A jogszabály mai napon ( 2021.10.22. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

412/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet

a vasúti járművek forgalomba hozatala, üzembehelyezése engedélyezéséről, időszakos és rendkívüli vizsgálatáról, hatósági járműnyilvántartásáról

A Kormány

a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 20. pontjában,

a 44. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya a vasúti pályahálózaton közlekedő

a) motorvonatokra, motorkocsikra,

b) vontatójárművekre,

c) személykocsikra,

d) teherkocsikra, ideértve a tehergépkocsik szállítására tervezett járműveket,

e) a vasúti pálya, pályahálózat és tartozékai építését és karbantartását szolgáló mobil berendezésekre és

f) segély- és mentőszerelvényekbe sorozott járművekre

terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. alapvető követelmények: a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló kormányrendeletben részletezett azon feltételek, amelyeknek a vasúti rendszernek, az alrendszereknek és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek, köztük a kapcsolódási pontoknak meg kell felelniük;

2. alrendszer: a vasúti rendszer - a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló kormányrendeletben meghatározott - strukturális és működési egysége;

3. alvázszám: a vasúti jármű azonosítására szolgáló, a jármű alvázáról roncsolásmentes eljárással el nem távolítható jelölés, amely lehet a vasúti jármű pályaszámából képzett vagy a vasúti jármű gyártója által meghatározott egyedi azonosító;

4. beszerzés: a vasúti jármű tulajdonjogának vagy üzembentartói jogának megszerzésére irányuló, közbeszerzés, adás-vételi, lízing, bérleti vagy egyéb szerződés útján megvalósuló eljárás;

5. európai azonosító szám: az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (a továbbiakban: Ügynökség) által rendszeresített összehangolt számozási rendszerben a biztonsági tanúsítványokhoz és egyéb dokumentumokhoz használt kód;

6. forgalomba hozatal: a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemnek, alrendszernek vagy a tervezett üzemállapotban működésre kész járműnek az Európai Unió piacán első alkalommal történő hozzáférhetővé tétele;

7. hatósági járművizsga: a vasúti jármű műszaki állapotának megállapítására irányuló, a jármű üzembehelyezési engedélyezési eljárásához kapcsolódó, hatósági álló- és szükség szerint futópróbából álló vizsgálat;

8. interoperábilis vasúti jármű: az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: kölcsönös átjárhatóság követelményeire vonatkozó irányelv) hatálya alá tartozó vasúti jármű, amely megfelel a vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásoknak.

9. jármű alkalmazási területe: egy tagállamon vagy tagállamok egy csoportján belül az a hálózat vagy hálózatok, amelyen vagy amelyeken a járművet használni kívánják;

10. járműkorszerűsítés: az alrendszernek vagy az alrendszer egy részének olyan jelentős módosítása, amelynek eredményeképpen módosul az EK hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentáció, ha van ilyen, és javul az alrendszer általános teljesítménye;

11. járműtípus: olyan járműfajta, amely meghatározza a jármű alapvető konstrukciós jellemzőit a vonatkozó ellenőrzési modulban ismertetett típus- vagy tervvizsgálati tanúsítvány szerint;

12. karbantartásért felelős szervezet: a nemzeti vasúti járműnyilvántartásba felvett, a vasúti jármű karbantartásért felelős olyan szervezet, amelynek a tevékenységére vonatkozó előírásokat a vasúti járművek karbantartási rendszeréről és a karbantartásáért felelős szervezetekről szóló miniszteri rendelet tartalmazza;

13. kétéltű vasúti jármű: olyan vasúti jármű, amelyet közúti járműből, közúti munkagépből vagy mezőgazdasági vontatóból segédszerkezet beépítésével tesznek alkalmassá vasúti pályán történő közlekedésre;

14. különleges menet: vasúti járművek eseti közlekedtetése, ide nem értve a rendkívüli küldeményeket;

15. pályaszám: a vasúti jármű egyedi azonosítására szolgáló hatósági jelzés;

16. prototípus jármű: az előzetes típusengedély vagy átalakítási engedély alapján gyártott, átalakított jármű vagy járművek, amely vagy amelyek a típusvizsgálatok teljes körű elvégzéséhez szükségesek;

17. prototípus- vagy típusvizsgálat: új gyártású vagy átalakított vasúti jármű és a vasúti hatóság által felügyelt mérések és próbák összessége;

18. rendkívüli küldemény: olyan küldemény, amelyben a rakomány külső méretei, tömege vagy kialakítása miatt - a vasúti berendezésekre vagy kocsira tekintettel - a továbbítás csak különleges műszaki és forgalmi feltételek mellett engedhető meg, valamint a széles nyomtávolságú tengelyátszerelt (nyomtávváltós) vasúti járművek;

19. sorozat: több, egyazon tervezési típusú, azonos jármű;

20. sorozatvizsgálat: az egy sorozatba tartozó vasúti járműveken a vonatkozó Átjárhatósági Műszaki Előírásnak (a továbbiakban: ÁME) megfelelő alrendszerre (részegység, alkatrész) irányuló, a vasúti járművek üzembehelyezésének engedélyezése során elvégzendő vizsgálat;

21. tervezett üzemállapot: a normál üzemelési mód és az előreláthatóan leromló feltételek (beleértve a kopást is), a műszaki és karbantartási dokumentációban meghatározott használati feltételek szerinti kereteken belül;

22. történelmi, muzeális vasúti jármű: az a közszolgáltatásban részt nem vevő vasúti jármű, amelyet muzeális intézmény nyilvántartásba vett, vagy amelynek gyártása 50 évnél régebben történt;

23. üzembentartó: az a természetes vagy jogi személy, akinek a jármű a tulajdonát képezi, vagy akinek jogában áll azt használni, és a járművet mint szállítóeszközt hasznosítja, továbbá a járműnyilvántartásban üzembentartóként nyilvántartásba van véve;

24. üzemeltető: a vasúti járművel közlekedni jogosult vasúti társaság;

25. vizsgaciklus: a 27. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam, amelyen belül - a vasúti jármű üzembehelyezését követően - az üzembentartó kötelezettsége az időszakos vizsgálat elvégzése vagy elvégeztetése.

II. FEJEZET

VASÚTI JÁRMŰVEK ENGEDÉLYEZÉSE

3. A vasúti járművekre vonatkozó hatósági engedélyek

3. § (1) A (3) bekezdésben és a 4. § (1) bekezdésében meghatározott vasúti járművek kivételével vasúti jármű (a továbbiakban: interoperábilis vasúti jármű) forgalomba hozatalához

a) forgalomba hozatali járműengedély és

b) járműtípus-engedély

szükséges.

(2) Közbeszerzési pályázat kiírását megelőzően, az interoperábilis vasúti jármű beszerzésére vonatkozó szállítási előszerződés műszaki feltételeinek igazolására elvi előzetes típusengedély szükséges.

(3) Nem szükséges forgalomba hozatali járműengedély

a) a nemzetközi szerződés alapján közlekedő,

b) a nem magyarországi pályaszámú, TEN, RIV vagy RIC jellel - kivéve az e rendelet előírásai szerint különleges RIV vagy RIC jelet - ellátott vagy

c) a rendkívüli küldeményként közlekedő

vasúti jármű belföldi vasúti hálózaton való közlekedtetéséhez.

4. § (1) A kölcsönös átjárhatóság követelményeire vonatkozó irányelv hatálya alá nem tartozó, kizárólag a helyi, városi vagy elővárosi, továbbá a saját célú vasúti pályahálózatokon közlekedő vasúti járművek, a metró jármű, a földalatti vasút járműve, a villamos, a helyi érdekű vasúti jármű (a továbbiakban: HÉV), a vasút-villamos, a fogaskerekű jármű, a kétéltű jármű, a keskeny nyomtávolságú vasúti jármű, a történelmi, valamint a turisztikai célra használt járművek (a továbbiakban együtt: nem interoperábilis vasúti jármű) belföldi vasúti pályahálózaton való közlekedtetéséhez a vasúti közlekedési hatóság (a továbbiakban: hatóság) által kiadott

a) típusengedély és

b) üzembehelyezési engedély

szükséges.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontján túl a nem interoperábilis vasúti jármű

a) beszerzésére vagy átalakításra vonatkozó szállítási előszerződés műszaki feltételeinek megfelelőségigazolására elvi előzetes típusengedély,

b) az első, prototípus jármű gyártásának megkezdéséhez előzetes típusengedély,

c) sorozatban történő gyártásának megkezdéséhez típusengedély,

d) átalakításához, korszerűsítéséhez, felújításához átalakítási engedély

szükséges.

(3) Az engedélyezési eljárás során a benyújtott dokumentációk alapján azt kell igazolni, hogy a vasúti jármű megfelel a működési helye szerinti pályahálózatnak és a helyhez kötött berendezéseknek, az éghajlati feltételeknek, az energiaellátási rendszernek, a jelző-, irányító- és vezérlőrendszernek, a nyomtávnak és a pályahálózatra jellemző szelvényeknek, a legnagyobb engedélyezett tengelyterhelésnek és egyéb hálózati kikötéseknek.

(4) Ha a hatóság valamely vasúti járműre vonatkozóan engedélyezési eljárást folytatott le korábban, akkor a hatóság a korábbi eljárásban benyújtott dokumentumok benyújtásától eltekint, amennyiben a kérelmező nyilatkozata alapján megállapítja, hogy a korábban benyújtott dokumentáció tartalma, vizsgálati, mérési eredménye megfelel a folyamatban lévő engedélyezési eljárás feltételeinek.

III. FEJEZET

AZ INTEROPERÁBILIS VASÚTI JÁRMŰVEK ENGEDÉLYEZÉSE

4. Forgalomba hozatali járműengedély

5. § (1) A forgalomba hozatali járműengedély iránti kérelemhez csatolni kell a járműre vagy a jármű típusára vonatkozó dokumentációt, amely tartalmazza

a) annak igazolását, hogy a vasúti járművet alkotó mobil alrendszerek forgalomba hozatalára a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló kormányrendelet 10. §-ának megfelelően az EK-hitelesítési nyilatkozat alapján került sor, azaz azok tervezése, kivitelezése és beszerelése megfelel az alapvető követelményeknek,

b) annak igazolását, hogy a vasúti járműnek az a) pont szerinti alrendszerei a vonatkozó ÁME-k és nemzeti szabályok alapján műszaki szempontból összeegyeztethetőek,

c) annak igazolását, hogy a vasúti járműnek az a) pont szerinti alrendszerei biztonságos integrációjára a vonatkozó ÁME-k, nemzeti szabályok és az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkében meghatározott közös biztonsági módszerek (a továbbiakban: KBM) alapján került sor, és

d) annak igazolását, hogy a vasúti jármű a vonatkozó ÁME-k és nemzeti szabályok, továbbá az infrastruktúra-nyilvántartások és az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke szerinti, a kockázatértékelésre vonatkozó KBM-ek alapján a kérelemben megjelölt alkalmazási terület hálózatával műszaki szempontból összeegyeztethető.

