A jogszabály mai napon ( 2024.02.29. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

24/2020. (VII. 3.) ITM rendelet

egyes szórakoztatási célú berendezések, létesítmények és ideiglenes szerkezetek, valamint szórakozási célú sporteszközök biztonságosságáról

A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (2) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 15. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) *  E rendelet hatálya kiterjed az 1. mellékletben szereplő

a) szórakoztatási célú berendezés, létesítmény és ideiglenes szerkezet, valamint

b) szórakozási célú sporteszköz

tervezésének, gyártásának, kivitelezésének, megfelelőségértékelésének, üzemeltetésének, használatának, átalakításának, javításának, felújításának és műszaki vizsgálatának műszaki és biztonságtechnikai követelményeire.

(2) E rendeletnek a tervezésre, a gyártásra, a kivitelezésre, a megfelelőségértékelésre, az átalakításra, a javításra, a felújításra, a műszaki megvizsgálásra, valamint az üzemeltetési napló vezetésére és a gépkönyvre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni

a) az 50 m2 alapterületet el nem érő színpadra, sátorra;

b) a rendezvény lebonyolítására szolgáló, 20 m2 alapterületet el nem érő épületre;

c) *  a 3 méter magasságot el nem érő ideiglenes installációkra;

d) *  az 5 m2 alapterületet el nem érő, felfújható berendezésekre, létesítményekre;

e) a nem gépi meghajtású gyermekautóra;

f) *  a játszóházakra, ha nem található bennük e rendelet hatálya alá tartozó szórakoztatási célú berendezés, létesítmény vagy szórakozási célú sporteszköz; valamint

g) az a)–f) pontba nem sorolható azon berendezésekre és létesítményekre, amelyeket nevelési, oktatási intézményekben, az intézmény nevelői, oktatói által folyamatos felügyelet mellett, kizárólagosan oktatási célra használnak.

(3) A szórakoztatási célú berendezés, létesítmény és ideiglenes szerkezet, valamint szórakozási célú sporteszköz veszélyességi osztályba sorolását az 1. melléklet határozza meg.

(4) E rendelet hatálya nem terjed ki a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott játszótéri eszközökre.

2. Értelmező rendelkezések

2. § *  E rendelet alkalmazásában

1. kondipark: állandóra telepített, szabadon hozzáférhető eszközök együttese, amelyet a használók felügyelet és külső segítség nélkül tudnak működtetni fizikai és szellemi képességeik fenntartása, valamint javítása céljából, és amelyhez hozzá tartoznak az eszközök körül a biztonságos használathoz és megközelítéshez szükséges térrészek is;

2. megfelelőségi tanúsítvány: a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvényben meghatározott megfelelőségértékelési tevékenység elvégzését igazoló dokumentum;

3. műszaki ellenőrzés: a szórakoztatási célú berendezés, létesítmény, ideiglenes szerkezet, valamint a vasalt út kivételével a szórakozási célú sporteszköz ellenőrzése és megfelelőségének megállapítása;

4. szórakoztatási célú berendezés: szórakoztatási célú, gépi meghajtással mozgatott ideiglenes vagy állandó jelleggel telepített gépi szerkezet, amely nem minősül szórakozási célú sporteszköznek, és amelyet az azt igénybe vevők szórakoztatása vagy szórakoztatásának kiszolgálása céljából üzemeltetnek vagy állítanak fel;

5. szórakoztatási célú ideiglenes szerkezet: szórakoztató rendezvények lebonyolítása céljából felállított, gyors építhetőséggel, traverz- vagy más tartószerkezeti elemekből készült, jellemzően ponyvával rendelkező felépítmény;

6. szórakoztatási célú létesítmény: olyan szórakoztatási célú ideiglenes vagy állandó jelleggel telepített eszköz, eszközpark vagy nem gépi szerkezet, amely szórakozási célú sporteszköznek nem minősül, és amelyet az azt igénybe vevők szórakoztatása vagy szórakoztatásának kiszolgálása céljából üzemeltetnek vagy állítanak fel, függetlenül attól, hogy maga az eszköz vagy eszközpark nem feltétlenül végez mozgást szórakoztatási célra;

7. szórakozási célú sporteszköz: olyan sporteszköz, melynek célja különböző mozgás- és térélmények kipróbálása, gyakorlása;

8. típusvizsgálati tanúsítvány: a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 2. § i) pontjában meghatározott megfelelőségértékelési tevékenységnek a terméktípus tekintetében történő elvégzését igazoló dokumentum;

