dokumentumok alapján bíráltuk el: | |||||||||||
| ............................................................................................................................................................................................................................... | |||||||||||
| ............................................................................................................................................................................................................................... | |||||||||||
| ............................................................................................................................................................................................................................... | |||||||||||
| 6. Zaj határértékek | Oldalsó referenciapontban | Felszálló referenciapontban | Leszálló referenciapontban | ||||||||
| az R. 2. mell. | |||||||||||
| III. 3. fejezete szerint | ............................. EPNdB | ............................. EPNdB | ............................. EPNdB | ||||||||
| 7. Zajminősítés eredménye | ............................. EPNdB | ............................. EPNdB | ............................. EPNdB | ||||||||
| Ez a zajbizonyítvány addig érvényes, amíg a túloldalon fölsorolt műszaki adatokban nem történik változtatás. | |||||||||||
| Dátum: | Aláírások: | ||||||||||
| ............................................................ | ............................................................ | ............................................................ | |||||||||
| MAGYARORSZÁG | Zajbizonyítvány | ||||||||||
| A vizsgált légijármű műszaki adatai: | (hátoldal) | ||||||||||
| 1. A légijármű: | |||||||||||
| a) max. eng. felszálló tömeg: ..................................... kg | c) befoglaló méretek: | ||||||||||
| hosszúság ........................................ m | |||||||||||
| b) leszálló tömeg: ..................................................... kg | magasság ......................................... m | ||||||||||
| szárnyfesztáv: .................................. m | |||||||||||
| 2. Hajtóművek: | |||||||||||
| Hajtóművek típusa, típusszáma, helyzete, jellege, teljesítmény és fordulatszám-adatai: | |||||||||||
| típus | típusszám | helyzet | jelleg | teljesítmény/ford.szám | gyártási év | ||||||
| 1. ........... | ................. | ................. | ................. | ....................... kW/....... ......../min | ................. | ||||||
| 2. ........... | ................. | ................. | ................. | ....................... kW/....... ......../min | ................. | ||||||
| 3. ........... | ................. | ................. | ................. | ....................... kW/....... ......../min | ................. | ||||||
| 4. ........... | ................. | ................. | ................. | ....................... kW/....... ......../min | ................. | ||||||
| 3. Légcsavarok | |||||||||||
| Légcsavarok típusa, típusszáma, átmérő, jellege, tollak száma és fordulatszám-adatai: | |||||||||||
| típus | típusszám | átmérő | jelleg | tollak száma/ford.szám | gyártási év | ||||||
| 1. ........... | ................. | ................. | ................. | ......................./....... ......../min | ................. | ||||||
| 2. ........... | ................. | ................. | ................. | ......................./....... ......../min | ................. | ||||||
| 3. ........... | ................. | ................. | ................. | ......................./....... ......../min | ................. | ||||||
| 4. ........... | ................. | ................. | ................. | ......................./....... ......../min | ................. | ||||||
| 4. Gázelvezető és friss levegő beszívó rendszer jellemzői: | |||||||||||
| ........................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| ........................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| 5. Egyéb kiegészítő tartozékok, megjegyzések (amelyek a zajmérés eredményeit befolyásolhatják): | |||||||||||
| ........................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| ........................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| ........................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| ........................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| 6. A légijármű gépkönyvének azonosító adatai: .......................................................................................................................... | |||||||||||
| A túloldalon megnevezett légijármű itt felsorolt műszaki és üzemeltetési adatait ellenőriztük. | |||||||||||
| Az adatok megegyeznek a vizsgált légijármű felszerelésével és a gépkönyvben foglaltakkal. | |||||||||||
| Légi alkalmassági bizonyítvány száma: ............................. | Zajbizonyítvány száma: ......................................................... | ||||||||||
| Dátum: ................................................................................... | Aláírás: .................................................................................... | ||||||||||
| MAGYARORSZÁG | Zajbizonyítvány | ||||||||||
| [eljáró légiközlekedési hatóság megnevezése, címe] | |||||||||||
| 9000 kg-nál kisebb tömegű, légcsavaros repülőgép részére | |||||||||||
| 1. Lajstromjel, lajstromszám: | 2. Típus, típusváltozat: | 3. Gyári azonosító számok: | 4. A vizsgálat jellege: | ||||||||
| ........................................... | ........................................... | ........................................... | □ Típusvizsgálat | ||||||||
| ........................................... | ........................................... | ........................................... | □ Első üzembehelyezés | ||||||||
| ........................................... | ........................................... | ........................................... | □ Szerkezeti módosítás | ||||||||
| 5. Ezt a zajbizonyítványt a 49/1999. (XII. 29.) KHVM rendelet 2. melléklet III. fejezetében foglaltak szerint állítottuk ki. | |||||||||||
| A zajbizonyítványban foglalt adatokat az alábbi szakértői vélemények és dokumentumok alapján bíráltuk el: | |||||||||||
| ............................................................................................................................................................................................................................... | |||||||||||
| ............................................................................................................................................................................................................................... | |||||||||||
| ............................................................................................................................................................................................................................... | |||||||||||
| 6. Zaj határértékek | Felszálló referenciapontban | Zajminősítés eredménye | Felszálló referenciapontban | ||||||||
| az R. 2. mell. | |||||||||||
| III. 3. fejezete szerint | ............................. dB (A) | ............................. dB (A) | |||||||||
| Ez a zajbizonyítvány addig érvényes, amíg a túloldalon fölsorolt műszaki adatokban nem történik változtatás. | |||||||||||
| Dátum: | Aláírások: | ||||||||||
| ............................................................ | ............................................................ | ............................................................ | |||||||||
| MAGYARORSZÁG | Zajbizonyítvány | ||||||||||
| A vizsgált légijármű műszaki adatai: | (hátoldal) | ||||||||||
| 1. A légijármű: | |||||||||||
| a) max. eng. felszálló tömeg: ..................................... kg | c) befoglaló méretek: | ||||||||||
| hosszúság ........................................ m | |||||||||||
| b) leszálló tömeg: ..................................................... kg | magasság ......................................... m | ||||||||||
| szárnyfesztáv: .................................. m | |||||||||||
| 2. Hajtóművek: | |||||||||||
| Hajtóművek típusa, típusszáma, helyzete, jellege, teljesítmény és fordulatszám-adatai: | |||||||||||
| típus | típusszám | helyzet | jelleg | teljesítmény/ford.szám | gyártási év | ||||||
| 1. ........... | ................. | ................. | ................. | ....................... kW/....... ......../min | ................. | ||||||
| 2. ........... | ................. | ................. | ................. | ....................... kW/....... ......../min | ................. | ||||||
| 3. ........... | ................. | ................. | ................. | ....................... kW/....... ......../min | ................. | ||||||
| 4. ........... | ................. | ................. | ................. | ....................... kW/....... ......../min | ................. | ||||||
| 3. Légcsavarok | |||||||||||
| Légcsavarok típusa, típusszáma, átmérő, jellege, tollak száma és fordulatszám-adatai: | |||||||||||
| típus | típusszám | átmérő | jelleg | tollak száma/ford.szám | gyártási év | ||||||
| 1. ........... | ................. | ................. | ................. | ......................./....... ......../min | ................. | ||||||
| 2. ........... | ................. | ................. | ................. | ......................./....... ......../min | ................. | ||||||
| 3. ........... | ................. | ................. | ................. | ......................./....... ......../min | ................. | ||||||
| 4. ........... | ................. | ................. | ................. | ......................./....... ......../min | ................. | ||||||
| 4. Gázelvezető és friss levegő beszívó rendszer jellemzői: | |||||||||||
| ........................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| ........................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| 5. Egyéb kiegészítő tartozékok, megjegyzések (amelyek a zajmérés eredményeit befolyásolhatják): | |||||||||||
| ........................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| ........................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| ........................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| ........................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| 6. A légijármű gépkönyvének azonosító adatai: .......................................................................................................................... | |||||||||||
| A túloldalon megnevezett légijármű itt felsorolt műszaki és üzemeltetési adatait ellenőriztük. | |||||||||||
| Az adatok megegyeznek a vizsgált légijármű felszerelésével és a gépkönyvben foglaltakkal. | |||||||||||
| Légi alkalmassági bizonyítvány száma: ............................. | Zajbizonyítvány száma: ......................................................... | ||||||||||
| Dátum: ................................................................................... | Aláírás: .................................................................................... | ||||||||||
| MAGYARORSZÁG | Zajbizonyítvány | ||||||||||
| [eljáró légiközlekedési hatóság megnevezése, címe] | |||||||||||
| Helikopterek részére (tömegkorlátozás nélkül) | |||||||||||
| 1. Lajstromjel, lajstromszám: | 2. Típus, típusváltozat: | 3. Gyári azonosító számok: | 4. A vizsgálat jellege: | ||||||||
| ........................................... | ........................................... | ........................................... | □ Típusvizsgálat | ||||||||
| ........................................... | ........................................... | ........................................... | □ Első üzembehelyezés | ||||||||
| ........................................... | ........................................... | ........................................... | □ Szerkezeti módosítás | ||||||||
| 5. Ezt a zajbizonyítványt a 49/1999. (XII. 29.) KHVM rendelet 2. melléklet IV. fejezetében foglaltak szerint állítottuk ki. | |||||||||||
| A zajbizonyítványban foglalt adatokat az alábbi szakértői vélemények és dokumentumok alapján bíráltuk el: | |||||||||||
| ............................................................................................................................................................................................................................... | |||||||||||
| ............................................................................................................................................................................................................................... | |||||||||||
| ............................................................................................................................................................................................................................... | |||||||||||
| 6. Zajhatárértékek | Felszálló referenciapontban | Vízszintes átrepülés referenciapontjában | Leszálló referenciapontban | ||||||||
| az R. 2. mell. | |||||||||||
| IV. 3. fejezete szerint | ............................. EPNdB | ............................. EPNdB | ............................. EPNdB | ||||||||
| 7. Zajminősítés eredménye | ............................. EPNdB | ............................. EPNdB | ............................. EPNdB | ||||||||
| Ez a zajbizonyítvány addig érvényes, amíg a túloldalon fölsorolt műszaki adatokban nem történik változtatás. | |||||||||||
| Dátum: | Aláírások: | ||||||||||
| ............................................................ | ............................................................ | ............................................................ | |||||||||
| MAGYARORSZÁG | Zajbizonyítvány | ||||||||||
| A vizsgált légijármű műszaki adatai: | (hátoldal) | ||||||||||
| 1. A légijármű: | |||||||||||
| a) max. eng. felszálló tömeg: ..................................... kg | c) befoglaló méretek: | ||||||||||
| hosszúság ........................................ m | |||||||||||
| b) leszálló tömeg: ..................................................... kg | magasság ......................................... m | ||||||||||
| 2. Hajtóművek: | |||||||||||
| Fő hajtómű típusa, típusszáma, helyzete, jellege, teljesítmény- és fordulatszám-adatai: | |||||||||||
| típus | típusszám | helyzet | jelleg | teljesítmény/ford.szám | gyártási év | ||||||
| ........... | ................. | ................. | ................. | ....................... kW/....... ......../min | ................. | ||||||
| Farok rotor hajtómű típusa, típusszáma, helyzete, jellege, teljesítmény és fordulatszám-adatai: (megjegyzés: ha külön hajtóműje van a farok-rotornak) | |||||||||||
| típus | típusszám | helyzet | jelleg | teljesítmény/ford.szám | gyártási év | ||||||
| ........... | ................. | ................. | ................. | ....................... kW/....... ......../min | ................. | ||||||
| 3. Rotorok | |||||||||||
| Fő rotor típusa, típusszáma, átmérő, jellege, tollak száma és fordulatszám-adatai: | |||||||||||
| típus | típusszám | átmérő | jelleg | tollak száma/ford.szám | gyártási év | ||||||
| ........... | ................. | ................. | ................. | ......................./....... ......../min | ................. | ||||||
| Farok-rotor típusa, típusszáma, átmérő, jellege, tollak száma és fordulatszám-adatai: | |||||||||||
| típus | típusszám | átmérő | jelleg | tollak száma/ford.szám | gyártási év | ||||||
| ........... | ................. | ................. | ................. | ......................./....... ......../min | ................. | ||||||
| 4. Gázelvezető és friss levegő beszívó rendszer jellemzői, helyzete: | |||||||||||
| ........................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| ........................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| 5. Egyéb kiegészítő tartozékok, megjegyzések (amelyek a zajmérés eredményeit befolyásolhatják): | |||||||||||
| ........................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| ........................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| ........................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| ........................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| 6. A légijármű gépkönyvének azonosító adatai: .......................................................................................................................... | |||||||||||
| A túloldalon megnevezett légijármű itt felsorolt műszaki és üzemeltetési adatait ellenőriztük. | |||||||||||
| Az adatok megegyeznek a vizsgált légijármű felszerelésével és a gépkönyvben foglaltakkal. | |||||||||||
| Légi alkalmassági bizonyítvány száma: ............................. | Zajbizonyítvány száma: ......................................................... | ||||||||||
| Dátum: ................................................................................... | Aláírás: .................................................................................... | ||||||||||
| MAGYARORSZÁG | Zajbizonyítvány | ||||||||||
| [eljáró légiközlekedési hatóság megnevezése, címe] | |||||||||||
| 2730 kg vagy annál kisebb tömegű helikopterek részére | |||||||||||
| 1. Lajstromjel, lajstromszám: | 2. Típus, típusváltozat: | 3. Gyári azonosító számok: | 4. A vizsgálat jellege: | ||||||||
| ........................................... | ........................................... | ........................................... | □ Típusvizsgálat | ||||||||
| ........................................... | ........................................... | ........................................... | □ Első üzembehelyezés | ||||||||
| ........................................... | ........................................... | ........................................... | □ Szerkezeti módosítás | ||||||||
| 5. Ezt a zajbizonyítványt a 49/1999. (XII. 29.) KHVM rendelet 2. melléklet V. fejezetében foglaltak szerint állítottuk ki. | |||||||||||
| A zajbizonyítványban foglalt adatokat az alábbi szakértői vélemények és dokumentumok alapján bíráltuk el: | |||||||||||
| ............................................................................................................................................................................................................................... | |||||||||||
| ............................................................................................................................................................................................................................... | |||||||||||
| ............................................................................................................................................................................................................................... | |||||||||||
| 6. Zajhatárértékek | Vízszintes átrepülés 150 m magasságban | Zajminősítés eredménye: | Vízszintes átrepülés referenciamagasságban | ||||||||
| az R. 2. mell. | |||||||||||
| V. 3. fejezete szerint | ............................. dB (LAE) | ............................. dB (LAE) | |||||||||
| Ez a zajbizonyítvány addig érvényes, amíg a túloldalon fölsorolt műszaki adatokban nem történik változtatás. | |||||||||||
| Dátum: | Aláírások: | ||||||||||
| ............................................................ | ............................................................ | ............................................................ | |||||||||
| MAGYARORSZÁG | Zajbizonyítvány | ||||||||||
| A vizsgált légijármű műszaki adatai: | (hátoldal) | ||||||||||
| 1. A légijármű: | |||||||||||
| a) max. eng. felszálló tömeg: ..................................... kg | c) befoglaló méretek: | ||||||||||
| hosszúság ........................................ m | |||||||||||
| magasság ......................................... m | |||||||||||
| 2. Hajtóművek: | |||||||||||
| Fő hajtómű típusa, típusszáma, helyzete, jellege, teljesítmény- és fordulatszám-adatai: | |||||||||||
| típus | típusszám | helyzet | jelleg | teljesítmény/ford.szám | gyártási év | ||||||
| ........... | ................. | ................. | ................. | ....................... kW/....... ......../min | ................. | ||||||
| Farok rotor hajtómű típusa, típusszáma, helyzete, jellege, teljesítmény és fordulatszám-adatai: (megjegyzés: ha külön hajtóműje van a farok-rotornak) | |||||||||||
| típus | típusszám | helyzet | jelleg | teljesítmény/ford.szám | gyártási év | ||||||
| ........... | ................. | ................. | ................. | ....................... kW/....... ......../min | ................. | ||||||
| 3. Rotorok | |||||||||||
| Fő rotor típusa, típusszáma, átmérő, jellege, tollak száma és fordulatszám-adatai: | |||||||||||
| típus | típusszám | átmérő | jelleg | tollak száma/ford.szám | gyártási év | ||||||
| ........... | ................. | ................. | ................. | ......................./....... ......../min | ................. | ||||||
| Farok-rotor típusa, típusszáma, átmérő, jellege, tollak száma és fordulatszám-adatai: | |||||||||||
| típus | típusszám | átmérő | jelleg | tollak száma/ford.szám | gyártási év | ||||||
| ........... | ................. | ................. | ................. | ......................./....... ......../min | ................. | ||||||
| 4. Gázelvezető és friss levegő beszívó rendszer jellemzői, helyzete: | |||||||||||
| ........................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| ........................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| 5. Egyéb kiegészítő tartozékok, megjegyzések (amelyek a zajmérés eredményeit befolyásolhatják): | |||||||||||
| ........................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| ........................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| ........................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| ........................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| 6. A légijármű gépkönyvének azonosító adatai: .......................................................................................................................... | |||||||||||
| A túloldalon megnevezett légijármű itt felsorolt műszaki és üzemeltetési adatait ellenőriztük. | |||||||||||
| Az adatok megegyeznek a vizsgált légijármű felszerelésével és a gépkönyvben foglaltakkal. | |||||||||||
| Légi alkalmassági bizonyítvány száma: ............................. | Zajbizonyítvány száma: ......................................................... | ||||||||||
| Dátum: ................................................................................... | Aláírás: .................................................................................... | ||||||||||
| MAGYARORSZÁG | Zajbizonyítvány | ||||||||||
| [eljáró légiközlekedési hatóság megnevezése, címe] | |||||||||||
| Motoros ultrakönnyű légijárművek részére | |||||||||||
| 1. Lajstromjel, lajstromszám: | 2. Típus, típusváltozat: | 3. Gyári azonosító számok: | 4. A vizsgálat jellege: | ||||||||
| ........................................... | ........................................... | ........................................... | □ Típusvizsgálat | ||||||||
| ........................................... | ........................................... | ........................................... | □ Első üzembehelyezés | ||||||||
| ........................................... | ........................................... | ........................................... | □ Szerkezeti módosítás | ||||||||
| 5. Ezt a zajbizonyítványt a 49/1999. (XII. 29.) KHVM rendelet 2. melléklet VI. fejezetében foglaltak szerint állítottuk ki. | |||||||||||
| A zajbizonyítványban foglalt adatokat az alábbi szakértői vélemények és dokumentumok alapján bíráltuk el: | |||||||||||
| ............................................................................................................................................................................................................................... | |||||||||||
| ............................................................................................................................................................................................................................... | |||||||||||
| ............................................................................................................................................................................................................................... | |||||||||||
| 6. Zajhatárértékek | Vízszintes átrepülés 150 m magasságban | Zajminősítés eredménye: | Vízszintes átrepülés a referenciapontban átszámítva | ||||||||
| az R. 2. mell. | együléses 68 dB (A) | ||||||||||
| VI. 3. fejezete szerint | kétüléses 73 dB (A) | ............................. dB A | |||||||||
| Ez a zajbizonyítvány addig érvényes, amíg a túloldalon fölsorolt műszaki adatokban nem történik változtatás. | |||||||||||
| Dátum: | Aláírások: | ||||||||||
| ............................................................ | ............................................................ | ............................................................ | |||||||||
| MAGYARORSZÁG | Zajbizonyítvány | ||||||||||
| A vizsgált légijármű műszaki adatai: | (hátoldal) | ||||||||||
| 1. A légijármű: | |||||||||||
| a) max. eng. felszálló tömeg: ..................................... kg | b) befoglaló méretek: | ||||||||||
| b) Ülések száma: ............................................................ | hosszúság ........................................ m | ||||||||||
| d) megengedett max. sebesség .......................... km/h | magasság ......................................... m | ||||||||||
| szárnyfesztáv: .................................. m | |||||||||||
| 2. Motor: | |||||||||||
| Motor típusa, típusszáma, helyzete, jellege, teljesítmény és fordulatszám-adatai: | |||||||||||
| típus | típusszám | helyzet | jelleg | teljesítmény/ford.szám | gyártási év | ||||||
| ........... | ................. | ................. | ................. | ....................... kW/....... ......../min | ................. | ||||||
| 3. Légcsavar | |||||||||||
| Légcsavar típusa, típusszáma, helyzete, jellege, tollak száma és fordulatszám-adatai: | |||||||||||
| típus | típusszám | átmérő | jelleg | tollak száma/ford.szám | gyártási év | ||||||
| ........... | ................. | ................. | ................. | ......................./....... ......../min | ................. | ||||||
| 4. Gázelvezető és friss levegő beszívó rendszer jellemzői: | |||||||||||
| ........................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| ........................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| 5. Egyéb kiegészítő tartozékok, megjegyzések (amelyek a zajmérés eredményeit befolyásolhatják): | |||||||||||
| ........................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| ........................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| ........................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| ........................................................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| 6. A légijármű gépkönyvének azonosító adatai: .......................................................................................................................... | |||||||||||
| A túloldalon megnevezett légijármű itt felsorolt műszaki és üzemeltetési adatait ellenőriztük. | |||||||||||
| Az adatok megegyeznek a vizsgált légijármű felszerelésével és a gépkönyvben foglaltakkal. | |||||||||||
| Légi alkalmassági bizonyítvány száma: ............................. | Zajbizonyítvány száma: ......................................................... | ||||||||||
| Dátum: ................................................................................... | Aláírás: .................................................................................... | ||||||||||
1.1 A 2. bekezdés szerinti eltérésekkel az e mellékletben és függelékeiben leírt eljárásokat kell alkalmazni a 49/1999. (XII. 29.) KHVM rendelet (továbbiakban R.) 1. §-a a)–e) pontjainak hatálya alá eső motoros légijárművek zajkibocsátásának méréséhez és az így mért zajkibocsátási értékeket kell összehasonlítani a határértékekkel a zajkibocsátás minősítéséhez.
1.2. A hatóság eltéréseket engedélyezhet az előírt eljárásoktól, különösen az R. 3. § (5) bekezdés és a 3. § (7) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálatok során, ha a teljes vizsgálati eljárás túlzott anyagi terhet, méréstechnikai nehézséget jelentene, és egyszerűsített eljárás alapján is kellő biztonsággal megítélhető a zajkibocsátási követelmények teljesülése.
[Megjegyzés: az általánosan elfogadott és alkalmazható egyenértékű eljárásokról a 4. melléklet ad tájékoztatást és mutat példákat.]
1.3. A zajvizsgálatot kérelmezőnek a hatóság rendelkezésére kell bocsátani a vizsgálandó légijármű légiüzemeltetési előírását, és minden, a hatóság által kért további dokumentumot, amely szükséges a vizsgálati eljárások megítéléshez, beleértve a referencia vizsgálati eljárásoktól való esetleges eltérések indokoltságát.
2.1. A mérési eljárások körülményeit meghatározó jellemzők, és a számításokban felhasznált adatok mértékegységei a Nemzetközi Mértékegységrendszernek (SI) felelnek meg. Ahol az SI helyett más mértékegység javasolt, vagy a légiközlekedésben más mértékegység használat szokásos, ott ezek az SI egység után zárójelben vannak megadva.
2.2. Ha az adatsorok kétféle mértékegységben is meg vannak adva, azok általában felcserélhetők. Egy számítási eljáráson belül azonban csak az egyik mértékegység-rendszer készletét szabad használni.
A jelen mellékletben szereplő zajminősítési eljárások leírására használt fogalmak e rendelet szempontjából a következőket jelentik:
3.1. Átrepülés
A zajminősítés mérési körülménye, amely felöleli azt az időszakot, amelybe az egyenes vonalú felszállás, a szinten repülés, vagy a leszállás tartozik (az emelkedést és a megközelítést kivéve), állandó hajtómű teljesítmény mellett, amely idő alatt a zajadatok felvétele folyik kifejezetten a repülési pálya alatt.
3.2. Emelkedés
A zajminősítés mérési körülménye, amely a felszálláshoz történő nekifutás és az elemelkedés utáni rotáció utáni kezdeti, egyenes vonalú emelkedést, gyakran a hajtómű teljesítményváltását is tartalmazó azon időszakot jelenti, amely alatt a zajadatok felvétele folyik a repülési pálya alatt. (lásd. még a Felszállás címszót)
3.3. Felszállás
Az emelkedés alternatív kifejezése, általában olyan merev szárnyú légcsavaros repülőgépek és helikopterek zajminősítésére tartják fönn, amelyeknél a hajtómű teljesítménye a vizsgálati periódus alatt nem változik.
3.4. Hangsebesség alatti (légijármű vagy repülőgép) Olyan légijármű, amely vízszintes repülésben nem képes elérni, vagy átlépni az 1 Mach tényleges repülési sebességet.
3.5. Helikopter
Levegőnél nehezebb légijármű, amelynek levegőben maradása elsősorban egy vagy több, lényegében függőleges tengelyre szerelt, motorral meghajtott forgószárnyra ható légreakción alapszik.
3.6. Kapcsolódó légijármű rendszerek
Azok a légijármű rendszerek, amelyek a földi üzem során a villamos/pneumatikus teljesítményt a segédhajtóműtől kapják.
3.7. Légijármű, repülőtér
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 71. §-a szerinti
3.8. Légijármű továbbfejlesztett változata
Légijármű, amely az alaptípushoz képest olyan változtatásokat tartalmaz, amelyek károsan befolyásolhatják a zajjellemzőket.
[1. Megjegyzés: amennyiben a hatóság úgy találja, hogy a javasolt változtatások tervezésben, kialakításban, teljesítményben vagy tömegben oly mértékűek, hogy a vonatkozó légialkalmassági előírások kielégítése alapvetően új vizsgálatot igényel, a légijárművet új típusnak és nem továbbfejlesztett változatnak kell tekinteni.
2. Megjegyzés: amennyiben egynél több mérési pont van, a ’károsan’ szó a nettó zajszint-változásra utal.]
3.9. Megközelítés
A zajminősítés mérési körülménye, amely leszálláskor a végső megközelítést tartalmazó azon időszakot jelenti, amely alatt a zajadatok felvétele folyik.
3.10. Nyomvonal
A légijármű repülési pályájának függőleges vetülete a földfelszínen.
3.11. Oldalirány
A Zajminősítés mérési körülménye, amely a felszálláshoz történő nekifutás és az elemelkedés utáni kezdeti egyenes vonalú emelkedést, gyakran a hajtómű teljesítményváltását is tartalmazó azon időszakot jelenti, amely alatt a zajadatok felvétele folyik a felszálló pályától jelentős távolságban oldalt.
3.12. Önerős repülést biztosító motoros vitorlázó repülőgép
Motoros repülőgép, amely elegendő teljesítményű motorral rendelkezik a vízszintes repüléshez, de önerős felszállásra nem képes.
3.13. Sugárhajtás
Gyűjtőfogalom, amely felölel minden olyan gázturbinás hajtóművet, amelynél a tolóerőt levegő- vagy gáztömeg egyszerű vagy összetett fúvócsövön, illetve ventilátor fokozaton át történő kibocsátása szolgáltatja.
3.14. Könnyű motoros légijármű (nemzetközi szóhasználat szerint ultralight aircraft)
Légijármű, amely legfeljebb két üléssel rendelkezik, és a legnagyobb felszálló tömege nem nagyobb két ülés esetén 450 kg-nál, egy ülés esetén 300 kg-nál. A szárnyterhelése a maximális felszálló tömeg mellett nem nagyobb 25 kg/m2, ha csak a VSO sebessége (kikapcsolt motor) nem 63 km/h vagy ennél kisebb.
E fejezet előírásai alkalmazandók:
(a) minden hangsebesség alatti gázturbinás sugárhajtású repülőgépre és azok módosított változataira, amelyek esetében a hatóságtól e rendelet hatálybalépése után kérték a zajbizonyítvány kiadását, vagy a módosított változat minősítését, kivéve azokat, amelyek 610 m, vagy rövidebb futópályát igényelnek a légialkalmasságuk szerinti engedélyezett maximális tömeg mellett;
(b) Minden, 9000 kg-ot meghaladó engedélyezett maximális felszálló tömegű, légcsavar hajtású repülőgépre és azok módosított változataira, amelyek esetében a hatóság e rendelet hatálybalépése után fogadta el a típusvizsgálatra vonatkozó kérelmet vagy a módosított változat minősítését.
Az e fejezet hatálya alá tartozó légijármű zajkibocsátásának mérőszáma az e melléklet „A” Függelékében leírt módon mért és számított effektív érzékelt zajszint legyen EPNdB-ben kifejezve.
A vizsgálatok során mért zajadatokat az alábbi, a talaj felszíne fölött 1,2 m magasságban levő, földi referencia pontokra kell vonatkoztatni, és az e pontokra vonatkoztatott zaj értékeket kell a határértékekkel összehasonlítani.
2.1. Oldalsó referencia zajmérő pont: a futópálya középvonalától, vagy annak meghosszabbításától 450 m-re levő párhuzamos egyenesen elhelyezkedő azon pont, ahol a felemelkedést követően legnagyobb a zajszint a felszállás során.
2.2. Emelkedési referencia zajmérő pont: a futópálya meghosszabbított középvonalán, a felszálláshoz történő nekifutás kezdőpontjától 6,5 km-re levő pont.
2.3. Megközelítési referencia zajmérő pont: a futópálya meghosszabbított középvonalán a küszöbtől 2000 m távolságban levő pont. Vízszintes talajon ez megfelel a küszöbtől 300 m-re lévő elméleti földet érési pontban kezdődő 3 fokos siklópálya alatt függőlegesen 120 m-re (395 láb) lévő pontnak.
3.1. A vizsgálati zajmérési pontoknak nem kell feltétlenül egybeesni a referencia mérőpontokkal. Ha a vizsgálati zajmérő pontok nem a referencia zajmérő pontokon helyezkednek el, akkor a pozícióbeli eltérés helyesbítéseit ugyanúgy kell elvégezni, mint a vizsgálati és a referencia repülési pályák közötti különbség helyesbítéseit.
