A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 13. pont a), c), g) és h) alpontjában, valamint 342/A. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 2., 8., 19. és 20. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 108. § és a 112. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 13. pont i) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 2., 8. és 20. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 114. § és a 115. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 18. pont d) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 2., 8. és 20. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 116–120. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 6. pont e) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 2., 8., 19. és 20. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva
a következőket rendelem el:
1. § (1) * E rendelet hatálya – az (1a)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti, a miniszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervre és ezen rendvédelmi feladatokat ellátó szervvel hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyre, valamint az ezen rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományába jelentkező személyre terjed ki.
(1a) * A 12. § hatálya a Hszt. 1. § (1) bekezdés a)–g) pontja szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervre terjed ki.
(2) A III. Fejezet hatálya a rendvédelmi oktatási intézményre, a rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkező tanulóra, a tisztjelöltnek jelentkező személyre, valamint a Hszt. 1. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti, a miniszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervre és ezen rendvédelmi feladatokat ellátó szerv tisztjelöltjére terjed ki.
(2a) * A III/A. Fejezet hatálya a rendvédelmi oktatási intézményre, a rendvédelmi oktatási intézmény tanulójára, valamint a Hszt. 1. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti, a miniszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervre és ezen rendvédelmi feladatokat ellátó szerv tisztjelöltjére terjed ki.
(3) A IV. Fejezet hatálya a Hszt. 1. § (1) bekezdés a)–f) és h) pontja szerinti, a miniszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervre, az ezen rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: igazgatási jogviszony) foglalkoztatott rendvédelmi igazgatási alkalmazottra (a továbbiakban: rendvédelmi alkalmazott) terjed ki.
(4) Az V. Fejezet hatálya a Hszt. 1. § (1) bekezdés a)–f) és h) pontja szerinti, a miniszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervre és ezen rendvédelmi feladatokat ellátó szervvel hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyre terjed ki.
(5) A VI. Fejezet hatálya a Hszt. 1. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti, a miniszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervre és ezen rendvédelmi feladatokat ellátó szervvel hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyre terjed ki.
2. § E rendelet alkalmazásában
1. alkalmasságvizsgálat: a hivatásos állomány tagjának, a hivatásos állományba jelentkezőnek, továbbá a rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezőnek olyan vizsgálata, amelynek célja annak megállapítása, hogy a vizsgált személy megfelel-e a hivatásos szolgálat általános vagy az adott szolgálati beosztásban ellátandó feladat specialitásaihoz igazodó alkalmassági követelményeinek, alkalmas-e a fokozott megterheléssel és igénybevétellel járó tevékenységek elvégzésére,
2. egészségfejlesztés: olyan, az egyén testi és lelki egészségi állapotának javítását célzó tevékenységek összessége, amelyek kívül esnek a kifejezetten gyógyító tevékenységeken; jelenti egyrészt a rendvédelmi szerv oldaláról az egészséggel kapcsolatos szervezetfejlesztési, támogatási, egészségnevelési, mentálhigiénés tevékenységeket, másrészt a hivatásos állomány tagja oldaláról a megelőzés, az önsegítés érdekében tett erőfeszítéseket,
3. felülvizsgálati eljárás: a rendvédelmi szerv hivatásos állományának egészségi alkalmasságvizsgálata során másodfokon született „Alkalmatlan” minősítés esetén az egészségi alkalmasság megítélésére irányuló eljárás,
4. illeszkedésvizsgálat: az alkalmasságvizsgálat részét képező vizsgálat, amelynek során a vizsgált személynek a meghatározott szakterülethez vagy szolgálati beosztáshoz kötődően előre meghatározott kompetenciaelvárásoknak való megfelelése kerül értékelésre,
5. kategória-váltás: a hivatásos szolgálati jogviszony olyan módosítása, amely az alkalmasságvizsgálati kategóriák közötti váltást eredményez,
6. kategóriafeltétel: a rendvédelmi szerv vezetője által a minden esetben kötelezően teljesítendő minimumfeltételen túl meghatározott, az alkalmasságvizsgálati kategóriához kapcsolódó egészségi, pszichológiai és fizikai követelmény,
7. kompetencia: a rendvédelmi szerv feladatainak hatékony elvégzéséhez szükséges készségek és képességek együttese, továbbá mindazon személyes jellemzők összessége, amelyek kihatással lehetnek a szolgálatteljesítésre; a kompetencia lehet
a) alap kompetencia,
b) irányítói kompetencia, valamint
c) vezetői kompetencia,
azzal, hogy ezek egymásra épülnek,
8. kompetenciavizsgálat: a pszichológiai alkalmasságvizsgálat részét képező illeszkedésvizsgálat egyik eleme, amelynek típusai
a) az alapkompetencia-vizsgálat,
b) az irányítóikompetencia-vizsgálat, valamint
c) a vezetőikompetencia-vizsgálat,
9. minimumfeltétel: azon egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmasságkategória követelmény, amelynek minden hivatásos állományban lévő személynek meg kell felelnie,
10. miniszter: a belügyminiszter,
11. minisztérium: a miniszter által vezetett minisztérium,
12. rendvédelmi alapellátó orvos: a vizsgált személy elsőfokú egészségi alkalmasságvizsgálatának elvégzésére jogosult orvos,
13. rendvédelmi alapellátó pszichológus: a vizsgált személy elsőfokú pszichológiai alkalmasságvizsgálatának elvégzésére jogosult pszichológus,
13a. * rendvédelmi oktatási intézmény: a Hszt. 2. § 22. pontjában meghatározott intézmény,
14. rendvédelmi szerv: a miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv,
15. rendvédelmi szerv vezetője: a rendvédelmi szerv országos főigazgatója és országos parancsnoka,
16. sportszakember: a rendvédelmi szervnek a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló kormányrendelet szerinti, egészségmegőrző és sportfoglalkozások, edzésprogramok vezetésére jogosító képesítéssel rendelkező, vagy fizikai alkalmasság felmérésében legalább kétéves sportszakmai tapasztalattal rendelkező foglalkoztatottja,
17. személyügyi szerv: az állományilletékes parancsnok vagy a munkáltatói intézkedés meghozatalára javaslattételi, kezdeményezési vagy kinevezési joggal rendelkező parancsnok vagy vezető alárendeltségében működő, annak munkáltatói döntéseit előkészítő, nyilvántartó és rendszerező szervezeti elem, amelynek vezetője felelős az e rendeletben szabályozott munkáltatói intézkedéseket megalapozó eljárások jogszerűségéért, valamint a munkáltatói intézkedések szakszerű előkészítéséért.
3. § (1) * A szolgálati követelmények érvényre juttatása érdekében a hivatásos állomány tagjának hivatásos szolgálatra, valamint az egyes szolgálati beosztásra való alkalmasságát, egészségi, pszichológiai és fizikai állapotát a hivatásos szolgálati jogviszony létesítését megelőzően és annak fennállása alatt alkalmasságvizsgálat keretében vizsgálni és minősíteni kell.
(2) Az alkalmasságvizsgálat tartalmát tekintve lehet
a) egészségi,
b) pszichológiai vagy
c) fizikai
alkalmasságvizsgálat.
4. § Az alkalmasságvizsgálatok típusai
a) a hivatásos állományba kinevezést megelőző,
b) a véglegesítés előtti,
c) a kategória-váltáshoz kapcsolódó,
d) a vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző,
e) a külszolgálathoz kapcsolódó,
f) az időszakos,
g) a soron kívüli és
h) az ismételt
alkalmasságvizsgálat.
5. § (1) Az alkalmasságvizsgálat Kétlépcsős Integrált Alkalmasságvizsgálati Rendszerben (a továbbiakban: KLIR) valósul meg.
(2) A KLIR alapelvei a következők:
a) az alkalmasságvizsgálat a betöltendő vagy a betöltött szolgálati beosztáshoz igazodik,
b) az egészségi, pszichológiai és fizikai minimumfeltételeknek, valamint az adott alkalmasságvizsgálati kategóriához kapcsolódó kategóriafeltételeknek való együttes megfelelés az alkalmasság alapfeltétele,
c) a vizsgált személy hivatásos állományba való felvételével, illetve szolgálati beosztásba helyezésével kapcsolatos döntést – ha a minimumfeltételek és a kategóriafeltételek együttesen teljesültek – az egyes alkalmasságvizsgálatok eredményeinek ismeretében a munkáltatói jogkör gyakorlója hozza meg,
d) a támogatás és a fejleszthetőség keretében a rendvédelmi szerv feladata, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket
da) az egészségfejlesztés és egészségmegőrzés, valamint a hivatásos állomány tagjának mentálhigiénés támogatása,
db) az egyéni továbbképzési rendszer keretében a kompetenciák fejlesztése, valamint
dc) a fizikai erőnléti állapot fenntartása
érdekében.
6. § Nem kerül sor alkalmasságvizsgálatra a hivatásos állomány azon tagja esetében, aki a Hszt. 77. § (1) bekezdés b) és f)–k) pontja szerinti rendelkezési állományban van, de nem tölt be szolgálati beosztást, esetükben alkalmasságvizsgálatra kizárólag a rendelkezési állomány megszűnése esetén kerül sor.
7. § * A KLIR-t a rendvédelmi szerv a Komplex Kompetencia Alapú Kiválasztási és Képzési Rendszer (a továbbiakban: KOMP-rendszer) elnevezésű informatikai keretrendszer igénybevételével folytatja le.
8. § (1) * A KOMP-rendszer igénybevétele során a rendvédelmi szerv a következő, általa törvény alapján a hivatásos állomány tagjáról és a hivatásos állományába jelentkezőről kezelt adatokat használja fel:
a) név,
b) rendfokozat,
c) születési név,
d) születési hely,
e) születési idő,
f) anyja születési neve,
g) társadalombiztosítási azonosító jel,
h) lakóhely,
i) iskolai végzettség,
j) az egyes alkalmasságvizsgálatok rész-, összesített és végeredményei, valamint az alkalmassági minősítéseket tartalmazó dokumentumok.
(2) A KOMP-rendszer
a) biztosítja a kötelezően vizsgálandó pszichológiai kompetenciák mérésére alkalmas tesztrendszerek működését, a tesztek felvételét és kiértékelését,
b) biztosítja az egyéni továbbképzési rendszerrel való közvetlen kapcsolatot,
c) lehetőséget ad egyéni és összesített vélemények, jelentések és elemzések elkészítésére.
(3) A KOMP-rendszerben a hivatásos állomány személyi és szolgálati alapadatai a személyügyi alapnyilvántartás alapján, a Hszt. 107. §-a figyelembevételével kerülnek felhasználásra.
(4) A KOMP-rendszerben folyamatosan, de legkésőbb az alkalmasságvizsgálati minősítés dátumát követő negyedév első hónapjának 15-éig rögzíteni kell az elvégzett alkalmasságvizsgálatokra vonatkozó minősítéseket.
9. § (1) A KOMP-rendszerben rögzített adatokhoz való hozzáférést a jogosultságok differenciált kiosztásával kell biztosítani.
(2) A hivatásos állomány tagjának az alkalmasság minősítéséhez kapcsolódó adatait
a) a hivatásos állomány tagja,
b) az állományilletékes parancsnok, a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult más személy és a személyügyi szerv, valamint
c) az alkalmasságvizsgálatot végző személy
kizárólag a részére biztosított informatikai hozzáférésen keresztül ismerheti meg.
(3) A KOMP-rendszer a pszichológiai kompetenciák mérésére használt felületen a pszichológiai vizsgálati adatokat elkülönítetten kezeli, ahhoz kizárólag a pszichológiai alkalmasságvizsgálatot végző személy részére biztosítható hozzáférés. Ezen felületről kizárólag a kompetenciamérés eredményei tehetők más személyek részére hozzáférhetővé.
(4) A hivatásos állomány tagjának egyéni továbbképzése részeként az egyéni továbbképzési terv kompetenciafejlesztési feladatainak meghatározására az alkalmasságvizsgálatok során rendszeres időközönként végrehajtott kompetenciamérés eredményei alapján kerül sor.
10. § Ha a hivatásos állomány tagjának alkalmasságvizsgálata során az orvos, a pszichológus vagy a sportszakember a vizsgált személy egészségi, pszichológiai, illetve fizikai állapotában az alkalmasságot kedvezőtlenül befolyásoló változásokat tapasztal, gondozási, fejlesztési programot javasol azok kiküszöbölésére.
11. § * (1) A Tanácsadó Testület a miniszter alkalmasságvizsgálatokkal összefüggő feladatainak ellátását segítő, 15 főből álló szakmai testület.
(2) A Tanácsadó Testület többségi szavazással dönt. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(3) A Tanácsadó Testület a működési rendjének szabályait a miniszter által jóváhagyott ügyrendjében állapítja meg.
(4) A Tanácsadó Testület működésével összefüggő feltételeket a miniszter biztosítja.
12. § (1) A Tanácsadó Testület elnökét és titkárát a miniszter nevezi ki a minisztérium állományából.
(2) * A Tanácsadó Testület elnöke, valamint a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos szolgálati jogviszonyban állók és rendvédelmi igazgatási alkalmazottak egészségügyi és pszichológiai ellátással összefüggő kérdéseiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott felülvizsgáló egység vezető főorvosa a Tanácsadó Testület tagja. A Tanácsadó Testület további 13 tagját a rendvédelmi szervek által felkért személyek alkotják az alábbi összetétel szerint
a) az országos rendőrfőkapitány egy orvost, egy pszichológust és egy sportszakembert,
b) a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka egy orvost, egy pszichológust és egy sportszakembert,
c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv főigazgatója egy orvost, egy pszichológust és egy sportszakembert,
d) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója egy főt,
e) a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója egy főt,
f) az idegenrendészeti szerv főigazgatója egy főt és
g) az Országgyűlési Őrség parancsnoka egy főt
delegál.
(3) A Tanácsadó Testület tagjának az delegálható, aki
a) felsőfokú végzettséggel rendelkezik,
b) orvos esetében szakvizsgával, pszichológus esetében szakvizsgával vagy szakpszichológusi szakképzettséggel rendelkezik,
c) az adott szakterületen legalább tízéves szakmai gyakorlattal rendelkezik,
d) rendvédelmi szakterületen szerzett legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, és
e) a jelöléséhez hozzájárul.
13. § (1) Az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokoll az alkalmasságvizsgálatok végrehajtását segítő módszertani szakmai dokumentum. Az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokollt a Tanácsadó Testület véleményezését követően a rendvédelmi szerv vezetője adja ki.
(2) Az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokoll határozza meg az egyes alkalmasságvizsgálatok vizsgálati módszertanát, amely magában foglalja
a) az alkalmazandó vizsgálati módszerek leírását az e rendeletben meghatározott elvárásokra figyelemmel,
b) az eredmények kiértékelési módszertanát, amely a pszichológiai vizsgálatok tekintetében az alkalmazott vizsgáló eljárások eredményeinek kritériumszintjét is magában foglalja, valamint
c) az eredmények alapján az alkalmasságvizsgálati véleményt tartalmazó minősítés kialakításának a szabályait.
(3) * Az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokollban kell rögzíteni
a) a prevenciós kérdőív tartalmát,
b) a betegségekre, kezelésekre, kórelőzményekre vonatkozó egészségügyi szakmai kérdéseket, valamint
c) a hivatásos állomány tagjának szolgálati helyén végrehajtásra kerülő időszakos alkalmasságvizsgálat feltételeit.
14. § (1) A szolgálati beosztásokat szerepkörökbe kell besorolni, amely során
a) a szolgálatellátás sajátosságaiból adódó valóságos és rendszeresen felmerülő – az életet, testi épséget, egészséget fenyegető – kockázatot,
b) a fegyverrel való szolgálatteljesítés, a fegyverhasználattal vagy annak lehetőségével járó helyzetek gyakoriságát,
c) a szolgálatteljesítés külső körülményeit,
d) a szolgálat ellátásához kapcsolódó belső körülmények, rezsimszabályok szigorúságát, kötöttségét, valamint
e) a szakmai irányításból adódó többletfelelősséget, magasabb szakmai követelményeket
kell figyelembe venni.
(2) A szolgálati beosztások szerepkörök szerint az alábbi alkalmasságvizsgálati kategóriákba sorolhatók:
a) I. kategória: az a tiszti vagy tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó támogató szerepkör, amely nem tartozik az V. kategóriába,
b) II. kategória: az a tiszti vagy tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó adminisztratív vagy hatósági szerepkör, amely nem tartozik a VI. kategóriába,
c) III. kategória: az a tiszti vagy tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó beavatkozó vagy intézkedő szerepkör, amely nem tartozik a VII. kategóriába,
d) IV. kategória: az a tiszti vagy tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó speciális szerepkör, amely nem tartozik a VIII. kategóriába,
e) V. kategória: a tiszti vagy tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó támogató szerepkör, ha a közvetlen irányítása alatt a személyi állomány több tagja látja el feladatát,
f) VI. kategória: a tiszti vagy tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó adminisztratív vagy hatósági szerepkör, ha a közvetlen irányítása alatt a személyi állomány több tagja látja el feladatát,
g) VII. kategória: a tiszti vagy tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó beavatkozó vagy intézkedő szerepkör, ha a közvetlen irányítása alatt a személyi állomány több tagja látja el feladatát,
h) VIII. kategória: a tiszti vagy tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó speciális szerepkör, ha a közvetlen irányítása alatt a személyi állomány több tagja látja el feladatát,
i) IX. kategória: a vezetői besorolási osztályba tartozó támogató szerepkör,
j) X. kategória: a vezetői besorolási osztályba tartozó adminisztratív vagy hatósági szerepkör,
k) XI. kategória: a vezetői besorolási osztályba tartozó beavatkozó vagy intézkedő szerepkör,
l) XII. kategória: a vezetői besorolási osztályba tartozó speciális szerepkör.
15. § (1) Az alkalmasságvizsgálatot a fogadó szervnél betöltött szolgálati beosztáshoz tartozó alkalmasságvizsgálati kategória szerint kell elvégezni a rendvédelmi szerv hivatásos állományának azon tagja esetében, aki szolgálati beosztásba történő vezényléssel másik rendvédelmi szervnél teljesít szolgálatot.
(2) A rendvédelmi szerv hivatásos állományának azon – az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó – tagját, aki vezényléssel a Hszt. 51. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott szervnél teljesít szolgálatot, az I. alkalmasságvizsgálati kategóriába, vezetői beosztás esetén a IX. alkalmasságvizsgálati kategóriába kell besorolni, amelynek megfelelő alkalmasságvizsgálat végrehajtásáról az a rendvédelmi szerv gondoskodik, amelynél a hivatásos állomány tagja rendelkezési állományban van.
(3) A rendőrség Hszt. 320–326. §-a szerinti különleges foglalkoztatási állományának tagját az I. alkalmasságvizsgálati kategóriába kell besorolni.
16. § (1) Ezen alcím alkalmazásában
a) adminisztratív vagy hatósági szerepkör: a rendvédelmi szerv alapfeladatába tartozó adminisztratív vagy hatósági feladatok ellátására rendszeresített olyan szolgálati beosztás, amely nagyrészt belső térben végzett szellemi munkával, alapvetően hivatali rendben történő szolgálatteljesítéssel, valamint könnyű vagy közepesen nehéz fizikai és pszichikai megterheléssel jár,
b) beavatkozó vagy intézkedő szerepkör: a rendvédelmi szerv alapfeladatába tartozó feladatok ellátására rendszeresített olyan szolgálati beosztás, amely közepesen nehéz, illetve nehéz fizikai munkával, fokozott fizikai és pszichés megterheléssel, esetenként zajterheléssel, illetve fokozott balesetveszély lehetőségével jár,
c) speciális szerepkör: a rendvédelmi szerv alapfeladatába tartozó feladatok ellátására rendszeresített olyan szolgálati beosztás, amely fokozott fizikai igénybevétellel és jellemzően speciális egészségi és pszichikai megterheléssel jár,
d) támogató szerepkör: a rendvédelmi szervnek az alapfeladatába nem tartozó adminisztratív, valamint a rendvédelmi szerv operatív működését elősegítő feladatok ellátására rendszeresített szolgálati beosztás, amelyet hivatali munkarendben, nagyrészt belső térben, képernyő előtt, ülőmunkával kell ellátni, és amely jellemzően szellemi munka, amelyhez kapcsolódó felelősség döntési kényszerrel, figyelmi terheléssel jár.
(2) Ezen alcím alkalmazásában alapfeladatnak minősül
a) a rendőrség tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladat,
b) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv tekintetében a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény szerinti tűzvédelmi, tűzoltási és műszaki mentési feladat, valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény szerinti katasztrófavédelmi, polgári védelmi, valamint iparbiztonsági feladat, valamint
c) a büntetés-végrehajtási szervezet tekintetében a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott feladat.
17. § (1) Az egészségi alkalmasságvizsgálatot első és másodfokon a rendvédelmi szerv vezetője által közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott kijelölés szerinti orvos végzi.
