A jogszabály mai napon ( 2021.10.22. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

414/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet

a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő hatósági eljárásokról, valamint a vasúti közlekedési hatóság felügyeleti tevékenysége részletes szabályairól

A Kormány

a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 21. pontjában,

a 19. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed

a) a vasúti társaságokra,

b) az egységes biztonsági tanúsítvánnyal, vasútbiztonsági engedéllyel rendelkező iparvágányokra, saját célú vasúti pályahálózatokra, kisvasutakra, múzeumvasutakra,

c) a bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó vasúti társaságokra.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) közös biztonsági mutatók: a vasúti pályahálózat működtetője vagy a vállalkozó vasúti társaság működésének biztonságát jellemző, az összehasonlíthatóságot és a biztonsági színvonal értékelését lehetővé tevő adatok,

b) rendkívüli esemény: a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 2. § j)-l) pontjában meghatározott súlyos vasúti baleset, vasúti baleset és váratlan vasúti esemény.

3. A vasúti biztonságirányítási rendszer

3. § (1) A pályahálózat-működtetőnek és a vállalkozó vasúti társaságnak olyan vasúti biztonságirányítási rendszerrel (a továbbiakban: biztonságirányítási rendszer) kell rendelkeznie, amely

a) lehetővé teszi a közös biztonsági célok elérését,

b) megfelel a nemzeti vasútbiztonsági szabályoknak,

c) teljesíti a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki előírásokat (a továbbiakban: ÁME),

d) eleget tesz a közös biztonsági módszerek alkalmazására vonatkozó előírásoknak,

e) megfelel az 1. mellékletben a biztonságirányítási rendszerre és annak alapelemeire meghatározott követelményeknek.

(2) A biztonságirányítási rendszert úgy kell kialakítani, hogy figyelembe vegye a folytatott tevékenység jellegét és mértékét, a szolgáltatási területet és a folytatott tevékenység egyéb feltételeit.

(3) A biztonságirányítási rendszer biztosítja a pályahálózat-működtető vagy a vállalkozó vasúti társaság tevékenységéhez kapcsolódó kockázatok kezelését, beleértve a karbantartás biztosítását, az anyagbeszerzéseket és az alvállalkozók igénybevételét is.

(4) A biztonságirányítási rendszert úgy kell kialakítani, hogy megfeleljen a jogszabályban vagy nemzetközi egyezményben meghatározott felelősségi előírásoknak, a szükséges és észszerű mértékben figyelembe vegye a más szereplők tevékenysége következtében feltehető kockázatokat.

(5) A pályahálózat-működtető, valamint a vertikálisan integrált vállalkozás a biztonságirányítási rendszerét úgy alakítja ki, hogy figyelembe veszi a vállalkozó vasúti társaság és a nemzetközi csoportosulás tevékenységének kockázatait, és lehetővé teszi, hogy ezek tevékenységüket az ÁME-kkal, a nemzeti vasútbiztonsági szabályokkal és a vasútbiztonsági tanúsítványban foglaltakkal összhangban végezhessék.

(6) A pályahálózat-működtető és az integrált vasúti társaság, valamint az általuk működtetett pályahálózaton forgalmat lebonyolító vállalkozó vasúti társaságok és nemzetközi csoportosulások - a pályahálózat-működtető vagy az integrált vasúti társaság biztonságirányítási rendszere alapján - megállapodásban rögzítik a rendkívüli események során követendő eljárást.

(7) A vasúti társaság felelős a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörökben foglalkoztatottak képzéséért, azok magas színvonalon történő lebonyolításért, valamint azért, hogy az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezető rendelkezzen vasúti járművezetői engedéllyel és tanúsítvánnyal.

(8) A vasúti társaság a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott munkavállalóit a biztonságirányítási rendszerére vonatkozóan rendszeres képzésben részesíti, amely magában foglalja a vasúti biztonsági kultúra megvalósítására vonatkozó ismeretek oktatását is.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott képzés tartalmát és gyakoriságát a vasúti társaság biztonságirányítási rendszerében határozza meg.

4. § (1) Amennyiben a vasúti társaság vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköreiben foglalkoztatott személyek képzése nem vizsgaköteles, és a képzésről bizonyítványt nem bocsátanak ki, a képzést lefolytató szervezet a vasúti társaság részére a képzésről igazolást ad ki.

(2) A vasúti közlekedési hatóság (a továbbiakban: hatóság) ellenőrzi a bizonyítvány vagy igazolás, valamint az azok alapjául szolgáló képzés és vizsga az ÁME-knak és a nemzeti szabályoknak való megfelelését.

(3) A vasúti társaság a biztonságirányítási rendszerében határozhatja meg azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén elismeri az általa foglalkoztatott vasúti járművezetők és a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörökben foglalkoztatott személyek más vasúti társaságnál szerzett szakmai képzését, képesítéseit és tapasztalatait.

(4) A vasúti társaság a vasúti járművezetők és más, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók kérésére a munkaviszony megszűnésével egyidejűleg a képzést, képesítéseket és tapasztalatot igazoló iratokat eredetben vagy hiteles másolatban kiadja, a biztonságirányítási rendszerében meghatározott eljárási rend szerint.

4. Biztonsági jelentés és éves beszámoló jelentés

5. § (1) A pályahálózat-működtető és a vállalkozó vasúti társaság minden év május 31-ig az előző évre vonatkozóan a (3) bekezdésben meghatározott tartalommal éves biztonsági jelentést készít és nyújt be a hatósághoz.

(2) A biztonsági jelentésnek a (3) bekezdés d) és e) pontjában foglalt részét a vasúti társaság a közlekedésbiztonsági szerv és a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részére is megküldi.

(3) A biztonsági jelentés - az 5. mellékletben foglaltak figyelembevételével - tartalmazza

a) a pályahálózat-működtető és a vállalkozó vasúti társaság vasútbiztonsági célkitűzéseinek teljesítéséről, valamint a vasútbiztonsági tervek megvalósításáról szóló tájékoztatást,

b) a nemzeti szabályokban meghatározott mutatók és a közös biztonsági mutatók alakulásáról szóló tájékoztatást, amennyiben azok a jelentést adó vasúti társaság működésére jellemzőek,

c) a belső biztonsági ellenőrzések eredményeit,

d) a vállalkozó vasúti tevékenységek és az infrastruktúra működésének hiányosságait és üzemzavarait, beleértve az érintett szereplők által a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 31. § (1c) bekezdés b) pontja szerinti értesítésekről szóló összefoglalót,

e) a vonatok közlekedésével, az infrastruktúra működésével összefüggő, jelentésköteles rendkívüli eseményekre vonatkozó statisztikai adatokat és

f) a vonatkozó közös biztonsági módszerek alkalmazásáról szóló jelentést.

(4) A Vtv. 80. § (2) bekezdése alapján a hatóság által készített éves beszámoló jelentés tartalmazza

a) a vasútbiztonság alakulását, beleértve az 5. mellékletben meghatározott közös biztonsági mutatók összefoglalását,

b) a vasútbiztonságra vonatkozó jogszabályok és egyéb szabályozások változásait,

c) a biztonsági tanúsítványokkal és biztonsági engedélyekkel kapcsolatos változásokat,

d) a vasúti pályahálózat működtetésével és a vasúti társaságok ellenőrzésével kapcsolatos eredményeket és tapasztalatokat, ideértve a vizsgálatok és ellenőrzések számát és eredményét is,

e) a karbantartásáért felelős szervezetek feladatainak meghatározását, tanúsításának, értékelésének és nyilvántartásának anyagi jogi szabályait, valamint a karbantartási rendszerre vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott kötelezettség alóli eltérésre vonatkozó adatokat és azok indokolását,

f) a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer energia alrendszere vonatkozásában a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tévő, nem hitelesített rendszerelemek leírását és a hitelesítés hiányának okait, beleértve a nemzeti szabályok alkalmazását is,

g) a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer infrastruktúra alrendszere vonatkozásában a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tévő, nem hitelesített rendszerelemek leírását és a hitelesítés hiányának okait, beleértve a nemzeti szabályok alkalmazását is,

h) a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer mozdonyok és személyszállító járművek jármű alrendszerére vonatkozóan a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tévő, nem hitelesített rendszerelemek leírását és a hitelesítés hiányának okait, beleértve a nemzeti szabályok alkalmazását is,

i) a vállalkozó vasúti társaságok és pályahálózat-működtetők által a vonatkozó közös biztonsági módszerek alkalmazását illetően szerzett tapasztalatokat.

(5) Az éves beszámoló jelentésnek az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (a továbbiakban: Ügynökség) részére történő megküldését megelőzően a hatóság egyeztet a közlekedésbiztonsági szervezettel. Amennyiben a közlekedésbiztonsági szervezet az éves beszámoló jelentésre észrevételt tesz, azt az éves beszámoló jelentésnek tartalmaznia kell.

(6) Amennyiben az Ügynökséghez történt benyújtást követően a biztonsági jelentésben leírtaktól eltérő új tények merülnek fel, a vasúti közlekedési hatóság a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a következő éves beszámolóban a helyesbítő vagy módosító adatokat az Ügynökségnek megküldi.