3.2. Elegendő számú oldalsó vizsgálati zajmérő ponton kell végezni a mérést annak bizonyítására, hogy a megfelelő oldalvonalban egyértelműen a legnagyobb zajszint került meghatározásra. Gázturbina sugárhajtású repülőgépek esetében egyidejű méréseket kell végezni egy, a futópálya átellenes oldalán szimmetrikusan elhelyezkedő pontban is. Légcsavar hajtású repülőgép esetében, mivel oldalirányban tapasztalható zajszintjük sajátossága az aszimmetria, egyidejű méréseket kell végezni a futópálya átellenes oldalán, szimmetrikusan (a futópálya tengelyére merőlegesen, ±10 m-en belül) minden egyes vizsgálati zajmérő pontnál.
3.3 Az oldalsó és az emelkedési zajszintek meghatározásához egyetlen repülési pályát kell használni, amely a II.5.2. ponttal összhangban teljesítmény visszavételt is magában foglalhat.
Az „A” Függelék zajértékelési módszerével a referencia zajmérési pontokban meghatározott zajszintek nem haladhatják meg az alábbi értékeket.
4.1. Az oldalsó referencia zajmérési pontban:
Ha a repülőgép engedélyezett maximális felszálló tömege, amelyre a zajminősítést kérik, 400 000 kg, vagy ennél nagyobb, akkor 103 EPNdB, amely érték 400 000 kg alatt a repülőgép tömegének logaritmusával lineárisan csökken úgy, hogy 35 000 kg tömegnél 94 EPNdB szintet ér el, amely tömeg alatt a határérték 94 EPNdB = állandó.
4.2. Az emelkedési referencia zajmérő pontban:
4.2.1. Kettő vagy kevesebb hajtóművel felszerelt repülőgépek:
ha a repülőgép engedélyezett maximális felszálló tömege, amelyre a zajminősítést kérik, 385 000 kg vagy ennél nagyobb, akkor 101 EPNdB, amely érték 385 000 kg alatt a repülőgép tömegének logaritmusával lineárisan csökken [4 EPNdB/a tömeg feleződése] meredekséggel 89 EPNdB-ig, amelytől kezdve a határérték 89 EPNdB = állandó.
4.2.2. Három hajtóművel felszerelt repülőgépek: azonos a 4.2.1. pontban leírttal, azzal az eltéréssel, hogy ebben az esetben 104 EPNdB a 385 000 kg és efölötti engedélyezett maximális felszálló tömegű repülőgépeknél.
4.2.3. Négy vagy több hajtóművel felszerelt repülőgépek:
azonos a 4.2.1. pontban leírttal, azzal az eltéréssel, hogy ebben az esetben 106 EPNdB a 385 000 kg és efölötti engedélyezett maximális felszálló tömegű repülőgépeknél.
4.3. A megközelítési referencia zajmérő pontban:
ha a repülőgép engedélyezett maximális felszálló tömege, amelyre a zajminősítést kérik, 280 000 kg vagy efölötti, akkor 105 EPNdB, amely érték 280 000 kg alatt a tömeg logaritmusával lineárisan csökken úgy, hogy 35 000 kg-nál 98 EPNdB lesz, amely tömeg alatt a határérték 98 EPNdB = állandó.
[Megjegyzés: a zajszinteknek a felszálló tömeg függvényében történő számítására szolgáló egyenleteket e melléklet „E” Függeléke tartalmazza.]
4.4. Ha a mért adatok referencia feltételekre történő korrekciójánál 15 °C referencia környezeti levegő hőmérsékletet alkalmaztak [lásd a II.5.1.5. pontot], akkor az emelkedés referencia mérési pontjában mért (és korrigált) zajszinthez 1 EPNdB-t hozzá kell adni, mielőtt összehasonlítják a II.4.2. pont szerinti maximális megengedett zajszintjével.
4.5. Ha a repülőgép zaja egy vagy két referencia mérőpontban túllépi a megengedett maximális zajszintet, a repülőgép zajkibocsátás szempontjából megfelelőnek minősíthető az alábbi feltételek mindegyikének teljesülése esetén:
– a túllépések összege nem lehet nagyobb 3 EPNdB-nél,
– egy pontban a túllépés nem lehet nagyobb, mint 2 EPNdB,
– a túllépéseket egy másik pontban vagy pontokban megfelelő csökkenéseknek kell kiegyenlíteniük.
5.1.1. A referencia eljárásoknak összhangban kell lenniük a megfelelő légialkalmassági követelményekkel.
5.1.2. A referencia eljárások és a repülési pályák számításait a hatóságnak jóvá kell hagynia.
5.1.3. Az 5.1.4-ben meghatározott feltételek kivételével a felszállás és a megközelítés referencia eljárásai rendre feleljenek meg az 5.2. és 5.3. pontokban előírtaknak.
5.1.4. Ha a kérelmező igazolja, hogy a repülőgép tervezési jellemzői nem teszik lehetővé az 5.2. és 5.3. pontokban előírtak szerinti repülések végrehajtását, akkor a referencia eljárások:
– eltérhetnek az 5.2. és 5.3. pontokban meghatározott eljárásoktól, de csak olyan mértékben, amennyire a tervezési jellemzők a fenti eljárások végrehajtását lehetetlenné teszik; és
– meg kell kapják a hatóság jóváhagyását.
5.1.5. A referencia eljárások során az alábbi referencia légköri feltételek alapján kell számolni:
– tengerszintre átszámított légnyomás 1013,25 hPa;
– környezeti levegőhőmérséklet a tengerszintre átszámítva 25 °C, azaz NEL+10 °C (NEL = Nemzetközi Egyezményes Légkör), kivéve, ha a hatóság megítélése szerint alkalmazható a 15 °C alternatív referencia hőmérséklet, azaz NEL érték;
– relatív páratartalom 70 százalék; és
– szélcsend.
[Megjegyzés: a referencia légkör a hőmérséklet és páratartalom tekintetében homogénnek tekintendő, amikor a légköri elnyelési együtthatók kiszámításához használják.]
5.2.1. A referencia felszállási repülési pályát a következők szerint kell számítani:
5.2.1.1. átlagos hajtóműhöz tartozó (lásd 5.2.1.6. pont) felszálló tolóerőt vagy teljesítményt kell alkalmazni a felemelkedés kezdetétől addig a pontig, amíg legalább a következő, futópályaszint feletti magasságot elérik:
– kettő vagy kevesebb hajtóműves repülőgépek – 300 m (985 láb)
– három hajtóműves repülőgépek – 260 m (853 láb)
– négy- vagy több hajtóműves repülőgépek – 210 m (689 láb)
5.2.1.2. a fenti 5.2.1.1. alpontban előírt magasság elérése után a tolóerő vagy a teljesítmény nem csökkenthető azon érték alá, amely szükséges:
– 4 százalékos emelkedési gradiens tartásához;
– több hajtóműves repülőgépek esetében szintrepülés tartásához egy nem működő hajtómű mellett; és
– a tolóerő vagy a teljesítmény közül a nagyobbikat kell venni;
5.2.1.3. a sebesség a kérelmező által a szokványos üzemeléshez kiválasztott, az összes hajtómű működésével végrehajtott felszálló emelkedéshez tartozó sebesség legyen, amely legalább V2+19 km/h (V2+10 kt), de nem nagyobb, mint V2+37 km/h (V2+20 kt), amelyet az elemelkedést követően el kell érni, amint az gyakorlatilag lehetséges, és a felszállási zajminősítés során végig tartani kell;
5.2.1.4. egy, a kérelmező által kiválasztott állandó felszállási konfigurációt kell alkalmazni az egész felszállási referencia eljárás során azzal az eltéréssel, hogy a futómű behúzható. A konfigurációt úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja a rendszerek állapotát, a súlypont helyzetét, a használatos felhajtóerőt növelő eszközök helyzetét, továbbá tartalmazza, hogy a fedélzeti segédhajtóművek (APU – auxiliary power unit), a levegőelvételi szelepek és más teljesítményelvonások működnek-e;
5.2.1.5. fékoldáskor a repülőgép tömege a maximális felszálló tömeg legyen, amelyre a zajminősítést kérték;
5.2.1.6. az átlagos hajtóművet a következők szerint kell meghatározni: a hitelesítési feltételeket teljesítő, a repülőgép berepülési vizsgálatai során a hitelesítésig és azalatt használt összes hajtómű átlaga, amikor ezeket a légiüzemeltetési utasításban megadott korlátozások és eljárások betartásával üzemeltetik. Ez egy műszaki előírást hoz létre, beleértve a tolóerő/teljesítmény és a vezérlési paraméterek közti viszonyt (pl. N1 vagy EPR). A minősítés során végzett zajméréseket ehhez az előíráshoz kell igazítani.
[Megjegyzés: az alkalmazott felszálló tolóerő/teljesítmény a szokványos üzemelés esetén rendelkezésre álló azon maximum legyen, amelyet a repülőgép légiüzemeltetési utasításának teljesítményjellemzők részében a II.5.1.5-ben megadott referencia légköri viszonyokra vezettek be.]
5.3.1. A megközelítési referencia eljárás repülési pályáját a következők szerint kell kiszámítani:
5.3.1.1. a repülőgépet stabilizálni kell és 3°-os siklópályát kell követnie;
5.3.1.2. a megközelítést nem kevesebb, mint VREF+19 km/h (VREF+10 kt) minimális sebességgel, állandó tolóerővel vagy teljesítménnyel kell végrehajtani a megközelítés folyamán és a mérési pont felett, majd szabályos földetérést kell végrehajtani;
[Megjegyzés: VREF minimális értékét 1,3 Vs definiálja vagy megközelítőleg egyenértékű 1,23 VSlg értékével.]
5.3.1.3. a megközelítési referencia eljárás során végig a légialkalmassági vizsgálatok folyamán alkalmazott állandó megközelítési konfigurációt kell használni, de kibocsátott futóművekkel;
5.3.1.4. a repülőgép tömegének földetéréskor az 5.3.1.3. alpontban meghatározott, a megközelítési konfigurációban engedélyezett maximális értékűnek kell lennie, amelyre a zajminősítést kérik;
5.3.1.5. annál a tömegnél, amelyre a zajminősítés kiadását kérik, a legkritikusabb (a legmagasabb zajszintet okozó) konfigurációt kell használni az aerodinamikai kormányfelületek szokványos alkalmazásával, beleértve a felhajtó erőt és a légellenállást előidéző eszközöket is. A konfiguráció magában foglalja az „A” Függelék 5.2.5 pontjában felsorolt mindazon jellemzőket, amelyek a szokványos üzemelés során a maximális leszálló súly mellett a legzajosabb tartós állapot előidézéséhez hozzájárulnak.
6.1. A vizsgálati eljárásoknak a hatóság által elfogadottnak kell lenniük.
6.2. A vizsgálati eljárásokat és a zajszint méréseket jóváhagyott módon, úgy kell végrehajtani és feldolgozni, hogy annak eredményeként effektív érzékelt zajszintet – EPNL-t – kapjunk EPNdB mértékegységben, az „A” Függelékben leírtaknak megfelelően.
6.3. Az akusztikai adatokat az „A” Függelékben leírt módszerekkel kell az ezen fejezetben meghatározott referencia feltételekre átszámítani. A sebességek és a tolóerő pontosítását az „A” Függelék 9. pontjában leírtak szerint kell elvégezni.
6.4. Ha a tömeg a vizsgálat során különbözik attól a tömegtől, amelyre a zajminősítést kérik, akkor a szükséges EPNdB pontosítás felszállások esetében a 2 EPNdB, megközelítések esetében az 1 EPNdB értéket nem haladhatja meg. A hatóság által jóváhagyott adatokat kell felhasználni az EPNL értékek tömeggel összefüggő változásának meghatározásához mind a felszállás, mind a megközelítés feltételeire. A megközelítési repülési pálya és a referencia repülési pálya eltérésének szükséges EPNL korrekciója sem haladhatja meg a 2 EPNdB értéket.
6.5. A megközelítési feltételekre a vizsgálati eljárás akkor fogadható el, ha a repülőgép 3° ± 0,5°-os állandósult siklópályát követ.
6.6. Ha a referencia vizsgálattól eltérő, egyenértékű vizsgálati eljárásokat alkalmaznak, akkor a vizsgálati eljárásokat és az eredmények referencia eljárásra történő átszámításának minden módszerét a hatóságnak jóvá kell hagynia. A korrekció összege felszállásnál a 16 EPNdB értéket, megközelítésnél a 8 EPNdB értéket nem haladhatja meg. Ha a korrekció rendre több, mint 8, ill. 4 EPNdB, akkor az eredményül kapott számok a II.4. pontban meghatározott megengedett maximális zajszinteket 2 EPNdB-nél jobban nem közelíthetik meg.
[Megjegyzés: az elterjedten alkalmazott egyenértékű eljárások használatára vonatkozó tájékoztatást a 4. melléklet tartalmazza.]
E fejezet előírásai alkalmazandók minden 9000 kg-nál nem nagyobb engedélyezett felszálló tömegű, légcsavar hajtású repülőgépre és azok módosított változataira, amelyek esetében a hatóságtól e rendelet hatálybalépése után kérték a zajbizonyítvány kiadását, vagy a módosított változat minősítését. Kivételt képeznek a kifejezetten műrepülésre, mezőgazdasági vagy tűzoltó feladatokra, az önerős repülésre épített motoros vitorlázó repülőgépek, valamint az ultrakönnyű repülőgépek.
Az e fejezet hatálya alá tartozó légijármű zajkibocsátásának mérőszáma a „B” Függelékben leírt módon mért és számított maximális A-súlyozású zajszint (LAmax; dB(A) mértékegységben).
(a) A repülőgép – amikor ezeknek az előírásoknak megfelelően vizsgálják – nem lépheti túl a III.3-ban előírt zajszintet a felszállási referencia zajmérési pontban.
(b) A felszállási referencia zajmérési pont a futópálya meghosszabbított középvonalán a felszálláshoz történő nekifutás megkezdésétől 2500 m-re lévő pont.
Az e fejezet hatálya alá tartozó repülőgépek maximális zajszintje – melyet a „B” Függelékben lévő zajértékelési módszerrel összhangban határoznak meg – nem lépheti túl az alábbi, a repülőgép megengedett felszálló tömegének függvényében meghatározott határértékeket:
– 600 kg megengedett felszálló tömegig 76 dB(A) = állandó érték,
– 600 kg tömeg fölött a repülőgép tömegének logaritmusával lineárisan változó érték [9,83 dB(A)/ a tömeg kétszereződése] meredekséggel a 88 dB(A) határ eléréséig,
– amely után 9000 kg-ig az érték 88 dB(A) = állandó.
[Megjegyzés: a zajszint felszálló tömeg függvényében történő számítására szolgáló egyenleteket az „E” Függelék tartalmazza.]
4.1.1. A referencia eljárások és a repülési pályák számításait a hatóságnak kell jóváhagynia.
4.1.2. A 4.1.3. alpontban leírt feltételek kivételével a felszállási referencia eljárás feleljen meg a III.4.2. pontban előírtaknak.
4.1.3. Ha a kérelmező bizonyítja, hogy a repülőgép tervezési jellemzői nem teszik lehetővé a III.4.2. pontban leírtak szerinti repülést, a referencia eljárások:
– eltérhetnek a meghatározott referencia eljárásoktól, de csak olyan mértékben, ahogyan azt azok a tervezési jellemzők követelik, amelyek miatt a referencia eljárás végrehajtása nem lehetséges;
– az eltéréseket a hatóságnak kell jóváhagynia.
4.1.4. A referencia eljárásokat a következő légköri viszonyokra kell számítani:
– tengerszintre átszámított légnyomás 1013,25 hPa;
– környezeti levegő hőmérséklete 15 °C, azaz NEL;
– relatív páratartalom 70 százalék;
– szélcsend.
4.1.5. Az akusztikai referencia légköri feltételek feleljenek meg a repülési referencia légköri feltételeknek.
A felszállási repülési pályát az alábbi két fázis figyelembe vételével kell kiszámítani:
4.2.1. Első fázis
4.2.1.1. Felszálló teljesítményt kell használni a fékek feloldásának pontjától addig a pontig, ahol a futópálya feletti 15 m (49 láb) magasságot elérik.
4.2.1.2. A kérelmező által választott állandó Felszállási konfigurációt kell fenntartani végig az első fázis alatt.
4.2.1.3. A repülőgép tömege a fékek felengedésekor az a maximális felszálló tömeg legyen, amelyre a zajminősítést kérték.
[Megjegyzés: az első szakasz hossza feleljen meg a légialkalmassági adatokban a lejtésmentes burkolatú futópályán végzett felszálláshoz megadott hossznak.]
4.2.2. Második fázis
4.2.2.1. A második fázis az első fázis végén kezdődik.
4.2.2.2. A repülőgép a második fázis alatt végig emelkedési konfigurációban legyen behúzott futóművekkel (ha azok behúzhatók) és a normál emelkedéshez tartozó, megfelelő fékszárny állással.
4.2.2.3. A sebesség a legnagyobb emelkedés mértékéhez tartozó Vy-sebesség legyen.
4.2.2.4. A hajtómű vagy hajtóművek által ilyen repülési körülmények között biztosítható maximális teljesítményt és fordulatszámot kell tartani végig a második fázis alatt, kivéve, ha kisebb határteljesítményt állapít meg a hatóság.
[Megjegyzés: tengerszintre átszámított, szabvány légköri viszonyok mellett ezt a teljesítményt normál esetben az alábbiak szerint érik el: teljes gázzal a rögzített állásszögű légcsavarral felszerelt repülőgépek esetében; teljes gázadással és maximális folytonos hajtómű fordulatszámmal a rendes feltöltés nélküli hajtóművel és változtatható állásszögű, vagy állandó sebességű légcsavarral ellátott repülőgépek esetén; maximális folytonos szívótér nyomással és maximális folytonos hajtómű fordulatszámmal a feltöltős hajtóművel és változtatható állásszögű és állandó sebességű légcsavarral felszerelt repülőgépek esetében. Olyan hajtómű esetén, melynek beállított maximális folyamatos teljesítménye kisebb a beállított felszálló teljesítménynél, a maximális folytonos teljesítményre megállapított légialkalmassági korlátokat kell alkalmazni a második fázis emelkedése során.]
5.1. A vizsgálati eljárásoknak elfogadhatóknak kell lenniük a hatóság számára.
5.2. A vizsgálati eljárásokat és a zajméréseket jóváhagyott módon kell végrehajtani és feldolgozni, hogy azok a zajértékelés mérőszámát LAmax dB(A) egységekben a „B” Függelékben leírtaknak megfelelően eredményezzék.
5.3. Az akusztikus adatokat a „B” Függelékben leírt módszerekkel kell pontosítani, az ebben a fejezetben meghatározott referencia feltételekre.
5.4. Amikor egyenértékű vizsgálati eljárásokat alkalmaznak, akkor a vizsgálati eljárásokat és az eredményeknek a referencia eljárásokhoz való pontosítás módszereit a hatóságnak jóvá kell hagynia.
[Megjegyzés: az elterjedten alkalmazott egyenértékű eljárások használatára vonatkozó útmutatást a 4. melléklet adja.]
E fejezet előírásai alkalmazandók minden helikopterre, amelyek esetében a hatóságtól e rendelet hatálybalépése után kérték a zajbizonyítvány kiadását vagy a módosított változat minősítését, kivéve azokat, amelyeket kizárólagosan mezőgazdasági, tűzoltási vagy külső függesztéssel teherszállítási célra terveztek.
[1. Megjegyzés: a külső elhelyezésű rakomány, vagy felszerelés vitelére – speciális célokra, pl. termény permetezése – képes helikopterek zajminősítését az ilyen rakományok vagy felszerelések nélkül kell végezni.
2. Megjegyzés: azoknak a helikoptereknek, amelyek belső teher elhelyezése esetén megfelelnek az előírásoknak, felmentés adható akkor, ha külső teher szállítása során a külső teherrel együttes tömege vagy más üzemi paraméter meghaladja a belső teher szállításához előírt légialkalmassági feltételeket.]
A zajvizsgálatot kérelmező dönthet úgy, hogy e fejezet helyett az V. fejezetben foglaltak szerint minősítsék a helikopter zajkibocsátását, ha a helikopter engedélyezett maximális felszálló tömege 2730 kg vagy kevesebb.
Az e fejezet hatálya alá tartozó légijármű zajkibocsátásának mérőszáma az e melléklet „A” Függelékében leírt módon mért és számított effektív érzékelt zajszint legyen EPNdB-ben kifejezve.
A helikopter zaja, amikor a jelen követelményekkel összhangban vizsgálják, nem haladhatja meg a IV.3. pontban előírt zajszinteket a következő pontoknál:
2.1. Felszállási referencia zajmérő pontok:
2.1.1 Repülési pálya referencia pont, amely a felszállási referencia eljárásban (lásd a IV.4.2. pontot) meghatározott repülési pálya alatt függőlegesen a talajon, és a repülés irányában vízszintesen 500 méterre van attól a ponttól, amely a referencia eljárásban (IV.4.2.1. pont) az emelkedés megkezdését jelenti.
2.1.2. Két további pont a föld felszínén szimmetrikusan elhelyezve 150–150 m-re a felszállási referencia eljárásban meghatározott repülési pálya két oldalán és rajta fekszik a repülési pálya referencia pontján átmenő egyenesen.
2.2. Átrepülési referencia zajmérő pontok:
2.2.1. Egy repülési pálya referencia pont, amely a föld felszíne fölött 1,2 m magasságban az átrepülési referencia eljárásban előírt repülési pálya (lásd IV.4.3. pont) alatt függőlegesen 150 m-re (492 láb) helyezkedik el;
2.2.2. Két további pont a föld felszíne fölött 1,2 m magasságban szimmetrikusan elhelyezve 150–150 m-re az átrepülési referencia eljárásban meghatározott repülési pálya két oldalán, és rajta fekszik a repülési pálya referencia pontján átmenő egyenesen.
2.3. Megközelítési referencia zajmérő pontok:
2.3.1. Repülési pálya referencia pont, amely a megközelítési referencia eljárásban (lásd IV.4.4. pont) előírt repülési pálya alatt függőlegesen 120 m-re (394 láb) a föld felszínén helyezkedik el. Vízszintes terepen ez annak a pontnak felel meg, amely 1140 m-re van a 6 fokos megközelítési pálya és a terepsík metszéspontjától.
2.3.2. Két további pont a föld felszínén a megközelítési referencia eljárásban leírt repülési pálya két oldalán 150–150 m-re szimmetrikusan elhelyezve, és rajta fekszik a repülési pálya referencia pontján átmenő egyenesen.
Az e fejezet hatálya alá tartozó helikopterek esetében az „A” Függelékben ismertetett zajértékelő módszerrel megállapított maximális zajszintek nem haladhatják meg a következőket:
3.1. a felszállási zajmérő referenciapontnál:
109 EPNdB azon helikoptereknél, amelyek engedélyezett maximális felszálló tömege, amelyre a zajminősítést kérik, 8000 kg vagy ennél több, amely érték 8000 kg alatt lineárisan csökken a helikopter tömegének logaritmusával [3 EPNdB / a tömeg feleződése] meredekséggel 89 EPNdB- ig, ami után a határérték 89 EPNdB = állandó;
3.2. az átrepülési zajmérő referencia pontnál:
108 EPNdB azon helikoptereknél, amelyek engedélyezett maximális felszálló tömege, amelyre a zajminősítést kérik, 8000 kg vagy ennél több, amely érték 8000 kg alatt lineárisan csökken a helikopter tömegének logaritmusával [3 EPNdB / a tömeg feleződése] meredekséggel 88 EPNdB- ig, ami után a határérték 88 EPNdB = állandó;
3.3. a megközelítési zajmérő referencia pontnál:
110 EPNdB azon helikoptereknél, amelyek engedélyezett maximum felszálló tömege, amelyre a zajminősítést kérik, 8000 kg vagy ennél több, amely érték 8000 kg alatt lineárisan csökken a helikopter tömegének logaritmusával [3 EPNdB / a tömeg feleződése] meredekséggel 90 EPNdB- ig, ami után a határérték 90 EPNdB = állandó.
[Megjegyzés: a zajszintek felszálló tömeg függvényében való kiszámítására vonatkozó egyenleteket az „E” Függelék tartalmazza.]
3.4. ha a vizsgálat helikopter zaja egy, vagy két referencia mérőpontban túllépi a megengedett maximális zajszintet, a helikopter zajkibocsátás szempontjából megfelelőnek minősíthető az alábbi feltételek mindegyikének teljesülése esetén:
– a túllépések összege nem lehet nagyobb 4 EPNdB-nél,
– a túllépés egyik zajmérő pontban sem lehet nagyobb, mint 3 EPNdB,
– a túllépéseket egy másik pontban vagy pontokban megfelelő csökkenéseknek kell kiegyenlíteniük.
4.1. Általános feltételek
4.1.1. A referencia eljárásoknak ki kell elégíteniük a megfelelő légialkalmassági követelményeket.
4.1.2. A referencia eljárásokat és repülési pályákat a hatóságnak jóvá kell hagynia.
4.1.3. A 4.1.4. alpontban leírt körülmények kivételével a felszállási, átrepülési és megközelítési referencia eljárásoknak rendre azonosaknak kell lenniük a 4.2., 4.3. és 4.4. pontokban leírtakkal.
4.1.4. Ha a kérelmező bizonyítja, hogy a helikopter tervezési jellegzetességei nem teszik lehetővé a 4.2., 4.3. és 4.4. pontban, illetve ezek valamelyikében leírtak szerinti repülést, akkor a referencia eljárások:
– eltérhetnek a 4.2., 4.3. vagy a 4.4. pontban meghatározott referencia eljárásoktól, de csak olyan mértékben, ahogyan azt azok a tervezési jellemzők, melyek miatt a referencia eljárás végrehajtása nem lehetséges, megkövetelik, és
– azokat a hatóságnak kell jóváhagynia.
4.1.5. A referencia eljárásokat a következő légköri viszonyokra kell kiszámítani:
– tengerszintre átszámított légnyomás 1013,25 hPa,
– környezeti levegő hőmérséklete 25 °C, azaz NEL + 10 °C, kivéve, amikor a hatóság úgy dönt, hogy alternatív módon a környezeti levegő hőmérsékleteként 15 °C, azaz NEL is alkalmazható,
– relatív páratartalom 70 százalék; és
– szélcsend.
4.1.6. A 4.2.3., 4.3.3. és a 4.4.3 alpontokban a maximális normál üzemi fordulatszámot úgy kell tekinteni, mint ami „a normál üzemi fordulatszám-tartomány legnagyobb értéke”, ez legyen összhangban a folyamatos, azaz meghajtott maximális üzemi forgószárny-fordulatszámra vonatkozó légialkalmassági korlátozásokkal.
4.2. Felszállási referencia eljárás
A felszállási referencia eljárást a következők szerint kell megállapítani:
4.2.1. a helikoptert a talajszint felett 20 m (65 láb) magasságban a repülési pálya referencia pont előtt 500 m-nyire kezdődő pálya mentén stabilizálni kell a maximális felszállási teljesítménynél. Ez a referencia környezeti feltételek közötti minimális specifikált motorteljesítménynek vagy hajtómű nyomatékhatárnak felel meg – amelyik a kisebb;
4.2.2. a legnagyobb emelkedés mértékéhez tartozó Vy sebességet vagy a felszállás utáni emelkedésre jóváhagyott legalacsonyabb sebességet – amelyik a nagyobb – végig tartani kell a felszállási referencia eljárás során;
4.2.3. a folyamatos emelkedést a felszállásra engedélyezett legnagyobb normál üzemi fordulatszámon stabilizált forgószárny-sebességnél kell végezni;
4.2.4. a kérelmező által kiválasztott állandó felszálló konfigurációt kell alkalmazni végig a felszállás referencia eljárás során, azzal a kivétellel, hogy a futómű behúzható;
4.2.5. a helikopter tömegének egyenlőnek kell lennie azzal a maximális felszálló tömeggel, melyre a zajminősítést kérik;
4.2.6. a referencia felszálló pálya – definíció szerint – egyenes vonalú szakasz, mely a kezdőponttól [a központi mikrofonhely előtt 500 m-től és a föld felett 20 m-től (65 láb)] emelkedik olyan szögben, amelyet a legnagyobb emelkedés értékéhez tartozó (BRC–Best Rate of Climb) Vy határoz meg a hajtóműre megadott legkisebb teljesítmény esetén.
4.3. Átrepülési referencia eljárás
Az átrepülési referencia eljárást a következők szerint kell megállapítani:
4.3.1. a helikoptert a repülési pálya referencia pontja felett 150 m (492 láb) magasságban szintrepülésben kell stabilizálni;
4.3.2. az átrepülési referencia eljárás során mindvégig a következők közül azt a sebességet kell tartani, amelyik a legkisebb:
– 0,9 VH vagy 0,9 VNE vagy
– 0,45 VH + 120 km/h (0,45 VH + 65 csomó) vagy
– 0,45 VNE + 120 km/h (0,45 VNE + 65 csomó);
[Megjegyzés: zajminősítés céljára VH az a szintrepüléshez meghatározott, levegőhöz viszonyított sebesség, amelyet tengerszintre átszámított nyomáson (1013,25 hPa-on) és 25 °C-os környezeti levegőhőmérséklet mellett a minimális beépített hajtóművel rendelkezésre álló maximális folyamatos teljesítménynek megfelelő forgatónyomatékkal értek el – kivéve, ha a gyártó alacsonyabb légialkalmassági korlátot ír elő, amelyet a hatóság jóváhagy.]
4.3.3. az átrepülést a szintrepülésre engedélyezett maximális normál üzemi fordulatszámon stabilizált forgószárny-sebességgel kell végrehajtani;
4.3.4. a helikopternek utazó konfigurációban kell lennie; és
4.3.5. a helikopter tömegének egyenlőnek kell lennie azzal a maximális felszálló tömeggel, amelyre a Zajminősítés t kérik.
