(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 167. cikke (5) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
rendes jogalkotási eljárás keretében * ,
mivel:
(1) Az „Európa kulturális fővárosai” elnevezésű uniós kezdeményezés (a továbbiakban: a kezdeményezés) célkitűzései a 445/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat * szerint a következők: Európában a kultúrák sokszínűségének megóvása és előmozdítása, valamint közös jegyeik kiemelése, illetve a polgárok közös kulturális térséghez tartozása érzésének megerősítése; annak elősegítése, hogy a kultúra hozzájáruljon a városok hosszú távú fejlődéséhez; a kulturális kínálat mértékének, sokszínűségének és európai dimenziójának bővítése a városokban, többek között országok közötti együttműködés révén; a kultúrához való hozzáférés és az abban való részvétel szélesítése; a kulturális ágazat teljesítményének, más ágazatokhoz való kapcsolódásának fokozása; a városok nemzetközi arculatának erősítése a kultúra révén.
(2) A kezdeményezés célkitűzései elérésének feltétele a mobilitás, a turizmus, a rendezvények szervezése és a nyilvánosság részvétele, amelyek a Covid19-világjárvány ideje alatt rendkívüli nehézségekbe ütköznek, sőt, gyakorlatilag lehetetlenné váltak.
(3) Az Európa-szerte bevezetett kijárási korlátozások közvetlen következményeként a kulturális helyszíneket bezárták, a kulturális rendezvényeket pedig lemondták vagy határozatlan időre elhalasztották. A fizikai határátlépés korlátozása miatt az európai és nemzetközi kulturális együttműködési projektek radikális mértékben lelassultak. Végezetül a gyorsan csökkenő bevételek és a felmerülő népegészségüggyel kapcsolatos szükségletek miatt a helyi, regionális és nemzeti kormányzatok fokozott költségvetési nyomásnak vannak kitéve. Jelenleg a kultúra magánszponzorok általi finanszírozása is egyre nagyobb kihívást jelent, mivel nincsenek szponzorálható nyilvános rendezvények, vagy a cégek a népegészségüggyel kapcsolatos szponzori tevékenységeket kezelik prioritásként.
(4) Elsődlegesen a cím viselésének évétől függően az „Európa Kulturális Fővárosa” címet (a továbbiakban: a cím) jelenleg és a jövőben viselő városok eltérő mértékben érintettek. Úgy tűnik, hogy a a címet 2020-ban viselő két városra, valamint a cím viselésére 2021-ben készülő három városra hatott ki a legjelentősebben a helyzet, jóllehet a címet a jövőben viselő városokra gyakorolt hatás meghatározatlan marad.
(5) A 2020-ban a címet viselő két városnak 2020 márciusától kezdve el kellett halasztania vagy le kellett mondania rendezvényeket anélkül, hogy tudták volna, hogy a helyzet mikor normalizálódik vagy normalizálódik-e egyáltalán, miközben még mindig költségeik merülnek fel. A gyakorlatban ez meggátolja az említett két várost abban, hogy 2020-ban teljes mértékben végrehajtsák kulturális programjaikat, és kiaknázzák a humántőke területén és a pénzügyi téren eszközölt jelentős mértékű beruházásokat.
(6) A címet majd 2021-ben viselő három városban a Covid19-világjárvány nagyon magas fokú bizonytalanságot eredményezett közel minden, az előkészítő munkálataikkal kapcsolatos területen: a magán- és állami partnerek bizonytalan finanszírozási kilátásai, a részvételen alapuló munkára és az engedélyezendő rendezvénytípusokra egyaránt kiható ismeretlen jövőbeli biztonsági előírások, valamint az idegenforgalmat és az európai partnerségek lehetőségét csökkentő korlátozások tekintetében. A Covid19 elterjedésének megakadályozására bevezetett megelőző intézkedések követeztében a végrehajtó csapatoknak a kijárási korlátozás hatálya alá kerülése kritikus mértékben lelassította az említett három város előkészítő munkáját akkor, amikor normális körülmények között éppen meg kellene kétszerezniük az erőfeszítéseiket. Az előkészítő munkát az is lelassította, hogy a pontenciális szerződő partnerek gazdasági fennmaradása bizonytalan.
(7) A 445/2014/EU határozat nem biztosítja az ilyen rendkívüli körülmények figyelembevételéhez szükséges rugalmasságot, konkrétabban pedig nem tartalmaz egyetlen olyan rendelkezést sem, amely annak az évnek a meghosszabbítására vagy elhalasztására vonatkozik, amely során egy adott város a címet viseli.
(8) A 445/2014/EU határozatot ezért szigorúan e kivételes helyzethez igazodva kell módosítani annak lehetővé tétele érdekében, hogy azok a címet viselő városok, amelyekre a Covid19-világjárvány a legsúlyosabban kihatott, a kezdeményezés célkitűzéseinek megvalósítását biztosító módon hajtsák végre kulturális programjukat.
