A jogszabály mai napon ( 2024.03.28. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2020, https://eur-lex.europa.eu/

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (2020/C 324/01) ÁLLÁSFOGLALÁSA

a felülvizsgált többéves pénzügyi keretéről és a Fenntartható Európa beruházási tervéről * 

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

A felülvizsgált többéves pénzügyi keret és az Európai Helyreállítási Eszköz

1. üdvözli, hogy az Európai Bizottság a következő többéves pénzügyi keretre1 100 milliárd EUR-t, az Európai Helyreállítási Eszközre (NextGenerationEU) pedig 750 milliárd EUR-t javasol, ami kikövezheti az erősebb, fenntarthatóbb, nagyobb kohéziós erővel bíró és ellenállóképesebb Unió felé vezető utat. Ez gyors választ ad a Covid19-válság azonnali hatásaira, és kezeli az Unió hosszú távú célkitűzéseit;

2. elismeri az Európai Bizottság azon erőfeszítéseit, melyeket a válság által leginkább sújtott tagállamok és a még mindig elmaradott régiókkal rendelkező tagállamok aggodalmainak kezelése érdekében tesz, miközben megpróbál egyensúlyt teremteni a támogatási igény és a pénzügyi eszközök tőkeáttételi hatása között;

3. ugyanakkor aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a többéves pénzügyi keretre vonatkozó felülvizsgált javaslat, amely 1 100 milliárd EUR-t irányoz elő, 34,6 milliárd EUR-ral elmarad az Európai Bizottság 2018-as javaslatától, az RB és az Európai Parlament által előterjesztett állásponttól pedig még távolabb esik, és emiatt az EU kevésbé tudja majd kezelni hosszú távú célkitűzéseit. Az RB-t és az Európai Parlamentet éppen ezen a téren kell megfelelő módon nagyobb mértékben bevonni;

4. megjegyzi, hogy ha növelik az uniós költségvetés mozgásterét azzal, hogy az EU GNI-jének 0,6%-ával megemelik a saját források felső határát, akkor megfelelőbb költségvetést biztosítanak az EU számára ahhoz, hogy támogassa az Unió fellendítését, és eleget tegyen az EU stratégiai ütemtervében meghatározott törekvéseknek;

5. tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság javaslatokat jelentett be lehetséges új saját forrásokra, amelyek összekapcsolódnak a helyreállítási terv célkitűzéseivel; hangsúlyozza azonban, hogy a 2020 utáni többéves pénzügyi keretre vonatkozó első javaslat után két évvel az Európai Bizottság még mindig nem nyújtott be jogalkotási javaslatokat a valódi saját forrásokra; e tekintetben megismétli az Európai Bizottsághoz intézett felhívását, hogy sürgősen terjesszen elő konkrét jogalkotási javaslatokat az ügyben, például a műanyagadó és a kibocsátáskereskedelem tekintetében;

6. megismétli, hogy mind a többéves pénzügyi keretnek, mind pedig a helyreállítási tervnek a kohézióra mint az Európai Unió egyik alapvető értékére kell összpontosítania, hogy kezelni tudja az olyan nagy kihívásokat, mint a Covid19-világjárvány utáni válság, az európai zöld megállapodás, a fenntartható fejlődési célok, a szociális jogok európai pillére, valamint a versenyképesség ösztönzése, az egyenlőtlenségek felszámolása és a digitális átalakulás, biztosítva, hogy senki és egyetlen hely se szakadjon le a többiektől;

7. hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok a közkiadások egyharmadát, a közberuházásoknak pedig kétharmadát képviselik; ők hajtják végre az uniós jogszabályok 70%-át, az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott intézkedések 70%-át, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló szakpolitikai intézkedések 90%-át. Ezért határozott döntést kell hozni arról, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat be kell vonni a kidolgozásba, a konzultációkba, a végrehajtásba és az alapok kezelésébe, illetve arról, hogy kötelezővé kell tenni, hogy a tagállamok lehetővé tegyék, hogy a helyi önkormányzatok kiaknázhassák és felhasználhassák a beruházási alapokat, például az integrált területi beruházás tekintetében;