5. Az egységes biztonsági tanúsítvány

6. § A hatóság a Vtv. 33. § (1) bekezdése szerinti egységes biztonsági tanúsítványt az (EU) 2018/762 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletben foglalt előírások teljesítése esetén adhatja ki kérelemre a vasúti társaságnak, amelyik szolgáltatási területe kizárólag Magyarország területére terjed ki.

7. § (1) Az egységes biztonsági tanúsítvány iránt a Vtv. 6-9. §-a szerinti működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság az (EU) 2018/763 bizottsági végrehajtási rendelet I. mellékletében meghatározott tartalmú kérelmet nyújt be. A kérelmet a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel az (EU) 2018/763 bizottsági végrehajtási rendelet 1. cikkében előírtak szerint kell benyújtani.

(2) A vállalkozó vasúti társaság a kérelemhez csatolja az alábbiakat igazoló dokumentumokat:

a) a vállalkozó vasúti társaság létrehozta a biztonságirányítási rendszerét, és eleget tesz az ÁME-kben, a közös biztonsági módszerekben, a közös biztonsági célokban és az egyéb vonatkozó szabályozásban foglalt követelményeknek annak érdekében, hogy kezelje a kockázatokat, és biztonságos közlekedési szolgáltatásokat nyújtson a pályahálózaton, és

b) a vállalkozó vasúti társaság megfelel a vonatkozó nemzeti szabályokban foglalt követelményeknek.

(3) A hatóság elkészíti és naprakészen tartja a különböző tevékenységi területekre alkalmazandó nemzeti szabályok és a vonatkozó nemzeti eljárási szabályok leírását és adott esetben magyarázatát tartalmazó útmutatót, és azt a honlapján közzéteszi.

(4) Ha a vasúti társaság magyarországi pályahálózaton, a hasonló hálózati jellemzőkkel és hasonló üzemeltetési szabályokkal rendelkező szomszédos uniós tagállamokban található, a tervezett tevékenységi terület határához közeli állomásokra kíván szolgáltatásokat üzemeltetni, az egységes biztonsági tanúsítvány - a szomszédos uniós tagállamok nemzeti biztonsági hatóságaival folytatott konzultációt követően - a tevékenységi terület kiterjesztésének kérelmezése nélkül az ilyen állomásokra is érvényes.

(5) A Magyarországgal szomszédos nem európai uniós ország határforgalmában a nemzetközi egyezményekben meghatározott hatóságokkal működik együtt.

(6) A hatóság, az érintett európai uniós tagállamok nemzeti biztonsági hatóságai a biztonsági tanúsító szerv felé megerősítik, hogy az egységes biztonsági tanúsítvány kiállítását megelőzően teljesülni fognak a bejelentett vonatkozó szabályok és a vonatkozó határokon átnyúló megállapodásokban szereplő kötelezettségek.

(7) Az 1. § b) pontjában meghatározott vasúti vállalkozások részére az (1) bekezdésben meghatározott tanúsítványt a hatóság adja ki.

8. § (1) Ha az egységes biztonsági tanúsítványt az Ügynökség állítja ki, az Ügynökség által továbbított kérelmet és mellékleteit a hatóság a 7. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak tekintetében megvizsgálja. A vizsgálat keretében a hatóság jogosult - az Ügynökséggel egyeztetett módon - helyszíni vizsgálatot vagy ellenőrzést tartani, valamint határidő tűzésével kiegészítő információt kérni.

(2) Ha az egységes biztonsági tanúsítványt az Ügynökség állítja ki, és

a) a hatóság a kérelem elutasítását, vagy

b) a hatóság a kérelem elfogadását

javasolja, amellyel az Ügynökség nem ért egyet, az Ügynökséggel folytatott egyeztetés során a hatóság véleményét megváltoztatja vagy az ügyet választott bírósági eljárás céljából az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 55. cikke alapján létrehozott fellebbezési tanácshoz továbbítja. Az Ügynökséggel folytatott egyeztetés során a hatóság kezdeményezheti a vállalkozó vasúti társaság bevonását az eljárásba, ha azt a kérelem elbírálása szempontjából szükségesnek tartja.

(3) A hatóság az (EU) 2018/763 bizottsági végrehajtási rendelet II. mellékletében meghatározott értékelési eljárás szerint folytatja le a kérelem bírálatát és dönt az egységes biztonsági tanúsítvány kiadhatóságáról.

(4) A hatóság az egységes biztonsági tanúsítványt az (EU) 2018/763/EU bizottsági végrehajtási rendelet III. mellékletében meghatározott tartalommal adja ki.

(5) A városi, elővárosi vasúti társaságok és a Vtv. 84/C. §-a, 84/D. §-a, 85/A. §-a és a 85/D. §-a szerinti, bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó vasúti tevékenységet végző szervezetek, amelyek önként vasútbiztonsági tanúsítvány iránti kérelmet nyújtanak be, a 3. mellékletben meghatározott eltérésekkel kell megfelelniük az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak.

6. A vasútbiztonsági engedély

9. § A Vtv. 34. § (1) bekezdése szerinti vasútbiztonsági engedélyt a hatóság az (EU) 2018/762 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletben foglalt előírások teljesítése esetén adja ki.

10. § (1) A hatóság honlapján közzé teszi és naprakészen tartja a kérelem benyújtását segítő útmutatót, amely tartalmazza

a) a biztonsági engedély megszerzése követelményeinek magyarázatát,

b) a különböző vasúti infrastruktúra üzemeltetési tevékenységekre alkalmazandó nemzeti szabályok és a vonatkozó nemzeti eljárási szabályok leírását és magyarázatát.

(2) A hatósághoz benyújtott vasútbiztonsági engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 2. mellékletben meghatározott dokumentumokat.

(3) A hatóság a benyújtott dokumentumok vizsgálata alapján a hatósági döntés megalapozására további dokumentumokat kérhet be.

(4) Ha a helyi, városi, elővárosi vasúti pályahálózat összeköttetésben van bármely más vasúti pályahálózattal, akkor a vasútbiztonsági engedélykérelemhez csatolni kell a (2) bekezdésben foglaltakon túl az érintett pályahálózat-működtetővel vagy integrált vasúti társasággal egyeztetett kiegészítő forgalmi utasítást.

11. § (1) A hatóság a vasúti pályahálózat-működtető társaságok biztonságirányítási rendszerének értékelését az (EU) 2018/763 bizottsági végrehajtási rendelet II. mellékletében meghatározott követelmények megfelelőségének vizsgálatával folytatja le és dönt a vasútbiztonsági engedély kiadásáról.

(2) A városi, elővárosi vasúti társaságok és a Vtv. 84/C. §-a, 84/D. §-a, 85/A. §-a és 85/D. §-a szerinti, bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó vasúti tevékenységet végző szervezetek, amelyek saját döntésük alapján vasútbiztonsági engedély iránti kérelmet nyújtanak be, a 3. mellékletben meghatározott eltérésekkel kell megfelelniük az (1) bekezdésben foglaltaknak.

(3) Határokon átnyúló pályahálózat esetében a hatóság együttműködik az érintett szomszédos állam illetékes nemzeti biztonsági hatóságával.

7. A bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó vasúti társaságokra vonatkozó szabályok

12. § (1) A Vtv. 84/C. §-a, 84/D. §-a, 85/A. §-a és 85/D. §-a szerinti, bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó vasúti tevékenységet végző szervezet a bejelentését a hatósághoz teszi meg.

(2) A hatóság közzéteszi és naprakészen tartja a különböző bejelentésre kötelezett vasúti infrastruktúra üzemeltetési és vasúti tevékenységekre alkalmazandó szabályok és a vonatkozó nemzeti eljárási szabályok leírását és magyarázatát tartalmazó útmutatót.

(3) A bejelentésnek meg kell felelnie a 4. mellékletben meghatározott követelményeknek.

(4) A hatóság nemzeti eljárási szabályok leírását és magyarázatát tartalmazó tájékoztatóban meghatározott értékelési eljárás szerint folytatja le a bejelentés bírálatát és dönt a bejelentés tudomásul vételéről.

8. A hatóság felügyeleti tevékenysége

13. § (1) A hatóság a Vtv. 35. § (5) bekezdésében meghatározott felügyeleti tevékenysége keretében ellenőrzi, hogy a vállalkozó vasúti társaság és a pályahálózat-működtető a jóváhagyott biztonságirányítási rendszerének megfelelően végzi-e tevékenységét. E tevékenysége során a felügyeletre vonatkozó közös biztonsági módszerben meghatározott elvek szerint jár el.

(2) A hatóság felügyeleti tevékenysége során ellenőrzi, hogy a vasúti társaság vagy a pályahálózat-működtető alkalmazza-e

a) a biztonságirányítási rendszert, egyúttal ellenőrzi annak hatékonyságát is,

b) a biztonságirányítási rendszer egyedi vagy részleges elemeit, beleértve a működési tevékenységeket, a karbantartást, az anyagellátást, valamint az alvállalkozóknak az eredményesség ellenőrzése céljából való igénybevételét és

c) a vonatkozó közös biztonsági módszereket.

(3) A felügyeleti tevékenység biztosításának céljából a vállalkozó vasúti társaság két hónappal az új vasúti szállítási műveletének megkezdése előtt tájékoztatja erről a hatóságot, megadja az új vasúti szállítási műveletet végző személyzetének kategóriánkénti felsorolását és az új vasúti szállítási műveletet végző járművek típusait.

