A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A gyermeket nevelő családok lakhatási körülményeinek javítása, a hazai lakásállomány megújulásának ösztönzése és az építőipari ágazat fehérítése érdekében az e rendeletben meghatározott feltételekkel a központi költségvetésből vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatásként otthonfelújítási támogatás (a továbbiakban: támogatás) vehető igénybe.
(2) A támogatás költségvetési fedezetét a központi költségvetés „Lakástámogatások” előirányzata biztosítja.
(3) * Az e rendelet szerinti támogatás lakáscélú állami támogatásnak minősül, amelyet az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése, valamint a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet] 3. § (2) bekezdése alkalmazása során nem kell figyelembe venni.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában
1. * akadálymentesítési munka: olyan építési, szerelési, átalakítási tevékenység, amely a lakást mozgáskorlátozott vagy más fogyatékossággal élő személy számára – akár speciális eszközök, illetve műszaki megoldások alkalmazásával – önálló vagy segítséggel történő használatra alkalmassá és biztonságossá teszi;
1a. * felújítás: a 6. §-ban meghatározott építési tevékenységek;
2. gyermek: az igénylő
a) magzata a várandósság betöltött 12. hetét követően, valamint
b) * vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeke, aki
ba) a 25. életévét még nem töltötte be, vagy
bb) a 25. életévét már betöltött, megváltozott munkaképességű személy,
c) kiskorú rokona, ha a gyermek szüleinek halála miatt az igénylő a kirendelt gyámja;
3. igénylő: az a
a) magyar állampolgár és a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján magyar állampolgárnak tekintendő,
b) szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorló
nagykorú, cselekvőképes természetes személy, aki a támogatás iránt kérelmet nyújt be;
4. lakás: Magyarország területén fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban lakás vagy lakóház fő rendeltetés szerinti jelleggel nyilvántartott ingatlan, valamint tanya, vagy birtokközpont jogi jelleggel nyilvántartott ingatlan lakáscélú épületei;
5. * megváltozott munkaképességű személy: akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján egészségi állapota legfeljebb 50%-os mértékű, vagy a rehabilitációs hatóság jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján egészségkárosodása legalább 50%-os mértékű, vagy 2008. január 1-jét megelőzően kiállított hatályos szakvéleménye szerint a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül, vagy aki után az e rendelet szerinti támogatást igénylő gyermekek otthongondozási díjában részesül, vagy aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet szerint súlyos mozgáskorlátozottnak vagy egyéb fogyatékossággal élő személynek minősül;
6. *
(2) * Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) foglaltak szerint kell értelmezni.
3. § (1) A támogatást a legalább egy gyermeket váró vagy nevelő igénylő – azonos lakóhellyel rendelkező házastársak vagy élettársak közösen, együttes igénylőként – igényelheti. *
(2) A támogatást az igénylő – együttes igénylők összesen – egy alkalommal veheti igénybe.
(3) A támogatás igénybevételének feltétele, hogy az igénylő – együttes igénylés esetén legalább az egyik igénylő –
a) büntetőjogi felelőssége mellett, a Társadalombiztosítási Azonosító Jele megadásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik, hogy a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában – az (5) bekezdésben foglalt eset kivételével – a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-a szerint biztosított – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személyt –, vagy 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül, és *
b) * legalább 1 éve – egybefüggően legfeljebb 30 nap megszakítással, amelynek időtartama a jelen pont szerint teljesítendő egyéves jogosultsági időszakba nem számít bele – folyamatosan *
ba) a Tbj. 6. §-a szerint biztosítottként szerepel – ide nem értve az igénylést megelőző 180 napban a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személyt –, és erről büntetőjogi felelőssége mellett, a Társadalombiztosítási Azonosító Jele megadásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik, *
bb) a 2. § (1) bekezdés 3. pont a) alpontja szerinti igénylő kereső tevékenysége alapján valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott, és ezt az illetékes külföldi hatóság vagy a nemzetközi szervezet által kiállított igazolással igazolja,
bc) a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül, és ezt 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, *
bd) * a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytatott, és erről büntetőjogi felelőssége mellett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik, vagy a 2. § (1) bekezdés 3. pont a) alpontja szerinti igénylő igazolja, hogy külföldi felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott olyan tanulmányokat, melyek a külföldi állam joga szerint kiállított olyan oklevélhez vezetnek, amely a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései szerint egyenértékűnek ismerhető el a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság állásfoglalása alapján, vagy *
be) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/E. §-a alapján megállapított gyermekgondozási díjban részesült, és erről büntetőjogi felelőssége mellett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik.