4.4. Megközelítési referencia eljárás
A Megközelítési referencia eljárást a következők szerint kell megállapítani:
4.4.1. a helikopternek stabilizáltnak kell lennie, 6 fokos siklópályát követve;
4.4.2. a megközelítést a legnagyobb emelkedés mértékéhez tartozó Vy sebességgel vagy a jóváhagyott legkisebb megközelítési sebességgel kell végrehajtani – amelyik a nagyobb – a repülési pálya referencia pontja felett stabilizált teljesítménnyel, a megközelítést az üzemszerű földetérésig kell folytatni;
4.4.3. a megközelítést az erre a repülési fázisra engedélyezett maximális normál üzemi fordulatszámon stabilizált forgószárny-sebességgel kell végrehajtani;
4.4.4. a légialkalmassági ellenőrzések során használt állandó megközelítési konfigurációt kell tartani kiengedett futóművel, mindvégig a megközelítési referencia eljárás során; és
4.4.5. a helikopter tömegének meg kell egyeznie azzal a maximális leszálló tömeggel, amelyre a zajminősítést kérik.
5.1. A vizsgálati eljárásoknak elfogadhatóknak kell lenniük a hatóság számára.
5.2. A vizsgálati eljárásokat és a zajméréseket jóváhagyott módon kell végrehajtani és feldolgozni, hogy azok a zajértékelés mérőszámát, az effektív érzékelt zajszintet (EPNL) eredményezzék, EPNdB értékben kifejezve, az „A” Függelékben leírtaknak megfelelően.
5.3. A vizsgálati körülményeknek és eljárásoknak szorosan azonosaknak kell lenniük a referencia körülményekkel és eljárásokkal vagy az akusztikai adatokat az „A” Függelékben leírt módszerekkel módosítani kell a jelen fejezetben ismertetett referencia körülményekre és eljárásokra.
5.4. A tényleges vizsgálati és referencia eljárások közötti különbségek miatti módosítások nem haladhatják meg az alábbiakat:
5.4.1. Felszállásnál 4,0 EPNdB-t, amelyből a Δ1 mennyiség és a Δ2 mennyiség (értelmezését lásd az „A” függelékben) 7,5log(QK/QrKr) kifejezéssel meghatározott részének algebrai összege nem haladhatja meg a 2,0 EPNdB-t;
5.4.2. Átrepülésnél vagy megközelítésnél a 2,0 EPNdB-t.
5.5. A vizsgálat során a forgószárny átlagos fordulatszáma nem térhet el a maximális normál üzemi fordulatszámtól ±1%-nál jobban a 10 dB-es csökkenéshez tartozó időtartam alatt.
5.6. A helikopter levegőhöz viszonyított sebessége a 10 dB-es csökkenéshez tartozó időtartam alatt nem térhet el többel ±9 km/h-nál (5 csomónál) a repülési vizsgálatra megfelelő, levegőhöz viszonyított referencia sebességhez képest.
5.7. A 10 dB-es csökkenéshez tartozó időtartam alatt a helikopternek a referencia pálya feletti függőlegestől számított ±10 fokon vagy 20 m-en belül – amelyik a nagyobb – kell repülnie (lásd a IV–1. ábrát).
5.8. A megközelítési zajvizsgálat alatt a helikopternek stabilizált állandó sebességűnek kell lennie és útvonalát 5,5° és 6,5° közé eső megközelítési szögben kell tartania.
5.9. A vizsgálatokat a helikopterre vonatkozó engedélyezett maximális tömegnek legalább 90 százalékával kell végrehajtani, valamint végrehajtható a rá vonatkozó engedélyezett maximális tömeg 105 százalékát meg nem haladó tömeggel is.
[Megjegyzés: az általánosan alkalmazott egyenértékű eljárások használatára vonatkozó tájékoztató anyag a 4. mellékletben található.]
IV.1. ábra. A helikopter oldalirányú kitérésének tűrései
E fejezet előírásai alkalmazhatók minden, 2730 kg-nál nem nagyobb engedélyezett maximális felszálló tömegű helikopterre, amelyek esetében a hatóságtól e rendelet hatálybalépése után kérték a zajbizonyítvány kiadását vagy a módosított változat minősítését, kivéve azokat, amelyeket kizárólagosan mezőgazdasági, tűzoltási vagy külső függesztéssel teherszállítási célra terveztek.
[1. Megjegyzés: a külső elhelyezésű rakomány vagy felszerelés vitelére – speciális célokra, pl. termény permetezése – képes helikopterek zajminősítését az ilyen rakományok vagy felszerelések nélkül kell végezni.
2. Megjegyzés: azoknak a helikoptereknek, amelyek belső teher elhelyezése esetén megfelelnek az előírásoknak, felmentés adható akkor, ha külső teher szállítása során a külső teherrel együttes tömege vagy más üzemi paraméter meghaladja a belső teher szállításához előírt légialkalmassági feltételeket.]
A zajbizonyítvány kiadását vagy a módosított változat minősítését kérelmező döntésétől függ, hogy az e fejezet hatálya alá tartozó helikopter zajkibocsátását a IV. vagy e fejezet szerint minősíti a hatóság.
Az e fejezet hatálya alá tartozó légijármű zajkibocsátásának mérőszáma a „C” Függelékben leírt módom mért és számított zajesemény-szint (SEL – Sound Event Level) dB(A)-ban kifejezve.
A helikopter zaja a jelen előírásokkal összhangban végzett vizsgálat során, az átrepülési referencia eljárásban (lásd V.4. pont) leírt repülési pálya 150 m (492 láb) magasságú pontja alatt függőlegesen a talaj felszíne fölött 1,2 m magasságban lévő repülési pálya referencia pontnál nem lépheti túl az V.3. pont szerinti zajszinteket.
Az e fejezet szerint minősített helikopterek esetében a „C” Függelékben meghatározott zajértékelési módszerrel megállapított zajszintek annál a tömegnél, amelyre a zajminősítést kérik, 788 kg hitelesített maximális felszálló tömegig a 82 dB SEL-t nem haladhatják meg, 788 kg felett ez az érték felszálló tömeg logaritmusával növekszik [3 dB/ a tömeg kétszereződése] meredekséggel.
[Megjegyzés: a zajszintek felszálló tömeg függvényében való kiszámítására vonatkozó egyenleteket lásd az „E” Függelékben.]
4.1.1. A referencia eljárásoknak ki kell elégíteniük a megfelelő légialkalmassági követelményeket és a hatóságnak jóvá kell hagynia azokat.
4.1.2. Ha a hatóság nem dönt másképpen, az átrepülési referencia eljárás a 4.2. pontban leírt legyen.
4.1.3. Ha a kérelmező bizonyítja, hogy a helikopter tervezési jellegzetességei nem teszik lehetővé a 4.2. pontban leírtak szerinti repülést, akkor a referencia eljárás eltérhet az előírás referencia eljárástól a hatóság jóváhagyásával, de csak olyan mértékben, ahogyan azt azok a tervezési jellemzők, melyek miatt a referencia eljárás végrehajtása nem lehetséges, megkövetelik.
4.1.4. A referencia eljárást a következő légköri viszonyokra kell megállapítani:
– tengerszintre átszámított légnyomás 1013,25 hPa;
– környezeti levegő hőmérséklete 25 °C;
– relatív páratartalom 70 százalék; és
– szélcsend.
4.1.5. A maximális normál üzemi fordulatszámot úgy kell tekinteni, mint ami „a normál üzemi fordulatszámtartomány legnagyobb értéke”, ez legyen összhangban a folyamatos, azaz meghajtott maximális üzemi forgószárnyfordulatszámra vonatkozó légialkalmassági korlátozásokkal.
A referencia eljárást a következők szerint kell megállapítani:
4.2.1. a helikoptert a repülési pálya referencia pontja felett 150 m (492 láb) magasságban szintrepülésben kell stabilizálni;
4.2.2. az átrepülési referencia eljárás során mindvégig a következők közül azt a sebességet kell tartani, amelyik a legkisebb:
– 0,9 VH vagy 0,9 VNE vagy
– 0,45 VH + 120 km/h (0,45 VH + 65 csomó) vagy
– 0,45 VNE + 120 km/h (0,45 VNE + 65 csomó).
[Megjegyzés: zajminősítés céljára VH az a szintrepüléshez meghatározott, levegőhöz viszonyított sebesség, amelyet tengerszintre átszámított nyomáson (1013,25 hPa-on) és 25 °C-os környezeti levegőhőmérséklet mellett a minimális beépített hajtóművel rendelkezésre álló maximális folyamatos teljesítménynek megfelelő forgatónyomatékkal értek el, kivéve, ha a gyártó alacsonyabb légialkalmassági korlátot ír elő, amelyet a hatóság jóváhagy.]
4.2.3. az átrepülést a szintrepülésre engedélyezett maximális normál üzemi fordulatszámon stabilizált forgószárny-sebességgel kell végrehajtani;
4.2.4. a helikopternek utazó konfigurációban kell lennie; és
4.2.5. a helikopter tömegének egyenlőnek kell lennie azzal a maximális felszálló tömeggel, amelyre a zajminősítés kiadását kérik.
5.1. A vizsgálati eljárásoknak elfogadhatóknak kell lenniük a hatóság számára.
5.2. A vizsgálati eljárásokat és a zajméréseket jóváhagyott módon kell végrehajtani és feldolgozni, hogy azok a zajértékelés mérőszámát A-súlyozású zajesemény-szintben [SEL(A)], decibelben adják meg, a „C” Függelékben leírtaknak megfelelően.
5.3. A vizsgálati körülményeknek és eljárásoknak szorosan azonosaknak kell lenniük a referencia körülményekkel és eljárásokkal. Eltérés esetén az akusztikai adatokat a „C” Függelékben leírt módszerekkel kell vonatkoztatni (átszámítani) a jelen fejezetben ismertetett referencia körülményekre és eljárásokra.
5.4. A vizsgálati repülés alatt azonos számú repülést kell végezni szélirányban, illetve azzal szemben.
5.5. A vizsgálati és a referencia repülési eljárások közötti eltérések pontosítása 2,0 dB(A)-t nem léphet túl.
5.6. A vizsgálat során a forgószárny átlagos fordulatszáma nem térhet el a maximális normál üzemi fordulatszámtól ±1%-nál jobban a 10 dB- es csökkenéshez tartozó időtartam alatt.
5.7. A helikopter levegőhöz viszonyított sebessége a 10 dB-es csökkenéshez tartozó időtartam alatt nem térhet el többel, mint ±9 km/h (5 csomó) a referencia eljárás szerint megfelelő, levegőhöz viszonyított referencia sebességhez képest.
5.8. A 10 dB-es csökkenéshez tartozó időtartam alatt a helikopternek a referenciapálya feletti függőlegestől számított ±10 fokon belül kell repülnie.
5.9. A vizsgálatokat a helikopterre vonatkozó engedélyezett maximális tömegnek legalább 90 százalékával kell végrehajtani, valamint végrehajtható a rá vonatkozó engedélyezett maximális tömeg 105 százalékát meg nem haladó tömeggel is.
[Megjegyzés: az általánosan alkalmazott egyenértékű eljárások használatára vonatkozó tájékoztató anyag a 4. mellékletben található.]
E fejezet előírásait kell alkalmazni minden 450 kg-nál kisebb maximális engedélyezett felszálló tömegű, motorral, vagy segédmotorral meghajtott légijármű zajminősítésére, amelyek esetében a hatóságtól e rendelet hatálybalépése után kérték a zajbizonyítvány kiadását vagy a módosított változat minősítését.
Az e fejezet hatálya alá tartozó légijármű zajkibocsátásának mérőszáma a D. Függelékben leírt módon mért és számított maximális, A-súlyozású hangnyomásszint (LAmax) dB(A)-ban kifejezve.
A légijármű zaja a jelen előírások szerint vizsgálva, az átrepülési referencia eljárásban (lásd VI.4. pont) leírt repülési pálya 150 m (492 láb) magasságú pontja alatt függőlegesen a talajon lévő referencia pontnál nem lépheti túl a VI.3. pont szerinti zajszinteket.
Az A1 kategóriájú, együléses ultrakönnyű légijármű megengedett maximális zajszintje 68 dB(A), az A2 kategóriájú, kétüléses ultrakönnyű légijármű megengedett maximális zajszintje 73 dB(A).
4.1.1. A referencia eljárásoknak ki kell elégíteniük a megfelelő légialkalmassági követelményeket, és a hatóságnak jóvá kell hagynia azokat.
4.1.2. Ha a hatóság nem dönt másképpen, az átrepülési referencia eljárás a 4.2. pontban leírt legyen.
4.1.3. A referencia eljárást a következő légköri viszonyokra kell megállapítani:
– tengerszintre átszámított légnyomás 1013,25 hPa;
– környezeti levegő hőmérséklete 298,2 K (25 °C);
– relatív páratartalom 70 százalék; és
– szélcsend.
A referencia eljárást a következők szerint kell megállapítani:
4.2.1. a légijárművet az átrepülési zajmérő referencia pont feletti repülési pályán 150 m magasságban stabilizálni kell, legalább 400 m-rel a referencia pont előtt;
4.2.2. a vízszintes átrepülést a normális üzemeltetési feltételekhez tartozó legnagyobb utazósebességhez tartozó motorfordulatszámmal/teljesítménnyel kell végrehajtani,
4.2.3. a légijármű legyen utazó konfigurációban és levegőhöz viszonyított sebessége legyen állandó;
4.2.4. a légijármű tömege legyen egyenlő a megengedett legnagyobb felszálló tömegével.
5.1. A vizsgálati eljárásoknak elfogadhatóknak kell lenniük a hatóság számára.
5.2. A vizsgálati eljárásokat és a zajméréseket jóváhagyott módon kell végrehajtani és feldolgozni, hogy azok a zajértékelés mérőszámát dB(A)-ban adják meg, a D. Függelékben leírtaknak megfelelően.
5.3. A vizsgálati körülményeknek és eljárásoknak szorosan azonosaknak kell lenniük a referencia körülményekkel és eljárásokkal. Eltérés esetén az akusztikai adatokat a D. Függelékben leírt módszerekkel kell pontosítani (átszámítani) a jelen fejezetben ismertetett referencia körülményekre és eljárásokra.
5.4. A vizsgálati repülés alatt azonos számú repülést kell végezni szélirányban, illetve azzal szemben.
5.5. A pontosítások algebrai összege a referencia repülési eljárásra történő átszámítás során egyik átrepülés esetén sem haladhatja meg a 3,0 dB(A) értéket.
5.6. A vizsgálat során a vízszintes átrepülések magassága +10 m és – 60 m-nél jobban nem térhet el a referencia magasságtól.
5.7. A légijármű a vízszintes átrepülés során a csúcsával a zajmérő pontra állított, függőleges tengelyű, 20°-os kúpszögű kúp által határolt térrészen haladjon át.
5.8. A vizsgálatokat a légijárműre vonatkozó engedélyezett maximális tömegnek legalább 95, legfeljebb 105 százalékával kell végrehajtani.
1.1. Ez a zaj értékelési módszer tartalmazza:
(a) A zaj-minősítési vizsgálat és mérés körülményeit;
(b) A repülőgép és helikopter zajának mérését a földön;
(c) A mért zaj adatokból az effektív érzékelt zajszint kiszámítását; és
(d) A mért adatok közlésének módját a hatóság felé és a mért adatok korrigálását.
1.2. A módszer leírásában található utasítások és eljárások pontosan körvonalazottak, hogy biztosítsák az egységességet a minősítési vizsgálatok során, valamint, hogy lehetőség nyíljon a különféle légijármű típusokon végzett mérések összehasonlítására, függetlenül attól, hogy azokra eltérő földrajzi helyeken került sor.
1.3. A jelen Függelék 6–9. pontjaiban található a jelek és mértékegységek teljes felsorolása, az érzékelt zajosság matematikai megfogalmazása, az atmoszféra hang-csillapításának megállapításához alkalmas módszerek, valamint részletes eljárások, melyek segítségével a zajszintek a nem referencia körülményekről referencia körülményekre korrigálhatók.
2.1.1. Ez az alfejezet a zajminősítés körülményeit, valamint az alkalmazandó mérési eljárásokat ismerteti.
[Megjegyzés: a légijármű típusának minimális változtatásával kapcsolatban zaj-minősítési bizonyítvány iránti kérelmet csak ritkán nyújtanak be. Az ebből eredő zajszint változás megfelelő biztonsággal gyakran megállapítható, anélkül, hogy elvégeznék a jelen Függelékben leírt teljes eljárást. Éppen ezért a hatóságnak javasoljuk, hogy engedélyezzék a megfelelő „egyenértékű eljárások” használatát. Hasonlóképpen léteznek egyenértékű eljárások, melyek a teljes zaj-minősítési eljárás során a költségek csökkentése, de ugyanakkor megbízható eredmények elérése céljából alkalmazhatók. A hangsebesség alatti sugárhajtású és légcsavarhajtású repülőgépek, valamint a helikopterek zaj-minősítéshez használatos egyenértékű eljárásokra vonatkozó útmutató segédanyag a JAR–36 2. részében található.]
2.2.1. A levegőben haladó légijárművek zajának méréséhez olyan helyet kell kiválasztani, amely körül a terep viszonylag lapos és nincs a terepnek olyan túlzott hangelnyelő tulajdonsága, mint amit a sűrű, tömörödött vagy hosszú fű, bokrok vagy erdős területek okoznak. Nem lehetnek a repülőgép hangterét jelentősen befolyásoló akadályok a mikrofon alatt függőlegesen kijelölt pont feletti kúpos térrészben, amely kúpot a földfelszínre merőleges tengellyel 80°-os szöget bezáró egyenes körbeforgatása határoz meg.
[Megjegyzés: a mérést végző személyek maguk is képezhetnek ilyen akadályt.]
2.2.2. A 2.2.3. pontban megadottakat kivéve, a vizsgálatokat az alábbiakban részletezett légköri viszonyok mellett kell elvégezni.
(a) Nincs csapadék;
(b) A földfelszín felett 10 méter (33 láb) magasságban lévő pont és a légijármű közötti teljes zajpályán a környezeti levegő hőmérséklet nem lehet több, mint 35 °C, és nem lehet kevesebb, mint 10 °C, továbbá a relatív páratartalom 95 százaléknál nem lehet magasabb és 20 százaléknál nem lehet alacsonyabb,
[Megjegyzés: gondosan kell eljárni annak biztosítására, hogy a zaj mérését, a légijármű pályájának követését a környezeti korlátokon belül végezzék, illetve a meteorológiai műszereket ezen belül üzemeltessék.]
(c) A földfelszín felett 10 méter (33 láb) magasságban lévő pont és a légijármű közötti zajpálya teljes egészén a relatív páratartalom és a környezeti hőmérséklet nem lehet olyan, hogy a 8 kHz-et magába foglaló egyharmad oktávsávban a hang-csillapítás a 12 dB/100 m értéket meghaladja;
(d) A légköri elnyelési együttható relatív szórása a zaj terjedési út felett nyert átlagos PNLTM értékéhez viszonyítva, a 3150 Hz egyharmad oktávsávban meghaladhatja a ±0,5 dB/100 m értéket, feltéve, hogy minden egyharmad oktávsávban a légkör „réteges” metszeteit használják az egyenértékű súlyozott hangcsillapítás kiszámítására, elegendő metszetet használva, a hatóság követelményeinek megfelelően. Ott, ahol a többszörös rétegezés figyelembevételére nincs szükség, az egyenértékű hangcsillapítást kell megállapítani minden egyharmad oktávsávban, a föld felett 10 méter (33 láb) magasságban, és a vizsgált légijármű repülési szintjén a PNLTM mérésének időpontjában fennálló légköri elnyelési együtthatók átlagolásával, minden mérésre külön-külön.
(e) A szél sebessége 22 km/óránál (12 csomónál) és az oldalszél sebessége 13 km/óránál (7 csomónál) nem több 10 méterrel (33 lábbal) a föld felett a 10 dB-es lefutási időintervallum alatt, kivéve a helikoptereket. Ezek esetében a szél sebessége 19 km/óránál (10 csomónál), és az oldalszél sebessége 9 km/óránál (5 csomónál) nem több 10 méterrel (33 lábbal) a föld felett.
[1. Megjegyzés: ezek a korlátok repülőgép esetében egy beépített 30 másodperces észlelési idő állandójú anemometer használatán alapulnak. Rövidebb észlelési idő állandójú anemometereknél a 10 dB-es lefutási idő alatti rövid ideig tartó széllökések hatásait figyelembe kell venni, és ilyen esetekben a széllökés maximális értéke nem haladhatja meg a 28 km/órát (15 csomót), az átlagszél maximális értéke nem haladhatja meg a 18 km/órát (7 csomót) és az oldalszél átlagának maximuma a 13 km/óra (7 csomó) értéket.
2. Megjegyzés: az oldalszél összetevő a folytonos szélsebesség-vektor keresztirányú felbontásán alapul.]
(f) A hatóság által meghatározott mérőpontoknál nem lehetnek olyan rendellenes szélviszonyok, amelyek a zajvizsgálat során a repülőgép zajszintjét jelentősen befolyásolnák.
Ha a 2.2.2.(d) pontban foglaltaknak megfelelően többszörös rétegzettségre kell számításokat végezni, a légijármű és a föld feletti 10 méter (33 láb) feletti szint közötti légréteget egyenlő vastagságú rétegekre kell osztani. A rétegek vastagságát azon réteg minimális vastagsága szerint kell meghatározni, amely a légkör elnyelési együtthatójának ±0,5 dB/100 m változását adja a 3150 Hz-es egyharmad oktávsávban, ill. a minimális rétegvastagság 30 méter, a zajterjedési út bármely részében. Az egyes rétegek elnyelési tulajdonságainak jellemzésére a légköri elnyelési együtthatók középértéke használható, amely középérték az egyes rétegek tetején és alján tapasztalható együtthatók átlaga.
2.2.3. A helikopter vizsgálatok alkalmával, a 2.2.2. (b), (c) és (d) pontokban szereplő követelményeket csak a talaj felett 10 méter (33 láb) magasságban lévő pontokra kell alkalmazni
2.2.4. A repülőtéri irányító tornyot vagy más létesítményt olyan központi helyként történő használatra kell jóváhagyni, amelynél a légköri viszonyok mért értékei azon földrajzi körzet légköri viszonyaira jellemzők, amelyben a zajmérést végrehajtják.
2.3.1. A légijármű repülési nyomvonalához tartozó magasságát és oldalirányú helyzetét a szokványos fedélzeti módszerektől független, a hatóság által jóváhagyott eszközökkel kell megállapítani, mint például radarral, teodolitos háromszögeléssel vagy fényképészeti módszerekkel.
2.3.2. A légijárműnek a zaj rögzítés mérőhelyeihez viszonyított távolságát szinkronizáló jelek segítségével kell meghatározni a repülési pálya mentén egészen olyan távolságig, hogy azon időperiódusról, amikor a zajszint a PNLT maximális értékétől számított 10 dB-es tartományon belül van, elegendő távolságadat álljon rendelkezésre.
2.3.3. A jelen Függelék 8. vagy 9. szakaszában említett korrekciók elvégzéséhez szükséges helyzet- és teljesítményadatokat, jóváhagyott mintavételezési gyakorisággal automatikusan kell rögzíteni. A mérőberendezéseket a hatóságnak jóvá kell hagynia.
[Megjegyzés: ezek a mérések egyharmad oktávsávokban adják meg az egyes mérőhelyeken az idő függvényében érzékelt zajszintet, az effektív érzékelt zajszint ezen Függelék 4. pontjában leírtak szerinti kiszámításhoz.]
3.1.1. A mérőrendszer a következőkkel egyenértékű felszerelésekből álljon:
(a) Mikrofon rendszer (lásd 3.2. pontot);
(b) Rögzítő és visszajátszó rendszer (ha nem on-line elemzést alkalmaznak) a mért zajadatok későbbi elemzés céljából történő rögzítésére (lásd 3.3. pontot);
(c) Az EPNL kiszámítását lehetővé tevő, kimenő adatokat szolgáltató elemző rendszer (lásd 3.4. pontot);
(d) Kalibráló rendszer, amely biztosítja a fenti rendszer folyamatos pontosságának fenntartását (lásd 3.5. pontot).
3.1.2. A 3.2., 3.3. és a 3.4. pontokban leírtak eszközök, illetve rendszerek alapját képező, a zajvizsgálat során alkalmazott berendezésekről a gyártónak vagy a felhasználónak bizonyítania kell, hogy azok megfelelnek az IEC 561 és 651 előírásainak, illetve, hogy ezen szabványokkal azonos elektroakusztikai tulajdonságokkal rendelkeznek. A berendezéseket a hatóság részéről jóvá kell hagyni.
3.1.3. Az egyes hitelesítő vizsgálati eljárás sorozatok során alkalmazni kívánt kalibrációs és ellenőrző eljárásokról be kell mutatni, hogy azok megfelelnek a 3.5. pontban található, vonatkozó előírásoknak, illetve azokkal egyenértékűek, továbbá a hatóság részéről ezeket jóvá kell hagyni.
3.2.1. A mikrofon rendszer a 3.2.2., 3.2.3., 3.2.4., 3.2.5., 3.2.6., 3.2.7. és a 3.2.8. pontokban előírtaknak megfelelő mikrofonból, előerősítőből és szélvédőből álljon. Egyenértékű rendszerként a hatóság a teljes akusztikai megvalósítás bemutatott egyenértékűsége alapján más rendszereket is jóváhagyhat. Ha kettő vagy több azonos típusú mikrofon rendszert használnak, akkor a típus megfelelőségének bizonyítására elegendő, ha legalább egy rendszerről bizonyítják, hogy az mindenben megfelel az előírásoknak.
[Megjegyzés: ez nem zárja ki, hogy mindegyik rendszert a 3.5. pontban előírtaknak megfelelően kalibrálják.]
3.2.2. A mikrofonnak nyomásérzékeny típusúnak kell lennie és kivitelének biztosítania kell a közel egységes beesési szög választ.
3.2.3. A mikrofont úgy kell felszerelni, hogy az érzékelő elem közepe 1,2 m (4 láb) magasságban legyen a helyi terep felett a 90° beesési szög irányába állítva, azaz az érzékelő elemnek alapvetően abban a síkban kell elhelyezkednie, amit a repülőgép vagy helikopter névleges repülési pályája és a mérőállomás alkot, ahogyan az F–A–1. ábrán látható. A mikrofon felfüggesztési megoldása olyan legyen, hogy a tartóelemek a lehető legkisebbre csökkentsék a mérendő hang és a tartóelemek által okozott szekundér hangok interferenciáját.
3.2.4. Elegendő „bemelegedési idő” után, amely legalább olyan hosszú, mint amennyit a gyártó cég e célra meghatározott, állandó akusztikai bemenőjelre a rendszer kimeneti jele bármely egy órán belül 0,3 dB-nél vagy 5 órán belül 0,4 dB-nél nagyobb mértékben nem ingadozhat.
F–A–1 ábra: A beesési referencia irány és a beesési szög meghatározása érintőleges beesésű mikrofonelrendezés esetére
3.2.5. Referencia beesési irányt kell meghatározni, amelyre a 3.2.6. pontban megadott frekvenciaválasz jelleggörbéket vonatkoztatják. A referencia iránytól mért ±30°-on belül (lásd F–A–1. ábrát) a mikrofon rendszer érzékenység-változása a következő értékeket nem haladhatja meg:
| Frekvencia (Hz) | Érzékenység változás (dB) | ||
| 45–1120 | 1 | ||
| 1120–2240 | 1,5 | ||
| 2240–4500 | 2,5 | ||
| 4500–7100 | 4 | ||
| 7100–11200 | 5 |
3.2.6. A mikrofon rendszer szabad-hangtéri frekvencia válasza a beesési irányban az alábbi értékekkel behatárolt tartományon belül legyen:
| Frekvencia tartomány (Hz) | Tűrés (dB) | ||
| 45–4500 | +1 | ||
| 4500–5600 | ±1,5 | ||
| 5600–7100 | +1,5 -(–2) | ||
| 7100–9000 | + 1,5-(–3) | ||
| 9000–11200 | +2,0 -(–4) |
[Megjegyzés: ebben a bekezdésben szereplő követelmények meghatározhatók a nyomásérzékenység kalibráció elvégzésével (amely egy elektrosztatikus kalibráló berendezés és a gyártó cég által szolgáltatott korrekciók együtteséből nyerhető) vagy a visszhangmentes szabadhangtéri berendezés segítségével.]
3.2.7. Ha a szélvédő a helyén van, a mikrofon rendszer membrán síkjában mérhető érzékenység változása a 45–11000 Hz frekvencia tartományban 1,0 dB értéknél nem lehet nagyobb.
3.2.8. Az érzékenységet befolyásoló környezeti tényezőkkel kapcsolatos előírások, mint például a hőmérséklet, a relatív páratartalom és a rezgés, legyenek összhangban az IEC 651 kiadványában szereplő követelményekkel.
3.2.9. Minden mikrofon rendszert a 3.5. pontban leírtaknak megfelelően kell kalibrálni és mikrofon rendszer válaszának frekvencia korrekcióját jegyzőkönyvezni kell, illetve a zajszint meghatározásnál alkalmazni kell.
3.3.1. Az adatok későbbi elemzése érdekében az adatok tárolásához hangrögzítő rendszert (például mágneses magnószalagot) kell használni abban az esetben, ha ezt külön előírják. A felvevő/visszajátszó rendszer (a szalagot is beleértve) a vizsgálatnál alkalmazott szalagsebesség esetében teljesítse a 3.3.2., 3.3.3., 3.3.4. és a 3.3.5. pontokban közölt előírásokat.
3.3.2. A szabványos felvételi szinten (azaz közvetlen rögzítés esetén a 3 százalékos harmonikus torzítási szint alatt 10 dB szinten, vagy FM rögzítés esetén ±40 százalékos eltérés esetén), a korrigált frekvencia átvitel 180 és 11200 Hz közötti bármilyen kiválasztott egyharmad oktávsávos frekvenciasávban, ±0,25 dB értéken belüli, illetve 45 és 180 Hz között bármilyen sávban 0,75 dB értéken belüli pontossággal sima legyen.
