Előadó: Milena ANGELOVA
Társelőadó: Panagiotis GKOFAS
| Felkérés: | Európai Bizottság, 2020.4.22. | |
| Jogalap: | az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke | |
| Illetékes szekció: | „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció | |
| Elfogadás a szekcióülésen: | 2020.7.22. | |
| Elfogadás a plenáris ülésen: | 2020.9.18. | |
| Plenáris ülés száma: | 554. | |
| A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott) | 219/0/0 |
1. Következtetések és ajánlások
1.1. Az EGSZB üdvözli a nagyon várt és szükséges kkv-stratégiát. Nagyra értékeli a stratégia átfogó és szisztematikus megközelítését, és helyesli, hogy az számba veszi a hasznosnak bizonyult meglévő eszközöket és intézkedéseket, és tovább javítja és egy közös, jól összehangolt keretben helyezi el azokat. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy egy koherens, integrált és átfogó megközelítés elfogadásával hajtsa végre a stratégiát, a kkv-kat helyezve minden fontos politikai döntés középpontjába, mint amilyen a zöld megállapodás vagy az iparstratégia, továbbá az uniós költségvetés kialakítása és az európai helyreállítási terv előmozdítása során is a kkv-kat állítsa előtérbe.
1.2. Az EGSZB eltökélten hozzá kíván járulni ahhoz, hogy mielőbb megvalósítsák a stratégiát a kkv-k számára, és kiáll a többszintű kormányzás alkalmazása mellett; uniós szinten egy több főigazgatóságot átfogó munkacsoportnak kell biztosítania, hogy:
- a kkv-kat érintő összes szakpolitikai területen alkalmazzák a „gondolkozz először kicsiben” elvet, különösen az európai helyreállítási terv, az InvestEU program, a Fizetőképesség-támogatási Eszköz és az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv tekintetében,
- az európai szemeszter, illetve a létrehozott kkv-eredménytáblába keretében megfelelően megtörténjen az „új generációs kkv-stratégia” és az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag végrehajtása és értékelése,
- a tagállamok szilárdan kötelezzék el magukat a kkv-stratégia végrehajtása mellett, mivel sok uniós politika vallott kudarcot nemzeti szinten a negatív reakciók, a fellépés elmaradása vagy a megkerülés miatt, ideértve a túlszabályozást is; ennek kapcsán kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a nők milyen helyet foglalnak el ebben az üzleti környezetben,
- a kkv-kat képviselő szervezetek és a szociális partnerek központi és nagyobb szerepet játsszanak és konstruktív hozzájárulást nyújthassanak, mivel ez hiányzik az Európai Bizottság jelenlegi javaslatából,
- az ökoszisztémák mint kiemelt finanszírozási területek koncepcióját csak azt követően vezessék be, hogy alapos konzultációkat folytattak a kkv-kat uniós, nemzeti és regionális szinten képviselő szervezetekkel annak garantálása érdekében, hogy az megfelelően tükrözze a kkv-k tényleges helyzetét, mivel ez egyszerre túl bátor lépésnek tűnik.
1.3. Tudomásul véve, hogy a javaslatot a Covid19-járvány kitörése előtt adták ki, az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy „új generációs kkv-stratégiát”, melynek fel kell mérnie az európai helyreállítási terv kkv-kat támogató intézkedéseit, amelyek segítenek mérsékelni a kijárási korlátozások, a közösségi távolságtartás és az egészségügyi biztonsági intézkedések által a vállalkozásokra gyakorolt negatív hatásokat, és elősegítik a gyors helyreállítást. Az EGSZB üdvözli az EU költségvetéséhez kapcsolódó helyreállítási és rezilienciaeszköz létrehozását, de valódi garanciákat szeretne látni arra, hogy az célzott támogató intézkedéseken keresztül minden rászoruló kkv-hoz eljut. Ez egy átfogóbb szakpolitikai felülvizsgálatot igényel, és pontosabb és konkrétabb javaslatokat követel meg arra vonatkozóan, hogy miként lehet fellendíteni a digitalizációt, az innovációt és a fenntarthatóságot a kkv-knál.
1.4. Az „új generációs kkv-stratégiához” erős végrehajtási keretre és szakpolitikai koherenciára lesz szükség. Az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság, a Tanács, az Európai Parlament, a konzultatív szervek és az uniós ügynökségek fogadjanak el egy többéves végrehajtási menetrendet, amely mérföldköveket jelző konkrét mutatókat és határidőket állapít meg a rövid, közép- és hosszú távú cselekvési célokra.
1.5. Az EGSZB kéri, hogy a kkv-k szervezetei kapjanak nagyobb lehetőségeket és felelősséget a kkv-stratégia végrehajtási folyamatában, többek között olyan uniós programok révén, amelyek kapacitásépítést tesznek lehetővé a kkv-szervezetek és a szociális partnerek számára, és támogatást nyújtanak a közös fellépésekhez, hogy ezek a szervezetek egyablakos ügyintézési pontként működhessenek a tájékoztatás és a technikai segítségnyújtás terén. Emellett szorosan be kell vonni őket a kkv-küldöttek kijelölésébe és munkájuk figyelemmel kísérésébe is, továbbá nyomonkövetési rendszert kell bevezetni a küldöttek hatékonyságának mérésére. Annak érdekében, hogy az Enterprise Europe Network (EEN) az Európai Bizottság által tervezettek szerint nagyobb szerepet játsszon a kkv-knak nyújtott tanácsadásban, különösen a fenntartható átállással kapcsolatban, alapvetően meg kell reformálni az EEN-t, mivel a tagállamok többségében az EEN nem éri el a kkv-kat, a kézműves vállalkozásokat pedig biztosan nem. Az EGSZB úgy véli, hogy rendszeresen nyomon kell követni, valamint értékelni és felügyelni kell a végrehajtás előrehaladását és a stratégia hatékonyságát egy külön kijelölt független uniós megfigyelőközponton keresztül, hogy szükség esetén gyorsan kidolgozzhassák és előterjeszthessék a korrekciós intézkedéseket.