(4) A (3) bekezdés a) pontja, valamint b) pont ba), bd) és be) alpontja szerinti nyilatkozat tartalmazza az igénylő személyi azonosító adatait, valamint a bd) alpont esetében az oktatási intézmény azonosító adatait és a képzésre vonatkozó információkat, ideértve a tanulmányok megkezdésének és várható befejezésének időpontját is.
(5) A (3) bekezdésben foglaltakat nem kell figyelembe venni, ha
a) az igénylő végleges határozat alapján gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, vagy
b) a 2. § (1) bekezdés 2. pont c) alpontja szerinti esetben az igénylő saját jogú nyugdíjas, vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki nem minősül a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek.
(6) * Ha az egyik szülő halála esetén a túlélő másik szülőnél a (3) vagy az (5) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn, a túlélő szülő a támogatást egyedülállóként igénybe veheti akkor is, ha az elhunyt szülő halála a támogatási kérelem benyújtását megelőző egy éven belül következett be, és a (3) vagy az (5) bekezdés szerinti feltétel az elhunyt szülő tekintetében a halála napján vagy az azt megelőző három hónapos időszakon belül bármely időpontban teljesült, és a halál napján az együttes igénylés feltétele fennállt, amelyre nézve a túlélő szülő – a 9. § (3) bekezdés c) pontja szerinti okirat benyújtása helyett – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot tehet.
4. § (1) A támogatásra az igénylő valamennyi, vele azonos lakóhelyen élő gyermeke után együttesen jogosult. Ha a gyermeket a támogatás igénybevétele során a szülők vagy a 2. § (1) bekezdés 2. pont c) alpontja szerinti esetben a többes gyámul rendelt személyek (a továbbiakban együtt: szülő) legalább egyikénél figyelembe vették, akkor egy újabb igénylés során már nem vehető ismételten figyelembe. *
(2) A támogatás abban az esetben igényelhető, ha
a) * az igénylő, illetve kiskorú vagy a 2. § (1) bekezdés 2. pont b) alpont bb) pontja szerinti gyermeke – együttes igénylés esetén az igénylők együtt, illetve kiskorú, vagy a 2. § (1) bekezdés 2. pont b) alpont bb) pontja szerinti gyermekeik – a támogatással érintett lakásban együttesen legalább 50%-os mértékű, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni hányaddal rendelkeznek,
b) * az igénylő – együttes igénylés esetén mindkét fél –, valamint a támogatásra való jogosultságnál figyelembe vett valamennyi gyermeke (ide nem értve a magzatot) a támogatással érintett lakásban legalább egy éve lakóhellyel rendelkezik, *
c) * az igénylőnek – együttes igénylés esetén mindkét félnek – az állami adóhatóságnál nincs nyilvántartott, az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés a) pontja szerinti összeget meghaladó köztartozása.
(3) * Ha a szülők lakóhelye nem azonos, a (2) bekezdés szerinti feltételnek is megfelelő
a) azon szülő jogosult az 5. § szerinti támogatási összegre, akinél legalább egy közös gyermek lakóhelye van, ha a másik szülőnél egyetlen közös gyermeknek sincs lakóhelye, vagy
b) mindkét szülő az 5. § szerinti támogatási összeg 50%-os mértékére jogosult, amennyiben külön-külön mindkettejük lakóhelye megegyezik legalább az egyik gyermekük lakóhelyével.
(3a) * A (3) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni arra a szülőre, akinek lakóhelyén másik, a (3) bekezdés szerintitől eltérő gyermeke is lakóhellyel rendelkezik, és e gyermek másik szülőjének
a) a lakóhelye szintén velük azonos, vagy
b) a lakóhelye eltérő, de nála egyetlen közös gyermeküknek sincsen lakóhelye.
