A jogszabály mai napon ( 2024.03.29. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2020, https://eur-lex.europa.eu/

A TANÁCS (2020/C 202 I/01) KÖVETKEZTETÉSEI

Európa digitális jövőjének alakításáról * 

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

EMLÉKEZTETVE a következőkre:

- A Tanács következtetései: „Az 5G jelentősége az európai gazdaság számára és az 5G-hez kapcsolódó biztonsági kockázatok enyhítésének szükségessége”

- A Tanács következtetései a nagymértékben digitalizált Európa jövőjéről 2020 után: „A digitális és gazdasági versenyképesség fokozása Unió-szerte és a digitális kohézió”

- A Tanács következtetései az uniós kiberbiztonsági kapacitás és képességek megerősítéséről

- A Tanács következtetései az európai tartalmaknak a digitális gazdaságban történő előmozdításáról

- A Bizottság közleménye Európa digitális jövőjének megtervezéséről

- A Bizottság közleménye az európai adatstratégiáról

- Fehér könyv a mesterséges intelligenciáról: a kiválóság és a bizalom európai megközelítése

- A Bizottság közleménye: „Az 5G biztonságos kiépítése az EU-ban - Az uniós eszköztár alkalmazása”

- A Bizottság közleménye a méltányos átállást szolgáló erős szociális Európáról

- A Bizottság közleménye az új európai iparstratégiáról

- A Bizottság közleménye: „Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért”

- A Bizottság közleménye a tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervről

- A Bizottság közleménye az európai zöld megállapodásról

- A Bizottság közleménye: „Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé”

- A Bizottság közleménye a koronavírus-járvány megfékezésére irányuló intézkedések fokozatos megszüntetését célzó európai ütemtervről

- A Bizottság ajánlása a Covid19-válság leküzdéséhez és az abból való kilábaláshoz szükséges technológia és adatok, különösen a mobilalkalmazások és az anonimizált mobilitási adatok használatára szolgáló közös uniós eszköztárról

- A Bizottság közleménye: „Iránymutatás az adatvédelemmel összefüggésben a Covid19-világjárvány elleni küzdelmet támogató alkalmazásokról”

1. ELISMERI, hogy a digitális technológiák fontos szerepet töltenek be az európai gazdaság és társadalom transzformációjában, mégpedig elsősorban a következők eszközeként: a klímasemleges EU 2050-ig való megteremtése - ahogyan azt az európai zöld megállapodás is hangsúlyozza -, továbbá a munkahelyteremtés, az oktatás és az új digitális készségek előmozdítása, a versenyképesség és az innováció fokozása, a közjó szolgálata és a polgárok megfelelőbb bevonása. ÜDVÖZLI az Európai Bizottság közelmúltban elfogadott digitális csomagját: az Európa digitális jövőjének megtervezéséről, illetve az európai adatstratégiáról szóló közleményt, valamint a „Mesterséges intelligencia: a kiválóság és a bizalom európai megközelítése” című fehér könyvet.

2. EGYETÉRT ABBAN, hogy Európa rendelkezik az ahhoz szükséges eszközökkel és erősségekkel - többek között szilárd ipari bázissal és élénk digitális egységes piaccal -, hogy sikeresen kihasználja a digitális ágazat előtt álló lehetőségeket és kezelje kihívásait, biztosítva egyúttal annak inkluzív jellegét - különösen a legveszélyeztetettebb csoportok tekintetében -, valamint fenntarthatóságát, földrajzi kiegyensúlyozottságát és előnyeit valamennyi tagállam számára, a közös uniós értékek és az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett. FELKÉRI a Bizottságot, a tagállamokat, a magánszektort, a civil társadalmat és a tudományos közösséget, hogy támogassák ezeket a törekvéseket és vegyenek részt azokban. TISZTÁBAN VAN AZZAL, hogy ahhoz, hogy ezen intézkedések hatékonyak legyenek, figyelembe kell venni a legkülső európai régiók sajátos helyzetét, biztosítva ezzel, hogy az EU egész területén sor kerüljön a digitális transzformációra.

3. EGYETÉRT ABBAN, hogy a digitális transzformáció felgyorsítása alapvető eleme lesz a Covid19-világjárvány okozta gazdasági válságra adott uniós válasznak, amint azt az Európai Tanács tagjai által március 26-án elfogadott együttes nyilatkozat is kiemelte.

4. HANGSÚLYOZZA, hogy a tagállamoknak és az uniós intézményeknek továbbra is fokozniuk kell azokat az erőfeszítéseiket, amelyek célja az egységes piac olyan módon való digitalizációjának az előmozdítása, hogy annak eredményeként a digitális gazdaságot magas szintű bizalom, biztonság, védelem és fogyasztói választék, valamint az átláthatóságot, a versenyt és az innovációt előmozdító, technológiasemleges kereteken alapuló, erős versenyképesség jellemezze. FELKÉRI a Bizottságot, hogy az Európa digitális jövőjére vonatkozó új keret kialakításakor alkalmazzon célzott, dinamikus, tényeken alapuló és a problémamegoldásra összpontosító megközelítést a határokon átnyúló indokolatlan akadályok felszámolása, valamint a meglévő jogszabályokkal való összhang és koherencia biztosítása érdekében.

5. HANGSÚLYOZZA, hogy a válság utáni környezetben a stratégiai autonómia, a globális versenyképesség és a fenntartható fejlődés garantálásának kulcsfontosságú elemeként meg kell védeni és meg kell erősíteni az EU digitális szuverenitását és vezető szerepét a stratégiai jelentőségű nemzetközi digitális értékláncokban, ugyanakkor a nemzetközi színtéren elő kell mozdítani a közös uniós értékeket, az átláthatóságot, az emberi jogokat, valamint az alapvető szabadságokat is, és kötelezettséget kell vállalni a köz- és magánszektorral, valamint a tudományos közösséggel való nemzetközi együttműködésre. E tekintetben ELISMERI, hogy a K+I jelentős mértékben hozzájárul Európa digitális jövőjének alakításához, valamint kulcsszerepe van a digitális technológiák következő generációjának kifejlesztésében is.

6. HANGSÚLYOZZA, hogy a digitális transzformáció továbbra is jelentős hatást fog gyakorolni az európai munkaerőpiacra, különösen ami a készségekkel kapcsolatos kereslet változását, valamint bizonyos foglalkozástípusok fokozatos megszüntetését és újak létrehozását illeti. FELKÉRI a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az EU munkaerőpiaci és szociális védelmi politikáit, illetve kezdeményezéseit annak érdekében, hogy biztosított legyen ezek szinergiája a digitális politikákkal és kezdeményezésekkel.

7. EGYETÉRT ABBAN, hogy e célok eléréséhez - az uniós helyreállítási tervhez kapcsolódóan - mind uniós, mind nemzeti szinten jelentős mértékben elő kell mozdítani és jobban össze kell hangolni a beruházásokat, különös tekintettel az olyan nagy hatású infrastrukturális projektekre, amelyek lehetővé teszik Európa számára, hogy vezető szerepet töltsön be a globális digitális értékláncokban, valamint az innováció és a kreativitás terén. HANGSÚLYOZZA a Digitális Európa program rendkívüli fontosságát a digitális kapacitás kellően átfogó módon, az Unió egészében történő kiépítése és alkalmazása szempontjából, különösen a mesterséges intelligencia, a nagy teljesítményű számítástechnika, a kiberbiztonság és a fejlett digitális készségek területén, a polgárok és a vállalkozások javára, továbbá hangsúlyozza az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (Digitális gazdaság) rendkívüli fontosságát a gigabites kapacitású hálózatok Unió-szerte való kiépítésének, valamint az összes értéklánc vonatkozásában a nagyon nagy kapacitású digitális infrastruktúrákhoz való, mindent magában foglaló hozzáférésnek a biztosítása szempontjából. TUDATÁBAN VAN továbbá annak, hogy a jövőbeli Európai horizont keretprogram és a strukturális alapok jelentős mértékben hozzájárulnak a digitális transzformációhoz. HANGSÚLYOZZA, hogy elegendő forrást kell biztosítani e programok számára. ARRA ÖSZTÖNZI a tagállamokat, hogy a válságot követő helyzetben hajtsák végre a szükséges reformokat és fogják össze a szükséges erőforrásokat a digitalizáció előnyeinek kihasználása és iparunk versenyképességének európai, nemzeti és regionális szinten való megerősítése céljából. MEGÁLLAPÍTJA, hogy a műholdak és a világűrbe telepített egyéb eszközök és szolgáltatások nélkülözhetetlenek számos digitális alkalmazás telepítéséhez és működéséhez, valamint a távoli területeken a hálózati összekapcsoltság biztosításához, illetve a környezeti és éghajlati változások nyomon követéséhez. Ezért rendkívül fontos az európai űrprogramok további előmozdítása annak érdekében, hogy a digitális transzformációhoz a lehető legjobb előfeltételek álljanak rendelkezésre.