2. Általános megjegyzések és előretekintő megközelítés
2.1. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és tagállamokat, hogy komolyan vegyék fontolóra a kkv-k versenyképességét és innovációs képességét előmozdító intézkedések hatókörének bővítését és hatékony megvalósításuk biztosítását, valamint segítsenek a kkv-knak többtényezős termelékenységük javításában, és támogassák mindennapi üzleti működésüket. Miközben elismeri az innováció és digitalizáció fontosságát, az EGSZB rámutat arra, hogy az EU-ban a kkv-k túlnyomó többsége komoly támogatásra szorul a technológiájának modernizálásához, a humán erőforrással kapcsolatos kérdések kezeléséhez és üzleti teljesítménye javításához.
2.2. Az EGSZB nagyra értékeli az Európai Bizottság azon szándékát, hogy olyan intézkedéseket kíván végrehajtani, amelyek foglalkoznak a kkv-k minden alcsoportjának sajátos igényeivel, mint amilyenek az értékteremtő vállalatok, mikro- és kisvállalkozások, közvállalatok, családi és tradicionális vállalatok, valamint a távoli területeken működő vállalatok, önfoglalkoztatók és a kézműves vállalatok, továbbá a szociális gazdaságban működő kkv-k is, mivel sajátos igényeik teljesítése az egyik kulcsfontosságú sikertényező.
2.3. Az Európai Helyreállítási Alap minden kkv-kra irányuló elemét, így például az új Fizetőképesség-támogatási Eszközt, szisztematikusan nyomon kell követni, hogy ezek megadhassák a kkv-knak a szükséges támogatást.
2.4. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy reális többéves végrehajtási menetrendet, amely egyértelműen meghatározza a megfelelő erőforrásokat és intézkedéseket, a szociális partnerekkel folytatott konzultációkat és a közös fellépést, valamint független eredményjelentést és nyomon követési és hatásvizsgálati mechanizmusokat ír elő. A digitális átállás sikeréhez elengedhetetlen, hogy a Digitális Európa és az Európai horizont programokra irányuló ambiciózus javaslatok a következő többéves pénzügyi keretben jobban célozzák meg a kkv-kat, és igazságosabb földrajzi elérést biztosítsanak. Az EGSZB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kkv-kat finanszírozó és támogató intézkedéseket hatékonyan irányítsák a mikrovállalkozásokhoz, beleértve a hagyományos vállalkozásokat is.
3. 1. pillér
3.1. Az EGSZB üdvözli annak elismerését, hogy a támogatási intézkedéseket a kkv-khoz kell igazítani annak érdekében, hogy segítséget kapjanak a klímasemleges, erőforrás-hatékony, digitálisan kompetens és aktív növekedéshez. A fenntarthatósági tanácsadók és digitális önkéntesek segíthetnek a kkv-knak abban, hogy digitális kompetenciákra tegyenek szert, korszerűsítsék technológiájukat, felkészüljenek a fenntarthatóságra való sikeres átállásra, és azonosítsák az erőforrás-hatékony, klímasemleges megoldásokat. Az uniós, nemzeti és regionális kkv-szervezeteknek támogatniuk és erősíteniük kell szerepüket és feladataikat.
3.2. Az EGSZB nagyra értékeli azt a különleges szerepet, amit várhatóan a szociális partnerek fognak betölteni, és reméli, hogy tovább fog erősödni a partnerség elve, amelyet a tagállamok hatékonyabban fognak alkalmazni. Az uniós, nemzeti és helyi kkv-szervezeteknek kulcsszerepet kell betölteniük abban, hogy segítsenek a kkv-knak a kkv-politikát támogató intézkedések tudatosításában és megértésében, különös tekintettel a hagyományos és/vagy mikrovállalkozásnak minősülő kkv-kra, amelyek a túlnyomó többséget alkotják, illetve a távoli és vidéki térségekben működő kkv-kra, amelyeknek fel kell zárkózniuk a digitális forradalom gyors üteméhez. Az EGSZB kész támogatását adni ahhoz, hogy ezek a szervezetek és a szociális partnerek egy olyan hálózatba kapcsolódjanak be, amely a támogató intézkedésekkel és a konkrét társadalmi egyeztetéssel kapcsolatos bevált módszerek és ötletek összegyűjtésére és kicserélésére szolgál a szociális párbeszéd keretén belül.
3.3. Az EGSZB üdvözli, hogy sokféle mechanizmus áll rendelkezésre, amelyek elősegítik a kkv-k fenntarthatóságra/körforgásos gazdaságra való átállását, valamint a jogszabályoknak való megfelelőségüket. Az EGSZB hangsúlyozza a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv (CEAP) gyors végrehajtásának, valamint egy ambiciózus szén-dioxid-minimumár és az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus bevezetésének fontosságát. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a méltányos átállást támogató mechanizmus képes előmozdítani az új gazdaság felemelkedését, és azt ajánlja, hogy szükség esetén hozzanak szociális és támogató intézkedéseket a válság megelőzése érdekében, továbbá azzal a céllal, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaságra való átállás ne okozzon kárt a leggyengébbeknek, beleértve azt is, hogy negatív hatások esetén támogassák a magánszektort és különösen a kkv-kat. A kkv-k zöldebbé válásának elősegítése érdekében ösztönözni kell a radikális és úttörő újítások bevezetésével kapcsolatos innovációs képességüket, hogy előmozdítsuk a zöld átállást. A megfelelő gyakorlati és jogalkotási támogatással a kkv-k gyorsabban tudnak majd tőkét kovácsolni az innovatív és fenntarthatóbb gyakorlatokból, mint a nagyobb cégek.
3.4. A szellemitulajdon-jogokra vonatkozó hatékony politika az innovatív vállalkozások, különösen a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások sikerének kulcsa. A szellemi tulajdonhoz fűződő jogoknak, ezen belül a szabadalmaknak, védjegyeknek, szerzői jogoknak és az egyéb tudásalapú eszközállománynak számos kkv üzleti stratégiájának részévé kell válnia. A vállalkozásoknak egy szilárd és megbízható szellemitulajdon-jogi keretre van szükségük, amely megfelel a digitális kornak. Mihamarabb működésbe kellene lépnie az egységes uniós szabadalmi rendszernek, hogy jogbiztonságot teremtsünk, és lehetővé tegyük a kkv-k számára, hogy észszerű költségek és kisebb adminisztratív teher mellett fejleszthessék ki és védhessék meg találmányaikat. A kkv-k know-how-ja fejlődésének és védelmének további erősítéséhez elengedhetetlen egy olyan, az Európai Bizottság, a tagállamok és az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) közötti együttműködésen alapuló szemlélet, mely célul tűzi ki, hogy bővítsék a szabadalmi bejelentési szolgáltatásokat, beleértve a pénzügyi támogatást is, továbbá hogy javítsák a kkv-k igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését a szabadalmi jogok megsértése esetén, mégpedig egy „esemény bekövetkezte előtti” biztosítási rendszer keretében, és átalakítsák az ESZH fellebbezési eljárásait.