(2) Ha a hatóság próbaüzem céljából ideiglenes engedélyt adott ki, a pályahálózat-működtető biztosítja, hogy a próbaüzemre a kérelmező próbaüzem megtartására vonatkozó kérelmének pályahálózat-működtetőhöz történt beérkezését követő három hónapon belül sor kerülhessen.

(3) A hatóság a forgalomba hozatali engedélyezési eljárás során az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a vasúti járművek és a vasúti járműtípusok engedélyezési eljárására vonatkozó gyakorlati szabályok megállapításáról szóló, 2018. április 4-i (EU) 2018/545 bizottsági végrehajtási rendelet rendelkezéseit alkalmazza.

6. § (1) Ha a forgalomba hozatali járműengedélyezési eljárást az Ügynökség folytatja le, a hatóság az Ügynökség által továbbított kérelmet és mellékleteit megvizsgálja annak céljából, hogy ellenőrizze annak hiánytalanságát, valamint hogy teljesülnek-e az 5. § (1) bekezdésében foglaltak. A vizsgálat részeként - az 5. § (1) bekezdésében foglaltak teljesülésének ellenőrzése céljából - a hatóság próbaüzemet rendel el, ha az a járműre vonatkozó átjárhatósági, műszaki és biztonsági feltételek ellenőrzése szempontjából szükséges, és az előírt feltételek teljesülése megbízhatóan nem állapítható meg a dokumentáció alapján.

(2) Ha a forgalomba hozatali járműengedélyezési eljárást az Ügynökség folytatja le, és nem ért egyet a hatóság által elvégzett vizsgálat kedvezőtlen eredményével, az erről kapott értesítés alapján a hatóság együttműködik az Ügynökséggel annak biztosítása érdekében, hogy a vizsgálat eredménye kölcsönösen elfogadható legyen. A hatóság kezdeményezheti az Ügynökségnél a kérelmező bevonását az eljárásba.

(3) Ha az attól számított egy hónapon belül, hogy az Ügynökség értesítette a hatóságot arról, hogy nem ért egyet a vizsgálat eredményével, nem sikerül kölcsönösen elfogadható eredményre jutni, mielőtt az Ügynökség meghozza a végleges határozatát, a hatóság az ügyet választott bírósági eljárás céljából a fellebbezési tanácshoz továbbíthatja.

(4) Ha az Ügynökség arról értesíti a hatóságot, hogy nem ért egyet a hatóság által elvégzett vizsgálat kedvező eredményével, az erről kapott értesítés alapján a hatóság együttműködik az Ügynökséggel annak biztosítása érdekében, hogy a vizsgálat eredménye kölcsönösen elfogadható legyen. A hatóság kezdeményezheti az Ügynökségnél a kérelmező bevonását az eljárásba.

7. § (1) Ha a forgalomba hozatali járműengedélyezési eljárást a hatóság folytatja le, a hatóság ellenőrzi a kérelem és a mellékletei hiánytalanságát, valamint megvizsgálja, hogy az 5. § (1) bekezdésében foglaltak teljesülnek-e.

(2) Az érintett nemzeti biztonsági hatóságokkal való konzultációt követően a hasonló jellemzőjű hálózatokkal rendelkező szomszédos tagállamok határhoz közeli állomásaira közlekedő járművek esetében a forgalomba hozatali járműengedély az alkalmazási terület kiterjesztése nélkül is hatályos a határhoz közeli állomásokig.

(3) Ha a forgalomba hozatali járműengedélyezési eljárást a hatóság folytatja le, és a kérelmező a forgalomba hozatali járműengedély iránti kérelemmel együtt egy vagy több ÁME valamely része vagy egésze tekintetében az alkalmazás alóli mentesülés iránti kérelmet is benyújtott, a hatóság először a mentesülés iránti kérelmet bírálja el.

8. § A forgalomba hozatali járműengedély tartalmazza

a) az alkalmazási területeket,

b) az ÁME-kben és a nemzeti szabályokban a vasúti jármű és az alkalmazási terület közötti műszaki összeegyeztethetőség ellenőrzésére meghatározott paraméterek értékeit,

c) annak rögzítését, hogy a vasúti jármű a b) pont szerinti paramétereknek a vonatkozó ÁME-knek és nemzeti szabályoknak megfelel, és

d) a vasúti jármű alkalmazására vonatkozó feltételeket és korlátozásokat.

5. Az engedélyezett járművek használatát megelőző ellenőrzések

9. § (1) Mielőtt a vasúti társaság a vasúti járművet a forgalomba hozatali engedélyben meghatározott alkalmazási területen használni kezdi, ellenőrzi a következőket:

a) a vasúti jármű rendelkezik-e forgalomba hozatali járműengedéllyel,

b) a vasúti járművet nyilvántartásba vették-e,

c) a vasúti jármű műszaki szempontból összeegyeztethető-e az útvonallal az infrastruktúra-nyilvántartás vagy - amennyiben a nyilvántartás nem létezik vagy nem teljes - a vonatkozó ÁME vagy a pályahálózat-működtető által díjmentesen és észszerű határidőn belül rendelkezésre bocsátott bármely releváns információ alapján, valamint

d) a vasúti jármű a vasúti társaság biztonságirányítási rendszerének és a forgalomirányítási és forgalmi szolgálati ÁME-nek megfelelően beépül-e annak a vonatnak az összetételébe, amelynek részeként azt üzemeltetni kívánják.

(2) A vasúti társaság kérelmére a pályahálózat-működtető a kérelem beérkezését követő három hónapon belül a vasúti társasággal együttműködésben próbaüzemet végez.

6. A járművek típusengedélye

10. § (1) A hatóság a 4-8. §-ban foglalt eljárásnak megfelelően állítja ki a járműtípus-engedélyt.

(2) A típusmegfelelőségi nyilatkozatot a kérelmező a következőknek megfelelően készíti el:

a) a vonatkozó ÁME-kben meghatározott ellenőrzési eljárások;

b) amennyiben az ÁME-k nem alkalmazandók, a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat B+D, B+F és H1 moduljában meghatározott megfelelőségértékelési eljárások.

(3) A típusmegfelelőségi nyilatkozatra vonatkozó, az (EU) 2019/250 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott mintát a hatóság a honlapján közzéteszi.

(4) A járműtípus-engedélyeket a hatóság a járműtípusok európai nyilvántartásában nyilvántartásba veszi.

7. A járművek egy engedélyezett járműtípusnak való megfelelősége

11. § A járműtípus-engedélynek a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 36/J. § (4) bekezdése szerinti megújítása az adott járműtípus forgalomba hozatalára korábban kiállított engedély alapján már kiállított forgalomba hozatali járműengedélyek hatályát nem érinti.

8. A járművek vagy járműtípusok meg nem felelése az alapvető követelményeknek

12. § (1) Ha a vasúti társaság az üzemeltetés során azt észleli, hogy az általa használt jármű nem felel meg az alkalmazandó alapvető követelményeknek, a jármű megfelelővé tétele érdekében megteszi a szükséges korrekciós intézkedéseket. Ezenkívül tájékoztatja az Ügynökséget és a hatóságot a megtett intézkedésekről. Ha a vasúti társaság igazolni tudja, hogy a meg nem felelés már a forgalomba hozatali engedély kiállításakor is fennállt, erről tájékoztatja az Ügynökséget és a hatóságot.

(2) Ha a hatóság ellenőrzési tevékenysége során észleli, hogy valamely jármű vagy járműtípus, amelyre az Ügynökség vagy a hatóság forgalomba hozatali engedélyt állított ki, a rendeltetésszerű használat során nem felel meg valamelyik alkalmazandó alapvető követelménynek, tájékoztatja erről a járművet vagy a járműtípust használó vasúti társaságot, és a jármű megfelelővé tétele érdekében felszólítja a szükséges korrekciós intézkedések megtételére. A hatóság tájékoztatja erről az Ügynökséget és bármely érintett európai uniós nemzeti biztonsági hatóságot.

(3) Ha a vasúti társaság által alkalmazott korrekciós intézkedések nem biztosítják az alkalmazandó alapvető követelményeknek való megfelelést, és ez a meg nem felelés súlyos biztonsági kockázatot idéz elő, a hatóság felügyeleti tevékenysége keretében a Vtv. 81. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott átmeneti biztonsági intézkedéseket alkalmazhat. Egyidejűleg a hatóság vagy az Ügynökség a jármű típusengedélyének felfüggesztése formájában átmeneti biztonsági intézkedéseket alkalmazhat.

(4) A (3) bekezdésben említett esetekben az engedélyt kiállító hatóság a súlyos biztonsági kockázat kezelése érdekében hozott intézkedések hatékonyságának mérlegelése alapján határoz az engedély visszavonásáról vagy módosításáról, amennyiben bizonyítást nyer, hogy az engedély kiállításakor valamely alapvető követelmény nem teljesült. A határozatot a forgalomba hozatali engedély vagy a jármű típusengedélye jogosultjának megküldi. Ebben az esetben a visszavonásról szóló határozatot átmenetileg - a felülvizsgálat idejére - fel kell függeszteni. A hatóságnak a felülvizsgálati kérelem beérkezésétől számítva egy hónap áll rendelkezésére a határozat megerősítésére vagy megváltoztatására.

(5) Ha a hatóság az általa kiállított forgalomba hozatali engedélyt visszavonja, az erről szóló döntését közli az Ügynökséggel.

(6) A hatóság által hozott, az engedély visszavonásáról szóló határozatban foglaltakat a járműnyilvántartásban vagy - járműtípus engedélyezése esetén - az engedélyezett járműtípusok európai nyilvántartásában rögzíteni kell. A hatóság gondoskodik arról, hogy az engedély visszavonásának tárgyát képezővel azonos járműveket vagy járműtípusokat használó vasúti társaságok megfelelő tájékoztatást kapjanak. Ezen vasúti társaságok ellenőrzik, hogy fennáll-e ugyanaz a meg nem felelési probléma.