8. ELISMERI, hogy a digitális technológiák - például a nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózatok, a blokklánctechnológia, a mesterséges intelligencia és a nagy teljesítményű számítástechnika - alapvető szerepet játszanak a Covid19-hez kapcsolódó intézkedések alkalmazásában, különösen a távmunka, a távoktatás és a kutatás területén. HANGSÚLYOZZA annak fontosságát az EU számára, hogy megbízható digitális eszközökre támaszkodhasson és autonóm technológiai döntéseket hozhasson annak érdekében, hogy megfelelőbben tudja védelmezni az európai polgárokat ebben a helyzetben.

9. ÜDVÖZLI az adatvédelemmel összefüggésben a Covid19-világjárvány elleni küzdelmet támogató alkalmazásokról szóló bizottsági iránymutatást, valamint a Covid19-válság leküzdéséhez és az abból való kilábaláshoz szükséges technológia és adatok, különösen a mobilalkalmazások és az anonimizált mobilitási adatok használatára szolgáló közös uniós eszköztárról szóló bizottsági ajánlást. SZORGALMAZZA, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet az operációs rendszerekhez való hozzáférés és az e rendszerek közötti interoperabilitás kérdésére, amely alapvető fontosságúnak bizonyult a jelenlegi Covid19-válság során.

10. FELSZÓLÍTJA a tagállamokat és a Bizottságot, hogy végezzenek alapos elemzést a Covid19-világjárvány során szerzett tapasztalatokról annak érdekében, hogy a jövőre nézve olyan következtetéseket lehessen levonni, amelyek alapul szolgálnak a digitális területet érintő jelenlegi és jövőbeli uniós szakpolitikák végrehajtásához. TUDATÁBAN VAN ANNAK, hogy a Covid19-járványra adott válaszintézkedések során milyen fontos szerepe van a valós idejű, határokon átnyúló információmegosztásnak, a digitális kommunikációnak és a nemzetközi koordinációnak. HANGSÚLYOZZA, hogy a közéletet érintő korlátozások során az internetalapú technológiák fontos szerepet töltenek be a párbeszéd, a kereskedelmi tevékenység és a szolgáltatások fenntartása szempontjából. KIEMELI, hogy az internetalapú szolgáltatások mérsékelhetik az üzleti ágazatot, különösen a kkv-ket érő károkat.

Adatok és felhő

11. TUDATÁBAN VAN ANNAK, hogy az adatgazdaság fontos szerepet játszik a digitális korban Európa jóléte szempontjából, és KIEMELI az abból eredő kihívásokat, hogy - különösen az összekapcsolt tárgyaknak köszönhetően - jelentősen megnőtt a rendelkezésre álló adatok mennyisége. HANGSÚLYOZZA, hogy az európai adatgazdaságot emberközpontúan, a közös uniós értékekkel, emberi jogokkal és alapvető szabadságokkal összhangban, az európai polgárok és vállalkozások érdekeire alapozva kell továbbfejleszteni, mindeközben tiszteletben tartva a magánélethez és az adatvédelemhez fűződő jogokat, a versenyjogot és a szellemitulajdon-jogokat. NYOMATÉKOSÍTJA, hogy a polgároknak, a munkavállalóknak és a vállalkozásoknak a biztonságos adatinfrastruktúrákra, valamint a reziliens és megbízható értékláncokra építve meg kell őrizniük az adataik feletti ellenőrzést, mindeközben megőrizve a harmadik országok felé való nyitottság uniós elvét. Ez Európa autonómiájának megerősítését hivatott szolgálni és lehetővé teszi, hogy Európa legyen a legjobb hely a világon az adatmegosztás, az adatvédelem, az adattárolás és az adatfelhasználás szempontjából.

12. ELISMERI, hogy Európának ahhoz, hogy elérje a kritikus tömeget és sikeres legyen az adatgazdaságban, mindenekelőtt a megfelelő infrastruktúra biztosításával prioritásként kell kezelnie az adatoknak a közigazgatási szervek, a vállalkozások és a kutatóintézetek körében történő, valamint a vállalkozások és a köz- és kutatóintézetek közötti összevonását és megosztását, biztosítva ugyanakkor a magánélet védelmét/a magánélet védelmének megerősítését és az üzleti titkok, illetve a szellemitulajdon-jogok tiszteletben tartását. HANGSÚLYOZZA, hogy a nyílt tudomány területén alkalmazott elvek és a kutatási adatokkal foglalkozó szövetség (RDA) ajánlásai hasznos segítséget nyújtanak a döntéshozó hatóságoknak az adatok gyűjtésére, kezelésére és hozzáférhetőségére vonatkozó rugalmas közös megközelítés előmozdításában. Ezzel összefüggésben ÜDVÖZLI az európai nyílt tudományosadat-felhő létrehozását.

13. ÜDVÖZLI a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy megvizsgálja egy olyan egységes horizontális keret kialakításának lehetőségét, amely a magán- és közszektor által az adatokhoz EU-szerte való hozzáférésre és azok felhasználására vonatkozik, és amelynek alapját az képezi, hogy elsősorban csökkenteni kell az önkéntes adatmegosztást és adatösszevonást érintő tranzakciós költségeket, többek között - az adatok megfelelőbb interoperabilitásának elérése érdekében - a szabványosítás révén. FELKÉRI a Bizottságot, hogy terjesszen elő konkrét javaslatokat az adatkormányzásra vonatkozóan, és ösztönözze a közös európai adatterek kialakítását az ipar stratégiai ágazatai és a közérdekű területek számára, beleértve az egészségügyet, a környezetvédelmet, a közigazgatást, a feldolgozóipart, a mezőgazdaságot, az energetikát, a mobilitást, a pénzügyi szolgáltatásokat és a készségeket. KIEMELI, hogy a közös európai adattereket a köz- és a magánszféra közötti közös erőfeszítés révén kell kialakítani, azzal a céllal, hogy minden érintett fél jó minőségű adatokat szolgáltasson.

14. HANGSÚLYOZZA, hogy az adatokhoz való szélesebb körű hozzáférés és az adatok szélesebb körű felhasználása számos olyan kihívással járhat - például az adatok elégtelen minősége, adattorzítás, valamint az adatvédelemmel és -biztonsággal kapcsolatos nehézségek, illetve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok -, amelyek mindegyikét átfogó megközelítéssel és megfelelő szakpolitikai eszközökkel kell kezelni. Ezért ARRA ÖSZTÖNZI a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek konkrét lépéseket e kihívások kezelése érdekében, a meglévő uniós és tagállami jogszabályokkal, például az általános adatvédelmi rendelettel összhangban, és figyelembe véve a „FAIR”-elveket (kereshető, hozzáférhető, átjárható és újrafelhasználható [Findable, Accessible, Interoperable and Reusable]).