3.3.3. A szabványos felvételi szinten felvett 1 kHz-es szinusz jel amplitúdójának hullámzása ±0,5 dB értéken belüli legyen, bármilyen mágnesszalag típus használata esetén. Ennek igazolására, olyan berendezést kell használni a méréseket végzésnél, amelynek átlagos tulajdonságai a mérőláncban használatos berendezésekével egyenlő (lásd a 3.4. pontot).
3.3.4. A rendszer legyen képes arra, hogy akármelyik egyharmad oktávsávban a háttérzaj szintje legalább 35 dB szintértékkel a szabványos rögzítési szint alatt legyen (lásd 3.3.2. pontot).
[Megjegyzés: a meredek esésű spektrumok esetében a rendszerben megfelelő elő és utó kiemelő hálózatokra lehet szükség.]
3.3.5. A mérőláncba integrált csillapítók, a sávváltás lehetővé tétele érdekében, egyenlő decibel lépcső intervallumokban működjenek, és a zaj alkalmassági méréshez alkalmazott berendezéseknek, vagy azoknak az ehhez kapcsolódó kalibrációk alatti működéséhez szükséges bármely két különböző beállítása közötti hiba nem haladhatja meg a 0,2 dB értéket.
3.3.6. A rögzítő és visszajátszó rendszert a 3.5. pontban leírtak szerint kell kalibrálni.
3.4.1. Az elemző rendszer kimenete az idő függvényében egyharmad oktávsávos hangszinteket tartalmazza, melyeket a (rögzített) zajmérési eredmények alábbiak szerint végzett feldolgozásával nyernek:
(a) 24 darab egyharmad oktávsávos szűrő (vagy ezekkel egyenértékű) készlet, melynek geometriai középfrekvenciája 50 Hz és 10 kHz között van;
(b) Elemző megfelelő átvitelű és adagolási jellemzőkkel, amely (alapelvként) bármelyik egyharmad oktávsáv kimenetét négyzetre emeli, átlagolja, logaritmusos formára alakítja és számszerűsíti (digitalizálja).
3.4.2. Az egyharmad oktávsáv szűrőknek meg kell felelniük az IEC 225 sz. kiadványban megadott követelményeknek és továbbá 0,5 dB-nél kisebb hullámossággal kell rendelkezniük.
A megfelelő egyharmad oktávsáv szűrőre vonatkozóan a szinuszos jelekre adott szűrő válasz mérésével meg kell határozni az effektív sávszélességnek az alkalmazott akusztikai kalibrátor frekvencia válaszához viszonyított korrekcióját (lásd 3.5.5. pontot). Ehhez vagy két szomszédos preferált egyharmad oktávsávos frekvencia között legalább 20 darab, egymástól egyenlő közzel elválasztott frekvencián kell megmérni a szűrő válaszát, vagy a hatóság által jóváhagyott egyenértékű eljárást kell alkalmazni.
3.4.3. A detektornak vagy detektoroknak legalább 60 dB-es dinamikai tartományban ±0,5 dB pontosságnak megfelelő négyzetes középérték képzőként kell üzemelniük a 0-tól a teljes skála kitérés előtti 30 dB tartományon belül olyan szinuszos hullámcsomagokra, amelynek csúcstényezője 3-ig terjed; a pontosság legyen ±1 dB értéken belüli a 30 dB és skála végkitérés előtti 40 dB tartományban és ±2,5 dB-en belüli pontosságú a skála fennmaradó 20 dB-es tartományában.
Ezen követelmények teljesítését az IEC 179A kiadvány B. Mellékletében ismertetett módszerek szerint kell megállapítani, a jeleket egymás után, közvetlenül kell az összes detektor bemeneti oldalára beadni.
3.4.4. Az integrátor átlagoló tulajdonságait a következők szerint kell vizsgálni: 200 Hz közép frekvenciájú és 46 ± 1 Hz statisztikai sávszélességű egyharmad oktávsávszűrőn keresztül fehér zajt kell bevezetni, és a kimenőjelet egymás után az összes detektorba/integrálóba be kell táplálni. A mért szintek szórását a szűrt fehér zaj nem kevesebb, mint 5 másodperces időközökben vett nagyobb számú mintáiból kell meghatározni. 95 százalékos valószínűségi határt alkalmazva, a szórás értékének 0,48 ±0,06 dB között kell lennie.
3.4.5. Minden detektor/integrátor esetén egy állandó szinuszos jel hirtelen belépése (felfutás) vagy megszakítására (lefutás) kapott választ, az adott egyharmad oktávsáv közép frekvenciáján, a beérkezést követő 0,5, 1, 1,5 és 2 másodperc időpillanatban vett mintán, illetve a megszakítást követő 0,5 és az 1 másodperces mintavételi időpontban kell mérni. A felfutásra kapott válasz szintje az állandósult szinthez viszonyítva 0,5 másodpercnél –4 ±1 dB, 1 másodpercnél 1,75 ±0,75 dB, 1,5 másodpercnél –1 ±0,5 dB és 2 másodpercnél –0,6 ±0,5 dB legyen. A lefutásra adott válasz olyan legyen, hogy a leolvasott decibel érték (a kezdeti állandósult szint alatt) és a vonatkozó felfutási válasz leolvasott értékének összege a 0,5 másodperc és az 1 másodperc esetében is 6,5 ±1 dB legyen, ezenkívül, a soron következő mérések esetében a felfutási és a lefutási szintek összege 7,5 dB-nél nagyobb kell hogy legyen. Ez megfelel egy normál 1 másodperces időállandóval rendelkező (azaz 2 másodpercnyi adagolási idő) exponenciális átlagolási folyamatnak (SLOW válasz).
[1. Megjegyzés: lineáris detektorokhoz kapcsolódó elemzők esetében e válasz közelítő kifejezése az alábbiak szerint adható meg:
SPL(i, k)=10 log[0,13(10(0,1L(i,k–3))+0,21(100,1L(i,k–2))+0,27(100,1L(i,k–1)+0,39(100,1L(i,k))]
Ahol a SLOW válasz szimulációjára vonatkozó súlyozó együtthatók a következők:
Jelenlegi L(i,k) 1/2 másodperces felvétel: 39%
Előző L(i,k–1) 1/2 másodperces felvétel: 27%
Második L(i,k–2) 1/2 másodperces felvétel: 21%
Harmadik L(i,k–3) 1/2 másodperces felvétel 13%
és ahol:
L(i,k), L(i,k–1), L(i,k–2) és L(i,k–3) az elemzőktől származó mérés szerint 1/2 másodperces eredmények. Ezek nem a 4.3. pontban meghatározott SPL(i,k), SPL(i,k–1), SPL(i,k–2) súlyozott értékei.
[1. Megjegyzés: ha ezt a megközelítést alkalmazzák, akkor a kalibráló jelet e súlyozás nélkül kell megállapítani.
2. Megjegyzés: némelyik elemzőről kimutatták, hogy mintavételi mértéke nem elegendő pontosságú ahhoz, hogy a (helikopter zajok sajátosságának megfelelően) háromnál nagyobb csúcstényezővel rendelkező jeleket észleljék és ezért ezeket az elemzőket a helikopterek minősítésére alkalmatlannak tekintik. Javasolt a nagy (60 kHz-nél nagyobb) mintavétellel rendelkező, vagy az olyan elemzők használata, amelyek az egyes egyharmad oktávsáv szűrők mindegyikének kimeneténél történő digitalizálása előtt analóg detektorokat alkalmaznak.]
3.4.6. A valódi integrálást alkalmazó elemzők a 3.4.4. és a 3.4.5. pontokban foglaltakat nem tudják teljesíteni, mivel a Ta teljes átlagolási idő nagyobb, mint a Ts mintavételi időköz (lásd 3.4.7. pontot). Az ezeknek a fejezeteknek való megfelelést az adatfeldolgozó (data processor) kimeneti értékei szerint kell megadni. Továbbá olyan esetekben, amikor a teljes rendszer (beleértve a jelfeldolgozót is) leolvasása és integrátor visszaállítása holt időt igényel az adatvétel során, a teljes adattömeg százalékos vesztesége nem haladhatja meg az 1 százalékot. Ha tényleges integrátorral rendelkező elemzőt alkalmaznak, akkor annak válaszait a beindítástól számított 2,5 másodperc utáni időpontokban az alábbi képlet szerinti folyamatos exponenciális átlagoló eljárás használatával lehet kinyerni:
SPL(i,k)=10 log[(1–1/R)100,lSPL(i,k–1))+(1/R)(100,1SPL(i,k))]
ahol az SPL(i,k) az i-edik egyharmad oktávsávban előálló hangnyomás szintje a k-adik időpillanatban és ahol a lineáris 0,5 másodperces adat rögzítésre vonatkozóan R=2,5.
3.4.7. A Ts mintavételi időköz az egymást követő adat kiolvasások között nem haladhatja meg az 500 ms értéket és ennek értékét ±1 százalékos pontossággal kell ismerni. Az egy kiolvasásra jellemző időpillanat a Ta = 2 s-ra vonatkozó tényleges kiolvasásnál a 0,75 másodperccel korábbi időpillanat legyen.
[Megjegyzés: a változó időpillanat meghatározása ahhoz szükséges, hogy a rögzített zaj és a repülőgép tartózkodási helye között legyen korreláció és vegyék figyelembe a SLOW üzemmód átlagolási időtartamát.]
3.4.8. A szükséges teljes pontosság eléréséhez a digitalizáló rendszer kimenetén az adatfelbontás 0,25 dB vagy jobb legyen.
3.5.1. A zaj alkalmassági vizsgálatok során alkalmazott mérő és elemző rendszer teljes egészének kalibrálását és ellenőrzését megfelelő időpontokban a vizsgálatok alatt, előtt vagy után, a hatóság igényeinek megfelelően a 3.5.2., a 3.5.3., a 3.5.4., a 3.5.5. és a 3.5.6. pontokban megadott módszerek szerint kell elvégezni.
3.5.2. Ha az ismert frekvencia jelleggörbéjű mikrofonrendszer alkalmazásakor a teljes rendszert illesztett állandó bemeneti feszültséget alkalmazva frekvencia átvitelre kalibrálják (lásd 3.2.5. pontot), akkor rózsaszín, vagy ál-véletlen zaj felhasználásával minden egyes vizsgálatsorozat folyamán a villamos rendszer frekvencia válasza a vizsgálat során használt skála végkitérésétől 10 dB értékkel kisebb tartományon belül legyen. A zajgenerátor kimenete akkreditált kalibráló laboratórium által a vizsgálatsorozatot megelőző 6 hónapon belül legyen ellenőrizve; az egyes egyharmad oktávsávok relatív kimenetében, a megengedett eltérések 0,2 dB-nél nem lehetnek nagyobbak. Kielégítő számú meghatározást kell elvégezni annak érdekében, hogy a rendszer teljes kalibrálása minden vizsgálatra ismert legyen.
Ha a mérőláncban mágnesszalagos analóg adatrögzítő egység is van, minden egyes mágnesszalag tekercs eleje és vége 30 másodperces tartamban tartalmazzon villamos kalibráló jelet erre a célra. Ezen kívül a szalagon rögzített jelekből nyert adatok csak akkor fogadhatók el megbízható adatként, ha a 10 kHz-es és az egyharmad oktávsávban szűrt jelek szintjeit páronként összehasonlítva a szintkülönbségek rendre kisebbek, mint 0,75 dB.
3.5.3. Minden detektor/integrátor berendezés válaszát a 3.4.5. pontokban előírtaknak megfelelően kell meghatározni.
3.5.4. A zaj alkalmassági mérések és kalibrációk során használatos berendezésekben kapcsolóval működő osztók ellenőrzését a kiolvasó egység legpontosabb részének használatával kell minden vizsgálatsorozatra ellenőrizni, annak biztosítására, hogy a legnagyobb hiba se érje el a felbontóképesség mértékét.
3.5.5. A teljes elektroakusztikai rendszer válaszát ismert frekvencián ismert hangnyomás-szintet előállító akusztikus kalibráló berendezés használatával kell meghatározni. Az akusztikus kalibráló berendezés kimenőjelét kalibrálásra feljogosított laboratórium által a vizsgálatsorozat lefolytatása előtti 6 hónapos időszakon belül ellenőriztetni kell; a kimeneten megengedhető eltérések nem haladhatják meg a 0,2 dB-t. Erre a célra általában névleges 124 dB (re 20μPa) és 250 Hz-en működő pisztonfont alkalmaznak. Elegendő számú meghatározást kell végezni napi munka során annak biztosítása érdekében, hogy a berendezések válasza minden vizsgálatra vonatkozóan ismert legyen.
A berendezés akkor minősíthető megfelelőnek, ha az adott napon a közvetlenül a méréssorozat előtt és után végzett ellenőrző mérések eredményei között az eltérés kisebb, mint 0,5 dB.
Az egyes vizsgálatsorozatok előtti 6 hónapon belül, kalibrálásra feljogosított laboratórium által a szélvédő által bevitt csillapítást is ellenőriztetni kell; az elfogadható bemeneti veszteség ingadozása nem lehet több, mint 0,4 dB.
A szélvédő bemeneti veszteségét a 40 Hz–12,5 kHz tartományban szintén meg kell állapítani, és a kapott értéket a hatósággal jóvá kell hagyatni.
[Megjegyzés: új szélvédő esetében a bemeneti veszteség a gyártó adataiból is átvehető.]
3.5.6. Minden nap, amikor méréseket hajtanak végre, naponta elegendő gyakorisággal fel kell jegyezni a mérőponton tapasztalható alapzajt, beleértve az akusztikai háttérzajt és a mérőrendszer elektromos zaját is, a mérőrendszer erősítését olyan szintre beállítva, mint amit a repülőgép zajmérésekhez használnak. A repülőgép rögzített zaj adatai csak akkor fogadhatók el, ha az ezen a módon analizált zajszint PNL-ben kifejezett értéke (lásd 4.3.1. a) pontot), a repülőgép legnagyobb PNL-jénél legalább 20 dB szinttel kisebb.
A repülőgép hangnyomásszinteknek a 10 dB esésre jellemző pontoknál (lásd 4.5.1.pontot) a fent megállapított közép alapzaj-szintet legalább 3 dB-lel kell meghaladniuk minden egyharmad oktávsávban, vagy a mérési eredményeket korrigálni kell.
[Megjegyzés: az általánosan használt korrekciós eljárás módszere a JAR–36 2. Rész 3. Függelékében található.]
Ha az alapzajhoz képest a vizsgálati eredmények több mint hét egymást követő egyharmad oktávban 3 dB-en belül vannak, akkor a zajadatok idő-frekvencia extrapolálását az engedélyező hatóság által jóváhagyott eljárás segítségével kell elvégezni.
[Megjegyzés: ilyen eljárást példaként a JAR–36 2. része ír le.]
4.1.1. A zaj-minősítési követelmények alapja az effektív érzékelt zajszint (EPNL) legyen, EPNdB mértékegységben, amely meghatározott értékelési módszerrel nyerhető. Az effektív érzékelt zajszint a légijárművek által keltett zaj emberi lényre gyakorolt szubjektív hatását kifejező egyetlen szám. Egyszerűen kifejezve, az EPNL értékét a folyamatosan érzékelt pillanatnyi zajszintből (PNL) határozzák meg, amelyet a színképi szabálytalanságoknak megfelelően (a „tisztahang korrekciós tényező”-nek nevezett korrekciót minden időszakaszra csak a legerőteljesebb hangra alkalmazzák), valamint egy megadott időtartamra nézve korrigálnak.
4.1.2. A hangnyomás három alapvető fizikai tulajdonságát kell mérni, ezek a szint, frekvencia-, és időbeli változás. Konkrétabban, a zajmérés során minden 500 ms időszakaszban ismerni kell 24 egyharmad oktávsáv mindegyikében a légijármű által kibocsátott pillanatnyi hangnyomásszintet.
4.1.3. A számítási eljárás, amely a zaj fizikai méréséből indul ki és az EPNL szubjektív reakció mértékének kiértékeléséhez vezet, a következő öt lépésből álljon:
(a) A hangnyomásszintek 24 egyharmad oktávsávját a 4.2. szakaszban szereplő módszerrel érzékelt zajosságra kell átalakítani. A noy értékeket kombinálni kell, majd PNL(k) pillanatnyi érzékelt zajszintre kell átalakítani.
(b) A színképi ingadozások jelenléte miatt minden egyes színképhez ki kell számítani egy C(k) tisztahang korrekciós tényezőt, amellyel (az emberi szervezet) szubjektív válasz(á)t veszik figyelembe.
(c) A tisztahang korrekciós tényezőt és az érzékelt zajszintet össze kell adni, hogy a minden egyes fél másodpercnyi időszakaszra egy PNLT(k) értéket kapjunk, ez az ún. tisztahang szerint korrigált érzékelt zajszint:
PNLT(k) = PNL(k) + C(k)
Miután a tisztahang szerint korrigált érzékelt zajszint pillanatnyi értékeit így meghatározták, abból megállapítják a maximális értéket, a PNLTM-et.
(d) Ezt követi egy ’D’ időtartam korrekciós tényező kiszámítása, amely a tisztahang szerint korrigált érzékelt zajszint ’időfüggvényének’ idő szerinti integrálásából adódik.
(e) Az effektív érzékelt zajszintet, EPNL, a tisztahang szerint korrigált érzékelt zajszint maximuma, és az időtartam korrekciós tényező algebrai összegéből nyerjük:
EPNL = PNLTM + D
4.2.1. A pillanatnyi érzékelt zajszinteket PNL(k), a pillanatnyi egyharmad oktávsávú hangnyomás szintjeiből SPL(i,k) a következők szerint kell kiszámítani:
1. lépés: 50-től 10 000 Hz-ig minden egyes egyharmad oktávsávban mért SPL(i,k) szinteket, érzékelt zajosságra, n(i,k) kell átalakítani a 4.7. pontban megadott noy táblázat matematikai megfogalmazása segítségével.
[Megjegyzés: az átalakítás történhet a JAR–36 2. részének 4. Függelékében közölt Érzékelt Zajosság Táblázat alapján is.]
2. lépés: Kombinálni kell az 1. lépésben kapott n(i,k) érzékelt zajosság értékeket a következő képlet alkalmazásával:
ahol az n(k) az n(i,k) 24 értéke közül a legnagyobb érték és az N(k) a teljes érzékelt zajosság.
3. lépés: A következő képlet alkalmazásával alakítsa át a teljes érzékelt zajosságot, N(k), érzékelt zajszintté, PNL(k):
PNL(k)=40,0+10/log2·logN(k)
[Megjegyzés: a PNL(k) ábrázolása a JAR–36 2. Rész 4. Függelékének 4–1. ábráján látható.]
4.3.1. A színképében határozott egyenlőtlenségeket tartalmazó zajt (például a maximális diszkrét frekvencia összetevőket vagy hangokat) egy C(k) korrekciós tényező alkalmazásával az alábbi számítások szerint kell korrigálni:
1. lépés: helikopterek kivételével – melyeknél 50 Hz-nél kell a számítást kezdeni (1. számú sáv) –, kezdje a számítást a 80 Hz-es egyharmad oktávsávhoz tartozó (3. számú sáv) korrigált hangnyomásszint kiszámításával. Számítsa ki a (szomszédos frekvencia-sávok közötti) hangnyomásszint változásokat (vagy „meredekséget”) az összes többi egyharmad oktávsávban, a következők szerint:
s(3,k) = nincs értéke
s(4,k) = SPL(4,k) – SPL(3,k)
.
.
s(i,k) = SPL(i,k) – SPL(i–1,k)
.
.
s(24,k) = SPL(24,k) – SPL(23,k)
2. lépés: Karikázza be azokat az s(i,k) meredekség értékeket, ahol a meredekség változásának abszolút értéke 5-nél nagyobb, azaz, ahol:
|Δs(i,k) | = | s(i,k) – s(i- 1,k) | >5
3. lépés:
(a) Ha az s(i,k) meredekség bekarikázott értéke pozitív és algebrailag nagyobb, mint az s(i–1,k) meredekség, karikázza be az SPL(i,k)-t.
(b) Ha az s(i,k) meredekség bekarikázott értéke nulla vagy negatív és az s(i-l,k) meredekség pozitív, karikázza be az SPL(i- 1,k)-t.
(c) Az összes többi esetben a hangnyomásszinteket nem kell bekarikázni.
4. lépés: Számítsa ki az új korrigált hangnyomásszinteket, SPL’ (i,k), a következők szerint:
(a) A be nem karikázott hangnyomásszintek tekintetében az új hangnyomásszint értékeket vegye egyenlőnek az eredeti hangnyomásszintekkel, SPL’ (i,k) = SPL(i,k).
(b) Az 1–23 sávokban a bekarikázott hangnyomásszintek esetében az új hangnyomásszinteket vegye egyenlőnek az előző és a következő hangnyomásszintek matematikai átlagával:
SPL’ (i,k)– 1/2 [SPL(i–1,k) + SPL(i+1,k)]
(c) Ha a hangnyomásszint a legmagasabb frekvencia sávban (i=24) bekarikázásra került, ezen sávban az új hangnyomásszintet vegye az alábbiak szerint:
SPL’ (24,k) = SPL(23,k) + s(23,k)
5. lépés: A következők szerint számítsa ki az új s’(i,k) meredekségeket, beleértve egy képzeletbeli 25. sávot is:
s’ (3,k) =s’ (4,k)
s’ (4,k) = SPL’ (4,k) – SPL’ (3,k)
.
.
s’ (i,k) = SPL’ (i,k) – SPL’ (i–1,k)
.
.
s’ (24,k) = SPL’ (24,k) – SPL’ (23,k)
s’ (25,k) = s’ (24,k)
6. lépés: i=3-tól 23-ig bezárólag (illetve helikopterek esetében 1-től 23-ig) számítsa ki három szomszédos meredekség matematikai átlagát a következők szerint:
7. lépés: Számítsa ki a végső egyharmad oktávsáv hangnyomásszinteket, SPL”(i,k), a 3. számú sávval kezdve (helikopterek esetében pedig az 1. számúval kezdve) és végighaladva a 24. számú sávig, a következők szerint:
8. lépés: A következők szerint számítsa ki az eredeti hangnyomásszintek és a végső háttér hangnyomásszint közötti különbséget, az F(i,k)–t:
F(i,k) = SPL(i,k) – SPL” (i,k)
és csak azokat az értékeket jegyezze fel, melyek értéke 1,5 vagy ennél nagyobbak.
9. lépés: Az F–A–1. táblázatot használva határozza meg mindegyik érintett egyharmad oktávsáv (3–24) viszonylatában a hangnyomásszint különbségekből F(i,k) a tisztahang korrekciós tényezőket.
F–A–1. ábra – Tisztahang korrekciós tényezők
F–A–1. táblázat – Tisztahang korrekciós tényezők
| Frekvencia | Szintkülönbség | Tisztahang korrekció | ||
| f, Hz | F, dB | C, dB | ||
| 50 ≤f< 500 | 1 1/2*≤F<3 | F/3 – 1/2 | ||
| 3 ≤ F<20 | F/6 | |||
| 20 ≤F | 3 1/3 | |||
| 500 ≤f< 5000 | 1 1/2*≤F<3 | 2F/3 – 1 | ||
| 3 ≤ F<20 | F/3 | |||
| 20 ≤F | 6 2/3 | |||
| 5000 ≤f< 10 000 | 1 1/2*≤F<3 | F/3 – 1/2 | ||
| 3≤F<20 | F/6 | |||
| 20≤F | 3 1/2 | |||
| * lásd a 4.3.1. pont 8. lépését |
10. lépés: A 9. lépésben megállapított tisztahang korrekciós tényezők közül válassza ki a legnagyobbat, C(k).
[Megjegyzés: a tisztahang korrekciós eljárásra példa a JAR–36 2. Rész 4. Függelékének 4–2. táblázatában található.]
A korrigált érzékelt zajszinteket PNLT(k), a megfelelő PNL(k) értékekhez a C(k) értékeket hozzáadva kell meghatározni, azaz
PNLT(k) = PNL(k) + C(k)
Ha felmerül a gyanú, hogy bármelyik egyharmad oktávsávban, vagy bármelyik k-ik időszakaszban a tisztahang korrekciós tényező a tényleges zajtól eltérő (vagy ahhoz hozzáadódó) tisztahangtól (vagy a légijármű zaján kívüli egyéb színképi rendellenességéből) ered, akkor kiegészítő elemzést kell végezni az egyharmad oktávsávnál keskenyebb sávszélességű szűrő alkalmazásával. Ha a keskeny sávú elemzés megerősíti a fenti gyanút, akkor az SPL” (i,k) hangnyomásszintet (ami a „háttérzajnak tekinthető a tisztahanghoz képest) felül kell vizsgálni a keskeny sávú elemzés adatainak felhasználásával, majd az így kapott értéket felhasználva újra ki kell számítani egy módosított tisztahang korrekciós tényezőt erre a kérdéses egyharmad oktávsávra.
[Megjegyzés: más módszerek is alkalmazhatók a „hamis” tisztahang-korrekciók kiküszöbölésére, mint például amelyek a JAR–36 2. Részében találhatók.]
4.3.2. Ez a módszer az EPNL-t alulértékeli, ha valamelyik fontos tisztahang frekvenciája olyan, hogy azt két egymás melletti egyharmad oktávsávban is észlelik. Ezért a hatóság számára megnyugtatóan bizonyítani kell:
(a) vagy azt, hogy ez nem fordul elő; vagy
(b) ha ilyen eset állt elő, akkor azt, hogy a tisztahang korrekciót megfelelőképpen pontosították, amely eredményeképpen a korrekció annak megfelelő értékű, mint amikor az adott hangot teljes egészében egyetlen egyharmad oktávsávban rögzítették volna.
4.4.1. A tisztahang szerint korrigált érzékelt zajszint maximális értékét, PNLTM, a tisztahang szerint korrigált érzékelt zajszintek PNLT(k), közül kiválasztott legnagyobb érték legyen. Kiszámítását a 4.3. pontban leírt eljárás szerint kell végezni. A zaj időbeli lefutásáról kielégítő adatok megszerzése érdekében a méréseket 500 ms idő intervallumonként kell végezni.
[1. Megjegyzés: az F–A–2. ábra az átrepülési zaj időbeni lefolyásáról mutat példát, amely során a maximális érték egyértelműen látszik.
2. Megjegyzés: a tisztahang korrekciós tényező hiánya esetén a PNLTM a PNLM-mel lenne egyenlő.]
F–A–2 ábra: Példa a repülőgép átrepülési idejének függvényében a tisztahangra korrigált érzékelt zajszintről
4.4.2. PNLTM értékének meghatározását követően, a két megelőző és a két soron következő 500 ms időre kapott mintára vonatkozóan meg kell találni a legnagyobb tisztahang korrekciós tényezőhöz tartozó frekvenciasávot. A következőkben leírt tesztet a fenti négy frekvenciasávban kell elvégezni az esetleges tisztahang elnyomás lehetőségének megállapítása érdekében, amikor a tisztahangot az egyik egyharmad oktávsáv megosztja: A négy minta maximális tisztahang korrekciós tényezőjéhez tartozó frekvenciasávokhoz képest a vizsgálatokat el kell végezni egy sávval eltolva az alacsonyabb frekvenciák felé, az első adattól a negyedik adatig (de minden esetben csak három egymást követő egyharmad oktávsávon keresztüli ellenőrzésre korlátozva). Ha a tisztahang korrekciós tényező PNLTM-re vonatkozó C(k) értéke kisebb, mint az öt egymást követő időintervallum átlagos C(k) értéke, akkor az átlagos C(k) értékét kell a PNLTM új értékének meghatározásához használni.
4.5.1. D időtartam-korrekciós tényezőt – integrálási módszerrel – az alábbi képlettel kell számítani:
ahol a T a vonatkoztatási idő, PNLTM a PNLT maximális értéke, a t(1) azon első időpont, mely után a PNLT nagyobb lesz, mint a PNLTM-10, és a t(2) azon időpont, mely után a PNLT állandóan kisebb, mint a PNLTM–10.
4.5.2. Mivel a PNLT értékét az SPL mért értékeiből kell kiszámítani, ezért a PNLT idő függvényére általában nincs egyértelmű egyenlet. Ennek következtében az egyenletet az integrál jel helyett összegző jellel kell írni a következők szerint:
ahol Δt egyenlő időszakaszokat jelöl, amelyekre a PNLT(k) értékeket kiszámítottuk és d az a másodpercre kerekített idő intervallum, amely folyamán a PNLT(k) nagyobb vagy egyenlő marad PNLTM–10-nél.
4.5.3. Az érzékelt zajszint kielégítő időbeli lefolyásának meghatározásához,
(a) Δt-re fél másodperces időközöket vagy
(b) jóváhagyott határokkal és állandókkal rendelkező rövidebb időközt kell használni.
4.5.4. A 4.5.2. pontban megadott eljárásnak megfelelően a D kiszámításához az alábbi T és Δt értékeket kell használni:
T = 10 sec, és
Δt = 0,5 sec
A fenti értékek alkalmazásával a D-re vonatkozó egyenlet a következőképp alakul:
ahol a d mint egész szám, a PNLTM–10 értékeinek megfelelő pontok által meghatározott időtartam.
4.5.5. Ha a 4.5.2. pontban megadott eljárásokban a PNLTM–10 határai a kiszámított PNLT(k) értékek közé esnek (ez az általános eset), akkor az időtartam határait meghatározó értékeket a PNLTM–10-hez legközelebbi PNLT(k) értékek közül kell kiválasztani.
4.6.1. A repülőgép által okozott zaj esemény teljes szubjektív hatását effektív érzékelt zajszintnek nevezik, jelölése: EPNL, amely a D időtartam korrekció és a tisztahang szerint korrigált érzékelt zajszint PNLTM, legnagyobb értékének algebrai összegéből kell számítani:
EPNL = PNLTM + D
ahol, a PNLTM és a D értékeit a 4.2., 4.3., 4.4. és a 4.5. pontok szerint kell meghatározni.
