A jogszabály mai napon ( 2024.03.28. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

19/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet

az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos részletes szabályokról

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (3) bekezdés 27. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 109. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya

a) az elektronikus hírközlési szolgáltatóra (a továbbiakban: szolgáltató);

b) a természetes személy végfelhasználóra

terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában

1. ajánlat: az ajánlati felhívásra a szolgáltató által benyújtott, az egyetemes szolgáltatáselem nyújtásának önkéntes vállalására vonatkozó dokumentum;

2. ajánlati felhívás: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke (a továbbiakban: Elnök) által e rendelet szerint közzétett, az egyetemes szolgáltatáselem nyújtásának önkéntes vállalására vonatkozó felhívás;

3. alacsony jövedelmű fogyasztó: a 4. melléklet 1. pontja szerinti fogyasztó;

4. címhely: településre, utcára, házszámra kiterjedő címadattal vagy helyrajzi számmal meghatározott ingatlan, ahol legalább egy előfizetői hozzáférési pont létesítésére alkalmas épület vagy épületcsoport található;

5. egyetemes szolgáltató: az egyetemes szolgáltatás nyújtására kijelölt szolgáltató;

6. egyetemes szolgáltatáselem: 2020. december 21. napján fennálló, hatósági határozatban történő kijelölés alapján nyújtott egyetemes szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatás;

7. *  ellátási terület: azok a címhelyek, ahol az egyetemes szolgáltatás nyújtásához további hálózatépítő tevékenység nem szükséges, és ahol legalább egy kiépített helyhez kötött előfizetői hozzáférési pont található;

8. kijelölési eljárás: egyetemes szolgáltató kijelölésére irányuló hatósági eljárás;

9. kijelölési határozat: egyetemes szolgáltató kijelölése tárgyában hozott hatósági határozat;

10. közvetett előny: az egyetemes szolgáltatói minőség következtében szerzett, a bevételek közé be nem épült, közvetett haszon pénzben kifejezett becsült értéke, melynek számszerűsítése a piaci érték oldaláról történik;

11. különleges szociális helyzetű fogyasztó: a 4. melléklet 2. pontja szerinti fogyasztó;

12. megfizethető árú egyetemes szolgáltatás: legalább a 3. § (1) bekezdése szerinti sávszélességű, legfeljebb a 4. § (1) bekezdése szerinti árú egyetemes szolgáltatás;

13. méltánytalan teher: az egyetemes szolgáltató tárgyévi elektronikus hírközlési szolgáltatásából származó nettó árbevétele 1 százalékát meghaladó, az egyetemes szolgáltatás nyújtásából származó nettó költség;

14. rendes körülmények között elérhető sebesség: az elektronikus hírközlési szolgáltatás minőségének az előfizetők és felhasználók védelmével összefüggő követelményeiről, valamint a díjazás hitelességéről szóló NMHH rendeletben meghatározott fogalom;

15. számozási körzet: az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóinak nemzeti felosztási tervéről és az azonosítógazdálkodás rendjéről szóló NMHH rendelet szerinti földrajzi számozási terület;

16. teljeskörű beszélgetési szolgáltatás: olyan multimédiás, valós idejű beszélgetést biztosító szolgáltatás, amely kétirányú, szimmetrikus mozgókép- (video-) átvitelt, valamint valós idejű szövegátvitelt és hangátvitelt tesz lehetővé két vagy több egymástól eltérő helyszínen tartózkodó személy számára.

2. Az egyetemes szolgáltatás tartalma, ára, elérhetősége

3. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 117. § (1) bekezdése szerinti egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás (a továbbiakban: egyetemes szolgáltatás) körébe tartozó helyhez kötött telefonszolgáltatás és a helyhez kötött internet-hozzáférési szolgáltatás közül a helyhez kötött szélessávú internet-hozzáférési szolgáltatás

a) rendes körülmények között elérhető letöltési sebessége legalább 8 Mbit/s és

b) rendes körülmények között elérhető feltöltési sebessége legalább 2 Mbit/s

kell, hogy legyen.

(2) Az Elnök megvizsgálja a végfelhasználók számára elérhető szolgáltatásokat, és lefedetlen számozási körzetként azonosítja azokat a számozási körzeteket, ahol a végfelhasználók számára legalább az (1) bekezdés szerinti sávszélességű egyetemes szolgáltatás nem elérhető.

(3) Az adott számozási körzetben az (1) bekezdés szerinti sávszélességű egyetemes szolgáltatás akkor nem elérhető a végfelhasználók számára, ha az adott számozási körzetben található címhelyek több mint 1%-a egyetlen szolgáltató ellátási területéhez sem tartozik, és az (1) bekezdés szerinti sávszélességű egyetemes szolgáltatás elérhetősége ezen címhelyek esetén állami eszközzel, beavatkozással sem biztosított.

(4) A (2) bekezdés szerinti vizsgálatok során az Elnök felhasználhatja különösen

a) az Eht. 62–66. § szerinti eljárással összefüggésben szolgáltatott adatokat;

b) az Eht. 83/C. § szerinti eljárásban szolgáltatott adatokat;

c) a szolgáltatók általános szerződési feltételeit és

d) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) hatósági nyilvántartásaiban elérhető adatokat.

(5) Ha az Eht. 83/C. § szerinti eljárásban szolgáltatott adatok a vizsgálat időpontjában nem állnak rendelkezésre, és a rendelkezésre álló adatokból valamely vizsgált számozási körzet esetében nem állapítható meg egyértelműen a legalább az (1) bekezdés szerinti sávszélességű egyetemes szolgáltatás – (3) bekezdésnek megfelelő – elérhetősége, akkor az Elnök az adott számozási körzetet lefedetlen számozási körzetként azonosítja.

4. § (1) *  Az Elnök a fogyasztói árak és a fogyasztói jövedelmek vizsgálata alapján meghatározza a 3. § (1) bekezdése szerinti sávszélességű egyetemes szolgáltatás tekintetében azt a maximális árat (a továbbiakban: megfizethető ár), amely az alacsony jövedelmű fogyasztó vagy a különleges szociális helyzetű fogyasztó számára is biztosítja az egyetemes szolgáltatás igénybevételét.

(1a) *  A megfizethető árat – a csatlakozás létesítése és a csatlakozáson igénybevett szolgáltatások tekintetében – az Elnök a következő díjelemekre vonatkozóan állapítja meg:

a) csatlakozás létesítése esetén az egyszeri díj;

b) helyhez kötött telefonszolgáltatás önálló igénybevétele esetén az előfizetési díj és az előfizetési díj ellenében külön forgalmi díj nélkül igénybe vehető belföldi hívásforgalom mennyisége;

c) helyhez kötött szélessávú internet-hozzáférési szolgáltatás esetén az előfizetési díj;

d) helyhez kötött telefonszolgáltatás és helyhez kötött szélessávú internet-hozzáférési szolgáltatás együttes igénybevétele esetén az előfizetési díj és az előfizetési díj ellenében külön forgalmi díj nélkül igénybe vehető belföldi hívásforgalom mennyisége.

(2) A megfizethető ár meghatározása során az Elnök felhasználhatja különösen

a) a szolgáltatók általános szerződési feltételeit;

b) a Központi Statisztikai Hivatal közzétett adatait és

c) a Hatóság saját piackutatásaiból származó adatait.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat során az Elnök különösen a következő szempontokat veszi figyelembe:

a) *  a háztartások jövedelmi helyzetét;

b) a háztartások által igénybe vett elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, azok volumenét, az ezekkel kapcsolatos kiadásokat;

c) a háztartások fogyasztási jellegű kiadásainak mértékét, a kiadások szerkezetét, különös tekintettel a hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadásokra; és

d) a különböző jövedelmi szintekbe sorolt háztartások jövedelme és az egyetemes szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatásokra – helyhez kötött telefonszolgáltatásra és a helyhez kötött internet-hozzáférési szolgáltatásra – fordított kiadásai közötti összefüggéseket.

(4) *  Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot követően az Elnök azonosítja azokat a számozási körzeteket, ahol a szolgáltatók ellátási területén a vizsgálatot megelőző év január 1-jétől a vizsgálat időpontjáig nem volt elérhető valamennyi fogyasztó számára a megfizethető árú egyetemes szolgáltatás, és nem áll rendelkezésre a megfizethető árú egyetemes szolgáltatás igénybevételét biztosító állami támogatás sem. Az Elnök a számozási körzetek beazonosítása során

a) a 18. § szerinti kötelezettség alapján kialakított díjcsomagokat nem veszi figyelembe;

b) kizárólag a szolgáltatók általános szerződési feltételeiben feltüntetett, egyéni előfizetők számára nyilvánosan elérhető, az egyetemes szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatáson túli szolgáltatást nem tartalmazó, határozatlan idejű díjcsomagok kedvezmények nélküli díjait veszi figyelembe és

c) a megfizethető árú egyetemes szolgáltatás elérhetőségét kizárólag abban az esetben állapítja meg, ha az valamennyi, a 4. § (1a) bekezdésében rögzített díjelem tekintetében fennáll.

(5) Ha a rendelkezésre álló adatokból valamely vizsgált számozási körzet esetében nem állapítható meg a megfizethető árú egyetemes szolgáltatás (4) bekezdés szerinti elérhetősége, akkor az Elnök az adott számozási körzetet ellátatlan területként azonosítja.

5. § (1) A 3. és 4. § szerinti vizsgálatot az Elnök legkésőbb az egyetemes szolgáltatás nyújtására vonatkozóan a kijelölési határozatok időbeli hatályának lejártát megelőző 180 napon belül végzi el. Ha az Elnök az egyetemes szolgáltatás nyújtására vonatkozóan nem jelölt ki egyetemes szolgáltatót, akkor a 3. és 4. § szerinti vizsgálatot az egyetemes szolgáltatással kapcsolatos piaci körülmények jelentős megváltozása esetén haladéktalanul, egyéb esetben az előző vizsgálat eredményének közzétételét követő 3 éven belül végzi el. Az Elnök a vizsgálat során alkalmazott módszereket és a vizsgálat eredményét közzéteszi a Hatóság honlapján.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közzétételt követő 30 napon belül bárki megküldheti a vizsgálat eredményeként azonosított számozási körzetekkel és a megfizethető árral kapcsolatos észrevételeit. A beérkezett észrevételeket az Elnök megvizsgálja, és a megalapozott észrevételek alapján módosíthatja a vizsgálat eredményeként azonosított számozási körzeteket, illetve a megfizethető árat.

3. Az egyetemes szolgáltató kijelölése az egyetemes szolgáltatás elérhetőségének biztosítására

6. § (1) *  Az Elnök hivatalból kijelölési eljárást indít, ha a 3. §-ban foglalt vizsgálatok eredményeként az Elnök lefedetlen számozási körzetet azonosít.

(1a) *  Az Elnök a kijelölési határozatban az adott számozási körzet tekintetében legalább 40%-os hozzáférési hálózati lefedettséggel rendelkező szolgáltatót vagy szolgáltatókat jelöli ki egyetemes szolgáltatóként. Ha az adott számozási körzet vonatkozásában egy szolgáltató hozzáférési hálózati lefedettsége sem éri el a 40%-ot, akkor az Elnök a legnagyobb hozzáférési hálózati lefedettséggel rendelkező szolgáltatót jelöli ki egyetemes szolgáltatóként.

(2) *  Ha az Eht. 83/C. § szerinti eljárásban szolgáltatott adatok a vizsgálat időpontjában nem állnak rendelkezésre, és a rendelkezésre álló adatok alapján az (1a) bekezdés szerinti kijelölés nem végezhető el, az Elnök a helyhez kötött internet-hozzáférési szolgáltatás előfizetőinek száma alapján az adott számozási körzetben legalább 25%-os piaci részesedéssel rendelkező szolgáltatót vagy szolgáltatókat jelöli ki egyetemes szolgáltatóként. Ha az adott számozási körzet vonatkozásában egy szolgáltató piaci részesedése sem éri el a 25%-ot, akkor az Elnök a legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező szolgáltatót jelöli ki egyetemes szolgáltatóként.