(4) Az egységes biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező vállalkozó vasúti társaság a változást követően haladéktalanul tájékoztatja a hatóságot a (3) bekezdésben megadott információk jelentős változásáról.

(5) Amennyiben a felügyeleti tevékenysége során a hatóság biztonsági kockázatot állapít meg, a biztonsági kockázat mértékével arányos átmeneti biztonsági intézkedéseket alkalmazhat, azonnali hatállyal korlátozhatja vagy felfüggesztheti az adott tevékenységet, továbbá a vasútbiztonsági engedélyt, vagy az egységes biztonsági tanúsítványt visszavonhatja.

(6) Ha az (5) bekezdésben meghatározott esetben az egységes biztonsági tanúsítványt az Ügynökség állította ki, a hatóság haladéktalanul tájékoztatja az Ügynökséget, és megküldi a döntését alátámasztó bizonyítékokat.

(7) Ha az Ügynökség azt állapítja meg, hogy a hatóság aránytalan intézkedéseket alkalmazott, és felkéri a hatóságot ezen intézkedések visszavonására vagy kiigazítására, de a hatóság az Ügynökség kérésével nem ért egyet, - szükség esetén az érintett vállalkozó vasúti társaság bevonásával - egyeztet az Ügynökséggel.

(8) Ha a (7) bekezdés szerinti egyeztetés eredménytelen, a hatóság átmeneti biztonsági intézkedések alkalmazására vonatkozó határozata hatályban marad.

14. § (1) A hatóság átmeneti biztonsági intézkedésekre vonatkozó határozata az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 107. §-a szerinti ideiglenes biztosítási intézkedésnek minősül.

(2) Ha az átmeneti biztonsági intézkedés időtartama meghaladja a három hónapot, a hatóság kéri az Ügynökségtől az egységes biztonsági tanúsítvány korlátozását vagy visszavonását.

(3) A 13. § (1) bekezdése szerinti felügyeleti tevékenysége során a hatóság jogosult ellenőrizni a vasúti társaságok, a karbantartásért felelős szervezetek, valamint a vasúti rendszer biztonságos üzemeltetését befolyásoló szereplők (gyártók, karbantartási szolgáltatók, üzembentartók, szolgáltatók, ajánlatkérők, berakodók, kirakodók, töltők, lefejtők) és a Vtv. 36. § (3) bekezdése szerinti képzőszervezet biztonsági teljesítményét, amennyiben ezek tevékenysége hatást gyakorol a vasúti közlekedés biztonságára.

(4) A hatóság felhívhatja a vállalkozó vasúti társaság vagy a pályahálózat-működtető figyelmét arra, hogy tevékenysége nem felel meg az (1) bekezdésben foglaltaknak.

(5) A hatóság a felügyeleti tevékenysége során a vasúti társaságnak az egységes biztonsági tanúsítvány kiállítását követő felügyelete céljából jogosult felhasználni a 7. § (2) bekezdés a) pontja szerinti dokumentációból az általa vagy az Ügynökség által elvégzett vizsgálat során megszerzett információkat.

(6) A hatóság a felügyeleti tevékenysége során jogosult felhasználni a vasúti biztonsági engedélyezési eljárás során gyűjtött információkat.

(7) Az egységes biztonsági tanúsítvány megújítására vonatkozó eljárás során a hatóság felhasználja a felügyeleti tevékenységek során gyűjtött információkat.

15. § (1) A hatóság az érintett vállalkozó vasúti társaság működési helye szerinti európai uniós tagállam nemzeti biztonsági hatóságával együttműködik annak érdekében, hogy

a) összehangolják a felügyeleti tevékenységüket az adott vasúti társaság tekintetében, és

b) ezáltal megosszák egymás között a - különösen az ismert kockázatokra és a vasúti társaság biztonsági teljesítményére vonatkozó - kulcsfontosságú információkat.

(2) A hatóság az érintett európai uniós tagállam nemzeti biztonsági hatóságával és az Ügynökséggel megosztja a rendelkezésére álló információkat, amennyiben megítélése szerint a felügyelettel érintett vasúti társaság nem hozza meg a szükséges kockázatkezelési intézkedéseket.

(3) Az együttműködésnek a felügyelet vonatkozásában kellő lefedettséget, valamint a vizsgálatok és ellenőrzések megkettőzésének elkerülését kell eredményeznie.

(4) A hatóság jogosult - az Ügynökség iránymutatásának figyelembevételével - más nemzeti biztonsági hatósággal közös felügyeleti tervet kialakítani annak érdekében, hogy az ellenőrzésekre és egyéb vizsgálatokra rendszeres időközönként sor kerüljön.

9. Záró rendelkezések

16. § Ez a rendelet 2020. október 31-én lép hatályba.

17. § Azoknak a vasúti társaságoknak, amelyek a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet alapján kiadott érvényes vasútbiztonsági engedéllyel vagy vasútbiztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek, e rendelet szerinti biztonsági jelentést kell benyújtaniuk a hatóság részére.

18. § (1) Ez a rendelet

a) a vasútbiztonságról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5., 9., 12., 13., 17., 19. és 33. cikkének, továbbá I. mellékletének, valamint

b) a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről szóló, 2007. október 23-i 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikk (3) bekezdésének, 15. cikkének, valamint 18. cikk (1) bekezdésének

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet

a) a 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a biztonságirányítási rendszerek követelményeire vonatkozó közös biztonsági módszerek meghatározásáról, valamint az 1158/2010/EU és az 1169/2010/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. március 8-i (EU) 2018/762 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet, továbbá

b) a 2016/798/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján egységes biztonsági tanúsítványok vasúti társaságok részére történő kiadására vonatkozó gyakorlati szabályok megállapításáról, valamint a 653/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. április 9-i (EU) 2018/763 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

19. § * 

1. melléklet a 414/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelethez

Biztonságirányítási rendszer

1. A biztonságirányítási rendszerre vonatkozó követelmények:

A biztonságirányítási rendszer minden lényeges részét dokumentálni kell. Ismertetni kell a felelősségek megosztását a vasúti társaság szervezetén belül. Be kell mutatni, hogy a vasúti társaság vezetése hogyan valósítja meg az ellenőrzést a különböző szinteken, hogyan vonja be a rendszerbe a vasutas munkavállalókat és azok képviselőit mindegyik szinten, és hogyan gondoskodik a biztonságirányítási rendszer folyamatos továbbfejlesztéséről. A biztonságirányítási rendszer összeállítása során alkalmazni kell az emberi tényezőkre vonatkozó ismereteket és módszereket. A vállalkozó vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők a biztonságirányítási rendszeren keresztül elősegítik a kölcsönös bizalom, megbízhatóság és tanulás kultúráját, amelyben a személyzet ösztönözve van arra, hogy hozzájáruljon a biztonság fokozásához, a bizalmas jelleg biztosítása mellett.

2. A biztonságirányítási rendszer alapelemei:

a) a vasúti társaság vezetője által jóváhagyott és minden vasutas munkavállalóval ismertetett biztonsági politika;

b) a vasúti társaság minőségi és mennyiségi céljai a biztonság fenntartására és javítására, valamint a célok eléréséhez szükséges tervek és eljárások;

c) azok az eljárások,

ca) amelyek az ÁME-kben vagy a nemzeti szabályokban, valamint más jogszabályokban vagy hatósági határozatokban szereplő meglévő, új és módosított műszaki, valamint működési előírásoknak való megfelelést szolgálják,

cb) amelyek a berendezések, létesítmények teljes életciklusa és működtetése alatt a szabványoknak és más előírásoknak való megfelelőségét szolgálják;

d) eljárások és módszerek a kockázatok azonosítására és értékelésére és a kockázatkezelési intézkedések végrehajtására, minden olyan esetben, amikor az üzemeltetési feltételekben bekövetkezett változások vagy új berendezések, eszközök, anyagok stb. alkalmazása újabb kockázatot jelent az infrastruktúrára vagy az ember-gép-szervezet közötti kapcsolatra nézve;

e) képzési programok a vasutas munkavállalók szaktudásának szinten tartására és továbbfejlesztésére, annak érdekében, hogy feladataikat ennek megfelelően végezzék, beleértve a fizikai és a pszichológiai alkalmasság fenntartására vonatkozó intézkedéseket is;

f) intézkedések a szervezeten belüli és, ahol szükséges, a vasútrendszer szervezetei közötti megfelelő információáramlás érdekében;

g) eljárások és alaki követelmények kidolgozása a vasútbiztonsági információk dokumentálására, valamint eljárások a döntő fontosságú vasútbiztonsági információk konfigurációjának ellenőrzésére;

h) az illetékes hatóságokkal egyeztetett módon a balesetek és a váratlan vasúti események haladéktalan bejelentésére, valamint vizsgálatának végrehajtására létrehozott, folyamatos ügyeletet és készenlétet ellátó biztonsági szervezet, továbbá a balesetek és váratlan vasúti események kivizsgálása és elemzése alapján a szükséges megelőző intézkedések meghozatalát biztosító rendszer kialakítása;

i) a balesetek és váratlan vasúti események következményeinek elhárításához szükséges - az illetékes hatóságokkal egyeztetett - riasztási, bevetési és mindezzel összefüggő tájékoztatási intézkedések rendszere;

j) a biztonságirányítási rendszer belső ellenőrzési rendszere;

k) minden egyéb olyan elem, amely a pályahálózat-működtető és a vállalkozó vasúti társaság saját tevékenységéből eredő kockázatok kiértékelése alapján szükséges a biztonsági kockázatok kezeléséhez,

l) az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság esetében a vasúti járművezetői tanúsítvány kiadása és megújítása során követendő eljárás, valamint a tanúsítvány megszerzéséhez szükséges alapvizsga, és megújításához az időszakos vizsgák gyakoriságának meghatározása, továbbá a tanúsítvány kiállítására, megújítására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó munkáltatói döntés felülvizsgálatára irányuló, a vasúti járművezető kérelmére indítható eljárás ismertetése; valamint

m) a vasúti járművezetők ellenőrzésére hivatott rendszer, amelyben biztosítják és ellenőrzik, hogy az általuk alkalmazott vagy szerződtetett vasúti járművezetők engedélyei és tanúsítványai érvényesek legyenek; a rendszer tartalmazza továbbá azokat a megteendő intézkedéseket, amelyek alkalmazására akkor kerül sor, ha az ellenőrzés eredményei megkérdőjelezik egy vasúti járművezetőnek az állásra és az engedély vagy tanúsítvány érvényességének meghosszabbítására való alkalmasságát.

