A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (2) bekezdés o) és v) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 107. §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) A csapatzászlót katonai tiszteletadás illeti meg.
(2) A csapatzászló részletes leírását az 1. melléklet tartalmazza.
2. § (1) A Magyar Honvédség csapatzászlóra jogosult szervezete
a) a dandár,
b) az ezred,
c) az önálló zászlóalj (osztály) és
d) az a)–c) pontban meghatározottakkal azonos jogállású honvédségi szervezet.
(2) * Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó honvédségi szervezet részére csapatzászló adományozását a Honvéd Vezérkar Főnöke (a továbbiakban: HVKF) javaslatára a honvédelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) kezdeményezheti a köztársasági elnöknél.
3. § (1) A csapatzászló átadása a nemzeti, állami és katonai ünnepek alkalmával, ünnepélyes keretek között történik.
(2) * A csapatzászló adományozása iránti kérelmet a 2. § (1) bekezdése szerinti honvédségi szervezet vezetője a tervezett csapatzászló-átadási ünnepet megelőző 90 nappal a HVKF egyetértésével – a Honvéd Vezérkar központi személyügyi szerve útján – terjeszti fel a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) katonai hagyományőrzésért felelős szervének, amely a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül – szakmai véleményével együtt – az adományozásra vonatkozó javaslatát előterjeszti a miniszternek.
(3) * A HVKF a 2. § (2) bekezdése szerinti honvédségi szervezetet érintő javaslatát a tervezett csapatzászló-átadási ünnepet 60 nappal megelőzően terjeszti fel a HM katonai hagyományőrzésért felelős szervének, amely a javaslat beérkezésétől számított 30 napon belül – szakmai véleményével együtt – az adományozásra vonatkozó javaslatát előterjeszti a miniszternek.
(4) A miniszter a csapatzászló adományozására vonatkozó előterjesztését a tervezett csapatzászló-átadási ünnepet 30 nappal megelőzően terjeszti fel a köztársasági elnökhöz.
4. § (1) * A miniszter, a HVKF, illetve képviselőik a honvédségi szervezet csapatzászlójára elismerésként zászlószalagot köthetnek a honvédségi szervezet katonai szolgálattal összefüggő, huzamosabb időn át végzett kiemelkedő szakmai tevékenységének elismerésére állami és nemzeti ünnepeken, a Magyar Honvédelem Napján, valamint az adott honvédségi szervezet csapatünnepén, kiemelkedő jubileumi évfordulóján. A miniszter és a HVKF szalagjával adományozó okirat jár.
(2) A zászlószalagok részletes leírását a 2. melléklet tartalmazza.
5. § (1) A 4. §-ban meghatározottakon kívüli természetes személyek és más szervezetek a csapatzászlóval rendelkező honvédségi szervezet vezetőjének egyetértésével adományozhatnak zászlót vagy zászlószalagot a honvédségi szervezet részére, amely az 1. és 2. melléklet szerint zászlóval, illetve zászlószalagokkal nem lehet összetéveszthető, és amelynek elkészítéséről az adományozó gondoskodik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti zászlószalag 120 centiméternél nem lehet hosszabb, és a honvédségi szervezet 8 centiméter átmérőjű emblémája ráhímezhető.
(3) A zászló adományozásának a rendjét a 7. melléklet tartalmazza.
6. § (1) A honvédségi szervezet a csapatzászlót ünnepélyes katonai rendezvényeken, illetve a honvédségi szervezet vezetője által külön meghatározott esetekben kibontva használja.
(2) A csapatzászlót a honvédségi szervezet alkalmazása során, továbbá menetben a honvédségi szervezet vezetője által meghatározott módon, katonai rendezvényen két fő zászlókísérő által kell őrizni, egyéb esetben pedig a honvédségi szervezet törzsének körletében, a megfelelő tiszteletet kifejező körülmények között kell tárolni.
(3) A csapatzászlót mint a honvédségi szervezet tekintélyét és becsületét megtestesítő jelképet, óvni és védeni, veszély esetén pedig lehetőség szerint menteni kell.
7. § * Ha a csapatzászló megsemmisül, illetve olyan mértékben sérül vagy rongálódik, hogy rendeltetésének már nem felel meg, a pótlása, illetve cseréje iránti kérelmet a HVKF-hez kell előterjeszteni.
8. § * A csapatzászló, az 5. §-ban meghatározottak kivételével a zászlószalag, a hadilobogó, valamint az árbócjelvények beszerzéséről a HM Védelemgazdasági Hivatal (a továbbiakban: HM VGH), a műszaki dokumentációjának elkészítéséről, javíttatásáról, esetleges cseréjéről és a csapatokhoz történő eljuttatásáról a Honvéd Vezérkar gondoskodik.
9. § (1) * A honvédségi szervezet megszűnése esetén a csapatzászló a HVKF által kijelölt jogutód szervezetre száll. Jogutódlás hiányában a csapatzászlót a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (a továbbiakban: HM HIM) részére megőrzés céljából át kell adni.