A helyreállítás középpontjában a kohézió

8. kiemeli, hogy a Covid19-világjárványnak az EU gazdasági, társadalmi és területi kohéziójára és régióira gyakorolt aszimmetrikus hatása megfelelő politikai választ tesz szükségessé;

9. üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, hogy biztosítani kell a kohéziós politika mint erős hosszú távú uniós beruházási politika szerepét, továbbá hogy további beruházásokat kell rendelkezésre bocsátani a REACT-EU elnevezésű új kiegészítő támogatási kezdeményezésen keresztül, és üdvözli azt a megközelítést, amely biztosítja, hogy a támogatás arányos a válság hatásával. Ilyen módon a folytonosság alapvető fontosságú a helyi és regionális önkormányzatok számára, amikor a helyreállítási szakaszba lépnek, és támogatást nyújtanak a leginkább rászoruló embereknek és helyeknek. Összességében ezek a javaslatok azonnali és hatékony választ adnak a Covid19 járványra és annak társadalmi és gazdasági következményeire; hangsúlyozza azonban, hogy az ebben az új programban biztosított rugalmassági mechanizmusokat nem szabad központilag irányítani, hanem a megosztott irányítás elvének megfelelően kell végrehajtani őket, tiszteletben tartva a helyi és regionális önkormányzatok előjogait;

10. kéri, hogy tegyék még egyértelműbbé a különböző új mechanizmusok, például a REACT-EU, a Méltányos Átállást Támogató Alap és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz közötti kölcsönhatást, elkerülve ezzel, hogy a tagállamok tovább bonyolítsák a mechanizmusokat, és szigorúbb nemzeti korlátozásokat vezessenek be;

11. megjegyzi, hogy a jelenlegi operatív programok javasolt meghosszabbításának lehetővé kell tennie a döntő fontosságú beruházások gyors megvalósítását. Kéri olyan javaslatok gyors elfogadását, amelyek célja a rugalmasság növelése és a támogatott területek körének kiterjesztése egyebek mellett az egészségügyi szolgáltatásokra, a turizmusra, a mezőgazdaságra, az oktatásra, a kulturális ágazatokra és a kkv-kra, ami segítene a városoknak és régióknak abban, hogy a kohéziós politika elveivel összhangban ott ruházzanak be, ahol arra a legnagyobb szükség van;

12. aggodalmának ad hangot amiatt, hogy néhány megerősítő intézkedés ideiglenes jellegű, különösen a kohéziós politikát és a vidékfejlesztést megerősítő intézkedések, ami nem felel meg a hosszú távú fejlesztési igényeknek és az Európai Bizottság által a 2018-as javaslatokban bevezetett eredeti költségvetés-csökkentéseknek; ezért üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, hogy 2024-ben felülvizsgálja a kohéziós politikával kapcsolatos nemzeti költségvetési juttatásokat, amelynek keretében lehetőleg további 10 milliárd EUR-ral egészítik ki a kohéziós politika pénzügyi keretösszegét, anélkül hogy bármelyik tagállam elveszítené a költségvetési juttatásának egy részét;

13. sajnálja, hogy az Európai Bizottság nem vonta vissza azt a döntését, hogy az EMVA-t különválasztja a közös rendelkezésekről szóló rendelettől, ami azzal a kockázattal jár, hogy akadályozzák a városi és vidéki térségek (igencsak szükséges) integrált fejlődését;

14. sajnálja, hogy a pénzügyi erőforrások egy részét a tagállami szintű intézkedésekhez rendelik a helyi és regionális szint helyett, miközben számos egészségügyi ellátással, szociális intézkedésekkel és rezilienciával kapcsolatos hatáskör helyi és/vagy regionális szinten van, és ezért hangsúlyozza, hogy tiszteletben kell tartani a partnerség, a decentralizáció és a többszintű kormányzás elveit;