2. melléklet a 414/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelethez

A vasútbiztonsági engedély iránti kérelem mellékletei

A hatósághoz benyújtott vasútbiztonsági engedély iránti kérelemhez az alábbi dokumentumokat kell mellékelni:

a) a biztonságirányítási rendszer szervezeti felépítését és működési rendjét szabályozó dokumentumot, felelősségvállalási nyilatkozattal, a 10. § (1) bekezdésében meghatározott tartalommal,

b) az általa működtetett pályahálózat azonosíthatóságát lehetővé tevő nyilatkozatot,

c) nyilatkozatot arról, hogy a pályahálózatot a jogszabályoknak megfelelően működteti,

d) a pályahálózat és tartozékai használatbavételi engedélyének a számát, valamint a vasúti üzemi létesítmények használatbavételi engedélyének a számát és a kibocsátó hatóság megnevezését,

e) azoknak a belső utasításoknak a jegyzékét, amelyek a vasúti pályahálózat és tartozékai, valamint a vasúti üzemi létesítmények karbantartásának alapelveit és követelményeit határozzák meg,

f) nyilatkozatot arról, hogy a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos munkakörökben hány személyt foglalkoztat, és e személyek a megfelelő képzettséggel rendelkeznek,

g) az f) pontban meghatározott munkakörökben dolgozók képzésére és oktatására vonatkozó belső utasítások és szabályzatok jegyzékét.

3. melléklet a 414/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelethez

Eltérő követelmények az egységes biztonsági tanúsítványra és vasútbiztonsági engedélyre vonatkozóan a városi, elővárosi vasúti társaságok esetében

A városi, elővárosi vasúti társaságok biztonságirányítási rendszerében az (EU) 2018/762 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet I. MELLÉKLET A vasúti társaságok biztonságirányítási rendszerére vonatkozó követelmények (a továbbiakban: I. Melléklet) és a II. MELLÉKLET A pályahálózat-működtetők biztonságirányítási rendszerére vonatkozó követelmények (a továbbiakban: II. Melléklet) helyett az alábbi eltéréseket kell alkalmazni:

1. Az I. Melléklet 3.1.2.1. pontja és a II. Melléklet 3.1.2.1. pontja szerinti követelmény helyett alkalmazandó követelmények:

A változtatások végrehajtása előtt azonosítania kell a lehetséges biztonsági kockázatokat és a megfelelő biztonsági intézkedéseket, beleértve a magából a változtatásból adódó biztonsági kockázatokat is.

2. Az I. Melléklet 4.5.1.2. pontja és a II. Melléklet 4.5.1.2. pontja szerinti követelmény helyett alkalmazandó követelmények:

A szervezetnek önértékelést kell készíteni

a) a biztonsággal kapcsolatos döntések összegzésére;

b) a szervezet következő év(ek)re vonatkozó biztonsági célkitűzéseire;

c) a balesetekre / váratlan eseményekre vonatkozó belső vizsgálatok és az egyéb nyomon követési tevékenységek eredményeiről;

d) a nemzeti közlekedési hatóság által megfogalmazott követelmények megvalósulásáról;

3. Az I. Melléklet 5.3.3. pontja és a II. Melléklet 5.3.3. pontja szerinti követelmény helyett alkalmazandó követelmények:

A szervezetnek nyomon kell követnie a következőket:

a) az alvállalkozók, partnerek és beszállítók valamennyi tevékenységének és műveletének biztonsági teljesítménye, annak biztosítása érdekében, hogy azok megfeleljenek a szerződésben meghatározott követelményeknek;

b) az alvállalkozók, partnerek és szolgáltatók tudatossága az általuk a szervezet tevékenységére jelentett biztonsági kockázatok tekintetében.

4. Az I. Melléklet 5.5.1. pontja és a II. Melléklet 5.5.1. pontja szerinti követelmény helyett alkalmazandó követelmények:

A szervezetnek azonosítania kell a vészhelyzeteket és az azok kezelésére, valamint a rendes üzemeltetési feltételeknek helyreállítására szolgáló, kellő időben meghozandó intézkedéseket.

5. Az I. Melléklet 5.5.3. pontja és a II. Melléklet 5.5.3. pontja szerinti követelmény helyett alkalmazandó követelmények:

A szervezetnek azonosítania és dokumentálnia kell valamennyi fél szerepét és felelősségi körét a veszélykezelés területén.

6. Az I. Melléklet 6.1.1. pontja és a II. Melléklet 6.1.1. pontja szerinti követelmény helyett alkalmazandó követelmények:

A szervezetnek nyomon követést kell végeznie a következő célokból:

a) a biztonságirányítási rendszer részét képező valamennyi folyamat és eljárás, többek között az üzemeltetési, szervezeti és műszaki kockázatkezelési intézkedések megfelelő alkalmazásának és hatékonyságának ellenőrzése;

b) annak ellenőrzése, hogy a biztonságirányítási rendszer egészét helyesen alkalmazzák-e, és hogy a rendszer biztosítja-e az elvárt eredményeket;

c) annak vizsgálata, hogy a biztonságirányítási rendszer megfelel-e az e rendeletben foglalt követelményeknek;

d) adott esetben, ha az a), b) és c) pont alapján bármilyen releváns meg nem felelést észlelnek, a korrekciós intézkedések hatékonyságának meghatározása, végrehajtása és értékelése.

7. Az I. Melléklet 7.2.1. pontja és a II. Melléklet 7.2.1. pontja szerinti követelmény helyett alkalmazandó követelmények:

A szervezetnek folyamatosan fejlesztenie kell a biztonságirányítási rendszere megfelelőségét és hatékonyságát, különös tekintettel a következő tevékenységekre:

a) folyamatok nyomon követése;

b) biztonsági intézkedések belső ellenőrzése;

c) vezetőségi intézkedések felülvizsgálata;

d) a balesetekből és váratlan eseményekből való tanulás, folyamatfejlesztés.

4. melléklet a 414/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelethez

A keskeny nyomtávolságú vasút, a múzeumvasút, a turisztikai hajtány, az iparvágány és sajátcélú vasúti pályahálózat tevékenység bejelentésének tartalmi és formai követelményei

I.

A keskeny nyomtávolságú vasút által végzett pályahálózat-működtetés, személyszállítási szolgáltatás, árufuvarozás, valamint áruszállítás, továbbá a múzeumvasút által végzett pályahálózat-működtetés és személyszállítási szolgáltatás bejelentésének tartalmi és formai követelményei:

A. Tervezett tevékenység megkezdése előtti bejelentés esetén:

I. BEJELENTŐ ADATAI

A különleges kötöttpálya üzemeltetője:

Teljes postai cím (hely, utca, irányítószám),

Székhelye címe (hely, utca, irányítószám).

A különleges kötöttpálya megnevezése:

Teljes postai cím (hely, utca, irányítószám),

Telephelye(i) címe (hely, utca, irányítószám).

A különleges kötöttpálya üzemeltető szervezeti felépítését és működési rendjét szabályozó dokumentum. A különleges kötöttpályás üzemvezető neve, elérhetősége.

II. A VÉGZETT TEVÉKENYSÉG Keskeny nyomtávolságú vasút:

a) pályahálózat-működtetés,

b) személyszállítási szolgáltatás,

c) árufuvarozás, áruszállítás.

Múzeumvasút:

a) pályahálózat-működtetés,

b) személyszállítási szolgáltatás.

A különleges kötöttpálya felügyeletét és karbantartását végző személy vagy szervezet neve, elérhetősége.

A különleges kötöttpályás járművek karbantartás végrehajtását végző személy vagy szervezet neve, elérhetősége. A különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató neve, elérhetősége.

Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a bejelentést és az üzembentartói vizsgálatot végző személy vagy szervezet neve, elérhetősége.

III. A KÜLÖNLEGES KÖTÖTTPÁLYA MŰKÖDTETÉSÉRE VONATKOZÓ ADATOK

Nyilatkozat arról, hogy a pályahálózat működtetése (üzemeltetetése és karbantartása) a jogszabályoknak megfelelően történik.

