AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG (2020/C 429/38) VÉLEMÉNYE

a Bizottság közleményéről az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Európai adatstratégia [COM(2020) 66 final] ^* 

Előadó: Antonio GARCÍA DEL RIEGO

1. Következtetések és ajánlások

1.1 Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság európai adatstratégiára irányuló javaslatát, amely prioritásként kezeli az adatok ágazatok közötti megosztását, és az adathasználat, az adathozzáférés és az adatkormányzás jogalkotási, ágazatspecifikus intézkedések révén való fejlesztésére törekszik. Egy nagyratörő adatstratégia megfelelő választ jelenthet arra a sürgető igényre, hogy növeljük az EU adatkapacitását.

1.2 Az EGSZB támogatja az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy az uniós adatarchitektúra átfogó kialakítása megerősítse az egyéneknek az adataik felhasználásával kapcsolatos jogait, az adataik védelmét és az azok feletti ellenőrzésüket, valamint az ezzel kapcsolatos tudatosságot, és hogy felhatalmazza őket „személyes adatterek”, egyértelműbb biztosítékok, valamint az egyének - az általános adatvédelmi rendelet 20. cikke szerinti - adathordozhatósághoz való jogának megerősítése révén ^* .

1.3 Az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egyértelműbb stratégiát az adatokra irányuló jogi keret fejlesztésére. Ezt a magas szintű adatvédelmi normáknak, az ágazatközi és felelős adatmegosztásnak, az ágazatközi adatkormányzás és az adatminőség egyértelmű kritériumainak, valamint az adatok egyének általi fokozottabb ellenőrzésének ötvözésével kell kiépíteni. Az EGSZB azt is javasolja, hogy a stratégia finanszírozási megközelítését tegyék egyértelműbbé, és javaslatokat tesz a készséghiány orvoslására.

1.4 Az EGSZB úgy véli, hogy az európai adatvezérelt platformok fejlesztésének európai értékeket kell tükröznie, többek között azáltal, hogy az egyéneket állítják a középpontba. Az EGSZB véleménye szerint a jelenlegi fogyasztóközpontú megközelítésnek magában kellene foglalnia az emberi vezérlés megközelítését, amely az adathasználat tekintetében egy etikai dimenziót is tartalmaz.

1.5 Az EGSZB sajnálja, hogy a hatálybalépése után két évvel az általános adatvédelmi rendelet végrehajtása nem megfelelő, és továbbra is vannak eltérések. Az Európai Bizottságnak meg kell oldania ezeket a problémákat, többek között annak biztosítására ösztönözve a tagállamokat, hogy az egész EU-ban minden egyén teljes mértékben élvezhesse az őt megillető jogokat.

1.6 Az EGSZB úgy véli, hogy az egységes piac megvalósítása elengedhetetlen feltétele a közös adatterek működésének.

1.7 A megosztott adatok érzékeny voltára való tekintettel az EGSZB hangsúlyozza, hogy hozzájárulási, ellenőrzési, szankcionálási és felügyeleti mechanizmusok révén megfelelő biztosítékokat kell nyújtani a személyes adatok védelmére, és biztosítani kell, hogy az adatokat anonimizálják (és hogy ne lehessen megszüntetni azok anonim jellegét).

1.8 Az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság a stratégiába foglalja bele az adatok feletti rendelkezési jog fogalmának meghatározására vonatkozó javaslatát. A folyamatban lévő jogi viták következtében az egyének jelenleg nem tudják biztosan megállapítani, hogy milyen igényeket fogalmazhatnak meg.

1.9 Az EGSZB kéri, hogy folytassanak fokozott párbeszédet a civil társadalommal, valamint felhívja a figyelmet arra, hogy egyértelműbb iránymutatást kell nyújtani a kkv-k számára az adatmegosztási mechanizmusokkal kapcsolatban, mivel mindkét tényező kulcsfontosságú lesz az adatterekben való széles körű részvételhez.