15. KIEMELI, hogy nagy értéket képvisel a közadatoknak és a vállalati adatoknak a gazdaságban való felhasználása, illetve további felhasználása, és azt, hogy fontos az adatokat a közjó érdekében felhasználni, többek között a jobb politikai döntéshozatal és az intelligensebb közösségek kialakítása céljából, valamint a megfelelőbb közszolgáltatások nyújtása és a közérdekű kutatás érdekében. TÁMOGATJA a Bizottság azon törekvését, hogy megvizsgálja az üzleti és a közszféra közötti adatmegosztás lehetőségeit, figyelembe véve egyúttal a vállalatoknak a különleges adatokra vonatkozó know-how-jukkal kapcsolatos jogos érdekeit.

16. ARRA ÖSZTÖNZI a Bizottságot, hogy tegyen konkrét lépéseket az új, adatvezérelt ökoszisztémák létrejöttének az elősegítése érdekében. Ezzel összefüggésben arra SÜRGETI a Bizottságot, hogy kezdeményezzen megbeszéléseket a magánkézben lévő adatokhoz való méltányos hozzáférésnek és ezen adatok méltányos felhasználásának a biztosítását szolgáló részletes szabályokról, többek között a tisztességes, átlátható, észszerű, arányos és megkülönböztetéstől mentes feltételeken alapuló adatmegosztási megállapodások előmozdításával.

17. HANGSÚLYOZZA, hogy a felhőalapú infrastruktúra és szolgáltatások nagy jelentőséggel bírnak az európai digitális agilitás, szuverenitás, biztonság, kutatás és versenyképesség tekintetében, és ezért fontosak ahhoz, Európa maradéktalanul kiaknázhassa az adatgazdaság kínálta előnyöket. Ezért garantálni kell az ilyen infrastruktúrákban található kritikus európai adatok védelmét. SZORGALMAZZA a tagállamok által önkéntes alapon használható, megbízható, biztonságos és védett európai felhőalapú szolgáltatások és nagy teljesítményű számítástechnikai kapacitások egyesítését. KIEMELI a felhőegyesítésre vonatkozó európai megközelítés jelentőségét, amely különösen nagy értékkel bírna a kis- és mikrovállalkozások számára, egyúttal pedig valamennyi európai érdekelt fél számára egyformán hozzáférhető lenne. HANGSÚLYOZZA továbbá, hogy ki kell építeni a felhőegyesítés hatékony és eredményes megvalósításához szükséges nagy kapacitású alapvető hálózati infrastruktúrákat, többek között a tenger alatti kábeleket, amelyek összekötik a kontinentális Európát, a szigeteket és a legkülső régiókat. ELISMERI, hogy diverzifikációra van szükség, tehát együtt kell működnünk a közös uniós értékeket, az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat tiszteletben tartó nem uniós szolgáltatókkal.

18. ARRA ÖSZTÖNZI a Bizottságot, hogy - szükség esetén új javaslatok révén - biztosítsa, hogy az Európában nyújtott felhőszolgáltatások eleget tegyenek többek között a legfontosabb interoperabilitási, hordozhatósági és biztonsági követelményeknek, a beszállítótól való függés elkerülésének garantálása és annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi piaci szereplő kiegyensúlyozott, tisztességes és átlátható szerződéses feltételek mellett férhessen hozzá a felhőalapú infrastruktúrához, illetve a felhőszolgáltatásokhoz. FELKÉRI a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a felhőszolgáltatásokra alkalmazandó szabályok és önszabályozás egységes keretét jelentő „felhőszabálykönyv” kidolgozását, amely egyértelműbbé tenné az előírásokat és megkönnyítené az azoknak való megfelelést.

Mesterséges intelligencia

19. TISZTÁBAN VAN AZZAL, hogy a mesterséges intelligencia olyan gyorsan fejlődő technológia, amely hozzájárulhat egy innovatívabb, hatékonyabb, fenntarthatóbb és versenyképesebb gazdaság megteremtéséhez, valamint számos különféle társadalmi előny biztosításában is szerepet játszhat; ilyen például a polgárok biztonságának és védelmének javítása, a közjólét, az oktatás és képzés, az egészségügy, illetve az éghajlatváltozás mérséklésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak a támogatása. RÁMUTAT a mesterséges intelligenciára épülő alkalmazásoknak a Covid19-pandémia elleni küzdelemben játszott pozitív szerepére, és e tekintetben TÁMOGATJA az ilyen alkalmazások mielőbbi, innovatív felhasználását.

20. HANGSÚLYOZZA, hogy ugyanakkor a mesterséges intelligencia bizonyos alkalmazási formái számos kockázattal járhatnak, így például olyan elfogult és átláthatatlan döntéseket eredményezhetnek, amelyek hatással vannak a polgárok jóllétére, emberi méltóságára vagy alapvető jogaira - többek között a megkülönböztetésmentességhez, a nemek közötti egyenlőséghez, a magánélethez, az adatvédelemhez, valamint a testi épséghez, biztonsághoz és védelemhez való jogukra -, és ezáltal újrateremthetnek és megerősíthetnek bizonyos sztereotípiákat és egyenlőtlenségeket. A további kockázatok közé tartozik a bűncselekmény céljából vagy más rosszindulatú célból, így például dezinformáció céljából való visszaélés.

21. TUDATÁBAN VAN ANNAK, hogy - ahol ez alapvető jogokat érint - a mesterséges intelligencia csak megfelelő biztosítékok mellett alkalmazható, szem előtt tartva az adatvédelmi követelményeket és az egyéb alapvető jogokat. HANGSÚLYOZZA, hogy az új szabályok hatályával és alkalmazhatóságával kapcsolatos jogbizonytalanság elkerülése érdekében körültekintően mérlegelni kell a megfelelő etikai, társadalmi és jogi szempontokat. E szabályoknak ki kell térniük a lehetőségekre és a kockázatokra, meg kell erősíteniük a mesterséges intelligenciába vetett bizalmat, és ösztönözniük kell az innovációt.

22. ARRA ÖSZTÖNZI a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő az etikus és emberközpontú megközelítés alkalmazását a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szakpolitikában. TÁMOGATJA a Bizottságnak és a tagállamoknak a kiválósággal és a bizalommal kapcsolatos megközelítését, amelynek kettős célja, hogy egyrészről a digitális innovációs központoknak az EU területére kiterjedő hálózatán keresztül előmozdítsa a mesterséges intelligencia terjedését, másrészről pedig már a korai szakaszban, a fejlesztés és a tesztelés során kezelje a technológia bizonyos alkalmazásaihoz kapcsolódó kockázatokat, kiemelt figyelmet fordítva az arcfelismerő technológiák alkalmazására és az egyéb biometrikus adatok felhasználására.

23. ÜDVÖZLI a bizottsági fehér könyvben és az azt kísérő, biztonsági és termékfelelősségi vonatkozásokról szóló jelentésben szereplő szakpolitikai javaslatokról folytatott konzultációt, és FELKÉRI a Bizottságot, hogy a meglévő jogszabályokat figyelembe véve terjesszen elő olyan konkrét javaslatokat, amelyek a mesterséges intelligencia tekintetében olyan kockázatalapú, arányos és szükség esetén - akár önkéntes jelölési rendszert is magában foglaló - szabályozási megközelítést követnek, amely erősíti a bizalmat és szavatolja a biztonságot, egyúttal pedig ösztönzi az innovációt és a technológia alkalmazását.

24. ARRA BIZTATJA a tagállamokat, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt terv részeként továbbra is támogassák a kutatási és fejlesztési erőfeszítéseket, valamint a megbízható mesterséges intelligencia felhasználását Európában. FELKÉRI a Bizottságot, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyvről folytatott nyilvános konzultáció lezárultát követően értékelje a mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt tervet.