15. emlékeztet arra, hogy az európai területi együttműködés fontos, mert segíti az embereket, a közösségeket és a vállalkozásokat abban, hogy határokon átnyúlóan együttműködjenek a válság kedvezőtlen hatásainak kezelésében és a gazdasági helyreállítás felgyorsításában. Az együttműködés elengedhetetlen a helyreállításhoz, ezért az új régióközi innovációs beruházási eszköz alapvetően fontos lesz az európai ipari és innovációs értékláncok fejlesztésének támogatásához, az intelligens szakosodási stratégiákkal összhangban;

16. üdvözli, hogy az Európai Bizottság kísérő szolgálati munkadokumentumában elvégezték a regionális szintet érő aszimmetrikus hatások megfelelő területi hatásvizsgálatát;

17. üdvözli, hogy megőrizték az EU stratégiai politikai célkitűzései közötti szoros kapcsolatot (zöld megállapodás, digitalizáció), és hogy az Európai Bizottság az európai helyreállítás eszközeként mutatja be ezeket; sajnálja azonban, hogy a szociális jogok európai pillére nem került az EU helyreállítási stratégiájának középpontjába;

18. fontosnak tartja, hogy a helyreállítást az erős kohéziós politikával összhangban olyan módon valósítsák meg, amely megfelel az aktív szubszidiaritás elveinek;

A helyreállítási terv és az európai szemeszter

19. üdvözli az Európai Bizottság Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre irányuló ambiciózus javaslatát, amely lehetővé teszi a szükséges beruházások és reformok nagymértékű pénzügyi támogatását; emlékeztet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok felelnek a közberuházások több mint feléért, és ezért lehetővé kell tenni számukra, hogy megfelelő támogatást kapjanak ebből a kezdeményezésből; ennek kapcsán felhívja a figyelmet arra, hogy ha a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt nemzeti programokon keresztül valósítják meg, fennáll a veszélye, hogy a polgárokat nem tájékoztatják megfelelő módon az EU fellépéséről;

20. felkéri az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa a helyreállítási tervek koherenciáját, valamint kerülje el a párhuzamos beruházásokat és a túlzott bürokráciát vagy adminisztratív terheket, annak érdekében, hogy hatékony legyen, és a lehető leghamarabb elérje az éghajlati, gazdasági és társadalmi válság leküzdésére irányuló közös célt;

21. hangsúlyozza, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és az európai szemeszter közötti szoros kapcsolat még sürgetőbbé teszi az európai szemeszter és az uniós gazdasági kormányzás mélyreható reformját egy átlátható, inkluzív és demokratikus folyamat érdekében. Ha az európai szemesztert nem reformálják meg, fennáll a veszélye, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz további központosításhoz, a helyreállítási tervek felülről vezérelt megközelítéséhez és olyan szakpolitikákhoz való visszatéréshez vezet, amelyek nem veszik figyelembe a tagállamok közötti és azokon belüli gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, és akadályozzák az EU fenntartható helyreállításához sürgősen szükséges közberuházásokat;

22. ezért úgy véli, hogy az európai szemeszternek - ha egy legitim és hatékony teljesítési mechanizmussá kíván válni - integrálnia kell a partnerség és a többszintű kormányzás elveit és területi dimenzióval is rendelkeznie kell. Ezért minden eddiginél sürgetőbb, hogy végrehajtsák az RB magatartási kódexre irányuló javaslatát, amely azt ajánlja, hogy nemzeti szinten a helyi és regionális önkormányzatokat, uniós szinten pedig a Régiók Európai Bizottságát vonják be az európai szemeszterbe;

23. támogatja az Európai Bizottság törekvését, hogy az InvestEU fejlesztésén és a Stratégiai Beruházási Eszköz létrehozásán keresztül mozdítsák elő az EU talpraállását, valamint ellenálló képességét és stratégiai autonómiáját;