(2) A pszichológiai alkalmasságvizsgálatot
a) első és másodfokon a rendvédelmi szerv vezetője által közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott kijelölés szerinti pszichológus,
b) a másodfokon született „Alkalmatlan” minősítés esetén a pszichológiai háromfős bizottság
végzi.
(3) A fizikai alkalmasságvizsgálatot
a) első és másodfokon a rendvédelmi szerv vezetője által közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott kijelölés szerinti sportszakember,
b) a másodfokon született „Alkalmatlan” minősítés esetén a fizikai háromfős bizottság
végzi.
18. § (1) Az alkalmasságvizsgálatot végző személy nem lehet a vizsgált személy Hszt. 2. § 13. pontja szerinti közeli hozzátartozója, valamint az, akitől a tárgyilagos megítélés egyéb okból nem várható el.
(2) * Az alkalmasságvizsgálatot végző személy jogszabályban és szakmai előírásban foglaltak szerint köteles az alkalmasságvizsgálatot elvégezni és e tevékenysége során nem befolyásolható és nem utasítható.
19. § (1) Másodfokon a legalább hároméves rendvédelmi szakmai tapasztalattal rendelkező, valamely rendvédelmi szerv központi szervénél foglalkoztatott szakember járhat el. Orvos esetében további feltétel a szakvizsga, pszichológus esetében a szakvizsga vagy szakpszichológusi szakvégzettség megléte.
(2) A fellebbezés elbírálásában nem vehet részt az, aki az első fokon hozott döntés meghozatalában, illetve az annak alapjául szolgáló vizsgálatban, illetve alkalmasságvizsgálatban részt vett.
20. § (1) A pszichológiai háromfős bizottság tagja
a) kettő fő, a hivatásos állomány tagját foglalkoztató rendvédelmi szerv – ha a másodfokú alkalmasságvizsgálatot valamely más rendvédelmi szerv pszichológusa végezte, akkor azon rendvédelmi szerv – legalább hároméves rendvédelmi szakmai tapasztalattal és szakvizsgával vagy szakpszichológusi szakképzettséggel rendelkező szakembere,
b) az a) pontban foglalt rendvédelmi szervtől eltérő másik rendvédelmi szerv legalább hároméves rendvédelmi szakmai tapasztalattal és szakvizsgával vagy szakpszichológusi szakképzettséggel rendelkező szakembere vagy a minisztérium szakmai irányításért felelős szakterületének képviselője.
(2) A fizikai háromfős bizottság tagja
a) kettő fő, a hivatásos állomány tagját foglalkoztató rendvédelmi szerv legalább hároméves rendvédelmi szakmai tapasztalattal rendelkező sportszakembere,
b) az a) pontban foglalt rendvédelmi szervtől eltérő másik rendvédelmi szerv legalább hároméves rendvédelmi szakmai tapasztalattal rendelkező sportszakembere vagy a minisztérium szakmai irányításért felelős képviselője.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti háromfős bizottság eljárásában nem vehet részt az, aki az első vagy másodfokon hozott döntés meghozatalában, illetve az azok alapjául szolgáló vizsgálatban, illetve alkalmasságvizsgálatokban részt vett.
21. § (1) Az alkalmasságvizsgálatok elrendelésével kapcsolatos iratokat a személyügyi szerv készíti elő kiadmányozásra. A személyügyi szerv gondoskodik továbbá arról, hogy a vizsgált személyről, valamint az általa betöltött, illetve betöltendő szolgálati beosztással kapcsolatos, az alkalmasságvizsgálatok végrehajtásához elengedhetetlen – a személyügyi szerv rendelkezésére álló – információk, előzményi adatok, minősítések a vizsgálatot végző orvos, pszichológus vagy sportszakember rendelkezésére álljon.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint a személyügyi szerv gondoskodik a szolgálati beosztást betöltő személyek vonatkozásában a vizsgálat elvégzéséhez szükséges szolgálati elöljárói visszajelzés beszerzéséről.
(3) Az alkalmasságvizsgálatra rendelő lapon fel kell tüntetni
a) a vizsgálatra rendelt személy következő adatait: név, rendfokozat, születési név, születési hely, születési idő, anyja születési neve,
b) a vizsgálatra rendelt személy társadalombiztosítási azonosító jelét,
c) a hivatásos állományba vételt megelőző alkalmasságvizsgálat esetén a vizsgálatra rendelt személy lakóhelyét,
d) a hivatásos állomány tagja esetén a betöltött szolgálati beosztás megnevezését és alkalmasságvizsgálati kategóriáját,
e) az elvégzendő alkalmasságvizsgálatra vonatkozó adatokat:
ea) tartalma szerint egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasságvizsgálat,
eb) az alkalmasságvizsgálat típusa,
ec) az elsőfok, a másodfok, illetve a háromfős bizottsági eljárás vagy a felülvizsgálati eljárás megjelölése,
f) az elrendelt alkalmasságvizsgálat típusától függően a tervezett szolgálati beosztás megnevezését és alkalmasságvizsgálati kategóriáját,
g) a képernyős eszköz használatára vonatkozó információt,
h) az alkalmasságvizsgálat elrendelésének tényét, valamint
i) az elrendelő állományilletékes parancsnok nevét és aláírását.
22. § (1) Az alkalmasságvizsgálaton a vizsgálatra rendelt személynek a személyes megjelenése szükséges. Az alkalmasságvizsgálatot végző a vizsgálat megkezdése előtt ellenőrzi a vizsgálatra rendelt személy személyazonosságát.
(2) A vizsgálatra rendelt személynek az alkalmasságvizsgálat során be kell mutatnia
a) a személyügyi szerv által kitöltött alkalmasságvizsgálatra rendelő lapot, valamint
b) az egészségi, pszichológiai és fizikai-erőnléti állapotára vonatkozó, az adott alkalmasságvizsgálat szempontjából szükséges egészségügyi dokumentációt.
(3) * Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a hivatásos állomány tagjának alkalmasságával kapcsolatos döntés a rendelkezésre álló dokumentumok alapján is meghozható a soron kívüli és az ismételt alkalmasságvizsgálat során, ha a vizsgálatra rendelt személy
a) egészségi állapota a személyes megjelenést nem teszi lehetővé,
b) betegsége, sérülése miatt járó-, illetve mozgásképtelen, vagy
c) utaztatása esetén egészségi állapotában romlás következne be,
és meglévő egészségügyi dokumentációjából az egészségi állapota megítélhető.
23. § (1) Az alkalmasságvizsgálat során el kell bírálni, hogy a vizsgált személy
a) egészségi, pszichológiai, fizikai szempontból a meghatározott követelményrendszer szerint alkalmas-e a betöltendő, illetve a betöltött szolgálati beosztás ellátására,
b) egészségének előre látható károsodása nélkül alkalmas-e egyes, fokozott igénybevétellel, veszéllyel járó szolgálati feladatok, munkatevékenységek elvégzésére,
c) nem szenved-e valamilyen fertőző betegségben, amely miatt szolgálati beosztásából adódóan széles körű fertőzést okozhat, vagy nem szenved-e olyan betegségben, amelynek következtében bármikor szolgálatképtelenné válhat, illetve amely gyógykezelését, gondozását, egyéb intézkedés megtételét teszi szükségessé.
(2) Az alkalmasságvizsgálatot végző személy az általa végzett vizsgálathoz további – az általa elrendelhető vagy beutalható további vizsgálatok szerinti – szakvélemények vagy szakorvosi leletek beszerzését rendelheti el.
24. § (1) Az alkalmasságvizsgálatot végző személy az általa végzett alkalmasságvizsgálat eredményéről minősítő dokumentumot állít ki, amelyben rögzíteni kell
a) a minősítést és annak érvényességét,
b) „Alkalmatlan” minősítés esetén külön íven a minősítést megalapozó valamennyi okot,
c) „Korlátozással alkalmas” minősítés esetén a korlátozás fajtáját – így a gondozással vagy kategóriaváltással kapcsolatos, illetve egyéb megjelölést –, külön íven a minősítést megalapozó valamennyi okot, valamint az elrendelt, az alkalmasság visszanyerését célzó támogató intézkedések meghatározását,
d) a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatást, illetve a minősítést követő hivatalból alkalmazott másodfokú, háromfős bizottsági eljárás vagy felülvizsgálati eljárás esetén ennek tényét.
(2) A minősítő dokumentum (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti külön íve nem része a Hszt. 273. §-a szerinti személyi anyaggyűjtőnek.
(3) * Az alkalmasságvizsgálatot végző személy az általa megállapított minősítésről igazolható módon köteles írásban tájékoztatni a vizsgált személyt.
25. § (1) A rendvédelmi szerv vezetője a rendvédelmi szerv vonatkozásában egységesen alkalmazandó iratminta alkalmazását rendelheti el a minősítő dokumentum vonatkozásában. Ilyen döntés hiányában a minősítő dokumentum iratmintáját a személyügyi szerv alakítja ki.
(2) A minősítő dokumentum tartalmazza
a) a vizsgált személy következő adatait: név, rendfokozat, születési név, születési hely, születési idő, anyja születési neve,
b) a vizsgált személy jelenlegi vagy tervezett szolgálati beosztásának megnevezését és alkalmasságvizsgálati kategóriáját,
c) az elvégzett alkalmasságvizsgálatra vonatkozó adatokat:
ca) tartalma szerint egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasságvizsgálat,
cb) az alkalmasságvizsgálat típusa,
cc) az elsőfok, a másodfok, illetve a háromfős bizottsági eljárás vagy a felülvizsgálati eljárás megjelölése,
d) az alkalmasság minősítését és a minősítés érvényességét,
e) „Korlátozással alkalmas” minősítés esetén a korlátozás fajtáját – így a gondozással vagy kategóriaváltással kapcsolatos, illetve egyéb megjelölést –, valamint az alkalmasság visszanyerését célzó támogató intézkedések meghatározását,
f) „Korlátozással alkalmas” és „Ideiglenesen alkalmatlan” minősítés esetén azt az időpontot, ameddig a következő alkalmasságvizsgálatot el kell végezni,
g) a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatást, illetve a minősítést követő hivatalból alkalmazott másodfokú, háromfős bizottsági eljárás vagy felülvizsgálati eljárás esetén ennek tényét,
h) az alkalmasságvizsgálatot végző személy szervezeti eleme szerinti bélyegzőjének lenyomatát, a minősítő nevét és aláírását, egészségi alkalmasságvizsgálat esetén a vizsgálatot végző orvos bélyegzőjének lenyomatát.
26. § (1) Az alkalmasságvizsgálat minősítését az alkalmasságvizsgálatot végző személy rögzíti a KOMP-rendszerben.
(2) A személyügyi szerv a tárgyévet megelőző év december 15-ig elkészíti az alkalmasságvizsgálati összesítő lapot. Az alkalmasságvizsgálati összesítő lap tartalmazza – a rendelkezésre álló minősítések és azok érvényességi ideje alapján – a hivatásos állomány tagja vonatkozásában a tárgyévben elvégzendő alkalmasságvizsgálatok meghatározását, ha nincs előírt alkalmasságvizsgálat, akkor e tényt rögzíti.
(3) Ha az alkalmasságvizsgálatot nem a vizsgált személy rendvédelmi alapellátó orvosa, rendvédelmi alapellátó pszichológusa, illetve az első fokon eljárni jogosult sportszakembere végzi, az alkalmasságvizsgálat minősítésével együtt a vizsgálat során keletkező dokumentációt – beleértve ebbe az orvosi titoknak, különleges adatnak minősülő orvosi leleteket, illetve pszichológiai teszteket, azok eredményeit, valamint a fizikai felmérő lapot – zárt borítékban csatolni kell a vizsgálatot kérő személyügyi szerv részére megküldendő minősítéshez. A zárt borítékban lévő orvosi, illetve pszichológiai leleteket, valamint a fizikai felmérő lapot − kivéve, ha hivatásos állományba kinevezésre alkalmatlanság miatt nem kerül sor – a személyügyi szerv továbbítja a rendvédelmi alapellátó orvosnak, a rendvédelmi alapellátó pszichológusnak, vagy az első fokon eljárni jogosult sportszakembernek. A továbbított zárt boríték felbontására, illetve az abban lévő adatok kezelésére csak a rendvédelmi alapellátó orvos, a rendvédelmi alapellátó pszichológus, illetve az első fokon eljárni jogosult sportszakember jogosult.
(4) A hivatásos állományba történő kinevezés esetén a rendvédelmi alapellátó orvos a leletek kézhezvételét követően gondoskodik a hivatásos állomány újonnan kinevezett tagja vonatkozásában az egészségügyi törzskönyv megnyitásáról.
(5) A személyügyi szerv a minősítést és annak érvényességét tartalmazó dokumentumot a személyi anyaggyűjtőben helyezi el.
27. § (1) Valamennyi alkalmasságvizsgálati kategória tekintetében egészségi minimumfeltételnek az tekintendő, ha a vizsgált személy mentes a hivatásos szolgálat szempontjából általános kizáró oknak minősülő betegségektől. A hivatásos szolgálat szempontjából általános kizáró oknak minősülő betegségeket a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszer (a továbbiakban: BNO) alapján az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az I. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztás esetében kizárólag az egészségi minimumfeltételeknek kell megfelelni.
28. § (1) A személyügyi szerv az egészségi alkalmasság elbírálása szempontjából a vizsgálaton résztvevőket életkor alapján négy korcsoportba sorolja a következők szerint:
a) I. korcsoport: 29 éves korig,
b) II. korcsoport: 30–39 éves kor között,
c) III. korcsoport: 40–49 éves kor között,
d) IV. korcsoport: 50 év és afeletti életkor.
(2) Az (1) bekezdés szerinti besorolás alapja a tárgyévben betöltött életkor.
29. § (1) A vizsgálatra rendelt személynek az egészségi alkalmasságvizsgálat során be kell mutatnia
a) a hivatásos állomány tagja esetén az alkalmasságvizsgálathoz szükséges, kitöltött kérdőívet,
b) a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat esetében a választott háziorvos által kitöltött kérdőívet.
(2) Nem kell bemutatni az (1) bekezdés b) pontja szerinti háziorvos által kitöltött kérdőívet, ha a vizsgált személy az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 35/H. §-a alapján önrendelkezési nyilatkozattal hozzájárul az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatának kezeléséhez, és ezáltal az egészségi alkalmasságvizsgálatot végző orvos az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben az egészségügyi ellátásai során keletkezett leletekhez, ambuláns lapokhoz, zárójelentésekhez hozzáfér. Ebben az esetben a rendvédelmi alapellátó orvos az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér 2017. november 1-jét megelőző időszakokra vonatkozó nyilatkozattételt és dokumentumok bemutatását kérheti a hivatásos állományba jelentkező személytől.
(3) Az alkalmasságvizsgálathoz szükséges kérdőív tartalmazza
a) a hivatásos állomány tagjának következő adatait: név, rendfokozat, születési név, születési hely, születési idő, anyja születési neve,
b) a hivatásos állomány tagjának társadalombiztosítási azonosító jelét,
c) hivatásos állományba kinevezés előtti alkalmasságvizsgálat esetén az esetlegesen korábban fennálló hivatásos szolgálati jogviszony tényére és a jogviszony megszűnésének időpontjára vonatkozó adatot,
d) a betegségekre, kezelésekre, kórelőzményekre vonatkozó egészségügyi szakmai kérdéseket, amelyeket az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokoll határoz meg,
e) a hivatásos állomány tagjának nyilatkozatát az adatok valóságnak való megfelelőségéről,
f) tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy az egészségi alkalmasságvizsgálat során keletkezett adat kezelése a Hszt. 107. §-a alapján valósul meg,
g) a hivatásos állomány tagjának aláírását.
(4) A hivatásos állományba kinevezést megelőzően kitöltendő háziorvosi kérdőív tartalmazza
a) a hivatásos állományba jelentkező következő adatait: név, születési név, születési hely, születési idő, anyja születési neve, lakóhely,
b) a hivatásos állományba jelentkező társadalombiztosítási azonosítási jelét,
c) a hivatásos állományba jelentkezőnek a háziorvoshoz címzett kérelmét az egészségi alkalmasságvizsgálathoz az egészségi állapotra vonatkozó adatok megadására,
d) a betegségekre, kezelésekre, kórelőzményekre vonatkozó egészségügyi szakmai kérdéseket, amelyeket az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokoll határoz meg,
e) a háziorvos tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy a hivatásos állományba jelentkezőnek az egészségi alkalmasságvizsgálathoz közölt adatainak kezelésére a Hszt. 107. §-a szerint kerül sor,
f) a háziorvos aláírását, orvosi bélyegzőjének és egészségügyi szolgáltató bélyegzőjének lenyomatát.
30. § A vizsgált személy egészségi alkalmasságát az egyéni egészségi sajátosságok figyelembevételével kell minősíteni. Az elbírálás során figyelembe kell venni
a) a betegség súlyossági fokát és a vele járó funkcionális zavarokat,
b) a kóros elváltozások gyógyulási hajlamát, a szervezet kompenzáló képességét, az elváltozás prognózisát, későbbi következményeit, krónikussá válásának lehetőségét,
c) a megbetegedés, elváltozás szolgálatképességet befolyásoló hatását,
d) a vizsgált személy életkorát, betöltött vagy tervezett szolgálati beosztásának jellegét és sajátosságait, a megszerzett tapasztalatait, képzettségét,
e) a más alkalmasságvizsgálati kategóriában további egészségkárosodás vagy állapotromlás nélkül való foglalkoztatás lehetőségét.
31. § (1) Az egészségi alkalmasságvizsgálatot dokumentálni kell, az elvégzett orvosi vizsgálatok és az észlelt megbetegedés, fogyatékosság BNO szerinti kódszámának megjelölésével, amely dokumentum a vizsgált személy egészségügyi dokumentációjának részét képezi. A leletek és a vizsgálati adatok nem kerülnek a KOMP-rendszerbe, azok az egészségügyi törzskönyvben helyezendőek el.
(2) Az egészségi alkalmasságvizsgálat során írásban rögzíteni szükséges az egészségfejlesztés tekintetében végzett tevékenységeket. A rendvédelmi alapellátó orvos által készített dokumentációt a hivatásos állomány tagja aláírja.
32. § (1) A pszichológiai alkalmasságvizsgálatot az egészségi alkalmasságvizsgálattól elkülönítetten kell elvégezni.
(2) A pszichológiai alkalmasságvizsgálat kiterjed a személyiség egészének, a kognitív képességeknek, a társas készségeknek, a társadalmi normáknak való megfelelési képességnek, valamint az e rendeletben előírt kompetenciáknak a vizsgálatára.
(3) A pszichológiai alkalmasságot
a) személyiségtesztek,
b) intelligenciatesztek,
c) papíralapú vagy műszeres figyelemvizsgálatok,
d) a KOMP-rendszer által támogatott kompetenciavizsgálatok,
e) az a)−d) pontban meghatározott vizsgálatok kombinációjának , valamint
f) − ha a vizsgált személy pszichológiai állapota indokolja − kiegészítő vizsgálatok
elvégzésével és a vizsgálat eredményeinek komplex kiértékelésével a vizsgálatot végző pszichológus minősíti.
(4) A pszichológiai minimumfeltételeket a 2. melléklet tartalmazza.
(5) Az I. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztás esetében kizárólag a pszichológiai minimumfeltételeknek kell megfelelni.
33. § A pszichológiai alkalmasságvizsgálatot a KOMP-rendszer támogatásával a vizsgálatot végző pszichológusnak vagy az őt segítő asszisztensnek dokumentálnia kell, amelynek tartalmaznia kell a végrehajtott vizsgálatok időpontját, megnevezését, a végrehajtott vizsgálatok dokumentumait, eredményeit és kiértékelését. Az alkalmasságvizsgálatot végző pszichológus a kiértékelés során – a vizsgált személy által betöltött, illetve betöltendő szolgálati beosztáshoz igazodóan – figyelembe veszi a minimumfeltételeket, illetve az esetleges kategóriafeltételeket.
34. § (1) A pszichológiai alkalmasságvizsgálatnál elsősorban olyan vizsgálati módszerek alkalmazása javasolt, amelyeket magyar reprezentatív mintán bevizsgáltak és az eredményeiket publikálták. Az ilyen vizsgálati módszer esetén az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokollban szereplő értékelési módszertant a rendvédelmi szerv hivatásos állománya körében legalább 100 fős reprezentatív mintán végrehajtott bevizsgálás, sztenderdizálás eredményei alapján kell kialakítani.
(2) A pszichológiai alkalmasságvizsgálat során saját fejlesztésű vizsgálati módszert kizárólag akkor lehet alkalmazni, ha annak kidolgozását és működését követhető módon, a szakma szabályainak megfelelően dokumentálták, valamint legalább 200 fős reprezentatív mintán bevizsgálásra, sztenderdizálásra került a rendvédelmi szervek hivatásos állományán.