(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a szülők egyike az 5. § szerinti támogatási összeget igényelheti, ha a másik szülő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban lemond a támogatás saját nevében történő igényléséről.
(5) * Több lakásból álló osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan esetén a (2) bekezdés a) pontjában előírt feltételt teljesültnek kell tekinteni, ha az igénylő által benyújtott használati megállapodás, a tulajdonostársak határozata vagy bírósági ítélet alapján a (2) bekezdés a) pontja szerinti személyeknek együttesen kizárólagos használati joga áll fenn a támogatással érintett lakásra vagy annak alapterülete legalább 50%-ára vonatkozóan.
(6) A (2) bekezdés b) pontjában előírt egyéves időtartamra vonatkozó feltételt nem kell alkalmazni
a) * magzat és az egy évnél nem régebben született vagy örökbefogadott gyermek esetén, vagy
b) * ha a támogatással érintett lakás tulajdonjogának megszerzésére, vagy az igénylő, illetve kiskorú vagy a 2. § (1) bekezdés 2. pont b) alpont bb) pontja szerinti gyermekei tulajdonában lévő telken felépült lakás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére a támogatási kérelem benyújtását megelőző egy éven belül került sor,
c) * ha az igénylő és a gyermek az igénylő foglalkoztatásra irányuló jogviszonya következtében – ideértve a sajátos egyházi jogviszonyt is – a foglalkoztatásra irányuló jogviszony jellegéből következően köteles, illetve az igénylés benyújtását megelőző egyéves időszakon belül köteles volt a szolgálati helyén a foglalkoztató által térítésmentesen biztosított szolgálati lakásban lakni a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállása alatt.
(7) Korábban már támogatással érintett lakásra támogatás nem igényelhető, kivéve, ha a korábbi igénylő az igénylése időpontjában meglévő tulajdoni hányadát teljes mértékben elidegenítette; ebben az esetben a korábban már támogatással érintett lakásra újabb igénylő részéről – figyelemmel a 3. § (2) bekezdésére is – ismételten igényelhető a támogatás, ha az újabb igénylő a korábbi igénylőnek nem hozzátartozója.
5. § * (1) A támogatás összege – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra is – a számlával igazolt felújítási költségek 50%-a, de legfeljebb 3 000 000 forint.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 14b. alcíme szerinti otthonfelújítási kölcsön (a továbbiakban: otthonfelújítási kölcsön) vonatkozásában
a) fennálló tőketartozás és járulékai összege alacsonyabb az otthonfelújítási támogatás összegénél, vagy
b) a korábban felvett otthonfelújítási kölcsön vonatkozásában tartozás már nem áll fenn,
és a támogatott személy az otthonfelújítási kölcsöntartozására korábban a három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentéséről szóló 337/2017. (XI. 14.) Korm. rendelet szerinti támogatást (a továbbiakban: jelzáloghitel-csökkentési támogatás) vett igénybe, akkor az otthonfelújítási támogatás összege nem lehet magasabb, mint a számlával igazolt felújítási összeg, valamint az otthonfelújítási kölcsöntartozásra igénybe vett jelzáloghitel-csökkentési támogatás összegének különbözete, és nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti összeget.
6. § A támogatás a következő építési tevékenységekhez igényelhető:
a) * víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső, illetve külső hálózatának kiépítése vagy cseréje,
b) fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,
c) fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
d) * az épület külső festése, színezése, valamint szigetelése, utóbbinál, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
e) * a külső nyílászáró beépítése, cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje, párkány, küszöb létesítése, cseréje vagy felújítása,
f) tető cseréje, felújítása, szigetelése,
g) égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése,
h) klímaberendezés beépítése, cseréje,
i) napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje,
j) belső tér felújítása, ideértve
ja) * a lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat készítését, cseréjét, felújítását, festését, tapétázását,
jb) a galériaépítést,
jc) a belső lépcső kialakítását és cseréjét,
jd) a szaniterek beépítését vagy cseréjét,
je) a villanykapcsolók és -dugaljak kialakítását és cseréjét,
jf) a belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítését, cseréjét vagy felújítását,
jg) * a lámpák vagy világítótestek beépítését vagy cseréjét,
k) a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása,
l) kerítés építése,
m) gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása,
n) terasz, loggia, erkély, előtető építése,
o) * térburkolat, illetve külső lépcső készítése, cseréje,
p) télikert kialakítása,
q) * akadálymentesítési munka;
r) * alapozási szerkezet megerősítése,
s) beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje,
t) * használati melegvíz rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
u) * szabályozott szellőzési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, valamint
v) * szennyvíz tisztítására és elhelyezésére szolgáló egyedi szennyvízkezelő berendezés vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárgy telepítése vagy cseréje.