(7) Ha a forgalomba hozatali engedélyt az Ügynökség vagy a hatóság visszavonja, az érintett jármű többé nem használható, alkalmazási területe pedig nem terjeszthető ki. Amennyiben a járműtípus-engedélyt visszavonták, az e típus alapján gyártott járművek nem hozhatók forgalomba, vagy - ha ez már megtörtént - ki kell vonni azokat a forgalomból. Az egyes járművek esetében az 5. §, járműtípus esetében pedig a 10. § szerinti eljárás alapján kérhető új engedély.

(8) Ha az alapvető követelményeknek való meg nem felelés a jármű alkalmazási területének egy részére korlátozódik, és ez a meg nem felelés már létezett a forgalomba hozatali engedély kiállításakor is, a forgalomba hozatali engedélyt úgy kell módosítani, hogy az ne vonatkozzon az alkalmazási terület érintett részeire.

IV. FEJEZET

A NEM INTEROPERÁBILIS VASÚTI JÁRMŰVEK ENGEDÉLYEZÉSE

9. Elvi előzetes típusengedély

13. § (1) A vasúti jármű beszerzésére vagy átalakítására vonatkozó szállítási előszerződés műszaki feltételei alapján a műszaki megfelelőség igazolására elvi előzetes típusengedély iránti kérelmet kell benyújtani a hatósághoz. Ha a hatóság elvi előzetes típusengedélyt adott ki, az előzetes típusengedély kiadása iránti eljárásban annak alapján határoz.

(2) Az elvi előzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az 1. melléklet 3. pontjában megjelölt dokumentumokat és az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

14. § A hatóság elvi előzetes típusengedélyt ad ki, amennyiben a kérelem mellékletét képező dokumentumokban megfogalmazott feltételek szerint beszerzésre vagy átalakításra kerülő járműtípust leíró feltételrendszer (feltétfüzet) megfelel a vasúti jármű tervezett üzemeltetési követelményeinek.

15. § (1) Az elvi előzetes típusengedély a határozat véglegessé válását követő két évig hatályos.

(2) Az elvi előzetes típusengedély hatályának legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítását - az elvi előzetes típusengedély hatályának fennállása alatt - legfeljebb egy alkalommal lehet kérelmezni.

10. Előzetes típusengedély

16. § (1) A belföldi vasúti pályahálózaton való közlekedtetésre szánt, típusengedéllyel nem rendelkező járműtípusba tartozó első, prototípus jellegű vasúti jármű gyártása, valamint valamely Európai Gazdasági Térség tagállamában (a továbbiakban: EGT-tagállam) által kiadott típusengedéllyel vagy azzal egyenértékű engedéllyel rendelkező vasúti jármű beszerzése előtt a hatóság az adott járműtípusra előzetes típusengedélyt ad ki.

(2) Az előzetes típusengedély iránti kérelmet

a) belföldön gyártásra kerülő vasúti jármű esetében a vasúti jármű gyártója,

b) külföldről beszerzésre kerülő új vasúti jármű esetében a vasúti jármű gyártója vagy forgalmazója a megrendelő ellenjegyzésével nyújthatja be.

(3) Az előzetes típusengedély iránti kérelemhez mellékelni kell az 1. melléklet 1. pontjában megjelölt dokumentumokat, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

17. § (1) A hatóság előzetes típusengedélyt ad ki, amennyiben a kérelemhez mellékelten benyújtott dokumentumok alapján legyártásra kerülő vasúti jármű megfelel a vasúti jármű tervezett üzemeltetési követelményeinek.

(2) A hatóság az (1) bekezdés szerinti vizsgálat eredménye alapján az előzetes típusengedélyben meghatározza

a) a járműtípus sorozatjelét és pályaszámcsoportját,

b) a prototípus jármű gyártásának feltételeit, az elvégzendő prototípusvizsgálatokat és az azokra vonatkozó különleges feltételeket,

c) a prototípus járműre vonatkozó tartampróbákat és azok lebonyolításának feltételeit,

d) a prototípusvizsgálatok teljes körű elvégzéséhez szükséges prototípus járművek darabszámát és

e) a sorozatvizsgálat tartalmát és feltételeit.

18. § (1) Az előzetes típusengedély a határozat véglegessé válásától számított két évig hatályos, amely időtartam alatt a prototípus jármű vagy járművek legyártását, továbbá a teljes körű prototípusvizsgálatot, valamint a 17. § (2) bekezdés b) és c) pontja alapján meghatározott vizsgálatokat sikeres eredménnyel el kell végezni.

(2) Az előzetes típusengedély hatályának legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítását - az előzetes típusengedély hatályának fennállása alatt - legfeljebb egy alkalommal lehet kérelmezni.

(3) Az előzetes típusengedély - ideértve az azok alapján elvégzett vizsgálatok eredményeit is - a hatályának lejártát követően a típusengedély kiadása iránti eljárásban nem vehető figyelembe.

(4) Ha az előzetes típusengedély hatálya alatt a prototípus jármű nem készül el, vagy annak vizsgálata nem zárul le teljeskörűen, úgy típusengedély csak újabb előzetes típusengedély alapján adható ki. Az előzetes típusengedély iránti kérelem ismételt benyújtása esetén a korábbi eljárásban benyújtott dokumentumok, valamint a korábbi engedély alapján végzett vizsgálatok eredményei csak akkor használhatók fel, ha a hatályos előírásoknak való megfelelésüket a gyártó és a megfelelőségértékelő szervezet nyilatkozata igazolja.

11. Típusengedély

19. § (1) A hatóság a típusengedély iránti kérelmet teljes körű típusengedélyezési eljárásban bírálja el azon járműtípus esetében, amelyre más EGT-tagállamban még nem került típusengedély kiadásra.

(2) A hatóság a típusengedélyt az előzetes típusengedély vagy átalakítási engedély és a prototípusvizsgálatok eredményei alapján adja ki.

(3) Teljes körű típusengedélyezési eljárás megindítása iránti kérelmet a 16. § (2) bekezdése szerint kell benyújtani.

20. § (1) A hatóság valamely másik EGT-tagállamban már engedélyezett típusnak megfelelő járművet a kérelmező által benyújtott típusmegfelelőségi nyilatkozat alapján egyszerűsített típusengedélyezési eljárásban engedélyezi.

(2) Egyszerűsített típusengedélyezési eljárásban vizsgálandó járműtípusra vonatkozóan a típusengedély iránti kérelmet

a) a vasúti jármű magyarországi forgalmazója,

b) EGT-tagállamok valamelyikében érvényes üzembehelyezési engedéllyel vagy azzal egyenértékű engedéllyel rendelkező vasúti jármű esetén a tulajdonos vagy magyarországi meghatalmazottja

nyújthatja be.

21. § (1) A típusengedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) előzetes típusengedéllyel rendelkező jármű esetében az 1. melléklet 4. pontjában felsorolt dokumentumokat és az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását,

b) előzetes típusengedéllyel nem rendelkező jármű esetében az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását, valamint az 1. melléklet 1. és 4. pontjában felsorolt dokumentumokat.

(2) A típusengedélyezési eljárás keretében a hatóság az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumok, valamint az előzetes típusengedélyben, az átalakítási engedélyben foglalt feltételek alapján

a) vizsgálja, hogy a járműtípus megfelel-e a tervezett működési helye szerinti pályahálózat és a helyhez kötött berendezések, a jelző-, irányító- és vezérlőrendszer követelményeinek,

b) különleges próbaüzemet rendel el.

(3) A hatóság a (2) bekezdés szerinti eljárás eredménye alapján a típusengedélyben meghatározza

a) a járműtípus adott gyártóműnél történő sorozatgyártásának, sorozatban történő átalakításának feltételeit,

b) az üzembehelyezés feltételeit és az üzembehelyezési eljárás rendjét,

c) a jármű üzemeltetésének általános szabályait, feltételeit - ideértve a reklámhordozók járművön való elhelyezésének szabályait is -, és szükség esetén a közlekedtetéssel kapcsolatos korlátozásokat rendel el, és

d) a sorozatvizsgálatok tartalmát és feltételeit, amennyiben az előzetes típusengedélyben vagy az átalakítási engedélyben nem került meghatározásra.

(4) A típusengedély alapján megkezdhető

a) a járműtípus gyártása, átalakítása vagy magyarországi beszerzése,

b) a sorozatban gyártott járművek üzembehelyezési engedélyezési eljárása és

c) a járműtípus javítására, karbantartására a járműjavító üzemek felkészítése, tanúsítása és hatósági engedélyezési eljárása a vasúti járművek, a vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló nyomástartó edények és kazánok gyártását, javítását, minősítését, valamint hatósági műszaki vizsgálatát végző személyek, szervezetek működési feltételeiről szóló jogszabályban meghatározott feltételekkel.

22. § (1) A hatóság a típusengedélyt hivatalból felülvizsgálja, ha - különösen vasúti baleset tapasztalatai alapján - kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy a járműtípus műszaki jellemzői megfelelnek-e a jogszabályokban, valamint a típus- vagy üzembehelyezési engedélyben meghatározott követelményeknek.

(2) A jármű tulajdonosa, üzembentartója és a karbantartásért felelős szervezet tájékoztatja a hatóságot, ha egy járműtípus azonos rendszerelemre vonatkozó és rendszeresen bekövetkező meghibásodását tapasztalja. Amennyiben a tájékoztatást elmulasztja, a hatóság felügyeleti tevékenysége keretében a Vtv. 81. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott átmeneti biztonsági intézkedéseket alkalmazhat. Egyidejűleg a hatóság a jármű típusengedélyének felfüggesztése formájában átmeneti biztonsági intézkedéseket alkalmazhat.

(3) A típusengedély felülvizsgálata során a hatóság a típusengedély jogosultját, a vasúti jármű gyártóját vagy tulajdonosát a járműtípussal kapcsolatos műszaki vizsgálatok elvégzésére kötelezheti.

(4) Ha a típusengedély felülvizsgálatának eredményeképpen a hatóság azt állapítja meg, hogy a járműtípus az (1) bekezdésben hivatkozott követelményeknek nem felel meg,

a) az (1) bekezdésben hivatkozott követelményeknek való megfelelés érdekében a típusengedélyt módosítja, vagy

b) ha az a) pontban foglaltak teljesítése nem lehetséges, a típusengedélyt visszavonja.

(5) A hatóság a (4) bekezdés szerinti határozatát kézbesíti az adott járműtípusba tartozó vasúti járművek üzembentartói részére.

(6) Az új vagy módosított típusengedély alapján a járműtípus műszaki adatait a hatóság rögzíti a nemzeti vasúti járműnyilvántartásban.