(3) *  Az (1) és (1a) bekezdés alkalmazása során az Elnök azon szolgáltatókat, amelyek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 15. §-a szerint egy vállalkozáscsoportba tartoznak, egy szolgáltatóként veszi figyelembe, és ha e szolgáltató egyetemes szolgáltatóként történő kijelölése indokolt, az Elnök a vállalkozáscsoportba tartozó minden – az adott számozási körzetben legalább 5%-os hozzáférési hálózati lefedettséggel rendelkező – szolgáltatót egyetemes szolgáltatóként jelöl ki. A (2) bekezdés alkalmazása során az Elnök azon szolgáltatókat, amelyek a Tpvt. 15. §-a szerint egy vállalkozáscsoportba tartoznak, egy szolgáltatóként veszi figyelembe, és ha e szolgáltató egyetemes szolgáltatóként történő kijelölése indokolt, az Elnök a vállalkozáscsoportba tartozó minden – az adott számozási körzetben a helyhez kötött internet-hozzáférési szolgáltatás előfizetőinek száma alapján legalább 1%-os piaci részesedéssel rendelkező – szolgáltatót egyetemes szolgáltatóként jelöl ki.

(4) Az Elnök a kijelölési határozatok véglegessé válását követő 5 napon belül a kijelölt szolgáltatók listáját, és az egyetemes szolgáltatási kötelezettség részletes tartalmát számozási körzet szerinti bontásban közzéteszi a Hatóság honlapján.

(5) A (4) bekezdés szerinti közzétételt követő 30 napon belül bármely szolgáltató jelezheti az egyetemes szolgáltatás nyújtására vonatkozó szándékát, és kérheti egyetemes szolgáltatóként történő kijelölését. A benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell az egyetemes szolgáltatóként ellátni kívánt számozási körzetet vagy körzeteket és a szolgáltató nyilatkozatát arról, hogy az egyetemes szolgáltatásnyújtás (4) bekezdés szerint közzétett tartalmát magára nézve kötelezőként elfogadja. Az Elnök a kérelmet a beérkezést követő 15 napon belül elbírálja. Ha a kérelem megfelel e bekezdés szerinti feltételeknek, az Elnök hivatalból módosítja a kijelölési határozatot, és a kérelmet benyújtó szolgáltatót is egyetemes szolgáltatóként jelöli ki a kérelemben megjelölt számozási körzet vagy körzetek tekintetében.

7. § A kijelölési határozat számozási körzetenként tartalmazza

a) az egyetemes szolgáltató megnevezését;

b) az egyetemes szolgáltatás tárgyát;

c) az egyetemes szolgáltatás nyújtásának földrajzi területét;

d) az egyetemes szolgáltatás nyújtása megkezdésének időpontját és az egyetemes szolgáltatás nyújtásának időtartamát és

e) az egyetemes szolgáltatót az egyetemes szolgáltatással kapcsolatban terhelő kötelezettségeket.

8. § (1) Ha

a) a Hatóság az egyetemes szolgáltatót vagy az egyetemes szolgáltatónak az egyetemes szolgáltatást érintő szolgáltatását véglegessé vált határozatával törli az elektronikus hírközlő hálózatokról és szolgáltatásokról vezetett nyilvántartásából;

b) az egyetemes szolgáltató kijelölése tárgyában hozott kijelölési határozat visszavonásra kerül, vagy

c) az egyetemes szolgáltató a 14. § (3) bekezdés szerinti bejelentést tett,

az Elnök e körülmény bekövetkezésétől számított 60 napon belül a 3. §-ban rögzített szempontok szerint megvizsgálja, hogy szükséges-e egyetemes szolgáltató kijelölése. Ha egyetemes szolgáltató kijelölése szükséges, az Elnök a 6. és 7. §-ban foglaltak szerint intézkedik az egyetemes szolgáltató kijelöléséről.

(2) *  Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben – ha az egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatás tekintetében előfizetői szerződés alapján szolgáltatást nyújt – az egyetemes szolgáltató az előfizetői szerződésekben rögzített időpontig, de legkésőbb az (1) bekezdés szerinti kijelölési eljárás – ideértve a kijelölési határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárást is – lezárultáig köteles az egyetemes szolgáltatást a korábbi kijelölési eljárásban hozott kijelölési határozatban foglalt változatlan feltételekkel nyújtani.

9. § Az egyes számozási körzetekben kijelölt egyetemes szolgáltatók listáját, az egyetemes szolgáltatók 11. § (1) bekezdése szerinti elérhetőségeit az Elnök közzéteszi a Hatóság internetes honlapján.

4. Az egyetemes szolgáltatás elérhetőségének biztosítására vonatkozó kötelezettség tartalma

10. § (1) A 6. § szerint kijelölt egyetemes szolgáltató – a 12. §-ban rögzített kivételekkel – előfizetői szerződés alapján biztosítja a legalább a 3. § (1) bekezdése szerinti sávszélességű egyetemes szolgáltatást a végfelhasználók számára. Az egyetemes szolgáltató a szélessávú internet-hozzáférési szolgáltatás és hangszolgáltatás elkülönült és együttes igénybevételét is köteles biztosítani a végfelhasználók számára az előfizető választása szerint. A szolgáltatásnyújtási kötelezettség – kiépített hozzáférés hiányában – az egyetemes szolgáltatás igénybevételéhez szükséges, végfelhasználónként egy előfizetői hozzáférési pont kiépítését is magában foglalja. Ha az Elnök a számozási körzetet a 4. § szerinti vizsgálatok alapján ellátatlan területként azonosította, akkor az egyetemes szolgáltató az adott számozási körzetben az alacsony jövedelmű fogyasztó vagy a különleges szociális helyzetű fogyasztó számára az egyetemes szolgáltatást megfizethető áron köteles biztosítani.

(2) A 3. § (1) bekezdése szerinti egyetemes szolgáltatásra, valamint az egyetemes szolgáltatás nyújtására kötött előfizetői szerződésre az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló NMHH rendelet (a továbbiakban: Eszr.) rendelkezései – az e rendeletben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazandók.

(3) Az egyetemes szolgáltató nem tehet különbséget az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtott szolgáltatások és a nem annak keretében nyújtott hasonló szolgáltatások szolgáltatásminőségi követelményei tekintetében.

(4) Az egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatás nyújtása során nem számíthat fel díjat olyan szolgáltatásokra vonatkozóan, amelyek az előfizető által igényelt szolgáltatások nyújtásához nem szükségesek, illetve amelyek nyújtására az egyetemes szolgáltatásnyújtási kötelezettség alapján nem köteles.

(5) Az egyetemes szolgáltató az e § szerinti kötelezettségét vezetékes és vezeték nélküli technológia alkalmazásával is teljesítheti. Az egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtott, 3. § (1) bekezdése szerinti sávszélességű internet-hozzáférési szolgáltatás tekintetében az elektronikus hírközlési szolgáltatás minőségének az előfizetők és felhasználók védelmével összefüggő követelményeiről, valamint a díjazás hitelességéről szóló NMHH rendelet helyhez kötött internet szolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseit köteles alkalmazni, függetlenül attól, hogy az e § szerinti kötelezettségét vezetékes vagy vezeték nélküli technológia alkalmazásával teljesíti.

11. § (1) *  A végfelhasználó egyetemes szolgáltatás nyújtására vonatkozó igénybejelentésének megtételére (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: igénybejelentés) az egyetemes szolgáltató általános szerződési feltételeiben legalább egy nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevételével történő, szóbeli és kétféle írásbeli módot biztosít, amelyek közül az egyik papíralapú.

(2) *  A végfelhasználó az igénybejelentésben nyilatkozik arról, ha alacsony jövedelmű fogyasztóként vagy különleges szociális helyzetű fogyasztóként megfizethető áron igényli az egyetemes szolgáltatást. A végfelhasználó ebben az esetben az igénybejelentéshez mellékeli a 4. melléklet szerinti jogosultságot igazoló, 30 napnál nem régebbi határozat vagy hatósági bizonyítvány másolatát.

(2a) *  Ha az egyetemes szolgáltató a Digitális Jólét Program keretében kialakított mobil, illetve vezetékes Digitális Jólét Alapcsomag szolgáltatásokat nyújt, a természetes személy végfelhasználó számára előírhatja, hogy az igénybejelentésben nyilatkozzon arról, hogy a Digitális Jólét Program keretében kialakított mobil, illetve vezetékes Digitális Jólét Alapcsomag szolgáltatások elérhetőségét, feltételeit és lehetőségeit megismerte és az egyetemes szolgáltatás helyett azokat nem igényli. Szóbeli igénybejelentés esetén, a természetes személy végfelhasználót az egyetemes szolgáltató köteles tájékoztatni a mobil, illetve a vezetékes Digitális Jólét Alapcsomag szolgáltatások elérhetőségéről, feltételeiről és lehetőségeiről.

(3) Az Elnök legkésőbb a kijelölési határozat véglegessé válásával egy időben a 4. melléklet szerinti jogosultság igazolásával összefüggésben tájékoztatót tesz közzé a Hatóság honlapján, amelynek az Elnök által megjelölt részeit az egyetemes szolgáltató a honlapján közzéteszi.

(4) Az igénybejelentést az egyetemes szolgáltató írásban, hangfelvétel útján vagy elektronikus formában rögzíti, és nyilvántartásba veszi.

(5) Ha az igénybejelentés hiányos, az egyetemes szolgáltató – ha szükséges – legalább 15 napos határidő tűzésével az igénybejelentéssel azonos módon felkéri a végfelhasználót az igénybejelentés megfelelő kiegészítésére, amelyet írásban, hangfelvétel útján vagy elektronikus formában rögzít.

(6) Az egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatás biztosításán túl a végfelhasználó számára – az igénybejelentés alapján történő előfizetői szerződéskötés során – ajánlatot tehet egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatásra vagy szolgáltatáscsomagra vonatkozóan is.

(7) Az egyetemes szolgáltató az igénybejelentés hiánytalan beérkezését követő 15 napon belül igazolható módon értesíti a végfelhasználót

a) az igény elfogadásáról vagy

b) indoklással ellátva az igény 12. § (1) bekezdése szerinti elutasításáról.

(8) Ha az igénybejelentéssel érintett számozási körzetben a 10. § (1) bekezdése szerinti kötelezettség tekintetében más szolgáltató is kijelölésre került egyetemes szolgáltatóként, az egyetemes szolgáltató a (7) bekezdés szerinti értesítésben tájékoztathatja erről a végfelhasználót az adott számozási körzetben elérhető további egyetemes szolgáltató megnevezésével.

(9) Ha az egyetemes szolgáltató az igénybejelentést elfogadja, az igénybejelentés elfogadásával egyidejűleg megjelöli, hogy az egyetemes szolgáltatás biztosítására mikortól vállal kötelezettséget.

12. § (1) Az egyetemes szolgáltató az igénybejelentést kizárólag az alábbi esetekben utasíthatja el:

a) ha az egyetemes szolgáltató a végfelhasználót a 11. § (5) bekezdése szerint az igénybejelentés kiegészítésére kéri fel, és a végfelhasználó a felkérésnek a határidőn belül nem tesz eleget, és a határidő meghosszabbítását sem kéri;

b) ha az igényelt előfizetői hozzáférési pont földrajzi helyén elérhető olyan nyilvános helyhez kötött elektronikus hírközlési szolgáltatás, amely lehetővé teszi legalább a 3. § (1) bekezdése szerinti sávszélességű egyetemes szolgáltatásnak megfelelő tartalmú szolgáltatás (a továbbiakban: alternatív szolgáltatás) igénybevételét; vagy

c) *  ha a szolgáltatásnyújtáshoz előfizetői hozzáférési pont kiépítésére van szükség, de az egyetemes szolgáltató az igénybejelentéssel érintett településen vagy fővárosi kerületben nem rendelkezik hozzáférési hálózattal, az adott településen vagy fővárosi kerületben ugyanakkor más, a 6. § szerint kijelölt egyetemes szolgáltató rendelkezik hozzáférési hálózattal.