24. üdvözli az új Fizetőképesség-támogatási Eszközre irányuló javaslatot, amely a magánberuházások ösztönzésén keresztül beindítja az uniós gazdaságot, és felkészíti a gazdaság különböző területein működő vállalatokat a karbonsemleges és digitálisan támogatott jövőre. Az eszközt gyorsan be kell vezetni, és üdvözlendő lenne egy olyan iránymutatás, amely egyértelműen összekapcsolja a beruházásokat az uniós prioritásokkal, hogy az eszköz teljesíteni tudja célkitűzését, azaz segítsen az egyébként életképes vállalkozásoknak túlélni a jelenlegi válságot; hangsúlyozza, hogy ezt a támogatást átlátható kritériumok alapján kell odaítélni, figyelembe véve nemcsak az ágazatra és a régióra gyakorolt konkrét hatást, hanem az egyébként kapott állami pénzügyi támogatást is;

Ellenállóképesebb és zöldebb Unió

25. üdvözli, hogy jelentősen növelték a Méltányos Átállást Támogató Alap (MÁTA) azon régiókra vonatkozó pénzügyi keretösszegét, amelyek jelentős kihívásokkal szembesülnek az energetikai átállás során, és ezzel a MÁTA teljes összege 40 milliárd EUR-ra emelkedett. Határozottan kéri ugyanakkor, hogy vegyék figyelembe azokat a régiókat, amelyek a tényleges klímavédelmi intézkedéseknek elébe menve igen korán és igen nagy összegeket ruháztak be megújuló energiákba és ezekkel kapcsolatos technológiákba, és ezt a továbbiakban is folytatják. felhívja a figyelmet a fosszilis tüzelőanyagoktól függő és elszigetelt energiarendszerekkel rendelkező régiók, például a szigetek és a legkülső régiók sajátos helyzetére. Mély aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy az uniós gazdaság dekarbonizációjához szükséges pénzügyi források messze meghaladják az Európai Bizottság által javasolt összeget;

26. üdvözli az önálló „az EU az egészségügyért” program létrehozását, amely 7,7 milliárd EUR további erőforrást biztosít, és összesen 9,4 milliárd EUR-t teremt elő az európai helyreállítási terv harmadik pillérének részeként, összhangban az RB legutóbbi politikai követeléseivel; ragaszkodik ahhoz, hogy az eszköz egy állandó egészségügyi kötelezettségvállalás maradjon az uniós költségvetésben, és ne csupán egy ideiglenes eszköz legyen a 2021-2027-es többéves pénzügyi keretben;

27. kéri, hogy az egészségügyhöz kapcsolódó intézkedésekben erősítsék tovább a regionális és helyi szempontokat, különös tekintettel a határokon átnyúló és a legkülső régiókban nyújtott egészségügyi ellátásra, és megjegyzi, hogy - mivel néhány esetben az egészségügyi rendszerek decentralizált jellegűek - a tagállamoknak és az Európai Bizottságnak szorosabban be kell vonniuk a regionális kormányokat az egészséget érintő vészhelyzetre való reagálásba, és követniük kell a források felosztásával kapcsolatos tanácsaikat;

28. üdvözli, hogy 2 milliárd EUR-ral erősítették meg a rescEU programot, hogy egy állandó kapacitást építsenek ki mindenfajta válság kezelésére, elsősorban a vészhelyzeti reagálási infrastruktúra, a szállítási kapacitások és a vészhelyzeti támogató csapatok létrehozásán keresztül. Kijelenti, hogy az ideiglenes egyszeri eszközök nem lesznek elegendők, és hosszú távú kötelezettségvállalásra van szükség, amelyhez megnövelt költségvetés társul; üdvözli az Európai Bizottság által a felkészültség szellemében tett kötelezettségvállalást, hogy levonja a tanulságokat a jelenlegi világjárványból, és megerősíti a programokat, köztük - de nem kizárólag - a rescEU és az Európai horizont programot;