Alaptechnológiák és digitális értékláncok

25. TISZTÁBAN VAN AZZAL, hogy a szuper-számítástechnika, a kvantumtechnológiák és a felhőalapú számítástechnika jelentős mértékben hozzájárul a technológiai szuverenitáshoz, a globális szintű versenyképességhez és a digitális transzformáció sikeréhez, mivel olyan kiemelt területek alapjául szolgál, mint például a mesterséges intelligencia, a nagy adathalmazok, a blokklánc-technológia, a dolgok internete, illetve a kiberbiztonság.

26. TÁMOGATJA az EuroHPC közös vállalkozás folytatását, amelynek célja egy olyan fokozottan összekapcsolt és összefogáson alapuló, világvezető HPC-szolgáltatási és adatinfrastruktúra-ökoszisztéma létrehozása Európában, amely mind a tudományos közösség, mind az ipar számára elérhető, továbbá az olyan kapcsolódó készségek fejlesztése, amelyekkel bővíthető az ilyen technológiai erőforrásokhoz való hozzáférés. FELKÉRI a Bizottságot, hogy támogassa a nagy teljesítményű számítástechnikai infrastruktúrába való beruházások ösztönzésére és a kkv-k hozzáférésének biztosítására irányuló tagállami erőfeszítéseket.

27. TUDATÁBAN VAN ANNAK, hogy a sikeres digitális transzformációt lehetővé tevő nélkülözhetetlen alaptechnológiaként az „Európában készült” mikroelektronika számos iparágban igen fontos szerepet játszik; ilyen többek között az autóipar, a feldolgozóipar, a repüléstechnika, az űripar, a védelmi és biztonsági ágazat, a mezőgazdaság és az egészségügy. HANGSÚLYOZZA, hogy a biztonságos, védett, fenntartható és megbízható hardver- és szoftverértékláncok alapul szolgálhatnak az európai digitális technológiákba vetett bizalom megteremtéséhez.

Kiberbiztonság

28. HANGSÚLYOZZA, hogy a kiberbiztonság az uniós digitális egységes piac egyik kulcseleme, és mint ilyen, fontos szerepet tölt be, mivel biztosítja a digitális technológia és a digitális transzformáció iránti bizalmat. TISZTÁBAN VAN AZZAL, hogy noha a fokozott hálózati összekapcsoltság nyomán javulnak a digitális szolgáltatások, az ilyen szintű konnektivitás azt eredményezheti, hogy a polgárok, a vállalkozások és a kormányok egyre több és egyre összetettebb kiberveszélynek és -bűncselekménynek vannak kitéve. Ezzel összefüggésben HANGSÚLYOZZA annak fontosságát, hogy megvédjük a kritikus infrastruktúrák, valamint az elektronikus hírközlési hálózatok, szolgáltatások és végberendezések integritását, biztonságát és rezilienciáját. EGYETÉRT ABBAN, hogy a fő kockázatok enyhítése céljából összehangolt megközelítést kell kialakítani és végrehajtani, például az 5G kiberbiztonsággal és az 5G EU-n belüli biztonságos kiépítésével kapcsolatos uniós eszköztár alapján jelenleg végzett közös munka keretében. TÁMOGATJA a további stratégiai, operatív és technikai együttműködést az európai szint és a tagállamok között. RÁMUTAT ARRA, hogy bár a kiberbiztonság valamennyi szereplő közös felelőssége, a beépített és az alapértelmezett biztonság elengedhetetlen a felhasználók bizalmának elnyeréséhez. ÖSZTÖNZI a köz- és a magánszféra közötti önkéntes együttműködést, és HANGSÚLYOZZA annak fontosságát, hogy az uniós polgárokat megfelelő digitális készségfejlesztési programok révén felruházzuk a kiberfenyegetettség enyhítését lehetővé tevő ismeretekkel.

29. ELISMERI annak értékét, ha a rossz szándékú kibertevékenységekkel szembeni közös uniós diplomáciai intézkedések keretét (a „kiberdiplomáciai eszköztár”-at) felhasználva megerősítjük az Unió képességét a rossz szándékú kibertevé-kenységek megelőzésére, az azoktól való elrettentésre és az azokra való reagálásra.

30. ÜDVÖZLI a Bizottság arra irányuló terveit, hogy a tagállami - többek között nemzetbiztonsági - hatáskörök sérelme nélkül következetes szabályokat dolgozzon ki a piaci szereplőkre vonatkozóan, valamint előmozdítsa a veszélyekkel, illetve a biztonsági eseményekkel kapcsolatos biztonságos, megbízható és megfelelő információmegosztást - többek között a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelv (a kiberbiztonsági irányelv) felülvizsgálata révén -, valamint hogy feltérképezze a kiberreziliencia további erősítésének lehetőségeit és a kibertámadások, különösen az alapvető gazdasági és társadalmi tevékenységeket érintő támadások esetén alkalmazható hatékonyabb válaszintézkedéseket.

31. TÁMOGATJA a Bizottságot a kiberbiztonsági termékek, szolgáltatások és folyamatok egységes piacának megerősítése terén, mivel a digitális egységes piac csak akkor teljesedhet ki, ha a lakosság megbízik abban, hogy az ilyen termékek, szolgáltatások és folyamatok megfelelő szintű kiberbiztonságot nyújtanak. Az IoT-termékekre vonatkozó minimumkövetelményekkel garantálható lesz a vállalatok és a fogyasztók számára a kiberbiztonság egy bizonyos minimumszintje. Ezzel összefüggésben KIEMELI, hogy támogatni kell a kkv-kat, mivel azok az európai kiberbiztonsági ökoszisztéma szerves részét képezik. HANGSÚLYOZZA, hogy az európai és nemzetközi szabványok alapján, valamint a kiberbiztonsági jogszabállyal összhangban tovább kell fejleszteni a kiberbiztonsági szabványokat és adott esetben az IKT-termékek, -szolgáltatások és -folyamatok tanúsítási rendszereit. EGYETÉRT ABBAN, hogy ez nagyban hozzájárul majd a piaci forgalomba hozott összekapcsolt termékek biztonságának és védelmének szavatolásához, nem gátolva ugyanakkor az innovációt. Az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségnek (ENISA) mindkét területen fontos szerepet kell kapnia a kiberbiztonság Unió-szerte egységesen magas szintjének megvalósításában. TUDOMÁSUL VESZI, hogy a Bizottság létre kíván hozni egy közös uniós kiberbiztonsági egységet.

32. TÁMOGATJA azokat az erőfeszítéseket, melyek célja az Unió kibertámadásokkal szembeni önvédelmet szolgáló technológiai és ipari képességének megerősítése. Ehhez erősíteni kell a kutatási és innovációs kapacitásokat a kiberbiztonság terén, hogy az Unió autonóm módon tudja biztosítani gazdaságának és kritikus infrastruktúráinak védelmét, és globális vezető szerepre tegyen szert a kiberbiztonsági piacon. ÖSZTÖNZI az ágazatok, a kiberbiztonsági kutatással foglalkozó közösségek és a kormányzatok közötti stratégiai jellegű és fenntartható koordinációt és együttműködést, a polgári-katonai együttműködés fokozását, valamint - annak érdekében, hogy a kiberbiztonsági vállalatok és induló innovatív vállalkozások világszinten ki tudják terjeszteni tevékenységüket - az innovációra irányuló beruházások összehangolását és összevonását; ilyen például a nemzeti koordinációs központok hálózatának és az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpontnak a létrehozására irányuló, folyamatban lévő közös munka is.