(2) Ha az igény megfizethető árú egyetemes szolgáltatásra vonatkozik, és az Elnök az adott számozási körzetet a 4. § szerinti vizsgálatok eredményeként nem azonosította ellátatlan területként, akkor az egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatás megfizethető áron történő nyújtását elutasíthatja. Az egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatást ebben az esetben is köteles biztosítani a fogyasztó számára, az elutasítás csak a megfizethető ár biztosítására terjedhet ki.

(3) Az egyetemes szolgáltató a 11. § (7) bekezdése szerinti értesítésben egyértelműen megjelöli

a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az alternatív szolgáltatást és az alternatív szolgáltatást biztosító szolgáltatót vagy

b) *  az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az adott településen vagy fővárosi kerületben a 6. § szerint kijelölt, hozzáférési hálózattal rendelkező egyetemes szolgáltatót.

(4) *  Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt elutasítási ok nem alkalmazható:

a) alacsony jövedelmű fogyasztó vagy különleges szociális helyzetű fogyasztó által benyújtott, megfizethető árú egyetemes szolgáltatásra vonatkozó igénybejelentés esetén, kivéve, ha az alternatív szolgáltatást biztosító szolgáltató az adott területen a 15. § szerint kijelölt egyetemes szolgáltató vagy

b) ha a végfelhasználó igazolja, hogy a (3) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltató a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó igénybejelentését elutasította.

(5) Az egyetemes szolgáltató ajánlatot tehet a végfelhasználó számára az igénybejelentésben megjelölt szolgáltatásnak vagy szolgáltatásoknak megfelelő, de az egyetemes szolgáltatástól szolgáltatásminőségi jellemzőiben eltérő, mobil rádiótelefon hálózaton megvalósított szolgáltatások nyújtására. Az egyetemes szolgáltató tájékoztatja a végfelhasználót, hogy a felajánlott alternatív szolgáltatást vagy szolgáltatásokat nem köteles elfogadni.

13. § (1) Az egyetemes szolgáltató az általános szerződési feltételeiben feltünteti

a) az általa egyetemes szolgáltatóként ellátott számozási körzetet vagy körzeteket, az adott számozási körzethez vagy körzetekhez tartozó településeket, továbbá – ha az adott számozási körzet vagy körzetek esetében a 10. § (1) bekezdése szerinti kötelezettség tekintetében további egyetemes szolgáltató is elérhető – az adott számozási körzetben vagy körzetekben elérhető más egyetemes szolgáltató megnevezését;

b) az egyetemes szolgáltatás tartalmát;

c) az egyetemes szolgáltatás igénybevételének feltételeit, és ha az egyetemes szolgáltató megfizethető áron köteles biztosítani az egyetemes szolgáltatást, akkor egyértelműen elkülönítve az alacsony jövedelmű fogyasztóra vagy a különleges szociális helyzetű fogyasztóra és a többi végfelhasználóra vonatkozó feltételeket;

d) az egyetemes szolgáltatás díjait, és ha az egyetemes szolgáltató megfizethető áron köteles biztosítani az egyetemes szolgáltatást, akkor egyértelműen elkülönítve az alacsony jövedelmű fogyasztóra vagy a különleges szociális helyzetű fogyasztóra és a többi végfelhasználóra vonatkozó díjakat, és

e) az előfizetői hozzáférési pont kiépítésének szükségessége esetén a kiépítéssel összefüggésben az alacsony jövedelmű fogyasztónak vagy a különleges szociális helyzetű fogyasztónak nem minősülő végfelhasználónak felszámított díj kialakításának elveit.

(2) Az egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó információkat a hasonló szolgáltatásokra vonatkozóan a nem egyetemes szolgáltatást igénybe vevők számára kialakított ajánlataival közös elérési helyen helyezi el a honlapján. A honlapon elhelyezett tájékoztatásnak legalább az (1) bekezdés a)–d) pontjában szereplő információkat és a 11. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatót kell tartalmaznia.

(3) A megfizethető árú egyetemes szolgáltatás nyújtására a 15. § (1) bekezdése szerint nem kijelölt egyetemes szolgáltató az (1) bekezdés d) pontja szerinti kötelezettséget úgy is teljesítheti, hogy az alacsony jövedelmű fogyasztó vagy a különleges szociális helyzetű fogyasztó tekintetében elkülönült díjat nem alkalmaz, hanem az alacsony jövedelmű fogyasztót vagy a különleges szociális helyzetű fogyasztót informatikai rendszereiben valamely nyilvánosan elérhető díjcsomagjába sorolja be, és a díjcsomagban szereplő díj és a 4. § (1) bekezdése szerinti díj különbözetét minden hónapban jóváírja a fogyasztó számára. E jóváírás a kereskedelmi gyakorlatban nem tüntethető fel kedvezményként.

14. § (1) Az egyetemes szolgáltató minden naptári évben az Elnök erre irányuló külön felhívása vagy döntése nélkül az e rendeletben és a kijelölési határozatban előírtaknak megfelelően megküldi az Elnök részére

a) legkésőbb március 31-ig az 1. mellékletben foglaltaknak megfelelően az adatszolgáltatást megelőző naptári évre vonatkozóan, számozási körzetenként az alacsony jövedelmű fogyasztókra vagy különleges szociális helyzetű fogyasztókra és a többi végfelhasználóra vonatkozóan külön bemutatva

aa) a beérkezett igénybejelentések számát,

ab) az elfogadott és elutasított igénybejelentések számát, az elutasított igénybejelentések esetén a 12. § (1) bekezdésében rögzített elutasítási okok szerinti bontásban,

ac) az igénybejelentés kézhezvételétől a 11. § (7) bekezdése szerinti értesítés végfelhasználónak történő megküldéséig eltelt, napokban kifejezett átlagos időtartamot,

ad) az elfogadott igénybejelentések teljesítésének napokban kifejezett átlagos időtartamát a 11. § (9) bekezdésében meghatározott határidő kezdő napjától számítva,

ae) azon esetek számát, amikor az egyetemes szolgáltatás létesítéséhez további hálózati elemek kiépítésére volt szükség,

af) azon esetek számát, amikor az egyetemes szolgáltató a hozzáférés létesítéséért külön díjat számított fel, továbbá az ilyen díjakból származó nettó árbevételt, ezen belül külön bemutatva az ae) pont szerinti eseteket,

ag) az egyetemes szolgáltatás előfizetőinek időszak végi számát, az előfizetési hónapok számát az időszakban,

ah) az egyetemes szolgáltatás havi díjából származó nettó árbevételt,

ai) az egyetemes szolgáltatás – havi díjon felüli – forgalmi díjából származó nettó árbevételt és

aj) a nem vezetékes technológiával kiszolgált egyetemes előfizetők időszak végi számát;

b) legkésőbb március 31-ig az egyetemes szolgáltató által ellátott számozási körzeten vagy körzeteken belüli azon települések listáját, ahol nem rendelkezik kiépített helyhez kötött előfizetői hozzáférési ponttal, valamint

c) legkésőbb a számvitelről szóló törvény szerinti éves beszámoló elfogadásától számított 30 napon belül az éves beszámolóját és az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó – az Eht. 87. § (2) bekezdésben foglaltak szerint elkülönítetten nyilvántartott – bevételeit, költségeit, ráfordításait, eszközeit és forrásait.

(2) Az egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatásnyújtás megkezdésével egy időben, ezt követően változás esetén a változást legalább 15 nappal megelőzően az Elnök számára bejelenti a 11. § (1) bekezdése szerinti elérhetőségeit, és az alacsony jövedelmű fogyasztó vagy a különleges szociális helyzetű fogyasztó számára biztosított díjszabási lehetőségeket, díjcsomagokat.

(3) Ha az egyetemes szolgáltató a helyi hozzáférési hálózati eszközeinek lényeges részét vagy azok egészét más tulajdonában lévő önálló jogalanyra kívánja átruházni, és ez befolyásolja a kijelölési határozatban rögzített szolgáltatásnyújtási kötelezettségét, az ezzel kapcsolatos szándékát a tervezett ügyletet megelőzően legalább 90 nappal bejelenti az Elnöknek.

5. Az egyetemes szolgáltató kijelölése a megfizethető árú egyetemes szolgáltatás biztosítására

15. § (1) *  Az Elnök hivatalból kijelölési eljárást indít, ha a 4. §-ban foglalt vizsgálatok eredményeként az Elnök olyan számozási körzetet azonosít, ahol a megfizethető árú egyetemes szolgáltatás elérhetősége nem biztosított valamennyi fogyasztó számára.

(1a) *  Az Elnök a kijelölési határozatban egy adott számozási körzetben a megfizethető árú egyetemes szolgáltatás biztosítására valamennyi, az adott számozási körzetben legalább 1000 előfizetőnek helyhez kötött internet-hozzáférési szolgáltatást nyújtó, a helyhez kötött internet-hozzáférési szolgáltatás tekintetében összességében, az adott számozási körzeten kívüli előfizetőket is figyelembe véve legalább 30 000 előfizetővel rendelkező szolgáltatót egyetemes szolgáltatóként jelöli ki.

(2) *  Az (1) és (1a) bekezdés alkalmazása során az Elnök azon szolgáltatókat, amelyek a Tpvt. 15. §-a szerint egy vállalkozáscsoportba tartoznak, egy szolgáltatóként veszi figyelembe, és ha e szolgáltató egyetemes szolgáltatóként történő kijelölése indokolt, az Elnök a vállalkozáscsoportba tartozó minden – az adott számozási körzeten kívüli előfizetőket is figyelembe véve összességében legalább 5000 előfizetővel rendelkező – szolgáltatót egyetemes szolgáltatóként jelöl ki.

(3) Az Elnök a kijelölési határozatok véglegessé válását követő 5 napon belül a kijelölt szolgáltatók listáját és az egyetemes szolgáltatási kötelezettség részletes tartalmát számozási körzet szerinti bontásban közzéteszi a Hatóság honlapján.

(4) A (3) bekezdés szerinti közzétételt követő 30 napon belül az Elnök számára bármely szolgáltató jelezheti a megfizethető árú egyetemes szolgáltatás nyújtására vonatkozó szándékát, és kérheti egyetemes szolgáltatóként történő kijelölését. A benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell az egyetemes szolgáltatóként ellátni kívánt számozási körzetet vagy körzeteket és a szolgáltató nyilatkozatát arról, hogy az egyetemes szolgáltatásnyújtás (3) bekezdés szerint közzétett tartalmát magára nézve kötelezőként elfogadja. Az Elnök a kérelmet a beérkezést követő 15 napon belül elbírálja. Ha a kérelem megfelel e bekezdés szerinti feltételeknek, az Elnök hivatalból módosítja a kijelölési határozatot, és kérelmet benyújtó szolgáltatót is egyetemes szolgáltatóként jelöli ki a megfizethető árú egyetemes szolgáltatás biztosítására a kérelemben megjelölt számozási körzet vagy körzetek tekintetében.

(5) A kijelölési határozat számozási körzetenként tartalmazza

a) az egyetemes szolgáltató megnevezését;

b) az egyetemes szolgáltatás tárgyát;

c) az egyetemes szolgáltatás nyújtásának földrajzi területét;

d) a megfizethető árú egyetemes szolgáltatás nyújtása megkezdésének időpontját és az egyetemes szolgáltatás nyújtásának időtartamát és

e) az egyetemes szolgáltatót az egyetemes szolgáltatással kapcsolatban terhelő kötelezettségeket, ideértve a kedvezményes díjszabási lehetőségek vagy díjcsomagok nyújtásával kapcsolatos kötelezettség részletes tartalmát.