29. egyetért azzal, hogy tovább kell fejleszteni az EU veszélyhelyzeti és katasztrófareagálási kapacitásait, és támogatja az Európai Bizottság javaslatát, hogy megerősíti veszélyhelyzeti eszközeit, például az Európai Unió Szolidaritási Alapját és a szolidaritási és sürgősségisegély-tartalékot, és rugalmasabbá teszi ezeket az eszközöket. Hangsúlyozza azonban, hogy a javasolt eszközöknek és intézkedéseknek figyelembe kell venniük a helyi és regionális szint igényeit és körülményeit is, különös tekintettel a legkülső régiókhoz hasonló, rendkívül sérülékeny területekre;

30. emlékeztet a vidéki térségek hozzáadott értékére, amelyek hozzájárulnak az európai projekt sikeréhez, és különösen fontos szerepük van a szélsőséges helyzetek kezelésében. A régiók és a helyi önkormányzatok innovatív megoldásokat dolgoznak ki, és az európai népesség fennmaradó része számára is kielégítik a létfontosságú európai élelmiszer-biztonsági szükségleteket. A jelenlegi veszélyhelyzet társadalmi, gazdasági és területi paradigmaváltást tesz szükségessé a városi és vidéki térségek közötti szakadék áthidalása, valamint a területek jobb összekapcsolása és együttműködésük előmozdítása érdekében;

31. sajnálja, hogy az Európai Bizottság javaslata a korábbi programozási időszakhoz képest csökkenti az EMVA költségvetését, ami ellentétes az EU területi kohézióra irányuló célkitűzésével. Üdvözli, hogy 15 milliárd EUR többlettámogatást irányoznak elő a vidékfejlesztés számára; hangsúlyozza azonban, hogy ez a kis összegű növelés nem kompenzálja a 2018-ban az Európai Bizottság által az EMVA-ra javasolt 28%-os költségvetés-csökkentést; sajnálja azt is, hogy az Európai Bizottság a többéves pénzügyi keretre irányuló felülvizsgált javaslatban 9%-kal csökkentette a közös agrárpolitika finanszírozását a 2014-2020-as többéves pénzügyi kerethez képest;

32. kéri az Unió legkülső régiói javára egyedi mezőgazdasági intézkedéseket meghatározó POSEI program költségvetésének növelését, valamint az Európai Bizottság által a 2021-2027 közötti időszakra javasolt csökkentés visszavonását;

33. hangsúlyozza, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap finanszírozásának tükröznie kell a nemrégiben közzétett „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia és a biodiverzitási stratégia igényeit és törekvéseit, és támogatnia kell a mezőgazdasági termelőket és a vidéki térségeket a fenntarthatóbb élelmiszerrendszerekre való átálláshoz szükséges strukturális változások véghezvitelében; a biodiverzitási stratégiát viszont konkrét eszközökkel és szilárd finanszírozással kell ellátni, továbbá a régiókkal és városokkal közösen kell kidolgozni, hiszen nekik kell majd végrehajtaniuk a stratégiát;

34. megismétli, hogy határozottan ellenzi az Európai Bizottság által javasolt megoldásokat, amelyek a jelenlegi helyzethez képest súlyosbítják a helyi és regionális önkormányzatok helyzetét az uniós programokból származó éves előirányzatok felhasználásának határidejével, valamint a projektek előfinanszírozásának és különösen társfinanszírozásának szintjével kapcsolatban;

35. üdvözli, hogy a többéves pénzügyi keretre vonatkozó legutóbbi javaslathoz képest 10,5 milliárd EUR-ral növelték a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközt (NDICI), amelynek teljes összege így 86 milliárd EUR, és ebből 1 milliárd EUR-t 2020-ban már rendelkezésre bocsátottak;

