A jogszabály mai napon ( 2021.10.22. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

413/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet

a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról

A Kormány

a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 22. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 20. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya

a) a vasúti közlekedési tevékenységet ellátó,

b) a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. § 4. pontjában meghatározott vasúti közlekedési szolgáltatást nyújtó,

c) a vasúti közlekedéssel összefüggő vagy a vasúti alrendszerekre vonatkozó tevékenységet végző

személyekre és szervezetekre terjed ki.

(2) E rendelet hatálya a vasúti rendszer hálózatát képező következő elemekre terjed ki:

a) a különleges építésű nagysebességű vonalak, amelyek általában 250 km/h vagy azt meghaladó sebességre vannak kialakítva,

b) a speciálisan nagysebességű forgalom céljára korszerűsített vonalak, amelyek 200 km/h körüli sebességre vannak kialakítva,

c) a speciálisan nagysebességű forgalom céljára korszerűsített vonalak, amelyek a domborzati viszonyok, tehermentesítési vagy városrendezési korlátok miatt sajátos jellemzőkkel bírnak, és a sebességet mindenhol a helyi viszonyokhoz kell igazítani,

d) személyszállítási célú hagyományos vonalak,

e) vegyes szállításra szánt hagyományos vonalak (személyszállítás és árufuvarozás),

f) árufuvarozás céljára szolgáló, hagyományos vonalak,

g) személyszállítási csomópontok,

h) árufuvarozási csomópontok, beleértve a kombinált fuvarozási terminálokat,

i) az a)-h) pont szerinti elemeket összekötő vonalak

(a továbbiakban együtt: hálózat).

(3) E rendelet hatálya a vasúti rendszer hálózatán közlekedő következő járművekre terjed ki:

a) a mozdonyok és személyszállító járművek, köztük a dízel vagy villamos vontatójárművek, önjáró dízel vagy villamos személyvonatok, továbbá a kettős üzemű (hibrid) vontatójárművek, önjáró személyvonatok, valamint a személyszállító kocsik,

b) teherkocsik, ideértve a teljes vasúti hálózatra tervezett süllyesztett rakfelületű járműveket és a tehergépkocsik szállítására tervezett járműveket,

c) speciális járművek, köztük vasúti munkagépek,

d) azok a járművek, amelyeket kifejezetten a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott nagysebességű vonalakon való működésre terveztek.

(4) E rendelet hatálya nem terjed ki

a) a városi vasúti hálózatok és járművek közül:

aa) a metró hálózatára és járműveire,

ab) a földalatti vasút hálózatára és járműveire,

ac) a villamos hálózatára és járműveire,

ad) a fogaskerekű hálózatára és járműveire,

b) a könnyű vasúti hálózatok és járművek közül:

ba) a helyi érdekű vasút (HÉV) hálózatára és járműveire,

bb) a vasút-villamosra (tram-train),

c) a keskeny nyomtávú hálózatokra és járművekre,

d) a közúti-vasúti (kétéltű) járművekre,

e) az iparvágányokra és sajátcélú vasúti pályahálózatokra, valamint a kizárólag ezeken a hálózatokon közlekedő járművekre,

f) a kizárólag helyi történelmi, vagy turisztikai célra használt járművekre.

(5) A (2) bekezdés c) pontja szerinti vonalak magukban foglalják azokat a nagysebességű és hagyományos hálózatok közötti összekapcsoló vonalakat, az állomásokat keresztező vonalakat, a terminálokhoz, raktárokhoz való hozzáférést biztosító vonalakat is, amelyeken hagyományos sebességgel „nagysebességű” gördülőállományok közlekednek.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott hálózat magában foglalja a forgalomirányítási, helymegállapítási és navigációs rendszereket, továbbá a hálózaton történő távolsági személyszállítási és árufuvarozási szolgáltatásokat támogató adatfeldolgozási és távközlési műszaki létesítményeket, amelyek feladata biztosítani a hálózat biztonságos és összehangolt üzemeltetését, valamint a hatékony forgalomirányítást.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. alapvető követelmények: mindazok a 3. mellékletben meghatározott feltételek, amelyeket az uniós vasúti rendszernek, az alrendszereknek és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek, köztük a kapcsolódási pontoknak teljesíteniük kell;

2. alapvető paraméterek: a vonatkozó Átjárhatósági Műszaki Előírásokban (a továbbiakban: ÁME) meghatározott mindazon szabályozási, műszaki vagy üzemeltetési feltételek, amelyek a kölcsönös átjárhatóság szempontjából elengedhetetlenül fontosak;

3. alrendszerek: az uniós vasúti rendszer strukturális vagy funkcionális részei a 2. mellékletben foglaltaknak megfelelően;

4. bejelentett szervezet: a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 2. § a) pontja szerinti szervezet;

5. európai előírás: az alábbi kategóriák egyikébe tartozó előírás:

5.1. a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2014/25/EU irányelv) VIII. mellékletében meghatározott közös műszaki leírás,

5.2. a 2014/25/EU irányelv 60. cikkében említett európai műszaki tanúsítvány, vagy

5.3. az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1025/2012/EU rendelet) 2. cikk 1. pont b) alpontjában meghatározott európai szabvány;

6. felújítás: egy alrendszernek vagy az alrendszer egy részének cseréjére irányuló olyan nagyobb munkálatok, amelyek az alrendszer általános teljesítményét nem változtatják meg;

7. fogyatékossággal élő vagy mozgáskorlátozott személy: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontja szerinti személy, akinek olyan állandó vagy ideiglenes fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodása van, amely különféle akadályokkal párosulva korlátozhatja az adott személy teljes és hatékony, más utasokkal egyenlő részvételét a közlekedésben, illetőleg aki az életkoránál fogva a közlekedésben való részvételkor mozgásában korlátozva van;

8. gyártó: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek, alrendszerek vagy járművek formájában terméket gyárt, terveztet vagy gyártat, és azt saját neve vagy védjegye alatt forgalomba hozza;

9. hálózat: a vasútvonalak, az állomások, a terminálok, valamint az uniós vasúti rendszer biztonságos és folyamatos működését lehetővé tevő helyhez kötött berendezések;

10. harmonizált szabvány: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikk 1. pont c) alpontjában meghatározottak szerinti harmonizált szabvány;

11. karbantartás keretében történő pótlás: összetevők azonos funkciójú és teljesítményű alkatrészekkel történő cseréje, megelőző vagy javítási célú karbantartás keretein belül;

12. kérelmező: a megfelelőségértékelési tanúsítvány, a biztonságértékelési jelentés vagy a hatósági engedély kiadása iránti kérelmet benyújtó természetes vagy jogi személy, amely lehet

12.1. rendszerelem és jármű alrendszer tekintetében: a rendszerelem vagy a vasúti jármű gyártója, a Vtv. 2. § 5. pont 5.8. alpontja szerinti vasúti társaság, a vasúti jármű tulajdonosa, üzembentartója, vagy azok meghatalmazott képviselője;

12.2. további alrendszerek tekintetében: a Vtv. 2. § 5. pont 5.8. alpontja szerinti vasúti társaság vagy azok meghatalmazott képviselője;

13. korszerűsítés: az alrendszernek vagy az alrendszer egy részének olyan jelentős módosítása, amelynek eredményeképpen módosul az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentáció, ha van ilyen, és javul az alrendszer általános teljesítménye;

14. kölcsönös átjárhatóság: egy vasúti rendszer azon képessége, amely lehetővé teszi az előírt teljesítményt elérő vonatok biztonságos és zavartalan haladását;

15. kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek: a berendezések olyan elemi összetevői, összetevőcsoportjai, szerkezeti részegységei vagy egésze, amelyeket beszereltek vagy beszerelni terveznek a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát közvetlenül vagy közvetve meghatározó valamely alrendszerbe, és amelyek magukban foglalják mind a materiális, mind pedig az immateriális javakat;

16. különleges eset: a vasúti rendszer bármely része, amely földrajzi, topográfiai okokból, vagy a városi környezetre vagy a meglévő rendszerrel való összeegyeztethetőségre vonatkozó korlátozások miatt az ÁME-kben akár időlegesen, akár véglegesen különös rendelkezéseket követel meg, különösen az Európai Unió többi részétől elszigetelt vasúti pályák és hálózatok, a rakszelvény, a nyomtáv vagy a vágánytengely-távolság, a szigorúan helyi, regionális vagy történelmi célú használatra szánt járművek, valamint a harmadik országokból származó vagy azokba szánt járművek;

17. megfelelés elfogadható módja: az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (a továbbiakban: Ügynökség) által kiállított, nem kötelező erejű vélemény, amely meghatározza az alapvető követelményeknek való megfelelés megállapításának különböző módjait;

18. meghatalmazott képviselő: az Európai Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki a gyártótól vagy az ajánlatkérőtől írásbeli meghatalmazást kapott arra, hogy meghatározott feladatokkal kapcsolatban a nevében eljárjon;

19. meglévő vasúti rendszer: a meglévő vasúti hálózat vonalaiból és helyhez kötött berendezéseiből álló infrastruktúra, valamint az infrastruktúrán közlekedő különböző kategóriájú és származású járművek;

20. mobil alrendszer: a gördülőállomány, valamint a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek;

21. műszaki előírás: a termék, alrendszer, folyamat vagy szolgáltatás által teljesítendő műszaki követelményeket ismertető dokumentum;

22. uniós vasúti rendszer: az 1. melléklet I. pontjában felsorolt elemek;

23. üzembe helyezés: mindazok a műveletek, amelyekkel az alrendszert működési üzembe állítják.