16. § (1) Ha

a) a Hatóság az egyetemes szolgáltatót vagy az egyetemes szolgáltatónak az egyetemes szolgáltatást érintő szolgáltatását véglegessé vált határozatával törli az elektronikus hírközlő hálózatokról és szolgáltatásokról vezetett nyilvántartásából,

b) az egyetemes szolgáltató kijelölése tárgyában hozott kijelölési határozat visszavonásra kerül, vagy

c) az egyetemes szolgáltató a 22. § (3) bekezdése szerinti bejelentést tett

az Elnök e körülmény bekövetkezésétől számított 60 napon belül a 4. §-ban rögzített szempontok szerint megvizsgálja, hogy szükséges-e egyetemes szolgáltató kijelölése. Ha egyetemes szolgáltató kijelölése indokolt, az Elnök a 15. §-ban foglaltak szerint intézkedik az egyetemes szolgáltató kijelöléséről.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben – ha egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatás tekintetében előfizetői szerződés alapján szolgáltatást nyújt – az egyetemes szolgáltató az előfizetői szerződésekben rögzített időpontig, de legkésőbb az (1) bekezdés szerinti kijelölési eljárás – ideértve a kijelölési határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárást is – lezárultáig köteles a megfizethető árú egyetemes szolgáltatást a korábbi kijelölési eljárásban hozott kijelölési határozatban foglalt változatlan feltételekkel nyújtani.

17. § Az egyes számozási körzetekben kijelölt egyetemes szolgáltatók listáját, az egyetemes szolgáltatók 19. § (1) bekezdése szerinti elérhetőségeit az Elnök közzéteszi a Hatóság internetes honlapján.

6. A megfizethető árú egyetemes szolgáltatás biztosítására vonatkozó kötelezettség tartalma

18. § (1) A 15. § szerint kijelölt egyetemes szolgáltató – a 20. §-ban rögzített kivételekkel – az ellátási területén előfizetői szerződés alapján köteles biztosítani a megfizethető árú egyetemes szolgáltatás igénybevételét az alacsony jövedelmű fogyasztó vagy a különleges szociális helyzetű fogyasztó számára.

(2) A megfizethető árú egyetemes szolgáltatás nyújtására kötött előfizetői szerződésre az Eszr. rendelkezései – az e rendeletben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazandók.

(3) Az egyetemes szolgáltató nem tehet különbséget az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtott szolgáltatások és a nem annak keretében nyújtott hasonló szolgáltatások szolgáltatásminőségi követelményei tekintetében.

19. § (1) *  Az alacsony jövedelmű fogyasztó vagy a különleges szociális helyzetű fogyasztó a megfizethető árú egyetemes szolgáltatás nyújtására vonatkozó igénybejelentésének megtételére (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: igénybejelentés) az egyetemes szolgáltató általános szerződési feltételeiben legalább egy nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevételével történő, szóbeli és kétféle írásbeli módot biztosít, amelyek közül az egyik papíralapú.

(2) Az alacsony jövedelmű fogyasztó vagy a különleges szociális helyzetű fogyasztó az igénybejelentésben nyilatkozik arról, hogy alacsony jövedelmű fogyasztóként vagy különleges szociális helyzetű fogyasztóként igényli a megfizethető árú egyetemes szolgáltatást. Az alacsony jövedelmű fogyasztó vagy a különleges szociális helyzetű fogyasztó a nyilatkozatához mellékeli a 4. melléklet szerinti jogosultságot igazoló, 30 napnál nem régebbi határozat vagy hatósági bizonyítvány másolatát.

(3) *  Az Elnök legkésőbb a kijelölési határozat véglegessé válásával egy időben a 4. melléklet szerinti jogosultság igazolásával összefüggésben tájékoztatót tesz közzé a Hatóság honlapján, amelynek az Elnök által megjelölt részeit az egyetemes szolgáltatók kötelesek a honlapjukon közzétenni.

(4) Az igénybejelentést az egyetemes szolgáltató írásban, hangfelvétel útján vagy elektronikus formában rögzíti, és nyilvántartásba veszi.

(5) *  Ha az igénybejelentés hiányos, az egyetemes szolgáltató – ha szükséges – legalább 15 napos határidő tűzésével az igénybejelentéssel azonos módon felkéri az alacsony jövedelmű fogyasztót vagy a különleges szociális helyzetű fogyasztót az igénybejelentés megfelelő kiegészítésére, amelyet írásban, hangfelvétel útján vagy elektronikus formában rögzít.

(6) Az egyetemes szolgáltató a megfizethető árú egyetemes szolgáltatás biztosításán túl az alacsony jövedelmű fogyasztó vagy a különleges szociális helyzetű fogyasztó számára – az igénybejelentés alapján történő előfizetői szerződéskötés során – ajánlatot tehet egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatásra vagy szolgáltatáscsomagra vonatkozóan is.

(7) Az egyetemes szolgáltató az igénybejelentés hiánytalan beérkezését követő 15 napon belül igazolható módon értesíti a végfelhasználót

a) az igény elfogadásáról vagy

b) indoklással ellátva az igény 20. § (1) bekezdése szerinti elutasításáról.

(8) Ha az egyetemes szolgáltató az igénybejelentést elfogadja, az igénybejelentés elfogadásával egyidejűleg megjelöli, hogy a megfizethető árú egyetemes szolgáltatás biztosítására milyen határnaptól vállal kötelezettséget. E határnap nem lehet későbbi, mint az igénybejelentés elfogadásától számított 90. nap.

20. § Az egyetemes szolgáltató az igénybejelentést kizárólag az alábbi esetekben utasíthatja el:

a) ha az egyetemes szolgáltató a 19. § (5) bekezdése szerint az alacsony jövedelmű fogyasztót vagy a különleges szociális helyzetű fogyasztót az igénybejelentés kiegészítésére kéri fel, és az alacsony jövedelmű fogyasztó vagy a különleges szociális helyzetű fogyasztó a felkérésnek a határidőn belül nem tesz eleget, és a határidő meghosszabbítását sem kéri, vagy

b) ha az igénybejelentésben megjelölt előfizetői hozzáférési pont az egyetemes szolgáltató ellátási területén kívül esik, és az egyetemes szolgáltató az adott számozási körzet vonatkozásában nincs a 6. § szerint egyetemes szolgáltatóként kijelölve.

21. § (1) Az egyetemes szolgáltató az általános szerződési feltételeiben feltünteti

a) az általa egyetemes szolgáltatóként ellátott számozási körzetet vagy körzeteket, az adott számozási körzethez tartozó településeket;

b) az egyetemes szolgáltatásnyújtási kötelezettség alapján kialakított, vagy annak megfelelő díjcsomagot, díjszabási lehetőséget és

c) az egyetemes szolgáltatás igénybevételének feltételeit.

(2) Az egyetemes szolgáltató a megfizethető árú egyetemes szolgáltatásra vonatkozó információkat a hasonló szolgáltatásokra vonatkozóan a nem egyetemes szolgáltatást igénybe vevők számára kialakított ajánlataival közös elérési helyen helyezi el a honlapján. A honlapon elhelyezett tájékoztatásnak legalább az (1) bekezdésben szereplő információkat és a 19. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatót kell tartalmaznia. Az egyetemes szolgáltatásnyújtási kötelezettség alapján kialakított, vagy annak megfelelő díjcsomagra vonatkozóan a honlapon elhelyezett tájékoztatásból egyértelműen ki kell derülnie, hogy egyetemes szolgáltatáscsomagról van szó.

22. § (1) *  Az egyetemes szolgáltató minden naptári évben az Elnök erre irányuló külön felhívása vagy döntése nélkül az e rendeletben, és a kijelölési határozatban előírtaknak megfelelően megküldi az Elnök részére

a) legkésőbb március 31-ig az 1. mellékletben foglaltaknak megfelelően az adatszolgáltatást megelőző naptári évre vonatkozóan számozási körzetenként;

aa) a beérkezett igénybejelentések számát,

ab) az elfogadott és elutasított igénybejelentések számát, az elutasított igénybejelentések esetén a 20. § (1) bekezdésben rögzített elutasítási okok szerinti bontásban,

ac) az igénybejelentés kézhezvételétől a 19. § (7) bekezdése szerinti értesítés végfelhasználónak történő megküldéséig eltelt, napokban kifejezett átlagos időtartamot,

ad) az elfogadott igénybejelentések teljesítésének napokban kifejezett átlagos időtartamát a 19. § (8) bekezdésében meghatározott határidő kezdő napjától számítva,

ae) az egyetemes szolgáltatás előfizetőinek időszak végi számát, az előfizetési hónapok számát az időszakban,

af) az egyetemes szolgáltatás havi díjából származó nettó árbevételt és

ag) az egyetemes szolgáltatás – havi díjon felüli – forgalmi díjából származó nettó árbevételt, valamint

b) legkésőbb a számvitelről szóló törvény szerinti éves beszámoló elfogadásától számított 30 napon belül az éves beszámolóját és az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó – az Eht. 87. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően elkülönítetten nyilvántartott – bevételeit, költségeit, ráfordításait, eszközeit és forrásait.

(2) Az egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatásnyújtás megkezdésével egy időben, ezt követően változás esetén a változást legalább 15 nappal megelőzően az Elnök számára bejelenti a 19. § (1) bekezdése szerinti elérhetőségeit, és az alacsony jövedelmű fogyasztók vagy különleges szociális helyzetű fogyasztó számára biztosított díjszabási lehetőségeket, díjcsomagokat.

(3) Ha az egyetemes szolgáltató a helyi hozzáférési hálózati eszközeinek lényeges részét vagy azok egészét más tulajdonában lévő önálló jogalanyra kívánja átruházni, és ez befolyásolja a kijelölési határozatban rögzített szolgáltatásnyújtási kötelezettségét, az ezzel kapcsolatos szándékát a tervezett ügyletet legalább 90 nappal megelőzően bejelenti az Elnöknek.

(4) A 14. § szerint adatszolgáltatásra kötelezett egyetemes szolgáltatókra az e §-ban foglalt rendelkezések nem alkalmazandók.

7. Az Eht. 117. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatáson kívüli egyetemes szolgáltatáselemek fenntartásának vizsgálata

23. § (1) Az Elnök megvizsgálja az Eht. – 2020. december 21-ét megelőzően hatályos – 117. § (1) bekezdésében meghatározott következő szolgáltatáselemek egyetemes szolgáltatáselemként való fenntartásának indokoltságát:

a) a lakosságszámhoz igazodva az Elnök által rendeletben meghatározott számú, de legalább településenként egy darab nyilvános telefonállomás működtetése, továbbá a kötelezően létesített nyilvános telefonállomások legalább 3%-a hallás-, illetve mozgáskorlátozottak által is használható kialakítással (a továbbiakban: nyilvános telefonállomások üzemeltetése);

b) országos belföldi tudakozó nyújtása;

c) előfizetői névjegyzék elérhetővé tétele.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján valamely szolgáltatáselemre vonatkozó egyetemes szolgáltatási kötelezettség további fenntartása vagy módosított formában történő fenntartása indokolt, akkor az Elnök meghatározza a szolgáltatáselem pontos tartalmát.

(3) Ha az Elnök az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján azt állapítja meg, hogy az (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt egy vagy több szolgáltatáselem egyetemes szolgáltatáselemként történő fenntartása nem indokolt, akkor az adott szolgáltatáselem tekintetében az egyetemes szolgáltató kijelölését megszünteti.

(4) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat során az Elnök figyelembe veszi különösen a) a szolgáltatáselemek tényleges igénybevételét;

b) a szolgáltatáselemek helyettesíthetőségét;

c) a szolgáltatásnyújtással kapcsolatos tapasztalatokat;

d) a szolgáltatáselemekkel kapcsolatos fogyasztói igényeket és

e) a szolgáltatáselemek egyetemes szolgáltatáselemként való előírásának visszavonása esetén a fogyasztók társadalmi és gazdasági életben való teljes körű részvételére gyakorolt hatást.

(5) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat elvégzéséhez az adott szolgáltatáselem tekintetében egyetemes szolgáltatóként kijelölt szolgáltatók az Elnök határozatában foglaltak szerint adatszolgáltatásra kötelesek.