4.7.1. A hangnyomás szint (SPL) és az érzékelt zajosság logaritmusának összefüggését az F–A–3. ábra és az F–A–2. táblázat szemlélteti.
4.7.2. A matematikai megfogalmazás legfontosabb tényezői a következők:
(a) Az egyenesek (M(b), M(c), M(d) és M(e)) meredeksége;
(b) Az egyenesek (SPL(b) és SPL(c)) metszései az SPL tengelyen; és
(c) A töréspont koordináták, SPL(a) és log n(a); SPL(d) és log n = –1,0; valamint SPL(e) és log n = log(0,3).
4.7.3. A matematikai kifejezések a következők:
(a) SPL≥SPL(a)
n = antilog {M(c)[SPL – SPL(c)]}
(b) SPL(b)≤SPL < SPL(a)
n – antilog {M(b)[SPL – SPL(b)]}
(c) SPL(e)≤SPL<SPL(b)
n = 0,3 · antilog {M(e)[SPL – SPL(e)]}
(d) SPL(d)≤SPL<-SPL(e)
n= 0,1 antilog {M(d)[SPL – SPL(d)]}
[Megjegyzés: a képletekben használt antilog a logaritmus inverz függvényét jelenti, tehát pl. n = antilog {M(c)[SPL – SPL(c)]} = 10(M(c)[SPL – SPL(c)]}
4.7.4. Az érzékelt zajosság hangnyomásszintek függvényében történő kiszámításhoz szükséges állandók értékeit az F–A–2. táblázat sorolja fel.
F–A–3. ábra: Érzékelt zajosság a hangnyomásszint függvényében
(Slope = meredekség)
5.1.1. A gyakorlati méréseket, vagy a mért adatok korrekcióit leíró adatokat a jegyzőkönyvhöz maradandó formában kell rögzíteni és mellékelni.
5.1.2. A hatóság részéről az összes korrekciót jóvá kell hagyatni. Elsősorban azon mérési korrekciók jelentése kötelező, melyeket a berendezések eltérése miatt alkalmaztak.
5.1.3. Ha előírják, akkor jelenteni kell a végeredmény eléréséhez alkalmazott műveletek során keletkezett egyedi hibák becsléseit.
5.2.1. A mért és korrigált hangnyomásszinteket, amelyeket a jelen Függelék 3. pontjában ismertetett előírásoknak megfelelő műszerekkel mértek, egyharmad oktávsávos szintekben kell megadni.
5.2.2. Az összes akusztikai jellemző és a meteorológiai adatok méréséhez és elemzéséhez használt összes berendezés típusát ismertetni kell.
5.2.3. Jelenteni kell a következő atmoszférikus környezeti adatokat, amelyeket a jelen Függelék 2. pontjában előírt megfigyelési pontokon közvetlenül a vizsgálatok előtt, után vagy alatt mértek:
(a) a levegő hőmérséklete és a relatív páratartalom;
(b) a legnagyobb, a legkisebb és az átlagos szélsebesség; és
(c) a légnyomás.
5.2.4. Jelenteni kell a helyi topográfiáról, a felszín jellegzetességekről és olyan eseményekről szóló megjegyzéseket, amelyek a zajrögzítést befolyásolhatják.
5.2.5. A légijárműre vonatkozó következő adatokat jelenteni kell:
(a) a légijármű, a hajtómű, légcsavar vagy forgószárny (alkalmazás szerint) típusa, modell- és széria száma (ha ilyen létezik);
(b) a légijármű befoglaló méretei, a hajtóművek és forgószárnyak (ha van) beépítési helye;
(c) a légijármű bruttó tömege az egyes vizsgálatok alatt és súlypont helyzetének tartománya az egyes vizsgálatsorozatok folyamán;
(d) a légijármű konfigurációja, mint például a fékszárny, az aerodinamikai fékezőeszközök és a futóművek helyzete, valamint a légcsavarok állásszöge (ha állítható);
(e) a fedélzeti segédhajtómű (APU) működési állapota, ha ilyet létesítettek;
(f) a hajtómű levegőelvétel és teljesítmény elvétel aktuális körülményei;
(g) a javasolt áramlási levegősebesság km/h értékben (csomóban);
(h) a repülőgép fajtájától függően
(1) sugárhajtóműves repülőgépekre: a hajtómű teljesítmény a következőkkel kifejezve: eredő tolóerő, hajtómű nyomásviszony, kilépő gázhőmérséklet, ventilátor fokozat vagy kompresszor fokozat fordulatszám a repülőgép műszerei alapján vagy a gyártó cég adatai alapján;
(2) légcsavar hajtású repülőgépekre: hajtómű teljesítmény az alábbiakkal kifejezve: fékpadom mért teljesítmény és másodlagos tolóerő, vagy tengelyen mért teljesítmény egyenértéke, vagy motor forgatónyomatékkal arányos mennyiség és légcsavar forgássebesség a repülőgép műszerei alapján, vagy a gyártó cég adataiból megállapítva;
(3) helikopterekre: hajtómű teljesítmény jellemző és forgószárny fordulatszám fordulat/perc-ben az egyes vizsgálatok során;
(i) a légijármű repülési pályája és föld feletti sebessége az egyes vizsgálatok során;
(j) a légijármű zaj jellemzőit valószínűleg befolyásoló bármiféle átalakítás vagy nem szabvány felszerelés.
F–A–2. táblázat: A noy értékek matematikai képleteihez alkalmazott állandók
| Sáv | f | SPL | SPL | SPL | SPL | SPL | M(b) | M(c) | M(d) | M(e) | ||
| (i) | Hz | (a) | (b) | (c) | (d) | (e) | ||||||
| 1 | 50 | 91,0 | 64 | 52 | 49 | 55 | 0,043478 | 0,030103 | 0,079520 | 0,058098 | ||
| 2 | 63 | 85,9 | 60 | 51 | 44 | 51 | 0,040570 | ↑ | 0,068160 | 0,058098 | ||
| 3 | 80 | 87,3 | 56 | 49 | 39 | 46 | 0,036831 | | | 0,068160 | 0,052288 | ||
| 4 | 100 | 79,9 | 53 | 47 | 34 | 42 | 0,036831 | | | 0,059640 | 0,047534 | ||
| 5 | 125 | 79,8 | 51 | 46 | 30 | 39 | 0,035336 | | | 0,053013 | 0,043573 | ||
| 6 | 160 | 76,0 | 48 | 45 | 27 | 36 | 0,033333 | | | ↑ | 0,043573 | ||
| 7 | 200 | 74,0 | 46 | 43 | 24 | 33 | 0,033333 | | | | | 0,040221 | ||
| 8 | 250 | 74,9 | 44 | 42 | 21 | 30 | 0,032051 | ↓ | | | 0,037349 | ||
| 9 | 315 | 94,6 | 42 | 41 | 18 | 27 | 0,030675 | 0,030103 | | | 0,034859 | ||
| 10 | 400 | ∞ | 40 | 40 | 16 | 25 | 0,030103 | | | ↑ | |||
| 11 | 500 | ↑ | 40 | 40 | 16 | 25 | ↑ | | | | | |||
| 12 | 630 | | | 40 | 40 | 16 | 25 | | | nem | | | | | ||
| 13 | 800 | | | 40 | 40 | 16 | 25 | | | al- | ↓ | | | ||
| 14 | 1000 | | | 40 | 40 | 16 | 25 | ↓ | kal- | 0,053013 | ↓ | ||
| 15 | 1 250 | | | 38 | 38 | 15 | 23 | 0,030103 | maz- | 0,059640 | 0,034859 | ||
| 16 | 1 600 | | | 34 | 34 | 12 | 21 | 0,029960 | ha- | 0,053013 | 0,040221 | ||
| 17 | 2 000 | | | 32 | 32 | 9 | 18 | ↑ | tó | 0,053013 | 0,037349 | ||
| 18 | 2 500 | | | 30 | 30 | 5 | 15 | | | 0,047712 | 0,034859 | |||
| 19 | 3 150 | | | 29 | 29 | 4 | 14 | | | 0,047712 | ↑ | |||
| 20 | 4 000 | | | 29 | 29 | 5 | 14 | | | 0,053013 | ↓ | |||
| 21 | 5 000 | ↓ | 30 | 30 | 6 | 15 | ↓ | 0,053013 | 0,034859 | |||
| 22 | 6 300 | ∞ | 31 | 31 | 10 | 17 | 0,029960 | 0,068160 | 0,037349 | |||
| 23 | 8 000 | 44,3 | 37 | 34 | 17 | 23 | 0,042285 | 0,029960 | 0,079520 | 0,037349 | ||
| 24 | 10 000 | 50,7 | 41 | 37 | 21 | 29 | 0,042285 | 0,029960 | 0,059640 | 0,043573 |
5.3.1. A légijármű helyzetére és teljesítményére vonatkozó adatokat, valamint a zajmérések eredményeit a zaj-minősítés referencia feltételeire kell korrigálni a II és IV. fejezetének vonatkozó bekezdéseiben leírtak szerint, és ezeket a feltételeket jelenteni kell, beleértve a referencia paramétereket, eljárásokat és konfigurációkat is.
5.4.1. A vizsgálati eredményekből három átlagos referencia-EPNL értéket, és ezek 90 százalékos megbízhatósági intervallumát kell kiszámítani és jelenteni a mérések alapján. Ezek mindegyike a megfelelő mérési pontoknál (felszállás, megközelítés vagy oldalsó vagy átrepülési a helikopterek esetében) végzett összes érvényes vizsgálatra vonatkozó korrigált akusztikai mérések számtani átlaga. Ha valamelyik mérési ponton egynél több mérőrendszert használnak, akkor az egyes vizsgálatokból nyert eredményeket átlagolni kell és ezt egyetlen mérésnek kell tekinteni. A helikoptereknél, minden repülés esetében három mikrofon vizsgálati eredményét kell egyetlen mérési eredményként átlagolással képezni. A számítást a következők szerint kell elvégezni.
(a) Ki kell számítani mindegyik mikrofon állásnál mért értékek számtani átlagát, minden repülési szakaszra nézve; és
(b) Ki kell számítani az (a)-ban szereplő adatok és a hozzájuk tartozó 90 százalékos megbízhatósági intervallum felhasználásával, minden megfelelő referencia feltételre (felszállás, átrepülés vagy megközelítés) a teljes számtani középértéket (akusztikai átlagot).
5.4.2. A mintavételek elfogadható legkisebb száma hat, repülőgépek esetében a három bizonylati mérőpont mindegyikére, illetve helikopterek esetében a három mikrofonból álló készletek mindegyikére nézve. A mintavételek száma legyen elégséges ahhoz, hogy a három átlagos zaj- minősítési szint mindegyikére nézve a statisztikai úton megállapított 90 százalékos megbízhatósági intervallum +1,5 EPNdB értéknél ne legyen nagyobb. Az átlagolásból egyetlen vizsgálati eredményt sem szabad kihagyni, hacsak a hatóság másképp nem rendelkezik.
[Megjegyzés: a 90 százalékos megbízhatósági intervallum kiszámításának módszerei a JAR–36 2. részének 1. Függelékében találhatók.]
5.4.3. Az előbbiekben ismertetett eljárással nyert átlagos EPNL számok azok, amelyeket a zaj-minősítési kritériumokkal összevetve kell a légijárművek által előidézett zajt értékelni.
| Jel | Mértékegység | Jelentése | ||
| Antilog | – | Tízes alapú logaritmus inverz függvénye. | ||
| C(k) | dB | Tisztahang korrekció. Az a tényező, amelyet a FNL(k) értékéhez kell hozzáadni, az egyes színképi szabálytalanságok figyelembevételére, mint például a k-adik időszakasznál található tisztahangok. | ||
| d | s | Időtartam. A szignifikáns zaj időbeli lefutásának hossza, amely a t(1), valamint a t(2) közötti időintervallum egész másodpercre kerekítve | ||
| D | dB | Időtartam-korrekció. Az a tényező, amelyet a PNLTM-hez kell hozzáadni a zajidőtartam figyelembevételére. | ||
| EPNL | EPNdB | Effektív érzékelt zajszint. A PNL értékének a színképi szabálytalanságokra és a zaj időtartamra korrigált értéke (itt az EPNdB mértékegységet a dB egység helyett használják). | ||
| f(i) | Hz | Frekvencia. Az i-edik egyharmad oktávsáv (mértani) középfrekvenciája. | ||
| F(i,k) | dB | Delta-dB. Az eredeti hangnyomásszint és a végső háttér hangnyomásszint közötti különbség az i-edik egyharmad oktávsávban a k-adik időintervallumban. | ||
| h | dB | Levonandó dB. Az a szint, amelyet le kell vonni a PNLTM-ből; A zaj időtartamát jellemzi. | ||
| H | % | Relatív páratartalom. A környezeti levegő relatív páratartalma. | ||
| i | – | Frekvenciasáv index. Az a sorszám, amely az 50–10 000 Hz-ig terjedő mértani középfrekvenciájú 24 darab egyharmad oktávsávok valamelyikét jelöli. | ||
| k | – | Időszakasz index. Az a sorszám, amely egy zéró referenciától eltelt egyenlő időnövekmények számát jelöli. | ||
| Log | – | Tízes alapú logaritmus. | ||
| Log n(a) | – | Noy-töréspont koordináta. Az SPL-nek a log n-nel való változását ábrázoló egyenes vonalak metszéspontjainak log n értéke. | ||
| M(b), M(c), stb. | – | Noy inverz meredekség. Az SPL-nek a log n-nel való változását ábrázoló egyenes vonalak meredekségének reciprok értéke. | ||
| n | noy | Érzékelt zajosság. Meghatározott egyharmad oktávsávban bármely adott időpillanatban előfordult zaj érzékelt zajossága. | ||
| n(i,k) | noy | Érzékelt zajosság. Az i-edik egyharmad oktávsávban bekövetkezett érzékelt zajosság a k- adik időpillanatban. | ||
| n(k) | noy | Legnagyobb érzékelt zajosság. Az n(i) 24 értéke közül a legnagyobb, amely a k-adik időpillanatban jelentkezik. | ||
| N(k) | noy | Teljes érzékelt zajosság. Az n(i,k) k-adik időpillanatban egyidejűleg mért 24 pillanatnyi értékeiből kiszámított teljes érzékelt zajosság. | ||
| p(b), p(c) stb. | – | Noy meredekség. Az SPL-nek log n-nel való változásait jelző egyenes vonalak meredeksége. | ||
| PNL | PNdB | Érzékelt zajszint. Bármely időpillanatban érzékelt zajszint (a dB egység helyett a PNdB egységet használják). | ||
| PNL(k) | PNdB | Érzékelt zajszint. Az SPL(i,k) k-adik időpillanatra/vonatkozó 24 darab értékéből a kiszámított zajszint (a PNdB egységet kell a dB egység helyett használni). | ||
| PNLM | PNdB | Legnagyobb érzékelt zajszint. A VNL(k) maximális értéke (a dB helyett a PNdB egységet használják). | ||
| PNLT | TPNdB | Tisztahangra korrigált érzékelt zajszint. Valamely adott időpillanatban jelentkező színképi szabálytalanságokra korrigált PNL érték (a dB egység helyett a TPNdB egységet használják). | ||
| PNLT(k) | TPNdB | Tisztahangra korrigált érzékelt zajszint. A k-adik időpillanatban jelentkező színképi szabálytalanságokra korrigált PNL érték (a dB egység helyett a TPNdB egységet használják). | ||
| PNLTM | TPNdB | Tisztahangra korrigált legnagyobb érzékelt zajszint. A PNLT(k) maximális értéke (a dB egység helyett a TPNdB egységet kell használni). | ||
| PNLTr | TPNdB | Tisztahangra korrigált érzékelt zajszint, amit a referencia körülményekhez igazítottak. | ||
| s(i,k) | dB | Hangnyomásszint meredekség. A szomszédos egyharmad oktávsávok hangnyomásszintjének szintváltozása az i-edik sávnál, a k-adik időpillanatban. | ||
| Δs(i,k) | dB | Hangnyomásszint meredekség változás. | ||
| s’(i,k) | dB | Hangnyomásszint korrigált meredekség. A szomszédos korrigált egyharmad oktávsávok hangnyomásszintjeinek változása, az i-edik sávnál, a k-adik időpillanatban. | ||
| s(i,k) | dB | A hangnyomásszint átlagos meredeksége. | ||
| SPL | dB re 20µPa | Hangnyomásszint. Meghatározott frekvenciasávban bármely adott időpillanatban jelentkező hangnyomásszint. | ||
| SPL(a) | dB re 20µPa | Noy töréspont koordináta. Az SPL-nek log n-re való változását képviselő egyenesek metszéspontjainak SPL értéke. | ||
| SPL(b) SPL(c) | dB re 20µPa | Noy metszés. Az SPL tengely és az SPL-nek a log n- nel való változását képviselő egyenesek metszése. | ||
| SPL (i,k) | dB re 20µPa | Hangnyomásszint. Az i-edik egyharmad oktávsávban a k-adik időpillanatban jelentkező hangnyomásszint. | ||
| SPL’(i,k) | dB re 20µPa | Korrigált hangnyomásszint. A háttér hangnyomásszint első közelítőleges értéke az i-edik egyharmad oktávsávban, a k-adik időpillanatban. | ||
| SPL(i) | dB re 20µPa | Legnagyobb hangnyomásszint. A PNLTM spektrum i-edik egyharmad oktávsávjában jelentkező hangnyomásszint. | ||
| SPL(i)r | dB re 20µPa | Korrigált legnagyobb hangnyomásszint. A PNLTM spektrum i-edik egyharmad oktávsávjában jelentkező és a légköri hangelnyelésre korrigált legnagyobb hangnyomásszint. | ||
| SPL” (i,k) | dB re 20µPa | Végső háttér hangnyomásszint. A második és végleges közelítő háttér hangnyomásszint az i-edik egyharmad oktávsávban a k-adik időpillanatra. | ||
| i | sec | Eltelt idő. A referencia nullától mért időtartam hossza. | ||
| t(1), t(2) | sec | Időhatár. A h által meghatározott szignifikáns zaj időbeni lefolyásának kezdete és vége a sorrendnek megfelelően. | ||
| Δt | sec | Időszakasz. Az idő egyenlő nagyságú növekményei, amelyekre a PNL(k)-t és a PNLT(k)-t kiszámítják | ||
| T | sec | Vonatkoztatási idő. Az integrál módszerben, az időtartam korrekció kiszámításához referenciaként használt időtartam, ahol T=10 másodperc. | ||
| t(°C) | °C | Hőmérséklet. A környezet légköri hőmérséklete. | ||
| α (i) | dB/100 m | Vizsgálati légköri elnyelés: Az i-edik egyharmad oktávsávban a mért légköri hőmérséklet és relatív páratartalom mellett jelentkező hang terjedésre. | ||
| α (i)o | dB/l00 m | Referencia légköri elnyelés. A légkör hangcsillapítása az i-edik egyharmad oktávsávban a mért légköri hőmérséklet és páratartalom mellett. | ||
| A1 | fok | Első állandósult emelkedési szög. | ||
| A2 | fok | A második állandósult emelkedési szög. | ||
| δ | fok | Tolóerő visszavételi szög. A felszállást követő emelkedés pályáján azokat a pontokat | ||
| ε | kijelölő szögek, amely pontoknál a tolóerő csökkentését megkezdik és befejezik. | |||
| η | fok | Megközelítési szög. | ||
| ηr | fok | Referencia megközelítési szög. | ||
| θ | fok | Zajszög (repülési pályához viszonyítva). A repülési pálya és a zajpálya közötti szög. A mért és a korrigált repülési pálya esetében azonos. | ||
| ψ | fok | Zajszög (földhöz viszonyítva). A föld és a zajpálya közötti szög. A mért és a korrigált repülési pálya esetében azonos. | ||
| µ | fok | Hajtómű zajkibocsátási paraméter. (Lásd 9.3.4. pontot) | ||
| Δ1 | EPNdB | PNLT korrekció: A mért adatokból számított EPNL-hez adandó korrekció, azon zajszint változások figyelembe vétele céljából, amelyek a referencia és a tényleges vizsgálati körülmények között fennálló légköri elnyelés és zajpálya hossz eltérések miatt jelentkeznek. | ||
| Δ2 | EPNdB | Időtartam korrekció helyesbítés: A mért adatokból számított EPNL helyesbítése, azon zajszint változások figyelembe vétele céljából, melyek a referencia és a tényleges vizsgálati körülmények között fennálló zaj időtartam eltérésből erednek. | ||
| Δ3 | EPNdB | Forrás zaj korrekció: A mért adatokból számított EPNL helyesbítése, azon zajszint változások figyelembevételéhez, melyek a referencia és a tényleges vizsgálati hajtómű üzemmódok közötti különbségek miatt keletkeznek. |
7.1. A hang légköri csillapítását a következőkben megadott eljárásoknak megfelelően kell meghatározni.
7.2. A hang terjedés, a frekvencia, a hőmérséklet és a páratartalom közötti kapcsolatot az alábbi egyenletek fejezik ki:
ahol:
α(i) a csillapítási együttható dB/100 m-ben megadva;
η(δ) értékét az F–A–3. táblázat és az f0 értékét az F–A–4. táblázat adja meg;
θ a hőmérséklet °C-ban megadva; és
H a százalékban kifejezett relatív páratartalom.
[Megjegyzés: a képletekben az „x” jel szorzást jelent!]
7.3. A 7.2. pontban megadott egyenletek számítógéppel végzett számításvégzéshez alkalmasak.
F–A–3. táblázat: η(δ) értékei
| δ | η(δ) | δ | η(δ) | ||
| 0,00 | 0,000 | 2,50 | 0,450 | ||
| 0,25 | 0,315 | 2,80 | 0,400 | ||
| 0,50 | 0,700 | 3,00 | 0,370 | ||
| 0,60 | 0,840 | 3,30 | 0,330 | ||
| 0,70 | 0,930 | 3,60 | 0,300 | ||
| 0,80 | 0,975 | 4,15 | 0,260 | ||
| 0,90 | 0,996 | 4,45 | 0,245 | ||
| 1,00 | 1,000 | 4,80 | 0,230 | ||
| 1,10 | 0,970 | 5,25 | 0,220 | ||
| 1,20 | 0,900 | 5,70 | 0,210 | ||
| 1,30 | 0,840 | 6,05 | 0,205 | ||
| 1,50 | 0,750 | 6,50 | 0,200 | ||
| 1,70 | 0,670 | 7,00 | 0,200 | ||
| 2,00 | 0,570 | 10,00 | 0,200 | ||
| 2,30 | 0,495 |
Ahol szükséges, a négyzetes interpolációs kifejezést kell alkalmazni.
F–A–4. táblázat: f0 értékei
| egyharmad oktávsáv közép frekvencia | f0 (Hz) | egyharmad oktávsáv közép frekvencia | f0 (Hz) | ||
| 50 | 50 | 800 | 800 | ||
| 63 | 63 | 1 000 | 1000 | ||
| 80 | 80 | 1 250 | 1250 | ||
| 100 | 100 | 1 600 | 1600 | ||
| 125 | 125 | 2 000 | 2000 | ||
| 160 | 160 | 2 500 | 2500 | ||
| 200 | 200 | 3 150 | 3150 | ||
| 250 | 250 | 4 000 | 4000 | ||
| 315 | 315 | 5 000 | 4500 | ||
| 400 | 400 | 6 300 | 5600 | ||
| 500 | 500 | 8 000 | 7100 | ||
| 630 | 630 | 10 000 | 9000 |
8.1.1. A mért zajadatok pontosítását az e szakaszban közölt módszerek szerint kell elvégezni. Ahhoz, hogy a vizsgálat elfogadható legyen, az szükséges, hogy 2. melléklet IV.4.-ben megadott (referencia) vizsgálati feltételek teljesüljenek. A vizsgálat során realizálódott és a referencia repülési eljárások közötti különbségekre nézve az eredmények alábbiak szerinti pontosítását kell elvégezni:
(a) a helikopter repülési pályája és sebessége viszonyítva a repülési pálya referenciapontjához;
(b) a légköri csillapítás a levegőben;
(c) átrepülés esetében, ezen Függelék 8.5. pontjában leírtakhoz hasonló, zajkeltő szerkezeteket érintő paraméterek.
8.1.2. A mért zajadatok pontosítását ezen Függelék 8.3. és 8.4. pontjaiban előírt módszereket alkalmazva kell végezni az alábbiakban megadott különbségekre:
(a) a zajcsökkenés a saját pályája mentén, ahogyan azt a „távolság négyzetével fordított arány” és a légköri csillapítási körülmények befolyásolják;
(b) a zaj időtartama, ahogy azt a légijárműnek a repülési pálya referencia ponthoz viszonyított távolsága és sebessége befolyásolja;
(c) az e szakaszban leírt pontosítási eljárást az oldalsó mikrofonokhoz kell alkalmazni a felszállási, átrepülési és megközelítési esetekben. Bár a zajkibocsátás erősen függ az irányítottság formájától, ami helikopter típusonként változik, a 9.3.2. F–A–11. ábráján meghatározott θ terjedési szögnek a vizsgálati és a referencia repülési pályákra nézve egyezniük kell. A szintmagassághoz tartozó ψ szöget ne korlátozzák, mint az a 9.3.2. pont harmadik megjegyzésében szerepel, de meg kell határozni és jelenteni kell. A hatóságnak kell előírnia a ψ-re vonatkozó elfogadhatósági korlátokat. Ezen korlátok túllépése esetén a nyert adatokat a hatóság által jóváhagyott eljárást alkalmazva pontosítani kell. Az oldalsó zajmérések különleges esetet jelentenek, mivel a hang terjedését nemcsak a „távolság négyzetével fordított arány” és a légköri csillapítás befolyásolja, de a talaj általi hangelnyelés és a visszaverődések is, amelyek főként a ψ szögtől függnek.
[1. Megjegyzés: a 2. Melléklet IV.5.4. pontja megszabja a korlátokat a vizsgálati és a referencia repülési eljárások és körülmények között elvégezhető pontosítás legnagyobb mértékére.
2. Megjegyzés: a hatóság beleegyezésétől függően a vizsgálati zajszintnek a referencia körülményekre való pontosítása az e szakaszban szereplő módszerrel végezhető. A korrekciót egy görbe-sorból származtatják, amely görbék azt a pillanatot kötik össze, amikor a PNLTM kibocsátása történik a megfelelő paraméterekkel rendelkező bármelyik referenciaeljárás során, például:
(a) a magasság, az átlagos föld feletti sebesség és a lapátvég Mach száma közötti összefüggés emelkedés során;
(b) a siklópálya és a magasság közötti összefüggés megközelítés alkalmával;
(c) a magasság, forgatónyomaték és földhöz viszonyított sebesség felszállás alkalmával.]
Az ilyen „érzékenységi görbék” a zajszint változásokat a korrekciót igénylő paraméterek függvényében adják meg.
F–A–4. ábra: Jellemző vizsgálati és referencia pályák
[Megjegyzés: a vizsgálati körülményekre vonatkozó repülési pályát a pálya talajhoz viszonyított geometriai jellemzőivel és az ehhez tartozó helikopter-sebességgel írják le.]
8.2.1. A felszállási pálya
[1. Megjegyzés: az F–A–4. ábra jellemző vizsgálati referencia pályákat mutat.]
(a) A tényleges vizsgálat közben a helikoptert először az A pontban a legnagyobb emelkedés mértékéhez tartozó Vy sebességen szintrepüléshez stabilizálják, és így halad a B pontig, ahol felszálló teljesítményt adnak és állandósult emelkedést kezdenek. Az állandósult emelkedést fenn kell tartani a 10 dB-es csökkentési időtartam alatt és azután a minősítéshez alkalmazott repülési pálya végpontja környékéig (F pontig).
(b) A K1 pont a felszálló pálya referencia pontja, NK1 pedig az állandósult emelkedés kezdetétől a felszállási pálya referencia pontjáig tartó távolság. A K1’ és a K2’’ pontok kapcsolódó zajmérési pontok, amelyek a TM repülési pályairányra merőleges vonal mentén előírt távolságban helyezkednek el.
(c) A TM távolság az a távolság, amelyen belül a helikopter helyzetét mérik és a zajméréssel szinkronizálják (lásd ezen Függelék 2.3.2. pontját).
[2. Megjegyzés: a B pont helyzete a hatóság által engedélyezett határokon belül változhat.]
8.2.2. Átrepülési pálya
[Megjegyzés: az F–A–5. ábra egy jellemző átrepülési pályát szemléltet.]
(a) A helikoptert szintrepülésben stabilizálják a D pontnál, és így halad át a W ponton, átrepülve a repülési pálya referencia pont felett egészen a zaj-minősítéskor alkalmazott átrepülési pálya végét jelentő E pontig.
(b) A K2 pont az átrepülési pálya referencia pontja, K2W pedig a helikopter repülési magassága az átrepülési repülési pálya referencia pontja felett. A K2’ és a K2’’ pontok kapcsolódó zajmérő pontok, amelyek az RS átrepülési pályairányra merőleges vonal mentén előírt távolságban helyezkednek el.
(c) RS az a távolság, amelyen belül a helikopter helyzetét mérik és a zajméréssel szinkronizálják (lásd ezen Függelék 2.3.2. pontját).
F–A–5. ábra: Jellemző átrepülési pálya
8.2.3. Megközelítési pálya
[Megjegyzés: az F–A–6. ábra egy jellegzetes megközelítési pályát szemléltet.]
(a) A helikoptert az előírt megközelítési pálya-szög követésére stabilizálják a G pontnál és így végzi a megközelítést H ponton, majd az I ponton keresztül a földet érésig.
(b) A K3 pont a megközelítési pálya referencia pontja, K3H pedig a helikopter repülési magassága a megközelítési repülési pálya referencia pontja felett. A K3’ és a K3’’ pontok a kapcsolódó zajmérési pontok, amelyek a PU megközelítési repülési pályairányra merőleges vonal mentén meghatározott távolságban helyezkednek el.