II. FEJEZET

A KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁG FELTÉTELRENDSZERE

3. Alapvető követelmények és az átjárhatósági műszaki előírások

3. § (1) A vasúti rendszernek, az alrendszereknek és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek, beleértve a kapcsolódási pontokat is, meg kell felelniük a 3. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek.

(1a) *  A vasúti közlekedési tárgyú közbeszerzési eljárásokban az ajánlattevők részére kiadott műszaki leírásoknak meg kell felelniük a 3. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek.

(2) Az alrendszerre egy vagy - szükség esetén - több ÁME vonatkozik. Egy ÁME több alrendszerre is vonatkozhat.

(3) Az alrendszernek - a 4. §-ban meghatározott kivétellel - meg kell felelnie az üzembe helyezésekor, korszerűsítésekor vagy felújítása idején hatályban lévő ÁME-knek, és ennek a követelménynek az alrendszer teljes használati időtartama alatt eleget kell tennie.

(4) Amennyiben egy ÁME felülvizsgálata a követelmények megváltoztatásához vezet, a vasúti közlekedési hatóság (a továbbiakban: hatóság) hivatalból vizsgálja az ÁME új változatának a korábbi ÁME-változatok alapján már üzembe helyezett alrendszerekkel való összeegyeztethetőségét. Amennyiben a kockázatértékelési eljárás alapján a bizonyítási eljárás teljeskörű lefolytatása érdekében, a biztonsági és kölcsönös átjárhatóság biztosítása miatt szükség van az említett alrendszerek újbóli engedélyezésére, felújítására vagy korszerűsítésére, abban az esetben a hatóság határidő tűzésével - ha az ÁME nem rendelkezik a megfelelés határidejéről - kötelezi az ügyfelet az ÁME-nek való megfelelésre.

4. § (1) A (4) bekezdés kivételével a hatóság az erre irányuló kérelem esetén engedélyezi, hogy a kérelmező ne alkalmazza egy vagy több ÁME valamely, kérelemben meghatározott részét vagy egészét:

a) ha az ÁME alkalmazásának kezdőnapján az új alrendszer építése vagy a meglévő alrendszer felújítása vagy korszerűsítése előrehaladott fejlesztési állapotban van, vagy a vonatkozó szerződések teljesítése már megkezdődött;

b) ha baleset vagy természeti katasztrófa után a vasúthálózat gyors helyreállításának körülményei gazdasági vagy műszaki szempontból nem teszik lehetővé a vonatkozó ÁME részleges vagy teljes körű alkalmazását, és amely esetben a vonatkozó ÁME alkalmazása alóli mentesülés a vasúthálózat helyreállításáig tartó időszakra korlátozódik;

c) a meglévő alrendszernek vagy annak egy részének tervezett felújítása, bővítése vagy korszerűsítése esetén, ha a vonatkozó ÁME alkalmazása - az űr-, rakszelvény, a nyomtáv, a vágánytengely-távolság, a vontatási áram nem, vagy más a vasúti rendszer kapacitását, biztonsági szintjét meghatározó műszaki jellemző vonatkozásában - veszélyeztetné a projekt gazdasági életképességét vagy a vasúti rendszer egységességét;

d) a normál nyomtávtól eltérő nyomtávot alkalmazó nem európai uniós országokból érkező vagy oda közlekedő vasúti járművek esetében.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a hatóság a kérelemnek helyt adó határozatát a közléstől számított 30 napon belül megküldi az Európai Bizottságnak.

(3) Az (1) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti esetben a kérelemhez csatolni kell a kérelem indokolását tartalmazó, a vonatkozó európai bizottsági végrehajtási jogi aktus szerint elkészített dokumentációt, amely ismerteti az ÁME helyett alkalmazni tervezett előírásokat is. Ha a hatóság a kérelmet megalapozottnak találja, az eljárását felfüggeszti, és haladéktalanul továbbítja az Európai Bizottság részére a kérelmet és a dokumentációt.

(4) Az (1) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti esetben, ha a forgalombahozatali járműengedély iránti eljárást az Ügynökség folytatja le, a kérelmező a kérelmét és a dokumentációt az Ügynökséghez nyújtja be.

(5) A (3) bekezdés szerinti esetben az Európai Bizottság döntése alapján a hatóság dönt az ÁME-tól történő eltérés engedélyezéséről és az engedélyezés feltételeiről. Az (1) bekezdés c) és d) pontja esetén a hatóság az Európai Bizottság végrehajtási jogi aktusa szerinti tartalommal hoz döntést.

(6) A kérelmező - a hatóság engedélye alapján - az Európai Bizottság döntéshozataláig is jogosult a (3) bekezdés szerinti, az ÁME-tól vagy annak részétől eltérő előírásokat alkalmazni.

(7) Ha az Európai Bizottság a (3) bekezdés szerinti esetben a kérelem és a dokumentáció benyújtásától számított négy hónapon belül nem hoz döntést, a kérelmet elfogadottnak kell tekinteni.

(8) Az (1) bekezdés a) pontja esetén - a Vtv. 31. § (8) bekezdésében kapott írásbeli tájékoztatás alapján - az egyes ÁME-k hatálybalépését követő egy éven belül a hatóság bejelenti az Európai Bizottságnak az előrehaladott fejlesztési állapotban lévő projektek listáját.

4. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek forgalomba hozatala

5. § (1) A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet akkor lehet forgalomba hozni, ha

a) az lehetővé teszi a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát, és megfelel az alapvető követelményeknek, és b) az üzembe helyezése, karbantartása a tervezett felhasználási területnek megfelelő.

(2) A rendszerelemet - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak a tervezett felhasználási területén lehet alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti követelmények - amennyiben az arra vonatkozó követelményeknek a rendszerelem megfelel - nem akadályozhatják a rendszerelem más - nem vasúti - alkalmazás céljából történő forgalomba hozatalát.

(4) A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemnek a vasúti rendszerben történő felhasználás céljából történő forgalomba hozatalát a hatóság nem tilthatja meg, nem korlátozhatja, vagy nem akadályozhatja, amennyiben ezek a rendszerelemek megfelelnek e rendelet előírásainak. Így különösen nem írhat elő olyan ellenőrzést, amelyet a megfelelőséget és alkalmazhatóságot megállapító EK-hitelesítési eljárás során már elvégeztek.

5. Megfelelőség és használatra való alkalmasság

6. § (1) Az (5) bekezdés kivételével az alapvető követelményeknek megfelelőnek kell tekinteni azt a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet, amely teljesíti a vonatkozó ÁME-ben megállapított feltételeket vagy az ilyen feltételeknek megfelelően kidolgozott európai előírásokat. Az EK-megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozat azt tanúsítja, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek tekintetében elvégezték a vonatkozó ÁME-ben a megfelelőség és a használatra való alkalmasság értékelésével kapcsolatban meghatározott eljárásokat.

(2) Ha a vonatkozó ÁME azt előírja, az EK-megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozathoz a következőket kell csatolni:

a) a bejelentett szervezet által kiállított tanúsítványt, amely igazolja, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem önállóan, önmagában véve is megfelel a vonatkozó műszaki előírásnak;

b) a bejelentett szervezet által kiállított tanúsítványt, amely igazolja, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem a vasúti környezetben alkalmazható, és azt, hogy megfelel a vonatkozó ÁME-ban előírt funkcionális követelményeknek.

(3) Az EK-megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozatot a gyártó vagy meghatalmazott képviselője dátummal és aláírással látja el.

(4) A vonatkozó ÁME hatálybalépésekor már üzemben lévő alrendszerek alkatrészeit az (1) bekezdés figyelembevétele nélkül lehet a hivatkozott alrendszerekben felszerelni.

(5) Ha az ÁME átmeneti időszakról rendelkezett, azon az ÁME által a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekként meghatározott vasút-közlekedési termékeknek, amelyeket az ÁME hatálybalépése előtt már forgalomba hoztak, meg kell felelniük az 5. § (1)-(3) bekezdésében foglaltaknak is.

6. EK-megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozati eljárás

7. § (1) A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre EK-megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozat akkor adható ki, ha a gyártó vagy meghatalmazott képviselője alkalmazza a vonatkozó ÁME-ban előírt rendelkezéseket.

(2) Ha a vonatkozó ÁME úgy rendelkezik, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelelőségi értékelését vagy használatra való alkalmasságra vonatkozó értékelését az a bejelentett szervezet köteles elvégezni, amelyhez a gyártó vagy meghatalmazott képviselője a kérelmet benyújtotta.