24. § (1) Az Elnök a 23. § (1) bekezdése szerinti vizsgálat eredményét közzéteszi a Hatóság honlapján, amelyben – a szolgáltatáselemek tervezett tartalmának ismertetésével együtt – megjelöli azon szolgáltatáselemet vagy szolgáltatáselemeket, amelyek egyetemes szolgáltatáselemként való további fenntartása indokolt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közzétételt követően a szolgáltatók 30 napon belül megküldhetik a vizsgálat eredményével kapcsolatos észrevételeiket az Elnök számára. A beérkezett észrevételeket az Elnök megvizsgálja, és a megalapozott észrevételek alapján módosíthatja az egyetemes szolgáltatáselemek körét, tartalmát.

25. § Ha a 23. § (1) bekezdése szerinti vizsgálat eredményeként az Elnök olyan szolgáltatáselemet azonosít, amely esetében az egyetemes szolgáltatási kötelezettség további fenntartása indokolt, az Elnök a 24. § (1) bekezdése szerinti közzétételt követő 60 napon belül a Hatóság internetes honlapján az egyetemes szolgáltatáselem vonatkozásában ajánlati felhívást tesz közzé.

26. § (1) Az ajánlati felhívás legalább a következőket tartalmazza:

a) az ajánlati felhívás tárgyát;

b) az egyetemes szolgáltatáselemmel ellátandó földrajzi terület meghatározását;

c) az egyetemes szolgáltatáselem tartalmát, nyújtásának pénzügyi, minőségi feltételeit;

d) az egyetemes szolgáltatáselem nyújtása megkezdésének időpontját és az egyetemes szolgáltatáselem nyújtásának időtartamát;

e) az ajánlat benyújtásának határidejét és helyét, valamint az ajánlat benyújtásának módját és formáját;

f) a személyi, részvételi feltételeket;

g) a szakmai alkalmasságra vonatkozó feltételeket, továbbá az ajánlathoz csatolandó dokumentumokat, nyilatkozatokat;

h) az ajánlatok értékelésének elbírálási, súlyozási szempontjait, amelyek szerint valamely ajánlat a legjobb ajánlatnak minősülhet; és

i) az ajánlati felhívásban foglaltak megsértésének jogkövetkezményét.

(2) Az ajánlat benyújtására az Elnök az ajánlati felhívás közzétételétől számított legalább 45 napos határidőt biztosít.

27. § (1) Egy ajánlattevő csak egy ajánlatot nyújthat be.

(2) A 23. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatáselem nyújtására vonatkozó ajánlat más szolgáltató szolgáltatásának igénybevételével, vagy valamennyi, a kijelölési eljárás eredményeként kijelölt egyetemes szolgáltató közötti együttműködés – az érintett szolgáltatók között e tárgyban kötött előszerződés vagy a szolgáltatók közötti együttműködésre vonatkozó szándéknyilatkozat alapján történő – megvalósításával is tehető.

(3) Az ajánlattevő ajánlatában meghatározza

a) a szolgáltatáselemet, amelyre az ajánlata irányul;

b) ha ez az adott szolgáltatáselem vonatkozásában az ajánlati felhívás alapján értelmezhető, az ajánlattal érintett földrajzi területet;

c) ha ez az adott szolgáltatáselem vonatkozásában az ajánlati felhívás alapján értelmezhető, a szolgáltatáselem nyújtásához az ajánlattevő által igénybe venni kívánt hálózat vagy hálózatok megjelölését, a hálózat vagy hálózatok üzemeltetőjét, ha az nem az ajánlattevő; és

d) az ajánlati felhívásban előírt egyéb követelményekre vonatkozó ajánlatot.

(4) Az ajánlattevő az ajánlatához csatolja

a) a 23. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatáselem esetében az előszerződést vagy az együttműködésre vonatkozó szándéknyilatkozatot, ha ezen szolgáltatáselemet más szolgáltató szolgáltatásának igénybevételével, vagy több szolgáltató együttműködésével kívánja nyújtani;

b) a kijelölési eljárásban való részvételére vonatkozó egyértelmű nyilatkozatát, amely tartalmazza, hogy az ajánlattevő e nyilatkozatának benyújtásától kezdődően az ajánlati felhívásban foglaltakat magára nézve visszavonhatatlanul, jogfenntartás és korlátozás nélkül kötelezőnek ismeri el;

c) a visszavonhatatlan és feltételt nem támasztó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kijelölési eljárásban való nyertessége esetén kíván-e hatósági szerződést kötni az egyetemes szolgáltatáselem nyújtásának tárgyában; valamint

d) az ajánlati felhívásban meghatározott egyéb dokumentumokat.

28. § (1) Az Elnök az ajánlat benyújtására megállapított határidő elteltét követő 10 napon belül hivatalból, az ajánlati felhívás tárgyát képező szolgáltatáselemenként valamennyi ajánlatot tevő szolgáltatóval és a 29. § (3) bekezdés a) pontja szerinti valamennyi szolgáltatóval szemben megindítja a kijelölési eljárást.

(2) Az Elnök az ajánlati felhívásban meghatározott elvek és szempontok alapján a legjobb ajánlat benyújtóját jelöli ki egyetemes szolgáltatóként. Ha valamely szolgáltatáselem vonatkozásában csak egy érvényes ajánlat került benyújtásra, az Elnök ezen ajánlat benyújtóját jelöli ki egyetemes szolgáltatóként az adott szolgáltatáselem vonatkozásában.

29. § (1) Ha a benyújtott ajánlat és a tényállás tisztázása alapján az Elnök azt állapítja meg, hogy az ajánlat

a) az ajánlati felhívás szerinti elbírálási, súlyozási szempontok körében nem értelmezhető, egymásnak ellentmondó vagy nyilvánvalóan lehetetlen vállalásokat, feltételeket tartalmaz, amelyek akadályozzák az ajánlat érdemi értékelését;

b) lehetetlen, túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetve kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást, vagy olyan nyilvánvalóan irracionális vagy megalapozatlan vállalást tartalmaz, amelyek ellentmondanak az Elnök rendelkezésére álló tényeknek, adatoknak, és ezáltal lehetetlenné teszik az ajánlati felhívásban foglalt elbírálási, súlyozási szempontok szerinti értékelést;

c) megalapozatlansága miatt nem alkalmas az Eht.-ban vagy az ajánlati felhívásban meghatározott célok elérésére, megvalósítására, vagy

d) az e rendeletben és az ajánlati felhívásban meghatározott érvényességi követelményeknek nem felel meg,

érvénytelenné nyilvánítja az ajánlatot.

(2) Az Elnök az ajánlat érvénytelenségét külön végzéssel nem állapítja meg, az ajánlat érvénytelenségét a kijelölési eljárást lezáró döntésébe foglalja.

(3) Ha valamely szolgáltatáselemre vagy – ha értelmezhető – földrajzi területre vonatkozóan nem kerül sor ajánlat benyújtására, vagy az Elnök valamennyi benyújtott ajánlatot érvénytelennek nyilvánította, az Elnök

a) a 23. § (1) bekezdés a) és c) pontjában szereplő szolgáltatáselem esetén az adott területen a helyhez kötött telefonszolgáltatás előfizetőinek száma alapján legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező szolgáltatót vagy

b) a 23. § (1) bekezdés b) pontjában szereplő szolgáltatáselem esetén az ország területén a helyhez kötött telefonszolgáltatás előfizetőinek száma alapján legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező szolgáltatót

jelöli ki egyetemes szolgáltatóként.

(4) A (3) bekezdés alkalmazása során az Elnök azon szolgáltatókat, amelyek a Tpvt. 15. §-a szerint egy vállalkozáscsoportba tartoznak, egy szolgáltatóként veszi figyelembe, és ha e szolgáltató egyetemes szolgáltatóként történő kijelölése indokolt, az Elnök a vállalkozáscsoportba tartozó minden szolgáltatót egyetemes szolgáltatóként jelöl ki, és a kijelölési határozatban rögzíti a vállalkozáscsoportba tartozó egyes szolgáltatók kötelezettségeit.

30. § (1) A kijelölési határozat földrajzi területenként tartalmazza

a) az egyetemes szolgáltató megnevezését;

b) az egyetemes szolgáltatás tárgyát;

c) az egyetemes szolgáltatáselem nyújtásának földrajzi területét;

d) az egyetemes szolgáltatáselem nyújtása megkezdésének időpontját és az egyetemes szolgáltatás nyújtásának időtartamát;

e) az egyetemes szolgáltatót az egyetemes szolgáltatáselem nyújtásával kapcsolatban terhelő kötelezettségeket; és

f) érvénytelen ajánlat esetén az ajánlat érvénytelenségét.

(2) Ha valamely szolgáltatáselem vonatkozásában az egyetemes szolgáltató kijelölésére érvényes ajánlat alapján kerül sor, a kijelölt egyetemes szolgáltató és az Elnök az egyetemes szolgáltatáselem tartalmáról hatósági szerződésben állapodnak meg, ha a kijelölt egyetemes szolgáltató a 27. § (4) bekezdés c) pontja alapján úgy nyilatkozott, hogy az egyetemes szolgáltatáselem nyújtásának tárgyában hatósági szerződést kíván kötni. A kijelölési határozat ebben az esetben csak az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott adatokat, továbbá – ha az ajánlati felhívásra érvénytelen ajánlat is érkezik – az (1) bekezdés f) pontjában foglaltakat tartalmazza, a kijelölési határozat (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti további tartalmat a felek hatósági szerződésbe foglalják.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti esetben az egyetemes szolgáltatáselem nyújtásához az egyetemes szolgáltató a saját hálózatán kívül más hálózatot vagy hálózatokat is igénybe kíván venni, a hatósági szerződés tartalmazza ezen hálózat vagy hálózatok üzemeltetőjét, továbbá az egyetemes szolgáltatáselem nyújtásához az egyetemes szolgáltató által igénybe venni kívánt hálózattal az (1) bekezdés c) pontja szerinti földrajzi területen ellátott települések megnevezését is.

(4) A hatósági szerződés tartalmazza az egyetemes szolgáltató által az ajánlatában önkéntesen vállalt egyéb feltételeket.

31. § (1) A 30. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a kijelölési határozatnak a kijelölt egyetemes szolgáltatóval történő közlését követő 10 napon belül az Elnök – az egyetemes szolgáltatóval való hatósági szerződéskötés érdekében – hivatalból hatósági eljárást indít.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti hatósági eljárásban a kijelölt egyetemes szolgáltató nem vesz részt, vagy a hatósági szerződés megkötésétől elzárkózik – ideértve azt is, ha a kijelölt egyetemes szolgáltató az ajánlatát visszavonja –, az ügyintézési határidőn túl a hatósági szerződés nem köthető meg. Ebben az esetben az Elnök az eljárást az ügyintézési határidő utolsó napján megszünteti.

(3) Ha az Elnök a hatósági szerződés megkötésére irányuló eljárást a (2) bekezdés szerint megszünteti, de ugyanazon földrajzi terület vonatkozásában több érvényes ajánlat is benyújtásra került, az Elnök a második legjobb ajánlat benyújtóját nyilatkozattételre hívja fel a tekintetben, hogy az ajánlatában foglaltak szerint vállalja-e a hatósági szerződés megkötését. Ha a második legjobb ajánlatot benyújtó ajánlattevő úgy nyilatkozik, hogy vállalja a hatósági szerződés megkötését, az Elnök ezen nyilatkozat beérkezésétől számított 10 napon belül – a hatósági szerződés megkötése iránt – hivatalból hatósági eljárást indít. Ezen eljárásra az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben – ha a (3) bekezdés nem alkalmazható, vagy a (3) bekezdés szerinti második legjobb ajánlat benyújtója nem vállalja a hatósági szerződés megkötését – az Elnök a kijelölési határozatot módosítja, és az érintett földrajzi terület vonatkozásában a 29. § (3) bekezdése szerinti szolgáltatókat jelöli ki egyetemes szolgáltatóként, és a kijelölési határozatot kiegészíti a 30. § (1) bekezdésében foglalt azon tartalmi elemekkel, amelyeket a kijelölési határozat a 30. § (2) bekezdése alapján nem tartalmazott.