3.5. A vállalkozói szellem a kkv-k mögött álló hajtóerő. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy helyezzen nagyobb hangsúlyt a vállalkozói kezdeményezés, a vállalkozói szemlélet és a tájékozott kockázatvállalási megközelítés népszerűsítésére, erősítésére és táplálására, valamint közvetítsen pozitívabb képet a pénzügyi nehézségek közé került vállalkozókról. Mivel fontos kérdésről van szó, nem elegendő csak a vállalkozói oktatásra és képzésre összpontosítani a tanulás minden szintjén, hanem növelni kell a vállalkozók szerepének társadalmi megbecsültségét is, beleértve a jó példák népszerűsítését és a szerepmodellek bemutatását is. Elő kell mozdítani a vállalkozók továbbképzését és képzését. A stratégia intézkedéseket határozhatna meg a munkaerő unión belüli és harmadik országokhoz kapcsolódó mobilitásának további erősítésére, és feltárhatná, milyen eszközök vannak erre az egyszerűsített uniós vízumrendszeren túl. Az Európai Bizottságnak a tagállamokkal közösen innovációs infrastruktúrát, pl. laboratóriumokat, ikt-létesítményeket, irodaépületeket, valamint jogi és szellemitulajdon-jogi támogatást kell biztosítania a kkv-k számára, amely, ha megfelelő szintű, lényegesen csökkentené a belépési küszöböt az induló innovatív vállalkozások számára, és megnyitná a lehetőséget a részidős vállalkozók előtt. Az Európai Bizottság emellett ösztönözhetné a kormányzati ügynökségeket olyan környezet megteremtésére, ahol a kkv-k tesztelhetnék prototípusaikat, elősegítve az innovatív kkv-k finanszírozását azáltal, hogy csökkentik a befektetők technikai kockázatát. Kulcsfontosságú az is, hogy az iskolák tantervének módosításával tényleges készségintelligenciát fejlesszenek ki.
3.6. A humán erőforrás a versenyképesség fő meghatározó tényezője, különösen a kkv-k esetében, amelyeknek rendszerint kevesebb szervezeti, vezetői és pénzügyi eszközük van a képzett munkatársak megszerzésére. motiválására és megtartására. Ezért az EGSZB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy segítsenek a kkv-knak a tapasztalt és képzett munkaerő felvételében, akár pénzügyi eszközökkel is, és arra számít, hogy ez kulcseleme lesz a jövőbeli készségfejlesztési paktum kifejezetten a kkv-kat célzó elemének. Az EGSZB támogatja azt, hogy a munkaerő továbbképzése/átképzése a kormányok, a munkáltatók, a régiók és az egyének közös felelőssége legyen. A szakképzésnek elsődleges opcióvá kell válnia, emellett pedig a munkaerőpiaci átmenet támogatása érdekében elő kell mozdítani a felsőoktatást is. Fontos, hogy a tantervek a megcélzott tanulási eredményekhez igazodjanak, mivel ez segíti elő a megfelelő idejű és eredményes átállást.
3.7. Létfontosságú a kkv-k digitális kapacitásának javítása. Ezt a kkv-k legkevésbé felkészült csoportjain - pl. a mikrovállalkozásokon és a nagyon hagyományos vállalkozásokon - kell kezdeni, amelyeknek korlátozott tapasztalataik vannak, illetve egyáltalán nincsenek tapasztalataik a digitalizáció terén. Nekik kell képezniük a kkv-vállalkozóknak és a munkavállalóknak szóló intenzív digitális tanfolyamok célcsoportját, szükségleteiket pedig a digitális innovációs központok kialakítása során is figyelembe kell venni, hogy lehetővé tegyük számukra szakmai készségeik korszerűsítését és javítását és azt, hogy a technológia professzionális felhasználójává váljanak. A digitális innovációs központokat megfelelően fel kell szerelni, hogy a kkv-k támogatást kapjanak a kockázatértékelések elvégzésében, és biztosítaniuk kell a hatékony adatvédelmet. Az EGSZB támogatja a bejelentett európai adatstratégiát, amelynek célja, hogy az adatok szélesebb körben hozzáférhetők legyenek, és lehetővé tegyék a vállalkozások és kormányok közötti adatáramlást. Biztosítani kell az adatok szabad áramlását. Javítani kell a vállalkozások közötti adatmegosztást, hogy javítsuk az együttműködést az értékláncokban, és lehetőségeket teremtsünk gazdaságunk gazdasági erejének növelésére azáltal, hogy javítjuk az adatmegosztásra és hordozhatóságra vonatkozó (a kormányoktól vagy az értékláncból érkező) információk elérhetőségét és hozzáférhetőségét.
3.8. A digitalizáció egyik alapvető előfeltételeként átfogóan bővíteni kell a széles sávú hálózatot az EU-ban, hogy a vállalatok továbblépjenek a digitalizációban, és senki ne maradjon le. Mivel az EU még mindig túlságosan kevés eredményt tud felmutatni e téren, különösen a vidéki térségekben, ahol sok kkv található, minden más uniós szintű kezdeményezésnek kezdettől fogva figyelembe kell ezt vennie, és ott kell fellépnie.
3.9. Az EGSZB célzott támogatási intézkedéseket szorgalmaz, amelyek az olyan ágazatok, mint például az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság, valamint a gyártás és a közlekedés digitalizálására és jobb összekapcsolására összpontosítanak. A digitális átalakulásnak a nyitottságon (azaz a függőség felszámolásán), az egyszerűségen, az információszerzésen, az automatizáláson, a bizalmon és a biztonságon kell alapulnia, mivel új üzleti modellek, folyamatok, szoftverek és rendszerek kiépítését tervezzük. Ez áll az EU éghajlatvédelmi vezető szerepének és gazdasági fellendülésének középpontjában. Az EU-nak fel kell gyorsítania az energiahatékonyságba, a közlekedésbe, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású épületekbe és ipari folyamatokba történő beruházásokat, ahol a digitalizációnak kulcsszerepet kell játszania.