(3) Az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokollban szereplő pszichológiai értékelési módszertant, sztenderdeket folyamatosan – legfeljebb négyévente – felül kell vizsgálni a KOMP-rendszerben rögzített adatok összegzett elemzésével.
(4) A pszichológiai alkalmasságvizsgálat keretében a minimumfeltételek, illetve kategóriafeltételek vizsgálatára jogszerűen alkalmazható, korszerű vizsgálati eszközök biztosítása a rendvédelmi szerv feladata.
35. § (1) A kompetenciavizsgálat keretében kötelezően vizsgálandó kompetenciákat a 3. melléklet tartalmazza.
(2) A kompetenciavizsgálat során az (1) bekezdésben meghatározott kompetenciák kötelező vizsgálata mellett a II–VIII. alkalmasságvizsgálati kategória esetében a rendvédelmi szerv vezetője által meghatározott további kompetenciák is vizsgálhatók, ha azok tudományosan megalapozottak és a vizsgálatukhoz rendelkezésre állnak a megfelelő vizsgáló eszközök.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelező kompetenciák vizsgálata során
a) elsőként a vizsgált személy egyéni kompetenciaprofilja kerül meghatározásra a KOMP-rendszer segítségével,
b) ezt követően a vizsgált személy egyéni kompetenciaprofilja illesztésre kerül a vizsgált személy által betöltött vagy betöltendő szolgálati beosztás alkalmasságvizsgálati kategóriájához és szakterületéhez illeszkedő specifikus kompetenciaprofil-elvárásrendszerhez, amelynek eredménye mentén a vizsgált személyek sorrendbe rendezhetők.
(4) A kompetenciavizsgálat eredményéről kérés esetén az állományilletékes parancsnokot tájékoztatni kell.
36. § (1) Fizikai alkalmasságvizsgálaton csak az a hivatásos állományba jelentkező vehet részt, aki írásbeli nyilatkozat alapján önként, saját felelősségére vállalja az előírt feladatok végrehajtását, és – a hivatásos állományba kinevezést megelőző fizikai alkalmasságvizsgálat esetében – rendelkezik háziorvosi igazolással.
(2) Az (1) bekezdés szerinti háziorvosi igazolás tartalmazza
a) a hivatásos állományba jelentkező következő adatait: név, születési név, születési hely, születési idő, anyja születési neve, lakóhely,
b) a hivatásos állományba jelentkező társadalombiztosítási azonosító jelét,
c) a hivatásos állományba jelentkező a háziorvosa felé megfogalmazott kérelmét az igazolás kitöltésére,
d) tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a fizikai alkalmasságvizsgálat során keletkezett adat kezelése a Hszt. 107. §-a alapján valósul meg,
e) a hivatásos állományba jelentkező aláírását,
f) a háziorvos tájékoztatása érdekében a fizikai alkalmasságvizsgálaton előforduló mozgásformák rövid bemutatását,
g) a háziorvos nyilatkozatát az egészségi adatok ismeretében a fizikai alkalmasságvizsgálaton történő részvétel esetleges ellenjavallatairól vagy azok hiányáról,
h) a háziorvos aláírását, orvosi bélyegzőjének és egészségügyi szolgáltató bélyegzőjének lenyomatát.
(3) Az (1) bekezdés szerinti háziorvosi igazolás helyett a rendvédelmi alapellátó orvos által kitöltött igazolás is elfogadható akkor, ha a rendvédelmi szervnél a kórelőzményre vonatkozó egészségügyi adatok rendelkezésre állnak.
37. § A hivatásos állomány tagja a fizikai alkalmasságvizsgálaton akkor vehet részt, ha rendelkezik 30 éves életkor alatt három éven belül, 30 éves életkor felett két éven belül elvégzett egészségi alkalmasságvizsgálaton szerzett „Egészségileg alkalmas” minősítéssel.
38. § (1) A fizikai alkalmasságvizsgálat az egyén fizikai munkavégző képességének vizsgálatára terjed ki.
(2) A személyügyi szerv a fizikai alkalmasság elbírálása szempontjából a vizsgálaton résztvevőket életkor alapján négy korcsoportba sorolja a következők szerint:
a) I. korcsoport: 29 éves korig,
b) II. korcsoport: 30–39 éves kor között,
c) III. korcsoport: 40–49 éves kor között,
d) IV. korcsoport: 50 év és afeletti életkor.
(3) A (2) bekezdés szerinti besorolás alapja a tárgyévben betöltött életkor.
39. § (1) A fizikai alkalmasságvizsgálat során elsőként a minimumfeltételeknek való megfelelés kerül ellenőrzésre. A fizikai minimumfeltételek között meghatározott gyakorlatsorok a keringési rendszer terhelhetőségét, illetve a láb és a felsőtest erő-állóképességét mérik. A gyakorlatok rendészeti munkához leginkább szükséges izomcsoportok és a kardiovaszkuláris rendszer terhelhetőségét vizsgálják.
(2) A fizikai minimumfeltételeket a 4. melléklet tartalmazza.
(3) Az I. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztás esetében kizárólag a fizikai minimumfeltételeknek kell megfelelni.
40. § (1) A 4. melléklet szerinti feladatok közül a vizsgált személy a választása szerinti egy gyakorlatot végez el. A gyakorlat végrehajtása során a vizsgált személy korosztálya és neme szerinti minimum értéket kell teljesíteni a minimumfeltétel teljesítéséhez.
(2) A fizikai alkalmasságvizsgálat során elvégzett gyakorlatok végrehajtásának értékelése pontozással történik.
(3) Az illeszkedésvizsgálat részét képező fizikai szintfelmérés során kapott pontszámok mentén a vizsgálati személyek sorrendbe rendezhetők.
41. § (1) A fizikai alkalmasságvizsgálat esetében a kategóriafeltételeket és az illeszkedésvizsgálat részét képező fizikai szintfelmérőnek a követelményrendszerét, valamint a konkrét vizsgálati módszertant úgy kell kialakítani, hogy elsősorban olyan módszerek alkalmazása javasolt, amelyek széles körben alkalmazott és egyben magyar mintán validált eljárások. Ilyen vizsgálati módszer esetén az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokollban szereplő értékelési módszertant a rendvédelmi szervek állománya körében legalább 100 fős reprezentatív mintán végrehajtott bevizsgálás, sztenderdizálás eredményei alapján kell kialakítani.
(2) A fizikai alkalmasságvizsgálat esetében saját fejlesztésű vizsgálati módszert kizárólag akkor lehet alkalmazni, ha annak kidolgozását és működését követhető módon, a szakma szabályainak megfelelően dokumentálták, valamint legalább 200 fős reprezentatív mintán bevizsgálásra, sztenderdizálásra került a rendvédelmi szervek hivatásos állományán.
(3) Az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokollban szereplő értékelési módszertan sztenderdjeit folyamatosan – legfeljebb négyévente – felül kell vizsgálni a KOMP-rendszerben rögzített adatok összegzett elemzésével.
42. § Az alkalmasságvizsgálatot végző sportszakember egészségi alkalmasságvizsgálat elrendelését kezdeményezi a vizsgált személy állományilletékes parancsnokánál, ha a fizikai alkalmasságvizsgálat során olyan rendellenességre utaló jelet tapasztal, amely betegség fennállását feltételezi. Ebben az esetben a fizikai alkalmasságvizsgálat minősítését csak az egészségi alkalmasságvizsgálatot követően, annak eredménye ismeretében lehet meghozni.
43. § (1) A hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat azt vizsgálja, hogy a hivatásos állományba jelentkező megfelel-e a tervezett szolgálati beosztáshoz kapcsolódó követelményeknek.
(2) A hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat célja az (1) bekezdésben meghatározottakon túl
a) az arra vonatkozó javaslat kialakítása, hogy a jelentkező számára melyik szakterülethez tartozó szolgálati beosztás lenne a legmegfelelőbb, valamint
b) annak meghatározása, hogy a jelentkező melyik kompetenciáinak a fejlesztése javasolt a jövőbeni hatékonyabb munkavégzése érdekében.
44. § (1) A hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat során minden esetben vizsgálni kell az egészségi, pszichológiai és fizikai minimumfeltételeket, és ezt követően, ha ismert a betölteni kívánt szolgálati beosztás, a tervezett szolgálati beosztás alkalmasságvizsgálati kategóriájához tartozó
a) kategóriafeltételeknek való megfelelés vizsgálatára kerül sor, amely egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmasságvizsgálatból áll, valamint
b) illeszkedésvizsgálatot kell végezni, amelynek eredménye alapján – releváns esetben – az alkalmasságvizsgálatot végzőnek fel kell állítani a lehetséges jelöltek közötti sorrendet.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti illeszkedésvizsgálat
a) kompetenciavizsgálatból és
b) a fizikai alkalmasságvizsgálat eredményét meghatározó pontszám alapján megállapított szintfelmérésből
áll, amely vizsgálat eredményei pontszámokban kerülnek kifejezésre.
(3) A (1) bekezdés szerinti illeszkedésvizsgálat eredményeként megállapított sorrend a döntésre jogosultat nem köti, az a vezetői döntést támogató információnak tekinthető.
45. § (1) Ha a hivatásos állományba vételt a rendvédelmi szerv által folytatott szakmai képzés előzi meg, a rendvédelmi szerv a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálatot már a szakmai képzés megkezdését megelőzően elvégzi akkor is, ha a hivatásos állományba vételre csak a szakmai képzés sikeres teljesítését követően vagy a szakmai képzés meghatározott részének teljesítését követően kerül sor.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat a minimumfeltételeknek való megfelelés vizsgálatából és – ha ismert a betölteni kívánt szolgálati beosztás – az illeszkedésvizsgálatból, valamint a kategóriafeltételeknek való megfelelés vizsgálatából áll.
46. § (1) A hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat minősítése lehet
a) „Alkalmas” vagy
b) „Alkalmatlan”.
(2) „Alkalmas” minősítés esetén
a) a minősítés a hivatásos állományba kinevezés előtti alkalmasság elbírálása során hat hónapig, a rendvédelmi szerv által folytatott szakmai képzésre tekintettel elvégzett vizsgálat esetén tizenkét hónapig használható fel,
b) meg kell határozni azokat az alkalmasságvizsgálati kategóriákat, amelyekhez tartozó szolgálati beosztások betöltésére a jelölt alkalmas.
(3) „Alkalmatlan” minősítés esetén a jelölt újabb alkalmasságvizsgálatának lehetséges időpontját az alkalmasságvizsgálatot végző határozza meg azzal, hogy az nem lehet kevesebb hat hónapnál, és nem lehet több egy évnél. Ha másodfokú eljárásra kerül sor, a másodfokú eljárásban hozott „Alkalmatlan” minősítés esetén a másodfokú döntésben is szükséges ezen időpont meghatározása.
47. § (1) A hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a hivatásos szolgálati jogviszony létesítésére
a) a Hszt. 36–40. §-a szerinti hivatásos állományba visszavétellel vagy
b) a Magyar Honvédség állományából történő áthelyezéssel
kerül sor.
(2) A rendőrség Hszt. 320–326. §-a szerinti különleges foglalkoztatási állományába történő felvételt megelőzően a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) A hivatásos állományba visszavételt, valamint a rendőrség Hszt. 320–326. §-a szerinti különleges foglalkoztatási állományába történő felvételt megelőző hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat elvégzése során a korábbi hivatásos szolgálati jogviszony fennállása alatt keletkezett egészségügyi és pszichológiai dokumentációt is figyelembe kell venni.
48. § (1) Véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálatot akkor kell elvégezni, ha a hivatásos állomány tagja esetében próbaidő kikötésére került sor.
(2) * Véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálatot akkor kell elvégezni, ha a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat elvégzése óta már legalább négy hónap eltelt.
(3) A véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálat során az alkalmasságvizsgálatot végző – a Hszt. 50. §-ában foglaltakra figyelemmel – meggyőződik a hivatásos állomány tagjának egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmasságról, továbbá vizsgálja a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálatot követően bekövetkezett, az alkalmasságra esetlegesen kedvezőtlen változások bekövetkeztét.
49. § (1) A véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálaton a hivatásos állomány tagjának személyes megjelenése szükséges.
(2) * A véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálat során a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat eredménye alapján, valamint a vizsgált személynek a kinevezés óta eltelt időszak alatt az egészségi, fizikai, illetve pszichológiai állapotában bekövetkezett változások figyelembevételével történik a vizsgálat lefolytatása.
(3) Az alkalmasságot az alkalmasságvizsgálatot végző
a) a rendelkezésre álló dokumentáció,
b) a legalább osztályvezető2 besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztást betöltő szolgálati elöljárójának a Hszt. 50. § (2) bekezdés c) pontja szerinti értékelése, valamint
c) a személyes megjelenés során tapasztaltak
alapján véleményezi.
(4) * Ha a (3) bekezdés szerinti dokumentáció, értékelés vagy a személyes találkozás alapján kétség merül fel a hivatásos állomány tagjának alkalmassága vonatkozásában, az alkalmasságvizsgálatot végző a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálatot is elvégzi a 44. §-ban foglaltak szerint.
50. § (1) A véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálat minősítése lehet
a) „Alkalmas” vagy
b) „Alkalmatlan”.
(2) „Alkalmas” minősítés esetén meg kell határozni azokat az alkalmasságvizsgálati kategóriákat, amelyekhez tartozó szolgálati beosztások betöltésére a hivatásos állomány tagja alkalmas.
(3) „Alkalmatlan” minősítés esetén – ha a hivatásos állomány tagja fellebbezett, akkor a másodfokú eljárás „Alkalmatlan” minősítése esetén – a hivatásos állomány tagja nem véglegesíthető, és gondoskodni kell a Hszt. 50. § (3) bekezdése alkalmazásáról.
51. § (1) A kategória-váltáshoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálatra kerül sor minden olyan esetben, amikor a hivatásos állomány tagjának a Hszt. 52. § (2) bekezdése szerinti hivatásos szolgálati jogviszony módosítására úgy kerül sor, hogy az általa betöltött szolgálati beosztás alkalmasságvizsgálati kategóriája megváltozik, kivéve azokat az eseteket, amikor a vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálatra kell intézkedni.
(2) A más rendvédelmi szervhez történő áthelyezést megelőzően is a kategória-váltáshoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálatot kell elvégezni, függetlenül attól, hogy az áthelyezést megelőző és az azt követő szolgálati beosztás alkalmasságvizsgálati kategóriája megváltozik-e.
52. § (1) A kategória-váltáshoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálat azt vizsgálja, hogy a hivatásos állomány tagja megfelel-e a tervezett, más alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó új szolgálati beosztás követelményeinek.
(2) A kategória-váltáshoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálat célja az (1) bekezdésben meghatározottakon túl
a) az arra vonatkozó javaslat kialakítása, hogy a hivatásos állomány tagja esetében az alkalmasságvizsgálati kategórián belül melyik szakterületen lévő szolgálati beosztásban valószínűsíthető a leghatékonyabb munkavégzés, valamint
b) annak meghatározása, hogy a vizsgált személy melyik kompetenciáinak a fejlesztése javasolt a tervezett szolgálati beosztásának jövőbeni hatékonyabb betöltése érdekében.
53. § (1) A kategória-váltáshoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálat esetében a tervezett szolgálati beosztás szerinti kategóriafeltételeknek való megfelelés vizsgálatára kerül sor, amely
a) egészségi,
b) pszichológiai és
c) fizikai
alkalmasságvizsgálatból áll.
(2) A tervezett szolgálati beosztás szerinti kategóriafeltételeknek való megfelelés esetén illeszkedésvizsgálatra kerül sor, amely
a) kompetenciavizsgálatból és
b) a fizikai alkalmasságvizsgálat eredményét meghatározó pontszám alapján megállapított szintfelmérésből
áll, amely vizsgálat eredményei pontszámokban kerülnek kifejezésre.
(3) A (2) bekezdés szerinti illeszkedésvizsgálat eredményeként megállapított pontszámok mentén a vizsgált személyek sorrendbe állítására kerül sor, amely sorrend a döntésre jogosultat nem köti, az a vezetői döntést támogató információnak tekinthető. Ha az adott szolgálati beosztásra több alkalmas, a hivatásos állományba tartozó jelölt van, az alkalmasságvizsgálatot végző rangsort állít fel.
54. § (1) A kategória-váltáshoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálat minősítése lehet
a) „Alkalmas a tervezett szolgálati beosztásra” vagy
b) „Alkalmatlan a tervezett szolgálati beosztásra”.
(2) „Alkalmatlan a tervezett szolgálati beosztásra” minősítés esetén – ha a hivatásos állomány tagja fellebbezett, akkor a másodfokú eljárás „Alkalmatlan a tervezett szolgálati beosztásra” minősítése esetén – a hivatásos állomány tagja nem helyezhető a vizsgálattal érintett alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztásba.
(3) A hivatásos állomány tagja újabb ugyanazon alkalmasságvizsgálati kategóriára vonatkozó alkalmasságvizsgálatának lehetséges időpontját az alkalmasságvizsgálatot végző határozza meg azzal, hogy az nem lehet kevesebb hat hónapnál, és nem lehet több egy évnél. Ha másodfokú eljárásra kerül sor, a másodfokú eljárásban hozott „Alkalmatlan a tervezett szolgálati beosztásra” minősítés esetén a másodfokú döntésben is szükséges ezen időpont meghatározása.
(4) Az „Alkalmas a tervezett szolgálati beosztásra” minősítés esetén meg kell határozni az új alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztás időszakos alkalmasságvizsgálatának esedékességét. Ha a vizsgálatnak megfelelően a szolgálati beosztás megváltozására sor kerül, az időszakos alkalmasságvizsgálat esedékességét ez az időpont határozza meg.
55. § (1) Vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálatra kerül sor, ha a hivatásos állomány tagját vezetői szolgálati beosztásba vagy másik vezetői szolgálati beosztásba tervezik kinevezni, függetlenül attól, hogy a szolgálati beosztás alkalmasságvizsgálati kategóriája megváltozik-e.
(2) A vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat azt vizsgálja, hogy a hivatásos állomány tagja megfelel-e a tervezett vezetői szolgálati beosztás követelményeinek, illetve ha az alkalmasságvizsgálati kategória is változik, megfelel-e az új vezetői szolgálati beosztás alkalmasságvizsgálati kategóriájához tartozó kategóriafeltételeknek.
(3) A vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat célja a (2) bekezdésben meghatározottakon túl
a) az arra vonatkozó javaslat kialakítása, hogy a hivatásos állomány tagja esetében a vezetői alkalmasságvizsgálati kategórián belül melyik szakterületen lévő vezetői szolgálati beosztásban valószínűsíthető a leghatékonyabb munkavégzés, valamint
b) annak meghatározása, hogy a vizsgált személy melyik kompetenciáinak a fejlesztése javasolt a tervezett vezetői szolgálati beosztás jövőbeni hatékonyabb betöltése érdekében.
56. § A vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat elvégzése és minősítése érdekében az alkalmasságvizsgálatot végző pszichológus a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjainak továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, valamint a rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankról szóló 2/2013. (I. 30.) BM rendelet [a továbbiakban: 2/2013. (I. 30.) BM rendelet] szerinti kompetenciavizsgálat eredményét megismerheti.
57. § A vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat során
a) vizsgálni kell a betölteni kívánt vezetői szolgálati beosztás alkalmasságvizsgálati kategóriájához tartozó kategóriafeltételeket, valamint
b) el kell végezni az a) pont szerinti alkalmasságvizsgálati kategóriához kapcsolódó illeszkedésvizsgálatot.
58. § (1) Ha az adott vezetői szolgálati beosztásra több alkalmas, hivatásos állományba tartozó jelölt van, ezen illeszkedésvizsgálati eredmények alapján rangsort kell felállítani a jelöltek között aszerint, hogy a vezetői beosztásba kinevezni tervezett személyek vezetői kompetenciaprofilja milyen mértékben illeszkedik a kinevezésre jogosult vezető bevonásával előzetesen meghatározott, az egyes vezetői beosztások sajátosságait figyelembe vevő, súlyozással ellátott, az adott vezetői beosztáshoz rendelt elvárt vezetői kompetenciaprofil-összefüggésekhez.
(2) * Az 57. § b) pontja szerinti illeszkedésvizsgálat során felhasználhatóak a 2/2013. (I. 30.) BM rendelet szerinti, a rendészeti vezetőképzésbe bekerülést megelőző, a vezetőkiválasztási eljárás során megismert vezetői kompetenciaprofil adatok, ha azok négy évnél nem régebbiek.
(3) * Ha a vezetői beosztásba tervezett személyről nem állnak rendelkezésre a (2) bekezdés szerinti kompetenciaprofil adatok, vagy a kinevezésre jogosult vezető a vezetői beosztásba tervezett személy beleegyezésével úgy dönt, az alkalmasságvizsgálat elrendelésére jogosult állományilletékes parancsnok kérésére a 2/2013. (I. 30.) BM rendeletben foglaltak alapján a vezetői kompetenciafelmérést negyvenöt napon belül el kell végezni.