(2) Ha a honvédségi szervezet jogállása megváltozik – az (1) bekezdésben foglaltak kivételével – a csapatzászlót tovább használhatja. Ha a megszűnt honvédségi szervezet részeiből alegység kerül létrehozásra, a csapatzászlót a csapatmúzeumban kell elhelyezni.
(3) A HM HIM-nek átadott csapatzászlók – a vonatkozó előírások figyelembevételével – egyedi elbírálás alapján kikölcsönözhetők.
(4) A jogutód nélkül megszűnt honvédségi szervezet, illetve a honvédségi szervezet nélkül maradt egykori helyőrségek helyi önkormányzata, valamint civil szervezetei kérésére az eredeti csapatzászló másolatának elkészítése engedélyezhető azzal a feltétellel, hogy a korhű másolatok biztonságos elhelyezéséről, őrzéséről és erkölcsi méltóságáról a kérelmező helyi önkormányzat, illetve civil szervezet felel és gondoskodik. Ebben az esetben a csapatzászló-másolat elkészítésének, tárolásának, igénybevételének költségeit a kérelmező helyi önkormányzat, illetve civil szervezet köteles viselni.
10. § (1) A Magyar Honvédség hadihajói által használt hadilobogót katonai tiszteletadás illeti meg.
(2) A hadilobogó részletes leírását a 3. melléklet tartalmazza.
11. § (1) A hadihajók árbócjelvényként árbócszalagot, valamint az elöljárók jelenlétének jelzésére a következő árbócjelvényeket használják:
a) rangidős parancsnoki lengő,
b) miniszteri lengő.
(2) Az árbócjelvényeket valamennyi hadihajó az adott árbócjelvényre meghatározott szabályok szerint, egységesen használja.
(3) Az árbócjelvények részletes leírását a 3. melléklet tartalmazza.
12. § (1) A felségjelet a Magyar Honvédség szárazföldi és vízi járműveinek (a továbbiakban: katonai jármű) felületein olyan méretben kell feltüntetni, hogy a jármű hovatartozása a földről és a levegőből egyaránt nagyobb távolságból felismerhető legyen.
(2) A felségjelet a katonai járművek függőleges vagy annak közeli állású síkjain úgy kell felfesteni, illetve felhelyezni, hogy a háromszögnek az alapjával szembeni csúcsa a jármű haladási irányába mutasson. Ezáltal bármilyen felületen elhelyezett felségjel a jármű haladási irányába mutató, ék alakú jelzésként is használható.
(3) A felségjelet
a) toronnyal rendelkező harcjárműveken a harcjármű tornyának két oldalán, a keresztirányú szimmetriavonalhoz képest 30°-ban előre vagy a torony hozzá legközelebbi szabad felületén,
b) egyéb kerekes és lánctalpas harcjárműveken és vontatókon a harcjármű keresztirányú szimmetriavonalához legközelebb eső szabad felületen,
c) terepjáró személy- és tehergépjárműveken a gépjármű két oldalán, az első ajtók keresztirányú szimmetriapontjában,
d) pótkocsikon, konténereken és egyéb eszközökön az eszköz oldalfelületének a keresztirányú szimmetriapontjában,
e) MS–25 AM aknamentesítő hajón a felső kormányállás és a hajóharang fölött,
f) tűzszerész járőrhajón a kódlobogó-tároló dobozon,
g) parancsnoki motorcsónakon a hajó tetején és a felépítményen mindkét oldalon
kell elhelyezni.
(4) A felségjel részletes leírását a 4. melléklet tartalmazza.
13. § (1) A történelmi zászlósor elemeit az ünnepi eseménynek megfelelően
a) együtt,
b) részlegesen összeválogatva vagy
c) egyedileg
is meg lehet jeleníteni.
(2) A történelmi zászlósor elemeit, valamint azok leírását az 5. melléklet tartalmazza.
14. § (1) A Magyar Honvédséghez köthető megjelöléseket a 6. melléklet tartalmazza.
(2) A 6. melléklet szerinti, a Magyar Honvédséghez köthető megjelölést – a honvédelmi szervezetek kivételével – kizárólag a felhasználást megelőző miniszteri hozzájárulás alapján lehet használni.
(3) A (2) bekezdés szerinti hozzájárulás érdekében szükséges megkeresést a felhasználást megelőző 30. napig kell a miniszter részére megküldeni.
(4) A (3) bekezdés szerinti megkeresésben meg kell jelölni
a) azt, hogy melyik – a 6. mellékletben meghatározott – Magyar Honvédséghez köthető megjelölés kerülne használatra, és
b) a felhasználás
ba) céljának pontos leírását,
bb) időtartamát és
bc) helyszínét.
(5) A miniszter a (4) bekezdés szerinti megkeresésben foglaltak alapján dönt a felhasználáshoz történő hozzájárulásról.
15. § A HM emblémáját a HM-ben, a HM VGH-nál, a HM HIM-ben és a HM Tábori Lelkészi Szolgálatnál szolgálatot teljesítő állomány használhatja.