(c) A PU távolság az a távolság, amelyen belül a helikopter helyzetét mérik és a zajméréssel szinkronizálják (lásd ezen Függelék 2.3.2. pontját).
[Megjegyzés: a vizsgálati repülési pálya és a referencia repülési pálya EPNL számításhoz lényeges szakaszait az F–A–7. ábra szemlélteti a felszállási, átrepülési és megközelítési mérésekre.]
(a) XY jelöli a mért repülési pálya hasznos szakaszát, XrYr pedig ennek megfelelő referencia repülési pályát.
(b) Q a bemért repülési pályán a helikopternek azt a helyzetét jelöli, ahol az a zajkibocsátás történt, amelyet a K mérési ponton PNLTM-ként érzékeltek. Qr az ennek megfelelő helyzet a referencia repülési pályán, Kr pedig a referencia zajmérő pont. QK és QrKr – a sorrend szerint – a mért és a referencia zaj terjedési út, Qr helyének kijelölése arra a feltételezésre alapul, hogy QK és QrKr saját vonatkozó repülési pályáikkal ugyanazt a 0 szöget zárják be.
F–A–6. ábra: Jellegzetes megközelítési pálya
F–A–7. ábra: A hangszintet befolyásoló pályajellemzők
8.3.1. Az SPL(i) jelű egyharmad oktávsáv szinteket – amelyek a K pontnál a PNLTM észlelésének pillanatában fellépő PNL érték alkotóelemei – , a következők szerint kell, SPL(i)r-re, pontosítani:
SPL(i)r = SPL(i) + 0,01 [α(i) – α(i)0]QK + 0,01α(i)0 (QK–QrKr) + 20log(QK/QrKr)
E kifejezésben:
– 0,01[α(i)–α(i)0]QK tag veszi figyelembe a hangcsillapítási együtthatók változásából származó hatásokat; α(i) és α(i)0 sorrendben a vizsgálati és a referencia légköri feltételek együtthatói, amelyek ezen Függelék 7. szakaszából származnak;
– 0,01α(i)0 (QK–QrKr) tag veszi figyelembe a zajpálya hosszúság változásából eredő hatást a hang csillapodására;
– a 20log(QK/QrKr) tag veszi figyelembe a zajpálya hosszában a „távolság négyzetével fordított arány” törvény miatti hatásait;
– QK és QrKr mértékegysége a méter, míg α(i) és α(i)0 mértékegységei dB/100 m.
[Megjegyzés: ha az SPL(i) zéró (például a háttérzaj korrekció alkalmazásának eredményeképp), akkor az SPL(i)r-t a pontosítási folyamatban ugyancsak zéróval egyenlőnek kell venni.]
8.3.2. A korrigált SPL(i)r értéket PNLTr-re kell átalakítani, a korrekciós kifejezés számítása a következők szerint történik:
Δ1 = PNLTr–PNLTM
8.3.3. Δ1-et a mért adatokból számított EPNL-hez algebrailag hozzá kell adni.
8.3.4. Ha a vizsgálati repülés alatt a PNLT értékeknek több olyan csúcsa észlelhető, amely a PLTM-et 2 dB-en belül megközelíti, akkor mindegyik csúcshoz a 8.3.1., 8.3.2. és a 8.3.3.-ban meghatározott eljárást kell alkalmazni és az ily módon kiszámított pontosított kifejezést hozzá kell adni mindegyik csúcshoz, hogy azok a PNLT megfelelő pontosítású csúcsértékeit adják. Ha az ilyen módon pontosított csúcsértékek nagyobbak, mint a PNLTM időpontjához tartozó pontosított érték, akkor a pontosított csúcsértékek közül a legnagyobbikat kell alapul venni az EPNL további pontosításához.
Minden esetben, amikor a vizsgálati körülmények között akár a mért repülési pályák, akár a föld feletti sebességek eltérnek a referencia körülményekben szereplő referencia repülési pályáktól, illetve a föld feletti sebességektől, a mért adatból számított EPNL értékekhez időtartam korrekciót kell alkalmazni. A pontosítást az alább leírtak szerint kell végezni.
8.4.2. Az F–A–7. ábrán szemléltetett repülési pályára vonatkozóan a pontosítást az alábbi kifejezés szerint kell kiszámítani:
Δ2 = –7,5log(QK/QrKr) + 10log(V/Vr),
amely azt a pontosítást jelenti, amelyet a mért adatból számított EPNL-hez algebrailag hozzá kell adni.
Ha az átrepülés esetében, az alábbi három tényező bármiféle kombinációban előfordul,
(a) levegő sebességének eltérése a referenciától;
(b) forgószárny fordulatszám eltérése a referenciától;
(c) hőmérséklet eltérése a referenciától;
akkor a forrás zaj pontosítását a gyári adatokból kell meghatározni a hatóság által elfogadott módon. Ezek az eltérések a zajjal korrelációs kapcsolatban lévő egyes elfogadott paraméterek változását eredményezik, e paraméter referenciaértékéhez képest. Ezt a korrekciót rendszerint egy – a PNLTM-nek a lapát végi Mach szám változásával összefüggő – érzékenységi görbe felhasználásával lehet elvégezni. A korrekció azonban a hatóság által jóváhagyott más alternatív paraméter, vagy paraméterek alkalmazásával is elvégezhető.
[1. Megjegyzés: ha a lapát végi Mach számmmal, vagy az elfogadott a zajjal korrelációs kapcsolatban lévő referencia paraméterrel nem lehet a referencia értéket elérni, akkor az érzékenységi görbe extrapolálása megengedett, feltéve, hogy a zajjal korrelációs kapcsolatban lévő paraméterek adatait a vizsgálati és a referencia feltételek közti tartományban a hatóság elfogadta. A lapát végi Mach számot vagy az elfogadott, a zajjal korrelációs kapcsolatban lévő paraméter elfogadott értékét mért adatokból kell kiszámítani. Mindhárom hitelesítési mikrofon helyre (középvonal, bal oldalsó jobb oldalsó) önálló forrás zaj – vagy egyéb, a zajjal korrelációs kapcsolatban lévő elfogadott paraméter-függvényt kell származtatni, a lapát végi Mach szám függvényében, minden egyes vizsgálati futam alkalmával a repülés irányához viszonyítva.
2. Megjegyzés: ha a lapát végi Mach számot alkalmazzák, azt a tényleges levegő-sebesség, a repülés magasságán mért külső levegő hőmérséklet (OAT) és forgószárny fordulatszám felhasználásával kell kiszámítani.]
8.6.1 Általában
| Helyzet/paraméter | Leírás | ||
| K | Zajmérő pont | ||
| Kr | Referencia mérő pont | ||
| Q | A mért repülési pályán, a K pontnál tapasztalható PNLTM-nek megfelelő helyzet (lásd 8.3.2. pontot) | ||
| Qr | A korrigált repülési pályán, a Kr pontnál tapasztalható PNLTM-nek megfelelő helyzet (lásd 8.3.2. pont) | ||
| V | helikopter vizsgálat föld feletti sebesség | ||
| Vr | A helikopter referencia föld feletti sebessége | ||
| VH | Legnagyobb sebesség a maximális folyamatos teljesítménynél nem nagyobb teljesítménnyel végzett szintrepülésben | ||
| VNE | Határsebesség (soha meg nem haladott sebesség) | ||
| Vy | A legnagyobb emelkedés mértékéhez tartozó sebesség |
8.6.2. Felszállás (lásd F–A–4. ábrát)
| Helyzet | Leírás | ||
| A | A zajvizsgálatnál alkalmazott repülési pálya kezdete felszállás alkalmával | ||
| B | Az emelkedésre áttérés kezdete | ||
| F | A zajvizsgálatnál alkalmazott repülési pálya vége felszállás alkalmával | ||
| K1 | A felszállási repülési pálya referencia pontja | ||
| K1’, K1’’ | A kapcsolódó (3 mikrofonos) zajmérő pontok | ||
| M | A vizsgálatnál alkalmazott repülési nyomvonal vége | ||
| N | Az emelkedésre való áttérés kezdőpontja alatt függőleges irányban a talajon lévő pont | ||
| T | A vizsgálatnál alkalmazott repülési nyomvonal kezdete a talajon, az A alatt függőleges irányban lévő pont |
8.6.3. Átrepülés (lásd az F–A–5. ábrát)
| Helyzet | Leírás | ||
| D | A zaj vizsgálatánál alkalmazott átrepülési pálya kezdete | ||
| E | A zaj vizsgálatánál alkalmazott átrepülési pálya vége | ||
| K2 | Átrepülési pálya referencia pontja | ||
| K2’, K2’’ | A kapcsolódó (3 mikrofonos) zajmérő pontok | ||
| R | A zaj vizsgálatánál alkalmazott átrepülési nyomvonal kezdete | ||
| S | A zaj vizsgálatánál alkalmazott átrepülési nyomvonal vége |
8.6.4. Megközelítés (lásd F–A–6. ábrát)
| Helyzet | Leírás | ||
| G | A zaj vizsgálatánál alkalmazott megközelítési pálya kezdete | ||
| H | A vizsgálatánál alkalmazott megközelítési pályán a referencia pont felett függőleges irányban lévő helyzet | ||
| I | A vizsgálatánál alkalmazott megközelítési pálya vége | ||
| J | Földet érés | ||
| K3 | Megközelítési pálya referencia pontja | ||
| K3’, K3’’ | A kapcsolódó (3 mikrofonos) zajmérő pontok | ||
| O | A megközelítési pálya és a talaj síkjának metszéspontja | ||
| P | A zaj vizsgálatánál alkalmazott megközelítési nyomvonal kezdete | ||
| U | A kilebegtetés kezdete alatt függőleges irányban a talajon levő pont |
| Távolság | Egység | Jelentése | ||
| NK1 | méter | Felszállási mérési távolság. Az emelkedésre áttérés kezdetétől a felszállási pálya referencia pontig terjedő távolság. | ||
| TM | méter | A felszállási repülési nyomvonal távolság. Az a távolság, amely alatt a helikopter helyzetéről az adatokat rögzíteni kell. | ||
| K2W | méter (láb) | A helikopter átrepülési magassága. A helikopter magassága az átrepülési referencia pont felett. | ||
| RS | méter | Az átrepülési nyomvonal távolsága. Az a távolság, amely alatt a helikopter helyzetéről az adatokat rögzíteni kell. | ||
| K3H | méter (láb) | helikopter megközelítési magasság. A helikopter magassága, a megközelítési referencia pont felett. | ||
| OK3 | méter | Megközelítés mérési távolság. A megközelítési pálya talaj síkkal alkotott metszéspontjától a megközelítési pálya referencia pontjáig tartó távolság. | ||
| PU | méter | Megközelítési pálya nyomvonal távolság. Az a távolság, amely alatt a helikopter helyzetéről az adatokat rögzíteni kell. | ||
| QK | méter | Mért zajpálya. A helikopter mért Q helyzete és a K referencia zajmérő pont közötti távolság. | ||
| QrKr | méter | Referencia zajpálya. A helikopter Qr referencia helyzete és a Kr referencia zajmérő pont közötti távolság. |
9.1. Ha a bizonyítvány vizsgálati feltételei eltérnek a referencia feltételektől, akkor a mért zaj adatok pontosítását az ebben a szakaszban közölt módszerek szerint kell pontosítani.
[Megjegyzés: a vizsgálati és referencia feltételek közötti különbségek az alább megadottakban eredményeznek eltéréseket:
– a repülőgép repülési pályája és sebessége a mérési ponthoz viszonyítva,
– a hang légköri csillapítása,
– a hajtómű zajt keltő szerkezeteket érintő paraméterek.]
9.1.1. A mért zaj adatok pontosítását a 9.3. és a 9.4. pontokban előírt módszerek valamelyikét alkalmazva kell végezni az alábbiakban jelentkező különbségekre:
– A zaj csillapítása a saját pályája mentén, ahogy azt a „távolság négyzetével fordított arány” és a légköri terjedési körülmények befolyásolják.
– A zaj időtartama, ahogy azt a repülőgépnek a repülési pálya referencia ponthoz viszonyított távolsága és sebessége befolyásolja.
– A motor forrászaj kibocsátása, ahogy azt a vonatkozó paraméterek befolyásolják.
9.1.2. Vagy az ’egyszerűsített’, vagy az ’összetett’ módszert kell alkalmazni, ha:
(a) A pontosítások összege felszállási és oldalirányú zajok esetében kevesebb, mint 8 dB és megközelítések esetében kevesebb, mint 4 dB; vagy
(b) A pontosítások összege felszállásnál és oldalirány esetében nagyobb, mint 4 dB, és az eredményként kapott számok a zajhatárértékeket 1 dB-nél nagyobb mértékben túllépik.
9.1.3. Ha a pontosítások mennyisége vagy a megfelelő tűrés a 9.1.2. pontban meghatározott korlátokon kívül esik, akkor az oldalsó mérések kivételével az „integrált” módszert kell alkalmazni minden zajmérés pontosítás esetében.
[Megjegyzés: lásd még a 2. melléklet II.6.6. pontot.]
9.2. Repülési pálya
[Megjegyzés: a repülőgép zaj kibocsátásának meghatározásához mind a vizsgálati feltételek, mind a referencia feltételek esetén a repülési pályákat a talajhoz viszonyított geometriai jellemzőikkel kell megadni, a repülőgép vonatkozó földhöz viszonyított sebességével, valamint az ezekkel kapcsolatos hajtómű vezérlési paraméter(ekk)el együtt.]
9.2.1. Felszállási profil
[Megjegyzés: az F–A–8. ábra egy jellemző felszállási profilt mutat be.]
F–A–8. ábra: Jellemző felszállási profil
(a) A repülőgép az A pontban kezdi meg a guruló nekifutást, a B pontban felemelkedik, és a C pontban kezdi meg az első állandó szögű emelkedést. Ha zajcsökkentés miatt tolóerő- vagy vonóerő-visszavételt (amelyik megfelelő) alkalmaznak, azt a D pontnál kezdik és az E pontnál fejezik be.
A repülőgép innen kezdi meg a második állandó szögű emelkedést, amely egészen az F pontig, a zajminősítésnél alkalmazott felszállási pálya végéig tart.
(b) A Ki pont felszállási zajmérési hely, az AK1 távolság pedig a nekifutás kezdetétől az átrepülési mérőpontig tartó távolság. K2pozíció az az oldalt lévő zajmérő hely a kifutópálya középvonalával párhuzamos egyenesen, előírt távolság a futópálya meghosszabbított középvonalától, ahol felszálláskor a zajszint a legnagyobb.
(c) Az AF távolság az a távolság, amelyen belül a repülőgép helyzetét mérik és zajméréssel szinkronizálják (lásd ezen Függelék 2.3.2. pontját).
9.2.2. Megközelítési profil
[Megjegyzés: az F–A–9. ábra egy jellemző megközelítési pályát szemléltet.]
(a) A zajminősítés során alkalmazott megközelítési pályát a repülőgép a G pontnál kezdi és a futópályán a J pontnál ér földet a küszöbtől OJ távolságra.
(b) K3 a megközelítési zajmérő hely és a K3O pedig a megközelítési zajmérő pont küszöbtől való távolsága.
(c) A GI távolság az a távolság, amelyen belül a repülőgép helyzetét mérik és a zajméréssel szinkronizálják (lásd ezen Függelék 2.3.2. pontját). A megközelítési mérések folyamán a repülőgép referenciapontja az ILS (műszeres leszállító rendszer) antenna legyen.
F–A–9. ábra: Jellemző megközelítési profil
9.3. A pontosítás „egyszerűsített” módszere
9.3.1. Általános rész
[Megjegyzés: az „egyszerűsített” pontosítási módszer lényege, hogy a mért adatokból számított EPNL-t pontosítják a mért és a referenciafeltételek között a PNLTM pillanatában fennálló különbségekre vonatkozóan.]
9.3.2. A PNL és PNLT pontosítása
[1. Megjegyzés: a vizsgálati repülési pálya és a referenciarepülési pálya EPNL számításához lényeges szakaszait az átrepülési és a megközelítési zajmérésekre, az F–A–10 ábra mutatja]
(a) XY jelöli a mért repülési pálya hasznos szakaszát, XrYr pedig az ennek megfelelő referenciarepülési pályát.
(b) Q a bemért repülési pályán a repülőgépnek azt a helyzetét jelöli, ahol az a zajkibocsátás történt, amelyet a K mérési ponton PNLTM-ként érzékeltek. Qr az ennek megfelelő helyzet a referenciarepülési pályán, Kr pedig a referencia zajmérő pont. QK és QrKr – a sorrend szerint – a mért és a referenciazaj terjedési út. Qr helyének kijelölése azon a feltételezésen alapul, hogy QK és QrKr saját vonatkozó repülési pályáikkal ugyanazt a 0 szöget zárják be.
F–A–10. ábra: A hangszintet befolyásoló pálya jellemzők
[2. Megjegyzés: a vizsgálati repülési pálya és a referencia repülési pálya EPNL számításához lényeges szakaszait az oldalmérések esetére az F–A–11. (a) és (b) ábrák illusztrálják.]
(a) XY jelöli a mért repülési pálya hasznos szakaszát (F–A–11(a) ábra), XrYr pedig az ennek megfelelő referenciarepülési pályát (F–A–11(b) ábra).
(b) Q a bemért repülési pályán a repülőgépnek azt a helyzetét jelöli, ahol az a zajkibocsátás történt, amelyet a K mérési ponton PNLTM-ként érzékeltek. Qr az ennek megfelelő helyzet a referenciarepülési pályán, Kr pedig a referencia zajmérő pont. QK és QrKr – a sorrend szerint – a mért és a referenciazaj terjedési út. Ez esetben Kr csak úgy van kijelölve, mint egy meghatározott oldalsó vonal mentén elhelyezkedő pont. Kr és Qr helye ennek megfelelően abból a feltételezésből határozható meg, hogy QK és QrKr:
(1) saját vonatkozó repülési pályáikkal ugyanazt a θ szöget zárják be, és
(2) a talajjal ugyanazt a ψ szöget zárják be.
[3. Megjegyzés: az oldalsó zajmérések különleges esetet jelentenek, mivel a hang terjedését nemcsak a „távolság négyzetével fordított arány” és a légköri terjedés befolyásolja, de a talaj általi elnyelődés és a visszaverődési hatások is, amelyek főként a ψ szögtől függnek.]
9.3.2.1. Az SPL(i) jelű egyharmad oktávsáv szinteket, – amelyek a K pontnál a PNLTM észlelésének pillanatában fellépő PNL érték alkotóelemei –, a következők szerint kell, SPL(i)r-re, pontosítani:
SPL(i)r = SPL(i) + 0,01[α(i) – α(i)0]QK + 0,01α(i)0(QK -QrKr) + 20log(QK/QrKr)
E kifejezésben:
– 0,01 [α(i) – α(i)0]QK tag veszi figyelembe a hang-csillapítási együtthatók változásából származó hatásokat; a(i) és a(i)0sorrendben a vizsgálati és a referencia légköri feltételek együtthatói, amelyek ezen Függelék 7. szakaszából származnak;
F–A–11. ábra: Oldal mérések – a referenciaállomás meghatározása
0,01α(i)0(QK -QrKr) tag veszi figyelembe a zajpálya hosszúság változásából eredő hatást a hang csillapodására;
– a 20 log(QK/QrKr) tag veszi figyelembe a zajpálya hosszában az „távolság négyzetével fordított arány” törvény miatti hatásait;
– QK és QrKr mértékegysége a méter, míg α(i) és α(i)0 mértékegységei dB/100 m.
[Megjegyzés: ha az SPL(i) zéró (például a háttérzaj korrekció alkalmazásának eredményeképp), akkor az SPL(i)r-t a pontosítási folyamatban ugyancsak zéróval egyenlőnek kell venni.]
9.3.2.1.1. A korrigált SPL(i)r értéket PNLTr-re kell átalakítani, a korrekciós kifejezés számítása a következők szerint történik:
Δ3 = PNLTr – PNLTM
9.3.2.1.2. Δ1-et a mért adatokból számított EPNL-hez algebrailag hozzá kell adni.
9.3.2.2. Ha a vizsgálati repülés alatt a PNLT értékeinek több olyan csúcsa észlelhető, amely a PLTM-et 2 dB-en belül megközelíti, akkor mindegyik csúcshoz a 9.3.2.1.-ben meghatározott eljárást kell alkalmazni és az ily módon kiszámított, pontosított kifejezést hozzá kell adni mindegyik csúcshoz, hogy azok a PNLT megfelelő pontosítású csúcsértékeit adják. Ha az ilyen módon pontosított csúcsértékek nagyobbak, mint a PNLTM időpontjához tartozó pontosított érték, akkor a pontosított csúcsértékek közül a legnagyobbikat kell alapul venni az EPNL további pontosításához.
9.3.3. Az időtartam korrekció pontosítása
9.3.3.1. Minden esetben, amikor a vizsgálati körülmények között mért repülési pályák és/vagy a föld feletti sebességek eltérnek a referencia- körülményekben szereplő referencia-repülési pályától és/vagy a föld feletti sebességektől, a mért adatból számított EPNL értékekhez időtartam korrekciót kell alkalmazni. A pontosítás számítását az alább leírtak szerint kell végezni.
9.3.3.2. Az F–A–10. ábrán szemléltetett repülési pályára vonatkozó pontosítási kifejezést az alábbiak szerint kell kiszámítani:
Δ2 = – 7,5log(QK/QrKr) + 10log(V/Vr)
amely azt a pontosítást jelenti, amelyet a mért adatokból számított EPNL-hez algebrailag hozzá kell adni.
9.3.4. A forrás-zaj pontosítása
9.3.4.1. A forrás-zajt azért kell pontosítani, mert a teszt-repülések vizsgálati körülményei között mért hajtómű zajt befolyásoló paraméterek és a referencia feltételek között számított vagy előírt paraméterek között különbségek vannak és ezt figyelembe kell venni. A pontosítást a hatóság által elfogadott, gyári adatokól kell meghatározni.
[Megjegyzés: ilyen jellemző adatot szemléltet az F–A–12. ábra, amelyen egy EPNL görbét mutat be a hajtómű vezérlési·µ paraméter függvényében; az EPNL adatot pontosítani kell az összes többi lényeges referenciafeltételre (repülőgép tömeg, sebesség és magasság, levegő hőmérséklet) továbbá pontosítani kell a telepített hajtómű és a légiüzemelési utasítás szerinti szabvány hajtómű zaja között minden µ érték esetén tapasztalható eltérésre. Ilyen jellegű adatok szükségesek az olyan µ értékek környezetében, amelyeket az oldalirányú, emelkedési és a megközelítési zajmérésekhez használnak.]
F–A–12. ábra: A zaj teljesítmény szerinti korrekciója
9.3.4.2. A Δ3 pontosítási értéket a µ paraméterhez tartozó EPNL értéknek a µr paraméterhez tartozó EPNL értékéből történő kivonásával kell kiszámítani és ezt a mért adatból számított EPNL-hez algebrailag hozzá kell adni.
[Megjegyzés: lásd az F–A–12. ábrát, amelyen a µ a hajtómű szabályozó paraméter értéke a repülési vizsgálati feltételek között, míg a µr az ennek megfelelő érték a referenciafeltételek között.]
9.3.5. Szimmetria korrekció
9.3.5.1. Az oldalirányú zaj esetében a szimmetria korrekciót [lásd JAR 36.130(b) fejezet] a következők szerint kell elvégezni:
– Ha a fő oldalmérési vonalon, a legnagyobb zaj észlelhetőségének pontjával szemben, van egy szimmetrikus mérőpont, akkor a hitelesítési zajszint az e két pontnál mért zajszintek (számtani) középértéke legyen [lásd F–A–13(a) ábrát];
– Ha nem így helyezkednek el, akkor azt kell feltételezni, hogy a zaj a repülőgép repülési magasságával mindkét oldalon ugyanúgy változik, azaz a zajt mindkét oldal esetében a magasság függvényében mutató grafikonok között állandó különbség áll fenn [lásd F–A–13(b) ábrát]. A hitelesítési zajszint – ez esetben – a két görbe közötti középértékek közül a legnagyobb érték legyen.
F–A–13. ábra: Szimmetria korrekció
9.4. ’Integrált’ pontosítási módszer
9.4.1. Általános rész
[Megjegyzés: az „integrált” pontosítási módszer a következőkből áll: a vizsgálatok során a mérések alapján nyert PNLT időfüggvényen található pontokat a referenciakörülmények közöttire újra számítják, majd az EPNL érték számításához ezt az újonnan megkapott időfüggvényt veszik alapul. A fő elvek az alábbiak:]
9.4.2. PNLT számítás
[1. Megjegyzés: a vizsgálati repülési pálya és referenciarepülési pálya EPNL számításához lényeges szakaszait az emelkedési és megközelítési mérésekre az F–A–14. ábra illusztrálja.]
(a) XY jelöli a mért repülési pálya hasznos szakaszát, XrYr pedig az ennek megfelelő referenciarepülési pályát.
(b) A Q0, Q1,_, Qn pontok a repülőgép helyzetét a mért repülési pályán t0, t1,_,tn időpillanatokban jelölik. Tekintsük a Q1 pontot úgy, hogy a K mérőpont a t1 időpillanatban egyharmad oktávsávos SPL(i)1 értékekként észlelte az itt kibocsátott zajt. A referenciarepülési pályán ennek megfelelő helyzetet Qr1 pont jelöli arra a zajra, amelyet a Kr mérőpont trl időpillanatban egyharmad oktávsávos SPL(i)r1 értékekként észlelt. A Q1K, illetve a Qr1Kr a mért és a referencia zaj terjedési pályák, amelyek mindegyike θ1 szöget zár be saját vonatkozó repülési pályájával. A Qr0_,Qrn, hasonló módon, a referenciarepülési pályán lévő és a mért pályán található Q0_Qn-nek megfelelő pontok. Q0 és Qn megválasztása olyan, hogy a Qr0 és Qrn között (az alábbiak szerint kiszámított és leírt) csúcsérték 10 dB-es tartományán belül levő minden PNLTr érték fedve legyen.
F–A–14. ábra: A mért és a referenciarepülési pályák közötti összefüggés az integrált korrekciós módszer alkalmazására vonatkozóan
[2. Megjegyzés: a vizsgálati repülési pálya és a referenciarepülési pálya EPNL számításához lényeges szakaszait az oldalmérések esetére az F- A–15. a) és b) ábrák mutatják.]
(a) XY jelöli a mért repülési pálya hasznos szakaszát, XrYr pedig az ennek megfelelő referenciarepülési pályát.
(b) A Q0, Q1,..., Qn pontok a repülőgép helyzetét a mért repülési pályán t0, t1,..., tn” időpillanatokban jelölik. Tekintsük a Q1 pontot úgy, hogy a K mérőpont a t1 időpillanatban egyharmad oktávsávos SPL(i)1 értékekként észlelte az itt kibocsátott zajt. A referenciarepülési pályán ennek megfelelő helyzetet Qr1 pont jelöli arra a zajra, amelyet a Kr mérőpont tr1 időpillanatban egyharmad oktávsávos SPL(i)r1 értékekként észlelt. A Q1K, illetve a Qr1Kr a mért és a referencia zaj terjedési pályák. A Qr0,..., Qm, hasonló módon, a referenciarepülési pályán lévő és a mért pályán található Q0,.. ..Qrn-nek megfelelő pontok. Q0< és Qn megválasztása olyan, hogy a Qr0 és Qrn között (az alábbiak szerint kiszámított és leírt) a csúcsérték 10 dB-es tartományán belül levő minden PNLTr érték fedve legyen. Ez esetben csak Kr van kijelölve, amely egy meghatározott oldalsó vonal mentén helyezkedik el. Kr és Q1r helye ennek megfelelően abból a feltételezésből határozható meg, hogy:
(1) Q1K és Qr1Kr saját vonatkozó repülési pályáikkal ugyanazt a θ szöget zárják be minden t1 időpillanatban; és
(2) ψ1 és ψ1r szögek közötti különbséget az időbeli alakulás vonatkozó tartama során a hatóság által jóváhagyott módszer szerint tartják a lehető legkisebb értéken.
F–A–15. ábra
[3. Megjegyzés: az oldalsó zajmérések különleges esetet jelentenek, mivel a hang terjedését nemcsak a „távolság négyzetével fordított arány” és a légköri csillapítás befolyásolja, de a talaj általi elnyelődés és a visszaverődési hatások is, amelyek főként a ψ szögtől függnek. Geometriai okoknál fogva nincs lehetőség a Kr-t olyan módon megválasztani, hogy a fenti 1. pontban megadottak teljesüljenek, amikor ezzel egyidőben ψi és ψ1r szögeket minden t1 időpillanatban egyenlőnek veszik.]
9.4.2.1. Korrekciót kell alkalmazni a (Qr1Kr>Q1K ra vonatkozó) tr1 időpont t1-nél későbbi időpont, két külön mennyiség:
(1) a repülőgép számára a Qr1Qr0 távolság Vr sebességgel végzett megtételének időtartama kisebb, mint a Q1Q0 távolság V sebességgel végzett megtételének időtartama,
(2) a hang számára a Qr1Kr – Q1K távolság megtételéhez szükséges idő miatt.
[1. Megjegyzés: ha a tolóerő vagy vonóerő visszavételt alkalmaznak, akkor a teljes tolóerő/vonóerőhöz tartozó és a visszavett tolóerő/vonóerőhöz tartozó vizsgálati és referenciarepülési pálya is adódik. Ha ezek közötti átmeneti szakasz a végső eredményt befolyásolja, akkor közöttük elfogadott módszert alkalmazva kötelező interpolálni, (ilyen módszert mutat a JAR–36 2. Rész 2.2.1. szakasza).]
9.4.2.2. Az SPL(i)1 stb. mért értékeit a referencia SPL(i)r1 stb. értékekhez az ezen Függelék 9.3.2.1. pontjában leírt módszerrel kell igazítani a mért és a referencia zajpálya hosszúság, a mért és a referencia légkör közötti különbségek tekintetében. A PNLr1 megfelelő értékeit ki kell számolni.
