A jogszabály mai napon ( 2020.12.02. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2021.I.1. - 2021.I.1.)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2020. évi XL. törvény

a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról * 

1. A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezése és a kezelői jog megszűnése

1. § (1) Azon földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartás szerint termelőszövetkezeti földhasználati jog van bejegyezve - függetlenül attól, hogy az a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény szerint mely földalapba került kijelölésre vagy nem került egyik földalapba sem kijelölésre -, 2021. január 1-jén a törvény erejénél fogva az állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerül, kivéve a (2) bekezdésben meghatározott földrészleteket.

(2) Nem kerül állami tulajdonba az (1) bekezdés alapján az a földrészlet, amelyet

a) a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) alapján 2021. január 1-jéig a mezőgazdasági igazgatási szerv

aa) földkiadási határozattal kérelemre induló eljárásban már tulajdonba adott, de a jogosult tulajdonjoga még nem került az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre vagy

ab) nyilvános sorsolás útján történő tulajdonba adás céljából sorsolási hirdetményben már közzétett,

b) a kárpótlási célú árverezés érdekében a kárpótlási hatóság meghirdetett.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt földrészleteken fennálló jogok és tények - a földrészletre közérdekből jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jogok, illetve a jogi jellegek kivételével - az (1) bekezdésben meghatározott időpontban megszűnnek, ide nem értve a (4) bekezdésben meghatározott esetet.

(4) Ha a termelőszövetkezeti földhasználati jog jogosultjaként az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett szövetkezet, illetve annak jogutódja mint használatba adó és a földhasználó között jogszerűen a föld használati jogosultságának átengedéséről szóló szerződésen alapuló földhasználat jött létre, és az alapján a használat a földhasználati nyilvántartásba bejegyzésre került, ezen szerződés a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 18. § (1) bekezdése szerinti hasznosításra irányuló szerződés hatálybalépésével, de legkésőbb 2022. december 31-én megszűnik. Ha a földet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett szövetkezet vagy annak jogutódja maga használja, a használatot az Nfatv. 18. § (1) bekezdése szerinti hasznosításra irányuló szerződés hatálybalépésével, de legkésőbb 2022. december 31-ig köteles megszüntetni.

(5) Az ingatlanügyi hatóság hivatalból eljárva gondoskodik az (1) bekezdés szerint a Nemzeti Földalapba kerülő földrészleteket érintően

a) az állam tulajdonjogának, valamint a tulajdonosi joggyakorlónak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről,

b) az a) ponttal egyidejűleg a termelőszövetkezeti földhasználati jog és annak jogosultja, valamint ha az Fkbt. 12/C. §-a alapján a védett és védelemre tervezett területek esetében a tulajdonosi joggyakorlóként a nemzeti park igazgatóság került bejegyzésre úgy annak, továbbá - a (3) bekezdésben meghatározott jogok és tények kivételével - a bejegyzett jogok és tények ingatlan-nyilvántartásból történő törléséről, és

c) a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználónak a (4) bekezdés szerinti megszűnést követő haladéktalan törléséről.

2. § Az állam tulajdonát képező földrészleten az ingatlan-nyilvántartásban volt állami gazdaság javára bejegyzett kezelői jog e törvény erejénél fogva megszűnik.

3. § (1) A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv az e törvény alapján az állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerülő földrészlet tulajdonba, illetve használatba adásáról - a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - az Nfatv. rendelkezései szerint gondoskodik.

(2) Ha a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv megállapítja, hogy e törvény alapján az állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerülő földrészlet

a) az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján nem felel meg az Nfatv. 1. § (1) bekezdésében foglaltaknak, úgy az Nfatv. 31. §-ában,

b) az Nfatv. 3. § (3) bekezdése alapján közös tulajdonosi joggyakorlás alá tartozik, úgy ennek rendezésére az Nfatv. 34. § (6a) bekezdésében

foglaltak szerint jár el.

(3) A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv köteles gondoskodni a Nemzeti Földalapba került

a) védett természeti területeknek az Nfatv. szerinti vagyonkezelésbe adásáról,

b) a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény szerinti védelemre tervezett természeti területek hasznosításáról a védetté nyilvánításig.

4. § (1) Azok a személyek, akik az 1. § (1) bekezdésében meghatározott időpontban kiadatlan részarány-tulajdonnal rendelkeznek, a (2) bekezdésben meghatározott mértékű kártalanításra tarthatnak igényt. Az a természetes személy minősül kiadatlan részarány-tulajdonnal rendelkezőnek, akinek a nevén 2021. január 1-jén az ingatlanügyi hatóság által vezetett termelőszövetkezeti különlapon aranykorona értékben kifejezett részarány-tulajdon van nyilvántartva, és amely ellenében sem ingatlan tulajdonához, sem kártalanításhoz nem jutott.

(2) A kártalanítás mértéke aranykorona jogosultságonként ötvenezer forint.

5. § (1) A kártalanítás megfizetését a részarány-tulajdonos vagy jogutódja kérelmezheti a részarány-tulajdont nyilvántartó ingatlanügyi hatóságnál.

(2) Az ingatlanügyi hatóság dönt a kártalanítás iránti kérelem elbírálásáról és intézkedik a kártalanítás összegének kifizetéséről. A kártalanításról szóló döntésben rendelkezni kell a kártalanított személy részaránytulajdonának törléséről és a termelőszövetkezeti különlapjának megszüntetéséről, melyet az ingatlanügyi hatóság a kártalanításról szóló döntés véglegessé válásának napját követő 15 napon belül foganatosít. A kártalanításról szóló végleges döntésről az ingatlanügyi hatóság a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervet értesíti.