9. üzemeltetési napló: a szórakoztatási célú berendezés, létesítmény üzemeltetésére, használatára, karbantartására és javítására vonatkozó információkat tartalmazó dokumentum;

10. üzemeltető: az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki a szórakoztatási célú berendezéssel, létesítménnyel, ideiglenes szerkezettel, szórakozási célú sporteszközzel szórakoztatási céllal tevékenységet folytat, és annak folyamatos helyszíni felügyeletét és rendszeres ellenőrzését biztosítja, vagy aki a szórakoztatási célú berendezést, létesítményt, ideiglenes szerkezetet, szórakozási célú sporteszközt szórakoztatási céllal bérbe adja;

11. vasalt út: olyan közjóléti célt szolgáló berendezés, amely biztosítókötélből és egyéb rögzített mászószerelvényekből áll, az útvonala általában sziklás terepen vezet, és amely felügyelet és külső segítség nélkül használható.

3. A tervezéssel kapcsolatos követelmények

3. § (1) A szórakoztatási célú berendezést, létesítményt, ideiglenes szerkezetet, szórakozási célú sporteszközt úgy kell tervezni, kialakítani, hogy rendeltetésszerű használat esetén ne veszélyeztesse a személyek életét, testi épségét, egészségét és a vagyonbiztonságot.

(2) Ha a szórakoztatási célú berendezést, létesítményt, ideiglenes szerkezetet, szórakozási célú sporteszközt a vonatkozó nemzeti műszaki szabványban, műszaki előírásban meghatározott speciális tervezési és gyártási követelmények szerint gyártották és annak megfelelően üzemeltetik, azt úgy kell tekinteni, hogy megfelel az e rendelet szerinti alapvető biztonsági követelményeknek.

4. § (1) A tervező feladata a szórakoztatási célú berendezés, létesítmény, ideiglenes szerkezet, szórakozási célú sporteszköz

a) tervezett élettartamának meghatározása,

b) *  biztonságos szállításához, szereléséhez, karbantartásához, vizsgálatához, ellenőrzéséhez és üzemeltetéséhez szükséges előírásokat tartalmazó dokumentumok elkészítése,

c) szétszedett állapotban történő vizsgálata során vizsgálandó fődarabok és kapcsolatok meghatározása,

d) a részletes szakértői anyagvizsgálatok módjának meghatározása,

e) vizsgálati jegyzőkönyvben foglaltak értékelése és

f) a szükséges javításokra vonatkozó javaslatok elkészítése.

(2) *  Ha a szerkezet tervezője nem ismert vagy már nem elérhető, a felújítást – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – szakirányú mérnök kamarai jogosultsággal rendelkező tervező vagy szakértő dolgozza ki. Ebben az esetben a szerkezet részletes, tervszintű felmérését is dokumentáltan, a felmérési terv összeállításával kell elvégezni.

(3) *  Nem kell alkalmazni az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat az olyan állandó jelleggel telepített kültéri fitneszeszköz javítására, felújítására, amely a javítást, felújítást követően megfelel a termékre vonatkozó nemzeti szabványban foglalt műszaki követelményeknek.

4. A gyártással, kivitelezéssel kapcsolatos követelmények

5. § A szórakoztatási célú berendezés, létesítmény, ideiglenes szerkezet, szórakozási célú sporteszköz gyártójának feladata

a) a felhasznált alapanyagok műszaki jellemzőinek hiteles igazolása,

b) a szükséges üzemeltetési, használati és karbantartási utasítások összeállítása,

c) a gyártói kockázatelemzés elvégzése és dokumentálása, valamint

d) a kockázatértékelésen alapuló használati korlátozások meghatározása.

6. § (1) *  Az elsődleges tartószerkezeti és biztonságtechnikai elemek gyártását, kivitelezését, felújítását végző gyártó, kivitelező vagy forgalmazó – a (3) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – MSZ EN ISO 9001 szabvány szerint tanúsított minőségirányítási rendszerrel rendelkező gazdasági szereplő lehet.

(2) Az I. veszélyességi osztályba tartozó acélszerkezetek gyártójának rendelkeznie kell tanúsított üzemi gyártásellenőrzési rendszerrel és hegesztőüzemi tanúsítvánnyal.