1.10 Az EGSZB ismételten hangsúlyozza, hogy az egységes adatpiacnak biztosítania kell, hogy a személyes adatokra ne ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, mint az árukra és szolgáltatásokra, azaz ne történjen meg az, hogy idővel nem személyes adatnak tekintik őket ^* .

1.11 Az Európai Bizottságnak biztosítania kell, hogy a jogi keret egyenlő hozzáférést biztosítson az adatokhoz minden vállalkozás számára - legyenek akár kisvállalkozások, akár nagyvállalatok -, és foglalkozzon az erőfölénnyel rendelkező platformok piaci erejének kérdésével. Az Európai Bizottságnak általában sokkal világosabb és konkrétabb javaslattal kellene előállnia az adatterek ellenőrzésére és kezelésére vonatkozóan, beleértve azt is, hogy az érdekelt felek hogyan fognak adatokat megosztani.

1.12 Az EGSZB kiemeli, hogy mindenképpen foglalkozni kell a személyre szabott termékek egyénekre gyakorolt hatásával (például diszkrimináció) és az adatmegosztás vállalkozásokra gyakorolt hatásával. A jogi keretnek szigorú biztonsági előírásokat és szellemitulajdon-jogokat kell biztosítania. Gondoskodni kell a származtatott adatok védelméről, és nem vonatkozhat rájuk kötelező hozzáférés és átadás.

1.13 Az EGSZB hangsúlyozza, hogy sürgősen fejleszteni kell a digitális készségeket és a digitális jártasságot az oktatáson és képzésen keresztül, többek között a Digitális Kompetenciakeretre támaszkodva, valamint arra ösztönözve a tagállamokat, hogy minden oktatási szinten javítsák az egész életen át tartó oktatást azon készségek tekintetében, amelyekre a legnagyobb lesz az igény ^* . Ez biztosítja majd, hogy az egyének olyan hozzáértő szereplőkké váljanak, akiket az adataikkal, az óriási méretű adathalmazokat kezelő alkalmazásokkal és az adatkormányzással kapcsolatos nagyobb tudatosság és az azok felett gyakorolt nagyobb ellenőrzés jellemez, és akik megértik digitális környezetüket és az azzal járó kockázatokat (például személyre szabás) ^* .

1.14 Az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot, hogy fogalmazza meg világosabban és erősítse meg az illetékes hatóságok, fogyasztói szervezetek és független szervek szerepét, amely nagy jelentőséggel bír az ágazati kezdeményezések irányításában, az üzleti megfelelés biztosításában és a felhasználóknak nyújtott iránymutatásban, tanácsadásban és képzésben.

2. Általános megjegyzések: A megfelelő adatstratégia

2.1 Az EGSZB egyetért azzal, hogy az Európai Bizottság nagy hangsúlyt fektet az adatokra, amelyek kulcsfontosságúak az egyének élete és az üzleti tevékenységek szempontjából. A digitalizáció és a technológiai fejlesztések megnövelték az előállított adatok körét és gyakoriságát, valamint megkönnyítették az adatok tárolását, feldolgozását, elemzését és továbbítását. Az adatvezérelt szolgáltatások növelik az ügyfelek kényelmét, segítenek teljesíteni az elvárásaikat, és javítják a meglévő ipari folyamatokat.

2.2 Az EGSZB egyetért azzal, hogy az adatvezérelt innováció az európai gazdasági növekedés és versenyképesség kritikus hajtóereje, és szerepét korlátozza az Unió rendelkezésére álló ipari és felhasználói szintű adatok hiánya. Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság javaslatával, melynek célja ennek kezelése, valamint az ágazatközi adatfelhasználás, adatmegosztás és adathozzáférés javítása az általános adatvédelmi rendelet előírásainak szigorúan megfelelő közös adatterek, közös technikai és jogi szabályok és normák, valamint kiegészítő intézkedések révén.

2.3 Az EGSZB úgy véli, hogy az adatstratégia kulcsfontosságú lesz abban, hogy támogassa Európa technológiai szuverenitását a biztos és biztonságos adatmegosztás és adathozzáférés érdekében, valamint az európai polgárok adataik feletti ellenőrzésének megerősítésében, és előnyökkel jár majd az egyének és a vállalkozások számára.