Jegyzék a vasúti pályahálózat és tartozékai, valamint a vasúti üzemi létesítmények engedélyéről (engedély száma, érvényessége, valamint a kibocsátó hatóság megnevezése),

Jegyzék a belső utasításokról, amelyek a vasúti pályahálózat és tartozékai, valamint a vasúti üzemi létesítmények fenntartásának és karbantartásának alapelveit és követelményeit határozzák meg.

IV. A KÜLÖNLEGES KÖTÖTTPÁLYÁS JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ ADATOK

Nyilatkozat arról, hogy a különleges kötöttpályás járművek üzemeltetetése és karbantartása a jogszabályoknak megfelelően történik.

Jegyzék a különleges kötöttpályás járművekről (engedély száma, érvényessége, valamint a kibocsátó hatóság megnevezése).

Jegyzék a belső utasításokról, amelyek a különleges kötöttpályás járműveket karbantartásának alapelveit és követelményeit határozzák meg.

V. A VASÚTI KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ MUNKAKÖRT BETÖLTŐ MUNKAVÁLLALÓK

Nyilatkozat arról, hogy a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók foglalkoztatása a jogszabályoknak megfelelően történik.

Jegyzék a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatottakról.

Jegyzék a belső utasításokról, amelyek tartalmazzák a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltésének feltételeit (munkavállalók képzése és vizsgáztatása, egészségi alkalmassága, vasúti járművezetői engedély, vasúti járművezetői tanúsítvány).

B. Tevékenység szüneteltetése előtti bejelentés esetén:

I. BEJELENTŐ ADATAI

A különleges kötöttpálya üzemeltetője:

Teljes postai cím (hely, utca, irányítószám),

Székhelye címe (hely, utca, irányítószám).

A különleges kötöttpálya megnevezése:

Teljes postai cím (hely, utca, irányítószám),

Telephelye címe (hely, utca, irányítószám).

II. A SZÜNETELTETÉSRE VONATKOZÓ ADATOK

A szüneteltetés kezdete és tervezett időtartama.

Nyilatkozat arról, hogy a különleges kötöttpálya állagának és kapacitásának megőrzését hogyan biztosítja a szüneteltetés időtartama alatt.

Nyilatkozat arról, hogy a különleges kötöttpályás járművek állagának megőrzését hogyan biztosítja a szüneteltetés időtartama alatt.

C. Tevékenység felhagyása előtti bejelentés esetén:

I. BEJELENTŐ ADATAI

A különleges kötöttpálya üzemeltetője:

Teljes postai cím (hely, utca, irányítószám),

Székhelye címe (hely, utca, irányítószám).

A különleges kötöttpálya megnevezése:

Teljes postai cím (hely, utca, irányítószám),

Telephelye címe (hely, utca, irányítószám).

II. A FELHAGYÁSRA VONATKOZÓ ADATOK

A felhagyás kezdete és annak körülményei (indoka, különleges kötöttpálya állagának biztosítása, a különleges kötöttpályás járművek állagának megőrzése).

II.

A turisztikai hajtánnyal közlekedés bejelentésének tartalmi és formai követelményei:

A. Tervezett tevékenység megkezdése előtti bejelentés esetén:

I. BEJELENTŐ ADATAI

A turisztikai hajtány üzemeltetője vagy kezelője:

Teljes postai cím (hely, utca, irányítószám),

Székhelye címe (hely, utca, irányítószám).

Turisztikai hajtánypálya vagy keskeny nyomtávú vasúti pálya, múzeumvasúti pálya vagy üzemszüneteltetett vasúti pálya meghatározása, amelyen a turisztikai hajtánnyal közlekednek.

II. A HAJTÁNYPÁLYÁRA VONATKOZÓ ADATOK

Nyilatkozat arról, hogy a pályahálózat üzemeltetetése és karbantartása a jogszabályoknak megfelelően történik. A pályahálózat felügyeletét és karbantartását végző személy vagy szervezet neve, elérhetősége.

Jegyzék a pályahálózat és tartozékai, valamint a vasúti üzemi létesítmények engedélyéről (engedély száma, érvényessége, valamint a kibocsátó hatóság megnevezése).

Üzemeltetési szabályzat.

Amennyiben nem turisztikai hajtánypályán történik a közlekedés és a turisztikai hajtány üzemeltetője vagy kezelője nem a pályahálózat működtetője, az üzemeltető és a pályahálózat-működtető közötti szerződést kell benyújtani.

III. A HAJTÁNYRA (JÁRMŰRE) VONATKOZÓ ADATOK

Nyilatkozat arról, hogy a hajtányok üzemeltetetése és karbantartása a jogszabályoknak megfelelően történik. Jegyzék a hajtányokról (engedély száma, érvényessége, valamint a kibocsátó hatóság megnevezése).

A hajtányok karbantartás végrehajtását végző személy vagy szervezet neve, elérhetősége. Üzemeltetési szabályzat.

B. Tevékenység szüneteltetése előtti bejelentés esetén:

I. BEJELENTŐ ADATAI

A turisztikai hajtány üzemeltetője vagy kezelője:

Teljes postai cím (hely, utca, irányítószám),

Székhelye címe (hely, utca, irányítószám).

II. A SZÜNETELTETÉSRE VONATKOZÓ ADATOK

A szüneteltetés kezdete és tervezett időtartama.

Nyilatkozat arról, hogy a hajtánypálya állagának és kapacitásának megőrzését hogyan biztosítja a szüneteltetés időtartama alatt.

Nyilatkozat arról, hogy a hajtányok állagának megőrzését hogyan biztosítja a szüneteltetés időtartama alatt.

C. Tevékenység felhagyása előtti bejelentés esetén:

I. BEJELENTŐ ADATAI

A turisztikai hajtány üzemeltetője vagy kezelője:

Teljes postai cím (hely, utca, irányítószám),

Székhelye címe (hely, utca, irányítószám).

II. A FELHAGYÁSRA VONATKOZÓ ADATOK

A felhagyás kezdete és annak körülményei (indoka, hajtánypálya állagának biztosítása, a hajtányok állagának megőrzése).

III.

A Vtv. 85/A. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet kizárólag iparvágányon és a Vtv. 85/D. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet kizárólag saját célú vasúti pályahálózaton végző vasúti társaságok bejelentésének tartalmi és formai követelményei:

Tervezett tevékenység megkezdése előtti bejelentés esetén:

I. BEJELENTŐ ADATAI

Vasúti társaság neve,

Teljes postai cím,

Székhelye címe.

II. A VÉGZETT TEVÉKENYSÉG

A vasúti tevékenységek végzésének helye (iparvágány vagy saját célú vasúti pályahálózat meghatározása). Az iparvágányon vagy saját célú vasúti pályahálózaton végzett tevékenységek:

a) pályahálózat-működtetés,

b) vasúti áruszállítás,

c) vasúti személyközlekedtetés,

d) vasúti vontatás.

Az iparvágány vagy saját célú vasúti pályahálózat vasútüzem vezetőjének neve, elérhetősége.

Az iparvágány vagy saját célú vasúti pályahálózat felügyeletét és karbantartását végző személy vagy szervezet neve, elérhetősége.

Az iparvágány vagy saját célú vasúti pályahálózat vasúti üzemi létesítményeinek felügyeletét és karbantartását végző személy vagy szervezet neve, elérhetősége.

A kizárólag iparvágányon vagy saját célú pályahálózaton közlekedő vasúti járművek karbantartás végrehajtását végző személy vagy szervezet neve, elérhetősége.

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörökben foglalkoztatott dolgozók képzését és oktatását végző személy vagy szervezet neve, elérhetősége.

Veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó személy vagy szervezet neve, elérhetősége.

Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a bejelentést és az üzembentartói vizsgálatot végző személy vagy szervezet neve, elérhetősége.

III. IPARVÁGÁNY / SAJÁT CÉLÚ VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT MŰKÖDTETÉSÉRE VONATKOZÓ ADATOK

Nyilatkozat arról, hogy a pályahálózat működtetése (üzemeltetetése és karbantartása) a jogszabályoknak megfelelően történik.

Jegyzék a vasúti pályahálózat és tartozékai, valamint a vasúti üzemi létesítmények engedélyéről (engedély száma, érvényessége, valamint a kibocsátó hatóság megnevezése).

Jegyzék a belső utasításokról, amelyek a vasúti pályahálózat és tartozékai, valamint a vasúti üzemi létesítmények fenntartásának és karbantartásának alapelveit és követelményeit határozzák meg.

Kiegészítő szolgálati utasítás vagy Üzemviteli Végrehajtási Utasítás.

IV. A CSAK IPARVÁGÁNYON / SAJÁT CÉLÚ PÁLYAHÁLÓZATON KÖZLEKEDŐ VASÚTI JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ ADATOK

Nyilatkozat arról, hogy a vasúti járművek üzemeltetetése és karbantartása a jogszabályoknak megfelelően történik. Jegyzék a vasúti járművekről (engedély száma, érvényessége, valamint a kibocsátó hatóság megnevezése).

Jegyzék a belső utasításokról, amelyek a vasúti járművek karbantartásának alapelveit és követelményeit határozzák meg.