(3) Vasalt út kivitelezése során a via ferraták (mászóösvények) tervezése és kivitelezése tárgyú, MSZ EN 16869 műszaki szabványban foglaltakat vagy a szabványos megoldással biztonsági szempontból egyenértékű megoldást kell alkalmazni.

(4) *  Az 1. melléklet 3. pont 3.2.1. alpontja alá tartozó eszköz sorozatgyártása, kivitelezése és telepítése során az állandó jelleggel telepített kültéri fitneszeszközök, biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek tárgyú, MSZ EN 16630 műszaki szabványban foglaltakat vagy a szabványos megoldással biztonsági szempontból egyenértékű megoldást kell alkalmazni, azzal, hogy a gyártó választása szerint a termék a kijelölt szervezet által kiállított típusvizsgálati tanúsítvány alapján, belső gyártásellenőrzéssel hozható forgalomba. A típusvizsgálati tanúsítvány a kiállítás időpontjától 5 évig hatályos, amelyben a kijelölt szervezet tanúsítja, hogy az 1. melléklet 3. pont 3.2.1. alpontja alá tartozó eszköz típusa megfelel az e rendeletben és a terméktípusra vonatkozó nemzeti szabványokban meghatározott műszaki és biztonságtechnikai előírásoknak. A belső gyártásellenőrzésen alapuló típusmegfelelőség biztosítása keretében a gyártó a gyártási eljárás és ennek figyelemmel kísérése révén gondoskodik az 1. melléklet 3. pont 3.2.1. alpontja alá tartozó, gyártott eszköznek a típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és az e rendeletben foglaltaknak való megfelelőségéről, és ezt megfelelőségi nyilatkozat kiállításával igazolja.

5. Az üzemeltető feladatai

7. § (1) A szórakoztatási célú berendezés, létesítmény, ideiglenes szerkezet, szórakozási célú sporteszköz üzemeltetőjének a feladata biztosítani

a) az operatív üzem biztonságát,

b) a használati korlátozások betartását,

c) a rendszeres ellenőrzések, a folyamatos karbantartás elvégzését és a munkák dokumentálását,

d) a tervezési, kivitelezési és üzemeltetési dokumentáció megőrzését és tárolását,

e) a biztonságos használatra alkalmas állapot ellenőrzését,

f) két független szakértői felülvizsgálat között a szórakoztatási célú berendezés, létesítmény, ideiglenes szerkezet, a vasalt út és a görgős sporteszközök létesítménye kivételével a szórakozási célú sporteszköz megfelelő állapotát és a szerkezet mindenkori felállításának szakszerűségét,

g) az operatív üzemeltetési, kezelési feladatokat ellátó személyek felkészítését,

h) az üzemeltetési kockázatok elemzésének legalább évenkénti gyakorisággal történő rendszeres, valamint a szórakoztatási célú berendezéssel, létesítménnyel, ideiglenes szerkezettel, szórakozási célú sporteszközzel kapcsolatos rendkívüli eseményt követő eseti elvégzését,

i) *  az I. veszélyességi osztályba tartozó szórakoztatási célú berendezések, létesítmények háromévente, a tervező vagy a megfelelőségértékelő szervezet által meghatározott kritikus elemek szétszedett állapotban történő vizsgálatához tartozó szakértői munkák elvégeztetését, valamint

j) az I. és II. veszélyességi osztályba tartozó szórakoztatási célú berendezések, létesítmények kezelő személyzetének a biztonságos üzemeltetésre való kioktatását és az állandó megbízatással működő személyzet biztonsági ismereteinek legalább háromévenkénti megújítását.

(2) Vasalt út esetében az üzemeltető a terheléses vizsgálat kivételével minden év március hónap végéig, baleset bekövetkezése esetén soron kívül elvégzi a via ferraták (mászóösvények) tervezése és kivitelezése tárgyú, MSZ EN 16869 műszaki szabványban foglaltak szerinti vizsgálatot. Terheléses vizsgálatot az üzemeltető akkor végez, ha szemrevételezés alapján nem megfelelő a rögzítés.

(3) A vasalt út üzemeltetője a (2) bekezdés szerinti vizsgálat elvégzésén túl három havonta szemrevételezéses üzemeltetői ellenőrzést végez az útvonalon. A kötélbilincseket az üzemeltető szúrópróbaszerűen ellenőrzi. Az elvégzett ellenőrzéseket az üzemeltető fényképpel és írásban egyaránt dokumentálja.