9.4.2.3. A PNLr1 minden értékére, az ezen Függelék 4.3. pontjában leírt módszer szerint, az SPL(i)r stb. referenciaértékek elemzésével egy tiszta hang korrekciós tényezőt, C1-et, kell meghatározni és a PNLr1-hez hozzáadni, hogy az a PNLTr1-et kiadja.
9.4.3. Időtartam korrekció
9.4.3.1. Az egyes fél másodperc időközökhöz tartozó PNLT értékeknek megfelelő PNLTr értékeket az idő függvényeként fel kell rajzolni (PNLTr1 a tr1 időpontban stb.). Az időtartam korrekciót ezt követően ezen Függelék 4.5.1. pontjában meghatározott módszer szerint kell megállapítani, hogy az EPNLr-t eredményezzen.
9.4.4. Zajforrás korrekciója
9.4.4.1. Végezetül, ezen Függelék 9.3.4. pontjában meghatározott módszerrel a Δ3 forrás zaj pontosítást kell meghatározni.
9.5. Repülési pálya azonosító pontok
| Helyzet | Leírás | ||
| A | A guruló nekifutás kezdete | ||
| B | Felemelkedés | ||
| C | Az első állandósult emelkedés kezdete | ||
| D | Teljesítmény visszavétel kezdete | ||
| E | A második állandósult emelkedés kezdete | ||
| F | A felszállási pálya vége a zaj vizsgálat során | ||
| G | A Megközelítési pálya kezdete a zajvizsgálat során | ||
| H | A Megközelítési pályán pontosan a zajmérő állomás feletti pont helyzete | ||
| I | A vízszintes repülés kezdete | ||
| J | Földet érés | ||
| K | Zajmérő pont | ||
| Kr | Referencia mérőpont | ||
| K1 | Emelkedési zaj mérőpont | ||
| K2 | Oldalsó zaj mérőpont | ||
| K3 | Megközelítési zaj mérőpont | ||
| M | A felszállási nyomvonal vége a zajvizsgálat során | ||
| O | A futópálya Megközelítés felőli küszöbe | ||
| P | A Megközelítési nyomvonal vége a zajvizsgálat során | ||
| Q | A mért felszállási pályán az a pont, amely a K mérőpontnál érzékelt PNLTM-nek felel meg. Lásd 9.3.2. pontot. | ||
| Qr | A korrigált felszállási pályán az a pont, amely megfelel a K mérőpontnál érzékelt PNLTM-nek. Lásd 9.3.2. pontot | ||
| V | repülőgép vizsgálati sebesség | ||
| Vr | repülőgép referencia sebesség |
9.6. Repülési pálya távolságok
| Távolság | Egység | Jelentés | ||
| AB | méter | Nekifutási úthossz. A futópálya mentén a felszálláshoz végzett guruló nekifutás kezdetétől az emelkedésig tartó távolság. | ||
| AK | méter | Felszállási mérési távolság. A guruló nekifutás megkezdésétől a futópálya meghosszabbított középvonala mentén lévő felszállási zajmérő állomásig tartó pont. | ||
| AM | méter | Felszállási repülési nyomvonal távolság. A nekifutás megkezdésétől a futópálya meghosszabbított középvonalán lévő felszállási nyomvonal helyzetig tartó távolság, amelyen túl a repülőgép helyzet adatokat már nem kell rögzíteni. | ||
| QK | méter | Mért zajpálya. A repülőgép Q helyzetétől a K állomás közötti távolság. | ||
| QRKR | méter | Referencia zajpálya. A repülőgép Qr referencia helyzete és a K állomás közötti távolság. | ||
| K3H | méter (láb) | Repülőgép megközelítési magasság. A repülőgép magassága a Megközelítési mérőállomás felett. | ||
| OK3 | méter | Megközelítési mérési távolság. A futópálya küszöbétől a megközelítési mérőállomásig a futópálya meghosszabbított középvonala mentén mért távolság. | ||
| OP | méter | Megközelítési repülési nyomvonal távolság. A futópálya küszöbétől a pálya meghosszabbított középvonalán lévő repülési nyomvonal helyzetig mért távolság, amelyen túl a repülőgép helyzet adatait már nem kell rögzíteni. |
1.1. Ez a zajértékelési módszer a következőket tartalmazza:
(a) A zajminősítés vizsgálati és mérési feltételeit;
(b) Zaj mértékegységek;
(c) A földön észlelt repülőgép zaj mérése;
(d) A vizsgálati adatok pontosítása; és
(e) A hatóság értesítése az adatokról és az eredmények érvényességéről.
1.2. A módszer leírásában található utasítások és eljárások pontosan körvonalazottak, hogy biztosítsák az egységességet a minősítési vizsgálatok során, valamint, hogy lehetőség nyíljon a különféle légijármű típusokon végzett mérések összehasonlítására, függetlenül attól, hogy azokra eltérő földrajzi helyeken került sor. Ez a módszer csak a 2. Melléklet III. fejezetének alkalmazhatósági határain belül lévő repülőgépeknél használható.
Ez a szakasz írja elő azokat a körülményeket, amelyek mellett a zajminősítési vizsgálatokat el kell végezni, és azokat a mérési eljárásokat, amelyeket alkalmazni kell azon repülőgép által előidézett zaj méréséhez, amelyre a vizsgálatokat végrehajtják.
A levegőben haladó repülőgép zajának méréséhez olyan helyet kell kiválasztani, amely körül a terep viszonylag lapos és nincs a terepnek olyan túlzott hangelnyelő tulajdonsága, mint amit a sűrű, tömörödött vagy hosszú fű, bokrok vagy erdős területek okoznak. Nem lehetnek a repülőgép hangterét jelentősen befolyásoló akadályok a mikrofon alatt függőlegesen lévő pont feletti kúpos térrészben, amelyet a mikrofon alatti pontból kiinduló, a földfelszínre merőleges tengely körüli forgatása során az e tengellyel 75°-os szöget bezáró egyenes metsz ki.
2.2.2. A vizsgálatokat a következő légköri feltételek mellett kell elvégezni:
(a) csapadékmentes idő;
(b) a relatív páratartalom nem lehet 95 százaléknál magasabb és 20 százaléknál alacsonyabb és a környezeti levegő-hőmérséklet nem magasabb 35 °C-nál és nem alacsonyabb 2 °C-nál a talaj szintje felett 1,2 m magasságban;
(c) a jelentett szél sebessége nem lehet 19 km/h-nál (10 csomó) nagyobb és az oldalszél sebessége 9 km/h-nál (5 csomó) nagyobb a talaj szintje felett 1,2 m magasságban 30 másodperces átlagoknál; és
(d) nem lehet semmilyen rendszertelen meteorológiai feltétel, ami jelentősen befolyásolná a repülőgép zajszintjét, amikor a hatóság által kijelölt mérési pontokban a zajt rögzítik.
2.3.1. A vizsgálati eljárásoknak és a zajmérési eljárásoknak a hatóság részéről elfogadottaknak kell lennie.
2.3.2. A repülési vizsgálati programot a repülőgépre vonatkozó maximális felszálló tömegnél kell elkezdeni, és tömeget minden repülési óra után a maximális felszálló tömeghez kell hitelesíteni.
2.3.3. A repülési vizsgálatot Vy ± 9 km/h (5 csomó) jelzett légmozgásnál kell elvégezni.
2.3.4. A repülőgépnek a repülési útvonal referenciapontjához viszonyított helyzetét a hatóság által jóváhagyott, a normál repülési műszerezettségtől független módszerrel kell meghatározni, mint például radar célkövetés, teodolitos háromszögelés vagy fénykép- méretarányosítás módszerével.
2.3.5. A repülőgép magasságát és a mikrofonhoz viszonyított helyzetét jóváhagyott módszerrel kell mérni. A repülőgépnek a mikrofontól a függőlegestől ±10°-os szögön belül és a referencia magassághoz képest ±20°-on belül kell elhaladnia (lásd F–B–1. ábra).
F–B–1. ábra: Jellemző vizsgálati és referencia profilok
2.3.6. A repülőgép-sebesség, helyzet és teljesítmény adatait ezen Függelék 5. pontjának megfelelően kell pontosítani és akkor kell feljegyezni, mikor a repülőgép pontosan a mérési hely felett van. A mérőműszereket a hatóságnak jóvá kell hagynia.
2.3.7. A független módszernek a légcsavar forgási sebességének a mérésekor ±1 százalékos pontosságúnak kell lennie, hogy elkerülhetők legyenek az irányítottsági és üzembe helyezési hibák, mikor a vizsgált repülőgép mechanikus sebességmérővel van felszerelve.
Az LAmax értéke az A-súlyozású hangnyomás maximális szintje decibelben kifejezve [lassú (Slow) integrálási állandóval, 20 mikropascal (μPa) szabvány referencia hangnyomás négyzetére vonatkoztatva (P0)].
4.1.1. A hatóságnak minden mérőműszert jóvá kell hagynia.
4.1.2. A zajértékelési célokra használt hangnyomásszint adatokat az alábbi 4.2. pontban megadott előírásoknak megfelelő akusztikai felszereléssel és mérési eljárással kell megállapítani.
Az akusztikai mérőrendszer a következőkkel egyenértékű, jóváhagyott berendezésekből áll:
(a) a mérő és elemző rendszer 4.3. pontban megadott pontossági követelményeihez illeszkedő frekvenciaválasszal rendelkező mikrofonrendszer;
(b) háromlábú vagy hasonló rendszerű mikrofonállvány, illetve felerősítés, amely a mért hanggal való interferenciát minimálissá teszi;
(c) a 4.3. pontban ismertetett átviteli és pontossági követelményeknek megfelelő frekvenciaátviteli és dinamikai tartománnyal rendelkező rögzítő és visszajátszó berendezés;
(d) ismert hangnyomásszint szinusz hullámát vagy szélessávú zaját használó akusztikai kalibráló eszköz. A szélessávú zaj kalibrátor használata esetén a kalibráló jelet túlvezérlés nélküli jelszinten az átlagos jelszint és a maximális jelszint négyzetes átlagának (rms) megadásával kell leírni.
4.3.1. A repülőgép által létrehozott zajszintet fel kell jegyezni. A hatóság választása szerint elfogadható a mágnesszalagos feljegyzés, a grafikus szintíró berendezés vagy a hangszintmérő.
4.3.2. A rendszer teljes egészének karakterisztikái egyezzenek meg a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) 651-es számú kiadványa azon szakaszainak ajánlásaival, amelyek a mikrofon, erősítő és kijelző műszer karakterisztikával foglalkozik. Az IEC 651 számú „Hangszintmérők” című kiadvány szövege és műszaki jellemzői hivatkozás formájában a jelen Függelékbe befoglalva szerepelnek, és ezért ennek részét képezik.
[Megjegyzés: ha a hatóság mágnesszalagos rögzítést ír elő, akkor a mágnesszalagos rögzítőnek az IEC 561 Ajánlást kell teljesítenie.]
4.3.3. A teljes rendszer átvitele, a 45–11 500 Hz frekvencia tartományban állandó amplitúdójú, az érzékelő síkjára merőleges irányból érkező szinusz hullám esetében az IEC 651 sz. kiadványnak az 1. osztálypontosságú műszerekre a IV. táblázatában és az V. táblázatában előírt tűréshatárokon belül legyen.
4.3.4. A zaj jelet az IEC 651 sz. kiadványában meghatározottak szerint egy ’A’ szűrőn kell átvezetni.
4.3.5. A mérőrendszer teljes érzékenységét a vizsgálat előtt, valamint a vizsgálat alatt meghatározott időközönként ellenőrizni kell egy ismert hangnyomásszintet, ismert frekvencián előállító akusztikus kalibrátor igénybevételével.
[Megjegyzés: e célra általában pisztonfont használnak, amely névelegesen 124 dB-en és 250 Hz-en működik.]
4.3.6. Amikor mágnesszalagos hangrögzítést használnak, akkor a maximális A-súlyozású zajszint, LAmax egy grafikus szintíróval vagy ennek digitális megfelelőjével határozható meg.
[Megjegyzés: az LAmax maximális zajszint egy elfogadott zajszintmérővel is meghatározható.]
4.4.1. A mikrofonnak 12,7 mm átmérőjű, nyomásérzékeny típusúnak kell lennie, védőrácsozattal ellátva. Felerősítése úgy történjen, hogy a mikrofon membránja egy kör alakú fémlap fölött 7 mm távolságban legyen, a fémlap síkjával párhuzamosan. Az említett fémlap fehér színű, 40 cm átmérőjű és legalább 2,5 mm vastag legyen. A fémlapot a mérés helyszínén vízszintesen kell elhelyezni úgy, hogy egy síkban legyen a körülötte lévő földfelszínnel és a fémlap alatt ne legyen lyuk, vagy üreg. A mikrofon helyét jellemző sugárirány legyen merőleges a repülőgép repülési útvonalára, és a mikrofont e sugár mentén, a középponttól a körlap széle felé a távolság háromnegyedében kell elhelyezni.
4.4.2. Ha a zaj jelet mágnesszalagon rögzítik, akkor a villamos rendszer frekvenciaválaszát minden vizsgálatsorozat alkalmával meg kell határozni, rózsaszín vagy ál-véletlen zaj felhasználásával. A villamos rendszer frekvenciaválasza a vizsgálat során használt skála végkitérésétől 10 dB értékkel kisebb tartományon belül legyen. A zaj generátor kimenete akkreditált kalibráló laboratórium által a vizsgálatsorozatot megelőző 6 hónapon belül legyen ellenőrizve. Az egyes egyharmad oktávsávok relatív kimenetében, a megengedett eltérések 0,2 dB-nél nem lehetnek nagyobbak. Kielégítő számú meghatározást kell elvégezni annak érdekében, hogy a rendszer teljes kalibrálása minden vizsgálatra ismert legyen.
4.4.3. Ha a mérőláncban mágnesszalagos analóg adatrögzítő egység is van, minden egyes mágnesszalag tekercs eleje és vége 30 másodperces időtartamban tartalmazzon villamos kalibráló jelet erre a célra. Ezen kívül a szalagon rögzített jelekből nyert adatok csak akkor fogadhatók el megbízható adatként, ha a 10 kHz-es és az egyharmad oktávsávban szűrt jelek szintjeit páronként összehasonlítva a szintkülönbségek rendre kisebbek mint 0,75 dB.
4.4.4. A környezeti zajt, beleértve az akusztikai háttérzajt és a mérőrendszer elektromos zaját is, meg kell határozni és rögzíteni kell a vizsgálat helyszínén, a rendszer erősítését olyan szintre állítva, mint amelyet a repülőgép zajméréséhez fognak használni. Ha a repülőgép által okozott hangnyomásszint csúcsértéke nem haladja meg a háttérzaj hangnyomásszintjét legalább 10 dB(A)-val, akkor a mérési pontot a felszállás gurulási kezdőpontjához közelebb kell helyezni, és az eredményeket egy elfogadott módszerrel a referenciamérési pontra vonatkoztatva kell pontosítani.
5.1. Amikor a zaj vizsgálat feltételei különböznek a referencia feltételektől, megfelelő pontosításokat kell a mért zaj adataival végezni, az ebben a bekezdésben megadott módszerekkel.
5.2. Korrekciók és pontosítások
5.2.1. A pontosításoknál számításba kell venni a következő hatásokat:
(a) különbségek az atmoszférikus hangelnyelésben a vizsgálati- és a referencia-meteorológiai feltételek között;
(b) különbségek zajterjedés útvonal hosszúságában a repülőgép aktuális repülési útvonala és a referenciarepülési útvonal között;
(c) a lapátcsúcs Mach számának változása a vizsgálati és a referencia feltételek között; és
(d) változás a motor teljesítményében a vizsgálati és referencia feltételek között.
5.2.2. A REF referencia feltételekhez tartozó (LAmax)REF zajszintet úgy határozzák meg, hogy a fenti hatások mindegyikére nézve egy bizonyos növekményt adnak hozzá a zajvizsgálat alapján kapott TEST zajszinthez (LAmax)TEST.
(LAmax)REF = (LAmax)TEST + Δ(M) + Δ1 + Δ2 + Δ3
ahol
Δ(M) – pontosítás az atmoszférikus hangelnyelésre a vizsgálati és a referencia feltételek között;
Δ1 – pontosítás a zaj útvonal hosszára;
Δ2 – pontosítás a lapátcsúcs Mach számára; és
Δ3 – pontosítás a motor teljesítményére.
(a) Az atmoszférikus hangelnyelés különbségeire nézve nem kell pontosítást alkalmazni, ha a vizsgálati feltételek az F–B–2. ábrában meghatározottakon belül vannak, ilyenkor Δ(M) = 0. Ha a vizsgálati feltételek az F–B–2. ábrában meghatározottakon kívül esnek, akkor a pontosításra vagy egy elfogadott módszert kell alkalmazni, vagy pedig az alábbi képlettel számítható Δ(M) növekményt kell hozzáadni a vizsgálat során mért zajszintekhez:
Δ(M) = 0,01(HTa – 0,2HR),
ahol HT a vizsgált repülőgép magassága méterben, amikor az pontosan a zajmérési pont fölött van, a HR a repülőgép referencia magassága a zajmérési pont felett, és a hangelnyelés mértéke 500 Hz-nél az A. Függelék 7. pontjában leírtak szerint.
F–B–2. ábra: Mérési ablak, amikor nincs hangelnyelési korrekció
(b) A mért zajszinteket úgy kell pontosítani a repülőgépnek a zajmérési pont feletti, a referenciaponthoz viszonyított magassága szerint, hogy az alábbi Δ1 növekményt adják hozzá algebrailag a mért zajszintekhez. Amikor a vizsgálat napján a feltételek az F–B–2. ábrában meghatározottakon belül vannak:
Δ1 = 22 log(HT/HR)
Amikor a vizsgálat napján a feltételek az F–B–2. ábrában meghatározottakon kívül esnek:
Δ1 = 20 log (HT/HR)
A képletekben HT a repülőgép magassága, amikor pontosan a mérési pont fölött van és HR a repülőgép referencia magassága a mérési pont felett.
(c) A lapátcsúcs Mach számának változására nézve nem szükséges pontosítást végezni akkor, ha a vizsgált légcsavar lapátcsúcs Mach száma:
(1) ≤ 0,70 és a vizsgált lapátcsúcs Mach száma a referencia lapátcsúcs Mach számától nem tér el jobban, mint 1,4%.
(2) > 0,70 és ≤ 0,80, és a vizsgált lapátcsúcs Mach száma a referencia lapátcsúcs Mach számától nem tér el jobban, mint 0,7%.
(3) > 0,80 és a vizsgált lapátcsúcs Mach száma a referencia lapátcsúcs Mach számától nem tér el jobban, mint 0,5%. Mechanikus tachométer használata esetén, ha a vizsgált lapátcsúcs Mach száma > 0,8, és a vizsgált lapátcsúcs Mach száma a referencia lapátcsúcs Mach számától nem tér el jobban, mint 0,8%.
A felsorolt korlátokon kívül eső lapátcsúcs Mach számok esetében a mért zajszinteket az alábbi növekménnyel kell pontosítani:
Δ2 =K2 log (MR/MT),
amelyet algebrailag kell hozzáadni a mért zajszinthez. A képletben az MT és az MR a vizsgálati, illetve a referencia lapátcsúcs Mach szám. A K2 értékét a repülőgépen, elfogadott módszerrel végzett vizsgálatok adataiból kell meghatározni. Ha K2-re nézve nincsenek repülési teszt vizsgálati adatok, akkor a hatóság belátása szerint a K2 = 150 érték használható, ha MT < MR; ha pedig az MT ≥ MR akkor nem kell korrekciót alkalmazni.
[Megjegyzés: az Mr referencia lapátcsúcs Mach szám olyan mennyiség, ami megfelel a referencia feltételeknek a mérési pont felett és az alábbi képlettel számítható:
ahol
Δ – a légcsavar átmérője méterben;
VT – a repülőgép valódi, levegőhöz viszonyított sebessége a referencia feltételek mellett, m/s-ban;
N – a légcsavar fordulatszáma referencia feltételek mellett, (ford/perc); és
a – hangsebesség m/s-ban, a referencianapon, a repülőgép repülési magasságában.]
(d) A hajtómű teljesítménye miatt a mért hangszinteket az alábbi növekmény algebrai hozzáadásával kell pontosítani:
Δ3 = K3 log (PR/PT)
ahol a PT és a PR a vizsgálati, illetve a referencia hajtómű teljesítmény, amelyek a [szívótér nyomás] / [forgatónyomaték és hajtómű fordulatszám] adatokból kaphatók meg. A K3 értékét a repülőgépen, elfogadott módszerrel végzett vizsgálatok adataiból kell meghatározni. Ha K3-ra nézve nincsenek repülési teszt vizsgálati adatok, akkor a hatóság belátása szerint K3 = 17 érték használható.
6.1.1. A mért és a korrigált hangnyomásszinteket kell jelenteni, amelyeket a jelen Függelék 4. pontjában előírtaknak megfelelő berendezésekkel határoztak meg.
6.1.2. A repülőgépek minden akusztikai teljesítményének mérésére és elemzésére, valamint a meteorológiai adatok mérésére és elemzésére alkalmazott berendezések típusát is jelenteni kell.
6.1.3. Jelenteni kell a következő légköri, környezeti adatokat, amelyeket a jelen Függelék 2. pontjában előírt megfigyelési pontokon az egyes vizsgálatokat közvetlenül megelőzően, azok után vagy a vizsgálatok közben mértek:
(a) a levegő hőmérséklet és relatív páratartalom;
(b) szél sebességek és a szél irányai; és
(c) légköri nyomás.
6.1.4. Jelenteni kell a helyi topográfiai, talajfelszíni jellegzetességeire és egyéb eseményekre vonatkozó észrevételeket is, amelyek a hangrögzítést esetleg befolyásolhatják.
6.1.5. A repülőgépre vonatkozóan az alábbi információkat kell jelenteni:
(a) A repülőgép, a motor(ok) és légcsavar(ok) típus-, modell- és sorozatszáma;
(b) Bármilyen átalakítás vagy nem szabványos készülék, amely befolyásolhatja a repülőgép zaj jellemzőit;
(c) Engedélyezett maximális felszálló tömeg;
(d) Minden átrepülésre, az átrepülés magasságában mért, levegőhöz viszonyított sebesség és levegő hőmérséklet, megfelelően kalibrált műszerekkel mérve;
(e) Minden átrepülésre, a hajtómű teljesítményére vonatkozó adatok, mint a szívótér nyomása, a tolóerő, a légcsavar percenkénti fordulatszáma, vagy egyéb lényeges paraméterek, megfelelően kalibrált műszerekkel meghatározva;
(f) A repülőgép magassága a mérési pont felett; és
(g) A gyártó megfelelő adatai a referencia feltételekre vonatkozóan a fenti (d), (e) és (f) pontokkal kapcsolatban.
6.2.1. A mérési pont fölött legalább hatszor kell átrepülni. A vizsgálat eredményeképpen egy átlagos zajszint (LAmax) értéket és ennek 90 százalékos megbízhatósági intervallumát kell megadni, amelyeket a mérőpont felett végzett összes érvényes átrepülés során akusztikailag mért, majd korrigált eredményekből számtani átlagolással kell képezni.
6.2.2. A mintavételek száma legyen elégséges ahhoz, hogy a statisztikai úton megállapított 90 százalékos megbízhatósági intervallum 1,5 dB(A) értéknél ne legyen nagyobb. Az átlagolásból egyetlen vizsgálati eredményt sem szabad kihagyni, hacsak a hatóság másképp nem rendelkezik.
1.1. Ez a zajértékelési módszer a következőket tartalmazza:
(a) A zajminősítés vizsgálati és mérési feltételeit;
(b) A mért zaj-adatokból meghatározható zajexpozíciós szint definícióját;
(c) A helikopter földön észlelt zajának mérését;
(d) A repülésvizsgálati eredmények pontosítását; és
(e) Az adatok jelentését a hatóság felé.
1.2. A módszerben adott utasítások és eljárások célja a különböző típusú helikopterekkel különféle földrajzi helyeken végzett vizsgálatok végrehajtásának egységességét biztosítani. Ez a módszer csak azokra a helikopterekre alkalmazható, amelyek megfelelnek a 2. Melléklet IV. fejezete alkalmazhatósági feltételeinek.
Ez a szakasz írja elő azokat a körülményeket, amelyek mellett a zajminősítési vizsgálatokat el kell végezni, valamint az alkalmazandó meteorológiai feltételeket és a repülési pálya mérési módszereit.
2.2.1. A levegőben haladó helikopter zajának méréséhez olyan helyet kell kiválasztani, amely körül a terep viszonylag lapos és nincs a terepnek olyan túlzott hangelnyelő tulajdonsága, mint amit a sűrű, tömörödött vagy hosszú fű, bokrok vagy erdős területek okoznak. Nem lehetnek a helikopter hangterét jelentősen befolyásoló akadályok a mikrofon alatt vertikálisan kijelölt pont feletti kúpos térrészben, amelyet a kijelölt pontra állított, a földfelszínre merőleges tengelyű, 80°-os csúcs-félszögű kúp határoz meg.
[Megjegyzés: a vizsgálatokat végző személyek maguk is képezhetnek ilyen akadályt.]
2.2.2. A vizsgálatokat a következő légköri feltételek mellett kell végezni:
(a) csapadékmentes idő;
(b) relatív páratartalom nem magasabb 95 százaléknál és nem kevesebb 20 százaléknál, és a környezeti hőmérséklet a földfelszín felett 10 méterrel mérve 35 °C-nál nem magasabb és 2 C-nál nem alacsonyabb (ha a mérési hely valamely repülőtéri hőmérőhöz 2000 méternél közelebb van, akkor a repülőtér jelentett hőmérséklete is használható). Kerülni kell a 8 kHz egyharmad oktávsáv tartományban 10 dB/100 m-nél nagyobb hangelnyelési tényezőt okozó hőmérsékleti és páratartalom kombinációkat. A hőmérséklet és páratartalom függvényében megadott hangelnyelési tényezők az A. Függelék 7. pontjában vagy a SEA ARP 866A pontjában kerültek meghatározásra;
(c) a jelentett szélsebesség nem több 19 km/h-nál (10 csomó) és a repülési pályához képest jobb oldalról érkező szélsebesség-összetevő 9 km/h-nál (5 csomó) nem nagyobb a talajszint felett 1,2 m magasságban.
(d) nem lehet semmilyen rendszertelen meteorológiai feltétel ami jelentősen befolyásolná a helikopter zajszintjét, amikor a hatóság által kijelölt mérési pontokban a zajt rögzítik.
2.3.1. A helikopternek a repülési pálya referenciaponthoz viszonyított helyzetét a szokványos fedélzeti műszerektől eltérő, a hatóság által jóváhagyott független módszerrel kell megállapítani, mint például radar célkövetés, teodolitos háromszögelés vagy fénykép-méretarányosítás módszerével.
2.3.2. A helikopter helyzetét elégséges távolságon keresztül kell mérni, hogy elegendő adat legyen biztosítható arról az időszakról, amelyben a zaj a maximális dB(A) értékétől számított 10 dB(A)-n belül található.
2.3.3. A jelen Függelék 5. pontjára való hivatkozással a helyzet és teljesítmény adatokat az előírtak szerint pontosítani, és a jóváhagyott mintavételezési sűrűséggel rögzíteni kell. A mérő felszerelést a hatóságnak jóvá kell hagynia.
3.1. Az LAE zajesemény-szint értékét decibelben, szintekben kell kifejezni, amely a (PA) A-súlyozott hangnyomásszint négyzetének idő szerinti integrálja egy adott időtartamon, vagy egy esemény időtartamán keresztül, 20 mikropascal szabvány hangnyomás (P0) négyzetéhez, és egy másodperc tartamú referencia időtartamhoz viszonyítva.
3.2. Ezt az egységet az alábbi képlet határozza meg:
ahol T0 – az egy másodperces referencia integrálási idő és (t2 – t1) az integrálási időtartam.
3.3. A fenti integrál a következőképp is kifejezhető:
ahol LA(t) – az A-súlyozott hangnyomásszint változása az időben.
3.4. A (t2 – t1) integrálási idő a gyakorlatban nem lehet kisebb annál az időtartamnál, amely során az LA(t) először lép be a maximális értékétől számított 10 dB(A) tartományba és amikor utoljára csökken a maximális értékétől számított 10 dB (A) érték alá.
3.5. A SEL a következő kifejezéssel adható meg:
LAE = LAmax + ΔA
ahol ΔA az időtartam engedmény, amelyet a
ΔA = 10 log τ képlettel kell számítani,
ahol τ = (t2 – t1)/2
Az LAmax értéke az A-súlyozású hangnyomás maximális szintjeként van decibelben meghatározva [lassú (Slow) integrálási állandóval], a P0 referencia hangnyomás négyzetére vonatkoztatva.
4.1.1. A hatóságnak minden mérőműszert jóvá kell hagynia.
4.1.2. A zajértékelési célokra használt hangnyomásszint adatokat az alábbi 4.2. pontban megadott előírásoknak megfelelő akusztikai felszereléssel és mérési eljárással kell megállapítani.
Az akusztikai mérőrendszer a következőkkel egyenértékű, jóváhagyott berendezésekből áll:
(a) A mérő és elemző rendszer 4.3. pontban megadott pontossági követelményeihez illeszkedő frekvenciaválasszal rendelkező mikrofonrendszer;
(b) Háromlábú vagy hasonló rendszerű mikrofonállvány, illetve felerősítés, amely a mért hanggal való interferenciát minimálissá teszi;
(c) A 4.3. pontban ismertetett átviteli és pontossági követelményeknek megfelelő frekvenciaátviteli és dinamikai tartománnyal rendelkező rögzítő és visszajátszó berendezés;
(d) Ismert hangnyomásszint szinusz hullámát, vagy szélessávú zaját használó akusztikai kalibráló eszköz. A szélessávú zaj kalibrátor használata esetén a kalibráló jelet túlvezérlés nélküli jelszinten az átlagos jelszint és a maximális jelszint négyzetes átlagának (rms) megadásával kell leírni.