Az 5G/6G és a hálózati összekapcsoltság

33. HANGSÚLYOZZA, hogy a gigabites hálózati összekapcsoltság biztosítása és ennek alapjaként a biztonságos, nagyon nagy kapacitású - például üvegszálas és 5G- - infrastruktúrák kiépítése tekintetében 2025-re kitűzött uniós célok eléréséhez növelni kell az olyan hálózatokba való beruházásokat, amelyek alkalmasak arra, hogy valamennyi - akár városi, akár vidéki - háztartás, valamint vállalkozás, az egyéb társadalmi-gazdasági hajtóerők, továbbá a főbb európai közlekedési folyosók számára is elérhető, gigabites sebességű internetkapcsolatot szolgáltassanak, ez képezné ugyanis az európai digitális gazdaság és társadalom alapját. FELKÉRI a Bizottságot, hogy ennek megfelelően tegye egyértelműbbé a gigabitalapú társadalomról szóló közleményt, és ÜDVÖZLI a piaci hiányosságokkal küzdő területeken az uniós és tagállami finanszírozási programok által e célból nyújtott finanszírozást. ARRA ÖSZTÖNZI a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják tovább az összes olyan meglévő széles sávú technológia fenntarthatóságát, amelyek igénybe vehetők a nagyon nagy kapacitású hálózati infrastruktúrák Európa-szerte történő telepítése során. FELKÉRI a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a barangolásról szóló rendeletet, és fogalmazzon meg ajánlásokat a tagállamok számára a hálózatkiépítés költségeinek csökkentése és a nagyon nagy kapacitású - többek között az üvegszálas és az 5G- - infrastruktúrák bevezetésének elősegítése érdekében. Emellett FELKÉRI a Bizottságot, hogy 2021 végéig dolgozzon ki egy, a hálózatok kiépítésével kapcsolatban felmerülő jelenlegi és jövőbeli szükségletek kielégítését célzó további intézkedéseket tartalmazó csomagot, beleértve a széles sávú infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos költségek csökkentéséről szóló irányelvet és egy új rádióspektrum-politikai programot, továbbá az egyenlő versenyfeltételek biztosítása céljával mielőbb vizsgálja felül a vonatkozó állami támogatási szabályokat és ennek részeként a széles sávú hálózatokra vonatkozó bizottsági iránymutatásokat is, hogy ezáltal egyszerűbbé váljon a szükséges közfinanszírozás nyújtása, többek között a vidéki és távoli területeken a nagyon nagy kapacitású hálózati összekapcsoltság kiépítése céljából.

34. RÁMUTAT ARRA, hogy a Covid19-pandémia bebizonyította a gyors és mindenütt jelenlévő hálózati összekapcsoltság szükségességét, ez azonban számos európai régióban még hiányzik.

FELKÉRI a Bizottságot és a tagállamokat, hogy többek között a következők révén javítsák a beruházási feltételeket:

i. közfinanszírozási programok - szükség esetén európai szinten - a nagyon nagy kapacitású digitális hálózati infrastruktúrába való beruházás támogatására, különösen a vidéki területeken;

ii. az 5G-frekvenciák kiszámítható és beruházásösztönző feltételek mellett történő kiosztása 2020 végéig, a Covid19-világjárvány miatti késéseket is figyelembe véve;

iii. a nagyon nagy kapacitású - többek között üvegszálas és 5G- - infrastruktúrák gyorsított kiépítését lehetővé tevő hatékony és átlátható eljárások biztosítása; és

iv. az 5G kiberbiztonsággal kapcsolatos eszköztárral összhangban a releváns intézkedések kellő időben történő végrehajtása.

35. FELKÉRI a Bizottságot, hogy készítsen felülvizsgált cselekvési tervet az 5G-re és a 6G-re vonatkozóan, amelyet - egyrészt a többéves pénzügyi keretből, másrészt az uniós helyreállítási alapból származó pénzeszközökön alapuló - megfelelő finanszírozási intézkedéseknek kell kísérniük. Ezek a lépések megfelelő keretet teremtenének ahhoz, hogy valamennyi érdekelt félnek lehetősége nyíljon a versenyjog alapelveivel összhangban a legfejlettebb 5G hálózati és szolgáltatási megoldásokba beruházni, valamint ösztönöznék az európai vállalatokat a 6G technológiai kapacitások fejlesztésének és kiépítésének megkezdésére. ELISMERI a szellemi tulajdon védelmének jelentőségét a K+F-beruházások ösztönzése szempontjából, mivel azok révén az uniós ipar folyamatosan részt vehet a kulcsfontosságú 5G/6G-technológiák fejlesztésében, ez pedig szükséges ahhoz, hogy elérhetők legyenek a hálózati összekapcsoltságra vonatkozóan 2025-re kitűzött uniós célok.

36. HANGSÚLYOZZA, hogy az 5G/6G-hez hasonló új technológiák bevezetésével egyidejűleg gondoskodni kell arról, hogy a bűnüldöző, a biztonsági és az igazságügyi hatóságok továbbra is hatékonyan el tudják látni törvényes feladataikat. FIGYELEMBE VESZI a WHO-nak az elektromágneses mezők egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatos nemzetközi iránymutatásait. KIEMELI az 5G-hálózatokkal kapcsolatos félretájékoztatás terjedése elleni küzdelem fontosságát, különös tekintettel azokra a hamis állításokra, amelyek szerint az ilyen hálózatok egészségügyi veszélyt jelentenek, illetve közük van a Covid19-járványhoz.

37. FELKÉRI a tagállamokat és a Bizottságot, hogy osszák meg egymással az 5G kiberbiztonsággal kapcsolatos eszköztárban ajánlott legfontosabb vonatkozó intézkedések végrehajtására irányuló bevált gyakorlatokkal és módszerekkel kapcsolatos információkat, és az összehangolt uniós kockázatértékelésben kritikusnak és érzékenynek minősített kulcsfontosságú eszközök vonatkozásában - adott esetben - alkalmazzák a magas kockázatú beszállítókra vonatkozó releváns korlátozásokat. Valamennyi potenciális beszállítót közös objektív kritériumok alapján kell értékelni. ÜDVÖZLI a Bizottság azon szándékát, hogy a tagállamokkal együttműködve megvizsgálja az 5G hálózatok kiberbiztonságáról szóló ajánlást, ehhez kapcsolódóan pedig FELKÉRI a Bizottságot, hogy tegye elérhetővé az eszköztár végrehajtásának értékelését, és adott esetben vizsgálja meg, hogy milyen további módszerekkel és eszközökkel enyhíthetők a potenciális 5G kiberbiztonsági kockázatok.

Környezeti fenntarthatóság

38. TISZTÁBAN VAN azzal, hogy a digitális infrastruktúrák, technológiák és alkalmazások nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az európai zöld megállapodásban javasoltaknak megfelelően Európában szembe lehessen szállni az éghajlati és környezeti kihívásokkal. SZORGALMAZZA, hogy az európai digitális ökoszisztéma mielőbb tevékenyen járuljon hozzá a klímasemleges EU célkitűzésének az eléréséhez. HANGSÚLYOZZA, hogy át kell hidalni a zöld átállás és a digitális transzformáció közötti szakadékot annak érdekében, hogy például célzott finanszírozási programok révén kiaknázható legyen a környezet- és az éghajlatvédelem tekintetében a digitális technológiákban rejlő összes lehetőség.

39. ÖSZTÖNZI, hogy a Bizottság és a tagállamok forradalmi technológiák alkalmazásával fokozzák az éghajlati és környezeti kockázatokkal kapcsolatos előrejelzési kapacitást, erősítve az EU globális vezető szerepét. FELKÉRI a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az ENSZ Környezetvédelmi Programjának résztvevőivel közösen vállaljanak vezető szerepet egy globális környezetiadat-stratégia 2025-ig történő kidolgozásában.

40. HANGSÚLYOZZA, hogy valamennyi ágazatban hasznosítani kell az intelligens digitális megoldásokat, különösen annak érdekében, hogy kiemelt célként javítani lehessen az energiahatékonyságot, és hogy fel lehessen gyorsítani a körforgásos gazdaságra való áttérést. ÜDVÖZLI a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy olyan digitális termékútlevelet vezessen be, amely az értéklánc egésze mentén lehetővé teszi a nyomonkövethetőséget és az információmegosztást.