(4) A görgős sporteszközök létesítményének üzemeltetője évente szemrevételezéses üzemeltetői ellenőrzést végez a létesítményen. Az elvégzett ellenőrzéseket az üzemeltető fényképpel és írásban egyaránt dokumentálja.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott üzemeltetői ellenőrzésről készült írásos dokumentum legalább a következőket tartalmazza:

a) az ellenőrzés időpontja, helyszíne;

b) az ellenőrzés eredménye, a feltárt hiányosságok és nem-megfelelőségek megjelölésével;

c) az utóellenőrzés szükségességének megjelölése;

d) az ellenőrzést végző neve, elérhetősége és aláírása.

8. § (1) *  Az üzemeltető a szórakoztatási célú berendezést, létesítményt, ideiglenes szerkezetet, valamint a vasalt út kivételével a szórakozási célú sporteszközt műszaki ellenőrzés céljából bemutatja a kijelölt szervezetnek

a) az első használatbavétel előtt,

b) *  a szórakoztatási célú berendezés, létesítmény, ideiglenes szerkezet, szórakozási célú sporteszköz olyan javítását, átalakítását, felújítását követően, amely hatással van annak műszaki, biztonsági állapotára,

c) a szórakoztatási célú berendezés, létesítmény, ideiglenes szerkezet, szórakozási célú sporteszköz okozta baleset esetén,

d) ismeretlen eredetű meghibásodás esetén,

e) az 1. melléklet szerinti veszélyességi osztálynak megfelelő, a 16. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott időszakonként.

(2) *  A műszaki ellenőrzést az üzemeltető az általa választott kijelölt szervezettel végezteti el. E célból az üzemeltető átadja a kijelölt szervezetnek a gyártó vagy kivitelező nevét, lakcímét vagy székhelyét, valamint az I. és II. veszélyességi osztályba tartozó, szórakoztatási célú berendezés, létesítmény, ideiglenes szerkezet, valamint a vasalt út kivételével a szórakozási célú sporteszköz esetén a berendezés hivatalos műszaki dokumentumainak gyűjteményét.

(3) *  A hivatalos műszaki dokumentumok gyűjteményét az üzemeltető a vonatkozó szabvány vagy azzal biztonsági szempontból egyenértékű műszaki megoldás alkalmazásával állítja össze. Az üzemeltetési követelményeket tartalmazó dokumentumot az üzemeltető magyar nyelven bocsátja rendelkezésre.

9. § *  (1) Az üzemeltető a szórakoztatási célú berendezés, létesítmény, ideiglenes szerkezet, valamint a vasalt út kivételével a szórakozási célú sporteszköz üzemeltetését akkor kezdheti meg, ha rendelkezik az adott berendezésre vagy létesítményre vonatkozó műszaki és biztonságtechnikai előírásoknak való megfelelést igazoló, hatályos megfelelőségi tanúsítvánnyal vagy az 1. melléklet 3. pont 3.2.1. alpontja alá tartozó eszköz esetében típusvizsgálati tanúsítvánnyal, belső gyártásellenőrzést igazoló megfelelőségi nyilatkozattal és a biztonságos használatra való alkalmasságot igazoló jegyzőkönyvvel. Az üzemeltető a megfelelőségi tanúsítványt vagy a típusvizsgálati tanúsítványt, a belső gyártásellenőrzést igazoló megfelelőségi nyilatkozatot és a biztonságos használatra való alkalmasságot igazoló jegyzőkönyvet az üzemeltetés helyszínén tartja.

(2) Az üzemeltető a szórakoztató rendezvények lebonyolítása céljából felépített szórakoztatási célú ideiglenes szerkezet felállítását követő legfeljebb 250 nap elteltével gondoskodik a szerkezetnek a felépítés helyszínén részben vagy egészben történő elbontásáról.

10. § *  (1) A szórakoztatási célú berendezésen, létesítményen, ideiglenes szerkezeten, valamint vasalt út és az 1. melléklet 3. pont 3.2.1. alpontja alá tartozó eszköz kivételével a szórakozási célú sporteszközön jól látható módon fel kell tüntetni

a) a szórakoztatási célú berendezésen szállítható vagy a szórakoztatási célú létesítményen, ideiglenes szerkezeten, szórakozási célú sporteszközön egy időben tartózkodó személyek megengedett legnagyobb számát vagy a megengedett terhelést,

b) a használókra és a használhatóságra vonatkozó korlátozásokat,

c) a megfelelőségi tanúsítványt kibocsátó kijelölt szervezet nevét, a tanúsítvány számát, kibocsátásának keltét és hatályának lejártát,

d) a szórakoztatási célú berendezés, létesítmény – egyértelmű azonosítást lehetővé tevő – megnevezését, egyedi pályanevét vagy pályarajzot, elrendezési vázrajzot, helyszínrajzot, amelyen jól azonosítható módon be kell jelölni az eszközcsoport adott tagját.