V. A VASÚTI KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ MUNKAKÖRT BETÖLTŐ MUNKAVÁLLALÓK

Nyilatkozat arról, hogy a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók foglalkoztatása a jogszabályoknak megfelelően történik.

Jegyzék a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatottakról.

Jegyzék a belső utasításokról, amelyek tartalmazzák a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltésének feltételeit (munkavállalók képzése és vizsgáztatása, egészségi alkalmassága, vasúti járművezetői engedély, vasúti járművezetői tanúsítvány).

5. melléklet a 414/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelethez

A. Közös biztonsági mutatók

1. Balesetekre vonatkozó mutatók

1.1. A súlyos vasúti balesetek összes és relatív (vonatkilométerre vonatkoztatott) száma, a következő balesettípusok szerinti bontásban is:

a) vonat ütközése vasúti járművel,

b) vonat ütközése űrszelvényen belüli akadállyal,

c) vonatkisiklás,

d) vasúti átjáróban bekövetkezett baleset, a gyalogosokat érintő baleseteket is beleértve, a vasúti átjárók 6.2. pontban meghatározott öt típusa szerinti további bontásban is,

e) mozgó vasúti járműhöz köthető, személyeket érintő baleset, kivéve az öngyilkosságot és az öngyilkossági kísérletet,

f) vasúti járműben keletkezett tűz,

g) egyéb.

Minden jelentős balesetről az eredeti baleset típusa szerint kell beszámolni, akkor is, ha a másodlagos baleset következményei súlyosabbak (például egy vonatkisiklást követő tűz esetében).

1.2. A súlyos sérülést szenvedett személyek és a halálos áldozatok abszolút és relatív (vonatkilométerre vonatkoztatott) száma a baleset típusa és a következő kategóriák szerinti bontásban:

a) utas (az összes utaskilométerre és a személyszállító vonatok összes vonatkilométerére vonatkoztatva is),

b) alkalmazott vagy vállalkozó,

c) vasúti átjárók igénybe vevője,

d) illetéktelen személy,

e) a peronon tartózkodó egyéb személy,

f) nem a peronon tartózkodó egyéb személy.

A hatóság részére benyújtásra kerülő biztonsági jelentés az 1. pontban meghatározott mutatószámokra vonatkozóan a vasúti közlekedés statisztikájáról szóló, 2002. december 16-i 91/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott fogalmakat és módszereket használja.

2. Veszélyes árukra vonatkozó mutatók

A vasúti veszélyesáru-szállításhoz kapcsolódó balesetek abszolút és relatív (vonatkilométerre vonatkoztatott) száma a következő kategóriák szerinti bontásban:

a) legalább egy olyan vasúti járművet érintő baleset, amely veszélyes árut szállított, a függelék fogalommeghatározása szerint,

b) azon balesetek száma, amelyek következtében veszélyes áruk a környezetbe jutottak.

3. Öngyilkosságokra vonatkozó mutatók

Az öngyilkosságok és az öngyilkossági kísérletek abszolút és relatív (vonatkilométerre vonatkoztatott) száma.

4. Baleset előidézésére alkalmas körülményekre vonatkozó mutatók

Baleset előidézésére alkalmas körülmények abszolút és relatív (vonatkilométerre vonatkoztatott) száma, a következő, baleset előidézésére alkalmas körülmények szerinti bontásban is:

a) síntörés,

b) vágánykivetődés és egyéb sínillesztési hiba,

c) a biztonságot veszélyeztető jelzési hibák,

d) a „Megállj” állású jelző meghaladása a jelző melletti tényleges elhaladással,

e) a „Megállj” állású jelző meghaladása a jelző melletti tényleges elhaladás nélkül,

f) üzemben lévő jármű keréktörése,

g) üzemben lévő jármű tengelytörése.

Minden olyan körülményről be kell számolni, amely balesetet idézhetett volna elő, függetlenül attól, hogy okozott-e balesetet vagy sem. (Azt a körülményt, amely jelentős balesethez vezetett, a körülményekre vonatkozó mutatókkal kapcsolatban is jelenteni kell; azon körülményt, amely nem vezetett jelentős balesethez, nem kell jelenteni a körülményekre vonatkozó mutatókkal kapcsolatban).

5. Mutatók a balesetek gazdasági hatásainak számításához

A következő paraméterek abszolút és relatív (vonatkilométerre vonatkoztatott) összege euróban:

a) a halálesetek és a súlyos sérülések száma, megszorozva a balesetmegelőzési értékkel,

b) a környezetkárosítás költsége,

c) a vasúti jármű és az infrastruktúra fizikai károsodásának költsége,

d) a baleset miatti késések költsége.

A biztonsági hatóság beszámol a jelentős balesetek gazdasági hatásáról.

A balesetmegelőzési érték a személyi sérüléssel járó baleset megelőzéséhez a társadalom által társított értéket jelenti, ennélfogva a balesetben részes személyek kártérítési kötelezettségének megállapítására nem használható fel.

6. Az infrastruktúra műszaki biztonságára és az ennek érdekében hozott intézkedésekre vonatkozó mutatók

6.1. Vonatbiztosítási rendszerrel üzemelő vágányok százalékos aránya, valamint fedélzeti vonatbiztosítási rendszer mellett megtett vonatkilométerek százalékos aránya, ahol e rendszerek a következőket biztosítják:

a) figyelmeztető jelzés,

b) figyelmeztető jelzés és önműködő vonatmegállítás,

c) figyelmeztető jelzés és önműködő vonatmegállítás, valamint szakaszos sebességellenőrzés,

d) figyelmeztető jelzés, valamint folyamatos sebességellenőrzés.

6.2. Vasúti átjárók (abszolút, vonalkilométerre és vágánykilométerre vonatkoztatott) száma a következő öt típus szerinti bontásban:

a) biztosítás nélküli vasúti átjáró,

b) biztosított vasúti átjáró:

ba) kézi működtetésű,

bb) automatikus, igénybevevő-oldali figyelmeztető jelzéssel,

bc) automatikus, igénybevevő-oldali védelemmel,

bd) vasútoldali védelemmel.

B. Fogalommeghatározások a közös biztonsági mutatók és a balesetek gazdasági hatásainak számítására szolgáló módszerek értelmezéséhez

1. Balesetekre vonatkozó mutatók

1.1. Jelentős baleset: minden olyan baleset, amely legalább egy mozgásban lévő vasúti járművet érint, és legalább egy személy halálát vagy súlyos sérülését idézi elő, vagy jelentős kárt okoz a járműállományban, a pályában, egyéb berendezésekben vagy a környezetben, vagy jelentős forgalmi zavart okoz, kivéve a műhelyekben, a raktárakban és a járműtelephelyeken bekövetkező baleseteket;

1.2. jelentős kár a járműállományban, a pályában, egyéb berendezésekben vagy a környezetben: a 150 000 EUR összeget elérő vagy meghaladó mértékű kár;

1.3. jelentős forgalmi zavar: olyan forgalmi zavar, amelynek következtében valamely vasúti fővonalon a vonatforgalom legalább hat órán át szünetel;

1.4. vonat: egy vagy több mozdony vagy vasúti motorkocsi által vontatott egy vagy több olyan vasúti jármű, továbbá önállóan közlekedő olyan vasúti motorkocsi, amely egy meghatározott szám vagy egyedi elnevezés alatt egy meghatározott kiindulási ponttól egy meghatározott rendeltetési pontig közlekedik, ideértve az üres mozdonymenetet, vagyis az önmagában közlekedő mozdonyt is;

1.5. vonat ütközése vasúti járművel: vonat valamely részének frontális ütközése, ráfutásos ütközése vagy oldalütközése másik vonat vagy vasúti jármű valamely részével vagy tolatásban részt vevő vasúti járművel;

1.6. vonat ütközése űrszelvényen belüli akadállyal: vonat valamely részének ütközése a vasúti pályán vagy annak közelében lévő, oda rögzített vagy ott ideiglenesen jelen lévő tárggyal (a vasúti átjáróban az átkelő jármű vagy az átjáró igénybe vevője által elhagyott tárgy kivételével), ideértve a felsővezetékkel való ütközést is;

1.7. vonatkisiklás: minden olyan esemény, amelynek során a vonatnak legalább egy kereke a vasúti sínt elhagyja;

1.8. vasúti átjáróban bekövetkezett baleset: szintbeni vasúti átjáróban bekövetkező olyan baleset, amelynek résztvevője legalább egy vasúti jármű, valamint egy vagy több áthaladó jármű, az átjáró más igénybe vevője (például gyalogos) vagy áthaladó jármű vagy az átjáró valamely igénybe vevője által a vasúti pályán vagy annak közelében elhagyott, ideiglenesen ott lévő más tárgy;

1.9. mozgó vasúti járműhöz köthető, személyeket érintő baleset: egy vagy több személyt érintő olyan baleset, amelynek során az adott személyt vagy személyeket a vasúti jármű elüti, vagy a vasúti járműhöz rögzített vagy arról leváló valamely tárgy megüti; ide tartozik a vasúti járműről leeső személy, valamint a vasúti járművön utazó olyan személy is, aki a jármű belsejében elesik vagy akit egy nem rögzített tárgy eltalál;

1.10. vasúti járműben keletkezett tűz: a vasúti járműben (beleértve rakományát is) a kiindulási állomás és a rendeltetési állomás közötti közlekedése közben (beleértve a kiindulási állomáson, a közbenső állomásokon és megállóhelyeken, valamint a rendeltetési állomáson való tartózkodását is) vagy vonatrendezés közben bekövetkező tűz vagy robbanás;