41. Mindazonáltal MEGJEGYZI, hogy az ikt-ágazat jelentős mértékben hozzájárul a világ üvegházhatásúgázkibocsátásainak egyre nagyobb hányadához, és hogy az ilyen technológiák alkalmazásának ugrásszerű növekedése arra enged következtetni, hogy megfelelő intézkedések hiányában az elkövetkező években megduplázódhat az ágazat szénlábnyoma. Ezért EGYETÉRT abban, hogy az ikt-ágazatban továbbra is törekedni kell a saját környezeti lábnyom és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. MEGÁLLAPÍTJA, hogy a digitális technológia terén élen járó köz- és magánszférabeli szereplők követendő példaként szolgálhatnak, és arra ÖSZTÖNZI őket, hogy osszák meg másokkal is a leszűrt tapasztalataikat. ÜDVÖZLI a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy olyan, részletes hatásvizsgálattal kísért intézkedéseket terjesszen elő, amelyek célja egyrészről az, hogy többek között innovatív technológiák előmozdítása révén 2030-ig javuljon az adatközpontok és -hálózatok energiahatékonysága és biztosítani lehessen klímasemlegességüket, miközben a hagyományos rendszerek kérdésére is megoldást kínálnának, másrészről pedig az, hogy megelőzhető legyen a digitális elavulás.

42. TÁMOGATJA azt, hogy tájékoztatni kell a fogyasztókat az eszközök szénlábnyomáról, és ezzel egyidejűleg kibővített jogot kell biztosítani számukra ahhoz, hogy könnyen és elérhető áron tudják javíttatni az eszközöket, valamint hogy észszerű időn belül automatikusan frissíteni tudják a szoftvereket. Arra ÖSZTÖNZI a tagállamokat, hogy építsék ki az elektronikus eszközök javításához, bontásához és újrafeldolgozásához szükséges kapacitást, továbbá hogy az adatközpontokra és a felhőszolgáltatásokra vonatkozó új zöld közbeszerzési kritériumokat építsék be nemzeti közbeszerzési cselekvési terveikbe. SZORGALMAZZA az újrahasznált, illetve az újrafeldolgozott anyagokat tartalmazó termékeknek a tagállamok és az uniós intézmények közbeszerzési politikái keretében történő felhasználását.

E-egészségügy

43. MEGÁLLAPÍTJA, hogy a Covid19-válság rámutatott az egészségügy és a gondozás digitális transzformációjának fontosságára, valamint arra, hogy e transzformáció mennyire értékes az egészségügyi rendszerek rezilienciájának fokozása és a világjárványra való reagálásuk megerősítése tekintetében. HANGSÚLYOZZA, hogy egy európai egészségügyi adattérnek a Bizottság és a tagállami egészségügyi hatóságok közötti együttműködés révén történő létrehozása magában rejti a hatékony megelőzés, diagnózis, kezelések és gondozás kialakítása elősegítésének lehetőségét. Emellett biztosíthatná az egészségügyben a költséghatékonyság javulását és a munkafolyamatok optimalizálását, ami a betegek esetében jobb egészségügyi eredményekhez vezetne, javulnának a járványügyi felügyeleti rendszerek és megvalósulna lenne az egészségügyi rendszerek hosszabb távú fenntarthatósága. EGYETÉRT azzal, hogy az európai egészségügyi adattérnek cél- és minőségorientáltnak kell lennie. Ehhez közös értelmezésre van szükség a tekintetben, hogy miként lehet az egészségügyi adatokat a nemzetközi és az uniós joggal, valamint a tagállami jogszabályokkal összhangban, a személyes egészségügyi adatok védelmére vonatkozó, magas szintű különleges követelmények teljes körű tiszteletben tartásával felhasználni.

44. A Covid19-válság utáni időszakra vonatkozóan EMLÉKEZTET arra, hogy a fertőzöttekkel érintkezett személyek felkutatását elősegítő és figyelmeztetést adó mobilalkalmazások használata során maradéktalanul garantálni kell az alapvető jogok tiszteletben tartását, különösen a személyes adatok védelme és a magánélet tiszteletben tartása tekintetében, továbbá ezekkel az alkalmazásokkal határokon átnyúló interoperabilitást kell biztosítani, a Bizottság támogatásával készített iránymutatásoknak megfelelően. Ennek érdekében FELKÉRI a tagállamokat, hogy a koronavírus megfékezésére irányuló intézkedések fokozatos megszüntetését célzó közös európai ütemtervről szóló bizottsági közleménnyel összhangban vezessenek be szigorú biztosítékokat.

45. FELKÉRI a tagállamokat, hogy tegyenek az EU egészére kiterjedő közös erőfeszítéseket az olyan rendszerekbe való beruházások fokozása - illetve e rendszerek kiépítésének felgyorsítása - érdekében, amelyek biztonságos és megbízható hozzáférést biztosítanak az egészségügyi adatokhoz a határokon belül és a határokon átnyúlóan egyaránt, ennek érdekében különösen megvizsgálva az elektronikus egészségügyi dokumentáció európai csereformátuma kifejlesztésének lehetőségeit, amellyel megszüntethető lesz a fragmentáció és az interoperabilitáshiány, továbbá támogatva az európai iránymutatások kidolgozására és az e-egészségügyre vonatkozó stratégiáknak az európai e-egészségügyi hálózat keretében való összehangolására irányuló tevékenységeket, biztosítva egyúttal a személyes egészségügyi adatok védelmére vonatkozó, magas szintű különleges követelményeknek való teljes körű megfelelést. MEGJEGYZI, hogy mindezek mellett - a személyre szabott és megelőző orvoslás előmozdítása érdekében - jelentős erőfeszítésekre van szükség az egészségügyi adatok kutatási célú megosztásának lehetővé tétele érdekében.

Digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály

46. ÜDVÖZLI a Bizottság azon szándékát, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomag elfogadása révén megerősítse, korszerűsítse és egyértelművé tegye a digitális szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat, valamint HANGSÚLYOZZA, hogy e téren sürgős intézkedésekre van szükség.

47. MEGÁLLAPÍTJA, hogy a platformalapú gazdaság az egységes piac fontos részét képezi, mivel a nemzeti határokon átnyúlóan összeköttetést teremt az európai vállalkozások és fogyasztók között, lehetővé teszi a kereskedelmet, a vállalkozói tevékenységet és az új üzleti modelleket, valamit bővíti a fogyasztók számára az áruk és a szolgáltatások választékát. TUDATÁBAN VAN annak, hogy az új digitális üzleti modellek és szolgáltatások elterjedtsége és sokfélesége az idők során jelentősen változott, egyes szolgáltatások pedig olyan új kihívásokat eredményeztek, amelyeket a hatályos szabályozási keret nem mindig kezel. HANGSÚLYOZZA, hogy az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv jelentős előnyökkel jár a jogbiztonság, a határokon átnyúló kereskedelem és a digitális szolgáltatások bővülése szempontjából.

48. HANGSÚLYOZZA, hogy a digitális szolgáltatásokkal kapcsolatos felelősséget és elszámoltathatóságot illetően olyan egyértelmű és harmonizált, tényalapú szabályokra van szükség, amelyek megfelelő szintű jogbiztonságot garantálnának az online szolgáltatók számára. KIEMELI, hogy fokozni kell az európai képességeket és a nemzeti hatóságok közötti együttműködést, fenntartva és megerősítve az egységes piac alapelveinek érvényesülését, valamint hogy az egységes piac teljes területén növelni kell a polgárok biztonságát és védeni kell fogyasztói jogaikat a digitális szférában.