2.4 Az EGSZB egyetért azzal, hogy az adatokhoz való hozzáférés ágazatspecifikus megközelítése a legmegfelelőbb eszköz arra, hogy konkrét megoldások szülessenek az egyes ágazatok sajátosságaira és piaci hiányosságaira, miközben a legerősebb biztosítékokat garantálják a fogyasztók védelmére ^* .

2.5 Az EGSZB osztja az Európai Bizottság arra vonatkozó aggályait, hogy az információs rendszerek jelentős interoperabilitási problémái korlátozzák az Unió adatátviteli és -megosztási képességét. A Covid19-válság nyilvánvalóvá tette a teljes körű adat-ökoszisztéma szükségességét és hasznosságát - mivel az adatok nem korlátozódnak bizonyos ágazatokra -, beleértve az egyének biztonságát szolgáló megoldások kidolgozását (például a földrajzi helymeghatározás és az egészségügyi adatok tekintetében) és az elszigetelődés elkerülését. Az egészségügyben a kutatók a különböző ágazatok által összegyűjtött, a közegészségügy számára fontos adatokat felhasználhatnák a gyógyszerfejlesztés felgyorsításához és a betegségek jobb megértéséhez.

2.6 Az EGSZB egyetért azzal, hogy az adatvezérelt innovációt korlátozza a készséghiány, az adatműveltséggel rendelkező munkavállalók hiánya az Unióban és a csekély mértékű digitális jártasság. Az EGSZB üdvözli a stratégia azon célját, hogy „egy közös európai készségadatteret” hozzon létre, és szintén üdvözli az Európai Bizottság digitális oktatási cselekvési tervének következő módosítását.

3. Az adatokra vonatkozó uniós keret fejlesztése: Általános megjegyzések

Az adatokra vonatkozó uniós keret továbbfejlesztését illetően az EGSZB kiemeli a téma alapvető etikai vonatkozását. Ezzel a kérdéssel foglalkozik a 2016-ban az EGSZB megbízásából készült tanulmány az óriási méretű adathalmazok etikai vonatkozásairól ^* , amely több szempontból (tudatosság, ellenőrzés, bizalom, rendelkezési jog, megfigyelés és biztonság, digitális személyazonosság, személyre szabott valóság, anonim jelleg megszüntetése, digitális szakadék, adatvédelem) vizsgálja az adatvédelem és az önrendelkezés szükségességét az egyének körében. Az EGSZB javasolja, hogy ezeket tekintsék vezérelvnek minden szakpolitika esetében.

3.1 Adatvédelmi normák

3.1.1 Az EGSZB felhívja az Európai Bizottságot, hogy hangsúlyozza, hogy továbbra is az egyéneknek kell ellenőrzést gyakorolniuk az adatok felett, mivel az adatgyűjtés és az adatmegosztás érinti a magánéletüket és az egyenlőséget. Az ágazatközi adathasználat lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy adatokkal töltsék fel és javítsák meglévő folyamataikat, hatékonyabban nyújtsanak információt, valamint hogy új, személyre szabott termékeket és élményeket nyújtsanak a fogyasztóknak. Különösen a felhasználói szintű adatok nyújtanak betekintést az anonimizált adatok által fel nem fedett belső jellemzőkbe, szükségletekbe és magatartásokba, és pozitív tovagyűrűző hatást fejtenek ki jóval azon az ágazaton túl, amelyben az adatokat eredetileg előállították. A pénzügyi ágazatban például az ágazatközi adatmegosztás javíthatja a kockázatelemzést és a cash flow előrejelzést, segíthet a csalások felderítésében, javíthatja az egyéneknek a túlzott eladósodottság kezelésére való képességét, valamint előmozdíthatja a pénzügyi kirekesztés felszámolását és a pénzügyi oktatást. A személyre szabás ugyanakkor kockázatokhoz, például hátrányos megkülönböztetéshez, visszaéléshez és manipulációhoz vezethet a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók esetében.