(1a) *  Az 1. melléklet 3. pont 3.2.1. alpontja alá tartozó eszköz esetén a kondipark bejáratánál vagy annak központi helyén elhelyezett információs táblán megnevezéssel és piktogrammal kell feltüntetni a telepített eszközöket, valamint az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokat és korlátozásokat. E követelmények teljesíthetők az állandó jelleggel telepített kültéri fitneszeszközök, biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek tárgyú, MSZ EN 16630 műszaki szabványban meghatározott telepítési követelményeknek való megfeleléssel is.

(2) Vasalt út esetében az üzemeltetőnek a beszállásnál tájékoztató táblát kell elhelyeznie az alapvető használati és biztonsági előírásokról, a karbantartásért felelős üzemeltető elérhetőségéről, és rendelkeznie kell a használatot szabályozó házirenddel, melynek elérhetőségét internetes honlapon biztosítja.

11. § Az üzemeltető változása esetén az új üzemeltető a szórakoztatási célú berendezés, létesítmény, ideiglenes szerkezet, valamint a vasalt út kivételével a szórakozási célú sporteszköz megfelelőségi tanúsítványát kiállító kijelölt szervezetnél harminc napon belül bejelenti az üzemeltetőváltást.

12. § (1) Az üzemeltető üzemeltetési naplót vezet, amelyben a szórakoztatási célú berendezés, létesítmény minden telepítését követően feltünteti az előírásnak megfelelő szerelést, az üzemórák számát, valamint az üzemelés közben bekövetkezett esetleges hibákat és azok elhárítását. Az üzemeltető az üzemeltetési naplót az üzemeltetés helyszínén tartja.

(2) Az üzemeltető a szórakoztatási célú berendezés, létesítmény, ideiglenes szerkezet, valamint vasalt út kivételével a szórakozási célú sporteszköz valamennyi üzembe helyezése, illetve használata előtt meggyőződik arról, hogy a berendezés, létesítmény, sporteszköz állapota és szerelése, valamint az alkalmazott érintésvédelem megfelel a biztonságossági követelményeknek.

13. § (1) Az üzemeltető az I. veszélyességi osztályba tartozó, szórakoztatási célú berendezés, létesítmény esetén minden telepítést követően az alábbi vizsgálatok során ellenőrzi és dokumentálja a telepített állapotot:

a) a műszaki követelmények vizsgálata, az előzetes üzempróbák során észlelt nem-megfelelőségek kijavítása, és az üzempróbák elvégzésekor felmerült nem-megfelelőségek megszüntetésének ellenőrzése;

b) a szerkezet rögzítése (alápallózás és lehorgonyzás) helyességének ellenőrzése a terveknek és a talajviszonyoknak megfelelően;

c) a tervdokumentációnak való megfelelőség (tervszerűség) vizsgálata keretében

ca) a szükséges teherviselő részek megfelelő beépítésének tételes vizsgálata, ideértve a kirögzítéseket is,

cb) a teherhordó elemek alak és keresztmetszet szerinti megfelelőségének vizsgálata,

cc) a hidraulikus és pneumatikus alkatrészek megfelelő beépítésének és üzemképességének vizsgálata, valamint

cd) a lépcsők, pódiumok, korlátok, burkolatok, díszítések és egyéb alkatrészek megfelelő beépítésének vizsgálata;

d) a berendezés telepítésének (az elhelyezés megfelelőségének) vizsgálata;

e) a lényeges teherhordó szerkezeti elemek állapotának ellenőrzése (szemrevételes vizsgálat);

f) a levehető alkatrészek megfelelő rögzítésének ellenőrzése mind a tartóelemek, mind a világítási vezetékek és az egyéb díszítések esetében;

g) a csatlakozások biztosításainak, a villamos vezetékek és a nyomás alatti vezetékek biztonságos beépítésének vizsgálata (szemrevételes vizsgálat);

h) a biztonsági berendezések terv szerinti felszerelésének, valamint az ajtók és az utasok biztonságára ható berendezések hatékonyságának ellenőrzése (szemrevételes vizsgálat);

i) a szükséges űrszelvényeken belüli szabad helyek és biztonsági távolságok meglétének ellenőrzése;

j) szemrevételes vizsgálat során annak ellenőrzése, hogy nincs-e meghibásodás a villamos részekben;

k) az utasbefogadó egységek és a forgó, emelkedő-süllyedő látványberendezések próbajáratása teher nélkül.