4.3.1. A hatóság jóváhagyásával, a helikopter által keltett zajok, későbbi értékelés céljára rögzíthetők mágnesszalagos rögzítővel. Alternatívaképp, az A-súlyozott hangnyomás időfüggvénye, „lassú” reagálásra állított grafikus szintíróval is rögzíthető, amelyből a SEL érték meghatározható vagy a SEL közvetlenül meghatározható egy integráló hangszintmérővel, amely teljesíti az IEC 804 számú Kiadványban a „lassú” reagálásra beállított 1 osztálypontosságú műszerre vonatkozó előírásokat.
4.3.2. A rendszer teljes egészének karakterisztikái egyezzenek meg a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) 651-es számú kiadványának azon szakaszainak ajánlásaival, amelyek a mikrofon, erősítő és kijelző műszer karakterisztikával foglalkozik. Az IEC kiadvány 651 számú „Hangszintmérők” című szövege és műszaki jellemzői hivatkozás formájában a jelen Függelékbe befoglalva szerepelnek, és ezért ennek részét képezik.
4.3.3. Ha a hatóság mágnesszalagos rögzítést ír elő, akkor a mágnesszalagos rögzítőnek az IEC 561 Ajánlást kell teljesítenie.
4.3.4. A teljes rendszer átvitele, a 45–11500 Hz frekvencia tartományban állandó amplitúdójú, az érzékelő síkjára merőleges irányból érkező szinusz hullám esetében az IEC 651 sz. kiadvány az 1. osztálypontosságú műszerekre a IV. táblázatban és az V. táblázatban előírt tűréshatárokon belül legyen.
4.3.5. A mérőrendszer teljes érzékenységét a vizsgálat előtt, valamint a vizsgálat alatt meghatározott időközönként ellenőrizni kell egy ismert hangnyomásszintet ismert frekvencián előállító akusztikus kalibrátor igénybevételével.
[Megjegyzés: e célra általában pisztonfont használnak, amely névelegesen 124 dB-en és 250 Hz-en működik.]
4.3.6. A helikopter zajmérés alatt ajánlatos a mikrofonnal együtt szélárnyékoló használata. Ennek jellemzői olyanok legyenek, hogy amikor használják, a teljes rendszer, beleértve a szélárnyékolót is, teljesítse a fenti előírásokat. Ismerni kell az általa az akusztikai kalibrátor frekvencián okozott beviteli veszteséget is, és azt bele kell foglalni a mérés elemzéséhez biztosítandó akusztikai referencia szintbe.
4.4.1. A mikrofonnak nyomásérzékeny típusúnak kell lennie és kivitelének biztosítania kell a közel egységes beesési szög választ.
4.4.2. A mikrofont úgy kell felszerelni, hogy az érzékelő elem közepe 1,2 m magasságban legyen a helyi terep felett, és beesési szöge érintőleges irányba legyen beállítva, azaz az érzékelő elemnek alapvetően abban a síkban kell elhelyezkednie, amit a helikopter névleges repülési pályája és a mérőállomás alkot. A mikrofon felfüggesztési megoldása olyan legyen, hogy a tartóelemek a lehető legkisebbre csökkentsék a mérendő hang és a tartóelemek által okozott szekundér hangok interferenciáját.
4.4.3. Ha a zaj jelet mágnesszalagon rögzítik, akkor a villamos rendszer frekvenciaválaszát minden vizsgálatsorozat alkalmával meg kell határozni, rózsaszín vagy ál-véletlen zaj felhasználásával. A villamos rendszer frekvenciaválasza a vizsgálat során használt skála végkitérésétől 10 dB értékkel kisebb tartományon belül legyen. A zaj generátor kimenete akkreditált kalibráló laboratórium által a vizsgálatsorozatot megelőző 6 hónapon belül legyen ellenőrizve; az egyes egyharmad oktávsávok relatív kimenetében, a megengedett eltérések 0,2 dB-nél nem lehetnek nagyobbak. Kielégítő számú meghatározást kell elvégezni annak érdekében, hogy a rendszer teljes kalibrálása minden vizsgálatra ismert legyen,
4.4.4. Ha a mérőláncban mágnesszalagos analóg adatrögzítő egység is van, minden egyes mágnesszalag tekercs eleje és vége 30 másodperces tartamban tartalmazzon villamos kalibráló jelet erre a célra. Ezen kívül a szalagon rögzített jelekből nyert adatok csak akkor fogadhatók el megbízható adatként, ha a 10 kHz-es és az egyharmad oktávsávban szűrt jelek szintjeit páronként összehasonlítva a szintkülönbségek rendre kisebbek mint 0,75 dB.
4.4.5. A környezeti zajt, beleértve az akusztikai háttérzajt és a mérőrendszer elektromos zaját is, meg kell határozni és rögzíteni kell a vizsgálat helyszínén, a rendszer erősítését olyan szintre állítva, mint amelyet a helikopter zajméréséhez fognak használni. Ha a helikopter által okozott hangnyomásszint csúcsértéke nem haladja meg a háttérzaj hangnyomásszintjét legalább 15 dB(A)-val, akkor az átrepüléseket egy jóváhagyott alacsonyabb magasságon lehet végrehajtani, és az eredményeket egy elfogadott módszerrel a referenciamérési pontra vonatkoztatva lehet pontosítani.
5.1. Amikor a zajvizsgálat feltételei különböznek a referenciafeltételektől, megfelelő pontosításokat kell a mért zaj adataival végezni ebben a bekezdésben megadott módszerekkel.
5.2. Korrekciók és pontosítások
5.2.1. A pontosításokat elegendő a helikopter vizsgált repülési pályája és a referenciarepülési pálya közötti eltérés miatt a gömb szerinti hangterjedésben tapasztalható eltérések hatásaira korlátozni. Nem szükséges pontosítást végezni sem a vizsgálati illetve a referencia- meteorológiai körülmények között mutatkozó légköri hangterjedési különbségekre, sem pedig a helikopter vizsgálati illetve referencia földfeletti sebessége közötti különbségekre nézve.
5.2.2. A gömb szerinti hangterjedés pontosítása a következők szerint becsülhető:
Δ = 12,5 log (H/150) dB
ahol a H a vizsgált helikopter magassága, amikor közvetlenül a zajmérő pont felett halad át.
6.1.1. A mért és a korrigált hangnyomásszinteket kell jelenteni, amelyeket a jelen Függelék 4. pontjában előírtaknak megfelelő berendezésekkel határoztak meg.
6.1.2. A helikopterek minden akusztikai teljesítményének mérésére és elemzésére, valamint a meteorológiai adatok mérésére és elemzésére alkalmazott berendezések típusát is jelenteni kell.
6.1.3. Jelenteni kell a következő légköri, környezeti adatokat, amelyeket a jelen Függelék 2. pontjában előírt megfigyelési pontokon az egyes vizsgálatokat közvetlenül megelőzően, azok után vagy a vizsgálatok közben mértek:
(a) a levegő hőmérséklet és relatív páratartalom;
(b) szél sebességek és a szél irányai; és
(c) légköri nyomás.
6.1.4. Jelenteni kell a helyi topográfiai, talajfelszíni jellegzetességeire és egyéb eseményekre vonatkozó észrevételeket is, amelyek a hangrögzítést esetleg befolyásolhatják.
6.1.5. A helikopterre vonatkozóan az alábbi információkat kell jelenteni:
(a) a helikopter, a motor(ok) és forgószárny(ak) típus-, modell- és sorozatszáma;
(b) bármilyen átalakítás vagy nem szabványos készülék, amely befolyásolhatja a helikopter zaj jellemzőit;
(c) engedélyezett maximális felszálló és leszálló tömeg;
(d) mindegyik átrepülésre a kijelzett, levegőhöz viszonyított sebességet km/h-ban (csomóban), és a forgószárny fordulatszámát ford/percben;
(e) mindegyik átrepülésre a hajtómű teljesítmény paramétereket; és
(f) mindegyik átrepülésre a helikopter magasságát a talaj felett.
A helikopter helyzet- és teljesítmény adatait, valamint zajmérési eredményeket a 2. Melléklet V.4. fejezetében megadott zajminősítés referencia feltételeire kell korrigálni. Ezeket a körülményeket, beleértve a referencia paramétereket, az eljárásokat és a konfigurációkat is jelenteni kell.
6.2.1. A mérési pontot legalább hatszor kell átrepülni. A vizsgálat eredményeképpen egy átlagos SEL értéket és ennek 90 százalékos megbízhatósági intervallumát kell megadni, amelyeket a mérőpont felett végzett összes érvényes átrepülés során akusztikailag mért, majd korrigált eredményekből számtani átlagolással kell képezni.
6.2.2. A mintavételek száma legyen elégséges ahhoz, hogy a statisztikai úton megállapított 90 százalékos megbízhatósági intervallum ±1,5 dB(A) értéknél ne legyen nagyobb. Az átlagolásból egyetlen vizsgálati eredményt sem szabad kihagyni, hacsak a hatóság másképp nem rendelkezik.
[Megjegyzés: a 90 százalékos megbízhatósági intervallum kiszámításának a módszere a 4. mellékletben található.]
1.1. Ez a zajértékelési módszer a következőket tartalmazza:
(a) a zaj minősítés vizsgálati és mérési feltételeit;
(b) a mért zajadatokból meghatározható zajszint definícióját;
(c) a repülésvizsgálati eredmények pontosítását; és
(d) az adatok jelentését a hatóság felé.
1.2. A módszerben adott utasítások és eljárások célja a különböző típusú helikopterekkel különféle földrajzi helyeken végzett vizsgálatok végrehajtásának egységességét biztosítani. Ez a módszer csak azokra a helikopterekre alkalmazható, amelyek megfelelnek a 2. Melléklet VI. fejezete alkalmazhatósági feltételeinek.
Ez a szakasz írja elő azokat a körülményeket, amelyek mellett a zajminősítési vizsgálatokat el kell végezni, valamint az alkalmazandó meteorológiai feltételeket és a repülési pálya mérési módszereit.
2.2.1. A vizsgálat helyszíne viszonylag sík terep legyen, ahol a növénytakaró nem befolyásolja túlzott mértékben a talaj hangelnyelő képességét. A mérési pont R = 100 m-es körzetében ne legyen 15 cm-nél magasabb növésű növényzet, szabad vízfelszín, sem pedig zajárnyékoló vagy zajt visszaverő épített műtárgy, épület, tereptárgy stb. A mérési pont R = 10 m-es körzetében ne legyenek a talaj felszínén kisebb gödrök, vagy kiemelkedő kövek, buckák stb. sem. A mérési pont függőleges tengelye körül 75o-os fél kúpszögű kúpfelületen belül a légtérben ne legyen semmilyen növényzet, tárgy vagy zajterjedést befolyásoló egyéb akadály.
2.2.2. A vizsgálatokat a következő légköri, környezeti feltételek mellett kell végezni:
a) csapadékmentes idő,
b) a levegő hőmérséklete és relatív páratartalma a talajfelszín fölött 1,2 m magasságban mérve az F–D–1. ábrán megadott tartományon belül essék,
c) a talaj fölött 1,2 m magasságban mért szélsebesség semmilyen irányban sem haladhatja meg a 19 km/h értéket, a repülés irányára merőleges szélsebesség pedig ne legyen nagyobb, mint 9 km/óra. A fenti szélsebesség értékek fél perces adagolási időre vonatkoztatott szélsebességek.
d) a talaj fölötti 400 m magasságig ne legyen hőmérsékleti inverzió, vagy bármilyen olyan rendellenes légmozgás, ami a zajmérési eredményeket lényegesen befolyásolná
e) a mérés helyszínén ne legyen fagyott, vagy hófoltokkal, hótakaróval borított talaj.
F–D–1. ábra Környezeti határfeltételek
2.3.1. A vizsgálat kezdetekor a helyszínen ki kell jelölni a vízszintes átrepülések irányát. Ennek érdekében a mérési pont környezetében a talaj fölött 1,2 m magasságban meg kell mérni a fő szélirányt. A vízszintes átrepülések irányát a mérési ponton átmenő, és a fő széliránnyal párhuzamos egyenes mentén kell kitűzni. Ezt az egyenest az F–D–2. ábrán látható terep-jelzésekkel kell ellátni a pilóta számára. A terep-jelzések célszerűen a terepre helyezett 30 x 120 cm felületű, fehér lapok legyenek.
F–D–2. ábra Tájékozódást segítő földi jelzések a vízszintes átrepülés irányában
2.3.2. Minden átrepülés alkalmával mérni kell a légijármű magasságát. A magasságméréshez a gép fedélzeti műszereitől független műszert kell használni. A magasságmérés történhet a földről (radar, lézer, teodolit, fotó, infrahang, stb. -műszer segítségével) vagy történhet a gépen elhelyezett ún. barográf felhasználásával. A magasságméréshez felhasznált műszer, vagy módszer mérési pontossága 5%-on belül legyen.
2.3.3. Miközben a légijármű áthalad az 1. ábra szerinti (A,M,B) pontok fölött, eközben legalább 3 magasság-leolvasást kell végezni a műszeren, és a leolvasások átlagát kell elfogadni a mért átrepülési magasságnak. (Há) A legnagyobb és a legkisebb magasság-leolvasás aránya egy átrepülés során nem lehet nagyobb, mint 1,2. Ellenkező esetben az átrepülés érvénytelen.
2.3.4. A mért átrepülési magasság (Há) feleljen meg a 2. Melléklet VI. fejezet 5.6. pontjában megadott magassági tűréseknek, ellenkező esetben az átrepülés érvénytelen.
2.3.5. A légijármű felszálló tömege a vizsgálat során ±5% pontossággal azonos legyen a maximális engedélyezett felszálló tömeggel. A szükséges tömeg beállításához megfelelő tömegű ballaszt alkalmazható, amivel a vizsgálatok során csökkenő üzemanyag mennyiségét is korrigálni lehet.
2.3.6. A légijárműnek egyenes vonalban kell átrepülni az 1. ábrán bejelölt tengelyvonal fölött. A gép az „M” mérési pont előtt és után legalább 400 m hosszban már azonos magasságban repüljön. Az átrepüléseket felváltva szélirányban, és széllel szemben kell végrehajtani. A motor teljesítménye és a légijármű sebessége az 1. ábra szerinti „A” és „B” pontok között feleljen meg a 2. Melléklet VI. fejezetének 4.2. pontjában leírtaknak.
2.3.7. A légijármű helyzetét elegendő távolságon keresztül mérni kell ahhoz, hogy kellő számú adat álljon rendelkezésre arról az időszakról, amelyben a zaj a maximális dB(A) értéktől számított 10 dB(A)-n belül található.
2.3.8. Minden átrepülés alkalmával mérni kell a légijármű motorjának fordulatszámát. A fordulatszám mérést a gép fedélzeti műszereitől független műszerrel kell mérni. A műszer leolvasási pontossága ±2%-on belül legyen.
A fordulatszám mérőműszer leolvasását a pilótától független személy végezheti, aki vagy fent tartózkodik a gépen, vagy pedig távvezérléses üzemmódban lent a földön olvassa le a fordulatszámmérőt. A fordulatszám mérőműszer kimenetére digitális jeltároló is csatlakoztatható, földről indítható mintavételezéssel. Ilyen esetekben legalább 0,5 s-onként kell mintát venni a fordulatszámról.
Miközben a légijármű áthalad az 1. ábra szerinti (A, M, B) pontok fölött, eközben legalább 3 fordulatszám-leolvasást kell végezni a műszeren, és a leolvasások átlagát kell elfogadni a mért átrepülési fordulatszámnak. (Ná) A legnagyobb és a legkisebb fordulatszám-leolvasás aránya egy átrepülés során nem lehet nagyobb, mint 1,2. Ellenkező esetben az átrepülés érvénytelen.
2.3.9. Egy átrepülés során nyert eredmények akkor vehetők figyelembe a számításokban, ha a mért átrepülési fordulatszámra teljesül a következő feltétel:
0,7 x NNE ≤ Ná ≤ NNE;
ahol NNE a megengedett legnagyobb utazósebességhez tartozó motorfordulatszám, és Ná a 2.3.8. pont szerinti átrepülési fordulatszám.
2.3.10. A vizsgálati eljárásoknak a referencia feltételektől való eltérései esetén a jelen Függelék 5. pontja szerint korrigálni kell a mérési eredményeket. A mérőfelszerelést és az alkalmazott eljárásokat a hatóságnak jóvá kell hagynia.
Az LAmax értéke az A-súlyozású hangnyomás maximális szintje decibelben kifejezve [lassú (Slow) integrálási állandóval, 20 mikropascal (μPa) szabvány referencia hangnyomás négyzetére vonatkoztatva (P0)].
4.1.1. A hatóságnak minden mérőműszert jóvá kell hagynia.
4.1.2. A zajértékelési célokra használt hangnyomásszint adatokat az alábbi 4.2. pontban megadott előírásoknak megfelelő akusztikai felszereléssel és mérési eljárással kell megállapítani.
4.2.1. A zajmérő műszereket az MSZ ISO 1996–1:1995 szabvány szerint kell megválasztani. A zajmérő műszer, illetve az összetett mérőrendszer pontossága feleljen meg az IEC 651 szerinti 1. pontossági osztálynak is. A mérőműszer legyen alkalmas az egyenértékű, „A”-súlyozott hangnyomásszint folyamatos mérésére, „S” (slow) integrálási üzemmódban, a 40 Hz–12,5 kHz frekvenciatartományban.
4.2.2. A mérésekhez 1/2” (12,7 mm) átmérőjű kondenzátormikrofont kell használni.
4.2.3. A mikrofont egy Ø 400 mm átmérőjű, 2,5–4 mm vastag, fehérre mázolt fém körlap fölé kell erősíteni. A mikrofon tengelye legyen sugárirányú és párhuzamos a körlap felső síkjával, attól 8 mm magasan. A mikrofon membrán felülete a körlap középpontja felé nézzen, és attól 150 mm távolságra legyen. A mikrofonra a gyártó által készített, és megfelelően megfaragott szélvédő szivacsot kell helyezni. A körlapra erősített mikrofont úgy kell elhelyezni a talajon, vízszintes felületen, az „M” mérőponton, hogy a mikrofon tengelye merőleges legyen az átrepülések irányára (lásd az F–D–3. ábrát). A körlap sík talajfelületre kerüljön, nem lehet alatta gödör, üreg.
F–D–3. ábra Mikrofon elhelyezése 400 mm átmérőjű fémlapon
4.2.4. Minden egyes átrepülés során az átrepüléshez tartozó teljes zaj-eseményt regisztrálni kell. Az eredmények regisztrálása mérőmagnetofonnal, szintíróval, vagy digitális jeltároló berendezéssel történhet. Digitális jeltároló berendezés használata esetén a mért súlyozott egyenértékű „A”-hangnyomásszintet legalább 0,5 s vagy annál sűrűbb időközönként kell regisztrálni.
4.2.5. A teljes mérőberendezést a mérés kezdetekor és végén hiteles zajforrás segítségével kalibrálni kell. Erre a célra alkalmasak pl. a mikrofon gyártója által gyártott, és hitelesített pistonfonok. A kalibrálás eredményét a regisztráló berendezésen is rögzíteni kell.
4.2.6. A légijárművek zaj-minősítéséhez felhasznált mérőműszerek közül a mikrofont, az integráló zajszintmérő egységet és a kalibráló pistonfont a vonatkozó rendeletekben előírt időközönként a mérésügyi hatósággal hitelesíttetni kell.
4.2.7. A légijármű elhaladása során a teljes zaj-eseményt regisztrálni kell mindaddig, ameddig a gép a mérőpont előtt és után kb. 400 m-re tartózkodik. A kiértékelés során minden regisztrátumból ki kell keresni az átrepülés során mért LAmax maximális zajszintet. A méréseket a műszer „S” integrálási időállandójával kell végezni.
A regisztrátumokat olyan módon kell eltárolni, hogy az egyes átrepülésekhez tartozó LAmax értékek utólag, a mérések befejezése után is ellenőrizhetők legyenek. A vizsgálat során fölvett regisztrátumokat mindaddig el kell tárolni, ameddig a vizsgált légijármű meg nem kapta a zajbizonyítványát.
4.2.8. Az egyes átrepülések között mérni kell időnként a háttérzajt is. Ezt ugyanabban a mérőerősítő állásban kell mérni, mint az átrepülések zaját. Abban az esetben, ha az átrepülés maximális zajszintje és a háttérzaj közötti különbség 10 dB-nél kisebb, akkor a mérés nem megfelelő.
Ilyen esetben a légijárművel alacsonyabban kell átrepülni a mérési pont fölött, vagy pedig csendesebb környezetet kell keresni a mérések elvégzésére.
5.1. Amikor a zaj-vizsgálat feltételei különböznek a referencia feltételektől, megfelelő pontosításokat kell a mért zaj adataival végezni ebben a bekezdésben megadott módszerekkel.
5.2. Korrekciók és pontosítások
5.2.1. A pontosításokat a légijármű vizsgálati repülési magassága és átrepülési motor-fordulatszáma, valamint és a referenciafeltételek közötti eltérések hatásaira korlátozni. Nem szükséges pontosítást végezni a vizsgálati, illetve a referencia-meteorológiai körülmények között mutatkozó légköri hangterjedési különbségekre.
5.2.2. Az egyes átrepülések során mért maximális zajszinteket az alábbi képlet segítségével kell korrigálni a referenciamérési körülményekre.
A korrigálás eredményeként nyerjük az ún. vonatkoztatási zajszintet:
(LAmax)REF = (LAmax)TESZT + Δ(H) + Δ(N);
ahol (LAmax)REF – a referencia feltételeknek megfelelő vonatkoztatási zajszint,
(LAmax)TESZT – az átrepülés során mért maximális átrepülési zajszint,
Δ (H) – a magasság miatti korrekció az 5.3. fejezet szerint,
Δ (N) – a motor-fordulatszám miatti korrekció az 5.4. fejezet szerint.
5.3. Magasság miatti korrekció
Abban az esetben, ha a levegő hőmérséklete és páratartalma az F–D–4. ábrán bejelölt tartományon belül esik (a mérőpont feletti 1,2 m magasságban mérve), akkor a magasság miatti korrekció:
Δ(H) = 23 x log (Há/Href)
egyébként pedig:
Δ(H) = 20 x log(Há/Href);
ahol Há – a mért átrepülési magasság 2.3. fejezet szerint meghatározott értéke,
Href – 150 m (referencia magasság)
F–D–4. ábra Magasság miatti korrekció tartománya
5.4. Motorfordulatszám miatti korrekció
5.4.1. A motorfordulatszáma miatti korrekció értéke:
Δ(N) = K x log(Ná/NNE);
ahol Ná – a mért átrepülési fordulatszám 2.3. fejezet szerint meghatározott értéke,
NNE – a megengedett legnagyobb utazósebességhez tartozó motorfordulatszám,
K – az 5.4.2. vagy az 5.4.3. pont megállapítandó korrekciós tényező.
5.4.2. A K korrekciós tényező értéke negatív szám, amelyet helyszíni méréssel kell meghatározni, az adott géptípusra és légcsavarra vonatkozóan. Ennek során azonos irányban és azonos magasságban átrepüléseket kell végrehajtani különböző motorfordulatszámmal, de azonos, maximális felszálló tömeggel. A kísérlet során minden átrepülés esetére el kell végezni a 4.2. fejezet szerinti magasság miatti korrekciót, majd az így kapott, korrigált maximális zajszinteket a fordulatszám logaritmusának függvényében ábrázolva K értéke meghatározható.
5.4.3. A vizsgálatot kérelmező kezdeményezheti a K tényező megállapítását célzó helyszíni kísérlet elhagyását. Ha a hatóság ehhez hozzájárul, úgy K = –150 értéket kell alkalmazni.
6.1.1. A mért és a korrigált hangnyomásszinteket kell jelenteni, amelyeket a jelen Függelék 4. pontjában előírtaknak megfelelő berendezésekkel határoztak meg.
6.1.2. A vizsgált légijármű zajának mérésére és elemzésére, valamint a meteorológiai adatok mérésére és elemzésére alkalmazott berendezések típusát is jelenteni kell.
6.1.3. Jelenteni kell a mérési napon, a mérési pont környezetében, a terep fölött 1,2 m magasságban a mérés kezdetétől végéig, folyamatosan regisztrált, illetve legalább félóránként, vagy az egyedi átrepülések alkalmával mért alábbi légköri, környezeti adatokat:
a) levegő hőmérséklet,
b) relatív páratartalom,
c) 30 másodperces adagolási idővel mért szélsebesség (félóránként leolvasott maximum, minimum, átlag)
d) szélirány (félóránként leolvasott átlagos irány).
6.1.4. Jelenteni kell a helyi topográfiai, talajfelszíni jellegzetességeire és egyéb eseményekre vonatkozó észrevételeket is, amelyek a hangrögzítést esetleg befolyásolhatják.
6.1.5. A vizsgált légijárműre vonatkozóan a következő információkat kell megadni:
a) a légijárművet gyártó cég neve, a vizsgált légijármű gyári száma, lajstromjele.
b) a vizsgált légijármű típusának azonosítására szolgáló gyári számjelek
c) az ülések száma
d) a zaj szempontú minősítés során figyelembe vett maximális felszálló tömeg.
e) a motor megnevezése, típusa, azonosító száma, elhelyezkedése.
f) a légcsavar megnevezése, típusa, azonosító jele, elhelyezése, méretei.
g) a kipufogó berendezés (hangtompító) típusa, elhelyezkedése
h) a megengedett legnagyobb utazósebesség (a levegő sebességéhez viszonyítva, VNE)
i) megengedett legnagyobb utazósebességhez tartozó motorfordulatszám; NNE
j) fordulatszám-áttétel a motor és a légcsavar között
k) minden olyan egyedi szerkezeti kialakítás, ami a légijármű által kibocsátott zajszintet esetleg befolyásolhatja
l) minden érvényes átrepülésre nézve a teljes mért „A”-hangnyomásszint regisztrátumot,
m) az átrepülés közben mért magassági adatokat,
n) átrepülés közben mért fordulatszám adatokat.
6.2.1. Minden érvényes átrepülésnek ki kell számítani a vonatkoztatási zajszintjét az 5.2. szakasz szerint, majd a kapott hangnyomásszinteknek ki kell számítani a számtani átlagát. Az átlagolás során a szél irányú, és a széllel szemben végzett átrepülések száma azonos legyen.
6.2.2. Az átlagoláshoz legalább 6, vagy ennél több átrepülést kell figyelembe venni úgy, hogy az átlagérték 90%-os konfidencia-intervalluma ±1,5 dB tartományon belül legyen.
[Megjegyzés: a konfidencia-intervallumot az átlagértékekre vonatkozó, Student-féle „t”-eloszlással kell számítani.]
6.2.3. Az így nyert átlagos vonatkoztatási zajszintet végül egész számra kerekítve kell majd megadni a zajbizonyítványban.
1. A 2. Melléklet II. fejezet II.4. pontban leírt feltételek
| M = maximális felszálló tömeg 1000 kg-ban | 0 | 20,2 | 28,6 | 35 | 48,1 | 280 | 385 | 400 | ||||||||||||
| Oldalirányú zajszint (EPNdB) Minden légijárműre | 94 | 80,87 + 8,51 log M | 103 | |||||||||||||||||
| Megközelítési zajszint (EPNdB) Minden légijárműre | 98 | 86,03 + 7,75 log M | 105 | |||||||||||||||||
| Emelkedési zajszintek | 2 vagy kevesebb hajtómű | 89 | 66,65 + 13,29 log M | 101 | ||||||||||||||||
| (EPNdB) | 3 hajtómű | 89 | 69,65+13,29 log M | 104 | ||||||||||||||||
| 4 vagy több hajtómű | 89 | 71,65 +13,29 log M | 106 | |||||||||||||||||
2. A 2. Melléklet III. fejezet III.3. pontban leírt feltételek
| M = maximális felszálló tömeg 1000 kg-ban | 0 | 0,6 | 1,4 | 9,0 | ||||||||
| Zajszint dB(A) | 76 | 83,23 + 32,67 log M | 88 | |||||||||
3. A 2. Melléklet IV. fejezet IV.3. pontban leírt feltételek
| M = maximális felszálló tömeg 1000 kg-ban | 0 | 0,788 | 80 | |||||
| Felszállási zajszint (EPNdB) | 89 | 90,03 + 9,97 log M | 109 | |||||
| Megközelítési zajszint (EPNdB) | 90 | 91,3+ 9,97 log M | 110 | |||||
| Átrepülési zajszint (EPNdB) | 88 | 98,03 + 9,97 log M | 108 | |||||
4. A 2. Melléklet V. fejezet V.3. pontban leírt feltételek
| M = maximális felszálló tömeg 1000 kg-ban | 0 | 0,788 | 2,730 | |||||
| Zajszint decibelben SEL | 82 | 83,03 + 9,97 log M | ||||||
1. A kérelmező neve, címe.
2. A kérelmező engedélyezendő tevékenységért felelős vezetőjének a neve, beosztása.
3. A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó neve és bizonyítványának száma.
4. A szállítandó radioaktív anyag fajtái a maximális aktivitásokkal.
5. A szállítandó radioaktív anyag szállítási és csomagolási módja.
6. A szállítandó radioaktív anyag UN száma helyes szállítási megnevezése.
7. A szállítás során alkalmazni kívánt sugárzásmérő típusa.
8. A kérelemhez a következőket kell mellékelni:
8.1. a jóváhagyásra kötelezett küldeménydarab-minták engedélyokiratát,
8.2. a fuvarokmány mintáját,
8.3. a járművezető sugárvédelmi és az veszélyes-áru szállítási képzettségét igazoló dokumentumok másolatait (ha jogszabály előírja),
8.4. a típusjóváhagyásra kötelezett járművek jóváhagyási igazolását,
8.5. a veszélyes áru szállítási nemzetközi egyezményeknek megfelelő sugárvédelmi programot,
8.6. az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló 190/2011. (IX. 19.) Korm. rendelet 7. § (5) szerinti szállítás esetén a 3. mellékletben előírtak teljesítéséről szóló nyilatkozatot.