3.1.2 Az Európai Bizottságnak orvosolnia kell az általános adatvédelmi rendelet nem megfelelő és széttagolt végrehajtását, annak eltérő értelmezéseit és az adatvédelmi hatóságok erőforrásainak hiányos voltát. Az általános adatvédelmi rendelet - amelyet 2012-ben dolgoztak ki, 2016-ban szavaztak meg és 2018-ban léptettek hatályba - nem alkalmas a javasolt keret biztosítására. Az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság tegye naprakésszé az általános adatvédelmi rendeletet, és végezzen hatásvizsgálatokat, hiszen a rendelet és a közös adatterek új megközelítése között szoros összhangnak kell lennie. Az EGSZB továbbá arra kéri az Európai Bizottságot, hogy foglalkozzon az általános adatvédelmi rendeletben szereplő, az adatok hordozhatóságára vonatkozó korlátozásokkal. Amikor ezeket meghatározták, a szolgáltatóváltás csak egyszeri esemény volt, míg napjainkban az adatokat többször is újra felhasználják, és hasznos, ha mindez valós időben történik.

3.1.3 Bár az EGSZB úgy véli, hogy a javasolt eszközök segíthetnek abban, hogy az egyének maguk dönthessék el, „hogy mi történjen az adataikkal” ^* , a jogbizonytalanság csökkentése érdekében az Európai Bizottságnak a stratégiába bele kell foglalnia az adatok feletti rendelkezési jog fogalmának ajánlott meghatározását, általánosságban tisztáznia kell, hogy ki rendelkezik az adatok feletti rendelkezési joggal, és hogy mi történik az adatokkal, amikor azokat otthoni készülékek a dolgok internetén (IoT) keresztül állítják elő.

3.1.3.1 Az egyének adatokhoz fűződő jogai és az adatok feletti rendelkezési jog nem ugyanazt jelenti, és ezt a különbséget egyértelművé kell tenni.

3.1.4 Mivel az ingyenes szolgáltatások adatszolgáltatás ellenében történő igénybevétele egyfajta fizetési mód, az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy közölje, milyen szöveg vagy kritériumok alapján hivatkozik „közérdekre”, valamint ismertesse az e területre vonatkozó céljait. Az EGSZB azt is javasolja, hogy az Európai Bizottság dolgozza ki a közvetlen ellenszolgáltatás nélküli adatadományozás (vagy „adataltruizmus”) fogalommeghatározását, és gondoskodjon megfelelő intézkedésekről, amelyek biztosítják, hogy az adatgyűjtők eleget tegyenek a kötelezettségeiknek.

3.2 Az adatok megosztására vonatkozó felelősségteljes keret

3.2.1 Az Európai Bizottságnak tisztáznia kell, miként szándékozik iránymutatást adni az egyéneknek, hogy megértsék, hogyan működnek a „személyes adatterek”. Az erre vonatkozó ismeretek nélkül az egyének e terekhez való hozzáférési joga értelmetlenné válik, továbbá a javaslat végrehajtása nem lesz hatékony, és aláássa azokat a célokat, amelyeket a stratégia elő kíván mozdítani.

3.2.2 Az EU felismerte, hogy szükség van a megosztáshoz való jogra, és gyakorlati mechanizmusokat vezetett be bizonyos ágazati kezdeményezések terén, például az adatfeldolgozásra (az adatok szabad áramlásáról szóló rendelet ^* ) és a fizetési számlákon tárolt adatokra (a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló második irányelv ^* ) vonatkozóan. Néhány konkrét eset kivételével azonban az egyének (az adatok felhasználói, a fogyasztók és a polgárok) nem rendelkeznek a megfelelő készségekkel, jártassággal és eszközökkel ahhoz, hogy hozzáférést kérjenek személyes és nem személyes adataikhoz, illetve könnyen és hatékonyan megosszák azokat.