36. támogatja azt a szándékot, hogy a világjárvány után úgy kívánják fellendíteni a növekedést, hogy a kritikus közlekedési infrastruktúrába és a határokon átnyúló összeköttetésekbe fektetnek be, hogy előmozdítsák a nulla kibocsátású mobilitásra való zöld átállást, különösen azáltal, hogy egymillió töltőállomást építenek az elektromos járművek számára. Megjegyzi, hogy a területi és társadalmi kohézió szempontjából fontos a tiszta tüzelőanyagok elérhetősége, és a vidéki területeken és szigeteken tapasztalható alacsonyabb keresletet egy különleges mechanizmussal kell ellentételezni, amely hasonlít a vidéki térségekre vonatkozó WiFi4EU programhoz;

37. sajnálja, hogy nem növelték az új Jogok és értékek program általános alapját, amely az uniós alapvető jogok és alapértékek védelmére irányuló erőfeszítéseket hivatott finanszírozni és az aktív európai polgárságot ösztönzi, pedig néhány tagállamban óriási kihívásokat kell kezelni ezzel kapcsolatban;

38. emlékeztet arra, hogy a zöld megállapodást egy a környezetet - és ezzel életünk alapját - védő átalakulási stratégiaként tervezték meg; hangsúlyozza, hogy a megújuló energia, a tiszta technológiák, a körforgásos gazdaság és a digitális átalakulás nagyszerű gazdasági és ipari lehetőséget kínálnak a növekedésre és a munkahelyteremtésre, valamint egy új jóléti modell létrehozására;

39. rámutat arra, hogy az RB teljes mértékben támogatja a zöld megállapodás végrehajtását és az európai éghajlati paktum kidolgozását olyan összehangolt és több területet átfogó intézkedések és kezdeményezések révén, amelyek biztosítják a többszintű kormányzás, a területi sokszínűség és azon elv megfelelő figyelembevételét, hogy egyetlen ember vagy régió sem szakadhat le; úgy véli, hogy a régiók és a városok jó kiinduló helyzetben vannak ahhoz, hogy a különböző tevékenységek gazdájaként felgyorsítsák a folyamatot, ideértve a közbeszerzéseket, az épületek felújítását, a tiszta közlekedést, a jobb hulladékgazdálkodást, a digitális fejlesztéseket és a fenntartható idegenforgalmat célzó átalakításokat;

40. ebben az összefüggésben további eszközök bevezetését szorgalmazza, amelyek közvetlen hozzáférést biztosítanak a helyi és regionális önkormányzatok számára az uniós forrásokhoz, hogy végrehajthassák fenntarthatósági programjaikat az új többéves pénzügyi keretben; ilyen eszköz például az Európai Városfejlesztési Eszköz a Horizont 2020 programban;

41. kéri, hogy rugalmasabban használják fel az új többéves pénzügyi keret erőforrásait a fenntartható fejlődésre és a környezetbarát növekedésre való átálláshoz kapcsolódó valós költségek értékelése és kiigazítása érdekében, és bátorítja a köz- és magánszféra együttműködésén alapuló innovációs kezdeményezéseket a városok és a régiók vezetésével;

42. kéri, hogy az uniós finanszírozást mindig vessék alá éghajlati hatásvizsgálatnak és fenntarthatósági értékelésnek. A környezetre káros közvetlen és közvetett szubvenciók, pénzügyi támogatások és támogatási programok esetében meg kell vizsgálni, hogy azok mennyire állnak összhangban az éghajlati és fenntarthatósági célkitűzésekkel;

43. aggodalmának ad hangot a zöld átálláshoz szükséges beruházások hiánya miatt, amelyet jelenleg évente 470 milliárd EUR-ra becsülnek; hangsúlyozza, hogy sürgősen részletes tervet kell kidolgozni arról, hogyan fogják finanszírozni ezt az óriási hiányt;

44. üdvözli a javasolt „épület-korszerűsítési hullámot”, és megfelelő finanszírozást kér, továbbá szorgalmazza, hogy a helyreállítás előmozdítása érdekében a teljes értékláncot vonják be ebbe. A területek közötti rendkívüli különbségeket figyelembe véve a régióknak és városoknak önállóságot kell kapniuk a tervezésben és különösen a terveik végrehajtási szakaszában, továbbá közvetlen hozzáférést kell biztosítani számukra az európai strukturális és beruházási alapokhoz. Az európai keretrendszer része a képzés és a tudásmegosztás is, hogy előmozdítsák és kihasználják a szinergiákat, és hatékonyabban használják fel a forrásokat;