(4) Az (1) bekezdés szerinti rangsor felállítása – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a rendvédelmi alapellátó pszichológus feladata.
(5) Az (1) bekezdés szerinti rangsor felállítása a minisztérium feladata, ha
a) * az érintett vezetői beosztásba történő kinevezésre a rendvédelmi szerv vezetője jogosult és a vezetői beosztás a Hszt. 114. § (2) bekezdése szerint kiemelt vezetői besorolási osztályba tartozik, vagy
b) a kinevezésre az érintett vezetői beosztás besorolásától függetlenül a miniszter jogosult.
(5a) * Ha a rangsor felállítása az (5) bekezdés alapján a minisztérium feladata, a (3) bekezdés szerinti vezetői kompetenciafelmérés végrehajtására a minisztérium jogosult. A minisztérium megkereséséhez mellékelni kell az érintettek írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát a személyes adataik minisztérium részére történő továbbításához, valamint a személyes adataiknak a minisztérium által történő, a vezetői kompetenciafelmérés elkészítésének céljából történő kezeléséhez. Ebben az esetben a miniszter jelöli ki a kompetenciafelmérés részét képező
a) tesztek kitöltését felügyelő személyt,
b) szituációs gyakorlatokat értékelő bizottság tagjait úgy, hogy
ba) legalább egy személy az adott rendvédelmi szerv vezetői állományából, legalább középvezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő személy legyen,
bb) további három tagját úgy, hogy közülük legalább kettő személy kiválasztási szakember legyen,
c) interjút készítő pszichológus személyét.
(6) * A kinevezésre jogosult vezetőt döntésében az illeszkedésvizsgálat alapján felállított rangsor nem köti. A kinevezésre jogosult vezető a vezetői beosztásba való kinevezéskor a rangsortól szolgálati elöljárójának írásbeli egyetértésével térhet el.
(7) A miniszter kinevezési hatáskörébe tartozók kinevezésekor a miniszter a szolgálati érdekre tekintettel az (1)–(6) bekezdéstől eltérhet.
59. § (1) A vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat minősítése lehet
a) „Alkalmas a tervezett vezetői szolgálati beosztásra” vagy
b) „Alkalmatlan a tervezett vezetői szolgálati beosztásra”.
(2) „Alkalmatlan a tervezett vezetői szolgálati beosztásra” minősítés esetén – ha a hivatásos állomány tagja fellebbezett, akkor a másodfokú eljárás „Alkalmatlan a tervezett vezetői szolgálati beosztásra” minősítése esetén – a hivatásos állomány tagja nem helyezhető a vizsgált vezetői alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó vezetői szolgálati beosztásba.
(3) A hivatásos állomány tagja újabb, azonos alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó alkalmasságvizsgálatának időpontját az alkalmasságvizsgálatot végző határozza meg azzal, hogy az nem lehet kevesebb hat hónapnál, és nem lehet több egy évnél. Ha másodfokú eljárásra kerül sor, a másodfokú eljárásban hozott „Alkalmatlan a tervezett szolgálati beosztásra” minősítés esetén a másodfokú döntésben is szükséges ezen időpont meghatározása.
60. § (1) Az állományilletékes parancsnok döntése alapján külszolgálathoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálatot lehet végezni a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján történő külszolgálat megkezdése előtt. A külszolgálat megkezdése előtt elvégzendő alkalmasságvizsgálat keretében egészségi, pszichológiai, továbbá – ha a hivatásos állomány tagja nem rendelkezik egy éven belüli fizikai alkalmasságvizsgálat tekintetében „Alkalmas” minősítéssel – fizikai alkalmasságvizsgálatot kell végezni.
(2) Az egészségi és pszichológiai vizsgálatokat első és másodfokon a Magyar Honvédség központi egészségügyi szervezete, az összesített minősítés megállapítását a Magyar Honvédség központi egészségügyi szervezetének kijelölt bizottságai végzik. Ha a hivatásos állomány tagja egészségi állapota orvosilag indokolja, a vizsgálatok elvégzéséhez más egészségügyi szakintézet közreműködése is igénybe vehető.
(3) A fizikai alkalmasságvizsgálatot a szolgálati hely sportszakembere végzi. Az alkalmasságvizsgálatok közül először a fizikai alkalmasságvizsgálatot kell végezni. További alkalmasságvizsgálatra az bocsátható, aki a fizikai alkalmasságvizsgálaton „Alkalmas” minősítést kapott.
61. § A külszolgálat megkezdése előtt elvégzendő alkalmasságvizsgálat alapján, a külszolgálat során érvényesülő felelősségi szinttől függően a hivatásos állomány tagjának legalább a IV., VIII. vagy XII. alkalmasságvizsgálati kategóriához tartozó kategóriafeltételeknek kell megfelelnie, amelyen túl a külszolgálat helye szerint meghatározott egészségi, alkalmassági és járványügyi követelményekre figyelemre speciális, a szakmai szabályoknak megfelelő vizsgálatokra is sor kerülhet.
62. § (1) Ha a 60. § szerinti vizsgálatra sor került, a külszolgálatról történő hazatérést követő 72 órán belül a Magyar Honvédség központi egészségügyi szervezete elvégzi a hivatásos állomány tagja záró egészségi és pszichológiai vizsgálatát. A záró vizsgálaton észlelt megbetegedés esetén a betegség jellegének megfelelő gyógykezelés, illetve kórházi, gyógyintézeti ellátást a Magyar Honvédség központi egészségügyi szervezete biztosítja a hivatásos állomány tagja részére.
(2) A rendvédelmi alapellátást végző orvos a hazatérést követően – a teljesített külszolgálat helyére és körülményeire tekintettel – fokozott figyelemmel kíséri a hazatért hivatásos állomány tagja egészségi állapotát.
63. § (1) A hivatásos szolgálati jogviszony fennállása alatt végzett időszakos alkalmasságvizsgálat azt vizsgálja rendszeres időközönként, hogy a hivatásos állomány tagja képes-e a szolgálatellátása vagy magánéletében fennálló tényező okozta egészségi, pszichikai és fizikai megterhelés következményeinek a megfelelő kezelése által megőrizni az adott szolgálati beosztására vonatkozó alkalmasságát.
(2) Az időszakos alkalmasságvizsgálat elvégzésének célja az (1) bekezdésben meghatározottakon túl
a) az arra vonatkozó javaslat kialakítása, hogy a hivatásos állomány tagja melyik kompetenciáinak a fejlesztése javasolt a jövőbeni hatékonyabb szolgálatellátása érdekében, valamint
b) a hivatásos állomány tagjának egészségi, pszichológiai, fizikai állapotának figyelemmel kísérése, valamint a megelőzés szempontjainak érvényesítése.
(3) * Az időszakos alkalmasságvizsgálat a rendvédelmi szerv vezetőjének döntése alapján a hivatásos állomány tagjának szolgálati helyén is végrehajtható, amennyiben a 13. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján meghatározott feltételek biztosítottak.
64. § (1) * A hivatásos állomány tagja az időszakos egészségi alkalmasságvizsgálat során egészségfejlesztési prevenciós kérdőívet tölt ki. Az egészségfejlesztési prevenciós kérdőív célja a hivatásos állomány tagja alkalmasságának vizsgálatán túl a hivatásos állomány tagja egészségtudatos magatartásának a feltérképezése, továbbá összegzett elemzések készítése a hivatásos állomány valamennyi tagja egészségfejlesztési törekvéseinek szervezett támogatása érdekében.
(2) Az egészségfejlesztési prevenciós kérdőívet az alábbi adattartalommal szükséges kialakítani:
a) dohányzásra vonatkozó információk,
b) testmozgásra, sportolásra vonatkozó információk,
c) étkezési szokásokra, alkoholfogyasztásra vonatkozó információk,
d) családi kórelőzmények adatai,
e) alvási szokásokra vonatkozó információk,
f) a munka, szabadidő eltöltésére vonatkozó információk,
g) egészségi állapot megítélésére vonatkozó információk,
h) tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy az egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálat során keletkezett adat kezelése a Hszt. 107. §-a alapján valósul meg.
65. § (1) Az időszakos alkalmasságvizsgálatra
a) 30 éves életkor alatt háromévente,
b) 30 éves kortól kétévente
kerül sor.
(2) A gyakoriság meghatározásának alapja az utolsó minősítés évében betöltött életkor.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott életkori szabálytól eltérően a vizsgálatok gyakoriságára rövidebb – de legalább egy évet elérő – időtartam is meghatározható, ha
a) a rendvédelmi szerv vezetője valamely alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó valamennyi szolgálati beosztás esetében az egészségi, a pszichológiai vagy a fizikai időszakos alkalmasságvizsgálatok gyakoriságának növelését rendeli el,
b) a rendvédelmi alapellátó orvos a vizsgálat alapján a vizsgált személy vonatkozásában – kizárólag az időszakos egészségi alkalmasságvizsgálat érvényességét érintően – rövidebb érvényességi idő meghatározásáról dönt,
c) a rendvédelmi alapellátó pszichológus a vizsgálat alapján a vizsgált személy vonatkozásában – kizárólag az időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálat érvényességét érintően – rövidebb érvényességi idő meghatározásáról dönt,
d) a sportszakember a vizsgálat alapján a vizsgált személy vonatkozásában – kizárólag az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálat érvényességét érintően – rövidebb érvényességi idő meghatározásáról dönt.
66. § Időszakos alkalmasságvizsgálatra kerül sor abban az esetben is, ha a hivatásos állomány tagja a Hszt. 77. §-a szerinti rendelkezési állományba helyezés megszűnését követően szolgálati beosztásba helyezésre kerül. Ebben az esetben az időszakos alkalmasságvizsgálat keretében, kötelezően sor kerül a kategóriafeltételeknek való megfelelés vizsgálatára is.
67. § * Az időszakos alkalmasságvizsgálat esetében a minimumfeltételek és az érintett személy által betöltött szolgálati beosztáshoz tartozó kategóriafeltételek vizsgálatára kerül sor, amely egészségi, pszichológiai és fizikai vizsgálatból áll, valamint sor kerül – a 71. § szerinti gyakorisággal – pszichológiai kompetenciavizsgálatra.
68. § (1) Az időszakos alkalmasságvizsgálat minősítése lehet
a) „Alkalmas” vagy
b) „Soron kívüli alkalmasságvizsgálat szükséges”.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti minősítés kialakításához az alkalmasságvizsgálatot végző személy további vizsgálatok elvégzését tartja szükségesnek, kiegészítő vizsgálatokat rendelhet el, a szükséges vizsgálatok pontos megjelölésével. Ebben az esetben a hivatásos állomány tagjának az alkalmasságvizsgálatot végző által meghatározott időtartamban – legfeljebb hatvan napban – szükséges a vizsgálatot elvégeztetni vagy az alkalmasságvizsgálatot végző személy által elvégezhető vizsgálaton megjelenni. A kiegészítő vizsgálatok eredményére tekintettel az időszakos alkalmasságvizsgálatot végző dönt az (1) bekezdés szerinti minősítésről.
(3) „Soron kívüli alkalmasságvizsgálat szükséges” minősítés esetén soron kívüli alkalmasságvizsgálatra kerül sor azzal, hogy
a) annak külön elrendelésére intézkedni nem kell,
b) a soron kívüli alkalmasságvizsgálatot a minősítést követő egy hónapon belül le kell folytatni.
(4) „Soron kívüli alkalmasságvizsgálat szükséges” minősítés esetén a rendvédelmi alapellátó pszichológus egyidejűleg legfeljebb a soron kívüli alkalmasságvizsgálat lefolytatásának időpontjáig terjedő időtartamra javaslatot tehet az állományilletékes parancsnok részére a vizsgált személy részére történő szolgálatmentesség engedélyezésére vagy arra, hogy meghatározott szolgálati feladatok ellátása alól mentesítsék.
(5) „Soron kívüli alkalmasságvizsgálat szükséges” minősítés esetén a rendvédelmi alapellátó orvos egyidejűleg javaslatot tehet az állományilletékes parancsnok részére arra, hogy a vizsgált személyt egyes, meghatározott szolgálati feladatok ellátása alól mentesítsék, vagy ha annak feltételei fennállnak, maga intézkedik a vizsgált személy egészségügyi szabadságra vétele iránt.
69. § (1) Az időszakos egészségi alkalmasságvizsgálat során kizárólag a hivatásos állomány tagja egészségi állapotának ellenőrzésére, az előző alkalmasságvizsgálat óta kialakult vagy felismert megbetegedések kivizsgálására, gondozásba vételére kerül sor.
(2) A hivatásos állomány tagjának időszakos egészségi alkalmasságát az általa ellátott szolgálati beosztásra tekintettel kell elbírálni.
(3) Az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokollban elrendelhető, hogy az időszakos egészségi alkalmasságvizsgálaton a hivatásos állomány tagja a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendeletben meghatározott valamely népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatok leletét bemutassa, azzal, hogy a hivatásos állomány tagja nem kötelezhető az ott meghatározottnál gyakoribb vizsgálatra.
(4) A jogszabályban meghatározott munka-egészségügyi vizsgálatok elvégzésére lehetőség szerint az időszakos egészségi alkalmasságvizsgálat keretében kell intézkedni.
70. § (1) Az időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálat a pszichés stabilitásra, a pszichés terhelhetőségre, a szolgálati feladatokból és a munkakörnyezetből adódó pszichés megterhelések kezelésére rendelkezésre álló erőforrások, stressz-kezelési alternatívák felmérésére irányul.
(2) Az időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálatot megelőzően a hivatásos állományról való gondoskodás és a megelőzés hatékonyságának növelése érdekében a közvetlen szolgálati elöljáró visszajelzést tölt ki, amelyben ki kell térni a vizsgált személy
a) munkavégzésének színvonalára a megelőző időszakos pszichológiai vizsgálat óta eltelt időtartam értékelése alapján,
b) fegyelmi helyzetére a megelőző időszakos pszichológiai vizsgálat óta eltelt időtartam értékelése alapján, és
c) tekintetében esetlegesen felmerült pszichológiai vonatkozású problémákra.
(3) A (2) bekezdés szerinti visszajelzés tartalmát a kitöltést követően a vizsgált személlyel ismertetni kell, amelyre a vizsgált személy helyben észrevételt tehet. A visszajelzést a vizsgálat megkezdése előtt, zárt – „különleges adatot tartalmaz” és „csak a rendvédelmi alapellátó pszichológus bonthatja fel” felirattal ellátott – borítékban a rendvédelmi alapellátó pszichológus részére kell továbbítani.
(4) Ha az időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálat során felmerül a szolgálati beosztás betöltésére való alkalmasság megváltozása, az alkalmasságvizsgálat az adott alkalmasságvizsgálati kategóriára való alkalmasság vizsgálatára is kitérhet.
71. § (1) Ha az időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálat során a kompetenciavizsgálatok rendszeres időközönként történő megismétlése is szükséges, az egyéni továbbképzési rendszerhez igazodóan úgy kell meghatározni, hogy – a következő időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálat időpontját is figyelembe véve – a hivatásos állomány tagja rendelkezzen négy éven belüli kompetenciaprofillal.
(2) Az időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálat keretében végzett kompetenciavizsgálat során
a) az I–IV. alkalmasságvizsgálati kategória esetében az alapkompetenciák vizsgálatára,
b) az V–VIII. alkalmasságvizsgálati kategória esetében irányítói kompetenciavizsgálatra,
c) a IX–XII. alkalmasságvizsgálati kategória esetében vezetői kompetenciavizsgálatra
kerül sor.
(3) * A kompetenciavizsgálat végrehajtása a rendvédelmi alapellátó pszichológus feladata.
72. § (1) Az időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálat eredménye alapján a pszichológus javaslatot tesz arra vonatkozóan, hogy milyen képzések, fejlesztések javasoltak az egyén számára.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak szerint képzési és fejlesztési javaslatokat a tárgyévet követő egyéni továbbképzési terv összeállítása során mérlegelni kell.
(3) Az időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálat során törekedni kell a hivatásos állomány tagja fejlődésének a folyamatos nyomon követésére, valamint a szükség és az egyéni igény szerinti támogatására.
73. § (1) Az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálat során a minimumfeltételek vizsgálata kötelező, továbbá a rendvédelmi szerv vezetője dönthet úgy, hogy emellett a kategóriafeltételek vizsgálatára is sor kerül.
(2) Az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálattól távol maradni egészségi okból csak a rendvédelmi alapellátó orvos által kiállított eseti orvosi igazolással lehet.
(3) A rendvédelmi szerv vezetője a rendvédelmi szerv vonatkozásában egységesen alkalmazandó iratminta alkalmazását rendelheti el az eseti orvosi igazolás vonatkozásában. Ilyen döntés hiányában az eseti orvosi igazolás iratmintáját a személyügyi szerv alakítja ki.
(4) Az eseti orvosi igazolás tartalmazza
a) a hivatásos állomány tagjának következő adatait: név, rendfokozat, születési név, születési hely, születési idő, anyja születési neve,
b) az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálattól távolmaradás tényét, illetve a tervezett időszakos fizikai alkalmasságvizsgálat időpontját,
c) az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálat végrehajtásának legkorábbi várható időpontjának meghatározását,
d) a rendvédelmi alapellátó orvos aláírását és orvosi bélyegzőjének lenyomatát.
(5) Ha a hivatásos állomány tagja az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálaton az eseti orvosi igazolásokkal igazolt orvosi felmentés alapján folyamatosan háromszázhatvanöt napot elérő időtartamban nem vesz részt, a közvetlen szolgálati elöljáró kezdeményezi az állományilletékes parancsnoknál a soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálat elrendelését.
74. § A hivatásos állomány tagja mentesül az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálaton való részvétel alól
a) ha könnyített szolgálat formájában foglalkoztatják,
b) ha nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezték,
c) ha tartalékállományba helyezték vagy
d) a rendvédelmi szerv vezetője által kiadott közjogi szervezetszabályozó eszközben – a III., IV., VII., VIII., XI. és XII. alkalmasságvizsgálati kategóriák kivételével – meghatározott alkalmasságvizsgálati kategóriák esetében az ott meghatározott 55 vagy a fölötti életkor betöltése esetén.
75. § Az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálatok tapasztalata alapján a rendvédelmi szerv vezetője gondoskodik a hivatásos állomány részére a szintfejlesztő programok kidolgozásáról és a fizikai-erőnléti állapot ennek megfelelő rendszeres fejlesztéséről.
76. § (1) * A soron kívüli alkalmasságvizsgálatot az állományilletékes parancsnok rendeli el írásban. A soron kívüli alkalmasságvizsgálat elrendelésére abban az esetben kerül sor, ha kétség merül fel a hivatásos állomány tagjának egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasságával kapcsolatban.
(2) * Az állományilletékes parancsnok
a) alkalmasságot befolyásoló körülmény észlelése esetén elrendelheti egyes alkalmasságvizsgálati kategóriákba tartozó szolgálati beosztásokat betöltők soron kívüli alkalmasságvizsgálatát, vagy egyes alkalmasságvizsgálatok hivatásos állomány egészére vagy meghatározott részére történő soron kívüli elvégzését,
b) soron kívüli alkalmasságvizsgálatot rendel el heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő szolgálati baleset előfordulását követően,
c) * soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálatot rendel el kilencven nap egybefüggő egészségügyi szabadságot követően, vagy
d) * soron kívüli alkalmasságvizsgálatot rendel el a szolgálati elöljáró, a rendvédelmi alapellátó orvos, a rendvédelmi alapellátó pszichológus vagy a sportszakember javaslatára.
(3) A (2) bekezdés c) pontja alól kivételt képez a hivatásos állomány várandós nő tagjának a Hszt. 147. §-a szerinti egészségügyi szabadságának időtartama, továbbá a hivatásos állomány tagjának a Hszt. 148. §-a szerinti, gyermekápolás céljából igénybe vett egészségügyi szabadsága időtartama.
(4) A soron kívüli alkalmasságvizsgálat során a soron kívüliségre okot adó körülmények célzott vizsgálatát kell elvégezni.
(5) A soron kívüli alkalmasságvizsgálat esetében a minimumfeltételek és az érintett személy által betöltött szolgálati beosztáshoz tartozó kategóriafeltételek vizsgálatára kerül sor, amely lehet egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasságvizsgálat, vagy ezek kombinációja.
(6) A soron kívüli alkalmasságvizsgálat a szolgálatképtelenség időtartama alatt is elvégezhető abban az esetben, ha a hivatásos állomány tagja vizsgálható állapotban van, függetlenül attól, hogy szolgálati feladatot aktuálisan nem lát el. Ebben az esetben a soron kívüli alkalmasságvizsgálat minősítése során a vizsgáló orvos azt figyelembe véve alkot véleményt, hogy a hivatásos állomány tagja aktuális, a szolgálatképtelenségére okot adó betegségének, betegségeinek a jellemző gyógyulási időtartamát követően feltételezhetően visszanyeri-e az egészségi alkalmasságát.