(3) Ha a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem több európai uniós jogi aktus hatálya alá is tartozik, az EK-megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozatban fel kell tüntetni, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem valamennyi európai uniós jogi aktus követelményeinek is megfelel.

(4) Ha sem a gyártó, sem annak meghatalmazott képviselője nem felel meg az (1) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek, úgy ezen követelményeknek annak kell megfelelnie, aki a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő

a) rendszerelemet forgalomba hozza,

b) rendszerelemeket vagy azok különböző eredetű részeit összeszereli, vagy

c) rendszerelemet gyárt saját használatra.

(5) Ha a hatóság megállapítja, hogy az EK-megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozatot nem megfelelően állították ki, piacfelügyeleti hatáskörében hivatalból eljárást indít. Ezen eljárást lezáró döntésében rendeli el a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem

a) forgalmazásának betiltását, ha a rendszerelemet még nem hozták forgalomba, vagy

b) forgalomból való kivonását, ha a rendszerelemet forgalomba hozták.

(6) A gyártó vagy annak meghatalmazott képviselője értesíti a hatóságot a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek hatóság döntésében előírt forgalombahozatali feltételek szerinti megfelelőséget biztosító állapotáról.

7. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem meg nem felelése az alapvető követelményeknek

8. § (1) Ha a hatóság piacfelügyeleti hatáskörében megállapítja, hogy az EK-megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozattal rendelkező és forgalomba hozott, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem a rendeltetés szerinti használat esetén valószínűsíthetően nem felel meg az alapvető követelményeknek, hivatalból eljárást indít.

(2) Az eljárást lezáró döntésében a hatóság elrendelheti a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem

a) alkalmazási területének korlátozását, abban az esetben, ha a rendszerelem a vasúti rendszer egy meghatározott részében alkalmazható,

b) használatának betiltását, abban az esetben, ha a rendszerelem a vasúti rendszer egészében használatra alkalmatlan,

c) forgalomból való kivonását, abban az esetben, ha a rendszerelem a vasúti közlekedés biztonságát veszélyezteti, vagy

d) visszahívását, abban az esetben, ha a rendszerelem a vasúti közlekedés biztonságát súlyosan veszélyezteti.

(3) A hatóság haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot, az Ügynökséget és az Európai Unió többi tagállamát a megtett intézkedésekről és döntésének indokairól. A tájékoztatásban meg kell jelölni, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem

a) az alapvető követelmények teljesítésének elmulasztása,

b) - olyan esetben, amikor ilyen előírás alkalmazására sor kerül - az európai előírás helytelen alkalmazása vagy

c) az európai előírás hiányossága

miatt nem felel meg az alapvető követelményeknek.

(4) Ha a hatóság tájékoztatása alapján az Ügynökség megállapítja, hogy a (2) bekezdés szerinti intézkedés nem indokolt, az intézkedést a hatóság az Ügynökség értesítésének kézhezvételét követően haladéktalanul megszünteti.

(5) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás a (3) bekezdés c) pontja miatt indult, a hatóság

a) kezdeményezi a nemzeti szabályok kiegészítését,

b) - ha az európai előírás harmonizált szabvány - kezdeményezi a harmonizált szabvány korlátozását vagy visszavonását az 1025/2012/EU rendelet 11. cikkének megfelelően, vagy

c) az Európai Bizottságnál kezdeményezi a vonatkozó ÁME felülvizsgálatát.

(6) Ha az EK-megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező rendszerelem nem felel meg a rendszerelemre vonatkozó előírásoknak, a hatóság javaslatot tesz a kijelölőnek az EK-megfelelőségi nyilatkozatot kiállító szervezet működésének korlátozására vagy visszavonására, és erről tájékoztatja az Európai Bizottságot és az Európai Unió többi tagállamát.

III. FEJEZET

ALRENDSZEREK

8. Az alrendszerek szabad mozgása

9. § (1) A hatóság az alapvető követelményeknek megfelelő, a vasúti rendszer részét képező strukturális alrendszer létrehozását, üzembe helyezését és üzemeltetését nem tilthatja meg, nem korlátozhatja és nem akadályozhatja meg, továbbá nem írhat elő olyan ellenőrzést, amelyet

a) az EK-hitelesítési eljárás részeként,

b) egy másik tagállamban, azonos működési feltételek melletti azonos követelményeknek való megfelelés ellenőrzése céljából

már elvégeztek.

(2) A vasúti rendszer azon strukturális alrendszere tekinthető az alapvető követelményeknek megfelelőnek, amely

a) az ÁME-k tekintetében a 10. § szerinti eljárásnak megfelelően kiállított EK-hitelesítési nyilatkozattal,

b) a nemzeti szabályok tekintetében a 10. § szerinti eljárásnak megfelelően kiállított hitelesítési nyilatkozattal

rendelkezik.

(3) A vasúti rendszert alkotó valamely strukturális alrendszer kölcsönös átjárhatóságának EK-hitelesítési eljárását a bejelentett szervezet, a vonatkozó ÁME-kra történő hivatkozással végzi el.

(4) A hatóság a hivatalos honlapján minden elfogadott nemzeti szabályt elérhetővé tesz.

9. Az EK-hitelesítési nyilatkozat kiállítására vonatkozó eljárás

10. § (1) A járművek forgalomba hozatalához és a helyhez kötött berendezések üzembe helyezéséhez szükséges EK-hitelesítési nyilatkozat kiállítása érdekében a kérelmező felkéri az általa kiválasztott bejelentett szervezetet a 4. melléklet szerinti EK-hitelesítési eljárás elvégzésére.

(2) Az alrendszer EK-hitelesítési nyilatkozatát a kérelmező állítja ki. A kérelmező felelős azért, hogy az érintett alrendszer tekintetében elvégezzék a vonatkozó hitelesítési eljárásokat, és az érintett alrendszer megfeleljen az európai uniós jog vonatkozó rendelkezéseinek és a vonatkozó nemzeti szabályoknak. A kérelmező az EK-hitelesítési nyilatkozatot és a csatolt dokumentumokat dátummal és aláírással látja el.

(3) A bejelentett szervezet tevékenysége a tervezési szakasznál kezdődik, és a teljes építési vagy gyártási időszakot magában foglalva az alrendszer forgalomba hozatala vagy üzembe helyezése előtti átvételig tart. A bejelentett szervezet tevékenysége kiterjed továbbá az alrendszernek azzal a rendszerrel való kapcsolódási pontjainak hitelesítésére is, amelybe az alrendszert integrálják, a vonatkozó ÁME-ban foglalt és a rendelkezésre álló egyéb adatok figyelembevételével.

(4) A kérelmező felelős az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentáció összeállításáért. A műszaki dokumentációban szerepelnie kell az alrendszer jellemzőire vonatkozó minden szükséges dokumentumnak, továbbá a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségét igazoló valamennyi dokumentumnak. A műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell továbbá a használati feltételekre és korlátozásokra, valamint a szervizelésre, folyamatos vagy rutinellenőrzésekre, beszabályozásra és karbantartásra vonatkozó belső utasításokat.

(5) A bejelentett szervezet az ellenőrzés egyes szakaszaira vagy az alrendszer egyes részeire időközi ellenőrzésekre vonatkozó tanúsítványt adhat ki.

(6) Az alrendszereknek a műszaki dokumentáció módosítását eredményező és a már elvégzett hitelesítések érvényességét befolyásoló felújítása vagy korszerűsítése esetén a kérelmező megvizsgálja, hogy szükség van-e új EK-hitelesítési nyilatkozat kiállítására.

(7) Ha a vonatkozó ÁME megengedi, a bejelentett szervezet egy vagy több alrendszerre vagy ezen alrendszerek egyes részeire is kiállíthat hitelesítési tanúsítványt.

(8) A nemzeti szabályok szerinti hitelesítési eljárást a közlekedésért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet) szerint kijelölt szervezet folytatja le. Ha a kijelölt szervezet egyben bejelentett szervezet az EK-hitelesítési nyilatkozat kiállítására vonatkozó eljárás elvégezhető e szervezet által.

(9) Az EK-hitelesítési nyilatkozat kiállítására vonatkozó eljárás során az (EU) 2019/250 bizottsági végrehajtási rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni:

a) az alrendszerek EK-hitelesítésére szolgáló részletes eljárások, ezen belül a nemzeti szabályozás szerinti hitelesítési eljárás, valamint a kérelmező által az eljárás céljából benyújtandó dokumentumok tekintetében,

b) az EK-hitelesítési nyilatkozat - ideértve az alrendszer módosítása vagy további hitelesítések, valamint a közbenső hitelesítési nyilatkozatokat is - sablonjai, az e nyilatkozatokkal együtt benyújtandó műszaki dokumentáció, valamint a hitelesítési tanúsítvány sablonjai tekintetében.

10. Az alrendszerek meg nem felelése az alapvető követelményeknek

11. § (1) Ha a hatóság úgy ítéli meg, hogy a műszaki dokumentációval kiegészített EK-hitelesítési nyilatkozat hatálya alá tartozó strukturális alrendszer nem felel meg teljes mértékben a 2016/797/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és az alapvető követelményeknek, az EK-hitelesítési nyilatkozat 10. § (2) bekezdése szerinti kiállítójánál további ellenőrzések elvégzését kezdeményezi.