23. § (1) A hatóság a típusengedélyt módosíthatja

a) jogszabályban, valamint a típus- vagy üzembehelyezési engedélyben meghatározott követelményeknek való megfelelés érdekében a típusengedélyezési eljárás lefolytatását követően,

b) az átalakítási engedélyezési eljárás lefolytatását követően vagy

c) a típusengedély jogosultjának, a vasúti jármű gyártójának vagy tulajdonosának kérelmére.

(2) A típusengedély módosítási eljárás lefolytatása során a hatóság megvizsgálja

a) a 13. § (2) bekezdésében foglaltaknak való megfelelőséget és

b) azt, hogy szükséges-e új sorozatjel és pályaszámcsoport meghatározása.

(3) A hatóság a (2) bekezdés szerinti eljárás eredménye alapján módosított típusengedélyben meghatározza

a) az adott járműtípus sorozatjárműveinek a módosított típusengedélynek való megfelelésének feltételeit,

b) az üzembehelyezés feltételeit és az üzembehelyezési eljárás rendjét és

c) a jármű üzemeltetésének általános szabályait, feltételeit, szükség esetén a közlekedtetéssel kapcsolatos korlátozásokat rendel el.

12. Üzembehelyezési engedély

24. § (1) A vasúti jármű belföldi vasúti pályahálózaton való közlekedtetéséhez a hatóság által kiadott üzembehelyezési engedély szükséges.

(2) Az üzembentartó gondoskodik arról, hogy a vasúti jármű mindenkor megfeleljen a jármű üzemeltetésére vonatkozó szabályokban és az üzembehelyezési engedélyben meghatározott feltételeknek.

(3) Üzembehelyezési engedély a hatóság által kiadott típusengedéllyel, átalakítási engedéllyel vagy azzal egyenértékű engedéllyel rendelkező járműtípusba tartozó vasúti járműre adható ki. Az üzembehelyezési engedély nem sértheti a vasúti társaságok számára a vasúti pályahálózaton működtetett vasúti járművek tekintetében megállapított egyéb jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt feltételeket. Ha az üzembehelyezési engedély kiadása iránti kérelemben szereplő vasúti jármű nem rendelkezik a hatóság által kiadott típusengedéllyel, átalakítási engedéllyel vagy azzal egyenértékű engedéllyel, akkor a hatóság az adott járműtípus engedélyezését az üzembehelyezési engedélyezési eljárás során bírálja el és adja ki a típusengedélyt.

(4) Üzembehelyezési engedély iránti kérelmet a vasúti jármű tulajdonosa, az üzembentartó vagy az írásbeli hozzájárulásuk alapján a vasúti jármű üzemeltetője nyújthat be.

(5) Az üzembehelyezési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az 1. melléklet 7. pontjában - különleges menetre vonatkozó üzembehelyezési engedély esetében az 1. melléklet 9. pontjában - meghatározott dokumentumokat és az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

(6) Ha az üzembentartó üzembehelyezési engedély módosítása iránti kérelmet a hatósági jelzés változása miatt nyújtja be, a kérelemben ennek indokait be kell mutatni, és mellékelni kell a tulajdonos hozzájárulását, valamint a karbantartásért felelős szervezetnek a jármű műszaki állapotára vonatkozó nyilatkozatát.

(7) Az üzembehelyezési eljárás során a vasúti járművel hatósági járművizsgát kell tartani.

(8) A (7) bekezdés szerinti hatósági járművizsgát kell tartani az átalakítási engedélyköteles járművek esetében is. A hatósági járművizsga során a hatóság a megváltozott jellemzők mellett a jármű általános műszaki állapotát is vizsgálja.

13. Átalakítási engedély

25. § (1) Átalakítási engedély szükséges a magyar pályaszámmal rendelkező vasúti jármű olyan átalakításához, amelynek során a vasúti járműtípus-meghatározó adatainak valamelyike vagy a jármű tűzvédelmi, közlekedésbiztonsági, munka- és környezetvédelmi jellemzői megváltoznak.

(2) A vasúti jármű üzembentartója az üzembehelyezési engedéllyel rendelkező vasúti jármű bármilyen átalakítására vonatkozó szándékát előzetesen bejelenteni a hatóság részére. A hatóság a bejelentés alapján tájékoztatja az üzembentartót, hogy a tervezett átalakításhoz szükség van-e átalakítási engedélyre vagy típusvizsgálatok elvégzésére vagy az átalakítás mértékére tekintettel új típusengedélyre vagy a típusengedély módosítására, továbbá új üzembehelyezési engedély kiadására.

(3) Ugyanazon járműtípushoz tartozó vasúti járművek azonos jellemzők szerinti átalakítása egy átalakítási engedély alapján végezhető.

(4) Amennyiben a hatóság döntése szerint az átalakítás átalakítási engedélyköteles, és az átalakítás mértékére tekintettel új típusengedély kiadása vagy a típusengedély módosítása szükséges, az átalakítás elvégzését követően a vasúti jármű az új üzembehelyezési engedély kiadását követően közlekedtethető.

(5) Az átalakítási engedély iránti kérelmet a vasúti jármű tulajdonosa vagy a tulajdonos írásbeli hozzájárulásával a jármű üzembentartója nyújthat be.

(6) Az átalakítási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az 1. melléklet 6. pontjában megjelölt dokumentumokat, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

26. § (1) A hatóság átalakítási engedélyt ad ki, amennyiben a kérelemhez mellékelten benyújtott dokumentumok alapján átalakításra kerülő vasúti jármű megfelel a vasúti jármű tervezett üzemeltetési követelményeinek.

(2) A hatóság az (1) bekezdés szerinti vizsgálat eredménye alapján az átalakítási engedélyben meghatározza

a) a járműtípus sorozatjelét és pályaszámcsoportját,

b) a jármű átalakításának feltételeit, az elvégzendő vizsgálatokat és az azokra vonatkozó különleges feltételeket,

c) az átalakított járműre vonatkozó tartampróbákat és azok lebonyolításának feltételeit és

d) a sorozatvizsgálatok tartalmát és feltételeit.

27. § (1) Az átalakítási engedély a határozat véglegessé válásától számított két évig hatályos, amely időtartam alatt a jármű átalakítását, valamint a 21. § (2) bekezdés b) pontja alapján meghatározott vizsgálatokat sikeres eredménnyel kell elvégezni.

(2) Az átalakítási engedély hatályának legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítását - az átalakítási engedély hatályának fennállása alatt - legfeljebb egy alkalommal lehet kérelmezni.

(3) Az átalakítási engedély - ideértve az azok alapján elvégzett vizsgálatok eredményeit is - a hatályának lejártát követően a típusengedély kiadása iránt eljárásban nem vehető figyelembe. A típusengedély iránti kérelem ismételt benyújtása esetén a korábbi eljárásban benyújtott dokumentumok akkor használhatók fel, ha a jogszabályokban, vasút-villamos esetében az átjárhatósági műszaki előírásokban is meghatározott feltételeknek való megfelelésüket a gyártó nyilatkozata igazolja.

(4) Amennyiben az átalakítási engedély hatálya alatt a prototípus jármű nem készül el, vagy annak vizsgálatai sikeres eredménnyel nem zárulnak le, úgy típusengedély vagy üzembehelyezési engedély csak újabb átalakítási engedély alapján adható ki. Az átalakítási engedély iránti kérelem ismételt benyújtása esetén a korábbi eljárásban benyújtott dokumentumok, valamint a korábbi engedély alapján végzett vizsgálatok eredményei csak akkor használhatók fel, ha a jogszabályokban, vasút-villamos esetében az átjárhatósági műszaki előírásokban is meghatározott feltételeknek való megfelelésüket a gyártó nyilatkozata igazolja.

(5) A hatóság az átalakítást követő új típusengedély iránti kérelmet egyszerűsített típusengedélyezési eljárásban bírálja el.

14. Honosítási engedély, különleges menet engedély

28. § (1) A nem magyarországi pályaszámú, TEN, RIV vagy RIC jellel nem rendelkező járművekre vonatkozó típusengedély iránti kérelmet a hatóság kérelemre honosítási eljárásban bírálja el. A vezetőállással vagy segéd-vezetőállással rendelkező járműre, a helyi, városi és az elővárosi vasúti pályahálózaton közlekedő és a különleges vasúti járműre - kivéve a kétéltű vasúti járművet - honosítási eljárás keretében típusengedély nem adható ki.

(2) Honosítási eljárásban elbírálandó típusengedély iránti kérelmet a jármű tulajdonosa vagy annak meghatalmazott képviselője nyújthat be, amelyhez mellékelni kell az 1. melléklet 5. pontjában felsorolt dokumentumokat.

(3) A hatóság honosítási engedélyt ad ki, amennyiben a kérelemhez mellékelten benyújtott dokumentumok alapján megállapítja, hogy a vasúti jármű kialakítása és műszaki állapota alapján a belföldi vasúti pályahálózaton történő biztonságos közlekedésre alkalmas.

(4) A honosítási eljárás keretében kiadott típusengedély előírásokat és korlátozásokat tartalmazhat a jármű magyarországi tervszerű megelőző karbantartására vonatkozóan.

(5) Honosítási eljárás keretében kiadott típusengedély alapján üzembehelyezett jármű átalakítása esetén a vasúti jármű új honosítási eljárás keretében kiadott új engedély alapján üzemeltethető ismét.

(6) A honosítási eljárás keretében kiadott típusengedély hatálya alá tartozó vasúti járművek üzembehelyezési engedélye több azonos típusú járműre összevontan is kiadható.

29. § (1) Különleges menet iránti kérelmet kell benyújtani

a) a külföldi pályaszámú történelmi, muzeális, valamint bemutató vagy vizsgálat céljából a vasúti pályahálózaton közlekedő vasúti járművek közlekedtetésére a hatósághoz,

b) a magyar pályaszámú vasúti járművekre a hatósághoz, amennyiben azok üzembehelyezési engedéllyel rendelkeznek, de az üzembentartó a járműben az utasok mozgását vagy elhelyezkedését befolyásoló tárgyat, berendezést vagy a jármű külső felületén a típusengedélyben nem szereplő berendezést, kiegészítő elemet, ideiglenes berendezést, a jármű közlekedésbiztonsági jellemzőit befolyásoló díszítést - beleértve a jármű reklámmal vagy fóliával történő ellátását - kíván elhelyezni legfeljebb 3 hónap időtartamra.

A 3 hónapnál hosszabb időtartamra elhelyezni tervezett kiegészítő elem, ideiglenes berendezés, a díszítés esetén átalakítási engedély vagy típusengedély módosítás iránti kérelmet kell benyújtani a hatósághoz.