(2) A telepített állapot ellenőrzését az üzemeltetőnek akkor kell kijelölt szervezettel elvégeztetnie, ha nemzeti szabvány az üzemeltetőtől független szervezet általi ellenőrzésként ezt előírja.

6. A felhasználó feladata

14. § A felhasználó biztosítja a szórakoztatási célú berendezés, létesítmény, ideiglenes szerkezet, szórakozási célú sporteszköz felhasználási feltételeinek megtartását.

7. Az I. és a II. veszélyességi osztályba tartozó, szórakoztatási célú berendezés, létesítmény kezelése

15. § Az I. és a II. veszélyességi osztályba tartozó, szórakoztatási célú berendezést, létesítményt csak olyan személy kezelheti, akit az országos illetékességgel eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala által feljogosított szervezet a berendezés biztonságos üzemeltetésére kioktatott, és ennek tényéről részére igazolást állított ki.

8. *  A szórakoztatási célú berendezés, létesítmény, ideiglenes szerkezet, szórakozási célú sporteszköz időszakos műszaki ellenőrzése

16. § *  (1) Az I. veszélyességi osztályba tartozó, szórakoztatási célú berendezést, létesítményt, ideiglenes szerkezetet, valamint a vasalt út kivételével a szórakozási célú sporteszközt évenként, a II. veszélyességi osztályba tartozó, szórakoztatási célú berendezést, létesítményt, a görgős sporteszközök létesítménye kivételével a szórakozási célú sporteszközt kétévenként, a III. veszélyességi osztályba tartozó, szórakoztatási célú berendezést, létesítményt, ideiglenes szerkezetet, valamint a vasalt út kivételével a szórakozási célú sporteszközt háromévenként időszakos műszaki ellenőrzésnek kell alávetni, melynek célja annak eldöntése az e rendeletben foglaltak, valamint a berendezésre, létesítményre vonatkozó szabványok műszaki követelményei és a szakmai értékítélet alapján értelmezett általános biztonságossági követelmények alapján, hogy adott szórakoztatási célú berendezés, létesítmény, ideiglenes szerkezet, szórakozási célú sporteszköz megfelelőségi tanúsítványának hatálya meghosszabbítható-e, vagy az 1. melléklet 3. pont 3.2.1. alpontja alá tartozó eszköz biztonságos használatra való alkalmasságát igazoló jegyzőkönyv kiállítható-e.

(2) Az I. veszélyességi osztályba tartozó, szórakoztatási célú berendezést, létesítményt, ideiglenes szerkezetet háromévenként szétszerelt állapotban, majd azt követően összeszerelt állapotban kell bemutatni a kijelölt szervezetnek. A megbontás mértékét és a szétszerelt állapotban történő vizsgálat műszaki feltételeit a kijelölt szervezet előzetesen határozza meg az ellenőrzés bejelentésekor.

(3) Az üzemeltető a megfelelőségi tanúsítvány hatályának lejárta előtt kezdeményezi az időszakos műszaki ellenőrzést a kijelölt szervezetnél. A kijelölt szervezet az időszakos műszaki ellenőrzést a (2) bekezdés szerinti szórakoztatási célú berendezés, létesítmény, ideiglenes szerkezet telepítési helyén elvégzi. A szétszerelt állapotban történő vizsgálat műszaki feltételeit a kijelölt szervezet határozza meg.

9. A szórakoztatási célú berendezés, létesítmény teljes körű felújítása

17. § (1) *  A 10 évet meghaladó élettartamú szórakoztatási célú gépi berendezés, létesítmény csak teljes körű felújítást követően és abban az esetben üzemeltethető, ha a kijelölt szervezet a (2) bekezdés szerinti eljárása során megállapította, hogy a szórakoztatási célú berendezés, létesítmény a biztonsági követelményeknek megfelel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felújítást követően a kijelölt szervezet a berendezésen, létesítményen üzembe helyezést megelőző eljárást folytat le.