(2) A hatóság haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot a kért kiegészítő ellenőrzésről, és feltünteti annak indokait megjelölve

a) az ÁME-nek vagy az alapvető követelményeknek való meg nem felelést vagy az ÁME helytelen alkalmazását vagy

b) az ÁME hiányosságát.

11. Az alapvető követelményeknek való megfelelőség vélelme

12. § Arról a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemről vagy alrendszerről, amely megfelel azoknak a harmonizált szabványoknak vagy azok egyes részeinek, amelyekre történő hivatkozásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették, vélelmezni kell, hogy megfelel az említett szabványok vagy azok részei hatálya alá tartozó alapvető követelményeknek.

12. Az átjárhatóságot lehetővé tevő mobil alrendszerek forgalomba hozatala

13. § Az átjárhatóságot lehetővé tevő mobil alrendszerek kizárólag akkor hozhatóak forgalomba, ha azok tervezése, kivitelezése és beszerelése megfelel az alapvető követelményeknek. A kérelmező biztosítja, hogy a forgalomba hozatalhoz szükséges hitelesítési nyilatkozat rendelkezésre álljon.

13. Bejelentett szervezetek

14. § (1) A rendszerelemek megfelelőségi vagy használatra való alkalmasságának értékelési, valamint az alrendszerek hitelesítési eljárásának elvégzéséért felelős szervezetek kijelölésére a miniszteri rendelet előírásait kell - az e §-ban foglalt eltérésekkel - alkalmazni.

(2) A miniszteri rendelet, valamint az e rendeletben meghatározott egyéb követelményeknek megfelelő vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezet kijelöléséről és annak hatásköréről a hatóság értesíti az Európai Bizottságot, valamint az Európai Bizottságtól előzetesen beszerzett azonosítási számról és a szervezet hatásköréről az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) tagállamait.

(3) Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett bejelentett szervezetek jegyzékében bejegyzett, az EGT valamely tagállamában működő bármely szervezet hitelesítését a rendszerelemek megfelelőségének és alkalmazhatóságának megállapítására, és az alrendszerek hitelesítési eljárására el kell fogadni.

(4) Amennyiben a kijelölés feltételeit nem teljesítő szervezettől a hatóság a jóváhagyást visszavonja, erről az Európai Bizottságot és az EGT tagállamokat haladéktalanul tájékoztatja.

(5) Amennyiben a hatóság megállapítja, hogy az EGT más tagállamában működő bejelentett szervezete nem felel meg a vonatkozó előírásoknak, haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot a megállapításokról, a megtett intézkedésekről és a döntés indokairól.

15. § (1) A megfelelőségértékelő, és a kockázatértékelést végző szervezet (a továbbiakban: értékelő szervezet), annak felső szintű vezetése és az értékelést végző munkatársa nem lehet annak a terméknek a tervezője, gyártója, szállítója, beszerelője, vásárlója, tulajdonosa, felhasználója vagy karbantartója, amelyet értékelnek, valamint nem lehet az említett felek meghatalmazott képviselője sem. Ez nem zárja ki az olyan értékelt termékek felhasználását, amelyek a megfelelőségértékelő szervezet működéséhez szükségesek, vagy a termékek személyes célra történő használatát.

(2) Az értékelő szervezet, annak felső szintű vezetése és az értékelést végző munkatársa nem vehet részt közvetlenül e termékek tervezésében, gyártásában vagy kivitelezésében, forgalmazásában, beszerelésében, használatában vagy karbantartásában, és nem képviselheti az ilyen tevékenységben részt vevő feleket sem, továbbá nem vehet részt olyan tevékenységben, amely veszélyeztetné az értékelési tevékenységeikkel kapcsolatos döntéshozói függetlenségét vagy feddhetetlenségét. Ez a tilalom kiterjed a szaktanácsadási szolgáltatásokra is.

(3) Az értékelő szervezetek biztosítják, hogy leányvállalataik és alvállalkozóik tevékenysége ne befolyásolja az értékelési tevékenységeik bizalmas jellegét, objektivitását és pártatlanságát.

(4) Az értékelő szervezetek és személyzetük az értékelési tevékenységeket az adott területtel kapcsolatos legmagasabb szintű szakmai feddhetetlenséggel és a szükséges műszaki szaktudással végzik, és függetlenek minden olyan, különösen az ilyen tevékenységek eredményeiben érdekelt személyektől vagy személyek csoportjaitól eredő - főként pénzügyi - nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatná döntésüket vagy megfelelőségértékelési tevékenységeik eredményeit.

(5) Az ellenőrzésért felelős személyzetnek rendelkeznie kell:

a) megfelelő műszaki és szakmai képzettséggel,

b) alapos ismerettel az általa végzett ellenőrzésekre vonatkozó követelményekről, valamint elegendő gyakorlattal ezen ellenőrzések terén,

c) az alapvető követelmények, az alkalmazandó harmonizált szabványok, valamint az európai uniós jog alkalmazandó rendelkezéseinek megfelelő ismeretével és megértésével, és

d) jogosultsággal és felkészültséggel az olyan tanúsítványok, jegyzőkönyvek és jelentések kidolgozására, amelyek az elvégzett vizsgálatok hivatalos dokumentációját képezik.

(6) A bejelentett szervezet biztosítja az ellenőrzésekért felelős személyzet összeférhetetlenségét az (1) bekezdés szerint, továbbá a személyzet anyagi vagy más javadalmazása nem függhet sem a végrehajtott ellenőrzések számától, sem azok eredményétől.

(7) A bejelentett szervezetnek a miniszteri rendeletben meghatározott összegű felelősségbiztosítással kell rendelkeznie.

(8) A bejelentett szervezet személyzete a feladata ellátása során birtokába jutott szakmai titkot köteles megőrizni.

(9) Az (1)-(8) bekezdésben foglaltak be nem tartása esetén a bejelentett szervezet kijelölését a hatóság visszavonja, és erről haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot.

14. A vasúti pályahálózat nyilvántartása

16. § (1) Az (EU) 2019/777 bizottsági végrehajtási rendelet 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott nemzeti nyilvántartó szerv a hatóság.

(2) A vasúti pályahálózat nyilvántartás tartalmazza az egyes alrendszerek vagy alrendszerrészek - a vonatkozó ÁME-ben meghatározott - hálózati paramétereinek értékeit, valamint az Európai Unió vasúti rendszerének forgalomüzemeltetés és -irányítás alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról és a 2012/757/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. május 16-i (EU) 2019/773 bizottsági végrehajtási rendelet D2. függelékében meghatározott információkat.

(3) A jármű és az érintett pályahálózat műszaki összeegyeztethetőségének ellenőrzése a vasúti pályahálózat-nyilvántartásban rögzített hálózati paraméterértékek és a forgalombahozatali járműengedélyekben szereplő paraméterértékek együttes vizsgálata alapján történik.

(4) A vasúti pályahálózat-nyilvántartás tartalmazhatja a helyhez kötött berendezések használatára vonatkozó feltételeket vagy egyéb korlátozásokat.

(5) A hatóság gondoskodik arról, hogy a vasúti pályahálózat-nyilvántartás az Európai Bizottság végrehajtási jogi aktusainak megfelelően naprakész legyen.

17. § (1) A hatóság által az e rendelet hatálya alá tartozó vasúti pályahálózatról, valamint az előrehaladott fejlesztési stádiumban lévő projektekről a 16. § szerinti nyilvántartásban - figyelemmel a vonatkozó ÁME-k rendelkezéseire is - fel kell tüntetni a vasúti pályahálózat, a vasúti pálya, továbbá az egyes érintett alrendszerek vagy alrendszerrészek - a vonatkozó ÁME-ben meghatározott - hálózati paramétereinek értékeit. A nyilvántartáshoz a hatóság - kérelemre - bárki számára hozzáférést biztosít.

(2) A vasúti pályahálózat nyilvántartásnak meg kell felelnie az (EU) 2019/777 bizottsági végrehajtási rendelet előírásainak.

(3) Az (EU) 2019/777 bizottsági végrehajtási rendeletben szabályozott közös előírások végrehajtására vonatkozó nemzeti végrehajtási tervet és ütemtervet a hatóság készíti el, és nyújtja be az Európai Bizottság részére.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. Hatályba léptető rendelkezések

18. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az 1-13. §, a 16. §, a 17. §, a 19. §, a 20. § (2) bekezdése, valamint az 1-4. melléklet 2020. október 31-én lép hatályba.