Jövőbe tekintő Unió

45. üdvözli, hogy 7,8 milliárd EUR-ral erősítették meg az Európai horizont programot, továbbá 1,5 milliárd EUR-t rendeltek a Digitális Európa programhoz, 1,5 milliárd EUR-t pedig az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedési területéhez. A kutatási többletpénznek egyértelmű helyi hatása van, különösen az egészségügy, a zöld gazdaság és az Európai Innovációs Tanács tekintetében; hangsúlyozza ebben az összefüggésben, hogy számos regionális önkormányzat felelős egyetemekért és a kutatóintézetekért, és így közvetve profitálhatnak ezekből a programokból; rámutat arra, hogy a kutatásfinanszírozás versenyképes elosztása szükséges a kutatásért és az innovációért folyó globális versenyben való boldoguláshoz és az európai kutatási csoportosulások megerősítéséhez;

46. ugyanakkor aggodalmának ad hangot amiatt, hogy változatlanul csökkentik az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz energetikai és digitális területének költségvetését;

47. üdvözli az Európai Bizottság Európai Szociális Alap Pluszra irányuló javaslatát, melynek célja, hogy megerősíti az ifjúsági munkanélküliséget és a gyermekszegénységet kezelő intézkedésekre nyújtott támogatást, továbbá kiemelt figyelmet fordít arra, hogy támogassa a munkaerőt a zöld átállás és a digitális átalakítás során, és megkétszerezi az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAA);

48. üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, hogy legalább egy kis mértékben növeljék a fiatalokkal kapcsolatos és a kulturális és kreatív ágazatokba történő beruházásokat azzal, hogy az ERASMUS programot3,4 milliárd EUR-ral, a Kreatív Európa programot pedig 150 millió EUR-ral kiegészítik; viszont aggodalmának ad hangot amiatt, hogy ez a növelés még mindig elmarad az Európai Bizottság 2018. májusi javaslatától, és fenntartja kérését, hogy háromszorozzák meg az ERASMUS program résztvevőinek számát * , és 2 milliárd EUR-t biztosítsanak a Kreatív Európa program számára * ;

49. üdvözli, hogy különös figyelmet fordítanak a kultúrára, a kulturális örökségre, valamint az audiovizuális és kreatív ágazatokra, amelyeket az idegenforgalommal együtt súlyosan érintett a válság, és támogatja azt, hogy ezek az ágazatok a REACT-EU kezdeményezés kedvezményezettjei lehetnek;

50. kéri, hogy az uniós gazdaságélénkítési terv keretében hozzanak létre megfelelő keretet az alacsony gazdasági diverzifikációval rendelkező és a Covid19-válság hatása által leginkább érintett ágazatokra szakosodott régiók számára, rövid, közép- és hosszú távon egyaránt;

51. hangsúlyozza, hogy felül kell vizsgálni az Európai Unió oktatáspolitikáit, és frissíteni kell a digitális oktatási cselekvési tervet, amelyre szükség lesz a Covid19 utáni időszakban, segítve a régiókat és a kevésbé fejlett régiókat abban, hogy jól felkészültek és felszereltek legyenek a digitális oktatásra, ez támogatná a digitális szakadék által érintett területeket;

Fenntartható Európa beruházási terv * 

52. úgy véli, hogy nem engedhető meg, hogy a Covid19 válság megszakítsa Európa azon törekvéseit, hogy megvalósítsa a fenntartható fejlődési célokat, és 2050-re klímasemlegessé váljon, ami csak akkor reális cél, ha megfelelő pénzügyi eszközök és egy megfelelő fiskális és szabályozási keret társul hozzá;