7. § (1) Az építési tevékenységek teljesítését igazoló számlaként
a) az igénylő – együttes igénylés esetén az igénylők egyike – saját nevére szóló,
b) az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, illetve szolgáltatásnyújtásról kiállított, és
c) a felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatok tekintetében egy vagy több, a vállalkozási szerződés vagy szerződések szerinti vállalkozó által kiállított
olyan számla fogadható el, amelyről a vállalkozó a 9. § (3) bekezdés a) pontjának megfelelően nyilatkozott, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 10. számú melléklet 1. pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíti. *
(2) A támogatás az 5%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla vonatkozásában nem vehető igénybe.
(3) A támogatás összegében az anyagköltség, illetve a vállalkozói díj 50-50%-os arányban szerepelhet.
(4) A felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokat végző vállalkozó által kiállított számla csak akkor fogadható el, ha a vállalkozó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa, vagy gazdálkodó szervezet esetében az igénylő vagy az igénylő közeli hozzátartozója vagy élettársa annak nem tagja, munkavállalója vagy vezető tisztségviselője. Együttes igénylés esetén e bekezdés rendelkezéseit mindkét igénylőnek teljesíteni kell.
(5) * Nem fogadható el az olyan számla, amelyet az igénylő a felújítással érintett lakás vonatkozásában a 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 6. § c) pontja alapján használt lakás vásárlásához és korszerűsítéséhez vagy korszerűsítéséhez és bővítéséhez vagy meglévő lakás korszerűsítéséhez, illetve korszerűsítéséhez és bővítéséhez igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény kapcsán már elszámolt. Az igénylő büntetőjogi felelőssége mellett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy a felújítással érintett lakásra korábban a 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 6. § c) pontja szerinti családi otthonteremtési kedvezményt igénybe vett-e, és amennyiben igen, akkor az ahhoz kapcsolódóan a hitelintézet által elfogadott költségvetést, valamint a családi otthonteremtési kedvezmény tekintetében elszámolt számlák másolatát a kérelemhez csatolja.
(5a) * Napelemes rendszer telepítését vagy cseréjét igazoló számla esetén – a tetősíkba integrált, napenergia-hasznosítást biztosító tetőhéjazat kivételével – az abban feltüntetett anyagköltség és kapcsolódó vállalkozói díj összesítve nem haladhatja meg a bruttó 450 000 Ft/kWp összeget.
(6) Az (5) bekezdésben foglalt feltétel fennállását a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a lakáscélú támogatások kapcsán elszámolt számlák ellenőrzésére szolgáló elektronikus rendszerből történő lekérdezéssel ellenőrzi.
8. § * (1) A támogatás a lakáson végzett építési tevékenységek befejezését és a számlák kifizetését követően 60 napon belül, de legkésőbb 2022. december 31-ig igényelhető. Több számla esetén az igénylési határidő számításánál a legutolsó kifizetési időpontot kell alapul venni. *
(2) * Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően otthonfelújítási kölcsön igénybevétele esetén a támogatás iránti kérelem 2021. március 1-jétől nyújtható be.
9. § (1) A támogatás iránti kérelem a Kincstár által rendszeresített formanyomtatványon,
a) – az igénylő, együttes igénylés esetén az igénylők egyike elektronikus azonosítását követően – a Kincstár által üzemeltetett elektronikus felületen,
b) postai úton vagy
c) személyesen a kormányablaknál
nyújtható be.
(2) A támogatás a jelen rendelet hatálybalépését követően megkötött vállalkozási szerződés alapján megkezdett, a lakáson végzett felújítás befejezését és a számlák kifizetését követően igényelhető.