3.10. Az EGSZB azt ajánlja, hogy gyorsítsák fel a mindenhol elérhető, nagy kapacitású és biztonságos hálózatok telepítését, ösztönözve a magánberuházásokat és növelve a vidéki és ritkán lakott területeknek nyújtott finanszírozást. Amint visszatér az élet a rendes kerékvágásba, fel kell gyorsítani a tervezett spektrumfelosztást is, amely a Covid19-válság miatt adott esetben késedelembe került. Ekkor a kormányoknak kiemelten kell majd kezelniük a további új - engedélymentes és engedélyhez kötött - spektrumkiosztásokat is, hogy megbízhatóbbá tegyék a vezeték nélküli kapcsolatokat.
4. 2. pillér
4.1. Az EGSZB üdvözli, hogy különös figyelmet fordítanak a kkv-kra, valamint az egyszeri adatszolgáltatás elvének és az „alapértelmezésben digitális” elvnek a szigorú alkalmazására. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a „cselekvés a kkv-k érdekében” elv alapján hajtsa végre az új stratégiát, és figyelmezteti, hogy a kkv-k számára nyújtott támogatási intézkedések végrehajtásának mindenfajta késedelme kontraproduktív lenne. A kkv-k ugyanis jelenleg minden eddiginél több kihívás előtt állnak: ilyenek például a Covid19-járvány negatív hatásai, az éles verseny, a képzett munkaerő hiánya, a munkavégzés és fogyasztás új formái, az egyre komplexebb és egyre intenzívebb információáramlás, a korlátozott innovációs erőforrások, a vállalkozók szerepének állandó leminősítése, a volatilis pénzügyi piacok, a finanszírozáshoz jutás nehézségei, a külső környezettől való nagyfokú függőség és a korlátozott tárgyalóerő. A „túlszabályozás” kkv-kra gyakorolt hatásának értékelését illetően az EGSZB ismételten rámutat arra, hogy a szabályozási terhek csökkentésével kapcsolatos célkitűzéseknek alapos kkv-teszten, megbízható hatásvizsgálatokon és átfogó, a civil társadalommal és az érdekelt felekkel folytatott párbeszédet is tartalmazó értékelésen kell alapulniuk. A tagállamokban az uniós jogszabályok végrehajtásakor nem kérdőjeleződhet meg a polgárok, a fogyasztók, a munkavállalók, a befektetők és a környezet védelmének jelenlegi mértéke.
4.2. A fizetési késedelmek kérdése továbbra is gondos megfontolást igényel, és a késedelmes fizetésekről szóló irányelv tervezett felülvizsgálata fontos lépés, amelybe szorosan be kell vonni az érdekelt kkv-kat és ki kell kérni a véleményüket. Hasznos lenne az erkölcsös magatartás ösztönzése érdekében kulturális szinten beavatkozni. Ezt a folyamatot támogató konkrét intézkedés lehetne egy olyan eszköz, például egy weboldal létrehozása, amelyen arra kérik a vállalatokat, hogy kötelezzék el magukat a határidő szerinti fizetéssel kapcsolatos bizonyos elvek mellett. Annak érdekében, hogy megvédjük a kkv-kat a nagyobb vállalatok erősebb tárgyalási pozíciójával szemben, az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság bővítse és erősítse meg a vállalkozások közötti, illetve a platformok és vállalkozások közötti tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó rendelkezéseit, és - esetleg az uniós versenyjog részeként - terjessze ki azokat más ágazatokra is, lehetőséget biztosítva a kkv-k számára, hogy egy központi hatóságnál, amely az EU esetében lehetne a Versenypolitikai Főigazgatóság, bizalmas panaszt nyújthassanak be.
4.3. Korábbi véleményeivel összhangban az EGSZB kétségeinek ad hangot a kkv-követek hálózatának valódi hasznosságával kapcsolatban, amely nem minden tagállamban működik teljes mértékben, valamint abban a tekintetben, hogy a hálózat képes-e valódi hozzáadott értéket nyújtani. Az EGSZB azt ajánlja, hogy inkább erősíteni kellene a kkv-szervezetek szerepét, és nem egy új szerepet létrehozni az uniós kkv-követ formájában, ami nem nyújt garanciát semmiféle kkv-barát szabályozásra. Az EGSZB azt javasolja, hogy a nemzeti kkv-követet a nemzeti kkv-szervezetek megállapodása alapján nevezzék ki, amelyeknek folyamatosan kapcsolatban kell állniuk a követtel, és rendszeresen el kell számoltatniuk őt. Az „új generációs kkv-stratégiának” és az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagnak a végrehajtását be kell építeni az európai szemeszterbe és a létrehozott kkv-eredménytáblába.
4.4. A szabályozói tesztkörnyezet hasznos eszköznek bizonyult, és az EGSZB szorgalmazza, hogy a kkv-kra vonatkozó szabályozások bevezetésekor szélesebb körben alkalmazzák és jobban népszerűsítsék az a nemzeti jogalkotók körében. Az Európai Bizottságnak tisztáznia kell, hogyan, hol és miért alkalmazzák majd ezt a szabályozói tesztkörnyezetet. Egyértelműen látszik, hogy még mindig javítani kell a kkv-tesztet a hatásvizsgálatban annak biztosítása érdekében, hogy minden javasolt jogszabály kkv-barát legyen. Az Európai Bizottság új jövőállósági platformjának elsősorban azoknak a lehetséges akadályoknak a megvizsgálására kellene összpontosítania, amelyek gátolhatják a társadalmi-gazdasági helyreállítást. Az EU-nak uniós szinten is létre kell hoznia szabályozói tesztkörnyezeteket, az egységes piac erősítése és annak biztosítása érdekében, hogy az előmozdítsa a harmonizációt, továbbá annak érdekében, hogy Európa-szerte mielőbb megteremtsük az innovátorok számára az innovatív megoldásokhoz kapcsolódó jogbiztonságot. Az Unióban több innovatív induló vállalkozás és innovatív kkv van, mint az USA-ban vagy Kínában, azonban számos tanulmány mutat rá arra, hogy ezek a vállalkozások inkább Európán kívül vezetik be innovatív megoldásaikat. Ennek számos oka van, többek között az európai pénzügyi ösztönzők hiánya, valamint a széttagolt egységes piac. Ezért fontos a szabályozói tesztkörnyezetek bevezetése: ezek arra bátorítanák a vállalatokat, hogy Európában maradjanak, és hosszabb távon remélhetőleg hozzájárulnának ahhoz, hogy létrejöjjenek az európai éllovasok.