49. NYOMATÉKOSÍTJA, hogy hatékony és arányos intézkedésekkel kell fellépni a jogellenes online tevékenységekkel és tartalmakkal - többek között az illegális, hamisított vagy veszélyes áruk terjesztésével - szemben, biztosítva egyúttal az alapvető jogoknak - különösen a véleménynyilvánítás szabadságának - a védelmét, egy nyílt, szabad és biztonságos internet keretében. TUDATÁBAN VAN annak, hogy foglalkozni kell a gyűlöletbeszéd és a dezinformáció online terjedésének megakadályozásával.

50. MEGÁLLAPÍTJA, hogy online platformokat üzemeltető egyes óriásvállalatok megjelenést és piacra jutást biztosítanak kisebb vállalkozások számára. Ezek a vállalatok ugyanakkor jelentős mennyiségű vagyoni eszközzel - többek között hatalmas adatmennyiséggel - is rendelkeznek, ami kapuőrökké változtathatja őket a digitális gazdaságban. Ez annak kockázatával járhat, hogy gyengül az új innovátorok sikeres piacra lépésének képessége, a fogyasztók számára pedig korlátozott lesz a választék. ÜDVÖZLI, hogy folyamatban van az uniós versenyszabályok digitális korban való célravezetőségének a Bizottság általi értékelése és felülvizsgálata, valamint egy ágazati vizsgálat elindítása. TÁMOGATJA a Bizottság azon szándékát, hogy e kérdéssel kapcsolatos tényeket gyűjtsön és tovább vizsgálja az előzetes szabályokat annak biztosítása érdekében, hogy a hálózatokra kapuőri minőségükben jelentős hatást gyakorló kiterjedt platformok jellemezte piacok az innovátorok, a vállalkozások és az új piaci szereplők számára méltányosak maradjanak és továbbra is lehetővé tegyék a tisztességes versenyt.

Médiapolitika

51. TÁMOGATJA azt az elképzelést, mely szerint a szabad és megbízható médiumok előmozdításával jövőbiztosabbá kell tenni a médiapolitikát. A színvonalas újságírás, a változatos, fenntartható és független médiakörnyezet, az átláthatóság, valamint a médiatudatosság határozott előmozdítása különösen fontos a digitális transzformáció folyamata és kulcsfontosságú az európai demokrácia szempontjából, az álhírek és a dezinformáció online terjedésével szembeni fellépés elősegítésével egy időben. Az ezt célzó erőfeszítések során figyelembe kell venni a kulturális és a kreatív potenciált is az európai tartalom fokozása érdekében. Ez magában foglalja a Kreatív Európa uniós program továbbfejlesztését is, amelynek keretében a MEDIA programon keresztül támogatni kell az innovatív audiovizuális projekteket.

Elektronikus azonosítási és bizalmi szolgáltatások, közigazgatás, szabványok és blokklánc-technológia

52. MEGÁLLAPÍTJA, hogy a digitális személyazonosság használatával és a bizalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos megoldások (elektronikus aláírás, bélyegző, időbélyegző, ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás és weboldal-hitelesítés), amellett, hogy alapvetően szükségesek a digitális egységes piac működéséhez, a jövő társadalmának alakításához is hozzájárulnak. FELKÉRI a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a hatályos jogszabályokat többek között egy, a digitális személyazonosságra vonatkozó olyan megbízható, közös, interoperábilis és technológiasemleges keret létrehozása érdekében, amely hozzájárul az európai vállalkozások versenyelőnyének megőrzéséhez, és amely biztosítja az uniós közös értékek és az alapvető jogok - például a személyes adatok, illetve a magánélet védelméhez fűződő jog - védelmét. Ezzel összefüggésben FELKÉRI a Bizottságot, hogy vegyen fontolóra javaslatokat a határokon átnyúló azonosításra és hitelesítésre vonatkozó, az eIDAS-rendeleten alapuló jelenlegi keretnek az európai digitális személyazonosság létrehozásához vezető továbbfejlesztésére vonatkozóan, amely arra ösztönözné a tagállamokat, hogy széles körben felhasználható, biztonságos és interoperábilis digitális személyazonosságot biztosítsanak minden európai polgárnak annak érdekében, hogy azok biztonságos közigazgatási és magánjellegű online tranzakciókat hajthassanak végre. KIEMELI, hogy a Covid19-válság rámutatott az olyan online közszolgáltatások gyors kifejlesztésének fontosságára, amelyek lehetővé teszik a polgárok számára a hatóságokkal való távolsági interakciót.

53. TUDATÁBAN VAN annak, hogy a közigazgatások gyors és átfogó, valamennyi szinten történő digitális transzformációja alapvető elemét képezi a digitális egységes piacnak és a válságból való kilábalást célzó stratégiának, és ösztönzi a közszolgáltatásokkal és a társadalmi kihívásokkal kapcsolatos új és innovatív technológiai megoldások kifejlesztését. TUDATÁBAN VAN ANNAK, hogy országonként eltérő a rendelkezésre álló adatok érettsége és minősége, ami befolyásolja a határon átnyúló szolgáltatásnyújtásra vonatkozó képességet. FELKÉRI a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy, a digitális kormányzásra vonatkozó megerősített uniós szakpolitikára - figyelembe véve a digitális társadalmi befogadás valamennyi polgár és magánszereplő számára való biztosításának szükségességét - annak érdekében, hogy koordinálni és támogatni lehessen a közigazgatás digitális transzformációját valamennyi uniós tagállamban, beleértve az interoperabilitásnak, valamint a biztonságos és határokon átívelő közadatáramlásra és közszektorbeli szolgáltatásokra vonatkozó közös szabványoknak a biztosítását is. MEGÁLLAPÍTJA, hogy annak biztosítása is a közigazgatások feladata, hogy a polgárok egyenlő bánásmódban részesüljenek, és ugyanazon jogok illessék meg őket a digitális kormányzáshoz való hozzáférés terén.

54. TUDATÁBAN VAN ANNAK, hogy a tagállamok igazságügyi rendszereinek digitalizálása EU-szerte megkönnyítheti és javíthatja az igazságszolgáltatáshoz való jog érvényesülését. FELKÉRI a Bizottságot, hogy a büntető- és a polgári ügyekben egyaránt mozdítsa elő a tagállamok közötti információcserét annak biztosítása érdekében, hogy a határokon átnyúló információcsere céljára létrehozott technikai megoldások fenntarthatók maradjanak és folyamatosan továbbfejlesszék őket.

55. MEGÁLLAPÍTJA, hogy a szabványosítás stratégiai fontosságú eszközt jelent az európai ipar- és digitális politikák támogatása szempontjából. ÜDVÖZLI, hogy a Bizottság - az európai szabványügyi szervezetek és az ENISA támogatásával - egyenlő versenyfeltételeket és interoperabilitást biztosító stratégiát szándékozik kidolgozni a szabványosításra vonatkozóan, egyrészt annak érdekében, hogy erősödjön az európai szabványosítási rendszer és annak irányítása, másrészt annak biztosítása céljából, hogy az EU rendelkezzen az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy európai technológiai szabványokat határozzon meg és azokat globális szinten is terjessze, ideértve a digitális szolgáltatások és berendezések ökotervezésének, valamint az európai szereplők globális szabványügyi fórumokon való részvételének ösztönzését is. TUDATÁBAN VAN ANNAK, hogy figyelembe kell venni a bevett nemzetközi szabványokat és a régóta követett ágazati gyakorlatokat.

56. MEGÁLLAPÍTJA, hogy az EU-nak és tagállamainak meg kell vizsgálniuk, hogy a blokklánc-technológia milyen, a polgárok, a társadalom és a gazdaság javát szolgáló lehetőségeket rejt többek között a fenntarthatóság, a közszolgáltatások működésének javítása, valamint a termékek nyomonkövethetősége tekintetében azáltal, hogy megbízható decentralizált adatcsere és tranzakciók révén szavatolja a biztonságot. ÉRDEKLŐDÉSSEL VÁRJA, hogy a Bizottság elkészüljön a blokklánc-technológiára vonatkozó stratégiával, amelynek célja Európa vezető szerepének megerősítése e területen.