1.11. egyéb baleset: valamennyi baleset, kivéve a következőket: vonat ütközése vasúti járművel, vonat ütközése űrszelvényen belüli akadállyal, vonatkisiklás, vasúti átjáróban bekövetkezett baleset, mozgó vasúti járműhöz köthető, személyeket érintő baleset és vasúti járműben keletkezett tűz;

1.12. utas: vasúton utazó, nem a vonat személyzetéhez tartozó személy; a baleseti statisztikák vonatkozásában a mozgó vonatra való felszállást vagy a mozgó vonatról való leszállást megkísérlő utas is;

1.13. alkalmazott vagy vállalkozó: minden olyan személy, akinek foglalkoztatása a vasúttal kapcsolatos, és a baleset időpontjában a munkáját végzi, ideértve a vállalkozó által foglalkoztatott személyzetet, az önálló vállalkozókat, a vonatszemélyzet tagjait, valamint a vasúti járművek és a vasúti infrastruktúra kezelését végző személyeket is;

1.14. vasúti átjáró igénybe vevője: minden olyan személy, aki vasútvonalon való átkelés céljából bármilyen közlekedési eszközön vagy gyalogosan szintbeli vasúti átjárót vesz igénybe;

1.15. illetéktelen személy: minden olyan személy, aki olyan vasúti létesítményen tartózkodik, ahol tilos volna tartózkodnia, kivéve a vasúti átjáró igénybe vevőjét;

1.16. a peronon tartózkodó egyéb személy: a vasúti peronon lévő minden olyan személy, aki nem az utas, az alkalmazott vagy vállalkozó, a vasúti átjáró igénybe vevője, az illetéktelen személy vagy a nem a peronon tartózkodó egyéb személy meghatározások alá tartozik;

1.17. nem a peronon tartózkodó egyéb személy: minden olyan, nem a vasúti peronon lévő személy, aki nem az utas, az alkalmazott vagy vállalkozó, a vasúti átjáró igénybe vevője, a peronon tartózkodó egyéb személy vagy az illetéktelen személy meghatározások alá tartozik;

1.18. halálos áldozat (haláleset): minden olyan személy, aki a baleset következtében a helyszínen vagy a balesetet követő 30 napon belül elhunyt, kivéve az öngyilkosságot elkövető személyt;

1.19. súlyos sérülést szenvedett személy (súlyos sérülés): olyan sérült, aki baleset következtében 24 óránál hosszabb ideig kórházi kezelésre szorult, kivéve az öngyilkossági kísérletet elkövető személyt.

2. Veszélyes árukra vonatkozó mutatók

2.1. Veszélyesáru-szállításhoz kapcsolódó baleset: olyan baleset vagy váratlan esemény, amely a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (a továbbiakban: RID) vagy a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) értelmében bejelentési kötelezettség alá esik;

2.2. veszélyes áru: olyan anyag vagy tárgy, amelynek fuvarozása a RID értelmében tilos, vagy csak az abban előírt feltételekkel engedélyezett.

3. Öngyilkosságokra vonatkozó mutatók

3.1. Öngyilkosság: az illetékes nemzeti hatóság regisztrációja és minősítése alapján halállal végződő olyan cselekmény, amelynek során a személy önszántából saját magán testi sérülést idéz elő;

3.2. öngyilkossági kísérlet: súlyos sérüléssel végződő olyan cselekmény, amelynek során a személy önszántából saját magán testi sérülést idéz elő.

4. Baleset előidézésére alkalmas körülményekre vonatkozó mutatók

4.1. Síntörés: az a jelenség, amelynek során egy sín két vagy több darabra válik szét, vagy egy sínről fémdarab válik le oly módon, hogy a sínben hosszirányban 50 mm-nél, a futófelületre merőleges értelemben 10 mm-nél nagyobb folytonossági hiány keletkezik;

4.2. vágánykivetődés vagy egyéb sínillesztési hiba: a vágány folytonosságával vagy geometriájával összefüggő olyan meghibásodás, amely vágányzár alkalmazását vagy sebességkorlátozás azonnali bevezetését teszi szükségessé;

4.3. biztonságot veszélyeztető jelzési hiba: jelzőrendszer olyan műszaki meghibásodása, amelynek következtében a kiadott jelzés (akár az infrastruktúra, akár a vasúti jármű felé) a szükségesnél enyhébb mértékű korlátozásra utasít;

4.4. a „Megállj” állású jelző meghaladása a jelző melletti tényleges elhaladással: minden olyan alkalom, amikor a vonat bármely része a számára engedélyezetten túli mozgást végez, és a „Megállj” állású jelzőt meghaladja;

4.5. a „Megállj” állású jelző meghaladása a jelző melletti tényleges elhaladás nélkül: minden olyan alkalom, amikor a vonat bármely része a számára engedélyezetten túli mozgást végez anélkül, hogy meghaladná a „Megállj” állású jelzőt.

A 4.4. és 4.5. pontban leírt engedélyezetten túli mozgás a következő objektumok melletti elhaladást jelenti:

a) a pálya menti színes fényjelző vagy alakjelző, ha veszélyt jelez, vagy „Megállj” jelzést ad, és a vonatbiztosítási rendszer nem üzemel,

b) a vonatbiztosítási rendszer által a biztonsággal összefüggésben adott menetengedély végpontja,

c) az előírásoknak megfelelő, szóbeli vagy írásbeli engedélyezéssel megjelölt pont,

d) a „megállás helye” jelző (az ütközőbakot nem beleértve) és a kézi jelzés.

Nem tartozik ide az az eset, amikor vontatójármű nélküli vasúti jármű vagy felügyelet nélkül hagyott vonat fut túl tilos jelzést. Nem tartozik ide az az eset sem, amikor a jelzőt bármely okból nem állítják kellő időben tilosra ahhoz, hogy a vonat a jelző előtt megállítható legyen.

A biztonsági hatóságok az engedélyezetten túli mozgás felsorolt négy mutatójáról külön-külön is beszámolhatnak, de minden esetben be kell számolniuk legalább a négy kategóriára vonatkozó adatokat tartalmazó összesített mutatóról.

4.6. Üzemben lévő jármű keréktörése: a kerékben bekövetkezett olyan törés, amely baleset (kisiklás vagy ütközés) kockázatát hordozza magában.

4.7. Üzemben lévő jármű tengelytörése: a tengelyben bekövetkezett olyan törés, amely baleset (kisiklás vagy ütközés) kockázatát hordozza magában.

5. Közös módszertan a balesetek gazdasági hatásainak számításához

5.1. A balesetmegelőzési értéket a következő összetevők alkotják:

5.1.1. a biztonság önmagában vett értéke: az alkalmazás szerinti országban elvégzett kikérdezéses (közvetlen) preferenciamérésekből a fizetési hajlandóságra vonatkozóan származtatott értékek;

5.1.2. a közvetlen és a közvetett gazdasági költség, vagyis az adott tagállamban becsült olyan költségértékek, amelyek magukban foglalják:

a) az orvosi és a rehabilitációs költségeket,

b) a bírósági eljárás költségeit, a rendőrség, a baleset kivizsgálásában részt vevő magánszervezetek és a mentőszolgálat költségeit, valamint a biztosítási ügyintézési költségeket,

c) a termeléskiesést, vagyis azon áruk és szolgáltatások társadalmi értékét, amelyeket az adott személy előállíthatott volna, ha a baleset nem következett volna be.

A balesetekhez kapcsolódó költségek kiszámításakor külön kell kezelni a halálos áldozatot követelő és a súlyos sérüléseket okozó baleseteket (a halálos áldozatot követelő és a súlyos sérüléseket okozó balesetekre különböző balesetmegelőzési értékek vonatkoznak).

5.2. A biztonság önmagában vett értéke és a közvetlen és a közvetett gazdasági költségek felvételének közös elvei:

A biztonság önmagában vett értéke vonatkozásában azt, hogy a rendelkezésre álló becslések megfelelőek-e, a következő megfontolások alapján kell megítélni:

a) a becsléseknek olyan értékelési rendszerhez kell illeszkedniük, amely a közlekedési ágazatban bekövetkező halálesetek kockázatának csökkentésére vonatkozik, és kikérdezéses (közvetlen) preferenciamérések felhasználásával kell törekedniük a fizetési hajlandóság meghatározására,

b) a válaszadói mintának az érintett populációra nézve reprezentatívnak kell lennie. A mintának - a populáció más lényeges társadalmi-gazdasági és demográfiai jellemzőinek eloszlásán túlmenően - reprezentatívnak kell lennie, különösen a populáció kor és jövedelem szerinti megoszlására nézve,

c) a fizetési hajlandóság meghatározásához a kérdőíveket úgy kell összeállítani, hogy a rajtuk szereplő kérdések a válaszadók számára egyértelműek és tartalmukban világosak legyenek.

A közvetlen és a közvetett gazdasági költségeket a társadalomra háruló valós költségekből kiindulva kell felvenni.