16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
17. § *
1. A csapatzászló
1.1. A zászlólap
1.1.1. 120 centiméter magas és 140 centiméter széles, műszál alapú fehér szatén anyagú téglalap, mindkét oldal közepén Magyarország címerével, amelyet jobbról cserfaág, balról olajfaág övez.
1.1.2. A címer magassága a koronával együtt 57, szélessége a lombozattal együtt 58 centiméter. A címer selyem rátéttel, arany és ezüst színű hímzésekkel készül.
1.1.3. A zászlólap széleit a hosszabb oldalakon 11–11, a rövidebb oldalakon 9–9, 10 centiméter alapú, 15 centiméterre benyúló piros és zöld lángnyelvből álló pártázat övezi. A lángnyelvek minden oldalon piros színnel kezdődnek és végződnek, a zászlólap négy sarkában a lángnyelveket zöld színű körcikk választja el.
1.1.4. A zászlólapnak a rúdhoz nem illeszkedő, három szabad szélén 5 milliméteres nemzeti színű selyemzsinórból készült szegés van, két szabad csúcsán 10–10 centiméteres nemzeti színű selyembojttal.
1.1.5. A zászlólapnak a pártázaton kívül eső fehér része a rúdon egyszer körülcsavarva, ahhoz 3 egymástól egyenlő távolságra lévő sorban 25–25–25 darab egyenletesen elosztott félgömb fejű sárgaréz szöggel van rögzítve.
1.2. A zászlócsúcs
1.2.1. 21 centiméter hosszú, stilizált levél formájú homokfúvott sárgaréz, mindkét oldalán Magyarország pajzstartók nélküli, barokk formájú, öntött bronz címerével.
1.3. A zászlórúd
1.3.1. 238 centiméter hosszú, henger alakú, skarlátszínűre lakkozott, alsó harmadánál szétcsavarható rúd. A szétcsavarás helyénél sárgaréz gyűrűk, alsó végén sárgaréz kupak zárja le.
1.4. A csapatzászló grafikai megjelenítése
1. A zászlószalagok
1.1. A Köztársasági Elnök szalagja
1.1.1. 17 centiméter széles szatén szalag, közepén 20–25 centiméteres csokorba kötve, két ága 115–115 centiméter hosszú. A szalag piros-fehér-zöld színű, első ágán arannyal hímezve „MAGYARORSZÁG KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKE” felirattal. A második ágon arannyal hímezve az alakulat megnevezése és az adományozás évszáma található, alatta Magyarország 20 centiméter magasságú, 9,5 centiméter szélességű, rátétes kivitelű címerével.
1.2. A honvédelmi miniszter szalagja
1.2.1. 16 centiméter széles fehér szatén szalag, közepén 20–25 centiméteres csokorba kötve, két ága 100–100 centiméter hosszúságú. A szalag szabad ágait körben piros-zöld ék alakú, selyemmel hímzett pártázat szegélyezi, alján 10 centiméteres arany színű rojt található. A szalag ágai arannyal hímzettek, első ágán „MAGYARORSZÁG”, a második ágon pedig „HONVÉDELMI MINISZTERE” felirat található, alatta a Honvédelmi Minisztérium 8 centiméter átmérőjű emblémájával.
1.3. * A Honvéd Vezérkar főnökének szalagja
1.3.1. * 20 centiméter széles vörös szatén szalag, közepén 30 centiméteres csokorba kötve, két ága 120–120 centiméter hosszú. A szalag mindkét ágán és a szalagcsokron arany hímzéssel balról babérág fonat, jobbról tölgyfaág fonat fut körbe. Az első ágon arany hímzéssel „HONVÉD VEZÉRKAR FŐNÖKE” felirat helyezkedik el, alatta a Magyar Honvédség 8 centiméter átmérőjű emblémájával. A szalag alját 10 centiméteres aranyrojt zárja.
1. A hadilobogó
1.1. A hadilobogó műszál alapú fehér szaténból készül, mindkét oldalán az árbóc felé eső első harmadban Magyarország – a hadilobogó méretéhez arányított nagyságú – címerével, amelynek függőleges tengelye a lobogó első egyharmadának tengelyével esik egybe, vízszintes tengelye pedig a lobogó középvonalában helyezkedik el. A hadilobogólap szélein a hímzett pártázat ékeinek száma a hadilobogólap méretéhez arányított, befelé mutató piros-zöld színű. A sarkokban lévő felezett ékek színe zöld.
1.2. A hadilobogó méretei:
1.2.1. nagyhajók részére 80 × 100 centiméter,
1.2.2. kishajók részére 60 × 80 centiméter,
1.2.3. parancsnoki motorosok részére 31 × 40 centiméter.
1.3. A hadilobogó grafikai megjelenítése
2. Az árbócszalag
2.1. Az árbócszalag 21 × 200 centiméteres képzeletbeli téglalapban elhelyezhető egyenlő háromszög alakú, vászon anyagú nemzeti színű szalag.