4.5. Ha hozzáférhetőbbé és kkv-barátabbá tesszük a közbeszerzést, azzal megakadályozzuk a határokon átnyúló bűncselekményeket és a piaci visszaéléseket. A kkv-k értékláncokon belüli jobb integrációjának hatékony módja lenne, ha ösztönöznék a kkv-kat, hogy aktívabban vegyenek részt a szolidaritási, stratégiai és alapvető ágazatokban, mint amilyen az egészségvédelmi és biztonsági áruk/szolgáltatások ágazata vagy az űripar és a védelmi ipar. Ez egy, a növekvő protekcionizmus ellen küzdő nyitott kereskedelmi rendszerben feltétlenül üdvözlendő lenne. Ráadásul a Covid19-járvány rámutatott arra, mennyire fontosak a diverzifikált ellátási láncok, de az is, hogy visszatelepítsék vagy közelebb hozzák azokat, és elengedhetetlen, hogy segítsünk a kkv-knak megtalálni a helyüket ebben a folyamatban. A válság számos példát szolgáltatott arra is, hogy még mindig mennyire sérülékeny az egységes piac; cselekvési tervre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy minden egyes szektor zökkenőmentesen működjön, ami kulcsfontosságú a kkv-k számára, továbbá annak érdekében, hogy ösztönözzük a kkv-kat a külső piacok felé történő aktív terjeszkedésre.
4.6. Az Európai Bizottságnak ambiciózusabban kell fáradoznia azon, hogy megnyissa a közbeszerzést a kkv-k számára, a közszolgáltatókkal együttműködésben arra törekedve, hogy átláthatóbbá tegye a közbeszerzést, és biztosítsa, hogy a közbeszerzési szerződések megfeleljenek az EU egységes piaci szabályainak. Az EGSZB azt javasolja, hogy ezt különösen a következőkön keresztül valósítsák meg:
- a kkv-k részvételi arányának növelése és folyamatos nyomon követése,
- az adminisztratív eljárások egyszerűsítése és jobb közszolgáltatások és digitális szolgáltatások nyújtása,
- egyablakos ügyintézési pont kijelölése minden tagállamban, ahol nyilvántartásba lehet venni és nyomon lehet követni a közbeszerzési kérdésekkel kapcsolatos panaszokat,
- a közbeszerzési eljárás eredménye elleni fellebbezés eljárásaihoz való hozzáférés javítása.
4.7. Hasonlóképpen az EU-nak továbbra is törekednie kell a nagyobb fokú átláthatóságra és az unió egész iparával folytatott szorosabb együttműködésre is a piacvédelmi eszközökkel kapcsolatos vizsgálatok során, és továbbra is elő kell segítenie a kkv-k hozzáférését ezekhez az eszközökhöz.
4.8. Az EGSZB aggodalmának ad hangot a kiskereskedelmi ágazat által különösen a Covid19-hez kapcsolódó kijárási korlátozások során tapasztalt nehézségek miatt, és egyedi támogató és ösztönző intézkedések bevezetését szorgalmazza.
4.9. Az egységes digitális kapu a tagállamok egyablakos ügyintézési pontjaival összekapcsolva információkat és támogatást nyújt majd a kkv-knak, a nemzeti és regionális kkv-szervezetek pedig segítenek nekik azonosítani és felismerni a számukra legjobb megoldásokat.
4.10. Rendkívül fontos a vállalkozások átruházásának megkönnyítése, mivel ez még inkább arra motivál majd egy egész nemzedéket, hogy tovább működtessék a családi vállalkozásokat, és megkönnyíti a tulajdonjog átruházását azokban az esetekben, amikor a tulajdonos nem rendelkezik a vállalkozás folytatásához szükséges készségekkel, erőforrásokkal és ötletekkel. Ilyen esetekben a vállalkozások munkavállalók általi, szövetkezet létrehozása révén történő kivásárlását vagy a munkavállalói tulajdon egyéb formáit is meg lehet vizsgálni. Az is rendkívül fontos, hogy azonosítsuk a vállalkozások átruházásának két különböző típusát, hogy megérthessük, hogyan érinti az adott jogszabály az egyes típusokat. Különbséget kell tenni a „családon belüli vállalkozásátruházás” és a „külső vállalkozásátruházás” között, és mindegyikre külön fogalommeghatározást kell adni. A jogi keretnek rugalmasabbnak kell lennie, hogy megkönnyítsük egy létező társaság megvásárlását, ahol jelenleg nagy kockázatokkal, jelentős költségekkel és bonyolult eljárásokkal kell számolni. Különös figyelmet kell fordítani a kkv-k határokon átnyúló átruházására, hogy kezelni lehessen az ezekhez az ügyletekhez kapcsolódó magas költségeket és a tagállamok jelentősen eltérő szabályozásait. Az átruházás kérdésén túl az EGSZB ajánlja egy európai részvénytársaság 2.0 létrehozását a kkv-k számára, egy átformált európai zártkörű társaság (Societas Privata Europaea, SPE) formájában, hogy elősegítsük a kkv-k határokon átnyúló terjeszkedését és növekedését.
4.11. Annak érdekében, hogy a kkv-k teljes mértékben kiaknázhassák a kereskedelmi megállapodások előnyeit, az EGSZB szorgalmazza, hogy a harmadik országokkal a jövőben folytatandó uniós kétoldalú kereskedelmi tárgyalások állandó eleme legyen egy kkv-król szóló fejezet, továbbá hozzanak létre kkv-bizottságokat, amelyek kezdeményezik a szabadkereskedelmi megállapodásokkal és műszaki szabványokkal kapcsolatos információk megosztását a kkv-kkal, és nyomon követik a szabadkereskedelmi megállapodások kkv-k általi igénybevételét mind az EU-ban, mind pedig abban (azokban) az ország(ok)ban, amely(ek) részes fele(i) a megállapodásnak. Javítani kell az EEN-t, a kkv-k nemzetköziesítését támogató eszközt, valamint elő kell mozdítani a nemzeti szolgáltatókkal és az ágazati és nemzeti kkv-szövetségekkel folytatott együttműködést és a közöttük lévő szinergiákat.