(3) Az (1) bekezdés szerinti felújítást követően az I. veszélyességi osztályú, szórakoztatási célú berendezés, létesítmény esetén az üzemeltetőnek pótolnia kell és a kijelölt szervezetnek át kell adnia a kiviteli tervdokumentáció és gépkönyv esetlegesen hiányzó elemeit, az üzemeltető által elkészített kockázatelemzést.

10. Záró rendelkezések

18. § Ez a rendelet 2020. november 30-án lép hatályba.

19. § A mutatványos berendezések biztonságosságáról szóló 7/2007. (I. 22.) GKM rendelet alapján kiadott tanúsítványok az azokban meghatározott időbeli hatály lejártáig hatályban maradnak.

19/A. § *  Az egyes szórakoztatási célú berendezések, létesítmények és ideiglenes szerkezetek, valamint szórakozási célú sporteszközök biztonságosságáról szóló 24/2020. (VII. 3.) ITM rendelet módosításáról szóló 26/2023. (IX. 28.) GFM rendelet hatálybalépését megelőzően e rendelet alapján kiadott tanúsítványok az azokban meghatározott határidő lejártáig hatályban maradnak.

20. § E rendelet tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

21. § E rendeletben meghatározott műszaki jellegű előírásoknak nem kell megfelelniük az olyan termékeknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.

22. § * 

1. melléklet a 24/2020. (VII. 3.) ITM rendelethez

A szórakoztatási célú berendezések, létesítmények és ideiglenes szerkezetek, valamint a szórakozási célú sporteszközök veszélyességi osztályba sorolása

1. Az I. veszélyességi osztályba tartozó, szórakoztatási célú berendezések, létesítmények és ideiglenes szerkezetek, valamint szórakozási célú sporteszközök

1.1. Szórakoztatási célú berendezések és létesítmények, amelyek magassága vagy emelési magassága 5 méternél nagyobb vagy működési sebessége 10 m/s (36 km/óra) értéket meghaladja vagy gyorsulása 10 m/s²-nél nagyobb:

1.1.1. felnőttek számára készült körhinta (ideértve a forgóhintát, átfordulós hintát, motoros hajóhintát és keringő körhintát),

1.1.2. hullámvasút,

1.1.3. óriáskerék,

1.1.4. bungee-jumping és katapult,

1.1.5. légpárnás eszközök extrém ugráshoz (BagJump, blob),

1.1.6. alpesi, nyári bob és elektromos szánkópálya (bobkart),

1.1.7. 5 m magasságot meghaladó vízicsúszda,

1.1.8. kalandpark, magaslati kötélpálya, lecsúszópálya,

1.1.9. egyéb olyan, az 1.1.1–1.1.8. pontban nem nevesített szórakoztatási célú berendezés, létesítmény, amely esetében teljesül az, hogy a magassága vagy az emelési magassága 5 méternél nagyobb vagy a működési sebessége 10 m/s (36 km/óra) értéket meghaladja vagy a gyorsulása 10 m/s²-nél nagyobb.

1.2. Szórakozási célú sporteszközök, amelyeken 5 méternél nagyobb magasságba lehet felmászni, felemelkedni, vagy ennél nagyobb magasságban végezhető a mozgás:

1.2.1. függőleges szélcsatorna,

1.2.2. szabadesés szimulátor,

1.2.3. nehéz, nagyon nehéz és extrém nehéz fokozatú vasalt út (via ferrata),

1.2.4. 4,5 m magasságot meghaladó mesterséges mászófal, ide nem értve a versenysport céljára használt vagy sportegyesület keretében végzett edzés céljára igénybe vett mászófalat,

1.2.5. egyéb olyan, az 1.2.1–1.2.4. pontban nem nevesített szórakozási célú sporteszköz, amely esetében teljesül az, hogy 5 méternél nagyobb magasságba lehet felmászni, felemelkedni, vagy ennél nagyobb magasságban végezhető a mozgás.

1.3. Olyan szórakoztatási célú ideiglenes szerkezetek, amelyek rendezvény lebonyolítására szolgáló, 20 m2-t meghaladó alapterületű épületek, és felállításuk időtartama meghaladja a 180 napot.