(3) A kérelemhez mellékelni kell a következő dokumentumokat vagy – az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti esetben a j)–l), valamint u) és v) pontban foglalt dokumentumok kivételével – azok másolatát: *
a) * egy vagy több vállalkozóval 2021. január 1-jén vagy azt követően kötött vállalkozási szerződés vagy szerződések, amelyek részletesen meghatározzák a felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokat és azok díját – amennyiben a szükséges anyagokat is a vállalkozó biztosítja az igénylő részére, akkor anyagköltség és vállalkozói díj szerinti bontásban –, valamint tartalmazza a 7. § (1) bekezdésében foglalt feltételek vállalkozó általi teljesítésének vállalását,
b) a 2021. január 1-jén vagy azt követően kiállított és teljesített,
ba) az építési tevékenységekhez szükséges anyagok költségeiről, illetve
bb) a vállalkozási szerződés szerinti felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokról
szóló számlák, valamint az átutalással teljesített számlák esetén a kifizetést igazoló dokumentum,
c) az igénylőnek és a támogatásra való jogosultságnál figyelembe vett gyermeknek a támogatással érintett lakásban legalább egy éve fennálló lakóhelyének, valamint a gyermeknek az igénylővel közös háztartásban élésének igazolására a lakcímet igazoló hatósági igazolványok,
d) örökbefogadott gyermek esetén a gyámhatóság véglegessé vált engedélyező határozata,
e) a várandósság 12. hetét betöltött magzat esetén a várandósgondozási könyv vonatkozó része vagy a kezelőorvos által kiállított, a várandósság tényéről és annak fennállása időtartamáról szóló igazolás, valamint az igénylő arra vonatkozó nyilatkozata, hogy legkésőbb 60 nappal *
ea) az élveszületést követően a születési anyakönyvi kivonatot,
eb) a halvaszületést vagy a magzat elhalását követően az erre vonatkozó okiratot
a Kincstár részére benyújtja,
f) 25. életévét betöltött gyermek esetén
fa) a 2. § (1) bekezdés 5. pontja szerinti megváltozott munkaképességű személlyé válásról szóló, orvosszakértői szerv által kiállított igazolás,
fb) *
fc) *
fd) a gyermekek otthongondozási díjának megállapításáról szóló, a járási vagy fővárosi (kerületi) hivatal által kiállított határozat,
fe) * a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2/A. §-a vagy 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti iratok,
g) * több lakásból álló közös tulajdonú ingatlan esetében
ga) a közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt használati megállapodás,
gb) a tulajdonostársak Ptk. 5:78. § (1) bekezdése szerint meghozott – a határozat elfogadását támogató egyes tulajdonostársak neve mellett a tulajdoni hányaduk arányát és az aláírásukat is tartalmazó, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt – határozata, továbbá ha e határozat meghozatalát követően történt az igénylő tulajdoni hányadának megszerzése, akkor a határozat mellett a tulajdonjog átruházásáról szóló, ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre benyújtott okirat másolata is, vagy
gc) bírósági ítélet,
h) a Kincstár által készített és az igénylő által kitöltött számlaösszesítő formanyomtatvány,
i) *
j) szükség szerint a 4. § (4) bekezdése esetén a szülő nyilatkozata,
k) együttes igénylés esetén az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozata a kérelem másik igénylő által történő benyújtásához,
l) az igénylő büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata arról, hogy
la) az általa megadott adatok a valóságnak megfelelnek,
lb) a 7. § (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ok nem áll fenn,
lc) a felújítással érintett lakásra korábban a 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 6. § c) pontja szerinti családi otthonteremtési kedvezményt használt lakás vásárlásához és korszerűsítéséhez vagy korszerűsítéséhez és bővítéséhez, vagy meglévő lakás korszerűsítéséhez vagy korszerűsítéséhez és bővítéséhez igénybe vette-e, és amennyiben igen, akkor az ahhoz kapcsolódóan a hitelintézet által elfogadott költségvetést, valamint a családi otthonteremtési kedvezmény tekintetében elszámolt vagy elszámolni tervezett számlák másolatát benyújtja,