2.2. Az árbócszalag grafikai megjelenítése
3. A miniszteri lengő
3.1. A miniszteri lengő 60 × 80 centiméteres képzeletbeli téglalapban elhelyezhető, nemzeti színű, a felvonózsinórral ellentétes oldalon fecskefarokban végződő zászló, szélein nemzeti színű zsinórral szegélyezve.
3.2. A miniszteri lengő grafikai megjelenítése
4. A rangidős parancsnoki lengő
4.1. A rangidős parancsnoki lengő 60 × 80 centiméteres képzeletbeli téglalapon elhelyezhető, háromszög alakú, műszállal erősített fehér selyem anyagból készül, mindkét oldalán Magyarország hímzett címerével. A lengő felvonózsinór felőli vége 60 centiméter széles, és a háromszög csúcsa a 80 centiméter hosszú téglalap vízszintes középvonalának és a rövidebb, képzeletbeli oldalvonalának metszéspontjában van. A háromszög két befogója mentén 11–11, a rövidebb oldalon 7–7 egész, a három sarokban pedig 1–1 felezett, befelé mutató, ék alakú hímzett pártázat helyezkedik el. Az egész ékek piros és zöld, a felezett ékek zöld színűek.
4.2. A rangidős parancsnoki lengő grafikai megjelenítése
1. A felségjel egyenlő szárú, fehér szegéllyel keretezett háromszög, amelynek magassága a háromszög alapjának kétszerese. A befogók mentén piros és fehér sáv húzódik, amelyek szélessége az alap egyhatod része. A háromszög maradék területe zöld színű.
1.1. A felségjel grafikai megjelenítése
2. Az alacsony láthatóságú felségjel alkalmazása esetén a felségjel három alapszínét (piros, fehér, zöld) a láthatóság feltételeinek biztosítása mellett – a felségjel eredeti alapjainak és méreteinek megváltoztatása nélkül – a szürke szín alábbi árnyalataival (RAL-színminta) kell kiváltani:
2.1.1. RAL 3000 piros helyett RAL 7045 sötétszürke,
2.1.2. RAL 9003 fehér helyett RAL 7047 világosszürke,
2.1.3. RAL 6002 zöld helyett RAL 7046 sötétszürke.
2.2. Az alacsony láthatóságú felségjel grafikai megjelenítése
1. Honfoglaláskori zászló
1.1. A korban a fejedelmi szín mind a pusztai népeknél, mind a nyugati keresztény civilizációkban a vörös volt, és a vonatkozó jelképeket mindig a zászló csúcsán használták. A zászló csúcsán a vezető törzs (Árpád) szent állata, a turul figurája található. A mitikus madár alakját a rekonstrukció a híres rakamazi korong után ábrázolja. Befoglaló mérete: 105 × 230 cm.
2. I. (Szent) István király zászlaja
2.1. A történelmi zászlósorban rekonstruált zászló egy, a X–XI. században általános királyi zászlótípust mutat, a fejedelmi vörös szín használatával és latin kereszttel a zászlócsúcson. A zászló igen nagy méretű, ez jellemző a fejedelmi zászlókra az egész középkorban. Befoglaló mérete: 105 × 230 cm.
3. Az Árpád-házi királyi zászló
3.1. A kettős kereszt gótikus ívű talapzaton áll. A zászló formája úgynevezett banner típus. Ez az ábrázolás a Képes Krónikában maradt fenn, a zászló ennek alapján készült rekonstrukció. Mérete: a zászlólap 80 × 45 cm, felül 105 cm hosszan csíkba szabott.
4. Az Árpád-házi családi zászló
4.1. Az Árpád-házi királyok kettős keresztes címere (és zászlaja), illetve sávozott családi címere és zászlaja párhuzamosan létezett a XVI. század végig. A vegyesházi királyok minden esetben a családi, tehát a sávozott zászlót, illetve címerrészt használtak, ezzel jelezték rokonságukat az Árpádokkal. Mérete: a zászlólap 80 × 75 cm, felül 70 cm hosszan csíkba szabott.
5. Az Anjouk királyi zászlaja
5.1. Ez egy jellegzetes, középkori banner típusú zászló. Ezen a zászlón jelenik meg először, hogy vegyesházi uralkodók saját színeiket (címerüket) egyesítik az Árpád-házi királyok családi színeivel, jelen esetben a liliomos Anjou-címerrel. A zászlórúd felöli, részen jelenik meg az Anjouk felségjele, a külsőn az árpádsávos rész helyezkedik el. Mérete: a zászlólap 80 × 70 cm, felül 100 cm hosszan csíkba szabott.
6. Hunyadi János kormányzó zászlaja
6.1. A zászló elméleti rekonstrukció, Hunyadi János 1453-as címere alapján készült, ahol is a családi hollós címert V. László (1453–1457) adományaként a bátorságot jelképező vörös oroszlánnal egészítették ki. Mérete: 120 × 120 cm.