77. § Ha a soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálat esetén a rendvédelmi alapellátó orvos pszichiátriai szakvélemény beszerzését tartja szükségesnek, amely azonban betegség fennállását – és így az egészségi szempontú alkalmatlanság megalapozását – nem igazolja, ugyanakkor a pszichológiai alkalmatlanság gyanúja fennáll, a rendvédelmi alapellátó orvos soron kívüli pszichológiai alkalmasságvizsgálat elrendelését kezdeményezi a személyügyi szerven keresztül a vizsgált személy állományilletékes parancsnokánál.
78. § (1) * Soron kívüli pszichológiai alkalmasságvizsgálat esetén közvetlen szolgálati elöljárói vélemény beszerzése is szükséges annak feltárása érdekében, hogy észlelhető-e munkahelyi viselkedéssel összefüggő probléma a soron kívüli alkalmasságvizsgálat alapjául szolgáló körülmény hátterében.
(2) Ha a pszichológiai alkalmasságvizsgálat során a vizsgálatot végző pszichológus olyan rendellenességre utaló jelet tapasztal, amely betegség fennállását feltételezi, soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálat elrendelését kell kezdeményeznie a személyügyi szerven keresztül a vizsgált személy állományilletékes parancsnokánál.
(3) Pszichiátriai megbetegedés gyanúja esetén kötelező a vizsgált személy pszichiáter szakorvoshoz történő továbbküldése azzal, hogy a soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálatra okot adó körülményt, adatot kizárólag a rendvédelmi alapellátó orvos és a pszichiáter jogosult megismerni. Ebben az esetben a soron kívüli pszichológiai alkalmasságvizsgálat minősítését csak a soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálatot követően, annak eredménye ismeretében lehet meghozni. Ha a pszichiátriai vizsgálat nem igazol pszichiátriai megbetegedést, az nem befolyásolja a pszichológiai vizsgálat minősítését, nem korlátozza a vizsgálatot végző pszichológust az általa szakmailag indokoltnak tartott minősítés meghozatalában.
(4) A soron kívüli pszichológiai vizsgálat végrehajtása érdekében a közvetlen szolgálati elöljáró a vizsgálat elrendelésekor a vizsgálat alá vont személyről közvetlen szolgálati elöljárói véleményt készít, amely a 70. § (2) bekezdésében meghatározott visszajelzés tartalmán túl tartalmazza a vizsgált személy
a) szakmai előmenetelére,
b) hivatásos szolgálati jogviszonyának fennállása alatti fegyelmi helyzetére,
c) viselkedésének jellegzetességeire,
d) felettesekkel, munkatársakkal való kapcsolatára, valamint
e) esetleges hangulat- és viselkedésváltozásaira
vonatkozó információkat is.
79. § (1) Soron kívüli fizikai alkalmasságvizsgálat esetén, ha a sportszakember olyan rendellenességre utaló jelet tapasztal, amely betegség fennállását feltételezi, soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálat elrendelése is szükséges annak feltárása érdekében, hogy van-e egészségügyi ok a soron kívüli fizikai alkalmasságvizsgálat alapjául szolgáló okok hátterében.
(2) A fizikai alkalmatlanság esetén elrendelt soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálat során, ha a hivatásos állomány tagja „Alkalmas” minősítést kap, az alkalmasságot vizsgáló orvosnak a minősítő lapon nyilatkozni szükséges, hogy állhat-e a fizikai alkalmatlanság hátterében egészségügyi ok. Ha az alkalmasságot vizsgáló orvos nyilatkozata alapján fennáll a fizikai alkalmasságot is befolyásoló egészségügyi ok, az alkalmasságvizsgálatot végző orvosnak javaslatot kell tenni az ismételt fizikai alkalmasságvizsgálat végrehajtásának időpontjára is.
80. § A soron kívüli alkalmasságvizsgálat minősítése lehet
a) „Alkalmas”,
b) „Ideiglenesen alkalmatlan”,
c) „Korlátozással alkalmas” vagy
d) „Alkalmatlan”.
81. § „Alkalmas” minősítés esetén a hivatásos állomány tagja a szolgálati beosztásában tovább folytathatja a szolgálatteljesítést.
82. § (1) „Ideiglenesen alkalmatlan” minősítés kizárólag abban az esetben adható,
a) ha a hivatásos állomány tagja az aktuális egészségi, pszichológiai vagy fizikai állapota miatt nem alkalmas szolgálatteljesítésre egyik alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztás esetében sem, még korlátozással sem, és
b) feltételezhető, hogy az aktuális állapot ideiglenesen áll fenn és megszűnése az alkalmasságvizsgálat minősítésétől számított háromszázhatvanöt napon belül várható.
(2) „Ideiglenesen alkalmatlan” minősítés esetén, ha a hivatásos állomány tagja
a) egészségi állapota miatt nem alkalmas szolgálatteljesítésre, a Hszt. 147. §-a alapján őt egészségügyi szabadság illeti meg,
b) pszichológiai vagy fizikai állapota miatt nem alkalmas szolgálatteljesítésre, a Hszt. 77. § (1) bekezdés e) pontja alapján őt rendelkezési állományba kell helyezni.
(3) „Ideiglenesen alkalmatlan” minősítés első alkalommal legfeljebb hat hónapra adható, amely időtartam lejártát követően a minősítést az ismételt alkalmasságvizsgálat keretében felül kell vizsgálni. „Ideiglenesen alkalmatlan” minősítés ezt követően szükség esetén alkalmanként legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható az ismételt alkalmasságvizsgálat keretében, azzal, hogy az „Ideiglenesen alkalmatlan” minősítés együttes időtartama nem haladhatja meg a háromszázhatvanöt napot.
(4) A (3) bekezdés szerinti időtartam alatt a hivatásos állomány tagja számára a feltételezhetően ideiglenesen fennálló alkalmatlanság hátterében álló problémák rendezése érdekében gondozást kell biztosítani a rendvédelmi alapellátó orvos, a rendvédelmi alapellátó pszichológus, illetve a sportszakember célzott támogatásával, az alkalmasság visszaszerzése érdekében.
83. § (1) „Korlátozással alkalmas” minősítés esetén meg kell határozni
a) a korlátozás jellegét, amely különösen az alábbi korlátozás vagy ezek kombinációja lehet:
aa) *
ab) fegyver nélküli szolgálatteljesítéssel,
ac) gondozással,
ad) egyéb korlátozással, ebben az esetben pontosan meghatározandó a korlátozás fajtája,
b) a korlátozás időtartamát,
c) – ha szükséges – azt az alkalmasságvizsgálati kategóriát vagy kategóriákat, amelybe tartozó szolgálati beosztást a hivatásos állomány tagja elláthat.
(2) „Korlátozással alkalmas” minősítés esetén ha a korlátozás a fegyver nélküli szolgálatteljesítésre vonatkozik, ezt meg kell állapítani, és a hivatásos állomány tagja részére olyan alkalmasságvizsgálati kategóriát kell meghatározni, amelybe tartozó szolgálati beosztást betölthet, az I., II., V., VI., IX., X. alkalmasságvizsgálati kategória megjelölésének feltüntetésével.
(3) *
(4) „Korlátozással alkalmas” minősítés első alkalommal legfeljebb hat hónapra adható, amely időtartam lejártát követően a minősítést az ismételt alkalmasságvizsgálat keretében felül kell vizsgálni. „Korlátozással alkalmas” minősítés ezt követően szükség esetén alkalmanként legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható az ismételt alkalmasságvizsgálat keretében azzal, hogy a „Korlátozással alkalmas” minősítés együttes időtartama nem haladhatja meg a háromszázhatvanöt napot.
(5) A (4) bekezdés szerinti időtartam alatt a hivatásos állomány tagja számára a korlátozott alkalmasság hátterében álló problémák rendezése érdekében gondozást kell biztosítani a rendvédelmi alapellátó orvos, a rendvédelmi alapellátó pszichológus, illetve a sportszakember célzott támogatásával, az alkalmasság visszaszerzése érdekében.
84. § (1) „Alkalmatlan” minősítés akkor adható, ha nem feltételezhető, hogy a hivatásos állomány tagja alkalmassága egy legfeljebb háromszázhatvanöt napos támogatott időszakon belül visszaállna.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti esetben a másodfokú soron kívüli alkalmasságvizsgálat automatikus elrendelésére kell intézkedni.
(3) A másodfokú soron kívüli alkalmasságvizsgálat „Alkalmatlan” minősítése esetén
a) egészségi alkalmatlanság esetén a felülvizsgálati eljárás szabályai szerint kell eljárni,
b) pszichológiai vagy fizikai alkalmatlanság esetén automatikusan háromfős bizottsági vizsgálatra kerül sor.
85. § (1) Az ismételt alkalmasságvizsgálatot a soron kívüli alkalmasságvizsgálatot követően kell elrendelni, ha a hivatásos állomány tagjának minősítése egészségi, pszichológiai vagy fizikai okból
a) „Ideiglenesen alkalmatlan” vagy
b) „Korlátozással alkalmas”.
(2) Az ismételt alkalmasságvizsgálatot a soron kívüli alkalmasságvizsgálatot követően akkor is a vizsgált személy eredeti szolgálati beosztására tekintettel kell elrendelni, ha a korlátozásra tekintettel a hivatásos állomány tagját alkalmasságvizsgálati kategória-váltással más szolgálati beosztásba helyezték.
(3) Az ismételt alkalmasságvizsgálatot az állományilletékes parancsnok – a minősítés alapján, az ott meghatározott időtartamra is tekintettel – rendeli el írásban.
(4) * Az ismételt alkalmasságvizsgálat célja annak ellenőrzése, hogy a 82. § (4) bekezdése vagy a 83. § (5) bekezdése szerinti gondozás a 82. § (3) bekezdésében, illetve a 83. § (4) bekezdésében meghatározott időtartam alatt elérte-e célját.
86. § (1) * Az ismételt alkalmasságvizsgálat minősítése lehet
a) „Alkalmas”,
b) „Korlátozással alkalmas”,
c) „Korlátozással alkalmas minősítés meghosszabbítása”,
d) „Ideiglenesen alkalmatlan”,
e) „Ideiglenesen alkalmatlan minősítés meghosszabbítása”,
f) „Alkalmas kategória-váltással” vagy
g) „Alkalmatlan”.
(2) * A „Korlátozással alkalmas” és a „Korlátozással alkalmas minősítés meghosszabbítása” minősítések együttes időtartama a 83. § (4) bekezdésében meghatározott időtartamnál hosszabb nem lehet.
(3) * Az „Ideiglenesen alkalmatlan” és az „Ideiglenesen alkalmatlan minősítés meghosszabbítása” minősítések együttes időtartama a 82. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamnál hosszabb nem lehet.
(4) * Az „Alkalmas kategória-váltással” minősítés esetén meg kell határozni azt az alkalmasságvizsgálati kategóriát vagy kategóriákat, amelybe tartozó szolgálati beosztást a hivatásos állomány tagja elláthat. Szervezeti egységen belül azonos besorolású másik szolgálati beosztás felajánlása esetén a Hszt. 53. § (2) bekezdése szerint kell eljárni. Amennyiben a hivatásos állomány tagja számára a végzettségének, képzettségének megfelelő beosztás nem biztosítható, vagy a neki felajánlott, alacsonyabb szolgálati beosztásnak minősülő szolgálati beosztást nem fogadja el,
a) egészségi ok esetén a felülvizsgálati eljárás szabályai szerint kell eljárni,
b) pszichológiai vagy fizikai ok esetén háromfős bizottsági vizsgálatra kerül sor.
(5) „Alkalmatlan” minősítés akkor adható, ha a hivatásos állomány tagjának alkalmassága a támogatott időszakot követően nem állt vissza, és egyetlen szolgálati beosztásra sem alkalmas, mert nem tudja teljesíteni a minimumkövetelményeket.
(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben a másodfokon megismételt alkalmasságvizsgálat automatikus elrendelésére kell intézkedni.
(7) A másodfokon megismételt alkalmasságvizsgálat „Alkalmatlan” minősítése esetén
a) egészségi alkalmatlanság esetén a felülvizsgálati eljárás szabályai szerint kell eljárni,
b) * pszichológiai vagy fizikai alkalmatlanság esetén kötelezően háromfős bizottsági vizsgálatra kerül sor.
(8) * A másodfokon megismételt alkalmasságvizsgálat „Alkalmas kategória-váltással” minősítése esetén a (4) bekezdésben meghatározott eljárásrend alkalmazandó.
87. § (1) Másodfokú eljárásra
a) a 84. § (2) bekezdése és a 86. § (6) bekezdése alapján hivatalból, vagy
b) az a) pontba nem tartozó „Alkalmatlan” elsőfokú minősítés, az „Alkalmatlan a tervezett szolgálati beosztásra” elsőfokú minősítés vagy az „Alkalmatlan a tervezett vezetői szolgálati beosztásra” elsőfokú minősítés ellen az alkalmasságvizsgálattal érintett személy fellebbezése alapján
kerül sor.
(2) Az alkalmasságvizsgálattal érintett személy a hivatalból indított eljárás esetén az elsőfokú döntés kézhezvételét követő nyolc napon belül írásban észrevétellel élhet.
(3) * Az alkalmasságvizsgálattal érintett személy az elsőfokú döntés ellen írásban, a fellebbezés indokainak megjelölésével a döntés kézhezvételét követő tizenöt napon belül – véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálat esetén nyolc napon belül – fellebbezést nyújthat be az első fokon eljárt alkalmasságvizsgálatot végző személy döntése ellen, az alkalmasságvizsgálat elrendelését előkészítő személyügyi szervhez.
(4) * Az elsőfokú alkalmasságvizsgálat elrendelését előkészítő személyügyi szerv a rendelkezésre álló iratokat, valamint a (3) bekezdés szerinti esetben a fellebbezést az elsőfokú vizsgálat során keletkezett leletekkel, dokumentumokkal és az alkalmassági minősítést tartalmazó értesítéssel együtt haladéktalanul megküldi a másodfokú eljárást végző szervezeti elemhez.
(5) * A fellebbezés benyújtását követő vagy hivatalból indított másodfokú eljárás esetén az elsőfokú döntés meghozatalát követő negyvenöt napon belül – véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálat esetén harminc napon belül – a másodfokon eljáró személy a minősítésről dönt dönt.
88. § (1) A másodfokú eljárásban az alkalmasságvizsgálattal érintett személy megjelenése kötelező.
(2) A másodfokon eljáró személy a személyesen jelen lévő vizsgálata és meghallgatása, valamint a rendelkezésre álló dokumentáció alapján dönt. Ha szükséges, a másodfokon eljáró személy a döntés meghozatal előtt újabb vizsgálatokat rendelhet el.
(3) Az alkalmasságvizsgálattal érintett személy távolmaradása esetén öt napon belül igazolással élhet, ebben az esetben új időpontot kell kitűzni a vizsgálatra. Ha az ismételten kitűzött vizsgálaton sem jelenik meg az alkalmasságvizsgálattal érintett személy, igazolásnak nincs helye, ebben az esetben a személyes megjelenése nélkül, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt a másodfokon eljáró személy.
89. § * (1) A 84. § (3) bekezdés b) pontja, a 86. § (4) bekezdése, valamint a 86. § (7) bekezdés b) pontja szerinti bizottsági vizsgálatra a 88. § (2) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy a háromtagú bizottság a minősítésről szótöbbséggel dönt.
(2) A bizottsági alkalmasságvizsgálat során az érintett személy megjelenésére, esetleges távolmaradására a 88. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.
(3) A bizottsági alkalmasságvizsgálat minősítése lehet
a) „Alkalmas”,
b) „Szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlan” vagy
c) „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan”.
(4) A „Szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlan” minősítés esetén
a) az (5) bekezdés szerint kell eljárni, vagy
b) amennyiben a minősítés időpontjában már rendelkezésre állt olyan szolgálati beosztás, amelyet a hivatásos állományú tagja elláthat, abban az esetben az állományilletékes parancsnok ezen szolgálati beosztásra vonatkozóan intézkedhet az alkalmasságvizsgálati eljárás újbóli elrendelésére.
(5) „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” minősítés esetén intézkedni kell a Hszt. 86. § (2) bekezdés a) pontjában, illetve a Hszt. 86. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott intézkedések megtétele érdekében.
90. § A rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezők (a továbbiakban: felvételiző) alkalmasságvizsgálatára a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
91. § A rendvédelmi oktatási intézménybe felvétel előtti alkalmasságvizsgálat célja annak vizsgálata, hogy a felvételiző megfelel-e a felvétel kritériumaként meghatározott egészségi, pszichológiai és fizikai követelményeknek, ezáltal a tanulmányai elvégzését követően a hivatásos állományba vételre alkalmas lehet-e.
92. § (1) A rendvédelmi oktatási intézménybe felvétel előtti alkalmasságvizsgálat esetében elsőként a képzési minimumfeltételeknek megfelelés vizsgálatára kerül sor, amely
a) egészségi,
b) pszichológiai és
c) fizikai
vizsgálatból áll.
(2) Az (1) bekezdést követően a képzési minimumfeltételeknek való megfelelés esetén illeszkedésvizsgálatra kerül sor, amely
a) kompetenciavizsgálatból és
b) fizikai alkalmasságvizsgálat eredményét meghatározó pontszám alapján megállapított szintfelmérésből
áll.
(3) A (2) bekezdés szerinti vizsgálat eredményei pontszámokban kerülnek kifejezésre, amelyek mentén a felvételizők sorrendbe állíthatók azzal, hogy a sorrend a döntésre jogosultat nem köti, az döntést támogató információnak tekinthető.
93. § (1) Az egészségi képzési minimumfeltételnek a kizáró oknak minősülő betegségektől való mentesség tekinthető, amelyeket a BNO alapján az 5. melléklet tartalmazza.
(2) A pszichológiai képzési minimumfeltételeket a 6. melléklet tartalmazza.
(3) A kompetenciavizsgálat keretében a 3. melléklet szerinti egységes közszolgálati alapkompetenciák vizsgálandók.
(4) A fizikai képzési minimumfeltételeket a 7. melléklet tartalmazza.
94. § A rendvédelmi oktatási intézménybe történő felvételt követően a felvételiző számára a kompetenciavizsgálat és fizikai szintfelmérés eredményei alapján egyéni pszichológiai és fizikai kompetenciafejlesztési tervet kell készíteni annak érdekében, hogy a felvételiző alkalmas legyen a képzés befejezésekor a rendvédelmi hivatásos állománytól elvárt szolgálatteljesítésre. A rendvédelmi oktatási intézmény képzését úgy kell felépíteni, hogy az biztosítani tudja a felvételiző pszichológiai és fizikai kompetenciafejlesztési szükségleteit.
95. § (1) A rendvédelmi oktatási intézménybe felvétel előtti egészségi alkalmasságvizsgálatot
a) első fokon a felvételiző lakóhelye szerint illetékes, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv egészségügyi szolgálatánál foglalkoztatott orvos,
b) másodfokon az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervénél foglalkoztatott orvos
végzi.
(2) A rendvédelmi oktatási intézménybe felvétel előtti pszichológiai alkalmasságvizsgálatot
a) első fokon a felvételiző lakóhelye szerint illetékes, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv egészségügyi szolgálatánál foglalkoztatott pszichológus,
b) másodfokon az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervénél foglalkoztatott pszichológus
végzi.
(3) A rendvédelmi oktatási intézménybe felvétel előtti fizikai alkalmasságvizsgálatot a rendvédelmi oktatási intézmény sportszakembere végzi.
96. § A rendvédelmi oktatási intézménybe felvétel előtti alkalmasságvizsgálat sorrendje
a) fizikai,
b) egészségi,
c) pszichológiai
alkalmasságvizsgálat.
97. § (1) A rendvédelmi oktatási intézménybe felvétel előtti alkalmasságvizsgálatot a rendvédelmi oktatási intézmény rendeli el az alkalmasságvizsgálatra rendelő lap kitöltésével.
(2) A rendvédelmi oktatási intézménybe felvétel előtti alkalmasságvizsgálatra csak az a felvételiző bocsátható, aki rendelkezik a kitöltött
a) egészségi alkalmasságvizsgálathoz szükséges kérdőívvel,
b) háziorvosi kérdőívvel és
c) fizikai alkalmasságvizsgálathoz szükséges háziorvosi igazolással,
amelyhez a nyomtatványokat a rendvédelmi oktatási intézmény biztosítja a felvételi dokumentáció részeként.
98. § (1) A rendvédelmi oktatási intézménybe felvétel előtti egészségi, pszichológiai és a fizikai alkalmasságvizsgálat minősítése
a) „Alkalmas” vagy
b) „Alkalmatlan”.
(2) Az alkalmasságvizsgálat minősítéséről minősítő dokumentumot kell kiállítani, amelynek iratmintáját a rendvédelmi oktatási intézmény biztosítja.