ld) * a 3. § (3) bekezdés a) pontjában – ide nem értve a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató igénylő esetét –, valamint b) pont ba), bd) és be) alpontjában – ide nem értve az o) pont szerinti esetet – foglalt feltételek fennállnak,
le) a 3. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott ellátásban részesül,
lf) * ha részben vagy egészben otthonfelújítási kölcsöntartozására jelzáloghitel-csökkentési támogatást vett igénybe,
m) a 2. § (1) bekezdés 2. pont c) alpontja esetén a gyámrendelésről szóló végleges és hatályban lévő gyámhatósági határozat,
n) a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenység folytatásáról a foglalkoztató által teljes bizonyító erejű magánokiratként kiállított igazolás vagy egyéni vállalkozó esetén a Tbj. 4. § 2. pontja szerinti hatósági nyilvántartásból kiállított hatósági bizonyítvány, illetve igazolvány, engedély vagy kamara, kar által kiállított igazolás,
o) * a 3. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában foglaltakról az illetékes külföldi hatóság vagy a nemzetközi szervezet által kiállított igazolás hiteles magyar nyelvű fordítása, a 3. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontjában foglalt külföldi tanulmányokról az annak időtartamára vonatkozó, a külföldi felsőoktatási intézmény által kiadott igazolás és annak hiteles magyar nyelvű fordítása, valamint a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság egyenértékűségről szóló állásfoglalása,
p) * az igénylő, együttes igénylés esetén az igénylők személyazonosságának igazolására személyazonosító igazolvány, útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély,
q) a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát tanúsító, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti regisztrációs igazolás, érvényes tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya és
r) a 3. § (5) bekezdése szerinti esetben a gyermekek otthongondozási díja vagy az ápolási díj megállapításáról szóló, a járási vagy fővárosi (kerületi) hivatal által kiállított határozat,
s) * a napelemes rendszer telepítését vagy cseréjét végző vállalkozó nyilatkozata a 7. § (5a) bekezdésben foglaltak teljesüléséről,
t) * otthonfelújítási kölcsön igénybevétele esetén a kölcsönszerződés,
u) * az otthonfelújítási kölcsöntartozását érintő jelzáloghitel-csökkentési támogatás, valamint a fennálló otthonfelújítási kölcsön tőke- és járulékai összegéről szóló, 30 napnál nem régebbi hitelintézeti igazolás,
v) * a köztartozás-mentesség vagy a fennálló köztartozásnak a 4. § (2) bekezdés c) pontja szerinti mértéket meg nem haladó összegének ténye tekintetében – ha az igénylő nem szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban – nemleges vagy az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés a) pontja szerinti összeget meg nem haladó adótartozásról szóló, a kérelem benyújtásához képest 15 napon belül kiállított adóigazolás,
w) * a nagykorú gyermek adatkezelésre vonatkozó nyilatkozata.
(4) Az igénylő az elektronikus úton benyújtott kérelmét és mellékleteit – így különösen a szükséges mellékletek másolatait – saját maga is hitelesítheti.
(5) * Vállalkozási szerződés csak olyan vállalkozóval köthető, amely a szerződéskötéskor szerepel a működő adóalanyok állami adóhatóságnál vezetett nyilvántartásában.
(6) A kérelem benyújtása napjának a kérelem és mellékletei
a) elektronikus ügyintézés esetében a Kincstár által üzemeltetett elektronikus felületen történő beküldésének (feltöltésének),
b) postára adásának vagy
c) a kormányablak általi átvételének
napja minősül.
(7) Amennyiben az a szülő, akinek a nevére a számlát kiállították, a kérelem benyújtását megelőzően elhalálozik, és a számlát a másik szülő csatolja a kérelméhez, ez a tény a számla elfogadhatóságát nem akadályozza.
10. § (1) * A támogatás iránti kérelmeket a Kincstár a hozzá történő beérkezés időpontját követően – a beérkezés sorrendjében – 60 napon – a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti benyújtás esetén 30 napon – belül bírálja el.
(1a) * Az (1) bekezdés szerinti, a támogatási kérelem elbírálására nyitva álló határidő egy alkalommal legfeljebb 45 nappal meghosszabbítható.