16. Az Európai Unió jogának való megfelelés

19. § (1) Ez a rendelet - a Vtv.-vel együtt -

a) a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a vasútbiztonságról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk 17. pontjának, 16. cikk (2) bekezdés a) pontjának, valamint 33. cikkének,

c) *  a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk (2) bekezdésének

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet

a) a vasúti infrastruktúra nyilvántartásának közös előírásairól és a 2014/880/EU végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. május 16-i (EU) 2019/777 bizottsági végrehajtási rendelet,

b) az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő vasúti rendszerelemekre és alrendszerekre vonatkozó EK-nyilatkozatok és -tanúsítványok sablonjairól, az engedélyezett vasúti járműtípusnak való megfelelőségről szóló nyilatkozat mintájáról és az alrendszerek EK-hitelesítésére szolgáló eljárásokról, valamint a 201/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. február 12-i (EU) 2019/250 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

17. Hatályon kívül helyező rendelkezés

20. § (1) * 

(2) * 

1. melléklet a 413/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelethez

A vasúti rendszer elemei

I. AZ UNIÓS VASÚTI RENDSZERBE TARTOZÓ ELEMEK

1. Hálózat

a) a különleges építésű nagysebességű vonalak, amelyek általában 250 km/h vagy azt meghaladó sebességre vannak kialakítva,

b) a speciálisan nagysebességű forgalom céljára korszerűsített vonalak, amelyek 200 km/h körüli sebességre vannak kialakítva,

c) a speciálisan nagysebességű forgalom céljára korszerűsített vonalak, amelyek a domborzati viszonyok, tehermentesítési vagy városrendezési korlátok miatt sajátos jellemzőkkel bírnak, és a sebességet mindenhol a helyi viszonyokhoz kell igazítani. E kategória magában foglalja azon nagysebességű és hagyományos hálózatok közötti összekapcsoló vonalakat, az állomásokat keresztező vonalakat, a terminálokhoz, raktárokhoz való hozzáférést biztosító vonalakat stb. is, amelyeken hagyományos sebességgel „nagysebességű” gördülőállományok közlekednek,

d) személyszállítási célú hagyományos vonalak,

e) vegyes szállításra szánt hagyományos vonalak (személyszállítás és árufuvarozás),

f) árufuvarozás céljára szolgáló, hagyományos vonalak,

g) személyszállítási csomópontok,

h) árufuvarozási csomópontok, beleértve a kombinált fuvarozási terminálokat,

i) a fent említett elemeket összekötő vonalak.

Az e pont szerinti hálózat magában foglalja a forgalomirányítási, helymegállapítási és navigációs rendszereket, és a hálózaton történő távolsági személyszállítási és árufuvarozási szolgáltatásokat támogató adatfeldolgozási és távközlési műszaki létesítményeket, amelyek feladata biztosítani a hálózat biztonságos és összehangolt üzemeltetését, valamint a hatékony forgalomirányítást.

2. Járművek

a) a mozdonyok és személyszállító járművek, köztük a dízel vagy villamos vontatójárművek, önjáró dízel vagy villamos motorkocsik, motorvonatok és személykocsik,

b) teherkocsik, ideértve a teljes vasúti hálózatra tervezett süllyesztett rakfelületű járműveket és a tehergépkocsik szállítására tervezett járműveket,

c) speciális járművek, köztük vasúti munkagépek,

d) azok a járművek, amelyeket kifejezetten az 1. pontban leírt nagysebességű vonalak különböző típusain való működésre terveztek.

II. AZ UNIÓS VASÚTI RENDSZERBE NEM TARTOZÓ ELEMEK

a) a városi vasúti hálózatok és járművek

aa) metró hálózata és járművei

ab) földalatti vasút hálózata és járművei

ac) villamos hálózata és járművei

b) a könnyű vasúti hálózatok és járművek

ba) helyi érdekű vasút (HÉV) hálózata és járművei

bb) vasút-villamos (tram-train)

c) keskeny nyomtávú hálózatok és járművek

d) széles nyomtávú hálózatok és járművek

e) iparvágányok és sajátcélú vasúti pályahálózatok

2. melléklet a 413/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelethez

Alrendszerek

1. Az alrendszerek tagolása

E rendelet alkalmazásában a vasúti rendszert alkotó rendszert a következő alrendszerekre lehet bontani:

a) strukturális területek:

aa) infrastruktúra,

ab) energia,

ac) pályamenti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer,

ad) fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer,

ae) járművek;

b) funkcionális területek:

ba) forgalomüzemeltetés és -irányítás,

bb) karbantartás,

bc) telematikai alkalmazások a személyszállítási és áruszállítási szolgáltatások céljára.

2. Az alrendszerek ismertetése

A vonatkozó ÁME tervezetének kidolgozása során az Ügynökség javaslatot tesz az átjárhatósággal kapcsolatos rendszerelemek és szempontok listájára minden egyes alrendszer vagy alrendszerrész tekintetében. A kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szempontok és rendszerelemek kiválasztásának, valamint az ÁME-kbe történő bevonásuk sorrendjének érintése nélkül az alrendszerek a következőket foglalják magukban:

2.1. Infrastruktúra

Pálya, váltók, vasúti átjárók, felépítmények (hidak, alagutak stb.), vasúti közlekedéssel összefüggő állomásrészek (köztük a bejáratok, peronok, megközelítési zónák, kiszolgálóhelyiségek, mosdók és a tájékoztató rendszerek, valamint a fogyatékossággal élő vagy a mozgáskorlátozott személyek számára készült akadálymentesítő elemek), biztonsági és védelmi berendezések.

2.2. Energia

A villamosítási rendszer, a felsővezetékeket és a villamos fogyasztásmérő rendszer pályamenti elemeit is beleértve.

2.3. Pályamenti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer

A biztonság garantálásához és a hálózaton közlekedésre jogosult szerelvények mozgásának ellenőrzéséhez és irányításához szükséges valamennyi pályamenti berendezés, ideértve a GSM-R rendszert is.

2.4. Fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer

A biztonság garantálásához és a hálózaton közlekedésre jogosult szerelvények mozgásának ellenőrzéséhez és irányításához szükséges valamennyi fedélzeti berendezés.

2.5. Forgalomüzemeltetés és -irányítás

A különböző strukturális alrendszerek összehangolt üzemeltetését biztosító eljárások és a kapcsolódó berendezések, a rendes és a korlátozott üzemmód esetére egyaránt, különösen a vonatösszeállítás, valamint a vonatvezetés, a forgalomtervezés és a forgalomirányítás terén. A vasúti szolgáltatások bármely típusának végzéséhez szakképesítések szükségesek.

2.6. Telematikai alkalmazások

Ez az alrendszer két elemből áll:

a) személyszállítási alkalmazások, egyebek között az utasok utazás előtti és utazás alatti tájékoztatására szolgáló rendszerek, jegyfoglalási és fizetési rendszerek, poggyászkezelés és a vonatok vagy más utazási formák közötti csatlakozások kezelése;

b) árufuvarozási alkalmazások, egyebek között információs rendszerek (fuvarok és szerelvények valós idejű ellenőrzése), kocsirendezési és elosztási rendszerek, foglalási, fizetési és számlázási rendszerek, más közlekedési formákkal való csatlakozások kezelése és elektronikus kísérőokmányok készítése.

2.7. Járművek

Felépítményi szerkezetek, irányítási és vezérlési rendszer az összes vonatberendezéshez, áramszedők, vontató és energiaátalakító egységek, fedélzeti villamos fogyasztásmérő és töltőberendezés, fékmű, kapcsolókészülék és futómű (forgóváz, tengely stb.) és felfüggesztés, ajtók, ember/gép kapcsolódási pontok (vasúti járművezető, utazószemélyzet és utasok, köztük a fogyatékossággal élő vagy a mozgáskorlátozott személyek akadálymentesítő elemei), passzív vagy aktív biztonsági eszközök, az utasok és az utazószemélyzet egészségét biztosító eszközök.

2.8. Karbantartás

A vasúti rendszer átjárhatóságát biztosító és a szükséges teljesítményt garantáló kötelező javításokat és megelőző karbantartásokat biztosító eljárások, a kapcsolódó berendezések, karbantartási logisztikai központok és tartalékok.

3. melléklet a 413/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelethez

Alapvető követelmények

1. Általános követelmények

1.1. Biztonság

1.1.1. A biztonság szempontjából kritikus összetevők és különösen a szerelvények mozgásában részt vevő összetevők tervezésének, kivitelezésének vagy összeszerelésének, üzemeltetésének és ellenőrzésének olyannak kell lennie, hogy a hálózatra vonatkozóan előírt céloknak megfelelően - beleértve egyes, korlátozott üzemmód által meghatározott helyzeteket is - garantálja a biztonságot.

1.1.2. A kerék-sín érintkezésre vonatkozó paramétereknek meg kell felelniük a szükséges futóstabilitási követelményeknek, amelyek biztosítják a legnagyobb engedélyezett sebesség melletti biztonságos közlekedést. A fékberendezésre vonatkozó paramétereknek garantálniuk kell, hogy egy megadott féktávolságon belül lehetséges legyen a legnagyobb engedélyezett sebességről történő megállás.

1.1.3. A felhasznált összetevőknek használati időtartamuk teljes ideje alatt bírniuk kell a számukra meghatározott rendes vagy kivételes terheléseket. Az esetleges véletlen meghibásodások biztonsági utóhatásait a megfelelő eszközökkel a legkisebbre kell csökkenteni.