3.2.3 Annak érdekében, hogy „a valós idejű adathozzáféréshez szükséges interfészekre vonatkozó szigorúbb követelmények” révén javítsák az adatok hordozhatóságát, személyes adattereket biztosítsanak, és garantálják, hogy a szolgáltatók „semleges közvetítőként” járnak el ^* , az EGSZB felhívja az Európai Bizottság figyelmét az olyan biztonságos megosztási mechanizmusok alkalmazására, mint a személyi digitális azonosítási rendszerek, amelyeket magán- és állami szervezetek is elfogadhatnának, és amelyeket ki lehetne terjeszteni az ágazatközi adatmegosztás felgyorsítására. A pénzügyi ágazatban használt olyan elektronikus azonosítási alkalmazások, mint az „Itsme” (mobil alapú személyazonosítás digitális tranzakciókhoz), sikeres és kölcsönösen előnyös használatra mutatnak példát, többek között a bankok és mobilszolgáltatók között. Jelentős értéket teremtenek a vállalkozások számára (költségmegtakarítás, növekvő értékesítés, kevesebb csalás és személyazonosság-lopás), több választási lehetőséget kínálnak, védik a felhasználók személyes adatait, növelik a fogyasztói bizalmat, erős hitelesítési intézkedéseket és eszközöket biztosítanak az egyének számára jogaik kezeléséhez és az ellenőrzés gyakorlásához, valamint biztonságos, kényelmes és időtakarékos digitális folyamatokat tesznek lehetővé, mint a digitális vevőfogadás.

3.2.4 Az EGSZB felhívja az Európai Bizottság figyelmét a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló második irányelvvel - amely lehetővé teszi, hogy harmadik szolgáltató fél a bankok fogyasztóinak adatait a fogyasztók hozzájárulásával innovációs célból felhasználhassa - és más felhasználási területekkel - például a földrajzi helymeghatározáshoz és tranzakciókhoz kapcsolódó adatok felhasználása - kapcsolatban szerzett tapasztalatokra, amelyek példaként szolgálhatnak a szélesebb adatmegosztási keret kidolgozásához. A különböző piaci szereplők közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében ezeket az elveket ágazatonként egyformán és hasonló időzítéssel kell alkalmazni.

3.2.5 Az Uniónak az általános adatvédelmi rendeletre kell építenie, hogy lehetővé tegye az ágazatközi felhasználói adatok megosztását, és a már meglévő kezdeményezéseket különböző ágazatokban is alkalmazva elősegítse a biztonságos adatmegosztást, ezzel előnyöket biztosítva az egyének, és értéket teremtve a vállalkozások számára. Ennek fel kell jogosítania a végfelhasználókat arra, hogy kérelmezzék az általuk szolgáltatott (például név, cím) és megfigyelt személyes adataik (például földrajzi helymeghatározás) közvetlen továbbítását az egyik adatbirtokostól a másikhoz, szabványosított módon, valós idejű alkalmazásprogramozási felületeken keresztül ^* . Előfordulhat például, hogy egy személy megkéri a Spotify-t, hogy adjon hozzáférést a Deezernek az általa hallgatott lejátszási listákhoz. Ez biztosítaná az általános adatvédelmi rendelet adatvédelmi elveinek végrehajtását, lehetővé tenné a felhasználók számára, hogy teljes ellenőrzést gyakorolhassanak a folyamat felett, hogy kiaknázhassák az adataikban rejlő értékeket, és valóban hatékonnyá, dinamikussá, jól időzítetté és átláthatóvá tenné a személyes adatok hordozhatóságához való jogot, miközben ugyanezeket az elveket kiterjesztené bizonyos nem személyes adatokra is.

3.2.6 Mind a vállalatok, mind a felhasználók számára lehetővé kell tenni, hogy biztonságosan oszthassák meg adataikat, függetlenül attól, hogy azokat ki gyűjtötte össze, és hogy eldönthessék és rendelkezhessenek arról, hogy kivel osztják meg az adatokat, és hogyan történik a megosztott adatok felhasználása.