(3) A kifizetésekre a kérelmek beérkezésének sorrendjében kerül sor.

6. § A 4. § (1) bekezdésében meghatározottak mellett az Fkbt. 12/C. §-ában foglalt, védett és védelemre tervezett területeket érintő esetben, ha az ott meghatározott kártalanításra jogosult részarány-tulajdonost illetően a mezőgazdasági igazgatási szerv véglegessé vált határozata alapján a kártalanítás összegének megfizetésére 2021. január 1-jéig még nem került sor, úgy a kártalanításra jogosult részarány-tulajdonos a teljes kiadatlan részaránytulajdona tekintetében e törvény szerinti kártalanítási összegre jogosult.

7. § (1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteken fennálló értéknövelő beruházásokkal kapcsolatos elszámolási igény érvényesítésére irányadó szabályokat kell alkalmazni, ha az 1. § (1) bekezdésében meghatározott

a) földrészlet a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) szerint tanyának minősül,

b) földrészlet vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásban a földdel együtt nyilvántartott épület, felszíni vagy felszín alatti építmény (a továbbiakban együtt: építmény) van feltüntetve,

c) földrészleten található építmény az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként van feltüntetve,

d) földrészleten található építmény az ingatlan-nyilvántartásban nincs feltüntetve, vagy

e) földrészleten a művelési ágának megfelelő hasznosítását elősegítő és a földrészlet forgalmi értékét, illetve hasznait növelő - beruházás útján megvalósuló - agrotechnikai létesítmény található.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott földrészletek esetében az elszámolás kizárólag az építmény, az (1) bekezdés e) pontja szerinti beruházások értékének megtérítésére terjed ki, melynek a jogosultja a beruházást megvalósító természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, vagy annak jogutódja (a továbbiakban együtt: beruházó).

(3) A beruházónak az elszámolás iránti írásbeli igényét legkésőbb 2021. december 31-ig kell a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervvel közölnie.

(4) A beruházót 2022. május 1-jéig vételi jog illeti meg az (1) bekezdés szerinti földrészletre a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv által meghatározott ellenérték fejében, ha a mezőgazdasági igazgatási szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazoltan megfelel a Földforgalmi törvényben előírt tulajdonszerzési feltételeknek. A vételi jog gyakorlása során az (1) és (2) bekezdés szerint fennálló és a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv által elfogadott elszámolási igény összegét a vételárba történő beszámítással figyelembe kell venni.

8. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti földrészletet legalább 2008. január 1-től szakadatlanul birtokló részarány-tulajdonost 2021. december 31-ig gyakorolható vételi jog illeti meg a kiadatlan részaránytulajdona ellenében a birtokában álló földrészletre, feltéve, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazoltan megfelel a Földforgalmi törvényben előírt tulajdonszerzési feltételeknek és a vételi jog gyakorlásával egyidejűleg

a) a tulajdonszerzési jogosultságként előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat megteszi,

b) a szakadatlan birtoklásának tényét közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan igazolja,

c) a földrészletre e § szerint más részarány-tulajdonos nem formál igényt, és

d) a földrészlet nem érintett a 7. § szerinti elszámolással.

(2) Az (1) bekezdés szerinti birtoklásnak kell tekinteni, ha az adott földet a részarány-tulajdonos közeli hozzátartozója, vagy a legalább 25%-ban a tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban a tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet birtokolja az (1) bekezdésben meghatározott feltételek szerint.

(3) A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervnek 2021. december 31-ig az (1) bekezdés szerinti vételi jog gyakorlására figyelemmel kell lennie a földrészlet hasznosítási módjának meghatározása során.

2. Záró rendelkezések

9. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a termelőszövetkezeti szövetkezeti földhasználati jog alatt álló ingatlanok állami tulajdonba kerülésével kapcsolatban a részarány-tulajdonosok kártalanítására vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.

10. § (1) E törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2020. július 1-jén lép hatályba.

(2) A 13. és 14. §, valamint a 15. § (2) bekezdése 2021. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 16. § (4) bekezdése 2025. január 1-jén lép hatályba.

11. § Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a részarány-földkiadási eljárást az Fkbt.-nek a földkiadási határozat meghozatala, illetve a nyilvános sorsolási hirdetmény közzététele napján hatályos rendelkezései szerint kell befejezni. A kárpótlási eljárást a kárpótlási célú árverési hirdetmény közzététele napján hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. E rendelkezést kell alkalmazni az e törvény hatálybalépését követően megismételt részarány-földkiadási és kárpótlási eljárásban is.

12. § E törvény

a) 7. és 8. §-a, 70-106. §-a, 116. § a), b), d), e), i) és j) pontja, 117. § a), b) és e) pontja az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján,

b) 1. § (1) bekezdése, 29. §-a, 42. § a) pontja, 44. §-a, 50-59. §-a, 65. §-a, 67. §-a, valamint 68. § d) és e) pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

3-4. * 

13-14. § * 

5. A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása

15. § (1) * 

(2) * 

6. A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény módosítása

16. § (1)-(3) * 

(4) * 

7-16. * 

17-117. § * 


  Vissza az oldal tetejére