1.1.4. A helyhez kötött berendezések és a gördülőállomány tervezésekor és az igénybe vett anyagok kiválasztásakor arra kell törekedni, hogy tűz esetén a tűz és füst keletkezése, terjedése és hatása a lehető legnagyobb mértékig korlátozható legyen.

1.1.5. A felhasználók általi kezelésre szánt eszközöket úgy kell megtervezni, hogy azok abban az esetben se veszélyeztessék az eszköz biztonságos működését vagy a felhasználók egészségét és biztonságát, ha előre látható módon, ám a kiadott használati utasításnak nem megfelelően használják őket.

1.2. Megbízhatóság és rendelkezésre állás

A szerelvény mozgásában részt vevő helyhez kötött és mobil összetevők felügyeletét és karbantartását úgy kell megszervezni, elvégezni és mennyiségileg meghatározni, hogy üzemeltetésük a rendeltetés szerinti feltételek mellett folytatódhasson.

1.3. Egészség

1.3.1. Nem használhatók fel a vonatokon és a vasúti infrastruktúrában olyan anyagok, amelyek használati módjuknál fogva valószínűsíthetően veszélyeztethetik a hozzáférők egészségét.

1.3.2. Ezeket az anyagokat olyan módon kell kiválasztani, felhasználni és alkalmazni, amely korlátozza a káros és veszélyes gőzök és gázok kibocsátását, különösen tűz esetén.

1.4. Környezetvédelem

1.4.1. A vasúti rendszer megépítésének és üzemeltetésének környezeti hatásait a rendszer tervezési szakaszában kell felmérni és figyelembe venni, összhangban a hatályos környezetvédelmi előírásokkal.

1.4.2. A vonatokban és az infrastruktúra létesítményeiben használt anyagoknak meg kell akadályozniuk a környezetre káros és veszélyes gőzök és gázok kibocsátását, különösen tűz esetén.

1.4.3. A gördülőállományt és az energiaellátási rendszereket úgy kell tervezni és gyártani, hogy elektromágnesesség szempontjából összeegyeztethetők legyenek azokkal a létesítményekkel, berendezésekkel és köz- és magánhálózatokkal, amelyekkel esetlegesen interferálnának.

1.4.4. A vasúti rendszer konstrukciója és működése nem okozhatja az általa keltett zaj meg nem engedett értékű kibocsátását:

a) az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, 2012. november 21-i 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk 3. pontjában és I. mellékletében meghatározott vasúti infrastruktúrákhoz közeli területeken és

b) a vezetőfülkében.

1.4.5. A vasúti rendszer üzemeltetése átlagos karbantartási állapot esetén nem haladhatja meg a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 5. mellékletében meghatározott talajrezgés határértékét a pálya mentén elhelyezkedő területeken.

1.5. Műszaki összeegyeztethetőség

Az infrastruktúra és a helyhez kötött berendezések műszaki jellemzőinek összhangban kell lenniük egymással és a vasúti rendszerben alkalmazott vonatok jellemzőivel. Ez a követelmény magában foglalja a jármű alrendszerének biztonságos integrálását az infrastruktúrába.

Amennyiben a hálózat bizonyos szakaszain nehezen valósítható meg a megfelelőség biztosítása, úgy lehetőség van átmeneti, a jövőbeli megfelelőséget garantáló megoldások bevezetésére.

1.6. Akadálymentesítés

1.6.1. Az „infrastruktúra” és a „gördülőállomány” alrendszereknek hozzáférhetőnek kell lenniük a fogyatékossággal élő és a mozgáskorlátozott személyek számára, így biztosítva részükre a másokéval egyenlő mértékű hozzáférést előzetes vagy utólagos akadálymentesítéssel és egyéb megfelelő intézkedésekkel. Ezt a szempontot az alrendszerek mindenki számára hozzáférhető, releváns részeinek tervezésénél, kivitelezésénél, felújításánál, korszerűsítésénél, valamint karbantartásánál és üzemeltetésénél egyaránt érvényesíteni kell.

1.6.2. A „forgalomüzemeltetés” és a „telematikai alkalmazások személyszállítási szolgáltatásokhoz” alrendszereknek rendelkezniük kell azon szükséges funkciókkal, amelyek a fogyatékossággal élő és a mozgáskorlátozott személyek számára előzetes vagy utólagos akadálymentesítéssel és egyéb megfelelő intézkedésekkel megkönnyítik a másokéval egyenlő mértékű hozzáférést.

2. Az egyes alrendszerekre vonatkozó követelmények

2.1. Infrastruktúra

2.1.1. Biztonság

A vasúti társaságok olyan műszaki és biztonsági intézkedéseket alkalmaznak az üzemeltetés során, amelyek a vasúti létesítményekhez való hozzáférést vagy a jogosulatlan behatolást megakadályozzák.

A vasúti társaságok olyan műszaki és biztonsági intézkedéseket alkalmaznak az üzemeltetés során, amelyek korlátozzák a személyi sérülés kockázatával járó veszélyeket, különösen a vonatok állomásokon való áthaladásánál.

A mindenki számára hozzáférhető infrastruktúrát a személyi biztonságot veszélyeztető tényezők korlátozása figyelembevételével kell megtervezni és létrehozni (stabilitás, tűzvédelem, átjárás, evakuálás, peronok stb.).

A vasúti társaságok olyan biztonsági intézkedéseket alkalmaznak a nagyon hosszú alagutak és völgyhidak sajátos biztonsági feltételeinek figyelembevétele érdekében.

2.1.2. Akadálymentesítés

Az infrastruktúra-alrendszer mindenki számára hozzáférhető részeinek az 1.6. ponttal összhangban hozzáférhetőknek kell lenniük a fogyatékossággal élő és a mozgáskorlátozott személyek számára.

2.2. Energia

2.2.1. Biztonság

Az energiaellátási rendszer működtetése nem veszélyeztetheti a szerelvények vagy személyek

(felhasználók, üzemeltető személyzet, a pálya mellett lakók és harmadik felek) biztonságát.

2.2.2. Környezetvédelem

A villamos- vagy a hőenergia-ellátási rendszerek működése a meghatározott értéken túl nem terhelheti a környezetet.

2.2.3. Műszaki összeegyeztethetőség

A villamos- és hőenergia-ellátási rendszereknek

2.2.3.1. biztosítaniuk kell, hogy a vonatok elérjék a meghatározott teljesítményszinteket,

2.2.3.2. a villamosenergia-ellátási rendszereknek összeegyeztethetőnek kell lenniük a vonatokra szerelt áramszedőkkel.

2.3. Ellenőrzés-irányítás és jelzés

2.3.1. Biztonság

Az ellenőrző-irányító és jelzőrendszereknek és eljárásoknak lehetővé kell tenniük, hogy a vonatok olyan biztonsági szinten közlekedjenek, amely megfelel a hálózatra vonatkozóan kitűzött céloknak. Az ellenőrző-irányító és jelzőrendszereknek korlátozott üzemmód esetében is biztosítaniuk kell a közlekedni engedélyezett vonatok biztonságos áthaladását.

2.3.2. Műszaki összeegyeztethetőség

Az összeegyeztethető ellenőrző-irányító és jelzőrendszerek elfogadása után gyártott vagy kifejlesztett minden új infrastrukturális elemet és gördülőállományt ezekhez a rendszerekhez kell igazítani.

A vonatok vezetőállásában üzembe helyezett ellenőrző-irányító és jelzőberendezéseknek a vasúti rendszer teljes hálózatán lehetővé kell tenniük a meghatározott feltételek melletti folyamatos működést.

2.4. Gördülőállomány

2.4.1. Biztonság

A járművek és a köztük levő kapcsolóelemek szerkezetét úgy kell megtervezni, hogy ütközés vagy kisiklás esetén védjék az utasokat és a vezetőfülkét.

Az elektromos berendezések nem veszélyeztethetik az ellenőrző-irányító és jelzőrendszerek biztonságát és működését.

A fékberendezések üzemének és a fékberendezés által az infrastruktúra elemeire kifejtett terhelésnek a pálya, a műtárgyak és a telepített jelzőberendezések tulajdonságaival összeférhetőnek kell lennie.

Intézkedéseket kell hozni a feszültség alatt levő rendszerelemekhez való hozzáférés megakadályozására, a személyi biztonság védelme érdekében.

Rendelkezésre kell állniuk olyan eszközöknek, amelyek veszély esetén lehetővé teszik az utasok számára, hogy értesítsék a vasúti járművezetőt és a kísérőszemélyzetet.

Biztosítani kell a vonatra fel- és leszálló utasok biztonságát. A peronajtókat az utazók biztonságát garantáló záró- és nyitórendszerrel kell ellátni.

Gondoskodni kell vészkijáratokról és azok jelzéséről.

Rendelkezéseket kell hozni a nagyon hosszú alagutak sajátos biztonsági feltételeinek figyelembevétele érdekében.

A vonatok fedélzetén kötelező az ÁME-kban és a vasúti műszaki előírásokban meghatározott fényerejű és működési idejű vészvilágítási rendszer.

A vonatokat fel kell szerelni kihangosító rendszerrel, amely lehetővé teszi, hogy az utazószemélyzet tájékoztathassa az utasokat.