Készségek és oktatás

57. MEGJEGYZI, hogy az EU-ban valamennyi ágazatban egyre növekszik az igény az alapvető digitális készségekkel rendelkező munkavállalók iránt, valamint hogy 1 millió informatikai szakember hiányzik az uniós gazdaságból, ami akadályozhatja az Unióban a digitális fejlődés terén meglévő lehetőségek kiaknázását. FELKÉRI a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a tagállamok sajátosságait figyelembe véve hozzanak intézkedéseket annak biztosítására, hogy a polgárok alapszintű digitális készségekkel rendelkezzenek, és hogy 2025-re megfeleződjön az említett 1 milliós hiány.

58. HANGSÚLYOZZA, hogy a Covid19-világjárvány egyrészt rámutatott a digitális készségek szükségességére, másrészt pedig ösztönözte a polgárokat ilyen készségek annak érdekében történő megszerzésére, hogy alkalmazkodni tudjanak a távmunkához és az egyéb digitális tevékenységekhez, ideértve például a digitális oktatást, amelyet az iskoláknak és egyetemeknek a világjárvány miatti bezárása tett szükségessé.

59. FELKÉRI a tagállamokat és a magánszektort, hogy - a tagállamok esetében a Bizottsággal együttműködve - hozzanak meg minden olyan intézkedést, amely a következőkhöz szükséges: a munkaerőnek a digitális kor követelte át-, illetve továbbképzése; a munkaerő diverzifikálása, valamint vonzó feltételek kínálása a magasan képzett technológiai és ikt-szakemberek - többek között a migráns európaiak - számára; a digitális munkahelyeknek a munkavállalók számára való kiigazítása; valamint annak biztosítása, hogy az iskolák megbízható és gyors internetkapcsolattal rendelkezzenek, és ennek köszönhetően minél inkább támaszkodjanak a digitális oktatási segédanyagokra.

60. SZORGALMAZZA a Bizottság és a tagállamok közötti, valamint a magánszektorral való együttműködést az új európai készségfejlesztési program végrehajtása terén, különös tekintettel az ezen együttműködés során annak felvázolására vonatkozóan tett vállalásra, hogy az uniós és tagállami intézkedések hogyan növelhetik az alapvető digitális készségekkel és kompetenciákkal rendelkező uniós lakosság arányát a jelenlegi 57%-ról 2025-ig 65%-ra; és ÜDVÖZLI, hogy a Bizottság 2020-ban aktualizálni kívánja a készségfejlesztési programot.

61. ÜDVÖZLI a mesterséges intelligenciára vonatkozó koordinált cselekvési tervnek a tagállamokkal együttműködve végrehajtandó felülvizsgálatát, amely a mesterséges intelligencia területén való munkavégzéshez szükséges kompetenciákra fog összpontosítani. TISZTÁBAN VAN AZZAL, hogy az adatokkal kapcsolatos céljai elérése érdekében Európának arányos beruházásokat kell eszközölnie a készségfejlesztés és az adatkezelés terén való jártasság területén, többek között megfelelő számú adatszakértő és adatgazdász képzésével, akik rendelkeznének a szükséges digitális készségekkel.

62. ÜDVÖZLI, hogy a Bizottság - ahogyan azt „A méltányos átállást szolgáló erős szociális Európa” című közleményében bejelentette - a tagállami intézkedések támogatása céljából 2020-ban aktualizálni kívánja a digitális oktatási cselekvési tervet. ÜDVÖZLI, hogy a jövőbeli Erasmus+ program és Digitális Európa program támogatni fogja az alap- és haladó szintű digitális készségek fejlesztését, többek között a bevált gyakorlatok cseréje, kísérleti projektek, valamint a sikeres projektek léptékváltásának támogatása révén.

63. FELKÉRI a tagállamokat és az oktatási szereplőket arra, hogy - a tagállamok esetében a Bizottsággal együttműködve - az oktatásban és képzésben helyezzenek nagyobb hangsúlyt a természettudományokra, a technológiára, a műszaki tudományokra és a matematikára. ÜDVÖZLI a Bizottság elkötelezettségét amellett, hogy a nők és a férfiak egyenlő arányban vegyenek részt a gazdaság különféle ágazataiban - így a digitális átállásban is -, ahogyan azt a 2020-2025-ös időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia is megfogalmazza. TÁMOGATJA a lányok és a nők digitális ágazatban való részvételére vonatkozó tagállami stratégiák kidolgozását.

Nemzetközi dimenzió

64. MEGJEGYZI, hogy miközben a tisztességes kereskedelem és a beruházások terén az EU a leginkább nyitott térség a világon, és ez a jövőben is így lesz, bizonyos, a Föld más régióiban található országok protekcionista gyakorlatokat alkalmaznak. HANGSÚLYOZZA, hogy a digitális transzformáció előnyeinek kiaknázásához nemzetközi együttműködésre, a piacra jutás megkönnyítésére és kereskedelemkönnyítő szabályokra van szükség számos olyan kérdést illetően, mint például a harmadik országok viszonylatában, határokon átnyúlóan zajló, legitim közpolitikai célokkal kapcsolatos kivételek alkalmazásával megvalósítandó adattovábbítás, a forráskódokra vonatkozó közzétételi követelmények, az elektronikus továbbításra kivetett vámok, az információtechnológiai megállapodás kiterjesztése, az elektronikus tranzakciók, a személyes adatok és a magánélet védelmének tiszteletben tartása, valamint a fogyasztóvédelmi és a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés. Ennek megfelelően arra BÁTORÍTJA a Bizottságot, hogy - többek között a kereskedelmi tárgyalások során - minden rendelkezésére álló eszközzel igyekezzen átlátható, megkülönböztetésmentes, megbízható és a digitális kereskedelmet előmozdító normákat és szabályozási megközelítéseket terjeszteni. TÁMOGATJA a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy nemzetközi megközelítést mozdítson elő az adatáramlásra vonatkozóan, és egyszersmind aktívan promótálja a biztonságos és nyílt globális internetre vonatkozó modelljét, valamint a piacra jutás tekintetében nagyívű célokat kövessen.

65. HANGSÚLYOZZA, hogy prioritást jelent a digitális területre vonatkozó uniós vívmányoknak a tagjelölt országok általi végrehajtása. KIEMELI, hogy a digitalizációnak az uniós szomszédság- és fejlesztéspolitikában való hangsúlyos jelenléte elősegítheti és elő kell, hogy segítse a fenntartható fejlődést partnerországainkban. E tekintetben ÜDVÖZLI az EU aziránti elkötelezettségét, hogy világszerte előmozdítsa az európai digitális normákat és értékeket.

66. TUDATÁBAN VAN ANNAK, hogy biztosítani kell a nemzetközi koordinációt az EU szomszédos országaival az 5G-infrastruktúra hatékony kiépítésének biztosítása érdekében.

A digitális gazdaság adóztatása

67. HANGSÚLYOZZA, hogy adórendszereinket a digitális korhoz kell igazítani, és ezzel egy időben, az Európai Tanács 2018. június 28-i és 2019. március 22-i következtetéseivel összhangban biztosítani kell a méltányos és hatékony adózást.

Konklúzió

68. NYOMATÉKOSÍTJA, hogy többek között egy, a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő aktualizált mutató alapján nyomon kell követni a 2020. február 19-i digitális csomaggal bejelentett intézkedések megvalósítása terén elért eredményeket. FELKÉRI a tagállamokat, az Európai Parlamentet és a szociális partnereket, hogy tevékenyen járuljanak hozzá a digitális csomag sikeréhez. FELKÉRI a Bizottságot, hogy rendszeresen tájékoztassa a Tanácsot a digitális csomaggal bejelentett intézkedések végrehajtása terén elért eredményekről.