(2) * A kérelem elbírálása során a Kincstár ellenőrzi a támogatás igénybevételi feltételeinek meglétét, és a feltételek fennállása esetén megállapítja a támogatás összegét. A támogatásra való jogosultságot és annak mértékét – a 9. § (3) bekezdés u) és v) pontjában foglalt eltéréssel – a kérelem benyújtásakor fennálló feltételek alapján kell megállapítani.
(3) A kérelem elbírálása során hiánypótlásra egy alkalommal kerülhet sor. A hiánypótlásra meghatározott – legfeljebb 30 napos – időtartam az elbírálási határidőbe nem számít be. *
11. § (1) Ha a Kincstár az igénylő támogatásra való jogosultságát megállapítja, támogatói okiratot állít ki.
(2) A támogatói okirat tartalmazza
a) * az igénylő – együttes igénylés esetén az igénylők – alábbi adatait:
aa) családi és utónév,
ab) születési családi és utónév,
ac) anyja születési családi és utóneve,
ad) születési hely és idő,
ae) lakóhely és
af) adóazonosító jel,
b) * az igénylők – a magzat kivételével – valamennyi gyermekének alábbi adatait:
ba) családi és utónév,
bb) születési családi és utónév,
bc) születési hely és idő,
bd) lakóhely,
be) anyja családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, lakóhelye, és
bf) apja családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, lakóhelye,
c) a felújított ingatlan címét, helyrajzi számát,
d) * az igénylő belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett – vagy a 8. § (2) bekezdése szerinti esetben az otthonfelújítási kölcsönt nyújtó hitelintézet – fizetési számlájának számát, valamint
e) az igénybe vett támogatás összegét.
(3) * A Kincstár a támogatói okiratot megküldi az igénylő, valamint a 8. § (2) bekezdése szerinti esetben az otthonfelújítási kölcsönt nyújtó hitelintézet részére.
(4) * A Kincstár a támogatói okirat kiállítását követő 5 napon belül
a) az igénylő, vagy
b) a 8. § (2) bekezdése szerinti esetben az otthonfelújítási kölcsönt nyújtó hitelintézet
belföldi fizetési számlájára folyósítja – az igénylő javára történő előtörlesztés érdekében – a támogatást.
(5) * Az otthonfelújítási támogatás (4) bekezdés b) pontja szerinti folyósítását követően a hitelintézet az otthonfelújítási támogatást 4 napon belül egy összegben, előtörlesztésként a támogatott személy hitelintézetnél vezetett hitelszámláján írja jóvá, legfeljebb a fennálló otthonfelújítási kölcsöntartozás összegéig.
(6) * Ha az (5) bekezdésben foglalt esetben az otthonfelújítási támogatás folyósításának időpontjában az otthonfelújítási kölcsönhöz kapcsolódó tőketartozás és annak járulékai összege alacsonyabb a támogatói okirat szerint igénybe vehető támogatás összegénél, a különbözetet a hitelintézet a támogatott személy részére haladéktalanul megfizeti a támogatott személy által megjelölt belföldi fizetési számlára.
12. § Ha az igénylő a támogatás igénybevételéhez szükséges feltételeknek nem felel meg, akkor a Kincstár tájékoztatja az igénylőt a kérelem elutasításáról és annak indokáról.
13. § (1) * A támogatás igénybevételének jogszerűségét a Kincstár, legkésőbb a támogatás folyósítását követő 180. napig jogosult a lakás fekvése szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) bevonásával – akár helyszíni ellenőrzés keretében is – vizsgálni. A vizsgálat eredményéről a Kormányhivatal jegyzőkönyvet készít, amelyet elektronikus úton megküld a Kincstár részére.
(2) * Ha a Kincstár a vizsgálat során megállapítja, hogy az igénylő jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, akkor felszólítja az igénylőt a támogatásnak az államháztartásról szóló törvény szerinti, kamattal növelt összegben történő visszafizetésére.
14. § (1) Az otthonfelújítási támogatás igénylésekor az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik arról, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a Kincstár a jogosultság megállapításának és ellenőrzésének céljából az állami adóhatóságtól a szükséges adatokat beszerezze, és az abban foglalt személyes adatokat kezelje.