53. üdvözli az Európai Bizottság törekvését, hogy az elkövetkező évtizedben 1 billió EUR fenntartható magán- és közberuházást kíván mobilizálni, de aggodalmának ad hangot amiatt, hogy: a) ez csupán egy viszonylag kis részarányát jelenti a teljes beruházási igénynek, amit maga az Európai Bizottság is évi 260 milliárd EUR-ra becsül 2030-ig; b) ez a becslés az éghajlatvédelmi és energetikai beruházásokra szorítkozik, és az átfogóbb fenntarthatósági célkitűzések elérése, ami szociális és humántőke-befektetéseket is magában foglal, még nagyobb összegeket követel meg; c) az 1 billió eurós főösszeg jórészt nem „további” új forrásokat vesz igénybe, hanem inkább a folyamatban lévő vagy már tervbe vett uniós politikákon és eszközökön alapul;

54. sajnálja, hogy a terv főösszege láthatóan túl van becsülve, miközben maga a terv láthatóan alulfinanszírozott és korlátozott hatókörű, és figyelmen kívül hagyja a társadalmi-gazdasági szempontokat;

55. rámutat arra, hogy az energetikától kezdve a lakhatásig a helyi és regionális önkormányzatok kulcsfontosságú szereplők a fenntarthatóságra való átálláshoz szükséges beruházások megvalósításában; úgy véli ezért, hogy a terv célkitűzéseit a helyi és regionális önkormányzatok tényleges bevonása nélkül nem lehet megvalósítani, és sajnálja, hogy az Európai Bizottság, úgy tűnik, nem ismeri el ezt a tényt;

56. úgy véli, hogy a fenntartható gazdasági modellre való átállásba történő befektetés egy olyan pénzügyi és fiskális rendszert követel meg, amely ösztönzi a befektetőket a fenntartható beruházások végrehajtására; e tekintetben üdvözli az Európai Bizottság fenntartható finanszírozással kapcsolatos folyamatos munkáját, azonban emlékeztet arra, hogy a szabályozási keretet gyorsan ki kell terjeszteni a társadalmi fenntarthatóságra *  is;

57. határozottan úgy véli, hogy a megfelelő árjelzéseken keresztül az adózás kiválthatja a termelők, felhasználók és fogyasztók fenntartható magatartását, és ezért sürgeti a Tanácsot, hogy mielőbb fogadja el a hozzáadottérték-adóra (héa) vonatkozó javasolt jogszabályt annak érdekében, hogy a tagállamok célzottabban alkalmazhassák a héakulcsokat a fokozott környezetvédelmi törekvések tükrözése érdekében;

58. óvatosságra int az Európai Bizottság azon terveivel kapcsolatban, hogy új jogszabályt kíván bevezetni a zöld közbeszerzésről; még ha ez hasznos eszköz is lehet, sok közigazgatási szerv még mindig azon dolgozik, hogy a 2014-es reformot követően kiigazítsa a jelenlegi keretet, és így a további jogalkotási követelményeket egyszerű, de hatékony előírásokként kell megtartani * ; üdvözli az Európai Bizottság által arra tett utalást, hogy az állami támogatásokra vonatkozó jövőbeli felülvizsgált iránymutatások további rugalmasságot engednek majd meg a közigazgatási szerveknek, hogy ösztönözzék és végigkísérjék a fenntartható gazdasági modellre való átállást;

59. határozottan úgy véli, hogy az EU költségvetési szabályainak jobban integrálnia kell az Unió hosszú távú fenntarthatósági céljait, figyelembe véve a Covid19-válságra adott válaszok tanulságait, amikor felfüggesztették ezeket a szabályokat;

60. hangsúlyozza, hogy célzott erőfeszítésekre van szükség, hogy az összes uniós intézmény munkáját összehangolva könnyen érthető módon kommunikálják a többéves pénzügyi keret új lehetőségeit a polgárok és a helyi és regionális szinten megválasztott egymillió politikus felé az Unióban.

Kelt Brüsszelben, 2020. július 2-án.

a Régiók Európai Bizottsága

elnöke

Apostolos TZITZIKOSTAS