3.2.7 A közös adatterek rendszerének és működésének egy állami nyilvántartás minőségi szintjével kell rendelkeznie; az adatszolgáltatóknak maguknak kell biztosítaniuk az adatok zavartalan, kiváló minőségét és az infrastruktúra folytonosságát. Ezek az „adatgazdálkodók” nem idézhetnek elő szűk keresztmetszetet az adatmegosztás terén, hanem erősíteniük kell azt. Ez kulcsfontosságú a megbízható, zökkenőmentes adatkezelés és a kiváló minőségű adatok rendelkezésre állása szempontjából. Az EGSZB úgy véli, hogy a stratégiában nem kap megfelelő hangsúlyt az adatok minősége, ezért ez tisztázásra szorul. Az EGSZB ezenkívül azt ajánlja, hogy határozzák meg az arra vonatkozó kötelezettségek egy minimális szintjét, hogy - mérettől függetlenül - valamennyi vállalkozás biztosítsa az adatok minőségét és az egyének jogait. Mivel az adatminőség drága lehet, és nem minden érdekelt fér hozzá a szükséges technológiákhoz, ezeknek a minimálkritériumoknak minden vállalkozás, különösen a kkv-k számára teljesíthetőnek kell lenniük: a kisebb vállalkozásoknak forrásaik korlátozottsága miatt nehézségeik adódhatnak az előírások teljesítésében, így támogatni kell őket, hogy ne kényszerítsenek rájuk túlzott költségeket ^* .

3.2.8 Az adatközpontú platformok a digitális piacokon betöltött stratégiai jelentőségük és az egyes adatkészletek feletti oligopolisztikus ellenőrzésük miatt a legértékesebb vállalkozások. Az uniós vállalkozások rendelkezésére álló adatok korlátozott mennyisége azonban korlátok közé szorítja azt, hogy milyen mértékben képesek az adatokat az innováció motorjaként felhasználni. A „nyertes mindent visz” megközelítés, amely a digitális piacokat jellemzi, azt jelenti, hogy mindössze néhány nagyvállalat áll az online adatáramlások kereszteződési pontjaiban, amelyek más szolgáltatók számára nem hozzáférhető információkat biztosítanak számukra. Még abban az esetben is, ha az adateszközöket szélesebb körben terjesztik, ritkán állnak rendelkezésre iparági határokon átnyúlóan, ami csökkenti az ágazatközi innováció lehetőségeit az ipari és más szereplők számára. Mivel jelenleg egyetlen platform sem köteles adatbázist létrehozni, a végfelhasználók nem tudják kombinálni és összesíteni a különböző iparágakban előállított adataikat. Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogyan lehetne javítani az üzleti felhasználók és az egyének adatok feletti ellenőrzésén, elsőként a rendszerszintű platformokra (technológiai nagyvállalatokra) fordítva a figyelmet. Az EGSZB javasolja továbbá egy olyan, az EU által támogatott platform létrehozását, amely központosítja és összesíti a szolgáltatást igénylő vállalatok piacán rendelkezésre álló összes nyilvános uniós adatot.

3.3 Az adatterek kezelése

3.3.1 Az EGSZB a következő kritériumokat javasolja az ágazati adatterek szabályozására. Először is az adatokhoz való hozzáférés terén történő beavatkozásnak kezelnie kell a magasabb fogyasztói árakhoz, a fogyasztók választási lehetőségeinek csökkenéséhez és az innováció csökkenéséhez vezető piaci hiányosságokat. Másodszor, az adatokhoz való hozzáférésnek elő kell segítenie a fogyasztóközpontú innováció fejlődését. Harmadszor, a személyes adatokat kezelő üzemeltetők magas szintű adatbiztonsági és adatvédelmi előírásoknak kell, hogy megfeleljenek. Negyedszer, műszaki megoldásokat kell kínálniuk az egyének számára a személyes információáramlás ellenőrzésére és kezelésére. Ötödször, lehetővé kell tenni az egyének számára, hogy tiltakozhassanak személyes adataik megosztása ellen, és hogy hozzáférjenek a jogorvoslati lehetőségekhez, ha ezeket az elveket nem tartják tiszteletben (az EGSZB támogatja az emberi vezérlés elvét).