(5) Ha a kijelölési határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezték, a hatósági szerződés a bíróság jogerős döntéséig nem köthető meg.

(6) A hatósági szerződés megkötése és hatálybalépése közötti időtartam legfeljebb három hónap lehet.

32. § (1) Az Elnök az a)–d) pont szerinti körülmény bekövetkezésétől számított 60 napon belül ajánlati felhívást tesz közzé, és a 26–31. § szerint intézkedik egyetemes szolgáltató kijelöléséről, ha

a) az egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatáselemet nem az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban és az előfizetői szerződésben foglalt feltételekkel nyújtja, vagy az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban foglalt egyéb okból az Elnök az egyetemes szolgáltatás nyújtása tárgyában megkötött hatósági szerződést véglegessé vált és végrehajtható határozatával felmondja;

b) az egyetemes szolgáltató és az Elnök által az egyetemes szolgáltatáselem nyújtása tárgyában megkötött hatósági szerződés megszűnik;

c) a Hatóság az egyetemes szolgáltatót vagy az egyetemes szolgáltatónak az egyetemes szolgáltatáselemet érintő szolgáltatását jogerősen törli az elektronikus hírközlő hálózatokról és szolgáltatásokról vezetett nyilvántartásából; vagy

d) a kijelölési határozatot visszavonta.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben az egyetemes szolgáltató a kijelölési eljárás – ideértve a kijelölési határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárást is – lezárultáig köteles az egyetemes szolgáltatáselemet a kijelölési eljárást megelőző, korábbi kijelölési eljárásban hozott kijelölési határozatban vagy – ha az Elnök és az egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatáselem tartalmáról hatósági szerződésben állapodtak meg – hatósági szerződésben foglalt változatlan feltételekkel nyújtani.

33. § A 23. § (1) bekezdése szerinti egyetemes szolgáltatáselemek tekintetében kijelölt egyetemes szolgáltatók listáját az Elnök közzéteszi a Hatóság honlapján.

8. Az Eht. 117. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatásokon kívüli egyetemes szolgáltatáselemek biztosítására vonatkozó kötelezettség tartalma

34. § A 23. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt szolgáltatáselemeket az egyetemes szolgáltató a kijelölési határozatban, illetve a hatósági szerződésben foglalt részletes feltételek alapján biztosítja.

35. § (1) A számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltató a 23. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatáselem nyújtására kijelölt egyetemes szolgáltató erre irányuló írásbeli igénye alapján díjmentesen átadja az előfizetői adatokat az egyetemes szolgáltató számára első alkalommal az igény kézhezvételét követő 60 napon belül, azt követően heti rendszerességgel. Az adatátadási kötelezettség kiterjed valamennyi olyan előfizető nevére, lakcímének a szolgáltatóval nyilvánosságra hozatal céljából közölt részére és előfizetői hívószámára, akik az adataik előfizetői névjegyzékben történő megjelenéséhez hozzájárultak.

(2) A számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltató az (1) bekezdés szerinti, heti rendszerességű adatátadás keretében jelzi a 23. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatáselem nyújtására kijelölt egyetemes szolgáltatónak, ha az előfizető bejelenti, hogy

a) az adatai megváltoztak, vagy

b) az adatai a hozzájárulásától eltérően szerepelnek az előfizetői névjegyzékben.

Ezen esetekben az előfizetői névjegyzék adatainak módosítása díjmentes.

(3) Ha az Elnök a 23. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatáselem nyújtására a korábban kijelölt egyetemes szolgáltatótól eltérő szolgáltatót jelöl ki egyetemes szolgáltatóként (a továbbiakban: új egyetemes szolgáltató), a korábban kijelölt egyetemes szolgáltató az új egyetemes szolgáltató erre irányuló írásbeli igénye kézhezvételét követő 30 napon belül az általa készített előfizetői névjegyzéket díjmentesen az új egyetemes szolgáltató rendelkezésére bocsátja.

(4) A számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltató biztosítja, hogy a hálózatából az előfizetői a 23. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatáselem nyújtására kijelölt egyetemes szolgáltató 23. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatását az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóinak nemzeti felosztási tervéről és az azonosítógazdálkodás rendjéről szóló NMHH rendelet szerinti rövidített hívószámmal elérjék.

36. § (1) A helyhez kötött telefonszolgáltatást nyújtó szolgáltató a 23. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatáselem nyújtására kijelölt egyetemes szolgáltató erre irányuló írásbeli igénye alapján díjmentesen átadja az előfizetői adatokat az egyetemes szolgáltató számára, a felek eltérő megállapodásának hiányában első alkalommal az igény kézhezvételét követő 60 napon belül, azt követően minden évben március 31-ig, június 30-ig, szeptember 30-ig és december 31-ig. Az adatátadási kötelezettség kiterjed a földrajzi terület valamennyi olyan előfizetőjének nevére, lakcímének a szolgáltatóval nyilvánosságra hozatal céljából közölt részére és előfizetői hívószámára, akik az adataik előfizetői névjegyzékben történő megjelenéséhez hozzájárultak.

(2) A helyhez kötött telefonszolgáltatást nyújtó szolgáltató az (1) bekezdés szerinti adatátadás keretében jelzi az előfizetői névjegyzék készítésére kijelölt egyetemes szolgáltatónak, ha az előfizető bejelenti, hogy

a) az adatai megváltoztak, vagy

b) az adatai a hozzájárulásától eltérően szerepelnek az előfizetői névjegyzékben.

Ezen esetekben az előfizetői névjegyzék adatainak módosítása díjmentes.

37. § Természetes személy előfizető számára az előfizetői szerződés megkötésekor biztosítani kell, hogy írásban, hangfelvétel útján vagy más elektronikusan rögzített módon rendelkezhessen az adatai 23. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti szolgáltatáselem nyújtására kijelölt egyetemes szolgáltató által készített névjegyzékben történő megjelentetéséhez való hozzájárulásról vagy annak megtagadásáról, továbbá – hozzájárulás esetén – arról, hogy milyen adatok feltüntetését kéri.

38. § A 23. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti szolgáltatáselem nyújtására kijelölt egyetemes szolgáltató a kijelölési határozatban előírt kötelezettségek teljesítéséről a kijelölési határozatban rögzített rendszerességgel és tartalommal adatot szolgáltat az Elnök részére.

9. Az egyetemes szolgáltatás finanszírozása

39. § (1) Az egyetemes szolgáltató – kérelmére – az egyetemes szolgáltatás nyújtásából keletkező nettó, kizárólag üzleti szempontok alkalmazása esetén elkerülhető és méltánytalan tehernek minősülő költségeinek Hatóság általi megtérítésére jogosult.

(2) Az egyetemes szolgáltató a 3. § (1) bekezdése szerinti sávszélességű egyetemes szolgáltatás tekintetében csak az alacsony jövedelmű fogyasztó vagy a különleges szociális helyzetű fogyasztó számára nyújtott megfizethető árú szolgáltatásra vonatkozóan jogosult méltánytalan terheinek megtérítésére.

(3) Az egyetemes szolgáltató a 3. § (1) bekezdése szerinti sávszélességű egyetemes szolgáltatás havi díja tekintetében nem jogosult a megfizethető áron nyújtott egyetemes szolgáltatás méltánytalan terheinek megtérítésére, ha

a) az egyetemes szolgáltató az alacsony jövedelmű fogyasztó vagy a különleges szociális helyzetű fogyasztó számára megfizethető áron nyújtott egyetemes szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos kötelezettségét – a 13. § (3) bekezdésében foglalt eset kivételével – olyan díjcsomaggal teljesíti, amelyet más végfelhasználók számára is elérhetővé tesz, vagy a kínálatában szerepel olyan nyilvánosan elérhető díjcsomag, amely az egyetemes szolgáltatás tartalmának megfelelő szolgáltatást vagy szolgáltatásokat tartalmaz – az internet-hozzáférési szolgáltatás esetében az egyetemes szolgáltatásra vonatkozóan meghatározott vagy annál magasabb sávszélességgel –, és a díjcsomagban szereplő havi díj megegyezik vagy kedvezőbb a megfizethető árnál;

b) valamely nyilvánosan elérhető, a 3. § (1) bekezdése szerinti sávszélességű egyetemes szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatást vagy szolgáltatásokat – az internet-hozzáférési szolgáltatás esetében az egyetemes szolgáltatásra vonatkozóan meghatározott vagy annál magasabb sávszélességgel – és más, az egyetemes szolgáltatási kötelezettség körébe nem tartalmazó szolgáltatást is tartalmazó díjcsomag havi díjából az egyetemes szolgáltatás tartalmának megfelelő szolgáltatásra eső rész megegyezik vagy kedvezőbb a megfizethető árnál.

(4) A (3) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak teljesülését az Elnök a 40. § szerinti eljárás során vizsgálja.

40. § (1) Ha az egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatásból eredő méltánytalan terhei megtérítésére igényt tart, a méltánytalan teher jóváhagyására irányuló kérelmét

a) az igénnyel érintett évet (a továbbiakban: tárgyév) követő év szeptember 30-ig, vagy

b) ha a naptári évtől eltérő üzleti évet választott, szeptember 30-át követően annyi nappal, amennyi nappal üzleti évének vége a naptári év végétől eltér

nyújthatja be a Hatósághoz.

Az egyetemes szolgáltató a kérelmet kizárólag valamennyi általa nyújtott egyetemes szolgáltatáselemre vonatkozóan együttesen nyújthatja be.

(2) Az egyetemes szolgáltató az (1) bekezdés szerinti kérelméhez mellékelten megküldi a 2. melléklet szerinti adatokat, dokumentumokat. A dokumentumokat olyan formában kell mellékelni, hogy azok a Microsoft Office Word és Excel 2016 verzióival olvashatóak és ellenőrizhetőek legyenek. A dokumentumok másolatát a társaság vezető tisztségviselője minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el.

(3) Az Elnök a benyújtott és hiánytalan kérelem alapján a 3. mellékletben foglalt módszertan szerint kiszámítja az egyetemes szolgáltató által nyújtott egyetemes szolgáltatás nettó költségét, és dönt a méltánytalan teher fennállásáról. Ha az Elnök a méltánytalan teher megtérítésére irányuló kérelmet jóváhagyja, az e tárgyban hozott döntés véglegessé válásától számított 30 napon belül intézkedik a méltánytalan teher megtérítése iránt.

(4) Az Elnök a (3) bekezdés szerinti döntését és a döntés alapjául szolgáló vizsgálatok eredményét a döntés meghozatalát követő 20 napon belül közzéteszi honlapján.

10. Fogyatékossággal élő fogyasztókkal kapcsolatos rendelkezések

41. § (1) Az Elnök a 15. § szerinti kijelölési határozatban az egyetemes szolgáltatás nyújtásának megkezdésére vonatkozóan meghatározott időponttól számított 6 hónapon belül megvizsgálja, hogy a 4. melléklet 2. pontjában meghatározott különleges szociális helyzetű fogyasztók számára elérhetők és megfizethetők-e a 3. § (1) bekezdése szerinti sávszélességű egyetemes szolgáltatás igénybevételéhez szükséges végberendezések, továbbá az egyenértékű hozzáférést elősegítő meghatározott berendezések és szolgáltatások, beleértve szükség esetén a teljes körű beszélgetési szolgáltatásokat és a közvetítő szolgáltatásokat is. A vizsgálat keretében az Elnök vizsgálja a 3. § (1) bekezdése szerinti sávszélességű egyetemes szolgáltatás igénybevételéhez szükséges végberendezések, az egyenértékű hozzáférést elősegítő meghatározott berendezések, illetve szolgáltatások

a) körét;

b) *  elérhetőségét; valamint

c) megfizethetőségét.