7. I. Mátyás fekete seregének zászlaja
7.1. A fekete sereg zászlaján az Árpád-házi családi sávokat, valamint a cseh királyság oroszlános címerét egyesítették egy negyedelt pajzsban, középen a család hollós címerével. A fecskefarkú zászló a Philostratus Krónikában fennmaradt miniatúra alapján készült. A sávok és az oroszlán eredetileg ezüstszínűek voltak, a miniatúrán azonban az ezüst oxidálódás miatt elfeketedett. A rekonstrukció a hagyományos színezést őrzi. Mérete: 80 × 150 cm.
8. Szigetvári Zrínyi Miklós főkapitányi zászlaja
8.1. Zrínyi Miklós hadvezér olyan zászló alatt halt meg, amelynek egyik oldalán a császár, másikon az ország címere volt. A rekonstrukció a kor fecskefarkú zászlótípusát idézi, rajta a császári címerrel, előlapján a korabeli magyar királyság címerével. A zöld a kor kedvelt, leginkább a huszárság zászlóira emlékeztető szín. Befoglaló mérete: 85 × 190 cm.
9. Nyitra vármegyei nemesi felkelők zászlaja a török időkből
9.1. A XVI–XVII. század jól ismert, fecskefarkú formájú zászlaja, zászlólapján a korra jellemző lángnyelves díszítőmotívumokkal, ami Európában Krisztus vércseppjeit szimbolizálja. A zászló alapszíne a vörös. A hátoldalán keresztre feszített Krisztus-ábrázolás látható, „E jelben győzni fogunk” felirattal és az 1660-as évszámmal. A zászló előlapján Nyitra vármegye címere látható. A zászló rekonstrukciója kortárs rajz alapján készült. Befoglaló mérete: 75 × 125 cm.
10. Bocskai hajdúinak hadnagyi standardja
10.1. A zászló egy XIX. századi másolat alapján készült, ahol a hajdúkat jelképező oroszlán a császári erőket jelképező sast tépázza. Formája régies, valójában egy standard forma, amely rangjelző zászlóként szerepel a XVII. században. Mérete: a zászlólap 50 × 70 cm, felül 30 cm hosszan csíkba szabott.
11. Bethlen Gábor fejedelem zászlaja
11.1. Az erdélyi fejedelem (1613–1629) és I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621) zászlajában a barokkos címerpajzsban az iktári Bethlen-család nyíllal átlőtt nyakú hattyúkat ábrázoló címerét az erdélyi nemzeteket szimbolizáló ábrázolások övezik. A címer felett a hercegi korona látható. A zászló lapján lángnyelvdíszítés, arany színű szegélyén felirat olvasható.
12. Thököly Imre fejedelem zászlaja
12.1. A zászló egy XVII. századi erdélyi zászlónak a rekonstruált változata. Vörös-kék színe a Thököly-család címerszíneit idézi, egyik oldalán Thököly Imre grófi címere látható, amelyet atyja I. Lipóttól kapott, ezért kétfejű sas látható a szívpajzsában, hátoldalán pedig a magyar királyság lombkoronával ékesített címere van. Befoglaló mérete: 100 × 190 cm.
13. Gyalogsági zászló székely jelképekkel a XVII. század elejéről
13.1. A gyalogsági zászló három egyenlő szélességű, kék-fehér-kék vízszintes sávból áll. A fehér sávon székely jelképek (két nyolcágú arany csillag, arany félhold), valamint egy arany András-kereszt látható. A zászló rekonstrukciója korabeli ábrázolás után készült, amely egy, a XVII. század elején íródott, s a Drezdai Királyi Könyvtárban őrzött zászlókódexben maradt fenn.
14. II. Rákóczi Ferenc fejedelem zászlaja
14.1. A kortárs szóhasználatban „magyar módra vágott”, azaz vörös-fehér sávozott zászlón a fejedelem jelmondata olvasható: „Iustam causam deus non derelinqvet” (Az igaz ügyet nem hagyja el az Isten). A zászló másik oldalán a fejedelem nevének rövidítése látható. A zászló a Nemzeti Múzeumban őrzött eredeti másolata. Mérete: 125 × 100 cm.
15. II. Rákóczi Ferenc lovasságának zászlaja
15.1. A zászló a Pozsonyban található eredetinek a másolata. A fecskefarkú zászló előlapján a magyar királyság lombkoronás címere és a „Pro Libertate” felirat, hátlapján Rákóczi fejedelmi címere és a kibocsátás éve látható. A zászlólap a XVIII. század lovassági zászlóira jellemzően zöld, rajta a klasszikus lángnyelvdíszítés tulipánmotívummá torzult. Befoglaló mérete: 95 × 120 cm.
16. A Baranyay huszárezred XVIII. századi zászlaja
16.1. A Baranyay huszárezrednek még az első zászlórendszeresítés, 1743 előtt adományozott ezredzászlajának másolata: a zászlót a címer és Szűz Mária alakja díszíti. A jellegzetes huszárzászló előlapján a kétfejű sas mellén a magyar királyi címer látható, hátlapján Madonna-ábrázolás. Befoglaló mérete: 70 × 90 cm.