5.3. Egyéb fogalommeghatározások

5.3.1. A környezetkárosítás költsége: a károsodott területnek a vasúti balesetet megelőző állapotra való helyreállításához a vállalkozó vasúti társaság és a pályahálózat működtetője által viselendő költség, melynek összegét a vállalkozó vasúti társaság, vagy a pályahálózat működtetője korábbi tapasztalataiból kiindulva kell felvenni.

5.3.2. A vasúti jármű és az infrastruktúra fizikai károsodásának költsége: ha a vasúti jármű vagy infrastruktúra javításra alkalmatlan, akkor az azonos funkciók ellátására képes és azonos műszaki paraméterekkel rendelkező vasúti járművel vagy infrastruktúrával való helyettesítés költsége; ha nem, akkor a javítható vasúti jármű vagy infrastruktúra baleset előtti állapota helyreállításának költsége, amelyeknek költségbecslését a vállalkozó vasúti társaság vagy a pályahálózat működtetője végzi el saját korábbi tapasztalataiból kiindulva, ideértve a vasúti jármű haszonbérbe vételének költségét is abban az esetben, ha a károsodott jármű helyettesítésére új járművet kell igénybe venni.

5.3.3. Baleset miatti késések költsége: a vasút igénybe vevőinél (az utasoknál és a teherfuvarozási szolgáltatás igénybe vevőinél) a baleset következtében jelentkező késések pénzben kifejezett értéke, amelyet a következő modell alapján kell számítani:

VT = az utazási időben elért megtakarítás pénzben kifejezett értéke

A vonaton utazó utas idejének pénzben kifejezett értéke (egy órára vonatkoztatva)

VTP = [Üzleti céllal utazók VT-je] * [Üzleti céllal utazók százalékos aránya éves átlagban] + [Nem üzleti céllal utazók VT-je] * [Nem üzleti céllal utazók százalékos aránya éves átlagban]

A VTP értékét EUR/utas/óra egységben kell kifejezni.

üzleti céllal utazó: olyan utas, aki munkához kapcsolódó tevékenységeiből kifolyólag utazik, az ingázást nem ideértve.

A tehervonat idejének pénzben kifejezett értéke (egy órára vonatkoztatva) VTF = [a tehervonatok VT-je] * [(tonnakilométer)/(vonatkilométer)]

A VTF értékét EUR/tonna/óra egységben kell kifejezni.

Vonatonként szállított áru mennyisége tonnában, éves átlagban = (tonnakilométer)/ (vonatkilométer)

CM = a vonat 1 perces késésének költsége

Személyszállító vonat

CMP = K1 * (VTP/60) * [(utaskilométer)/(vonatkilométer)]

Vonatonként szállított utasok száma éves átlagban = (utaskilométer)/(vonatkilométer)

Tehervonat

CMF = K2 * (VTF/60)

A K1 és a K2 tényező az idő pénzben kifejezett értéke és a késés pénzben kifejezett értéke közötti összefüggést fejezi ki, és értékét kikérdezéses (közvetlen) preferenciamérések alapján kell felvenni, figyelemmel arra, hogy a késés miatt elvesztegetett időt az emberek sokkal negatívabban értékelik, mint az eleve utazásra szánt időt.

A baleset miatti késések költsége = CMP * (A személyszállító vonat késése percben kifejezve) + CMF * (A tehervonat késése percben kifejezve)

A modell alkalmazási tartománya

A késések költségét a jelentős balesetek esetében a következő módon kell kiszámítani:

a) a baleset által érintett vasútvonalak végállomásán mért valós késések,

b) valós - vagy ha ez nem lehetséges, becsült - késések a többi érintett vonalon.

6. Az infrastruktúra műszaki biztonságára és az ennek érdekében hozott intézkedésekre vonatkozó mutatók

6.1. Vonatbiztosítási rendszer: a jelzések és a sebességkorlátozások betartásának biztosítását segítő rendszer.

6.2. Fedélzeti rendszerek: a mozdonyvezetőt a pálya menti jelzőknek és a vezetőfülke jelzőinek figyelésében segítő, és ezáltal a „Megállj” állású jelzők figyelembevételét és a sebességkorlátozások betartását elősegítő rendszerek. A fedélzeti vonatbiztosítási rendszerek a következőkre terjednek ki:

a) figyelmeztető jelzés, automatikus figyelmeztető jelzést adva a mozdonyvezetőnek;

b) figyelmeztető jelzés és önműködő vonatmegállítás, automatikus figyelmeztető jelzést adva a mozdonyvezetőnek és önműködő vonatmegállítás a „Megállj” állású jelző meghaladása esetén;

c) figyelmeztető jelzés és önműködő vonatmegállítás, valamint szakaszos sebességellenőrzés a „Megállj” állású jelző figyelembevételének biztosítása érdekében, ahol a szakaszos sebességellenőrzés a jelzőhöz közeledve a sebesség bizonyos helyeken (sebességcsapdák) történő felügyeletét jelenti;

d) figyelmeztető jelzés és önműködő vonatmegállítás, valamint folyamatos sebességellenőrzés, a „Megállj” állású jelző figyelembevételének biztosítására és a sebességkorlátozások folyamatos felügyeletére egy adott vasútvonalon, ahol a folyamatos sebességellenőrzés a vasútvonal valamennyi szakaszán megengedett maximális célsebesség folyamatos kijelzését jelenti.

A d) típus automatikus vonatbiztosítási rendszernek tekintendő.

6.3. Vasúti átjáró: valamely út vagy közlekedőút és a vasút közötti, a pályahálózat működtetője által elismert, a nagyközönség vagy egyes igénybe vevők számára nyitva álló szintbeni kereszteződés. A fogalom nem terjed ki az állomás peronjai közötti átjárókra, sem a vágányokon átvezető, kizárólag az alkalmazottak által használható átkelőkre.

6.4. Út: a vasúti balesetekre vonatkozó statisztikák céljából minden közút és magántulajdonban lévő út, utca, főközlekedési út, a hozzájuk tartozó gyalogosutat és kerékpárosutat is ideértve.

6.5. Közlekedőút: minden, emberek, állatok, járművek vagy gépek áthaladására szolgáló, az „út” fogalmát ki nem merítő út.

6.6. Biztosítás nélküli vasúti átjáró: olyan vasúti átjáró, amelyben az átjáró igénybe vevői semmiféle figyelmeztető jelzést nem kapnak, sem védelemben nem részesülnek, amikor számukra az átjárón való átkelés nem biztonságos.

6.7. Biztosított vasúti átjáró: olyan vasúti átjáró, amelyben az átjáró igénybe vevői a közeledő vonattal szemben védelemben részesülnek, vagy a közeledő vonatról figyelmeztető jelzést kapnak oly módon, hogy bizonyos eszközök vagy készülékek aktiválódnak, amikor az igénybe vevő számára az átjárón való átkelés nem biztonságos.

a) A fizikai eszközökkel biztosított védelem eszközei:

aa) fél- vagy teljes sorompó,

ab) kapu.

b) A vasúti átjáróban elhelyezett, helyhez kötött készülékkel történő figyelmeztetés eszközei:

ba) látható jelzés: fénysorompó,

bb) hangjelző készülékek: csengő, kürt, duda stb.

A biztosított vasúti átjárók osztályai a következők:

a) Kézi működtetésű: olyan vasúti átjáró, ahol az igénybevevő-oldali védelmet vagy figyelmeztető jelzést kézi úton egy vasúti alkalmazott aktiválja.

b) Automatikus, igénybevevő-oldali figyelmeztető jelzéssel: olyan vasúti átjáró, ahol az igénybevevő-oldali figyelmeztető jelzést a közeledő vonat aktiválja.

c) Automatikus, igénybevevő-oldali védelemmel: olyan vasúti átjáró, ahol az igénybevevő-oldali védelmet a közeledő vonat aktiválja. Ebbe a kategóriába sorolandók az igénybevevő-oldali figyelmeztető jelzéssel és védelemmel egyaránt rendelkező vasúti átjárók.

6.8. Vasútoldali védelem: olyan vasúti átjáró, ahol egy jelző vagy egy más vonatvédelmi rendszer a vonat továbbhaladását csak akkor engedi, ha a vasúti átjáró igénybevevő-oldali védelme teljes, és a vasúti átjáróban nem tartózkodik senki.

7. Fogalommeghatározások a relatív mennyiségek viszonyítási alapjának felvételéhez

7.1. Vonatkilométer: egy vonat egy kilométer távolságon történő mozgására vonatkozó mértékegység. Távolságként - ha rendelkezésre áll - a ténylegesen megtett távolságot, egyébként a kiindulási és a rendeltetési hely közötti standard hálózati távolságot kell figyelembe venni. Csak az adatszolgáltató ország saját területén megtett távolságot kell figyelembe venni.

7.2. Utaskilométer: egy utas egy kilométer távolságon történő vasúti szállítására vonatkozó mértékegység. Csak az adatszolgáltató ország saját területén megtett távolságot kell figyelembe venni.

7.3. Vonalkilométer: a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke hatálya alá tartozó tagállami vasúthálózat kilométerben számított hossza. Többvágányú vonal esetében a kiindulási és a rendeltetési hely közötti távolságot csak egyszeresen kell figyelembe venni.

7.4. Vágánykilométer: a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke hatálya alá tartozó tagállami vasúthálózat kilométerben számított hossza. Többvágányú vonal esetében minden egyes vágányt figyelembe kell venni.


  Vissza az oldal tetejére