4.12. Az Európai Bizottságnak továbbra is kutatnia kellene azt a lehetőséget, hogy egy európai részvénytársasági jogi formát hozzanak létre a kkv-k számára, ötleteket merítve az európai zártkörű társaságról szóló javaslattal kapcsolatban végzett munkából. Az Európai Bizottság a kkv-stratégiájában értékelni kívánja, hogy a kkv-k határokon átnyúló terjeszkedésének és növekedésének elősegítéséhez szükség van-e további társasági jogi intézkedésekre. Ilyen célokkal foglalkozó konkrét javaslat a fent említettek szerint egy európai részvénytársasági forma létrehozása a kkv-k számára. Az európai kkv-knak csak 2%-a fektet be külföldön úgy, hogy fióktelepeket hoz létre a másik országban, mivel a tagállamok közötti nyelvi, adminisztratív és jogi különbségek megnehezítik a leányvállalatok külföldi létrehozását; ezért fontolóra kell venni egy olyan jogi mechanizmus bevezetését, amely lehetővé teszi a vállalatok számára az Unión belüli terjeszkedésük jobb kezelését.
4.13. Mivel a kereskedelem előmozdítása alapvetően a nemzeti kormányok hatásköre, a szabadkereskedelmi megállapodások sikeres végrehajtása végső soron attól függ, hogy az egyes tagállamok mennyire tudják, képesek és hajlandók népszerűsíteni az adott uniós kereskedelmi megállapodást a nemzeti üzleti közösségükben. Az EGSZB arra kéri a 27 tagállamot és az Európai Bizottságot, hogy önkéntesen, a hatásköreikkel összhangban vállalják, hogy európai végrehajtási cselekvési tervek keretében egyedi intézkedéseket és tevékenységeket hajtanak végre az EU szabadkereskedelmi megállapodásaival összefüggésben meghatározott „külső” végrehajtási menetrendek Unión belüli kiegészítése céljából. Ezeknek a cselekvési terveknek hozzá kell járulniuk ahhoz is, hogy hatékonyan nyomon kövessék a letárgyalt szabadkereskedelmi megállapodásban tett kötelezettségvállalások tényleges átültetését az adott harmadik országban, miközben lehetővé teszik a kormányok és az üzleti közösség által nemzeti és regionális szinten meghozott intézkedések nyomon követését és teljesítménymérését.
5. 3. pillér
5.1. Az EGSZB megismétli azt a javaslatát, hogy ösztönözni kell a tagállamokat a „pénzügyi ombudsmanok” EU által koordinált hálózatának létrehozására és fejlesztésére. A javasolt kkv-likviditási munkacsoport támogatásával ennek a hálózatnak megfelelő módszertant kell használnia az Európai Bizottság új intézkedései végrehajtásának nyomon követésére, amelyek célja a mikro-kkv-k rövid távú likviditásának biztosítása, amit uniós és tagállami szinten javasoltak. Emellett a kkv-k finanszírozáshoz jutásának elősegítésével a hálózat az Európai Bizottságnak is segíthet a kvalitatív adatok gyűjtésében és elemzésében, hogy a bankoktól kapott visszajelzésekre irányadó elvekkel összhangban megtudjuk, hogy a közvetítő bankok hogyan használják fel a pénzügyi eszközöket a pénzügyi erőforrásokra leginkább rászoruló kkv-k elérésében, és miért nem adnak nekik hitelt. A hálózatnak rendeznie kellene a kkv-k és a bankok, egyéb pénzügyi szolgáltatók és likviditásszolgáltatók közötti átfogóbb vitákat is.
5.2. Az EGSZB elégedett azokkal a célzott erőfeszítésekkel, ahogy a sajáttőke-bevonás népszerűsítésén, a kkv növekedési piacok igénybevételén és a kkv-k alternatív jegyzési lehetőségeinek megtalálásán keresztül diverzifikálják a kkv-k finanszírozási forrásait. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a kkv-szervezetek aktív támogatásával vegye fontolóra olyan egyedi intézkedések bevezetését, amelyek oktatják a menedzsereket a különböző finanszírozási opciók által kínált előnyökről és lehetőségekről, segítenek nekik kiválasztani az igényeiknek legjobban megfelelő lehetőséget, és népszerűsítik a szakértők által adott további testre szabott megoldásokat.
5.3. A nők vállalkozásainak támogatására és ösztönzésére vonatkozó, korábban elfogadott álláspontjaival összhangban az EGSZB kiemelten és melegen üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy indítsanak el egy, a nemek közötti egyenlőséget szem előtt tartó finanszírozási kezdeményezést a nők által vezetett vállalatok és alapok finanszírozásának ösztönzése, valamint a női vállalkozók szerepének erősítése érdekében. A nők nagyobb mértékű és erőteljesebb jelenléte - a vállalkozói környezetben is - elengedhetetlen a jövő Európájának megvalósításához.
5.4. Az EGSZB üdvözli egy, az első nyilvános részvénykibocsátásokra összpontosító köz-magán alap kialakítását, és teljes mértékben támogatja az újabb saját tőke, kvázi-sajáttőke, kockázati tőke és kockázatmegosztási finanszírozási eszközök létrehozását a kkv-k számára. Az EGSZB úgy véli, hogy ezek népszerűsítése és hozzáférhetőségük biztosítása különösen fontos az innovatív kisvállalkozások és közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára.
5.5. Miközben az EGSZB elismeri, hogy a kkv-k tőzsdei jegyzése lehetőségeket kínál a vállalkozások számára, azt is megjegyzi, hogy a kapcsolódó adminisztratív teher és költségek miatt ez nem minden vállalkozás számára megfelelő. A szavazati jogot nem biztosító részvények alkalmazása jó módszer lenne arra, hogy bátorítsák a kkv-kat, különösen a családi vállalkozásokat a tőkebevonásra, anélkül hogy elveszítenék az ellenőrzést a vállalkozásuk felett. Egy másik kihívás, hogy a sajáttőke-bevonást ugyanúgy kezelik, mint az idegen tőkével történő finanszírozást.