17. A jászkun huszárok zászlaja az 1770-es évekből
17.1. Mária Terézia alatt is állítottak fel új huszárezredeket, ezek egyikeként 1756-ban a Jászkun huszárezredet, amely 1775-ig létezett, 1765-től Török huszárezred néven. A zászló egyik oldala kék, másik vörös színű, mindkét oldalán Mária Terézia és fia, József társuralkodó egyesített névjele látható, fölöttük az osztrák főhercegi koronával. Befoglaló mérete: 55 × 80 cm.
18. Pest vármegyei nemesi felkelők zászlaja a napóleoni háborúk idejéből
18.1. A nemesi felkelésre jellemzően régies stílusú zászló, amelynek egyik oldalán Magyarország patrónája, Szűz Mária ábrázolása látható, a másikon pedig Pest vármegye címere. A zászló korabeli szokásnak megfelelően festett, csúcsdíszén kétfejű császári sas található. Befoglaló mérete: 100 × 135 cm.
19. 1848-as lovassági csapatzászló
19.1. A kezdetben nem egyforma 1848-as csapatzászlókat 1849-ben a minisztérium igyekezett egységesíteni. A zászló alapszíne fehér, a szélén farkasfogas pártázat fut, felirat nincs rajta. Az egyik oldalon Magyarország koszorúba foglalt címere, felette koszorún átdugott kard, a másik oldalon a Magyarok Védőasszonya ábrázolás látható. Ezt a változatot a Habsburg-ház trónfosztása után kezdték használni. Mérete: 85 × 95 cm.
20. 1869M magyar királyi honvéd zászlóaljzászló
20.1. A kiegyezés után zászlóaljakban szerveződő Magyar Királyi Honvédség 1869M típusú zászlója nagy méretű előlapján a Magyar Szent Korona országainak középcímere látható, amelyet lebegő angyalok tartanak és felette a korona szintén lebeg, de hátlapján nem a magyar katonai hagyomány Szűz Máriája, hanem I. Ferenc József névjele szerepel. Ezeket a csapatzászlókat használták az első világháború idején, a frontvonalból 1915-ben vonták ki őket. Mérete: 130 × 155 cm.
21. 1938M magyar királyi honvéd lovassági zászló
21.1. Az 1938 legvégén kibocsátott zászlórendelet 1939 januárjától rendszeresítette az új csapatzászlókat „mint a haza, a hazaszeretet és a hűség szent jelképeit”. A honvéd lovassági zászló hátlapján a magyar középcímer található, amely ebben az esetben igénycímer, amely a Trianon előtti országot és a határok visszaállításának óhaját jelképezte. Mérete: 80 × 80 cm.
22. 1949M honvéd gyalogsági zászló
22.1. A második világháború utáni időszak első rendszeresített honvéd zászlaja, amely a XVIII. századi huszárzászlók és az 1849-es trónfosztás utáni zászlók hagyományait egyesíti. Mindkét oldalán látható címer az úgynevezett Kossuth-címer, azaz egy korona nélküli kiscímer. 1949 márciusában rendszeresítették, augusztus 20-án azonban bejelentették az új, az utókor által Rákosi-címernek nevezett jelkép használatát, és a fenti csapatzászlócímer részét 1949 szeptemberétől az új címerrel takarták ki. Mérete: 120 × 140 cm.
23. Az 1956-os lyukas közepű zászló
23.1. 1956 októberében a forradalom száműzte a Rákosi-címert a magyar állam jelképei közül. Helyette a Kossuth-címer visszaállítása történt meg, amelyet már az egyetemisták 16 pontos követelése is tartalmazott, s amely akkor a nemzeti szuverenitás jelképe volt, akárcsak a szovjet csapatok kivonása. A nemzeti zászlóból a forradalmárok egyszerűen kivágták a gyűlölt címert. Az így keletkezett lyukas zászló a forradalom első napján, valószínűleg a Bem téren jelent meg először, majd végigkísérte a harcokat. Mérete: 90 × 145 cm.
24. 1990M csapatzászló
24.1. A rendszerváltás után a honvédség visszatért a régi jelképekhez. A zászló az 1949-es csapatzászló alapján készült, amely egyesítette az 1743-as és az 1848-as csapatzászló elemeit. Címerrésze a hatályos címernek a klasszikus 1848-as pajzstartókkal, azaz a tölgy- és babérkoszorúval való kiegészítése. Mérete: 120 × 140 cm.
1. A Magyar Honvédség főparancsnoka lobogója
1.1. A fehér alapszínű lobogólap mindkét oldalán Magyarország két angyal által tartott címere látható. A korona arany színű. A lobogólap széleit a hosszabb oldalakon 9–9, a rövidebb oldalakon 5–5, 19 centiméter alapú, 18 centiméterre benyúló, váltakozva piros és zöld ékekből álló pártázat övezi. A sarkokban a piros ékek között zöld körcikkszerű befejezés van. A lobogó magassága 140 centiméter, a hossza 220 centiméter. A címer magassága a koronával együtt 86 centiméter. A címertartó angyalok magassága 76 centiméter.