(2) A különleges menet iránti kérelemhez mellékelni kell az 1. melléklet 9. pontjában meghatározott dokumentumokat és az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

V. FEJEZET

VASÚTI JÁRMŰVEK IDŐSZAKOS ÉS RENDKÍVÜLI VIZSGÁLATA

15. A vasúti járművek időszakos és rendkívüli vizsgálata

30. § (1) Az üzembentartó a magyar pályaszámú vasúti jármű időszakos vizsgálatát az üzembehelyezést követően

a) a vontató, a személyszállító, valamint a veszélyes anyagot szállító jármű esetén legalább 4 évente,

b) a városi vasúti jármű és az egyéb vasúti jármű esetében legalább 6 évente

elvégezteti.

(2) A magyar pályaszámú vasúti jármű üzembentartója legfeljebb egy vizsgaciklusnak megfelelő időtartamra kérheti az üzembehelyezési engedély felfüggesztését. A felfüggesztés időtartama alatt a vasúti jármű nem közlekedtethető, és az üzembentartót nem terheli a jármű karbantartásával és időszakos vizsgájával kapcsolatos kötelezettség. A jármű az üzembehelyezési engedély felfüggesztésének időtartama lejáratát követően az időszakos vizsgálat elvégzését követően üzemeltethető ismét.

(3) Az (1) bekezdés szerinti határidő elmulasztása esetén - ha az üzembentartó nem kérte az üzembehelyezési engedély felfüggesztését - a vasúti jármű az időszakos vizsgálat elvégzéséig vasúti pályahálózaton csak a hatóság külön engedélyével közlekedhet, egyszeri alkalommal az időszakos műszaki vizsgálatot végző műhely telephelyére.

(4) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően a csak saját célú pályahálózaton és iparvágányon közlekedő vontatójárművek esetében az időszakos vizsgaciklus 6 év.

(5) Vasúti járművek időszakos és rendkívüli vizsgálatát a vasúti járművek karbantartását, javítását és időszakos vizsgálatát végző műhelyekről szóló miniszteri rendelet rendelkezései szerinti vizsgáló műhely végezheti.

(6) Az időszakos és rendkívüli vizsgálat során a vizsgáló műhely a vasúti járművek karbantartási rendszeréről és a karbantartásáért felelős szervezetekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott vizsgálati módszereket alkalmazza.

31. § (1) Az időszakos vizsgálat elvégzéséhez a vizsgáló műhely részére át kell adni az 1. melléklet 8. pontjában felsorolt dokumentumokat.

(2) Az időszakos vizsgálat során a vizsgálattal megbízott szervezet az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumok, valamint műhelyi vizsgálat alapján

a) vizsgálja, hogy a jármű üzemben tartója és a jármű teljesíti-e a jármű típus- és üzembehelyezési engedélyében, a jogszabályokban, műszaki előírásokban meghatározott követelményeket,

b) ellenőrzi, hogy a jármű megfelel-e a típusengedélyben meghatározott típusmeghatározó adatoknak, és

c) ellenőrzi a vasúti jármű pályaszámát és alvázszámát.

(3) Az időszakos vizsgálat eredményeinek megküldése mellett a vizsgálattal megbízott szervezet

a) tájékoztatja a hatóságot, hogy a (2) bekezdés szerinti vizsgálatok megfelelő eredménnyel zárultak,

b) ha a vasúti jármű műszaki állapota indokolja, javasolja a hatóságnak a jármű további üzemeltetésének feltételeit meghatározni, továbbá a soron következő időszakos vizsgálat határidejének a 30. § (1) bekezdésében meghatározottnál rövidebb időszakra korlátozását, valamint a jármű javításának vagy átalakításának elrendelését,

c) javasolja a hatóságnak a vasúti jármű javításának vagy átalakításának végrehajtásáig a vasúti jármű üzemben tartásának felfüggesztését, vagy

d) a közlekedés biztonságát veszélyeztető hiányosság, valamint ha a vasúti jármű tényleges és nyilvántartott pályaszámában vagy alvázszámában eltérés vagy azokon megváltoztatásra vagy olvashatatlanná tételre irányuló beavatkozás észlelhető, javasolja a hatóságnak a vasúti jármű forgalomból történő azonnali kivonását.

(4) Ha az időszakos vizsgálattal megbízott szervezet nem a nemzeti járműnyilvántartásban nyilvántartott szervezet, vagy a vasúti jármű tényleges karbantartását végző műhely nem a hatóság engedélyezési hatáskörébe tartozik, akkor a (3) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettség a jármű üzembentartóját terheli.

32. § (1) A hatóság a vasúti jármű rendkívüli járművizsgálatát rendeli el, ha hatósági ellenőrzés alapján tény, adat merül fel arra, hogy

a) a vasúti jármű a jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg,

b) a vasúti járművet engedély nélkül átalakították, vagy átalakítás előtt a hatóságnál nem jelentették be, vagy az átalakítás a bejelentéstől vagy engedélytől eltérő módon történt, kivéve valamennyi esetben a nem engedélyköteles átalakításokat, vagy

c) a vasúti jármű karbantartását, javítását nem az előírásoknak megfelelően végezték.

(2) A hatóság a vasúti jármű rendkívüli vizsgálatát elrendelő határozatban rendelkezik továbbá

a) szükség esetén a megrakott vagy utasokat szállító jármű kiürítéséről,

b) a jármű műhelybe történő vontatása kapcsán szükséges intézkedésekről,

c) szükség esetén a jármű ideiglenes tárolásáról.

(3) Az (1) bekezdés alapján elvégzett vizsgálatra és a vizsgálatot követő intézkedésekre az időszakos vizsgálatra vonatkozó szabályok az irányadók.

(4) Ha a rendkívüli járművizsgálat során a vizsgálatot végző műhely az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti szabálytalanságot állapít meg, a közlekedési hatóság által végzett vasúti hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 72/2006. (IX. 29.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKMr.) meghatározott szolgáltatási díjat és a rendkívüli vizsgálatot elrendelő határozatban elrendelt intézkedések költségét az üzembentartó viseli.

15/A. *  A műszaki engedélyes ellenőrzése és az alkalmazott jogkövetkezmények

32/A. § *  (1) Ha a vasúti jármű karbantartására, javítására vagy időszakos és rendkívüli vizsgálatára műszaki hatósági engedéllyel (a továbbiakban: műszaki engedély) rendelkező engedélyes

a) nem teljesíti a műszaki engedély kiadásának valamely feltételét,

b) tevékenységét a műszaki engedélyben foglaltaktól eltérően gyakorolja, vagy

c) jogszabályban meghatározott változásbejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,

a közlekedési hatóság a műszaki engedélyben meghatározott valamennyi vagy egyes tevékenységet - több műhely esetén egyes műhelyekre vonatkozóan is - korlátozhatja, és határidő tűzésével az engedélyest a jogszerű állapot helyreállítására kötelezheti.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a jogszerű állapot helyreállítása nem történik meg, vagy ha a közlekedési hatóság a vasúti járművek ellenőrzése során olyan, a vasúti közlekedés biztonságát vagy egyéb, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető hiányosságot állapít meg, ami a műhely szakszerűtlen munkavégzésére vezethető vissza, az engedélyes valamennyi vagy egyes tevékenységét - több műhely esetén egyes műhelyekre vonatkozóan is - felfüggeszti a jogszerű állapot helyreállításáig.

(3) A tevékenység felfüggesztése esetén a közlekedési hatóság az engedélyesnek a műhelyben karbantartás, javítás alatt álló járművek vonatkozásában csak olyan munkálatok elvégzését engedélyezi, amelyek a vasúti járművek másik műhelybe történő biztonságos közlekedéséhez szükségesek.

(4) A vasúti járművek időszakos és rendkívüli vizsgálati tevékenységének felfüggesztésére az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A közlekedési hatóság a műszaki engedélyt - ideértve a vasúti járművek időszakos és rendkívüli vizsgálatát biztosító engedélyt - visszavonja:

a) az engedélyes kérelmére,

b) ha a szünetelés időtartama a 6 hónapot meghaladja, és az engedélyes nem jelenti be a műhely tevékenységének újrakezdését 15 nappal az újraindítást megelőzően, vagy

c) ha a (2) bekezdés szerinti tiltás elrendelésének alapjául szolgáló körülményt a felfüggesztés elrendelésének napjától számított 6 hónapon belül az engedélyes nem hárítja el.

(6) Ha az (5) bekezdés b) pontja esetén az engedélyes a határozattal szembeni jogorvoslatra nyitva álló határidőben az újraindítás iránti szándékát bejelenti, a közlekedési hatóság a műszaki engedély visszavonásáról szóló határozatát visszavonja.

VI. FEJEZET

VASÚTI JÁRMŰVEK HATÓSÁGI NYILVÁNTARTÁSA

16. Járműszámozási rendszer

33. § (1) A vasúti jármű nyilvántartásba vételével egyidejűleg a hatóság a vasúti járműhöz európai járműszámot (a továbbiakban: pályaszám) rendel hozzá. Minden járművön fel kell tüntetni a hozzárendelt pályaszámot.

(2) A jármű tényleges üzemeltetését megelőzően az üzembentartó felelős az engedélyezett járművön az ahhoz rendelt pályaszám feltüntetéséért.

(3) A pályaszám meghatározásának rendszerét a forgalmi szolgálati és forgalomirányításról szóló ÁME tartalmazza.

Ha európai uniós jogszabály másképp nem rendelkezik, a hatóság minden járműhöz csak egyszer rendel pályaszámot.

(4) Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni az országos jelentőségű vasútvonalak nyomtávjától eltérő nyomtávot alkalmazó harmadik ország és Magyarország között közlekedő széles nyomtávú kocsik esetében. Az érintett járművek engedélyezése során a hatóság dönt az adott járműre alkalmazandó, annak egyértelmű azonosítását biztosító kódrendszerről.

34. § (1) A vasúti jármű azonosítására a pályaszám és - ha a jármű rendelkezik vele - az alvázszám szolgál.

(2) A 4. § (1) bekezdése szerinti járművek pályaszám meghatározásának rendszerét a hatóság a honlapján teszi közzé.

(3) Prototípus jármű esetében a pályaszám iránti kérelmet az előzetes típusengedéllyel egyidejűleg, a prototípus vizsgálatok elvégzéséhez a gyártómű által javasolt darabszám meghatározásával és a GKMr.-ben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolásával egyidejűleg kell benyújtani a hatósághoz.