5.6. Miközben a következő uniós költségvetés logikus módon arra fog összpontosítani, hogy a beruházások számára vonjon be pénzt, nem szabad alábecsülni a páneurópai kkv-kapacitásépítési tevékenységek és közös fellépések finanszírozásában rejlő értéket sem, és ez különösen releváns a jelenlegi helyzetben. Az uniós költségvetésnek különösen fontos szerepe van a készségfejlesztési intézkedésekben, a nemzetköziesítésben, a körforgásos gazdaság előmozdításában, a vállalkozói készségekben, a nehéz helyzetbe került vállalkozások támogatásában és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben. Ezek a kezdeményezések óriási megtérülést hozhatnak az uniós adófizetőknek és az egyes kkv-knak, amelyek közvetlen hasznot húzhatnak ezekből, ezért ezeket a kezdeményezéseket mindenképpen számításba kell venni a felülvizsgált többéves pénzügyi keretben.
5.7. Azt a javaslatot illetően, hogy a kkv-k használjanak kriptoeszközöket és digitális tokeneket, az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a kkv-kat képviselő szervezetekkel együttműködve szorosan kövesse nyomon az ilyen eszközök használatát, mivel a kriptoeszközök a hagyományos pénzügyi eszközöktől eltérő egyedi jellemzőkkel rendelkeznek, és így új kihívásokat jelentenek a vállalkozások (köztük a kkv-k) számára, különösen a biztonság és a belső ellenőrzések terén. Fontos tehát, hogy a kkv-k először átlássák a kriptoeszközökhöz kapcsolódó kockázatokat és előnyöket, és olyan hatékony ellenőrzési környezetet alakítsanak ki, amely garantálni tudja a biztonságot. Emellett, mivel a kriptoeszközök nagymértékben szabályozatlanok, a kkv-k csalással kapcsolatos vizsgálatokkal szembesülhetnek, amennyiben befektetőik panaszt tesznek ellenük.
6. Végrehajtás és a tagállamok kötelezettségvállalásai
6.1. A tagállamok teljes körű támogatása és elkötelezettsége kulcsfontosságú sikertényező a stratégia intézkedéseinek gyors végrehajtásához. Az EGSZB úgy véli, hogy kézzelfogható eredményekkel fog járni a partnerség elvének teljes körű alkalmazása és az ezen intézkedések végrehajtása érdekében a stratégiai vállalkozási nagykövetekkel folytatott szoros együttműködés, akik munkájának hozzáadott értéket kell teremtenie. Az EGSZB ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy szorosan be kell vonni ebbe a folyamatba a kkv-kat uniós, nemzeti és regionális szinten képviselő szervezeteket is, mivel ők vannak közvetlen kapcsolatban az üzleti közösséggel.
6.2. Az EGSZB megérti az Európai Bizottság amellett szóló indokait, hogy nem módosítja a kkv-k fogalommeghatározását, jóllehet eltérő vélemények alakultak ki arról, hogy az mennyire felel meg a célnak, és üdvözli azt a kötelezettségvállalást, hogy értékelni és jelenteni fogják a konzultációs eljárásban felvetett konkrét kérdéseket. Eközben a korábbi véleményeivel összhangban az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy segítsen a tagállamoknak abban, hogy a végrehajtási módszer megválasztásakor rugalmasak tudjanak lenni.
7. A kkv-k küzdelme és fejlődése a Covid19-válság idején
7.1. A Covid19-járvány által a gazdasági rendszerekre gyakorolt tragikus és egyre súlyosbodó hatás a kkv-kat, különösen a mikrovállalkozásokat sújtotta a legkeményebben. Ez az óriási negatív hatás alapjaiban veszélyezteti a kkv-k rendszerszintű szerepét a gazdaságban, és bebizonyította annak fontosságát, hogy a jelenlegi uniós polgári védelmi mechanizmus keretében teljes körűen és rendszerszinten bevonják a szociális partnereket és az érintett civil társadalmi szervezeteket a döntéshozatal minden szakaszába és a rescEU tudás- és képzési hálózat létrehozásába, az EGSZB által korábban javasoltak szerint.
7.2. Az EGSZB készen áll arra, hogy folytassa a vitát az Európai Bizottság által javasolt új megközelítésről, amely az ökoszisztémáknak nyújtott támogatást részesíti előnyben a vállalatoknak a méretük szerint nyújtott támogatással szemben. Az EGSZB megjegyzi, hogy az Európai Bizottság jelenleg 14 ökoszisztémát ismer el, és hangsúlyozza a hatékony kommunikáció és irányítás szükségességét, hogy ezen ökoszisztémák minden érdekelt felének véleményét meghallgassák, és biztosított legyen a kkv-kat uniós, nemzeti és regionális szinten képviselő szervezetek aktív bevonása.
7.3. A kkv-k, különösen a mikrovállalkozások számára kulcsfontosságú, rövid távú sürgősségi intézkedések célja a likviditás átlátható és megfelelő időben történő biztosítása méltányos kamatlábak mellett, pénzügyi közvetítők bevonásával, indokolatlan akadályok és észszerűtlen banki adminisztratív terhek nélkül. Ugyanakkor azok a kkv-k, amelyek azt a következtetést vonják le, hogy üzleti modelljük elavult, segítséget érdemelnek, hogy a vállalkozást rendezett körülmények között felszámolhassák, és új vállalkozást indíthassanak.
7.4. Az uniós szintű támogatási intézkedéseknek a lehető leggyorsabban ténylegesen el kell érniük a kkv-kat, végrehajtásukat az EU és a tagállamok szintjén értékelni kell és szorosan nyomon kell követni egy megfelelő közös visszajelzési mechanizmus alapján, ahol a kkv-szervezetek, a pénzügyi közvetítők, valamint a bankszektor és hitelgarancia-ágazat megoszthatják adataikat. A cél az indokolatlan késedelmek elkerülése és a kézművesipar és a kkv-k sürgős likviditási szükségletei alapján hozott önkényes döntések megelőzése, amelyekhez az ilyen intézkedések nemzeti hitelrendszerek és pénzügyi közvetítők általi végrehajtásának jelenlegi eltérései vezethetnek.