(9) Az érintett városok és tagállamok részvételével folytatott konzultációs folyamatot követően megállapítást nyert, hogy helyénvaló volna a Horvátország és Írország által a cím 2020-ban történő viselésére kijelölt városok részére a kijelölés évének módosítása nélkül lehetőséget biztosítani arra, hogy kulturális programjaik végrehajtását 2021. április 30-ig folytassák.
(10) Az érintett városok és tagállamok részvételével folytatott konzultációs folyamatot követően megállapítást nyert, hogy célszerű 2021-ről 2023-ra halasztani azt az évet, amelyben Románia és Görögország jogosult a cím viselésére, valamint 2021-ről 2022-re halasztani azt az évet, amelyben egy tagjelölt ország vagy egy potenciális tagjelölt ország jogosult a cím viselésére.
(11) A jogbiztonság, és különösen a címet 2020-ban és 2021-ben viselő városok érdekében, valamint a 445/2014/EU határozat alkalmazásában bekövetkező bármely zavart elkerülendő, e határozatnak sürgősen hatályba kell lépnie, és azt 2021. január 1-től kell alkalmazni.
(12) A 445/2014/EU határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
A 445/2014/EU határozat a következőképpen módosul:
1. A 3. cikk a következőképpen módosul:
a) a (2) bekezdésben a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„A címet minden évben a mellékletben meghatározott naptárban (a továbbiakban: naptár) feltüntetett mindkét tagállamban legfeljebb egy-egy városnak, valamint - a meghatározott években - az Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon országa egy városának, amely az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak is részese (a továbbiakban: EFTA/EGT-ország), egy tagjelölt ország vagy egy potenciális tagjelölt egy városának, illetve az (5) bekezdésben meghatározott feltételek mellett egy, az Unióhoz csatlakozó ország egy városának kell odaítélni. Azonban a naptárban szereplő három tagállam mindegyikében legfeljebb egy város viselheti a címet 2023-ban.”;
b) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(3) A tagállamok városai jogosultak arra, hogy a naptárban szereplő tagállamok sorrendjének megfelelően egy évre viseljék a címet. A 2020-ban a címet viselő városok 2021. április 30-ig tovább viselhetik a címet anélkül, hogy a kijelölés éve megváltozna.”
2. A 4. cikk (2) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„A kulturális programnak ki kell terjednie a cím viselésének évére, és azt kifejezetten a címre vonatkozóan kell összeállítani, az 5. cikkben meghatározott kritériumokkal összhangban. Azonban 2020-ban a címet viselő városok 2021. április 30-ig folytathatják kulturális programjuk végrehajtását.”
3. A 16. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„Az érintett városoknak a cím viselésének évét követő év december 31-ig el kell készíteniük értékelő jelentéseiket, és továbbítaniuk kell azokat a Bizottság részére. Azonban a címet 2020-ban viselő városoknak 2022. április 30-ig kell elkészíteniük értékelő jelentéseiket, és továbbítaniuk azokat a Bizottság részére.”
4. A melléklet helyébe az e határozat mellékletében szereplő szöveg lép.
A 445/2014/EU határozat 7-11. cikkében, valamint 13. cikke (2) bekezdésének a) pontjában hivatkozott, a 2021-es cím viselésére vonatkozóan már elvégzett eljárások érvényesek maradnak. A cím viselésének évét a jelen határozat mellékletével összhangban kell módosítani.
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ezt a határozatot 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.
Kelt Brüsszelben, 2020. december 23-án.
| az Európai Parlament részéről | a Tanács részéről | |
| az elnök | az elnök | |
| D. M. SASSOLI | M. ROTH |
„NAPTÁR
| 2020 | Horvátország | Írország | ||
| 2021 | ||||
| 2022 | Litvánia | Luxemburg | Tagjelölt ország vagy potenciális tagjelölt | |
| 2023 | Magyarország | Románia | Görögország | |
| 2024 | Észtország | Ausztria | EFTA/EGT-ország, tagjelölt ország vagy potenciális tagjelölt | |
| 2025 | Szlovénia | Németország | ||
| 2026 | Szlovákia | Finnország | ||
| 2027 | Lettország | Portugália | ||
| 2028 | Csehország | Franciaország | EFTA/EGT-ország, tagjelölt ország vagy potenciális tagjelölt | |
| 2029 | Lengyelország | Svédország | ||
| 2030 | Ciprus | Belgium | EFTA/EGT-ország, tagjelölt ország vagy potenciális tagjelölt | |
| 2031 | Málta | Spanyolország | ||
| 2032 | Bulgária | Dánia | ||
| 2033 | Hollandia | Olaszország | EFTA/EGT-ország, tagjelölt ország vagy potenciális tagjelölt” |