(4) Sorozatban gyártott, átalakított vagy beszerzett vasúti jármű esetében a pályaszám iránti kérelmet a honosítási vagy típusengedéllyel egyidejűleg, a gyártani, átalakítani vagy beszerezni kívánt jármű darabszám meghatározásával és a GKMr.-ben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolásával kell benyújtani a hatósághoz.

35. § (1) A vasúti jármű gyártása, javítása során keletkező, a jármű megfelelőségének igazolására szolgáló, mérési és vizsgálati eredményeket tartalmazó dokumentumokon - mint azonosító jelet - a jármű pályaszámát vagy - ha a jármű rendelkezik vele - alvázszámát kell feltüntetni.

(2) Ha a gyártást vagy javítást végző szervezet a jármű megfelelőségének igazolására szolgáló, mérési és vizsgálati eredményeket tartalmazó dokumentumokon más - a pályaszámtól vagy alvázszámtól eltérő, a járművek azonosítására szolgáló - jelölési rendszert alkalmaz, akkor annak olyannak kell lennie, hogy a jármű és a dokumentációja utólag is, pontosan és hitelt érdemlően azonosítható legyen, és a pályaszámmal vagy - ha a jármű rendelkezik vele - alvázszámmal egyértelműen összerendelhető legyen.

(3) A vasúti jármű pályaszámának közelében tilos olyan feliratot, jelet vagy gazdasági reklámot elhelyezni, amely a pályaszámot eltakarja, vagy annak tartalma miatt azzal összetéveszthető.

(4) A vasúti jármű pályaszámát és - ha a jármű rendelkezik vele - alvázszámát a jármű alvázának legalább két átellenes helyén, jól azonosíthatóan a hatóság honlapján, illetve döntésében meghatározott módon kell elhelyezni.

17. Az üzembentartó által vezetett járműnyilvántartás, rendszeres adatszolgáltatás

36. § (1) Az üzembentartó az általa üzemben tartott vasúti járművekről a (2) bekezdésben és a 41. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmú nyilvántartást vezet.

(2) Az üzembentartó minden év július 31-ig a vasúti pályaszám szerint azonosított vasúti járműnek a hatóság honlapján közzétett műszaki táblázatokban meghatározott műszaki adatai közül bejelenti a hatóságnak azt, amelyikben az utolsó adatközlés óta változás állt be.

(3) Az első adatközlés alkalmával vasúti járművenként, pályaszám szerint kell a vasúti jármű tulajdonosának és üzembetartójának adatait (név, székhely, levelezési cím, elektronikus postafiók címe, telefonszám) és a hatóság honlapján közzétett műszaki táblázatokban meghatározott műszaki adatokat, valamint a tervszerű megelőző karbantartás szerint sorra kerülő karbantartási és javítási munkákra vonatkozó adatokat - a hely és az időpont feltüntetésével - a hatóság részére szolgáltatni.

18. Nemzeti vasúti járműnyilvántartás

37. § (1) Az európai járműnyilvántartás működésének kezdetéig a hatóság a forgalomba hozatali járműengedéllyel vagy üzembehelyezési engedéllyel rendelkező vasúti járművekről naprakész, az európai uniós jogi előírásoknak megfelelő nemzeti vasúti járműnyilvántartást vezet.

(2) A nemzeti vasúti járműnyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

a) a pályaszámot,

b) az EK-hitelesítési nyilatkozat számát és a nyilatkozatot kibocsátó szervezet nevét,

c) hivatkozásokat az engedélyezett járműtípusoknak az európai nyilvántartására,

d) a jármű tulajdonosának, üzembentartójának, karbantartásért felelős szervezetének megnevezését,

e) a jármű használatára vonatkozó korlátozásokat.

(3) A hatóság együttműködik az Ügynökséggel, valamint az EGT-tagállamok járműnyilvántartást vezető szerveivel és vasútbiztonsági hatóságaival, és a részükre a nemzeti járműnyilvántartásból adatot szolgáltat.

(4) A hatóság a 2007/756/EK bizottsági határozat mellékletének 3.3. pontjában felsorolt szervezetek részére az ott meghatározott hozzáférési jogosultságot biztosítja a nemzeti járműnyilvántartáshoz. A hatóság az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. és 22. cikkében kijelölt nemzeti biztonsági hatóságok és vizsgáló szervezetek, továbbá az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, 2012. november 21-i 2012/34/EU parlamenti és tanácsi irányelv 55. cikkében említett szabályozó testületek, az Ügynökség, a vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők, valamint a járműveket nyilvántartásba vevő vagy a nyilvántartásban meghatározott személyek vagy szervezetek részére hozzáférést biztosít a nyilvántartáshoz.

(5) Ameddig az Ügynökség által működtetett virtuális járműnyilvántartás és annak valamennyi nemzeti járműnyilvántartással való összeköttetése nem működik teljes mértékben, a hatóság a más EGT-tagállamok nyilvántartást vezető szerveivel való információcserével biztosítja az érintett járművel kapcsolatos adatszolgáltatást.

(6) A nemzeti vasúti járműnyilvántartásba bejegyzett minden adatot - ideértve az időközben módosított vagy törölt adatokat is - az adott vasúti járműnyilvántartásból való törlését követő 10 évig meg kell őrizni. A törölt adatoknak legalább az első három évben online elérhetőeknek kell lenniük. Három év elteltével az adatok akár elektronikus formában, akár papíron vagy bármely más archiválási rendszerben tárolhatók. Ha e 10 éves időszak alatt bármikor a járművel kapcsolatban vizsgálat kezdődik, szükség esetén a járműre vonatkozó adatokat további 10 évig meg kell őrizni.

(7) Az először egy Európai Unión kívüli harmadik országban engedélyezett és később Magyarországon használt jármű esetében a hatóság biztosítja, hogy a vasúti jármű adatai - beleértve legalább a jármű üzembentartójával, a vasúti jármű karbantartásáért felelős szervezettel és a jármű használatára vonatkozó korlátozásokkal kapcsolatos adatokat - lehívhatók legyenek valamely járműnyilvántartásból vagy valamilyen egyéb módon, könnyen olvasható formátumban és késedelem nélkül, a járműnyilvántartásokban tárolt hasonló adatokra alkalmazandó megkülönböztetésmentességi elvekkel összhangban elérhetők legyenek.

38. § (1) A hatóság a vasúti járművet az üzembentartó vagy az üzemeltetőnek az üzembentartó hozzájárulásával benyújtott kérelmére veszi nyilvántartásba.

(2) Az üzembehelyezési engedély iránti kérelem benyújtása nyilvántartásba vételi iránti kérelemnek is minősül. A vasúti jármű nemzeti vasúti járműnyilvántartásba történő felvételéhez a vasúti járművek pályaszámának kialakításának megfelelő adatlapot kell az üzembehelyezési engedély kézhezvételét követő 30 napon belül a hatóság részére benyújtani.

39. § (1) A vasúti jármű üzembentartója

a) a nemzeti járműnyilvántartásba bejegyzett vasúti járműnek a nyilvántartásban szereplő bármely adatában bekövetkezett változást,

b) a jármű megsemmisülését és

c) a nemzeti vasúti járműnyilvántartásban szereplő jármű esetén az arra vonatkozó döntését, hogy a járművet már nem kívánja nyilvántartásba vetetni,

bejelenti a hatóság részére.

(2) Amennyiben a vasúti jármű nemzeti vasúti járműnyilvántartásban szereplő valamely szervezete - tulajdonos, üzembentartó, karbantartásért felelős szervezet - megváltozik, az új szervezet ezt haladéktalanul bejelenti a hatóság részére. A hatóság a bejelentésről értesíti a nemzeti vasúti járműnyilvántartásban bejegyzett szervezetet, és felhívja, hogy a bejelentésben foglaltakra 15 napon belül nyilatkozzon. A hatóság azt követően jegyzi be az új szervezetet a nemzeti vasúti járműnyilvántartásba, ha az előző szervezet a bejelentésben foglalt változásokat megerősítette.

(3) A nemzeti vasúti járműnyilvántartásban szereplő adatok (2) bekezdésben foglalt változásának bejegyzését követően a hatóság új európai azonosító számot és üzembehelyezési engedélyt ad ki.

(4) A vasúti jármű tulajdonosa vagy üzembentartója kérheti

a) a vasúti jármű nemzeti vasúti járműnyilvántartásba való bejegyzésének felfüggesztését, ha a vasúti jármű átmenetileg üzemképtelen, vagy azt üzemképes állapotban, inaktív vagy stratégiai tartalékként szándékozik tárolni,

b) a vasúti jármű nemzeti vasúti járműnyilvántartásból való törlését, ha

ba) a vasúti jármű selejtezéséről döntött,

bb) a vasúti járművet jelentősebb rendszerelemek, modulok, pótalkatrészek pótlásának céljára vagy nagyobb átépítésre szánja,

bc) a vasúti járművet a továbbiakban más vasúthálózaton kívánja vasúti járműként használni, vagy

bd) ha a vasúti járműnek az európai vasúthálózaton kívüli használatáról, elszigetelt hálózaton műemlék gördülő állományként történő üzemeltetéséről vagy helyben történő kiállításáról döntött.

(5) A nemzeti vasúti járműnyilvántartásból való törlés iránti kérelmet a hatóság, valamint minden olyan EGT-tagállam nyilvántartást vezető szervéhez be kell nyújtani, ahol a vasúti járművet nyilvántartásba vették.

40. § (1) A vasúti járművek pályaszáma kialakításához szükséges megfelelő tartalommal kell előterjeszteni

a) a vasúti jármű nyilvántartásba vétele,

b) a nemzeti járműnyilvántartás tartalmának módosítása, valamint

c) a vasúti jármű nyilvántartásból való törlése

iránti kérelmet.

(2) Az első nyilvántartásba vételhez kiállított kérelemmel együtt be kell nyújtani a magyar pályaszámmal rendelkező vasúti járművekről pályaszámonként kiállított, a hatóság honlapján közzétett adattartalommal rendelkező, a járműtípusra vonatkozó adatlapot is.

(3) A hatóság az általa a nemzeti járműnyilvántartásban rögzített adatok helyességének biztosítására információt kérhet más EGT-tagállamok nemzeti járműnyilvántartását vezető szervektől, különösen, ha a kérelmező belföldön nem rendelkezik székhellyel.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

41. § Ez a rendelet 2020. október 31-én lép hatályba.