(3) Az (1) bekezdés szerinti egyes alkalmasságvizsgálatok eredményességét a rendvédelmi oktatási intézmény komplex alkalmasságvizsgálati igazolással igazolja, ha az egészségi, pszichológiai és a fizikai alkalmasságvizsgálat minősítése egyaránt „Alkalmas”.
(4) A felvételiző a (3) bekezdés szerinti komplex alkalmasságvizsgálati igazolás alapján vehető fel a rendvédelmi oktatási intézménybe.
99. § (1) A rendvédelmi oktatási intézménybe felvétel előtti alkalmasságvizsgálat során másodfokon eljáró szerv a rendelkezésre álló elsőfokú alkalmasságvizsgálati dokumentáció és az írásos fellebbezés alapján hozza meg a döntését, illetve szükség esetén újabb vizsgálatokat rendel el.
(2) Ha a másodfokú eljárás minősítése „Alkalmatlan”, a felvételiző nem vehető fel a rendvédelmi oktatási intézménybe.
(3) A rendvédelmi oktatási intézménybe felvétel előtti alkalmasságvizsgálat esetében a másodfokú eljárás időpontját a jelentkezési határidőre tekintettel kell meghatározni.
99/A. § * (1) A rendvédelmi oktatási intézmény vezetője soron kívül elrendeli a rendvédelmi oktatási intézmény tanulója egészségi vagy pszichológiai, valamint tisztjelöltje egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasságvizsgálatát, ha
a) azt a rendvédelmi oktatási intézmény orvosa a tanuló egészségi vagy pszichológiai állapotában, valamint a tisztjelölt egészségi, pszichológiai vagy fizikai állapotában bekövetkezett, az alkalmasságot befolyásoló változásra figyelemmel kezdeményezi, vagy
b) a tanuló egészségi vagy pszichológiai alkalmatlanságát, valamint a tisztjelölt egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmatlanságát megalapozó tény vagy körülmény jut a tudomására.
(2) A tanuló (1) bekezdés szerint elrendelt, soron kívüli egészségi vagy pszichológiai alkalmasságvizsgálatára, valamint a tisztjelölt soron kívül elrendelt egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasságvizsgálatára a III. Fejezetet kell alkalmazni.
100. § A munkaköri követelmények érvényre juttatása érdekében a munkaköri alkalmasságot az igazgatási jogviszony létesítését megelőzően és annak fennállása alatt rendszeresen vizsgálni és véleményezni kell (a továbbiakban: munkaköri alkalmassági vizsgálat).
101. § * (1) A munkaköri alkalmassági vizsgálatot – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben foglalt szakmai szabályok alkalmazásával kell végezni.
(2) A rendvédelmi szervnél működő fegyveres biztonsági őrségben fegyveres biztonsági őrként foglalkoztatott, illetve foglalkoztatni kívánt személyek esetében a munkaköri alkalmassági vizsgálatot a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szervnél foglalkoztatott fegyveres biztonsági őrök alkalmasságvizsgálatáról szóló 52/2023. (XII. 12.) BM rendeletben előírtak szerint kell elvégezni.
102. § A munkaköri alkalmassági vizsgálatot első és másodfokon a rendvédelmi szerv vezetője által közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott rendvédelmi szerv egészségügyi szolgálatánál foglalkoztatott orvos végzi, figyelemmel a 18. és 19. §-ban szereplő feltételekre.
103. § A munkáltató rendvédelmi szerv a rendvédelmi alkalmazottak munkaköri alkalmassági vizsgálatának megszervezéséhez szükséges adatokat, valamint a vizsgálat munkaköri alkalmasságra vonatkozó eredményével kapcsolatos adatokat a KOMP-rendszer alkalmazásával tartja nyilván. E tekintetben a 8. § (3) és (4) bekezdése megfelelően alkalmazandó.
104. § (1) A rendvédelmi alapellátó orvos, illetve rendvédelmi alapellátó pszichológus a (2) bekezdés szerinti kórképek, illetve állapotok fennállása esetén, az érintett személy közvetlen szolgálati elöljárójánál kezdeményezi a hivatásos állomány tagja szolgálati lőfegyverének ideiglenes bevonását.
(2) A szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonására az alábbi kórképek, illetve állapotok fennállása esetén kerülhet sor:
a) különböző típusú depressziók,
b) idült alkoholizmus, kábítószerrel és kábítószer-, illetve pszichotrop anyag tartalmú gyógyszerrel való visszaélés, illetve függőség,
c) organikus pszichoszindróma,
d) delíriumot megelőző állapot vagy delírium utáni állapot,
e) prepszichotikus állapotok, pszichózisok,
f) krízishelyzet, szuicid veszélyeztetettség,
g) kialakult vagy kialakulóban lévő kóros személyiségfejlődés,
h) tudatzavarral vagy görcsállapottal járó betegségek,
i) egyéb, az a)–h) pontban meghatározottakat előidéző kóros állapotok, betegségek, valamint
j) a lőfegyver biztonságos használatát befolyásoló más betegségek, kóros állapotok.
(3) A lőfegyver orvosi, illetve pszichológiai indokok alapján történő ideiglenes bevonását a rendvédelmi alapellátó orvos, illetve rendvédelmi alapellátó pszichológus a vonatkozó szakorvosi leletek és vizsgálati eredmények alapján szóban haladéktalanul, továbbá azt követően az első munkanapon írásban kezdeményezi az érintett közvetlen szolgálati elöljárójánál. Ezzel egyidejűleg, ha az orvosi szempontból indokolt, az érintettet a rendvédelmi alapellátó orvos keresőképtelennek nyilvánítja.
(4) A szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásával egyidejűleg – ha az ezt indokoló állapot észlelése nem soron kívüli alkalmasságvizsgálat keretében történt – haladéktalanul intézkedni kell a soron kívüli egészségi vagy soron kívüli pszichológiai alkalmasságvizsgálat elrendelésére és elvégzésére.
(5) Ha az érintett önvédelmi lőfegyver tartására engedéllyel rendelkezik és szolgálati lőfegyverét ideiglenesen bevonták, a közvetlen szolgálati elöljáró a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásáról az önvédelmi lőfegyver tartását engedélyező hatóságot soron kívül értesíti. A közvetlen szolgálati elöljáró soron kívül értesíti az önvédelmi lőfegyver kiadását engedélyező hatóságot akkor is, ha a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásának oka megszűnt.
105. § (1) Az alkalmasságvizsgálati kategóriáktól függetlenül közlekedéspszichológiai vizsgálatot kell végezni − a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálattal megállapított I. alkalmassági kategória minősítéssel rendelkezők kivételével − a megkülönböztető jelzést használó, valamint a speciális gépjármű vezetésére jogosító engedély kiadása előtt.
(2) A közlekedéspszichológiai vizsgálatot a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Korm. rendeletben meghatározott kritériumok és módszerek szerint kell elvégezni.
(3) Közlekedéspszichológiai vizsgálaton csak az vehet részt, aki gépjárművezetőként a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendeletben meghatározott 2. alkalmassági csoportba tartozók részére megállapított egészségi alkalmassági minősítéssel, valamint az időszakos pszichológiai alkalmasság vizsgálaton szerzett, érvényes „Alkalmas” minősítéssel rendelkezik.
(4) A közlekedéspszichológiai vizsgálatot
a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, illetve a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv hivatásos állománya esetében első fokon a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ, másodfokon az Országos Rendőr-főkapitányság,
b) a terrorizmust elhárító szerv hivatásos állománya esetében első fokon a Terrorelhárítási Központ, másodfokon az Országos Rendőr-főkapitányság,
c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állománya esetében első fokon a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, másodfokon a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság,
d) a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állománya esetében első fokon a Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központja, másodfokon a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága,
e) az idegenrendészeti szerv hivatásos állománya esetében első fokon a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ, másodfokon az Országos Rendőr-főkapitányság
végzi.
(5) A megkülönböztető jelzést használó és speciális gépjárművek vezetőinek előzetes és ezt követően ötévente rendszeres közlekedéspszichológiai vizsgálaton kell részt vennie.
(6) A közlekedés-pszichológiai vizsgálaton kizárólag „Megfelelő” vagy „Nem megfelelő” értékelés adható.
106. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1–105. § és a 112–120. § 2021. január 1-jén lép hatályba.
107. § (1) Az e rendelet szerinti alkalmasságvizsgálatok lefolytatására vonatkozó szabályokat 2021. január 1-jétől kezdődően kell alkalmazni.
(2) 2021. január 1-jétől az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM–ÖM–PTNM együttes rendelet (a továbbiakban: ER.) nem alkalmazható
a) az ER. 1. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjában megjelölt tárgykörben a miniszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervekre, e szervek hivatásos állományára és rendvédelmi alkalmazotti állományára, a rendvédelmi technikumok tanulóira, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatóira,
b) az ER. 1. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonása tárgykörben a miniszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervekre és e szervek hivatásos állományára.
108. § *
109. § (1) A hivatásos szolgálati jogviszonyban állók vonatkozásában a szolgálati beosztások alkalmasságvizsgálati kategóriába történő besorolásáról állományparancsban szükséges rendelkezni, amelyet a személyügyi szerv legkésőbb 2021. január 15-ig közöl a hivatásos állomány tagjával.
(2) A személyügyi szerv – a 2021. évi alkalmasságvizsgálatok tervezhetősége érdekében – a hivatásos állomány tagjának soron következő időszakos alkalmasságvizsgálatának évét – a 111. §-ban foglalt rendelkezésekre is figyelemmel – legkésőbb 2021. január 31-ig határozza meg.
110. § (1) A hivatásos állomány tagja vonatkozásában az ER. alapján kiadott „Alkalmas” időszakos alkalmassági minősítés érvényességi ideje leteltének figyelembevételével kell az e rendelet szerinti időszakos alkalmasságvizsgálatra intézkedni.
(2) Az ER. alapján 2020. december 31-ig a pszichikai alkalmasság vizsgálata keretében kiadott minősítést a pszichológiai alkalmasságra vonatkozó minősítésnek kell tekinteni.
(3) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően elvégzett hivatásos állományba kinevezés előtti, illetve a rendészeti oktatási intézménybe felvételt megelőző alkalmassági vizsgálaton megállapított alkalmas minősítés az ER. 19. § (7) bekezdésében, valamint az ER. 20. § (7) bekezdésében meghatározott időtartamban felhasználható.
111. § (1) A 2021. január 1-jén hivatásos szolgálati jogviszonyban álló állomány e rendelet szerinti
a) időszakos egészségi alkalmasságvizsgálatát első alkalommal a 2021. évben,
b) időszakos fizikai alkalmasságvizsgálatát első alkalommal a 2021. évben,
c) időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálatát
ca) abban az esetben, ha az ER. szerinti időszakos pszichikai alkalmassági vizsgálatára a 2020. évben sor került, első alkalommal a 2022. évben,
cb) a ca) alpontba nem tartozó esetben első alkalommal a 2021. évben
kell elvégezni.
(2) A 2021. január 1-jén hivatásos szolgálati jogviszonyban álló állomány azon tagja, aki az ER. szerint fizikai alkalmassági vizsgálaton történő részvételre életkorából adódóan nem volt köteles, az e rendelet szerint időszakos fizikai alkalmasságvizsgálatra 2021. második félévében rendelhető. A fizikai alkalmassági követelményeknek való megfelelés érdekében ezen állomány részére a rendvédelmi szerv intézkedik az állomány tájékoztatására, továbbá szükség szerint felkészítést szervezhet.
(3) Ha a hivatásos állomány tagja 2021. január 1-jét megelőzően az ER. szerinti időszakos alkalmassági vizsgálaton „Ideiglenesen alkalmatlan” minősítést kapott, a minősítésben meghatározott időpontban az e rendelet szerinti ismételt alkalmasságvizsgálatra kell őt rendelni. Az ismételt alkalmasságvizsgálaton az e rendelet szerint meghatározott követelményeknek való megfelelést kell vizsgálni. Az „Ideiglenesen alkalmatlan” minősítés 2020. évre eső, megszakítás nélküli időtartama beleszámít a 82. § (3) bekezdése szerinti háromszázhatvanöt-napos határidőbe.
(4) Ha a hivatásos állomány tagja 2021. január 1-jét megelőzően az ER. szerinti időszakos alkalmassági vizsgálaton „Jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas” minősítést kapott, a minősítésben meghatározott időpontban az e rendelet szerinti ismételt alkalmasságvizsgálatra kell őt rendelni. Az ismételt alkalmasságvizsgálaton az e rendelet szerint meghatározott követelményeknek való megfelelést kell vizsgálni. A „Jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas” minősítés 2020. évre eső, megszakítás nélküli időtartama beleszámít a 83. § (4) bekezdése szerinti időtartamba.
(5) Ha a hivatásos állomány tagja 2021. január 1-jét megelőzően az ER. szerinti alkalmassági vizsgálaton „Alkalmatlan” minősítést kapott, de a 2020. évben nem került sor a másodfokú eljárásra, ott a másodfokú eljárás során az e rendelet szerint meghatározott követelményeknek való megfelelést kell vizsgálni.
(6) Ha a hivatásos állomány tagja 2021. január 1-jét megelőzően az ER. szerinti alkalmassági vizsgálaton másodfokon is „Alkalmatlan” minősítést kapott, de a 2020. évben nem került sor az ER. szerinti felülvizsgálati eljárásra, ott az e rendelet szerint lefolytatandó háromfős bizottsági eljárás, illetve a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint lefolytatandó felülvizsgálati eljárás során az e rendelet szerint meghatározott követelményeknek való megfelelést kell vizsgálni.
(7) Ha a hivatásos állomány tagja vonatkozásában 2021. január 1-jét megelőzően elrendelésre került az ER. szerinti soron kívüli alkalmassági vizsgálat, de arra 2020. december 31-ig nem került sor, az e rendelet szerinti soron kívüli alkalmasságvizsgálat szabályai szerint kell eljárni és az eljárás során az e rendelet szerint meghatározott követelményeknek való megfelelést kell vizsgálni.
112. § *
113–120. § *
| A | B | C | D | ||
| 1 | Főcsoport | EM-1: ÁLTALÁNOS KIZÁRÓ OKOK – a rendvédelmi szervek teljes állományára vonatkozóan – | BNO | ||
| 2 | 1. | BNO-10-01 – Fertőző és parazitás betegségek | Terápiára nem reagáló fertőző betegségek (tbc, HIV, hepatitis B, C) | A00–B99 | |
| 3 | 2. | BNO-10-02 – Daganatok | Kezelhetetlen vagy terápiára nem reagáló rosszindulatú daganatok, súlyos szervi/mozgási funkciózavart vagy súlyos torzulást okozó jóindulatú daganatok | C00–D48 | |
| 4 | 3. | BNO-10-03 – A vér és vérképző szervek | Terápiára nem reagáló, vérképző rendszert és/vagy immunrendszert érintő rosszindulatú daganatok | D50–D89 | |
| 5 | betegségei és az immunrendszert érintő | Súlyos immunkárosodott állapot (elsődleges vagy másodlagos vagy gyógyszeres terápia okozta) | |||
| 6 | bizonyos rendellenességek | Súlyos és terápiára nem reagáló vérszegénység (hiányállapotokon kívül valamennyi kórállapot) | |||
| 7 | Vérzékenység | ||||
| 8 | 4. | BNO-10-04 – Endokrin, táplálkozási és | Terápiára nem reagáló pajzsmirigytúltengés, kezelhetetlen pajzsmirigy-alulműködés vagy pajzsmirigytúltengés | E00–E90 | |
| 9 | anyagcsere betegségek | IV. stádiumú golyva/nyomási tüneteket okozó golyva | |||
| 10 | Stabilan nem beállítható egyéb endokrin betegségek | ||||
| 11 | Testmagasság: 150 cm alatt | ||||
| 12 | Testsúly: 40 kg alatt | ||||
| 13 | 5. | BNO-10-05 – Mentális és viselkedészavarok | Elbutulás | F00–F99 | |
| 14 | Kezelhetetlen/ismétlődő/tartós lefolyású szervi és tüneti mentális zavarok és viselkedészavarok | ||||
| 15 | Pszichoaktív szer addikciót kiváltó használata (kivéve dohányzás) | ||||
| 16 | Alkoholfüggőség | ||||
| 17 | Schizofrénia, schizotípiás és paranoid rendellenességek | ||||
| 18 | A felnőtt személyiségzavarai, impulzuskontroll-zavarok | ||||
| 19 | Mentális retardáció | ||||
| 20 | Pervazív fejlődési zavarok (autizmus) | ||||
| 21 | A viselkedés jellemzően gyermek- és serdülőkorban kezdődő és aktuálisan fennálló egyes zavarai (mutismus, súlyos TIC, enuresis, encopresis) | ||||
| 22 | 6. | BNO-10-06 – Az idegrendszer betegségei | Terápiára nem reagáló / ismétlődő gyulladásos idegrendszeri betegségek | G00–G99 | |
| 23 | Elsődleges és másodlagos szisztémás idegrendszeri sorvadások (pl. ataxiák) | ||||
| 24 | Terápiára nem reagáló / ismétlődő extrapiramidális és mozgási rendellenességek (kivéve: enyhe essentiális tremor) | ||||
| 25 | Az idegrendszer egyéb degeneratív megbetegedései | ||||
| 26 | Súlyos maradványtünetekkel járó központi idegrendszeri demyelinisatios betegségek (sclerosis multiplex) | ||||
| 27 | Epilepsiák (kivéve: gyermekkori lázgörcs) – kivéve: gyógyszeres kezelés mellett legalább 1 év tünetmenetes állapot | G00–G99 | |||
| 28 | Ismétlődő, átmeneti, igazolt ischaemiás attackok | ||||
| 29 | Súlyos funkciózavart okozó mononeuropathiák | ||||
| 30 | Maradványtüneteket okozó polyneuropathiák | ||||
| 31 | Súlyos maradványtünettel vagy funkciókárosodással járó ideggyök és plexus rendellenesség | ||||
| 32 | Súlyos, nem kontrollált myasthenia gravis | ||||
| 33 | Súlyos myopathia | ||||
| 34 | Súlyos maradványtünetekkel gyógyult agyi bénulásos szindrómák | ||||
| 35 | Hydrocephalus | ||||
| 36 | 7. | BNO-10-07 – A szem és függelékeinek | +6,0 és –6,0 D-nál erősebb szemüveg vagy kontaktlencse viselése (radiális keratotómia után 6 hónappal, egyéb látásjavító műtét után 2 hónappal nem kizáró ok) | H00–H59 | |
| 37 | betegségei | Közös látásélesség korrekcióval <0,5 | |||
| 38 | Retinaleválás – kivéve: sikeres kezelés esetén | ||||
| 39 | Terápiára nem reagáló / ismétlődő neuritis optica | ||||
| 40 | Lagophtalmus | ||||
| 41 | 8. | BNO-10-08 – A fül és a csecsnyúlvány megbetegedései | A beszédfrekvenciákon 60 dB-t meghaladó halláscsökkenés korrekcióval együtt | H60–H99 | |
| 42 | 9. | BNO-10-09 – A keringési rendszer betegségei | Ismétlődő reumás szívbetegség | I00–I99 | |
| 43 | Kezeletlen vagy súlyos szövődményekkel járó magasvérnyomás-betegség | ||||
| 44 | Tüdőembólia súlyos funkciókárosodással | ||||
| 45 | Súlyos haemodinamikai következményekkel járó billentyűhiba | ||||
| 46 | Szívizom-elfajulás NYHA St. II–IV. (szívelégtelenség) | ||||
| 47 | Kezelhetetlen/malignus ventrikuláris és supraventrikularis ritmuszavarok, | ||||
| 48 | ICD-beültetés utáni állapot – kivéve: preventív megfontolásból történt beültetést követően, tartós panaszmentesség esetén | ||||
| 49 | Kezelhetetlen sick sinus szindróma | ||||
| 50 | Súlyos pitvari vagy kamrai sövényhiány | ||||
| 51 | Súlyos maradványtünettel járó agyállományvérzés | ||||
| 52 | 10. | BNO-10-10 – A légzőrendszer betegségei | Kezelésre nem reagáló asthma bronchiale st. III–IV. | J00–J99 | |
| 53 | Kezelésre nem reagáló COPD st. III–IV. | ||||
| 54 | Súlyos légzészavart okozó tüdőbetegség | ||||
| 55 | 11. | BNO-10-11 – Az emésztőrendszer betegségei | Súlyos, szövődményes, nem fertőzéses vékony- és vastagbélgyulladás | K00–K93 | |
| 56 | Heveny májelégtelenség | ||||
| 57 | Decompenzált májcirrhosis | ||||
| 58 | 12. | BNO-10-12 – A bőr és bőralatti szövet betegségei | Nagy kiterjedésű, egyenruházat által nem fedett területen megjelenő krónikus bőrbetegség | L00–L99 | |
| 59 | 13. | BNO-10-13 – A csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei | Súlyos maradványtünetekkel járó arthropathiák Súlyos maradványtünetekkel járó systemás kötőszöveti megbetegedések Súlyos deformáló dorsopathiák | M00–M99 | |
| 60 | |||||
| 61 | |||||
| 62 | 14. | BNO-10-14 – Az urogenitális rendszer megbetegedései | Krónikus veseelégtelenség st. III–IV. | N00–N99 | |
| 63 | 15. | BNO-10-15 – Veleszületett rendellenességek, deformitások és kromoszómaabnormitások | Súlyos funkciózavart okozó kórállapotok | Q00–Q99 | |
| 64 | 16. | BNO-10-16 – A morbiditás és mortalitás külső okai | Szándékos önártalom | V01–Y98 | |
| 65 | 17. | BNO-10-17– Terhesség, szülés és a gyermekágy | O00–O99 | ||
| 66 | 18. | BNO-10-18 – Sérülés mérgezés és külső okok bizonyos egyéb következményei | S00–T98 | ||
| 67 | 19. | BNO-10-19 – Az egészségi állapotot és egészségügyi szolgálatokkal való kapcsolatot befolyásoló tényezők | Z00–Z99 | ||
| 68 | 20. | BNO-10-20 – Máshova nem osztályozott panaszok, tünetek és kóros klinikai és laboratóriumi leletek | Beszéd- és hangképzés jelentős zavarai | R00–R99 | |
1. A személyiség egészével kapcsolatos elvárások
1.1. Kiegyensúlyozott pszichés állapot
1.2. Életkornak megfelelő érettség
1.3. Átlag feletti érzelmi-indulati kontroll
1.4. Átlagos pszichés terhelhetőség, stresszel való megküzdési képesség
1.5. Átlagos alkalmazkodási képesség
1.6. Átlagos teljesítménymotiváció
2. Kognitív képességekkel kapcsolatos elvárások
2.1. Átlagos intellektuális képességek
2.2. Átlagos figyelmi, szenzomotoros képességek
3. Társas készségekkel kapcsolatos elvárások
3.1. Átlagos szóbeli kommunikációs készségek (beszédzavar, beszédhiba nélküli)
3.2. Átlagos írásbeli kommunikációs készségek
4. Társadalmi normáknak való megfelelés
4.1. Átlagos felelősségtudat
4.2. Szabálykövető, fegyelmezett magatartás, amelynek keretében elvárt a vizsgálatok során való együttműködés, azok szabályainak a betartása, a tesztek értékelhető kitöltése
4.3. Élettörténete mentes a kóros függőségektől (pl. játékszenvedély, alkoholfüggőség, drogfüggőség stb.)