2. *  A II. veszélyességi osztályba tartozó, szórakoztatási célú berendezések és létesítmények, valamint szórakozási célú sporteszközök

2.1. Szórakoztatási célú berendezések, létesítmények, amelyek magassága vagy emelési magassága 0,3 méternél nagyobb, de 5 méternél kisebb, vagy működési sebessége 1,5 m/s és 10 m/s, azaz 5,4 km/óra és 36 km/óra közé esik, vagy gyorsulása 10 m/s2-nél kisebb:

2.1.1. hófánk,

2.1.2. dodzsem,

2.1.3. gokart és hozzá tartozó pálya,

2.1.4. szimulátor,

2.1.5. elvarázsolt kastély,

2.1.6. vízi ejtőcsónak,

2.1.7. 1 méternél nagyobb, de legfeljebb 5 méter magasságú vízicsúszda, ide nem értve a gyermekvízicsúszdákat,

2.1.8. wakeboardpálya.

2.2. Szórakozási célú sporteszközök, amelyeken 1 méternél nagyobb, de 5 méternél kisebb magasságba lehet felmászni, felemelkedni, vagy ebben a magasságban végezhető a mozgás:

2.2.1. quadjellegű járműpálya,

2.2.2. 4,5 m magasságot el nem érő mesterséges mászófal, boulderfal, ide nem értve a versenysport céljára használt vagy sportegyesület keretében végzett edzés céljára igénybe vett mászófalat,

2.2.3. görgős sporteszközök létesítménye.

2.3. A 2.1. és a 2.2. alpontba tartozó berendezések vagy sporteszközök bármelyikével rendelkező játszóház játékelemei.

2.4. Egyéb olyan, a 2.2.1–2.2.3. alpontban nem nevesített szórakozási célú sporteszköz, amely esetében teljesül az, hogy azon 1 méternél nagyobb, de 5 méternél kisebb magasságba lehet felmászni, felemelkedni, vagy ebben a magasságban végezhető a mozgás, kivéve a szabad testsúlyos edzés sporteszközeinek 3 méternél nem magasabb elemeit.

3. *  A III. veszélyességi osztályba tartozó, szórakoztatási célú berendezések, létesítmények és ideiglenes szerkezetek, valamint szórakozási célú sporteszközök

3.1. Szórakoztatási célú berendezések és létesítmények, amelyek használója a beszállószintről 0,3 méternél kevesebbet emelkedik, és a sebessége 1,5 m/s-nál, azaz 5,4 km/óránál kisebb, vagy amelyeken 1 méternél magasabbra nem lehet felmászni:

3.1.1. gyermekek számára készült körhinta,

3.1.2. 5 m2-t meghaladó alapterületű felfújható berendezések, létesítmények,

3.1.3. vízi élménypark, ideértve a vízre helyezett felfújható berendezéseket, létesítményeket is,

3.1.4. gyermekvonat,

3.1.5. kerti vasút,

3.1.6. akkumulátoros gyermekautó és -motor,

3.1.7. akkumulátoros vagy kézi hajtású gyermekcsónak,

3.1.8. céllövölde,

3.1.9. erőmérő játék,

3.1.10. gyermekvízicsúszda,

3.1.11. mobil játszóház,

3.1.12. vízibicikli, lábbal hajtható vízi dodzsem.

3.2. Szórakozási célú sporteszközök, amelyeken 1 méternél magasabbra nem lehet felmászni, vagy a felhasználó a saját erejéből rugalmas alátámasztáson 1 méternél magasabbra nem tud felugrani:

3.2.1. kondipark, állandó jelleggel telepített kültéri fitneszeszköz, ideértve a szabad testsúlyos edzés sporteszközeinek 3 méternél nem magasabb elemeit is,

3.2.2. gumiasztal (trambulin),

3.2.3. könnyű és közepes fokozatú vasalt út,

3.2.4. buborékfoci.

3.3. Szórakoztatási célú ideiglenes szerkezetek:

3.3.1. 3 méter magasságot meghaladó, ideiglenes installáció,

3.3.2. 50 m2-t meghaladó alapterületű sátor,

3.3.3. 50 m2-t meghaladó alapterületű színpad,

3.3.4. színpadfedés,

3.3.5. színpadtechnikai tartószerkezet,

3.3.6. 20 főt meghaladó befogadóképességű mobil lelátó.

3.4. A 3.1. és a 3.2. alpontba tartozó berendezések vagy sporteszközök bármelyikével rendelkező játszóház játékelemei.

3.5. Egyéb olyan, külön nem nevesített szórakoztatási célú berendezés és létesítmény, szórakozási célú sporteszköz, amely a 3.1. vagy a 3.2. alpontban meghatározott műszaki kritériumokat kielégíti.