42. § (1) Az első adatközlés alkalmával vasúti járművenként, pályaszám szerint kell a vasúti jármű tulajdonosának és üzembetartójának adatait (név, székhely, levelezési cím, elektronikus postafiók címe, telefonszám) és a hatóság honlapján közzétett, a vasúti járműre vonatkozó műszaki adatokat, valamint a tervszerű megelőző karbantartás szerint sorra kerülő karbantartási és javítási munkákra vonatkozó adatokat - a hely és az időpont feltüntetésével - a hatóság részére szolgáltatni.

(2) Az 1984. július 1-je előtt üzembehelyezett, típusengedéllyel nem rendelkező járművek esetén a hatóság a tulajdonos vagy üzembentartó kérelmére az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétellel egyidejűleg hivatalból típusengedélyt ad ki. Az eljárás illetékét az illetékekről szóló törvény szerint kell leróni.

(3) A hatóság a vasúti jármű műszaki és a vasúti jármű típusát meghatározó adatokat tartalmazó táblázatokat, a vasúti járművek nyilvántartási űrlapját, továbbá a vasúti járművek európai pályaszám kialakításának szabályait a honlapján mindenki számára ingyenesen hozzáférhetővé teszi.

43. § (1) Ez a rendelet a következő európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv 21-26. cikke és 46-47. cikke,

b) a vasútbiztonságról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/798 parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (2)-(3) bekezdése, 3. cikk 19-20. pontja, 14. cikk (1)-(5) bekezdése, 16. cikk (2) bekezdés e) pontja, 33. cikke, valamint III. melléklete.

(2) Ez a rendelet

a) a 96/48/EK és a 2001/16/EK irányelv 14. cikkének (4) és (5) bekezdésében előírt nemzeti jármű nyilvántartás közös előírásainak elfogadásáról szóló, 2007. november 9-i 2007/756/EK bizottsági határozat,

b) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 27. cikkének (4) bekezdésében említett referenciadokumentumról szóló, 2009. november 30-i 2009/965/EK bizottsági határozat,

c) a nemzeti járműnyilvántartás közös előírásainak elfogadásáról szóló 2007/756/EK határozat módosításáról szóló, 2011. február 10-i 2011/107/EU bizottsági határozat,

d) az engedélyezett vasútijármű-típusok európai nyilvántartásáról szóló, 2011. október 4-i 2011/665/EU bizottsági határozat,

e) az Európai Unió vasúti rendszerének forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról és a 2007/756/EK határozat módosításáról szóló, 2012. november 14-i 2012/757/EU bizottsági határozat,

f) az áruk szabad mozgása, a személyek szabad mozgása, a letelepedés joga és a szolgáltatásnyújtás szabadsága, a társasági jog, a versenypolitika, a mezőgazdaság, az élelmiszer-biztonság, az állat- és növény-egészségügyi politika, a halászat, a közlekedéspolitika, az energiaügy, az adózás, a statisztika, a szociálpolitika és foglalkoztatás, a környezetvédelem, a vámunió, a külkapcsolatok, valamint a kül-, biztonsági és védelmi politika területén elfogadott egyes rendeleteknek és határozatoknak Horvátország csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról szóló, 2013. február 21-i 519/2013/EU bizottsági rendelet,

g) az Európai Unió vasúti rendszere „járművek-teherkocsik” alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról és a 2006/861/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. március 13-i 321/2013/EU bizottsági rendelet,

h) az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő vasúti rendszerelemekre és alrendszerekre vonatkozó EK-nyilatkozatok és -tanúsítványok sablonjairól, az engedélyezett vasúti járműtípusnak való megfelelőségről szóló nyilatkozat mintájáról és az alrendszerek EK-hitelesítésére szolgáló eljárásokról, valamint a 201/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. február 12-i (EU) 2019/250 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

44. § * 

1. melléklet a 412/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelethez

A vasúti járművek üzembehelyezésével kapcsolatos egyes hatósági engedélyek iránti kérelmekhez mellékelendő iratok

1. Az előzetes típusengedély kiadása iránti kérelemhez legalább egy eredeti és az eljárásban részt vevők számánál eggyel több másolati példányban mellékelni kell

1.1. a jármű részletes műszaki leírását,

1.2. a jármű jellegtervét,

1.3. a jármű ívbeállásának vizsgálatát,

1.4. a jármű szelvényvizsgálatát és szűkítési számítását,

1.5. a jármű forgóvázainak és kerékpárjainak összeállítási rajzát, a kerékpártengely szilárdsági számítását,

1.6. a jármű fékvázlatát és fékszámítását,

1.7. a jármű vezérlésének és biztonsági berendezéseinek - hardver és szoftver elemei - működését és biztonsági funkcióit leíró részletes műszaki leírását,

1.8. a jármű vezérlése és biztonsági berendezéseinek, hardver elemeinek elvi kapcsolási rajzát,

1.9. a jármű vezérlésének és biztonsági berendezéseinek energia ellátását biztosító segédüzemi berendezések elvi kapcsolási rajzát és részletes műszaki leírását,

1.10. a jármű tűzvédelmi jellemzőit, a tűzmegelőzésre tervezett megoldások részletes ismertetését,

1.11. a jármű munka- és környezetvédelmi szempontból való elbírálásához szükséges adatokat,

1.12. a jármű baleseti mentési lehetőségeinek részletes műszaki leírását és az esetlegesen szükségessé váló baleseti emelés és szétkapcsolás folyamatát bemutató műszaki rajzokat, leírásokat,

1.13. a járműbeszerzés tervezett darabszámát,

1.14. a járművet gyártó cég megnevezését és címét,

1.15. jogszabályban meghatározott bejelentett szervezet által kiadott nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tervek és az azok szerint legyártott vasúti jármű megfelelnek a vonatkozó nemzetközi és nemzeti előírásoknak,

1.16. jogszabályban meghatározott bejelentett szervezet által kiadott nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a gyártó cég alkalmas vasúti jármű gyártására,

1.17. a saját célú vasút üzemeltetésére vonatkozó végrehajtási utasítást.

2. Ha a vasúti jármű megfelel a Vasúti Anyagok Műszaki Engedélyezése (ATMF) európai szervezet előírásainak, részletes gyártási dokumentációjának, az előzetes típusengedély iránti kérelemhez a felsorolt dokumentációk közül csak az 1.1., 1.2., 1.6., 1.11., 1.13. és 1.14. pontban foglaltakat, a gyártó megfelelőségi nyilatkozatát, valamint az Európai Vasutak Közössége (CER) által akkreditált független tanúsító szervezet tanúsítványát kell mellékelni.

3. Az elvi előzetes típusengedély iránti kérelemhez az 1.1. és 1.2. pontban foglaltakat, valamint az 1.3-1.12. pont teljesítéséhez szükséges alapparamétereket leíró részletes feltétfüzetet vagy tender dokumentációt kell mellékelni legalább egy eredeti és az eljárásban részt vevők számánál eggyel több másolati példányban.

Az 1.2. pont szerinti jellegtervnek olyannak kell lennie, amelyből egyértelműen kiderül, hogy jellegében milyen típusú (teherkocsi, személykocsi, közúti-vasúti jármű stb.; hosszúsági, szélességi, magassági méretek, a megengedett vagy elvárt kapcsolt egységek száma, padlómagasság, speciális követelmények, pl. emeletes vagy daruzható kialakítás) jármű beszerzésére törekszik a beszerzési eljárás kiírója. Jellegterv hiányában a jármű struktúráját meghatározó torzított jellegrajzot kell mellékelni, amelyből a jármű alapvető paraméterei megállapíthatóak.

4. A típusengedély kiadása iránti kérelemhez egy eredeti és az eljárásban részt vevők számánál eggyel több másolati példányban mellékelni kell

4.1. a gyártó és a megrendelő együttes nyilatkozatát arról, hogy a vasúti jármű az előzetes típusengedélynek megfelelően készült el,

4.2. a jármű típusvizsgálatának és a 17. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerint előírt vizsgálatainak mérési jegyzőkönyveit,

4.3. a jármű munkavédelmi minősítését vagy munkavédelmi szakvéleményt,

4.4. a végleges tervdokumentációt, az 1. pont részletezésének megfelelően,

4.5. a jármű menetíró berendezése által rögzített adatok kiolvasásához szükséges szoftvert, a menetíró berendezés kezelési utasítását,

4.6. igazolást a közlekedésbiztonsági szervtől, hogy a 4.5. pont szerinti szoftver és kezelési utasítás a közlekedésbiztonsági szerv részére átadásra került,

4.7. a jármű baleseti mentési lehetőségeinek részletes műszaki leírását és az esetlegesen szükségessé váló baleseti emelés és szétkapcsolás folyamatát bemutató műszaki rajzokat, leírásokat, továbbá nyilatkozatot a szükséges speciális elemek rendelkezésre állásáról és a mentést végző szervezetről, valamint a mentést végző szervezet oktatásáról szóló bizonylatokat,

4.8. vontató járművek és önjáró járművek esetében táblázatos formában meg kell adni a vasúti pályahálózat működtetője által jóváhagyott,

4.8.1. megindítható és a kritikusnál nagyobb sebességre felgyorsítható vonatterheléseket a terhelési szakaszok függvényében (2A),

4.8.2. megengedhető tartós igénybevétel alapján előírt legnagyobb vonatterheléseket a sebesség függvényében (2B),

4.8.3. vonókészülék szempontjából megengedhető legnagyobb terhelési értékeket a terhelési szakaszok függvényében (2C),

4.8.4. kis sebességű vonattovábbításoknál a vontató-, az előfogatoló- és a tolómozdonyként történő alkalmazáskor az egy vontatómotorra jutó megengedett legnagyobb áram értékét, az áramkorlátozáshoz tartozó sebességhatár egyidejű megadásával (2D),

4.8.5. egyensúlyi vonatterhelést, amely megadja a terhelési szakasz és a sebesség függvényében azt a legnagyobb elegytömeget, amelyet a vontató vagy önjáró jármű a legkedvezőtlenebb viszonyok között is képes továbbítani a megadott sebességgel (2E),

4.9. a típusvizsgálatokat és méréseket végző bejelentett szervezet vagy a bejelentett szervezet által felkért minősítő intézet(ek) kijelölését vagy akkreditálását igazoló tanúsítványt,

4.10. a gyártómű alkalmasságát igazoló tanúsítvány másolatát,

4.11. a gyártmány CE tanúsítását igazoló okirat másolatát,

4.12. a gyártómű - bejelentett szervezet által végzett - tanúsítását arra vonatkozóan, hogy a gyártómű az adott járműtípus sorozatgyártására alkalmas, és a minőségbiztosítási feladatokat milyen átvételi rendszerben képes ellátni.