3.3.2 Nem minden adatot kell nyitottá tenni vagy nyilvánosságra hozni. Eltérő szabályokat kell alkalmazni a B2B, B2C, B2G vagy Me2B adatokra. A származtatott adatokat védeni kell, a hozzájuk való hozzáférés és átadásuk nem lehet kötelező.

3.3.3 Az adatterek közötti adatmegosztás vegyes adatkészleteket (személyes és nem személyes adatokat) foglal magában, például az egészségügyi és a pénzügyi területen. A megfigyelésre vagy helymeghatározásra használt érzékeny és személyes adatok gyűjtését és felhasználását egyedi hozzájáruláshoz kell kötni. A biztosítékoknak garantálniuk kell, hogy a személyes adatpontok (például pénzügyi és egészségügyi információk) kombinációja ne vezessen adatok kisajátításához, visszaéléshez vagy hátrányos megkülönböztetéshez, például az egyének foglalkoztatási lehetőségeire nézve.

3.3.4 Az érdekelt felek (vállalkozások és egyének) nem rendelkeznek sem hozzáféréssel, sem ismeretekkel azokról az azonosítási, hitelesítési és engedélyezési mechanizmusokról, amelyek megfelelő adatvédelmet biztosító - és az adatmegosztást akadályozó - adattovábbítást tesznek lehetővé, különösen az egészségügy területén. Az EGSZB az egységes európai elektronikus formátumhoz (ESEF) hasonló közös egészségügyi adatkészlet használatát és alkalmazását ajánlja.

3.3.5 Meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyekkel harmadik felek kutatási és fejlesztési célból hozzáférhetnek az adatokhoz. Ha például egészségügyi kutatók és közigazgatási szervek ingyenes adatokat használnak, akkor erre az általános adatvédelmi rendeletnek kell vonatkoznia.

3.3.6 Az EGSZB hangsúlyozza, hogy mivel még nem minden vállalkozás lépett a digitalizálás útjára - ez például a hagyományos iparágakra és sok európai kkv-ra igaz -, és nem minden vállalkozás részesül az adatok értékéből, az egységes piacon nem érvényesülnek egyenlő versenyfeltételek. Az önkéntes adatmegosztás jó, de nem elégséges eszköz az adatokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítására. Az Európai Bizottságnak kezelnie kell ezt az egyensúlyhiányt a digitalizált és nem digitalizált vállalkozások, illetve a nagyvállalatok és a kisvállalkozások között. Az EU kkv-stratégiája és iparstratégiája jó kiindulási pont.

3.3.7 Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az Unió konvergencia felé tett lépései ellenére az egységes digitális piac még mindig messze nem homogén, szabályozása ugyanis továbbra is széttagolt. Ez megnehezíti és lehetetlenné teszi a vállalkozások számára a növekedést, valamint azt, hogy felvegyék a versenyt az amerikai és kínai vállalatokkal, amelyek egy valóban egységes szabályozási keretnek megfelelően működnek, és felvásárolják uniós versenytársaikat, ahogy azt a Skype és Booking.com esetében láthattuk. Az uniós induló innovatív vállalkozások alapítói végül az Egyesült Államokba vagy más, a vállalkozások számára kedvezőbb piacra teszik át a székhelyüket, hogy részesüljenek a nagyobb egységes piac és a kedvezőbb kockázatitőke-befektetések előnyeiből. Ahhoz, hogy egy, az adattereket támogató közös infrastruktúra hatékony legyen, az egységes piac többnyelvűségét is tükröznie kell ^* .

3.4 Finanszírozás

3.4.1 A stratégia 4-6 milliárd euró finanszírozást irányoz elő, és az uniós tagállamoknak és az iparnak is ki kell vennie a részét a beruházásokból. Az Európai Bizottságnak tisztáznia kell, hogy miként kívánja mozgósítani a finanszírozást, és egyértelmű kritériumokat kell meghatároznia a méltányos elosztás biztosításához és értékeléséhez.