4.4. Élettörténete mentes öngyilkossági kísérlettől, öngyilkosságra utaló magatartástól
1. Egységes közszolgálati alapkompetenciák
1.1. Egyéni alapkompetenciák
| A | B | C | ||
| 1 | Név | Definíció | Viselkedéses jegyek | |
| 2 | I. Szabálykövetés, fegyelmezettség | Képes a számára előírt szabályokat és normákat elsajátítani, elfogadni és helyesen alkalmazni. | – Ismeri és elsajátítja a tevékenységéhez kapcsolódó szabályzókat. – A normákat helyesen, az adott helyzetnek megfelelően alkalmazza. – Elfogadja az alá-fölé rendeltségi viszonyokat. | |
| 3 | II. Önállóság | Képes ismereteire, tapasztalataira támaszkodva folyamatos útmutatás és irányítás nélkül elvégezni a számára meghatározott feladatokat. | – Számára meghatározott feladatok ellátása során nem igényel útmutatást. – Külső ösztönzés nélkül is folyamatosan elvégzi feladatait. | |
| 4 | III. Határozottság, magabiztosság | Saját képességeinek, lehetőségeinek ismeretében képes a szervezet céljainak érvényesítése érdekében határozottan fellépni. | – Hisz abban, hogy képességeivel eleget tud tenni a feladatoknak. – Fellépése határozott, magabiztos. | |
| 5 | IV. Hatékony munkavégzés | Feladatát igényesen, körültekintően látja el. Képes a rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználására. | – Precízen, igényesen, körültekintően látja el munkáját. – Önfejlesztési igény jellemzi. – A megfogalmazott célok elérése érdekében végzi tevékenységét. – Eredményességét az erőforrások optimalizálásával folyamatosan javítja. – Hibáinak korrigálásáért lépéseket tesz. | |
| 6 | V. Problémamegoldó készség | Képes a felmerülő problémák beazonosítására és megoldási lehetőségek megfogalmazására. A lehetséges alternatívákból képes kiválasztani azt, amelyik az optimális megoldást eredményezi. | – Képes a felmerülő problémákat azonosítani. – Problémák felmerülése esetén a lehetséges alternatívákból képes kiválasztani azt, amelyik az optimális megoldást eredményezheti. – Problémák felmerülése esetén a lehetséges alternatívák közül kiválasztott megoldást véghezviszi, vagy a megoldás érdekében lépéseket tesz. – A feladat elvégzése során keletkező, hatáskörét meghaladó döntéseket azonosítja, és azokat továbbítja. | |
| 7 | VI. Döntési képesség | Felismeri a döntéshelyzeteket, és a rendelkezésre álló információk alapján az adott helyzetben elvárható optimális döntést hozza meg. | – A feladat elvégzése során keletkező, hatáskörébe tartozó döntéseket meghozza. – A rendelkezésre álló információk alapján a legoptimálisabb döntést hozza. – A helyzethez mérten időben hozza meg a döntést. | |
| 8 | VII. Felelősségvállalás | A feladat végrehajtása során felismeri, szem előtt tartja és vállalja döntéseinek, tetteinek következményeit, és arról számot ad. | – Felismeri és felvállalja az adott helyzet által meghatározott és megkövetelt felelősséget. – Vállalja döntései következményét. – Tetteiről számot mer és tud adni. | |
| 9 | VIII. Pszichés terhelhetőség | Nehéz, megterhelő helyzetekben is képes teljesítőképességének megőrzésére, fenntartására. | – Stresszes helyzetben is hatékony teljesítményt nyújt. – Felmerülő akadályok ellenére is hatékony teljesítményt nyújt. – Nehéz, kilátástalannak tűnő helyzetben is megőrzi teljesítőképességét. – Váratlan helyzetekben is hatékony teljesítményt nyújt. – Alkalmazkodik a folyamatosan változó feladatokhoz és helyzetekhez. – Számára egyhangú helyzetekben is megfelelő teljesítményt nyújt. | |
| 10 | IX. Érzelmi intelligencia | Felismeri és megérti saját és a másik személy érzelmi állapotát, valamint az abból eredő viselkedések közötti összefüggéseket, azokat a helyzetnek megfelelően kezeli. | – Tisztában van saját érzelmi állapotával. – Megérti a kapcsolatot saját érzelmei, gondolatai és viselkedése között. – A hatékony érzelemkezelés eredményeként viselkedését, reakcióit a helyzetnek megfelelően alakítja. – A másik személy érzelmi állapotát felismeri, beazonosítja. – Mások érzelmi állapotát törekszik a helyzetnek megfelelően befolyásolni. – Uralkodik az indulatain. – Ellenáll annak, hogy indulatokkal terhes helyzetbe sodródjon. – Munkája során előítéletektől mentesen viselkedik. |
1.2. Társas alapkompetenciák
| A | B | C | ||
| 1 | Név | Definíció | Viselkedéses jegyek | |
| 2 | X. Kommunikációs készség | Képes a helyzetnek megfelelően érthetően kifejezni magát szóban és írásban, valamint mások kommunikációját megfelelő módon értelmezni. | – Érthetően, helyesen fejezi ki magát írásban. – Érthetően fejezi ki magát szóban. – Amikor kommunikációs zavart észlel, annak feloldására törekszik. – Megosztja azokat az információkat, amelyek a hatékony feladat-végrehajtáshoz szükségesek. | |
| 3 | XI. Konfliktuskezelés | Képes ellentmondásos helyzetben olyan módszer vagy stílus alkalmazására, amely hatására a konfliktus csökkenthető. | – Képes felismerni, ha konfliktushelyzetbe kerül. – Törekszik, hogy konfliktushelyzetben olyan megoldást alkalmazzon, ami a normák adta kereteken belül az érintettek számára megfelelő. | |
| 4 | XII. Együttműködés | Feladata elvégzése érdekében tevékenységét, magatartását másokkal összehangolja. | – A hiányzó ismeretek megszerzése érdekében közvetlen munkakörnyezetében segítséget kér és ad. – A feladatmegoldás érdekében törekszik a másokkal való együttműködésre. – Tevékenységét összehangolja munkatársaival. – Közös feladat-végrehajtás során kiemelt figyelmet fordít társaira és környezetére. – Felismeri az együttműködés akadályait, és törekszik azok elhárítására. – Törekszik, hogy konfliktushelyzetben olyan megoldást alkalmazzon, ami a normák adta kereteken belül az érintettek számára megfelelő. |
2. Irányítói kompetenciák
2.1. Egyéni irányítói kompetenciák
| A | B | ||
| 1 | Név | Viselkedésjegyek | |
| 2 | I. Szabálykövetés, fegyelmezettség | – Ismeri és elsajátítja a tevékenységéhez kapcsolódó szabályzókat. – Követi és határidőre elvégzi a kapott utasításokat. | |
| 3 | II. Helyzetfelismerés | – A helyzetek lényeges aspektusait gyorsan felismeri. – A változó körülményekhez alkalmazkodik, viselkedését a helyzet lényeges aspektusaihoz igazítja. – Képes a rendelkezésre álló erőforrásokat áttekinteni, számba venni. | |
| 4 | III. Problémamegoldás, kreativitás | – A felmerülő problémákat helyesen azonosítja. – Problémák felmerülése esetén a lehetséges megoldási alternatívákból képes kiválasztani az optimálisat. – Összetetten, egyszerre több szempontot is érvényesítve gondolkodik. – Kiválóan emlékszik szóbeli és írásbeli információkra. – Felismeri és elválasztja a lényegest a lényegtelentől. – Felismeri az összefüggéseket, logikai kapcsolatokat. – Problémamegoldás esetén eredeti ötletei vannak. – Képes az ismert adatokat újszerűen összekapcsolni a megoldás érdekében. – Észreveszi az adott helyzetben rejlő továbblépési lehetőségeket. | |
| 5 | IV. Rendszerszemlélet (csak a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások esetén) | – Előrelátó. – Képes a stratégiai gondolkodásra. – Képes a rendszerben való gondolkodásra. – Projektszemlélet jellemzi. | |
| 6 | V. Döntés, felelősségvállalás | – A feladat elvégzése során keletkező, hatáskörébe tartozó döntéseket időben és optimálisan meghozza. – A döntéshez szükséges információkat összegyűjti. – Képes a döntési helyzetben felmérni a lehetséges alternatívákat. – A hatáskörét meghaladó döntéseket azonosítja, azokat a megfelelő helyre továbbítja. – Felismeri és felvállalja az adott helyzet vagy döntés által meghatározott és megkövetelt felelősséget. – Vállalja a felelősséget saját munkahelyi csoportja tevékenységéért. | |
| 7 | VI. Pszichés terhelhetőség | – Váratlan és/vagy nehéz helyzetben is megőrzi teljesítőképességét. – A stresszt hatékonyan kezeli. – Uralkodik az indulatain. |
2.2. Társas irányítói kompetenciák
| A | B | ||
| 1 | Név | Viselkedésjegyek | |
| 2 | VII. Érzelmi intelligencia | – A másik személy érzelmi állapotát felismeri, beazonosítja. – Munkatársaival empatikus és toleráns. – Jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkezik. | |
| 3 | VIII. Kommunikációs készség | – Érthetően, helyesen fejezi ki magát szóban. – Érthetően, helyesen fejezi ki magát írásban. – Képes a mások által elmondottakat/leírtakat elemezni és értékelni. – Extrovertált, kommunikatív, proaktív: ötleteit kommunikálja. | |
| 4 | IX. Konfliktuskezelés, együttműködés | – Felismeri, ha konfliktushelyzetbe kerül. – Hatékonyan kezeli a konfliktusokat. – Alapvetően kerüli a konfliktust, de ha a helyzet megkívánja, felvállalja azt. – Motivált az együttműködésre, szereti a csapatmunkát. – Törekszik rá, hogy együttműködve olyan megoldást találjon, amely az érintett felek számára elfogadható. |
2.3. Specifikus irányítói kompetenciák
| A | B | ||
| 1 | Név | Viselkedésjegyek | |
| 2 | X. Irányítás, motiválás | – Általában irányítja azt a tevékenységet, amiben részt vesz. – Véleményét mások számára meggyőző módon teszi közzé. – Nehéz helyzetekben képes önmagát és társait is motiválni. – Összetett helyzetekben, feladatokban ki tud alakítani fontossági sorrendet. – Képes a rendelkezésre álló erőforrásokat áttekinteni, számba venni. – Képes az elvégzendő folyamatokat átlátni, a feladatokat megtervezni. – Fellépése határozott és magabiztos. | |
| 3 | XI. Szervezőkészség | – Összegyűjti a megfelelő információkat és adatokat, és szükség esetén a megfelelő helyre továbbítja. – Megtervezi és megszervezi a munkát, kijelöli a feladatok, részfeladatok végrehajtóit. – Felügyeli a végrehajtás folyamatát. – Visszajelzést ad a feladatvégzésről. – Több feladat egyidejű végrehajtása során képes figyelmét megosztani köztük. – Összetett helyzetekben, feladatokban ki tud alakítani fontossági sorrendet. – Képes az elvégzendő folyamatokat átlátni, a feladatokat megtervezni. | |
| 4 | XII. Példamutatás, következetesség | – Szakmai tevékenységében, általános emberi értékek terén példát mutat. – Következetes. – Elkötelezett, elhivatott, szervezetéhez lojális. |
3. Egységes közszolgálati vezetői kompetenciák
3.1. Egyéni vezetői kompetenciák
| A | B | C | ||
| 1 | Név | Viselkedésjegyek középvezetői szint esetében | Viselkedésjegyek felsővezetői szint esetében | |
| 2 | I. Szakmai ismeret a. Szakmai elméleti ismeretek b. Szakmai összefüggések, folyamatok ismerete c. Testületismeret (hely- és személyismeret) d. Szakmai tapasztalatok | – Elméleti ismereteit, a feladat delegálásában, végrehajtásában megszerzett szakmai tapasztalatát a gyakorlatban hatékonyan alkalmazza. – A munka- és szervezeti folyamatokat átlátja, azokban magabiztosan eligazodik. | – A feladat végrehajtatásában megszerzett szakmai tapasztalatát a gyakorlatban hatékonyan alkalmazza. – A saját és az együttműködő szervezetek rendszerét stratégiai szinten átlátja, abban magabiztosan eligazodik. | |
| 3 | II. Következetesség, kiszámíthatóság a. Szabálytudat, fegyelmezettség b. Elvárások támasztása, következetesség | – A feladatot határidőre, a szakma szabályainak megfelelően elvégzi. – A vonatkozó normák betartása mellett döntéseiben, tevékenységeiben következetes. – Feladatmeghatározásai, elvárásai, átláthatók, egyértelműek. – Viselkedése kiszámítható. | – A feladatot határidőre, a szervezeti értékeknek megfelelően elvégezteti, visszaellenőrzi és ellenőrizteti. – Feladatmeghatározásai, elvárásai világosak, egyértelműek, lényegre törőek, és összhangban állnak a szervezet céljaival. | |
| 4 | III. Cél- és feladatorientáltság a. Tudatos, adekvát konfliktuskezelés b. Érdekképviselet és -érvényesítés c. Felelősségvállalás | – A célokat meghatározza és elfogadtatja, azok között prioritást állít fel. – A célokhoz kapcsolódó feladatokat személyhez és határidőhöz kötötten delegálja és visszaellenőrzi. | – Egész szervezetet érintő, stratégiai célokhoz kötődő feladatokat delegál és ellenőriztet. | |
| 5 | IV. Kreativitás, innováció a. Kreativitás, innováció b. Nyitottság, ösztönzés | – Kezdeményező, nyitott az újszerű megoldásokra, módszerekre, azokat gyakorlatban alkalmazza. – Felismeri, támogatja és ösztönzi az új kezdeményezéseket. | – Ösztönzi és támogatja az innovatív kezdeményezéseket és visszajelzéseket. – Részt vesz a szervezeti kultúra folyamatos megújításában. | |
| 6 | V. Rendszerszemlélet, lényeglátás a. Elemző gondolkodás, lényeglátás b. Rendszergondolkodás c. Stratégiai gondolkodás | – Rendszerben és folyamatokban gondolkodik, összefüggések felismerésére képes. – Elemző-értékelő szemléletmód (tevékenység) jellemzi. | – Stratégiában, rendszerekben, egymáshoz kapcsolódó alrendszerekben és folyamatokban gondolkodik. – Szélesebb körű, távlati összefüggések felismerésére képes. |
3.2. Társas vezetői kompetenciák
| A | B | C | ||
| 1 | Név | Viselkedésjegyek középvezetői szint esetében | Viselkedésjegyek felsővezetői szint esetében | |
| 2 | VI. Döntési képesség, felelősségvállalás a. Döntés-előkészítés b. Döntéshozás | – A célok elérését segítő hatékony intézkedések érdekében időben, határozott, egyértelműen megfogalmazott döntést hoz. – A sikeres feladat végrehajtása érdekében szükség esetén döntését korrigálja, megváltoztatja, ezért felelősséget vállal. | – A stratégiai célok elérését segítő döntéseket hoz. – Az alárendeltségébe tartozók döntéseit szükség esetén megváltoztatja, és ezért felelősséget vállal. | |
| 3 | VII. Rugalmas alkalmazkodóképesség a. Változó helyzethez való alkalmazkodás b. Pszichés terhelhetőség, hatékony stresszkezelés | – A munkavégzés során felmerülő külső és belső problémák egyidejű kezelésére képes. – A változó helyzeteket felismeri, és azokhoz rugalmasan alkalmazkodik. – A stresszt hatékonyan kezeli. | – Külső, a szervezeti működés irányába ható negatív nyomást csökkenti, és pozitív átkeretezésre képes. – Inspirálja és támogatja a változásokat. | |
| 4 | IX. Reális önismeret, önfejlesztési igény a. Reális önismeret b. Önfejlesztési igény | – Felismeri saját határait és fejlesztendő területeit. – Önismereti és önfejlesztési igény jellemzi. – Konstruktív kritikát elfogadja. | – Felismeri saját határait és fejlesztendő területeit. – Önismereti és önfejlesztési igény jellemzi. – Konstruktív kritikát elfogadja. | |
| 5 | X. Kommunikációs készség a. Célok meghatározása b. Feladatok személyhez kötése | – Kommunikációja nyílt, őszinte, hiteles, kétirányú. – Szóban és írásban világosan, egyértelműen, érthetően fogalmaz. – Képes a különböző helyzetekben adekvátan kommunikálni. | – Strukturált, a szervezeti érdekeknek megfelelően felépített, lényegre törő, a másik fél érdekeit is figyelembe vevő kommunikációt folytat minden szinten, szervezeten kívül és a szervezeten belül is. | |
| 6 | XI. Konfliktuskezelés, érdekérvényesítés a. Személyre szabott motiválás, fejlesztés b. Személyészlelés, empátia, tolerancia c. Hatékony együttműködés megteremtése | – A konfliktushelyzeteket felismeri, az azokból adódó feszültségeket kezeli, hatékony megoldásukra törekszik. – A szervezeti egysége érdekeit hatékonyan, a másik fél érdekeit is figyelembe véve képviseli és érvényesíti. – Munkája során együttműködésre, partnerségre törekszik. | – A szervezetet érintő belső és külső (társszervek, civil intézmények stb. irányába) konfliktushelyzeteket felismeri, az azokból adódó feszültségeket kezeli, hatékony megoldásukat menedzseli. – Az általa irányított szervezet vagy szervezeti egység érdekeit befelé és kifelé hatékonyan, a másik fél érdekeit is figyelembe véve képviseli és érvényesíti. |
3.3. Vezetői kompetenciák
| A | B | C | ||
| 1 | Név | Viselkedésjegyek középvezetői szint esetében | Viselkedésjegyek felsővezetői szint esetében | |
| 2 | XII. Munkatársak motiválása, fejlesztése a. Személyre szabott motiválás, fejlesztés b. Személyészlelés, empátia, tolerancia c. Hatékony együttműködés megteremtése | – Munkatársait ismeri, képességeikkel, erősségeikkel, fejlesztendő területeikkel tisztában van. – Mindezt a munkakörülményekkel együtt figyelembe véve képes a beosztottait motiválni és fejleszteni. – Beosztottaival szemben empatikus és toleráns. – Képes csapatot építeni. | – Az általa irányított és az alárendeltségébe tartozó szervezeti egységet, valamint a közvetlen munkatársait ismeri, azok célorientált fejlesztésére törekszik. | |