Az utasok részére mind az állomásokon, mind pedig a vonatokon könnyen érthető és teljes körű tájékoztatást kell nyújtani a rájuk vonatkozó szabályokról.

2.4.2. Megbízhatóság és rendelkezésre állás

A létfontosságú berendezések: a futó-, vontató-, fékberendezések és az ellenőrző-irányító rendszer tervezésének lehetővé kell tennie, hogy a vonat különleges korlátozó feltételek esetén is folytathassa útját, a működőképes berendezések károsítása nélkül.

2.4.3. Műszaki összeegyeztethetőség

Az elektromos berendezéseknek összeegyeztethetőnek kell lenniük az ellenőrző-irányító és jelzőrendszerek működésével.

Elektromos vontatás esetén az áramszedők tulajdonságainak olyanoknak kell lenniük, hogy lehetővé tegyék a vasúti rendszer energiaellátási rendszerét használó közlekedést.

A gördülőállomány jellemzőinek olyanoknak kell lenniük, hogy lehetővé tegyék az azokon a vonalakon történő közlekedést, amelyeken tervezik az üzemeltetésüket, az éghajlati viszonyok figyelembevételével.

2.4.4. Ellenőrzések

A szerelvényeket adatrögzítő készülékkel kell felszerelni. A készülék által gyűjtött adatokat és az információ feldolgozását harmonizálni kell.

2.4.5. Akadálymentesítés

A gördülőállomány-alrendszer mindenki számára hozzáférhető részeinek az 1.6. ponttal összhangban hozzáférhetőnek kell lenniük a fogyatékossággal élő és a mozgáskorlátozott személyek számára.

2.5. Karbantartás

2.5.1. Egészség és biztonság

A központokban alkalmazott műszaki berendezéseknek és eljárásoknak garantálniuk kell az alrendszer biztonságos működtetését, és nem jelenthetnek veszélyt egészségügyi és biztonsági szempontból.

2.5.2. Környezetvédelem

A karbantartási központokban alkalmazott műszaki berendezések és eljárások nem léphetik túl a környezetvédelmi határértékeket.

2.5.3. Műszaki összeegyeztethetőség

A gördülőállomány karbantartási berendezéseinek lehetővé kell tenniük biztonsági és egészségvédelmi, valamint kényelemre irányuló műveletek elvégzését mindazon állományon, amelyhez tervezték őket.

2.6. Forgalomüzemeltetés és -irányítás

2.6.1. Biztonság

A hálózatüzemeltetési szabályokat, valamint a vasúti járművezetők és az utazószemélyzet képesítését és az irányító központok személyzetének képesítését oly módon kell összehangolni, hogy biztosítható legyen a biztonságos üzemeltetés, tekintetbe véve a határátlépéssel járó és a belföldi szolgáltatások követelményeinek eltéréseit.

A magas biztonsági szintet a rendszeres karbantartási tevékenységek, a karbantartási és irányítási központok személyzetének képzése és képesítése, valamint az érintett üzemeltetők által az irányítási és karbantartási központokban bevezetett minőségbiztosítási rendszer útján kell elérni.

2.6.2. Megbízhatóság és rendelkezésre állás

A magas megbízhatósági és rendelkezésre állási szintet a rendszeres karbantartási tevékenységek, a karbantartási és irányítási központok személyzetének képzése és képesítése, valamint az érintett üzemeltetők által az irányítási és karbantartási központokban bevezetett minőségbiztosítási rendszer útján kell elérni.

2.6.3. Műszaki összeegyeztethetőség

A hálózatüzemeltetési szabályokat, valamint a vasúti járművezetők és az utazószemélyzet és a forgalomirányítók képesítését oly módon kell összehangolni, hogy biztosítható legyen a vasúti rendszer hatékony üzemeltetése, tekintetbe véve a határátlépéssel járó és a belföldi szolgáltatások követelményeinek eltéréseit.

2.6.4. Akadálymentesítés

Intézkedésekkel gondoskodni kell arról, hogy az üzemeltetési szabályok előírják azokat a szükséges funkciókat, amelyekkel a fogyatékossággal élő és a mozgáskorlátozott személyek részére biztosítható a hozzáférés.

2.7. Telematikai alkalmazások személyszállítási és árufuvarozási szolgáltatásokhoz

2.7.1. Műszaki összeegyeztethetőség

A telematikai alkalmazásokra vonatkozó alapvető követelmények garantálják a szolgáltatások minőségének egy minimális szintjét az utasok és árufuvarozók részére, különösen a műszaki összeegyeztethetőség tekintetében.

Intézkedéseket kell tenni a következők biztosítása érdekében:

2.7.1.1. az adatbázisok, szoftverek és adatátviteli jegyzőkönyvek fejlesztését úgy kell megoldani, hogy az lehetővé tegye a maximális adatcserét a különböző alkalmazások és üzemeltetők között, kivéve a bizalmas kereskedelmi adatok kezelését,

2.7.1.2. az információk könnyen hozzáférhetőek legyenek a felhasználók számára.

2.7.2. Megbízhatóság és rendelkezésre állás

Az adatbázisok, szoftverek és adatátviteli jegyzőkönyvek használati, kezelési, aktualizálási és karbantartási módjának biztosítania kell a rendszerek hatékonyságát és a szolgáltatás minőségét.

2.7.3. Egészség

Az adott rendszerek és felhasználók közötti kapcsolódási pontoknak meg kell felelniük a minimális ergonómiai és egészségvédelmi előírásoknak.

2.7.4. Biztonság

Garantálni kell az adatok integritását és megbízhatóságát a biztonsággal kapcsolatos információk tárolása és továbbítása során.

2.7.5. Akadálymentesítés

Gondoskodni kell arról, hogy a „telematikai alkalmazások személyszállítási szolgáltatásokhoz” alrendszer részei rendelkezzenek azokkal a funkciókkal, amelyekkel a fogyatékossággal élő és a mozgáskorlátozott személyek számára biztosítható a hozzáférés.

4. melléklet a 413/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelethez

Alrendszerek EK-hitelesítési eljárása

1. Általános alapelvek

Az EK-hitelesítés egy, a kérelmező által végrehajtott eljárás, amely azt hivatott kimutatni, hogy egy alrendszer megfelel a vonatkozó uniós jogszabályokban foglalt követelményeknek, ezen belül a vonatkozó nemzeti szabályoknak, és az alrendszer üzembe helyezése engedélyezhető-e.

2. Bejelentett szervezetek által kiállított hitelesítési tanúsítvány

2.1. Bevezetés

Ezen rendelet alkalmazásában az ÁME-kre való hivatkozás alapján történő hitelesítés az az eljárás, amelynek során egy bejelentett szervezet ellenőrzi és tanúsítja, hogy az alrendszer megfelel a vonatkozó ÁME-nek.

2.2. Közbenső hitelesítési nyilatkozat

2.2.1. Alapelvek

A kérelmező kérésére a hitelesítés elkészíthető egy alrendszer részeire, vagy korlátozható a hitelesítési eljárás bizonyos szakaszaira. Ezen esetekben a hitelesítés eredményeit egy, a kérelmező által kiválasztott bejelentett szervezet által kiállított közbenső hitelesítési nyilatkozatban (a továbbiakban: ISV) lehet összefoglalni.

A közbenső hitelesítési nyilatkozatban hivatkozásnak kell szerepelnie azokra az ÁME-kre, amelyek alapján a megfelelőséget értékelték.

2.2.2. Az alrendszer részei

A kérelmező az alrendszer bármely, általa meghatározott különálló részére kérhet ISV-t. Minden részt minden szakasz során ellenőrizni kell, a 2.2.3. pontban leírtak szerint.

2.2.3. A hitelesítési eljárás szakaszai

Az alrendszeren vagy az alrendszer bizonyos részein a következő szakaszok mindegyikében ellenőrzést kell végrehajtani:

a) általános tervezés;

b) előállítás: az alrendszer kiépítése, ezen belül különösen az építőmérnöki tevékenységek, a gyártás, a rendszerelemek összeszerelése és az általános beállítások;

c) végső ellenőrzés.

A kérelmező a tervezési szakaszban (a típusvizsgálatokat is ideértve) és az előállítási szakaszban kérhet ISV-t az egész alrendszerre, vagy bármely, általa meghatározott különálló részre (2.2.2. pont).

2.3. Hitelesítési tanúsítvány

2.3.1. A hitelesítésért felelős bejelentett szervezetek értékelik az alrendszer konstrukcióját, előállítását és végső ellenőrzését, valamint kiállítják a kérelmező számára a hitelesítési tanúsítványt, aki kiállítja az EK-hitelesítési nyilatkozatot. A hitelesítési tanúsítványban hivatkozásnak kell szerepelnie azokra az ÁME-kre, amelyek alapján a megfelelőséget értékelték.

Amennyiben nem vizsgálták egy alrendszer minden vonatkozó ÁME-nek való megfelelését (pl. eltérés, ÁME-k korszerűsítés vagy felújítás céljából történő részletes alkalmazása, ÁME-ben meghatározott különleges eset vagy átmeneti időszak esetén), a hitelesítési tanúsítványnak pontos hivatkozást kell tartalmaznia azon ÁME-kre vagy részeikre, amelyek tekintetében a bejelentett szervezet a hitelesítési eljárás során nem vizsgálta a megfelelést.