(2) Az Elnök az (1) bekezdés c) pontja szerinti vizsgálat során különösen a következő szempontokat veszi figyelembe:

a) *  a 3. § (1) bekezdése szerinti sávszélességű egyetemes szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban a különleges szociális helyzetű fogyasztóknál felmerülő többletköltségeket;

b) a különleges szociális helyzetű fogyasztók által igénybe vett hírközlési szolgáltatásokat, azok volumenét, az ezekkel kapcsolatos kiadásokat;

c) a különleges szociális helyzetű fogyasztók jövedelmi helyzetét, fogyasztási jellegű kiadásait és

d) *  a 4. melléklet 2. pont a) alpontja és 2. pont b) alpontja szerinti támogatás, járadék mértékét, annak az a) pont szerinti többletköltségekhez viszonyított arányát.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat során az Elnök felhasználhatja különösen:

a) a szolgáltatók általános szerződési feltételeit;

b) a Hatóság piackutatásaiból származó adatait;

c) a Központi Statisztikai Hivatal közzétett adatait és

d) a (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatásból származó adatokat.

(4) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat elvégzéséhez az egyetemes szolgáltatóként kijelölt szolgáltatók az Elnök határozatában foglaltak szerint adatszolgáltatásra kötelesek.

42. § (1) Az Elnök a 41. § szerinti vizsgálatok során alkalmazott módszereket és a vizsgálatok eredményét közzéteszi a Hatóság honlapján.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közzétételt követően 30 napon belül bárki megküldheti a vizsgálattal kapcsolatos észrevételeit. A beérkezett észrevételeket az Elnök megvizsgálja, és a megalapozott észrevételek alapján módosíthatja a vizsgálat eredményeit.

43. § Ha az Elnök a 41. § szerinti vizsgálatok eredményeként megállapítja, hogy a 3. § (1) bekezdése szerinti sávszélességű egyetemes szolgáltatás igénybevételéhez szükséges végberendezések, továbbá az egyenértékű hozzáférést elősegítő meghatározott berendezések és szolgáltatások – beleértve szükség esetén a teljes körű beszélgetési szolgáltatásokat és a közvetítő szolgáltatásokat is – elérhetősége vagy megfizethetősége a 15. § szerint kijelölt valamely egyetemes szolgáltató esetében nem biztosított, akkor a fogyatékossággal élő fogyasztókkal kapcsolatos támogatási rendszer kidolgozása érdekében tájékoztatja a jogalkotásra jogosult szervet.

11. Záró rendelkezések

44. § Ez a rendelet 2020. december 21-én lép hatályba.

45. § (1) *  A 3. § és 4. § szerinti vizsgálatokat az Elnök első alkalommal 2022. június 30-ig végzi el.

(1a) *  A 6. § (1) bekezdése szerinti eljárás során első alkalommal az Elnök a helyhez kötött internet-hozzáférési szolgáltatás előfizetőinek száma alapján az adott számozási körzetben a legalább 25%-os piaci részesedéssel rendelkező szolgáltatót vagy szolgáltatókat jelöli ki egyetemes szolgáltatóként. Ha az adott számozási körzet vonatkozásában egy szolgáltató piaci részesedése sem éri el a 25%-ot, akkor az Elnök a legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező szolgáltatót jelöli ki egyetemes szolgáltatóként.

(1b) *  A 6. § (3) bekezdése szerinti eljárás során első alkalommal az Elnök a vállalkozáscsoportba tartozó minden – az adott számozási körzetben a helyhez kötött internet-hozzáférési szolgáltatás előfizetőinek száma alapján legalább 1%-os piaci részesedéssel rendelkező – szolgáltatót egyetemes szolgáltatóként jelöl ki.

(2) A 14. § (1) bekezdése és a 22. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatást az egyetemes szolgáltató első alkalommal a kijelölési határozat véglegessé válását követő évben köteles teljesíteni.

(3) E rendelet hatálybalépését megelőzően kijelölt egyetemes szolgáltató köteles a 31. § szerinti hatósági szerződés hatálybalépéséig vagy ennek hiányában a 30. § (1) bekezdésében foglalt kijelölési határozatban meghatározott időpontig, továbbá ha az Elnök valamely szolgáltatáselem tekintetében az egyetemes szolgáltató kijelölését megszünteti, akkor a 23. § (3) bekezdése szerinti határozat véglegessé válásáig az egyetemes szolgáltatáselemet a kijelölési határozatban vagy – ha az Elnök és az egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatás tartalmáról hatósági szerződésben állapodtak meg – hatósági szerződésben foglalt változatlan feltételekkel nyújtani.

46. § *  A 41. § szerinti vizsgálatot az Elnök első alkalommal 2025. szeptember 30-áig végzi el.

47. § Ez a rendelet az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv 84–92. cikkének és VII. mellékletének való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 19/2020. (XII. 18.) NMHH rendelethez

Az egyetemes szolgáltató által kötelezően benyújtandó adatok

Számozási körzet 1. Számozási körzet 2. ...
Alacsony jövedelmű fogyasztó vagy különleges szociális helyzetű fogyasztó
Többi végfelhasználó
Alacsony jövedelmű fogyasztó vagy különleges szociális helyzetű fogyasztó
Többi végfelhasználó

...
A beérkezett igénybejelentések száma (db)
Elfogadott igénybejelentések száma (db)
Elutasított igénybejelentések száma (db)
Ebből: 12. § (1) bekezdés a) pontja / 20. § a) pontja alapján elutasított (db)
Ebből: 12. § (1) bekezdés b) pontja / 20. § b) pontja alapján elutasított (db)
Ebből: 12. § (1) bekezdés c) pontja alapján elutasított (db)
Ebből: 12. § (2) bekezdés alapján elutasított (db)
Az igénybejelentés 11. § (7) bekezdése / 19. § (7) bekezdése szerinti értesítés végfelhasználónak történő megküldéséig eltelt átlagos időtartama (nap)
Elfogadott igénybejelentések teljesítésének átlagos időtartama a 11. § (9) bekezdésében / 19. § (8) bekezdésében meghatározott határidő kezdő napjától számítva (nap)
Esetek száma, ahol az egyetemes szolgáltatás létesítéséhez további hálózati elemek kiépítésére volt szükség (db)
Esetek száma, ahol a hozzáférés létesítéséért külön díjat számított fel (db)
Hozzáférés létesítéséért külön felszámított díjakból származó nettó árbevétel (Ft)
Ebből: azon esetekhez kapcsolódó díjakból származó nettó árbevétel, ahol az egyetemes szolgáltatás létesítéséhez további hálózati elemek kiépítésére volt szükség (Ft)
Egyetemes szolgáltatás előfizetőinek időszak végi száma (db)
Egyetemes szolgáltatás előfizetési hónapjainak száma az időszakban (db)
Egyetemes szolgáltatás havi díjából származó nettó árbevétel (Ft)
Egyetemes szolgáltatás (havi díjon felüli) forgalmi díjából származó nettó árbevétel (Ft)

2. melléklet a 19/2020. (XII. 18.) NMHH rendelethez

A méltánytalan teher jóváhagyására irányuló kérelemhez kötelezően mellékelt adatok, dokumentumok

1. Az egyetemes szolgáltató a kérelméhez mellékeli

a) – ha az egyetemes szolgáltató az Eht. 105. §-a szerinti számviteli szétválasztási kimutatás benyújtására nem kötelezett – az egyetemes szolgáltató éves beszámolóját;

b) hatályos számviteli politikáját;

c) a kérelmet alátámasztó, a nettó költség mértékére vonatkozóan az egyetemes szolgáltató által előzetesen elvégzett vizsgálatok eredményét;

d) tárgyi eszköz nyilvántartását legalább olyan részletezettséggel, amiből az előzetesen kalkulált nettó költség számítás alapjául szolgáló valamennyi adat egyértelműen és pontosan beazonosítható;

e) az egyetemes szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó bevételeit, költségeit és ráfordításait, valamint az eszközeit és forrásait tartalmazó, az Eht. 87. § (2) bekezdése szerinti számviteli kimutatásait, a kimutatásban megjelenő tételek tartalmi leírását, több egyetemes szolgáltatás, illetve egyetemes szolgáltatáselem nyújtása esetén az egyes tételek, szolgáltatások, szolgáltatáselemek közötti megosztásának értékét és módszertanát, továbbá a nettó költség számításhoz szükséges, 2. pontban meghatározott további egyedi információt, dokumentumot és

f) az előzetesen kalkulált nettó költség és a méltánytalan teher számításának részletes ismertetését annak megjelölésével, hogy a számítás alapjául szolgáló adat a saját számviteli nyilvántartásaiban, az Eht. 87. § (2) bekezdésében előírt számviteli kimutatásaiban pontosan hol található.

2. Az egyetemes szolgáltatás, valamint az egyetemes szolgáltatáselemek nettó költségének meghatározásához a kérelem mellékleteként benyújtandó dokumentumok:

2.1. Megfizethető egyetemes szolgáltatás nyújtása esetén az analitikus nyilvántartások olyan részletezettséggel, amelyből az alacsony jövedelmű fogyasztók és a különleges szociális helyzetű fogyasztók előfizetői hozzáférési vonalai egyenként egyértelműen azonosíthatók:

a) az adott szerződéshez kapcsolódó tárgyévi beruházási számlák másolata vagy a saját teljesítésről készült számviteli bizonylatok másolata;

b) a beruházás eredményeként kiépített kapacitások volumene hálózati elemenként, amely alatt az elektronikus hírközlő hálózat olyan, költségfelosztás céljára kialakított részegysége értendő, amit a hálózat egy vagy több rétegében a szolgáltatás biztosításához igénybe vett eszközök csoportja határoz meg;

c) az eszköz aktiválási bizonylatának másolata, az eszköz hasznos élettartamával;

d) az adott analitikákhoz rendelt számviteli értékcsökkenési leírás módszertana és mértéke, pontos hivatkozással a számviteli politikára és a tárgyi eszköz nyilvántartásra;

e) az internet sávszélesség és a hangszolgáltatás költségeit alátámasztó dokumentumok és számítások;

f) a bevételek részletes kimutatása, hozzáférési vonalanként;

g) a tárgyidőszakban megkötött, valamint a megszüntetett, megfizethető egyetemes szolgáltatási szerződések másolata, vagy azoknak a szerződésben foglalt teljesítési időpontjára vonatkozó kivonatának benyújtása és

h) a közvetett előnyök értéke és számítása, az azokat alátámasztó dokumentumok és módszertanok csatolásával.

2.2. Nyilvános telefonállomás üzemeltetése esetén a nyilvános telefonállomások 3. melléklet 3.2. pontja szerinti kiválasztásához szükséges, benyújtandó adatok köre:

a) a nyilvános állomások teljes listája, megjelölve az egyetemes szolgáltatási kötelezettség alapján működtetett nyilvános állomásokat;

b) a tárgyévben üzembe helyezett új nyilvános állomások esetén a tárgyévi beruházási számlák másolata vagy a saját teljesítésről készült számviteli bizonylatok másolata;

c) a beruházás eredményeként kiépített kapacitások volumene hálózati elemenként;

d) az eszköz aktiválási bizonylatának másolata, az eszköz hasznos élettartamával;

e) az adott analitikákhoz rendelt számviteli értékcsökkenési leírás módszertana és mértéke, pontos hivatkozással a számviteli politikára és a tárgyi eszköz nyilvántartásra;

f) az év közben megszüntetett állomások listája, azok leszerelésének időpontjával, valamint ezek selejtezési bizonylatainak másolata, pontos hivatkozással a tárgyi eszköz nyilvántartásra;

g) a nyilvános telefonállomásokon nyújtott hangszolgáltatás költségeit alátámasztó dokumentumok és számítások, különösen pontos hivatkozással a számviteli politikára és a tárgyi eszköz nyilvántartásra;

h) a bevételek részletes kimutatása, nyilvános telefonállomásonként és

i) a közvetett előnyök értéke és számítása, az azokat alátámasztó dokumentumok és módszertanok csatolásával.