7.5. Alapvető fontosságú, hogy egy harmonizált és gyors uniós likviditási reagálási rendszert hozzanak létre, és az a mikro- és kisvállalkozásokra összpontosítva teljes mértékben működőképessé váljon. Az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság hozzon létre egy állandó uniós „magas szintű szakértői mikro- és kisvállalkozási likviditási munkacsoportot”, amelynek célja a kkv-k cash flow-jának előmozdítása a rendszeresen szolgáltatott független adatok elemzése alapján, továbbá annak megértése, hogyan lehetne áthidalni a kkv-k likviditása előtt jelenleg álló akadályokat. A független kkv-megfigyelőközpont rendszeres időközönként ellenőrizhetné a gazdasági és pénzügyi adatokat és a gyakorlatokat.
7.6. Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy vegye fontolóra a héa-irányelv III. mellékletének módosítását, hogy a tagállamoknak lehetőségük legyen arra, hogy néhány legsúlyosabban érintett ágazatban - mint amilyen az idegenforgalom és a kapcsolódó vendéglátási ágazat (HORECA), az önfoglalkoztatók, a kézművesipar stb. - átmenetileg csökkentsék a héamértékeket. Az EGSZB támogatja az ilyen fellépéseket, feltéve ha azok nem idéznek elő tisztességtelen versenyt, de az intézkedés ideiglenes jellege miatt úgy véli, hogy ez a feltétel teljesülni fog.
7.7. Különleges támogatási intézkedésekre van szükség a munkavállalók munkába való visszatérésének előmozdításához, különösen a kkv-knál dolgozók vonatkozásában. Ezen intézkedések közé tartozna egy „sárga kártya”, az arra nyújtott támogatás, hogy haladéktalanul megkezdjék a kisebb helyi építési beruházásokat, valamint az embereknek nyújtott tájékoztatás és tanácsadás a helyes magatartásról és a higiéniai, egészségvédelmi és biztonsági intézkedések betartásáról a Covid19-fertőzés kockázatának további csökkentése érdekében, továbbá egy Covid19-cel kapcsolatos kockázatfelmérés, amelyet a nemzeti és külső munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szervek végeznek annak biztosítása érdekében, hogy ezeket az intézkedéseket megfelelően végrehajtsák, és csökkentsék a kapcsolódó terheket és költségeket. Alapvető fontosságú a szükséges egyéni védőeszközök rendelkezésre bocsátása, hogy a munkavállalók visszatérhessenek a munkahelyükre, és hogy fellendítsük az ilyen eszközöket gyártó kkv-k termelőkapacitását közvetlen beruházások és műszaki segítségnyújtás, valamint az idevágó harmonizált szabványok elfogadása révén. A kkv-szervezetek kulcsfontosságú támogató szerepet töltenek be azáltal, hogy lehetővé teszik az eljárásmódok és gyakorlatok tagjaik közötti cseréjét, segítve ezzel a gazdasági helyreállítást és csökkentve a munkába való visszatéréshez szükséges időt.
7.8. Az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret kkv-kra vonatkozó legutóbbi módosításával az uniós szociális partnerek egy másik kérését is teljesítették. Miközben a módosítás figyelembe vette a vállalatok számára a Covid19-válság alatt nyújtott különleges kedvezményeket, például az adófizetés elhalasztását és a hiteleket, változatlanul hagyta az általános de minimis szabályt. A távoli és vidéki térségek, illetve a szigetek hagyományosan közlekedési támogatásokban részesülnek, amelyek könnyen kitehetik a de minimis támogatás döntő részét. A Covid19-válság utáni időkben ezekbe a régiókba alig vagy egyáltalán nem fog turista érkezni, és a gazdaság helyreállásához az újra beinduló árukereskedelemre kell majd támaszkodniuk.
7.9. A gazdaság eredményes helyreállítása érdekében hatalmas összegű állami és magánberuházásokra lesz szükség a kettős átállás finanszírozásához, illetve annak biztosításához, hogy a vállalkozások megőrizhessék versenyképességüket és új vállalkozások indulhassanak. A kkv-k azonban nehézségekkel szembesülnek a változásokhoz való alkalmazkodás terén és az átmeneti időszakban bevezetett bonyolult szabályozások kapcsán is. E rendkívüli beruházások lehetővé tétele érdekében az EU-nak bővítenie kell majd meglévő finanszírozási eszközeit (többéves pénzügyi keret, InvestEU, strukturális és kohéziós alapok, Európai horizont, Digitális Európa stb., valamint az EBB-csoport által nyújtott pénzügyi támogatás és az ESM alkalmazása), biztosítania kell ezek hosszú távú rugalmasságát, és egy állandó helyreállítási alapot kell létrehoznia, hogy segítsen a tagállamoknak a küszöbön álló kihívások kezelésében. A pénzügyi nehézségekkel küzdő kkv-k Európa-szerte történő támogatása érdekében rendkívül fontos, hogy a tagállamok teljes körűen végrehajtsák a fizetésképtelenségről szóló irányelvet a megelőző szerkezetátalakítási keretek vonatkozásában, és szakmai támogatást nyújtsanak a kkv-k számára, hogy életképes fordulatot tudjanak végrehajtani, illetve egy második esélyt kapjanak.
7.10. Az EGSZB egy olyan uniós program kidolgozását szorgalmazza, amely kapacitásépítést és a közös fellépésekhez támogatást biztosít a kkv-szervezetek számára, hogy a tájékoztatás és a technikai segítségnyújtás egyablakos ügyintézési pontjaként működjenek, amire a kilábalási szakasz után sürgős szükség lesz. Ugyanilyen fontos, hogy az EU finanszírozza a termékcsoportok életciklus-elemzésének szabadon hozzáférhető, többnyelvű adatbázisait annak érdekében, hogy a kkv-knál - amelyek ezeket az adatokat közvetlenül nem tudják előállítani - környezetbarátabb módon folyhasson a gyártás.
7.11. A kkv-szervezetek a válság előtt is részt vettek a pénzügyi nehézségekkel küzdő kkv-k támogatására szolgáló különféle szolgáltatások kifejlesztésében és nyújtásában, ideértve az európai korai előrejelzési kezdeményezést is. Az ilyen támogatásra az elkövetkező hónapokban és években még nagyobb szükség lesz. Fel kell gyorsítani a fizetésképtelenségi irányelvben meghatározott korai előrejelző eszközök bevezetését, hogy garantálni lehessen a nehéz helyzetben lévő vállalkozások számára a hozzáférést a hatékony támogatáshoz.
Kelt Brüsszelben, 2020. szeptember 18-án.
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke
Luca JAHIER