1.2. A Magyar Honvédség főparancsnoka lobogója grafikai megjelenítése
2. A Honvédelmi Minisztérium emblémája
2.1. A Honvédelmi Minisztérium emblémája Magyarország címere, melyet jobbról tölgyfaág, balról cserfaág övez. Felül félkörívben a „HONVÉDELMI”, alul félkörívben a „MINISZTÉRIUM” felirat olvasható.
2.2. A Honvédelmi Minisztérium emblémája grafikai megjelenítése
3. A Magyar Honvédség zászlója és emblémája
3.1. A Magyar Honvédség emblémájának központi eleme a karmai között Szent István kardját tartó, kiterjesztett szárnyú turulmadár. Az elemet jobbról cserfaág, balról olajfaág övezi. Az ágak találkozási pontjában a nemzeti színű „Magyar Honvédség pajzs” található. Felül „A HAZÁÉRT”, alul félkörívben a „MAGYAR HONVÉDSÉG” felirat olvasható. A Magyar Honvédség zászlólapja fehér színű, a zászló közepén a Magyar Honvédség emblémája került elhelyezésre.
3.2. A Magyar Honvédség zászlólapja grafikai megjelenítése
3.3. A Magyar Honvédség emblémája grafikai megjelenítése
4. * A Honvéd Vezérkar emblémája
4.1. Az embléma alapformája álló, aszimmetrikus, háromszög alapú pajzs és a Magyar Honvédség címerében is megjelenő turulmadár stilizált ötvözete. A madár ölelő szárnyai formázzák a pajzsot, amelynek bal felső sarka a turulmadár fejének stilizált oldalnézete.
Az embléma színvilága a magyar trikolor enyhén módosított alapszínei, amelyben a turul feje és a pajzsot formázó jobb szárnyának felső sávja piros (P4073). Ezt a madár szemét szimbolizáló, hegyére állított háromszög formájú alakzatból kiinduló, előbb szélesedő, majd elkeskenyedő és elágazó íves fehér vonal határolja el a madár ölelő, bal szárnyának belső feléből látszó részletétől, amelynek kitöltő színe zöld (P7077).
A pajzsot formázó szárny ívelt középső sávja fehér (P66), benne négy, egymás mellett elhelyezett hatágú zöld (P7077) csillaggal, amelyeknek elrendezése követi a sáv ívelt formáját. A pajzs talpának háromszögében lévő utolsó sáv színe zöld (P7077).
Az emblémát világosszürke (P595) színű szegély övezi.
Az alacsony láthatóságú embléma esetén a bézs, fekete és szürke árnyalatai helyettesítik a trikolor színeit: a piros helyett bézs (P91), a zöld helyett világosszürke (P595), az ezüst helyett sötétszürke (P2), amely szín e változatban a négy csillag színét is adja. A fehér (P66) sáv változatlan.
4.2. A Honvéd Vezérkar emblémájának grafikai megjelenítése:
4.3. A Honvéd Vezérkar alacsony láthatóságú emblémájának grafikai megjelenítése:
5. Honvéd Kadétprogram logója
5.1. A logó középen egy álló sas, kitárt szárnyakkal, melynek feje jobbra néz, karmában egy egyenes kardot tart. A sas alatt egy nyitott könyv található. A logó középen található figurális elemek zöld színűek. A sast körülveszi egy piros kör, amelyben felül „HONVÉD”, alul „KADÉT PROGRAM” felirat látható arany színnel.
5.2. A Honvéd Kadétprogram logója grafikai megjelenítése
6. Országos Haditorna Verseny logója
6.1. A logó központjában egy férfialak található, a háta mögött egy pajzs, amely stilizált szárnyban folytatódik. A központi figura felett „ORSZÁGOS”, alatta „HADITORNA”, ez alatt balra zárt formában „VERSENY” felirat található. A teljes logó zöld színű.
6.2. Az Országos Haditorna Verseny logója grafikai megjelenítése
7. Honvédelmi tábor logója
7.1. A logót a „HONVÉDELMI TÁBOR” felirat alkotja, amely a képi ábrázolásban látható sajátságos betűkészlettel középre zárt formában került kialakításra. A „Honvédelmi” szóban szereplő „O” betű egy lőlapot jelképez, a „Tábor” szóban szereplő „Á” betű egy stilizált sátort ábrázol.
7.2. A Honvédelmi tábor logója grafikai megjelenítése
8. Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium emblémája
8.1. A pajzs alapja ovális, színe vörös. A vörös szín a bátorság és harciasság jelképe. A pajzs alján zöld hármas halom helyezkedik el, rajta kettős kereszttel, tövében aranyleveles koronával. A kettős kereszt jelképezi népünk szellemi és lelki egységét, hazánk ezeréves keresztény államiságát. A pajzsot cser tölgykoszorú fogja körbe. Jelképezi az ősök tiszteletét, a rendületlen kitartást a halhatatlanságot, a tölgy közvetítő szerepet tölt be ég és föld között. A fehér lúdtoll (penna) a tanulás-, tudásvágy, az átörökített, leírt tudás eszköze. A buzogány az uralom és a parancsnoki hatalom jelképe. A buzogány és a penna egyben utal arra, hogy az iskolában megszerzett tudás és képességek a haza védelmét szolgálják.