5. A honosítási engedély kiadása iránti kérelemhez egy eredeti és az eljárásban részt vevők számánál eggyel több másolati példányban mellékelni kell

5.1. a Magyarországon üzembehelyezendő vasúti jármű első üzembehelyezési eljárását lefolytató állam engedélyező hatósága által kiadott típusengedély hiteles másolatát és annak hiteles magyar fordítását, vagy ezek hiányában

5.2. az állam engedélyező hatósága által kiállított, a hatóság honlapján közzétett, meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő nyilatkozatot és annak hiteles magyar fordítását, amely igazolja, hogy a jármű üzembehelyezését a vonatkozó nemzetközi előírásoknak megfelelően végezték, és a jármű a nyilatkozat kiállításának időpontjában is megfelel a nemzetközi előírásoknak, vagy a nemzetközi előírásoktól milyen paraméterekben tér el, és azok milyen korlátozások mellett teszik alkalmassá a járművet a vasúti forgalomban való részvételre,

5.3. a jármű jellegtervét,

5.4. a jármű műszaki leírását,

5.5. vasúti tartálykocsi esetében

5.5.1. a tartály első üzembehelyezési eljárását lefolytató állam engedélyező hatósága által kiadott típusengedély hiteles másolatát és annak hiteles magyar fordítását, vagy ezek hiányában

5.5.2. az állam engedélyező hatósága által kiállított, a hatóság honlapján közzétett tartalmi követelményeknek megfelelő nyilatkozatot és annak hiteles magyar fordítását, amely igazolja, hogy a tartály gyártása és üzembehelyezése a vonatkozó nemzetközi előírásoknak megfelelően történt, és a tartály a nyilatkozat kiállításának időpontjában is megfelel a nemzetközi előírásoknak, vagy a nemzetközi előírásoktól milyen paraméterekben tér el, és azok milyen korlátozások mellett teszik alkalmassá a tartályt a vasúti áruszállításra, valamint

5.5.3. Magyarországon bejegyzett, független kazánbiztos vagy a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzatban (a továbbiakban: RID) előírt képesítéssel rendelkező szakértő szakvéleményét a tartály és szerelvényei megfelelőségére vonatkozóan,

5.6. a vasúti járműre vonatkozó, a hatóság honlapján közzétett műszaki táblázatokban meghatározott, műszaki és a jármű típusát meghatározó adatokat tartalmazó táblázatot, a jármű első üzembehelyezési eljárását lefolytató hatóság által záradékolva.

6. Az átalakítási engedély iránti kérelemhez egy eredeti és az eljárásban részt vevők számánál eggyel több másolati példányban az 1. pontban felsorolt dokumentumok közül azokat kell mellékelni, amelyek a jármű típusmeghatározó adatainak valamelyike, vagy a jármű tűzvédelmi, közlekedésbiztonsági, munka- és környezetvédelmi jellemzőinek az átalakítás során bekövetkező megváltoztatásának szakszerűségét igazolják.

7. Az üzembehelyezési engedély iránti kérelemhez egy eredeti és az eljárásban részt vevők számánál eggyel több másolati példányban mellékelni kell a hatóság részére

7.1. a jármű gyártása vagy üzembehelyezését megelőző vizsgálata során keletkezett azon mérési jegyzőkönyveket, dokumentumokat, amelyekkel igazolható, hogy a jármű megfelel a típusengedélyben meghatározott típusazonosító adatoknak, a közlekedés- és üzletbiztonsági követelményeknek,

7.2. a járműre vonatkozó EK hitelesítési nyilatkozatot, az ÁME által nem szabályozott egyéb műszaki szempontok vonatkozásában a tanúsító szervezet által kiállított tanúsítást,

7.3. a jármű tulajdonosának személyét igazoló okiratának másolatát,

7.4. amennyiben a jármű üzemben tartója és tulajdonosa különbözik, akkor a tulajdonos írásbeli nyilatkozatát az üzembentartó személyéről,

7.5. a vasúti járműre vonatkozó kötelező felelősségbiztosítási szerződés hiteles másolatát vagy a biztosítási jogviszonyt igazoló, a biztosító társaság által kiadott hiteles dokumentumot,

7.6. amennyiben a vasúti jármű a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) C Függelék Melléklete, a RID hatálya alá tartozik, az annak megfelelő dokumentumokat,

7.7. amennyiben a vasúti jármű a vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények üzembehelyezéséről, időszakos vizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló rendelet hatálya alá tartozik, a rendeletben meghatározott dokumentumokat,

7.8. a jármű nemzeti járműnyilvántartásba történő felvételéhez a hatóság honlapján közzétett műszaki táblázatot és űrlapot.

8. A vasúti jármű időszakos vizsgálata során az időszakos vizsgálattal megbízott szervezet felhívására mellékelni kell

8.1. a jármű tervszerű megelőző karbantartásának keretében elvégzett javítások szakszerűségét igazoló dokumentumokat,

8.2. a jármű futójavítása során elvégzett javítási munkák szakszerűségét igazoló dokumentumokat,

8.3. amennyiben a jármű üzemben tartója és tulajdonosa különböző, akkor a tulajdonos írásbeli felhatalmazását - pl. szerződést az üzemeltetői jogok és kötelezettségek átadásáról - arra vonatkozóan, hogy a vasúti járművet ki üzemelteti,

8.4. a vasúti járműre vonatkozó biztosítási szerződés hiteles másolatát vagy a biztosítási jogviszonyt igazoló, a biztosító társaság által kiadott hiteles dokumentumot,

8.5. amennyiben a vasúti jármű a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) C Függelék Melléklete, a RID hatálya alá tartozik, az annak megfelelő dokumentumokat,

8.6. amennyiben a vasúti jármű a vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények üzembehelyezéséről, időszakos vizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló rendelet hatálya alá tartozik, a rendeletben meghatározott dokumentumokat.

9. Különleges menet lebonyolítására vonatkozó engedély iránti kérelemhez egy eredeti és az eljárásban részt vevők számánál eggyel több másolati példányban mellékelni kell

9.1. a vasúti jármű jellegtervét,

9.2. a vasúti járműre vonatkozó, az alábbi műszaki adatokat tartalmazó, a vasúti jármű üzembentartója vagy feladója által kitöltött dokumentumot:

9.2.1. szerkesztési szelvény,

9.2.2. legnagyobb sebesség,

9.2.3. ütközők közötti hossz,

9.2.4. belső tengelytáv,

9.2.5. legnagyobb magasság,

9.2.6. legnagyobb szélesség,

9.2.7. vonókészülék típusa,

9.2.8. ütközőkészülék típusa,

9.2.9. energiaellátás (dízel, villamos, áramnem, teljesítmény, visszatáplálás van, nincs),

9.2.10. fűtés fajtája, fűtési áramnemek,

9.2.11. fékberendezés típusa,

9.2.12. fékezett tömeg (tonna, %),

9.2.13. biztonsági felszerelések (vonatbefolyásoló, éberségi stb.),

9.2.14. bejárható legkisebb sugár,

9.2.15. saját tömeg,

9.2.16. legnagyobb tengelyterhelés,

9.2.17. különleges előírások (vontatásra, tolatásra vonatkozó előírások, egyéb környezeti, éghajlati, földrajzi kikötések),

9.3. a vasúti pálya, pályahálózat és tartozékai üzemeltetőjének nyilatkozatát arról, hogy a különleges menet lebonyolításához milyen műszaki, személyi és forgalomtechnikai feltételekkel járul hozzá,

9.4. a különleges menet lebonyolításának részletes programját,

9.5. a különleges menet lebonyolításához szükséges, a vasúti pálya, pályahálózat és tartozékai üzemeltetője által meghatározott feltételek teljesítésére végrehajtott vagy betartandó intézkedések részletes ismertetését,

9.6. a különleges menet zavartalan lebonyolításához figyelembe veendő óvó rendszabályok ismertetését,

9.7. a különleges menet lebonyolításáért felelős műszaki vezető megnevezését, képzettségét,

9.8. a különleges menetet helyszínen irányító személy nevét, képzettségét, képesítését,

9.9. a különleges menet tényleges lebonyolításában részt vevő személyek listáját,

9.10. az üzembentartó vagy a feladó felelősségvállaló nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a különleges menet lebonyolítása során keletkezett valamennyi kárt harmadik fél számára megtéríti, vagy a vasúti járműre vonatkozó kötelező felelősségbiztosítási szerződés hiteles másolatát vagy a biztosítási jogviszonyt igazoló, a biztosító társaság által kiállított hiteles dokumentumot.

10. A valamely EGT-tagállamban hatályos üzembehelyezési engedéllyel rendelkező jármű esetében a valamely EGT-tagállamban bejelentett szervezetként elfogadott tanúsító szervezet mérési jegyzőkönyveit és egyéb bizonylatait eredeti nyelven a hatóság elfogadja, amennyiben az azokban foglalt megállapítások, végkövetkeztetések hiteles magyar fordítását a kérelmező csatolja.

11. A bejelentett szervezetként el nem fogadott vagy bejelentett szervezet által el nem fogadott vizsgáló intézet mérési jegyzőkönyvét és egyéb vizsgálati bizonylatát a magyar hatóság nem köteles elfogadni.

12. Az 1984. július 1-je előtt üzembehelyezett, típusengedéllyel nem rendelkező járművek nyilvántartásba vételéhez az alábbiakat kell benyújtani:

12.1. a vasúti járműre vonatkozó, a hatóság honlapján közzétett műszaki táblázatokban meghatározott műszaki és a jármű típusát meghatározó adatokat tartalmazó táblázatot, 2 példányban, valamint elektronikus formában,

12.2. a hatóság honlapján közzétett vasúthatósági nyilatkozatot, 2 példányban, valamint elektronikus formában,

12.3. a hatóság honlapján közzétett, az engedélyezett jármű szabványos nyilvántartási űrlap nyomtatványt, 2 példányban, valamint elektronikus formában,

12.4. vasúti tartálykocsi esetében Magyarországon bejegyzett, független kazánbiztos vagy RID szakértő szakvéleményét a tartály és szerelvényei megfelelőségére vonatkozóan,

12.5. a vasúti járműre vonatkozó, 1984. július 1-jét megelőzően készült, a vasúti jármű forgalomba helyezésének, üzembehelyezésének alapjául szolgáló iratok másolatait, 2 példányban (műszaki leírás, jellegterv, jegyzőkönyv, futópróba jegyzőkönyv, bizonylat stb.).


  Vissza az oldal tetejére