(2) * Az igénylő a kérelem benyújtásakor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy a Kincstár és a Kormányhivatal az igénylő 11. § (2) bekezdése szerinti saját, valamint törvényes képviselőként a támogatási jogosultságot megalapozó kiskorú gyermeke, valamint az ingatlana adatait a támogatási kérelem elbírálása, a támogatás folyósítása és felhasználásának ellenőrzése céljából kezelje. A nagykorú gyermek, valamint a személyes adatai kezeléséhez az érintett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt írásbeli hozzájárulását az igénylő szerzi be és nyújtja be azt a Kincstár részére.
15. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2021. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 7. § (6) bekezdése, valamint a 16. § (2) bekezdése 2021. július 1-jén lép hatályba.
16. § (1) *
(2) *
(3) *
17. § * A családok otthonteremtésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 183/2021. (IV. 16.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 4. § (6) bekezdés c) pontját, valamint 6. § u) és v) pontját a Módr. hatálybalépését megelőzően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, illetve megkezdett eljárási cselekményekre is alkalmazni kell.
18. § * (1) Azon igénylő tekintetében, akinél a családok támogatásaival összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 530/2021. (IX. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr2.) hatálybalépése napján a Módr2.-vel megállapított 3. § (6) bekezdése szerinti egyéves határidőből kevesebb mint 90 nap van hátra, a 3. § (6) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a támogatási kérelmét a Módr2. hatálybalépését követő 90 napon belül nyújthatja be.
(2) A Módr2.-vel megállapított 2. § (1) bekezdés 6. pontját, 4. § (2) bekezdés c) pontját, 6. § q) pontját és 9. § (3) bekezdés f) pont fe) alpontját a Módr2. hatálybalépését megelőzően megkezdett eljárásokra is alkalmazni kell, és a Módr2.-vel hatályon kívül helyezett 9. § (3) bekezdés i) pontját a hatályvesztését követően a Módr2. hatálybalépésének időpontjában még folyamatban lévő eljárásokra sem kell alkalmazni.
(3) A Módr2.-vel megállapított 10. § (1) bekezdését csak a Módr2. hatálybalépését követően indult eljárásokra kell alkalmazni.
19. § * (1) A családtámogatásokra vonatkozó kormányrendeletek módosításáról szóló 131/2023. (IV. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr3.) megállapított 4. § (6) bekezdés a) pontját, 10. § (1a) bekezdését, valamint 13. § (1) és (2) bekezdését a Módr3. hatálybalépésekor fennálló támogatási jogviszonyokra és folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.
(2) A Kincstár a 8. § (1) bekezdése szerinti véghatáridő előtt benyújtott, és ezen határidő után a 4. § (2) bekezdés b), illetve c) pontja szerinti jogosultsági feltétel teljesítése hiányában a Módr3. hatálybalépését megelőzően elutasított támogatási kérelmet saját hatáskörben, a Módr3. hatálybalépését követő 60 napon belül újra elbírálja, és a támogatásra való jogosultságot megállapítja, ha – a 10. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően –
a) a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti feltétel legkésőbb a 8. § (1) bekezdése szerinti véghatáridő utolsó napján teljesült,
b) az igénylő – a 9. § (3) bekezdés v) pontjában foglalt kiállítási határidőtől eltérően – a Kincstár erre irányuló felhívásának kézhezvételétől számított 15 napon belül igazolja, hogy a 4. § (2) bekezdés c) pontja szerinti feltételt legkésőbb az igazolás benyújtását megelőző napon teljesítette.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti igazolásra a 9. § (1) és (6) bekezdésének rendelkezései is alkalmazandók.
(4) A 8. § (1) bekezdése szerinti véghatáridő előtt benyújtott, de a Módr3. hatálybalépésekor még el nem bírált kérelem esetén a 9. § (3) bekezdés v) pontjában foglalt kiállítási határidőtől, illetve a 10. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően
a) a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti feltételt teljesítettnek kell tekinteni akkor is, ha e feltétel legkésőbb a véghatáridő utolsó napján fennállt,
b) a 4. § (2) bekezdés c) pontja szerinti feltétel teljesítése legkésőbb a Kincstár hiánypótlási felhívása kézhezvételétől számított 15 napon belüli időpontra vonatkozóan igazolható.