2.3.2. Amennyiben ISV-t állítottak ki, az alrendszer hitelesítéséért felelős bejelentett szervezet figyelembe veszi ezeket az ISV-ket, és a hitelesítési tanúsítványának kiadása előtt:

a) ellenőrzi, hogy az ISV-k pontosan kiterjednek-e a vonatkozó ÁME-követelményekre;

b) ellenőrzi az ISV-k által nem lefedett területeket; valamint c) ellenőrzi a teljes alrendszer végső ellenőrzését.

2.3.3. Egy hitelesítési tanúsítvánnyal már rendelkező alrendszer módosítása esetén a bejelentett szervezet csak a releváns és szükséges vizsgálatokat és teszteket végzi el, az értékelés csak az alrendszer módosított részeire, valamint azoknak az alrendszer nem módosított részeihez való interfészeire terjed ki.

2.3.4. Minden, egy alrendszer hitelesítésében részt vevő bejelentett szervezet műszaki dokumentációt készít tevékenységeinek köréről.

2.4. Az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentáció

Az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációt a kérelmezőnek kell összeállítania, és annak tartalmaznia kell:

a) a tervezéshez kapcsolódó műszaki jellemzőket, ezen belül az érintett alrendszerre vonatkozó általános és részletes kivitelezési tervrajzokat, elektromos kapcsolási rajzokat és a hidraulikus rendszer rajzait, vezérlőáramköri ábrákat, az adatfeldolgozó és automatikus rendszerek leírását olyan részletességgel, ami elegendő a végrehajtott megfelelőség-ellenőrzés dokumentálására, üzemeltetési és karbantartási dokumentációt stb.,

b) az alrendszerbe beépített, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek listáját,

c) az alrendszer hitelesítésében részt vevő minden bejelentett szervezet által összeállított műszaki dokumentációt, amelynek a következőket kell tartalmaznia:

ca) az EK-megfelelőségi nyilatkozatokat, valamint adott esetben a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekhez kiállított EK-alkalmazhatósági nyilatkozatok másolatait, csatolva hozzá, adott esetben, a vonatkozó számítási feljegyzéseket és a közös műszaki előírások alapján a bejelentett szervezetek által elvégzett próbákról és vizsgálatokról felvett jegyzőkönyvek másolatait,

cb) ha rendelkezésre áll, a hitelesítési tanúsítványt kísérő ISV-t, ideértve az ISV érvényességét illetően a bejelentett szervezet által végzett ellenőrzés eredményét is,

cc) a hitelesítésért felelős bejelentett szervezet által ellenjegyzett, a megfelelő számítási feljegyzésekkel kísért hitelesítési tanúsítványt, amely igazolja, hogy az alrendszer megfelel a vonatkozó ÁME-k előírásainak, és tartalmazza az esetleges, a tevékenységek végrehajtása során észrevételezett és vissza nem vont fenntartásokat; a hitelesítési tanúsítványhoz csatolni kell az ugyanezen szervezet által a 2.5.2. és 2.5.3. pontban meghatározottak szerint saját feladatkörben elkészített ellenőrzési és vizsgálati jelentéseket,

d) egyéb uniós jogi aktusokkal összhangban kiállított hitelesítési tanúsítványokat,

e) ha ellenőrizni kell a biztonságos integrációt, a vonatkozó műszaki dokumentációhoz csatolni kell a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerekről szóló vizsgálati jelentést.

2.5. Bejelentett szervezetek általi felügyelet

2.5.1. A gyártás ellenőrzéséért felelős bejelentett szervezetnek állandó hozzáférést kell biztosítani minden építési területhez, gyártóüzemhez, raktárterülethez, az esetleges előgyártási műhelyekhez vagy kísérleti berendezésekhez, valamint általánosságban minden olyan helyiséghez, amely esetében ezt szükségesnek ítéli meg feladatának végrehajtásához. A kérelmező a bejelentett szervezetnek köteles benyújtani az összes, ezt a célt szolgáló dokumentumot, elsősorban az alrendszerre vonatkozó kivitelezési terveket és műszaki dokumentációt.

2.5.2. A vonatkozó ÁME-knek való megfelelés érdekében a megvalósítás ellenőrzéséért felelős bejelentett szervezet rendszeresen vizsgálatot köteles végezni. Erről vizsgálati jelentést kell benyújtania a kivitelezésért felelős személyek részére. A szervezetnek az építési műveletek bizonyos szakaszainál jelen kell lennie.

2.5.3. A bejelentett szervezet előzetes bejelentés nélkül is felkeresheti a munkaterületet vagy a gyártóüzemeket. Az ilyen látogatások idején a bejelentett szervezet teljes vagy részleges vizsgálatot végezhet. A kivitelezés felelősei felé ellenőrzési, és az esettől függően vizsgálati jelentést kell benyújtania.

2.5.4. A bejelentett szervezetnek nyomon kell tudnia követni azokat az alrendszereket, amelyekre kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet szereltek fel, annak vizsgálata céljából - amennyiben a vonatkozó ÁME így rendelkezik -, hogy az alrendszer alkalmas-e a tervezett vasúti környezetben történő használatra.

2.6. A dokumentáció átadása

Az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentáció egy példányát a kérelmező az alrendszer teljes élettartama alatt köteles megőrizni. A dokumentációt kérésre bármely európai uniós tagállam vagy az Ügynökség részére el kell juttatni.

Az üzembe helyezési engedély iránti kérelemben benyújtott dokumentációt azon európai uniós tagállam nemzeti biztonsági hatóságához kell benyújtani, ahol az engedélyezést kérik. A nemzeti biztonsági hatóság vagy az Ügynökség kérheti, hogy az engedéllyel együtt benyújtott dokumentumok egyes részeit lefordítsák a saját nyelvére.

2.7. Közzététel

Minden bejelentett szervezet köteles rendszeresen közzétenni a vonatkozó információkat a következőkről:

a) a hitelesítés és ISV iránti beérkezett kérelmek;

b) a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó megfelelőségi vagy használatra való alkalmassági értékelés iránti kérelmek;

c) a kiadott vagy elutasított ISV;

d) a kiadott vagy elutasított megfelelőségi nyilatkozatok és a használatra való alkalmasságra vonatkozó EK-tanúsítványok;

e) a kiállított vagy elutasított hitelesítési tanúsítványok.

2.8. Nyelv

Az EK-hitelesítési eljárással kapcsolatos dokumentációkat és levelezést annak az európai uniós tagállamnak a hivatalos, az Európai Unió hivatalos nyelvei között szereplő nyelvén kell elkészíteni és folytatni, ahol a kérelmező letelepedett, vagy pedig az Európai Uniónak a kérelmező által elfogadott valamelyik hivatalos nyelvén.

3. Kijelölt szervezet által kiállított hitelesítési tanúsítvány

3.1. Bevezetés

Abban az esetben, ha nemzeti szabályok alkalmazandók, a hitelesítés része egy olyan eljárás, amelynek során a kijelölt szervezet ellenőrzi és tanúsítja, hogy az alrendszer megfelel a bejelentett nemzeti szabályoknak.

3.2. Hitelesítési tanúsítvány

A kijelölt szervezet kérelemre elkészíti a hitelesítési tanúsítványt.

A tanúsítvány pontos hivatkozást tartalmaz azon nemzeti szabályokra, amelyek megfelelését a kijelölt szervezet a hitelesítési eljárás során megvizsgálta.

Amennyiben a nemzeti szabályok egy járművet alkotó alrendszerekre vonatkoznak, a kijelölt szervezet két részre osztja fel a tanúsítványt: az egyik rész a jármű és a kapcsolódó hálózat közötti műszaki összeegyeztethetőséghez szigorúan kapcsolódó nemzeti szabályokra való hivatkozásokat tartalmazza, a másik pedig az összes többi nemzeti szabályt.

3.3. Műszaki dokumentáció

A nemzeti szabályok alkalmazása esetén követendő hitelesítési eljárás tanúsítványát kísérő, a kijelölt szervezet által elkészített műszaki dokumentációnak a 2.4. pontban hivatkozott, az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentáció részét kell képeznie, és tartalmaznia kell az alrendszer nemzeti szabályoknak való megfelelésének értékelésére vonatkozó műszaki adatokat.

3.4. Nyelv

Az EK-hitelesítési eljárással kapcsolatos dokumentációkat és levelezést annak a tagállamnak a hivatalos, az Európai Unió hivatalos nyelvei között szereplő nyelvén kell elkészíteni és folytatni, ahol a kérelmező letelepedett, vagy pedig az Európai Uniónak a kérelmező által elfogadott valamelyik hivatalos nyelvén.

4. Alrendszerek részeinek hitelesítése

Ha egy alrendszer bizonyos részeire vonatkozó hitelesítési tanúsítvány kerül kiállításra, ezen melléklet rendelkezései megfelelő módon alkalmazandók ezen részekre.


  Vissza az oldal tetejére