2.3. Országos belföldi tudakozó szolgáltatás esetén:

a) az országos belföldi tudakozó üzemeltetésével kapcsolatos költségeit alátámasztó dokumentumok és számítások;

b) a névjegyzék összeállításához kapcsolódó költségeket alátámasztó dokumentumok és számítások;

c) a bevételek részletes kimutatása és

d) a közvetett előnyök értéke és számítása, az azokat alátámasztó dokumentumok és módszertanok csatolásával.

2.4. Előfizetői névjegyzék elérhetővé tétele szolgáltatáselem esetén:

a) névjegyzék előállításával kapcsolatos költségeket alátámasztó dokumentumok és számítások;

b) névjegyzék előfizetőkhöz való eljuttatásával kapcsolatos költségeket alátámasztó dokumentumok és számítások;

c) a bevételek részletes kimutatása és

d) a közvetett előnyök értéke és számítása, az azokat alátámasztó dokumentumok és módszertanok csatolásával.

3. Az egyetemes szolgáltatás, valamint az egyetemes szolgáltatáselemek nettó költségének meghatározáshoz a kérelem mellékleteként benyújtandó dokumentumok:

a) az általános szerződési feltételek kialakításával kapcsolatos költségeket alátámasztó részletes dokumentumok és számítások és

b) az egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos szabályozói jellegű költségeket részletes alátámasztó dokumentumok és számítások.

3. melléklet a 19/2020. (XII. 18.) NMHH rendelethez

A nettó költség meghatározásának számítása

1. Az Elnök a tárgyévi nettó költséget az Eht. 117. § (1) bekezdése szerinti egyetemes szolgáltatás és a 23. § (1) bekezdése szerinti egyetemes szolgáltatáselemek (a továbbiakban e melléklet alkalmazásában együttesen: egyetemes szolgáltatások) nyújtásához kapcsolódó, az egyetemes szolgáltatások nyújtásának hiányában fel nem merülő költségek és az egyetemes szolgáltatások nyújtásából származó bevételek és közvetett előnyök értékének különbségeként határozza meg.

2. Az Elnök az egyetemes szolgáltató nettó költségét az egyetemes szolgáltatásokra vonatkozóan együttesen határozza meg.

3. Az Elnök a következő költségeket veszi figyelembe a számítás során:

3.1. A 3. § (1) bekezdése szerinti sávszélességű egyetemes szolgáltatás esetén

a) az egyetemes szolgáltatás nyújtása érdekében telepített és aktivált hozzáférési hálózati eszközöknek az egy évre jutó értékcsökkenését és tőkeköltségét;

b) az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó éves üzemeltetési költségét;

c) az internet szolgáltatás nyújtásához szükséges sávszélesség biztosításának éves költségét és

d) az egyetemes szolgáltatás előfizetői által bonyolított hangforgalomhoz kapcsolódó alaphálózati és összekapcsolási költségek éves értékét.

3.2. A 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatáselem esetén az egyetemes szolgáltatáselem nyújtása érdekében üzemeltetett nyilvános telefonállomások

a) egy évre jutó értékcsökkenését és tőkeköltségét;

b) üzemeltetésének éves költségét és

c) a nyilvános telefonállomásokon bonyolított hangforgalomhoz kapcsolódó hálózati és összekapcsolási költségek éves értékét.

3.3. A 23. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatáselem esetén

a) a belföldi tudakozó üzemeltetésével kapcsolatos éves hálózati költségeket és

b) a névjegyzék összeállításához kapcsolódóan a tárgyévben felmerült költségeket, a fogyasztói, fogyasztási adatbázisok kialakításának költségét.

3.4. A 23. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatáselem esetén

a) a névjegyzék összeállításához kapcsolódó éves adminisztratív költségeket;

b) a névjegyzék előállításával kapcsolatosan a tárgyévben felmerült költségeket és

c) a névjegyzék előfizetőkhöz való eljuttatásával kapcsolatosan a tárgyévben felmerült költségeket.

3.5. Az egyetemes szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan:

a) az általános szerződési feltételek kialakításával kapcsolatosan a tárgyévben felmerült költségeket és

b) az egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatosan a tárgyévben felmerült szabályozói jellegű költségeket.

4. Az Elnök a következő, a tárgyévre jutó bevételeket veszi figyelembe a számítás során:

4.1. a 3. § (1) bekezdése szerinti sávszélességű egyetemes szolgáltatás esetén

a) az egyetemes szolgáltatás előfizetői által a hozzáférés létesítéséért fizetett díjakból, az egyetemes szolgáltatás igénybevételéért fizetett havi díjból, a havi díjon felül fizetett forgalmi díjakból és az egyetemes szolgáltatással összefüggésben bármilyen jogcímen az előfizetőktől származó bevételeket és

b) az egyetemes szolgáltatás nyújtásából származó nagykereskedelmi bevételeket.

4.2. A 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatás esetén az egyetemes szolgáltatáselem nyújtása érdekében telepített és aktivált nyilvános telefonállomások

a) forgalmi bevételeit;

b) az egyetemes szolgáltatáselem nyújtásából származó nagykereskedelmi bevételeket és

c) reklámcélú hasznosításából származó bevételeket.

4.3. A 23. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatáselem esetén a szolgáltatáselem által generált forgalomból származó, az egyetemes szolgáltatónál jelentkező bevételeket.

4.4. A 23. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatáselem esetén az előfizetői névjegyzék marketing bevételeit.

5. Az Elnök a következő közvetett előnyöket veszi figyelembe a számítás során:

5.1. A 3. § (1) bekezdése szerinti sávszélességű egyetemes szolgáltatás esetén az előfizetőkkel fennálló folyamatos kapcsolattartásból származó előnyöket, így különösen a rendszeres hírlevelek, értékesítési és marketingcélú megkeresési lehetőség piaci ráfordításait, az üzletfejlesztést és akciókat megalapozó forgalmi adatbázis értékét.

5.2. A 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatáselem esetén az egyetemes szolgáltatáselem nyújtása érdekében telepített és működtetett nyilvános telefonállomások készülékei körül és a telefonfülkéken elhelyezhető hirdetési felület, valamint a szintén elhelyezhető szolgáltatói védjegy vagy logó összesített reklámértékét, kivéve a bevételek között már számításba vett reklámcélú hasznosítás értékét.

5.3. A 23. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatáselem esetén a fogyasztói és fogyasztási adatbázisok értékét.

5.4. A 23. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatáselem esetén a névjegyzék reklámhordozó felületként – így különösen kiemelt előfizetői megjelenés, előfizetői reklámok – céljából történő értékesítéséből származó potenciális bevétel és a bevételek között már számításba vett marketingbevétel különbségét.

6. Az Elnök a 3–5. pont szerinti számítás során az alábbi részletszabályokat veszi figyelembe:

6.1. A költségeket az „elkerülhető költségek” módszertana szerint veszi figyelembe. Az egyetemes szolgáltatások elkerülhető költségei az egyetemes szolgáltató azon költségei, költség elemei, amelyek nem merülnének fel, ha az egyetemes szolgáltatásokat nem nyújtaná. Az elkerülhető költségek között az általános költségeket nem veszi figyelembe. Ezek különösen a vezetés és irányítás költségei, a termékfejlesztési költségek, a marketingköltségek, a kis- és nagykereskedelmi ügyfélkezelési és értékesítési költségek, a számlázási költségek, a támogató jellegű tevékenységek költségei, különösen az emberierőforrás-menedzsment költségei, a pénzügy, számvitel és kontrolling költségei, az informatikai szakmai támogatás költségei, de ide nem értve a 3. pont 3.3. alpont b) pontja, 3. pont 3.4. alpont a) pontja, 3. pont 3.5. alpont a)–b) pontja szerinti költségeket.

6.2. Az egyetemes szolgáltatások költségei, költségelemei tekintetében a hatékonysági követelményeket folyamatosan vizsgálja, és a nem hatékony működés költségeit nem veszi figyelembe az egyetemes szolgáltatások költségei, költségelemei tekintetében. A hatékonysági követelmények teljesülésének ellenőrzéséhez és az egyetemes szolgáltatások költségei, költségelemei megállapításához az Elnök figyelembe veheti más hazai egyetemes szolgáltató egyetemes szolgáltatásokra vonatkozó költségeit, költségelemeit és – ha az egyetemes szolgáltató az Eht. 105. §-a szerinti számviteli szétválasztási kimutatás benyújtására kötelezett – a számviteli szétválasztási kimutatásban szereplő információkat, adatokat.

6.3. Az Elnök az egyetemes szolgáltatások költségei, költségelemei között az egyetemes szolgáltatáselem nyújtásához közvetlenül szükséges tevékenységek költségeit és a kizárólag az egyetemes szolgáltatások nyújtása érdekében létesített vagy beszerzett eszközök vállalati számviteli politika szerinti értékcsökkenését és tőkeköltségét számítja be. A tőkeköltséget az eszköz teljes élettartamára számított átlagos nettó eszközértékből kiindulva, a Hatóság honlapján legutoljára közzétett tőkeköltség-szorzó felhasználásával számítja ki.

6.4. A megfelelő szélessávú internet-hozzáférést, illetve a hangszolgáltatást támogató hozzáférés tárgyévi költségének kiszámításakor a közvetlen költségeket, valamint a számításban szereplő tárgyi eszközök és immateriális javak tárgyévben aktivált értékeit annyiban veszi figyelembe, amennyiben megegyeznek az egyetemes szolgáltató főkönyvi és analitikus nyilvántartásaiban foglalt és egyértelműen azonosítható értékekkel.

6.5. A nyilvános telefonállomások tárgyévi költségének kiszámításakor a közvetlen költségeket, valamint a kiszámításban szereplő tárgyi eszközök és immateriális javak tárgyévben aktivált értékeit annyiban veszi figyelembe, amennyiben megegyeznek az egyetemes szolgáltató főkönyvi és analitikus nyilvántartásaiban foglalt és egyértelműen azonosítható értékekkel.

6.6. A nyilvános telefonállomások tekintetében, ha az egyetemes szolgáltató egy adott településen az egyetemes szolgáltatási kötelezettségénél több nyilvános telefonállomást üzemeltet, abban az esetben a legnagyobb bevétellel rendelkező nyilvános telefonállomást vagy telefonállomásokat tekinti az egyetemes szolgáltatási kötelezettség miatt üzemeltetendőnek.

6.7. Az előfizetői névjegyzék elérhetővé tétele költségének kiszámításánál csak a ténylegesen felmerülő közvetlen költségeket veszi számításba.

6.8. Az országos belföldi tudakozó szolgáltatás nyújtása tárgyévi költségének kiszámításakor a tudakozó szolgálat működtetésének közvetlen költségeit veszi figyelembe. Az eszköz jellegű költségek meghatározásakor a szolgáltatáshoz rendelt tárgyi eszközök és immateriális javak értékét annyiban veszi figyelembe, amennyiben megegyeznek az egyetemes szolgáltató főkönyvi és analitikus nyilvántartásaiban foglalt és egyértelműen azonosítható értékekkel.

4. melléklet a 19/2020. (XII. 18.) NMHH rendelethez

Az alacsony jövedelmű fogyasztó és a különleges szociális helyzetű fogyasztó meghatározása

1. Alacsony jövedelmű fogyasztónak azt a szociálisan rászoruló természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy akinek háztartásában élő személy

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 32/B. §-a szerinti időskorúak járadékában részesül;

b) a Szoctv. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult;

c) a Szoctv. 45. § (1) bekezdés a) pontja szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásban részesül;

d) a Szoctv. 38–39/C. §-a szerinti gyermekek otthongondozási díjában részesül;

e) a Szoctv. 40–44. §-a szerinti ápolási díjban részesül;

f) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. §-a szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult;

g) a Gyvt. 25. §-a szerinti otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül; vagy

h) a Gyvt. 54. §-a szerinti nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, aki saját háztartásában neveli a gondozásába helyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket.

2. Különleges szociális helyzetű fogyasztónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy akinek háztartásában élő személy

a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy vagy

b) a vakok személyi járadékában részesülő személy.

Az 1. és 2. pontok alkalmazása során a háztartás fogalmát a Szoctv. 4. § (1) bekezdés f) pontja szerint kell értelmezni.