8.2. A Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium emblémája grafikai megjelenítése
9. Magyar Honvédség Önkéntes Tartalékos Rendszer logója
9.1. A kör alakú logó központjában egy tiszteletadást teljesítő alak található, amely függőlegesen kettő részre van osztva. A logó zöld fele a civil létet, míg a piros fele, amely a tiszteletadást teljesíti, a Magyar Honvédséghez való önkéntes tartozást szimbolizálja. A bal oldala vörös színű, a jobb oldala zöld színű. Az alak körül kettő gyűrű található. A külső, vörös színű gyűrű közvetlenül a logó szélén halad, míg a belső, zöld színű gyűrű a központi figurát övezi. A zöld színű gyűrű középvonalán fehér rombuszok találhatóak. A két gyűrű közötti sávban felül fekete „MAGYAR HONVÉDSÉG” felirat, alul fekete „ÖNKÉNTES TARTALÉKOS” felirat található, a feliratokat kettő darab négyágú csillag választja el. A teljes logó fehér színű.
9.2. A Magyar Honvédség Önkéntes Tartalékos Rendszer logója grafikai megjelenítése
1. A zászló adományozásához a társasági, műveleti vagy kiképzési egyenruhában – a tisztek és altisztek lehetőség szerint karddal felszerelve – kivonult (al)egység az ünnepség megtartására kijelölt helyszín vagy erre az alkalomra felállított sátor elé áll. A helyszín, a HM Tábori Lelkészi Szolgálat közreműködése esetén, lehet templom vagy kápolnasátor is.
2. A helyszín elé díszőrséget kell állítani. A zászlót, amelynek kelméje még csak néhány szeggel van a zászlórúdra erősítve és köré csavarva, egy altiszt (vagy az adományozó képviselője) tartja, akitől azt a zászlóvivők, valamint az őket kísérő díszszakasz csöndben átveszi, és a felsorakozott (al)egység arcvonala elé viszi.
3. A díszszakasz belép az (al)egység alakzatába. Ez után sor kerül a Himnusz eléneklésére.
4. Ha a HM Tábor Lelkészi Szolgálat közreműködésével történik az adományozás, akkor a zászló megáldása következik, amelynek során a zászlótartó fél térdre ereszkedve tartja a zászlót, a karddal felszereltek annak jeléül, hogy a zászló oltalmára és védelmére készek, kardot rántanak, a többiek pedig tiszteletadást teljesítenek. Az egyházi áldás(ok) befejezése után a tisztelgésből visszakozást kell vezényelni, a karddal felszereltek kardot rejtenek.
5. A zászlókíséret, továbbá valamennyi tiszt, századonként (vagy szakaszonként) minden altiszti és legénységi rendfokozatból egy-egy, illetve egy rendfokozat nélküli katona kivonul, és a kint, az arcvonal előtt álló asztalhoz megy, amelyre a zászló szögelésének megerősítésére szükséges eszközök (zászlószögek, kalapács) ki vannak készítve. A zászlótartó a zászlót az asztalra fekteti.
6. Ha a HM Tábori Lelkészi Szolgálat közreműködésével történik az adományozás, akkor először a lelkész(ek) 3–3 szeget ver(nek) a zászlórúdba. Ezt követően az (al)egység parancsnoka egyet a Szent Korona, egyet a Honvédség főparancsnoka és egyet az (al)egység nevében, utána pedig a jelen lévő meghívott vendégek, a tisztek rendfokozat és rangidő sorrendjében, végül pedig a 6. pontban foglalt, kiválasztott altisztek és a legénység alegységeik, illetve rendfokozat és rangidő sorrendjében egyet-egyet. Eközben megfelelő katonazene szól. A szegek beverése után a tisztek, altisztek és a legénység az alakzatba térnek vissza.
7. A zászlókíséret ezt követően az (al)egység arcvonala elé, középre viszi a zászlót, ahol az (al)egység parancsnoka azt meglengeti, miközben a felsorakozott állomány tiszteletadást teljesít. Ezt követően a parancsnok visszaadja a zászlót a zászlókíséretnek, és rövid beszédet mond, amelyben felszólítja a jelenlévőket, hogy a zászlót mint a dicsőség jelképét, becsüljék és gondosan őrizzék meg, szükség esetén pedig a végsőkig védelmezzék, és semmi szín alatt el ne hagyják.
8. Ha sor kerül zászlószalag(ok) felkötésére, az ezt követően történhet meg.
9. A zászló ezt követően az MH Alaki Szabályzatában meghatározott helyére lép, majd pedig az ünnepség a szokásos módon, Szózattal és esetleges díszmenettel zárul.