| 3 | XIII. Vezetői funkciók ellátása a. Tervezés, szervezés b. Irányítás, koordinálás, ellenőrzés | – Tervezi, szervezi, irányítja, koordinálja, ellenőrzi a szervezeti egysége tevékenységét. – Az adott feladat eredményes ellátásához szükséges erőforrásokat meghatározza, és ezek hatékony felhasználását irányítja. | – A szervezet eredményes működéséhez szükséges erőforrásokat megteremti, és ellenőrzi ezek hatékony felhasználását. | |
| 4 | XIV. Személyes példamutatás a. Hitelesség b. Szervezet iránti elkötelezettség c. Minőségre törekvés, igényesség | – Szakmai tevékenységében, általános emberi értékek területén, valamint a szervezet iránti lojalitásában példát mutat. | – Szakmai tevékenysége és előélete példaértékű, megtestesíti az általános emberi értékeket. – A szervezetet hitelesen és méltóan megjeleníti és képviseli. |
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | ||
| 1 | Korosztályok: | 18–29 év | 30–39 év | 40–49 év | 50 év és afelett | |||||
| 2 | Nemek: | férfiak | nők | férfiak | nők | férfiak | nők | férfiak | nők | |
| 3 | Cooper-teszt futásban (választható) a) pálya: sportpálya vagy sík területen, kimért, belátható pálya b) kiinduló helyzet: a rajtvonal mögött álló rajthelyzet c) feladat: 12 perces futás d) értékelés: 12 perc alatt megtett távolság méterben | 2100 m | 1800 m | 1800 m | 1500 m | 1500 m | 1200 m | 1250 m | 1050 m | |
| 4 | Cooper-teszt úszásban (választható) a) pálya: 25 vagy 50 m-es úszómedence b) kiinduló helyzet: rajtkövön rajthelyzet vagy medencéből indulás c) feladat: 12 perces úszás d) értékelés: 12 perc úszás alatt megtett távolság méterben | 500 m | 450 m | 400 m | 350 m | 350 m | 300 m | 300 m | 250 m | |
| 5 | Cooper-teszt kerékpár-ergométeren (választható) a) pálya: kerékpár-ergométer b) kiinduló helyzet: lábak a pedálon c) feladat: 12 perces kerékpározás d) értékelés: 12 perces kerékpározás alatt megtett távolság méterben e) eszközfelhasználás: stopperóra, kerékpár-ergométer | 4900 m | 4000 m | 4000 m | 3400 m | 3400 m | 3000 m | 3200 m | 2500 m | |
| 6 | Cooper-teszt evezős-ergométeren (választható) a) pálya: evezős-ergométer b) kiinduló helyzet: lábak a pedálon c) feladat: 12 perces evezés d) értékelés: 12 perces evezés alatt megtett távolság méterben e) eszközfelhasználás: stopperóra, evezős-ergométer | 2300 m | 2000 m | 2100 m | 1800 m | 1900 m | 1500 m | 1700 m | 1300 m | |
| A | B | C | D | ||
| Főcsoport | EM-2: SZIGORÍTOTT KIZÁRÓ OKOK – oktatási-képzési intézményen keresztül belépő állomány – | BNO | |||
| 1 | 1. | BNO-10-01 – Fertőző és parazitás betegségek | Aktív / terápiára nem reagáló fertőző betegségek (tbc, HIV, hepatitis B, C) | A00–B99 | |
| 2 | 2. | BNO-10-02 – Daganatok | Aktív / terápiára nem reagáló rosszindulatú daganatok, szervi/mozgási funkciózavart vagy súlyos torzulást okozó jóindulatú daganatok | C00–D48 | |
| 3 | Előzményben 5 éven belüli rosszindulatú daganatos megbetegedés | ||||
| 4 | 3. | BNO-10-03 –A vér és vérképző szervek | Aktív / terápiára nem reagáló vérképző rendszert és/vagy immunrendszert érintő rosszindulatú daganatok | D50–D89 | |
| 5 | betegségei és az immunrendszert érintő | Immunkárosodott állapot (elsődleges vagy másodlagos vagy gyógyszeres terápia okozta) | |||
| 6 | bizonyos rendellenességek | Aktív / terápiára nem reagáló vérszegénység (hiányállapotokon kívül valamennyi kórállapot) | |||
| 7 | Vérzékenység | ||||
| 8 | Szerzett véralvadási rendellenesség (véralvadásgátló kezelés) | ||||
| 9 | 4. | BNO-10-04 – Endokrin, táplálkozási és | Aktív pajzsmirigytúltengés, terápiára nem reagáló pajzsmirigy-alulműködés vagy pajzsmirigytúltengés | E00–E90 | |
| 10 | anyagcsere betegségek | III–IV. stádiumú golyva/nyomási tüneteket okozó golyva | |||
| 11 | Stabilan nem beállítható egyéb endokrin betegségek | ||||
| 12 | Testmagasság: 155 cm alatt | ||||
| 13 | Testsúly: 50 kg alatt | ||||
| 14 | Igazolt cukorbetegség minden formája | ||||
| 15 | Súlyos anyagcserezavar | ||||
| 16 | A hasnyálmirigy belső elválasztású tevékenységének zavarai | ||||
| 17 | BMI 17 alatt és 35 felett | ||||
| 18 | 5. | BNO-10-05 – Mentális és viselkedészavarok | Elbutulás | F00–F99 | |
| 19 | Előzményben vagy aktuálisan fennálló szervi és tüneti mentális zavarok, személyiség- és viselkedészavarok | ||||
| 20 | Pszichoaktív szer addikciót kiváltó kóros használata (kivéve dohányzás) | ||||
| 21 | Alkoholfüggőség | ||||
| 22 | Schizofrénia, schizotípiás és paranoid rendellenességek | ||||
| 23 | Hangulati zavarok, a hangulati élet közepes eltérései | ||||
| 24 | Neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform rendellenességek | ||||
| 25 | Táplálkozási zavarok | ||||
| 26 | A felnőtt személyiség zavarai, impulzuskontroll-zavarok | ||||
| 27 | Alacsony értelmi színvonal, IQ<90 | ||||
| 28 | Pervazív fejlődési zavarok (autizmus) | ||||
| 29 | Lelki (pszichés) fejlődés zavarai (a beszéd kifejezés és megértés zavara, olvasási zavar, írászavar, számolási dyscalculációs zavar, amely a gyermekkorban kezdődött, és amely miatt iskolai tanulmányai során valamely tantárgy teljesítése kapcsán teljes vagy részleges felmentést kapott) | ||||
| 30 | A viselkedés jellemzően gyermek- és serdülőkorban kezdődő, 5 éven belül előforduló egyes zavarai (mutismus, súlyos TIC, enuresis, encopresis) | ||||
| 31 | 6. | BNO-10-06 – Az idegrendszer betegségei | Migrén aurával, gyakori rohamokkal | G00–G99 | |
| 32 | Terápiára nem reagáló / ismétlődő gyulladásos betegségek | ||||
| 33 | Elsődleges és másodlagos szisztémás idegrendszeri sorvadások (pl. ataxiák) | ||||
| 34 | Extrapiramidális betegségek és mozgási rendellenességek | ||||
| 35 | Gyógyult agyi bénulásos szindróma vagy 2 éven belüli maradványtünetek nélkül gyógyult agyi bénulásos szindróma | ||||
| 36 | Az idegrendszer egyéb degeneratív megbetegedései (Alzheimer-kór) | ||||
| 37 | Központi idegrendszeri demyelinisatios betegségek (sclerosis multiplex) | ||||
| 38 | Epilepsiák (kivéve: gyermekkori lázgörcs) | G00–G99 | |||
| 39 | Ismétlődő átmeneti ischaemiás attackok | ||||
| 40 | Stroke | ||||
| 41 | Súlyos funkciózavart okozó mononeuropathiák | ||||
| 42 | Aktív / maradványtüneteket okozó polyneuropathiák | ||||
| 43 | Myasthenia gravis | ||||
| 44 | Súlyos myopathia | ||||
| 45 | Súlyos maradványtünetekkel gyógyult agyi bénulásos szindrómák | ||||
| 46 | Hydrocephalus | ||||
| 47 | Központi és perifériás idegrendszer maradványtünetekkel járó sérülés utáni állapota súlyos maradványtünetekkel | ||||
| 48 | Súlyos alvászavarok | ||||
| 49 | Eszméletvesztéssel járó neurológiai kórképek | ||||
| 50 | Maradványtünettel vagy funkciókárosodással járó ideggyök vagy plexus rendellenesség | ||||
| 51 | Obstruktív alvási apnoe | ||||
| 52 | 7. | BNO-10-07 – A szem és függelékeinek | +4,0 és –4,0 D-nál erősebb szemüveg vagy kontaktlencse viselése | H00–H59 | |
| 53 | betegségei | Csőlátás, a térlátás zavara | |||
| 54 | Közös látásélesség korrekcióval <0,8 | ||||
| 55 | Retinaleválás | ||||
| 56 | Gyakorlati egyszeműség | ||||
| 57 | Szem alkalmazkodási zavara | ||||
| 58 | Glaucoma | ||||
| 59 | Kettős látás | ||||
| 60 | Csökkent kontrasztérzékenység | ||||
| 61 | A tér- és/vagy mélységlátás hiánya | ||||
| 62 | Kancsalság | ||||
| 63 | Színvakság (anop) | ||||
| 64 | Keratoconus | ||||
| 65 | Neuritis optica | ||||
| 66 | Cataracta | ||||
| 67 | Lagophtalmus | ||||
| 68 | Nystagmus | ||||
| 69 | Tompalátás | ||||
| 70 | 8. | BNO-10-08 – A fül ésa csecsnyúlvány | Hallásvesztés beszédfrekvenciákon 500 és 2000 Hz-en 25 dB-t meghaladó halláscsökkenés | H60–H99 | |
| 71 | megbetegedései | Közép- és belsőfül idült gyulladásos betegségei | |||
| 72 | Vestibularis laesiók | ||||
| 73 | 9. | BNO-10-09 – A keringési rendszer betegségei | Aktív / ismétlődő reumás szívbetegség | I00–I99 | |
| 74 | Kezelésre rosszul reagáló /szövődményes magasvérnyomás-betegség | ||||
| 75 | Szívizom-vérellátási zavarok | ||||
| 76 | Központi idegrendszer vérellátási zavarai | ||||
| 77 | Súlyos visszérbetegség | ||||
| 78 | Postthrombotikus szindróma | ||||
| 79 | Raynaud-szindróma | ||||
| 80 | Tüdőembólia funkciókárosodással vagy 1 éven belüli tüdőembólia funkciókárosodás nélkül | ||||
| 81 | Súlyos haemodinamikai következményekkel járó billentyűhiba | ||||
| 82 | Szívizom-rendellenesség | ||||
| 83 | Terápiára nem reagáló / malignus ventrikularis és supraventrikularis ritmuszavarok, | ||||
| 84 | ICD-beültetés utáni állapot | ||||
| 85 | Pacemaker | ||||
| 86 | Terápiára nem reagáló sick sinus szindróma | ||||
| 87 | Súlyos pitvari vagy kamrai sövényhiány | ||||
| 88 | Súlyos maradványtünettel járó agyállományvérzés | ||||
| 89 | 10. | BNO-10-10 – A légzőrendszer betegségei | Terápiára nem reagáló nem reagáló asthma bronchiale | J00–J99 | |
| 90 | Terápiára nem reagáló nem reagáló COPD | ||||
| 91 | Légzészavart okozó tüdőbetegség | ||||
| 92 | Középsúlyos/súlyos tüdőtágulat | ||||
| 93 | Allergiás rhinitis súlyos formája | ||||
| 94 | 1 éven belüli PTX | ||||
| 95 | Lobectomia | ||||
| 96 | 11. | BNO-10-11 – Az emésztőrendszer betegségei | Szövődményes nem fertőzéses vékony- és vastagbélgyulladás | K00–K93 | |
| 97 | Ismételten kiújuló, kizáródásra hajlamos hasi sérv | ||||
| 98 | Akut májelégtelenség | ||||
| 99 | Májcirrhosis | ||||
| 100 | 12. | BNO-10-12 – A bőr és bőralatti szövet betegségei | Nagy kiterjedésű, egyenruházat által nem fedett területen megjelenő krónikus bőrbetegség | L00–L99 | |
| 101 | 13. | BNO-10-13 – A csont-izomrendszer és | Középsúlyos arthropathiák | M00–M99 | |
| 102 | kötőszövet betegségei | Középsúlyos systemás kötőszöveti megbetegedések | |||
| 103 | Középsúlyos deformáló dorsopathiák | ||||
| 104 | Ismétlődő ízületi ficamok | ||||
| 105 | Porckorongsérv(ek) és azok műtéte utáni állapot | ||||
| 106 | Bechterew-kór | ||||
| 107 | Reumatoid arthritis | ||||
| 108 | A végtagok szerzett középsúlyos deformitásai | ||||
| 109 | Középsúlyos gerincferdülés | ||||
| 110 | 14. | BNO-10-14 – Az urogenitális rendszer | Krónikus veseelégtelenség | N00–N99 | |
| 111 | megbetegedései | Zsugorvese | |||
| 112 | Zsákvese | ||||
| 113 | Egy-/kétoldali vesehiány | ||||
| 114 | Policisztás vesebetegség | ||||
| 115 | Súlyos hydrocele, varicocele | ||||
| 116 | Súlyos műtétet igénylő herevisszér | ||||
| 117 | 15. | BNO-10-15 – Veleszületett rendellenességek, deformitások és kromoszómaabnormitások | Középsúlyos funkciózavart okozó kórállapotok | Q00–Q99 | |
| 118 | 16. | BNO-10-16 – A morbiditás és mortalitás külső okai | Szándékos önártalom | V01–Y98 | |
| 119 | Auto-hetero agresszió | ||||
| 120 | 17. | BNO-10-17– Terhesség, szülés és a gyermekágy | Terhesség | O00–O99 | |
| 121 | 18. | BNO-10-18 – Sérülés mérgezés és külső okok bizonyos egyéb következményei | Középsúlyos / funkciókárosodás végtagi amputáció | S00–T98 | |
| 122 | 19. | BNO-10-19 – Az egészségi állapotot és egészségügyi szolgálatokkal való kapcsolatot befolyásoló tényezők | Mesterséges testnyílás, a ruházattal nem takart testfelületen, különösen arcon, fejen lévő, szerzett, véglegesen maradandó esztétikai deformitások (például: torzító hegesedések, orr, fülkagyló hiánya) | Z00–Z99 | |
| 123 | 20. | BNO-10-20 – Máshova nem osztályozott panaszok, tünetek és kóros klinikai és | Ájuláshajlam Egyensúlyérzés zavara | R00–R99 | |
| 124 | laboratóriumi leletek | ||||
| 125 | Szédülés | ||||
| 126 | Beszéd- és hangképzés jelentős zavarai | ||||
1. A személyiség egészével kapcsolatos elvárások
1.1. Kiegyensúlyozott pszichés állapot
1.2. Életkornak megfelelő érettség
1.3. Átlagos érzelmi-indulati kontroll
1.4. Átlagos pszichés terhelhetőség, stresszel való megküzdési képesség
1.5. Átlagos alkalmazkodási képesség
2. Kognitív képességekkel kapcsolatos elvárások
2.1. Átlagos intellektuális képességek
2.2. Átlagos figyelmi, szenzomotoros képességek
2.3. Átlagos teljesítménymotiváció
3. Társas készségekkel kapcsolatos elvárások
3.1. Átlagos szóbeli kommunikációs készségek (beszédzavar, beszédhiba nélküli)
3.2. Átlagos írásbeli kommunikációs készségek
4. Társadalmi normáknak való megfelelés
4.1. Átlagos felelősségtudat
4.2. Szabálykövető, fegyelmezett magatartás, amelynek keretében elvárt a vizsgálatok során való együttműködés, azok szabályainak a betartása, a tesztek értékelhető kitöltése
4.3. Élettörténete mentes a kóros függőségektől (pl. játékszenvedély, alkoholfüggőség, drogfüggőség stb.)
4.4. Élettörténete mentes öngyilkossági kísérlettől, öngyilkosságra utaló magatartástól
1. A rendvédelmi oktatási intézménybe felvételizők esetében a fizikai alkalmasságvizsgálatot az alábbiak szerint kell végrehajtani.
2. A fizikai alkalmasságvizsgálat három gyakorlat egymást követő elvégzését foglalja magában, amelyek mindegyikéből teljesítenie kell a felvételizőnek a neméhez meghatározott minimum szintet.
3. Alkalmas minősítést kap az a felvételiző, aki a feladatonként megjelölt nemenkénti minimum ismétlésszámot teljesíti és a három feladatból összesen legalább nők esetében 80, férfiak esetében 100 ismétlést összegyűjt.
4. A minimum pontok meghatározásán túl a rendszer alkalmas rangsor meghatározására is. A felvételiző által teljesített ismétlés számok összevetésével alakul ki a rangsor.
5. A gyakorlatok
5.1. 20 méteres ingafutás
5.1.1. Leírás
5.1.1.1. A köznevelésben alkalmazott, kötelező Nemzeti Egységes Tanulói Fittségmérési Teszt rendszer, állóképességet mérő gyakorlata. Előnye, hogy a tesztet minden felvételiző ismeri, eszközigénye minimális, kül- és beltérben egyaránt alkalmazható.
5.1.2. Végrehajtás
5.1.2.1. A felvételiző egymástól 20 méterre lévő vonalak közt sétál/fut.
5.1.2.2. A felvételizőnek maximális számú 20 méteres szakasz megtételére kell törekednie.
5.1.2.3. A futás sebességét a hanganyag diktálja, amelyhez a felvételizőnek alkalmazkodnia kell.
A teszt eleje könnyű és fokozatosan nehezedik, a szint percenként változik, ami 0,5 km/h növekedést jelent.
5.1.2.4. Az adott szakasz akkor tekinthető teljesítettnek, ha a felvételiző legkésőbb a hangjelzéssel egy időben legalább egy lábbal érint a 20 méteres szakaszt jelző vonalat vagy áthalad rajta.
5.1.2.5. A teszt akkor ér véget, ha a felvételiző a második hibáját véti, azaz nem éri el a vonalat
a hangjelzésre vagy nem tudja folytatni a futást.
5.1.3. Értékelés
5.1.3.1. A tesztet a teljesített szakaszok száma alapján értékeljük.
5.1.3.2. Minimum érték férfiak számára: 46 db szakasz.
5.1.3.3. Minimum érték nők számára: 29 db szakasz.
5.1.4. Eszközigény
5.1.4.1. Minimum 22 méter hosszú sík talajú kültéri vagy beltéri pálya és jelzőbója
5.1.4.2. Hanganyag
5.2. Átugrás zsámoly felett érkezés hasonfekvésbe
5.2.1. Leírás
5.2.1.1. Az alsó végtag erő-állóképességét, dinamikus láberejét méri. Egyszerű gyakorlat, minimális eszközigényű, pontosan mérhető, természetes mozgás, előképzettséget nem igényel.
5.2.2. Végrehajtás
5.2.2.1. A felvételiző a zsámolyok mellett áll, válla merőleges a zsámolyokra.
5.2.2.2. Jelre átugrik/átlép a zsámoly felett és hasonfekvésbe érkezik, majd feláll, visszaugrik vagy visszalép a kiinduló helyzetbe, ahova újra hasonfekvés érkezik.
5.2.2.3. A gyakorlatot 1 percig folyamatosan végzi.
5.2.3. Értékelés
5.2.3.1. A hasonfekvésekbe érkezések számát számoljuk.
5.2.3.2. Minimum érték férfiak számára: 14 érkezés.
5.2.3.3. Minimum érték nők számára: 12 érkezés.
5.2.4. Eszközigény
5.2.4.1. Négy db zsámoly
5.2.4.2. Stopperóra
5.3. Falra dobás medicinlabdával
5.3.1. Leírás
5.3.1.1. A kar és a törzs erő-állóképességét méri. Egyszerű gyakorlat, minimális eszközigényű, pontosan mérhető, természetes mozgás, előképzettséget nem igényel.
5.3.2. Végrehajtás
5.3.2.1. A felvételiző 1,5 méterre a faltól egy tornapad mögött áll a kezében medicinlabdával.
5.3.2.2. A nők 3 kg-os, a férfiak 5 kg-os labdát 1 percig folyamatosan a falhoz dobják,
majd elkapják.
5.3.3. Értékelés
5.3.3.1. A dobások számát számoljuk.
5.3.3.2. Minimum érték férfiak számára: 33 db.
5.2.3.3. Minimum érték nők számára: 33 db.
5.3.4. Eszközigény
5.3.4.1. Medicinlabda (gumírozott) 3 és 5 kg
5.3.4.2. Stopperóra
5.3.4.3. Tornapad
5.3.4.4. Mérőszalag