3.4.2 A megfelelő magánberuházások és a számos uniós vállalkozásnak nyújtott meglévő szolgáltatások folytonosságának biztosítása érdekében az EGSZB elengedhetetlennek tartja, hogy a külföldi szolgáltatók továbbra is részt vegyenek a projektben (az uniós szabályoknak megfelelően). Az olyan közfinanszírozás, mint az Európai horizont és a Digitális Európa program, szintén kulcsfontosságú. Az uniós költségvetés prioritásai azonban a gazdasági helyreállítás fényében mások lehetnek, és a költségvetés méretét az Európai Bizottság első, májusban előterjesztett javaslatához képest csökkentették. Különösen az fontos, hogy miközben az előző többéves pénzügyi kerethez képest nőtt az európai kulcsfontosságú stratégiai digitális képességekre előirányzott források globális szintje, a Digitális Európa program költségvetése 8,2-ről 6,76 milliárd euróra csökkent.

3.5 A készséghiány orvoslása

3.5.1 A gazdasági válság a közösség számára hasznosnak ítélt munkahelyek hierarchiájának változásához vezethet, de valószínűleg nem fogja csökkenteni a műszaki készségek iránti igényt. Az automatizálás a munkahelyek és a feladatok újradefiniálásához (több humán készség szükségessége) és a tömeges munkanélküliség helyett a foglalkoztatás más területekre történő tömeges áthelyeződéséhez vezethet ^* .

3.5.2 Az óriási méretű adathalmazokkal kapcsolatos állások esetében a következő készségek a legkeresettebbek ^* : elemzőkészség, adatmegjelenítés, az üzleti terület és az óriási méretű adathalmazokkal kapcsolatos eszközök ismerete, programozás, problémamegoldás, strukturált lekérdezési nyelv (SQL), adatbányászat, technológiák ismerete, nyilvános felhők és hibrid felhők, gyakorlati tapasztalat. E készségek egy része tanítható iskolai keretek között, míg másokat az élet során, az egész életen át tartó és az élet minden területén végbemenő tanulás megközelítését követve, folyamatos, nem formális és informális keretek között kell elsajátítani ^* .

3.5.3 E lehetőség megragadása érdekében - mivel az oktatás továbbra is nemzeti hatáskörbe tartozik - az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat a digitális jártasságot növelő politikák erősítésére, ily módon kezelve az adatokkal kapcsolatos készséghiányt, továbbá összpontosítson az Unión belüli egyenlőtlenségek kezelésére és a know-how elvesztésének csökkentésére.

3.5.4 Az Uniónak mélyrehatóan át kell alakítania a képzési és oktatási programokat. A TTMM-tantárgyak ^*  igen gyakran nem jutnak elegendő szerephez a különböző oktatási szintek tanterveiben. Ez különösen a nőket érinti, amit az Európai Bizottság az elnöke által a nemek közötti egyenlőségre vonatkozóan tett ajánlások ^*  ellenére sem hangsúlyoz eléggé. E tekintetben az EGSZB a Lakossági Digitális Kompetenciakeretet ^*  hasznos eszköznek tartja, amelyet szélesebb körben kellene támogatni és megvalósítani. Felkérjük az Európai Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat arra, hogy ezen a kereten belül proaktívan kezdeményezéseket indítsanak el és gyorsítsanak fel.

3.5.5 Az EGSZB javasolja, hogy az Európai Bizottság erősítse meg a fogyasztói szervezetek szerepét, amely nagy jelentőséggel bír a felhasználók képzésében, oktatásában, az egyének rendelkezésére álló eszközökkel kapcsolatos független tanácsadásban (például az az egyének tájékozódásában az adataik felhasználásáról, megosztásáról, birtokosairól, a jogorvoslati és panasztételi lehetőségekről). A digitális jártasság növelésének érdekében az olyan kezdeményezéseket, mint Finnország „A mesterséges intelligencia elemei” című online kurzusa - amely jelenleg mindenki számára, minden uniós nyelven ingyenesen elérhető -, ki lehetne terjeszteni különböző oktatási modulokra.

Kelt Brüsszelben, 2020. szeptember 18-án.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Luca JAHIER